Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A gazdák azzal fenyegetôznek, hogy augusztus közepe után sztrájkôrséget szerveznek a Mezôgazdasági Minisztérium, a kormány és a prefektúrák épülete elôtt, ugyanakkor utcai felvonulásokat is szerveznek, ha nem kapnak anyagi támogatást az aszály okozta károk miatt.

Az Agrostar egyesület és a szakszervezetek 500 lejes kártérítést kérnek az 5 ezer négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodó zöldség- és gyümölcstermesztôk számára. Ugyanakkor egységes intézkedéseket követelnek a Mezôgazdasági és a Környezetvédelmi minisztériumtól az aszály okozta károk enyhítésére, ellenkezô esetben tiltakozó felvonulásokat szerveznek Bukarestben. Kijelentették, hogy készek tárgyalni a kormány képviselôivel.

Két héttel korában az állattenyésztôk helyeztek kilátásba a tiltakozó megmozdulásokat.

Az újonnan alakult kis és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások beruházásaira, továbbá a KKV-k korszerûsítésére vonatkozik az a többéves program, amit a napokban indított el a Kis- és Középvállalkozások, Kereskedelem, Turizmus és Szabadfoglalkozások Minisztériuma. Az idén 40 millió lejes költségvetéssel rendelkezô programra augusztus 14-étôl kezdve lehet pályázni.

Újdonság, hogy idéntôl nem számít a beérkezési sorrend, inkább a versenyképességre helyezik a hangsúlyt a pályázatok elbírálásakor, és hogy bevezetik az elektronikus iratkozást.

Aktuális

Ismerve közelebbi környezetünk közéleti kurzusát, szinte mérget vehetünk rá, hogy bírósági és politikai hajtépésbe megy át a marosvásárhelyi tanács legutóbbi, törvényességi óvás alá esett döntésének ügye. A történet ismert, a városi képviselôtestület építkezésre haszonbérbe adott volna háromezer négyzetméter, zöldövezettel benôtt telket, azonban a zöldek tiltakozására botrány kerekedett az ügybôl, és ha a kormányhivatal jogászainak hinni lehet, a tanács döntése több törvényt is megsértett. A legkézenfekvôbb forgatókönyv szerint a törvényességi óvást követôen a polgármester ki fog állni a nyilvánosság elé, és politikai töltetû vádakkal illeti majd a prefektust és intézményét a megváltó tetteiben állandóan elgáncsolt városgazda szerepében. Majd valószínûleg a közigazgatási bíróságon zajlik az ügy harmadik felvonása.

Kérdés, hogy ha a zöldek nem emelnek szót, az ügylet fennakadt volna-e a törvényesség hálóján? És e kérdés mentén merülhetünk bele a probléma lényegi részébe, ami a felszín alatt rejtôzik. Az ügyletet és a tanácsi határozatot ugyanis a polgármesteri hivatal terjesztette elô, a tanács pedig rábólintott a városházi ötletre. A helyhatósági törvény szellemében azonban a viszony pontosan fordított kellene legyen, vagyis a tanács kellene diktáljon a polgármesternek és hivatalának. Nyilván, a városházának is lehetnek kezdeményezései, de azért is van a tanács és annak szakbizottságai, hogy azoknak is tûnjön fel, ha a polgármester ötletei adott esetben törvénysértôek, mint most is. Ebben az ügyben valójában a zöld civilek látták el a tanács érdemi feladatát, a városi képviselôk viszont ismét hagyták magukat belemanôverezni egy mindinkább kétesnek látszó ügyletbe, amibôl úgy tûnik, nyeresége nem a városnak lehet, hanem a hangzatos, de tartalmatlan ötletekbôl már egész tárházra valót felvonultató polgármesternek. Mert ha a szóban forgó építkezés a kétes tulajdonviszonyok és a környezetvédelmi szabályok miatt nem is bizonyul kivitelezhetônek, az ügy botránykavarásra kiválóan alkalmas, a polgármester pedig, mint tudjuk, remekül alakít ilyen szerepekben. Függetlenül attól, hogy városdoktorunk él-e majd a politikai tôkekovácsolásra igencsak alkalmas botrány lehetôségével, a tanács hitelének csak jót tenne, ha a legközelebb adandó alkalommal számon kérné az ügyet a polgármesteren. Mert a város vezetésére a képviselôk kaptak mandátumot a választóktól, nem a zöld civilek.

(MTI) A világ minden sarkából összegyûlt ortodox egyházi elöljárók mellett Walter Kasper bíboros vezetésével vatikáni küldöttség is részt vett a hétfôn elhunyt Teoctist román ortodox pátriárka bukaresti temetésén. Három nap állt az ortodox hívek rendelkezésére, hogy búcsút vegyenek vezetôjüktôl; az egyházát 21 éven keresztül vezetô Teoctist ennyi ideig volt felravatalozva a bukaresti patriarkátus katedrálisában.

Lerótta kegyeletét többek között Traian Basescu államelnök, valamint Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.

A pénteken hajnalban kezdôdött gyászszertartás keretében tartott temetési misét I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka celebrálta. A belügyminisztérium adatai szerint mintegy nyolcezren vettek részt a több televíziós csatorna által is közvetített szertartáson.

Teoctist holttestét az utolsó szabadon maradt sírhelyben helyezték el a Pátriárkák Katedrálisában. Ugyanott találhatóak elôdjei sírjai: Miron Cristea (1925–1939), Nicodim Munteanu (1939–1948) és Iustin Moisescu (1977–1986).

Amikor a Nemzet Üdvössége Katedrális elkészül, Teoctist koporsóját oda szállítják.

A kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, így pénteken minden hivatalban félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. A televíziók és rádiók mûködését felügyelô Országos Audiovizuális Tanács arra kérte az elektronikus médiát, hogy pénteken ne sugározzanak szórakoztató jellegû mûsorokat.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egy év elteltével sem kapott választ az államfôi hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek elküldött levelére, amelyben a Székelyföld autonómiájáról szóló tárgyalások elkezdését javasolta.

Az SZNT vezetése tavaly júliusban nyílt levelet küldött Traian Basescu államfônek, amelyben kérik a Székelyföld autonómiájáról szóló tárgyalások elkezdését, ugyanakkor kihallgatást kértek az államfôtôl.

Ferencz Csaba SZNT-alelnök csütörtökön a Mediafaxnak elmondta: a román politikai osztálynak az autonómiával szembeni magatartását tükrözi az a tény, hogy eddig nem érkezett válasz levelükre.

"Önmagáért beszél az a tény, hogy nem tartották fontosnak válaszolni egy közösség képviselôinek kérésére. Tavaly a székely nagygyûlésen sokan kérték az autonómiáról szóló tárgyalások elkezdését" – mondta Ferencz.

Az SZNT alelnöke hozzátette: nemzetközi támogatásra van szükség, hogy az autonómia- kérésre felhívják a figyelmet. "Mi továbbra is a párbeszéd szükségességét hangsúlyozzuk" – szögezte le Ferencz.

Tavaly júliusban az SZNT akkori elnöke, Csapó József a 2006. június 18-i székely nagygyûlés határozatára hivatkozva az államfônek írt levelében kérte "a tárgyalások elkezdését Románia elnökével, a kormánnyal és a parlamenttel Székelyföld autonóm régióként való elismerése érdekében."

Az SZNT akkor úgy ítélte meg, Székelyföld autonómiájának megvalósítása és biztosítása Románia európai uniós csatlakozásának egyik feltétele kellene legyen, mivel ez "etnikai feszültségektôl mentes csatlakozási folyamatot biztosíthatna".

A levélben leszögezték: a tárgyalások elkezdése az autonóm régió létrehozásának jogi keretét biztosítaná.

Ugyanezt a levelet az SZNT elküldte Markó Béla akkori miniszterelnök-helyettesnek, valamint a szenátus és a képviselôház elnökének.

– Ha teljes mértékben kihasználnánk országunk adottságait, a háztartásban használt víz melegítéséhez szükséges energia 50%-át, a fûtéshez szükséges energia 15%-át termelhetnénk ki napenergiából – fejtette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter augusztus 2- án, csütörtökön, bukaresti sajtótájékoztatóján.

A környezetvédelmi miniszter elmondta, az Európai Unió új energetikai politikái hangsúlyt fektetnek a zöldenergia hatékony felhasználására. Romániában 2006-ban a villamos energia 31%-át zöldenergiákból állították elô, ami igen jó arány. Ezt 2010-re 33%-ra, 2015-re 35%-ra, 2020-ra pedig 38%-ra kell növelni.

A sajtótájékoztató keretében került elôször bemutatásra Románia szél- és napenergia-térképe. Korodi Attila közölte, a szélenergia kitermeléséhez legalább 4 m/s sebességgel kell fújjon a szél, 10 méteres magasságban. Országunkban ez a Közép-moldvai fennsíkon, Dobrudzsában és a Kárpátok legmagasabb részein jellemzô. A napenergia-térkép bemutatásakor a miniszter hangsúlyozta, nem használjuk ki eléggé országunk adottságait, holott Románia délkeleti része igen erôs ezen a területen.

A szaktárca vezetôje úgy értékelte, fontos a zöldenergia-felhasználás növelése mind az energetikában, mind más iparágakban. Mivel ezek elôállítása költséges, a szaktárca minél több támogatást kíván nyújtani a befektetôknek: a Környezetvédelmi Alap például minimum 50 ezer és maximum 20 millió lej értékû társfinanszírozást nyújt a megújuló energiák használatát célzó projektekre, az Energia-megôrzési Ügynökség szintén támogat hasonló kezdeményezéseket.

Korodi Attila leszögezte: a hatékonysághoz mindez nem elégséges, a romániai közszférában mielôbb párbeszéd kell kezdôdjön a megújuló energiákról és ezek felhasználásáról, a minisztérium célja pedig ezen párbeszéd elindítása.

Egészen pontosan nem lehetett tudni, hogy milyen sajtótájékoztatón vettünk részt, mert a meghívóban a Nyugdíjasok Szövetsége nevében a Demokrata Erôk (Forta Democrata – FD) jelentették be az eseményt. Tegnap a Kultúrpalota kistermében szervezett találkozóra mindössze öt nyugdíjas ment el.

A sajtótájékoztatón Ilie Doroftei, a FD elnöke, illetve Vasile Cernatescu alelnök arról beszélt, hogy a Petre Roman vezette Demokrata Erôk szándékszik az elkövetkezendôkben felvállalni a nyugdíjasok érdekvédelmét, mert az összes többi párt "hazudik". Doroftei szerint szeptemberben tartják meg a Nyugdíjasok Szövetségének alakuló ülését, és céljuk minél több nyugdíjast bejuttatni a helyhatóságokba és a parlamentbe, hogy személyesen tudják az érdekeiket képviselni, miután a politikai pártokban nem bízhatnak meg. Azok csak a szavazataikat szerzik meg, utána elfelejtik az ígéreteiket.

A Népújság felvetésére, hogy azt mondják, ôk a nyugdíjasokat képviselik, viszont a jelenlétbôl arra lehet következtetni, hogy a nyugdíjasokat a legkevésbé sem érdekli az érdeklôdésük, Doroftei azt válaszolta, bizonyára a Teoctist pártriárka temetése tartotta távol azokat, akik miatt összegyûltek. Ilie Doroftei szerint az érdektelenség azt is mutatja, hogy "a puliszka nem robban, vagy ha mégis, akkor is összevissza teszi".

Meglehetôsen viharos vita alakult ki Moldovan Ladislau és Doroftei, illetve Cernatescu között. Moldovan aktákkal felfegyverkezve nehezményezte, hogy újabb szövetséget akarnak létrehozni, holott van már törvényesen bejegyzett szervezet, a Nyugdíjasok Általános Szövetsége (UGP). Ez képviselte eddig is a nyugdíjasok érdekeit a kormánynál és a parlamentben is.

Ebbôl parázs vita alakult ki a Demokrata Erôk alelnöke és Moldovan között. Elôbbi azt állította, hogy hiába jogi személyiség az UGP, semmit sem tett a nyugdíjasokért, utóbbi viszont azt vetette a szemükre, hogy egyetlen céljuk van: funkcióhoz jutni a helyhatóságokban és a parlamentben.

A Népújság kérdésére Doroftei nem tudott pontos számot mondani: szerinte a megyében 2-3 ezer tagjuk van és kb. 20 helyi szervezetük.

Végül Vasile Cernatescu megmutatta a nyugdíjemeléshez szükséges forrásokat: * a hatalom birtokosai lopjanak kevesebbet, * a nagyvállalatok a profitjuk 2%-át ajánlják fel a nyugdíjalapnak, * a honatyák legalább havi 1 millió lejt adományozzanak ugyancsak a nyugdíjalapnak. Pénz tehát van, csak politikai akaratra lenne szükség – összegezte Cernatescu.

Stefan Emanuel Prigoreanu, a magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság képviselôje arra kéri a lakosságot, bízzon a magánnyugdíjrendszerben, mert az alapok biztosítva vannak, a pénztárakat pedig naponta ellenôrzik.

Prigoreanu Szebenben vett részt a regionális magánnyugdíjfórumon, amelyen ott voltak a magánnyugdíjpénztárak és az alkalmazók képviselôi.

"Ezek a fórumok rendkívül fontosak most, hogy hamarosan alkalmazzuk majd a rendszer második pillérét, a kötelezô magánnyugdíjrendszert, ráadásul a tömegtájékoztatás kissé lemaradt. Azt üzenem a lakosságnak, bízzon a szeptember 17-én rajtoló rendszerben, mert ez számos elônyt tartogat a jövô nemzedék számára" – nyilatkozta a Mediafaxnak Stefan Emanuel Prigoreanu, a magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság képviselôje.

Mint mondta, a bizottság állandóan ellenôrzi majd a rendszer szereplôit, és a legkisebb észlelt problémánál visszavonják a magánnyugdíj-pénztár mûködési engedélyét.

"A bizottság folyamatosan hagy jóvá akkreditációs kérelmeket. Valamennyi információ megtekinthetô a www.csspp.ro honlapon. Aki ezen a honlapon nem szerepel, az nem létezik. Nagyon fontos ezt tudniuk azoknak, akik szerzôdést akarnak kötni valamely magánnyugdíjpénztárral. Ezen a honlapon mindent le lehet ellenôrizni" – mondta Prigoreanu.

Az immár akkreditált nagy nyugdíjpénztárak képviselôi ugyancsak felvetették, hogy a lakosság tájékozatlan. Ezt jelölték meg annak okául, hogy a lakosság nem bízik eléggé az új rendszerben.

Az európai átlaghoz képest Romániában háromszor több közúti baleset történik, ráadásul minden harmadik halálos áldozattal jár. Európában minden negyvenedik baleset követel halálos áldozatot. A balesetek gyakoriságának oka az infrastruktúra állapota és a gépjármûvezetôk magatartása.

Az összehasonlítás 25 európai uniós országra vonatkozik. Az infrastruktúrához kötôdô okok közé sorolható, hogy sok a veszélyes zóna, rossz a városokat és falvakat átszelô utak állapota, nehézkes az országutakon zajló forgalom. A veszélyes útszakaszok elsôsorban a karbantartás hiánya miatt alakulnak ki – derül ki a Román Akadémiai Társaság (SAR) tanulmányából, amelyet csütörtökön mutattak be.

Az Országos Út- és Autópálya- társaság felmérései szerint az országutak 30 százaléka azért van rossz állapotban, mert elkéstek a karbantartási munkálatokkal, 60 százaléka pedig sürgôs javításra és felújításra szorul.

Az összesen 5868 kilométernyi európai útból 1811 kilométer nagyon jó, 1108 jó, 1863 elfogadható és 1086 rossz állapotban van – derül ki az Országos Út- és Autópálya- társaság felmérésébôl.

A fô országutakból 1274 kilométer (28 százalék) nagyon jó, 741 kilométer (16 százalék) jó, 1087 kilométer (24 százalék) elfogadható és 1436 kilométer (32 százalék) rossz állapotban van.

Az 5176 kilométernyi országos mellékutak 24 százaléka (1245 kilométer) nagyon jó, 13 százalék (695 kilométer) jó, 16 százalék (844 kilométer) elfogadható és 46 százalék (2393 kilométer) rossz állapotban van.

Az országos úthálózat összesen 15810 kilométernyi útból áll.

A SAR tanulmánya szerint 2003-2004-ben az Országos Út- és Autópálya-társaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát költötte az utak feljavítására. Egy kilométernyi útszakasz karbantartása elérte a 20.500 eurót, amely magasabb, mint az egyesült államokbeli vagy az európai uniós árszint. Ez a pénz kevéssé hatékony felhasználását mutatja.

Ha Magyarország nem támogatná a révkomáromi Selye János Egyetem fenntartását, és az egyetem csupán a szlovák oktatási tárca költségvetési támogatására hagyatkozna, akkor a szlovákiai magyarok 2004-ben alakult felsôoktatási intézménye az elôállt szûkös helyzetben most "lehúzhatná a rolót" – írta pénteken a pozsonyi Pravda.

A baloldali színezetû szlovák napilap az elsô oldalon számol be arról, hogy a magyarországi Szülôföld Alapból juttatott 16 millió forintos támogatásnak köszönhetôen két hónappal sikerült elodázni az egyetemet fenyegetô veszélyt. Az egyetem az idén 20 millió koronával kevesebb szlovák állami támogatásban részesül, mint korábban, az elôzô kormány alatt.

Albert Sándor rektor egyelôre hasztalan kilincsel a szlovák oktatási tárcánál, s nem segített a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Dusan Caplovic sem, aki szerint a Selye János Egyetemen jelentkezô finanszírozási probléma nem egyedülálló, mert az oktatási tárca a humán irányzatú intézményeket általában mostohábban kezeli.

A lap kommentárt is szentel a kérdésnek, s felveti: lehet, hogy mindez a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) delegálta oktatási miniszter bosszúja, vagy csak egyszerûen pechje van a magyar egyetemnek, mert humán irányzatú? Megállapítja: a kormány hozzáállásában egyfajta "politikai üzenet" mindenképpen látszik. A jelenlegi koalíciós kormány, nevezetesen az SNS így nyilvánítja ki, hogy eleve ellenezte a révkomáromi magyar egyetem létrehozását, ezért aztán most sem kényezteti.

"A kiszáradt pozsonyi forrás helyett akadt egy budapesti, így most az SNS hazafiai a változatosság kedvéért csak bámulhatják, hogy a magyarok hogyan mentik ismét a szlovákiai magyarokat, hogy csábítják ôket az ôshazai identitáshoz" – fogalmaz a lap, amely szerint azonban a szlovák oktatási tárcától elvárható gesztust nem ez a körülmény indokolja, hanem az a tény, hogy a Selye János Egyetem egy olyan "létezô egyetem, amelynek padsoraiban a Szlovák Köztársaság állampolgárait képezik, ezért a hátrányos elbánást semmi sem indokolja".

Szerbia kész lemondani szuverenitása egy részérôl annak érdekében, hogy Koszovót megtarthassa jelenlegi határain belül – derült ki abból az interjúból, amelyet Vuk Jeremic szerb külügyminiszter adott a BBC brit rádiónak.

Jeremic szerint Belgrád a közelgô tárgyalásokon a lehetô legszélesebb autonómiát akarja felajánlani Koszovónak, lehetôvé téve például Koszovó belépését a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba is, hogy megegyezésre jussanak a jelenleg ENSZ- ellenôrzés alatt álló dél-szerbiai tartomány jövendô státusáról.

"Szerbia azt is kész megfontolni, hogy lemondjon szuverenitásának bizonyos elemeirôl. Ily módon Koszovó beléphetne a Világbankba, a Nemzetközi Valutaalapba, valamint más nemzetközi pénzügyi szervezetekbe, illetve külföldön is képviselhetné magát valamilyen formában" – mondta a szerb külügyminiszter a BBC-nek.

"Készek vagyunk egy sor dologról lemondani, de nekik (a koszovói albánoknak) is le kell mondaniuk valamirôl" – hangoztatta.

Hozzátetette ugyanakkor, hogy bár "Oroszország elvi álláspontjának és a nemzetközi joghoz való elvhû ragaszkodásának köszönhetôen nyílt lehetôsége" Szerbiának az újabb tárgyalásokra, "kétség sem merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy Szerbia stratégiai célja: belépni az Európai Unióba".

Koszovó jelenleg nemzetközi jogi értelemben Szerbia része, de Belgrádnak nincs beleszólása a tartomány ügyeinek intézésébe. 1999, a NATO Szerbia (Jugoszlávia) elleni légi hadjáratának vége óta Koszovó ENSZ-igazgatás alatt áll.

Belgrád és a függetlenséget követelô koszovói albánok tárgyalásain tavaly Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott közvetített, s végül olyan javaslatot terjesztett elô, amely nemzetközileg ellenôrzött függetlenséget biztosított volna Koszovónak. Az Ahtisaari-terv alapján két hete beterjesztett nyugati határozati javaslatról azonban nem szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mert Oroszország jelezte, hogy minden olyan elképzelést megvétóz, amely Belgrád számára elfogadhatatlan.

Megdöbbenést váltott ki Németországban annak hivatalos megerôsítése, hogy afganisztáni túszejtôk meggyilkolták korábban foglyul ejtett német túszaik egyikét.

A hazaszállított holttest boncolása után egyértelmûvé vált (s ezt pénteken a külügyminisztérium is megerôsítette), hogy a túszejtôk több lövéssel végeztek a több mint két héttel ezelôtt (a tálibok vagy hozzájuk közel álló csoportok által) elrabolt 44 éves mérnökkel. Vezetô német politikusok – köztük Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter – mélységes megdöbbenésüknek és felháborodásuknak adtak hangot a történtek miatt, s a tettesek felelôsségre vonását követelték.

A német hatóságok ugyanakkor továbbra is teljesen tanácstalanok a hogyan tovább kérdésével kapcsolatban. Értesülések szerint a külügyminisztériumi válságstáb éjjel-nappal ülésezik, de – mint kiszivárgott – a tálibok részérôl nincs "megbízható" tárgyaló fél.

A külügyminisztérium hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában, hogy mindent megtesz a másik német túsz – egy 62 éves mérnök – életének megmentéséért. A minisztérium képviselôje megerôsítette ugyanakkor, hogy a német kormány elutasít mindenfajta zsarolási kísérletet, s cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint tekintélyes váltságdíj fizetését fontolgatnák.

A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy a tálibok követelései ellenére szó sem lehet az Afganisztánban állomásozó és békefenntartó feladatokat ellátó, mintegy 3200 fôs német kontingens kivonásáról.

A német lakosság azonban – mint a legfrissebb felmérésekbôl kitûnt – merôben ellentétesen gondolkozik. Az elmúlt hetek sorozatos "túszügyei" nyomán rohamosan megnövekedett azoknak a száma, akik a haladéktalan kivonulást sürgetik. Az ARD közszolgálati televízió felmérése szerint ez az arány most megközelíti a hetven százalékot. A megkérdezettek alig harminc százaléka volt azon a véleményen, hogy a Bundeswehrnek – minden nehézség ellenére – maradnia kell.

(MTI) Az emberek leginkább látásuk romlásától, súlyos betegségektôl és az elhízástól tartanak, megjelenésüket illetôen magabiztosak, és úgy érzik annyi idôsnek látszanak, mint amennyinek kinéznek – derült ki a GfK piackutató felmérésébôl.

Egyre több szó esik arról, hogy Európa fejlett országainak lakossága öregszik. A világ népességének 31 százaléka azonban valós koránál fiatalabbnak érzi magát. A felmérési eredmény arra enged következtetni, miszerint az életkor csupán gondolkodásmód függvénye – mutatnak rá a piackutató vállalat szakemberei.

A globális fogyasztót körvonalazó kutatásban résztvevô 31 ország közül Dél-Korea az, ahol a legtöbben, a megkérdezettek 41 százaléka gondolja úgy: valós koránál fiatalabbnak látszik. Indonézia végzett az utolsó helyen, mert a válaszadóknak csupán 14 százaléka nyilatkozott hasonlóképpen.

Dél-Korea mellett a brazilok és a japánok bizonyultak nagyon, India, Thaiföld és Indonézia pedig a legkevésbé magabiztosnak, az európai országokban kirívó véleménnyel a kutatók nem találkoztak.

Magyarországon a megkérdezettek többsége – 59 százalék – úgy véli, korának nagyjából megfelelôen néz ki. Valós koránál fiatalabbnak a válaszadók közel harmada, 31 százalék, idôsebbnek pedig csupán 5 százaléka látja magát. "Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is az emberek nyugdíjba vonulás elôtt mentálisan és pszichológiailag is »leépítik magukat és társadalmi kapcsolataikat«, azaz visszahúzódnak, bezárkóznak és nem életük megújításán dolgoznak" – állítja Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Az idôskor felé közeledve a magyarok közül legtöbben (29 százalék) látásuk romlásától és súlyos betegségek bekövetkeztétôl (28 százalék) tartanak. A kifejezetten a megjelenést befolyásoló jelek feltûnése fölött érzett aggodalmak között – a teljes népességen belül – az elhízástól való félelem vezet (25 százalék). Egyébként ez az egyetlen olyan tényezô, amely az 50 éves és ennél idôsebb korosztályt kisebb arányban (19 százalék) tölti el aggodalommal, mint az a teljes lakosság körében jellemzô. A haj ôszülése (16 százalék), az idôskori jelek, nyomok vagy látható visszerek megjelenése és az izmok tónusának csökkenése (15-15 százalék), vagy éppen a ráncosodás, megereszkedô bôr (12 százalék) a teljes lakosságnak ennél lényegesen szûkebb körét aggasztja – derül ki a GfK felmérésébôl.

8 év körüli kisfiú ácsorog a Megyei Gyermekkönyvtár épülete elôtt. Kezébôl ernyôt formál, és bekukucskál a sötét helyiségbe, aztán tehetetlenül kifakad: – Miért nem lehet bemenni? – Amikor egy arra járó megmutatja neki az ajtóra kifüggesztett táblát, miszerint július 30–augusztus 24. között rövidebb a könyvtár nyitvatartási ideje, hétfôn, szerdán és csütörtökön 9 – 15 óra között, kedden és csütörtökön 12 – 20 óra között lehet kikölcsönözni a könyveket, egészen elszontyolodik. – Akkor most két órát várni kell. Pedig egy csomó mindent ki kell vennem – panaszolja. Házi olvasmányokat – teszi hozzá, és lassú, gondterhelt mozdulatokkal távozik.

Harry Potter a listavezetô

– Nyáron is sok gyerek jön hozzánk – meséli a kissé tartózkodó könyvtárosnô. – Igaz, iskolaidôben még többen vannak, de így augusztusban újra eszükbe jutnak a kötelezô iskolai olvasmányok. Bár egyszerre csak négy könyvet adunk ki, van, aki egész listával érkezik. Elmondása szerint a legkeresettebbek a Harry Potter- könyvek, de azért sokan olvassák a gyerekirodalom klasszikusait is.

7 éves könyvmoly

Pöttömnyi kislány igyekszik felfele a lépcsôkön. Ma nem visz haza könyvet, csak visszahozta azokat, amelyeket két héttel ezelôtt kikölcsönzött. Amikor megkérdezem tôle, milyen könyveket szeret, izgatott magyarázásba kezd: – Az olyan kalandosokat, mint a Harry Potter. Csak még nagyon lassan olvasok, egy nap 2, 3 oldalt. – A könyvtárosnôtôl megtudom, hogy alig múlt 7 éves a kislány, de már egy éve szorgalmasan járogat a könyvtárba.

Ezek szerint aggodalomra semmi ok, gombnyomásra mûködô, komputerizált világunkban sem válik múzeumi tárggyá, funkcióvesztett kuriózummá a könyv. Addig biztos nem, amíg egy elsô osztályos szülôi utasítás és kíséret nélkül mássza meg a könyvekhez vezetô lépcsôket, és saját szórakoztatására olvasni akar.

Vénasszonyok nyara jellegû, késô délutáni napsütésben ballagtam a Vártemplom hangulatos lépcsôi felé. Az utcákon szinte senki, kihalt a város, lakói más vidékeken szerteszét. Tompa fülledtség ereszkedett a Bolyai térre, a levegô sem mozdult. Ilyen lehetett Orán is egykoron. Leereszkedtem a Kazinczy utcán, majd felballagtam a lépcsôkön. A templomkertben árnyék, odabent kellemesen hûvös levegô és eleinte maroknyi, késôbb folyamatosan bôvülô közönség. Leültem a hátsó sorok egyikébe.

Majd megkezdôdött a koncert, és a Sonore kvartett zenéje bezengte az ôsi templomot. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia tagjaiból verbuválódott vonósnégyes korok zenéit váltogatta: Haydn, Dvorak és Kodály mûvei otthonra találtak az egykori kolostortemplom falai között – békés, nyugodt hangulatot teremtett az Úrasztala mellôl felhangzó- elhangzó muzsika. A Kozma Éva elsô hegedûs, Ábrám Zsuzsa második hegedûs, Barabás Boróka brácsás és Orbán Katalin csellista alkotta kvartettnek a negyedházas közönség elôtt is nagy sikere volt, a szokás ellenére több ízben felhangzó taps is igazolta ezt. A hangulat megváltozott, elszállt a csehovi angyal fölöttünk. Lélektisztító este volt.

Romániában elsôként Marosvásárhelyen dobta piacra az Auto Top a Volkswagen cég két legújabb Golf-modelljét: az új Golf Variantot valamint a Cross Golfot. Csütörtök este a marosszentkirályi Laguna Hotelben az Auto Top csapata 12 VW-modellt mutatott be, közülük kettôt helyben ki is próbálhattunk.

Grosu Adrian, az Auto Top Maros megyei vezetôje, társtulajdonosa valamint Borz Viorel értékesítési igazgató szerint az elsô félévben Romániában mintegy 20 százalékkal nôtt az eladott gépkocsik száma, az importból származó autóknál ez az arány 50 százalék.

Piacvezetô továbbra is a Dacia, követi a Renault, a Skoda és a Volkswagen. Maros megyében 32 százalékkal nôtt az eladott autók száma, a Volkswagenbôl 85 százalékkal adtak el többet az elôzô évhez képest, így ez a márka a legkeresettebb a megyében (követi a Chevrolet, Opel, Renault, Ford, Toyota, Skoda). Felsorolásként hallottunk a Golf GTI edition 30-ról, a Golf R36-ról, vagy W12-rôl, Golf 4 motion-rôl, a legizgalmasabb pillanat azonban a két, Romániában premierként bemutatott új Golf-modell volt: a családi autónak számító, Golf Plusból kifejlesztett, sportosabb Cross Golf, illetve minden idôk leghosszabbja, a 4,556 méteres Golf Variant. A cég vezetôi szerint a G Variantot elsôsorban családoknak, illetve sportosan vezetôknek szánták, de mivel csomagtere tágas (1.550 liter), kisebb mennyiségû árut szállító cégek, közintézmények részére is ideális. A 170 lóerôs autó dízel és benzines változatban is megvásárolható, üzemanyag- fogyasztása 100 kilométeren 5,9-7,3 liter között változik, ára 20 ezer euró körül van. Az új modellek esetében szinte garantált a siker, hiszen az eddiginél tágasabb, sportosabb, könnyen vezethetô, gazdaságos fogyasztású autókról van szó, a német precizitás pedig jó ajánlólevél.

A Volkswagen márkát forgalmazó Auto Top jelenleg még régi, szeptembertôl már új, koronkai bemutatótermében várja az ügyfeleit – jelentették be a cég vezetôi.

Az Aquaserv vízszolgáltató által megnyert EU-s ISPA-program keretében nem kevesebb, mint 51 marosvásárhelyi utcában bôvítik a csatornahálózatot. Jelenleg 43 utcában zajlanak a munkák, köztük az Al. Papiu középiskola közelében található Líceum, illetve Krizantém utcákban (1. oldali fotónkon), ahol egy új, nagyobb átmérôvel rendelkezô csatornavezetéket helyeznek el több mint 200 méteres szakaszon.

A régi, közel 80 éves, kis átmérôjû vezeték már nem tudott eleget tenni a környék (Somostetô stb.) beépítése és benépesedése után kialakult esôvíz- és szennyvíz- csatornázási igényeknek.

Az új vezeték átmérôje 100 illetve 120 cm, üvegszál-erôsítéses mûanyag vezeték, és biztonságos mûködési idôtartama akár a 100 évet is elérheti.

A rendkívül nehéz munkálatokat pár napja kezdték el a Swietelsky Építo Kft. munkatársai (Magyarország), és augusztus végéig szeretnék befejezni, addig forgalomkorlátozás lesz a két utcában.

Jegyzet

Annyi ilyen-olyan, számunkra értelmetlen szövegû vagy idegen nyelvû reklámtábla, cégnév, üzletnév, felirat van környezetünkben, hogy már lassan arra is felkapjuk a fejünket, ha valami egybôl érthetot látunk. Közérthetôen és olvashatóan, helyesírási hibák nélkül, szabatos magyar megfogalmazásban. Mert a cégtábla, reklámtábla tudtommal nem keresztrejtvény, hogy megfejtésén törnünk kellene a fejünket…

Szováta központi részén, a Szászrégen felé vezetô fôúton csaknem egymás mellett több olyan cégtáblát is látni, hogy jobb esetben megmosolyogja az ember. Egyik helyen ez áll: Háztartási áruk. A köznyelvben háztartási cikk(ek) a bevett és elterjedt kifejezés, de lehetne háztartási gépek is a feliraton. Mellette mindjárt: Ipari kellékek. Ezzel csak annyi a hiba, hogy nehezen érthetô, mit is árusítanak ott, ugyanis ipari cikkrôl, áruról szoktunk beszélni, a kellék szó azonban e társításban nehezen értelmezhetô. Az állandósuló szókapcsolatok tagjait ugyanis nem cserélhetjük bármire, mert értelemzavaró, esetleg nevetséges lehet.

Talán még feltûnôbb az utcasoron a gyászkegy szó egy közeli cégtáblán, én még e felirattal sehol nem találkoztam, és csak gyanítani lehet, hogy kegyszerekre gondolt a tulajdonos. Mert a francia eredetû pompes funèbres (magyarul: gyászpompa, ill. temetkezési vállalat) román változatát szó szerint sem így fordítanák.

Azon is csodálkozom, hogy az illetô cégtáblák engedélyeztetésekor senkinek se tûnt fel, hogy mit is kívánnak írni a táblákra. Nem volt, aki kijavítsa? Vagy nincsen a polgármesteri hivatal illetékes osztályán magyarul tudó alkalmazott? A városka lakosságának kb. kilenctizede magyar, úgyhogy a vonatkozó törvény szerint kellene legyen a hivatalban a helyi többség nyelvét jól beszélô munkatárs. Így azonban ország-világ (mert hát a föld csaknem minden részébôl érkeznek ide turisták) elôtt hirdetik magyar nyelvi ficamukat e feliratok. Mennyivel kedvesebb a Szováta végében, meg Udvarhelyen is látható cégtábla, amely kertészeti árudát jelez, és ebbôl is éppen azt érthetjük meg, mint a román nyelvûek a dísznövények jelentésû feliratból. Ugyanakkor a bolt, üzlet szavunk régi(es) megfelelôjét is közelebb hozza hozzánk a múltból.

Öttagú csoport ócskavasat lopott… Megverték és otthagyták az út szélén… Maroktelefonját vették ki a kezébôl… Pénztárcáját csenték el… – olvasni hetente a rendôrség által küldött közleményekben. Elsô látásra megszokott esetek, amelyekrôl nap mint nap hallunk. Van azonban bennük egy közös nevezô: az elkövetôk egytôl-egyig kiskorúak. E fiatalok nem csak szétesô, züllött, rossz anyagi körülmények között élô családokból származnak, jómódú, értelmiségi környezetben nevelkedô ifjakkal is megtörténik, hogy a bûnözés bûvkörébe kerülnek.

Leggyakoribb a lopás

Annak ellenére, hogy bûncselekményekkel kapcsolatban gyakran hallani tizennyolc év alatti tettesekrôl, a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség adatai szerint megyénkben nem mondhatni gyakorinak a kiskorúak bûnözése. Az esetek jelentôs részében lopás miatt kerülnek az igazságszolgáltatás elé, a rablással vagy emberöléssel vádolt fiatalok száma elenyészô – tájékoztatott Gabriela Pînca, a rendôrség bûnmegelôzô osztályának illetékese. A rendôrségi nyilvántartás alapján idén az elsô félévben 128 tizennégy év alatti kiskorú 185 bûncselekményt követett el. Ôk nem vonhatók jogi felelôsségre. A 14 és 16 év közötti bûnelkövetôk már jogilag felelnek tetteikért, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy tudatosan követték el a bûncselekményt. A fent említett idôszakban 51 olyan kiskorút füleltek le 54 bûntény miatt, akiknek törvény elôtt kellett felelniük tetteikért. Az 54 eset közül 44-ben lopással vádolták a fiatalokat. A 16 és 18 év közötti ifjak már jogilag felelôsségre vonhatók tetteikért, az év elsô felében 160 kiskorú 238 bûncselekményt követett el, nagyrészt ezekben az esetekben is lopásról volt szó – tudtuk meg.

Mi történik a bûnelkövetôvel?

A 14 éven felüli kiskorúak esetében, akik jogilag felelôsségre vonhatók, elôször környezettanulmány készül, amelyet a Pártfogó Felügyelôi Szolgálat illetékesei állítanak össze. Ebben részletesen bemutatják a nyomozó szerveknek, hogy az illetô kiskorú milyen családi körülmények között él, melyek azok a társadalmi tényezôk, amelyek közrejátszhattak abban, hogy a fiatal bûnözésre vetemedett – tájékoztatott Gabriela Pînca. A bíró figyelembe veszi a környezettanulmányban megfogalmazott, esetenként enyhítô körülményeket, majd a tett súlyosságának függvényében meghozza ítéletét.

Mivel már nem mûködnek az egykori javítóintézetek, az igazságszolgáltatás a családiasabb megoldásokat javasolja. A cél az, hogy a kiskorú az esetek minél kisebb százalékában kerüljön börtönbe, így az ítélethozónak a szabadságvesztéssel nem járó büntetéseket kell elônyben részesítenie. Ilyen például a felfüggesztett börtönbüntetés, amikor a fiatalkorú, bûncselekménye súlyosságának függvényében változó idôtartamú próbaidôre, felügyelet alá kerül. Egyes esetekben a bíró bizonyos kötelezettségeket rendelhet el: nem találkozhat bizonyos személyekkel, nem tartózkodhat bizonyos helyszíneken, valamint esetenként legtöbb kétszáz órának megfelelô közösségi munka végzésére is kötelezhetô.

Ki felügyeli ôket?

A kiskorú terhére kirótt kötelezettségek betartásának nyomon követését a Pártfogó Felügyelôi Szolgálat látja el. – Amennyiben a kiskorúnak bizonyos kötelezettségeket kell ellátnia, például közösségi munkára ítélik, együttmûködünk a polgármesteri hivatalokkal, amelyek lehetôséget biztosítanak a fiataloknak, hogy letöltsék a megszabott közösségi munkára szánt idôt. Vannak kiskorúak, akik kínosnak érzik – tegyük fel – az utcaseprést, így más megoldások után nézünk számukra, megtaláljuk a módját, hogy ne megaláztatásként éljék meg a végrehajtandó feladatokat. Abban az esetben, ha a kiskorú nem tartja be az elôírásokat, értesítjük a büntetés-végrehajtási irodát és a szabadságvesztéssel nem járó büntetésforma szabadságvesztéssé változhat – tájékoztatott Molnár Noémi pártfogó felügyelô.

A rendôrség köreibôl a kapcsolattartó rendôrség felügyelôi figyelik néha a büntetésüket szabadlábon töltô kiskorúakat. Kisebb közösségek esetében egyszerûbb szemmel tartani ôket, ugyanis a rendôrök már tudják, kik a problémás fiatalok, azonban a legtöbb esetben a szülôkre hárul az állandó felügyelet. A tavaly a rendôrség és a Pártfogó Felügyelôi Szolgálat közös program keretében tájékoztatta a diákokat: bemutatták nekik, milyen az élet a börtönben, miként kerülhetnek veszélyes helyzetekbe. A tájékoztatás valóban hasznos, azonban vajon elégséges is?

Több mint 3 millió külföldit regisztráltak az idei elsô félévben a román határátkelôknél, ez 18,2 százalékkal több, mint a tavalyi elsô félévben.

A román statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint ugyanakkor 4,728 millió román utazott külföldre az elsô félévben, 23,3 százalékkal több, mint egy évvel ezelôtt.

Az Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) egy korábbi közlése szerint a romániai idegenforgalom a 2007–2016 idôszakban évi 7,9 százalékkal fog nôni, gyorsabban, mint a gazdaság egésze. Ezzel Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabb ütemben fejlôdô idegenforgalommal rendelkezik. A 2007-2016 idôszakban az ágazat már a GDP 4,8 százalékát adná, s a teljes foglalkoztatottak 5,8 százalékát foglalkoztatná.

12,8 százalékkal nôtt a szállodai vendégek száma az országban az idei év elsô négy hónapjában, 1,695 millióra, tette közzé korábban a statisztikai hivatal. A romániai szálláshelyeken 4,203 millió vendég fordult meg, 8,6 százalékkal több, mint a tavalyi elsô négy hónapban. Az összes vendég közel 80 százaléka belföldi turista volt. A külföldiek közül a legtöbb – 94,5 százalék – Európából érkezett.

A kormány jelentôs összegeket szán az ágazat fejlesztésére 2007-2013 között. Az idén arra számítanak, hogy a szállodák és vendéglátóhelyek 7,3 millió turistát fogadnak majd. Az érkezôk számát 2013-ig 12,6 millióra várják.

A fejlesztések öt kiemelt területre összpontosítanak: a síterepek fejlesztésére, a gyógyfürdôk felújítására, a Duna- delta, illetve a fekete-tengeri üdülôhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bôvítésére.

Románia – idegenforgalmának külföldi népszerûsítésére – új turisztikai hivatalokat nyit külföldön, így Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Kínában. A nyáron 28-ra nôtt a külföldi kirendeltségek száma az eddigi 19-rôl.

A Marosvásárhelyi Transilvania Repülôtér augusztus folyamán az idei százezredik utasát fogja kiszolgálni, a kilátások szerint év végéig az utasok száma 160 ezerre nôhet. Az elôzetes számítások alapján a százezredik utasával a marosvásárhelyi repülôtér megdöntheti az éves régióbeli rekordot, ami a kliensek számát illeti, hiszen 1936-beli megalakulása óta nem volt ennyi utasa.

Ebbôl az alkalomból a Transilvania repülôtér a 100.000. utasát, függetlenül az igénybe vett járattól, oklevéllel jutalmazza és meglepetésben részesíti.

A kereskedelmi egységektôl bérelhetô autók vagy a taxis szolgálat igénybe vétele mellett a repülôtér megközelíthetôsége érdekében versenytárgyalást szerveznek buszjáratok indítására. A nyertes cég mindenik repülôjárathoz autóbuszokat indít majd Marosvásárhely központjából a repülôtérre és vissza. Eddig ezt a szállítást a Helyi Közszállítási Vállalat–Siletina Rt. Társulás biztosította.

A kiegyezés korát varázsolja a XXI. századba az augusztus 10-én Budapesten, a Stefánia Palotában rendezendô Sisi-bál, amelyrôl szerdán tartottak sajtótájékoztatót a szervezôk.

A bált Erzsébet királynô születésének 170. és megkoronázásának 140. évfordulója alkalmából, a kort visszaidézô kulturális és társasági élet felidézésének szándékával rendezik meg a Stefánia Palotában. Mint Rakszegi Zita, a rendezvény "szülôanyja" megjegyezte, gyermekkori álma egy igazi Sisi-bált tartani.

A bál háziasszonya Magony Szilvia lesz, aki Erzsébet királynô fehér báli ruháját viseli.

Érdekesség, hogy a nagyvonalú társasági eseményt családiasra tervezik: ez azt jelenti, hogy a 4 éven felüli gyermekeket sem kell otthon hagyni, rájuk pesztonkák felügyelnek majd korabeli játszóházakban.

Megválasztják az est folyamán a bál kishercegnôjét és kishercegét, a bálkirálynôt és megrendezik a korhû ruhák szépségversenyét is. A ruhaversenyen indulóknak tervezôk, férfiszabók és kölcsönzôk nevével, címével is szolgálnak a szervezôk.

Az egyik díszvendégnek Princessin Ilona Mária von Thurn und Taxist, azaz Medveczky Ilonát kérték fel a szervezôk, aki a tájékoztatón elmondta, nagy megtiszteltetés számára az esemény díszvendégének lenni. Arról is szót ejtett, milyen ruhát visel majd: egy saját régebbi öltözékét, amelyet Léber Barbara divattervezôvel tesznek majd a bál stílusához, szellemiségéhez méltóvá.

A meghívott vendégek között lesznek a klasszikus Sisi-film szereplôinek magyar hangját kölcsönzô színészek, Györgyi Anna és Tahi Tóth László. Tomán Szabina Sisi egyik leghíresebb, az osztrák udvari protokoll nagyestélyi toalettjét viseli, Bíró Ica pedig Sisi egyik kései sötét öltözetét mutatja be.

A menüsorban Sisi kedvenc ételei és italai is szerepelnek, valamint egy-egy fogás a hajdani koronázási menüsorból, de lesz fröccskocsma, szivarszoba és koktélbár is. Nem hiányzik majd a jótékonysági tombola sem.

A történelmi Magyarország területérôl körülbelül száz alkotás, köztük a koronázási palást 1613-ban készült pannonhalmi másolata is látható majd a Szent Imre kultuszát bemutató nemzetközi millenniumi kiállításon augusztus 11-tôl a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban.

"A hagyomány szerint ezer évvel ezelôtt Székesfehérváron született Szent Imre herceg, Boldog Gizella és Szent István fia, a fiatal magyar királyság elsô trónörököse. Korai halála után Imre sírja körül alakult ki elôször egy szentként tisztelt személy kultusza Magyarországon. Szentté avatása után (1083) tisztelete az egész akkori világon elterjedt" – közölte Bertáné Pintér Katalin egyházmegyei sajtóreferens.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Szent Imre kultuszának emlékei a Kárpát-medencén kívül Lengyelországban, Bécstôl Aachenen keresztül Brüsszelig, Nápolytól Firenzén át Zágrábig megtalálhatók.

Mint hozzátette, a leghíresebb, Szent Imrét patrónusának tudó történeti személyiség Amerigo Vespucci, Amerika névadója volt.

A sajtóreferens kiemelte: a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum történeti öröksége, hogy épülete, a volt székesfehérvári ferences rendház a hagyomány szerint Szent Imre egykori születési helyén áll.

Születésének millenniumán Szent Imre szülôhelyére körülbelül száz alkotás "látogat" el, egyebek közt az Országos Széchényi Könyvtárból, a Magyar Nemzeti Galériából, a Magyar Nemzeti Múzeumból, valamint több egyházi gyûjteménybôl.

A november 11-ig megtekinthetô kiállításon látható lesz a csíksomlyói plébániatemplom fogadalmi Szent Imre-képe s a koronázási palást 1613-ban készült pannonhalmi másolata.

A szervezôk Székesfehérvár ezeréves szülöttének ma is érvényes üzenetét, a megtalált szabadság és öröm jó hírét szeretnék átadni a kiállítással.

Nyárádszentannán, a nemrégiben zsindelyezett harangláb elôtt négy svájci népdalt játszott el az onoldswilli Alphorngruppe havasi kürtös csoport hét fúvósa és három "tányérosa", miközben a csoport egy másik tagja hozzáértéssel forgatta, dobálta és kifogta az állam zászlaját, mondhatnánk a levegôben táncoltatta. Vezetôjük, Erwin Janser, a kérdésre azt válaszolta, hogy egy kis adottság szükséges ahhoz, hogy az ember hangszeren játszhasson. Ô maga villanyszerelô, kedvtelésbôl harsonán játszott, aztán megszerette a havasi kürtöt, amibôl kellô fúvással, inkább levegôadagolással és ajakmozgatással nagyon szép hangokat lehet elôcsalogatni. A havasi kürtök 3,40 m hosszúak, a súlyuk 3 kilogramm, két kis láb tartja a földön. Három részbôl vannak összeállítva, a gyártás technológiájának titkait nem ismeri. A három tányért agyagból készítik, kiégetik, zománcozott a felületük és különbözô méretûek. Mindháromba ügyes mozdulattal beledobnak egy régi ezüst ötfrankost, és úgy mozgatják, hogy az érme körbeguruljon a mély tányér aljától a karimája széléig és vissza. Az érme pillanatnyi helyzetétôl függôen különbözô hangok keletkeznek. A három zenész együtt dallamos kolomphangokat produkál, amely kiegészíti a kürtdallamokat. A Milka-reklámban a kolomphangokat ilyen "hangszerek" adták. Ezekkel a tányérokkal kissé többet kell gyakorolni, mert nagyon finom kézmozdulatokra van szükség ahhoz, hogy a fémpénz megfelelô pályán guruljon körbe- körbe a tányérban, aminek a neve: tales schroinge. A rövid zenemûsort a hallgatóság vastapssal köszönte meg a svájciaknak.

Erwin Janser 1989-ben ismerkedett meg Geczô András nyárádszentannai lelkésszel, akit azóta rendszeresen meglátogat. Barátok lettek. Az Alphorngruppe havasikürt- együttes 1995-ben alakult Onoldswilben, azóta a 11 zenész is minden évben ellátogat Nyárádszentannára, és több nyárádmenti településen is fellépnek, a hallgatóság pedig értékeli zenéjüket.

Kilyén Attila

Míg egy-két éve a fehér galambok röptetése volt az esküvôi sláger, hamarosan a lepkeôrület dúl majd. Mindegy, mibe kerül, de amikor a pár kilép a templomból, lepkéket engednek el.

Amerikai és angolszász szokások kezdenek meghonosodni az egyre izmosodó magyar esküvôi iparban. Az elmúlt tíz év újdonsága volt a csokoreldobás a hajadon lányok közé, a rózsasziromesô, a lufierdô és a limuzin, de akad olyan esküvô is, ahol a termékenységet szimbolizáló rizsszemszórást is megrendelik.

A galambröptetés kicsivel késôbb tört be a magyarországi piacra, mint a tûzijáték. Az ötven fehér galamb röptetése bonyolult állatidomítói feladat, de ôket viszonylag könnyû kikölcsönözni és rábírni, hogy visszatérjenek gazdájukhoz.

Nehezebb a lepkékkel bánni. Nagyon hatásos és romantikus az ötlet persze, csak éppen ami a videoklipekben elektronikus technikával másodpercek alatt elôállítható virtuálisan, az a valóságban olykor kivitelezhetetlen a még oly ügyes idomárnak is.

A lepkeröptetés szokásán túl dívik a harisnyakötô eldobása is a nôtlen férfiak közé.

Száraz tónak száraz medrében menetelt a török sereg Bécs ostromára, vagyis a félig osztrák, félig magyar Fertô-tó mostani alacsony vízállása nem számít egyedülállónak az elmúlt évszázadokban. Voltak olyan évek, amikor Európa ötödik legnagyobb felületû állóvize teljesen kiszáradt, máskor pedig árvízzel veszélyeztette a környezô településeket. Többször is le akarták csapolni, máskor meg népszerû fürdôket építettek partjaihoz.

Zádor Alfréd helytörténész kutatásai szerint 1616-ban Nádasdy Pál a kiszáradt nád helyén nagy mennyiségû szénát kaszáltatott a tó medrének jelentôs részén. Alig hét évtizeddel késôbb pedig a török sereg gyalog vonult át a Fertôn Bécsnek ostromára. Feljegyezték a régiek azt is, hogy 1736-ban egy ruszti szolgalegény egy akó borban fogadott, gyalogolva át tud kelni a túlsó partra. De nem csupán az ô vállalkozását koronázta siker, hanem azokét a fertôrákosiakét is, akik a boldogasszonyi búcsúba jutottak el hasonló módon 1869-ben. Ráadásul ennek a gyaloglásnak emlékére még egy kápolnát is felavattak az úgynevezett Virágos-majorban.

– Most sem zárható ki, hogy még jó néhány aszályos esztendô következményeként a Fertô-tó ismét teljesen kiapad – nyilatkozta Dunai Ferenc, az Észak- dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Osztályának vezetôje. Miként az is elôfordulhat, hogy akár egy jelentôs mennyiségû ôszi esôzés is rekordmennyiségû vízzel látja el a tavat. Annyi bizonyos, utoljára az 1800-as évek végén párolgott el az utolsó csepp víz is a mederbôl, de rá néhány évre ismét húzták már a hálót a fertôi halászok. A tó közismerten nagyon szeszélyes vízjárású, szinte teljes mértékben a csapadék mennyiségétôl függ a benne található vízmennyiség, mert az a két kisebb patak, ami még táplálja, nem elegendô a szinten tartáshoz. A kilencvenes évek közepén egy alkalommal még árvízzel is fenyegette elsôsorban az osztrák oldalt. Azóta a mérések inkább azt igazolják, hogy fokozatosan csökken a vízszintje, a száraz, csapadékmentes idôszak következményeként.

A múltban azután a kiszáradás sem okozott túl sok fejtörést a környéken lakóknak. A Nádasdy grófok például 1658-ban töltést építettek Pomogy és Sarród között, az átkelôktôl pedig úgynevezett száraz vámot szedtek. Külön érdekessége a dolognak, hogy ennek az egykori töltésnek köszönhetôen született meg jóval késôbb a Hanság lecsapolásának ötlete is.

A kiapadt tó azután Mária Terézia mérnökeinek fantáziáját is megmozgatta, sokan szántóföldeket, néhányan pedig katonai lôteret álmodtak a víztükör helyébe. Szerencsére a józanabb megfontolások gyôzedelmeskedtek. A száraz idôszakot követôen ismét akadálytalanul visszafolyhatott a víz a tó természetes medrébe.

Kuntz Zoltán

Mintegy 7000 rajongó elôtt adott koncertet csütörtökön este a floridai Kennedy ûrközpont "rakétakertjében" Bruce Willis és blues-zenekara.

A neves filmsztárnak ezúttal nem kellett senkit sem megmentenie, de énekével és szájharmonikázásával ugyanúgy meghódította közönségét, mint a vásznon rettenthetetlen hôsként.

Willisnek nem idegen a Kennedy ûrközpont, mivel itt forgatták egyik legsikeresebb filmjét, az Armageddont. A koncert után ezt a filmet is megnézhették újra hívei egy óriáskivetítôn.

Bruce Willis 20 éve zenél, 1987-ben jelent meg elsô lemeze, a The Return of Bruno. Azóta több korongja is megjelent, ezeken elsôsorban olyan rock és rhythm-and-blues klasszikusokat ad elô, mint a Respect Yourself, a Rolling Stones által is játszott Under The Boardwalk vagy a Doc Pomus-féle Youngblood. Az éneklés azonban megmaradt nála hobbiszinten. Mostani koncertje az ûrközpont Netflix Live sorozatának egyik estje volt, ahol klasszikus ûrtémájú filmeket vetítenek, amelyek elôtt "amatôr" hírességek zenélnek.

Megérkeztek a tehenek Siófokra, a TehénParádénak nevezett köztéri kreatív kiállítás idei elsô állomására, ahonnan jövô héttôl folytatják a körútjukat, majd az elárverezésükbôl befolyt összegbôl beteg gyermekek táboroztatását támogatják.

Errôl Csikós Gergely, az akció fôszervezôje tájékoztatta az MTI-t szerdán.

21 alkotás látható a siófoki Petôfi sétányon, a Coke Clubban, de számuk még nô. Ezeknek az alkotásoknak az alapja egy egységes formából kiöntött mûgyanta állatszobor, ezt a legkülönbözôbb mûvészek, és amatôr alkotók festik ki, illetve formázzák, alakítják tovább.

A svájci ötlet alapján indított akciót tavaly rendezték meg elôször Magyarországon, akkor még csak a fôvárosban. Az elmúlt évben minden várakozást felülmúlóan 21 millió forintnyi összeg folyt be az eseményt záró árverezéskor a krónikus beteg gyerekek élményterápiás táboroztatását szervezô Bátor Tábor Alapítvány számlájára – mondta a fôszervezô, aki elégedett lenne idén is ehhez hasonló eredménnyel. A tavalyi tehenek ma már kerteket, irodákat, intézményeket díszítenek.

Idén a vidéki körút mellett az is újdonság lesz, hogy minden kiállító város választhat saját kedvenc tehenet, ami fontos szerepet kap majd az árverezéskor. A közönségszavazás napokon belül indul a rendezvény honlapján, a www.tehenparade.net -en.

Siófok után Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Gyôrben egy-egy hétig, majd Budapesten két hétig lesz látható a TehénParádé. A kiállítás végén a legizgalmasabb munkákat elárverezik és a bevételbôl beteg gyermekek táboroztatását támogatják.

Dél-Amerika legdélibb csücskétôl is délre, a Magellán-szorostól a Horn-fokig, vagyis a Drake- átjáróig található az a közel magyarországnyi területû szigetcsoport, amelyet a helyi lakosok spanyolul Tierra del Fuegónak neveznek. Az Atlanti- és a Csendes-óceán találkozásánál elhelyezkedô szárazföld java része Chiléhez, kisebbik hányada Argentínához tartozik. Ushuaiát, Tûzföld központi települését a fôvárostól, Buenos Airestôl közúton csak 3.500 kilométer megtételével lehet elérni.

De miért és mióta Tûzföld ez a terület? 1520-ban (14 évvel Kolumbusz halála után) Magellán, a kalandor hajós akadt rá elôször a rendkívül elmaradott, törzsi viszonyok között itt élô népességre. Francis Drake hírhedt angol kalózkapitány pedig szinte véletlenül érte el a Tûzföld nyugati partvidékét, mikor is egy szélvihar arra sodorta hajóit. A Horn-fok felfedezése Le Maire és Willem Schouten holland tengerészek nevéhez fûzôdik. Magellán, amikor áthajózott a tengerszoroson, éjszakánként parti tüzeket látott, míg napközben magasra szálló füstoszlopokat. Nem tudni, hogy az ôslakos indiánok jelzôtüzei voltak-e ezek, avagy csak sütöttek-fôztek, melegedtek mellettük. Mert hogy idôszakonként ugyancsak zord errefele a klíma. Az ôslakosságot a hódítók kiirtották, ám azok, akik ma leszármazottaiknak tartják magukat, azt mondják: fueguinok, tûzföldiek vagyunk. A valóság az, hogy a szigeteket 97 százalékban európai típusú emberek lakják, s csak a fennmaradó 3 százalék mesztic, azaz fehér-indián keverék.

Argentína neve a latin argentumból ered, ami ezüstöt jelent. Tûzföld hajdani aranybányáinak kimerülése után ez a fehér nemesfém vált a szigetcsoport legnagyobb kincsévé, amíg rá nem jöttek, hogy kôolajban is gazdagok. Különös tekintettel arra, hogy Argentínában mintegy ötmillió gépjármû van forgalomban.

Az autósok elôszeretettel keresik fel a Tûzföldi Nemzeti Parkot, a Balatonhoz fogható kiterjedésû Fagnano vagy a Laguna Escondida tavat. A kirándulóhelyek tiszta vizükkel, levegôjükkel, dús lombozatú erdeikkel, zöldellô rétjeikkel vonzzák a természetkedvelôket. Ushuaia, Tûzföld fôvárosa a festôi szépségû Beagle- csatorna mentén fekszik. Ez a világ legdélibb városa. A szomszédos chileiek ugyan a felségterületükön lévô Puerto Williams nevû települést tekintik a földkerekség legeslegdélibb városának, azonban ezt az alig kétezer lakosú falut jóindulattal is csupán nagyközségnek mondhatnók. Szemben a tizenkétezres lélekszámú, ideális földrajzi fekvésû Ushuaia kikötôvárossal, amely nemcsak a térség közigazgatási, hanem ipari és kereskedelmi centruma is. A város a közlekedés szempontjából ugyancsak kitüntetett helyet foglal el. Elég talán megemlíteni, hogy innen indít Argentína hajó- és repülôjáratokat az Antarktiszra, amelynek egy jelentôs részét magáénak tekinti ez az ország.

Ushuaia közvetlen közelében csodálatos szépségû hegyek sorjáznak. A Monte Martial 1.000 méterrel, a Cerro Olivia 1.328 méterrel, a Cerro Alveal 1.425 méterrel emelkedik a tengeröböl víztükre fölé. Az év nagy részében hósipkás csúcsok kitûnô tájékozódási pontot nyújtanak a helyismerettel nem rendelkezô idegennek. Hogy a városban könnyû-e vagy nehéz eligazodni, ki-ki döntse el annak tudatában, hogy az utcák sakktáblaszerûen hálózzák be a helység területét, ami igen veszélyessé, majdnem lehetetlenné teszi az autós-motoros száguldozást.

(A. L. – az Auto Extra nyomán)

Karöltve jár a frusztrációval

Sokan állítják: elszörnyítôen eldurvult a világ. Erôszak, gyûlölet, pusztító érzelmek semmisítenek meg célokat, értékeket, olykor az emberek tömegét is. Honnan ered az agresszió gyökere?

Akadnak, akik azt hiszik, hogy az érzelmek mindig szépek, örömteliek, megkönnyítik a mindennapjaikat, egyszóval pozitív velejárói az emberi életnek. Megfeledkeznek arról, hogy vannak másféle érzelmek is, rútak, gonoszak, károsak, negatívak, de többé-kevésbé ezek is bennünk vannak, még ha talán igyekszünk is tagadni, elrejteni ôket.

Az emberi érzelemvilág az idegrendszerhez kötött, embertársainkhoz, érzelmeink a világ jelenségeihez, tárgyakhoz fûzôdô viszonyunkat, cselekvéseinket serkentik vagy gátolják. Az érzelmeket az idegrendszer hordozza, ebben az agykéreg – azaz a magasabb idegmûködés centruma – játszik szerepet. Ám mellette részt vesznek további idegrendszeri képzôdmények, például a hipotalamusz, a talamusz, a retikuláris, a vegetatív idegrendszer és a belsô elválasztású mirigyek is. Az érzelmeket különbözô fiziológiai reakciók is kísérik, így befolyásolják a vérkeringést (dühtôl forr a vér), a légzést (eláll a lélegzetünk), a mirigyek mûködését (kiveri a verejték), az emésztôszerveket (görcsbe rándul a gyomrunk), az izomtónust (ökölbe szorul a kezünk). Tapasztaljuk, hogy erôs érzelmi mûködés nyomán valósággal felbolydul a szervezetünk, sôt, ha ezek a hatások hosszabb ideig tartanak, akkor ezt tartósan megsínyli az ember, kialakulnak a stresszállapotok, kísérôként pedig a magas vérnyomás, a gyomor- és bélpanaszok.

A negatív érzelmek – túl az egyének sorsán – olykor a társadalmakban is eluralkodnak, s hihetetlen erôvel hatnak. A népek közötti gyûlölet háborúkhoz vezetett és vezet ma is, sôt – olykor népirtáshoz is. Az eszköz ehhez: az agresszió, amely megjelenhet gondolati síkon, például a másik ember szerencsétlensége feletti örömként; kifejezôdhet beszédben, hamis vádakban, rágalmakban, hideg bosszúban; a tettek szintjén szándékos károkozásban, rombolásban, esztelen indulati gyilkosságban. Az agresszivitás célja az ellenfél, az ellenség legyôzése, fizikai-lelki károsítása, végsô soron akár a megsemmisítése is. Jellemzô, hogy az agresszív egyének mindig az erô oldalán állnak, a gyengét lenézik, megvetik. Amennyiben a környezetük védekezô lépéseket tesz ellenük, akkor az agresszió lappangó rejtôzködésbe is átmehet. Ezt jellemzi a túlzott igazságérzet hirdetése, a szigorúbb büntetések igénylése, az agresszor veszélyeztetettségének hangoztatása.

Az agresszió karöltve jár a frusztrációval. A viselkedéskutatók szerint: "a frusztráció mindig az agresszió valamilyen formájához vezet, az agresszió mindig a frusztráció következménye." Ez az állapot akkor jön létre, amikor az embereket a céljaik, törekvéseik elérésében akadályozzák. A sértettség öngerjesztô negatív érzelmek forrásává válik. Kialakul a beteges sértôdöttség, harag, gyûlölet, ami akár önkárosító, önpusztító cselekedetekhez is vezethet. A kisebbségi érzés sokszor hatalommániával, a félelemérzet meggondolatlan veszélykereséssel, a meghunyászkodás nagyhangú hôsködéssel társul.

Az indulatok, a negatív hajlamok velünk született vonások, amelyeket a nevelés, a társadalmi, családi hatások kedvezô, de kedvezôtlen irányba is fordíthatnak. Jól ismerjük, hogy már a kisgyermek is szembeszegüléssel, gyakran dühkitöréssel válaszol a tiltásra. A szülôk értetlenül állnak az úgynevezett dackorszak jelenségei elôtt. Sokszor nem megfelelôen reagálnak, nem engedik az átsuhanó gyermeki indulatokat kiélni, hanem erôszakosan, agresszívan lépnek fel a gyermekkel szemben. Ezért fordulhat elô, hogy a szülô ellenségképpé válhat a gyermek szemében. Otthon befelé fordul, ám az óvodában vagy az iskolában kiéli az agresszív hajlamát. Verekedô, összeférhetetlen lesz, s a következmények: beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek, alvási problémák, étkezési rendellenességek és más testi panaszok.

A gyermeki agresszivitást tehát nem lehet ugyancsak agresszióval, veréssel, büntetésekkel megfékezni. Ezzel éppen gyûlöletet kelthetünk, s mindenképpen megerôsítjük az agresszív késztetést. Következmény: egész életre kiható negatív személyiségjegyek rögzülhetnek, s ez már társadalmi problémaként is megjelenik. A család, az iskola, a környezet, a tömegkommunikáció sokat tehet(ne) azért, hogy a pozitív érzelmek domináljanak, s ne a vad szenvedélyek, érzések kerítsék hatalmukba az embert.

Dr. Takács Ilona

Adatközpontjai egyik legjelentôsebb átalakítására készül az IBM: 3900 szervere helyett 30 nagyszámítógépet mûködtet majd, ezzel jelentôsen csökkentve villanyszámláját és üzemeltetési költségeit.

Az IBM májusban indította el Nagy Zöld elnevezésû programját, amellyel ügyfelei felmérhetik számítógépes központjaik energiafogyasztását, és megoldási javaslatokat kaphatnak a takarékosabb mûködésre. Maga az IBM a legelsôk között él ezzel a lehetôséggel – adta hírül a cég.

A gépek cseréje az Egyesült Államokban már elkezdôdött, a további fôbb helyszínek között található az Egyesült Királyság, Japán és Ausztrália. A programot öt évre tervezik.

Az IBM jelenleg összesen 740 ezer négyzetméternyi (139 futballpálya méretû) területen 3900 szervert üzemeltet világszerte, amelyek kiszolgálják a vállalat több mint 355 ezer felhasználóját. A konszolidációt követôen 30 darab, Linux operációs rendszert futtató IBM System nagyszámítógép látja majd el ugyanezt a feladatot, radikálisan alacsonyabb energia-, szoftver- és rendszertámogatási költségekkel, egyúttal rugalmasabb infrastruktúrával.

A konszolidációs projektet az teszi lehetôvé, hogy egyetlen nagygépes rendszer képes egyedi szerverek százait vagy ezreit modellezni és ezek mindegyikét valódi, különálló gépként mûködtetni.

Az IBM várhatóan egy kisebb város energiaellátásához elegendô áramot fog megtakarítani a gépek fogyasztásán és a helyiségek légkondicionálásán, de ezen túl csökkenti licencelt szoftvereinek díjait is, mert kevesebb processzoron futtatja majd ôket, továbbá kedvezôbb rendszeradminisztrációs és ingatlanbérleti költségekkel számolhat.

A kemény üzleti tárgyalásokon a nôk különösen akkor sikeresek, ha csapatban mûködnek, ezzel szemben a férfiak "magányos harcosként" jobbak – állapították meg német kutatók egy hosszú kísérletsorozat eredményeként.

A "Nemek harcának" nevezett üzleti tárgyalási versenyben 160 nô és férfi vett részt, hogy fiktív eladóként vagy vevôként a legjobb feltételeket alkudja ki cége részére. A tárgyalási verseny a németországi Hohenheim egyetemének hosszú távú kutatási programjában szerepelt.

A pszichológusok következtetése: a nôk jobban tárgyalnak, ha a játékban a harmónia a meghatározó és nem a könyöklés. "A cégek vezetôi helyesen cselekszenek, ha teret engednek a társasági együttlétnek, és a csapatépítésnek is, mert elsôsorban a vállalatok nôi alkalmazottai azok, akik az összeszokott csapatjátékból hasznot húznak" – nyilatkozta Markus Voeth professzor, a kutatás egyik irányítója.

Hozzátette: csapatban a nôk sokkal céltudatosabbak és határozottabbak voltak, mint egyedül. A nôi párosok testbeszéde is sokkal offenzívabb stílust mutat, hangsúlyozta Uta Herbst, aki a hohenheimi egyetem marketing tanszékén magatartáskutatással foglalkozik.

A "Nemek harcának" nevezett program tavaly kezdôdött, azóta kutatják a marketingszakértôk a férfiak és nôk tárgyalási ügyességét. "Reális ügyekkel kapcsolatban olyan feltételezett tárgyalási helyzeteket alakítunk ki, amelyek mindig gazdaságilag fontos ügyekrôl, döntésekrôl szólnak", – mondta Christoph Sandstede, az idei verseny vezetôje. Az aktuális szituációs játékra egymást jól ismerô férfi és nôi párok jelentkezhettek, hogy képviseljenek egy céget. Tavaly "magányos harcosok" vívtak, és akkor a férfiak jobb eredményt mutattak fel.

A verseny rendezôi arra is magyarázatot adnak, miért kevés a nô a csúcsvezetôk között? Úgy vélik, hogy a vállalatok szervezeti struktúrájában még mindig elsôsorban férfiak vannak a csúcson, és így a nôknek hiányoznak az azonos nemû partnerek a felemelkedéshez.

Még eldöntetlen a vita: lehet-e szervezetünkre káros hatása a mobiltelefon használatakor keletkezô sugárzásnak? A gyártók természetesen tagadják az ilyen állítások igazát, míg az ellentábor idáig elsôsorban az agysejtek lehetséges károsodását vette komolyan. Új kutatások alapján most viszont azt feltételezik, hogy a férfiak nemzôképességét is csökkentheti a gyakran a derékövön, vagy a nadrágzsebben hordott készülék.

Az észak-amerikai Cleveland klinikájának fogamzóképesség-kutatója, Ashok Agarwal és munkatársai szerint ugyanis a sokat mobilozó férfiak spermájában jelentôsen csökken a megtermékenyítô sejtek száma. A kutatók 361, különbözô korú és foglalkozású önkéntes spermájának megtermékenyítô képességét vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a naponta négy órát mobilozó férfiak nemzôképes spermaszáma csak 41 százaléka a hasonlóan élô, de nem mobilozókénak. Még a csak napi két órát mobilozóké is egyötödével csökkent – tudható meg a Reproductiv Medicin címû folyóirat cikkébôl.

A laboratóriumi vizsgálatok meglepô eredményeinek okát kutatva, két lehetséges okot feltételeznek. Az egyik, hogy a mobiltelefon elektromágneses sugárzása még használaton kívül is hat az agynak arra a részére, ami vezérli a tesztoszteron nemi hormon képzôdését. A másik feltételezés, hogy a derékövre akasztott vagy a zakó- illetve nadrágzsebben hordott mobil ugyan az agyra már nem lehet ártalmas, ám a herékben a spermákat fejlesztô folyamatot lefékezi a mobil közelsége.

A kísérletek ugyanis azt már igazolták, hogy a testbôl elkülönített és laboratóriumban a mobilokéval azonos elektronikus hullámokkal besugárzott spermák DNS-állománya számottevôen károsodott.

A feltevésnek nyomban számos kritikusa is akadt, akik fôleg azzal érvelnek, hogy nagyon csekély számú vizsgálat alapján jutottak a kutatók következtetéseikre. Maga az amerikai Nemzôképesség-kutatók Társaságának elnöke, Andrew Le Barbera is így zárt le egy vitát: "Én továbbra is nyugodtan mobilozok."

-szj-

40 éve hunyt el

Sok évvel ezelôtt, egy augusztusi alkonyon, kilencvenéves nagybátyámat faggattam hogyléte felôl. Megnyugtatott, hogy egy kis emésztési problémán kívül semmi baja nincs. – Hát az alvás hogy megy, kell használjon altatót? – Válasza ugyancsak meglepô volt. – Nem, nem használok, mert ha netán felébredek és nem tudok visszaaludni, verseket mondok – emlékezetbôl, válogatás nélkül, ami éppen eszembe jut. Reményik, Villon, Ady, de Áprilyt szeretem a legjobban, tôle tudok a legtöbbet. Különben, gondolom, tudod te is, édesanyádnak is ô volt a kedvenc költôje. Fiatal korunkban versenyeztünk, ki tanul meg több verset.

Áprilyról tényleg áldott emlékû édesanyámtól hallottam elôször, mikor a háború után Enyedre költöztünk egy sétatéri villába. Gyermekkorát ô is az Ôrhegy alatti városban töltötte, ugyanabban a házban, ahol gyerekeskedett, ahol naponta látta a házuk elôtt elsétáló "Jékely tanár urat".

Nemsokára, egy csípôs, kristálytiszta novemberi délután elindultunk kettesben "felfedezni" a várost. A felfedezés csak rám vonatkozott, ô volt az idegenvezetôm.

A Nagy Fejedelem alapította kollégium, vagy ahogy az enyediek mondták jó marasmentiesen, a kolégyom fôtér felôli sarkán álltunk meg, ahonnan kilátás nyílt a várra, a hétszáz éves vártemplomra, elôtte a fejedelmi házzal, annak folytatásában a Felenyed felé vivô Várszeg utcával, ahol a Kemény-Zeyk-udvarház, a helybeliek szerint a Burg áll, vele szemben a református temetôvel. Az L alakú iskola másik szárnyának folyatásában indul el a kollégiumtól az akkor még hangulatos Bethlen utca, vagy "tanársor, majd emelkedni kezd az út a Sétatér felé, tetejében a hôs enyedi diákok emlékmûvével" (l. Jókai Mór: A nagyenyedi két fûzfa). Házunk elé érve nem mentünk be a kapun, folytattuk utunkat a sétány vége felé. – Vajon milyen látnivaló lehet még, hisz itt már csak gyümölcsöskertek voltak. – Akkor vettem észre a fák közül elôkandikáló, nem túl nagy, de kétszintes házat, elül oszlopokon álló, kis, zárt verandával. Édesanyám olyan csendben és áhítattal állt meg a ház elôtt, hogy meg sem mertem mukkanni. Aztán egyszerre csak elkezdett beszélni. – Látod, ebben a házban élt sok évvel ezelôtt az egyik leghíresebb, ma is élô magyar költô. Úgy hívják, hogy Áprily Lajos. Ezt a nevet nagyon jól jegyezd meg!

Ezek után nem csodálkoztam, mikor egy szép napon csak látom, hogy az én jó anyám verset tanul, felkérték ugyanis, hogy egy ünnepségen szavaljon. A vers címe Halálmadár, a költô Áprily Lajos. Mikor elôször olvasta el nekem hangosan, megborzadtam a komor soroktól, magam elôtt láttam a jelenetet, a lelôtt, szerelmes baglyot, mint egy filmet. Mondtam is – látom, látom hogy vergôdik a véres madár. – Látod, fiam, magyarázta anyám, ezért nagy költô Áprily, mert úgy tud leírni valamit, hogy az egész ott van a szemed elôtt.

A kollégiumba kerülve, már több mindent hallottam róla, késôbb tanultam is "a család szeretett költôjérôl". De legtöbbet Vita Zsiga bácsi mesélt, mikor a két család már baráti kapcsolatban állt. Hol errôl, hol arról mesélt az együttléteken. Ilyenkor elnémult a társaság, mindenki csupa fül volt. Neki is Áprily volt egyik kedvenc témája, így hát nem csodálkoztam, mikor egyszer kérdem édesanyámat, mit dolgozik, büszkén közölte, hogy "Zsiga bácsinak most épp az Áprily- monográfiáját gépelem" (l. Áprily Lajos – az ember és a költô, Kriterion, 1972).

Volt alkalom, amikor az iskolai önképzôkörrôl hallottunk, melynek tanár elnöke Áprily volt (a diák elnök Vita Zsigmond); máskor arról mesélt, hogy dr. Farnos Dezsô halála után ô, Áprily lett a kollégium hatalmas, híres könyvtárának az ôre, ami sok munkát, de sok gyönyörûséget is adott. "Régi nagy szellemekkel társalgott itt, és közvetítette mûveiket az érdeklôdô ifjúságnak." Akárcsak az elôbbi sorokat író Vita Zsigmond, aki évek múlva Áprily örökébe lépett a könyvtárosságban. Egyszer szinte egy egész délután mesélt Berde Mária és Áprily Lajos viszonyáról, úgy is, mint tanártársak, de irodalmárként is.

Szinte észre sem vettem, mikor történt, talán az utolsó kollégiumi évemben, hogy mind jobban megszerettem az Áprily-versek csodaszép erdélyi tájleírásait, a természetrôl rajzolt színes képeit, vadvizek zúgását, csillogó pisztrángok hatalmas ugrását, ôsi várromok égre törô bástyáit, az Ôrhegy lankáin karikázó asszonyok vagy a kirándulni induló diákok hangos énekszavát.

A szaporodó Áprily-emlékek és az iránta tanúsított tiszteletem indított arra sok évvel ezelôtt, hogy a kétévenként megejthetô anyaországi kirándulás alkalmával felkeressük az Áprily-emlékeket. Pesten megnéztük a Baár- Madas leánynevelô intézet impozáns épületét, melynek 1934-tôl igazgatója volt. Visegrád és Szentgyörgypuszta között a fôútról fás, bokros letérô vezet az Áprily-völgybe. Az úttól nem messze már látni lehet a kis nyaralót, ami 1944-tôl, a háború borzalmai elôl menekülve, szinte állandó lakhelye lett a költônek. Csengetésünkre lánya, Márta nyitott kaput. Miután elmondtam, hogy én is enyedi vagyok, és a Sétatéren laktam (tôlünk a második ház volt Áprilyék elsô enyedi otthona), úgy fogadott, mint régen látott ismerôst. Csodálatos órát töltöttünk ott. Búcsúzás elôtt még hátravitt a ház mögötti feljáróhoz, és betessékelt édesapja kis, remetecella nagyságú szobájába. Minden úgy maradt, ahogy még életében volt: esôkabát, kalap az ajtón levô fogason, botja a s