|
LIX. évfolyam 181. (16663.) sz. |
2007. augusztus 7., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Felfedezte a spanyolviaszt a hét végén szép hazánk elsô számú tengerésze, midôn a székelyföldi látogatása során ráébredt, hogy olyan állapotú a régió úthálózata, amit már minôsíteni is alig lehet. Ôszinteségi rohamként is lehetne értékelni az elnöki beismerést, hogy erre nincs magyarázat, azonban, tekintetbe véve azt is, hogy a kapitány korábban a közlekedési minisztérium parancsnoki hídján is állt, ez egyben szegénységi bizonyítvány is. Elvégre akkoriban sem voltak különb állapotban a székelyföldi utak, márpedig a régió polgárai akkor is, most is teljes egyenrangúságot élveztek adófizetés terén az ország más tájain élôkkel, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek.
A székelyföldi megyéket negatívan diszkriminálták eddig is és teszik továbbra is. Ez olyan tény, melyet kényelmetlen beismerni egy olyan országban, ahol a kirakatpolitikának százados hagyományai vannak, és a papíron a tökéletesnél is rendezettebb kisebbségi helyzettel soha nem mulasztják el a világ elôtti kérkedést.
Ameddig a valóságot nem ismerik be, addig voltaképpen a régióban élôk egységre való intése sem több olyan kirakatszólamnál, amelyet maga a nyilatkozó sem vehet komolyan. Mert annál azért józanabb a kapitány, semhogy elhinné, hogy pont a negatív diszkrimináció fogja a lojalitást kiváltani a székelyföldi magyar közösségbôl. És ha a régiót az ott élô magyar többség miatt sorvasztják tudatosan, akkor a Székelyföldön kisebbségben élô románságtól sem igen várható el, hogy ezért hálából örömkönnyekkel áztassa a magyarok vállát. És tulajdonképpen a kirakatszólamokban áhított egység többet ártana, mint használna az ókirálysági politikusoknak, mert kivenné a kezükbôl a magyar kártyát, amivel a nacionalista érzelmû román szavazókat, akik nem kevesen vannak, mozgósítani lehet. A jelenlegi székelyföldi állapotok fenntartásához tehát komoly érdekei fûzôdnek a Dâmbovita-parti politikumnak.
Egyszóval, magyarázat akad a székelyföldi állapotokra, és az a megjátszott ráébredés a helyzetre nem több olcsó színjátéknál, amihez elnökünk hivatásos színjátszókat meghazudtolóan ért. De elôbb vagy utóbb egyszer majd be kell ismerni a régió tudatos sorvasztását. Ez egy 89 éve ûzött csaló játszma, és a valóságot nem lehet végtelen idôkig elkendôzni. A kérdés az, hogy milyen fejlemények vezetnek majd el a beismerésig, amelynek napja a keserû ébredésé lesz azok számára, akik ezekért az állapotokért a felelôsséget viselik. Mert politikai érdekbôl nemcsak a kisebbségeket, hanem ezekkel együtt saját nemzettársaikat is hátrányos helyzetben tartják, amire ha egyszer ráébred a székelyföldi románság és a nacionalista érzelmû többségi réteg, valószínûleg nem gratulálni fog vezetôinek. Vajon akkor mire fog ráébredni a csaló játszmában is szerepet vállaló kapitány, ha egyáltalán ott lesz még a parancsnoki hídon?
A kenyér árának emelkedése egy felzárkózási folyamat része is, nem csupán az aszály hatása – jelentette ki hétfôn Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke.
"Nem hiszem, hogy csak az aszály miatt drágul a kenyér. Szerintem ez egy felzárkózási folyamat is, hiszen nem maradhat 4-5-ször olcsóbb, mint az európai uniós átlag" – fejtette ki Isarescu.
Mint mondta, az élelmiszeripari piacon árváltozások várhatók, amelyek egészen jövô tavaszig eltarthatnak. Mint mondta, az élelmiszeripari termékek áremel-kedésének inflációgerjesztô hatása lesz.
A sütôipari egységek tulajdonosai két héttel ezelôtt 3-10 százalékkal emelték meg a kenyér árát, a búza és a liszt drágulására hivatkozva.
Múlt héten a kormány arról döntött, a sütôipari egységeknél ellenôrzéseket végeznek az adóhatósággal közösen, hogy az adócsalást megelôzzék. Az ellenôrzés eredményeitôl függôen a kenyérre kirótt hozzáadott értékadó (TVA) csökkentésérôl is dönthetnek.
Július 18-ától az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság átszervezte a rendszert, ugyanis az eddigi 42 megyei fogyasztóvédelmi hivatal helyett 12 regionális központot hoztak létre, amelyekhez egyenként három- négy megye tartozik. A Maros, Hargita és Kovászna megye hivatalait tömörítô Maros régió székhelye Marosvásárhelyen van és a regionális központ vezetô funkcióját ideiglenesen Csomóss Miklós fôfelügyelô tölti be – derült ki a tegnap tartott sajtótájékoztatón.
A regionális központokba tömörítés csupán adminisztratív változásokat hozott, a megyei hivatalok többé nem önálló jogi személyként léteznek, hanem a régiónak vannak alárendelve, csupán a megyei szintû ellenôrzések hárulnak rájuk. A regionális központ élén egy fôfelügyelô áll, a megyei hivatalok vezetôi funkcióját pedig egy-egy fôfelügyelô-helyettes látja el, a Maros megyei hivatal esetében e tisztséget Crisan Daniela tölti be. Az újonnan létesített 12 régió nem azonos a fejlôdési régiókkal, inkább az egyes területek földrajzi, nyelvi és kulturális jellegzetességeit vették figyelembe a leosztásnál – tájékoztatott a fôfelügyelô, aki pozitív lépésként értékeli az átszervezést, hiszen önállóságot biztosítva a régióknak elôsegíti, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe véve szervezzék meg tevékenységüket, az egyes ellenôrzéseket. A regionális központ nem lát el ellenôrzési feladatokat, a három hozzá tartozó hivatal tevékenységének összehangolása tartozik a feladatkörébe, valamint az egyes döntések is regionális szinten születnek. Az anyagi támogatás azonban továbbra is az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságtól érkezik majd.
– Az eddigiekben a központból érkezô utasításokat, tematikákat nehezebb volt a helyi viszonyok között gyakorlatba ültetni, az átszervezés révén, ismerve a helyi jellegzetességeket, könnyebben el tudjuk látni a szükséges feladatokat, jobban oda tudunk figyelni arra, melyek azok a területek, ahol gondok vannak és ezekre sajátos megoldásokat kereshetünk – értesültünk.
Csomóss Miklós ideiglenesen tölti be a régió fôfelügyelôi tisztségét, a funkció betöltésére 30-45 napon belül versenyvizsgát szerveznek, amelyen valószínûleg a jelenlegi fôfelügyelô is szerencsét próbál majd.
Tegnap lapzártáig ugyan még nem tájékoztattak a tûz feltételezett okáról, de szemtanúk állítása szerint, amit helyszínen levô tûzoltók is megerôsítettek, valószínûleg az épület belsejében történt szándékos gyújtogatás következtében égett ki a szovátai Fenyô út 52. szám alatt villa.
A fürdôtelep felsô útjának a Medve-tó felôli oldalán levô magánvillában szombaton éjféltájban csaptak fel a lángok. Toma Traian, a két szovátai csoport vezetôje, akiket a késôbbiekben a nyárádszeredai tûzoltók is segítettek, hangsúlyozta, hogy az oltást megkönnyítette az elegendô mennyiségû víz, mivel a tûzoltó csap a villa közelében található. Ezenkívül az idô is kedvezett, hisz szombaton éjjel cseperészett az esô. Egyébként sokkal nagyobb lett volna a veszély, mivel a részben fából készült villát 15 fenyô veszi körül, amelyekre, akárcsak a szomszédos építményekre, könnyen átterjedhetett volna a tûz. Péter Ferenc polgármester szerint, aki a helyszínen figyelte az oltást, az egyik önkéntes fiatalember, aki a fejére esett tárgy miatt elvesztette az eszméletét, a megfelelô gondozás nyomán magához tért, és nem szenvedett maradandó sérüléseket. A szovátai tûzoltók munkáját segítette a veszprémi kollégáktól kapott autó, s így két, majd a késôbbiekben három jármûvel olthatták a tüzet. Amint Péter Ferenc elmondta, fél háromkor hagyta el a helyszínt, amikor már az elszenesedett gerendákat locsolták.
A villáért egyébként, amely négy bukaresti testvér tulajdona, vita folyt. A kívülrôl rendbe tett, de egyébként lakatlan épület be volt zárva, mivel eladásra szánták. Annyira nem használták, hogy a tulajdonosok semmilyen számlát nem fizettek.
A marosvásárhelyi tûzoltó- parancsnokságtól kapott adatok szerint a Szováta egyik legrégebbi villájának számító, szép fafaragással díszített épület tetôzete 150 négyzetméteren semmisült meg, a belsejében levô farészek és a bútorzat teljes egészében. A tûzoltóság és a rendôrség által végzett felmérés eredményét valószínûleg ma ismertetik.
Mindig is úgy gondoltam, a határátlépés megható pillanat, akár országok közé húzott, mesterséges vonalakról, akár önmagunk belsô gátjairól legyen szó. Nemrég azonban rájöttem, az emberi butaság korlátai is megdönthetôek, ez pedig kevésbé felemelô élmény, pláne, ha ráadásul külsô kényszer váltja ki az infantilis megnyilvánulást.
A Maros-partra kiruccanó autósok május óta már megszokhatták, hogy minden földi jóért fizetni kell: egy órányi üdülés 1, egy egész napos lazítás 5 lejbe kerül. Ekkora összeget kell ugyanis lepengetni a megálljt parancsoló sorompó melletti kabinban várakozó vámszedô fiúnak. Nem is volt ezzel semmi baj, csupán a taxisofôrök zsörtölôdtek hónapokig, hogy ugyan miért kérik el tôlük azért a néhány percért az egyórás parkolási díjat. Aztán ôk is beletörôdtek a megváltoztathatatlanba, és alkalmazkodtak a helyzethez: a kedves utassal fizettették ki az 1 lejt vagy sajnálattal közölték, hogy nem vihetik tovább. Persze, felmerül a kérdés, miféle ostoba luxus taxizgatni a Maros-partra, amikor ilyenkor, nyáron nemcsak egészséges, de kellemes is egy kiadós séta odáig – legalábbis a hôgutától mentes napokon. Igen, igen, de mi van akkor, ha valaki mozgássérült, és mégis napozni szottyan kedve? Terítsen csak ki szépen egy takarót a blokk mögé? Ezek szerint mégsem igaz a vásárhelyiek régi mondása, miszerint a Maros-part mindenkié? Persze, nem kell túlságosan felfújni az ügyet, hiszen csak kis összegrôl van szó, és a vámszedôvel jobb napokon még egyezkedni is lehet. Sôt, az is elôfordulhat, hogy segíteni próbál, már ahogy tôle telik. Úgy, ahogy a tegnap is.
– Le tudja szerelni a tábláját? – kérdi a középkorú taxisofôrtôl a jóképû, kisportolt fiatalember, aki késôbb elárulja, a fônök kijelentette, ne lásson parkolójegy nélkül furikázó taxit a Maros- parton, hogy miért, azt ô sem érti. A taxis mintha meglepôdne, aztán máris szolgálatkész mozdulattal ugrik ki a kocsiból. Néhány pillanat múlva a taxi feliratú tábla már a hátsó ülésen hever, sofôr és utas pedig tiszta ingyen gurulhatnak a megnyugvást kínáló folyópart felé. Úgy tûnik, mindenki jól járt. De vajon nincs semmi zavaró, netán megalázó ebben a maximum ötperces potyaútban? Nem tudom, de bennem valahogy a bárasztalokon vetkôzô táncoslányok világát juttatja eszembe a jelenet. Csak most nem egy tenyérnyi fehérnemût, hanem mestersége címerét kellett ledobni a pénzkeresônek.
Persze, az is lehet, hogy eltúlzom a dolgot. Mégis kicsit sajnálom a taxisofôrt, pedig – hála a jóságos jegyszedônek –, ô nyerte meg ezt a játszmát. Legalábbis látszólag.
Marosvásárhely központjában átadáshoz közeledik a többfunkciós kereskedelmi egység
Csáky azért szánta el magát erre a lépésre, mert Fico a múlt héten a Matica Slovenská nevû hazafias kulturális intézménynél tett látogatása során olyan kijelentést tett, mely szerint Szlovákiában igenis meg fogják követelni, hogy a hivatalos érintkezésben az egész ország területére kiterjedô hatállyal "kivétel nélkül" a szlovák államnyelvet használják.
Az MTI-nek nyilatkozó Csáky szerint "a kormányfô vagy nem ismeri saját országának – egykor általa is megszavazott – törvényeit, vagy szándékosan akar félelmet kelteni a nemzeti kisebbségek soraiban, amelyek anyanyelvi jogait honi és nemzetközi erejû jogszabályok védik".
"Attól tartok, hogy a miniszterelnökre a Matica Slovenská falai közt túlságosan mélyen hatott a genius loci, a hely szelleme, amikor a nemzetiségek hatályos nyelvi jogainak megvonásával kecsegtette vendéglátóit, azt ígérve, hogy az államigazgatás és a polgár érintkezésében +kivétel nélkül+ minden polgárt a szlovák államnyelv használatára fognak kötelezni. A +kivétel nélkül+ minden nem szlovák anyanyelvû polgárban rossz érzéseket kelt, mert a kilencvenes évek nyelvháborújának indulatait idézi, amely végsô soron foganat nélkül maradt, s mi, nemzeti kisebbségek igenis olyan anyanyelv-használati jogokat küzdöttünk ki magunknak, amelyek biztosítják, hogy mindenütt, ahol a nem szlovák anyanyelvû polgárok statisztikai lélekszáma eléri a 20 százalékot, ott a közéletben a hivatalos érintkezéseink során is értekezhetünk az anyanyelvükön" – mondta Csáky, hozzátéve, hogy Szlovákia többnemzetiségû ország, ahol a félmilliónál népesebb magyar közösségen kívül más nemzetiségek is élnek.
"Ugyanakkor az európai regionális vagy kisebbségi nyelvekrôl rendelkezô, Szlovákiában is ratifikált európai charta is garantálja, hogy a közéletben, az egészségügyben, a nyilvánosság elôtt és kivált a hivatalos nyelvhasználatban is érvényesíthessük ezen nyelvi jogainkat" – mondta a szlovákiai magyar pártvezetô, aki sajtóközleményben is nyilvánosságra hozta szándékát, miszerint a törvényhozásban számon kéri majd Robert Ficón, vajon "milyen alapon merészeli a kormányfô szerepében, közszereplése során azt állítani, hogy a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelv alkalmazható?"
Az atomfegyverek felszámolását szorgalmazta hétfôn Abe Sindzo japán kormányfô Hirosimában, az amerikai atombomba ledobásának 62. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Túlélôk, a város lakói, japán és külföldi vendégek és hivatalos személyek egy perces némasággal emlékeztek az áldozatokra helyi idô szerint 8.15-kor, amikor az Enola Gay B-29-es amerikai bombázó 1945. augusztus 6-án ledobta az atombombát Hirosimára. A támadáskor, illetve az azt követô hónapok alatt becslések szerint 140 ezren haltak meg. Három nappal késôbb egy másik amerikai gép Nagaszakira dobott le atombombát, mintegy 80 ezer ember életét kioltva.
"A második világháború óta eltelt 62 év alatt Japán a világbéke felé vezetô utat követi. Hirosima és Nagaszaki tragédiájának soha nem szabad megismétlôdnie a világ egyetlen részében sem" – hangsúlyozta Abe Sindzo a hirosimai Béke parkban mondott beszédében.
"Kezdeményezni fogjuk a nemzetközi közösségen belül, és teljes szívvel az atomfegyverek felszámolásának és a béke megvalósításának áldozzuk magunkat" – mondta a kormányfô.
Akiba Tadatosi, Hirosima polgármestere sürgette a japán kormányt, hogy tartson ki az ország második világháború utáni pacifista alkotmánya mellett. "A japán kormánynak eleget kell tennie a nemzet pacifista alkotmányának, és világosan nemet kell mondania az Egyesült Államok rossz és idejétmúlt politikájára" – hangsúlyozta a polgármester anélkül, hogy mondandóját bôvebben kifejtette volna. A két atomtámadásnak a japán egészségügyi minisztérium adatai szerint mintegy 252 ezer túlélôje van, sokan szenvednek közülük a sugárzás okozta különbözô betegségekben, így rákban és májbajban.
George Bush elnök pénteken aláírta a terrorellenes intézkedések szigorítására vonatkozó törvényt. A jogszabály célja, hogy megelôzze a 2001. szeptember 11-hez hasonló terrortámadásokat, több pénzt jutasson a nagyobb terrorveszélynek kitett városoknak és kiterjessze a légi és vízi után szállított rakományok átvilágítását. A személyszállító gépeken szállított valamennyi teher átvilágításának bevezetésére három, az Egyesült Államokba induló hajók terhének átvilágítására 5 éves határidôt ír elô a törvény.
Az intézkedések magukban foglalnak többet a 2001. szeptemberi támadásokat kivizsgáló bizottság ajánlásaiból. A jogszabály több mint 4 milliárd dollárt irányoz elô a vasúti, a közúti és a buszközlekedés biztonságának növelésére. "Más munkát is el kell végezni még" – mondta az elnök a törvény aláírásakor, kitérve arra, hogy meg kell reformálni a hírszerzési és terrorelhárítói tevékenységek feletti "rosszul mûködô" kongresszusi ellenôrzést, és ki kell terjeszteni a kormányzat képességét a külföldi elektronikus levelek és telefonok fokozottabb lehallgatására.
Az amerikai elnök a hét végén Camp Davidben találkozott afgán kollégájával, Hamid Karzaival. Afganisztánban a szunnita iszlamista tálibok 21 dél-koreai túszt tartanak fogva. Az afgán-pakisztáni határvidéken van feltételezések szerint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat menedéke.
Ismét Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással Ahmet Necdet Sezer államfo hétfôn, két nappal az új összetételu török parlament megalakulása után.
A törvényhozásban az eddig is kormányzó Igazság és Fejlôdés Pártja (AKP) abszolút többséget – 550 képviselôi helybôl 341 mandátumot – szerzett a július 22-én tartott elôre hozott választásokon.
Az ankarai elnöki palotában tartott rövid megbeszélés után Erdogan kijelentette, hogy az elôzô kormányzási idôszak tanulságaiból okulva az új kabinet a mostaninál "erôsebb, nagyobb munkabírású" lesz. A politikus az alkotmányban biztosított 45 napos határidô elôtt be akarja mutatni csapatát, de sem neveket, sem további részleteket nem volt hajlandó elárulni. Nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy Abdullah Gül külügyminiszter a hadsereggel dacolva ismét megpályázza-e az államfôi tisztséget, vagy távozik a kabinetbôl.
A miniszterelnök az új kormány egyik legfontosabb feladatának az iparosodott nyugati országrész és a hátrányos helyzetû, többségében kurdok lakta keleti területek közötti különbségek további csökkentését nevezte, "a tolerancia és a béke kultúrájának" meghonosításával. Ugyancsak a kiemelt tennivalók közé sorolta "egy fejlettebb demokrácia" megteremtését.
A török média szerint az 53 éves miniszterelnök akár már a héten elôterjesztheti az államfônek új, 2003 óta második kormányának névsorát. Különösen nagy várakozás elôzi meg, hogy kit jelöl a politikailag kényes tárcák – az oktatási, az igazságügyi és a belügyi – élére.
A székelyföldi magánlátogatáson tartózkodó Traian Basescu államfô vasárnap Szentkirályon kijelentette: elakadt a decentralizáció, jóllehet a jelenlegi hatalom szándéka éppen az állam intézményeinek korszerûsítése volt.
"Sajnos elakadt a decentralizáció, és ezt nem tudom megérteni, hiszen mindenféle szólamokat hangoztatunk, mûködtetjük a gazdaságot" – hangsúlyozta Basescu.
Mint mondta, a jelenlegi hatalom küldetése éppen a decentralizáció, az állam intézményeinek korszerûsítése volt.
Basescu vasárnap elégedetlenségét fejezte ki a Hargita és Kovászna megyei utak állapota miatt is. Mint mondta, nem érti, hogy ez a két megye miért maradt le az úthálózatok fejlesztése terén az ország többi részéhez képest.
Az államfô szerint Kovászna megyében ez az egyetlen dolog, ami hiányzik, hiszen "Isten csodálatos természettel ajándékozta meg."
"Megengedhetetlen, hogy ennyire csodálatos vidéken olyan utak legyenek, hogy az autó széttörik" – fejtette ki Traian Basescu.
Az államfô kijelentette: az infrastruktúra fejletlensége miatt Hargita és Kovászna megye eleshet a turizmus fejlesztésére szánt uniós pénzektôl. Mint mondta, az infrastruktúra szempontjából Hargita és Kovászna megye az ország leggyengébben fejlett megyéi, az utak rosszabb állapotban vannak, mint a legszegényebb megyékben.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete üdvözölte Traian Basescu államfonek a Kovászna megyei utak állapotára vonatkozó megjegyzéseit, és leszögezte: az elmúlt 17 évben a kormányok tudatosan nem utaltak ki pénzt a székelyföldi infrastruktúra fejlesztésére.
Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke hétfôn a Mediafaxnak elmondta: örvendetes, hogy Traian Basescu is észrevette azt, amit az MPSZ már néhány éve hangoztat, éspedig, hogy a székelyföldi megyék úthálózata katasztrofális állapotban van.
Gazda emlékeztetett: az MPSZ Hargita és Kovászna megyei szervezetei több tiltakozó felvonulást is szerveztek az úthálózat állapota miatt.
"Habár Basescu szerint nincs magyarázat az utak állapotára, voltaképpen nagyon egyszerû a helyzet: az eddigi kormányok készakarva nem utaltak ki pénzt Hargita és Kovászna megyének, hogy a székelyföldi megyék ne fejlôdjenek" – mondta Gazda Zoltán.
Hozzátette: Székelyföld lakosságának hátrányos megkülönböztetése a központi költségvetésbôl kiutalt pénzek arányából is kitûnik.
Adriean Videanu, a Demokrata Párt (PD) ügyvezetô elnöke hétfôn bejelentette: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a 2008-as költségvetési törvényben a kabinet eltér a kormányprogramtól. Mint mondta, a bizalmatlansági indítványt csak abban az esetben nyújtják be, ha a tervezetben eltéréseket észlelnek a kormányprogramtól. Hozzátette: fennáll a veszélye az egységes adókulcson alapuló gazdasági filozófia csôdjének. Szerinte ezt leginkább a hozzáadott értékadó szintje veszélyezteti. "Az egységes adókulcs egységes hozzáadott értékadó szintet feltételez. Ha ezt módosítjuk, az egész rendszer összeomlik" – mondta Videanu. A demokrata politikus ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki a kormány adópolitikájával kapcsolatban.
Általános jelenséggé vált Marosvásárhelyen, hogy a különbözô termékeket forgalmazó üzletekben hiánycikk az aprópénz, a vevôk pedig a visszajáró helyett meg kell elégedjenek rágógumival, cukorkával, gyufával. A kérdés ott lóg a levegôben: miért nincs aprópénz?
Ismerôsöm panaszolta, hogy az egyik üzletben az utóbbi hetekben minden vásárláskor egy-két karamellát is beleszámítottak a végösszegbe, mivel nem tudtak 10-20 banit visszaadni. A sokadik alkalommal megkérdezte, hogy kaphat-e két cukorkáért egy doboz gyufát. Nem kapott, kérték tôle a 10 banit...
Néhány üzletben érdeklôdve mindenik eladó az aprópénzhiányra panaszkodott. Az egyik élelmiszerüzlet elárusítónôje elmondta, hogy általában van tíz- és ötvenbanisuk, mivel az egyik kolduló lány mindig náluk váltja be az aprót. Ezenkívül, néha az üzlet közelében üldögélô "mérleges" férfinál váltják fel a pénzt, akinél a járókelôk banikért méretkezhetnek. Bankoktól még soha nem igényeltek aprópénzt. Amennyiben nincs elég fémpénzük, a kliensnek gyufát, rágógumit, cukorkát adnak visszajáróként.
A következô üzletben Pop Mihai pénztáros azzal fogad, hogy a bankok eddig mindig elutasították az aprópénzre vonatkozó kérésüket, azzal az egyszerû kifogással, hogy nincs. Így gyakorta kitör a botrány, amikor nem tudnak visszaadni a vevôknek.
Egy írószerboltban Fazakas Emôke eladó szerint néha kénytelenek olcsóbb írószert, levélborítékot visszaadni a vásárlóknak, hisz náluk is "hiánycikk" az aprópénz, a bankoktól pedig ritkán kapnak utánpótlást.
Az egyik kereskedelmi bank marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje, Szôcs Emese elmondta, hogy ritkán fordulnak hozzájuk cégek, üzletek aprópénzért. Van ugyan néhány kliensük, akik 100-200 lejt váltanak banikra, viszont gyakorta a banknak sincs aprópénze. Ennek okát elsôsorban abban látja, hogy mivel nemrégiben megszüntették a Román Nemzeti Bank marosvásárhelyi pénztárát, a legközelebbi, kolozsvári kirendeltségtôl kellene páncélkocsival városunkba szállíttatni a fémpénzt. Ez viszont költségessé tenné az érmeutánpótlást. A kirendeltségvezetô szerint az igények függvényében más helyi pénzintézetektôl kérnek aprópénzt.
Egy másik kereskedelmi bank vezetôje szerint rendelkeznek néhány kisebb zsák aprópénzzel, viszont bármikor be tudnak szerezni nagyobb mennyiséget a központi kirendeltségüktôl. Szerinte aprópénz lenne, viszont még egyszer sem fordult elô, hogy a cégek kértek volna tôlük 1, 5, 10 vagy 50 banisokat. Ezt egyfajta érdektelenségnek tartja az itteni üzletvezetôk részérôl, hiszen külföldön még az utolsó egycentest is visszaadják a vásárlóknak.
– Nem törvényes, ha aprópénz helyett különbözô termékeket adnak a vásárlóknak – közölte Csomóss Miklós, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség fôfelügyelôje. Szerinte ezáltal arra kötelezik az ügyfeleket, hogy olyan árucikket fogadjanak el, amelyet nem állt szándékukban megvenni. Sajnos, az aprópénzhiány általános jelenség Marosvásárhelyen is. Bizonyára a kereskedôknek is kellemetlen, hogy nem tudnak visszaadni a vevôknek, de az aprópénz helyett cukorkával, rágógumival kiszolgálni a klienst már termékeladásnak számít. Éppen ezért a fogyasztók panaszt tehetnek nálunk ilyen esetekben. Viszont nemegyszer elôfordult, hogy a panasz nyomán kiszálltunk a helyszínre, de nem találtunk rendellenességet, a pénztárban volt elegendô pénzérme – fejtette ki a fôfelügyelô.
Elmondta, hogy amennyiben a fogyasztóvédelmi ellenôröknek sikerül "tetten" érniük a pénztárost – aki annak ellenére, hogy van apró a kasszában,visszajáró pénz helyett egyebet ad a vásárlóknak – 2.000 lejtôl kezdôdô pénzbírságot róhatnak ki a nem megfelelô kereskedelmi eljárás miatt.
Az SZDSZ-nek új liberális nemzetpolitikát kell képviselnie, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok, és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül – fejtette ki Kóka János, az SZDSZ elnöke, amikor Budapesten megbeszélést folytatott Eckstein- Kovács Péterrel, az RMDSZ szenátorával.
A magyar identitáspolitika egyik eszköze a magyar liberálisok és az RMDSZ együttmûködésének erôsítése – hangsúlyozta a szabad demokraták elnöke az SZDSZ-nek az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hozzátette: ehhez jó alkalmat kínálnak a következô európai parlamenti választások is.
A találkozón a politikusok az egyik legfontosabb célként a határon innen és túl élô magyarok "közös kulturális terének kitágítását" jelölték meg, melyhez véleményük szerint igénybe kell venni a digitális kor vívmányait, és a gazdasági, regionális együttmûködést is.
Eckstein-Kovács Péter, aki az RMDSZ szabadelvû körének elnöke, kitért arra, hogy a regionalizmus a kibôvült Európai Unió egyik legfontosabb kérdése, ennek formálásában partnernek tekinti az SZDSZ-t és a román liberális pártot is.
A politikusok megvitatták az RMDSZ jelenlegi helyzetét és az erdélyi magyarság legfontosabb ügyeit.
Radu Berceanu volt szállításügyi miniszter szerint a kormány olyan rendeletet adott ki, amely kizárja, hogy a román vállalatok vagy azok szövetsége autópálya-szakaszokat építhessen meg.
Vasárnapi sajtótájékoztatóján a Demokrata Párt (PD) szenátora kijelentette: a kormány június 28-án kibocsátott, 2007/72-es sürgôsségi rendeletérôl van szó.
Mint mondta, a rendelet által szabályozott építkezések értéke meghaladja a 3 milliárd eurót, a határozat pedig "egyértelmûen bizonyos külföldi vállalatoknak szól", hiszen a tenderfüzetek "kolosszális feltételeket" írnak elô, amelyeket csak a külföldi cégek tudnak teljesíteni.
A tenderfüzet szerint az autópálya- építésre pályázó vállalatoknak 8 év tapasztalattal kell rendelkezniük, az elmúlt 5 évi üzleti forgalmuknak meg kell haladnia a 200 millió eurót. Emellett elôírják, hogy a vállalatoknak az elmúlt 5 évben évente legalább 5 millió köbméter földet kellett kivájniuk.
Berceanu szerint a feltételeket nemcsak a román, de még az európai vállalatok többsége sem tudja teljesíteni. Mint mondta, a román cégeknek még szövetkezve sincs esélyük, hiszen a tenderfüzet szerint legtöbb három vállalat szövetkezhet.
A volt szállításügyi miniszter leszögezte: a kormányrendelet gyakorlatilag azt üzeni a román vállaltoknak, hogy menjenek el az országból.
"A politikai csatározásban Tariceanu néhány cég ellen fordult. Figyelmeztetem azonban a kormányfôt, nem csak az a két vállalat létezik, amellyel éjjel- nappal álmodik" – mondta Berceanu. Majd hozzátette: a kormányfô a Paco és az Euroconstruct vállalatok ellen harcol, amelyek tulajdonosait Traian Basescuhoz közel álló üzletemberekként tartják számon.
Berceanu szerint egyetlen külföldi vállalat által elvégzett munkát sem sikerült idôben befejezni, ráadásul az árat is meg kellett emelni. Emlékeztetett, hogy 2005-ben a kormányfô 20 millió eurót utalt ki a Bukarest–Konstanca autópálya építésével késésben levô vállalatnak. "Gyakorlatilag tehát díjaztuk a céget azért, mert késett" – mondta Berceanu.
A PD szenátora hozzátette: a rendeletet nem Ludovic Orban szállításügyi miniszter, hanem egy államtitkár írta alá, mivel Orban Bukarest fôpolgármesteri székére pályázik, és nem akar részt venni az ilyen ügyekben. "Aki két és fél évig tétlenül ül alpolgármesteri székében, szállításügyi miniszter lesz" – tette hozzá Berceanu.
A központi és a helyi köz- igazgatásban dolgozók számát 10 százalékkal csökkenteni kellene – jelentette be szombaton galaci sajtótájékoztatóján Paul Pacuraru munkaügyi miniszter.
"Jelenleg elemezzük annak a módját, hogyan lehetne 10 százalékkal csökkenteni a központi és a helyi közigazgatásban dolgozók számát. Jelenleg olyan közigazgatásunk van, amely túlméretezett, így feltétlenül újra kell osztani a tisztségek számát. Hamarosan a kormány elé terjesztek egy erre vonatkozó rendeletet" – mondta Paul Pacuraru.
A köztisztviselôk számának csökkentését áthelyezéssel, vagy maximális béralap megállapításával akarják elérni.
"A nyugdíjosztályoknál például rengeteg munka van, és még több lesz, mert eleget kell tennünk az európai uniós kötelezettségeinknek is. A munkaerô-foglalkoztatási osztályokon ugyanannyi ember dolgozik, ám jóval kevesebb munkájuk van, mert a munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ezért természetes, hogy az egyik osztályról a másikra akarom áthelyezni az embereket, és ezért szükséges az átszervezés" – fejtette ki a munkaügyi miniszter.
Mint mondta, a 2008-as költségvetésben felsô határt kellene szabni a köztisztviselôk béralapjának.
"Szerintem a 2008-as költségvetés-tervezetben meg kellene szabnunk a köztisztviselôk béralapjának felsô küszöbét. Így vagy bizonyos tisztségek szûnnének meg, vagy a fizetés lenne kevesebb. Régebb egyetlen munkaügyi igazgatóság létezett. Ma öt külön intézmény végzi ugyanazt a munkát, és még kettôt létre akarunk hozni" – mutatott rá Paul Pacuraru.
Újjászületoben a nagyterem – mondhatnánk, ha nem lenne teljes képzavar, a lényeg azonban változatlan: restauráláson esik át a Kultúrpalota nagyterme, amely a munkálatok végén majd újra eredeti pompájában tündököl. A régóta esedékes teljes felújításra már a tavaly versenytárgyalást írt ki a Maros Megyei Tanács. Lokodi Edit tanácselnököt kérdeztük a részletekrôl.
– Már a tavalyi év megyei tanácsi költségvetésében szerepelt a nagyterem felújítása, a licitre azonban egyetlen cég sem jelentkezett. Az idén tavasszal újra meghirdettük a versenytárgyalást, és június közepétôl neki is foghattunk a restaurálási munkálatoknak. Újrafestjük, renováljuk a díszítéseket, az aranyfóliát ugyancsak aranyfóliával javítjuk, helyettesítjük, a székeket újrakötjük. Az emeleti rész székeit szintén felújítjuk, de meghagyjuk ôket eredeti formájukban, azok nem kapnak kárpitozást. Tiszta mokettát fektetünk, jövôre pedig az orgona felújítása következik. A szakemberek javasolták, hogy elôbb a terem, utána a hangszer, ellenkezô esetben a javítások pora miatt semmit sem érne az orgona rendbetétele, foghatnánk neki újra.
– A terem elkészülte mikorra várható?
– Szeretnénk évadkezdésre befejezni a munkálatokat, de több mint valószínû, hogy ez nem fog sikerülni. Megpróbáljuk nem zavarni majd a próbákat, elôadásokat, úgy ütemezzük a munkát, hogy a munka- és elôadásprogramot betarthassa a filharmónia.
– A tanács szakemberei végzik a felújítást?
– Részben. A díszítôelemek javítását Molnár Dénes képzômûvész végzi, a munkálatok elvégzését Orbán Levente Procon 16 nevû cége kapta feladatul. Utóbbit szinte senki sem akarta elvállalni, mondván, hogy nem éri meg. Orbán Levente számára büszkeséget jelent, hogy a Kultúrpalotát renoválhatja, még akkor is, ha ráfizet. Emberei becsülettel végzik a munkát. A restaurálási-felújítási munkálatok egésze Keresztes Géza mûépítész felügyelete alatt áll.
– 7,6 milliárd régi lejt szántunk rá, de ilyen régi és nagy épület esetén folyamatosan számítani kell elôre nem látható költségekre. Ilyen a székek esete is: amikor a kárpitozást lefejtették róluk, derült ki, hogy az ülôkék farészét a kényelem érdekében annak idején göbbenôvel látták el. Ezt nyilván ugyanúgy kell felújítani, újrakárpitozni, ami szintén növeli a költségeket. Amikor a munkálatok befejezôdnek, újra régi fényében pompázik majd a nagyterem, és amint említettem: jövôre az orgona felújítása következik.
Elônyös feltételek – jelentôs tandíjkedvezmény – mellett egyszerre egy második szakra is járhat és két diplomát szerezhet a Babes- Bolyaira most bejutott magyar tagozatos diák. Ezelôtt nyolc- tíz évvel megszokott volt, hogy valaki páros szakot végzett az egyetemen: földrajz-angol, szociológia- szociális munkás, közgazdaság-francia stb. Ezt a lehetôséget a kormány azóta megszüntette. A Magyari Tivadar magyar tagozati rektorhelyettes által készített terv alapján most a BBTE saját megoldást talált arra, hogy egyszerre két szakon kínáljon képzést. Az egyetem vezetôsége úgy döntött, hogy a tervezetet az összes tagozaton, azonnal alkalmazzák. Lényege, hogy amennyiben egy diák második szakot is vállal, arra tetemes tandíjkedvezményt kap, ami akár 80-85 százalékos árcsökkentést is jelent. Ezenkívül rendezettebbé teszik az órarendet, hogy két szak párhuzamos végzését könnyítsék. A karok lehetôvé teszik, hogy a két szakot egyszerre kijáró diák, fôleg a rokonszakok esetében a választható tantárgyainak bizonyos részét mind a két szakon elismertesse. Az idegennyelv-órákat, a testnevelésórákat és a tanárképzéssel kapcsolatos tárgyak jó részét csak egyszer kell látogatni, de ezeket a tevékenységeket mind a két diploma esetében elismerik. Magyari számításai szerint második szakra is járó diák az ott választandó tantárgyait kétharmadára vagy akár felére csökkentheti.
Magyari Tivadar: "Az egyetem határozottan azon diákjai mellé áll, akik kettôs tanulmányokat vállalnak. Sajnos, a kormány nem talált megoldást a kettôs szakosodásra, nem figyelt az ezzel kapcsolatos szakértôi véleményekre, ezért nekünk kellett lépnünk. Rég keressük az egyetemen belüli megoldást, és igyekezetünket most felgyorsította az, hogy a felvételin a magyar tagozaton is növekedett érdeklôdést tapasztaltunk a kettôs tanulmányok iránt. Egy olyan végzôs, aki például tanár lesz, nehezen helyezkedik el egy iskolában, ha csak egy bizonyos területen szakosodott, de két diplomával már egészen más lehetôségei vannak. Jó a kettôs diploma a továbbtanulók vagy a versenyszférában elhelyezkedôk esetében is".
Elsô horgász, második horgász, én horgász, te horgász, ô mit keres itt, én horgok, te horgasz, ôt balhoroggal. Én fogok, te nem fogsz, mit vétett, na, gyere csak, kicsi halász, halld a három kívánságom, amíg bolhafinom vagyok: nem szögezhetsz énrám botot, fúvass rögtön takarodót. Cápát hozattunk a tóba, felfal majd inkognitóba'.
Horgi, horgi, Halász Robi, milyen cudar az élet, fenn a hegyek, lenn a legyek, kutya legyek, hogyha sejtem, hogy mit tegyek. Ne tégy semmit, horgász kartárs, hívd a napot és a port, hívd az esôt és a sárt, hívd a bözödi madárt, kivakítja szemeidet, porral fellegzi az eget, esôvel veri a vizet, horgász-morgász, nyomorgász, gyomorkorgász horogember, halálmenetben a csenddel, tekerjétek, csavarjátok, sok diploma vár tirátok, rántás, rántás, na most, na most!
Kifogtátok a vaslábost. Vas a lába, rozsda nyele, kutyát lehet csapni vele.
Ülnek a horgászok sorban, újfalusi Doberdóban, fényképes inkognitóban, lesik a világ jövôjét a híves bözödi tóban. Ha van Istennél szerencse, hogy a kezüket vezesse, lesz versenydíj, lakoma, halászmese, vakduma – és, ó, igen: várja ôket, alant,
Giurgiunál, a Duna.
Kedden délben nyitja kapuit a budapesti Sziget fesztivál; a nulladik nap estéjén az LGT ad koncertet a nagyszínpadon.
A fesztivál szervezôi egy nappal a nyitás elôtt az újságíróknak bemutatták az épülô helyszíneket, mint például a 80 tonnás nagyszínpadot, amelyen éppen Presser Gábor, az LGT zenekar frontembere próbált a másnap esti koncertre.
Gerendai Károly, a Sziget Szervezôiroda ügyvezetôje az MTI kérdésére elmondta: az idén nem arra törekedtek a programok és az események összeállításánál, hogy tovább növeljék azok számát, hiszen a Szigetnek e tekintetben már kialakult profilja van, "inkább jobb minôségû, mint több program lesz az idei Szigeten".
Mint minden évben, most is a korábbiaknál jobb infrastruktúra szolgálja a "szigetlakók" kényelmét.
Madarat ugyan nem fogott senki, de jókedvben nem volt hiány a Madaras nevet viselô erdélyi és magyarországi települések idei találkozóján, amelynek vendéglátója Mezô-madaras község volt a hét végén. A helyi mûvelôdési házban a házigazdák mellett Backamadaras, Csíkmadaras, Kunmadaras (Jász-Nagykun- Szolnok megye) és a Bács-Kiskun megyei Madaras község küldöttsége mutatta be a helységet, ahonnan érkezett, s a Madarasok maguk közé fogadták a helybeliek partnertelepülését, a szintén Bács- Kiskun megyei Orgoványt is.
A szombati fogadást követôen Szekeres Attila István helybeli születésû, Sepsiszentgyörgyön élô heraldikus ismertette a falu címerét és zászlaját. Kék mezôben galamb, csôrében arany búzakalásszal – a székely eredetre, a bô termésre és egyben a szentlélekre is utal a címer, amelyet a falu elnevezése ihletett. A szakértô, aki félszáz település számára tervezett címert (amelyeket a mûvelôdési házban láthatott a közönség), a tavalyi falunapokon adományozta szülôfalujának az önkormányzatiság jelképét, amelyet az idei találkozón avattak fel. Mezômadaras díszpolgári címét dr. Kelemen Atilla képviselônek, dr. Szekeres Szabolcs egyetemi tanárnak, Florea Ottilia volt iskolaigazgatónak adományozták, post mortem pedig Szekeres Istvánt (hosszú évekig a falu lelkésze), Friedrich Árpádot (42 évig iskolaigazgató) és Nagy Károlyt, a falu mûvelôdési életének megszervezésében jeleskedô volt pedagógust tüntették ki. Az ünnepségen köszöntötték a nagykorúvá vált 16 madarasi fiatalt.
Az idei találkozón a fotó- és képzômûvészet iránt érdeklôdôknek nyújtott látnivalót két kiállítás, Török Gáspár fotómûvésznek a mezômadarasi alkotótáborban készült fotóit vasárnap délben a mûvelôdési otthonban Czirjék Lajos ajánlotta a közönség figyelmébe. Czirjék Lajos az iskolában állította ki festményeit, s a Péterfi Erika vezette intézményben néprajzi kiállítás is nyílt a napok tiszteletére.
Bár az eseményre nem készült el, de a neves madarasi családok sírjánál tett látogatás során a szerzô, dr. Szabó Miklós sok érdekes részletet árult el a 12 fejezetesre tervezett falumonográfiából. A könyvvel tükröt szeretne állítani a falu népességének, hogy megismerjék az elôdök és ôsök érdemeit és hibáit, továbbá megörökíteni a Székely Mezôség egyik legjelentôsebb településének számító falu mai lakóinak szokásait, életmódját és névsorát.
A közösen megpályázható forrásokról tartott elôadást a Dr. Szekeres János-házban vasárnap délután Szabó Izolda, a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület elnöke, s a vasárnapra kiderülô idôben délután a sporttevékenységek, szórakoztató vetélkedôk zajlottak.
A szellemi feltöltôdés helyszíne volt Mezômadaras református temploma, ahol Kántor Attila, a Maros Mezôségi Egyházmegye esperese hirdette az igét a helytállásról, a küldetés vállalásáról, a megmaradásról, Szabó Andor lelkész pedig a báró Orbán családnak a többi neves madarasi család mellé elhelyezett címerét mutatta be. Befejezésképpen Babos Zsolt fiatal kántor tanítványai énekeltek.
Hogy a Madarasok komolyan veszik az együttmûködést, az a vasárnap délelôtti megbeszélésen derült ki, ahol Dávid Gyula helybeli polgármester elnökletével együttmûködési keretszerzôdést írtak alá, amelynek az a célja, hogy "újszerû lehetôségeket teremtsenek a kölcsönös elônyökön alapuló kapcsolatoknak, a helységek lakói, az önkormányzatok, az egyesületek, alapítványok, intézmények, szervezetek, cégek között". Felmerült a lehetôség, hogy fel kell venni a kapcsolatot a Bácskában létezô Madaras nevû településsel is.
– Legfontosabbak az ember–ember közötti kapcsolatok, annak megélése, hogy határok nélkül együvé tartozunk, amit a gyerekeinknek is szeretnénk továbbörökíteni – mondta többek között Juhász István, Madaras alpolgármestere, míg kollégája, Gôz Imre Kunmadarasról úgy fogalmazott, hogy a szülôföldjén ellaposodó belsô lelki értékek itt erôsebbek, majd hozzátette, hogy a mezômadarasiak sokkal kevesebb pénzbôl nagyobb összefogásra, több szeretetre képesek.
– Az elsô találkozót mi szerveztük, s 2002 óta ápoljuk Kunmadarassal az együttmûködést. Fontos számunkra ez a szövetség és véleményünk szerint a három erdélyi Madaras között is szorosabb kötôdésnek kellene kialakulnia – válaszolja kérdésünkre Csíki József, Backamadaras polgármestere. Bíró László, Csíkmadaras alpolgármestere az önkormányzatok együttmûködésén túl a családok közötti kapcsolat elmélyítésében látja a jövôt, az Orgoványt képviselô Maszlik István pedig a mûvelôdés terén látná szívesen az együttmûködést. Hogy az önkormányzatok komolyan veszik a szövetséget, azt a közös honlap is bizonyítja (www.madarasiak.eu), amelybôl a változatos, színes látnivalókat kínáló településeket bárki érdeklôdô megismerheti.
A komoly dolgokon túl, a gazdag, talán túlságosan is gazdag szórakoztató mûsor sem hiányzott szombaton este, amelyen a vendégek, a helybeliek és a környezô falvak valamint a Maros Mûvészegyüttes táncosai és zenészei léptek fel, majd hajnalig tartó vigasság következett. Vasárnap este pedig a Téglagyári Megálló zenélt a modern táncok kedvelôinek a falu központjában tartott utcabálon. A találkozó egyik érdekes momentuma a kunmadarasi plébános vezette íjászcsoport bemutatója volt, amelyet elismerést jelzô tapssal jutalmazott a közönség.
A vasárnap délelôtti megbeszélésen a helyhatóságok, alapítványok, civil szervezetek képviselôi pedig leszögezték, hogy a jövô évi találkozó házigazdája a Bács- Kiskun megyei Madaras lesz.
Ez év elején lemondott tanácsosi tisztségérôl Tóth Sándor tanár, aki a helyi mûvelôdési háznál vállalt állást. Helyébe Vajda Ferenc lépett, aki munkahelyi kötelezettségeire hivatkozva július elején szintén megvált a tanácstól. Lemondását a legutóbbi ülésen el is fogadták. Az RMDSZ tanácsosi listáján a következô helyen Gogyán Zoltán, az RMDSZ titkára szerepel. Személye ellen kifogást emelt Kerekes Károly parlamenti képviselô, aki arról szerzett tudomást, hogy Gogyán a magyar- és RMDSZ-ellenességérôl híres, a marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca elnevezését ellenzô Avram Iancu Kulturális Egyesület tagja.
Ferenczi Levente alpolgármester, a helyi RMDSZ elnöke ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére elmondta, hogy Kerekes Károly parlamenti képviselô telefonon hívta fel, a következô kérdéssel: RMDSZ-színekben hogyan foglalhat helyet a marosludasi tanácsban egy olyan személy, aki tagja az Avram Iancu Kulturális Egyesületnek? Gogyán Zoltán 1985-tôl nyugdíjas, alezredesi rangú rendôrtiszt volt, 1994-tôl tagja az RMDSZ-nek, 1996-2004 között ügyvezetô elnöke volt a helyi szervezetnek. Nyugdíjasként tagja a tartalékos tisztek érdekvédelmi szervezetének, ezt bizonyítja az a 896- os számot viselô tagsági könyv, amit az RMDSZ vezetôségének is bemutatott. Azonban Gogyán váltig tagadja, hogy az Avram Iancu Kulturális Egyesületnek tagja volna. Szerinte a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetet összetévesztik az egyesülettel.
E kényelmetlen helyzetben, Gogyán állításának alátámasztására, Ferenczi Levente írott igazolást szeretett volna kérni a szóban forgó egyesülettôl. Az elmúlt hét végén ketten mentek el az egyesület megadott címére, azonban senkit sem találtak sem ott, sem máshol. A telefonszámuk sem érvényes.
Ugyanaznap az RMDSZ megyei szervezeténél Kelemen Atilla megyei elnök, Csép Andrea ügyvezetô elnök jelenlétében Gogyán Zoltán nyilatkozatot írt arról, hogy nem tagja az egyesületnek. Ennek birtokában a megyei elnökség igazolást bocsátott ki, hogy ô következik az RMDSZ tanácsosi listáján. Ezt az igazolást augusztus 3-án iktatták a helyi tanácsnál.
Kiss Ibolya, a ludasi RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy dolgot hangsúlyozott: Gogyán sokat dolgozott a szervezetben, fôleg az etnikai üldözöttek dossziéinak összeállításánál vállalt fel jelentôs munkát.
Kerekes Károly parlamenti képviselô szerint elfogadhatatlan, hogy a marosludasi RMDSZ vezetôségében és a helyi tanácsban olyan ember vegyen részt, aki Judeával, Vasile T. Suciuval egy társaságban tevékenykedik.
Kérdésünkre, hogy miért csak most tette szóvá ezt a tényt, amikor Gogyán több mint egy évtizede dolgozik az RMDSZ-nél, Kerekes azt válaszolta: most szerzett tudomást róla.
Andrássy Árpád RMDSZ-elnöksége alatt Gogyán ügyvezetô elnök volt. Állítása szerint Gogyán 2003–2004-ben tagja volt az Avram Iancu Társaságnak, még a szervezet statútumát is bemutatta. Akkor éppen ezért váltották le ügyvezetô elnöki tisztségébôl.
Ottjártunkkor csak a kapus és a tûzoltók voltak a gyárban. Bár az ôr tájékoztatása szerint a vezetôség továbbra is bejár, senkit sem találtunk ott. A termelés leállt, az udvaron parkoló tehergépkocsikat lassan benövi a gaz. A munkanélkülivé vált alkalmazottak nem kapták meg elmaradott béreiket.
Az 1-es számú általános iskola homlokzata elôtt felállított állványok és a kicserélt ablakok arról tanúskodnak, hogy nagyszabású munkálatok folynak az épületben. A vakáció kellôs közepén Capusan Cornelia igazgató fogad.
– Az utóbbi években folyton arra biztattak, hogy pályázzunk. Elkészítettük a megvalósíthatósági tervet és a pályázatot benyújtottuk a kormányhoz. Szerencsével jártunk, mert kedvezôen bírálták el. Nem kis, 800.000 lejes finanszírozásról van szó. Az összeget a következôkre használtuk fel: saját hôközpontot szereltettünk és kicseréltük az összes nyílászárót, (a két épületre) 100 új ablakot és ajtót szereltünk fel, a folyosókra, az osztálytermekbe lambéria került, egyes termekbe szalagparkettet ragasztottunk. Az épületet belül kimeszeltük, a munkások most végzik a simításokat. Következik az épület külseje, szigeteljük a falakat, majd megjavítjuk a tetôzetet és a mosdókat. A munkálatokat a ludasi ROBAU cég végezte – tájékoztatott az igazgatónô.
Hat évvel ezelôtt javították meg a 118 éves református templomot, amikor a fô hangsúly a tetôszerkezet felújításán volt. Bár akkor kívül-belül újravakolták a falakat, a salétromtól, a beszivárgó nedvességtôl nem tudtak megszabadulni. Idén kerítettek sort arra, hogy a templom faláról köröskörül 1,70 méter magasságig lepucolják a vakolatot és elvégezzék a szakszerû szigetelést.
Csakhogy a munkálatot a kánikula miatt egy idôre félbe kellett hagyni, ugyanis az IMOREX cég által alkalmazott technológiával csak bizonyos hômérséklet alatt dolgozhatnak, mert a szigetelô anyagot fagyasztott állapotban fecskendezik a téglafalba, így kell megkössön. Ez a módszer igen korszerû, amit eredményesen használnak – mondta Czirmay Levente, a református egyházközség lelkésze.
A szigetelés körülbelül 40.000 lejbe kerül, a finanszírozás több forrásból történik. A Mûvelôdési és Vallásügyi Minisztérium 10.000 lejjel, a megyei tanács 2000 lejjel, míg a Loteria Româna Rt. 5000 lejjel támogatja az egyházat. Ez utóbbihoz két héttel ezelôtt nyújtott be pályázatot a lelkész és ezt jóvá is hagyták.
A 2007-2008-as tanévtôl megszûnik az öt-nyolc osztály az Andrássy-telepi Petôfi Sándor Általános Iskolában. A döntés a kevés diáklétszám miatt született, eddig is összevont osztályokban tanultak a gyerekek. A felsô tagozaton egy-egy évfolyamon kevesebb mint 10 gyerek volt – nyilatkozta Capusan Cornelia, a központi iskola igazgatója. A diákokat iskolabusszal fogják az 1-es iskolába ingáztatni, azonban egyelôre kisbusz még nincs. Az igazgatói állás megszûnt, Máthé András igazgató félnormás kinevezést kapott az 1-es iskolába, illetve egy marosvásárhelyi iskolaközpontba. Pedig az iskola épületének felújítására készülnek, amihez Ambrus Vilmos római katolikus fôesperes közvetítésével svájci támogatók 75 százalékkal járulnak hozzá.
Hétfôn fogtak hozzá a járdajavítási munkálatokhoz a Dacia és a Balta Alba negyedekben. A terv szerint 3000 négyzetméter járdát burkolnak és 2800 négyzetméter utat kátyúznak. A munkálatok 550.000 lejbe kerülnek.
Augusztus 31-re befejezik a város keleti részében a csatornahálózat kiépítését. A beruházás összértéke 1,7 millió euró. A 7 kilométeres csatornahálózat az Eminescu, Március 8., Tavasz, Szôlôs, Epres, Traian utcákban és ezek környékén valósult meg.
Egymás után szûntek meg a marosludasi gazdasági egységek. Legutóbb a Romvelo zárta be a kapuit. Hol találnak munkát a helybeliek?
Albu Ioan nyugdíjas: – Szerencsére az én "idôm" lejárt, mi már ledolgoztuk a magunk részét. A fiatalokat egyáltalán nem irigylem. Nincs könnyû dolguk ebben a városban. A gyerekeim nem maradtak itthon, nem találtak itt munkát. Egyik lányom orvosi asszisztensként Kolozsváron dolgozik, a másik Magyarországon fogorvos, a nagyobbik lányom Radnóton él, ô nyugdíjas már.
Sofron Dumitru betegnyugdíjas: – Nyolc éve vagyok betegnyugdíjas, amióta megszûnt a kenderfeldolgozó gyár. Egyik napról a másikra tettek az utcára. Jelenleg gazdálkodással pótolom a nyugdíjamat. Az egyik lányom Torontóban van, jogász, a másik lányom Palma de Mallorcán él, informatikus. Szó sem lehetett arról, hogy itt helyezkedjenek el a városban.
Gutea Ana alkalmazott: – A fiatalok nem találnak munkát itthon. Rengetegen hagyták el szülôvárosukat. Nincs olyan család, ahonnan a hozzátartozók ne mentek volna el. Mi valamivel szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert gyermekeink, ha nem is Ludason, de a környéken találtak munkát. A fiam a Bechtelnél topográfus, a másik Marosvásárhelyen dolgozik.
Boboj Anna beteggondozó: – Én Andrássy-telepen élek, jelenleg beteggondozó vagyok. Évekkel ezelôtt a cukorgyárban dolgoztam, amikor megszûnt a nápolyiszelet- gyártó részleg, elbocsátottak. Aztán csak idénymunkára vettek fel. A lányom 21 éves, Magyarországra ment, ott dolgozik.
Szász Enikô eladó: – Egy gyerekruha-üzletben dolgozom, máshol nem kaptam munkahelyet. A férjem Tóháton egy bútorgyárban dolgozik, helyben nincs lehetôség. A családunkban az öt testvérbôl hárman külföldön, Olaszországban dolgoznak, ketten maradtunk itthon. De 400 lejes bérbôl, amennyit kapunk, nem lehet megélni itthon.
Simon West, a Tomb Raider rendezôje, filmet készít Salvador Dalí életérôl és nagy szerelmérôl, Galáról.
A forgatás októberben kezdôdik. A film a hosszú életû katalán festôzseni egész történetét felöleli, költségvetése 22 millió euró, amit teljes egészében a spanyol MPC produceri cég finanszíroz. A fôszereplô személyét még nem döntötték el, de Antonio Banderas az elsô számú jelölt, és ha elvállalja a szerepet, ô választhatja ki Gala alakítóját – írta az El País címû spanyol napilap.
A film felnôtteknek szóló fantázia lesz, erôszak, sötétség nélkül. Egyes jelenetek számítógéppel készülnek, hogy három dimenzióban jelenítsék meg a mûvész képeit.
"Az emberek nem egy buta dokumentumfilmet akarnak látni Dalíról, de nem elégíti ki ôket az olyan infantilis mozi sem, mint a Shrek. Ez olyan film lesz, amilyet maga Dalí is csinált volna. Lesznek benne szürrealista felhangok, például egy olyan zenés jelenet, amely egy képen belül játszódik, és a festményben egykori barátja, Luis Bunuel énekel. Dalí humora csodálatos volt, nem tartozott a tipikus, gyötrôdô mûvészek közé. Azt akarom, hogy a film olyan szórakoztató legyen, mintha az ô mulatságainak egyike lenne" – jelentette ki a rendezô, aki elmondta, hogy egy fiatal forgatókönyvíró jelentkezett nála "a hóna alatt Dalíval", és ô, miután anyja révén ismerte a festôt, és nagyra becsülte, elolvasta az ismeretlen ifjú mûvét. A forgatókönyv ragaszkodik a valósághoz, kivéve néhány olyan lírai részt, mint a Gala és Dalí közti beszélgetések.
Salvador Dalítól egyáltalán nem volt idegen a film. Társforgató-könyvírója volt Bunuel elsô két filmjének, az Andalúziai kutyának és az Aranykornak, az elôbbiben szerepelt is, papként jelent meg. Késôbb dolgozott Walt Disney-vel és Alfred Hitchcockkal, sôt szerepelt Andy Warhol egyik kísérleti filmjében is. Számos dokumentumfilm készült róla, amelyek többségében a maga kissé ripacskodó stílusában csinált tárlatvezetést mûveirôl. 1976-ban ô maga is rendezésbe fogott: Impressziók Felsô- Mongóliából címmel alkotott egy szürrealista mozit. 1991-ben a katalán Antoni Ribas vitte filmre Dalí 1939 és 1943 közötti éveit, a mûvészt Lorenzo Quinn, Anthony Quinn fia személyesítette meg.
1932. augusztus 6-án délelôtt 9 óra 15 perckor a Dr. Jekyll és Mr. Hyde vetítésével kezdetét vette az elsô velencei filmfesztivál, amely a földkerekség legrégebbi filmmustrájaként idén ünnepli 75. születésnapját.
Az elsô Esposizione d'Arte Cinematografica a 18. Velencei Biennálé keretében nyitotta meg kapuit, a Mostra életre hívói a biennálé elnöke, Giuseppe Volpi és a Rómában székelô filmintézet fôtitkára, Luciano De Feo voltak.
Az elsô fesztivál helyszínéül a Lido egyik legelegánsabb szállodája, a Hotel Excelsior szolgált, s bár ekkor a filmek még nem versenyeztek egymással, olyan, azóta már klasszikussá vált alkotásokat vetítettek, mint Frank Capra Ez történt egy éjszaka címû filmje vagy King Vidor A bajnok címet viselô alkotása. Más direktorok is letették névjegyüket, Ernst Lubitsch és Anatol Litvak csak két név a Mostrán részt vett neves rendezôk közül. A kéthetes fesztiválon összesen 25 ezer nézô fordult meg, akik Greta Garbótól Loretta Youngon át Joan Crawfordig és Clark Gable-ig a kor legnagyobb csillagait láthatták a filmvásznon. Hivatalos versenyprogram híján a közönség döntött a legjobb film és rendezô személyérôl, aki a szovjet Nyikolaj Ekk lett. A legjobb filmnek René Clair Miénk a szabadság címû alkotását választották.
A második fesztiválra két évet kellett várni, 1934-ben már 19 ország filmjei vettek részt a versenyprogramban, az eseményre 300 újságíró akkreditáltatta magát. A fesztivál 1935-tôl évente került megrendezésre, a fesztiváligazgatók neves sorát Ottavio Croze nyitotta. Ettôl az évtôl osztották a Coppa Volpit, amelyet a legjobb színész és színésznô kategóriájában ítéltek oda. Egy évvel késôbb már hivatalos zsûri bírálta az alkotásokat, 1937-ben pedig a fesztivál elfoglalhatta a Luigi Qualgliata által tervezett Palazzo del Cinema impozáns épületét, ami az 1940 és 1948 közötti idôszaktól eltekintve azóta is a Mostra otthona. 1938-ban egy Kék Angyal is leszállt a Lidóra, Marlene Dietrich az elsô világsztárok között volt, aki tiszteletét tette a fesztiválon.
A fesztivált a háborús években is megtartották, egészen 1942-ig. A propagandisztikus jelleg miatt azonban az 1940 és 1942 közötti éveket hivatalosan nem számítják be a szervezôk. A világégést követôen 1946-ban tért vissza a Mostra, amely a cannes-i filmfesztiválban versenytársat is kapott. Egy évvel késôbb 90 ezer nézô részvételével a Dózse Palotában rendezték meg a fesztivált. 1949-ben osztották ki elôször a legjobb filmnek járó Arany Oroszlán- díjat, amelyet elsôként Henri-Georges Clouzot Manon címû filmje nyert el. A következô években a neorealizmus vette le a lábáról a fesztivált, az ötvenes és hatvanas években itáliai és francia mesterek domináltak, de mellettük olyan kelet-európai tehetségek is feltûntek, mint a zsûri különdíjával kitüntetett Andrzej Wajda. Persze Fellini, Antonioni, Visconti, Carné és Godard mellett Tarkovszkij, Bunuel és Bergman számára is jutott dicsôség.
1968 drámai szakítást hozott a fesztivál addigi múltjával, ettôl az évtôl kezdve 12 éven át nem osztották ki az oroszlánokat, 1978-ban nem is rendezték meg a fesztivált. Ezekben az években a Mostra mellett számos párhuzamos fesztivált is tartottak, ennek ellenére egyre nagyobb érdektelenség fenyegette a rendezvényt, amely csak a nyolcvanas évek közepére tudta visszaszerezni renoméját. (MTI-Panoráma – Pietsch Judit, Sajtóadatbank)
Az emlékmûvet az 1762-1796 között uralkodó II. Katalin cárnô emeltette, aki szintén kiérdemelte a "Nagy" titulust. A felvilágosult abszolutista Katalin reformokkal próbálta segíteni a polgári viszonyok kifejlôdését, ám a divatos eszmékkel inkább csak kokettált, ha úgy adódott, a reformintézkedéseket a hatalmi érdekek pillanatok alatt porrá zúzták. Ugyanakkor uralkodása alatt indult virágzásnak az orosz kultúra, ekkor alapították a világhírû orosz balettet, a moszkvai Nagy Színházat, új építészeti arculatot kapott Pétervár, megszülettek az elsô orosz operák, s jelentôs irodalmi alkotások jöttek létre.
Katalin – állítólag Diderot tanácsára – Pétervárra hívta Étienne-Maurice Falconet francia szobrászt, hogy hatalmas lovas szobrot állítson I. Péternek. A párizsi mester megérkezése után Oroszország történetét, elsôsorban Péter korát kezdte tanulmányozni. Tûnôdéseit így fogalmazta meg Diderot-hoz írt levelében: "Ha csupán a harcost örökítem meg, semmiben sem hangsúlyozom kiemelkedô képességeit. Mindennél nehezebb az emberek számára a honalapító, a törvényhozó, az országát felemelô személyiséget ábrázolni."
A mûvész mûtermét a Néva sugárúton rendezték be, ahol sokat gyötrôdött a ló és lovasa megformálásán, még olyan részleteken is, hogy milyen ruhát adjon Péterre, akit végül a volgai hajósok ingébe öltöztetett. A lovas babérkoszorúval ékesített fejének megformálása sokáig nem sikerült, azt végül Péter halotti maszkja alapján Falconet tanítványa, a 18 éves Marie-Anne Collot formázta meg (ôt ezért II. Katalin 10 ezer lírával jutalmazta, a Mûvészeti Akadémia pedig a tagjai közé választotta). Sok tépelôdést, vitát váltott ki az az elgondolás is, hogy a ló patái alatt egy kígyó – a gonoszság és irigység allegóriája – tekeregjen, ebbe fenntartásai ellenére végül a cárnô is beletörôdött.
Így készült éveken keresztül a szobor, melynek bronzba öntéséhez 10 ezer pud bronz (1 pud 16,38 kg) és 250 pud vas kellett. (Az elsô öntés közben a forma megrepedt és a kiömlô forró fém tüzet okozott, magát a formát is újra el kellett készíteni.) Alapzatnak a mûvész egy hatalmas gránittömböt képzelt el, az 1600 tonnás követ Finnországból emelôk, csigák, görgôk segítségével szállították a Néváig, majd bárkán Pétervárig, ahol Falconet lendületes formát adott neki. (Érdekesség, hogy mozgatásában sem állatot, sem gépet nem vettek igénybe, sokak szerint ez a legnagyobb kô, amelyet ember valaha is megmozdított.)
A szoboravatásra sokezres népünnepély keretében, a preobrazsenszkojei és szemjonovszkojei gárdaezred elôtt, II. Katalin jelenlétében a Néva-parti Szenátus téren (ma Dekabristák tere) került sor 1782. augusztus 7-én, Nagy Péter trónra lépésének 100. évfordulóján. Az emlékmûvön 16 évet dolgozó Falconet nem volt jelen: összeveszett Katalinnal, ráadásul pazarlással is megvádolták, ezért hazautazott Párizsba. A hatalmas termetû lovas meredek hegyre törtetô szilaj paripán ül, mely eltapossa az ôt feltartóztatni akaró kígyót – a szobor 6, a talapzat további 7 méter magas, így az emlékmû 13 méter magasan tornyosul a szemlélô fölé. A talapzatba lakonikus szöveget véstek: "I. Péternek II. Katalin, az 1782. esztendôben".
Evés után a falhoz vághatja tányérját a vendég egy kínai étteremben, hogy jobban érezze magát.
A tányérhajigálás azonban csak 50 jüan fogyasztás után jár bónuszként. Aki kizárólag a dobálásért tér be, 10 jüant kell fizessen tányéronként. A vendéglô három külön hajigálószobát rendezett be, amelyek egyik falára emberi árnyalakokat festett életnagyságban. Csak kétfôs a választék, nemesen igazodik ahhoz, hogy a vendég nôhöz akarja hozzávágni a tányért, vagy férfit utál jobban.
Hogy mennyivel ugrott meg az étterem forgalma a dühlevezetôs szolgáltatásnak köszönhetôen, még nem tudni, azt azonban igen, hogy néhány fôvel csökkent: több vendég arra panaszkodott, hogy nem érzi magát biztonságban – adta hírül a Beijing Evening Post címû kínai lap.
Megkezdôdött a visszaszámlálás
Megkezdôdött vasárnap a visszaszámlálás az Endeavour amerikai ûrrepülôgép startja elôtt.
Az Endeavour, amelynek öt év után ez lesz az elsô útja, a tervek szerint szerda este 6.36-kor indul a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS).
Az indítást eredetileg augusztus 7-ére tervezték, de a kabin levegôszivárgása miatt az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA módosította a start idôpontját. A meghibásodott szelepet kicserélték és vasárnap sikerrel tesztelték.
A héttagú legénység 11 napot tölt a világûrben, folytatja az ûrállomás szerelési munkáit. A ISS-en való tartózkodás idejére három ûrsétát terveznek, szükség esetén az utazást három nappal meghosszabbíthatják, és egy negyedik ûrsétára is sor kerülhet.
A legénység tagja lesz az 55 éves Barbara Morgan tanárnô. Morgan nem újonc a NASA-nál, 1985-ben a Tanár az ûrben program keretében együtt vett részt a felkészítésen Christa McAuliffe tanárnôvel, aki a Challenger 1986 januári szerencsétlenségében vesztette életét. A Challenger a start után 73 másodperccel felrobbant, McAuliffe hat társával együtt meghalt. A NASA a szerencsétlenség után úgy döntött, hogy civilek nem repülhetnek az ûrsiklókon. Barbara Morgan, aki az idahói McCallban tanár, kiképzett ûrhajós lett, így csatlakozhatott a legénységhez. Ô lesz az elsô "oktató-ûrhajós". Egy robotkart fog kezelni, és ha ideje engedi, több város iskoláinak diákjaival is beszélget majd az ûrállomásról.
A Magánnyugdíjrendszert Felügyelô Bizottság (CSSPP) 2007. szeptember 17-re halasztotta azt az idôpontot, amikortól a 35 év alatti alkalmazottaknak nyugdíjpénztárt kell választaniuk. Ettôl az idôponttól kezdve négy hónap áll az alkalmazottak rendelkezésére, hogy kötelezô módon csatlakozzanak valamely meghatalmazott bank nyugdíjpénztárához. A Magánnyugdíjrendszert Felügyelô Bizottság eddig öt pénzintézetet hatalmazott fel a fakultatív nyugdíjak kezelésére: az ING Bankot, az Allianz–Tiriac biztosítótársaságot, az Aviva biztosítót, a Román Kereskedelmi Bankot (BCR), valamint az OTP biztosítót. A felsorolás nem végleges, a többi jelentkezô közül még másokat is elfogadhatnak, felhatalmazhatnak a nyugdíjalap kezelésére.
Jövôre a nyugdíjrendszer már hárompillérû lesz. A jelenlegi állami nyugdíjalaphoz való hozzájárulás lesz az elsô számú pillér, a második a 35 éven aluliakra vonatkozik, ez esetben kötelezô lesz a magánnyugdíjalaphoz történô hozzájárulás is. Nem kötelezôen, de a 35-45 év közöttiek is hozzájárulhatnak a magánnyugdíjalaphoz. A harmadik pillér a senki számára nem kötelezô, fakultatív nyugdíjalaphoz való hozzájárulás.
A kötelezô magánnyugdíj a 35 év alatti alkalmazottak számára nem képez többletkiadást. Ugyanis a nyugdíj-hozzájárulás továbbra is a bruttó kereset 9 százaléka, amibôl ezentúl 2 százalékot a magánalapba különítenek el. A 2 százalékos magánalapi hozzájárulás évente 0,5 százalékponttal nô majd, és így 8 év múlva a nyugdíj- hozzájárulás 6 százaléka kerül majd a magánalapba. Az alkalmazott 2007. szeptember 17. és 2008. január 17. között ki kell válasszon egy felhatalmazott nyugdíjalapot, amelynek ajánlata számára a legkedvezôbb. Ennek alapján ki kell töltsön egy csatlakozási ûrlapot. Ha késôbb úgy látja, hogy egy másik nyugdíjalap inkább megfelelne számára, az összegyûjtött pénzét kérésre átutalják az újonnan kiválasztott pénzintézet nyugdíjalapjába. Ha az alkalmazott idôközben elhalálozik, az összegyûlt pénzösszeget hozzátartozói kapják meg. Ha már nyugdíjasként éri a halál, és korábban az összeg egy részét folyósították számára, a fennmaradó összeg akkor is a családot illeti meg. Fennáll az a lehetôség is, hogy az alkalmazott fakultatív hozzájárulással nagy