|
LIX. évfolyam 183. (16665.) sz. |
2007. augusztus 9., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Július elsejétôl hivatalosan is liberalizálták Romániában az elektromosenergia- piacot. Ha valaki azt hitte, hogy ez hamarosan azzal jár, hogy jobbnál jobb ajánlatok között válogathatunk, tévednie kellett. Az eltelt egy hónap alatt senki sem foglalkozott azzal, hogy felvilágosítsa a fogyasztókat, mit tehetnének, hova fordulhatnának, hogy kedvezôbb áron jussanak a villanyáramhoz. Az Országos Energiaszabályozási Ügynökség pedig mûszaki hibákra hivatkozva még el sem kezdte a tájékoztatási kapányt. Ezzel szemben bejelentették, hogy az uniós országok mintájára övezetenként megszabott elektromosenergia- ár bevezetésére törekednek. Mivel nyolc régióra oszlik az ország, ez azt jelentené, hogy mindenik övezetben a helyben megtermelt villanyáram elôállítási árának megfelelôen szabnák meg a kilowattóránként fizetendô összeget. Ami ellen máris tiltakoznak az ágazatban mûködô szakszervezetek, amelyek szerint lesznek szerencsés és peches, sôt nagyon peches megyék. Aki a Vaskapu vagy Cernavoda környékén lakik, az sokkal jobban jár majd, mint azon települések lakói, amely helységek környékén csak hôerômûvek mûködnek. A hôerômûvek által termelt áram elôállítása ugyanis majdnem a kétszeresébe kerül a vízi vagy az atomerômûvek által termelt elektromos energia árának – állítják a szakszervezetek. Természetesen, ha valóban szabad lesz a piac, valószínûleg lehet majd szerzôdést kötni olyan áramforgalmazókkal, akik vízi vagy artomerômûvektôl szerzik be az energiát, ezt azonban a távolabb fekvô régiók esetében egy egész sor tényezô nehezíti. A két ágazati szakszervezeti szövetség, amely a tiltakozásokat megfogalmazta, azzal vádolja az ügynökséget, hogy az ország energiatermelésének a 30 százalékát kitevô olcsóbb energia forgalmazása érdekében kéz alatt már megkötötték a szerzôdést azokkal a zsebcégekkel, amelyeket "okos fiúk" egy-egy lakrészben pontosan erre a célra hoztak létre. Mivel véleményük szerint törvénytelen szerzôdésekrôl van szó, ezeknek a hatálytalanítását kérik, s azt, hogy a termelôk az úgynevezett energiabörzén adják el a megtermelt áramot, ahogy az Európai Unió országaiban történik. Ugyanakkor arra is figyelemeztetnek, hogy a kispénzû fogyasztók szociális támogatása veszélybe kerül a liberalizálás nyomán, s e célból a kormánynak már ki kellett volna dolgoznia a szükséges védôintézkedéseket. A 40.000 dolgozót tömörítô szakszervezeti szövetségek a jövô héttôl sztrájkkal fenyegetôznek, amelyek során a szóban forgó szerzôdések érvénytelenítése mellett az energetikai dolgozók bérének a növelését kérik. Liberalizálás ide vagy oda, nekünk, Maros megyeieknek nem túl kedvezôek a kilátásaink, bár a helyi illetékesek szerint az övezetenkénti ár bevezetésére 2010-ig aligha számíthatunk. Aki viszont ezután vesz vagy cserél háztartási gépeket, annak a takarékos áramfogyasztásra érdemes lesz nagyon odafigyelne.
Jelenleg Marosvásárhelyen öt, Szászrégenben három, Maros-ludason egy, Radnóton két, míg Segesváron tizennyolc ANL- tömbház létezik. Mivel egyelôre bérlôkként lakják e lakrészeket a fiatal családok, sokuknak okoz álmatlan éjszakát a kérdés: mi történik, ha majd az öt év lejárta után el kell hagyniuk otthonaikat? Így bizonyára régóta dédelgetett álmuk válik valóra a most elfogadott kormányrendelettel, amelynek értelmében az öt év leteltével megvásárolhatóak lesznek e lakrészek.
Több fiatal jut majd lakáshoz?
Az augusztus 7-én tartott kormányülésen rendelettel hagyták jóvá az Országos Lakásügynökség létrehozását szabályozó 1998. évi 152-es számú törvény módosítását és kiegészítését, amely szerint a fiatalok öt év után megvásárolhatják azokat az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakásokat, ahol albérletben laknak. A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium a rendelet révén minél több fiatal család számára szeretne lakást biztosítani, ugyanis a bérlôknek eladott lakrészek árából pénzalapot hoznak létre, amelyet újabb ingatlanok építésére fordítanak. Ily módon a fiatalok által bérelhetô lakásalap sem csökken, hiszen az ötévente eladandó lakások árát szintén bérelhetô lakrészek építésére fordítják.
Van azonban néhány kitétel, amelyeknek a fiatal családok eleget kell tegyenek, hogyha meg szeretnék vásárolni az általuk bérelt lakást. Az elsô feltétel, amely bizonyára jó pár családnak nehézséget okoz, hogy az adásvételi szerzôdés aláírásakor teljes egészében ki kell fizetniük a lakás árát. A fiatal vevôk ugyanakkor a megvásárlást követô öt évig nem adhatnak túl az ingatlanon, és a tulajdonos, illetve ennek családtagjai csak egyszer részesülhetnek ebben a kedvezményben. Elesnek a vásárlás jogától azon párok is, akik tulajdonában vagy családtagjaik tulajdonában másik lakás vagy hétvégi ház van.
A kizárólag tanügyben illetve egészségügyben dolgozó fiatalok számára épített bérlakások nem vásárolhatók meg, mivel ezek szolgálati lakások.
Marosvásárhelyen jelen pillanatban öt helyszínen van ANL-tömbház, ez 186 lakrészt jelent, amelybôl 122 egyszobás, 64 kétszobás lakás. Az elsô, 66 lakrészt tartalmazó tömbházakat 2002 decemberében adták át, majd ezt követôen 2003- ban, 2006-ban és az idén foglalhatták el az újonnan épített lakásokat a fiatal bérlôk. Jelenleg a Gheorghe Marinescu utcában (a Vérközponttal szemben), valamint a Predeál utcában épül két újabb tömbház, az elôbbi 25, míg az utóbbi 40 lakrészes – tájékoztatott Bakó László Attila, a polgármesteri hivatal igazgatója. A Vérközpont közelében épülô tömbház esetében már június 28-án megtörtént egy elôzetes átvétel, azonban a bizottság rendellenességeket talált, a munkálatok nem voltak maradéktalanul elvégezve, a tömbház környéke sem bizonyult kifogástalannak. Emiatt a kivitelezônek további két hónapot adtak, hogy helyrehozza a hiányosságokat. Várhatóan e hónap végén kerül sor az újabb ellenôrzésre, és remélhetôleg az átadásra is. A Predeál utcai tömbház átadását szeptember-októberre tervezik – tudtuk meg. Az igazgató hozzátette, hogy kormányhatározat értelmében mindkét helyszínen a lakások húsz-húsz százalékát kilakoltatott családok foglalják majd el, akiknek visszaszolgáltatott tulajdonból kell kiköltözniük. Ez egyik tömbház esetében 5, a másikban 8 lakrészt jelent.
Bakó Attilától megtudtuk, hogy a továbbiakban újabb négy ANL-tömbház építése van tervbe véve a Belvedere negyedben, amelyek egyenként 20 elfoglalható lakrészt jelentenek majd. Ezek elkészülésének idôpontja az Országos Lakásügynökség és a kivitelezô közötti megegyezésen múlik.
Habár elfogadták a kormányrendeletet, egy sor jogosan felmerülô kérdés még nem tisztázott: mi történik, hogyha a család nem képes egy részletben kifizetni a lakásért kért összeget; minek alapján szabják meg az árat és még számos egyéb kétely fogalmazódhat meg a fiatalokban. Bakó Attila szerint csak a rendelet alkalmazási útmutatójának megjelenése után juthatunk majd pontosabb adatok birtokába. "Elsôsorban azt kell tisztázni, hogy az eladás lehetôség vagy kötelesség-e, illetve hogy mi történik abban az esetben, ha a bérlô nem képes kifizetni a teljes vételárat vagy nem akarja azon az áron megvásárolni a lakást. Továbbá az sem tisztázott, hogy az eladásból befolyó összegnek milyen rendeltetése lesz, hiszen az építési munkálatokat az Országos Lakásügynökség fedezte ugyan, azonban egy tömbház költségeit 25-30 százalékban helyi erôforrásokból fedezték, így felmerül a kérdés: jogos-e, hogy az eladásból származó összeg a központi költségvetésbe folyjon" – fejtette ki az igazgató, aki szerint elsôsorban a Pandúrok útján lakó bérlôk számára fontos, hogy tisztázódjanak a kormányrendelet feltételei, ugyanis esetükben idén decemberben jár le az említett öt év, azonban a lakásügynökség mûködését szabályozó törvény módosításai lehetôvé tették a már létezô szerzôdések egy évvel való meghosszabbítását.
Árakról beszélni még egyelôre korai volna, a lakásokért fizetendô összeget a helyi önkormányzatok fogják megszabni, figyelembe véve a független szakértôi értékfelmérést.
A közigazgatási szakszervezeteket tömörítô országos szövetség (FNSA) szombatra hívta össze az ügyvezetô elnökség ülését, hogy a tiltakozó akciókról döntsenek. A szakszervezetek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter azon szándéka ellen akarnak tiltakozni, hogy a közigazgatásban dolgozók számát 10 százalékkal csökkentsék.
lMinden megyében tiltakozó felvonulást szervezünk, amelyen részt vesznek a közigazgatásban dolgozók. Tiltakozó felvonulást szervezünk Bukarestben is. Az alkalmazottak számáról rendelkezô jogszabályt az Alkotmánybíróságon támadjuk meg" – mondta Valer Suciu FNSA-elnök.
Mint mondta, amennyiben a kormány valóra váltja szándékát, az általános sztrájk sem kizárt. Hozzátette: az intézkedésrôl az Európai Bizottságot is értesítik. Az FNSA arra kéri a Munkaügyi Minisztériumot, kezdeményezzen tárgyalásokat az alkalmazottak számának csökkentésérôl.
"Pacuraru azt állítja, hogy indokolatlanul emelkedett meg a közigazgatásban dolgozók száma. A közintézmények szervezeti felépítését azonban a Közalkalmazottak Országos Ügynöksége állapítja meg, ezt pedig a prefektusok is ellenôrzik" – mondta Suciu.
Az FNSA a legnagyobb közalkalmazottakat tömörítô szakszervezeti szövetség: több mint 35 ezer tagja van, akik a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsoknál és az alárendelt intézményekben dolgoznak.
Paul Pacuraru munkaügyi miniszter szombaton Galacon jelentette be, hogy 10 százalékkal kell csökkenteni a közigazgatásban dolgozók számát. Mint mondta, az általa vezetett tárca egy erre vonatkozó rendelet kidolgozását fontolgatja.
Marosvásárhely lakónegyedeiben pár évvel ezelôtt megkezdték a zárt szeméttárolók építését, ugyanis a gyakorlat azt igazolta, hogy a nyílt, szabadtéri tárolók használata a város köztisztaságának nemhogy használt volna, inkább ártott. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy az igénytelen városlakók nem a konténerekbe helyezték a szemetet, hanem melléje vagy a közelébe dobták, másrészt pedig, hogy a kukázók hada még a legpedánsabb társulások háza táját sem kímélte, és felforgatta majd kidobigálta a tárolók tartalmát.
Kagán Ildikó, a Marosvásárhelyi Polgármester Hivatal Köz-területkezelô Felügyelôségének vezetôje elmondta, hogy a Kárpátok sétányán, a Kornisa negyedben, a November 7 negyedben, a Székely Vértanúk utcában már megoldották a zárt tárolók kérdését, a Kövesdombon kitakarították a kör alakú tárolókat, és azóta nincs gond a szeméttárolással. Az Egyesülés és Tudor negyedben is épült egypár ilyen helyiség, összesen körülbelül 100 tárolóval készültek el. A felmérések szerint a városban körülbelül még 60 tárolóra van szükség. Idén a Tudor negyedben, majd Meggyesfalván folytatják az építkezést. Tavaly 200.000 lejt, idén 400.000 lejt szánnak erre a város költségvetésébôl.
Az osztályvezetô azt is elmondta, hogy a tárolókat a tulajdonosi társulásoknak adják át, az ô feladatuk lesz ezeknek a karbantartása, fertôtlenítése és tisztán tartása.
Nyárádszentlászlón magas székely kapu és a mögötte lévô új épületek vonják magukra a figyelmet, a tervezô ötletességét és a kivitelezô munkáját dicsérve. Az udvaron, a kapu közelében kis tábla lapul a következô felirattal: SAPARD program – Pro Traditio Panzió – átadási határidô július 2007. Érték: 200.000 euró.
A panzió a nyárádszentlászlói születésû Ilyés Tamás tulajdona, aki ma Budapesten él. A valamivel több mint kéthektáros terület a nagyszüleinek tulajdonában volt, amelyet 1990 után kapott vissza. Ilyés Tamás a szülôi ház felújításakor döntötte el, hogy turizmusba fektet és pályázatot nyújtott be a SAPARD-program keretében. A támogatásból származó összeget nem Magyarországon, hanem Nyárádszentlászlón ruházta be. Habár hivatalosan még nem nyitották meg a panziót, fogadják a vendégeket. Az adminisztrációs tevékenységgel az Ilyés Tamás szülôházának szomszédságában élô Török Rozáliát bízták meg. Ô mondta el, hogy a nyaralóházakban 2-2 kétágyas szobát rendeztek be, külön- kölön fürdôszobával, tévékészülékkel, internetes hozzáféréssel. A manzárdokban is elszállásolható 24 személy. A Pro Traditio Panzió háromcsillagos minôsítésû, amely mindenféle szempontból megfelel az EU-s elvárásoknak.
A nyugati világhoz való tartozás jegyében életünket az új szokásrendhez próbáljuk igazítani, s ebbe a buzgalomba beletartozik vásárlási beidegzôdéseink fokozatos megváltozása is. Az átalakulások után, miközben a kis magánboltok hamar elszaporodtak, idôközben a nyugati nagytestvérek sem feledkeztek meg rólunk, így születtek meg városunkban az elsô szuper- és hipermarketek, amelyek vásárvárosunkat minden sarkában – a középkori városok hasonlatosságára – várbástya helyett "vásárbástyaként" övezik. Harc folyik, kíméletlen versengés a vásárlók kegyeiért. Mi meg szívesen látogatjuk ezeket a nagyra nôtt üzleteket. De miért? Van akit a kíváncsiság vonz ide, van aki azzal áltatja magát, hogy kedvezôbb áron vásárolhat. Mert ezeknek a szuper- és hipermarketeknek a többsége valamivel olcsóbban kínálja ugyanazt a terméket, mint vetélytársaik: a kisboltok. Tehát kalandra fel, irány a "vásárbástya"! A család apraja-nagyja a szabadidô egy részét vásárlással tölti, sok családnak ez jelenti újabban a délutáni, hétvégi kikapcsolódást. Nem kell mindennap a kis szatyorral járkálni a sarki boltba a napi betevôért, ahogy régebb szokás volt, hanem újabban hetente egy- két alkalommal elég felkeresni a "vásárbástyák" egyikét és rakni a vásárkocsiba a portékák sokaságát, ameddig az meg nem telik, vagy ameddig a pénztárcánk ki nem ürül. Ami hamar megtörténik, mivel a szuper- és hipermarketek éppen arra építenek, hogy a vásárlók többsége az áruval teli polcok vonzásának nem tud ellenállni. És miután teleraktuk vásárlókocsinkat, a pénztárnál derül ki, hogy az olcsóbban megvásárolható áruk – a nagy mennyiség miatt – olyan összegre rúgnak, ami jócskán "lemeríti" a pénztárcánkat vagy a bankkártyánkat. Ennek ellenére megállás nincs, s a következô héten újra "kirándulni" indul a család.
Valószínûleg a tájékozatlanságban keresendôk az okai annak, hogy a szlovák közvélemény a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítô Benes-dekrétumokból következô sérelmek jóvátételének igénye hallatán eleve ellenállást tanúsít, pedig ha a szlovák közeg megismerné a valóságot, akkor kártyavárként omlanának össze az élô és ható történelmi mítoszok.
A szlovák emberek "eleve nem tudják, mirôl van szó" – vélekedett Simon Attila felvidéki magyar történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, akit az Új Szó címû pozsonyi lap annak okán kérdezett, hogy a napokban ismét felmerült a kárvallottak megkövetésének és a sérelmek jelképes kárpótlásának kérdése. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelezte: esélytelenül ugyan, de szeptemberben törvénytervezetet terjeszt a szlovák parlament elé, amely a több mint fél évszázada késlekedô rendezés ügyét lenne hivatott elômozdítani.
Eduard Benes, az 1940 és 1946 között elôbb londoni emigrációban, a háború után pedig Prágában élô csehszlovák köztársasági elnök "gyakorlatilag pótolva a hiányzó törvényhozói hatalmat, összesen 114 dekrétumot (rendeletet) bocsátott ki", amelyeket késôbb a parlament visszamenôleges hatállyal törvényerôre emelt. A dekrétumok egy része a háború utáni Csehszlovákia újraszervezésének kereteit rögzíti, a másik része a "kassai kormányprogrammal összhangban megpróbál egyfajta szlovák nemzetállamot teremteni." Benes dekrétumai közül 13 a szlovákiai magyarokra és németekre vonatkozik: az egyik a magyar és a német agrárvagyon elkobzásáról rendelkezik, a másik állampolgárságuktól fosztja meg a magyarokat, és elrendeli, hogy "a magyaroktól elkobzott földekre cseheket, szlávokat kell telepíteni."
A történész emlékeztet arra, hogy a jogsértések egy részét törvényesítô dekrétumok mellett azonos jogerôvel bírtak az akkori Szlovák Nemzeti Tanács azonos célú rendelkezései. Ennek nyomán kobozták el a betiltott magyar egyesületek vagyonát, s hozták létre a magyarokat háborús bûnösnek nyilvánító népbíróságokat. Aláhúzza, hogy a kollektív bûnösség elvét követô rendeletek a szlovákiai magyarok egészét érintették, s "mivel mindannyian az akkoriak leszármazottai vagyunk, mondhatjuk, hogy mindnyájunkra hatással vannak." Jóllehet, az akkori rendelkezések egy részét még a kommunista hatalom, más részeit a rendszerváltást követô törvényhozás hatálytalanította vagy módosította, több rendelet a mai napig hatályos, noha a gyakorlatban nem alkalmazzák. "Ezért is fontos lenne a rendeletek formai hatálytalanítása" – húzza alá Simon Attila.
Oroszország figyelmeztette Iránt, hogy nem szállít fûtôanyagot a csaknem kész busehri atom-erômûhöz, amennyiben Teherán nem lebbenti fel a fátylat a múltban folytatott titkos nukleáris tevékenységérôl – közölte Bécsben egy európai diplomata.
Ezzel egyidejûleg egy amerikai hivatalos személy arról beszélt az AP hírügynökség bécsi tudósítójának, hogy az orosz fél nem teljesíti bizonyos vállalásait, amelyek elengedhetetlenek a busehri atomerômû üzembe helyezéséhez. Az amerikai illetékes szerint a késlekedéssel Moszkva megpróbál nyomást gyakorolni Iránra annak érdekében, hogy rábírja az iszlám köztársaságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában született határozatok betartására.
Egy másik európai diplomata szerint Irán máris engedékenyebb magatartást tanúsít: az utóbbi idôben értékes információkat adott át a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek. A NAÜ tíz kérdést tett fel Teheránnak múltbéli nukleáris tevékenységérôl, s Irán megígérte a múlt hónapban, hogy rövidesen felel az évek óta nyitott kérdésekre. Négyre már meg is kezdte a válaszadást, értékes adatokat szolgáltatva a nukleáris ügyekben illetékes szakosított ENSZ-szervnek – mondta Bécsben, a NAÜ székhelyén a névtelenül nyilatkozó európai diplomata.
Oroszország meglehetôsen összetett szerepet játszik az iráni atomügyben. Kínával együtt megakadályozta a múlt év végén, illetve ez év elején, hogy a Biztonsági Tanács igazán kemény szankciókat vezessen be az urándúsítás leállítását megtagadó Irán ellen, és idén nyáron is hátráltatta a szankciók kibôvítését célzó nyugati törekvéseket. Ugyanakkor – eszközként használva az orosz cégek által épített busehri atomerômûvet – nyomásgyakorlással igyekszik jobb belátásra, ésszerûbb magatartásra szorítani a teheráni vezetôket.
Az iraki biztonság kérdéseirôl kezdôdött szerdán nemzetközi értekezlet a szíriai fôvárosban, Damaszkuszban.
A fórum résztvevôi között van az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia képviselôje is. A kétnapos konferencián az ENSZ és az Arab Liga mellett Bahrein, Egyiptom, Irán, Jordánia, Kína, Kuvait, Oroszország, Szíria és Törökország külügy-, illetve belügyminisztériumi tisztviselôi vesznek részt. Szaúd-Arábia nem képviselteti magát.
Bászám Abdel-Madzsíd szíriai belügyminiszter megnyitóbeszédében hangoztatta: céljuk megsegíteni az iraki népet, hogy felülkerekedjen a válságon, és megvédje országa területét. Hatalmas szenvedést okoz Irakban a terrorizmus, a gyilkosságok és a rombolás – tette hozzá a politikus, aki számot adott azokról a lépésekrôl, amelyeket Szíria tett az iraki biztonság megteremtése érdekében.
Ezek között sorolta fel, hogy Damaszkusz a tiltott határátlépés és a csempészet megakadályozása érdekében erôsítette az ellenôrzést az Irakkal határos területeken. Felhánytorgatta ugyanakkor azt, hogy nem valósultak meg azok az ígéretek, miszerint a határellenôrzés megkönnyítése érdekében éjjellátó berendezéseket kap Szíria. Szólt arról is, hogy nagy számban vettek ôrizetbe külföldieket és szíriaiakat, akik megpróbáltak illegálisan belépni Irakba.
Végezetül kijelentette, hogy mindezek az intézkedések elégtelennek bizonyulnak, ha azt a határnak csupán egyik oldalán hajtják végre. A határellenôrzés a szomszédos államok közös felelôssége – hangoztatta a szíriai belügyminiszter.
(MTI) – Új élelmiszerjelölési rendszert vezet be nyolc magyar cég Magyarországon, amely pontosabban tartalmazza a termékek összetevôit és kalóriaértékét – jelentették be az érintett vállalatok sajtótájékoztatón.
A világ legnagyobb élelmiszergyártó cégei – a Coca-Cola, a Danone, a Kraft Foods, a Kellog's, a Mars, a Nestlé, a Pepsico és az Unilever – javasolták Európában az új jelölési rendszert, amely a kezdeményezôk szerint jobban tájékoztatja a fogyasztókat és lehetôvé teszi, hogy kiegyensúlyozottabb és egészségesebb étrendet állíthassanak össze.
A csomagoláson látható lesz az áru egy adagra vetített energia-, illetve kilokalória-tartalma, vagy – még részletesebben – az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az is, hogy ez a kalóriamennyiség egy felnôtt napi tápanyagszükségletének hány százalékát teszi ki. Ez az úgynevezett Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ) vagy angol nevén GDA.
Ezekkel a rövidítésekkel a jövôben gyakrabban találkozhat majd a vásárló.
Mindez egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdés egyben. Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség fôigazgatója elmondta, hogy hamarosan Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság néven szervezik át eme államigazgatási terület szereplôit.
Megjegyezte, hogy sajnálatos módon ma még a vásárlók nem tudatos fogyasztók, nincsenek tisztában a jogaikkal és ezt a felvilágosító munkát – bár ez egyelôre csak vágyálom – a nyugati országokhoz hasonlóan már az iskolákban el kellene kezdeni.
Az új jelölési rendszer megértését egy információs honlap is segíti. A www.mitiseszemiszom.hu oldalon nemcsak az újfajta címkékrôl lehet többet megtudni, de a fogyasztók segítséget kaphatnak a kiegyensúlyozott táplálkozásról is.
Már elkezdték a cégek által forgalmazott termékeken az INBÉ jelölések feltüntetését. Az új címkékre történô átállás folyamatos és cégenként eltérô.
Az államfô rövid hétvégi magán- látogatása után visszatért a há- romszéki Kovászna fürdôvárosba, ahol péntekig nyaral feleségével. Az elnök Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után hétfôn Kézdi-vásárhelyt is felkereste, ahol elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élôk vendég-szeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot tölt Háromszéken.
Úti céljait nem fedte fel, s közölte: ötletszerûen barangolja be a megyét feleségével. Basescu megtekintette Gábor Áron kézdivásárhelyi szobrát, s megdicsérte az esti kivilágításban pompázó épületek látványát.
A România Libera címû napilapban Sabina Fati publicista
úgy véli, hogy Traian Basescu az elsô román
államfô, aki a romániai magyarok "kemény
magjának" számító és
"leglázadóbbjai" közé tartozó
székelyeken keresztül közeledne a romániai
magyarsághoz. Az elmúlt években inkább az
államfôt támogató lap
újságírója szerint Basescu nem nézi le, nem
akarja megleckéztetni a székelyeket és nem kezeli
ôket betolakodóként. Basescu érdeke az, hogy
úgymond a különbözô magyar politikai erôk
vezetôi feje fölött állítsa a maga oldalára
a romániai magyar választókat –
állapítja meg a szerzô.
Sabina Fati szerint Basescunak, ösztönösen vagy tudatosan, sikerült megtalálnia azt az eszközt, amellyel egyrészt magához vonzza a romániai magyarokat, másrészt pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen uszítja ôket, s ezzel tovább táplálja a romániai magyarságon belül dúló politikai viszályt.
A publicista Basescunak a székelyföldi utak állapotára tett bíráló megjegyzése kapcsán úgy véli, hogy az államfônek sikerült "ártatlanul" fogalmaznia, úgy, hogy újabb választói pontokat szerzett az RMDSZ ellenében. Közben volt közlekedési miniszterként Basescu is vélhetôen jól tudja – írja Fati –, hogy a többségében magyarok lakta megyéknek jóval kevesebb pénzt juttatnak az állami költségvetésbôl, mint Románia többi megyéinek, és hogy ezt a diszkriminációt a rendszerváltás óta minden román kormány alkalmazta.
Basescu csak a helyi autonómia
szélesítését szorgalmazza, de nem támogatja a
más, etnikai jellegû önrendelkezési modelleket –
írja a szerzô, aki szerint az RMDSZ által
kezdeményezett kisebbségi törvénytervezet mellett a
romániai magyaroknak az autonómiával kapcsolatos
"radikálisabb" követeléseivel sem ért
egyet. Ennek ellenére úgy tûnik, Basescunak sikerül
közelednie a romániai magyarokhoz azzal, hogy szakít az
etnikai jellegû megközelítésmóddal,
egyenlô állampolgárokként kezeli ôket –
olvasható a România Liberaban.
György Ervin, Kovászna megye prefektusa szerdai sajtótájékoztatóján elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a televízióból értesült arról, hogy Traian Basescu a megyében tartózkodik.
"Úgy gondolom, hogy az államfôi hivatalnak még akkor is értesítenie kell Basescu látogatásáról, ha az magánlátogatás, és a PD vezetôin kívül nem akar találkozni a megyei elöljárókkal" – mondta a prefektus.
Mint mondta, azért szeretett volna találkozni Basescuval, hogy a megye gondjairól tárgyaljon vele.
A Gazdasági és Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) októberben újabb halasztást kér az Európai Bizottságtól a földgáz árának felzárkóztatási folyamatában – nyilatkozta Darius Mesca, a gazdasági minisztérium államtitkára.
Mint mondta, az Európai Bizottsághoz címzett levelet a minisztérium és az ANRE képviselôibôl álló közös bizottság dolgozza ki.
A csatlakozási szerzôdésben Románia vállalta, hogy a belföldön termelt földgáz árát 2006 végéig a külföldrôl behozott gáz árához igazítja. Minthogy az importált földgáz ára megnôtt, a román hatóságok 2008-ig kaptak halasztást a felzárkóztatási folyamatban.
Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter egy hónappal korábban bejelentette: a kormány 2010-ig kér halasztást a felzárkóztatási folyamatra. Mint mondta, az általa vezetett tárca támogatja az energetikai stratégiára vonatkozó tervezetet. A Gazdasági és Pénzügyminisztérium törölte a stratégiából a földgáz 2020-as árának becslését, sôt a 2015-re vonatkozó becslést is módosította.
A hatóságok az idei elôrejelzéseken is változtattak, amelyekbôl kiderül: nô a belföldön termelt földgáz mennyisége és kevesebbet hoznak be külföldrôl.
Június végén az ANRE bejelentette: a lakosság által fizetett energiaárak nem változnak a harmadik negyedévben, ám év végén drágulásra lehet számítani.
A földcsuszamlás veszélyének kezelése esetében a veszély elleni defenzív tevékenységrôl a hangsúlyt mindinkább a veszély megelôzésére és a kockázatok csökkentésére kell tenni. A földcsuszamlás veszélyének kitett területek országos feltérképezése az elsô fontos lépés egy földcsuszamlás-megelôzési, -védekezési stratégia kidolgozásához – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, miután augusztus 7-én a kormány jóváhagyta a minisztérium földcsuszamlás veszélyének kitett területek feltérképezését célzó programjának módszertanát.
A program kockázati térképek elkészítését finanszírozza központi, valamint a helyi hatóságok költségvetésébôl. A természeti jelenségek elôfordulási térképe egy megye területén a földcsuszamlás elôfeltételeirôl, valamint a megelôzési és a kárcsökkentési intézkedésekrôl tartalmaz adatokat. Ezek a 8 fejlesztési régió 41 megyéjében készülnek el. A kockázati térképek a földcsuszamlás, földrengés veszélyének kitett zónákat listázzák.
Az eddigi elôírások szerint a helyi és megyei tanácsok kellett volna finanszírozzák e térképek elôkészítését. A minisztérium körülbelül 1 millió új lejjel segítette 25 terv elôkészítését. A most elfogadott módszertan szerint a helyi tanácsok legalább 50%-át kell finanszírozzák a terveknek.
Folytatódik a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamata, miután a környezetvédelmi minisztérium érvényesnek tekinti a beruházó nevére kiállított harmadik településrendezési engedélyt.
A környezetvédelmi minisztérium kedden közleményben értesítette a környezeti hatástanulmányt vizsgáló szakértôi bizottság tagjait, hogy csütörtökön kerül sor a testület következô ülésére, amelyen várhatóan befejezik a dokumentum negyedik fejezetének megvitatását.
A korábbi két településrendezési engedélyt érvénytelenítette két bírósági ítélet is. A második döntés után Korodi Attila környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy felfüggesztik a bizottság munkáját, amíg a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nem tud felmutatni érvényes településrendezési engedélyt.
Noha a második engedély ügyében indított per még zajlik – ugyanis az ítélet még nem jogerôs –, a Fehér megyei tanács elnöke július 30-án bejelentette: egy harmadik településrendezési engedélyt állított ki az RMGC nevére. Ezt a döntést élesen bírálta korábban a romániai Soros Alapítvány.
A múlt csütörtökön a minisztérium elhalasztotta a szakértôi bizottság aznapra tervezett ülését, arra hivatkozva, hogy a minisztérium jogászainak meg kell vizsgálniuk a harmadik engedély felmutatása után elôállt új helyzetet. Közölték: csak ezután dönthetnek arról, hogy felfüggesztik vagy sem az engedélyeztetési folyamatot.
Az augusztus 9-re meghirdetett ülés viszont azt jelenti, hogy a minisztérium szerint az RMGC teljesíti azokat a formai követelményeket, amelyek a hatástanulmány megvizsgálásának folytatásához szükségesek.
A Román Vasúti Társaság utasszállító osztálya (CFR Calatori) szeptember elején újabb áremelési javaslatot terjeszt elô a Szállításügyi Minisztériumnak – nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Alexandru Noaptes, a vállalat vezérigazgatója. "Jelenleg nem tudjuk, mennyivel drágulnak a vonatjegyek. Fel kell mérnünk elôbb az infláció arányát ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyivel emelkedik az utazás ára" – mondta Noaptes. Legutóbb júniusban nôtt hét százalékkal a vonatjegyek ára. Tavaly augusztusban a kormány olyan rendeletet fogadott el, miszerint a vonatjegyeket negyedévenként lehet drágítani, az áremelkedés mértéke azonban legtöbb 7 százalékkal haladhatja meg az inflációt. A drágulást a Szállításügyi Minisztériumnak kell jóváhagynia.
Nemrég sikeres franciaországi turnéról tért vissza a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara – tudtuk meg Vasile Cazan karvezetô-igazgatótól. A koncertszervezô ez esetben is Amaury du Closel francia karmester, aki gyakran vendégeskedik a városban – az együttmûködés eredményeképpen pedig koncertkörutakra is megy a zenekar. Az idei júliusi turné már a sokadik volt.
Ez esetben Vandonne városában került sor a koncertekre, a körút több szempontból is különlegesnek bizonyult. Egyrészt a repertoár, másrészt a helyszín, harmadrészt a program miatt. Egy operával, egy operettel és két szimfóniával turnézott a vásárhelyi filharmónia: Mozart Varázsfuvoláját Offenbach operettje, majd Beethoven ötödik, illetve Mendelssohn nyolcadik Szimfóniája követte.
A koncertek szabadtéren, egy kastély kertjében zajlottak, igen népes nézô-, illetve hallgatósereg elôtt, a siker bizonyítéka, hogy az idôközben eleredt esô ellenére is nagyon sokan maradtak. Ami a program különlegességét illeti: úgynevezett karmesterverseny is része volt az elôadásnak, a marosvásárhelyi zenekar koncertjét egymás után vezényelték a különbözô korú dirigensek.
A zenekar jelenleg szabadságon van, de hamarosan elkezdôdnek a próbák – zárta beszámolóját az igazgató.
Úgy tartja a mondás, amikor egy kisbaba világra jön, egy édesanya is születik. Valóban, saját példámon át tapasztaltam, hogy a karunkban összekucorodó, hüppögô kis manó új dimenziókat ad a létezésnek. Az elsô találkozás semmihez sem hasonlítható pillanataiban azonban meg sem fordul a fejünkben, hogy csupán néhány hónap – jobb esetben év – választ el a hátborzongató kérdéstôl: ki viseli gondját távollétünkben legnagyobb kincsünknek?
A külföldi kismamák különösebb problémázás nélkül hagyják csemetéjüket a magyarosan talán babacsôsznek nevezhetô bébiszitterre. Mifelénk, úgy tûnik, kisebb a bizalom az idegen gyerekgondozók iránt. Ebben pedig nagy szerepet játszanak az ismerôsök, rokonok – sokszor sajnos reális – rémtörténetei. Egy fiatal édesanya például arról mesélt, hogy a pár hónapos gyerekére vigyázó néni hetekig elkápráztatta már-már paranormálisnak tûnô képességeivel, melyeknek köszönhetôen az anyukát nap mint nap makulátlanul tiszta lakás, terített asztal, csendes, kiegyensúlyozott baba várta. Mindaddig, amíg férje fel nem fedezte az üres romerganos dobozt a fürdôszobában, amivel a néni a kisgyereket rendszeresen nyugtatgatta. Persze, vannak szerencsés esetek is. Tanárnô ismerôsöm például újsághirdetés útján keresett bébiszittert kislánya mellé, és már az elsô jelentkezôben – egy kedves, megbízható pszichológushallgatóban – megtalálta azt a személyt, akit keresett. Van, aki úgy dönt, inkább a falun élô nagyszülôk gondjaira bízza a kicsit, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy csak a hétvégét töltheti vele. A kétéves gyermeknevelési szabadság ellenére egyre több szülô szeretné bölcsôdébe adni a kisgyermekét.
– Egyik évben sem volt még ennyi gyerekünk, mint az idén – újságolja dr. Ferencz Emôke igazgatónô. A városi tanács által finanszírozott öt bölcsôdébe június végéig 283 gyereket írattak be, januárban 233, a tavaly pedig 200-nál kevesebb volt a jelentkezô.
A Tudor negyedben mûködô 5-ös számú bölcsôdében csend és tisztaság fogad. Néhány percig azt gondolom, nyári szünet van, de nemsokára kiderül, azért hallható itt a légyzümmögés is, mivel a délutáni alvás idôszakában érkeztem. A bölcsôdék egyébként felváltva zárnak be egy-egy hónapra, és az 5-ös éppen a múlt hónapban szünetelt. Dr. Ferencz igazgatónô és Csibi Cecília dietetikus asszisztensnô ismertetik az életkoruk szerint három csoportba felosztott gyerekek napi programját a reggeli – fél hati – érkezéstôl a délutáni távozásig. – Mindennap más és más a menü. Naponta négyszer étkeznek, és mindig friss ételt kapnak. A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság felügyelôi rendszeresen ellenôriznek – meséli a háromgyerekes anya létére meglepôen fiatalnak látszó asszisztensnô. Az igazgatónôtôl azt is megtudom, ôk nem árulnak zsákbamacskát, a közösségi létnek ugyanis – számtalan elônye mellett – megvannak a hátrányai, és ezekrôl idôben tájékoztatják a szülôket. Elmondják például, hogy a gyerek elkaphat valamilyen betegséget a társaitól, de az asszisztensnô szerint ez ugyanígy elôfordulhat egy tömegközlekedési eszközön vagy késôbb az óvodában is.
– Nem volt még két egyformán reagáló gyerek nálunk – mondja az igazgatónô, amikor arról érdeklôdöm, hogy viseli az egy-két éves apróság, hogy hirtelen több tucatnyi magafajta emberke között találja magát, ráadásul addig mindenhol jelenlevô édesanyja is eltûnik a láthatárról.
– Van, aki csak pár napig sír az anyuka után, van, akinél néhány hétre van szükség, hogy megszokja az új helyzetet. De rövid idôn belül nagyon megszeretik az itteni életet, táncolnak, énekelnek, meg persze egy csomó mindent tanulnak egymástól. Például sokan itt kezdtek elôször bilire ülni, és itt mondták ki az elsô szavakat. – Gyereksírás szakítja félbe a beszélgetést. – Ez Alex – jegyzi meg a doktornô, és mosolyogva hozzáteszi – most született kistestvére, és nagyon felzaklatta a változás.
Nemsokára megérkeznek a szülôk. Legnagyobb meglepetésemre van olyan gyerek, aki a több mint 9 órás bölcsizés után is maradna még egy kicsit. Bár én úgy érzem, hogy még nem adnám be kényeztetésfüggô, álomszuszék kismackómat, a bátrabb, talpraesettebb anyáknak csak ajánlani tudom.
Csaknem negyven együttes és énekes lép fel Magyarországról és a környezô országokból a külhoni magyarok elsô alkalommal meghirdetett kulturális fesztiválján, a Biennálén augusztus 18. és 20. között Budapesten – közölte a Kormányszóvivôi Iroda szerdán az MTI-vel.
A Dunánál alcímet viselô zenei fesztivál célja a határon túl élô magyarok kulturális sokszínûségének bemutatása. Az ingyenes programokat a pesti alsórakpart Erzsébet híd és Lánchíd közti szakaszán tartják.
Az alsórakparton felállított két színpadon fellép többek között Lajkó Félix, a Besh o droM, és a Ghymes együttes. Este 10 órától az egyik közeli állóhajón a határokon túl élô magyar lemezlovasok zárják a napot.
A zenei programok mellett a rakparton felállított pavilonokban helyet kapnak a más mûvészeti ágakban kiemelkedô kortárs, határon túli magyar alkotók, köztük a divat- és ékszertervezôk, építészek és formatervezôk munkái is.
"A kulturális fesztivál egyszerre jeleníti meg a tradíciót és a modernitást, valamint a kreativitást és az innovációt" – áll a közleményben. A háromnapos rendezvényt, amelynek összköltsége 25 millió forint, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Fôosztálya finanszírozza.
Az emberiség komoly erôfeszítéseket tesz, hogy nevetve és könnyû szívvel hagyja maga mögött megunt, megutált, rémisztô múltját. Nagyon nagy elôny és erény a felejtés. Túlélésünk egyik forrása – tartja a lélektan.
Az emberiség verejtékes erôfeszítéseket tesz, rengeteget költenek a gazdag és alig felszabadult országok, hogy kitakarják, kiássák, felszínre hozzák múltjukat. Azt a múltat, amely a jelen és jövô céljainak leginkább megfelel. A szégyenteljest, amely ellentmondásba került a jelennel és a politika állításaival (állásával), inkább elhallgatják. Csak a legerôsebbek mernek szembenézni a múlttal. Nagyon nagy elôny a történelem ismerete, ritka erény az igazság birtokában lenni, még ha tudjuk is, hogy az abszolút soha nem lesz a miénk teljes egészében. Tovább élésünk forrása a lét folytonosságának biztos tudata.
A két homlokegyenest ellenkezô állítás csak látszólag üti egymást. Hiszen mindkettô birtokában lesz életünk úgy-ahogy elviselhetô, kényelmes, élhetô, szép és biztosabb vezetésû. (Ehhez aztán minden fûszerként keverhetô: hit és kétely, kéjek és kínok.)
Mostanában hagyaték után kutatok, Édesapám írásos paksamétáit, irattartókat, régi fiókokat és gyûjteményeket nézek, forgatok, válogatok, címeket keresek és tanulmányokat, könyveket, egyetemi jegyzeteket, amiket negyven év alatt írt, szerkesztett. Folyóiratszámok kerülnek elô, melyeket rengeteg cigaretta mellett szerkesztett, korrektúrázott, javítgatott, állított olvasható, értelmes sorba.
És többek együtt emlékkötetet szerkesztünk, amelybe írásokat kértünk a régi munkatársaktól és azoknak hozzátartozóitól, barátoktól, tanítványoktól és tisztelôktôl. A mûfaj szabályai szerint.
Volt atyámnak egy Kolozsvárról még gyermekkorában elszármazott barátja, kémiatörténész, neves személyiség, már atyja is a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen tanított matematikát. Éveken át leveleztek, kongresszusokon találkoztak, cikkeket írtak közösen, apám publikálta az Orvosi Szemlében, ô, a barát pedig apám írásait helyezte el a magyar szaklapokban. Igazi írói férfibarátság volt. Családjaink összejártak. Aztán apámnak kellett – így akarta a sors – megírnia barátja nekrológját. Majd öt év múlva érte is eljött a kérlelhetetlen.
Most lenne kilencvenéves. Barátja kilencvenöt. S a barát lányától – orvosnô egy váráról híres magyar városban –, olyan írást kértünk, melyet apja nem közölt. Biztos akad, hittük, maradt hagyatékában, hisz termékeny és sikeres szerzô volt.
Nincs – válaszolta dühösen a doktornô. Kidobott mindent. A magyar tudománytörténet örök kárára. Saját kárára.
Én még ôrzöm atyjának apámhoz írott leveleit. Ha utóbb az utódot mégis lelkiismeret marcangolná. Ami a tékozló gyermekekkel rendszerint megesik…
Marosvásárhelyen augusztus 24-én reggel 10 órakor az ôsi schola évszázados harangja adja hírül a nagyvilág távoli tájairól, az anyaországból és Erdélybôl összesereglett öregdiákjainak a 450 éves jubileumi ünnepélysorozat (augusztus 24-25-26.) és az öregdiákok V.világtalálkozójának kezdetét.
Messze hangzó hívó szavára remélhetôleg egybegyûlnek, szerte a nagyvilágból a találkozni, emlékezni, ünnepelni vágyó, magyar iskolánkért tenni akaró öregdiákok, volt és jelenlegi tanárok, alma materünk tanulói, Marosvásárhely valamennyi lakosa.
Ünneplôbe öltözött lélekkel, nagy szeretettel várunk mindenkit iskolánk 450 éves évfordulójára.
Tisztelettel meghívunk ünnepi rendezvénysorozatunkra, részt vételedre számítunk!
Kérjük, szállásigényedet jelezd legkésôbb augusztus 20-ig.
Kérjük, meghívónkat küldd el osztálytársaidnak és bárkinek, akivel kapcsolatban állsz.
e-mail: oregdiak@bolyainet.ro vagy: attila.kirsch@clicknet.ro
Postacím : Bolyai utca 3. szám
A Bolyai Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmából nyílik meg augusztus 16-án 18 órakor a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Puskás György fotómûvész természetfotó-kiállítása. A tárlatot, amely augusztus 31-ig, naponta 9-13 óra között tekinthetô meg, Bodolai Gyöngyi szerkesztô, lapunk munkatársa nyitja meg.
Csodás csaj volt, ma is bizonyára sokan ismerik Erdélyben. A vasfüggvényes idôkben hosszú évekre tûnt el elôlünk, akik idehaza egy-két román sikerfilm, pár színpadi alakítás után a szívünkbe zártuk. Azt hittük, inkább: reméltük, ô lesz a romániai filmmûvészet nagy csillaga.
Oláh Tibor tanár úr, aki hetente közölt film- és színikritikát lapunk elôdjében (is), egyik magvas írásában azt fejtegette, hogy amikor majd kinô a jópofizó csitri szerepbôl a mi Széles Anikónk, minden bizonnyal tér- és szereptévesztés fenyegeti majd. Nem talál rá az életkorának megfelelô szerep(kör)re.
Ezt akkor mi, Anikó-rajongók, balgaságnak gondolhattuk. Széles Anna nem vénülhet, hiszen örök fiatal. Széles Anna a legjópofibb, legcsinibb erdélyi színésznô, a fene essék Florin Piersic (Barack Flórián) mázlijába, aki "elvette"… Frász a hasába – hogy minden román színész elhappolja szocialista prérinkre tévedô szûzlányainkat!…
A sors aztán bemosott mindenkinek. Flórián logóriájától irtózik a legundokabb képernyô is, Széles Annát pedig jószerével elfelejtette Románia. A Szeress most! címû sorozat újnyári uborka- felújítása hozta ismét elô, szerepe szerint egy plasztikai orvos háziasszonya (Bori néni szerepében), aki az özvegy doki Pancsi lányának amúgy százszázalékos erényeit ôrzi stb. A forgatókönyvi szándék nyilvánvalóan (s rokonszenvesen) didaktikus hullámvölgyi játéka szerint, Széles Anikó: fiatalos öregasszony, rokonszenves, kedves, aranyos, jópofa, poénos, ugyanakkor korához képest igencsak harcos, polgár- és szerelmesjogilag példamutató hölgy, több epizódszereplô mellett talán az egyetlen "kiemelkedô" hôs, akit maradéktalanul érdemes szeretni ebben a poros, nyári nyomorúságra ítélt folytatásosban.
Ha nem volna Széles Anikó, Romániában nagyon kevesen néznék újra ezt a gügye történetecskét… * (Szeress most!, TV2)
"Nyárádmenti áldott- emlékû tájék, / Olyan jólesik állani halmidon." (Petres Kálmán: Hitvallomás)
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület az idén már a 16. alkalommal rendezi meg a vándortábort. Helyszíne minden évben más, egy-egy erdélyi vidék, a házigazdák pedig az EKE valamelyik regionális osztálya. A tábor fô célja Erdély tájainak, történelmének, hagyományainak megismerése. Ezért többféle túrát rendeznek naponta. De az ismeretszerzés mellett a baráti kapcsolatok kialakítására, ezek ápolására is hangsúlyt fektetnek, s gazdag tábori programokat iktatnak be. A vándortábor volt már Torockószentgyörgyön, Réven, Sepsibükszádon, a nagykôhavasi Malomdombokon, Málnásfürdôn, Vertop-hágón, Forrásligeten, a Luna forrásnál, a kalotaszegi Székelyjón, Gyergyószentmiklós mellett, Ratosnyán, Kapnikbányán. Az idén a vándortáborra a marosvásárhelyi EKE szervezésében Vármezôn került sor. Kissé nehezen elérhetô a tábor területe, de amint odaérünk, kellemes hangulat vesz körül. Rengeteg sátor, ideiglenesen felállított víztartály, illemhelyek, egészségügyi szoba és hegyimentô-szolgálat.
Dr. Péterffy Anna Erzsébet, a vándortábor kapcsolattartó szervezôje:
– Idén újdonság volt, hogy interneten is be lehetett nevezni. Az EKE-tagokon kívül – akik a résztvevôk 60 százalékát tették ki – közel harminc magyarországi baráti szervezet képviseltette magát rendezvényünkön, de voltak németországi, egyesült államokbeli, skandináv vendégeink is. Az ismertebb személyiségek közül megemlíteném Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere, jelenleg a Magyarországi Kárpát Egyesület elnökének és Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetsége titkárának jelenlétét.
– Miért esett a választás Vármezôre?
– A vándortáborok célja, hogy Erdély egy-egy szegletét ismertessék meg a résztvevôkkel. A Felsô-Nyárádmente egy olyan eldugott kis gyöngyszem, amit még a Maros megyeiek közül is kevesen ismernek. Két honismereti túránk volt: egyik a Küküllô, a másik a Nyarád mentén vezetett végig. Templomokat, emlékmûveket kerestünk fel. A tábori foglalkozáson pedig honismereti vetélkedôt szerveztünk. De ide sorolható a jobbágytelki gyerektáncosok és nyárádmagyarósi öreg táncosok, valamint a torboszlói székely kopjások szereplése is. Újdonság volt a népdaltanítás.
– Milyen tábori foglalkozást szerveztetek még?
– A kicsiknek óvoda mûködött, de volt mászófal és este vetített elôadásokon vettek részt a táborozók. A Sóvidékrôl, a nyárádmenti vízgazdálkodásról és több külföldi expedícióról illetve a székely rovásírásról hangzottak el elôadások.
– És ami legfontosabb: a túrák.
– A legmagasabb pont a Mezôhavas volt, de népszerû volt a legendás székely várakat – a Firtos és a Rapsonnévára – célzó túránk. Voltak szekeres és kerékpáros túráink is.
– Nagy feladat lehetett ezer ember táboréletének a megszervezése.
– A kilencvenes évek elején az elsô táborban alig 167-en voltak, majd néhány év alatt a létszám ezer fölé emelkedett. Most már annyira sikeres ez a rendezvény, hogy szervezôi képességeinket túlnôtte. Nagyon sok munkát és csapatépítést jelentett a tábor megszervezése. A 6-7 fôs kemény mag körül egy kilencvenfôs társaság csoportosult. Természetesen támogatás nélkül nem lehetett volna megszervezni. A Maros Megyei Tanács, Lokodi Edit Emôke elnök asszony, a Maros megyei hegyime-ntôk, a PcHouse, a Glover, a Scopus Sportbolt, a Masterdruck nyomda, a vármezôi Vándor Fogadó mellett a nagy segítséget kaptunk a Nyárádremetei Polgármesteri Hivataltól és a vármezôi faluközösségtôl.
– A helyiek hogyan fogadták a táborlakókat?
– Meglepôen jól viszonyultak hozzánk. A faluban 150- 200 személyt szállásoltunk el, több szekeret béreltünk a kirándulásokra. A falu is nyert ebbôl a rendezvénybôl. Megjelentettünk egy kiadványt Vármezô és környéke címmel, és természetesen minden résztvevô terjeszteni fogja a település hírnevét.
Az oldalt összeállította: Karácsonyi Zsigmond és Háromszéki Emôke
Fotó: Péterffy Annal, Velicsek Éva, Böjthe Beyer Barna, Pápay Levente
Mikor elhagyta a detroiti futószalagot, talán a Nagy Háború elsô ágyúlövése sem dördült még el. Számtalan mérföldet és kilométert tett meg 93 esztendô alatt a világ útjain. Ma is jó egészségnek örvend, és a hét végén Szovátán járt a fürdôvárosban szervezett elsô veteránparádén, ahol a Medve-tó vize helyett fényképezôgépek vakufényében és népszerûségben fürdött, harmincegynéhány fiatalabb társával együtt, két napon át.
Bádog Böske (angol eredetiben Thin Lizzy) civil neve Ford T, ez volt az az autótípus, amelyhez az iparág forradalma fûzôdik, hiszen Henry Ford tengerentúli üzemeibôl több millió példány gördült ki ebbôl a négykerekûbôl. Az országban számon tartott legrégebbi autót tisztelhetjük abban a példányban, amelyik az elmúlt hétvégi szovátai veteránparádé vezéralakja volt, a múltat idézô gépek menetoszlopának élén haladt végig a felvonuláson. Gond nélkül kapaszkodott fel a városból a fürdôtelepre vezetô kaptatón, volánja mögött korhû öltözetû bôrsapkás sofôrrel. Egész sor benzinfaló legenda követte virslikerék-nyomait, és a szájtátva bámulók sorfala vastagabb volt, mint amekkorát egy gyengébb államelnök hivatalos látogatása össze tudna verbuválni. Az út menti tömeg nem kerülte körbe a fürdôtelepet, hanem egyenesen vonult fel a sétálóutcába, ahol az örökifjú bádoghölgyet és kísérôit sorba állították tulajdonosaik, a benzinfertôzöttek gyönyörûségére.
"Láttad ezt? Ilyennel járt az Angyal!" – szakadt ki a felismerés egy tizenéves srácból az 1967-es évjáratú Volvo kupé láttán. Pedig nem is az a korosztály, amelyik a Roger Moore Angyal-filmjeibôl tanulta volna a vagányságot. A skandinávok P1800 jelzésû kétajtós sportkocsiját a legendás film tette halhatatlanná, hiszen ilyen géppel száguldozott Moore a filmvásznon. Az autó fizikai valóságában még szebb, mint a filmen. Csodás vonalai láttán nem csak az idôközben elôbújó napfény esik hanyatt, hanem a legvájtabb fülû autórajongók is a hódoló csodálat szótlan döbbenetével isszák magukba a látványt. Olaszos temperamentum sugárzik a szemlélet szerint hidegségükrôl közismert skandinávok kupéjából, melynek itt látott példánya volánja mögül az Angyal helyett középkorú zömök úrvezetô szállt ki. Azért a miheztartás végett filctollal rajzolt egy angyalt az idônként felnyitott motorháztetôre.
Nem csak román aszfalton futó veteránok és klasszikusok gurultak el a szovátai parádéra. Német rendszámmal egy szintén negyvenéves amerikai legenda, a Ford Mustang érkezett meg. Az autót naponta használja a gazda, hiszen a hátsó ülésrôl a parádé kedvéért sem vették ki a gyerekülést, és a gép mûszaki állapota a mindennapi használat követelményeit messze meghaladta. A tengerentúli sportkocsi-forradalmat elindító vadló belsejében V8-as small block dohogott, az 5,7 literes erômûvet a gazda az oszlopban araszolás és a kiállítás ideje alatt is többször felpörgette. Hangja hallatán a rajongók adrenalinszint- görbéje meredeken indult az égnek. Ezt a gépet akár haza is lehetett volna vinni a parádéról kis túlzással, hiszen a stílszerûen sofôrkesztyûvel autózó gazda ártáblát is kitett a Mustangra. Hogy a húszezer eurós vételárból mennyi volt az alkuhányad, az nem derült ki.
A harmincas évek gengszterfilmjeinek hangulatát idézte az 1938-as évjáratú Plymouth. Nem keltett volna meglepetést, ha a kék gépbôl egy selyemkalapos, fehér sálas, olajos hajú nehézfiú szállt volna ki. Amúgy a tulaj öltözete meg is felelt az elvárásoknak, bár azért kerek táras géppisztoly, netán revolver helyett hosszú szipkát tartott kezében, végében cigarettával. Idônként beült a volán mögé, majd az érdeklôdôk kérlelésének engedve felnyitotta a motorháztetôt. Bár ne tette volna. Ugyanis messzirôl látszott a gépházból a motorblokk tetején a háromágú csillag, ami ugyebár sose volt a Plymouth márkajele, közelebbrôl az is kiderült, hogy gázolajos a Mercedes-szív a jó öreg amerikai indián keble alatt. És világossá vált, hogy mitôl volt a felvonulás során gyanúsnak tûnô motorhang, amit azért részben kozmetikázott a tulaj egy vicces kipufogódobbal, ami elnyomta a dízelhangot.
És, ha már háromágú a csillag, Mercedesbôl egész rövid kortörténetre való volt a sorban. A harmincas évekbeli 170-estôl, amilyennel Sergiu Nicolaescu furikázott rendôr-felügyelôi szerepben, az ötvenes évekbeli SL-en át egészen a hatvanas évek végén gyártott állólámpás limuzinig, mely utóbbinak egy gyönyörûen felújított, álomszép almazöld példánya pompázott a sétálóutcában.
Az amerikai és a német gépek mellett a britek is hozzáadtak sok fûszert a technikatörténet ínyencségeihez. Letûnt márkáik közül a Morris egy példánya volt itt látható, amelynek késôbbi utódja Mini néven írt forradalmat, de volt hatvanas évekbeli hathengeres Jaguar is, melynek ereiben sokkal kékebb vér csörgedez, mint a mai, Ford-tulajdonú vadmacskákéiban. És persze az olaszokat meg a franciákat sem szabad elfelejteni. A talján népautó, a Fiat Topolino szintén történelmi darab, és testközelbôl egy jó karban levô 1938-as példányon jócskán volt mit szemlézni. A gallokat húszas évekbeli Peugeot képviselte. Meg ôsöreg Citroen, de ez már replika volt, rosszul elrejtett Kacsa-motorral. Nem mind arany, ami fénylik. Nem csak ennek a replikának a láttán jöhettünk rá, mert voltak még azért szépséghibák a felhozatalban. Nem túl szívderítô például harmincas évekbeli Ford sportkocsin felfedezni a krómozott lökhárítót, amely újkorában egy Renault 8 Majorból átvedlett 1100-as Dacia elején szolgálta a biztonságérzetet, vagy szélesített sportfelniktôl elszörnyedni egy amúgy gyönyörû vonalú és állapotú VW 1600 TL sárvédôi alatt. Vagy ha már a kétkerekûeknél tartunk, nem ildomos befogadni egy veteránparádéra egy oldalkocsis Ural motort, csak azért, mert a tulaj BMW jelvényt biggyesztett az amúgy tényleg bajor eredetû, de a vörös hadsereg dicsôsége után Keletre telepített gyártósorról legördült motor tankjára. A szervezôk szerint lesz még folytatás, és talán a jövôben letisztulnak ezek a ráncok is.
Szép autókat nem csak Európa nyugati felén tudtak készíteni. Az adott idôkben lehet, hogy nem tûnt vonzónak, de a mai, lelketlen számítógépek tervezte autók világához szokott szemnek igencsak vonzó látvány a kis kerekû Wartburg, melynek eredeti állapotú, bontatlan háromhengeres, kétütemû blokkját igencsak szájtátva nézegették a zsenge korúak. A három különálló gyújtótekercs láttán meg átvillan a szemlélô agyán, hogy azért a németek a vasfüggöny innensô felén sem cáfoltak magukra. Nosztalgiázásra még kitûnôen alkalmas volt a még csehszlovák korszakban készült Škoda 1000 MB is, melynek formavilágából kitûnik, hogy a hatvanas évek tervezôiskolája azért Keleten is hagyott nyomokat. Ez nem klón, mint mai utódai, melynek ruhája alatt egyentervezésû német technikát árulnak keleti árfekvésben. És ezzel véget is ért technikai idôutazásunk, a jövô esztendôre beígért veteránparádéig.
Augusztus, nyár, szabadság, tenger – hányszor álmodunk errôl nyálkás késô ôszi vagy hideg téli napokon. Míg a mai középkorú nemzedék vágyainak netovábbja egy sátorozás volt a román tengerparton, s csak különleges lehetôségnek számított egy szállodai szoba Eforián vagy Mamaián, ma az üdülni vágyók többsége ( természetesen, ha megengedheti magának) már egészen más úti célokat választ.
Hol nyaralnak a marosvásárhelyiek, megyénk lakói? Mi a sláger az idén? Kik veszik igénybe az utazási irodák ajánlatait? Milyen különleges igényeket és milyen panaszokat fogalmaznak meg? – ezeket a kérdéseket tettük fel néhány megyeközpontunkban mûködô utazási irodának.
Az idén többen keltek útra külföldre megyénkbôl, mint a korábbi években. A preferenciák a tunéziai és a görög tengerpart, és sokan utaznak Olaszországba, Spanyolországba is. A horvát tengerpart már nem olyan keresett, mint az elmúlt években. Az idén a tunéziai utak vezetnek – állítják több irodában is. Megnôtt a kereslet a különleges ajánlatok iránt, mint például a búvártúrázás vagy a kalandtúra.
Egyesek kihasználják az utolsó perces (last minutes) lefoglalást, amikor a turista az utazás elôtti napokban 35- 40 százalékkal olcsóbban kaphatja meg a jegyet egy bizonyos kirándulásra. Sajnos, panaszok is vannak, fôleg a repülôjáratok miatt. Az egyik utazási iroda igazgatónôje szerint a román járatoknál megesik, hogy késnek vagy elnapolják azokat. Emiatt egyesek Budapestrôl indulnak a kiválasztott cél felé. Akadnak panaszosok, akik a köves tengerpartot kifogásolják. Mások Törökországban járták meg, ahol egy ötcsillagos szálloda feltûnôen alacsony árat ajánlott. A helyszínen derült ki, hogy az elsô éjszakát nem számították be a jegy árába, így a késô este érkezô turisták csak másnap déltôl foglalhatták el szálláshelyüket.
Görögország vezet, de Thaiföldre is akad egy-két utazó
A Rákóczi-lépcsô melletti World Travel Shop utazási irodában a belépônek szegezik a kérdést: – Hová szeretne utazni? S mielôtt válaszolna, máris közölik, hogy szezonra szinte minden jegy elkelt! Akik el akartak utazni, már vakációznak, akik még nem utaztak el, azok már jó elôre lefoglalták a helyet. A szezonvégre azonban számtalan ajánlattal szolgálnak – tájékoztatott Puskás Gyôzô, az iroda alkalmazottja.
A marosvásárhelyiek üdülési igényeirôl érdeklôdve kiderül, hogy az ô adataik szerint Görögország vezet, beleértve a szigeteket, Korfut, Koszt, Krétát, Rhodoszt is. A legjobban Görögország északi részét kedvelik, a Halkidiki-félszigetet, az Olimposz környékét. Sokan járnak Tunéziába, s vannak ügyfeleik, akik évente visszatérnek. Aki egyszer ebben az afrikai országban üdült, biztosan visszakívánkozik oda. Aztán Törökország következik, s e három útirány a lehetôségek 70 százalékát teszi ki.
A fennmaradó 30 százalékban Málta vezet, talán azért, mert "pici" helyen rengeteg látnivalót kínál. A sorban Spanyolország követi, Costa Brava, Barcelona környéke, majd Tenerife és Mallorca. Egyiptom iránt is megnôtt az érdeklôdés, miközben a korábban népszerû horvát és bolgár tengerpart kissé háttérbe szorul. Az egzotikus Thaiföldre is akad egy-két jelentkezô.
Bár a turisták zöme üdülni, pihenni utazik el, van olyan igénylô, aki körútra fizet be. Számukra is jó ajánlataik vannak Nyugat-Európa országaiba. Ezeknek az utaknak egy része üdülés, másik része kirándulás. Mivel Maros megyében nem gyûl össze egy busznyi ember, ezért Szebenbôl vagy Kolozsvárról van az indulás – teszi hozzá Puskás Gyôzô.
A Marosvásárhelyt és a nyugat-európai városokat – Barcelonát, Rómát, Londont, Stuttgartot – összekötô repülôjáratok révén megnyílt, vagy inkább közelebb került a világ. Tíz évvel ezelôtt egy marosvásárhelyi számára elképzelhetetlen volt, hogy reggel itthon a konyhájában kávézik, s délután már Afrika partjain fürdik a Földközi-engerben. Akkoriban vagy Budapestre, vagy Bukarestbe kellett utazni, hogy az ember repülôre szálljon, s ez legalább 24 órába telt. Most Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron kényelmesen, elegánsan felszállnak a repülôre és 2-3 óra alatt a szállodában vannak.
A repülôjáratoknak is köszönhetô, hogy megnôtt a forgalom. Szintén a World Travel Shop irodájában hangzott el, hogy a barcelonai járat beindítása óta "felkapták" a katalán tengerpartot.
Zsebbarát árak, megkétszerezôdött forgalom
A turisztikai irodák megszaporodásából arra lehetne következtetni, hogy mindez erôs konkurenciát eredményezett. A World Travel Shopban viszont azt állítják, hogy nem kell tartani a konkurens cégektôl. Minél több utazási irodát nyitnak, annál több az érdeklôdô. A négy éve mûködô cégnél a kliensek száma évrôl évre megduplázódott. Az ügyfelek visszatérnek. Ezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy zsebbarát árakon ajánlják az utazásokat, amit az átlag-, sôt a kis jövedelmû ember is meg tud engedni magának. Görögországba szezonon kívül – kilenc éjszakai szállás és a szállítási költség van benne – már 100 euróért el lehet jutni. Szezonban ugyanez az ajánlat 200 euró. Tunézia szezonban 314 euró, szezonon kívül 250. Málta szezonvégen 300 euró, Spanyolországba 500 euróért utazhatnak. – Jó érzés, amikor azt tapasztaljuk, hogy a kis jövedelmûek örülnek, hogy végre teljesül az álmuk. Ez mindkét fél számára elégtétel – mondja Puskás.
S ha már az átlag és kispénzûekrôl esett szó, arra is kíváncsiak voltunk, hogy hová utaznak a gazdagok?
– A tévhittel ellentétben az a tapasztalat, hogy a gazdag réteg esetében az utazási kedv nem arányos a rendelkezésükre álló anyagi lehetôséggel. A gazdag ember általában vállalkozó, aki nem szívesen hagyja itt a cégét, félve attól, hogy ez idô alatt megáll az élet, hogy meglopják. A gazdag ember nálunk nem áldoz utazásra. Az a kevés, aki elmegy, olyan luxusszállodát választ, ahol a világtól elzárkózva minden extrát megkap. De lehet, hogy a luxuson kívül egyéb nem is érdekli – hangzott a válasz.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az érdeklôdô elôre tudja, hogy mit akar, vagy az irodában dôl el, hogy melyik útra fizet be?
– Mi láttuk, amit eladunk. Nálunk az a plusz, hogy a helyszín ismeretében ajánljuk a jegyeket. A reklámlapok, a szórólapok nem mindig mérvadóak. Azt is elmondjuk, hogy a szállodából kilépve jobbra vagy balra kell-e menni, mi mennyi, hogy milyen fakultatív utakra érdemes befizetni, hol érdemes busszal közlekedni, hol nem, hol kell vásárolni, mit kell megkóstolni, s Máltán például hány órakor kell megnézni a Kék lagúnát stb.
– Egy utolsó kérdés, ami érdekes lehet: mennyibe került a legdrágább út, amit ajánlottak?
– Egy kubai út több mint 2000 euró volt. Aztán Bali–Szingapúr 1800 euróért. A thaiföldi nyaralás ára 1000 euró körül mozog – nyilatkozta Puskás Gyôzô, aki maga is nagy utazó.
Görögországba repülôvel – így szól az idei divat
Bár Tunézia, Egyiptom és Szicília is igen népszerû, az Euró Best Travel utazási iroda ügyfeleinek több mint hatvan százaléka Görögország mellett voksol. A kellemes környezet valamint az elérhetô árak mellett valószínûleg az is közrejátszik a választásban, hogy egész szezonban indulnak Marosvásárhelyrôl járatok. A nyaralóknak idôben kell dönteniük, hiszen a szeptemberi utakra már júniusban lefoglalták a helyeket. A szeptember amúgy is közkedvelt, hiszen míg fôszezonban 200-250 euróért nyaralhatnak, az ôsz elsô hónapjában 150 euróért kínálnak üdülést a görög tengerparton. Szász Levente utazási ügynöktôl megtudjuk: a nyáron igen divatos lett a repülô, ugyanis míg az elôzô években a nyaralni vágyó családok az autóbuszt választották, mert anyagilag inkább megérte, az idén egyre többen döntenek a repülés mellett, hiszen 100-150 eurós különbözet fejében kiküszöbölhetôk a buszozással járó kellemetlenségek. A gyorsaságért és a kényelemért hajlandóak akár többet is fizetni a marosvásárhelyiek.
Az úti célt az is meghatározza, hogy milyen korosztályhoz tartoznak a nyaralók. A fiatalabbaknak inkább az egzotikus országokra esik a választásuk, ôk a nyaralás alatt szórakozni szeretnének. Ezzel szemben idôs ügyfelek látni szeretnék a nevezetességeket, így egyre többen döntenek az európai körutak mellett – tudtuk meg. Amikor a kliensek által visszajelzett elégedetlenségekrôl érdeklôdünk, az ügynök elmondja:
– Havonta több száz ügyfél számára biztosítunk vakációzási lehetôségeket, azonban a romániai utazókra az jellemzô, hogy a legjobb szolgáltatásokat várják el a lehetô legolcsóbb áron, ami nem minden esetben lehetséges. Amíg emberekkel dolgozunk, mindig is lesznek panaszok – vélekedik.
Egy ajánlat, különbözô variánsokkal
A Transervice Kft. utazási irodánál júniustól közel négyszázan vettek részt azokon a csoportos görögországi kirándulásokon, amelyeket Halkidiki-félszigetére szerveznek immár két éve – tudtuk meg Márkos Kingától.
Az elmúlt évhez képest a marosvásárhelyi turisták nagyobb érdeklôdést mutatnak ezen térség iránt, így a cégnek egyelôre nem áll szándékában több úti célt ajánlani. Jelenleg a félsziget két helységében, Fourkán és Polikronán nyújtanak szálláslehetôséget klienseiknek.
Az utazási iroda egyetlen ajánlata különbözô variánsokkal vehetô igénybe. A turisták háromféle szálláslehetôség közül választhatnak a kilencéjszakás üdülésre: két- három ágyas, külön konyhával és fürdôszobával rendelkezô apartmanok valamint ehhez hasonlóan négyágyas lakrészek, esetleg két- három csillagos szállodák. Utóbbi esetben nem kérnek teljes ellátást a hotelek részérôl, ugyanis az nem mindig felel meg az itteni turisták igényeinek – állítja az alkalmazott.
A szállítást továbbra is autóbusszal biztosítják, amely 20-24 óra utazást jelent – elôfordult már, hogy mindössze harminc turista utazott a félszigetre, de arra is volt példa, hogy két autóbuszt indítottak.
Az árak a szállás és a hónapok függvényében 95-289 euró között mozognak, a legolcsóbb szállásnak a négyágyas szoba bizonyult. A turisták többsége náluk is augusztus végén, szeptember elején veszi igénybe az említett szolgáltatásokat, a némileg csökkenô árak miatt.
Márkos Kinga szerint ügyfeleik többsége elégedett volt az általuk kínált ajánlattal.
Legalábbis ezt hihetné az ember annak hallatán, hogy a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz az idei szezonban egyetlen panasz sem érkezett az utazási irodák által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. Mivel kissé meglepô, hogy mindenhol mindent teljesen rendben találjanak az utazók, Crisan Danielától, a hivatal fôfelügyelô-helyettesétôl érdeklôdtünk: minek tudható be a panaszok hiánya?
– Az irodák általában külföldi utazásokat szerveznek, így az ügyfél, ha elégedetlen a szolgáltatásokkal, az idegenvezetôhöz, valamint az illetô iroda helyi kirendeltségéhez fordul és a gyakorlat azt mutatja, hogy ott helyben meg is oldják a panaszokat – tájékoztatott.
Június folyamán a hivatal felügyelôi a megyében mûködô huszonhat utazási iroda közül tizenötöt vizsgáltak és mindenik esetben észleltek rendellenességeket. Az ellenôrök fôként amiatt bírságoltak, hogy a megkötött szerzôdésekben helytelen vagy hiányos információk szerepeltek. Leginkább a szerzôdések azon részeit kifogásolták az ellenôrök, amelyek az iroda kötelezettségeire vonatkoztak, abban az esetben, ha az ügyfél elégedetlen volt a kapott szolgáltatásokkal. Mindemellett számos esetben nem tüntették fel a szerzôdésben az úti célt, az utazás idôtartamát, valamint a szállítási eszközt, de arra is volt példa, hogy az iroda székhelyén 295 euró volt kifüggesztve egy Korfu-szigeti utazás áraként, azonban a terjesztett szórólapokon ugyanannak az útnak az áraként 209 eurót hirdettek – értesültünk.
A 2005. évi 247-es törvény IV. szakasza kiegészíti a módosított 2001. évi 10-es törvény 20. szakaszának 1. és 2. bekezdésében foglaltakat. Itt mondták ki azt, hogy a jogcím nélkül elvett ingatlanokat – területeket és épületeket – függetlenül rendeltetésüktôl, amelyeket a törvény hatályba lépésekor egyedáruságok, kereskedelmi társaságok, központi vagy helyi közigazgatósági szervek birtokolnak, illetve a fentiek ezeknek részvényesei, nemkülönben azokat is, amelyek szövetkezeti vagy bármilyen más közjogi személy kezelésében vannak, az említett szerv, hatóság, társaság stb. végzésével, határozatával természetben kell visszaszolgáltatni. Ugyanezt kell tenni akkor is, amikor a fent említett szervek vagy hatóságok a birtokló egységnek, közületeknek kisebbségi részvényesei ugyan, de az egységbe bevitt törzstôkéjük vagy részvényeik összértéke nagyobb vagy legalábbis eléri a természetben visszakért ingatlan értékét.
Megtörténhet azonban az is, hogy az ingatlant birtokló kereskedelmi társaság idôközben jogi személyként megszûnt létezni. Erre az esetre született meg a 2005. évi 247-es törvény 1. cikkelyének IV. szakaszában található rendelkezés, amely a visszajuttató hatóságot vagy szervet megjelöli. Ez pedig az a kereskedelmi társaság lesz, amelyik az állam nevében és érte eljárva, a részvényesi minôségbôl eredô jogokat gyakorolta vagy gyakorolja.
A döntéshozó hatóság megnevezésére vonatkozó szabály, mint a módosított 2001. évi 10-es törvény 27. szakaszában foglaltak esetében is, a természetbeni visszajuttatás helyett az em