Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Kihelyeztetett a többnyelvû felirat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épületére. Kétségkívül fontos fejlemény ez a romániai közéleti magyar nyelvhasználatért folytatott erôfeszítések sorában. És minden bizonnyal alkalom lesz egyes fennforgók számára, hogy a jól végzett munka örömének tudatával dôljenek hátra, azt sugallva közben a közvéleménynek, hogy fontos eredményt sikerült elérni.

A sors furcsa fintoraként is értelmezhetô, hogy szintén a napokban kerültek nyilvánosságra egy felmérés eredményei, melyek arról vallanak, hogy az erdélyi magyarság körében állítólag csökkent a diszkrimináció érzete, és úgymond nô a komfortérzetünk. (Azért nô vajon, mert nem erôsödik?)

Ha ugyanis ezt a két dolgot egymással összefüggésben szemléljük, az egyértelmûen azt az üzenetet fogja közvetíteni, hogy közösségünk sorsa jó irányba halad afelé, hogy ne másodrangú állampolgárokként kezeljenek bennünket abban az országban, melynek papírforma szerint a többségiekkel egyenrangú állampolgárai vagyunk. És ez az üzenet egyértelmûen hamis.

Például bármennyire jól néz ki a háromnyelvû – egyébként ha erdélyi szemmel nézzük, az angol helyett a német indokoltabb lett volna – felirat az egykori Bolyai Egyetem városunkba költöztetett karaiból kinôtt tanintézet épületén, az a belsô tartalmon mit sem változtat. Továbbra sem lesz ettôl több magyar oktató a katedrákon, nem kap több önállóságot a magyar tagozat, nem államvizsgázhat magyarul az anyanyelvén tanuló orvos vagy gyógyszerésztanonc. Pedig ugyanolyan állampolgári jogokat garantál számára az ország alkotmánya és jogrendszere, akárcsak román sorstársának. És a példákat folytathatnánk az élet és az ország számos területérôl, ahol nemhogy egyenjogúságról okafogyott elmélkedni, de még helyi számbeli többségünk ellenére sem bírunk a döntés jogával magyar elöljárók képében.

A látszatok veszélyesek, mert mindig arra hivatottak, hogy eltereljék a figyelmet a komoly kérdések érdemi részérôl. Mondhatni, a látszatokkal altatják az érzékeinket, aminek az élességét lehet aztán "pozitíve" méricskélni. Felmérések készítéséhez értô társadalomtudósok, és a törvény betûje szerinti diszkrimináció elleni harccal megbízott tisztviselôk szerint erdélyi magyarokként egyre komfortosabban érezzük magunkat kisebbségi létünkben. De annak megállapítására már nem fáradoztak a felmérôk, hogy az érdemi komfortunk valóban javult-e, nem a törvénycikkelyekben, hanem ezek alkalmazásában. Érezni ugyanis attól is érezhetjük jobban magunkat, hogy a javulást elhitetik velünk látványos, de tartalmatlan dolgokkal. Ám ha a valódi életfeltételeink nem javulnak, akkor lényegében magunknak hazudunk kegyesen, tartalom nélküli komfortérzetünknek bedôlve. És ami közösségünket illeti, a valódi komfortunk javításához az ilyen látszatintézkedéseknél több kell, mert nem vagyunk másodrendûek sem emberként, sem állampolgárként a törvény betûje szerint.

Román, magyar és angol nyelven olvasható immár az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bejárata fölött az intézmény neve. A bejárati ajtó fölött elhelyezett, az épület impozáns méreteihez képest elenyészôen kis tábla hirdeti immár a "multikulturalitást" az egyetemen, bár igaz, hogy meglehetôsen diszkréten: a földi halandónak egészen közel kell mennie ahhoz, hogy kibetûzhesse a szöveget. Nagy diszkréció jellemezte egyébként magát a felirat-kifüggesztést. Tegnapra ígérték az "eseményt", de már hétfôn megtörtént. Nem volt ott sem díszes egyetemi vezetôség, nem voltak elöljárók, és persze, újságírók hada sem. Vajon e diszkréció ki felé irányul? Tábla ide vagy oda, egy többnyelvû felirat kihelyezése még nem oldotta meg a valós problémákat, a magyar oktatás helyzete ettôl még jottányit sem változott. Hol maradnak az önálló magyar karok, a magyar nyelvû képzés a laboratóriumi gyakorlatok vagy a klinikai oktatás esetében, az egészségügyi középkáderek magyar képzése, a beiskolázási arány módosítása, a magyar oktatók és adminisztratív személyzet alkalmazása, a vezetôi tisztségekben a paritás? És egyáltalán: a problémák civilizált, elegáns, az európai szellemiség jegyében történô felvetése, megvitatása? Egy kétnyelvû tábla kifüggesztése még nem jelent valós kétnyelvûséget! Egyébként az épületen belül még nincsenek látható jelei a "multikulturalitásnak", állítólag erre még várni kell, amíg az épület felújítását befejezik. Értsd: majd ha lemázolták az ajtókat! Mivelhogy egy ilyen nagyszabású munkálat évekig is eltarthat, egyhamar nem számíthatunk a multikulturalitás újabb vizuális jegyeinek a felbukkanására, az ilyen "élvezeteket" csak apránként adagolják.

Döntöttek a honatyák

Május 19-én lesz a népszavazás Traian Basescu felfüggesztett államfô leváltásáról – döntött kedden a parlament.

Az erre vonatkozó határozatot a törvényhozók elsöprô többséggel fogadták el. A szavazati joggal rendelkezô állampolgároknak arról kell véleményt nyilvánítaniuk, hogy akarják-e a parlament által hivatalából felfüggesztett államfô, Traian Basescu leváltását.

A szenátorok és képviselôk 238 igenlô, 2 nemleges szavazattal és 4 tartózkodással hozták meg döntésüket. A parlament a demokraták ellenkezése dacára arról is határozott, hogy a referendumon megfogalmazott kérdésben szerepeljen Traian Basescu neve. A szavazópolgároknak tehát a következô kérdésre kell válaszolniuk: Egyetért-e azzal, hogy Traian Basescut leváltsák elnöki tisztségébôl?

A parlamentben vita alakult ki a referendum napját illetôen. A Basescut támogató Demokrata Párt (PD) nem értett egyet a szombati idôponttal, mivel az szerintük munkanapnak számít, így kevesebben fognak megjelenni az urnáknál.

A parlamenti vita során a leghevesebb szóváltást a felfüggesztést kezdeményezô ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik módosító indítványának elfogadása váltotta ki. Eszerint a referendumról szóló törvényt a parlament úgy módosította, hogy érvénytelen népszavazás esetén a törvényhozásnak kell megállapítania, mi történjen a továbbiakban a leváltási procedúra során.

Egyes megfigyelôk szerint ezzel a módosítással a parlament megteremtette annak a lehetôségét, hogy a május 19-i esetleges érvénytelen népszavazás után újabb referendumot írjanak ki Basescu leváltásáról. Ezzel az államfô felfüggesztési idôszakát a jelenlegi harminc nap lejárta után újabb egy hónappal hosszabbítanák meg. A jogszabály eddig nem rendelkezett arról, hogy pontosan mi történik érvénytelen népszavazás esetében.

A referendum a jelenleg érvényben lévô szabályozás szerint csak akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplô állampolgárok fele és plusz egy szavazó nyilvánít véleményt. Ez több mint kilencmillió állampolgár részvételét feltételezi.

Budapesten körözött, román rendszámú gépjármûvet azonosítottak tegnap Marosvásárhelyen, a Budapesti Rendôr- fôkapitányság gépjármûveket azonosító berendezésének bemutatóján, amelyet a President Szálloda parkolójában tartottak. Az eseményre az április 23–29-e között szervezett közúti biztonság nemzetközi hete keretében került sor, melynek alkalmából a Maros Megyei Rendôr- felügyelôség a budapesti rendôrség nyolctagú küldöttségével szimpóziumon vett részt.

A találkozón a magyarországi küldöttség nevében Kozák Tibor ezredes, a Budapesti Rendôr- fôkapitányság fôtanácsosa a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség vezetôjének, Nicolae Cabulea kvesztornak átadta azt a vadonatúj berendezést, mely a körözött autók megtalálásában nyújthat hatékony segítséget. A Maros megyei rendôrparancsnok kifejtette, remélik, hogy a közeljövôben még sikerül hasonló készülékeket beszerezniük, ami megkönnyítheti munkájukat.

Elhangzott, hogy Magyarországon négy éve használják a Sigmoid cég által forgalmazott berendezést, a fôvárosban két gépjármû, míg országos szinten tíz rendelkezik a felszereléssel. Nemcsak Maros megyében, de Romániában is egyedülálló ez a berendezés, amely a belügyminisztérium gépjármû-nyilvántartásának rendszerére épül, és a hozzá csatlakoztatott kamerával rögzíti az elhaladó gépkocsikat – az adatokat összeveti a nyilvántartásban szereplôkkel és hanggal jelzi, ha a jármûvet bûncselekmény miatt keresik.

A gyakorlati bemutatót a rendôrség hatékonynak minôsítette, ugyanis a berendezés hanggal jelezte, hogy egy elhaladó, román rendszámú autót a magyarországi fôvárosban keres a hatóság. Mint kiderült, a magyar fél nyilvántartásában egy Volkswagen kistehergépkocsi szerepel SJ 15 REG rendszámmal bûntett elkövetése miatt, míg a marosvásárhelyi bemutató keretében ezzel a rendszámmal Volkswagen Passatot azonosított a berendezés – a rendôrség megtette a szükséges intézkedéseket a valószínûleg lopott gépkocsi feltartóztatása érdekében – közölte Cazan Viorel, a megyei közlekedési rendôrség parancsnoka.

"A Macskajáték meséjét énelôttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden nôi varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép ... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elôdeitôl, hogy szereplôi nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek" – írja Örkény István saját mûvérôl, mely groteszk tragikomédiaként vált közismertté. Ennél fogva a darab vicces is, tragikus is egyszerre, a szereplôk hôsiesen és nevetségesen viselkednek egyazon helyzeten belül, esendôségük megejtô.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata készülô bemutatójának alkotói újszerû megközelítését kísérelik meg Örkény István immár klasszikusszámba menô kortárs színmûvének. A szereposztás: Balázs Éva, Kilyén Ilka, László Zsuzsa, B. Fülöp Erzsébet Jászai-díjas, Berekméri Katalin, Kilyén László, Henn János és Meszesi Oszkár. Az elôadást László Csaba irányításával viszik színre, akinek ez a darab kínálja a rendezôként való bemutatkozás lehetôségét. Mûvészeti tanácsadó: Kovács Levente, díszlet- és jelmeztervezô: Dobre-Kóthay Judit, dramaturg: Ungvári Zrínyi Ildikó, videoprojekció: Kelemen Zsombor.

A bemutatóra április 29-én, vasárnap este 7 órától kerül sor a nagyterem színpadán, stúdiókörülmények között.

Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár

A megyeszékhely számos utcájában forgalmi korlátozások vannak érvényben a héten, részben a folyamatban levô útjavítások miatt, illetve a különbözô közszolgáltatók hálózatain végzett javítások miatt – tájékoztatta lapunkat Bakos Levente alpolgármester.

Útjavításokat az 1918. December 1. utcának a Sarló és a Stefan cel Mare utca közti szakaszán, a Tusnád és a Iuliu Maniu utcákban, a Pandúrok útjának a Predeal és a Segesvári út közti szakaszán, a Bolgárok terén és a Hadsereg téren, a Malom, Raktár, Nyár, Kelemen utcákban és a Segesvári úton végeznek, ezeken részleges vagy teljes forgalomkorlátozás van érvényben.

A Rampei és a Termés utcákban, valamint az 1848. úton az E-ON Gaz beruházási munkálatai okán lehet számítani forgalmi korlátozásokra.

Az Aquaserv Rt. is számos utcában végez vezetékfelújítási illetve csatornázási munkákat. Az 1989. December 22. út körzetében a Tolsztoj, Prahovei, Dumbravei, Eper, Homoród utcákban, Remeteszeg és az Egyesülés negyed körzetében a Kis Remeteszeg, Nagy Remeteszeg, Pomilor, Benefalvi, Maros utcákban, Hídvégen a Cotului utcában, a meggyesfalvi negyedben a Caminului, Kôrös, Porumbului, Albinei, Baneasa utcákban, a Somostetô övezetében a Negoiului, Padurii, Trébely utcákban, a Tudor negyedben pedig a Transilvaniei, Zsidó Vértanúk, Kishegyszôlô utcákban, ezek mellett pedig a Pandúrok útján négy helyen vízvezetékeket vezetnek át az úttesten a 92-127, 82- 117, 72-103, 62-97. házszámoknál.

A román politikumnak álprioritásai vannak, miközben az ország valós problémái, mint az integráció, a hatékony uniós forrásfelhasználás és az életszínvonal javítása a háttérbe szorultak – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén. Véleménye szerint ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt napokban az államelnököt támogató tüntetéseken alacsony volt a részvétel.

A népszavazást megelôzô esetleges kampányt illetôen a szövetségi elnök úgy vélte: az is elképzelhetô, hogy a parlamenti pártok megszabott idôt kapnak a közszolgálati médiában, és ezt az RMDSZ-nek is ki kell használnia. – Ki kell használnunk, hogy valószínûleg a közvélemény fokozottabban figyel a politikai életre. Rámutatott, azt javasolja majd az RMDSZ tisztségviselôinek, hogy "mindenképpen használjuk ki ezt a lehetôséget, de nem arra, hogy egy személy ellen vagy mellett kampányoljunk, hanem arra, hogy mondjuk el egyértelmûen a véleményünket a romániai politikai berendezkedésrôl, arról, hogy mi milyen típusú demokráciát akarunk." Leszögezte, a szövetségnek az a határozott álláspontja, hogy az erdélyi magyarságnak a parlamenti köztársaság, a parlamenti demokrácia a megfelelô, ugyanis olyan testületekre van szükségünk, amelyekben mi is jelen lehetünk. Markó Béla úgy látja, az egyszemélyes hatalomkoncentráció nemcsak azért nem jó, mert az 1989 elôtti idôszakra emlékeztet, hanem azért is, mert az egyszínûvé teszi az országot, egy ilyen típusú döntéshozatalban nincsenek jelen például a kisebbségi közösségek. "A magyarságnak tehát fokozottan az az érdeke, hogy a parlamenti köztársaság mellett tegyük le a voksunkat. Azt gondolom, hogy nekünk ezekrôl a dolgokról kell beszélnünk a kampányban, és azt kell megmagyaráznunk a magyar közösségnek, hogy félretéve az ellenszenveket és a rokonszenveket, félretéve azt, tetszik-e az államfô személye, avagy nem, ki-ki arra gondoljon, hogy a személyek jönnek és mennek, az intézmények pedig maradnak" – szögezte le a szövetség elnöke.

Markó Béla arról is tájékoztatott, hogy szerdán összeül a Szövetség Állandó Tanácsa, ahol eldöntik majd, hogy mit üzen az RMDSZ a választóknak.

Az RMDSZ elnöke még bejelentette, csütörtökön Bukarestben ülésezik az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), a testület szintén az államelnök felfüggesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a következô idôszak teendôit tekinti át.

Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint az Európai Unió soros, német elnöksége nyomatékosan vállalta az Egyesült Államokba való beutazást megkönnyítô vízummentesség elérésének elômozdítását, azt, hogy minden EU-tagállam megkapja e lehetôséget.

A magyar diplomácia vezetôje minderrôl az EU- tagállamok külügyminisztereinek hétfôi luxembourgi tanácskozása után beszélt újságíróknak. A téma annak kapcsán került napirendre, hogy a tanácskozáson szó volt az április végi EU–USA csúcsértekezlet elôkészületeirôl, így beszéltek a közös közlemény tervezetérôl is. Göncz Kinga elmondta: magában a szövegben szerepel az a kérés, hogy Washington minden EU-tag számára adja meg a vízummentességet, de ô maga azt szorgalmazta, hogy ez a dokumentum lényegét összefoglaló preambulumban is szerepeljen, s ezt a felvetést nagyon sok kollégája támogatta.

A külügyminiszter szerint a magyar koncepció lényege az, hogy az EU-tagok között nem lehet diszkrimináció a vízummentesség terén. Természetesen az amerikai részrôl meghatározott mutatókat az összes érintett országnak teljesítenie kell, ez nem diszkrimináció, s arra nem lehet számítani, hogy mindenki egybôl megkapná ezt a könnyítést – tette hozzá. Egyben úgy vélte, hogy immár amerikai oldalról is kezd átalakulni a vízumkérdés megítélése: gazdasági hangsúlyú témából egyre inkább biztonságpolitikai hangsúlyúvá válik a téma. George Bush amerikai elnök vállalta, hogy ezen a téren megpróbál elôrelépést elérni – emlékeztetett Göncz Kinga.

A transzatlanti partnerség erôsítésének szükségességét hangsúlyozta hétfôn este a brandenburgi Meseberg kastélyban tartott találkozóján az EU soros elnöki tisztét betöltô Angela Merkel német kancellár és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A két vezetô politikus az EU és az Egyesült Államok jövô heti, washingtoni csúcstalálkozóját készítette elô, kiemelve az amerikai és az európai gazdaság jobb integrálásának fontosságát. Merkel kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy mindez elôsegítheti a gazdasági növekedés gyorsítását mind Európában, mind az Egyesült Államokban. A kancellár sürgette a kereskedelmi akadályok felszámolását, utalva arra, hogy az EU és Amerika együttesen a világpiac hatvan százalékát teszi ki.

Az Európai Bizottság nevében Barroso teljes támogatásáról biztosította a német uniós elnökség törekvéseit.

A soron következô, washingtoni csúcstalálkozón az EU, illetve az Egyesült Államok legmagasabb rangú vezetôi vesznek részt. A tavalyi, hasonló értekezletet júniusban Bécsben tartották. Arra rányomta bélyegét George Bush belpolitikai gyengesége és európai népszerûtlensége, valamint az EU tagállamainak kül-, illetve biztonságpolitikai kérdésekben való megosztottsága.

Megfigyelôk szerint az azóta eltelt idôben valamelyest javult a helyzet, s a német elnökség különös hangsúlyt helyez az Egyesült Államokkal való partneri viszony erôsítésére. Irak vonatkozásában kevésbé, de Iránnal kapcsolatban inkább közeledtek az álláspontok, biztonságpolitikai téren pedig az Egyesült Államok tervezett kelet-európai rakétatelepítése, s ezzel összefüggésben az Oroszországgal való viszony alakítása jelenti a fô megvitatandó témát. Ez utóbbi kapcsán Merkel a szokásosnál borúlátóbban nyilatkozott, utalva arra, hogy az unió és Moszkva közötti új partnerségi megállapodás megkötését célzó tárgyalások megkezdésének idôpontja egyelôre bizonytalan. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az EU és Oroszország május közepére tervezett csúcstalálkozóján errôl mégis egyezség születik.

A végleges eredmények szerint Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal elnökjelöltje a szavazatok 31,18 százalékát kapta az elnökválasztás vasárnap megtartott elsô fordulójában, míg fô vetélytársa, a szocialista Ségolene Royal 25,87 százalékhoz jutott.

Elôször lehet nôi államfôje Franciaországnak Ségolene Royal személyében, s ezért az elsô forduló egyik nagy kérdése volt, hogy ennek tudatában a francia nôk vajon tömegesen szavaznak-e majd a szocialista jelöltre. A felmérés alapján úgy tûnik, hogy Sarkozy 31 százalékkal elhódította a nôi szavazókat Royal elôl, aki csak 27 százalékukat tudta meggyôzni. A férfiak 28 százaléka szavazott a konzervatív jelöltre és 24 százaléka baloldali riválisára. A szélsôjobboldali Jean-Marie Le Pen viszont csak a nôk 8 százalékának tetszett, s 15 százalékot kapott az erôsebb nemtôl.

A korosztályi megoszlásban a 18 és 24 év közöttiek körében Royal hódított 28 százalékkal, de Sarkozy is 25 százalékot ért el, viszont Le Pen csak 8 százalékot kapott a fiataloktól.

A foglalkozás úgy tûnik jobban meghatározza, hogy kire szavaznak a francia választók: az öt évvel ezelôtti eredményekhez képest elvesztett egymillió szavazat ellenére a munkásrétegek körében továbbra is Le Pen a legnépszerûbb 25 százalékkal, ôt követi Royal 20, illetve Sarkozy 19 százalékkal.

A gazdák és a kereskedôk azonban már szívesebben szavaztak Sarkozyre, háromszor annyian, mint Royalra. A szocialista jelöltet a felsôvezetôk kedvelik a leginkább, 30 százalékuk szavazott rá, 28 százalékuk pedig Sarkozyre és csak 4 százalékuk Le Penre. A diákoknál, a köztisztviselôknél és a munkanélkülieknél viszont Royal tíz ponttal elôzi meg Sarkozyt.

Összességében a szocialista szavazótábor inkább fiatal, diplomás és városlakó. Nicolas Sarkozyt pedig a hatvan éven felettiek, a vidéken és a magasabb jövedelmû háztartásban élôk kedvelik jobban.

Nem éppen nyugati körülmények között élnek a marosvásárhelyi Sârguintei utca 20 szám alatti lakók. A szociális lakások többségében magányos, idôs emberek laknak. A botrány a legutóbbi tanácsülésen robbant ki, amikor Benedek István RMDSZ tanácsos azt nehezményezte, hogy a polgármesteri hivatal pályázaton nyert nagyobb összeget a fenti cím alatt élô emberek megsegítésére, ahol a szolgáltatók felé közel kétmilliárd lejes adósság halmozódott fel az évek során. A tanácsos véleménye szerint az összeget nem a célnak megfelelôen kívánja felhasználni az önkormányzat.

A helyszínen Niomati Margareta lépcsôházfelelôs csak azután állt szóba a Népújság szerkesztôjével, miután megbizonyosodott, hogy "nem vagyunk a Florea emberei", mert, mint mondta, nem bízik sem az önkormányzatban, sem a lakáshivatalban.

Niomati Margareta és két szomszédja is katasztrofálisnak nevezte a tömbházban uralkodó állapotokat. Véleményük szerint, s ezt más lakók is megerôsítették, egyes lakrészekben szerzôdés nélkül laknak, s a törvénytelenül ott tartózkodók közköltségeit is a "becsületes lakók" számlájára írják. Ezért kérdeztük meg az összes érintettet: mi a véleményük az ottani állapotokról és az említett pályázattal szerzett támogatás felhasználásáról.

Benedek István tanácsos a legutóbbi tanácsülésen a Sârguintei utcai tömbház ügyében szólalt fel, ahol "rendkívül rossz körülmények között mûködtet szociális lakásokat a lakásgazdálkodási vállalat". Véleménye szerint elsôsorban a polgármesteri hivatal és a lakásgazdálkodási vállalat hanyagsága miatt halmozódott fel az óriási adósság. A tanácsülésen arról beszélt, hogy a polgármesteri hivatal megpályázott és megnyert egy, a munkaügyi, szociális védelmi és családügyi minisztérium által meghirdetett Phare-pályázatot, amivel másfél milliárd lejnyi vissza nem térítendô hitelt kapott. A helyi tanácsnak ezt kb. félmilliárd lejjel kell kiegészítenie. "Örültünk, hogy ezt a problémát megoldjuk, mondta, mert a felgyülemlett adósságot törleszthetnénk".

Azonban a tanácsos szerint nem lehet pontosan tudni, mirôl is szól a pályázat. "Átnéztem az anyagot, s kiderült, hogy valójában idôseknek és gyerekeknek akarnak ruházatot venni a pénzbôl, szociális kantint létrehozni, iskolai felszereléseket beszerezni stb. Kevés ott a gyerek, hiszen fôleg öregek laknak, akiknek aligha van szükségük iskolatáskára. Emellett a telefon-, illetve villanyszámla finanszírozására 6-6 ezer eurót szánnak, illetve további szép összeget szociális asszisztensek, pszichológusok, pszichopedagógusok alkalmazására. De lenne tervezô menedzser, projektasszisztens is az újabb projektek elkészítésére".

Az ott lakó idôs emberek problémái továbbra is megmaradnak, állítja Benedek István tanácsos, holott arra lenne szükség, hogy emberséges körülményeket biztosítsanak a szegény idôs embereknek, akik attól reszketnek, hogy holnap lezárják a csapot, nem lesz fûtés, mert nem tudják az adósságot kifizetni, amiért nem ôk a felelôsek" – mondta Benedek István. Majd hozzátette: "A polgármesteri hivatal szociális osztályának felelôssége van ezekkel az emberekkel szemben, hiszen a törvény kimondja, hogy az idôs magára hagyott emberekkel foglalkozni kell. A leginkább felelôsnek azonban a helyi lakásgazdálkodási vállalatot tartom, amely nem fordított kellô figyelmet az ügyre".

Mircea Farcasan, a lakásgazdálkodási vállalat igazgatója kérdésünkre kijelentette: "Nem a mi hibánk, hogy felgyülemlett ez a hatalmas adósság. Azt is mondhatnám, az élet a hibás, hogy az emberek meghalnak a Sârguintei utcában is. Ott fôleg öreg, egyedülálló emberek laknak, akik után nincs, aki a közköltségeket kifizesse".

A vádra, hogy nem vezettek pontos nyilvántartást, s emiatt sokan adósságot hagyva maguk után egyszerûen "leléptek", azt válaszolta: akik eltûntek, azokra a 114-es törvény elôírásai érvényesek, amely szerint a tömbházak adminisztrátorainak a feladata, hogy törvényre adja és behajtsa az adósságokat. Mi, a lakásgazdálkodási vállalat, azért hogy a blokkfelelôst segítsük, tanúként vehetünk részt a perben. Ellenben ha meghalt a lakó, és nincsenek utódai, akik kifizessék az elmaradt adósságot, az természetesen megmarad. Elmondta, hogy a lakáshivatallal szembeni adósságok elenyészôek, nagy összegek a közköltség terén vannak, így a szolgáltatók az adminisztrátor segítségével kell behajtsák az elmaradt összegeket.

"Könnyû ránk fogni, hogy mi vagyunk a hibásak. A mi bûnünk az lett volna, ha nem jelentettük volna azonnal a polgármesteri hivatalnak, hogy a lakrész üres. A lakáshivatalnak nincsenek problémái a szerzôdésekkel".

– A lakók panaszára, miszerint több lakrészben is szerzôdés nélkül laknak emberek, kijelentette: "Ez nem igaz. Több alkalommal is ellenôriztük. Egyetlen lakást hagytunk üresen, amely a polgármesteri hivatal rendelkezésére áll. Ha valaki esetleg meghal, akkor marad a lakrész üresen, amíg a polgármesteri hivatal nem utalja ki valakinek".

– Az állításra, hogy az ott lakók nyakába varrják azok adósságát is, akik szerzôdés nélkül laknak ott, azt válaszolta: "Tévedésrôl van szó, nem igaz ez. Ellenôriztük a polgármesteri hivatallal közösen, hogy ne legyen semmi kétség ilyen szempontból, és nem találtunk szabálytalanságot.

– Ami meg a tanácsos úr nyilatkozatát illeti, csak azt ismételhetem, hogy nem a mi feladatunk a közköltségek behajtása vagy kifizetése azok helyett, akik meghaltak. Megoldás lehetne – mert szinte egyfajta öregek háza az illetô garzonblokk –, hogy hozzanak egy tanácsi határozatot amely értelmében, a polgármesteri hivatalhoz tartozó szolgáltató vállalatok töröljék el ezeket az adósságokat. Ami ránk tartozik, azt megtesszük".

Bakó Attila, a polgármesteri hivatal szociális igazgatóságának vezetôje elmondta: a szociális lakás az önkormányzat tulajdona, ahová tanácsi határozat alapján idôseknek, szerény jövedelmû nyugdíjasoknak, fogyatékosoknak utaltak ki lakást. A lakók a lakástörvény elôírásai alapján szociális házbért fizetnek. A különbözetet részben a lakásgazdálkodási vállalat, részben az önkormányzat vállalta fel. Mindemellett, az idôk során felgyülemlett elmaradások jelenleg a büntetôkamatokkal együtt már 2 milliárdra rúgnak.

"Megkerestük az összes érdekelt felet, akik idôben befolyásolhatták volna a dolgok alakulását: a szolgáltatókat (Energomur, Aquaserv) és a lakóbizottságot. Ezek között van szerzôdéses viszony, nem a szolgáltató és lakó között. Elsôsorban a felek hozzáállásán múlott, hogy nem használtak ki minden törvény adta lehetôséget, hogy a pénzükhöz jussanak. A 85/2001-es számú kormányrendelet szerint a lakóbizottság kell a számlák kifizetésére kötelezze a lakókat. Ezek szociális lakások, azokat juttatjuk szerény lakhatási lehetôséghez, akik kevés jövedelemmel rendelkeznek. De nem az önkormányzat feladata a szociális haló kiépítése, nincs lehetôsége, hogy a létfenntartáshoz szükséges anyagiakat elôteremtse.

A szociális bizottság kezdeményezésére két megbeszélést tartottunk az Energomur, az Aquaserv, a lakásgazdálkodási hivatal vezetôivel és az önkormányzat tulajdonosi társaságokért felelôs ügyosztályával, hogy miként lehetne az adósságot mérsékelni, törvényesen átvállalni, illetve mentesíteni kifizetése alól a lakótársulást.

Megoldásként úgy vélte, az adósság késedelmi kamat részét lehetne – a kereskedelmi társaságok vezetôségei döntése alapján – törölni.

"Ha próbálkozásaink nem vezetnek eredményre, akkor felvethetjük a lehetôséget, hogy az egész tömbházat a lakókkal együtt, a megfelelô elôkészítés után, közszolgálati intézményként esetenként öregotthonként mûködtessük" – mondta végül az igazgató.

"Közös lónak túros a háta" – idézhetjük összegezésként a közmondást. A szóban forgó lakótömb folyamatosan konfliktusgerjesztô, hol ez, hol az adódik, amibôl jogos vagy jogtalan panaszok fakadhatnak. A sokféle vélekedést hallgatva, valójában annyit sikerült tisztáznunk, hogy a felgyülemlett adósságot nem varrják a lakók nyakába. Az "ügybe" keveredett pályázat valódi célja egyelôre tisztázatlan. Elôirányzatai, illetve a lakótömb és lakói mai "besorolása" (bérleményben bérlôk) sehogyan sem illenek össze. A több tízezer eurót ugyanis egyértelmûen szociális otthon jellegû intézményre fordíthatják. Márpedig a Sârguintei 20. szám nem az! Vagyis nem létezô intézményre szóló pályázattal jutottak támogatáshoz. A kérdés tehát: merre vándorol a pénz? Kiderülhet a holnapi tanácsülésen. Hogy minden szóbeszédnek – esetleg kellemetlenségnek – elejét vegyék!

A 17 évvel ezelôtti marosvásárhelyi márciusi események után Cseresznyés Pállal együtt elítélt Barabás Ernô ellen kiadott európai letartóztatási parancs végrehajtásáról a budapesti bíróság dönt. A hétfôi tárgyalást Barabás Ernô hiányában elhalasztották. Dr. Kincses Elôd védôügyvéd szerint kizárt, hogy ügyfelét Romániában bebörtönözzék.

Dr. Kincses Elôd tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Maros megyei törvényszék által kiadott európai elfogatási parancs végrehajtásáról a fôvárosi bíróság bíráinak kell dönteniük, mivel Barabás Ernô Magyarországon, magyar állampolgárként él. A hétfôi tárgyalást elhalasztották, ugyanis Barabás Ernôt idôközben vesebántalmakkal kórházba utalták és nem jelenhetett meg a bíróság elôtt. Az ügyvéd elmondta, védence semmiképpen sem börtönözhetô be Romániában, hiszen az európai letartóztatási parancs jogi intézményére vonatkozó jogszabályok értelmében nem adják ki a vádlottat, akinek abban az országban kell letöltenie büntetését, amelynek állampolgára. Ezenkívül a magyar törvények értelmében a Barabás Ernô elleni 1992. július 21-tôl jogerôs büntetés végrehajtásának elévülési ideje 10 év, míg a román törvények szerint 15 év. "A Maros megyei törvényszék tévedést követett el, amikor kiadta az európai letartóztatási parancsot, annak ellenére, hogy a büntetés végrehajthatósága Romániában is elévült. Barabás Ernôt nem zárhatják börtönbe Romániában, hacsak nem rabolják el, mint Eichmannt az izraeli titkosszolgálat," – jelentette ki Kincses Elôd. Hozzátette, a Fôvárosi Bíróság egyelôre nem jelölte ki a következô tárgyalás idôpontját, erre Barabás Ernô felgyógyulása után kerül sor. Az emberölési kísérlet miatt 9 és fél év, illetve a garázdaság miatt fél év börtönbüntetést kiszabó ítéletnek Kincses Elôd szerint 2007. január 21- én kellett volna elévülnie, ha Barabás Ernô esetében alkalmazták volna a féléves pótbüntetést közkegyelemben részesítô törvényeket, hiszen így ez a féléves idôszak nem számítana a 10 éves összbüntetésbe. A Maros Megyei Törvényszék bírái által kiadott európai letartóztatási parancs alapja az, hogy szerintük Barabás Ernô kivonta magát a büntetés végrehajtása alól – ez esetben az elítélt nem jogosult a kegyelemre. Kincses Elôd szerint azonban védence a tárgyalás során soha nem kapott idézést és a letartóztatási parancsot sem közölték vele, így nem is vonhatta ki magát a büntetés végrehajtása alól. Július 21- én mindenképpen elévül az ítélet – tette hozzá az ügyvéd. Barabás Ernô három alkalommal nyújtott be kegyelmi kérvényt a román államelnökökhöz, mindeniket elutasították, a magyar állam pedig 1992 szeptembere óta már hatszor utasította el a román hatóságok által kibocsátott kiadatási kérelmet.

A sajtótájékoztatón Kincses Elôd kitért a Wass Albert-ügyre is. Elmondta, hogy a Kolozsvári Törvényszék április 26-án tárgyalja a perújítási kérelmet. "Az 1946-os népbírósági ítélet által kiszabott halálbüntetés hatályon kívül helyezését kérik Wass Albert gyermekei. Vekov Károly segítségével olyan dokumentumokra bukkantunk a pitesti-i katonai levéltárban valamint a külügyi levéltárban, amelyek igazolják, hogy Wass Albertnek semmi köze nem volt a magyar hadsereg által elkövetett atrocitásokhoz. Ha a törvényt korrektül alkalmazzák, a Wass Albert örökösei által benyújtott perújítási kérelemnek helyt kell adjon a Kolozsvári Törvényszék" – jelentette ki.

A múlt hét végén lezajlott a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Társaság által szervezett helyismereti vetélkedôsorozat itteni döntôje. A vetélkedôsorozat maga párhuzamosan zajlott a két városban, kölcsönösen, úgymint a zalaegerszegi csapatok Marosvásárhelyen, a helybéliek pedig Zalaegerszegen bizonyították-bizonyítják: nem véletlen a Baráti Társaság névben a jelzô, a helyismeret ez esetben a vendéglátók városának ismeretét jelenti. A négy, tíz- tizenhat éves diákból és két felnôttbôl álló csapatok a városok utcáin vetélkedtek. A verseny szabályainak megfelelôen, a helyes felelethez a helyszínek felkeresésére volt szükség. Minden kérdés meghatározott pontszámmal rendelkezett, és az idô is számított – nem bizonyult egyszerû feladatnak a gyorstalpalás. De az csak szó szerint: Marosvásárhelyen mindegyik zalaegerszegi csapat nagyon jó, és azonos pontszámú eredményt ért el, csupán az idôtartamban voltak különbségek, így egyforma csomag és oklevél járt, az elsô három nagydíjat, a Simon cukrászat tortáit kisorsolták. Az esti bulin a résztvevôk elfogyasztották. A szervezôk szerint a vetélkedô elérte célját: egymás toleráns elfogadása, a közös problémák felismerésének sürgetô fontossága, a kapcsolatteremtés, a határon átívelô közös küzdelem és az igazi testvérvárosi kapcsolatok szempontjából egyaránt. Az ifjú csapattagok közül számosan most jártak elôször Erdélyben, és mint mondták – legközelebb már úgy jönnek ide, mint haza.

A hat legjobb zalaegerszegi csapat döntôje lezajlott. Most, ezen a hétvégén a marosvásárhelyiek mennek Magyarországra. Bizonyságot tenni arról, amirôl a vendégek bizonyságot tettek nálunk.

S végezetül hadd idézzük még az egyik kísérôtanárnô, Hujber Sándorné Tibola Katalin meleg szavait az ittlétüket, a fogadtatásukat, a vetélkedôt illetôen:

"Nem tudjuk elégszer megköszönni, hogy itt lehettünk veletek. Hogy befogadtatok minket, hogy úgy érezzük, otthont találtunk nálatok. Köszönjük a ránk fordított idôt, a sok kedvességet, a rengeteg finomságot, a szép szavaitokat, az emberségeteket és felsorolni is nehéz lenne, hogy még mi mindent.

Gyertek most hozzánk, várunk titeket. Mi is meg akarjuk mutatni hazátok egy másik darabját."

Nem zárhatjuk a rövid tudósítást a marosvásárhelyi fôszervezô, Náznán Olga nevének említése nélkül, akinek nem csekély része volt a rendezvény sikerében.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Rt. immár hatodszor rendezi meg a Fotó Natura természetfotó- kiállítást. Az idén három kategóriában – Természetrombolás, Természetvédelem és Nyílt kategória (állat- és növényfotók) – lehetett beküldeni fotókat – hallottuk Vajda György szervezôtôl az idei Foto Natura tárlatnyitóján.

Hagyománnyá vált a fotókiállítás, nemes, nívós és szép hagyománnyá. A felhívásra, mely szerint kizárólag természetfotóval lehet jelentkezni, idén 73 romániai, 73 magyarországi, 10 szerbiai és 1 angliai alkotó összesen 1156 fotót küldött be. Ebbôl a 7 tagú zsûri 85 fotót választott ki, néhány kép kiállításon kívül került be a tárlat anyagába, hiszen a posta miatt a zsûrizés után érkezett, de minôségüket tekintve az ítésztestület úgy döntött, hogy helyük van a falon. A tárlat idôpontja is tradícióvá vált: a Föld napján, vagy ahhoz idôben közel szervezik a kiállítást, ezzel is nyomatékosítandó a látogatóban, alkotóban – a természetre vigyázni, a meglévôt becsülni kell. És mindez ígéretes, a kiállítás kinôtte a Bernády Ház emeleti galériáit, a három teremben tematikusan (tájképek, állat- és növényfotók, természetrombolás) sorakozó képek minôsége önmagáért beszél. Pedig az ítészek nem tettek különbséget amatôr és profi fényképész között.

A tárlatnyitón számosan felszólaltak: Nagy Miklós Kund a Bernády Ház nevében üdvözölte a megjelenteket, Karácsonyi Zsigmond a zsûri (Berekméri Ágnes – Örökmozgó Természetjáró Egyesület; Marosvásárhelyi Fotóklub – grafikus, fotós –, Bíró Zoltán – Vízügyi Igazgatóság – biológus, fotós –, Calin Cengher – Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség – biológus –, Karácsonyi Zsigmond – Népújság – lapszerkesztô-újságíró, fotós –, Kerekes Péter-Pál AFIAP – Marosvásárhelyi Fotóklub – fotós, a zsûri elnöke –, Keresztes Pál – Aquaserv Kht.; Sapientia Egyetem – fotós, filmes, egyetemi tanár –, és Vajda György – Népújság; Örökmozgó Természetjáró Egyesület – újságíró, sajtófotós) kritériumairól, az értékelés módozatairól értekezett. Sófalvi Szabolcs szóvivô az Aquaserv Rt. üzenetét tolmácsolta és felszólalt Stefanescu Danut a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség vezetôje és Dávid Csaba vízügyi igazgatóság vezérigazgatója is. A díjazás lezárultával pedig sokan az emeleti galériákban maradtak. Volt (és van) miért.

A díjazottak listája: Természetrombolás: a díjalapot a Népújság ajánlotta fel – I.díj – Nagy Szabolcs (HU – Tiszafüred): Olajos kócsag, II.díj – Juhász Miklós EFIAP/S (HU – Miskolc): Pusztulás, III. díj – Vicai Olivér (Szerbia – Szabadka): Munka része, Dicséret – Juhász Miklós EFIAP/S (HU – Miskolc): Menekülés, Dicséret – Nagy Szabolcs (HU – Tiszafüred): Szélsebesen.

Természetvédelem – Kiállítás különdíja: a díjalapot az Örökmozgó TE ajánlotta fel: Kerekes István AFIAP (RO – Marosvásárhely): Szerelmi történet I, II, III, IV. (sorozat), Növényfotó: a díjalapot az Aquaserv Rt. ajánlotta fel: I.díj – Bartók Andrásné (HU – Leányfalu): Jégszekrény, II.díj – Gáspár Melinda (RO – Marosvásárhely): Sorsomra várok, III.díj – Nagy Melinda (RO – Torda): Hajnalka.

Állatfotó: a díjalapot a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ajánlotta fel – I.díj – Polgár Tibor (HU – Kalocsa): Ábrándozás egy kacsavacsoráról, II.díj – Kállay László (HU – Eger): Harcosok, III.díj – Dezsô László (RO – Gyergyószentmiklós): Elemi ösztön, Dicséret – Filep Tibor (HU – Budapest): Lesben álló.

Tájfotó díjalapot a Vízügyi Igazgatóság ajánlotta fel

I. díj – Dezsô László (RO – Gyergyószentmiklós): Alkony-akt, II.díj – Vetô István (HU – Budapest): Zivatar után, III.díj – BenKee-Horváth Benedek Vajk (HU – Balatonlelle): Mennyek alatt.

A Vízügyi Igazgatóság különdíja:

Plájás István (RO – Marosvásárhely): Bajusznyírás.

Telenézô

Hétfôn este osztották ki a romániai színészvilág 2006-os díjait, idén elôször: Bukaresten kívül, Európa idei kulturális fôvárosainak egyikében, Nagyszebenben. (A másik a testvérváros: Luxemburg.) Három "felvonásban" zajlott a hosszú mûsor, melyet a királyi család is megtisztelt jelenlétével, és persze ott volt a román színházi élet színe-java. Ion Caramitru az országos színészszövetség elnökeként a bölcs sómen szerepében vezette a mûsort, a szokásos ceremónia keretében, szponzorok, szakmabeliek kisröptetésével, hatásszünetek, feszültségkeltô késleltetés, borítékfelbontás, díjátadás, köszönetek, meghatottság, a pillanat kínálta spontán alakítási lehetôségek stb. Visky András illetve elôtte több más ismert személy visszalépése a zsûribôl nem zavarta különösképpen a kedélyesen tapsolgató társaságot, és egyéb jelek is sejtetik, hogy nincs minden a rendjén ebben a brancsban, a gála akadálytalanul zajlott, ajándékban nem volt hiány, jutott Klaus Johannis bürgermeisternek is, aki a maga során ugyancsak díjazta az egykori mûvelôdési miniszter Caramitrut, hisz' voltaképp tôle indult a kultfôv. címre pályázás ötletének felkarolása, és az elsô hivatalos lépések intézményes megtétele. Volt pár magyar vonatkozás, ilyen hangzású nevek, egy színmû Thuróczy Katalintól (a bukaresti Odéon mûsorán, a legjobb rendezés díját nyerte Radu Afrim).

Színészi életmûdíjban többek mellett Valeria Seciu és Csíky András részesült. Egy korábbi interjúban Csíky András így beszélt hivatásáról: "Én a Sztanyiszlavszkij-féle iskolán nôttem fel, eredményeimet ennek köszönhetem. Fôiskolás éveim, Tompa Miklós színháza, a Haraggal való szatmári és a kolozsvári együttmûködés világosan mutatja a mai oktatásban való részvételem gyökereit. A negyvenöt és fél éves színházi tapasztalat alapján is ennek az iskolának maradtam híve. * A kolozsvári fôiskolán bennünket a nagyrealista stílus legkiválóbb egyéniségei oktattak a színészmesterségre: Tompa Miklós, Kovács György, Delly Ferenc és Szabó Ernô – mindannyian az ötvenes évek színjátszásának élvonalába tartozó vásárhelyi színház szakemberei, de mesterségre a kolozsvári Senkálszky Endre is tanított. Másodévtôl rendszeresen statisztáltunk a nagy színészek oldalán, hozzászokhattunk a színpadi nyilvánossághoz. Tompa Miklós irányt szabó, átfogó koncepciójú vásárhelyi színháza a Sztanyiszlavszkij-féle iskola megvalósításának bizonyult. Részletezôen realista, minden pillanatában igaz, újraélt és katartikus élményt nyújtó elôadásaik voltak. Kolozsvárott színes skálájú együttes mûködött, nagy egyéniségekkel, ám egy hasonlóan magas színvonalú, tudatos ars poetica által vezérelt színház akkor még nem alakult ki. Tizenhét végzôs társammal színházalapítási kéréssel fordultunk a Mûvelôdési Minisztériumhoz, így alakulhatott meg a nagybányai színház magyar tagozata. Ez egyedi vállalkozás volt, Harag György vezette kísérleti mûhelyünket a közös hit jellemezte, éjjel-nappal együtt voltunk, csak a színháznak élve. Mélyvíz. Ez a Kolozsváron elindított és Vásárhelyrôl ellesett stílus bôvült és formálódott bennem a szatmári évek alatt; a mit, miért és hogyan színháza, az élmény színháza, a gondolatot és érzelmet megindító, tartalmas, katartikus színház. * Kolozsvárra több mint húsz év után tértem vissza, Harag György kolozsvári társulatába, az ô karmesteri pálcája alatt jött létre a hetvenes évek legfigyelemreméltóbb színháza. A vándorlás évei után Harag stílusa az aprólékos realizmusból egy kifejezôbb, tágabb gondolattársításokat kínáló, mondanivalójában egyetemes színházlátássá alakult. Sajátos realizmusa párosult a látványszerûséggel, ám sohasem felejtette el, hogy a legszebb látvány az ember. Úgy vélem, Tompa Miklós és ízlésvilága, majd Harag György színháza, jelen pillanatban pedig Tompa Gábor mûvészete képviseli azokat a szinteket, amelyek meghatározóak a romániai magyar színjátszás történetében. Én ezeknek az embereknek a híve vagyok. * A színészek legyenek alkotótársai a rendezônek. Az igazi nagy mûvészek alkotó módon kezelik az elôadást, bízva a színészek tehetségében. De az önmegvalósítás igényével folytatott rendezôi munka során összebékíthetetlen ellentét születik rendezô és színész közt. E típus utasításait csak precízen végrehajtott tornagyakorlatoknak nevezhetjük. Az intellektuális munka során vitatkozni kell, kérdéseket feltenni a rendezônek, a dió feltörésének igényével. Aztán rá kell bíznod magad a rendezôi koncepcióra, így lehet páros az alkotói öröm. Maradjanak nyitottak. Egy színész akkor vénül meg, ha elveszíti gyermeki kíváncsiságát."

Olyan szép ez a pillanat, mondotta a legjobb nôi mellékszerep díját átvevô Rodica Mandache, hogy legszívesebben vízbe tenném, hadd illatozzék sokáig.

A Sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Mûvészeti Líceum 2000-ben bôvült egy új tagozattal, a dráma tanszékkel. Azóta már két évfolyam ballagott el, és jelenleg egy tizedikes osztály van, amely Romániában az egyetlen magyar nyelvû drámaosztály. Szeretnénk megmenteni a már beindult és komoly szakmai elismeréseket szerzett, de valóban egyetlen magyar nyelvû dráma tagozatos oktatást, ezért a jövô tanévben ismét indítunk egy kilencedikes drámaosztályt. Olyan nyolcadik osztályos diákok érdeklôdését várjuk (mind Sepsiszentgyörgyrôl, mind Kovászna megye illetve az ország egész területérôl), akik kilencedik osztálytól a Sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Mûvészeti Líceum dráma tagozatán szeretnének továbbtanulni.

A drámaosztály egy komplex szakmai képzés, amely a szakmai kérdéseken túl magában foglalja a tizenévesek személyiségének fejlesztését. A szaktantárgyak (drámai gyakorlat, improvizáció, mozgás, beszédtechnika, mûvészi beszéd, bábképzés, újságírás, színház- és filmrendezôi gyakorlat, színháztörténet, világirodalom, drámaelmélet) kapcsán a kamaszok közelebb kerülnek önmagukhoz, kialakul a verbális és nonverbális kommunikációjuk, kíváncsiak lesznek társaikra és a világra, felvállalják önmagukat, megnyílnak, levetkôzik gátlásaikat, megtalálják gondolkodásmódjukat, kialakul a lelki érzékenységük és finomságuk úgy, hogy közben szakmai ismeretre és jártasságra tesznek szert. Romániában pillanatnyilag ez az egyetlen ilyen jellegû középiskolai képzés. A szaktantárgyakat szakképzett tanárok és színészpedagógusok tanítják.

A drámatanszékes diákoknak Fazakas Misi tanszékvezetô (színész-drámatanár) vezetésével lehetôségük van színházi elôadásokban is kipróbálni magukat. Így született meg 2002-ben a Jolika! c. elôadás, amely a Budapesti Magyar Mûvek Fesztiválján a legjobb elôadásnak járó díjat nyerte el, illetve 2004-ben a Farsang c. elôadás, amely a Licart 2005 Országos Diákszínjátszó Fesztiválon (Bukarest) a legjobb csapatnak/elôadásnak járó díjat érdemelte ki. Jelenleg a Részletek a bolyongás meséibôl c. elôadást játsszák a diákok.

Az iskola elvégzése után a diákok a kötelezô érettségi mellett szakérettségit is letesznek, így szakképesítést elismerô oklevelet is kapnak.

Az elôre megbeszélt idôpontokban, szombatonként felkészítôt tartunk, ahol a szaktantárgyak jelentôs részét ki lehet próbálni, így az érdeklôdôk belekóstolhatnak az általunk kínált alternatívába. Érdeklôdni, iratkozni és kapcsolatot tartani Fazakas Misi tanszékvezetônél lehet a 0740-578-725- ös telefonszámon vagy a drazse2@yahoo.com e-mail címen.

Dr. Genersich Antal tudós professzor alkotó szellemének állít emléket immár Kolozsváron is a Gergely Zoltán szobrászmûvész által készített mellszobor. Ünnepélyes avatására az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában került sor április 13- án, a Dr. Genersich Antal Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya támogatásával.

A magyar tudományos örökség megôrzésére 1859-ben alapított és az MTA erdélyi megfelelôjeként 1990-tôl újra mûködô Erdélyi Múzeum-Egyesület intézményének székhelye adott otthont a szoboravatásnak Genersich professzor szeretett váro-sában, kincses Kolozsváron. Az ünnepségre a tudományos szakkönyvtár melletti szellemi panteonban került sor. A szobrát védett környezetbe, Kós Károly és Mátyás király szobra mellé helyezték el. A visszafogott, bensôséges hangvételû megemlékezést az egyesület nevében dr. Sipos Gábor fôlevéltáros nyitotta meg, majd dr. Egyed-Zsigmond Imre, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Egyetem Patológiai Intézetének egyetemi tanára tartott laudációt, röviden ismertetve Genersich professzor életének fôbb állomásait. 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen Szepesszombati Genersich Antalt a kórbonctan egyetemi tanárává nevezték ki, ahol létrehozta a Kórbonctani Intézetet. Az 1891-ben nemesi címet kapott, 1892-ben pedig az MTA levelezô tagja lett. 1895-tôl már a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Kórbonctani Tanszékén volt vezetô, ahol 1896-tól kórszövettani gyakorlatokat vezetett be. A budapesti egyetem orvosi kara 1900-ban dékánná, az 1910/11-es tanévben pedig az egyetem rektorává választotta. Az orvostudomány több területén is kiemelkedôt alkotott, így a patológián kívül sebészdoktori, szülészi és szemsebészeti oklevelet szerzett, és magas szinten mûvelte az igazságügyi orvostant is. Ezt követôen Genersich Antal professzor mellszobrát a Semmelweis Egyetemrôl Kopper László akadémikus és a Magyar Köztársaság Kolozsvári Fôkonzulátusa nevében dr. Szentpétery István konzul leplezte le. Az eseményen jelen volt a szobrot készítô Gergely Zoltán szobrászmûvész is. A leszármazottakat dr. Tankó Attila professzor képviselte, koszorút a legfiatalabb Genersich-ükunoka, Tankó Zita helyezett el. Az eseményre mind az anyaországi, mind az erdélyi magyar nyelvû orvoslás és hagyományápolás fellegváraiból érkeztek a professzor tisztelôi. Képviseltette magát még a Szentgyörgyi Albert Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Egyetem Patológiai Intézete, és természetesen jelen volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztálya, a Magyar Patológusok Társasága, valamint a határokon átívelô magyar orvosi és szakdolgozói érdekeket érvényesítô Magyar Egészségügyi Társaság. Kopper László egyetemi tanár, az 1991-ben alakult Genersich Alapítvány Kuratórium elnöke kifejtette, hogy az alapítvány egyik célja segíteni a határon túli magyar orvosokkal való együttmûködést. A kuratórium minden évben Genersich-díjat adományoz a Kárpát-medencében mûködô orvosoknak: egy akadémikusnak, egy kimagasló életmûvel rendelkezô patológusnak és a TDK munkában kiemelkedô orvostanhallgatónak. Ugyanakkor Kopper professzor egyetemünk I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatójaként Genersich tizedik tanszéki utódnak tartja magát. Ebben az épületben volt 1895-tôl Genersich Antal a harmadik tanszékvezetô. Az intézmény a Genersich Alapítvánnyal karöltve jelenleg is mûködô kapcsolatot tart fenn a tanár- és diákcsere-programok révén a Jung János professzor által vezetett Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem Patológiai Intézetével, amely 1872-tôl a kolozsvári Bolyai Egyetem Patológiai Tanszékének jogutódja. Jung professzor tanszékén 1941-tôl ma is ott látható míves Genersich-dombormû hívja fel a figyelmet a szellemi összetartozásra.

Dr. Süveges Ildikó, a Szemészeti Klinika egyetemi tanára mind szakmai, mind személyes szálakkal kapcsolódik Genersich professzor emlékéhez. Dr. Tankó Béla biokémia professzor (akinek felesége Genersich-unoka) debreceni tanítványaként Genersich Antal professzor szemsebészeti kiválóságára hívta fel a figyelmet: akkor szerzett ilyen oklevelet az 1860-as években, amikor ez a szemészet területén 100 év alatt mindössze 20 orvosnak sikerült. Dr. Süveges Ildikó a Magyar Egészségügyi Társaság alapító tagjaként dr. Mikola Istvánnal, e társaság elnökével együtt helyezte el a megemlékezés virágait. A szoboravatás utáni patológus szekcióülésen egyetemünkrôl dr. Szende Béla professzor tartott elôadást Dr. Genersich Antal az orvos, a kórboncnok címmel, méltatva az Arányi Lajos-tanítvány szakmai sikereit és úttörô felfedezéseit. Az ünnepi koszorúkat Kopper László egyetemi tanár és a leszármazottak helyezték el a Házsongárdi temetôben, Genersich sírjánál.

Kiss Hajnal

Nagy István A szomszédság nevében címû könyvét ismerve gyakran visszagondolok gyermekkoromra, a hajdan volt külváros életére.

Szülôvárosom szûkebb kerülete (a váluskút környéke) valamikor az ’50-es, ’60- as években békés, csendes külváros volt, ahol a Bodoni–Bogáti–Gyulafehérvári utcák környékén minden ôshonos munkáscsalád ismerte és becsülte egymást. A mai napig becsukott szemmel is fel tudom idézni az egyes családok nevében korabeli arcvonásait.

1990 után aztán egy csapásra sok minden, részben hátrányosan, megváltozott ezen a környéken. Ebben a zónában megszûnt sok hagyományos munkahely, de újak is létesültek. Legdinamikusabb közülük a Timkó sütöde, mely városszerte kiterjedt üzlethálózatot is mûködtet. Valóságos pokol kezdetét jelentette viszont a teherforgalomnak a Bega–Bodoni–Bodonhegy (Mestecanisului) útszakaszra való terelése. A régi, békés utcák hangulatát a dübörgô nagyjármûvek, az eszeveszetten száguldó személygépkocsik végeláthatatlan sora váltotta fel. Veszélybe kerültek a gyalogosok, különösen az erre lakó számos ember, valamint a nehéz munkával szorgos elôdök által épített kis családi házak. Emiatt igen szennyezett a környezet, amelyre még jócskán "rátesz" a vegyi kombinát is. Már jóformán ép gyümölcs sem terem a környéken. A Bodoni út Bogáti és Gyulafehérvári utcák közötti szakaszán napirenden vannak a gázolások (a kerékpárosok is veszélyben vannak). Az elmúlt években itt több halálos kimenetelû baleset történt. Sürgôs teendô e forgalomnak a lakott terület mögötti részre való terelése, amint ez egy évtizedek elôtti rendezési tervben is szerepelt.

Másrészt e városnegyed kiöregedése nyomán egyre-másra kerültek más tulajdonos kezébe a csinos telkek, házak. Így telepedett le egy olyan tulajdonosi réteg, amely lassan tönkreteszi mindazt, amit mások felépítettek, de mindenekelôtt – pokollá teszi a békés szomszédság életét. Nagykalapos, sokrokolyás társaságról van szó, akik ismeretlen eredetû tôkével sorra vásároltak fel a környéken ingatlanokat, a családi ház erkölcsi értékét nem becsülô utódoktól. Ezek az új lakók egyáltalán nem ismerik a városi élet együttélési normáit, nem tisztelik a mások értékeit. Lumpen elemek, meglehetôsen furcsa szokásokkal és mértéktelen arroganciával.

Egy ilyen társaság lakik a Mestecanisului (Bodonhegy) 10. szám alatt. Itt kezdetben jelen voltak a család nagykalaposai is, akik most külföldön üzletelnek. Itthon maradtak a különbözô korosztályú rokolyások, meg a nagyszámú, rendkívül neveletlen gyermeksereg.

A család naponta megkeseríti az idôs és beteg szomszédok életét. A kerítéseket teleaggatják a naponta kimosott ruha- és ágynemûikkel (paplanok, szônyegek), ezáltal a kerítések lerohadnak és sima átjárást biztosítanak a sáskaszerû pusztítást végzô kiskorúaknak.

Ez a minden nevelést nélkülözô gyerekhad naphosszat a kerítéseken ücsörög, molesztálva a szomszédságot. Felszólításra trágársággal, mindenfajta szemét, hulladék átdobálásával válaszolnak.

Ebben a helyzetben – végsô lehetôségként kérjük a város rendôreinek a közbelépését – és egyúttal védelmét, hiszen rendes adófizetô polgárként nem élhetünk ilyen kiszolgáltatott helyzetben semmirekellô és talán városi személyi igazolvánnyal sem rendelkezô agresszív emberek körében.

Tisztelettel kérjük, hogy felvetett gondjainkban az illetékesek határozott lépéseket tegyenek. Nem fordulhat elô, hogy országunk ilyen szégyenfoltokat vigyen az EU-ba és hogy a korábbi diktatúrát számunkra ilyenfajta terror váltsa fel.

Berei Á. Ferenc

Embere, annak hovatartozása, társadalmi kategóriája, a maga szabta törvénye dönti el, hogy valaki törvénytisztelô vagy fordítva, csak az a fontos, hogy jól járjon az ember. Sokan, így a vállalatok közül is, csak a "kaparj kurtát" tartják szem elôtt. Ezekbôl az élet minden területén találni. Néha a csaláson kívül a kényelemmel is ártunk embertársainknak, amiért a gyengébb fél nélkülözni kénytelen. Ezt tapasztaltam a falusi embereknél. Birtoklevél nélkül nincs szerzôdés, nincs támogatás, csak adó jövedelem nélkül. Márpedig ez a szólásmondás mindenkire vonatkozik, még tán az állami szervekre is. "Rend a lelke mindennek" – erre épül, ez a társadalom alapja, amelyre helyezkedik az ágazata. Ha felborították a rendet, jöhet a káosz, a szemétben kapirgálás, a mások, az ügyetlenebbek, a fáradt emberek csalása, kihasználása. Ezért mondják, hogy minden átalakulásból valakinek haszna van. Igaz, azt is mondják: "Ebül jött vagyonnak, ebül kell elveszni". Miért nem kímélik az öreget? Azért, mert az öregek törvénytisztelôk, ha nem esznek, akkor is fizetnek – és ezt sokan kihasználják. Ezt tapasztaltam most, másoktól is hallottam, azoktól is, akik a Romtelecomtól leváltak. Miért váltunk le? Azért, mert azt egy nyugdíjas képtelen volt fizetni, ha telefonált, ha nem, a 34 lejt fizette. Én köszönöm a Romtelecomnak, hogy leválhattam, saját kérésemre 2007. március 26-a elôtt kivonták a telefonszámom, megszüntették a tónust. Sokan hiába fordultak fûhöz-fához, volt telefon, nincs telefon. Telefonszolgáltatás nem volt, de ez év március 26. – április 25-ig terjedô idôszakra kiküldték a szolgáltatás díját, a 34 lejt. Nem hittem a szememnek. Ennél a vállalatnál nem tudja a fej, mit akar a kéz? Saját tévedését velem fizetteti meg és még sok öreg rosszul látóval. Tévedtek? Miért nem tévedtek fordítva? Azért, mert a "kaparj kurták" vállalatánál csak ilyen és ehhez hasonló tévedések vannak, amiért nem jár sem hála, sem köszönet, sem tisztelet. Kérem, tegyék rendbe a portájukat, hogy ne tévedjenek! Nézzék, megvan a Romtelecomnál a telefonszámom? De telefondíjam az van, hátralék nélkül. Ellenôrizzék: 262-790.

Kali Ágnes, Marosvásárhely

Az utóbbi hónapokban a sors úgy hozta, hogy ügyes- bajos dolgaim rendezése közben több hivatalos helyen megfordultam, kapcsolatba kerültem olyan köztisztviselôkkel, akiknek nem ott volna a helyük, ahol vannak, hiszen mint rendes adófizetô polgárai az államnak, elvárnánk, hogy tisztességesen és civilizáltan beszéljenek és viselkedjenek velünk, nem olyan kioktató stílusban, amilyenben egyesek teszik. A földi halandó nem jó kedvében fordul a különbözô hivatalosságokhoz, hanem azért, mert muszáj, mert rá van szorulva vagy országunk törvényei kötelezik. (Például egy engedély kibocsátása, annak iktatása a pénzügyi hivataloknál stb.).

Szükség volna a különbözô állami intézményekben olyan információs irodákra – tudtommal van is, de nem mindig szolgálja ezt a célt –, ahol lépésrôl lépésre útba igazítják az embert, nem kiabálnak rá, ha nem tudja mit kell tennie és nem küldözgetik ide-oda, mintha nekünk kutya kötelességünk volna tudni mindent, hogyan kell csinálni, hova kell beadni a folyamodványokat, milyen iratokat kell azokhoz csatolni és hol lehet azokat beszerezni.

Írástudó embernek vallom magam, hiszen több mint 30 éve könyvtárosként dolgozom, nap mint nap kapcsolatba kerülök különbözô vérmérsékletû emberekkel, kicsikkel és nagyokkal, fiatalokkal és öregekkel, tudnom kell mindenkinek a nyelvén beszélni, akár 7 elemit vagy egyetemet végzett, civilizáltan viselkedni és olvasóink kéréseit a lehetôségek függvényében teljesíteni. Nem tudom, ha még minket is, akik írni, olvasni jól tudunk, látunk (ha szemüveggel is) meg hallunk is, egyre többször rendre utasítanak, akkor hogyan viszonyulnak a tudatlan vagy inkább az ilyen ügyekben járatlan falusi emberekhez.

Úgy gondolom, nagyon hasznos lenne azokat a tisztviselôket, akik közönséggel dolgoznak, elôször pszichológiai szempontból tesztelni, hogy ne kelljen keserû szájízzel távoznunk az ilyen meg olyan hivatalokból, hanem jókedvûen, hogy emberszámba vettek. Miért van olyan nagy ára pár kedves szónak?

Demeter Judit

A tavaszi meleg hatására mindenhol kitört a takarítási láz. Jó hírünk, hogy a tenni vágyás a mi iskolánk növendékeire is átterjedt.

A Szutsáki Ferenc nevét viselô erdôcsinádi iskolában nemes gondolat született: ne csak házunk tája tisztaságáért tegyünk valamit, hanem terjesszük ki ezt a munkát falunk határára is. Tisztítsuk meg a környezô csodálatos erdôk felé vezetô utakat a felgyülemlett szeméttôl. Tudtuk, ez nagy munka lesz, de a tanulók lelkesedése minden gondot elsöpört.

A tantestület segítségével szórólapok készültek, amelyeket a gyerekek juttattak el a lakosokhoz. A kis lapocskákon felkérték az embereket, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a falu és környéke tisztaságára, hiszen a környezetszennyezésnek közismerten nagyon káros következményei lesznek életünkben.

A "nagytakarításban" 12 óvodás, 40 I.- VIII. osztályos tanuló és az iskola tanerôi vettek részt. Szemétszedô pálcákkal, gumikesztyûkkel felszerelve mûanyag zsákokba gyûjtöttük a szemetet. Megdöbbenésünkre igen különleges "dolgokra" bukkantunk. Találtunk olajos mûanyag palackokat, pelenkagyûjteményt, gumikerekeket, rengeteg papírt és tasakot, még egy régi WC- kagylót is (!). Öt órai munka árán negyven zsák szemetet sikerült összeszedni.

Boldogan tértünk vissza, mert a vidék, ahol jártunk szinte "fellélegzett", láthatóan megszépült.

Munkánkat nevelô céllal szerveztük. Hatni akartunk a felnôttekre és gyerekekre egyaránt. Mindenki figyelmét szerettük volna felhívni, mennyire káros környezetünk szennyezése, a természetet védeni kell a magunk és az eljövendô nemzedékek számára.

Reméljük, lelkesedésünk és munkánk példaértékû. Máskor mások is végeznek majd ilyen tevékenységet. Lehet, hogy erre egyre ritkábban lesz szükség, mert nem is lesz mit összeszedni.

Szeretnénk, ha a felnôttek járnának élen a jó példával ebben a környezetvédelmi munkában.

Iskolánk tanulóinak üzenete: az erdôt, a virágos mezôt, a kis patakokat nemcsak szeretjük, csodáljuk, hanem ezentúl meg is védjük a káros szennyezôdésektôl.

Tiszta környezetet kívánunk Erdôcsinádnak.

Kovács Károly, földrajz szakos tanár

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Szabadfogású birkózás

A szófiai felnôtt birkózó Európa- bajnokságon Marosvásárhely képviseletében egyetlen birkózó, az ISK versenyzôje, Recorean Adrian vett részt, akit a szabadfogásúak 84 kg-os súlycsoportjában neveztek. Sajnos a sorsolás nem kedvezett a vásárhelyi sportolónak, már az elsô körben a volt, igen erôs szovjet birkózóiskola képviselôjét, a moldvai Ianulovot kapta ellenfeléül, így az elsô körben kiesett.

Megjegyzendô, hogy az Eb-n, nemzetközi bírói minôségben, a sportoló edzôje, az ISK tanára, ifj, Gyarmati Ferenc is részt vett.

Április közepén rendezték meg Bukarestben az országos ifjúsági II gyeplabdabajnokság második tornáját. A marosvásárhelyi ISK csapata Dodó Gábor irányításával két gyôzelmet szerzett, 7-3-ra verte a rendezô Antilopa csapatát, illetve 6-4-re gyôzött a bukaresti 2-es számú Iskolás Sportklub együttesével szemben. A torna rangadóján a székelyudvarhelyi ISK 6-1-re nyert a marosvásárhelyiek ellen, így utóbbiak a második helyen végezték a tornát, s az összetettben is a második helyen állnak.

Röplabda

Az ország legjobb nyolc csapata részvételével Rm.-Vâlceán rendezték meg a nôi kisifjúsági országos röplabdabajnokság döntôjét. A marosvásárhelyi Iskolás Sportklub csapata (edzô Racolta Vasile) nagyon jó teljesítményt ért el azzal, hogy döntôbe jutott, itt azonban csak a szatmárnémeti Sportlíceum ellen sikerült gyôznie 3:0-ra, a többi mérkôzését elveszítette. A végsô sorrendben az ISK a 7. helyet szerezte meg.

A junior I kategória országos döntôjében, egy héttel korábban a Star Marosvásárhely csapata a 8. helyen végzett.

Kosárlabda

Negyedszerre rendezték meg Szászrégenben a kosárlabda For You-kupát (szervezô: Borbély Zsolt) lánycsapatok számára. Az összesen 12 csapat közül négy a 1997-ben születettek korcsoportjába, nyolc az 1995-ben születettek korcsoportjába iratkozott be, az utóbbiak vetélkedôjében a magyarországi Nagykôrös is indult, ami nemzetközivé avatta a tornát.

Eredmények:

1997-ben születettek: For You Szászrégen – BC Mures II (Szabó Tibor) 20:22; For You – BC Mures I (Haba Simona) 10:58; BC Mures II – Kézdivásárhelyi SE 24:12; KSE – BC Mures I 10:18; BC Mures I – BC Mures II 32:15; KSE – For You 22:11. Rangsor: 1. BC Mures I. 2. BC Mures II. 3. KSE. 4. For You.

1995-ben születettek:

A csoport: For You – BC Mures II (Szabó Tibor) 39:30; Naszód – West Activ Temesvár 14:15; For You – Naszód 20:46; BC Mures II – West Activ 11:45; BC Mures II – Naszód 14:28; For You – West Activ 13:38. Csoportrangsor: 1. West Activ. 2. Naszód. 3. For You. 4. BC Mures II.

B csoport: Bega Temesvár – BC Mures I (Haba Simona) 28:16; Bega – KSE 32:7; Nagykôrös – BC Mures I 40:34; KSE – BC Mures I 10:18; Nagykôrös – Bega 15:40; Nagykôrös – KSE 33:26. Csoportrangsor: 1. Bega. 2. Nagykôrös. 3. BC Mures I. 4. KSE.

5-8. helyért: For You – KSE 9:40; BC Mures II – BC Mures I 9:57. 7. helyért: BC Mures II – For You 19:13; 5. helyért: KSE – BC Mures I 22:20.

Elôdöntôk: Naszód – Bega 18:21; West Activ – Nagykôrös 27:45. 3. helyért: West Activ Naszód 24:22. Döntô: Bega – Nagykôrös 28:6.

Karate

Európa kulturális fôvárosában, Nagyszebenben rendezték meg az országos WUKO karatebajnokságot 14 év alatti sportolók számára. A 14 évnél idôsebbek országos bajnokságán, Kolozsváron megkezdett sikerek Nagyszebenben is folytatódtak a Dragon-do sportolói (edzô: Mihai Notar) számára, akik nyolc éremmel tértek haza.

A három országos bajnoki címbôl kettô Székely Ildikó nevéhez fûzôdik, aki a 11-12 évesek korosztályában a kata és a kumite versenyszámban is aranyéremmel gazdagodott. Ugyancsak aranyérmet szerzett Florina Notar a 13-14 évesek kumite sobu nihon versenyében, míg katában a bronzérmet érdemelte ki. A 11-12 évesek kata versenyében Fekete Renáta, valamint a 7 éven alattiak kata versenyében Andrei Cioloboc egyaránt ezüstérmes lett, ezt Fekete Renáta bronzéremmel egészítette ki kumitében, míg a Dragon-do 13-14 éves kumitecsapata ugyancsak harmadik lett.

A Budo Maris sportolója, Vlad Barbieru a 13-14 évesek kata versenyében ugyancsak bronzérmet szerzett.

Úszás

A Nagybányán megrendezett ifjúsági II korosztályú országos úszóbajnokság egy ezüstérmet és egy bronzérmet hozott a marosvásárhelyi ISK úszói számára, mindkettôt Cojocaru Cristian révén, aki 200 méteres mellúszásban a 2., 50 méteres mellúszásban a 3. helyen végzett. Ugyanezen a versenyen Lungu Andreea 50 méteres hátúszásban a 7. helyet szerezte meg.

A Pitesti-en lebonyolított felnôtt országos bajnokságon – amelynek a világbajnokság utánra való idôzítését nagyon sok úszó és edzô keményen bírálta – a Melbourne- bôl hazatért Trandafir Norbert két második helyet szerzett 50 és 100 gyorson, míg 50 és 100 méteres pillangóúszásban bronzérmes lett. Ugyanezen a versenyen Demény Helga 100 méteres mellúszásban 4., ugyanazon úszásnem 50 méteres és 200 méteres számában 5. helyen végzett.

Trandafir Norbert Petelei Attila, a többi úszó Kerekes István tanítványa.

Ezt a módszert alkalmazták a hét végén megrendezésre került foci- és streetballmaratonon, amely szombaton délután 15 órától vette kezdetét és éjjeli 3 órakor ért véget. A foci- és streetballmérkôzések párhuzamosan folytak egyszerre a víkendtelepi sportpályákon. Nyolc csapat mérte össze az erejét a futball- és négy a streetballkupáért. A körbeveréses módszer lényege, hogy mindenki mindenkivel játszik és a két legtöbb pontot összegyûjtött csapat küzd az elsô helyért. A szerencse vagy a sors keze (ki ahogy nevezi), hogy az utoljára maradt két csapat, akik még nem játszottak együtt, volt pont az, amelyek a mérkôzések alatt a legtöbb pontszámot gyûjtötték össze. Így egy mérkôzéssel spórolt a szerencse az idô javára, holott a résztvevôknek egyáltalán nem volt sietôs. Nagyon jól érezték magukat. És jó volt a hangulat nemcsak a versenyzôk között, hanem a szurkolók is átélték a versenyzôk drukkjait, félelmeit és a játék örömeit. Sôt, a Víkendtelep járókelôit is sikerült megállítaniuk és a nézôközönség sorába hívniuk.

A focicsapatok közül a Sapientia I nevezetû lett az elsô, a Juventus a második és a Daneuro a harmadik. A streetballmérkôzések nyertes csapatai a Muresul (I.), a Négyes (II.) és a KEA (III. hely).

Jó hétvége volt, ahol a csapatok csak a játék öröméért játszottak, no meg egy vándorkupáért…

Köszönet érte a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségnek és Szilágyi Nándornak, aki magára vállalta a maraton megszervezését és a szervezéssel együtt járó nehézségeket.

Simon Emôke

A Kallós Zoltán Alapítvány 2007. május 26- 27-én Kolozsváron megszervezi az V. országos népdal- és hangszeres népzenei vetélkedôt.

Benevezési korhatár: 15-25 év.

Jelentkezhetnek:

– népdalénekesek

– egyéni hangszeres elôadók (hegedû, furulya, koboz, citera, tárogató stb.)

– hagyományos népzenekarok (a benevezés nincs korhatárhoz kötve)

Jelentkezési határidô 2007. május 10.

Bôvebb felvilágosítás:

www.kallos.org.ro

kallosalapitvany@kallos.org.ro

tel/fax: 0264/598-813.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2007 nyarára újra meghirdeti és megszervezi a pedagógusok nyári továbbképzô tanfolyamsorozatát, a Bolyai Nyári Akadémia 2007-et.

Jelentkezni május 15-ig lehet pályázati adatlappal, amely igényelhetô a Maros megyei szervezet székházában (Bolyai líceum, tel. 213-104), valamint letölthetô a www.rmpsz.ro honlapról.

Április 30-át munkaszüneti napnak javasolják

Paul Pacuraru munkaügyi miniszter kedden a Mediafaxnak elmondta, javasolni fogja a kormányülésen, hogy április 30. munkaszüneti nap legyen. A javaslatot határozattervezet formájában terjeszti elô a minisztérium. "Van egy olyan javaslat, mely szerint április 30 áthidalás legyen a hétvége és május elseje között, mivel nem természetes, hogy május elsejét ne használhassák ki az emberek" – jelentette ki Paul Pacuraru miniszter. Hozzátette, amennyiben a tervezetet elfogadják, azt is javasolni fogja a kormánynak, hogy a hétfôt május elsô szombatján pótolják be. A munkaügyi törvény szerint a május elseje munkaszüneti nap, hivatalos ünnepként van nyilvántartva.

Borbély László az elsô uniós pénzek lehívásáról

Minden esélyünk megvan arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására szánt strukturális és kohéziós alapok lehívását célzó keretprogramot az Európai Bizottság júniusban elfogadja, hiszen elküldtük a bizottság által kért kiegészítéseket, kiküszöböltük az operatív programok közötti átfedéseket – mondta Borbély László az Integrációs Minisztérium átalakítása után létrehozott Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium vezetôje április 24-i bukaresti sajtóértekezlete alkalmával. Az régiófejlesztési operatív program elfogadásáig a tervek elkészítésére kell koncentrálnunk. Elég nagy kihívás ez a minisztériumnak is, mert vannak lemaradások. A regionális fejlesztési stratégia legfontosabb résztvevôi a tervek elôkészítôi: az önkormányzatok, a megyei tanácsok, a gazdasági régiók. A továbbiakban az átfedések elkerülése érdekében elsôdleges prioritás a regionális tervek összehangolása az ágazati elképzelésekkel. Fontos a 2007–2025-ös területfejlesztési koncepció véglegesítése, illetve ennek a koncepciónak az EU-s operatív programokkal való összehangolása. Nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a helyi jellegû infrastrukturális beruházásokra, a területfejlesztésre, városi regenerációs programokra, urbanisztikát érintô együttmûködésre. A tervek szerint ebben az évben 400 millió eurót kellene lehívnunk az Európai Uniótól – jelentette ki a miniszter.

Közvita az elektronikus információk rögzítését szabályozó törvénytervezetrôl

A Távközlési és Informatikai Minisztérium nyilvános közvitát szervez csütörtökön, április 26-án délelôtt fél tizeneg