|
LIX. évfolyam 176. (16658.) sz. |
2007. augusztus 1., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Félévi beszámoló a rendôrségen
Július 18-ától kezdôdôen a büntetlenségi igazolványt – a büntetlen elôéletûek esetében – helyben átvehetik a polgárok – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség parancsnoka, Nicolae Cabulea rendôrkvesztor a rendôrség féléves tevékenységérôl számolt be. A statisztikai adatokból kiderül: 2006 azonos idôszakához képest az idén csökkent az erôszakos bûncselekmények száma, az utcán elkövetett bûncselekmények száma, ellenben nôtt azon személyek száma, akik ellen bûnügyi vizsgálatot indítottak. Még mindig sok a súlyos közúti baleset, a "mérleg" 32 elhunyt, 40 súlyosan sérült személy.
Pályázatok 50.000 lej értékben
A megyei rendôrség 4 pályázatot nyújtott be a megyei önkormányzathoz, ezek mindenkire vonatkozik a bûnözésmegelôzés – hangzott el a sajtótájékoztatón. Egyrészt a lopások, rablások, másrészt a közúti balesetek megelôzésére fektetik a hangsúlyt, valamint a tanulók képzésére. A rendôrség a helyi tanácsokkal együttmûködik abban, hogy európai pénzalapokból támogatáshoz jussanak, videokamerák beszerzésére és felszerelésére. Ezáltal lehetôvé válna a közúti forgalom követése illetve az utcai bûncselekmények megelôzése, az elkövetôk gyors azonosítása. Eredményekkel azonban nemigen dicsekedett tegnap Nicolae Cabulea rendôrkvesztor, aki hangsúlyozta, a rendôrség csupán tanácsokkal látja el az önkormányzatokat, az anyagi részt az utóbbiaknak kell elôteremteniük.
Ismretlen elkövetô egyre több, bûncselekmény kevesebb
Az erôszakos bûncselekmények száma idén csökkent, 2 emberölés (tavaly 6) és 3 emberölési kísérlet (tavaly 4) történt az elsô félévben, 49 rablást követtek el (tavaly 59-et). Összesen 356, utcán elkövetett bûncselekményrôl számolt be a rendôrparancsnok (100.000 lakosra 61 bûncselekmény), ezek 91,8 százalékát városon követték el. Míg tavaly az elsô félévben 4027 ügyet oldottak meg, idén 4818-at, a tetten ért bûnözôk száma a tavalyi 823-ról idén 1176-ra nôtt.
Korrupciós ügyek vannak, korruptakról egy hang sincs
Minden félévi tevékenységi beszámolón ugyanazt a választ kapják a kérdezôsködô újságírók: a komplex, illetve a korrupciós ügyekrôl a rendôrség nem nyilatkozik, az ügyészségre hivatkoznak. Az elsô félévben 1020 gazdasági- pénzügyi bûncselekményt követtek el, a komplex, azaz 200.000 lejnél nagyobb anyagi kárt okozó bûncselekmények száma 23-ról 34-re nôtt tavalyhoz képest (többek közt 85 adócsalás, 156 munkahelyi mulasztás, 66 korrupciós bûncselekmény – megvesztegetés –, 128 csalás stb.) A rendôrség szerint 19 ügyet oldottak meg, amelyekben 47 személyt vizsgáltak. Konkrétumokat azonban nem tudtunk meg.
Nem adtak ki európai letartóztatási parancsot a bankautó-fosztogató ellen
Mint ahogy a korrupciós esetekkel kapcsolatban hallgat a rendôrség, ugyanúgy a BRD bank autójából 200.000 lejt kiemelô "ismeretlen" tettesrôl sem kaptunk információkat. Hónapok óta ugyanazt a magyarázatot ismétli a rendôrség: dolgoznak az ügyön, legújabban pedig azonosították az elkövetôt, aki azonban külföldre szökött. Nicolae Cabulea a Népújságnak elmondta, európai letartóztatási parancsot nem adhatnak ki az "ismert" tettes ellen, ehhez nem elég a bizonyíték, az ügyészség még gyûjti az adatokat. "Az európai letartóztatási parancsot nem olyan egyszerû kiadni, ehhez ki kell hallgatni a gyanúsítottat" – tette hozzá. Hogy hogyan fogják el, ha a gyanúsított külföldre szökött, hiszen önszántából valószínûleg nem jelentkezik a rendôrségen, a rendôrparancsnok azt mondta: megvárják, míg visszatér az országba. További kérdésünkre, hogy a bank alkalmazottait kihallgatták-e, illetve hogy pontosan hányat közülük, és megállapítható-e a cinkosság, szintén kitérô választ kaptunk: hallgattak ki embereket, de nem tudja, hányat, és nem zárható ki az összejátszás.
Egyre többen vizsgáznak sikeresen
A 59 súlyos közúti balesetben 32 személy elhunyt és 40 súlyosan megsebesült – jelentette ki tegnap Viorel Cazan rendôrfôbiztos, a megyei forgalmi rendôrség parancsnoka. A balesetek okai közt elsô helyen a gyalogosok figyelmetlensége áll, majd a szabálytalan elôzés, a szemközti sávon való haladás és a gyorshajtás. A legtöbb baleset az országos jelzésû utakon történik, a hét második felében, 12-24 óra között, az okozók elsôsorban 18-30 év közötti férfiak. A rendôrség 36.464 bírságot rótt ki a szabálytalankodókra, 3.278 hajtási engedélyt függesztett fel illetve vont be. A büntetôpontok összegyûjtése miatt 22 hajtási engedélyt függesztettek fel. Viorel Cazan a Népújság kérdésére elmondta, hogy a vizsgatesztek módosítása után megnôtt azok száma, akik sikeresen újravizsgáztak a hajtási engedélyért. A 700 gépkocsivezetô 60 százalékának sikerült a vizsgája, korábban ez az arány 30 százalék volt.
Nagyon úgy néz ki, hogy a diákok támogatása nem szívügye a prefektusnak. Bár tavaly, egy nyilvános vitán hangoztatta, hogy segíteni kell azokat, akik tovább képezik magukat, hiszen a "szürkeállomány" itthontartása fontos, a valóságban meglepô módon azt az intézményt is gáncsolja, amelyik éppen a diákokért próbál tenni. Nem csak beszélni kell a levegôbe, hanem megfogható, valóságos támogatást nyújtani!
A prefektus nem egyebet tett, mint jogszabályok hiányára hivatkozva értesítést küldött a megyei tanácsnak, törvénytelenségnek nevezve a megyei önkormányzat áprilisban hozott határozatát. A szóban forgó döntés az Európai Unió egyetemein, az Erasmus program keretében részképzésen vagy mesterképzésen részt vevô egyetemisták anyagi támogatását tette volna lehetôvé. Vasile Bolos képviselô, egyetemi tanár kezdeményezésére szavazta meg a testület, hogy a Maros megyében állandó lakhellyel rendelkezô diákok, függetlenül attól, hogy az ország melyik egyetemén tanulnak, támogatási ösztöndíjban részesüljenek. A 2007-2008-as tanévre 25 ilyen ösztöndíjat hagytak jóvá, hallgatónként 400 eurót, vagyis havi száz euró költségkiegészítést azon diákok részére, akiknek szociális helyzete nem teszi lehetôvé, hogy állják a képzés költségeit. Az Erasmus program ugyan biztosít ösztöndíjat, ám a szállítási és egyéb, külföldön tartózkodási kiadásokat nem fedezi. Emiatt sok diák lemond az európai egyetemeken szervezett továbbképzô tanfolyamokról.
Azt is mondhatnánk: végre egy intézmény felismerte, hogy a tanulást, a szakemberek képzését támogatni kell, sôt, kötelesség. Így hát nem kis meglepetés volt a prefektúra övön aluli ütése. A hivatkozás: a megyei tanács túllépte hatáskörét, e döntés alapjául nem létezik jogszabály, és hogy ösztöndíjat csak a helyi tanácsok adhatnak. A megyei tanács vonja csak vissza határozatát – hangzott a prefektusi felszólítás.
Valószínûleg azon az alapon, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad, a megyei tanácsosok megtalálták a módját annak, hogy támogassák a tanulni vágyó fiatalokat. Mulasztást pótolnak, hiszen az államnak lenne kötelessége megfelelô ösztöndíjrendszert kialakítani. Másrészt mitôl lenne törvénytelen szociális alapon támogatást nyújtani a hallgatóknak, ha ezt nem tiltja elôírás? Mindegy, hogy minek nevezzük: ösztöndíjnak, támogatásnak, pótléknak, tanulmányi segítségnek. A prefektus belekapaszkodott az ösztöndíj szócskába, és nem enged a negyvennyolcból.
A megyei tanács, dicséretére legyen mondva, ezúttal a sarkára állt, és döntött: marad a pénz a diákoknak, vállalják akár a bírósági eljárást is, de nem vonják vissza a határozatot. A következô lépés ismét a prefektusé. Talán magába száll egy kicsit…
"Intrikus hazudozónak" nevezte Duray Miklóst, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét Bugár Béla, a párt korábbi elnöke, akit a március végi tisztújításkor az addigi alelnök, Csáky Pál váltott fel a pártelnöki poszton.
Bugárt a szlovák liberális polgári napilap, a SME internetes portáljának munkatársai faggatták.
A pártéletbôl kivonult, de a parlamentben képviselôi teendôit ellátó Bugár jelezte: korábbi döntésének megváltoztatását csak abban az esetben lenne hajlandó megfontolni, ha az MKP vélelmezetten hibás politikája nyomán a szlovák-magyar viszony olyannyira megromolna, hogy úgymond, a konfliktusokat megelôzendô, a visszatérés lépéskényszerébe kerülne.
Bugár azonban nem tart attól, hogy a két ország viszonya megközelítheti a konfliktusküszöböt, nem feltételezi, hogy az új pártvezetés hibájából a dolgok idáig fajulnának. Lehetséges visszatérésének egy esetleges másik indítékát említve Bugár kijelentette: a visszatérés csak akkor lenne mérlegelés tárgya, ha az MKP támogatottsága kritikus mélypontra, a parlamenti küszöb határára süllyedne.
A magyar párt egykori, 10-11 százalékot is meghaladó támogatottsága most 8,7 százalékponton áll.
A számos témára kiterjedô beszélgetésben a kérdezôk felvetették: vajon van-e jövôje Szlovákiában egy olyan pártnak, amely elsôdlegesen a magyar nemzetiségû polgárok érdekeinek képviseletére összpontosít?
Bugár válasza szerint az MKP-nek mindaddig biztos a létjogosultsága, amíg a szlovák pártoknak nem lesz olyan programjuk, amely megnyugtató módon tudná megjeleníteni és érvényesíteni a szlovákiai magyarok érdekeit is. A szlovák pártok politikájában ennek egyelôre semmi nyoma sincs.
Vlagyimir Putyin orosz elnök minden palesztin legitim vezetôjének nevezte kedden Mahmúd Abbász palesztin elnököt, amikor fogadta ôt.
"Biztosítom afelôl, hogy Oroszország támogatja önt mint a palesztin nép legitim vezetôjét. Meggyôzôdésem, hogy mindent megtesz a palesztin nép egységének helyreállításáért. Mindig kiálltunk a palesztin nép jogos önvédelme és végsô soron egy palesztin állam létrehozása mellett" – jelentette ki az orosz elnök, akit az orosz hírügynökségek idéztek.
Annak ellenére, hogy a Hamász átvette az ellenôrzést a Gázai övezet felett, "felelôsséget érzünk népünkért, és arra kérjük a baráti népeket: nyújtsanak emberbaráti segítséget a palesztin népnek, hogy társadalmi-gazdasági helyzete ne rosszabbodjon" – mondta a maga részérôl Abbász.
Abbász hétfôn kezdett háromnapos oroszországi látogatást. Elôször Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket, aki gyakorlatilag ugyanazt mondta neki, mint Putyin elsô mondataival. Abbász Oroszország közel- keleti szerepvállalásának és befolyásának fontosságáról beszélt a hétfôi találkozó után.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok széles körû kapcsolatai "meg fognak erôsödni" az elkövetkezô években – jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, az amerikai elnökkel tartott elsô találkozója után.
A Camp David-i elnöki nyaralóban George Bushsal folytatott tárgyalásait követôen Brown újságírók elôtt azt mondta: egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy Irakban "vannak olyan feladatok, amelyektôl meg kell válni, és olyan felelôsségek, amelyeknek meg kell felelni". "Célunk, akárcsak az Egyesült Államoké, az, hogy lépésrôl lépésre átadjuk az ellenôrzést az iraki hatóságoknak" – fogalmazott.
Hozzátette: döntéseket kizárólag "a helyszínen tevékenykedô katonai parancsnokok tanácsa alapján" hoznak. Ezzel Brown az amerikai szóhasználathoz igazodott. Vendéglátója mindezt úgy nyugtázta, hogy Gordon Brown "érti a téteket", amelyek kockán forognak Irakban.
London elkötelezettsége az iraki háború folytatása mellett kulcsfontosságú az amerikai kormányzat számára. Nagy-Britannia öt és fél ezer katonája szolgál jelenleg Irakban, bár szerepük egyre inkább áthelyezôdik a harci bevetésekrôl az iraki erôk támogatására.
Közös sajtóértekezletükön Bush nem adott közvetlen választ arra a kérdésre, hogy tervei szerint továbbadja-e a háborút a 2009 januárjában hivatalba lépô következô amerikai elnöknek. Megjegyezte azonban, hogy "ez sok idôbe telik még Irakban, ahogy az ideológiai harc is soká tart még".
Az Európai Parlament egyik alelnöke, Marek Siwiec lengyel szocialista EP-képviselô beperelte Dick Marty svájci szenátort, aki egy másik nemzetközi szervezet, az Európa Tanács megbízásából az elmúlt két évben a CIA titkos akcióival, állítólagos európai börtöneivel foglalkozott, s jelentésében Siwiecet is bírálta.
A lengyel képviselô Poznanban indított eljárást Marty ellen személyiségi jogainak megsértése miatt, de a hírt brüsszeli irodája hozta nyilvánosságra.
Siwiec azt követeli Martytól, hogy törölje nevét a CIA állítólagos titkos európai börtöneirôl szóló jelentésébôl, s kérjen tôle bocsánatot. Marty már korábban közölte, hogy erre nem hajlandó.
A svájci szenátor jelentésében állította: Siwiec – volt lengyel védelmi miniszter – tudott arról, hogy hazájában a CIA a terrorizmus elleni harc keretében titkos fogdákat mûködtetett. A varsói vezetés többször határozottan leszögezte, hogy Lengyelországban nem volt ilyen titkos fogolytábor, s ugyanezt tette a másik megvádolt ország, Románia kormányzata is.
Siwiec (és egy kollégája, a román Ioan Mircea Pascu, aki Marty szerint szintén tudta, hogy országa miben vett részt) már korábban jelezte, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Mindketten határozottan cáfolták Marty rájuk vonatkozó állítását, s bírálták, hogy a svájci szenátor nem nevezi meg forrásait, azaz szerintük bizonyítékok nélkül vádaskodik. Sôt, Pascu még a sajtótájékoztatót is megzavarta, s az újságíróknak kellett ôt felszólítani a terem elhagyására.
(MTI) Néhány tartomány már augusztus 1-tôl életbe lépteti azt a törvényt, amelyet a Bundestag még a nyári szünet elôtt hagyott jóvá, s amelynek értelmében szeptembertôl, illetve legkésôbb 2008 január elsô napjától tilos a dohányzás a középületekben, beleértve a minisztériumokat, illetve a különbözô állami hivatalokat. Ugyancsak tilos a dohányzás minden formája a nyilvános helyeken, beleértve a pályaudvarokat és a repülôtereket. Az éttermekben, vendéglôkben és hangulatos kiskocsmákban pedig – ez utóbbiakból akad jócskán – csak az arra kijelölt helyen lehet rágyújtani, s természetszerûleg szigorúan tilos a dohányzás a nyilvános közlekedési eszközökön.
A törvény elfogadását a parlamenti honatyák körében hosszú vita elôzte meg. A képviselôk közül kezdetben sokan kardoskodtak amellett, hogy legalább a Bundestagban rá lehessen gyújtani, késôbb azonban gyôzött a józan ész, jobban mondva a józan politikai belátás, hogy éppen a lakosság által választott képviselôknek kell jó példát mutatniuk.
Azután következett a tartományok ellenállása, Németország sajátos föderatív berendezkedése miatt ugyanis aligha lehet törvényt az egész országra egységesen kiterjedôen elfogadtatni. Végül azonban a tizenhat német tartomány közül a legtöbb beadta a derekát, az igazi próba azonban az elkövetkezô hónapokban következik. Hogy éppenséggel melyik tartomány mit is mikor léptet ténylegesen életbe, az még a jövô zenéje.
Mindenesetre Baden-Württemberg, Alsó-Szászország és Mecklenburg-Elô-Pomeránia ha felemásan is, de példát akart mutatni. A szóban forgó három tartományban ugyanis a dohányzási tilalom a törvény elôírta legtöbb helyen már szerdától életbe lép. Így nemdohányzó övezetté válnak a középületek, az iskolák és fôiskolák, a különbözô gyermek-, illetve ifjúsági létesítmények, a kórházak, valamint egyéb egészségügyi és rehabilitációs intézmények.
Ezenkívül – s a dohányzók számára szinte ez a legnagyobb csapás – tilos majd füstölni az éttermekben, kávézókban és bárokban. Aki a "füstölgésen" kívül dacból mégis rágyújt, annak a pénztárcája bánja. A büntetés ugyanis 40-tôl 150 euróig terjedhet, de egyes tartományokban akár több ezer euróra is rúghat.
Pénteken temetik el Bukarestben a hétfôn elhunyt Teoctist ortodox pátriárkát, a gyászszertartás napját a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánítja.
A kormány szándékát Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök már hétfôn bejelentette, amikor még nem volt világos, mikor és hol helyezik örök nyugalomra az egyházfôt. Kedden a román ortodox egyház állandó zsinata úgy határozott, hogy pénteken 11 órakor temetik a bukaresti patriarkátus katedrálisában.
A nemzeti gyásznapon minden közintézményben félárbocra eresztik a román nemzeti lobogót. A gyászszertartáson várhatóan egy vatikáni küldöttség is részt vesz. A 92 éves korában, szívinfarktusban hétfôn elhunyt Teoctist pátriárka elhalálozása után máris elkezdôdtek a találgatások, hogy ki lesz a következô román ortodox egyházfô. A sajtó spekulációi nem egyhangúak, de a leggyakrabban a moldvai Daniel, az olténiai Teofan, és a kolozsvári Bartolomeu Anania metropoliták nevét emlegetik.
A Cotidianul címû újság szerint a román ortodox egyházon belül meghúzódó tradicionalista, illetve az ökumenizmus gondolatát inkább felkaroló szárnyak közötti, hosszabb ideje tartó konfliktus kimenetelétôl függ, hogy ki lesz a következô pátriárka.
Várhatóan szeptember 9-én választják meg a román ortodox egyház új vezetôjét. Addig is Daniel, Moldova mitropolitája vezeti ideiglenesen a Román Ortodox Egyházat az új pátriárka megválasztásáig – jelentette be Vincentiu Ploiesteanul püspök a zsinat döntését.
A zsinat emellett úgy döntött, Daniel versenybe szállhat a pátriárkai tisztségért is, megválasztása esetén pedig helyét a legidôsebb vezetô, Nicolae Corneanu bánsági mitropolita veszi át.
A püspök elmondta: pontosan 1986. augusztus 3-án temették el Teoctist elôdjét, Iustinian pátriárkát.
A temetési szertartásról a püspök úgy nyilatkozott: a pénteki szentliturgia után a zsinat ünnepélyes gyûlése következik, Teoctistet pedig a Pátriárkák Katedrálisában temetik el Iustinian mellé. A szertartás kevésben tér el a szokások gyászszertartástól.
Manuela Vulpe, Románia mexikói nagykövete keddi, Adrian Cuioroianu külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén visszahívását kérte, hogy a minisztériumban akár jogi úton is rendezze azokat a személyes problémáit, amelyek a tárca hitelességének árthatnak.
A Külügyminisztérium leszögezte: értékeli Vulpe tevékenységét.
"Magánlevelezésének nyilvánosságra hozása miatt Vulpe visszahívását kérte, hogy jogi úton is rendezze azokat a személyes problémáit, amelyek befolyásolhatják a tárca hitelességét" – áll a Külügyminisztérium közleményében. A dokumentum szerint a minisztérium jóváhagyta a nagykövet kérését.
A Külügyminisztérium ugyanakkor méltatlankodását fejezte ki a magánlevelezés közzététele miatt, hiszen az a magánélethez való alkotmányos jogot is sérti.
"A külügyminisztérium szerint a levelezés Manuela Vulpe magánügye, és nem áll kapcsolatban a tárca által nagyra értékelt szakmai tevékenységével" – áll a közleményben.
A román sajtóhoz számos Vulpe által feladott és kapott elektronikus levél érkezett. Teodor Baconschi elnöki tanácsadóval folytatott levelezése intim kapcsolatra enged következtetni, Dorin Marian kormányfôi tanácsostól pedig az állami protokollalapban levô ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos törvényrôl érdeklôdik.
Manuela Vulpe magánlevelezését a lwww.spiritofromania.com honlapon tették közzé. A tettes Laurentiu Fulga, Ausztráliában élô román állampolgár, aki Ovidiu Grecea, Románia volt sydneyi konzuljának barátja. Greceát azzal vádolták, hogy megsértette Vulpe magánélethez való jogát, mivel kettejük között még akkor konfliktus alakult ki, amikor Vulpe Ausztráliában teljesített diplomáciai szolgálatot. Grecea tagadta, hogy köze van a botrányhoz, Fulga pedig azt állította, ismeretlen címrôl kapta meg Vulpe leveleit.
Az Európai Bizottság a hét végén honlapján közzéteszi azoknak a mobiltelefon szolgáltatóknak a listáját, amelyek az elôírt határidôig, azaz július 30-áig nem ajánlották fel ügyfeleiknek a választás lehetôségét a mobiltelefonok külföldi használatért járó régi és új roaming tarifák között.
A bizottság távközlésért felelôs tagja, Viviane Reding szóvivôje szerint azok az ügyfelek, akik hétfôig nem kaptak erre lehetôséget, bírósághoz is fordulhatnak az ügyben.
Martin Selmayr szóvivô utalt arra, hogy az Európai Unióban július 30-áig minden mobil ügyfélnek fel kell kínálni az eddiginél olcsóbb úgynevezett eurótarifát. "Ez a törvény, aki az elôírt határidôig ezt nem tette meg, az megsérti az elôírásokat" – mondta a szóvivô az AP hírügynökség tudósítása szerint.
A szóvivô szerint a határidô elmulasztása miatt a nemzeti távközlési felügyelet bírságot is kiszabhat az adott vállalatra.
Brüsszeli források szerint a németországi, luxembourgi, finnországi, szlovéniai és máltai mobilszolgáltatók jól állnak, problémák vannak a végrehajtással egyebek mellett Romániában, Bulgáriában, Cipruson, Franciaországban és Belgiumban.
Kinevezte Traian Basescu államfô Winkler Gyulát, az RMDSZ által javasolt új informatikai és távközlési minisztert. Winkler elôdjét, Nagy Zsoltot Basescu azért függesztette fel tisztségébôl, mert büntetôjogi vizsgálat indult ellene egy korrupciós ügyben. AZ RMDSZ szerint alaptalanul vádolják Nagy Zsoltot, aki mindig is tagadta a korrupciós vádakat. Winkler eddig külkereskedelmi államtitkári tisztséget, korábban pedig, szintén Tariceanu miniszterelnök kabinetjében, megbízott kereskedelmi miniszteri posztot töltött be. Winklert azt követôen javasolta az RMDSZ, hogy lejárt Nagy Zsolt felfüggesztésének határideje.
Jobban teszik a munkáltatók, ha ezentúl kesztyûskézzel bánnak alkalmazottaikkal, ugyanis a munkatörvénykönyv legutóbbi módosítása szerint erkölcsi kártérítésért is bírósághoz fordulhatnak a fônökükkel elégedetlen beosztottak.
A jogászok körében nagy megrökönyödést keltett egy ellenzéki politikus módosító javaslata, amely a munkajogi perekbe is beemelte az eddig csak polgári jogi eljárásokban alkalmazott erkölcsi kártérítés fogalmát. Ezt viszont anélkül tette meg, hogy pontosan tisztázta volna, mit ért az erkölcsi jellegû károkozás alatt. Az e héttôl érvénybe lépett új törvényszöveg szerint egy alkalmazott akkor követelhet erkölcsi kártérítést a bíróságon, ha a munkáltató miatt olyan pszichikai állapotba kerül, amely negatívan hat ki az életére.
A munkaügyi miniszter szerint ez a túlságosan általános rendelkezés oda vezethet, hogy minden stresszes állapotban lévô személy a bírósághoz fordul majd. A jogászok szerint emiatt végképp ellehetetlenülhet az amúgy is túlzsúfolt bíróságok munkája.
Petre Strachinaru PD-s képviselô sajtótájékoztatóján elmondta: választ kapott a belügyminisztertôl arra a kérésre, hogy Eva Maria Barkit nemkívánatos személlyé nyilvánítsák, és a tárca szerint az ügyvéd nem buzdított erôszakra az utóbbi idôben.
Strachinaru elmondta: Cristian David belügyminiszter nem tartotta indokoltnak kérését, és azt állította, a rendelkezésére álló adatok alapján nem derül ki egyértelmûen, hogy Barki erôszakra bujtott.
Strachinaru nem ért egyet a miniszter válaszával, szerinte ugyanis Eva Maria Barki beszédei erôszakra buzdítanak, és az ország területi egységét veszélyeztetik.
Június végén Petre Strachinaru Kovászna megyei PD-s képviselô kérte a belügyminisztériumot, nyilvánítsák nemkívánatos személynek az Ausztriában élô, olasz-magyar eredetû Eva Maria Barki ügyvédet, akit 1994-ben már "persona nongratának" nyilvánították Romániában.
Eva Maria Barki egy sepsiszentgyörgyi fórumon arra buzdította a székelyeket, hogy ne várjanak segítséget az Európai Uniótól az autonómia kivívásához, hanem harcoljanak érte egyedül.
Calin Popescu-Tariceanu átszervezte a visszaéléseket vizsgáló ügyosztályt. Az intézmény ezentúl a miniszterelnöki kancellária keretében mûködik, és elsôdleges feladata az európai uniós alapok felhasználásának vizsgálata lesz.
A DLAF az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmezôje lesz Romániában, és jogában áll minden európai uniós alapot felhasználó hatóságtól és intézménytôl információkat kérni a pénzek felhasználásáról. A magán- és a jogi személyek egyaránt kötelesek minden olyan dokumentumot a DLAF rendelkezésére bocsátani, amelyet az követel. Amennyiben "átmenetileg lehetetlen" a DLAF által kért dokumentumokat kiadni, a vállalatoknak 10 napon belül kell ezt megtenniük, ugyanakkor kötelesek megindokolni, miért nem adták ki az információkat azonnal. A miniszterelnök döntése értelmében a rendelkezés megszegése büntetôjogi, adminisztratív, fegyelmi vagy polgári felelôsségrevonással jár.
A DLAF alkalmazottaira továbbra is a kormányapparátusban dolgozó személyekre vonatkozó jogszabály érvényes.
Az intézmény áprilisig a nemzetközi finanszírozású programok ellenôrzésével megbízott tárca nélküli miniszter irányítása alá tartozott.
Újabb településrendezési engedélyt adott a Fehér megyei tanács a verespataki aranybányát tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cégnek, miután bíróságok már kétszer is megsemmisítették a vállalat által kiváltott hasonló dokumentumokat – jelentette be, a megyei önkormányzat vezetôje. Ion Dumitrel, a megyei tanács elnöke közölte: azért írta alá az újabb engedélyt, mert ez a dokumentum nem arra jogosítja fel az RMGC-t, hogy elkezdje a beruházást, hanem csak egy tájékoztató jellegû irat, amely az építkezés feltételeit rögzíti. Az elöljáró bírálta az ezzel kapcsolatos legutóbbi bírósági döntést – amely érvénytelenítette az RMGC hasonló iratát –, mert szerinte a törvényszéki határozatból kiderül: a bírák összetévesztették a településrendezési engedélyt az építkezési engedéllyel.
A nyár elején ismertettük: a Soós Zoltán régész által tavalytól vezetett Maros Megyei Múzeum infrastruktúrája, logisztikája lényeges fejlôdésen ment és megy keresztül. A változtatások egyike az intézmény új, Vörösmarty utcai raktárépületéhez kapcsolódik. Az egykori mûvészetis bentlakás irodákkal bôvített tárolóvá lényegül át, korszerû elektromos berendezéssel, a tárgyak megôrzéséhez elengedhetetlenül szükséges állandó hômérséklet biztosításával. A múzeum anyagának átszállításával egyetemben az új, számítógépes adatbázis és leltár készítése is elkezdôdött. A múzeum igazgatója elmondta: zajlik már a munka a Vörösmarty utcában.
– Ezelôtt két évvel újították fel a raktárépület elsô szintjét, mostanra elkészült a harmadik emelet maradék része is. A nagytermen kívül még négy teremben tárolhatjuk a tárgyakat. Felújítottuk a lépcsôházakat, új riasztórendszert, tûzvédelmi és videokamerás rendszert szereltettünk fel, tulajdonképpen csak az internet bekötése maradt hátra. Az épület elkészült, ôszire marad a kert átrendezése. Ami a tárgyakat és leltározásukat illeti: az eddigin alapszik, de sokat változtattunk a tárolási, bejegyzési rendszeren. Minden raktárat jelöléssel láttunk el, mindegyik állomány külön- külön terembe került, e szerint leltározzuk és tároljuk. Minden tárgyat, ami rászorult, felújítottuk, restauráltuk. Az egész állományt átfésüljük és kiállítási állapotba hozzuk, egy részét már ki is pakoltuk a megrendelésre készült polcrendszerre. Jelenleg a számítógépes adatbázis készítése a prioritás, lázas munka folyik. A régészeti részlegen folyamatban van, a történelmin most kezdenek neki. Az elôírások szerint elôször kézzel írott leltárt kell készíteni, majd azt feltenni a rendszerre, ami hosszú idôt vesz igénybe, hiszen több tízezer tárgyról van szó. De elkészülte után jó húsz-harminc évig használható lesz, és elônye, hogy egyszerûen és végtelenül bôvíthetô. Access-alapú programot használunk, a szakembereink segítenek a feltöltésben. Reméljük, hogy hamarosan elkészül, hiszen akkor sokkal kezelhetôbbé válik az anyagfelmérés, az új épületbe költözés pedig a nyugodt munkát is igencsak segíti.
Alig aszfaltozták le, újították fel Marosvásárhelyen a Segesvári utat, máris fel kellett törni, mivel meghibásodott a fô vízvezeték. Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv Rt. sajtószóvivôje lapunknak elmondta: a 400 mm-es fôvezeték több mint 25 éves, így sohasem lehet tudni, hogy az anyag hol mondja fel a szolgálatot, reped meg a burkolata. A munkálatok, nehézségük miatt tegnap késô délutánig elhúzódtak, ezért több órán át szünetelt a vízszolgáltatás a környéken. A vezetékek régisége az oka, hogy a városban naponta 5-10 csôtörés keletkezik, emiatt kell rehabilitálni a hálózatot.
Páll Ágoston (sz. 1946), a híres sóvidéki Páll dinasztia tagja, az ötödik a testvérek sorában. A korongolás mesterségét szüleitôl, id. Páll Lajostól és néhai Bandi Dezsô tanártól sajátította el, aki a család hátom nemzedékét is oktatta. Felesége, Veronika asszony festi és díszíti az edényeket. A hétgyermekes Páll Gusztiéknak sokáig nem született lánygyermekük. Egyszer Guszti elszólta magát. Ha lányom lenne, mondta, Inkának keresztelnôk. Hogy mindig legyen ital a háznál. Gyermekeik közül négyen a kerámiából élnek.
Szép szavakat is tud Páll Ágoston. – Nézem a kerámiák színét, formáját, szép tartását, emberi alakját. Sokszor megsimogatok néhányat közülük, egy vázát, asztalon álló bokályt, falra aggatott tányért, amelyet a fazekas és a virágozó asszony szorgos keze munkája ajándékoz új tulajdonosának, hogy szebbé, emberibbé, magyarabbá tegye hajlékát, hogy az agyagba zárt mûvészi szépség adjon reményt és megújulást, ha az élettôl, a mindennapok terhétôl fáradtan hazatérünk. A fazekas formát ad az agyagnak, s ezáltal formálja a világot, így lesz az ôsi hagyományok továbbvivôje.
A hagyományôrzô korondi fazekas elhozta a világot a Sóvidék szívébe. Ez nem sikerült egyetlen más fazekasközpontnak sem, csak Korondnak, de ehhez kellett a tehetség, a bátorság, a kitartó munka, a székely furfang, a kérges tenyerû mûvészkéz. Csak így maradhatott a 21. század legnagyobb népi fazekasközpontja Korond.
A globalizációval veszélybe kerül a több száz éves korondi fazekasság. Néhányan felismerték a bajt, és tenni próbálnak ellene. Idegen elemek és stílusok keverednek a hagyományos forma- és mintakincs közé. Ezért a fazekasok egy része összefogott, és még tavaly létrehozta a Korondi Fazekas Szövetséget, "hogy megôrizze apáink, nagyapáink örökségét, és közösségünk megmaradjon a tiszta forrásnál." Életfa címmel kis színes füzet mutatja be a húsztagú társaságot, melynek elnöke Páll Ágoston, alelnöke Józsa László, titkára Páll Domokos. A szövetségrôl bôvebben a www.korondifazekasokszovetsége.ro címen olvashatunk a világhálón.
A szándékosság kérdése vitatható, viszont nem zárom ki azt sem, hogy a szomszédok bosszantására éget papírt, egyéb hulladékot az udvarán az idôs asszony. Teszi ezt annak ellenére, hogy tôle is rendszeresen elszállítják a szemetet. Szinte naponta meggyújt egy kisebb vödörrel, amellyel bebüdösíti a környéket. Ha már amúgy is összegyûjti, az eltüzelés helyett miért nem tudja tárolni még egy-két napig, mint mások? Az bosszant a leginkább: ha észreveszi, hogy a frissen mosott ruhát kiteregettem, azonnal munkához lát és mindenünk füstszagú lesz. Gyakran nem tudunk miatta szellôztetni a lakásunkban. De ez még semmi, hisz amikor az idôjárás kedvezô lenne, hogy a néhány hónapos kisgyerekemmel az udvaron töltsünk egy-két órát, ô mit sem törôdve a szomszédokkal, munkához lát – panaszolta egyik ismerôsöm. A környék lakói is többször kérték már az asszonyt, hogy ne égesse a szabadban a hulladékot, de mondandójuk süket fülekre talált. A lakók tudják, hogy az elôírások értelmében tilos – és komoly pénzbírsággal jár – a szemétégetés az udvaron. De illetékeseknél nem akartak panaszt tenni, hisz az egyedülálló nô idôs és beteg, és a füstölést leszámítva jószívû és kedves szomszédként ismerik. Viszont nem lehet mindig a furcsa véletlennek a számlájára írni, hogy éppen akkor gyújt tüzet, amikor a szomszédok ruhát teregetnek, kisgyereket sétáltatnak vagy vendéget fogadnak. Semmi sem jogosítja fel arra, hogy visszaéljen a jóindulatukkal és elôbb vagy utóbb kenyértörésre kerül sor.
A Nyárádszeredai Napok egyik eseménye Bárczi András marosvásárhelyi festômûvész akvarell-kiállítása volt a mûvelôdési házban. Vasárnap estefelé számottevô érdeklôdô jelenlétében köszöntötte a megjelenteket Dászkel László polgármester. A Ferencz Csaba vezette Bocskai dalkör pedig zenei keretbe foglalta a találkozást. A saját szerzeményeit gitárkísérettel elôadó Váradi Imre rövid mûsora teremtett lírai ágyazatot a 27 akvarellt kiállító Bárczi András bemutatkozásához, akivel Bölöni Domokos folytatott nagyon oldott hangú beszélgetést. Bárczi András szeptember 23-án tölti a hatvanötöt. 1965- ben szerzett képesítést a kolozsvári mûvészeti akadémián, hogy közel negyven éven át, két évvel ezelôtti nyugdíjba vonulásáig, rajztanárként oktassa a fiatalokat. Néhány tanítványa ide is eljött, megnézni a Tanár úr tárlatát. Az erdélyi táj szerelmeseként zsenge kora óta az akvarellnek szentelte munkásságát. Ennek a tovatûnô élmények gyors rögzítésére alkalmas mûfajnak, amelyrôl úgyszólván mindent tud, és amely mégis mindig szerez meglepetést számára.
(A megnyitón elhangzott: Nyárádszereda és a környék szépet kedvelô közönsége megérdemelne egy, a makfalvi mintájára kialakított, korszerû kisgalériát. A fellendülô turizmus, az alkotótáborok számának növekedése, a modern városkép kialakítása emellett szól. Egyik legjobb befektetése volna a Nyárád- mentének – amelyhez némi európai hozzájárulást is meg lehetne pályázni...)
Gyermekként a rét füvén heverészve arról ábrándoztam, hogy majd lesz egy magajáró kistargoncám, és akkor nem kell majd többé hátalni, sem a piacra tartó asszonyoknak, akikrôl ma Átalvetôs piacozó címmel formálnék groteszk, azaz könnyes-nevetôs szobrocskát, ha volna tehetségem, sem a férfiaknak, akik borjúkötelet, azaz istrángot tekertek a derekukra, hozzábiggyesztve az aratásból már kikopott fogazatú, de csalamádézásra, muhar vágására még alkalmatos sarlót, vállukra vetették a kétágú villát, és ekként felszerelkezve bandukolták be a határ alkalmas (néha: tilalmas) helyeit, hátra való, bokáig lógó kévébe-zsúpba kötött csalamádéval-muharral-mivel térve haza, nagyokat nyögve a terû alatt, hosszú szivarszüneteket tartva, ha alkalmas ember vetôdött az útba, akitôl kérni lehetett némi füstölnivalót... (Adassék egy szivar; mert ha vétetik, visszaadatik! – a mondást Korondon hallottam.)
Az elektromos targoncát rég kitalálták, alkalmazzák, s alighanem dizájnosabb változatain taxizhat nemsokára a világ jobbik felén az emberiség. Mi azonban jó ideig még tetôtôl talpig csalamádéba és muharba öltöztetjük bikaerôs gépkocsinkat, félrecsaptatjuk a kalapját, mintha helyettünk rúgott volna be a faluvégi csárdában, és úgy vezetjük haza dalolva, hogy ezer esztendô is három vagy négy nap, és nincs s nem is lesz soha semmi új a Nap alatt.
Csilicsalamádé, nyári karalábé, Skoda hopp!
Ha lenne hûségdíj a megyében, a dél-franciaországi Venerque település mindenképpen megérdemelné. Míg a külföldi támogatók az évek során a falvak többségébôl elmaradtak, a Venerque–Hodos Baráti Egyesület alapító tagjai változatlan lelkesedéssel jönnek el újra meg újra Székelyhodosra, és látják vendégül a község lakóit, idôseket és gyerekeket egyaránt. És jó látni, hogy az idôsebb nemzedék már kinevelte azokat a fiatalokat, akik biztosítják a kapcsolatok folytatását. Errôl gyôzôdhettünk meg azon a csütörtök esti rendezvényen, amelyen a venerque-i asszonyok vendégelték meg sajátos ételeikkel a helybelieket és a meghívottakat a községközpont mûvelôdési otthonában rendezett francia vacsorán.
Míg a szépen megterített asztalok, az ízletes falatok a felnôttek ajándékát jelentették, a venerque-i polgármesteri hivatal ifjúsági szervezôi a községbeli gyerekekkel szervezett játékos foglalkozás során közös munkával egy filmet készítettek, amit a szülôkbôl és a gyerekekbôl álló népes közönség tekintett meg a vacsora közben tartott vetítésen. Az idei programból nem maradtak ki a venerque-i fiatalok sem. Három együttes tagjai léptek fel az elmúlt pénteken este Hodos központjában, szombaton pedig a Félsziget Fesztiválon, hogy a teljes bevételt a hodosi Esély Oktatási Központnak adományozzák. A Maros-parti színpadon szombat este az egyik leghangulatosabb koncertet láthatták azok, akik szeretik a dallamos vagy a ritmusosabb francia dalokat.
– Azért szeretünk Hodosra járni, mivel úgy érezzük, mintha gyermekkorunk világába térnénk vissza az idôben, egy olyan világba, ami Franciaországban már nem létezik. Ezenkívül örömmel látjuk, hogy fejlôdik a falu, bevezették a földgázt, és ittlétünk alatt kötötték meg a szerzôdést az ivóvízhálózat kiépítésére – mondja Hélene Breton asszony, aki évek óta Venerque polgármestere. Még tanárnô volt, amikor a felszámolásra ítélt romániai falvak megmentésére alakult szervezettel 1990-ben Hodosra érkezett, amellyel 2002-ben kötötték meg a testvértelepülési szerzôdést. Szeretnénk, ha úgy fejlôdne a falu, hogy a hagyományos építkezési elemeket, hagyományos jellegét megôrizné – teszi hozzá.
Férje, Jacques Breton nyugalmazott kutatómérnök, tíz éve áll az alapítvány élén. Hogy miért maradt fenn a kapcsolat? Kérdésünkre elmondja, elismeréssel nyugtázták, hogy nem használt cipôt, ruhát kértek tôlük a hodosiak, hanem azt, hogy ablakot nyissanak számukra a világra. Nem a sajnálkozás, hanem a valós érdeklôdés vezérelte a baráti társaság tagjait, akik kíváncsiak voltak a helybeliek életére, érzelmeire, gondolataira, és mindig jól érezték magukat, jól szórakoztak a vendéglátó családok körében – mondja az alapítvány elnöke, majd a beszélgetés során elismerôen szólt a romániai oktatásról.
– Kellemes itt a gyerekekkel foglalkozni, akik élénkek, kíváncsiak, nyitottak a játékra, dinamikusabbak, az idejük javát a televízió vagy a számítógép képernyôje elôtt töltô francia kortásaiknál – mondja Gabriella Brugnara és Sarah Estaque, akik a venerque-i gyerekek és fiatalok képzésével foglalkoznak. Egy kis történet köré szervezték meg a filmet, amelyben több csapat gyerek játszott, a közönség viszonyulásából ítélve igen nagy sikerrel, s ezt a film készítôi is látható örömmel, meghatódva nyugtázták.
A fiatal zenészek áldozatkészségét értékelte Gaspard Chevrel és Christian Greco, akik a számos fiatalból álló csoport tagjaiként érkeztek Hodosra. A zenészek (az Alysson, Booze Brothers és a Lufo együttesek tagjai) egyesületet hoztak létre, s hazai koncertkörútjuk valamint a Hodoson és a Félsziget Fesztiválon tartott koncertjeik bevételét a helybeli Esély Oktatási Központnak adományozták. Hadd tegyük hozzá, hogy az elmúlt évben fizikai munkával is hozzájárultak a központ kialakításához.
– Szerettük volna megköszönni a helybelieknek azt a szeretetet, amellyel vendégül látnak – mondta pohárköszöntôjében a polgármester asszony, aki szerint a francia településrôl mind nagyobb örömmel és mind többen érkeznek Hodosra, majd Jacques Breton, az alapítvány elnöke üdvözölte magyarul is a helybelieket, s szavait az ismert közmondással – Sok kicsi sokra megy – zárta. A vacsora mellett a barátságot köszönte meg Orbán Sándor helybeli polgármester, majd Szabó György nyugalmazott iskolaigazgató büszkén értékelte, hogy annyi éven át sikerült megôrizni a kapcsolatot, amelynek további ápolását veje, Balássy András tanár, az oktatási központ vezetôje vette át, s folytatja sikeresen.
Az ízletes vacsorát követôen a francia vendégek zenével és tánccal tették hangulatosabbá az estet.
Ami két évvel ezelôtt Párizsban nem vagy alig valósult meg, azért az elmúlt héten csak Székelyhodosig kellett mennem, ahol sikerült igazi franciákkal találkoznom.
Volt valamikor a Somostetôn egy mindig vidám, mindig hangos Óriás, aki keddtôl vasárnapig, reggeltôl késô délutánig a vállára vett és néhány pillanat alatt világutazóvá varázsolt minden arra járó kisgyereket. Hányszor ültem én is átszellemült arccal a parányi, piros széken – kezemben nyalóka vagy vattacukor –, és próbáltam a többieknél hamarabb elkapni az ablakon bekandikáló lombokat! Sohasem voltam szabadabb, mint ezeken a félóránál rövidebb körutakon. Mit bántam én, hogy sohasem változott, ráadásul még az indulás helyszínével is egybeesett az úti cél, fanatikus rajongással követeltem a kaland megismétlését. Talán éppen ez a biztonságot adó ciklikusság késztetett arra, hogy mindig visszakívánkozzam kék-fehér-piros ruhás Óriásomhoz. Aztán mégis minden megváltozott. Az önmagukba visszatérô utak helyett egyszer csak jobban kezdtek vonzani a lineáris, ismeretlenbe torkolló történések, így hát lassan elmaradoztam az erdei kirándulásokról.
Csaknem két évtized után elôször éreztem, hogy újra látni szeretném ôt. Ugyanott találtam rá, az öreg bükkfák és szél cibálta bokrok között, ahol régen arra várt, hogy az izgatott, ricsajozó gyerekhad felkapaszkodjon vállaira. Alig ismertem rá, megdöbbentôen megváltozott. Odabent, a piros székek alatt vastagon áll a por, száraz levelek és pókhálók mindenütt. Az arcára festett, sápadt rajzfilmfigurák – Donald kacsa, Bambi, Miki egér – már-már szinte kísértetiesen hatnak, akárcsak a ,,menet közben leszállni tilos", ,,hét év alatti gyerek egyedül nem utazhat" feliratok. A közeli vendéglôbôl szálló mititejillat és zenebona – megannyi kacéran magamutogató, harsány életjel – csak növeli a groteszk hatást. Próbálom elhitetni magammal, hogy ennek így kell lennie, gyerekkori Óriásom – a somostetôi kisvasút – ideje lejárt, a mai, virtuálisan száguldozó gyerekeknek nincs is szükségük rá. Próbálom, de nem megy, mert azt az életérzést, amelyet a lombok után nyúlkáló, önfeledten visongó apróságok átéltek, nem pótolhatja a korlátlan lehetôségekkel kecsegtetô, lényegében mégis mozdulatlan internetes világ. Éppen ezért arra gondoltam, jó lenne kicsit visszaforgatni az idôt. Ehhez azonban én túl kevés vagyok, szükségem lenne a többi utas segítségére. És persze nem csak az övékére.
Az amerikai alkalmazottak jó része "henyél", azaz vagy valami mással foglalkozik, vagy éppen semmit sem csinál munkaidejének mintegy ötödrészében – mutatta ki a Salary.com internetes portál felmérése.
A közvélemény-kutatásban 2057 alkalmazottat kérdeztek meg. Tíz munkavállaló közül hat elismerte, hogy egy átlagos 8,5 órás munkanap során legalább 1,7 órát veszteget el.
Az illetôk több mint egyharmada (34,7 százalék) az interneten múlatja ezt az idôt, 20,3 százalékuk munkatársaival társalog, 17 százalékuk saját ügyeivel foglalkozik és 6,5 százalékuk magántelefonokat bonyolít. Nem egészen 6 százalékuk hosszú szüneteket tart a munkában, csak úgy.
Azt, hogy miért nem a munkájukkal foglalkoznak ezalatt, különbözô módon magyarázzák: "unják magukat" (17 százalék), "túl lassan múlik az idô" (13,9 százalék), vagy "túl alacsonynak tartják a fizetést (11,8 százalék).
Az idei volt a harmadik egymást követô év, amikor a felmérést elvégezték, így megállapítható, hogy a munkaidôben elfecsérelt idô aránya azért csökkent: 2005-ben még naponta 2,1 munkaóra veszett kárba.
Hitelpiac
Lapunk hasábjain többször írtunk az új hitelezési szabályokról, melyeket nemrégiben vezettek be a romániai bankpiacon, az ország európai uniós csatlakozása után. Az új szabályozások hozadékaként, mint várható volt, erôsen megnôtt a lakossági hitelállomány, viszont ezzel egyenes arányban növekedett a törlesztési elmaradások hányada is. Az új hitelszabályozások lényege az volt, hogy a kockázati tényezôk felmérése terén a kereskedelmi bankok nagyobb szabadságot és egyben felelôsséget is kaptak. A lazuló szabályok nyomán a növekvô hitelállomány nem meglepetés, a törlesztési elmaradások szaporodása viszont arra utal, hogy a kockázatfelmérés terén a bankok még nem állnak a helyzet magaslatán.
Egy napokban megjelent jegybanki felmérés szerint az idei elsô félév végére, 2006 azonos idôszakához viszonyítva, 44,3%-kal növekedett a bankok kint levô hitelállománya, ami összesen 110 milliárd lejt tesz ki. A mintegy 50 milliárd lejt összegzô lakossági hiteltorta legvastagabb szeletét a fogyasztási kölcsönök teszik ki, ezek állománya 39,25 milliárd lej volt az év derekán, és tavaly júniushoz képest 64%-kal nôtt a fogyasztási hitelek összege. A jelzálog- és ingatlanhitelek összege is szinte hasonló iramban nôtt, 59%-kal 2007 elsô felében a tavalyi elsô félévhez képest, e kölcsönök összállománya megközelíti a tízmilliárd lejt.
Ugyanezen felmérés szerint a törlesztési elmaradások és a kétséges törlesztésû hitelek aránya 50%-kal emelkedett az idei elsô félévben 2006 azonos idôszakához képest, és ennek a hitelállománynak a nettó egyenlege elérte a 400 millió lejt. Más elemzôk adatai szerint a törlesztési elmaradások helyzete még aggasztóbb, mint a hivatalos statisztikákból kitûnne, a kétséges hitelállomány egyes adatok szerint 420 millió lej volt az elsô félév végén. A felmérôk szerint közel háromszázezer adósa volt a kereskedelmi bankoknak 2006. december 31-én, a legtöbb bajba jutott hitelezô a fogyasztási kölcsönöket igénylôk közül került ki.
Könnyebb tehát elvileg hitelhez jutni az új szabályok alapján Romániában, azonban a bankok, mint az adatok mutatják, a törlesztési kockázatok felmérésénél meglehetôst optimisták voltak eddig. Így a kockázat valójában nem a bankok vállára nehezedik, hanem értelemszerûen a fogyasztóéra, akit zavarba hozhat az új szabályok teremtette helyzetben az, hogy a pénzintézetek lazábban kezelhetik a hiteleket, és nagyobb jövedelmû igénylôk esetén akár a jövedelem 65%-át kitevô összeget is leterhelhetônek vélhetik. A bankokat nem hozhatja zavarba a kint maradó hitelállomány, és nem is állnak rosszul amúgy, hiszen az említett felmérés adatai szerint a lakossági megtakarítások összege nagyobb, mint a bankok által kiadott hitelállomány, 52,6 milliárd lejt tesz ki, és szintén növekedô tendenciát mutat. Tehát, ha csak szigorúan a lakosság pénzét vesszük számításba, még mindig többet takarítunk meg, mint amennyit hitelezünk Romániában. A megtakarítások növekedése értelemszerûen a magasabb jövedelmûektôl származik, a legtöbb, gondba került hitelezô viszont nem ezekbôl a rétegekbôl kerül ki, hiszen a tapasztalat szerint a fogyasztási hiteleket a kisebb és közepes jövedelmû polgárok igénylik leginkább. A változott szabályok ellenére is érdemes tehát a helyzet alapján alaposan meggondolni a hiteligénylést, mert a bankok egyelôre nem bizonyultak túlságosan felelôsnek a fogyasztóra leselkedô kockázat felmérésében.
Benedek István
A román Grampet GFR (Grupul Feroviar Român) S.A. vállalat a harmadik legjobb indikatív ajánlatot nyújtotta be az elsô körben a MÁV Cargo Zrt. privatizációjára – adta hírül pénteki számában a Ziarul Financiar (ZF) címû gazdasági napilap.
Dióssy Gábor, a MÁV Cargo Zrt. elnöke az MTI érdeklôdésére elmondta, hogy az ajánlatok tartalmával kapcsolatban nem nyilatkozhatnak, így nem kommentálják a lap ezen információját.
Dióssy Gábor rámutatott, hogy korábbi közlésüknek megfelelôen a MÁV Cargo privatizációja elsô fordulójának értékelését augusztus közepére végzik el, és ekkor hozzák nyilvánosságra azt a legfeljebb öt pályázót, akik ajánlatot tehetnek a második fordulóban.
A tekintélyes pénzügyi-gazdasági bukaresti újság meg nem nevezett magyarországi piaci forrásokra hivatkozva közölte ezt a hírt, hozzátéve, hogy a magánosítási folyamatban részt vevô második román cég, a román államvasutak teherfuvarozó részlege (CFR Marfa), a tizenkét ajánlattevô között csak az utolsó elôtti helyet foglalja el.
A lap úgy tudja, hogy az indikatív ajánlatok felbontását követôen készített "elsô listán" a sorrendet egy szlovák vállalat vezeti, míg a második helyet egy befektetési alap foglalja el. A ZF szerint a német Deutsche Bahn nem került be az elsô öt közé, míg egy másik erôs vállalat, az osztrák Rail Cargo is csak a hetedik.
A ZF emlékeztet arra, hogy a Grampet GFR néhány hónappal ezelôtt megvásárolta 16,5 millió euróért Szerbia legjelentôsebb vagonépítô és -javító vállalatát, a Zelvoz Smederevot. Emellett a vállalat a bolgár Bulgarian Railway Companyban is részvényeket birtokol – írja a Ziarul Financiar.
Az Európai Unióban és azon belül az eurózóna térségében is romlott a gazdasági közérzet júliusban, annak ellenére, hogy stabilan mélyponton maradt a munkanélküliség.
Az Európai Bizottság közlése szerint az eurózónában a gazdaság egészét érintôen a bizalmi index a vártnál nagyobb mértékben romlott júliusban: 111,0 pontra süllyedt a júniusi 111,7 pontról a feldolgozóiparban tapasztalt hangulat romlása miatt. A kiskereskedelemben és az építôiparban ugyanis a hangulat javulását mérték. A 27 tagú Európai Unióban a gazdasági bizalmi index júliusra 113,3 pontra süllyedt a júliusi 115,0 pontról.
A fogyasztói bizalom mind az eurózónában, mind az unióban a júniusival azonos szinten volt (-2 ponton állt), sokkal kedvezôbb szintû volt, mint a sokéves -12 pontos átlag.
A német IFO és a ZEW kutatóintézetek már korábban jelezték a júliusi hangulat várható romlását, azt, hogy a gazdaság az elsô fél évvel szemben a harmadik negyedévben alacsonyabb tempóra kapcsolt, ez azonban a szakértôk szerint nem ad okot aggodalomra. Az üzleti hangulat legtöbb jelzôszáma meghaladja a korábbi átlagszintet, ami arra utal, hogy a második fél évben is tart majd a konjunktúra.
A növekvô bioüzemanyag-szükséglet miatt az EU kénytelen lesz enyhíteni a parlagoltatási politikáján, írta az AFP hírügynökség vasárnap.
Az EU tervei szerint a motorüzemanyagok 10 százalékának kellene növényi alapanyagból származnia 2020-ban. Tavaly ezek aránya 1,6 százalékos volt az EU területén.
Jelenleg kétféle bioüzemanyag használatos: az etanol benzinmotorok számára és a biodízel a dízelmotorok számára. Jelenleg a biodízel aránya 80 százalékos a bioüzemanyag- felhasználásban, és 20 százalékos az etanol aránya. Ez azonban idôvel változhat, olyan benzinmotorok kifejlesztésével, amelyek mûködéséhez több etanol keverhetô a benzinhez, akár 85 százalékos arányban az etanol javára.
Szakértôk szerint szükség lesz a parlagoltatott mezôgazdasági területek legalábbis egy részének mozgósítására. Az Európai Bizottságban már júliusban megemlítették, hogy javasolni kellene az 1998 óta érvényben lévô mûvelési korlátozások enyhítését.
Jelenleg az EU-beli termôterületnek körülbelül a 10 százaléka van parlagon a kilencvenes évek végi intézkedések miatt, ez körülbelül 3 millió hektárt jelent. E területek mûvelésbe vonása már jövôre 10-17 millió tonnával növelné a gabonatermést, becsülte a bizottság, egyszersmind úgy vélvén, hogy a több termés segítene az árnyomás csökkentésében is, amit egyfelôl az ázsiai szükségletek növekedése, másfelôl az európai és az ausztráliai aszályos idôjárás okoz.
Az etantolt cukorrépából, cukornádból, búzából, kukoricából gyártják. A biodízel alapanyaga a repce-, a napraforgó-, a szójaolaj vagy a pálmaolajok.
Az Európai Unióban az idén 276 millió tonna lesz a gabonatermés, 1,6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga, habár 10 millió tonnával több a tavalyinál, tette közzé pénteken az Európai Bizottság belsô tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont. A legnagyobb visszaesés Közép- és Kelet-Európában várható.
Az indoklás szerint a vegetációs idôszak Európa-szerte rendkívüli volt: az enyhe tél és a magas tavaszi hômérsékletek fokozták a haszonnövények növekedését, de utána különösen az északi területeket nagy esôk sújtották, míg egyes keleti országokban, elsôsorban a Fekete-tenger környékén meleghullámok és aszályos idôszakok károsították a termést.
Az elmúlt öt év átlagos gabonaterméséhez képest tapasztalt rendkívüli visszaesés különösen Romániát, Bulgáriát, Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot sújtja.
Az elôrejelzés szerint a román búzatermés 20,1 százalékkal marad el az átlagtól, Bulgáriában az árpatermés 14,6 százalékkal, a kukoricatermés pedig akár 40 százalékkal is visszaeshet. Csehországban lágy búzából 7,1 százalékkal, Szlovákiában 8,9 százalékkal terem kevesebb.
A 27 tagállamban gabonatermesztésre használt összes földterület az idén 2,3 százalékkal csökkent.
A terméskilátások okozta spekulációs aggodalmak a múlt héten 10 százalékkal emelték az árakat a párizsi gabonatôzsdén.
Az irányadó novemberi határidôre rekordot rekord után döntött a búza ára, pénteken nyitás után ért a legújabb csúcsra, tonnánként 213 euróra, majd profitkivételben 209 euróig olcsúlt.
Kereskedôk szerint a hangulat továbbra is feszült, a hét végi profitkivételbôl még nem lehet következtetni a közeljövô árirányzatára.
Kétszázötvenöt éve, 1752. július 31- én nyílt meg Schönbrunnban a bécsi állatkert, a világon a legrégebbi máig fennálló ilyen intézmény.
Állatkerteket a görögök és rómaiak már az ókorban is kialakítottak, ezekben elsôsorban ragadozókat tartottak cirkuszi célra. A középkorban a menazsériák az uralkodók hatalmát fejezték ki, híres volt a münzbergi és a friedbergi állatkert. Az elsô mai módon mûködô, nyilvános intézmény a francia forradalom idején alakult ki XIV. Lajos versailles-i menazsériájából, a pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyílt meg.
Bécsben elsô ízben 1452-ben mutattak be állatokat V. László, az akkor 12 éves magyar és cseh király szórakoztatására. Az elsô igazi állatkertet a XVI. század elején uralkodó II. Miksa császár építtette a Spanyolországból hozott elefántoknak – az állatok keltette feltûnést ôrzi a Bécs felé vezetô úton az elefánthoz címzett fogadók egész sora.
A bécsi Belvedere kastély kertjében Savoyai Jenô herceg hozott létre állatseregletet, ennek állományát vásárolta meg Lotaringiai Ferenc, Mária Terézia férje (a Belvedere menazsériájából egy sas élt a legtovább, 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki). A schönbrunni állatkertet 1752. július 31-én nyitotta meg I. Ferenc császár a palota kertjének egy részén. A császári pár parancsára az osztrák nagykövetek és utazó kereskedôk szereztek be állatokat, s az elsô 30 évben az uralkodónô parancsára nem tartottak itt ragadozókat. A kertet 1780-ban nyitották meg a közönség számára, amely nagy érdeklôdéssel kísérte az egzotikus állatok sorsát. Az elsô, 1828-ban érkezett zsiráf például divatot teremtett: volt kesztyû, ruha, kalap és frizura "á la giraffe", de még zsiráfgalopp nevû tánc is. A világon elôször ebben az állatkertben született elefánt, 1906. július 14-én.
Az állatkertet, amelyben 1914-ben 3400 állat élt, az elsô világháború után pénzügyi okokból be akarták zárni. Ezt a bécsiek egy nagyvonalú gyûjtôakcióval megakadályozták ugyan, de bevezették a belépti díjat. A második világháború is nagy pusztulással járt, s a következô évtizedekben újra és újra napirendre került a bezárás kérdése.
1991-ben az állatkertet kezelôi társaság vette át, élén dr. Helmut Pechlanerrel, a kert mai igazgatójával. Az új vezetés alatt ugyanis a látogatók száma egyre nô, s a belépôdíjakból, szponzorpénzekbôl 1999- ben új terrárium és akvárium, madárházak, elefántpark, a nagymacskáknak kifutó és Ausztrália-ház épült. A 250. évfordulóra adták át az Esôerdô- házat, s az állatkert történetérôl kiállítás nyílt a Naturhistorisches Museumban. Jelenleg a majomházat építik az egykori schönbrunni filmstúdiók helyén, és itt alakítják ki az új látogatóközpontot is.
A világ legrégibb állatkertje külsôleg nem sok változott a kezdetek óta, szakmai körökben mégis korszerû állattartási módszereirôl híres. Például napelemeket is használnak energiatermelésre, sôt nemcsak fûtenek velük, de így hûtik a hideget kedvelô állatok házát. A 17 hektár területû létesítmény átalakított régi épületeiben és a tágas kifutóiban jelenleg 550 faj 3000 egyede él, s a park minden esztendôben újdonságokkal várja látogatóit. A schönbrunni állatkert azon kevés ilyen intézmény egyike, amelyekre Kína (10 évre) rábízott egy óriáspanda párt. Az állatkertben tragédiák is történtek: 2002-ben két jaguár, 2005-ben Abu, a négyéves elefánt ölte meg ápolóját. A megmaradt XVIII. századi császári pavilon ma kávézó és étterem, de sok más épület is a barokk kort idézi.
Az euróövezet országaiban stabilizálódótt a különbség az autóárakban az idei év elsô felében az Európai Bizottság pénteken közzétett legfrissebb adatai szerint. Az átlagos különbség 4,6 százalék volt, az elôzô fél évben 4,4 százalék.
A legnagyobb árkülönbség a közepes és az alacsony árfekvésû autóknál mutatkozik – 4,8-5,2 százalék körüli átlagosan – míg a luxusautóknál kisebb az eltérés.
Tipikus példa a Ford Focus, amely Németországban például 30 százalékkal drágább, mint Finnországban, ahol egyébként igen magas adók terhelik az autókat. Ez az eltérés akár 4 ezer euró megtakarítást is eredményezhet (áfával együtt) a bizottság számításai szerint annak a német állampolgárnak, aki Finnországban vásárol gépkocsit.
Az Európai Unió valamennyi tagországát – Bulgáriát és Romániát is – figyelembe véve nem változott az árkülönbség az elôzô fél évhez képest, átlagosan 6,4 százalék körül alakult.
Az euróövezetben Finnországban a legalacsonyabbak az árak (adók nélkül), majd Görögország és Szlovénia következik. A legdrágább Németország az euróövezetben.
A 27 tagországot tekintve Szlovákia a legdrágább, itt az árak 8,4 százalékkal haladják meg az EU- átlagot, a második helyen Csehország áll.
Az egész EU-t tekintve Dánia a legolcsóbb, utána Litvánia, illetve Magyarország következik.
Napi két pohár tej elfogyasztása segít a szív- és érrendszeri betegségek távoltartásában – erre a megállapodásra jutottak a walesi Cardiff egyetem kutatói.
Az elmúlt évtizedekben ugyanis fôként "féltudományos" körökben olyan vélemény alakult ki, hogy a tehéntej vegyileg feleslegesen aktív, és lehetôleg ritkán és kis mennyiségben javallott fogyasztani.
A walesi tudósok kutatásai azonban rehabilitálták a tejet. Mint a kísérleteik eredményei rámutatnak: a tej segít elkerülni az agyvérzést, a szívbetegségeket és diabeteszes megbetegedések egész sorát.
A kutatók megállapították, hogy a tej olyan vegyi elemeket tartalmaz, amelyek meggátolják az úgynevezett anyagcsere-tünetegyüttes kifejlôdését. Ez utóbbi az emberi szervezetben növeli a koleszterin koncentrációját és a vérnyomást, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a sejtekben felesleges mennyiségû zsír rakódjék le.
Tehát – véli a kutatócsoport vezetôje – napi fél liter tej jelentôs mértékben javítja a szívmûködést.
Vetélytársa akadt a pisai ferde toronynak: Bad Frankenhausen türingiai város temploma 56 méter magas tornyának csúcsa 4,33 méterrel "elhajlott", és ezzel a "Hegyi Boldogasszony" templom ferdülése meghaladta a világhírû pisai Campanile 4,27 méteres ferdülését.
Németország feltehetôen legferdébb templomtornyának elhajlása rekordidô alatt ment végbe. 1920-ban még 2,21 méter volt a függôleges eldôlés. Becslések szerint öt-hét év leforgása alatt le is dôlhet a torony, ha közben nem tesznek semmit.
Szakértôi vélemény szerint az elhajlás elôidézôje a karszt kövezet, amelyen a templom 1382-ben egy római korabeli építmény romjaira ráépült. Alatta a talaj rendszeresen mozog. Ez a rendkívül lassú mozgás, amely a múltban vízmosások következtében jelentôs arányokat öltött, egyszerûen feltartóztathatatlan. Ráadásul a vidék geológiailag két plató – Bad Frankenhausen és Sonderhausen – találkozási pontján fekszik, ami évszázadok óta földcsuszamlásokhoz vezetett.
Írásos feljegyzések tanúsítják, hogy a templomtorony már 1640-ben elhajlott és az 1759. évi tûzvész után kiigazításra szorult. 1934-ben függôlegesen kettétört a templomtorony és a két felét több szinten is acélkapcsokkal illesztették össze. Miután a torony egyre jobban ferdült, 1958-ban lebontását határozták el. A gótikus feszület és a keresztelô kút a város más templomaiba került, az orgonát eladták egy közeli településnek, a végleges lebontás azonban váratott magára. A templom hosszú éveken át hatósági rendelkezésre zárva tartott.
A különleges mûemlék megmentésére 1992 óta folynak az elôkészületek. Tervezik az épület alatti talaj feltöltését és megerôsítését, amitôl az évi 6-8 centiméteres elhajlás csökkentését remélik. A munkálatok eredményessége esetén még legalább száz évig fennmaradhat Bad Frankenhausen ferde tornya.
Megtalálta az elsô olyan gént egy brit orvoscsoport, amely a jelek szerint növeli a balkezesség esélyét.
Az oxfordi egyetem tudósai szerint az LRRTM1 jelû gén nem csak a balkezességet határozhatja meg, hanem némiképp olyan mentális megbetegedések kialakulásának kockázatát is emeli, mint a skizofrénia.
A Molecular Psychiatry orvosi szaklapban közzétett tanulmány szerint a gén kulcsszerepet játszhat annak ellenôrzésében, hogy az agy mely része irányít olyan különleges funkciókat, mint a beszéd és az érzelmek – jelentette kedden a BBC internetes hírszolgálata. Az emberi agy felosztása aszimmetrikus. A jobbkezeseknél az agy bal féltekéje felelôs a beszédért és a nyelvért, míg a jobb félteke irányítja az érzelmeket. A balkezeseknél azonban éppen fordított a mûködés, s a kutatók szerint ezt az LRRTM1 okozza. Az orvosok arra a meggyôzôdésre jutottak, hogy az ilyen génnel rendelkezô embereknél nagyobb a skizofrénia kialakulásának kockázata, ezt az állapotot ugyanis gyakran hozzák összefüggésbe az agyfunkciók szokásostól eltérô egyensúlyával.
"Reméljük, hogy a kutatás eredményeit felhasználva megértjük majd, hogyan alakul ki az aszimmetria az agyban" – nyilatkozta dr. Clyde Francks, az oxfordi egyetem humán genetikai intézetének tudósa.
A genetikus azonban kiemelte, hogy a balkezeseknek semmi okuk a félelemre amiatt, hogy a tanulmány kapcsolatot talált a balkezesség és a skizofrénia között, hiszen a balkezesek túlnyomó többségénél sohasem alakul ki ez a betegség, és egyébként sem tudják még pontosan, hogy mi is ennek a bizonyos génnek a szerepe.
Az embereknek körülbelül a 10 százaléka balkezes.
Korábban publikált tudományos kutatások szerint a balkezesek agya gyorsabban jár, ha számítógépes játékot játszanak vagy sportolnak, illetve balkezességük elôny lehet a fegyvertelen küzdelemben. Ugyanakkor arra utaló jeleket is találtak, hogy néhány megbetegedésnek nagyobb a kockázata a körükben, és az is valószínûbb, hogy baleset éri ôket.
Ma már az esküvôi naptáraknak is a részét képezi a fogfehérítés, mint ahogyan olykor állásinterjú elôtt is ajánlatos ragyogóbbá tenni a mosolyt. A fogfehérítés kozmetikai beavatkozássá vált.
A fogszín genetikai adottság, de idôvel a legtöbb embernél elsötétül: fôleg a dohányzás, a kávé, a rossz szájhigiéné, illetve a fogakban végzett beavatkozások és balesetek is befolyásolhatják a különbözô árnyalatokat. Sok ember fogsora nem egyenletes színû, éppen az elôbb említett okok miatt. Ma már nemcsak az egészséges teljes fogsor követelmény némely munkahelyen, de a fehér vagy fehérített fogsor is. Hajdanán a fogszabályzó használata is furcsa szokás volt, mára természetes lett. Az orvosok szerint a fogfehérítésnek is ez lesz a sorsa. Igaz, nem mindegy, mikor és milyen módszerrel fehérítteti valaki a fogsorát. Alapfeltétel, hogy ne legyenek a szájban rossz fogak és a fogkövet is távolíttassa el elôbb a páciens. Ahogyan az egyik szépészeti szaklap fogalmaz, a felületi elszínezôdések, lerakódások, pigmentfoltok elôzetes eltávolítása azért fontos, hogy a fehérítôanyag erôteljesen fejtse ki hatását.
Mindezt megelôzi olykor a belsô fehérítés: elôfordul, hogy gyökértömô anyag színezi el belülrôl a fogat. Gondot okozhatnak azok a fogak, is, amelyekrôl lehúzódott az íny. A koronák, pótlások és tömések anyagára másképpen hat a hidrogén-peroxid vagy karbamid-peroxid – ez a fogfehérítô anyagok "lelke" – mint az élô fogakra.
A fogfehérítés lehet gyors, intenzív, alig egyórás beavatkozás, vagy kímélô, többnapos, sínes változatú, ez kisebb koncentrációban tartalmazza a fehérítô anyagot.
A hatás körülbelül 2-3 évig tart. Addig is kerülni ajánlatos a kávét, a cigarettát, a vörösbort, ezek ugyanis óhatatlanul sötétíthetik a fog árnyalatát.
A kultúrák – búza, árpa, zöldborsó, repce stb. – betakarítása után a felszabadított szántóterületeken ajánlatos tarlóhántást végezni tárcsás boronával, 8-12 cm mélységben, a talajon maradt hulladéknövények és a füvek felaprítása végett. A munkálatot közvetlenül a begyûjtés után kell végezni, akkor, amikor a talaj nedvességtartalma alacsony. A tarlóhántás jelentôsége: megmozgatja a talajt, elôsegíti a mikroorganizmusok anyagbontó tevékenységeit; biztosítja a talaj nedvességtartalmát a talaj hajszálcsövességének megszûnésével, a repedések tömítôdésével, a hulladéknövények és a felszíni föld keveredésével szigetelô talajtakaró képzôdik; az esôzések során a teljes vízmennyiség a talajba jut; elôsegíti a talajtakaróban lévô fûmagok csírázását és kikelését, amelyek a szántás során a barázdába kerülnek; a talajban megfelelô körülményeket biztosít a szerves anyagok lebomlásának, megsemmisíti a rovarfészkeket, elpusztítja a spórákat, a petéket megzavarva gátolja a betegségek terjedését és a kártevôk szaporodási ciklusát; a tarlóhántott termôterületeken a nyári szántás könnyebben és nagyobb hatásfokkal végezhetô, kisebb üzemanyag-fogyasztással.
A minôségi tarlóhántás érdekében a következô agrotechnikai elôírásokat kell tiszteletben tartani: a tarlóhántást a betakarítás után mielôbb el kell végezni; a tarlóhántás után a talaj felszínén minél kevesebb hulladék maradjon; a tarló és a föld keveréke legyen homogén; az egész területen az elôírt mélységben és egyenletesen kell a tarlóhántást végezni, a föld minél jobb aprításával.
A növénytermesztés technológiai folyamatában a tarlóhántásnak fontos szerepe van, amelyet ha kellô idôben és a minôségi elôírások betartásával végzünk, az hozzájárul a csírázás, kikelés optimális körülményeinek létrehozásához, a talaj nedvesség- és levegôtartalmának, valamint olyan tápanyagok biztosításához, amelyekre majd a következô veteményeknek szükségük lesz.
A nyári szántást ugyancsak a betakarítás után végezzük, jól beállított ekével, a talaj nedvességtartalmának függvényében, a megfelelô mélységben. Nyári szántáskor a csillagborona használata kötelezô. Amennyiben e munkálattal késlekedünk, a talaj kiszárad, ami megnehezíti a szántást. A nyári szántás elônyei: a fellazított talajba könnyebben bejut az esôvíz és nem párolog el; ôszig megfelelô víz- és levegôkészlet alakul ki a talajban, ami elôsegíti a biológiai tevékenységeket, hozzájárulva a tápanyag- felhalmozódáshoz; csökken a talajban levô gyommagok mennyisége, elpusztulnak a gyomok, a kártevôk; hozzájárul a hozamok növeléséhez mind az ôszi, mind a tavaszi kultúráknál. A nyári szántás minôsége megfelelô, ha a barázdák teljesen át vannak forgatva, ha a szerves anyagok, a mûtrágya jól alá vannak forgatva, ha a talaj porlasztása minimális, ha a barázdákban egységes a mélység, ha nincsenek kihagyások, ha nincsenek egymásra boruló barázdák. A nyáron szántott területeken az ôszi vetéseket optimális idôben lehet elvégezni, jól elôkészített és gyommentes, tiszta talajban.
Ioan Cotutiu mérnök, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal ügyvezetô igazgatója
Mi az EMVA (FEADR)?
Az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) hazai elnevezése Fondul European Agricol pentru Dezvoltare Rurala (FEADR). Az Európai Unió ezt a finanszírozási alapot azzal a céllal hozta létre, hogy támogassa a tagországokat a közös agrárpolitika (KAP) megvalósításában. A KAP szabályozások és mechanizmusok rendszere, amely a mezôgazdasági termékek elôállítására és forgalmazására, közös piaci rendtartásra, piacszabályozásra és a vidékfejlesztésre vonatkozik. Az EMVA Románia számára 2007-2013 között 7,5 milliárd eurót biztosít vidékfejlesztési támogatásra. A SAPARD-programhoz hasonlóan, az EMVA a magánvállalkozások társfinanszírozásának elvén alapul. Az európai alapokból a támogatások két hazai program keretében hívhatók le: Nemzeti vidékfejlesztési program 2007-2013 (NVFT), Nemzeti vidékfejlesztési stratégiai terv. A Nemzeti vidékfejlesztési program 2007-2013 megvalósításába a következô intézmények kapcsolódnak be: a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Vezérigazgatósága, amely a Nemzeti vidékfejlesztési program 2007-2013 menedzsmenthatósága, biztosítja az uniós pénzalapok megfelelô kezelését, konkrét tevékenységi intézkedéseket dolgoz ki, megállapítja a prioritásokat; a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetô Ügynökség fizetô szerv az NVFT támogatási program keretében, kivéve a hátrányos helyzetû övezetekre vonatkozó támogatásokat; Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség, ugyancsak fizetô szerv, ideértve a hátrányos helyzetû övezeteket is. Az NVFT program prioritásai négy fô célkitûzést szolgálnak: I. Az agrár- és erdészeti szektor versenyképességének növelése – a közösségi összalap 45%-a, 3.246.064.583 euró hívható le; II. A vidéki övezetek környezetének javítása – a közösségi összalap 25%-a, 1.805.375.185 euró használható fel; III. A vidéki térségekben az életminôség javítása, a gazdálkodási tevékenységek bôvítése – a közösségi összalap 30%-a, 2.046.598.320 euró használható fel; IV. LEADER program – az elôbbi célkitûzéseknél felhasznált összegek 2,5%-a, 123.462.653 euró.
Mi finanszírozható az EMVA (FEADR) keretében?
A vissza nem térítendô pénzalapok a következô magánberuházásokra használhatók: a termelési szerkezetek korszerûsítése (I. célkitûzés); az erdôk gazdasági értékének növelése (I. célkitûzés); a mezôgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelése (I. célkitûzés); a mezôgazdálkodás és e