Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Borúlátásunk, ami Traian Basescu elnök hivatalából való felfüggesztésének következményeit illeti, beigazolódni látszik. Az igazság bajnoka szerepében tetszelgô országkapitány ugyanis hajlamos arra, hogy az utcára vigye személyes frusztrációját, s ettôl a pillanattól a palackból kiengedett szellemet igen nehéz ellenôrizni (lásd Budapest és Kijev példáit), s az események igen súlyos fordulatot is vehetnek. Mindezt már elôrevetítette a felfüggesztés napjának estéjén "spontánul megszervezett" szimpátiatüntetés, de a demagógia és a populizmus a vasárnap délutáni (választási?, újraválasztási?, kitudjamicsoda?) nagygyûlésben csúcsosodott ki. Ezen, a "demokrácia" nevében, az igazság kizárólagos birtokosa, a népet vezetô providenciális apuska jelent meg az "istenadta nép" elôtt, hogy – majdnem azt mondtam, proletár – haraggal kipellengérezze az országot kiszipolyozó kormányt és országgyûlést. S azt, hogy az ilyesfajta lázító szövegek milyen súlyos eseményekhez vezethetnek, a távolabbi vagy a közelmúlt számtalan eseménye igazolja, hisz a felbujtott tömeg egykettôre hajlamos agyonverni mindenkit, akit ellenségnek ki lehet kiáltani, a demokrácia szent nevében. A távlati következmények azonban ennél sokkal súlyosabbak is lehetnek, s ehhez elég Magyarország példáját említeni, ahol az utcai zavargásokba torkollt politikai harc igen nehezen leküzdhetô negatív gazdasági következményeket is eredményezett.

Ilyen körülmények között felvetôdik a kérdés, végiggondolták-e a Basescu felfüggesztését kezdeményezôk, hogy mire vállalkoznak? Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy az elnök elleni elsöprô szavazattöbbség pirruszi gyôzelemmé változik. S nem azért, mert Basescu nem érdemelte volna ki százszor is, hogy eltávolítsák a hatalomból, hanem éppen a korábban említett szellem palackból való kiengedéséért. Hogy a szocialisták indítványozták a procedúrát, az ellenzéki helyzetükbôl fakadóan természetes, aminek azonban nem kellett volna megtörténnie, az az, hogy a kormánypártok, a liberálisok és az RMDSZ is támogassák. S még egyszer: nem azért, mert Basescu mindenbe beleszóló és folyton konfliktusokat gerjesztô személyisége szimpatikus lenne, hanem mert így sokakban azt a meggyôzôdést erôsítik, hogy titokban valóban a saját gesztenyéjük sütögetésével vannak elfoglalva, s ebben csak az elnök gátolta volna meg ôket. Ráadásul minden elôjel szerint a népszavazás semmissé teszi az országgyûlési szavazást, Basescu megerôsödve kerül ki a konfliktusból, s utólag sokkal komplikáltabb feladattá válik a kohabitációs kormányzás.

Emberileg persze érthetô, hogy megunták az állandó elnöki kekeckedést, mégis, az érzelmi politika csapdájába estek. Tisztségében a felfüggesztési szavazáson megerôsíteni, s okoskodásait a továbbiakban figyelmen kívül hagyni, talán ez lett volna a helyes taktika. (Abból kiindulva, hogy Basescutól józan belátást elvárni teljes egészében kilátástalan.) Persze, csak akkor, ha valóban az ország érdekei lettek volna a fontosabbak...

A tavalyi balesetmegelôzô kampányt újra elindítják, mivel ismét növekvôben van a súlyos közúti balesetek száma – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Nicolae Cabulea kvesztor, a megyei rendôr- felügyelôség vezetôje. A tegnap megkezdett és év végéig tartó kampány célja: 5 százalékkal csökkenteni a súlyos balesetek és e balesetek miatt bekövetkezô elhalálozások számát. Az elsô negyedévben Maros megyében 15 személy hunyt el autóbalesetben.

A "Megálljt a közúti baleseteknek! Az életnek van elsôbbsége!" elnevezésû, tavaly megszervezett megelôzési kampány idején Maros megyében 26 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma, ám ez az arány ismét növekvôben van. Idén már tizenöten vesztették életüket, csupán egyetlen, január 14-én Kerelôszentpálon bekövetkezett súlyos balesetben hat személy halt meg. Mint Cazan Viorel, a megyei forgalmi rendôrség parancsnoka elmondta, a súlyos balesetek háromnegyedét a megyében átutazóban levô, fôként az ország déli megyéibôl érkezô gépkocsivezetôk okozzák, akik elsôsorban figyelmetlenség, fáradtság, sietség miatt veszítik el uralmukat a jármû felett és nem ismerik a megye útviszonyait. Míg tavaly a súlyos balesetek 60 százaléka lakott területen kívül történt, idén ez az arány megfordult, és egyre több a városokban, községekben bekövetkezô karambol. Érdekes adat az is, mely szerint a Marosvásárhelyen bekövetkezett autóbalesetek 80 százalékának oka az, hogy a gépkocsivezetôk nem adnak elsôbbséget a gyalogosoknak. Cazan Viorel szerint a közeljövôben a megyeszékhely területén az összes gyalogátjáró elé "fekvôrendôrt" helyeznek el, de felvetésünkre elismerte, hogy a "fekvôrendôröket" elôszeretettel kikerülik az autósok, akik azonban emiatt nem bírságolhatók meg. Azt is elmondta, hogy a forgalmi rendôrség felhagyott a rutinellenôrzésekkel, a rendôrök csakis elôre meghatározott, ún. tematikus akciókban (a biztonsági öv használatának ellenôrzése, gyalogosoknak az úttesten való átkelése stb.), razziákban vesznek részt, és természtesen a szabálytalankodó autóvezetôket büntetik meg.

A fent említett kampány célja a súlyos balesetek következményeinek tudatosítása a lakosságban, a balesetek számának csökkentése, a gyalogosok figyelmeztetése a forgalmi szabályok betartásának fontosságára, a gyerekek bevonása a megelôzési akciókba – jelentette ki Gabriela Pînca, a rendôrség bûnözés-megelôzési osztályának vezetôje. Ennek érdekében több közintézménnyel szerveznek közös akciókat. Egyik ilyen lesz a 10-18 év közötti tanulóknak szervezett fogalmazás- illetve rajzverseny, "Én is azt mondom: Megálljt a közúti baleseteknek!" címmel. A fogalmazásokat román vagy magyar nyelven kell megírni, és május 25-ig lehet benyújtani a megyei rendôrség Zefír utca 1. szám alatti székhelyére. A díjazási ünnepséget június 1-jén, a gyermeknapon tartják.

A sajtótájékoztatón még elhangzott: az április 23-29. közötti idôszakot a közúti biztonság nemzetközi hetének nyilvánították, a rendôrség pedig ez alkalomból naponta szervez különféle tematikájú rendezvényeket. A tegnapi sajtótájékoztató indította a heti rendezvénysorozatot, amit ma a budapesti rendôrség nyolctagú küldöttségével szervezett szimpózium követ. Szerdán különbözô ellenôrzô akciókat szerveznek, csütörtökön "sárga lapokat" osztogatnak az úton szabálytalanul átkelô gyalogosoknak, pénteken aszfaltrajzversenyt tartanak I-IV. osztályos gyerekeknek és megszervezik a gyermekek felvonulását, amelynek célja a figyelemfelkeltés, a forgalmi szabályok betartásának tudatosítása.

Április 30-án, hétfôn Maros megye valamennyi közoktatási intézményében szünetel a tanítás, közölte lapunkkal Nicolae Neagu megyei fôtanfelügyelô. A tanulók április 27-én, pénteken kapják ki a minivakációt, amely május 2-áig tart.

A fôtanfelügyelô azt is közölte, hogy az egyes oktatási intézményekben a vezetôség dönti el, hogy a hétfôi órákat mikor pótolják be. A legtöbb iskolában április 21-én, szombaton rendes tanítási nap volt. Másutt késôbbi idôpontban tartják meg az elmaradt órákat.

A fôtanfelügyelô közölte, hogy az oktatási szünetre vonatkozó döntését a 3817. számú 2006. évi minisztériumi rendelet 5. cikkelye és a 4925/2005. számú minisztériumi rendelettel jóváhagyott, a közoktatási intézmények mûködésére vonatkozó szabályzat 8. cikkelye értelmében hozta.

Ismét hármas esemény színhelye lesz április 25-én, holnap 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Ház: a szokásos havi Népújság-kosár és hûségtombola mellett a 2007-es évkönyvünk rejtvénypályázatára beérkezett hibátlan megfejtések is sorsolásra kerülnek. Fortuna kegyeltjei értékes nyeremények birtokába jutnak: a három, egyenként 50 lej értékû élelmiszerkosár, a 100 lejes hûségdíj mellett színes televízió, rádiókazettofon, kávéfôzô, kávédarálók, gyümölcsprések, kenyérpirítók és vasalók lelnek gazdára.

"Alulírottak lesznek szerencsések e folyó 2007. év április 27-én, pénteken a Rhédey- kastély emeleti halljában és nagytermében egy Palotás bállal a t. c. Közönségnek kedveskedni. (...) Alulírottak (Tar András polgármester, a bál fôvédnöke, Hegyi László alpolgármester, a bál védnöke és Magyarosi Erzsébet iskolaigazgató, a bál háziasszonya) nem mulasztanak el legkevesebbet is, a termet oly ékessé tenni, s a táncvigalomhoz megkívántató szükségekkel úgy ellátni, ahogy eddigelé mondhatni sohasem látott. (...) Továbbá, minthogy másnap Szentgyörgynapi bál nem leend, egész muzsika karral fognak kedveskedni a báladók. (...) A bál kezdete 21 óra".

A régi palotás bálok korának stílusában megfogalmazott báli meghívó azokat az idôket idézi, amikor a Rhédey-kastélyban nem iskola vagy másfajta hivatal mûködött, hanem a bálok, mulatságok színhelye volt, ahol az úri társaság gyûlt össze. Ez lesz az erdôszentgyörgyi háromnapos Szent György-napi rendezvények fénypontja. A rendezvénysorozaton részt vesznek a testvértelepülések képviselôi is.

Pénteken délelôtt történelmi vetélkedôt tartanak a kastélyban, ezt követôen a kultúrházban és az elôtte levô téren bábszínház és aszfaltrajz-vetélkedôre kerül sor. De lesz fotó-, gyökér- és festménykiállítás, a helyi amatôr színjátszó csoport vásári komédiát ad elô. Az esti bálon Seprôdi József minôsített borász borbemutatót tart.

Szombaton reggel 10 órától sportvetélkedôket tekinthetnek meg az érdeklôdôk, majd az ünnepi megnyitó után testvértelepülési szerzôdés aláírására kerül sor a szerbiai Kovácica községgel. Délután a testvértelepülések a futballpályán felállított sátrakban mutatkoznak be, délután kulturális programra kerül sor, este pedig a Defender és a Zanzibár koncertezik a futballpályán.

A vasárnapi programban a kulturális és sportprogramok mellett horgászversenyt és gulyásfôzô versenyt tartanak a bözödújfalusi tó partján, ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt a lelki felüdülésre vágyók. Este, ugyancsak a tó partján, koncertre kerül sor (Bodoni Ildikó, Mr. Joe, SZINTE, Mike). A rendezvénysorozat tûzijátékkal ér véget.

Az április 20-i Népújság Tanácsosi csökönyösség (Vajda György) címû cikkében olyan kijelentést idéz az újságíró, amelyet Kiss Géza, az Aquaserv fejlesztési és kapcsolattartási igazgatója nem tett meg illetve nem az idézett formában tette meg.

Helytelen az a kifejezés, hogy a marosvásárhelyi Aquaserv valamelyik Maros megyei városban "átvette" vagy "átveszi" a helyi közüzemet. Az Aquaserv csupán a víz- és csatornarendszer üzemeltetését, mûködtetését vette át négy Maros és egy Hargita megyei városban, mindezt a helyi önkormányzatokkal kötött haszonbér- szerzôdés alapján. Az Aquaserv minden olyan városban, ahol átvette az említett szolgáltatásokat, fiókegységeket nyitott, amelyeknek semmi közük már a régi szolgáltatókhoz.

Az esetleges félreértések elkerülése végett azt is kiemeljük, hogy az Aquaservnek komoly szándékában áll a vidéki terjeszkedés, és mindenáron meg is szeretné valósítani, hiszen ez, amellett, hogy az Európai Uniónak a javaslatára történik, jelentôs elôrelépést jelent a régió lakosságának nyújtott víz- és csatornaszolgáltatás minôségi fejlôdése terén. Ezt a terjeszkedést viszont nem kényszeríti rá egyik településre sem.

Az Aquaserv tavaly márciustól regionális szolgáltatóként mûködik, attól függetlenül, hogy Szászrégenben vagy más vidéki településen nem ô a víz- és csatornarendszer-mûködtetô.

Aquaserv vállalat

Közel háromszáz állás kerül meghirdetésre csütörtökön 10 órától az E-Meló Munkaközvetítô Hálózat által szervezett állásbörzén. A marosvásárhelyi Ifjúsági Házban szervezendô börzére eddig 35 országos és multinacionális cég jelentkezett állásajánlatokkal. A szervezôk 2500 munkát keresô személy jelenlétére számítanak. Az április 26-i börze a nyolcadik, amelyet az E-Meló szervez, volt már találkozó Kolozsváron, Csíkszeredában és Nagyváradon is. Marosvásárhelyen második alkalommal kerül sor a rendezvényre – hangzott el a munkaközvetítô hálózat által szervezett sajtótájékoztatón.

Szabó Lehel, az E-Meló ügyvezetôje elmondta, az állásbörze fô célja találkozási pontot teremteni a munkaadók és munkavállalók között. Találkozhat a munkapiaci kereslet a kínálattal. A legtöbb meghirdetett állás a számítástechnika területén van, több mint 50 IT-szakembert keresnek, programozókat, rendszermérnököket, webdesignereket.

A börzén mérnöki állások közül is válogathatnak az érdeklôdôk, hiszen a cégek villamos-, gépész-, illetve építészmérnöki állásokat is ajánlanak. Bô a választék ugyanakkor a kereskedelem, értékesítés terén és adminisztratív területen is. "Az utóbbi idôben igen megnôtt az igény a szakképesített munkaerô iránt, számos cég villanyszerelôket, hegesztôket keres" – tudtuk meg.

"Nem csak az a célunk, hogy találkozót szervezzünk a cégek és munkavállalók között, hanem a rendezvényen a munkavállalóknak képzést is szervezünk arról, hogy miként kell egy állást megpályázni, hogyan kell önéletrajzot írni, miként kell felkészülni egy állásinterjúra" – tájékoztatott Szabó Lehel. E képzésre a börze napján 12 órától kerül sor. Az állásbörzét követôen egy kolozsvári cég az érdeklôdô vállalatoknak szervez tájékoztatót a humánerôforrás- fejlesztési lehetôségekrôl.

A sajtótájékoztatón jelen lévô Bakos Levente alpolgármester kifejtette, a város szempontjából igen dicséretes eseménynek számít az állásbörze, ugyanis Marosvásárhelyen 6 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor ez munkaerôhiánnyal is párosul.

A végleges eredmények szerint Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal elnökjelöltje a szavazatok 31,18 százalékát kapta az elnökválasztás vasárnap megtartott elsô fordulójában, míg fô vetélytársa, a szocialista Ségolene Royal 25,87 százalékhoz jutott. A végleges eredményeket hétfôn tette közzé a belügyminisztérium.

A közvélemény-kutatási adatok szerint Nicolas Sarkozy konzervatív jelölt nagyobb eséllyel indul a francia elnökválasztás két hét múlva esedékes második fordulójában a végsô párharcra, mint a szocialista Ségolene Royal, de a gyôzelemhez a centrista szavazatokat kellene megszereznie – vélték vasárnap este francia elemzôk az elsô forduló után.

A francia elnökválasztás Sarkozy jelentôs sikere ellenére azért tekinthetô továbbra is nyitottnak, mert a harmadik helyezett centrista Francois Bayrou magas, 18 százalék feletti szavazati arányt ért el, de egyik továbbjutó támogatására sem szólított fel.

Emellett a második forduló a személyisége miatt sokat kritizált Sarkozy melletti illetve Sarkozy-ellenes referendummá is változhat, hiszen az elsô fordulóban legtöbb szavazatot kapott jelölt a legtöbb ellenszenvet kiváltó francia politikus is egyben – húzza alá Dominique Reynié politológus.

Az elsô fordulóban a két nagy jelölt közel 85 százalékos rekordrészvétel mellett összesen a szavazatok több mint 56 százalékát szerezte meg. Ez részben annak köszönhetô, hogy a franciák szerették volna elkerülni, hogy az öt évvel ezelôtti helyzethez hasonlóan a szélsôjobboldali Jean- Marie Le Pen bekerüljön a második fordulóba. Az is egyértelmû, hogy a hosszú Mitterrand-Chirac korszak után politikai generációváltással a 31 százalékot kapott Sarkozy és a 25,6 százalékot elért Royal is sikeres kampányt folytatott szavazótáborának mozgósítására, és az eredmény a két jelölt személyes sikereként könyvelhetô el.

Ugyanakkor egyik tábornak sincs elégséges ereje a végsô gyôzelemhez: a radikális baloldali szavazatokkal a szocialista jelölt maximálisan 36-37 százalékot érhet el, amely Ségolene Royal személyes sikere ellenére a francia baloldal történelmi mélypontját jelenti. A radikális baloldal azonnal érzékelte súlyvesztését, és elnökjelöltjei sorban szólítottak fel a szocialista jelölt támogatására a második fordulóban. A centrista tábor támogatása nélkül pedig a jobboldal a szélsôjobboldallal együtt is csak 44-45 százalékot tudhat magáénak.

A bal- és jobboldali megosztottság meghaladásával a jelenlegi kétpólusú francia politikai berendezkedés ellen kampányoló Francois Bayrou annak a hétmillió franciának a bizalmát nyerte el, akiket a közvélemény-kutatók sokáig bizonytalannak gondoltak és akiket végül a két jelöltnek nem sikerült maga mögé állítania.

Mindezek tükrében a következô két hétben a hagyományos bal- és jobboldali megosztottságban a két nagy jelölt feltehetôen azon centrista szavazók kegyeiért fog harcolni, akiket sem a konzervatív, sem a szocialista jelölt támogatására nem szólított fel Bayrou az elsô forduló után, s így az elnökválasztás végsô kimenetele a centrumban fog eldôlni. A CSA közvélemény-kutató intézet vasárnap esti felmérése szerint a centrista jelölt szavazóinak 45 százaléka támogatná Royalt a második fordulóban, míg 39 százalékuk Sarkozyre szavazna.

XVI. Benedek pápa Angela Merkel német kancellárnak írott levelében kérte, hogy a G8 csoport június 6. és 8. között Németországban tartandó csúcstalálkozóján foglalkozzanak a legszegényebb országok adósságállományának mihamarabbi és feltételek nélküli elengedésével – közölte hétfôn a Vatikán. A katolikus egyházfô tavaly decemberben írta a szóban forgó levelet, amelyre a Nyolcak (a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország) csoportjában jelenleg elnöklô Németország kancellárja két hónappal késôbb válaszolt, de a levélváltást a Vatikán csak most hozta nyilvánosságra.

XVI. Benedek levelében kedvezôbb kereskedelmi feltételek biztosítását szorgalmazta a hátrányos helyzetû, fôként afrikai országok számára. Ezen kívül felszólított az AIDS, a tuberkulózis, a malária és egyéb trópusi betegségek elleni fokozott küzdelemre, valamint felhívta a nemzetközi közösséget, hogy jelentôsen csökkentsék a szegény országokkal folytatott fegyverkereskedelmet.

Merkel válaszában hangsúlyozta, hogy a G8 csoport, illetve az Európai Unió soros elnökeként jelentôs elôrelépést kíván elérni a szegénység elleni küzdelem terén. A kancellár asszony megerôsítette, hogy többek között az afrikai kontinens gazdaságának fejlesztése, illetve a legszegényebb országok adósságainak elengedése is kiemelt témaként fog szerepelni a júniusi G8-találkozón, amelyet a Németország északkeleti részén fekvô Heiligendammban fognak megrendezni.

A gyanú a fô vetélytárs, a BBC tévé Panorama címû politikai magazinjának hétfô este mûsorra tûzött, elôzetesen ismertetett programjában fogalmazódott meg. A stáb vizsgálata szerint a GMTV reggeli vetélkedôinek telefonhívásait kezelô és szortírozó alvállalkozó, az Opera Interactive Technology az utóbbi négy évben titokban már jóval egy-egy adott feladvány telefonvonalainak lezárása elôtt összeállította a lehetséges nyertesek listáját, ám hagyta, hogy további nézôk telefonáljanak, hívásonként 1,80 fontért.

Ez azt jelentette, hogy a nézôk mintegy felének esélye sem volt a nyerésre, mivel hívása idején már régen megvolt a lehetséges nyertesek listája, ám ezt senki nem közölte a próbálkozókkal.

A Panorama állítása szerint a GMTV így 2003 óta játéknaponként 45 ezer – évente 10 millió – fontot, vagyis a vizsgált idôszakban összesen 40 millió fontot kapcsolt le a nyereményesély nélkül betelefonáló nézôkrôl.

A BBC szerint az Opera Interactive Technology kereskedelmi igazgatója 2003-ban külön email-üzenetben figyelmeztette is munkatársait: nem szabad kiderülnie, hogy a lehetséges nyerteseket már egy-egy kvíz korai szakaszában kiválasztják.

A GMTV hétfôn vizsgálatot rendelt el az ügyben, és ennek idôtartamára összes betelefonálós nyerôjátékát felfüggesztette. Közölte ugyanakkor: a BBC vádja "sokkhatásként" érte a céget, amely "semmit nem tudott" a Panorama által megfogalmazott visszaélésekrôl.

Korántsem ez az elsô ilyen botrány azonban a brit kereskedelmi tévévilágban. Nagy-Britanniában már az év eleje óta parlamenti vizsgálat folyik a betelefonálós pénznyerô tévévetélkedôk ügyében, miután az egyre szaporodó panaszok szerint e mûsorok sokszor csalárd praktikákkal kifosztják a játékosokat.

Az azonnali nyerési lehetôséggel kecsegtetô kvízmûsorok évente 150 millió fontos üzletet jelentenek a brit kereskedelmi televízióknak. A londoni parlament alsóházának összpárti médiabizottsága azonban most elszánta magát arra, hogy betekintsen a tévécsatornák által sokak szerint "pénzverdének" használt programok díszletei mögé.

Várhatóan május 19-én tartják meg Romániában a Traian Basescu felfüggesztett államfo leváltásáról szóló népszavazást, miután a parlament állandó bizottságai ezt a dátumot javasolták hétfôn a törvényhozás plénumának.

A referendum idôpontja csak ma válik hivatalossá azt követôen, hogy a parlament plénuma is kifejti véleményét e javaslatot illetôen.

Korábban Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfô május 20-át tartotta valószínûnek a népszavazás idôpontjaként, tekintettel arra, hogy április 20-án vált hivatalossá Traian Basescu felfüggesztése. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy ettôl a pillanattól számított harminc napon belül kell népszavazást kiírni a tisztségébôl felfüggesztett államfô leváltásáról.

A parlament napirendjét kijelölô állandó bizottságok együttes ülésén azonban a honatyák úgy határoztak, hogy a harminc nap május 19-én, szombaton jár le. A referendum reggel nyolc és este tíz óra között zajlik majd.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Basescut nehéz lesz leváltani. A Jurnalul National címû napilap megrendelésére készült egyik felmérés szerint a népszavazáson biztosan vagy valószínûleg részt vevô állampolgárok 65 százaléka Basescu leváltása ellen szavazna.

Kimutatja azt is, hogy a lakosság majdnem kétharmada biztosan vagy valószínûleg elmenne szavazni. Ez az adat ellentmond azoknak az elôrejelzéseknek, miszerint érvénytelen népszavazás körvonalazódik.

Ennek elkerülése érdekében legalább a választói névjegyzékben szereplô állampolgárok legalább felének plusz egy szavazónak kell véleményt nyilvánítania, vagyis valamivel több mint kilencmillió választónak kell az urnák elé járulnia.

Az esetleges érvénytelen népszavazást illetôen máris vita bontakozott ki a romániai pártok jogászai között. Egyesek ugyanis úgy vélik, hogy joghézag van, mivel a referendum-törvény nem rendelkezik pontosan errôl a lehetôségrôl. Így könnyen elôfordulhat – vélik a jogászok – hogy Basescu hivatalba való visszatérésérôl az alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, ha nem gyûlik össze a referendum érvényességéhez szükséges szavazatszám.

Nicolae Vacaroiu ideiglenes államfô és a Basescu felfüggesztését kezdeményezô ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) jogászai is azonban úgy vélték, hogy érvénytelen referendum esetében a nép nem akarja Basescu leváltását, ezért a felfüggesztett elnök folytathatja mandátumát.

Basescu ezért máris arra figyelmeztette híveit, hogy ne hallgassanak azokra, akik azt mondják, hogy érvénytelen népszavazás esetén is visszatérhet hivatalába, ugyanis egy ilyen végkifejlet gyengítené pozícióját.

Számtalan módon lehetne értelmezni a csütörtöki bukaresti eseményeket, a parlamentben és az utcán lezajlottakat, attól függôen, hogy az újabb állomásához, de még nem a fináléhoz érkezett politikai háború szereplôibôl kit érzünk magunkhoz közelebbinek. Az érzelmeket félretéve azonban ennek a valóban történelmi napnak az igazi tanulsága az, hogy a romániai társadalom megméretett és könnyûnek találtatott a demokrácia törvényeinek tiszteletébôl.

Gyôzött a populizmus a demokratikus értékrend felett. Legalább annak a néhány ezer embernek a képében, akik utcára vonultak az elnök felfüggesztése ellen tiltakozva, és különösen fájó az, hogy Bukarestben ezt azon a téren tették, amelyhez 1990 nyarának reális rendszerváltást követelô diákmozgalma fûzôdik. Ez a szellemi üzenet kapott övön aluli ütést csütörtök este, mert a 17 éve ott, a demokratikus értékrend mellett tüntetô diákok nem a szószegést és a félrebeszélést tûzték eszmei lobogóikra. Ezt fájdalmas volt végignézni, mert a rendszerváltás hajnalán nem a demokratikus népképviselet legfôbb fóruma, a parlament ellen forduló elnököket kívántunk az országnak, hanem pártatlan, a demokratikus értékrendet és a törvényeket tisztelô, olyan erkölcsi tartású államférfiakat, akikre egyenes háttal és derûs tekintettel lehet felnézni. A román történelem elsô felfüggesztett elnöke ezen a mércén már régóta könnyûnek találtatott, az ôt felfüggesztô parlamenti döntés, bármilyen hátszéllel is hozták meg, voltaképpen a néptôl kapott bizonyítvány, amit a parlament töltött ki.

Aki ismeri már a cégért, nem lepôdhetett meg sem a legújabb (ex)elnöki szószegésen, sem a parlamentnek címzett támadó hangvételû beszéden, sem a néphez fordulás színpadra is, nem csak "spontán" pártgyûlések pódiumaira méltó eljátszásában. Amúgy ha visszaemlékszünk, volt még ennek a népnek egy fia, aki egy még emlékeinkben élénken élô decemberi napon szintén a néphez akart fordulni, miközben a bukaresti és más városbeli utcákon géppisztolygolyók oltották ártatlanok vérét. A kapitány szelet vetett és vihart aratott, mely zátonyra futtatta hajóját. A nép ama részének szemében, amely pártkönyve adta ihletétôl, vagy a populista szózatok szirénhangjától vezéreltetve asszisztál a kapitány alakításához, nem bír különösebb jelentôséggel, hogy az Alkotmánybíróságtól kapott "erkölcsi bizonyítvány", amit tengerészünk lobogtat, érvénytelen, hiszen a taláros testületnek a felfüggesztés kérdésében nem volt döntô, csak konzultatív hatásköre. És az is csak annak a rétegnek adható be, hogy a kapitány felfüggesztése pusztán a korruptak politikai leszámolása lenne, hiszen aki képes tisztán látni, az jól tudja, hogy a tengerész és párthajójának érdekköre sem hárfát pengetô hamvas bôrû angyalkák társasága.

A mór nem tette meg kötelességét, és elküldték, de nem akar távozni. Az élet viszont megy tovább, és a történet következô felvonásában a parlament döntése a nép elé kerül megerôsítésre. A bizalmi indexeket nézve, könnyen meglehet, hogy a referendum a parlament és a populizmus csaló ízû bájitalától megrészegült nép közti szakadáshoz vezet, ami erôs pofon lenne a demokratikus értékrend képzeletbeli arcára.

Ha az elnök menesztését netán a májusi népszavazás is megerôsíti, akkor viszont ennek az egész cirkusznak a leginkább fájdalmas részével fogunk szembesülni. Azzal, hogy egy új elnökválasztás perspektívájában nincs alternatíva, amit választani lehetne. Ennek a forgatókönyvnek az esetére, adott lenne egy elbocsátott kapitány, egy víg színházba illô futballbáró és egy gyûlölettôl részeg udvari költô. Lehetne szavazni, de választani nem: ez a román társadalom igazi szegénységi bizonyítványa. Bármelyik verzió válik is tehát valósággá, a demokratikus értékrendnek és híveinek a jelek szerint csak vesztenivalójuk van ebben a politikai háborúban.

A múlt héten a parlament két háza 322 igen, 108 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett Traian Basescu elnök felfüggesztése mellett szavazott. Az alkotmány értelmében 30 napon belül referendumot kell szervezni, amelyen majd a "nép" dönti el, hogy Basescu menjen vagy maradjon. A referendumtörvény értelmében a választói névjegyzéken szereplô választópolgároknak fele plusz egy arányban kell részt venniük a szavazáson ahhoz, hogy az érvényes legyen. Varga Attila RMDSZ- képviselô, alkotmányjogászt kérdeztük, mi történik, ha az emberek nem mennek el ilyen arányban szavazni a május 20-i népszavazáson?

– A referendumtörvény hiányos ebben az értelemben. Annyi világos, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha legkevesebb a választói névjegyzékben szereplôknek a fele plusz egy megjelenik.

– Mi történik, ha nem jelenik meg?

– Ha nem jelenik meg, akkor ez most egy nagy értelmezési vita lesz. Mert azt értelmezik, hogy az embereket nem érdekli a dolog, azt mondják, hogy maradjon, mert ahhoz, hogy eredménye is legyen, vagyis leváltsák, ahhoz legalább 9 millióan kellene megjelenjenek és annak a fele plusz egy igennel szavazzon a felfüggesztésre.

– Ha nem vesznek részt 9 millióan, az nem jelent nem szavazatot, miért jelent igent?

– Éppen ez az, hogy nem szavazatot jelent, de úgy nemet, hogy maradjon az elnök. Ki kell fejezni, hogy egyetértenek-e a felfüggesztéssel, aki nem megy el, az azzal ért egyet, ami van.

– De ez nem azt jelenti, hogy valójában felfüggesztett elnökként maradhat továbbra tisztségben?

– Nem, mert a kérdés az, hogy egyetért-e ön azzal, hogy felfüggesszék az államfôt? Igazából azok kellene minél többen elmenjenek, akik ezzel egyetértenek. Ha az emberek nem mennek el, nem fejezik ki a szavazatukat, vagy nem elegen fejezik ki, mert elképzelhetô, hogy 3 millióan azt mondják, egyetértünk, és másfél millió azt mondja, nem értünk egyet.

– Ebben az esetben is érvénytelen és mégis marad?

– Szerintem ilyen szempontból a referendumtörvény tisztázatlan.

– Dan Voiculescu például azt nyilatkozta, hogy ha a referendum érvénytelen lesz, s Basescu marad, akkor újabb felfüggesztési szavazás lesz a parlamentben, 30 nap múlva újabb referendum, és így tovább. Viszont nem lehet a végtelenségig játszani ezt a játékot.

– Ez valóban nem mehet a végtelenségig. Szerintem nagyon nehéz lesz, mert én is úgy látom, hogy 9 millióan nem fognak elmenni szavazni, így nem lesz érvényes. Ha nem lesz érvényes, végül is azt fogják mondani, hogy az emberek nem mondták ki egyértelmûen, hogy egyetértenek a felfüggesztéssel. Ez lesz a végkonklúzió. Marad az elnök.

– A szakember szerint, hogyan lehetne egyértelmûséget teremteni ebben az ügyben?

Törvénymódosításra lenne szükség, amit az Alkotmánybíróság már egyszer elutasított.

Valamiféle érvényességi meg eredményességi különbséget kellene tenni, mint ahogyan magyarországi referendumtörvényben szerepel.

– Ha a parlament még egyszer ugyanúgy módosítja a törvényt, újra csak az Alkotmánybírósághoz kerül…

– Igen, mert nem kötelezô ugyan, de akiknek erre jogosítványa van, biztosan oda fogják küldeni. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy nem érvényes a szimmetria elve a közjogban. Elég furcsa érvelései voltak, de ezen túlvagyunk, most az a kérdés, hogyan fogják ezt az egészet értelmezni.

– Mikor lesz itt valamiféle rend?

– Nem tudom. A héten meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok. Az tény, hogy a referendumtörvény hiányos e vonatkozásban, és nem ad megoldást.

Magyar levelek

Muszáj mondanom jó elôre, nem irigykedem rájuk; meglehet, volna miért, kettôjükre mindenképpen. Az sem zavar, hogy velük van tele az újság, televízió. A média is a piacról él, s mást nemigen tehet. Ha nem haszonnal kavarná a híreket és ragadna a témára, akkor egyáltalán nem az lenne, ami. Persze, nincsenek kétségeim, a három magyar, akikrôl a mesélôkedv annyira beindult, nem véletlenül kerül egymás mellé. A pesti aszfalton néha-néha kell ilyesmirôl beszélni, ha másért nem, a lerongyolódott önbizalom okán mindenképpen. S nem kevésbé a miheztartás végett.

De hadd akadékoskodjam kicsit. A három magyarok nem is magyarok. Furcsa, nem? Már nem azok, vagy még nem azok. Mert nekünk vannak ilyenek szerte a világban.

Nicolas Sarkozy, akinek a nevérôl elég régen lehullott az ékezet, hogyan is lehetne magyar? Ha egyszer elnökjelöltje Franciaországnak. Megmondta szépen, ott mindenki francia, amit senki nem vonhat kétségbe. Barátunknak ettôl akkora nagy a híre. Meg sok minden másért. Ami ez esetben mellékes dolog. Igaz, Nicolas úr soha nem volt Miklós, talán nem is tudja, hogy magyarul ez lenne a neve. Pedig a nagybócsai Sárközyek valamikor még ezen a tájékon, Hont megyében szereztek nemesi oklevelet. De hát hol van már a múlt? Mikor az sem számít, hogy hatvan esztendeje Nagy-Bócsay Sárközy Pálnak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánban kastélya és birtoka volt. Ô volt az apa, aki hagyta az örökséget és kitántorgott nyugatra. Holott nem nagyon számíthatott arra, hogy a franciák a Paul Sarkozy de Nagy-Bócsa nevet megkedvelik valaha. Másként történt. És ezért most nagyon hálás Nicolas, a fiú. Nem hazudtolja meg önmagát, és szívesen elmagyarázza, ahányszor csak kell, gyökerei (melyet oly sokan nagyra tartanak) nem érnek semmit. "Apám nem szerette Magyarországot, túl kicsinek tartotta, kultúráját értéktelennek és a magyar nyelvet jövôtlennek a modern világban. Inkább más utat választott magánnak." Így aztán csodálkozni sem érdemes, gyermekeit nem érdekelte, hogy mi a magyar, ha egyszer franciának születtek; magyar szülôktôl. Van ilyen, persze. És olyan is, hogy Nicolas francia elnök lehet. Ha már nem alattyáni Sárközy Miklósnak hívják. Miközben nekünk úgyis az. Ha igaz, ha nem.

Charles Simonyi legalább beszél magyarul; kicsit akcentussal, de érthetô. Írásom közben ô ott bolyong valahol messzi az ûrben; egy Szojuz rakéta röpítette oda fel, húszmillió dollárért. Mert arrafelé turistáskodni ma még elég drága mulatság. Mindenesetre neki futja, van mibôl. Amerika jól fizeti a hozzá hasonlókat. Apja, Simonyi Károly fizikus a huszadik század polihisztorai közül való; nagyra tartotta a mûvelt világ. Akárcsak most a fiát. Mondják, ha ô nincs, nem létezhetne a Mikrosoft Word. Akinek ez magas, eligazítást nyerhet lexikonokból. Részemrôl a hozzá nem értés; bevallhatom, hiába pötyögök most éppen számítógépen, nekem elég nehéz értékelni, hogy mitôl olyan fontos az alakhû szövegszerkesztô meg a szándékprogramozás. Egy biztos: valakinek mindezt ki kellett találni. Hát innen a sok pénz Simonyi úrnak. Nyilván egyszer az is kiderül, hogy miért ilyesmire költi; gondolkodónál nemigen lehet tudni. Majd eljön annak is az ideje. Charles Simonyi most még csak a magyar zászlót lengeti ott fönn, és öccsével magyarul diskurál. És nekünk ez is elég. Attól a tudóstól, aki ha itthon marad, tán sose jut fel ilyen magasra, az egekbe.

Mehmet Károly nem ûrutas és egyelôre sehol nem akar elnök lenni. Ô csak egy ellopott fiú. Karcsika. Aki még nem magyar, csak lesz talán, de ki tudja. Most éppen mások döntenek arról, hogy ô tulajdonképpen kicsoda. Hamis okmányokkal apja menekítette el Magyarországról, rejtett utakon. Kellett neki a fia. Mint ahogyan az anyjának is. Csakhogy az emberfia nem tud kettészakadni. Az alku pedig ilyenkor ritka; diktál a harag. S ítél a törvény. Jól, rosszul, mindegy. Valaki mindig megsínyli. Leginkább a gyermek. És így lesz szomorú a történet.

Az apa bujdokol fiával, senki el nem éri, Törökország (viszont) egy nagy ország, ott aztán akárki keresheti. Évek telnek, míg rájuk találnak; akkor is úgy, hogy valaki árulkodik, nem kevés pénzért. Magyar anyuka megvásárolja a nyomravezetôt, csak így sikerül visszaszerezni gyermekét. Mert az övé (is)... Nézem a tízéves fiúcskát, ahogyan szülôföldjére lép. Mintha észre sem venné az újságírókat, fotósokat, akik ott tülekednek körülötte. Neki itt minden, minden idegen. Arcán csupa konokság. Nem érti, mi végre a nagy sürgölôdés, és miért kell neki ebben részt venni, s fôleg itt lenni. Meghatódott édesanyja hiába simogatja buksi fejét. Magyarul nem beszél. Hiszen ô török és muszlim s úgy akar imádkozni. És az anyuka fordítja, és nyeli könnyeit. Mit is tehetne, ha egyetlen gyermekének egyetlen vágya, hogy mihamarabb visszajuthasson oda, ahonnan erônek erejével elhozták. Pislog a kisfiú, félve ejti a szavakat (már amennyit), nehogy baj legyen belôle. Ennyire már megtanította az élet. Hogy rajta (még) semmi nem múlik. Arról meg igazán nem tehet, hogy messze földre vitte az apja. De arról sem, ha olcsó firkászok úgy írnak majd eztán róla, hogy a megtalált janicsárfiú az istennek sem akar magyar lenni. Hiszen ô csak egy esendô gyermek, kinek lelkét szinte lehetetlen új programra állítani. S egyáltalán nem úgy, mint Simonyi úrnak találmányát...

Ui. A magyarnak nagy bánatára a futball világa megint arcul csapott és elpasszolt minket; úgy buktunk, hogy nyerhettünk volna, s bizony az ekkora kudarc (harmadszor) már nem is téma, csak megtépázza az önbecsülést. Mint annyi minden.

Múlt kedden a marosvásárhelyi és a környékbeli elméleti líceumok valamint szakközépiskolák kínálatával ismerkedhettek a nyolcadikosok az immár ötödik alkalommal megszervezett Líceumok bemutatkozóján a Guga gimnáziumban, Marosvásárhelyen. Idén arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek a szakközépiskolákban tanuló diákok a tanintézmény "életérôl" és az érvényesülési lehetôségeikrôl.

"Bizonyos híresztelések ellenére ebben az iskolában nemcsak a sport, hanem a tanulás terén is jó eredményeket érünk el. Egyik büszkeségünk, hogy nemrég az iskola harmadik helyet szerzett az országos sportelmélet tantárgyversenyen" – mondták el a Szász Albert Sportlíceum standjánál Boanta Ioana és Boariu Paul tizenkettedikes diákok. A tanárok a versenyek miatt megértôbben kezelik a hiányzást, és a tanítványok nem stresszelik magukat túlságosan a tanulás miatt. Nagy hangsúlyt fektetnek a sportra, amely az elhangzott vélemények szerint elsôsorban az egészséges életmód kialakítására, másodsorban fegyelmezett viselkedésre serkenti a diákokat.

Az Avram Iancu Ipari Iskola ötletes bemutatkozó standdal várta a felvételi elôtt állókat, akik rövid idô alatt betekintést nyerhettek a tanintézmény életébe és elért eredményeibe.

A ruhatervezô-képzést veszik a legkomolyabban az iskolában, de emellett a többi profilt sem hanyagolják el. Az asztalkán alkalmi és estélyi ruhák tervrajzait tekinthették meg az érdeklôdôk, ötleteket kaphattak a következô esetleges báli szezonra. Kötöttáruk és készruhák tervezésére, készítésére is felkészítik a diákokat. Akik a felsoroltak között nem igazán találják meg a nekik tetszô foglalkozást, választhatnak a mechatronikai, elektronikai és számítógép-kezelôi képzések között.

A szórakozás sem marad ki az iskola életébôl, szeretnének elindítani egy tánctanfolyamot is, "amelynek nagyon sok hasznát vehetjük a késôbbiekben" – mondta Petkô László XI.-es diák.

"Nem helyezzük túlságosan magasra a mércét, ennek ellenére kiválóan érezzük magunkat az iskolában" – mondta Gherendi Doina, a Traian Savulescu Mezôgazdasági Líceum diákja.

Ide általában olyan tanulók jönnek, akik nagyon szeretnének a mezôgazdaságban dolgozni, ahol javarészt gabonafélék termesztésével foglalkoznának. A diákok elmondása szerint a könyvelés, gazdaság és a közigazgatás területén is képeznek munkaerôt.

A középiskola francia nyelvû újságja nagy segítséget nyújt a tanulóknak a francia nyelv gyakorlásában, a diákok a fogalmazáskészségüket is próbára tehetik.

Kiss István, az Emil Dandea (volt kémiai) Líceum aligazgatója a régi szép idôkre emlékezett, amikor még elismert középiskolaként tartották számon a tanintézményt a diákok. A helyzet mára megváltozott, már csak emlékeznek arra az idôszakra, amikor tanulmányaik befejezése után a tanulók egy részét a gyógyszergyár, másik részét pedig a kombinát alkalmazta. "Vannak diákjaink a környékbeli településekrôl, Maroskeresztúrról, Nyárádtôrôl és Panitból is, a városi gyerekek közül azonban elég kevesen választják, a távolság miatt" – mondta az aligazgató. Tervekben azonban nincs hiány, hisz a mostanában keresett szakmák oktatásával újra fel lehetne lendíteni az iskolát. Csak egyeztetésre és a meggyôzôkészség bevetésére van szükség.

"Gyere hozzánk, és profi leszel!" – szerepel a Ion Vlasiu Iskolaközpont tájékoztató lapján. E felhívás kapcsán kérdeztük Czinka Ovidiut és Koszta Kingát, akik többek között azt is ecsetelték, miért jó az iskolaközpont diákjának lenni.

Mindenekelôtt egyik elônye, hogy nincs túl sok hasonló profilú iskola a megyében, és az elsajátított foglalkozásokat vagy itthon, az országban, vagy külföldön jó eséllyel hasznosíthatják.

A román és a magyar nappali tagozaton bútortervezô és belsô rendezô technikusokként fejezhetik be a középiskolát, az ipari iskolában a harmadik képzési szint (szakmai és érettségi bizonyítványt biztosít) sikeres lezárását követôen faipari technikusi diplomát kapnak.

A többnyire pozitív kicsengésû vélemények is alátámasztják, hogy a szakközépiskolákba, mesteriskolákba, ipari iskolákba járó diákok elôtt is szép jövô állhat, az általuk elsajátított foglalkozásokkal van esélyük érvényesülni az életben.

Balzsam

(bd)

Nagyváradon tanult, Kolozsváron három félévet hallgatott a Bolyai Tudományegyetem filozófia-lélektan szakán, 1946-tól már újságíróként dolgozott (Új Élet, Fáklya), 1950-ben letartóztatták, s hamis politikai vádak alapján elítélték. Volt aztán segédmunkás Vajdahunyadon, építésztechnikus Váradon, ismét újságíró a Munkáséletnél. 1977- ben áttelepült Magyarországra, s az Alföld szerkesztôségében helyezkedett el. 1985 óta szabadfoglalkozású író. Nagyjából ennyi áll róla az 1989-es Kortárs Magyar Írók Kislexikonában. És néhány könyvének a címe. Ifjúsági regény, elbeszélések, esszék, meg az 1988-as Búcsú Erdélytôl címû regény. Fô mûve abban áll, hogy "az erdélyi kérdést" megpróbálta a steril magyar közélet középpontjába állítani, és ezt az Erdélyi Magyarság címû, általa fôszerkesztett havi folyóirat széles (jórészt erdélyi) munkatársi körének segítségével sikerült is ideig-óráig fenntartania, csakúgy, mint a lapot, amely aztán halálát követôen maga is haldokolni kezdett, és azt hiszem, ki is múlt.

Az alábbi szövegrészek Csiki László tollát dicsérik, az Erdélyi Magyarság 1992. februári számából valók.

"Hogy mondjam el, hogy élt egy ember, megtartotta, megmentette önmagát, ami ezen a tájon már tettszámba megy, és aztán... Amikor már sikerült volna... Amikor már dolgozhatna szíve szerint. Amikor megtalálta mindegyre földre vert biztonságát. Amikor önérzete kiszabadult a rettegésbôl. Amikor végre vállalhatta volna választott feladatát. (...) Megnéztelek most, távolodóban, a Ki kicsodában. (Benne vagy – ha ez vigasztalna, és elégtételt szolgáltatna a rémséges, bár nem meddô évekért.) Tôled tudom, mit fednek – vagy hallgatnak el – a sommás adatok. Börtönt és alantas munkát, próbálkozást és megaláztatást, kényszerû, hosszú némaságot, hazaváltást, az új hazában a régiben elszenvedettekhez hasonló új tiltásokat, és kései feltámadást mindezek ellenében, a megtalálni vélt otthon süket csendjében, ott, ahol Erdélyt nem értette a ’testvéri diktatúra’, saját ellenségének tartotta az érte szólókat, elzárta az érv s az aggodalom elôl is alattvalóit. Eljött az értés szabadsága, Pál? És a megértésé? Elfogadják–tûrik-e az erdélyi másfajta beszédet, ha nem a hatalom szája íze szerint fordul a szó?

Nem dicsekedtél érdemként a szenvedéssel, mint megtették annyian. Emlékszem erre egy régi nyárból, amikor rákérdezésemre csöndesen romboltad le saját rab legendádat. Akkor sem az adatok voltak fontosak számomra, hanem éppen ez: hogy nem mástól, nem máshol kérsz elégtételt a régi sérelmekért. És nem kérsz, és elismerést semmiképpen. Hogy mondjam? Büszke szerénység volt a tied. Abból a megtisztelô szócikkbôl is hiányzik a születésed dátuma. És hát, ez a másik is. Ideírom: 1927. április 24 – 1991. december 13. Egyebet most nem tehetek. Semmit sem tehetek. Csak kérdezek."

A Kis-Küküllô menti falu református egyházközsége és iskolája népdaléneklô versenyt hirdet. A vetélkedôt tanulóknak szervezik, Dézsi Ferenc (1950–2002) zenetanár, karnagy emlékére – tájékoztatta lapunkat Bíró József lelkész. A korán eltávozott Dézsi Ferenc egykor Birtalan József és Birtalan Judit tanítványa volt Marosvásárhelyen, élete utolsó szakaszában falujában élt, tanított és a csávási dalárdát vezette.

– Kodály Zoltántól választottunk mottót: "A nép dala életet hirdet, el nem múló életet." Április 28-án, szombaton 9 órakor a református templomban rövid áhítat keretében emlékezünk Dézsi Ferencre, ezután kerül sor a dalosok bemutatkozására, versengésére. A verseny egyébként nyitott, az olyan települések, ahol csak elemi tagozat mûködik, két tanulót, a gimnáziumi tagozattal is rendelkezô tanintézmények pedig négy diákot nevezhetnek be. Minden tanulónak ismernie kell legalább két, szabadon választott népdalt. Oklevéllel, könyvcsomaggal jutalmazzuk a kis dalosokat, senki sem távozik üres késsel. A zsûri felkért tagjai: Nagy Ferenc, a Nyárádmenti Dalosszövetség elnöke, Csíky Csaba és Iszlay László karnagyok, Dénes Elôd lelkész, karnagy, Magyarországról pedig Nyitray Marianna népdalénekes, az ifjúsági népdalverseny díjazottja, néprajzkutató. Jelentkezést a parókia 0265/714-585- os telefonján továbbra is elfogadunk. Hasonlóképpen várjuk támogatók, újabb szponzorok jelentkezését is.

Férfi és nô a barokk térben. Nem férfi és nem nô a nem barokk térben. Az író szerinti helyszín: szalon a francia forradalom elôtt vagy bunker a harmadik világháború után. Szalon és bunker. Nem szalon és nem bunker. És mindez – teljesen érthetô...

Mert Heiner Müller Kvartettjében a körülmény, mint olyan, csupán illusztráció. Térlezárás, a lelki és fizikai terek határa. Ami nem az, az belülrôl jön, de olyan gyilkos, hideg, cinikus és elsöprô erôvel, amit ritkán látni mai színházi elôadásokban. Férfi és nô, mint alapszituáció: baldachinos, barokkra és rokokóra hajazó hatalmas ágy középen, tôle balra fekete koporsó. A falak a ma divatos minimál stílû konyhákat idézik, bennük polcok, a polcban tûzhely. A falakon parókás, megvilágított gipszek. Eklektikus? Nem az. A nô (Buza Tímea) inkább barokk korhû ruhában, a férfin (Demeter András) rövidnadrág és nagykabát. Szeretôk, de a Napkirály világának szabályai szerint. Kissé megöregedtek mindketten, a férfi új madámot talált. A balhé nem féltékenységbôl, inkább büszkeségbôl fakad. Párbeszéd az elôadás, pikáns jelenetekkel és szöveggel fûszerezett párbeszéd, amelybôl minden apró titok elôbújik. És fertôz. Gyilkos humorú, karnális örömökben tobzódó, gátlástalan, pergô és fantasztikus stílérzékkel megírt (és fordított) barokkos jellegû szóvirágok áradatából folyik az igen ôszinte disznólkodás, miközben alig hallunk trágár szavakat. Úgy írja körül a tíz éve elhunyt Heiner Müller a legintimebb – és egyesek szerint bizonyosan perverz – helyzeteket, hogy jelzôivel minden trágárkodást megsemmisít. Szókapcsolatai találóbbak a káromkodásnál is. Nagyot ütnek és pontosan. Ahogyan átbeszélik a helyzeteket szereplôink, úgy vedlenek maguk is: férfiból nô és nôbôl férfi lesz, csábítóból csábított és csábítottból csábító. Ôszinteségbôl póz, prüdériából gátlástalanság. Nincs határ, de itt átütô erôvel, a lélek bugyraiból fakad fel az, amit a testrôl már rég tudunk. A heves dialógus és alakváltozás vége a nyilvánvaló halál. Valaki meghal, valószínûleg a férfi. Vagy lehet, a nô. Aki nem is az a nô... Nem fontos. Nincs eredendô bûn és nincs büntetés. Ok van és okozat, vidám blaszfémia, precíz bonckés a képzeletbeli dramaturgiai asztalon. És miközben megmutat, szembesít. Saját magunkkal. Szinte észrevétlenül, de elsodró erôvel. Az író élettapasztalata és stílusérzéke mellett ami ezt teszi: az ôszinteség. Kimondása azoknak a rejtett és vágyott dolgoknak, amelyeket a gyávák csak Bûnnek neveznek.

A mû csak érinti az erkölcsi oldalt: a bûn, ellenkezôleg, meg nem élni a megélhetôt. De itt nem ez a lényeg. Hanem a kapuk, melyekhez csak ezeken az utakon juthat az ember.

Tompa Gábor rendezése pontosan mutatja meg mindezt. A kezdeti diszharmónia az alakváltásokkal, emlékezetes alakításokkal együtt megszûnik. Kitisztul a kép, és belépünk ebbe a sajátos világba, a heves ösztönök, a jéghideg tudat és az ismeretlen lélek hálószobájába, ahol minden megtörténhet: üdvözülés, halál és pusztulás. Gyilkos iróniával fûszerezett megsemmisülés. Vagy feltámadás.

Nagy Botond

(Vendégjáték a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színházában. Kolozsvári Állami Magyar Színház: Kvartett. Rendezô: Tompa Gábor.)

Glossza

A buszmegállóban minden olyan európai. Padok, reklámok, üdítôs-kekszes-csokis-cukorkás kioszk, az idôt és a járatok érkezését jelzô fényablak. Megkockáztatnám, hogy az utasok is olyan európaiak. Csak a padok elôtti és mögötti és alatti aprószemét szúr szemet, mert a halványzöld füvön olyan bántóan virít: csomagolópapír, cigarettadoboz, csikk, ételmaradék, buszjegyek, árcédulák, bolti nyugták, cetlik, szélkergette mûanyag szatyrok. Csak a reklám ijesztô: hol egy borzalmasra nagyított kutya vicsorog rád, hol egy csinos fruska tartja rád csípôpisztolyként szuper fúrómasináját, a kioszk "hátudvarán" pedig gusztustalanul feltornyozott göngyöleg, a múltkor pórázon nyüszítô kutyus is volt, úgy látszik, elkelt. A fényablak a legragyogóbb: de nem arról értesít, hogy pl. a tizenkilences busz ennyi óra ennyi perckor érkezik – hanem a kétségkívül helytálló idôjelzet mellett az áll, hogy Atentie la aglomeratie!, alatta pedig: Hoti de buzunare! Ha valami rossz hírû balkáni fészekben találok ilyet, pénztárcámhoz kapva mormolok hálaimát, és belefoglalom a városvezetést is. De a harmadik évezred elsô századának hetedik esztendejében azt olvasnom, Marosvásárhelyen, hogy (szó szerint:) Figyelem a zsúfoltságra!, Zsebtolvajok! – szerencsére "csak" a nemzeti egységállam nyelvén – enyhén szólva "cikis". Johannis Klaus szebeni polgármester is kiírathatná Európa idei kulturális fôvárosa fôterére, mondjuk, a Brukenthal múzeum elé, hogy Achtung! Itt Taschendiebstahl várható, mindenféle gedrengék és tásendíebek, dibicsek, kortábolsasok meg ráterók nyúlkálnak a turisták buzunárjaiba, poche-voleurök, borsaiuolik lesik a pénzed, jámbor kultúrcsászkáló, tessék vigyázni, a zsebedben idegen kezek matatnak! Jó kis kultúrreklám volna, nemde? Biztosan lopnak Hermannstadtban is, de Herr Klausék nem kimondottan ebben látják Cibinum sajátos varázsát.

A mi városgazdáink ellenben még az egyik maxitaxis cég jegyeire is rányomtatják: POLITIA va ureaza "calatorii în siguranta". ATENTIE la hotii de buzunare!!! A rend ôrei testületileg kívánnak "biztonságos utazást" – miért kell ezt idézôjelbe tenni, nem értem –, figyeljünk a zsebtolvajokra (régóta próbálom ellesni tôlük a mestörséget); mindez a jegy hátán, s a nagybetûs jókívánság és riadóztatás mellett, merôleges tördeléssel még öt rendben mondják el ugyanazt, csak kisebb betûméretben. (Ezeket a jegyeket elteszem emlékbe, ne haljanak má' étlen az ükunokáim.)

Zseniális gazdái gondolhatnának nagyobbat és merészebbet is. A városbejárati háromnyelvû táblák mellett óriási reklámfelületen kürtölhetnék világgá, ami Marosvásárhely–Târgu-Mures–Neumarkt legfôbb lényege. BEWARE OF PICKPOCKETS! Óvakodjunk a zsebtolvajoktól, hiszen ez a város a lopitikum fellegvárává avanzsált az utóbbi 17 esztendôben. Írják ki a bankokra: CSAK A JAVÁT AKARJUK!, a hivatalok homlokzataira: KI ITT BELÉPSZ, HAGYJ FEL MINDEN KÖZÜGGYEL!, az egészségügyi intézményekre: BORÍTÉKOLHATÓ A GYÓGYULÁS!, és így tovább.

A rendôrség pedig kirakhatná az elcsípett, rajtakapott, sittre vágott kistolvajok kóterbeli dísztablóját. És külön hirdetési felületet kínálhatna a még szabadlábon lévôk, az "aktívak" linkjeinek – hogy már érkezéskor bukszakalauzt választhasson magának a tisztelt látogató.

Tovább megyek: a polgármesteri hivatal, karöltve a rendfenntartó és utaztató cégekkel megszervezhetné – a Marosvásárhelyi Napok programja keretében – a Sikkes Zsebesek regionális (majd nemzetközi) találkozóit, melyek keretében zsebtolvajlási vetélkedôt is rendeznének, és abban (tilinkósként vagy a károsult szerepében?, tessék találgatni) interaktív szerepet vállalnának mindennapi boldogításunk ügyes és bölcs hôsei – akik ma még azt képzelik, hogy 1. a lopás ellen plakátokkal lehet a leghatékonyabban védekezni, és hogy 2. Erdély egyik gyöngyének az válik leginkább díszére, ha elhíreszteljük róla, hogy itt eszeveszett zsebzenésítés folyik, mert ezzel 3. sikerül elterelni a lakosság figyelmét a fehér galléros- nyakkendôs gazdasági-politikai maffia sokkal izgalmasabb és jövedelmezôbb üzelmeirôl.

Na ne!

Beresztelkéhez közigazgatásilag még két falu tartozik, Kisfülpös és Magyarfülpös (Nagyfülpös). A Beresztelki Polgármesteri Hivatalban Chira Gheorghe polgármester és Demény Árpád alpolgármester a község idei terveirôl számolt be.

Az önkormányzat tervei között szerepel az ivóvíz bevezetése a községbe. Az utcai vezetékes ivóvízhálózat kiépítésére a 2006. évi 7-es kormányrendelet alapján kerül sor. A megvalósításhoz szükséges tervek elkészítésére tavaly novemberben központi alapokból utalták ki a pénzt.

A kommunizmus éveiben lefektetett fôvezetéket, a magyarfülpösi szivattyúházat és a hegyoldalban lévô víztárolókat is belefoglalták a tervbe, mely szerint onnan szabadeséssel jut el a víz a fogyasztókhoz. Jelenleg az engedélyek beszerzésén dolgoznak, a jóváhagyásokat követôen meghirdetik a versenytárgyalást a munkálatok kivitelezésére, amellyel 18 hónap alatt kell elkészüljenek.

Az önkormányzat a község tanintézményeinek, kultúrotthonainak és a polgármesteri hivatal épületének korszerûsítésére is készül. A Beresztelki Általános Iskola felújítására eddig 100 ezer lejt fordítottak, amelybôl bevezették a gázt és a vizet, illetve kialakították a belsô illemhelyet. Következik a tetôzet kicserélése és nyílászárók felszerelése. A polgármester szerint az összes tanintézmény felújítása másfél millió lejbe fog kerülni, a községbeli kultúrotthonokat egymillió lejbôl, míg a hivatal épületét háromszázezer lejbôl javítják fel. Ez utóbbit manzárddal szándékoznak kibôvíteni.

A helyi tanács legutóbbi ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, melynek értelmében a Luc pataka mellett tíz hektár községi legelôt kôfejtés céljából bérbe adnak egy magánvállalkozónak. Az ásatások a jövô hónapban elkezdôdhetnek. Az elképzelések szerint a fejtés következtében keletkezett üregeket vízzel töltik majd fel és halastavakat hoznak létre. Ugyancsak a tanács döntött arról, hogy a többi községi legelôt a szarvasmarhatartó gazdák egyesületének adják bérbe.

Május-júniusban elkészülnek a Beresztelkét Kisfülpössel összekötô út aszfaltozásával, melyre ötszázezer lejt különítettek el a helyi költségvetésbôl. Az említett útszakaszon nyolc hidat építenek nyolcszázezer lejbôl.

Demény Árpád alpolgármester szerint Kisfülpös és Beresztelke között rendszeres maxitaxijárat van, ezért a tanács úgy döntött, kifizetôdôbb megtéríteni a diákok utazási bérletének árát, mint fenntartani egy iskolabuszt. Kisfülpösrôl 15 gyerek ingázik naponta a községközponti általános iskolába.

Szórványvidéken és nehéz anyagi körülmények között élo gyerekeket toboroztak Magyarfülpösre, akiknek felajánlották a lehetôséget, hogy magyarul tanulhassanak a Szivárvány Alapítvány által mûködtetett állami iskolában, amelynek a hasonló nevû ház ad otthont. Magyarfülpösön 2003-ig csak román tagozaton tanulhattak a magyar gyerekek.

A Szivárvány Házban hét más településrôl érkezett és hat helybeli gyerek tanul az összevont I-IV. osztályban. Görgényszentimrérôl egy 12 gyermekes családból négy testvér van az I-III. osztályban, Körtvélyfájáról tízgyerekes családból egy fiúcska, Vajdaszentiványról és Unokáról egy-egy iskolás tanul Fülpösön.

– A hét gyereket egy magánházban szállásoltuk el, sajnos, anyagi nehézségek miatt az évekkel ezelôtt tervezett bentlakást azóta sem sikerült felépítenünk. A bentlakó gyerekek étkeztetését holland támogatással az alapítvány finanszírozza, szállításukat pedig jómagam végzem. A bentlakók minden második hétvégén látogatnak haza. Délutánonként nevelônô foglalkozik velük, aki délelôtt az óvónôi teendôket látja el, éjszaka felügyelô vigyáz rájuk. Olyan családi környezetbôl érkeztek ezek a gyerekek, hogy nem is kívánkoznak haza. Mivel nem készült el a bentlakás, a tulajdonostól függ, hogy meddig maradhatnak a magánházban. Nehéz elutasítani az érdeklôdô szülôket azzal az indokkal, hogy nincs elszállásolási lehetôség – fejtette ki Ady István református lelkész, a program kezdeményezôje.

Mindezek mellett gondot okoz az is, hogy a pedagógusok csak dobbantónak használják ezt az iskolát, minden évben váltják egymást a tanítónôk. Emiatt több fülpösi szülô íratta gyerekét a beresztelki iskolába, vállalva az ingázással járó nehézségeket. A Szivárvány Házban mûködô magyar óvodában, ahol 12 fülpösit oktatnak, lenne utánpótlás a tanintézmény fenntartásához, amennyiben a szülôk úgy döntenek, hogy helyben taníttatják gyerekeiket.

Megfogalmazódott az a kérdés is, hogy mi lesz a szórványból jött gyerekekkel, ha elvégzik a IV. osztályt? – Nálunk végzett két örményesi kislány, ôk most szászrégeni iskolában tanulnak, bentlakásban vannak elszállásolva, hétvégenként pedig az örményesi lelkész szállítja ôket haza. A mostani pártfogoltjainkkal is ez a tervünk, kivéve a két görgényi kisfiút, akiknek jó esélyük van arra, hogy Nyárádszeredában tanulhassanak majd tovább mezôgazdasági szakiskolában. Szállásukat egyházi bentlakás biztosítaná – fogalmazott a lelkész.

A Szivárvány Házban Asztalos Enikô tanítónô és Jancsó Erzsébet óvónô fogadott. Néhány szóban elmondták, hogy a bentlakó gyerekek részérôl igyekezet tapasztalható a tanulásban, kezdetben visszafogottan viselkednek, de általában összebarátkoznak hamar a fülpösiekkel.

A holland támogató jóvoltából, aki a rendezvény névadója is, 2003-tól minden évben megszervezik a magyarfülpösi sátortábort.

Hans Bosman minden évben a saját születésnapján a meghívottaktól csak pénzt fogad el ajándékul, az összegyûlt összeget pedig felajánlja a Szivárvány Alapítványnak. Ily módon tíz napig tudnak táboroztatni olyan gyerekeket, akiknek egyébként erre nem lenne lehetôségük.

A táborban honismereti, bibliaismereti tevékenységet szerveznek, ugyanakkor természetvédelem és személyiségfejlesztés is szerepel a programban. A bentlakó gyerekeknek is lehetôségük van részt venni ezeken a tevékenységeken. Tavaly 35 gyereket fogadtak Magyar-fülpösön, akik a Szivárvány Alapítvány udvarán húztak sátrat. Idén is mintegy 30-40 személyt várnak a július 12-én induló táborba, amelyet esôs idô esetén a Szivárvány Házba költöztetnek.

Beresztelkén gyümölcstároló hûtôházat épít egy magyarországi vállalkozó, aki megígérte, hogy többségében a községbôl fog alkalmazni embereket. Elôreláthatólag idén augusztustól beindul a tevékenység, a mûködéshez 40-50 létszámú személyzetre van szükség. A polgármesteri hivatal a tulajdonosi ígéret betartásáért cserébe felajánlotta, hogy 3-5 évig mentesítik a céget a területadó kifizetése alól.

A magyarfülpösi református templom javításra szorul, mivel a domb, amelyen áll, folyamatosan süllyed. Emiatt kisebb-nagyobb repedések keletkeztek az épületen. Ady István lelkész szerint a mûemlékké nyilvánított, 1330-ban épült régi templomot, amely az idôk folyamán sok átalakításon ment keresztül, de stílusában nem változott, 1993-ban renoválták utoljára.

A munkálatokat anyagiak hiányában évrôl évre halasztgatják, mivel a 274 lelket számláló gyülekezet adakozásából nehéz lenne a szükséges pénzalapot elôteremteni. A hitélet felôl érdeklôdve a lelkész aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a faluban sok az agglegény. A magyarfülpösi reformátusok közül harmincnégyen nem alapítottak családot, pedig anyagi szempontból meglenne erre a lehetôségük. Az okot abban látja, hogy a férfiak inkább vállalták a munkahelyre való ingázást, mint az elköltözést, a lányok pedig a könnyebb megoldást választották, elhagyták a szülôfalut. A településen a kiterjedt rokoni kapcsolatok is nehezítik a párválasztást.

Magyarfülpösiként hogyan vélekedik arról, hogy a falujában nincs se családorvosi rendelés, se gyógyszertár?

Raf Ilina: – Nem érdekel különösebben a falu gondja, de mindenképpen szükség lenne itt nálunk egy családorvosra. Nincs fogorvos sem. Ha valaki súlyos beteg, rögtön a mentôt kell hívni, ami néha késve érkezik. Megoldást kellene találni, hiszen sok a beteg, idôs ember a faluban. És pénzbe is kerül, hogy az orvosságaimért minden hónapban el kell menjek a szomszéd faluba.

Nagy Gizella: – Bár jó az összeköttetés, van rendszeres maxitaxijárat, az orvoshiány nagy gondot jelent, amióta a beresztelki családorvos nem rendel Magyarfülpösön. Viszont, amikor itt is rendelt, akkor is Beresztelkén szereztük be a gyógyszereket. Sokan vannak, akik állattenyésztésbôl élnek, és nekik az is gondot okoz, hogy állatorvos sincs a faluban.

Antika Gyula: – Beresztelkén van családorvos, oda kell bemenjünk, ha valami betegség ér. De hát amikor volt orvosunk, akkor sem lehetett itt kiváltani a gyógyszereket, mert nincs patika. Emellett az is gond, hogy minden ügyünket a községközpontban kell elintézzük. Idôsek vagyunk már a sok jövés-menéshez, ami pénzbe is kerül és a kicsi nyugdíjunkból kell jusson arra is.

Tonutiu Elena: – Több probléma is van ebben a faluban. Nincs családorvos, nincs gyógyszertár, nincs bevezetve az ivóvíz, nincs szennyvízcsatorna. Éjszaka gyakran nem mûködik a közvilágítás, és a kicsi, göröngyös mellékutcákban nehezen lehet közlekedni. Bevallom ôszintén, én sem jönnék ide családorvosnak. Amíg nem biztosítják az alapvetô feltételeket, addig nem várhatunk jelentôs változást orvosügyben.

Szabados Klára: – Orvos kellene a falunak, gyógyszerész, mivel kiöregedôben van a település, és rájuk lenne elsôsorban nagy szükség. Volt rá példa, hogy nagyon beteg volt valaki, mentôt hívtunk, de az nagyon késôre jött ki. A rossz kicsi mellékutcákat alig tudta megközelíteni. A legtöbb falubelinek Régenben van a családorvosa, nekem is, oda járunk fogászatra is. Nehéz, fôleg az idôsebbeknek.

Labdarúgó 1. liga

Gyakorlatilag lezárult a bajnoki címért folyó harc a labdarúgó 1. ligában, miután az éllovas Dinamo meggyôzô fölénnyel, Niculescu négy góljával, 4-1-re nyert a Rapid otthonában. A találkozóra üres lelátók elôtt került sor a Rapid-szurkolók korábbi rendbontásai miatt, s ez az éllovast zavarta kevésbé. A gyôzelemnek köszönhetôen a Dinamo 12 pontra növelte ismét az elônyét, ami hét fordulóval a zárás elôtt gyakorlatilag behozhatatlan különbség. Ugyancsak vasárnap este, hétfôi mellékletünk lapzártája után: Pandurii – Farul 1-0; Poli Temesvár – Ceahlaul 2-0.

Kedden, szerdán és csütörtökön hétközi fordulót játszanak, ennek keretében csütörtökön kerül sor a bajnokság záró szakaszának talán legfontosabb találkozójára, a CFR Kolozsvár – Steaua mérkôzésre. Egy esetleges házigazda siker jelentôsen megnövelné Pászkány Árpád csapata esélyét a második BL- részvételre jogot adó hely elfoglalására, míg a Steaua gyôzelme esetén forró hangulatú bajnokságzárásra lehet számítani. A mérkôzést csütörtökön 15:30 órától a Kanal D közvetíti.

Labdarúgó 4. liga

A mérkôzés semmilyen fejtörést nem okozott a házigazdáknak a Gliga stadionban lejátszott találkozón. A támadó felfogásban és hatékonyan játszó házigazdák leiskolázták a mezôméhesi vendégeket Cengher (5., helyezett távoli lövésbôl), Butiu (8., 35. és 65.) és Cismas (44. és 75.) góljaival. A vendégek becsületgólját Jimboreanu szerezte a 23. percben, egy ellentámadás során. További helyzeteket Butiu (68.), Serbanat (80.), illetve Beldean (38.) és Gáll (77.) hagyott ki a mérkôzés során.

Jól vezette a marosvásárhelyi Kusztos László, Vasile Tamasoiu és Vlad Tolan segítségével.

Gliga Companies: Grama – Cengher (Bogdan), Niculescu, Popa, Kozma (Morar), Horváth, Butiu, Bucin (Sabau), Cismas, Serbanat (Cengher II), Oprea.

Mezôméhes: Sîrb – Bartha (Costinas), Seulean, Suster, Furnea, Stoica, Olar, Tatar, Gáll (Puia), Jimborean (Bojoca).

Vian Bont

Férfi kézilabda A-osztály

Szombaton újabb fordulót, sorrendben a negyedik kör harmadik játéknapját rendezték meg a férfi kézilabda A-osztály C csoportjában. A National Segesvár Fogarason játszott, ahol négygólos vereséget szenvedett. A CSM Nagyvárad a nagybányai Minaur elleni idegenbeli sikerével folytatta az éllovas Székelyudvarhely üldözését, utóbbiak már korábban megnyerték az Unio Szatmárnémeti elleni találkozót. A forduló eredményei: Nitramonia Fogaras – National Segesvár 31-27; Potaisa Torda – CSM Szászsebes 33-42; Unio Szatmárnémeti – HC Székelyudvarhely 22-40; Minaur II Nagybánya – CSM Nagyvárad 25-29.

Szombaton Segesvár Nagybányán vendégszerepel, egy héttel késôbb pedig Torda csapatát fogadja.

Ma délután 5 órai kezdettel, hétközi fordulót rendeznek a labdarúgó 3. liga keretében. Marosvásárhelyen, a Sziget utcai Trans-Sil pályán a házigazdák az Atletic Nagyszebent fogadják, és a tavaszi sikersorozat folytatását célozzák. A marosvásárhelyi együttes a tavasszal lejátszott hét mérkôzésbôl (egy találkozó, amelyet Szászsebesen az orvos hiánya miatt nem játszottak le, függôben van) ötöt megnyert és kétszer játszott döntetlenre, egy újabb siker a negyedik gyôzelem lenne zsinórban.

A többi Maros megyei csapat idegenben lép pályára. Az Avântul Szászrégen Marosújváron vendégszerepel, a Soda otthonában, A Maris Nyárádtô a tordai éllovashoz, az Ariesulhoz látogat, míg a Mobila Szováta a sereghajtó Somes Gaz Bethlen vendége lesz.

A mai fordulót követôen a bajnokság pénteken folytatódik a 27. forduló mérkôzéseivel.

Víkendtelepi City'us bajnokság, 7. forduló: Lecce – Piramida 2-3; PSG – Como 4-3; Aleea – Black and White 6-0; Celtic – Tomy's 2-3; Craiova – Juventus 0-5; Arsenal – Lyon 4-1. Állás: 1. Aleea 19 p. 2. Arsenal 17 p. 3. Craiova 16 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 12. forduló: Como – Carion 2-1; Torpi – Electro 3-2; Leeds – Monaco 1-8; Nike – Atlantic 4-1; Jett-Leo – 007 0-1. A Bastia állt. Állás: 1. Como 30 p. 2. Ajax Lornion, Nike, 007 26-26 p.

Kövesdombi bajnokság, 6. forduló: C. Sharp – Brazilia 0-3; Speranta – Craiova 3-1; Vicenza – Viitorul 3-1; Valencia – Arsenal 3-1; Juventus – Villarreal 5-1. A Como állt. Állás: 1. Valencia 18 p. 2. Speranta 13 p. 3. Vicenza 12 p.

Tudor I bajnokság, 5. forduló: UTA – Lyon 3-0; MBO – Rimotin 0-11; River Plate – Boca Juniors 3-2; Focus – Daneuro 0-4; Progresul – Lazio 0-1. A Reggina állt. Állás: 1. Progresul 12 p. 2. Daneuro, Rimotin, Lazio, Reggina, UTA 9-9 p.

Tudor II bajnokság, 5. forduló: Vulturii – Thalia 1-2; Bayer – Milan 2-3; Sevilla – Rapid 2-0; Juventus – Otelul 0- 0; Deportivo – Barcelona 0-2; Silmarcon – Parma 2-1. A Via Mures állt. Állás: 1. Milan 13 p. 2. Juventus 10 p. 3. Silmarcon, Deportivo 9-9 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 3. forduló: Atletico Amigo – Inter 4-6; Barcelona – Fortuna 2- 3; Bastia – Milan 0-3; Valencia – Dinamo 2-1; Parma – Colo Colo 1-2. Állás: 1. Colo Colo, Milan, Valencia, Fortuna, Parma 6-6 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 9. forduló: Foresta – Milan 2-1; Juventus – Chelsea 5-1; Flamingo – Craiova 0-1; Speranta – Petrom 3-0. Állás: 1. Juventus, Foresta 22- 22 p. 3. Speranta 15 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 2. forduló: Valencia – Villarreal 2-2; Fradi – Inter 1-2; Milan – Leader 7-0; Arsenal – Juventus 3-2; Parma – Fortuna 2-0. Elmaradt mérkôzésen: Manchester – Juventus 1-7. Állás: 1. Milan, Inter 6-6 p.

Erdôszentgyörgyi bajnokság, 10. forduló: Lion – Garii 2-1; Balavásár – Mobila 2-0; Bilbao – Barcelona 6-1; Eclipsa – Red Bull 5-2; Redos – Steaua 7-0; Kongó – Eldorado 3-2; Diego – Nagykend 3-1; Arsenal – Fradi 7-1. Állás: 1. Arsenal, Diego 28-28 p. 3. Eclipsa, Mobila, Redos 22-22 p.

Ioan Paus

Elfogadják-e az Európai Unió tagállamaiban a romániai állami nyelvvizsgákat?

Jelenleg nem létezik az EU által elismert nyelvvizsga, az EU- ban nincs elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben a romániai nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát, illetve más módon gyôzôdnek-e meg a nyelvtudásról (pl. belsô vizsga). Ezek az adott intézmény döntésének függvényében ismerhetôk el. EU-konform nyelvvizsga tehát nem létezik.

Hogyan érinti a felsôoktatás területét a Bolognai Folyamat?

A Bolognai Nyilatkozat, melyet 29 ország (köztük Románia) képviselôje írt alá, célul tûzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsôoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá tegyék felsôoktatási rendszereiket.

A Bolognai Folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsôoktatási Térség, amelyben többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester- és doktori képzés) a végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatók, és ezáltal könnyebben elismerhetôk lesznek.

Az elsô képzési szint az alapképzés, mely 6–8 féléves. Ez a felsôoktatás "fôbejárata". Az alapfokozatot nyújtó elsô ciklus a munkaerôpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelô elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésen történô azonnali vagy késôbbi, néhány éves munkavégzést követô folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

A mesterképzés 2–4 féléves, s innen szintén kétféle mód kínálkozik a továbblépésre: a munkaerôpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája képezi le az alapképzést, itt több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetôség lesz arra is, hogy a diák mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsôoktatási intézmények hat&a