Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nemes egyszerûséggel gyengeelméjûnek nézik a közvéleményt a megye sorsát irányító közigazgatási intézmények vezetôi. Gyakorlatilag ez a következtetés vonható le a régiós sürgôsségi kórház építésére kiszemelt telek kapcsán már jó ideje zajló, az adófizetô zsebének terhére folytatott adminisztratív és jogi pofonváltás legújabb fejezetébôl.

Az igyekezet, mellyel a szóban forgó telek sorsát tisztázni igyekeznek az érdekelt intézmények, dicséretre méltó ügybuzgalomra vall. A telekbotrány hátterében viszont hajmeresztôen amatôr hibák húzódnak meg, erôsen megkérdôjelezve a közigazgatásunkat ellátni hivatott "szakemberek" hozzáértését.

A telek sorsa felett közigazgatási bírósági per folyik, melyben a törvény szerint független igazságszolgáltatás majd hoz egy ítéletet. Azonban az egész jogi ingyencirkusz elkerülhetô lett volna, ha a megyei tanács arra hivatott szakemberei öt évvel ezelôtt végrehajtanak egy kormányhatározatot, amely a szóban forgó telket az intézmény tulajdonába juttatta. Elvileg ezért is viszik haza az adófizetô zsebébôl eredô, nem cukorkapénznyi köztisztviselôi illetményüket. Érdekes módon, ennek az intézkedésnek a végrehajtása csak akkor lett sürgôs, amikor kirobbant a politikai hátszelû kórházcirkusz, amelynek kérdése, maga a kórház, még mindig ködben van, hiszen még megvalósíthatósági tanulmányt az asztalra letenni nem sikerült, közel fél év alatt sem. Ilyen mértékû amatôrködéshez már tehetség is szükségeltetik, a puszta jóakarat kevés.

Tehát, egy jókora telek öt esztendôn keresztül nyugodtan vegetált Marosvásárhely határában, anélkül, hogy tudta volna, ki a gazdája. Ez idô alatt a város is tervezett rá egyet- mást, egyenes tehát a következtetés, hogy a városházán sem akadt szakértônek nevezhetô aktamoly, aki a szóban forgó kormányhatározatot elolvasta volna. Ha megtette volna, nem hozzák a városi tanácstestületet abba a nevetséges helyzetbe, hogy olyasmirôl határoz, amirôl nem határozhat. A városi és megyei közigazgatás
"szakembergárdájának" eme bizonyítványa láttán nem nehéz elképzelni, hogy jó néhány hektár telek akadhat még tájainkon, amelynek tulajdonviszonya az arra hivatott köztisztviselôk elôtt sötét rejtély. És a nyilvánosság felé a nevezett intézmények fejei a legapróbb jelét sem adták eleddig, hogy ezért vagy hasonló mulasztásért valamely felelôs köztisztviselô akárcsak dorgálásban részesült volna.

A hab a tortán pedig a törvény betûje szerint apolitikus kormánybiztos megnyilvánulása. Neki a romániai jogrend arra ad hatalmat, hogy felügyelje a törvényesség betartását. Ebbe simán belefér például az említett 2002-es kormányhatározat öt éven keresztüli végre nem hajtásának számonkérése a megyei önkormányzaton. De egyáltalán nem fér bele a prefektusi hatáskörbe a telek felett folyó per kapcsán bármilyen állásfoglalás, mert az egyenértékû az igazságszolgáltatás befolyásolásával, vagy ennek kísérletével, ami a jogállam hatalmi ágainak szétválasztását szavatoló alkotmányos elôírások nyílt megsértése.

Ezek a mulasztások jelentik az igazi krízist, nem a telek felett folyó bohózatba illô politikai kirakatper.

– Marosvásárhely Polgármesteri Hivatal a mindig a lakosság érdekében cselekszik, a virág általában a lélekhez szól, egyre többen szeretik a virágot ezért évrôl évre nô a kiállítás sikere. Mi elégedettek vagyunk a Virágok özöne kiállítással itt, a fôtéren, tervezzük, hogy több alkalommal szervezzük meg – jelentette ki dr. Dorin Florea tegnap a Rózsák terén nyílt virág- és dísznövény-kiállítás megnyitóján.

Az idei tavaszi virágfesztivál "különlegessége" a virágokhoz nem igazán illô vita a korábbi társszervezôk között. A polgármesteri hivatal és az erdészet látszólag a kiállítás nevén kapott hajba. Elôbbi a Virágok özöne címet javasolta, utóbbiak Díszfa-, díszcserje-kiállítás – 2007-nek nevezték volna a rendezvényt. A konfliktus mögött valamiféle egészségtelen rivalizálás lappanghat. Tény, hogy az idén a polgármesteri hivatal a hagyományos helyszínen, a fôtéren, az erdészet pedig a lovarda szomszédságában lévô Agronómusok Házánál állította ki kínálatát.

A Népújság kérdésére a polgármester kijelentette: – Mi nem váltunk el tôlük. Valószínû, ôk akartak kilépni az erdôbe. Nagyon szépen megkérem, ne védjék azokat az embereket, akik saját folyosóikon akarnak egyedül járkálni. A hibás a prefektus, aki utasítást adott, hogy a fa- és cserjekiállítást máshol szervezzék meg. Ezt határozottan állítom. És biztosíthatom önöket, hogy amikor a jelenlegi prefektus, nem lesz prefektus, az Erdészeti Igazgatóság is újra helyet kap a fôtéren – szögezte le a polgármester.

Dorin Florea kijelentését látszik alátámasztani, hogy az erdészet kiállításának megnyitóján ott láthattuk a prefektust, a megyei tanács elnökét és más, rangos hivatalosságokat, a fôtéri megnyitón viszont a polgármesternek "szerényebb" kíséret jutott. Igaz, annál több a látványosságból, a színpompából és a közönségsikerbôl is, hiszen a fôtérivel szemben az erdészet rendezvényén alig néhányan lézengtek. Ami nyilván nem magát a kiállítást minôsíti, hiszen itt is, ott is elsô osztályú volt a felhozatal.

Chirtes Ioan Cristian, az erdészet igazgatója szerint az a furcsa, hogy a fôtéri virágkiállítást is ugyanarra a napra szervezték. Az Erdészeti Igazgatóságnak sok köze nincs a virágokhoz, de a maguk kiállítása megszervezésével tovább nem tudtak várni, mivel elindult a növények fejlôdése. Különben ezzel a rendezvénnyel zárják, már 1999 óta, a március 15 – április 15. között szervezett erdô hónapját. Elsô alkalom, hogy kiegészítô látványosságként az igazgatóság adminisztrálásában lévô ménteleprôl fajlovakat is felvonultatnak. Kérdésünkre Chirtes igazgató cáfolta, hogy a prefektus utasította volna az igazgatóságot arra, hogy ne a fôtéren rendezzék meg a kiállítást.

– Ez nem igaz, mi döntöttünk, így a prefektus nem szólt bele. Szerintem a lakosság nem veszít, hogy két helyen látogathat kiállítást, délelôtt elmehetnek a fôtérre, délután pedig ide, szép az idô, egy séta mindenkinek jót tesz. Ezenkívül lehetôséget adunk fiataloknak és gyerekeknek, hogy nyeregbe ülhessenek. A kiállításunk szombaton 20 órakor zárul.

Ciprian Dobre prefektus érdeklôdésünkre elmondta:

– Nem érdekelnek Florea úr nyilatkozatai. Legyen világos, nem avatkoztam bele az Erdészeti Igazgatóság döntésébe, mert törvényt szegtem volna, de a polgármester, úgy tûnik, nem ismeri a törvényeket. Ha el akar szigetelôdni, nem akar együttmûkôdni, nem a mi dolgunk. Természetesen, amikor nincs együttmûködés, a polgárok veszítenek, mint ôsszel, a termés nap elmaradásakor is – jelentette ki a prefektus.

A nyilatkozatokat egybevetve nem lettünk okosabbak. Csak találgathatjuk, hogy mire is megy ki a kicsinyes huzakodás komolynak látszó város- és megyevezetôk között.

Kétségbeesésre utalnak Traian Basescu államelnök legutóbbi kijelentései, melyek szerint lemond tisztségérôl és választásokat írnak ki felfüggesztése esetén, ugyanakkor azt mutatják, hogy az elnök politikai megoldásokat keres a széke megóvása érdekében, és nem veszi figyelembe az állampolgárok érdekeit, jelentette ki Tariceanu miniszterelnök.

A kormányfô azt követôen kommentálta az államelnök legutóbbi kijelentéseit, hogy Zágrábban Franco Frattini európai jogi biztossal, az Európai Bizottság alelnökével tárgyalt, hangsúlyozva, hogy ismertette az európai hivatalnokkal az igazságügyi reform megvalósítására és a korrupció felszámolására tett erôfeszítéseket, valamint a jelenlegi romániai politikai helyzetet.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kijelentette, valószínûleg eljött az ideje annak, hogy Traian Basescu államfô feleljen és fizessen a megmagyarázhatatlan hozzáállása miatt, amellyel konokan olyan konfliktusokba és harcokba bocsátkozott, amelyekkel gondokat okozott a társadalomnak.

"Elnökünk igen kevéssé érdeklôdött a románok és az ország alapproblémái iránt, és konokan olyan konfliktusokba és harcokba bocsátkozott, amelyekkel gondokat okozott a társadalomnak. Valószínûleg most eljött az ideje annak, hogy feleljen és fizessen a megmagyarázhatatlan hozzáállása miatt, melyet én személyesen nem értek" – mondta Tariceanu az államelnök felfüggesztési eljárására utalva.

Tariceanu úgy vélte, az államelnök jogában áll, hogy lemondjon, rámutatott azonban, hogy az államelnöknek nem az a "hivatása", hogy félelmet ébresszen az állampolgárokban.

A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) még nem döntött arról, hogyan fog szavazni az államelnök felfüggesztése kapcsán, rámutatva, hogy a párt vezetôsége még nem tárgyalt errôl a nagyon fontos következményekkel járó döntésrôl.

A parlament a legnagyobb valószínûség szerint jövô héten szavaz az államelnök felfüggesztésérôl, attól függôen, hogy mikor kapja meg az Alkotmánybíróság jóváhagyását.

Mircea Geoana PSD-elnököt csütörtökön, a párt szûk vezetôségének ülésén megbízták, hogy az elkövetkezô napokban tárgyaljon a PNL és a PRM vezetôivel az illetô pártoknak az államelnök felfüggesztése mellett adandó szavazatairól, nyilatkozták a Mediafax hírügynökségnek pártbeli források csütörtökön.

A tárgyalásokon Viorel Hrebenciuc, a PSD-s képviselôcsoport elnöke is részt vesz.

Traian Basescu államfô a Cotidianul napilapnak adott interjúban kijelentette, lemond az elnöki tisztségbôl, ha a parlament felfüggeszti.

Elmondta, a parlamenti szavazást követôen rögtön a választók elé kell állítani azokat, akik "ezt a visszaélést kezdeményezték". "Rögtön a szavazás után csak az én lemondásom vinne mindannyiunkat a választók elé" – fejtette ki Basescu az interjúban.

A miniszterelnök zágrábi kijelentéseire az elnöki hivatal közleményben válaszolt. Ebben aggodalmuknak adnak hangot a kormányfô megnyilatkozása miatt, amelyekkel Románia elnökét járatja le külföldön. Felelôtlennek, és Románia 1989 utáni történetében egyedülállónak nevezte ezt.

A rendôröket tömörítô Prolex szakszervezet országos elnöke menesztette a megyei szervezet vezetôjét, Cerghizan Gheorghét, aki újabb rendôrszakszervezet létrehozását kezdeményezte "Törvény és becsület" néven. A Prolex országos alelnöke, Florin Vîlnei tegnap sajtókonferencián ismertette a volt elnök leváltásának okait, a médiában megjelent híresztelések tisztázása végett. Cerghizan Gheorghét a szakszervezet pénzalapjának önkényes felhasználásával, a Prolex-tagok felbujtásával, a tagsággal való kommunikáció mellôzésével vádolják.

Florin Vîlnei elmondta, a sajtóban megjelent félrevezetô cikkek, botrányos nyilatkozatok késztették arra, hogy tisztázza Cerghizan Gheorghe leváltásának körülményeit. "A megyei elnököket a szakszervezet statútuma értelmében az országos elnök menesztheti, Cerghizan esetében pedig indokolt volt az intézkedés" – jelentette ki. A volt megyei elnöknek felróják, hogy a szakszervezet pénzalapjából önkényesen, a vezetôség megkérdezése és jóváhagyása nélkül költekezett, hogy részt vett egy Szovátán valamint egy Szerbiában megszervezett konferencián és el akarta számoltatni a kiadásait a szakszervezettel, hogy nem kommunikál a tagsággal, sem pedig az országos vezetôbizottsággal, hogy nem tett le jelentést minden hónap 10-ig az elôzô hónapi tevékenységrôl, nem tájékoztatta a tagságot a szakszervezet weboldalán közölt turisztikai ajánlatokról, sem pedig arról a perrôl, amit a szakszervezet a rendôrök elmaradt pótlékainak kifizetésére kezdeményezett, nem osztotta ki a Pro Lex címû, tízezer példányban megjelenô folyóiratot a rendôröknek és felbujtotta a tagságot a Prolex ellen, megalakítva egy másik szakszervezetet. Vîlnei elismeri, hogy Cerghizan leváltása
"veszteség", tekintve, hogy ô volt az, aki megalakította a szakszervezetet, de most a tagság egy része elégedetlen a tevékenységével, szükségesnek tartották menesztését. A tavaly március 8-án frézialopással megvádolt Cerghizan Gheorghe esetében azt is nehezményezték, hogy a leváltott elnök "személyes háborút" folytat a polgármesterrel és a polgármesteri hivatal alkalmazottaival, belerángatva a szakszervezetet is a perbe, márpedig ez nem helyes. "Cerghizan Gheorghe nem szakszervezeti vezetôként ment el a polgármesteri hivatal kertészetébe, hanem munkaidôn kívül, így nem korrekt, hogy a szakszervezetet is belevonják a konfliktust követôen elindított perekbe" – jelentette ki Vîlnei.

Átállnak a rendôrök

Az országos alelnök nyilatkozataira válaszképpen tegnap Cerghizan Gheorghe is sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Prolex dicsôszentmártoni, szintén leváltott vezetôje, Nistor Ioan, valamint a Fratia szakszervezet megyei elnöke, Cocis Calin is részt vett. Cocis Calin szerint a prolex statútuma ellentmondásban van a szakszervezeti törvénnyel, amely kimondja, hogy az elnököket választják, nem pedig kinevezik. "Éppen e visszásságok miatt döntöttek úgy a rendôrök, hogy másik szakszervezetet hoznak létre" – mondta. Mint kiderült, a Prolexbôl három személyt váltottak le: a Maros megyei elnökön és a dicsôszentmártoni elnökön kívül az országos vezetôbizottság alelnökét is. Cocis Calin szerint a kérdés az, hogy Maros megyében a tagsági díjakból összegyûlt havi 7500-8000 lejt, amit az utolsó lejig leküldenek Bukarestbe és amibôl 1000 lej jön vissza a megyébe, mire költik? Az is furcsa, hogy a hivatalosan lejelentett tagok száma sokkal kisebb, mint a fizetô tagok száma. Cerghizan Gheorghe szerint a külföldi kiszállását saját zsebébôl fizette, a szovátai konferenciára a vezetôség jóváhagyásával ment el. "Mi is feltehetjük a kérdést, hogy Lincu úr miért és kinek a pénzén utazott Brüsszelbe?" – mondta Cocis Calin, aki szerint a Prolex vezetése mindenáron meg akarja akadályozni, hogy a rendôrök egy "igazi, érdekeiket képviselô" új elnevezésû rendôrszakszervezetbe tömörüljenek, ugyanis máris 300 rendôr állt át, és a többiek is "kezükben a kérvénnyel" arra várnak, hogy a bérkifizetések kapcsán indított perben megszülessen a bírósági döntés. Cerghizan szerint a Prolex vezetése azzal riogatja és zsarolja a rendôröket, hogy ha átállnak egy másik szakszervezetbe, elveszítik majd a nekik bírósági döntés alapján visszajáró pénzt, hiszen a pert a Prolex indította. "Nem akarunk a Prolexszel háborúzni, de nem tûrhetjük, hogy a rendôröket zsarolják" – jelentette ki Cocis Calin, aki Cerghizan Gheorghéval úgy véli, nem véletlen, hogy a Prolex tegnap a polgármesteri hivatal vendégházában szervezte meg a sajtótájékoztatóját, amelyre a meghívót a hivatal sajtókapcsolatok osztálya küldte ki. Cerghizan szerint minden arra vezethetô vissza, hogy két évvel ezelôtt, a szakszervezet megalakításakor a közösségi rendôrség 150 tagjának a Prolexbe való beiratkozása kiváltotta a közösségi rendôrség vezetôjének és Dorin Florea polgármesternek az ellenszenvét.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, a PNL megyei elnöke felhívta a dekoncentrált intézmények vezetôinek figyelmét, hogy az "új kormány" nem válságkormány, nem konjunktúra-kabinet, s eltökélt szándéka a kormányprogram végrehajtása a következô két évben. A fentieket az intézményvezetôkkel tartott találkozón mondta el, amelyen részt vett Ciprian Dobre prefektus is.

Figyelmeztette ugyanakkor, végezzék komolyan a munkájukat, mert a kormányprogramot a megyében is végre kell hajtani. Mint mondta, arra akarta rávezetni az intézményvezetôket, hogy az elkövetkezendôkben rengeteg tennivaló lesz az infrastrukturális fejlesztések terén, ezért szüntessék meg a bürokráciát, legyenek operatívak, ne gyûjtsék az aktahalmokat, hanem a törvényes kereteken belül segítsék azokat, akik hozzájuk fordulnak, hogy minél könnyebben megszerezhessék az engedélyeket.

A miniszter, mint mondta, reméli, megértették a lényeget, ezért is figyelmeztette ôket, hogy "ettôl arrafelé" komolyan kielemzik a munkájukat. A prefektussal közösen egy kérdôívet állítanak össze a megvalósítandó célokból, és ennek alapján negyedévenként kiértékelik az intézményvezetôk munkáját, különösen az infrastruktúra, egészségügy, oktatás, mezôgazdaság és vidékfejlesztés terén. Mint mondta, ugyanilyen komolyan veszik a korrupció elleni harcot és a decentralizációt is.

A Népújság kérdésére, hogy volt szövetségeseiket meghagyják-e a funkcióikban, és ha igen, nem történhet-e meg, hogy szándékosan akadályozzák majd a kormányprogram végrehajtását, Nicolaescu kijelentette: éppen ezért követjük figyelemmel a tevékenységüket, és ahol szükség lesz rá, közbelépünk.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság szerdán életbe lépett rendelete szerint a valutabeváltó irodáknál szigorították az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ezentúl a szolgáltatóknak nemcsak szóban, hanem írásban is tájékoztatniuk kell az ügyfelet az általa váltani óhajtott pénznem váltóárfolyamáról, illetve a készpénz, utazási csekk vagy más fizetôeszköz váltási árfolyamai közti különbségekrôl. Erre kétnyelvû, románul és angolul kitöltendô formanyomtatványt vezettek be, melyet még a pénzváltás gyakorlati eszközlése elôtt ki kell töltenie már szerdától a váltóirodák személyzetének. A nyomtatványnak tartalmaznia kell a cég nevét, a váltóárfolyamot, az ügyfélnek fizetendô pontos pénzösszeget és a váltóiroda által alkalmazott kezelési költséget is, az iratot két példányban kell kitölteni és az ügyfél valamint a váltóiroda alkalmazottjának egyaránt alá kell írnia.

Tegnap a megyei fogyasztóvédelmi hivatalnál a Marosvásárhelyen mûködô nyolc valutaváltó cég képviselôivel is ismertették az új szabályt. A tájékoztató akciót az is indokolta, hogy a múlt héten a fogyasztóvédôk ellenôrzéseket végeztek a vásárhelyi váltóirodáknál, és gyakorlatilag minden esetben azt tapasztalták, hogy az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó szabályokat sehol nem tartották be maradéktalanul. Az ellenôrzések nyomán összesen hatezer lejnyi bírságot róttak ki a váltóirodákat mûködtetô cégekre, és mint megtudtuk, a napokban újabb ellenôrzéseket végeznek az új szabály betartására vonatkozóan.

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Karán.

"Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntôjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk" – tájékoztatott jó két hete Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény fôszervezôje a Sapientia Egyetemen sorra került Sapientia-ECN programozói verseny nyitónapján. A tavaly még csak a megye határain belül elindított vetélkedô idén nemzetközi méretûvé nôtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fôs csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Mûszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte.

A háromtagú csapatoknak maratoni öt óra alatt 7-9 feladatot kellett megoldaniuk. A programok elkészítéséhez csapatonként egyetlen számítógép állt rendelkezésre, ezért a jó szerepléshez fôként kiváló idômenedzsment, együttmûködési és problémamegoldó készség, az algoritmusok elméletében való jártasság és pontos kódolási képesség szükséges.

A vetélkedô érdekessége, hogy versenyidôben történik a feladatok kijavítása, ugyanis a versenyzôk által helyesnek vélt megoldás hálózaton keresztül jut el az egyetemi tanárok soraiból kikerült bírákhoz, akiknek visszajelzésébôl kiderül, hogy igaz volt-e az elôbbi feltételezés, vagy még korrigálni kell rajta. Persze minden sikertelen próbálkozás büntetôponttal jár.

Minden teremben van egy közös számítógép, ahol a csapatok részleteiben is nyomon követhetik a verseny éppen aktuális helyzetét.

Mindhárom fordulóban az egyik feladatot a fôszponzor adja, és aki elsôként megoldja az általa felvetett kérdést, 100 euró jutalomban részesül. A szombati versenyen a Carocompé volt a fôszerep, az áprilisi és a májusi fordulóban az Evoline és a Neogen cégek következnek.

A három támogató által díjazásra felajánlott összeg a tavalyi 900 euróról közel 1500 euróra emelkedett.

Az angol nyelven folyó programozói vetélkedôvel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre, és ezáltal nem maradnak le külföldi társaiktól.

A versenyen a 100 eurós különdíjat a Babes–Bolyai Egyetem Random (1) csapata vitte el.

Az elsô forduló végleges állása (az elsô öt csapat):

1. Phoenix (szászrégeni Petru Maior Iskolaközpont) – 5 megoldott feladat;

2. Random (1) (Babes–Bolyai Tudományegyetem) – 3 megoldott feladat;

3. Papiu 1 – 3 megoldott feladat;

4. UTC (Kolozsvári Mûszaki Egyetem) – 3 megoldott feladat;

5. Aszem (Sapientia Erdélyi Tudományegyetem) – 3 megoldott feladat.

Családias hangulatban zajlott, ám furcsa mód igen kevesen voltak a Szovátai Alkotótábor kiállításának csütörtök délutáni megnyitóján. Furcsa mód, mert megszokhattuk: az alkotótáborokban született munkák vásárhelyi tárlatain rendszerint szép számú közönség teszi tiszteletét. A Bernády Ház földszinti galériáiban ezúttal a festményeké és szobroké a fôszerep, a tíznél is több jeles alkotó huszonhét munkája látható a falakon és az azok határolta térben.

A Szovátai Nemzetközi Mûvésztelep immár második alkalommal került megrendezésre. Tavaly ôsszel a Danubius Szálló kiállítótermébe vándorolt a tábortárlat, onnan érkeztek Marosvásárhelyre a munkák. A Szolnoki Mûvésztelep történetét 1853-tól, A. Pettenkofen osztrák festô magyarországi utazásától és néhány hónapos tartózkodásától számítjuk. A Szovátai Mûvésztelep pedig azért jött létre, mert két tehetséges, a hazai kultúra gyarapodására odafigyelô alkotó, Sánta Csaba szobrászmûvész és Siklodi Zsolt képzômûvész szülôhelye Szováta – olvashattuk az ajánlóban, majd Siklodi Zsolt méltatta és nyitotta meg a tárlatot. – "A kortárs képzômûvészet több, egymástól távoli pályákat kijelölô alkotóinak munkái sorakoznak elôttünk. Az ellentétekbôl azonban paradox módon mégiscsak a szintetizálódó összefüggéseket és egységét jeleníti meg a kiállítás" – szólt a méltató és röviden bemutatta a kiállító mûvészeket. A tábor résztvevôi közül Kusztos Endre, Ferencz S. Apor, Siklodi Zsolt, Léstyán Csaba, Daradics Árpád, Biró Gábor, Koppándi József, Kántor Zita, Gyarmathy János, Mircea Mocanu, Kolozsi Tibor, Gheorghe Muresan és Varga Mihály munkái láthatók Marosvásárhelyen.

Ha Duray Miklós kitart az állítása mellett, Bugár Béla feljelentést tesz ellene, amiért Duray azzal vádolta meg ôt, hogy az egykori csehszlovák államrendôrség egy volt ügynökének köszönheti a politikai karrierjét. A két szlovákiai magyar politikus között sosem volt jó a viszony: a kettejük közötti ellentét a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) március végi tisztújítását megelôzô kampányban kezdett kiélezôdni, amikor Duray nyilvánosan azt mondta, hogy a párt élén kezdetek óta álló Bugárt a háttérbôl egy gazdasági lobbi irányítja.

Bugár Béla a tisztújításkor 14 szavazattal maradt alatta egyetlen kihívójának, Csáky Pálnak, aki szembeszegült a Duray eltávolítását célzó – állítólag Bugár vezérelte – törekvéseknek, és a párt stratégiai alelnökévé segítette Durayt.

"Itt bizonyos mértékben a múlt kapcsolódik a jelenhez. Tehát a múlt titkosszolgálata átmentette magát az új titkosszolgálatba. De nem a volt pártállami, hanem a (cseh-szlovák) nemzethatalmi érdekek érvényesültek" – áll Duray Magyarországon megjelent nyilatkozatában, melyben kifejti, hogy Bugár gondolkodása a szlovákokéhoz és nem a magyarokéhoz áll közelebb.

A történtekre reagálva Bugár csütörtökön este az egyik szlovák kereskedelmi televíziónak nyilatkozva visszautasította Duray vádjait és felszólította utódját, Csáky Pált, az MKP új elnökét, hogy tegyen valamit Duray Miklós offenzívájának megakadályozása érdekében.

Csáky Pál pénteken védelmébe vette elôdjét, Bugár Bélát Duray Miklós vádjaival szemben. Csáky, az MKP új elnöke pénteken a pártelnökség többsége nevében rendkívüli sajtótájékoztatón határolódott el Duray közlésének tartalmától. Szavai szerint Bugár Béla a párt és az MKP parlamenti frakciójának megbecsült tagja marad.

Csáky elnézést kért azokért a "kevéssé helyénvaló" nyilatkozatokért, amelyek a tisztújítási kampányban Bugár sérelmére elhangzottak. Jelezte, hogy a párt ezzel elégtételt szolgáltatott Bugárnak, de azt is, hogy Durayval szemben nem támaszt olyan elvárást, hogy kérjen bocsánatot nyilatkozata miatt. Az MKP új elnöke kinyilvánította: ezzel lezártnak tekinti a tisztújítási kampány és az elnökcsere során gerjedt vitákat, s "errôl többé egyetlen nem helyénvaló szót" sem akar hallani, de ha mégis elhangzik ilyen, akkor a párt alapszabályainak megfelelô szankciók alkalmazására kényszerül.

"Forradalmat" készít elô Oroszországban Borisz Berezovszkij orosz pénzember, akinek pénteken Londonban megjelent lapnyilatkozata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erôvel lehet megdönteni.

A londoni emigrációban élô Berezovszkij (képünkön), akit hazájában jelentôs értékre elkövetett csalásért köröznek, a The Guardiannek, a legnagyobb brit baloldali napilapnak adott interjúban azt mondta: már pénzel is olyan embereket, akik az államfô közelében vannak, és akik "palotapuccsra" szövetkeznek.

"Erôt kell alkalmaznunk ennek a rezsimnek a megváltoztatására ... ezt a rezsimet képtelenség demokratikus eszközökkel megváltoztatni" – mondta a mágnás, akinek vagyonát a brit lap 850 millió fontra becsüli.

Berezovszkij kiadatását több tízmillió dolláros csalás gyanújának címén már öt éve kérte Londontól az orosz kormány, de Nagy-Britannia ehelyett menedékjogot adott az oligarchának, aki azzal támadta meg a londoni felsô bíróságon az orosz kérelem nyomán megindult kiadatási eljárást, hogy Moszkva az életére tör.

A pénteken közölt Guardian-interjúban – arra a kérdésre, hogy forradalmat készít-e elô Oroszországban – Berezovszkij azt mondta, hogy "pontosan így van". Hozzátette ugyanakkor: részletekkel nem szolgálhat, mert az információ "túl kényes", és ha felfedné kapcsolatait, azokat megölnék.

A brit kormány már korábban jelezte, hogy kényelmetlen számára Berezovszkij jelenléte. Amikor az oligarcha tavaly egy orosz rádióállomásnak adott interjúban szintén kifejezte vágyát Putyin erôvel történô megbuktatására, Jack Straw akkori brit külügyminiszter a londoni alsóházban "elfogadhatat-lannak" nevezte más szuverén államok erôszakos megdöntésének szorgalmazását, és figyelmeztette Berezovszkijt, hogy megfoszthatják menekültstátusától. Moszkva ezután ismét kiadatási kérelemmel fordult Londonhoz, ám ezt egy területileg illetékes bíró – éppen a Berezovszkijnak korábban megadott menekültstátusra hivatkozva – elutasította. Berezovszkij a pénteki Guardian-interjúban ki is jelentette: nem aggasztják a menekültjogának megvonásáról szóló fenyegetôzések.

Dmitrij Peszkov, a Kreml vezetô szóvivôje a brit lapnak azt mondta: az orosz törvények értelmében Berezovszkij kijelentései bûncselekménynek számítanak. "Szeretnénk azt hinni, hogy a hivatalos London soha nem nyújt menedéket valakinek, aki erôvel akar rendszerváltást Oroszországban" – tette hozzá.

A Vatikán Izraelben akkreditált nagykövete bojkottálja a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen rendezendô jövô heti megemlékezést a holokauszt áldozatairól, ha a múzeum nem változtatja meg a XII. Pius pápa ott elhelyezett portréja alá írt képszöveget, amely szerint az egyházfô "közönyös, érzéketlen volt" a nácik által üldözött zsidók sorsa iránt a második világháborúban.

Antonio Franco érsek, nagykövet közölte csütörtökön: levelet írt a jeruzsálemi emlékhely igazgatójának, kérve a szöveg felülvizsgálatát, és jelezve, hogy "kellemetlen lenne elmennie a Jad Vasembe", ha nem módosítják a szóban forgó képszöveget. (Az Izraelben akkreditált nagykövetek mind hivatalosak a rendezvényre.)

A szöveg szerint XII. Pius pápa "nem írta alá a szövetséges hatalmak 1942-es nyilatkozatát, amely elítélte a zsidók lemészárlását", és "a háború egész ideje alatt fenntartotta semleges álláspontját". A szóban forgó fotó és képaláírása 2005 óta, a múzeum új részének megnyitása óta van kitéve a Jad Vasemben. Az emlékhely igazgatósága "megdöbbenéssel és csalódottan" fogadta a Vatikán nagykövetének levelét – mondta a múzeum szóvivôje.

XII. Pius védelmezôi szerint a néhai katolikus egyházfô "mindent megtett a zsidók védelmében", amit lehetséges volt megtennie. Bírálói antiszemitaként állítják be, és hangoztatják, hogy 1939-ben történt pápává választása elôtt Németországban teljesített szolgálatot, ahol a nácik megerôsödésének és hatalomra jutásának idején kialakult légkör "nagymértékben formálta politikai nézeteit".

Margitta díszpolgárává avatták Markó Béla miniszterelnök-helyettest és Cseke Attila kormányfôtitkár-helyettest. Az errôl szóló okleveleket pénteken, a Bihar megyei település önkormányzatának erre az alkalomra összehívott rendkívüli tanácsülésén, Pocsaly Zoltán polgármester nyújtotta át a két politikusnak.

Méltató beszédében a város polgármestere elmondta, a helyi önkormányzat már 2006 novemberében döntött a két politikus díszpolgárrá avatásáról, a címet fôként a város oktatási és kulturális intézményeinek felújításához, a víz- és csatornahálózat bôvítéséhez, a szociális lakások és az új sportterem építéséhez szerzett jelentôs állami támogatásért adományozták a két személyiségnek. A városvezetô ugyanakkor méltatta az RMDSZ elnökének kiemelkedô politikai és irodalmi munkásságát is, ami, megfogalmazása szerint, az erdélyi magyar közélet meghatározó személyiségévé teszi.

Megköszönve a kitüntetô címet Markó Béla úgy vélte, az elmúlt években Margitta a nemzetiségek közötti együttélés példaképévé vált, egy olyan mintatelepüléssé, amelynek lakói megértették, csupán együttmûködés és párbeszéd révén teremthetô jövô a szülôföldön.

A közös erôfeszítéssel, csapatban végzett munka általában jó eredményekkel jár, azonban ennek eléréséhez még a "normális életben" is bizonyos idônek kell eltelnie. A Marosvásárhelyi Börtön nyolc fiatal elítéltje ma délután 5 órától egy saját életükbôl merített darabot visz színre. Az elôadásra marosvásárhelyi Ariel Színházban kerül sor.

"Kezdetben nem igazán bíztak egymásban, nem annyira barátokként, inkább bajtársakként kezelik egymást" – mondta Szélyes Andrea szín- mûvészésznô a tegnapi, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban megtartott sajtótájékoztatón.

A Marosvásárhelyi Börtön és az Ariel Színház közötti együttmûködés 2006-ban kezdôdött, amikor Andi Brândus színmûvész megpróbálta közelebb hozni a fiatal elítélteket a színház világához.

A kapcsolat azóta megszakadt, de ez év március 2- án újabb kísérletet tettek a fiatalok bevonására. Közösen gondolkodtak a különbözô karaktereken, élethelyzeteken, és a kezdeti "megszeppent" hangulat lassanként kezdett feloldódni. Szélyes Andrea színmûvésznô és Székely Katalin, az Ariel Színház irodalmi titkára közösen választották ki a nyolc elôadót, akik állításuk szerint nagy változáson mentek keresztül a próbák során. Rendkívül nyitott és együttmûködésre hajlamos fiatalokat ismertek meg bennük, és már elsô pillanatban tudatták velük, hogy nem elítéltekként tekintenek rájuk. "A mi elsô éves színinövendék diákjaink" – hangzott el a megszólítás már az elsô próbán, mely nem romboló, hanem építô, biztató hatással volt a tanoncokra.

Az erôszakért, testi sértésért elítélteknek is vannak álmaik, és ezzel az elôadással nem a bûnözôt, hanem az embert szeretnék elôtérbe állítani. A Fal címet viselô darabot börtönszlengben adják elô, amely durva, kemény nyelvezet, de mindvégig a jó ízlés határain belül marad.

Év elején a börtönrendszer szintjén egy projektet indítottak, amelynek célja, hogy fejlesszék az elítéltek mûvészi érzékét a festészet, grafika, zene és nem utolsósorban a színjátszás terén. Ebben a periódusban zajlik az összes romániai börtön (43) színjátszó csoportjainak fesztiválja, és a legjobb tizenöt csoport év végén, Bukarestben mutathatja be a közös munka eredményét – tájékoztatott Mirabela Nicusan, a Marosvásárhelyi Börtön szóvivôje. Az "ifjú színészeknek" három és hét év közötti büntetést kell letölteniük, a legfiatalabb tizennyolc, a legidôsebb huszonegy éves. A rendhagyó esemény üzenete, hogy a színdarab címében is szereplô fal csak közös erôvel, mindkét fél közremûködésével dönthetô le.

Marosvásárhely iskolaváros IV.

A XIX. század második felében többször felvetôdött a székely ipar és kereskedelem fejlesztésének s ezzel egyidejûleg egy kereskedelmi iskola létrehozásának szükségessége.

1895-ben a Kereskedelmi és Iparkamara részérôl konkrét javaslat hangzott el a Gróf Széchenyi István Felsôkereskedelmi Iskola beindítására. 1907-ben dr. Bernády György polgármestersége idején sor került az iskola megnyitására a volt Polgári Fiúiskolában, majd 1911-tôl a számukra felépített új épületben (ma Nicolae Iorga utca 1. szám alatti Petru Maior Egyetem). 1914-ben az iskolát lefoglalták hadikórháznak, s így a Kultúrpalotában, majd az I. világháború után újból a Polgári Fiúiskolában tevékenykedtek, 1962-ig, kivéve az 1940–1945-ös idôszakot, amikor a jelenlegi Alexandru Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium adott otthont az intézetnek. 1962-ben az iskola bentlakása, 1965-ben maga az iskola is a tisztviselôtelepi új épületbe költözött át, s a dr. Bernády György tér 7. szám alatti épületet átadták a Pedagógiai Fôiskolának.

Az iskola az évek során többször változtatta profilját, volt kereskedelmi, könyvelési, szolgáltatási, közétkeztetési és turisztikai osztálya. Az oktatás nyelve 1907–1923 között magyar, 1923–1940 között román, 1940- tôl 1944-ig magyar, 1945–1965 között román és magyar, s azóta csak román. Ideje lenne felülbírálni ezt az iskolapolitikát, mely ma kizárja azt a lehetôséget, hogy a magyar tanulók itt anyanyelvükön tanulhassanak.

Az 1948-as tanügyi reform után városunkban még két kereskedelmi jellegû iskola mûködött.

a.) A Pénzügyi Iskola, a volt zárda, a mai Mûvészeti Líceum épületében, ahonnan 1952-ben átköltöztek a Köteles Sámuel u. 6. szám alatti (ma Színmûvészeti Egyetem) számukra épített épületbe.

b.) A Kereskedelmi Szakmai Iskola, mely a Rózsák tere 6. sz. alatti épületben nyitotta meg kapuit.

Sajnos, mindkét iskolát 1956 szeptemberében központi utasításra felszámolták, a diákokat és a tanárokat szélnek eresztették…

A kereskedelmi iskolák hozzájárultak a város és a megye kereskedelmének fejlôdéséhez és jelentôs szerepük volt Marosvásárhely iskolavárossá válásában.

Fodor Sándor (S.)

A meztelenség eszköz volt az ókori görög szobrászok számára a férfiak által betöltött különbözô szerepek ábrázolására – állítja egy amerikai tanulmány.

Az antik meztelen szobrok a mai kor emberében azt a képzetet keltik, hogy az ókori görögök sohasem viseltek ruházatot – olvasható a LiveScience címû angol nyelvû hírportálon.

"A görög férfiak nem járkáltak ruhátlanul a városban, s nem lovagoltak meztelenül, ahogy nem vonultak hadba sem fedetlen testtel. A legtöbb helyzetben a ruhátlanság fel sem merült mint lehetôség, a csatában pedig a meztelenség az öngyilkossággal volt egyenlô" – vélekedik Jeffrey Hurwit, a University of Oregon kutatója, aki tanulmányát az American Journal of Archaelogy címû tudományos folyóiratban publikálta.

Az amerikai tudós szerint azonban az antik görögök igenis idônként megszabadultak tógáiktól. A férfiak leplezetlenül mulatoztak a szimpozionnak nevezett lakomákon, s a meztelenség általános volt az atlétikai pályán, valamint az ókori olimpiai játékokon is.

Az antik görög képzômûvészetben a meztelenség számtalan formája különböztethetô meg, amelyek mást és mást jelentettek.

A harcosokat gyakran, bár nem mindig, fedetlen testtel ábrázolták a mûvészek, akik ezzel jelenítették meg azt a fizikai erôt és bátorságot, amely révén a hôsök gyôzedelmeskedhettek ellenségeik felett.

Az antik szobrászok ugyancsak meztelenül ábrázolták a legyôzötteket, a haldoklókat és az elesetteket – ebben az esetben a ruhátlanság a sebezhetôség, esendôség kifejezésére szolgált. Gyakorta ábrázolták fedetlenül a rabszolgákat is, kiknek verítékezô teste, megfeszített izmaik a nehéz fizikai munkát volt hivatott megjeleníteni.

Istenek és magas rangú személyek esetében a meztelenséggel néha az ábrázolt személy társadalmi helyzetére utaltak az alkotók.

Metszôen éles szél fúj a várost környezô havas csúcsok felôl. Átjárja a kabátot, csípi a szemet. A Csibin-patak zavarosan hánykolódik medrében, hûtlenül tovafolyó vizét rügyezô szomorúfüzek siratják. Medrét hosszan kerülgetjük a szombat déli forgalomban, hogy hidat találva megközelíthessük a város központját. Az erdélyi szászok hajdani fellegvárában Európa 2007-es kulturális fôvárosát keressük, amely pusztuló iparnegyedén túl is csak egy elhanyagolt, szemetes, romániai átlagváros képével fogad.

Az egykor bevehetetlen fôváros tornyok és bástyák övezte utcájában a felújított nagy rondella mellett kialakított parkolóból kiutasítják a marosvásárhelyi pedagógusokat szállító autóbuszt. A jelek szerint Szebenben már most is gond van a parkolóhelyekkel. Kénytelenek vagyunk leszállni, s gyalog indulunk a központ felé. Kopott, de mégis reprezentatív házak között poros utcákon haladunk. És egyszer csak elôttünk a csoda. A Nagypiac téren egy páratlan szépségû európai városközpont fogad. A hajdani vedlô vakolatú öreg házak tetôtôl talpig vadonatúj, diszkréten színes, elegáns öltözékben pompáznak. Álom-, mese-, múzeumváros – találgatjuk, hogy miképpen lehetne pontosan megfogalmazni a látványt, hisz a tér burkolata is (az erdélyi városokra jellemzô kockakövekkel kirakva) a szemben levô Brukenthal Múzeum díszes padlózatát mintázza. Egy négyszögû területen pontos idôközönként víz bugyog fel, galambok és gyermekek örömére. Nagyszeben jellegzetes szemei vadonatúj pikkelycserepek alól kandikálnak ki a járókelôre. Régi rendeltetésüket elveszítve, már csak a kíváncsiságuk maradt.

Mi is csak sûrû pillantásokat vetünk a Brukenthal- palota díszes bejárata felé, de sürget az idô, s az ôr nem engedi meg, hogy belépôjegy nélkül legalább az udvarra bepillantsunk. Mária Terézia tanácsadója, majd Erdély kormányzója, Samuel von Brukenthal 1814-tôl közszemlére bocsátott gyûjteményének (világhírû festmények, nyomtatványok, Európa második leggazdagabb éremkollekciója stb.) a megtekintésére legkevesebb fél napra lenne szükség. Úti célunk ezúttal más. A pécsi Vasarely-múzeum gyûjteményébôl Szebenbe hozott kiállításra igyekszünk. Bár sehol egy plakát, az 1470-ben emelt ódon hangulatú Altenberger- ház elôtt, amely építôje nevét viseli, nagy a tömeg. Az udvaron még folyik a felújítás, amelynek nyomait eltakarítva az 1548- tól 1945-ig városházaként szolgáló épület teljes szépségében látható majd. A középkori hangulatot idézô, erkélyekkel, feljárókkal díszített épület ablakkereteihez igazították a kiállítótermek díszítését is. Az emeleten az op art, a kinetikus absztrakció képviselôjének 57 képe és négy szônyege tekinthetô meg, a még figuratív zebráktól a hamvas szépségû harmatcseppeken át a négyzetekbôl, vonalakból, pontokból, körökbôl, háromszögekbôl, ellipszisekbôl építkezô alkotásokig. Ezt a világot, amely a szemünk számára láthatatlant nagyítja fel, Tódor Elôd Szebenben dolgozó restaurátor- képzômûvész mutatja be. A múzeum egyik ablakából lélegzetelállító látvány nyílik az alvárosba vezetô árkádos lépcsôsorra, a védtoronyra és az evangélikus püspöki székesegyházra.

A Huet teret uraló hajdani Maria-Kirche gótikus épülete számtalan szépséget, érdekességet rejt. Az 1471-1520 között kibôvített templom tornyának négy fiatornyos sisakját Mátyás király adományából építették. Vezetônk, a Nagyszebent kitûnôen ismerô Kovács Krisztina teszi helyre a templomot bemutató fiatalember tévedéseit, s hívja fel a csoport figyelmét a híres falfestményen látható két szent király, Szent István és Szent László alakjára. Az altemplom, amely szebeni szász fôemberek sírját rejti, sajnos nem látogatható. Kiállították viszont a környéken végzett ásatások képeit, a feltárt középkori temetô maradványait.

Románia elsô vashídján, amelyet a hazugságok hídja névvel "becéznek" (az egykor ott árusító kofák termékeinek kétes voltára utalva), népviseletbe öltözött fiatalok szász táncot járnak. Számuk Szebenben az 1970-80-as évek nagy kiárusítása valamint a rendszerváltás nyomán kétezerre csökkent. Holott a város nemcsak a kereskedelemben, kézmûvességben, hanem a szász kultúra és a reformáció terjesztésében is úttörô és vezetô szerepet játszott. A Kispiac tér szépsége vetekedik nagyobbik testvérének látványával. Késô reneszánsz kori árkádos, gótikus és barokk házai megújultak, az utolsón pedig ottjártunkkor is nagy lendülettel dolgoztak. A Várostorony mellett indulunk rövid sétára Szeben bevásárlóutcájában, amelybôl kitiltották a forgalmat és sétálóhellyé alakították. A város patinás szállodája elôtt még burkolják az utat, a parkban, amely mellett már kifeszítették a nyári mûvelôdési eseményeknek helyet adó sátort, érdekes szoborcsoportot állítanak. A párhuzamos mellékutcában azonban megszûnik a meseváros, ott még kopottak a házak, poros, szemetes a járda és az úttest. A szûk sikátoron sétálunk át a református templomig, majd az árkádos lépcsôkön hagyjuk el a piacteret azzal a gondolattal, hogy ide érdemes visszatérni. Európa 2007-es kulturális fôvárosa karnyújtásnyira van tôlünk. Az átkosban a német konzulátus elôtt töltött hosszú éjszakák és csípôs hajnalok, véget nem érô sorbaállások emlékét kitörölhetjük egy nagyszebeni kirándulással, amely nyomán egy elegáns, páratlanul szép, látnivalókban bôvelkedô városközpont képével leszünk gazdagabbak.

Bodolai Gyöngyi

Bogányi Gergely hatévesen már országos díjat nyert, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskolán tanult, majd Helsinkiben, a Sibelius Akadémián Matti Raekalliónál, az Indiana Egyetemen Sebôk György professzornál, és részt vett Dimitri Baskirov, Schiff András, Fischer Annie, Murray Perahia és Rados Ferenc néhány mesterkurzusán is. Példaképei Chopin és Liszt. Mint zongoramûvészek. És Dohnányi is, és Bartók is, és Rahmanyinov is. Bár Chopint és Lisztet sajnos, nem hallhatjuk, de Dohnányit és Rahmanyinovot és Bartókot szerencsére néhány felvételrôl igen. Az az intelligencia, ahogy a zongorát kezelték. Intelligens és az érzelemdús együtt: szinte a tökéletes zongorázás. Amikor minden egyszerre van. Én már az óvodában, ötévesen is úgy képzeltem, hogy a csúcson vagyok. Évnyitón játszottam az óvodában, és nagyon fontos volt az a kis menüett, amit játszottam. Azzal akartam hatni. Meg akartam mutatni, hogy ez milyen szép. És most is ezt szeretném tenni.

– A koncertjein megszólalnak még a mobiltelefonok? És még lejátssza? Hol is volt az?

– Marosvásárhelyen volt. A második félidô elsô száma egy Chopin-noktürn volt, a c- moll noktürn. Valami miatt nem kezdtem el azonnal, mint ahogy szoktam. Hanem csak ültem, és rákészültem. De hosszabb ideig, mint ahogy kellett volna. És pont C-dúrban megszólalt egy mobiltelefon, halkan, hátulról. De már nagyon nagy csönd volt. A dermedt csendben senki nem tudta, hogy most mi legyen.

– Nem akarta lecsapni a zongorát?

– Volt bennem ilyen indulat. Nem tudhatták, hogy most mi lesz. Mérges leszek, vagy... De nem tudtam mit csinálni...

Mert ugye, c-mollra készülök, és megszólal C- dúrban a vidám mobiltelefon... Nem nagyon gondolkoztam, csak odanyúltam a zongorához, és ugyanott, C-dúrban eljátszottam azt a dallamot.

Na, akkor felszabadult mindenki.

(Forrás: a Magyar Televízió Nap-kelte mûsora, 2007. április 9., hétfô, mûsorvezetô Orosz József.)

b.d.

Az autóból való elegáns kiszállás szabályairól állított össze listát a brit Sky News internetes oldala.

Az utóbbi idôben a paparazzók egy sor hírességet kaptak lencsevégre, amikor éppen kikászálódtak a jármûbôl. Bár a nagy szállodák portásai szerint a kiszállás módja elárulja az illetô társadalmi rangját, a képek ezt egyáltalán nem támasztják alá, mert a nagy sztárok leleplezô képei mellett ott van az angol királynôé is – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Mivel a probléma általában az, hogy a kiszálló hölgy intimitása sérül – kilátszik az, aminek nem kellene – a tanácsok egy része arra vonatkozik, hogyan lehet ezt elkerülni. Megérkezés elôtt egy perccel ellenôrizni kell, rendben van-e a ruha – szól az intelem. A miniszoknyát lehetôség szerint lejjebb kell húzni, a térdeket pedig zárni. Ha a slicc elôl van, rá kell tenni a táskát vagy a sálat. A lábakat egymásután és egymáshoz közel célszerû kirakni és hasznos meggyôzôdni arról is, hogy az aszfalt, vagy a járdaszegély sima-e, megbotlás vagy netán elesés elkerülése végett. Nem cselekszik helyesen az sem, aki az egész testét és mindkét lábát egyszerre akarja kivonni a kocsiból és ezáltal a gerince büszkének nem mondható módon görnyed.

Hajdanában az elegáns kiszállás etalonjai Marilyn Monroe és Jackie Kennedy voltak. Ôk voltak az igazi klasszikusok – sóhajtják a nosztalgikusok.

A diagnosztika és a kutatás modern módszereirôl, pontosabban az immunhisztokémia és a molekuláris biológia fontosságáról valamint az e téren is szükséges minôségbiztosításról folyik háromnapos konferencia Marosvásárhelyen, a Continental Szállodában.

Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szervezésében csütörtök este megnyílt tanácskozáson a szakterület neves nemzetközi és hazai képviselôi tartanak elôadást orvosoknak, kutatóknak és laboratóriumi asszisztenseknek. Azoknak, akik az orvostudomány kevésbé látványos területén fejtik ki tevékenységüket és a betegekkel közvetlen kapcsolatban álló gyakorló orvosokkal szemben ismeretlenek maradnak a nagyközönség számára. Holott munkájuk meghatározó jelentôségû a gyógyításban, gondoljunk csak azokra a kínos pillanatokra, amikor egy daganat eltávolítása vagy diagnosztizálása során a szövettani eredményre várunk.

A modern patológiai diagnosztika fejlôdése során elkerülhetetlenné vált a klasszikus módszerek kiegészítése a immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel – hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Pávai Zoltán egyetemi tanár, a konferencia szervezôje. Európa fejlett államaiban ezen módszerek nélkül elképzelhetetlen a pontos kórszövettani diagnózis. E diagnózisnak terápiás vetülete is van, mint például a szteroid receptorok (ösztrogén, progeszteron) és a Her2 (növekedési faktor) kimutatása az emlôdaganatokban. Az in situ hibridizációs módszerek a vérképzô szervi daganatok valamint a veleszületett fejlôdési rendellenességek kórismézésében alkalmazhatók, a PCR (polimeráz láncreakció), a DNS-lánc szekvenálásának módszerei a vérképzô szervek, egyes lágyrészdaganatok vagy családi halmozódású daganatok (emlô, tápcsatorna) vagy a méhnyakrák pontos kórismézésében játszanak szerepet. Mindez lehetôvé teszi a daganatos beteg célzott kezelését, válaszolta kérdésünkre dr. Krenács Tibor, a Semmelweis Egyetem 1-es Számú Patológiai Intézetének tudományos fôkutatója, aki tevékeny részt vállalt a konferencia szervezésében. Bár az immunhisztokémiai vizsgálatot nem tartják olcsónak, és a kórházak ezen próbálnak takarékoskodni, valójában sokkal kevesebbe kerül, mint amikor a nem megfelelô gyógyszerrel eredménytelenül kezelik a rákos beteget.

A tanácskozás további célja egy országos immunhisztokémiai minôségbiztosítási rendszer kialakítása, amelynek fontosságát dr. Raica Marius, a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora is kiemelte.

Egy egyetemi központ tevékenységének szerves része az alapkutatás, ami nem lehetséges jól feszerelt laboratóriumok és szakképzett személyzet nélkül. E korábban háttérbe szorult tevékenység az utóbbi idôben kedvezô változáson megy át, amit dr. Brânzaniuc Klára egyetemi tanár, rektorhelyettes is megerôsített köszöntô beszédében.

E témával tartottak szimpóziumot a hét végén a marosvásárhelyi Voiajor Hotelben. Az Ortoprofil által harmadik alkalommal megszervezett Welland- tanácskozáson az ország nagyobb városaiban tevékenykedô sztomaterapeuta asszisztensek vettek részt elméleti, gyakorlati és pszichológiai továbbképzésen, oszthatták meg tapasztalataikat a szakorvosokkal.

A legújabb technikával készült segédeszközöket Elekes István, az Ortoprofil cég marketingigazgatója mutatta be.

A sztomások, akik bizonyos betegségek, traumák miatt a hasfalra kivezetett vékonybéllel, vastagbéllel, húgyvezetékkel élnek, speciális gondozásra szorulnak. A világpiacon történô újításokkal való lépéstartás mellett a cég arra törekszik, hogy megfelelô ismereteket biztosítson azoknak a szakápolóknak, akik a sztomások ellátását végzik, s feladatuk e személyek családi, szociális, szakmai életének normális szinten tartása. Ennek elengedhetetlen feltételét képezik azok a sztomás zsákok (képünkön), amelyeknek a tapadása tökéletes, s a sztoma körüli felületen a bôr maximális védelmét valamint a szagmentességet is biztosítják – válaszolta kérdésünkre az elôadó. Elekes István arról is beszámolt, hogy az országos szinten hiányzó klinikai szolgálat pótlására az Ortoprofil marosvásárhelyi székhelyén és annak fiókképviseleteinél sztomaterápiás rendelôket mûködtetnek. Fontos eredménynek tartják, hogy az egészségbiztosítási pénztár havi 230 lej értékben sztomás zsákot biztosít ingyenesen a betegeknek, amit sokan nem tudnának megengedni maguknak. A szakemberek képzésével és állandó továbbképzésével a cég azt szeretné elôsegíteni, hogy a szakápolók a legmegfelelôbb és a legjobb termékeket tudják javasolni.

A bôrt, a kiterjedése miatt testünk legnagyobb szervének számító védôköpenyt érintô kórok többsége – a magas esetszám miatt – népbetegségnek minôsül. Sokak problémája a bôr gombás fertôzôdése, így az úgynevezett
"atlétaláb" vagyis a lábgombásodás is. A fertôzöttek nagy része azonban nincs tisztában problémája jellegével – mondja dr. Simon Gyula szakorvos.

Az orvosi terápia elmaradása rontja az életminôséget, holott napjainkban már könnyen kezelhetô problémáról van szó. A Magyar Dermatológiai Társaság mikológiai szekciójának elnöke szerint olyan korszerû (innovatív) gyógyszerrel bôvült az orvosi segítség kelléktára, ami szinte példátlan.

Az emberi (gazda)-szervezetet megtámadó gombákat korábban még a tudomány is klorofill nélküli növénynek tartotta. A DNS vizsgálatok révén újabban az a tudományos nézet, hogy az evolúciós láncban elfoglalt helyük szerint a gombák közelebb állnak az állatvilághoz.

A gombák többsége emberrôl emberre terjed. A világszerte népbetegségnek számító fertôzések közül leggyakoribb a lábgombásodás – erre hajlamosít az életmód, a nem kellôen porózus, nem szellôzô anyagból készült cipô viselése, a mûszálas harisnya, zokni hordása. A felnôtt népesség 15 százaléka érintett, elsôsorban is a férfiak. Bizonyos munkakörökben kifejezetten rossz a helyzet – mindazok akik gumicsizmát, bakancsot hordanak (katonák, bányászok, halászok), illetve sokat vannak edzôcipôben, elôbb-utóbb áldozatokká válnak. Utóbbiak miatt nevezik az Egyesült Államokban az atléták lábbetegségének ezt a gombásodást. A fertôzést olyan helyen lehet könnyen elkapni – például uszodákban, fürdôszobákban, edzôtermek öltözôiben, munkahelyi tusolókban – ahol az emberek mezítláb járnak.

A tünetek (viszketés, égô érzés, bôrpír, majd gyulladásos hámlás) elsôként a 4. és 5. lábujj között jelennek meg, innen terjednek a talp felszínére, olykor a lábfej oldalára.

A fertôzést a gomba spórái közvetítik, ezek megtelepszenek a bôrön, különösen akkor, ha jó a táptalaj, ha sötét, nedves helyen lehetnek, gyökeret eresztenek és behálózzák a felületet. Orvosi tanács tehát, hogy mindig kellôen meg kell szárítani a lábat. Aki izzadásra hajlamos, használjon hintôport, cserélje gyakran a természetes alapanyagú zoknit és bôrcipôt viseljen. A korszerû új hatóanyag (terbinafin) a bôr egyszeri bekrémezése után, a bôr felszín alatti zsírrétegében tárolódik és gyógyító hatását 13 napon keresztül folyamatosan fejti ki.

A kezelés csaknem egy évszázados történetét ismertetve Simon doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megoldás abban a gyógyszerben keresendô, amely meg is öli a gombasejteket, nem csak a szaporodásukat gátolja. A sajtó nyilvánosságának bemutatott új termék hatására, mint elmondta, a kezelési idô lerövidül, a külsôleg használt termék – mivel nem a májon keresztül bomlik le a szervezetben – a lehetô legkevesebb gyógyszerinterakciót váltja ki.

A CSALÁN

"A tavaszi egy hónapi csalánkúra úgy érzem, erôt ad, felfrissít engem. Nyáron is, ôsz folyamán is használom." (Kôröspatak 1, Háromszék) "A csalánt vagy a vértisztító gyógynövénytea- keveréket két hétig iszom, mikor fogy a hold. Fogyó holdkor tisztul a szervezet, és sokkal jobb a hatása a gyógynövényeknek." (Kôröspatak 2)

A tavaszi fáradtság, vitaminhiány idején elgondolkodhatunk azon, hogy népünk egységes (háromdimenziós egészségmegôrzô) rendszert dolgozott ki az élet, az egészség megtartására. Ezt az örökségünket, tudásunkat érdemes nap mint nap igénybe vennünk, valamint megôriznünk, átadnunk fiataljainknak egészségük s egészséges nemzetünk érdekében. A magyar népi egészségtan egyik fontos része a böjt (méregtelenítô, immunerôsítô, regeneráló kúra). Húsvét elôtt fejezôdött be a tavaszi nagyböjt. Aki megtartotta, sokat tett egészségéért, megszépüléséért, megfiatalodásáért és a fenyegetô betegségek megelôzéséért.

Népünk gyakorlatában a böjt után következik a "zöldkúra", a szervezet megerôsítése, feltöltése vitaminokkal, enzimekkel (nyers ételek tartalmazta fehérjék, amelyek a nap, föld információját tartalmazzák), ásványi elemekkel, nyomelemekkel, amelyek gyûjtögetésbôl származnak.

"Még azt mondták az öregek, a csihán a vérszegényeknek jó." (Torja, Háromszék) A csalán vasat, sok A-vitamint és K-vitamint tartalmaz. Magas klorofilltartalma fertôtlenít, hámosít. Vértisztító, vízhajtó. Ezért bôrkiütéseseknek, krónikus viszketegségben szenvedô idôs embereknek, valamint ízületi, köszvényes betegeknek is ajánlott. Napi adag háromszor-négyszer egy csésze langyos, keserû (esetleg mézzel édesített) tea étkezés elôtt. Egy kiskanál szárított, vagy két kiskanál friss csalánlevelet egy csésze fövô vízzel leforrázunk, lefödjük, 15-20 perc múlva leszûrjük. Vagy ihatunk napi egy-két liter csalánteát (egy evôkanál drog egy liter vízhez). A régi asszonyok a gyermekágyas anyákkal is itatták, a vérveszteség pótlására, valamint tejfakasztónak. Köhögés, tüdôbaj, valamint aranyér, cukorbaj esetén is használták. Nemcsak tea formájában, nyersen is fogyaszthatjuk: egy evôkanál nyers csalánlét igyunk hat héten keresztül, vagy vágjuk apróra, és tegyük bele salátánkba, valamint levest és fôzeléket is készíthetünk belôle. Ez idô alatt táplálkozzunk állatifehérje-mentesen. Leveleinek antibiotikumos hatása van, ezért emésztôrendszeri fertôzés (hasmenés) megelôzésére és gyógyítására jó.

Tél múltával súlyosbodnak az ízületi fájdalmak, a csalán így is segíthet rajtunk. "A fájós, dagadt, reumás ízületeket csihánnal kell megcsapni! Szedem csóré kézzel, s ahol fáj, odaütögetem!" (Torja)
"Gyermekkoromban nagyapám gatyára vetkôzött, belefeküdt, s hempergett a csalánba!" (Magyarország). A mirigyszôrökön hangyasav van.

"Akinek hull a haja, mossa csihányfôzetben." (Makfalva, Marosszék). A külsô használat mellett ugyanolyan fontos a belsô. Mindkét irányból kell pótolni a vitaminokat, vasat, ásványi elemeket. A hajhullás oka lehet a stressz is. Iktassuk be a stresszoldást mindennapjainkba!

Bernád Ilona

Filep Sándor tanár úrral is a Református Kollégiumról kezdtük a beszélgetést abban a rádióriportban, amelyben saját emlékeit mesélte el dr. Bernády Györgyrôl. Amíg a közös emlékeinket emlegettem, simán zajlott a társalgásunk, legfennebb a szomszédok is hallották, amit mondtam, ugyanis gyenge volt már az elem a tanár úr hallókészülékében, ezért csak kiabálva tudtunk szót érteni.

– Emlékszik-e tanár úr, hogy megfenekelt egyszer bennünket Nemes tanár úr másodikos korunkban, az osztálydíszítésbôl maradt fenyôággal?

– Ez 46-ban lehetett, akkor, amikor ellógtatok a történelemórámról. Nemes Karcsi szigorú ember volt.

Ez a társalgási forma csak addig mûködött, amíg elô nem vettem a mikrofont. A kiabálástól betorzult volna a hangfelvétel. A megszokott hangerôvel feltett kérdésemet viszont a tanár úr nem értette, ezért aztán felerôsítette a hallókészüléket, az viszont elkezdett sípolni, s nem folytathattam a kérdést. Ezért aztán kénytelenek voltunk kikapcsolni a fülbizgentyût. Úgy viszont Sanyi bácsi nem értett egy kukkot sem. Erre gondoltam egyet, s minden kérdésemet legépeltem és a tanár úr elé helyeztem. Megegyeztünk, hogy én felteszem a kérdéseimet normális hangerôvel, rámutatok a kérdésre, ô pedig elolvassa, s megadja a választ. Igaz, hogy kissé kérdezz-felelekké egyszerûsödött a roppant izgalmas dialógus. Megpróbáltuk színlelni, hogy a mikrofon elôtt nem a süketek párbeszéde folyik, hanem egy mesélô, a kilencvenet taposó jó modorú tanár bácsi osztja meg emlékeit hallgatóinkkal a méltóságos polgármester úrról. Egy kis epizódot is elmesélt a mikrofon elôtt Filep tanár úr arról, hogy a polgármester úr hogyan pirongatta meg finoman, amúgy bernádyasan egy apróságért, méghozzá a kollégium igazgatója, Nagy Endre elôtt.

– Történt ugyanis – mesélte Filep tanár úr –, hogy a nagy posta oldalán igyekeztem a kollégium felé, amikor a túlsó járdán észreveszem a sétapálcájával kimérten sétáló polgármester urat, s miután látom, hogy nem néz felém, csak úgy magamban, bátortalan fejbiccentéssel jónapotot mormoltam, gondoltam, ennyi ember füle hallatára csak nem kiabálok át azon a nagy, széles utcán. Ezzel napirendre tértem az ügy fölött. Aztán egy jó hónap elteltével hívat Nagy Endre igazgató úr. Bemegyek az irodába, s látom, hogy kényelmesen hátradôlve a bôrfotelben ott ül a polgármester. Bemutatkozom, s mondom, hogy én vagyok az új tanár. Kellemesen elbeszélgettünk, még a vadászat is szóba került, meg is hívott egy görgényi vadászatra. Mondhatom, nagyon kellemes benyomást tett rám Bernády György. Ám a búcsúkézfogásnál megjegyezte: Fiatal barátom, aztán azt sose feledje, hogy köszönni tisztesség, s fogadni kötelesség! Én teljesítettem volna a kötelességemet, ha a múltkoriban, ott a nagypostánál lett volna mit fogadjak – s elengedte a kezemet a méltóságos úr. Hát én ott abban a helyben elsüllyedtem volna, ha megnyílik akkor alattam a padló…

Aztán a riport folytatásaként Filep tanár úrtól megkérdeztem:

– Lôttek-e valamit a görgényi vadászaton? S rámutattam a papírlapon leírt következô kérdésre.

– Igen, jól emlékszem, akkor éppen Bernády Györgyöt… – kezdte a választ.

Hirtelen kikapcsoltam a magnót, akkor vettem észre, hogy a leírt kérdések sorában eggyel lejjebb csúszott az ujjam, s így soha semmit nem tudtam meg a görgényi vadászatról.

Viszont részletesen elmesélte az utolsó személyes szomorú emlékét a méltóságos úrról.

– 1938 októberében Bernády György nehéz dupla koporsóját hatan cipeltük a vállunkon a református temetô kapujától a ravatalozóig, elöl Jánosi Zoltán Nagy Ernôvel, középen Piskolti Gábor Kiss Pállal, hátul a két magas ember, Péterffy Lajos és jómagam.

Nagyon sokan voltak a szép, szomorú eseményen – folytatta Sándor bácsi –, Gagyi Lacinak a méltóságos úrhoz írott versének az a sora jut eszembe ma is, ami jellemezte Bernády Györgyöt, s amit én a Bem-ház elôtt felállított szobor talapzatára írtam volna: "Több egy tett, mint száz csiszolt beszéd…", s ez a mai elöljáróknak is szól. Legalább annyira kellene szeretni azt a fél évezredes kollégiumot, ahogy a méltóságos úr szerette.

– Arra már én is emlékszem, hogy a konviktusért egy idôben a tanár úr felelt.

– Annak minden gondját viseltem, a beszerzést is nekem kellett elvégeznem.

A második világháború utáni kômûvesbôl lett elsô polgármester, Sós Jóska, aki erôsen marasmentiesen beszélt, még ô is szerette az iskolánkat. Ha nem kaptunk húst vagy lisztet, esetleg cukrot, a kiutalásért mindig hozzá mentem. Sosem felejtem el, mindig ezzel a kísérôszöveggel írta alá a jóváhagyást: Tanár úr, ne törôggyen, lesz cukar, lesz hús, lesz kenyér! A kollégyamnak jóváhagyak mindent a világan. Ô a négy elemijével is annyira szerette a kollégiumot… Na, de ezt csak az érdekesség kedvéért szúrtam közbe. De ha ma élne a méltóságos úr, lenne itt rend a kollégium háza táján, és nem csak ott…

Így fejezte be Filep Sándor néhai kollégiumi tanár a riportot 1994. április 10-én, abban a rádiómûsorban, amelyben Bernády György kortársaként megszólalt még Filep Irénke, a polgármester úr egykori titkárnôje, Sipos Lajos tanár úr, és amely összeállítást a nagy polgármester születésének 130. évfordulójára készítettem.

Csifó János

A szexualitás kikerült a hálószobákból és bulvártémává, sôt értékmérôvé vált. A korosodó férfiak nagy bánatára, hiszen a klimax ôket is eléri, annak minden kellemetlen, ám kezelhetô következményével. A nemzôképesség fennmaradása azonban vigaszt jelenthet a szexuális potencia csökkenéséért.

Napjaink teljesítménycentrikus világában a férfiasságnak szinte kizárólagos fokmérôje a nemi aktus mennyisége, idôtartama. Jól példázzák ezt a különbözô felmérések, kutatások is. E szempontból érdekes, amit Németországban végeztek, és amit a dpa hírügynökség adott közre. Megtudhatjuk, hogy a 250 ezer megkérdezett 25-45 éves korú férfi mindegyike szinte kizárólag jót mondott saját hálószobai szereplésérôl. A német férfiak nem szerénykednek: tíz bajor közül kilenc arra büszke, hogy a lehetô legjobb szexpartner, Északon a brémaiak pedig azzal dicsekszenek, hogy ôk nyújtják a legtartósabb "szolgáltatást", átlagosan 9,4 percben. A szászok viszont nem az idôt mérik, hanem szerepléseik számát, s nem titkolják, hogy éjszakánként háromszor "hozzák a formájukat".

Nem csoda, ha a szexuális potencia státusszimbólum lett, s az efféle sikerpropaganda és nagyotmondás férfikörökben nálunk is dívik. Ennek az lehet a következménye, hogy önkéntelenül is összehasonlításra késztet, s aki e "normák" alatt teljesít, egyhamar csökkent értékûnek érezheti magát. Azok pedig, akik elmúltak harminc-negyven évesek, már az öregség jelét látják abban, ha – bocsánat a kifejezésért – "a tenyészállat- mércének" nem felelnek meg.

Ideje volna megérteni és elfogadni, hogy miként nincs két egyforma ember, úgy a szexuális életben is egyediek és különbözôek vagyunk. Az emberi szexualitásban kölcsönhatás érvényesül a szellemi, lelki, biológiai, sôt társadalmi tényezôk és folyamatok révén. Hatásaik olykor egymást erôsítik, máskor gyengítik, és ez megjelenik a szexualitásban is. Való igaz, hogy a negyven feletti férfiaknál felléphet az úgynevezett "kapuzárás elôtti félelem", aminek hátterében objektív és szubjektív okok is szerepelnek. E félelem jórészt pszicho-szociális indíttatású, amire sokszor a hölgyek is rájátszanak gonoszkodó megjegyzéseikkel, gúnyos hasonlítgatásukkal. Ám az is igaz, hogy a kor elôrehaladásával csökken a férfiaknál is a szexuális teljesítôképesség.

Az egészségügyi világszervezet, a WHO alábbi kormegjelölése szerint: középkorúnak tekinthetôk a 45-59 évesek, öregedônek a 60-73 közöttiek. Az öregkort 74-90 évig jelzik, efölött pedig agg korról lehet beszélni. A klimax, azaz a változás kora mindkét nemnél bekövetkezik, nôknél korábban, a férfiaknál késôbb, az ötvenes-hatvanas életkorban. A nôi és férfi szervezet azonban a klimax után alapvetô eltérésekkel mûködik. A nôk fogamzóképessége a klimax után lezárul, ám a férfiak nemzôképessége magas életkorban is fennmaradhat. Tehát – a nemzôképességet tekintve – igaz, hogy nincs öreg férfi!

Mindez nem jelenti azt, hogy az öregedés folyamata elkerülné a férfiakat, és ez ne következnék be a szexualitás terén is. A férfiaknál is végbemennek folyamatok a hormonváltozások által: változik a nemi élet, felléphet erekciós zavar, csökkenhet a nemi vágy. A szellemi képességek hanyatlása azonban egyik nemnél sem törvényszerû, bár gyakori jelenség. Tény, hogy a világ szellemi, mûvészeti, politikai életének kiválóságai többségében legalább 60 évesek. Az elmúlt korokból is hozhatunk kiemelkedô példákat: Picasso és Somerset Maugham 90 éves korában is aktívan alkotott, Arthur Rubinstein agg korában is pazarul zongorázott, Tolsztoj és Goethe 80 évesen remekmûveket írtak.

Az öregedés természetes folyamat. Nem szabad katasztrófaként felfogni, s bár tudjuk, hogy a létünk véges, a teljes, szorongás nélküli életre kell törekednünk. Aki nem öncélúan hajszolja magát szerelemben, üzletben, aki nem két végérôl égeti a gyertyát, hanem törôdik szellemi, testi kondíciójának frissen tartásával, emberi értékeinek ápolásával, az örömét leli az életben az idô múlásával is.

Dr. Takács Ilona

Több mint száz év után elôször kelt ki vadon élô saskeselyûtôl származó fióka Svájcban, és a legnagyobb európai madárfaj lassan újra meghonosodik az Alpok vidékén.

Utoljára 1885-ben született saskeselyû a svájci Alpokban, és a XX. század elejére a faj az egész alpesi térségbôl kipusztult. 1986-ban aztán nemzetközi újratelepítési program indult, amelynek eredményeként a fogságban nevelkedett, majd szabadon engedett madarak az olasz és francia Alpokban már több mint harminc fiókát hoztak világra, és most elôször Svájcban is feljegyezhettek ilyen örömteli eseményt.

A kis madarat még nem látta ember, de megfigyelték, hogy az 55 napos kotlás után a szülôk már szorgalmasan hordják a táplálékot a 2500 méter magasan fekvô fészekhez.

A svájci közszolgálati mûsorszóró társaság honlapján megjelent cikk szerint az ország területén további 4 fióka kelhet ki hamarosan, és az Alpok térségében összesen már több mint 100 saskeselyû él.

A magyar történelemben Emese álma óta a turulmadár képében szereplô szárnyas igen gyorsan nô. Rövid három hónap alatt éri el felnôttkori méretét, testtömege akár 7 kiló is lehet, szárnyfesztávolsága pedig elérheti a három métert. A saskeselyû a legnagyobb európai madár, elsôsorban döghúsból származó csonttal táplálkozik, hatéves korára lesz ivarérett és 45 évig is élhet.

Folytatódott a csillaghullás. Faludy György, Határ Gyôzô és Sütô András után ismét örök nyugovóra tért irodalmunk egyik veterán óriása, Nagy Elek, akit Méhes Györgyként ismert és szeretett a nagyközönség. A klasszikus értelemben vett polgári irodalom utolsó képviselôjét veszítettük el benne.

Szép, teljes élete volt. A múlt század ötvenes éveinek közepétôl az ô meséin, történetein nôttek föl az erdélyi gyerekek. Színdarabjai 100-150 telt házas elôadást értek meg. Könyveit szétkapkodták. Az erdélyi magyar irodalom egyik legünnepeltebb szerzôje volt. Polgári attitûdje következtében – ô volt az úr az elvtársak között – a szakma sokáig nem ismerte el, de az ezredforduló a szakmai sikert is meghozta számára, a Kossuth-díj mellett nemzetközi kitüntetésekben is részesült. Élete utolsó éveiben mûveinek újrakiadásai fergeteges sikert arattak – ezúttal Magyarországon. Patinás regényei hetekig-hónapokig vezették a sikerlistákat.

Gyönyörû volt családi élete is, mely számos írását megihlette. Misztikus halálának idôpontja is: három esztendôvel ezelôtt, ugyanezen napon veszítette el élete nagy szerelmét, imádott feleségét, Erzsébetet.

Oszlopos tagja volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. 2002-ben a Kossuth-díjjal járó jutalomösszeget önzetlenül fölajánlotta szervezetünknek, így jöttek létre a róla elnevezett díjak, melyek azóta is a legrangosabb erdélyi magyar irodalmi kitüntetéseknek számítanak.

Joggal nyilváníthatja tehát Méhes Györgyöt, szeretett tagtársunkat és mecénásunkat saját halottjának az Erdélyi Magyar Írók Ligája.

Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Családjának – gyermekeinek, akik Öcsi és Krisztinka néven számos mûvének voltak hôsei, és unokáinak vigasztalódást kívánunk, fájdalmukban osztozunk. Irodalmi hagyatékát együtt fogjuk ápolni. Hiszen elveszítettük ôt – de egy klasszikussal gazdagodtunk.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya

A világon hódító mûfaj és technika, nálunk még mostohagyereknek tûnik a tûzzománc. Pedig a gyökerei itt is nagyon mélyre nyúlnak vissza. Vannak dolgok, amikkel így vagyunk. Az okok többnyire az anyagiakban keresendôk. Most ne keressük, maradjunk annyiban, hogy noha bizonyos tárlatokon elvétve mifelénk is jelentkeztek tûzzománc munkák, olyan marosvásárhelyi kiállításra, amelyen csak ilyen alkotásokkal találkozhattunk volna, az utóbbi évtizedekbôl nem tudunk példát. A szeged-tápéi mûvészházaspár, Simon Miklós és Barkos Beáta jóvoltából most egy ilyen rendezvénynek örülhetünk. Tûzzománcaik megkapó lelki, szellemi egységben, de igen nagy tematikai, technikai és koloritbeli változatosságban a Bernády Ház emeleti galériáiban láthatók. Akit az ilyesmi érdekel, nehogy elszalassza, a tetôtér sugárzó fényeiben és melegében bensôséges hangulatú, érzelmeinkre, törekvéseinkre empatikusan ráhangolódott alkotásokkal találkozhat, és folytathat néma párbeszédet.

De hogy is lehetne másképpen, hiszen vendégeink Erdély-járók régóta, megszerették szülôföldünket, igyekeztek kellôképpen meg is ismerni, ahol csak lehetett, ihletet szerezni. Alulírott évekkel ezelôtt a makfalvi alkotótáborban kötött ismeretséget velük, de történhetett volna a szárhegyi mûvésztelepen is, esetleg Disznajón, a Gyergyói-medencében, mondjuk Csomafalván és így tovább. Útjaik, itteni aktív vakációzásaik emlékét ôrzi mûveik jelentôs hányada. Múltunk, népmûvészetünk, a székelység motívumvilága, a táj színei, formái és még sok egyéb sajátosság hatott rájuk, ezért is érezhetjük olyan közelinek magunkhoz mindazt, amit képpé, plasztikává, dísztárggyá alakítottak. Nem elírás, van a tárlaton kép is, dombormûszerû alkotás és dekorativitásával pompázó munka. Sôt, festmény is néhány, hiszen a Berki Viola- díjas Simon Miklósnak ez az elsôdleges alkotási területe, ebbôl is bemutat egypárat. A 70 éve született mûvész késôbb, de immár elég hosszú ideje mélyült el a tûzzománcok mûfajában. Olyannyira, hogy több mint egy évtizede Barkos Beátával tápéi mûhelyükben messze földön ismert Tûzzománc Tanodát is mûködtetnek. Erdélyiek is tanultak náluk nyaranta, Marosvásárhelyrôl például Birtalan Éva és Kolumbán Árpád, Makfalváról is diákok. De máshonnan is mentek a tanodába magyar és nem magyar tehetségek, immár több százan tekinthettek be a mesterség mûhelytitkaiba.

Játék ez a tûzzel – vallja mosolyogva Barkos Beáta. Tényleg izgalmas, érdekes játék magas hôfokon rávinni a nem teljesen kiolvasztott üveget a fémfelületre. De annál jóval több is. Mûködnie kell a fantáziának, magabiztosan kell kezelni a technikát, tudni annak minden csínját- bínját, bevetni a színezésben, formálásban az összes eddigi tapasztalatot. Tanulni, okulni folyamatosan lehet a tanárnak, mûvészpedagógusnak is. Kísérletezéseik eredményeibôl minél többet kívántak felmutatni, ezért hoztak olyan változatos anyagot. Portrék é