Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A "puding próbája" lesz a május 19-i referendum. Most derül ki, avagy máris kiderült, hogy honatyáink milyen könnyelmûen és felelôtlenül "alkotják" a törvényeket. Azt nap mint nap tapasztaljuk, hogy a "kevésbé" organikus törvények joghézag dolgában vetekednek a svájci sajttal, s emiatt az állampolgár és az igazságszolgáltatás folyamatosan tévelyeg a sokféle értelmezési lehetôség útvesztôjében. A pontatlanság azonban, mint látjuk, az olyan fôbenjáró jogszabályokban is jelentkezik, mint a referendumtörvény, amely ahelyett, hogy a népszavazás eredményességének vagy eredménytelenségének változataira nyújtana útmutatót, egyszerûen "szájba vágja" az ügyet azzal, hogy "akkor érvényes, ha a választói névjegyzéken szereplô választópolgárok fele plusz egy elmegy szavazni". Punktum! Az érvénytelenség következményeivel foglalkozni már nem maradt szellemi energia.

Jó lenne tudni, hogy ez a trehány elgondolás annak idején kinek az ötlete volt, hiszen a parlamentnek bôséges tapasztalat állt volna rendelkezésére Európában utánanézni, máshol hogyan szabályozták az eshetôségeket. Ezt megspórolták. Így aztán most derül ki, hogy a korábbi hosszan tartó vita, miszerint a leadott érvényes szavazatok többsége döntsön valaminek az érvényességérôl, magának Basescunak és a Demokrata Pártnak is érdeke lett volna, s a mostani népszavazásból gyôztesen kerülhetett volna ki az elnök, ha annak idején nem tiltakoznak oly bôszen a referendumtörvény módosítása ellen. Ezzel szemben az várható, hogy jóval alacsonyabb lesz a részvétel, mint azt az érvényes szabályzó elôírja. Honatyáink a saját maguk ásta veremben kötnek ki, miközben logikusnak és törvényesnek látszó megoldást keresnek. Ám ilyen nemigen van, ugyanis semmilyen logika vagy jog szerint nem mondható ki, hogy az alacsony részvétel miatt érvénytelen referendum Traian Basescu gyôzelmét jelenti. Egy nem létezô helyzetet az Alkotmánybíróság semmilyen csûrés-csavarással sem változtathat létezôvé. Még kevésbé a parlament.

Így az a képtelen helyzet áll elô, hogy egy érvényes parlamenti határozat meg egy érvénytelen referendum nyomán lesz egy örökre felfüggesztett elnökünk. Az a megoldás, amire a parlament jutott a minap, hogy majd ôk döntik el az államfô sorsát, jogi érvvel nem támasztható alá. Vagyis honatyáink ott állnak "megfürödve", s tehetetlenségükben végtelen szócséplésekbe gabalyodnak. Nem látszik azonban, hogy tudatában lennének saját trehányságuknak, s legalább halvány célzásként hoznák a "NÉP" tudomására, hogy bizony megbuktak a referendumvizsgán. Hogyan lábalnak ki ebbôl a cirkuszi mutatványnak is beillô helyzetbôl? Úgy, hogy – mint már most is látható – megerôszakolják a logikát és a jogot. Az összparlamenti leégést akkor úszhatnák meg, ha valamiféle csoda folytán mégis érvényes lenne a referendum, az elnök maradna vagy menne, majd a referendumtörvényt sürgôsen összhangba hoznák az alkotmánnyal, az alkotmányt a valósággal és koherenciát teremtenének ott, ahol pillanatnyilag teljes a káosz.

Április 24-én, kedden délelôtt a Föld napja alkalmával, immár hagyományosan, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola mintegy 300 diákja kitakarította a Maros Cementlapok és Hétfák közötti szakaszát. Alig néhány óra alatt egy teherautónyi szemetet gyûjtöttek össze, még tegnapra is maradt elszállítanivaló. A rendezvényt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is támogatta.

A kormány a május elsejét megelôzô hétfôt is munkaszüneti nappá nyilvánította a közintézményekben, a Munka- és Családügyi Mnisztérium javaslatára. A mai kormányülésen hozott döntés szerint a határozat kiterjeszthetô a magánszférában dolgozókra is, a munkaadók és alkalmazottaik közötti megegyezés szerint, de a kiesô munkaidôt május 5-én pótolni kell.

Másodszorra is elhalasztották az elektronikus útlevelek kibocsátásának határidejét. A kormány tegnap úgy döntött, hogy újabb négy hónappal, 2008. január 1-jéig tolja ki a határidôt mind a román állampolgárok, mind a román állampolgársággal nem rendelkezô személyek esetében. A 2006. évi 1869-es kormányhatározatban szereplô korábbi idôpontot azért halasztották el, hogy betarthassák a közbeszerzési szerzôdés odaítélésére vonatkozó törvény elôírásait.

A kormány tavaly áprilisban határozott úgy, hogy 2007. januártól hozzák forgalomba az elektronikus útleveleket, amelyek a polgárok ujjlenyomatait valamint egyéb adatait elektronikusan tárolják. Az elektronikus útlevelek elkészítésével, a versenytárgyalások megszervezésével és lebonyolításával a kormányfôtitkárságot bízták meg.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elutasította román kollégájának, Adrian Cioroianunak azt a kérését, hogy tartsanak külön kétoldalú megbeszélést Oslóban a NATO- tagállamok és Oroszország külügyminisztereinek április 26-i tanácskozása alkalmával – közölte szerdán a román külügyminisztérium szóvivôje. Az amerikai külügyminisztérium azzal indokolta az elutasítást, hogy rövid oslói tartózkodása alatt Rice-nak nem lesz ideje külön megbeszélésre, ám a román fél azt feltételezi, hogy a romániai belpolitikai válsággal, a Traian Basescu államfô tervezett leváltása kapcsán kialakult helyzettel függ össze.

Kedden ért véget a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kétnapos jubileumi tudományos ülésszaka. A Román Akadémia, a Román Orvostudományi Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tizenöt éve folytat közös kutatást a gyógynövények szakterületén, a kutatáshoz a késôbbiekben még négy ország tudományos akadémiája csatlakozott. A hétfô esti ünnepélyes megnyitót kedden konferenciákkal folytatták, az ülésszak a következtetések megfogalmazásával zárult.

Hétfô este prof. dr. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora román és angol nyelven köszöntötte a résztvevôket, a külföldi szaktekintélyeket. A tudományos akadémiák közötti együttmûködés kapcsán elmondta, a kutatási programok fô témája volt. A Lamiaceae család chemotaxonómiája. Az utóbbi évek általános tendenciájának nevezte a természethez való visszatérést, nagy jelentôségûnek a gyógynövénykutatást, az alternatív medicinát. Prof. dr. Csedô Károly, a kutatási téma felelôse magyarul üdvözölte a meghívottakat, és hangsúlyozta, hogy a csapatmunka eredményesebb az egyéni törekvéseknél. "Az évenkénti kutatási programok mellett kétévenkénti elôadói üléseket és képzéseket tartottunk. Mind a kutató, mind a továbbképzô munkában figyelembe vettük az Egészségügyi Világszervezet és az EU élelmiszerekkel és gyógynövényekkel kapcsolatos javaslatait" – tette hozzá.

Az ünnepélyes megnyitó keretében a MOGYE rektora Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki a tudományos akadémiák közötti együttmûködést 1991-ben kezdeményezô Máthé Imre professzort, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognózia Intézetének igazgatóját, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadóját, a gyógynövények területén elért kutatási eredményei elismeréseként. Prof. dr. Manfred Anke, a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatója a Professor Emeritus oklevelet vehette át, kutatói munkássága elismeréseként. Az egyetem rektora meglepetést is tartogatott: kiváló professzori címet adományozott oktatói és tudományos munkássága elismeréseként a "szerénység bajnokának", Csedô Károly professzornak.

A jubileumi ülésszak második napja az egyetem szenátusi termében értekezésekkel, poszterek bemutatásával folytatódott, majd a résztvevôk következtetéseket és új projekteket fogalmaztak meg.

Egy készülô könyv egyik fejezetébôl született meg – igaz, kissé késôbb – maga a mû, a székelység történetérôl szóló. A letelepedéstôl szinte Trianonig. A könyvet – A székelység rövid története a megtelepedéstôl 1918-ig – is és bemutatóit is rendkívüli érdeklôdés kíséri országszerte, illetve határon túl. Kedd délután Marosvásárhelyen is bemutatták. Stílszerûen a Bernády Házban, Pál-Antal Sándor fôlevéltáros méltatásával.

A vendéglátó szerepében Nagy Miklós Kund üdvözölte a telt házat eredményezô megjelenteket: a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó vezetôi, szerkesztôi, illetve a szerzô – aki közvetlenségével, személyiségével egyaránt vált igen népszerûvé – úgy járnak Vásárhelyre, mint haza. A Székelyföldet e könyv kapcsán már körbejárta Egyed Ákos, nem egy helyen ünneplôben fogadták. Kötete iránt nagyon nagy az érdeklôdés, a budapesti könyvfesztiválon idén több mint száz darabot adtak el. Kozma Mária, a kiadó fôszerkesztôje megerôsítette az elhangzottakat: Egyed Ákos új könyve a Pallas Akadémia 400. kötete. Sikerkönyv, eddig több mint egy tucat író-olvasó találkozón mutatták be, és mindez jelzi: a székely közösségnek igénye van erre a kötetre és örvend annak, hogy megjelent.

Pál-Antal Sándor a barát és a szakmabeli szemszögébôl méltatta a frissen megjelent kiadványt.

– Ez az alkalom nem egyszerû könyvbemutató, hanem egy neves történész igazán nívós összefoglaló munkájának megismertetése. Egyed Ákos tudományos kutató az MTA megválasztott, külsô tagja, a debreceni egyetem többszöri vendégprofesszora. A változások után és óta az Erdélyi Múzeum Egyesületért tevékenykedik, munkássága példaértékû. Fô kutatási területe a polgárosodás útjára tért, 1848 utáni Erdély története. Ehhez elkerülhetetlenül kapcsolódik a forradalom történetének kutatása is, a témában több könyv kötôdik a nevéhez. Az összefoglaló jellegû, egységes székely történelem megírásának gondolata nem újkeletû, annak idején több kutatót kértek fel a külön fejezetek megírására. De volt olyan rész is, amelyre nem találtak történészt, senki sem vállalta el. És olyanok is voltak, akik tovább kutattak. Ilyen történész Egyed Ákos is, akinek e kutatásából született meg a szóban forgó könyv. Eredetileg csak egy fejezetrôl, a székelység XIX. századi történetérôl volt szó. Végül a szerzô elvállalta, hogy ír egy változatot a szélesebb olvasóközönségnek. Az eredmény a mai olvasó számára rendkívül hasznos kézikönyv. Rövidsége ellenére nem egyszerû történetmesélés, hanem szakírás, amely szigorúan betartja a szakmai követelményeket. Négy nagy fejezetben mutatja be a székelység történetét a letelepedéstôl a hatalomátvételig. A négy nagy rész több mint száz alfejezetre oszlik. Egyed Ákosnak sikerült egyszerre igen olvasmányos és tudományos mûvet írnia – hallottuk Pál-Antal Sándortól. A továbbiakban Kozma Mária kérdéseire válaszolva a szerzô szólalt meg, részletesen mutatva be a kötetet, fejezetenként, illetve témánként domborítva ki a székelységgel kapcsolatos legérdekesebb tudnivalókat.

A sikeres, nívós est zárásaként Egyed Ákos dedikálta székely történetét.

Anyanyelv

Kedves ismerôsök megkérdezték tôlem, hogy miért írjuk külön a titkos ügynök szavakat, ha a titkosrendôrt egybeírjuk. Ugyanaz a kérdés a légi járat, téli szünet és tûzifa esetében.

Egyáltalán miért tevôdik fel a kérdés? Nos azért, mert amint látjuk, ugyanazzal a toldalékkal láttuk el a szószerkezetek, illetve az összetételek elsô tagját. Elsô esetben az -s, második esetben az -i névszóképzôvel. Mégis másképp írjuk az ugyanazon képzôt viselô szavakat.

Utánanéztem a kérdésnek, és egy elég egyszerû módszerrel tudok válaszolni: az összetett szavak jelentéssûrítô összetételek. Tehát körülírással mondhatjuk el jelentésüket: a tûzifa olyan fa, amelyet fûtésre használunk. A titkosrendôr olyan rendôrségi alkalmazott, aki titkos ügyekkel foglalkozik. Ezzel szemben a szószerkezetek esetében egy minôségjelzôs viszonyról van szó, tehát elmondhatjuk, hogy: ez az ügynök titkos, ez a járat légi, ez a szünet téli, míg ez a fa tûzi kicsit furcsán hangzik.

Egy újabb kérdéses írásmód a települések nevének írása. Miért írjuk egybe a Törökbálint vagy Adyendre (volt Érmindszent) helységneveket, de külön a Dózsa György község nevét? A válasz csak annyi, hogy nem írjuk külön. A magyar helyesírás szabálya kimondja, hogy abban az esetben, ha a település valamely személy teljes nevét felveszi, akkor a személynevet egybeírjuk. Tehát helyesen Dózsagyörgy község. Viszont ha utcanévként szerepel, akkor különírjuk így: Dózsa György utca.

A címbeli kérdésnél maradva megvizsgáljuk azt is, hogy mit jelentenek a több száz éves, illetve több százéves szókapcsolatok. Több száz (két- háromszáz) éves tölgy áll az udvarban. Több százéves (száz évet betöltött) emberrel találkoztam életem során. Kicsit hasonlít a fentiekhez a több százezer szószerkezet, amely néhány százezret jelent: Több százezer lejjel tartozik nekem. Ez a forma a helyesírási útmutatóban is elfogadott. Az elôbbi szókapcsolat mintájára felírhatnánk (egyesek fel is írják) a több száz ezer alakot is, azonban ez nem helyes. Nem engedi a számnevek helyesírása, amely szerint a kerek ezreseket, milliósokat stb. egybe kell írni.

Továbbra is várom kérdéseiket, amelyekre megpróbálok válaszolni.

A Tony Blair miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után Angela Merkel kancellár újabb erôfeszítéseket tesz az európai alkotmányozó folyamat felgyorsítására – közölték német kormányforrások szerdán.

Az idézett források szerint a brit kormányfôvel elôzô este folytatott tárgyalások tisztázó jellegûek voltak, s különösen nem változtak az álláspontok. Mindennek lényege: egyetértés van abban, hogy szükség van az unió mûködôképességének hatékonyabbá tételére, az ezt célzó, új szerzôdéssel kapcsolatban azonban eltérnek a nézetek. Míg Angela Merkel a korábbi alkotmányos szerzôdés lehetô legteljesebb megôrzése mellett szállt síkra, Tony Blair azt hangoztatta: nem szükséges, hogy az új szerzôdés alkotmányos formát öltsön.

Ennek ellenére az unió elnöki tisztét betöltô német kancellár nem adta fel az alkotmánnyal kapcsolatos törekvéseit, s ennek érdekében az elkövetkezô néhány napban küldötteket meneszt a többi huszonhat tagállam fôvárosába. Eszerint a szerzôdés elôkészítésével megbízott két közeli munkatársa – az úgynevezett serpák – május elsô hetéig bezárólag valamennyi tagországba ellátogatnak. Uwe Corsepius és Reinhard Silberberg feladatul kapta, hogy mindenütt egyeztetéseket folytasson mind tartalmi, mind idôrendi kérdésekrôl. Mindenesetre – s ebben a vonatkozásban teljes volt az egyetértés Tony Blairrel – a kancellár asszony eltökélt szándéka az, hogy a német elnökséget lezáró, június végi EU-csúcsértekezlet napirendjére az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban konkrét menetrendet terjesszen elô, tartalmi vonatkozásban pedig a lehetô legegyértelmûbb irányt mutasson.

A táborok nagyjából ismertek. Berlin abból indul ki, hogy a korábbi szerzôdést összesen tizennyolc tagország – köztük Magyarország – ratifikálta. Csehország, Lengyelország és Hollandia ezzel szemben határozottan szerzôdésellenes, míg Nagy-Britannia sem különösebben lelkesedik az alkotmányért. "Sötét ló" Franciaország, ebben a tekintetben a német kormány az elnökválasztás eredményére vár. A két jelölt közül ugyanis a konzervatív Nicolas Sarkozy elutasítja a franciák által egyszer már leszavazott, korábbi szerzôdést, míg a baloldali Ségolene Royal bizonyos kérdések tisztázása esetén hajlandó lenne újabb referendumot rendezni.

Az említett források jelezték ugyanakkor, hogy Berlin kész bizonyos kompromisszumra. Ezzel kapcsolatban egyebek között arra utaltak: a korábbi szerzôdés tartalmi elemeinek lehetô legteljesebb megôrzése esetén a német kormány lemond arról, hogy a szerzôdést alkotmánynak nevezzék.

Az Egyesült Államok kinyilvánította, hogy méltányolják az orosz és a szerb kormány észrevételeit a koszovói kérdés tartós megoldására irányuló diplomáciai erôfeszítések során.

Sean MacCormack washingtoni külügyi szóvivô keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: megpróbáljuk figyelembe venni Oroszország aggodalmát, csakúgy, mint a szerb kormányét, de eljött az idô arra, hogy olyan megoldással álljunk elô, ami hosszú távon fenntartható lesz.

A szóvivô Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter- helyettes szavait kommentálta, amelyek szerint nem fog átmenni az ENSZ Biztonsági Tanácsán a Koszovónak függetlenséget ígérô Ahtisaari-terv elfogadását javasló határozattervezet.

MacCormack azt is kijelentette, hogy az ENSZ BT küldöttsége szintén egy ilyen kezdeményezés céljával látogat Belgrádba és Pristinába. – Az a véleményünk és a Biztonsági Tanács, valamint az összekötôcsoport tagjainak a véleménye is, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan Koszovóban, és idôben meg kell találni a tartós megoldást – mondta MacCormack.

Az amerikai kormányzat korábbi nyilatkozataiban erôteljesen elkötelezte magát a Martti Ahtisaari ENSZ megbízott nevével fémjelzett terv mellett, amelyet azonban Belgrád és Moszkva bírált, és további tárgyalásokat szorgalmazott a mindkét felet kielégítô megoldás érdekében. Ellenzi Kína is, hogy Koszovó kérdésében bármilyen megoldást ráerôltessenek Szerbiára.

Huszonöt évet töltött börtönben nemi erôszakért az amerikai Jerry Miller, akit hétfôn ártatlannak nyilvánítottak DNS- bizonyítékok alapján, amelyek egyértelmûen kimutatták, hogy nem ô követte el a neki felrótt bûntényt. A bíró semmisnek nyilvánította az egykori ítéletet, amit Miller családja és barátai üdvrivalgásban fogadtak a tárgyalóteremben.

Felmentése immár a 200. olyan eset az Egyesült Államokban, amelyben DNS-minták vizsgálatával sikerült tisztázni elítélteket – közölte a New York-i Ártatlanság Program elnevezésû non-profit szervezet, amely tévesen elítélt foglyok kiszabadításán dolgozik. A most 48 éves Millert annak idején nemi erôszak, rablás, emberrablás és bántalmazás elkövetésében találták bûnösnek. Tavaly márciusban idô elôtt szabadult a börtönbôl, azóta két állásban dolgozik és egy családtagjával él Chicago egyik elôvárosában. Felmentése azt is jelenti, hogy nevét törlik a nemi bûncselekményt elkövetôk nyilvántartásából.

A férfit azután tartóztatták le, hogy 1981 szeptemberében Chicago egyik parkolóházában megtámadtak egy 44 éves nôt, amint be akart szállni az autójába. A támadó megerôszakolta a nôt, majd bezárta ôt a kocsi csomagtartójába és elmenekült, amikor meglátta, hogy két parkolóôr felé tart. A parkolóház dolgozói utólag, egy szembesítésnél Millert választották ki a felsorakoztatott gyanúsítottak közül.

A tárgyaláson a vádlott azt vallotta, hogy a bûntény elkövetése idején egy boxmeccset nézett odahaza. Ennek ellenére bûnösnek nyilvánították, és a bíróság 45 év szabadságvesztésre ítélte ôt. Tavaly az Ártatlanság Program munkatársai gyôzték meg Cook megye ügyészeit, hogy végezzenek DNS-vizsgálatot az áldozat ruháján talált spermaminták alapján.

(MTI) – Svájc az évszázad végéig kétharmadával akarja csökkenteni az ország energiafogyasztását. Ezt Moritz Leuenberger környezetvédelmi miniszter jelentette be egy berlini energiahatékonysági konferencián.

A Neue Zürcher Zeitung címû lap internetes változata tudósított arról, hogy Leuenberger szerint a 2000 watt jelenleg bolygónk egy lakójának átlagos energiafogyasztása évente. Nyugat- Európában ez a fogyasztás jelenleg lakosonként átlagosan 6000 wattot tesz ki, míg Etiópiában 500, az Egyesült Államokban viszont 12000 watt. Leuenberger szerint Svájc képes arra, hogy 2100-ra megvalósítsa a 2000 wattos országot, vagyis ekkora legyen az egy lakosra jutó átlagos energiafogyasztás évente.

A technológia megvan, hiszen már építenek olyan házat, amely gyakorlatilag külsô energia nélkül mûködik. A példa azt mutatja, hogy nem kell lemondani a komfortról és a mobilitásról, azonban az komoly nehézséget jelent, hogy a takarékos technológia gyakran még sokkal drágább a hagyományos termékeknél.

A svájci politikus ezért arra kérte kollégáit, hogy fogjanak össze, és ne elégedjenek meg a a lehetséges legkisebb közös nevezôvel. "Az a kijelentés, hogy a szigorúbb gazdasági szabályozók más országokkal szembe hátrányt jelentenek, egyszerûen felelôtlen" – mondta a svájci miniszter.

Leuenberger szerint globális szén-dioxid-adót kellene bevezetni világszerte, ami mindenütt megdrágítaná a fosszilis energiát, és mindenkit arra kényszerítene, hogy valóban takarékoskodjon. Egy ilyen adót nem egyszerû bevezetni, de a globális fölmelegedés a következô években hatalmas költségeket okoz. A károk elkerülhetetlenek, de ezzel az adóval fékezni lehetne a klíma további felmelegedését, és finanszírozni lehetne a megelôzést – mondta a Neue Zürcher Zeitung tudósítása szerint a berni kormány minisztere.

Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját; szerdán Kolozsváron került sor az elsô találkozóra, amelyen Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek fôosztályának fôigazgatója tartott elôadást. A fôigazgató az MTI-nek elmondta: céljuk az, hogy az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban is bemutassák, ahol nagyobb magyar közösségek élnek.

A kolozsvári konferencia után – amelyet a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulátusa szervezett -Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek.

A találkozók célja kölcsönösen tájékoztatni egymást egyrészt az adott ország nemzeti fejlesztéspolitikájáról, másrészt pedig az európai területi együttmûködésben rejlô forrásokról, amelyek csakis közös célmeghatározások mentén pályázhatók meg – mondta.

Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedôk egy része értékeli a megújuló kétpillérû nemzetpolitika által biztosított lehetôségeket, és hajlandók együttmûködni az új keretek között.

Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylô megközelítésmód, akik
"etnobizniszben gondolkodnak", és "nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez".

Az MTI kérdésére cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) hétfôn közzé tett állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítô szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülôföld Alap idei pályázati kiírásából.

Törzsök Erika emlékeztetett, hogy a Szülôföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztetô Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetôjével közösen határozta meg az idei prioritásokat.

Rámutatott: az ifjúsági szervezetek nem maradnak támogatás nélkül, hiszen az alap mindhárom kollégiumának felhívásaira pályázhatnak.

– Egy kezdô közalkalmazott keresetébôl a mostani fizetési rendszerben nem lehet megélni, ezért fogtunk hozzá 2005-ben az egységes bérezési rendszer kidolgozásához – nyilatkozta Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke azon a nemzetközi konferencián, amelyet az intézmény szervezett Bukarestben Az európai közalkalmazotti funkció bérezése címmel. Az elôadók között szerepeltek az Európai Unió és az EBESZ tagállamainak szakértôi is, akik a bérezési reformmal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették.

Elôadásában Birtalan József, a rendezvény házigazdája hangsúlyozta: a bérek nem elég vonzóak, ezért azok, akik szakmailag felkészültek, nem maradnak meg közalkalmazottnak. Alulmotiváltak, így szakmai teljesítményük, munkájuk hatékonysága is gyakran kívánnivalót hagy maga után. 1999-ben a teljes szakmai karriere csúcsára 37 év alatt érhetett egy köztisztviselô. Ez pedig már a nyugdíj-korhatár közelét jelentette. Nyolc év alatt, az átalakítások után ma már kevesebb mint fele: 16 év alatt "befutható" ez a pálya. Ami a fizetéseket illeti: 2004 óta a közalkalmazottak bérezésére külön szabályok vonatkoznak, de csak átmenetileg, az új rendszer kialakításáig. Ugyanebben az évben jelentôs fizetésemelést hajtottunk végre, két okból. Egyrészt, mert az összeférhetetlenségi kikötések megfosztották a közalkalmazottakat minden egyéb jövedelmi forrástól, másrészt pedig azért, hogy elérjük: ugyanazon kategóriában alkalmazott köztisztviselôk azonos felkészültséggel és felelôsséggel ugyanannyi fizetést kapjanak, attól függetlenül, hogy a központi vagy a helyi közigazgatásban dolgoznak. Ennek szellemében kezdôdött meg az egységes bérezési törvény kidolgozása 2005-ben.

Az egységes fizetési rendszerre való átállás nem jelentheti a közalkalmazotti karrier megtörését, átmenetre van szükség a jelenlegi és az új rendszer között, amelyben minden érintett újra megtalálja a helyét.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg szerdán Kisinyovban Vladimir Voronin moldáv köztársasági elnök és Göncz Kinga magyar külügyminiszter jelenlétében a közös uniós vízumkérelem-átvevô központot (CAC).

A központ a magyar külképviselet keretében mûködik majd, a megnyitó ezért a helyi magyar nagykövetség elôtt, illetve az épületen belül zajlott. A nagykövetség elôtti utcán elhelyezett piros szônyegen minden fontosabb személy felsorakozott, aki az érintett országokat, illetve az Európai Uniót képviseli. Az esemény egyik legfôbb meghívottja Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke volt. A moldáv államfôn és külügyminiszteren kívül jelen volt az osztrák diplomácia vezetôje, a szlovén belügyminiszter, az észt és a lett parlament elnöke.

Voronin elnök köszöntô beszédében történelmi jelentôségû eseménynek nevezte a központ megnyitását, amely szerinte szélesre tárja Európa kapuit a moldovaiak számára. Köszönetet mondott az Európai Bizottság alelnökének a CAC létrehozását érintô kezdeményezéséért, a magyar kormánynak pedig azért, hogy vállalta e nagy és nehéz feladat felelôsségét.

Frattini arra biztatott, hogy több más ország is csatlakozzon ennek az intézménynek a munkájához. Göncz Kinga elmondta: Magyarország örömmel vállalta az úttörô szerepet egy ilyen központ mûködtetésében. Elmondta: vannak már jelek arra, hogy más országok is szeretnék alkalmazni ugyanezt a modellt a vízumkiadás terén.

A szalag átvágása után Voronin elnök, Franco Frattini és Göncz Kinga együttesen nyomta meg a belsô irodahelyiségben a CAC honlapját megnyitó, kivetítôn is megjelenített honlapját.

Ami a CAC mûködését illeti, mostantól e központ közremûködésével adnak ki magyar, osztrák, szlovén és lett vízumokat a kérelmezô moldovaiak számára. Litvánia, Dánia és Luxemburg is jelezte már érdeklôdését, hogy csatlakozzon a központhoz. Az adatokat elektronikus úton továbbítják az érintet országok belügyminisztériumaiba. Ezeknek az információknak a birtokában havonta Kisinyovba utaznak az illetékes konzulok (Bukarestbôl az osztrák, Kijevbôl a szlovén és a lett konzul), ôk adják át a kérelmezô moldovaiaknak a vízumot.

Februárban egyébként Románia is bejelentette Brüsszelben, hogy szeretne hasonló uniós vízumkiadó központot nyitni. Cesare de Montis, az Európai Bizottság kisinyovi delegációjának vezetôje egy nyilatkozatában közölte: az EU-t meglepetésként érte ez a bejelentés, hiszen azt nem elôzte meg a Románia és az EU, illetve a Románia és Moldova közötti kétoldalú egyeztetés.

Stratan moldáv külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint Moldova nem támogatja a román kezdeményezést. Nem rejtette véka alá: ennek hátterében a kétoldalú kapcsolatokat érintô néhány kérdés megoldatlansága áll. A két országt ugyanis nem tudott még megegyezni az alapszerzôdésének néhány megfogalmazását, illetve a határszerzôdés megújítását illetôen.

Több reformkísérlet után megszületett a törvényes és intézményes keret az új hárompilléres nyugdíjrendszer kialakítására. Kerekes Károly RMDSZ- képviselôt, a képviselôház munkaügyi és szociális szakbizottságának tagját kérdeztük a kialakítandó rendszerrôl. Amely – tegyük hozzá – nem egyhamar lesz mûködôképes, de mielôtt "belelépnénk", hasznos lesz tájékozódni.

– A hárompilléres nyugdíjrendszer elsô pillére tulajdonképpen nem más, mint a jelenlegi állami társadalombiztosítás, amelyet a 2000. évi 19-es számú törvény szabályoz és amely 2001. április 1-jén lépett hatályba. Ez a társadalombiztosítás a következô típusú nyugdíjakat nyújtja: korhatárnyugdíj, elôzetes nyugdíj, rokkantsági nyugdíj és utódlási nyugdíj.

A második pillér a kötelezô magánnyugdíj-biztosítás, amely kiegészíti az elsôt, úgymond pót- nyugdíjbiztosítást jelent. Az ide vonatkozó jogszabály a 2004. évi 411-es számú törvény, amely 2006. július 1-jén lépett hatályba, de csak 2008-tól lesz mûködôképes. Ennek a nyugdíjbiztosításnak kötelezô módon tagjai mindazok a 35. életévüket be nem töltött személyek, akik elôször válnak kötelezôen az állami társadalombiztosítási rendszer biztosítottjaivá. Csatlakozhatnak a nyugdíjalaphoz a 45. életévüket be nem töltött személyek is, akik már biztosítottak és hozzájárulnak az állami társadalombiztosítási alaphoz.

– Hogyan válik valaki e nyugdíjalap tagjává?

– Ha saját kezdeményezésre vagy a nyilvántartó intézmény által beosztás nyomán aláírja a csatlakozás iratait. Azt a személyt, aki a törvény szerint köteles a nyugdíjalaphoz csatlakozni, de a kötelezettség keletkezésének idôpontjától számított 6 hónapon belül nem csatlakozik egyetlen nyugdíjalaphoz sem, a nyilvántartó intézmény véletlenszerûen beosztja valamelyik nyugdíjalaphoz. A nyugdíjalapot legalább 100 alapító taggal megkötött polgári társasági szerzôdéssel hozzák létre, de 3 év elteltével legalább 50.000 tagja kell legyen. Az e nyugdíjalapot koordináló tanács – amelyet a kezdeményezô tagok közül választanak meg – illetékes az alapkezelôvel egyezkedéseket folytatni és aláírni az alapkezelési szerzôdést. Az ide vonatkozó szabályokat a Nyugdíjalap-felügyelet Országos Bizottsága bocsátja ki.

– A magánnyugdíj-biztosítás tagjainak biztosítási járulékát a jelenlegi állami társadalombiztosítási járulék egy része képezi, vagyis a jelenlegi 9,5%-os állami társadalombiztosítási járulékból 2%-ot a magánnyugdíjalapba folyósítanak.

– Ez a hozzájárulás 8 év alatt az évenkénti 0,5%-os emeléssel 6%-ra nô. A nyugdíjalap csak azután fogad el járulékokat, miután mind az, mind pedig a nyugdíjalap-kezelô rendelkezik a Nyugdíjalap-felügyelet Országos Bizottsága által kibocsátott engedélyekkel. A magánnyugdíj-szolgáltató a hatályos jogszabályoknak megfelelôen létesített nyugdíjtársaság vagy gazdasági társaság, amelynek tevékenységi tárgya kizárólagosan a nyugdíjalapok kezelése, a nyugdíjak kiszámítása és folyósítása. Ez a társaság a tag számláján levô nettó egyéni aktíva és matematikai számítások alapján állapítja meg a magánnyugdíj összegét. A magánnyugdíj-biztosítás tagja az állami társadalombiztosítási rendszerben megállapított korhatári nyugdíjazási feltételek teljesítésének idôpontjától jogosult a magánnyugdíjra. Ezek a feltételek a nyugdíjkorhatárra és a kötelezô társadalombiztosítási idôszakra vonatkoznak, amelyek, mint tudjuk 2015-ben 65 éves korhatárt jelentenek a férfiak, 60 éves korhatárt a nôk esetében, illetve 35 év biztosítási idôt a férfiak és 30 év biztosítási idôt a nôk esetében.

A munkahely, a lakóhely vagy a tartózkodási hely más államba helyezése esetén a biztosított személy megôrzi a romániai magánnyugdíj jogosultságát és nyugdíját az adott államban folyósítják.

A nyugdíjalap aktíváit a jövedelmek növelése és a biztosított személy érdekében fekteti be a nyugdíjalap-kezelô, kizárólagosan a törvény által elôírt pénzügyi tevékenységekbe, tehát nem lehet azokat bármilyen pénzügylet céljából hasznosítani.

– A harmadik pillér a fakultatív nyugdíjbiztosítás.

– Amint a nevébôl is kitûnik, önkéntességi alapon mûködik, tehát a hozzá való csatlakozás egyéni opció kérdése. Az ide vonatkozó elsô jogszabály a 2004. évi 249-es számú törvény, amely sajnos mûködésképtelennek minôsült a szabályozási hiányosságok, megszorítások miatt, így hát a nyugdíjalap- kezelôk számára érdektelenné vált. Tehát szükséges volt ennek felülvizsgálata és az európai uniós elvárásoknak megfelelôen új törvény kidolgozása. Ez a 2006. évi 204-es számú törvény, amely 2006. június 3-án lépett hatályba, de ez is csak 2008- tól fog mûködni, ugyanazon okok miatt, mint a kötelezô magánnyugdíj-biztosítás, vagyis a módszertani normák kidolgozásának késése, illetve a nyugdíjszolgáltatók engedélyezése miatt. Ezt a nyugdíjbiztosítást is magántársaságok adminisztrálják. A fakultatív nyugdíjbiztosításhoz azok a személyek csatlakoznak, akiknek életkora nem haladja meg az ötvenkét és fél évet, ugyanis csak az a biztosított személy részesülhet fakultatív nyugdíjban, aki legkevesebb 90 hónap járulékfizetési idôszakkal rendelkezik, aki betöltötte a 60. életévét és a nyugdíjaktívája legalább a legkisebb nyugdíjban való részesüléshez szükséges összeggel egyenlô. A fakultatív nyugdíj-biztosítási járulék a személy havi bruttó javadalmazásának maximálisan 15%- át képezi, amelyet megállapodás szerint a munkavállaló és a munkáltató megosztva fizethet be. Mind a munkavállaló, mind a munkáltató évi jövedelmi, illetve profitadójából letudható a járulék összege minden biztosított személy esetében 200 euróig terjedôen.

– Hová fordulhatnak azok, akik valamelyik fakultatív nyugdíj-biztosítási alaphoz szándékoznak csatlakozni?

– A Magánnyugdíj-felügyeleti Bizottság által engedélyezett bármelyik biztosítótársasághoz. Ez esetben is a biztosítási járulékot kizárólagosan a biztosított személy érdekében fektethetik be, a törvény által elôírt módon. A munkáltató feladata, hogy havonta folyósítsa a biztosítási járulékot. A pénzalapok kezelésének módját egy felügyeleti bizottság ellenôrzi.

A munkahely, a lakhely vagy tartózkodási hely megváltoztatása esetén (de csak EU-tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség valamelyik államában) megôrzi romániai fakultatív magánnyugdíj-jogosultságát, és nyugdíját az illetô államba folyósítják.

– Milyen stádiumban van az érvényes szabályozás végrehajtása? Mi a pontos menetrend?

– A szabályozás immár véglegesnek tekinthetô, a módszertani normák is megszülettek, folyamatban van a magánnyugdíj-társaságok kiválasztása és engedélyezése. A bizottság már az év elejétôl megkezdte az engedélyezést a magánnyugdíj- társaságok számára, amelyek fakultatív nyugdíjalapot kívánnak létrehozni és április 10-tôl megkezdôdött azok számára is az engedélyezés, amelyek a kötelezô magánnyugdíj-rendszer mûködtetésére vállalkoznának. Fontos kritérium, hogy a magánbiztosító megfelelô garanciával bírjon a biztonságos mûködéshez. Megemlíteném azt is, hogy a magánnyugdíj-rendszert mûködtetô társaság a nyugdíjalap kezelésekor szükséges minimális 5 millió euróval egyenértékû RON alaptôkével kell rendelkezzen a létrehozás pillanatában. A törvény szerint a nyugdíjalap nem nyilvánítható csôdhelyzetbe jutottnak.

– Honnan lesz bizalom ezek iránt, hiszen az elmúlt másfél évtized alatt a tönkretett bankokra, befizetési alapokra gondolva, senki sem bízik igazán a befizetett pénzek tisztességes kezelésében? Tehát mi a garancia arra, hogy aki befizet, nyugdíjra is számíthat?

– A magán-biztosítótársaságok mûködését szigorú elôírások, garanciarendszerek szabályozzák, annak érdekében, hogy a biztosított személyek valóban megkaphassák nyugdíj formájában a folyószámlájukon összegyûjtött tôkéjüket. A befizetett összegek befektetési módját sorozatos pénzügyi ellenôrzésnek vetik alá, kötelezô a garanciaalap és a tartalékalap létrehozása, amelyeket az alapkezelôk hozzájárulásából, valamint ezek befektetéseibôl származó bevételeibôl finanszíroznak. A biztosítási járulékok és azok hozamai egyéni folyószámlákon vannak feltüntetve és bármikor pontosan tudható, kinek mekkora a nyugdíjalapja.

– Mi az ügyben az RMDSZ álláspontja?

– Az RMDSZ támogatja ennek a rendszernek a bevezetését, hiszen sajnos a román társadalom is elöregedô társadalom, mint a többi európai országoké, és egyre kevesebb az aktív személy. Ez utóbbi által befizetett biztosítási járulék nem képes fedezni a nyugdíjellátás költségeit, tehát szükség van a tôkésített magánnyugdíj-biztosításra is a mostani aktív generációk érdekében. Azok a személyek, akik mindhárom nyugdíjhozzá-járulást fizetik, hosszabb távon, 10-15 év múlva, a fizetésük 80%-át megkaphatják nyugdíjként.

A Maros Megyei Tanfelügyelôség a Vajdaszentiványi Általános Iskola közösségét kérte fel az idei regemondó verseny megszervezésére. A megye számos településérôl összesereglett harmadik osztályosok és az ôket elkísérô szülôk, tanítók megtapasztalhatták a vajdaszentiványiak jól ismert vendégszeretetét.

A szombat délelôtti ragyogó napsütésben, rendhagyó módon az iskolaudvaron nyitotta meg az ünnepséget Nagy Erika igazgatónô, majd az iskola volt igazgatója, Barta Zoltán köszöntötte az egybegyûlteket és röviden ismertette a falu történetét. Ezt követôen Szabó Tímea tanítónô ötlete alapján Szabados Levente tanító segítségével a vajdaszentiványi diákok bemutatták a Fehér ló mondáját. Miután az iskola udvarán a hét vezér megkötötte a vérszerzôdést, a jelenlévôk csatlakoztak a hét magyar törzshöz és a falu utcáin a fehér lovat követve vonultak végig. A falu közepén található csorgó környékén tovább folytatódott az eseménysor: a felvonulók Szvatoplukkal találkoztak, akinek – mint tudjuk – ajándékba adták a fehér lovat, földet, füvet és vizet kértek érte cserébe, majd egy rövid csata után mindnyájan bevonultak a helyi kultúrotthonba.

Itt folytatódott az élô történelemóra, ahol a magyar rege- és mondavilág legszebbjeit hallhatta a közönség a kis harmadikos versenyzôk tolmácsolásában.

A 33 versenyzô közül a bírálóbizottság elsô díjban részesítette Papp Dalma, erdôcsinádi tanulót, Iszlai Éva tanítónô tanítványát, illetve Osztián Pálmát, a Marosvásárhelyi Mihai Viteazul Gimnázium tanulóját, akit Szakács Aranka tanítónô készített fel.

Továbbá második díjazott lett Császár Irma Tímea, a Gyulakutai Általános Iskola tanulója, Varga Éva tanítónô tanítványa. Harmadik díjat kaptak: Szabó Zselyke, Gernyeszeg, tanítója Berekméri Mária, illetve Zólyomi Izabella, szintén a Mihai Viteazul Gimnázium tanulója, Szakács Aranka tanítónô tanítványa.

Dicséretben részesültek Izsák Andrea, Gyulakuta, Barabási Csongor és Molnár Tamás, Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola, Sütô Noémi, Vajdaszentiványi Általános Iskola, Csiki Tamás, Marosvásárhelyi Romulus Guga Gimnázium, Csegezi Orsolya, Erdôcsinád és Hajdú Edina, Körtvélyfája.

A díjkiosztás végén Fejes Réka tanfelügyelô megköszönte a vajdaszentiványi pedagógusoknak a kiváló szervezést és méltatta a gyerekek, a tanítók, a szülôk munkáját. A nagyon sikeresnek mondható rendezvény közös ebéddel zárult a helyi kultúrotthonban.

Csütörtöki kimenô

Olvasom, hogy a megyei rendôrség a kisvárosok és községek önkormányzataival közösen pályázna Phare-alapokból sok-sok térfigyelô rendszerre. Ám ebben a gôgös nagyváros – történetesen sokunk szülôvárosa – Marosvásárhely nem vesz részt. Ugyan miért?

Mi akadályozza Vásárhelyt abban, hogy e tájban és betonsivárulatban is megfigyeltessék, bekameráztassék számos forgalmas útkeresztezôdés, utcaszakasz, csárdapitvar, zülleményi környezet? Kiszûrhetôk lennének az iskolák körül csellengô cukrosbácsik, Drogos Pisták és tanárverô izomagyú szülôk, dél-koreai ámokfutók. Ja, azok még hiányoznak (hál’ istennek), de ahogyan haladunk elôbbre, egyre inkább felmerül annak szüksége, hogy fel kell zárkózni a legfejlettebb nyugati terroristakövetelményekhez. Legalább olyan sebesen, ahogy elterjedtek a mobiltelefonok a bérces honban.

Szóval Vásárhelyen egyelôre nem lesznek térfigyelô kamerák, ugyanis a fránya kamerák mûszaki ismérvei közé tartozik, hogy nem csupán kuksiznak, sasolnak, összehúzott szemmel figyelnek, hanem szalagra is rögzítik a látottakat el nem felejtés céljából. Visszajátszható felvételeket örökítenek meg, amelyeket olyik törvényszéki tárgyaláson bizonyítékként is fel lehet használni. És akkor fuccs az ügyvédi csûrcsavarnak, szerecsenymosdatásnak.

Akkor a maffia típusú menedzserek és menedzser típusú maffiózók fontoskodó sürgése-szélhámiája, a gyorshajtók száguldása, a szabálytalankodók és utcai verekedôk, huligánok, buszról öregeket lelökdösô gépkocsivezérek, zsebesek, álkoldusok, szemetelôk kiszûrhetôk lennének. És ez már érdekeket sért. Például a gépkocsifeltörôkét és tolvajokét, akik a társadalom minden rétegébe és fôleg emeleteire bejáratosak, nagyszerû kapcsolatokkal rendelkezve nyernek egérutat.

Apropó egérút. Azt is olvastam, hogy Bécsben kétszer annyi patkány rendelkezik osztrák állampolgársággal, mint városi lakos. Mondják, ez még elfogadható arány. Vajon a térfigyelô kamerákkal nem lehetne kiszûrni nálunk is a közélet rágcsálóit?

Addig is, amíg sor kerül a dologra, egy régi budapesti reklám jutott az eszembe: Shakespeare legjobban szonettet, Szorger Márton patkányt írt.

A hét végén Marosvásárhelyen kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg II. Rákóczi Ferencrôl az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Vártemplomi Egyházközség közös szervezésében.

1703–1711 között zajló szabadságharcra, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem háromszáz évvel ezelôtti marosvásárhelyi beiktatására emlékeztetô rendezvénysorozat záróakkordjaként neves hazai és határon túli szakemberek jelenlétében történelmi témájú tanácskozást tartanak, amely a Szatmárnémetiben évrôl évre április végén sorra kerülô Az élô Rákóczi elnevezésû megemlékezés része.

A rendezvény április 28-án, szombaton 17 órakor történelmi tanácskozással kezdôdik a marosvásárhelyi Vártemplomban. Köszöntôt mond dr. Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei elnöke, Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Ötvös József, a Vártemplom lelkésze, esperes és Csegzi Sándor alpolgármester. A tanácskozást Pál-Antal Sándor levéltáros, az EME marosvásárhelyi fiókjának elnöke vezeti. Elsôként az ô elôadása hallható Marosvásárhely és II. Rákóczi Ferenc címmel. László Márton levéltáros Bercsényi Miklós, Rákóczi tábornoka, Szôcs János muzeológus A csíkiak II. Rákóczi Ferenc oldalán, míg a székelyudvarhelyi Zepeczáner Jenô Udvarhelyszék II. Rákóczi Ferenc idején címû elôadása hangzik el.

A szünet utáni tanácskozást a budapesti Czigány István tudományos kutató vezeti. Elôadók: Tamási Zsolt marosvásárhelyi, Sipos Gábor kolozsvári levéltáros, Erdôsi Péter és B. Szabó János budapesti tudományos kutatók. Értekezéseikben II. Rákóczi Ferenc vallásosságáról, egyházzal való kapcsolatáról, marosvásárhelyi beiktatásáról, továbbá a fejedelmi jelvényekrôl lesz szó.

A záró kerekasztal-beszélgetés moderátora Köpeczi Béla akadémikus.

A rendezvény második napján, vasárnap 10 órától ünnepi istentisztelet lesz a Vártemplomban. Igét hirdet Henter György lelkipásztor, majd beszédet mondanak Köpeczi Béla és Egyed Ákos akadémikusok. Fellép Nagy Csaba nyíregyházi tárogatómûvész és Ábrám Noémi.

Istentisztelet után Tamás Edit sárospataki fômuzeológus üzenete hangzik el. Az egybegyûltek Rákóczi-dalokat énekelnek és megkoszorúzzák a fejedelem emlékére állított kopjafát.

Az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal meghívja önöket a Szent György-napi rendezvényekre:

Április 27., péntek:

10 óra: Történelmi vetélkedô – Rhédey-kastély

11 óra: Bábszínház – mûvelôdési otthon

12 óra: Gyermekrajzverseny a mûvelôdési otthon elôtti aszfalton

12.30-tól: Fotó-, festmény- és gyökérkiállítás, eladással egybekötve a mûvelôdési otthonban.

18 óra: A Bodor Péter Színkör elôadása: A meghótt férj címû vásári komédia

20.30-tól: Palotabál – Rhédey-kastély. Reneszánsz táncok, dalok. Borbemutató, meghívott Seprôdi József minôsített borkóstoló, borász. Belépés meghívóval.

Április 28., szombat

10 órától vetélkedôk a futballpályán

11-tôl: Ünnepi megnyitó a Rhédey-kastélyban

11.30-tól: Testvértelepülési szerzôdés aláírása a szerbiai Antalfalvával – Rhédey-kastély

11.45-tôl: Veress Gábor grafikai kiállítása

16 órától: Mûsor az iskolaközpontban, jobbágyfalvi néptáncosok, a Cununita együttes (Marosvásárhely), kibédi néptáncosok és az Aven Amentza Romale együttes (Marosvásárhely) közremûködésével a futballpályán

20 órától koncertek – Defender és Zanzibár együttesek a futballpályán

Április 29., vasárnap

9 óra: Kispályás focibajnokság az iskolai pályán

9.30: Halászverseny a bözödújfalusi tónál

10 óra: Biliárdverseny a Júlia panzióban

13 óra: Sakkverseny a Boszorkánykonyha pizzázóban

15 óra: A segesvári Cetatea folklóregyüttes mûsora a mûvelôdési otthonban

16 óra: Gulyásfôzés a bözödújfalusi tónál

17.30-tól koncert: Bodoni Ildikó, Mr. Joe, Szinte – bözödújfalusi tónál

21.45-tôl tûzijáték a bözödújfalusi tónál.

Várjuk vásárosok jelentkezését! Érdeklôdni az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalnál a 0265/580-357-es telefonszámon.

A program a www.erdoszentgyorgy.extra.hu honlapról letölthetô!

Tárca

A híd olyan gyorsan keletkezett, mint egykor a vihar, melynek következtében kiáradt a Ferenc elvtárs pataka. Az erdôk karéjába ágyazott kis fészekben, Ôzikén minden hirtelen, indokolatlanul jött, hogy aztán ugyanolyan kurtán-furcsán el is múljon. Ilyen helyeken az örökkévalóság néha meg-megugrik, azt játssza, hogy elôremegy az idôben -, de mire huszonegyedik századinak képzelné magát bárki is, már visszaugrott a nagymutató a középkorra, és a hídnál éppen akasztanak valakit.

Akasztónak mondta mindenki Ôzikén azt a helyet, ahol a Ferenc elvtárs pataka minden elôzetes csobogás nélkül kilépett a medrébôl, és elsodort három lakatlan kunyhócskát. Azok néprajzi érdeklôdésû lakói addigra már Budapestre költöztek, ahonnan jobban áttekinthetô a Kárpát-medence még elfekvô régibútor-készlete.

A Ferenc elvtárs pataka a boldog idôkben a Ferenc császár pataka névre hallgatott (akkor sem lévén valami nagy a vízbôsége). A jegyzô legendáriuma szerint Ferenc császár Erdélyben járván (ezek a császárok úgy jártak-keltek Erdélyben, mint a járvány) Ôzikére jövet átkelt a patakon, s kérdésére, hogy mi a neve ennek a vizecskének, a bíró sem kalaplevéve, sem kalappal a fején nem tudott válaszolni. A fôispán úgy hidalta át a helyzetet, hogy itt korábban valami rablót lógattak fel egy cserefára, Fenség, de kegyes engedelmével, mától ez a patak a Ferenc császár nevét fogja viselni.

A szocializmusban a "császárt" természetszerûleg az "elvtárs" váltotta fel, a Ferenc – maradt. Ferenc patakát szerette Ôzike lakossága, egészen a nevezetes áradásig, nem a három elragadott kunyhó meg kutyaól miatt, hanem mert három hétig teljesen elvágta a lakosságot a külvilágtól. Az sem lett volna baj, hiszen nem volt szükség semmire, újság amúgy sem járt, kenyeret maguk sütöttek, de inkább puliszkával éltek, a tejet ott fejték helyben, tehenet, kecskét, juhot tenyésztvén. Disznóhús pedig maradt karácsonytól elég. Inkább a sajtó fújta fel az esetet, tévések filmezték az Akasztót, ahol a régibútor-kereskedôk egyik ôsén hajtották végre anno a kegyetlen ítéletet, útonállásból kifolyólag.

Micsoda gyalázat, így elhanyagolni egy falut!, hördült fel a média és nyomában a nagyvilág. Meg persze a közvéleménynek csúfolt ködös massza, melyet egy idegen galaktikából örökölt a Föld.

A pofázók száját az új híd építésének elhíresztelésével dugta be a prefektúra. A vihar után a sajtó is elvonult, a patak pánikszerûen elapadt, szekér, kiskocsi simán átmehetett. Ôzike visszazökkent a régi kerékvágásba, néhány kicsavart fa, pár törött ablak, némi cseréptörmelék ôrizte csupán a vad égiháború emlékét.

A nyár úgy telt el, mintha az egész környéket elaltatta volna egy jóságos, aranyorrú bába. Az évszakok egybefolytak. Mint Dali órája, szilvaíz lett az idô. Ha Kótyi Józsi nem veri félre a harangot, a híd érkezését sem észleli vala senki. De Józsi azt hitte a porfelhôrôl, hogy újabb vihar jele, így aztán a különös gépkocsioszlop megjelenése nagy riadalmat keltett. Közben megérkeztek az új híd elemei és a daru, azt külön is megtapsolta az ideiglenes fogadó bizottság. Nyomukban a brigád, és két hétig megint volt látnivaló Ôzikén. Milyen szép látvány a vadregényes erdélyi tájtól megundorodott szemnek egy hídépítô telep látványa! Úgy nézték az ôzikeiek, mint valami színielôadást.

És micsoda szürkehályog telepedett ismét rájuk, amint elvonult a mozgótábor, hátrahagyva a kész hidat…

A harmadik faluból érkezô polgármester próbálta… volna ki elsônek. Késve érkezett, a hadnép már elvonult zörgô- morgó, kattogó, zakatoló masináival, ujjnyi porréteg ülte meg az Akasztó környékét. Mégis felállt a Negro Ponte zenekar és az Ad hoc, ad ventum kiskórus, rázendített az "Édes hídom, itt vagyunk, érted élünk és halunk" remake-nótára –, de nem volt, aki átadja a markáns létesítményt. Amelyrôl mindjárt kiderült, hogy minden egyébre alkalmas, például színpadképnek (Pillantás a hídról), szavalóverseny rendezésére (Hídavatás), szabadtéri színpadnak (Kalotaszegi madonna – székely ruhás musical, klezmer zenével), fôleg pedig hetipiacnak való – átkelésre azonban: nuku!

Mert ahol át mennél, nincsen híd, ahol pedig a híd kezdôdik, ott nem végzôdik út.

Mintha a parajdi mozdonyforgatót facsarták volna oda.

Az elaszott csermelyen továbbra is ott megy mindenki, kocsival, szekérrel, gyalog: ahol ez idáig is, pár méterrel arrább. Ha ide helyezzük a hidat, csak hosszában fér el, mutogatták késôbb kockázott- vonalkázott papírjaikon a szakemberek. A polgármester istenezett egy kicsit, végül nagyot sóhajtva aláírta az átvételi jegyzôkönyvet. Aztán sürgôsen összehívta a tanácsot. Agytornára!

Eredmény? A neve ismét Akasztó. A letérônél háromnyelvû tábla tudatja, hogy 1789-ben itt akasztották fel Mártonjózsi Ignácot, mert szembeszállt a túlerôvel. Erdélyben mindig szembe kellett szállnunk a túlerôvel, sóhajt a turista, és behajt Ôzikére. Újabb tábla jelzi: 1,5 km az Akasztóig. Másik tábla: "Isten hozta Akasztóra! Mindjárt itt az akasztófa!" Végül: ÔZIKE SZERETETTEL KÖSZÖNTI ÖNT AZ AKASZTÓNÁL!

És a híd, amelyen "természetesen" nem lehet átmenni, de ott a hatalmas akasztófa, pompásan fújja a szél a mesterien kötött hurkot rajta. Körül pedig bódé bódé hátán, mindenféle szuvenírokkal, oltári bóvlik garmadája pár rongyos euróért.

– Hát mégis hoz valamit a falu konyhájára ez a fránya tákolmány! – mondják kedélyesen a látogatók, amint megismerkednek a különös történettel.

– Az igen – toldják meg a helybeliek. – De még többet keresnénk vele, ha ez a fényes erdélyi szél fújdogálna mindazok talpa alatt, akik ennyire elkúrták ezt a drága hidat!

Istenkém, semmi sem tökéletes. Akkora hurok nincs is ezen az átokvilágon.

Francia kapcsolat

Winkler Gyula külkereskedelmi államtitkár részt vett kedden, április 24-én, azon a hivatalos megbeszélésen, amelyet a román kormány képviselôi valamint a francia nagyvállalkozók szövetségének (MEDEF) képviselôi folytattak Bukarestben. A francia küldöttséget Calin Popescu Tariceanu fogadta.

A franciaországi nagyvállalatok, valamint munkáltatói szövetségek képviselôt tömörítô MEDEF 1989-tôl kezdôdôen MEDEF International név alatt építette ki nemzetközi hálózatát, és mintegy 46 kétoldalú bizottságot hozott létre különbözô országokkal, többek között Romániával is.

– 18 franciaországi nagyvállalat vezetôi vettek részt a mai megbeszélésen, érdeklôdésük elsôsorban a hazai beruházási lehetôségek felé irányult, különösen az információtechnológia, infrastruktúra, bankszektor, energia- és építôipar terén. Tárgyaltunk a hazai gazdasági helyzetrôl, az adóügyi törvénykezésrôl, valamint a nagy beruházások számára elérhetô kedvezményekrôl, de a jelenlegi politikai helyzetrôl is. Miután az elmúlt két esztendôben egyik legsikeresebb cégnek bizonyult a Renault – Dacia, a franciák beruházási kedve Romániában láthatóan növekszik – nyilatkozta Winkler Gyula a megbeszélést követôen.

Jelenleg Románia külföldi befektetôinek listáján Franciaország a negyedik helyet foglalja el, mintegy 1,5 milliárd értékû össztôkével, a francia tôkerészesedésû cégek száma Romániában pedig több mint 4.800.

(b.m.)

Személyzetbôvítést kér a repülôtér igazgatója

A Transilvania repülôtér igazgatója, Stefan Runcan kedden a megyei tanács közszolgáltatási szakbizottsága elôtt a repülôtér helyzetét ismertette. Hangsúlyozta: a megháromszorozódott légi forgalom miatt a repülôtér személyzetét bôvíteni kellene. Az igazgató ugyanakkor a beruházások fontosságára is utalt, hiszen szeptemberben a marosvásárhelyi repülôtérnek "schengeni viszonyok" között kell lebonyolítania tevékenységét, ellenkezô esetben a légitársaságok felfüggeszthetik tevékenységüket.

Miközben a szomszédos – Szeben és Kolozs – megyék a központi költségvetésbôl származó eurómilliókban részesülnek, a marosvásárhelyi Transilvania repülôtér csak a megyei önkormányzatot tudhatja maga mögött – jelentette ki Stefan Runcan igazgató, aki elismerte, hogy a megyei tanács 2007-re "nagyvonalú" költségvetést hagyott jóvá a repülôtérnek. Hozzátette, még több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a légi forgalom növekedése (2005-ben 12571 utas, 2007 elsô negyedévében 37435 utas) ne okozzon gondot, ugyanakkor felvehessék a versenyt a szomszédos repülôterekkel. A megyei tanács közszolgáltatási szakbizottsága úgy döntött, az elkövetkezô napokban elemzi az igazgató által felvetett javaslatokat. Elsôként a személyzetbôvítés szükségességére utalt az igazgató, hangsúlyozva, hogy legalább 11 alkalmazott kellene még ahhoz, hogy gördülékenyen végezhessék a munkát. "Márciustól heti 16 órával bôvítettük a munkaprogramot. Nagy kapacitású, 180 helyes repülôgépekbôl kell 25 perc alatt kiürítenünk a csomagokat valamint a felszálló utasok poggyászait felraknunk, ami 3,8 tonna csomagot jelent. Az utasoknak gyakran várniuk kell. Ilyenkor a repülôtér összes alkalmazottja, engem is beleértve, rendezzük a csomagokat, végezzük a címkézést. Jelenleg egyetlen alkalmazottnak sem engedélyezünk pihenôszabadságot. Mind a vám-, mind a biztonsági szolgálat bôvítette a személyzet létszámát, csak a repülôtér nem" – jelentette ki Runcan. Az igazgató szerint bôvíteni kellene a repülôgép-parkolót is, hiszen egyre több nagy kapacitású repülôjárat indul be a turistaidény kezdetével, amihez hozzáadódik az is, hogy felújítás miatt átmenetileg bezárják a kolozsvári repülôteret s az ottani forgalom egy részét is ide irányítják. Ugyanakkor bôvíteni kell a kifutópályát, újabb biztonsági felszerelésekre van szükség, aszfaltozni kell a repülôtér elôtti parkolót (ahol az elsô tíz percnyi megállás ingyenes), és más beruházásokra is szükség van. Az utasok szállítása a repülôtérrôl Marosvásárhelyre jelenleg megoldatlan, szervezetlenül történik, nem úgy, mint a Kolozsvárra szállítás. Az igazgató szerint ezt az útvonalat meghirdetik, versenytárgyalással kiválasztják a legelônyösebb ajánlattal jelentkezô szállítási céget. Stefan Runcan szerint hasznos lenne egy olyan tanulmány elkészítése, amely az elkövetkezô 3-7-15 évre elôrevetítené a légi forgalom alakulását. Veress Ádám megyei közgyûlési képviselô szerint a jelenlegi versenyhelyzetben elengedhetetlen lenne a repülôtér fejlesztésére vonatkozó megyei stratégiát készíteni.

Mindazonáltal a csütörtöki megyei tanácsülés napirendjén nem szerepelnek a fenti problémák, Veress Ádám szerint ugyanis bizonyos dokumentumokat csak hétfôn nyújtott be a repülôtér vezetése, ezek tanulmányozásához idôre van szükség, de nem tartja kizártnak egy rendkívüli ülés összehívását, amelyen kizárólag a röptér helyzetérôl esne szó.

Antalfi Imola

Törökország nem függesztette fel

Törökország a Gaz de France mellett más jelentkezéseket is értékel a Nabucco-projektre – jelentette ki kedden Hilmi Güler török energetikai miniszter, megismételve közel két hete már elhangzott kijelentéseit az MTI-Eco tudósításában.

Mint ceyhani sajtóértekezletén elmondta, a Gaz de France mellett vannak más jelentkezôk is, ezeket most értékelik. Ugyanakkor megismételte, hogy Törökország nem függesztette fel a tárgyalásokat a Gaz de France-szal a Nabucco-vezeték építésében való részvételérôl.

Güler korábban már jelezte, hogy Törökország nemzeti érdekei, vagyis a gazdasági, stratégiai és politikai kérdések mérlegelése alapján dönt majd. Ugyanakkor cáfolta, hogy a Gaz de France-szal a miatt a francia törvénytervezet miatt függesztették volna fel a tárgyalásokat, amely bûncselekménynek minôsítené annak tagadását, hogy az elsô világháborúban a török birodalom népirtást követett el az örményekkel szemben.

A 3300 kilométeres gázvezetéket 2012-ig építenék meg és Nyugat-Európát látná el a Kaszpi-térség földgázával Oroszország megkerülésével. Az osztrák OMV vezette konzorcium, amelynek tagja a Mol, a török Botas, a bolgár Bulgargaz és a román Transgaz, most keresi a hatodik partnert.

Több pénz a munkavállalók zsebében?

Pénteken a kormányfô felkérte a munkaügyi tárca új miniszterét, hogy elemezze a munkaerô-piaci helyzetet, és a gazdasági és pénzügyminisztériummal közösen dolgozzanak ki tervezetet a társadalombiztosítási hozzájárulások jövôtôl esedékes, hatszázalékos csökkentésére. A téma kapcsán a gazdasági médiában megjelent elsô becslések szerint ez az adóteher-csökkenés a bruttó nemzeti össztermék 1%-át kitevô összeggel, 4-5 milliárd lejjel rövidítené meg a költségvetést.

Munkaerô-piaci szakértôk szerint ez a pénz nem a cégek zsebében maradna meg, hanem teljes egészében a munkavállalók zsebébe kerülne, mivel a jól képzett munkaerô hiánya miatt a vállalkozók a törvényes rendelkezésekben elôírtnál amúgy is gyorsabb és nagyobb mértékben emelik a béreket.

A Romániai Üzletemberek Egyesülete (AOAR) elnökének a napokban a téma kapcsán tett sajtónyilatkozata szerint az adóteher-csökkenést alighanem teljes egészében a bérek emelésére fordítják majd a vállalkozók, mivel egyre nagyobb hiány mutatkozik jól képzett munkaerôbôl. Florin Pogonaru szerint a munkaerô-piaci helyzet alaposan megváltozott az utóbbi években. A vállalkozói szakmai szervezet elnöke szerint ma már a munkaadók sorba állnak az állásbörzéken, hogy a leginkább képzett szakembereket megnyerjék maguknak, ezért szerinte magától értetôdô, hogy a költségvetési hozzájárulásokból majdan megspórolható pénzt béremelésekre fogják költeni. A szakértô szerint a vállalkozók szemszögébôl egyértelmûen jó intézkedés a járulékok csökkentése, mert a munkaerô-piaci helyzet alakulása folytán az utóbbi években gyorsan növekvô bérköltségeknek így nagyobb hányada kerülhet az alkalmazottak zsebébe.

Mint ismert, a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulásai jelenleg a bruttó bér 17%-át teszik ki, ezt csökkentené a tervek szerint a kormány 6%-kal jövôtôl. A mostani, 17%-nyi társadalombiztosítási járulékból 9,5% az állami nyugdíjalapba, 1% a munkanélküliségi alapba, 6,5% az egészségbiztosítási alapba folyik be. A munkaadók jelenleg a béralap 31,7%-ának megfelelô hozzájárulást fizetnek a szociális alapokba.

A hozzájárulások fokozatos csökkentését még a 2004-ben hivatalba lépett kormány programjában tûzték ki célul. A munkaadók és a munkavállalók által együttesen fizetendô társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke 2004-ben a bruttó béralap 49,5%-át tette ki, ezt tervezték az eredeti kormányprogram szerint 2008-ig 39,5%-ra csökkenteni.

2006 elejétôl 2%-kal csökkentették a munkaadók által fizetendô szociális hozzájárulásokat, hasonlóan idéntôl is 2%-kal csökkentek a vállalkozók által fizetendô ez irányú költségvetési terhek. A jövô évtôl esedékes járulékcsökkentések értelemszerûen az utolsók lennének ebben a kormányzati ciklusban, hiszen ez jövôben véget ér. Ha a kormány a programja szerint fokozatosan csökkentette is a szociális hozzájárulások mértékét, annyiban eltért az eredeti kormányprogramban tett ígéretektôl, hogy akkor nagyobb mértékû járulékcsökkentést helyeztek kilátásba a munkaadók számára, mint az alkalmazottaknak.

(benedek)

Megyei bajnokság, 14. forduló

Északi csoport: Görgénysóakna – Disznajó 5-2; Déda – Mezôkirályfalva 3-4; Felsôidecs – Holtmaros 2-0; Lövér – Felsôidecs 4-2; Marosfelfalu – Marosvécs 5-2. Marossárpatak állt. A csoport állása: 1. Lövér 36 p. 2. Marossárpatak 31 p. 3. Déda 22 p. 4. Alsóidecs 22 p.

Közép csoport: Marosszentkirály – Koronka 2-1; Náznánfalva – Harasztkerék 0-0 (megóvott mérkôzés); Mobila II – Mezôfele 7-2; Erdôszentgyörgy – Ákosfalva 0-3 (hivatalból); Mezôpanit – Csittszentiván 1-3; Csíkfalva – Marosszentanna 1-4. A csoport állása: 1. Marosszentanna 31 p. 2. Koronka 31 p. 3. Harasztkerék 29 p. 4. Ákosfalva 29 p.

Déli csoport: Marosbogát – Bonyha 1-2; Marosugra – Nagysármás 3-2; Vámosgálfalva – Búzásbesenyô 5-2; Mezôceked – Mezôzáh a 10. percben félbeszakadt az orvos távozása miatt; Mezôbánd – Marosgezse 2-1. Kerelô állt. A csoport állása: 1. Nagysármás 27 p. 2. Bonyha 24 p. 3. Marosugra 23 p.

Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság, 12. forduló

I. csoport: Mezômajos – Székelykövesd 1-1; Mezôszabad – FC Mezôpagocsa 3-3; Uzdiszentgyörgy – Szentpál 7-2; Speranta Mezôpagocsa – Mezôkapus mindkét csapat visszalépett. Galambod állt.

II. csoport: Gyulakuta – Cikmántor nem érkezett be a jegyzôkönyv; Nyárádremete – Teremiújfalu 3-0 (meg nem jelenés); Egrestô – Kibéd 5-1; Jedd – Makfalva 2-0; Nyárádmagyarós – Somosd 1-1; Kebeleszentivány – Szentgerice 11-2. Lôrincfalva állt.

Az Északi csoport keretében lejátszott találkozón a házigazdáknak elsôsorban a rengeteg kihagyott helyzet következtében nem sikerült megszerezni a gyôzelmet. Déda többek között egy tizenegyest is kihagyott a 44. percben, amikor Todut kapus a kapufát találta el. A mezô-királyfalviak a góljaikat ellentámadásokból szerezték, Catinean (20. és 28.), Tomsa (35.) és Moldovan (43.) révén, míg a házigazdák részérôl Isai (40.), Man (56. – tizenegyesbôl) és Florea (58.) volt eredményes. A mérkôzés befejezése után a hazai nézôk kemény szavakkal szidalmazták saját játékosaikat a gyenge teljesítmény, de leginkább az odaadás hiánya miatt.

Jól vezette a találkozót a szászrégeni Todoran Balázs, Dan Ormenisan és Flavius Covrig segítségével.

Déda: Todut – Florea, Chibedi, Isai, Demian, Pop, Man, Muresan, Kuceanu, Florea I., Vlaic.

Mezôkirályfalva: Milasan – Burja, Covaciu A., Covaciu V., Tomsa, Covaciu I., Anghel, Catinean, Mancila, Ciorba, Moldovan.

Vian Bont

Labdarúgó 3. liga, 26. forduló

Kedden hétközi fordulót rendeztek a 3. ligában. A marosvásárhelyi Trans-Sil tovább folytatta sikersorozatát, s újabb helyet lépett elôre a rangsorban.

Trans-Sil – Atletic Nagyszeben 2-0 (2-0)

Az óvatosan kezdôdô találkozón az elsô helyzeteket a házigazdák hagyták ki Breaz és Karda révén. A 10. percben a vendégek látszámhátrányba kerültek Muntean kiállítása következtében, akit egy Gagyi elleni durva szabálytalanság miatt állított ki a játékvezetô. Az emberfölényben játszó Trans-Sil két perccel késôbb megszerezte a vezetést, amikor Breaz értékesítette Petrov átadását. A mérkôzés továbbra is megôrizte pergô ritmusát, s újabb helyzetek maradtak ki, Karda, Breaz, László és Gagyi révén, de egy újabb gól is esett Lászlónak köszönhetôen. A kétgólos hátrányba került nagyszebeniek lassan azonban megkísérelték felvenni a találkozó lendületét, de a 40. percben kialakított helyzetük elakadt Fekete kapuson.

A második félidôben a Trans-Sil csökkentette az iramot, ráadásul Breaz egy teljesen hiábavaló szabálytalansággal kiérdemelte a piros lapot, így ismét létszámegyenlôség alakult ki a pályán. Ezt kihasználva a találkozó utolsó hányadában az Atletic játszott fölényben, a Trans-Sil pedig visszavonult megvédelmezni az elônyét. A marosvásárhelyieknek mindössze két támadó akciója volt ebben a félidôben, amelyek Karda és Gagyi révén kimaradtak. Másrészt a Trans-Sil hatékonyan védekezett, amikor pedig a vendégek mégis helyzethez jutottak, Fekete lépett közbe.

Vezették: Mihai Prodan (Szatmárnémeti) – Remus Azamfirei (Rm.-Vâlcea), Aurelian Baleanu (Déva).

Trans-Sil: Fekete – Vasiu, Curticapean, F. Stoica, Filip, Petrov (68. Oltean), Gábor (75. Ungur), Karda, Szilágyi, Breaz, Gagyi (80. B. Stoica), László (88. Puscas).

Atletic: Vasile – Muntean, Popov, Nirestean (46. Bean), Modean, Schiopu (70. Matache), Frantasan, Cadrin, Borlot, Grandes.

Eredmények

Soda Marosújvár – Avântul 1-0

Inter Balázsfalva – Gloria II 4-0

Sanatatea – U 1919 2-1

Oltchim – Dacia Szászváros 4-0

Trans-Sil – Atletic 2-0

CSM Szászsebes – Sparta Medgyes 3-1

Somes Gaz – Mobila Szováta 0-1

Muresul Déva – FC Nagyszeben 7-0

Ariesul – Maris 5-0

A következô forduló (2007. április 27.) mûsora: U 1919 – Inter Balázsfalva; Avântul – Trans-Sil; Gloria II – Soda Marosújvár; Atletic – Oltchim; Dacia Szászváros – Muresul Déva; Mobila Szováta – Sanatatea; Maris – CSM Szászsebes; Sparta Medgyes – Somes Gaz; FC Nagyszeben – Ariesul.

Gh. Botezan

Peking 2008

A jövô évi pekingi olimpia illetékeseinek és az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) vezetôinek megállapodása révén NBA-hangulat uralkodik majd a játékok sportági mérkôzésein.

A megegyezésnek a nemzetközi szövetség, a FIBA is részese. Az érintettek közösen alakítják majd a csarnokot az NBA-ben megszokottá, és gondoskodnak a nézôk szórakoztatásáról a sportág viadalainak helyet adó Vukoszung (Wukesong) stadionban. "Ezzel a szerzôdéssel biztosak lehetünk abban, hogy mindenkit lenyûgöz majd az, amit az olimpia kosárlabdacsarnokában lát" – lelkendezett Mark Ficher, a NBA kínai csoportjának vezetôje.

A sportvezetô nem árulta el a részletes terveket és a beruházások költségeit sem.

*az elmúlt három hónapban 3186-an hívták a sürgôsségi szolgálatot * 391- gyel több, ismeretlen tettes által elkövetett bûncselekmény * az utcán elkövetett bûncselekmények fele gépkocsifeltörés * a feljelentôk félnek részt venni a tettenérési akciókban * 80 korrupciós eset – a rendôrfônök mély hallgatásba burkolózik

Cabulea Nicolae kvesztor, a megyei rendôrség parancsnoka múlt heti sajtótájékoztatóján kijelentette: az elsô negyedévben nem történt nagyszámú súlyos erôszakos bûncselekmény, a rendôrség pedig az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetett a megelôzésre. Elmondta, hogy a 112-es sürgôsségi szolgálathoz a tavalyi év azonos idôszakához viszonyítva 1151-gyel több hívás érkezett, a vidékrôl kapott hívások száma 703. Elsôsorban rendbontást, utcai botrányokat, lopásokat és autóbaleseteket jelentettek be. Az év elején 12.030, ismeretlen tettes által elkövetett ügyben folyt nyomozás, az elsô három hónapban 1.197 újabb esetet regisztráltak, 806-ot oldottak meg. Az ismeretlen tettesek által elkövetett bûncselekmények száma azonban növekvôben van, amit a rendôrparancsnok aggasztónak tart. A súlyos erôszakos bûncselekmények száma jelentôsen csökkent. Míg tavaly az elsô negyedévben öt emberölés történt a megyében, idén csak egy, egyetlen emberölési kísérletet sem regisztráltak, két esetben indult vizsgálat halált okozó ütések miatt. Ami az utcán elkövetett bûncselekményeket illeti, a rendôrségi statisztikákból kiderül, a megyében 100 ezer lakosra számítva 61 bûncselekményt könyveltek el. Ezek fele gépkocsifeltörés, az autókból pedig leginkább a radarjelzô készülékeket lopják ki. Múlt héten öt kiskorút füleltek le a rendôrök, akikrôl feltételezik, hogy több mint 30 radarjelzô készüléket loptak, ezek közül 20-at találtak meg.

Növekvôben a gazdasági bûncselekmények

Országos viszonylatban Maros megye az elsôk között van a gazdasági bûncselekmények számát illetôen. A 2067 bûncselekmény közül 570 gazdasági jellegû: csalás, sikkasztás, hamisítás. A 200.000 lejes kárt meghaladó gazdasági bûncselekmények száma másfélszeresére nôtt, 17 ilyen ügyben folytat vizsgálatot a rendôrség és ügyészség. A korrupciós esetek száma 80 – jelentette ki Cabulea Nicolae, azonban egyetlen példát sem volt hajlandó adni az fent említett esetekre. Arra hivatkozott, hogy a bûnügyi vizsgálat befejezôdése elôtt nem hozhat nyilvánosságra adatokat. Bár utalt arra, hogy egészségügyi intézmények alkalmazottai ellen is folytatnak vizsgálatot korrupciós bûncselekmények miatt, kifejtette, nem orvosokról van szó. "Megvesztegetésekrôl érkeznek bejelentések, de senki nem meri nyíltan vállalni, hogy részt vesz a rendôrség által szervezett tettenérési akcióban. Még akkor sem, ha a törvény által megengedett eljárást alkalmazzuk, azaz védettséget nyújtunk a feljelentônek" – nyilatkozta lapunk kérdésére a rendôrparancsnok.

Ami a közúti baleseteket illeti, a sajtótájékoztatón Cazan Viorel fôrendôrbiztos, a forgalmi rendôrség vezetôje elmondta, az elsô három hónap "mérlege": 55 közúti baleset, amelyekben 15 személy elhunyt és 10 súlyosan megsebesült. A KRESZ elôírásainak be nem tartása miatt 14.664 esetben bírságoltak a rendôrök, 1.151 gépkocsivezetôi jogosítványt függesztettek fel. Az újravizsgázó 1873 személy közül mi