Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A nagyhéten feltámadt holtnak hitt poraiból a politikai stabilitás, és hatalmi tényezôként született újjá az eddigi legnagyobb ellenzéki párt a bukaresti parlamentben. És hogy az újdonságok mellett továbbra se váljon unalmassá Európa legbalkánibb csücskének közélete, arról az Alkotmánybíróság döntései gondoskodtak.

Azonban hiába volt húsvéti a hangulat, az új kormányra kimondott elnöki áldás után a locsolás, vagyis a közös pezsgôzés elmaradt. Látszatra nem nagy dolog ez, de gesztusként igencsak beszédesen vall arról, hogy magányos kalózzá vált néhai kapitányunk nagyon keserû szájízzel tett eleget elnöki kötelességének. Ugyanezt támasztja alá az új kormány beiktatását követô pengeváltás is, minek során az elnök érve az volt, hogy az új kormány "átláthatatlan" döntés nyomán alakult meg.

A nálunk érvényes államformában az elnököt és a parlamentet ruházzák fel hatalommal a választók, szavazataik révén. Egy kormányalakításhoz vagy -átalakításhoz politikai akarat kell, ami honatyai szavazatszámban mérhetô. A számok pedig, amelyek nem szoktak hazudni, azt tanúsították, hogy a parlament igencsak átlátható többséggel támogatta az új kormányt. A kormányváltás kapcsán lefolyt vitában többször szóba került a népakarat is, melynek elsô számú letéteményese a nálunk mûködô államformában a parlament. Így, bár elárvult kapitányunkra is szavazatokkal akasztottak rendjelet, tisztára kalózakció volt részérôl a kormányállításra vonatkozó egyértelmû parlamenti döntést az átláthatatlanság, illetve a népakarattal való szembeszegülés vádjaival illetni.

Nem az utolsó kalóztámadás volt ez, a továbbiak jövôbeli lehetôségérôl az Alkotmánybíróság gondoskodott. A taláros testület szerint az elnök megsértette az alkotmányt, de nem annyira súlyosan, hogy ezzel kiérdemelte volna a felfüggesztést. Így elvileg a parlament kezébe kerül a döntés az elnök felfüggesztésérôl, azonban a menesztéséhez népszavazás is szükséges, és a taláros testület enyhe ítélete jó fegyvernek bizonyulhat a populizmusból mindenkoron jelesre vizsgázó tengerésznek, ha a referendumig jutnak a dolgok.

Pedig a kormányátalakítás kapcsán tett legutóbbi megnyilvánulásai is azt bizonyítják fényesen, hogy egyik alapvetô, az alaptörvényben is leírt kötelességére hány fittyet nap mint nap, a kapitányokra jellemzô magabiztossággal: pártatlannak kellene lennie, de a gyakorlatban néhai pártelnöki szerepét is tovább viseli és ennek szellemében cselekszik. Több mint átlátható módon megszegve a rá vonatkozó játékszabályokat.

Érdekes lesz a kapitány tudathasadásos viselkedését a továbbiakban annak fényében nézni, hogy egykori pártja ellenzékbe szorult, a liberális-demokrata háborút a szinte mindenki által egyértelmûen gyengébbnek tartott liberálisok nyerték meg. Azonban ez a diadal könnyedén válhat a liberálisok számára pirruszi gyôzelemmé. Az átalakított kabinet a szociáldemokraták támogatásával született, és csakis így maradhat életképes. Tehát anélkül válik így kormányzó tényezôvé az eddigi legnagyobb ellenzéki párt, hogy miniszteri tárcákat kapott volna az új kormányban, és vállalnia kellene a kormányzással általában is elkerülhetetlenül együtt járó népszerûtlen intézkedések ódiumait. Márpedig népszerûtlen intézkedésekbôl nem is kevés következik a közeljövôben, hiszen lassan már ráébredôben van az ország arra, hogy a ténylegessé vált európaiság a tágabb új haza szabályaihoz való alkalmazkodást is megköveteli, amire sok téren fôleg a közember nincs felkészülve. Tehát, a liberális-demokrata koalíciós háború véget ért, de könnyen meglehet, hogy a küzdô felek egyike sem nyerte meg ezt a több mint kétéves politikai csatározást, hanem a továbbra is árnyékban levô nevetô harmadik lesz a valódi gyôztes. Döntés a következô választásokon.

Antik tárgyakat, ipar- és népmûvészeti cikkeket felvonultató piac létrehozását tervezi a marosvásárhelyi önkormányzat. A terv határozati javaslat formájában a helyi tanács elé került március végén, azonban a tanács a döntést elhalasztotta azzal az indokkal, hogy a kérdésrôl nyilvános vitát kell szervezni minden érdekelt fél részvételével. Ezt a nyilvános vitát a tervek szerint a jövô héten tartják meg a városházán, és idôközben az is kiderült, hogy korábbi információkkal ellentétben az Arany János utcai piac terve nem a régi ócskapiac felszámolását és elköltöztetését jelenti.

A március végén a helyi tanács elé tárt határozattervezet indoklásában a piacigazgatóság azzal támasztotta alá az Arany János utcába tervezett piac létesítésének szükségét, hogy szerintük a város jelenlegi piacain az antik tárgyakat, illetve a nép- és iparmûvészeti cikkeket forgalmazó árusok, kisiparosok nem kapnak elegendô teret. Egy kimondottan ilyen jellegû piac létesítését az Arany János utcában látnák megfelelônek, az elôterjesztés szerint minden szombaton 6-12 óra között alakulna piaccá ez az utca.

A tervezettel kapcsolatos döntést a tanács közigazgatási és jogi szakbizottságának javaslatára halasztották el, ez a testület nyilvános vita szervezését kérte a kérdésben. Fekete Attila jogász, a szakbizottság elnöke a bizottság javaslatát lapunknak azzal indokolta, hogy meg kell kérdezni a lakók véleményét is a kérdésrôl, lévén hogy ennek a piacnak a létesítése alaposan befolyásolná hétvégenként a környékbeliek életét, ezért megkérdezésük elengedhetetlen, másrészt civil szervezetek is jelezték már, hogy véleményt akarnak nyilvánítani a kérdésben. A szakbizottsági elnök szerint a tanácsi határozatot elôterjesztô polgármesteri hivatalnak is választ kell még adnia egy sor kérdésre az ügyben, mert az elôterjesztett anyagból nem derült ki, hogy a piacszervezéssel okvetlenül együtt adódó forgalmi problémákat és egyéb szervezési kérdéseket hogyan oldanák meg.

A kért nyilvános vitát Filimon Vasile, a piacigazgatóság fôfelügyelôje szerint a jövô héten megtartják a városházán, az illetékes lapunknak kifejtette, a sajtóban is közzétesznek ezzel kapcsolatos figyelemfelkeltô anyagokat. A fôfelügyelô lapunk kérdésére határozottan cáfolta, hogy az Arany János utcai piaclétesítési terv egyben a régi ócskapiac megszüntetését is jelentené. Mint kifejtette, korábban ugyan felmerült a régi ócskapiac megszüntetése, de nemrég kormányhatározat jelent meg arról, hogy használt tárgyakkal továbbra is lehet piacon kereskedni, ezért a régi ócskapiacot egyébként sem kell megszüntetni. Ez a piac a fôfelügyelô szerint nem is egy ócskapiacon megszokott áruk forgalmazására jönne létre, tehát jellegébôl adódóan sem venné át a másik funkcióit, hanem itt kizárólag színvonalas antik tárgyak, nép- és iparmûvészeti tárgyak forgalmazásának számítanak teret adni, amire az illetékes szerint lenne mind vásárlói igény, mind pedig az ezen a területen érdekelt kereskedôknek és kisiparosoknak is hasznára válna a kezdeményezés.

Az elmúlt évi tevékenységet értékelték, valamint a 2007-es évre vonatkozó terveket ismertették a Mentsétek meg a Gyerekeket Szervezet évi közgyûlésén. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a gyermekek jogaiért harcoló szervezet beindítsa a jövedelemadó 2%-át megcélzó gyûjtési kampányát.

A tavaly folytatott tevékenység során próbálták felvenni a harcot a gyerekeket érô etnikai és szociális diszkrimináció ellen, valamint a munkára kényszerített vagy bántalmazott kiskorúak számára szakemberek révén nyújtott segítséget a szervezet. A roma közösségekben, valamint az utcagyerekek körében tájékoztató kampányokat szerveztek, amelynek célja a HIV-fertôzés, valamint a kábítószer-használat megelôzése volt. A szervezet egyik fô célja megakadályozni, hogy a kiskorúak kikerüljenek családjuk körébôl: "A család helyzetén kellene segíteni, hogy a gyerekek ne kerüljenek hivatásos pótszülôkhöz" – vélekedik Ana Chirtes igazgatónô. Az idei évre kijelölt tervek között szerepel a bántalmazott gyerekeknek szánt tanácsadó központ korszerûsítése, annak érdekében, hogy megkaphassák az akkreditációt.

Két hete a szervezet országos kampányban vesz részt, amelynek célja kiszûrni azokat a gyerekeket, akik valamilyen okból kifolyólag kimaradnak az oktatási rendszerbôl. E célkitûzésben a szervezet partnerei a Maros Megyei Tanfelügyelôség, valamint más nemkormányzati szervezetek. Várhatóan június elejére meglesznek az eredmények, amelyekbôl kiderül, hogy melyek azok a települések, családok, ahol a gyerekek nem járnak iskolába. Fel kell deríteni a kimaradás okait, majd ezt követôen megoldást keresünk e helyzetekre, hogy egyetlen gyerek se maradjon beiskolázatlan – fejtette ki az igazgatónô.

A székelykáliak szeretik az iskolájukat. Ragaszkodásukat jelzi, hogy a Nagyernye községhez tartó falu tanintézetének szépítéséért és csinosításáért szívesen vállalják a közmunkát is. Ezt a ragaszkodást érzik azok a kül- és belföldi támogatók is, akik sokat tettek azért, hogy az épület mind kényelmesebb körülményeket biztosítson az ott tanuló kis- és nagyobb gyerekek számára.

A falu holland barátai a maros-szentgyörgyi Progress Alapítványon keresztül belsô mellékhelyiséget és az uniós szabályozásoknak megfelelô emésztôgödröt alakítottak ki, világítótesteket szereltek. Az osztályokba táblát, asztalokat és székeket hoztak. Újabban pedig a szovátai Teleki Oktatási Központ valamint Mucsi Gyula Jászberénybôl számítógépeket adományozott az iskolának, s ottjártunkkor folyamatban volt az informatikai szakterem berendezése. Ebben az iskola segítségére volt Geréb István villanyszerelô vállalkozó, aki a számítógépeknek szükséges hálózatot alakította ki.

Amint Kali Erzsébet, az iskola vezetésével megbízott tanár elmondta, 71 diákjuk van jelenleg, 33-an az alsó, 38-an a felsô tagozat összevont osztályaiban tanulnak. A tantestület hat tanerôbôl áll, hárman teljes katedrán oktatnak, a többiek a központi iskolából járnak ki órát tartani.

Reménykeltô, hogy az utóbbi idôben több fiatal gyerekes család költözött a faluba, akik azt szeretnék, ha megmaradna a tanintézmény, ezért nyújtanak szívesen támogatást, ha kérik ôket. A helybeliek úgy érzik, hogy a falu egészséges szellemi légkörének a megôrzéséhez szükség van az iskolára, amin ugyan van még szépítenivaló, de az alapvetô közegészségügyi követelményeknek mindenképpen megfelel. Ha pedig az informatikateremben is mûködni fognak a gépek, ez a diákok felkészítésében és az ott dolgozó tanerôk felkészülésében is nagy segítséget jelent. A támogatóknak köszönhetôen folyamatban van az óvoda belsô mellékhelyiségének a kialakítása is, hogy a legkisebbeknek is a nagyokéhoz hasonló kényelmet biztosítsanak.

Marosvásárhely alpolgármestere, Bakos Levente vezette azt a küldöttséget, amelyik a hónap elején Bécsben az i.con-vienna 2007 elnevezésû nemzetközi konferencián vett részt. A bécsi Energie Confort hôszolgáltató további beruházásokat eszközölne Marosvásárhelyen – hangzott el az értekezleten.

Városgazdálkodás, beruházások, felelôs menedzsment, információs technológia és adatvédelmi projektek, közszállítás – néhány, a konferencián felvetett fôbb témák közül, amelyeket elsôsorban a fenntartható fejlôdés, az energiatakarékos gazdálkodás szemszögébôl közelítettek meg – nyilatkozta megkeresésünkre Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere, aki az új leosztás alapján nagyrészt éppen a fent említett területekért felel városszinten.

A polgármesteri hivatal négytagú küldöttsége mellett Romániából a bukaresti városi tanács elnöke, Roxana Cosma, a Temes Megyei Tanács alelnöke, Marius Popovici vett részt a rendezvényen, de ott voltak Bulgária képviselôi is. "Az uniós pályázatok mellett számos más lehetôség áll az önkormányzatok rendelkezésére a városfejlesztési tervek finanszírozására, elsôsorban nemzetközi bankintézmények által indított programok. Egyes banki konzorciumok az önkormányzatok számára kidolgozott programokra szakosodtak. Jelen voltak az Európai Fejlesztési Bank, a Világbank, a bécsi Raiffeisen Bank képviselôi, az orosz Regionális Bankok Szövetségének elnöke, a bécsi Energie Confort vezetôje, akik amellett, hogy megosztották tapasztalataikat a résztvevôkkel, ismertettek néhány sikeres, önkormányzat és magáncég között létrejött partnerségi szerzôdést.

E vállalkozásnak természetesen az elônyei mellett a hátrányairól is szó esett, hiszen az önkormányzati döntéshozatal köztudottan hosszan tartó folyamat, ami megnehezíti a program lebonyolítását" – mondta az alpolgármester. Bakos Levente szerint figyelemre méltó a szélenergiával termelt villamos áram, az ilyen jellegû beruházásokban Románia is érdekelt. A küldöttséget elvitték egy szélerô- mûparkba, a Parndorf park az osztrák Bewag csoport 2,2 milliárd eurós befektetéseként jött létre. "A széltérképek alapján Marosvásárhely és környéke nem a legideálisabb hely egy ilyen beruházás megvalósítására, bár a szakemberek szerint a 2 méter/s sebességû szél is elegendô egy szélerômûpark mûködtetéséhez."

A konferencián, mint megtudtuk, a bécsi Energie Confort vezetôje sikeres beruházásként mutatta be a marosvásárhelyi Egyesülés negyedbeli fûtési hálózat korszerûsítését, amit a helyi önkormányzattal közösen valósítottak meg, és további együttmûködést ígért.

A nemzetiségi kérdések felvetése nélkül nem lehet az EU jövôjérôl beszélni Sólyom László magyar köztársasági elnök szerint, aki kedden Rigában európai államfôk egy csoportjának kötetlen eszmecseréjén vett részt.

A rigai Kis Céhház épületében, a keddi szekcióüléseken elôbb az európai otthon erôs és gyenge pontjai, az értékek megôrzésének problémái, az erôfeszítések koncentrálása és az európai intézmények megszilárdítása volt a téma, az esti szekcióülésen pedig Európa globális szerepe, a szomszédságpolitika, a stratégiai partnerség kérdései és az új kihívások kerültek terítékre. E programcserét az okozta, hogy Lech Kaczynski lengyel államfôt – a svájci elnökkel folytatott megbeszélései miatt – csak a kedd esti órákban várták a lett fôvárosba.

A kedden kezdôdött kétnapos fórumon Sólyom László mellett Horst Köhler német, Aníbal Cavaco Silva portugál, Heinz Fischer osztrák, Tarja Halonen finn, Giorgio Napolitano olasz, Vaira Vike-Freiberga lett, továbbá kedd estétôl Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök vesz részt. A vendéglátó lett elnök asszony az államfôk tiszteletére – a rigai dómban tartott koncertet követôen – díszvacsorát ad.

Sólyom László a tanácskozás szünetében arról tájékoztatta a magyar sajtót, hogy a zárt ajtók mögött folytatott konzultációkon egységes bizakodás uralkodik az államfôk körében az Európai Unió jövôje kapcsán. Utalt arra, hogy több, miniszterelnöki tapasztalattal is rendelkezô kollégája felemlegette, hogy milyen nehéz éveik voltak korábban, de a jelenlegi helyzetben derûlátóak. S nem szabad elfelejteni, hogy mindenki részt vett az új alkotmányos szerzôdést kidolgozó konventben, mindenki aláírta a dokumentumot, így megvan a lehetôség a továbblépésre.

A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra a megítélése szerint rendkívül fontos tényre, miszerint nem lehet az Európai Unió értékeirôl, jövôjérôl úgy beszélni, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését ne vetnék fel. Szavai szerint nem igaz az, hogy ez egy kelet- európai probléma, hiszen az ír kérdéstôl a baszkokig, Dél-Tirolig vannak megoldott és megoldatlan nemzetiségi problémák. Viszont nem szabad nem lényegesnek tekinteni, ha ezt az új tagok felemlegetik, hanem számolni kell azzal, hogy a kisebbségek kérdése már benn van az alkotmányos szerzôdésben. S a balkáni háborúk leckéje az, hogy nem lehet békérôl álmodozni sem, ha a kisebbségek nem kapják meg a kollektív jogokat.

Mi több – mondta az államfô – , nem lehet az Európai Unió jövôjét tervezni anélkül, hogy az egyes tagországok történelmérôl ne lennének ismereteink. Ha pedig ismerjük az egyes országok, például az észt, a lett, a litván, a magyar, a román, a bolgár történelmet, akkor már a jogok nyelvén lehet beszélni, és akkor már teljesen világos, milyen kisebbségi jogokra van szükség ahhoz, hogy az unió jövôje valóban pozitív legyen – mondta a köztársasági elnök.

"A magyaroknak azt üzenem, hogy ha magyar teljesítményekrôl hallok, mindig büszkeséget érzek. És ezért én is örülök annak, hogy a magyarok, nem csak Magyarországon, hanem világszerte, büszkék erre az útra" – mondta Simonyi az MTI kérdésére a közép-európai idô szerint szerda reggeli video-sajtóértekezleten, amelyen rajta kívül az ISS öt profi ûrhajósa is válaszolt a Moszkva melletti Koroljovban lévô repülésirányító központban összegyûlt, zömmel orosz újságíróknak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, miért fordult fejjel lefelé az ISS-sel való összekapcsolódás utáni hétfô éjjeli elsô videoösszeköttetés alkalmával s beszélt ebben a pózban lebegve szeretteivel, az 58 éves, magyar származású amerikai ûrturista így válaszolt: "Természetesen az volt a szándékom, hogy bemutassam: nem közönséges helyen vagyunk, hanem olyan helyen, ahol mások az állapotok, így nincs fönt és lent. Azt akartam bemutatni, hogy az, hogy mindenki olyan egyenesen áll, nem volt teljesen igaz."

Egy orosz riporter kérdésére Fjodor Jurcsihin orosz kozmonauta, aki kollégájával, Oleg Kotovval és Simonyival együtt a Szojuz TMA-10-es ûrhajóval érkezett az ISS-re, tréfásan megjegyezte, hogy Simonyi elôször az üzletre összpontosított, presztízsre és pénzre tett szert a Mirosoft szoftvercég második embereként, és azután eljutott a világûrbe. Ôk, kozmonauták viszont elôbb a világûrt hódítják meg, s utána gondolnak a folytatásra – tette hozzá Jurcsihin, akinek hallomása szerint Bill Gates, a Microsoft szoftvercég alapítója is szeretne ûrrepülést tenni.

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök vasárnap ismét találkozik Mahmúd Abbász palesztin elnökkel – közölte szerdán az izraeli kormányfô szóvivôje. Abbász és Olmert a múlt hónapban ígéretet tett Condoleezza Rice amerikai külügyminiszternek, hogy kéthetente megbeszélést folytatnak egymással.

A most esedékes találkozó helyszínét egyelôre nem rögzítették. Palesztin közlés szerint Olmert meghívást kapott tôlük a Jordán folyótól nyugatra fekvô Jerikóba, de válasz még nem érkezett.

A rendszeres izraeli-palesztin megbeszélések tárgykörét a két fél nem egyformán kívánja meghatározni.

Az izraeliek csak biztonsági és humanitárius kérdésekrôl akarnak beszélni, valamint a közelebbrôl nem értelmezett "általános politikai horizont" témáját hajlandóak érinteni. Szerintük a fô kérdésekre csak akkor lehet majd kitérni, ha a palesztinok beszüntetik a Gázai övezetbôl indított rakétatámadásokat, valamint szabadon engedik a kilenc hónapja elfogott izraeli katonát.

A palesztinok ellenben a tárgyalásokon olyan kérdéseket szeretnének megvitatni, mint a jövendô palesztin állam végleges határai, Jeruzsálem jogállása, valamint a palesztin menekültek által visszaigényelt földek ügye.

Csütörtöki kimenô

Pedig száz éve történt a dolog, itt volt Kelet- Európa szívecskéjében, a román élet legsûrûjében, 1907-ben. Rémlik valami? Idôsebbek elkezdhetik. Akik a gimnáziumban, líceumban vagy más középiskolai formában törettek be a társadalom törvényszerûségei közé és öntôformáiba, azok tanultak róla hazánkban. Fôtétel volt történelembôl (törcibôl). Elég volt annyit tudni, hogy nagy nyomor volt, parasztok hulltak, mint a legyek; Ínségfalván (Flamânzi-ben), egy moldvai településen robbant ki, a felkelés februárban-márciusban tobzódott, amikor a hombárokból már egy marok kukoricát sem lehetett puliszkává tenni, és a felkelés megtorlásaként 11 ezer parasztot nyírtak ki. Többek között a késôbbi miniszterelnök, Averescu tábornok is ott sürgölôdött a paraszthóhérok között. Nos, ha ennyit tudtál, biztosan áteresztettek. Aztán a 11ezer paraszt, az úgy beleivódott a nebuló agytekervényi szöveteibe, hogy amikor egyszer dolgozatot írtunk a kulturális forradalomról – a honiról természetesen, hiszen amikor a kínai zajlott, nem voltunk már iskolaközelben – azt írta a románul csak botladozó hetedikes padtársam, hogy a kulturális forradalom nagy háborúság volt, melynek 11 ezer paraszt esett áldozatul. Errôl képet is piktáltak: Octav Bancila rohanó, lobogó hajú, égô tekintetû, mezítlábas parasztja azonnal eszébe juthat az idôsebb nemzedéknek, ugyanolyan elengedhetetlen tartozéka volt a törcikönyveknek, mint Miklóssy Gábor Grivicája 1933-ból. (A festmény kitûnô realista munka, nagyszerû kompozíció, de annyiszor látta az ember, hogy megutálta egy egész nemzedék a realista festészetet. Kár.)

Ezzel szemben ma, 2007 tavaszán nagy csönd honol az évforduló tekintetében. Megemlékezés nincs, holott centenárium. Nincs újsághír, nem tapasztaltam koszorúzást, nem kérték fel a román földmíves érdekvédelmi szervezetek a kormányt és a hadsereget, esetleg Izraelt, hogy kérjenek bocsánatot a 11 ezerért. Holott román golyók oltották ki román parasztok (talpa tarii) életét. Errôl a hallgatás a legbölcsebb dolog, hiszen Európa legutolsó parasztfelkelése volt. A mezôgazdaság modernizációja, a földkérdés megoldási kísérletei és elodázása rengeteg áldozattal járt egy minden ízében agrárországban. Persze, a politika ekkor sem maradt tétlen, a parlamenti pártok vezérszónokai és a korabeli média skriblerei vígan izgattak: a nyomorért természetesen a zsidó földbérlôk lettek volna kizárólag a felelôsök, a parasztság dühét igyekeztek a bojárról feléjük terelni, már ameddig lehetett 1907 márciusában. Ezzel elérték, hogy Moldvában, a falvak világában a nagy pogromok, Antonescu tábornok országlása idején egyáltalán nem mûködött az emberi szolidaritás a zsidókkal szemben/mellett.

Belenéztem a legfrissebb román összefoglalóba (Istoria Românilor), 2003-ban az Akadémia égisze alatt megjelent szintézisben az 1907-es parasztfelkelés még külön alcímet sem kapott...

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) tíz nappal ezelôtt megválasztott új elnöke kedden Szlovákia legfôbb ügyészségéhez fordult, hogy vizsgálja meg, vajon törvényes módon járt-e el a Markant közvélemény-kutató ügynökség, amelynek magyar nemzetiségû személyek válaszaira alapozott felmérése szerint: ha nem a tisztújító közgyûlés küldöttein, hanem a szlovákiai magyar választókon múlott volna, akkor Bugár Béla marad az MKP elnöke. Csáky attól tart, hogy a megrendelô és az ügynökség manipulációval gyanúsítható.

Csáky a SME címû szlovák liberális polgári napilap és az Új Szó kiadójának közös megrendelésére készült felmérés jogszerûségét azért kérdôjelezi meg, mert az ügynökség szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségû személyek válaszaira alapozta a vizsgálódását, s tette ezt annak ellenére, hogy Szlovákiában a nemzetiségi hovatartozás ténye a személyi adatokról rendelkezô törvény védelme alá tartozó bizalmas információnak számít.

A csakis magyar nemzetiségû háromszáz választópolgár rokon- és ellenszenvét firtató felmérés eredményei szerint a szlovákiai magyarok 72,6 százaléka az MKP volt elnökét, Bugár Bélát látná szívesebben az utódja, a felmérés során mindössze 11,2 százalékos támogatást kapott Csáky Pállal szemben, akit azonban a tisztújító küldöttek 14 szavazati többséggel emeltek az elnöki székbe.

"Attól tartok, hogy egyes napila-pok és az ügynökség részérôl manipuláció és törvénysértés történt" – idézte Csákyt a SITA hírügynökség. Az MKP elnöke szerint nem nehéz elképzelni, hogy az ilyen közvélemény- kutatásokra fordított pénzek milyen forrásokból származhatnak – utalt Csáky nevesítés nélkül a lehetséges háttérre, egyszersmind annak az aggodalmának is hangot adott, hogy hasonló hátterû felmérések akár a jövôben is megismétlôdhetnek.

Mário Dobrovodsky, a Markant igazgatója nem ért egyet Csáky véleményével és arra hivatkozik, hogy a közvéleményt vizsgáló felmérések esetében a nemzetiségi hovatartozás vizsgálata szokványos, s hogy az ügynökség 17 éves fennállása óta ilyen kifogással még nem találkozott, ezért nem is feltételezi, hogy a törvénysértés ténye bizonyítható lenne. Ha a véletlenszerûen kiválasztott és telefonon megkérdezett személyek készek válaszolni, abból nem származhat jogsértés, ráadásul a felmérés névtelen – magyarázta az ügynökség vezetôje.

Bugár Béla a tisztújítás után kijelentette: kitölti képviselôi idejét a parlamentben, örökre az MKP tagja marad, tisztséget a továbbiakban nem vállal, kivonul a közéletbôl. Bugár Béla, Csáky Pál és Duray Miklós egymás követô sajtónyilatkozatai azonban azt mutatják, hogy az érintettek politikai csatározása nem csillapodik. A Markant felmérése mindössze 4,5 százalékban állapította meg Duray Miklós népszerûségét, akit Bugár – radikalizmusa miatt – kiebrudalt volna a pártvezetésbôl, Csáky azonban az MKP stratégiai elnökéve segítette ôt. A szlovák sajtó rendre az találgatja, vajon ezek után az MKP is radikalizálódik-e, vagy a szlovákok között igen nagy népszerûséget élvezô Bugár nyomdokaiban marad.

Duray egyébként a Hospodárské Noviny kedden megjelent számában sok mindenre kiterjedô nyilatkozatot adott, melyben határozottan kijelentette: háromféle autonómiatípust ismer, a személyi, a szûkebb kulturális autonómia és a területi autonómia intézményét, de egyelôre egyik kivitelezésében sem gondolkozik.

Szerdán elsô alkalommal tartott ülést az átszervezett, a PNL és az RMDSZ tagjaiból álló kormány. Az ülés elején Tariceanu miniszterelnök megfelelô együttmûködésre szólította fel a kormány tagjait. Azt kérte, hogy az együttmûködést valósítsák meg a kormánykoalíciót alkotó két párt között, illetve a kabinet tagjai között is, és kifejtette, készen áll, hogy közbelépjen, amikor bizonyos politikai kérdéseket párbeszéd során nem tudnak megoldani.

Tariceanu bemutatta a minisztereknek Ilie Bolojan volt Bihar megyei prefektust, aki most Radu Stroet váltotta fel a kormányfôtitkárság élén. Elmondta, a kormánynak folytatnia kell a 2004-ben vállalt programot, és be kell tartania a kötelezettségeket.

"Folytatjuk azt a kormányprogramot, amit a parlament 2004-ben elfogadott. A korrupcióellenes harcnak továbbra is az elsôdleges célok között kell lennie" – mondta Tariceanu a minisztereknek.

Rámutatott, nincs ok arra, hogy a világ azt higgye, a reformokat lassítani akarják, vagy nincs elég kapacitás ezek megvalósítására.

A miniszterelnök ugyanakkor a csapatmunka szükségességére hívta fel a kormánytagok figyelmét, és példaként hozta fel az RMDSZ-szel való jó együttmûködést, amelynek tagjai szakmai talpraesettségrôl és komolyságról tettek tanúbizonyságot. Az új kormány 18 tagból áll, beleértve a miniszterelnököt, Markó Béla államminisztert és Mihai Voicut, a parlamenttel való kapcsolattartással megbízott minisztert.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a kormány szerdai ülése elôtt tudatta a miniszterekkel, hogy kedden telefonon beszélt Nicolae Vacaroiu szenátuselnökkel és felkérte, hogy sürgesse meg a feddhetetlenségi ügynökségrôl szóló törvény (ANI-törvény) elfogadásának az eljárását.

"Tegnap beszéltem a szenátus elnökével, és ismét felkértem, hogy a szenátus mihamarabb tûzze napirendre a feddhetetlenségi ügynökségrôl szóló törvény megvitatását" – mondta Tariceanu a minisztereknek.

Egy héttel ezelôtt Traian Basescu államfô a néphez címzett üzenetében azzal vádolta a parlamentet, hogy "megcsonkítja" az ANI-törvényt, és halasztgatja elfogadását, azt pedig elfogadhatatlannak tartja.

A feddhetetlenségi ügynökség létrehozásának törvénytervezetét a képviselôház vitatta meg, és fontos módosításokat eszközölt benne. Jelenleg a törvénytervezet a szenátus jogi és emberjogi bizottságainál van, ôk állítanak össze egy jelentést, amelyet a parlament plénuma elé terjesztenek.

(MTI) – A Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumának (KMKF) jogi albizottsága szerdai budapesti ülésén támogathatónak tartotta a Szili Katalin házelnök által kidolgozott koncepciót egy pártpolitikai alapon nem megkérdôjelezhetô, fejlesztésközpontú nemzetpolitikai fundamentum kidolgozására.

Mérföldkô lehet, ha ezt a nemzetpolitikai koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma szeptemberben elfogadja, mert az érzelmi alapú politikát szabályozottabb keretek válthatnák fel – jelentette ki Szili Katalin újságíróknak, a fórum jogi albizottságának ülése közben.

Az Országgyûlés elnöke hangsúlyozta: közös ügy a határon túli magyarság helyzetének javítása, amelyet csak közös stratégiával lehet elérni. Hozzátette: a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumának jogi albizottsága már a negyedik albizottság, amelyik támogatta a nemzetpolitikai fundamentum kialakítását.

A szerdai ülésen szóba került, hogy a kisebbségi jogok védelme és az autonómia tekintetében nincs európai uniós jogi elôírás, ezért ezen kérdések kezelését a tagállamoknak kell kialakítani, az uniós normák figyelembevételével. A schengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: a miniszterelnök és a külügyminiszter júniusra ígérte, hogy a könnyített vízumról szóló tervezetet ismerteti.

Kérdésre válaszolva a házelnök elmondta: az albizottság ülésén nem került szóba a kettôs állampolgárság ügye. "A kérdés újra felmelegítése semmi máshoz nem vezet, mint a magyarság megosztásához" – fûzte hozzá. Szerinte a könnyített vízum lehetôséget ad a kapcsolattartásra a schengeni határokon kívül maradó magyaroknak is.

Balogh Zoltán (Fidesz) az albizottság egyik társelnöke az ülésen elmondott bevezetôjében úgy fogalmazott: el kell kezdeni gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás okozott. Az ellenzéki képviselô új vasfüggönynek nevezte a schengeni határokat és kiemelte: segíteni kell azoknak, akik ezen kívül szorulnak.

Avarkeszi Dezsô (MSZP) a testület másik társelnöke elmondta: az albizottság közös állásfoglalást készít.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma tavaly szeptemberben döntött arról, hogy négy albizottságot hoz létre. A külügyi és Európa-ügyi, valamint a kulturális albizottság már korábban megalakult, a gazdasági kedden ült elôször össze. Az albizottságoknak egy kormánypárti és egy ellenzéki társelnöke van. A KMKF a Kárpát-medencei országok képviselôi, valamint az Európai Parlamentben mandátummal rendelkezô magyar képviselôk egyeztetésének ad keretet.

Mementó

Hatvan éve, 1947. április 12-én kezdôdött a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása.

A soknemzetiségû Csehszlovákiát az I. világháború végén, a Párizs környéki békék során hozták létre. Az állam cseh felében hatmillió cseh és morva mellett hárommillió szudétanémet, Szlovákiában kétmillió szlovák mellett több mint egymillió magyar és több százezer ruszin és német élt. A csehszlovák államot Hitler és Mussolini a nyugati nagyhatalmak asszisztálásával az 1938-as müncheni egyezményben szétverte: a többségében németlakta Szudéta-vidék Németországhoz került, az elsô bécsi döntés a Felvidék déli, magyarlakta sávját visszaadta Magyarországnak. 1939 májusában Szlovákia függetlenné vált, Kárpát-Ukrajnát Magyarországhoz csatolták, Cseh- és Morvaországot közvetlen német fennhatóság alá vonták.

A II. világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelôssé az ország felbomlasztásáért. A kormányprogramot szentesítô Benes-dekrétumok nyomán megszûnt a magyarság 97 százalékának állampolgársága (büntetlenséget csak a lojális, 1938 elôtt is csehszlovák állampolgárok kaptak), és teljes vagyonukat is elkobozták. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. májusi rendelete szerint "az a külföldi állampolgár, aki hozzájárult a Csehszlovák Köztársaság szétrombolásához vagy demokratikus államrendjének megsemmisítéséhez", "fasiszta megszállónak" minôsült. E megfogalmazást a bíróságok erôsen kihasználták azok ellen, akik 1938-ban német vagy magyar állampolgárságot szereztek.

Az 1945 júliusi potsdami értekezlet úgy döntött, Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia "rendezett és humánus módon" kitelepítheti az ottani német lakosságot. A csehek az 1945. május-augusztus közti "vad kiûzés" alatt 750 ezer, 1946-48 között 2-2,2 millió németet telepítettek Németországba.

A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében – nagyhatalmi beleegyezés híján – változatos módszereket vett igénybe. Kiûzött 36 ezer, 1938 elôtt magyar állampolgársággal bíró személyt, internálta a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat és lakásaikat is elkobozta, 1945-46 telén fûtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre és beindították a reszlovakizációt. Ez úgymond lehetôséget adott az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak a visszatérésre az anyanemzethez – praktikusan a vagyonelkobzástól és kitelepítéstôl való mentesítést és az állampolgári jogok megszerzését ígérte. Az akció során 423 ezer megfélemlített, fenyegetett magyar adta be kérvényét, közülük 327 ezret nyilvánítottak szlováknak. A nagyhatalmak hathatós támogatásával és a fenti "nyomásgyakorlás" révén végül sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszeríteniük a lakosságcserérôl. Az 1945 decemberében kezdôdött tárgyalás 1946. február 27-én a Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezménnyel zárult, ezt a magyar parlament 1946. május 14-én cikkelyezte be.

A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdôdött és 1949. június 5-én fejezôdött be, a vasúti szerelvények naponta szállították összes ingóságukkal együtt a kijelölt családokat Magyarországra. Az egyezmény alapján a csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthettek át, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban mindössze 60 ezer (egész pontosan 59 774) szlovák jelentkezett áttelepülésre, holott körükben szabályszerû toborzó kampányt folytattak, ugyanakkor Szlovákiából 76 616 magyart szállítottak át Magyarországra. (A hátrahagyott vagyont tekintve még nagyobb volt a különbség.) A Szovjetunió teljes támogatását élvezô Csehszlovákia a párizsi békekonferencián szerette volna elérni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthessék, ez ellen azonban az amerikaiak vétót emeltek. Egy ideig több ezer magyart tartottak szlovákiai munkatáborokban – az intézkedések által érintett magyarok számát a cseh történészek 30-40 ezerre, a szudétanémet szövetségek negyedmillióra becsülik.

Csehszlovákia az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után, szovjet nyomásra lezárta a benesi kisebbségellenes idôszakot. Az 1948. október 25-i törvény hûségeskü letétele után visszaadta a magyar nemzetiségûek állampolgárságát. A két ország 1949. július 25-i megállapodása értelmében az áttelepített magyarok vagyona fejében Csehszlovákia elengedte a 30 millió dollár háborús jóvátétel hátralévô részét. A kényszer szülte reszlovakizációs nyilatkozatokat csak 1954-ben érvénytelenítették.

A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunizmus összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam máig nem tûzte napirendre.

Ha Örkény István, akkor egypercesek, illetve drámák. A magyar groteszk nagymesterének mûfaji sokszínûségébôl e kettôt mindenki ismeri. A Pisti a vérzivatarban, vagy a Tóték klasszikussá vált, utóbbit számtalan színpadon játszották és legendás filmváltozat is készült belôle Latinovitscsal és a többiekkel. Mi ez utóbbi drámával foglalkozunk, amelyet kedd este mutatott be Marosvásárhelyen a Sepsiszentgyörgyi M Stúdió. Stúdió a Stúdióban: a Színmûvészeti Egyetem színházában. A filmváltozat hatása, szinte mindegyik produkció esetén tagadhatatlan, sôt: hatásától szabadulni lehetetlen. Mérce, de "erôszakos" mérce: az utána jövôk elôadásaiban motívumai állandóan felbukkannak, még ha csak a színészi játék apró rezdüléseiben, a szerepformálások mimikájában is. És ez ezúttal sem volt másként.

Florin Vidamski rendezô telezsúfolta a színpadot, játékos, jelzésértékû, enyhén bábszínházi jellegû és enyhén kattant játékteret létrehozva ezáltal, amelynek közepén a falusi budi pöffeszkedik (tudjuk, ennek dramaturgiai szerepe kiemelt fontosságú), nézôi jobbról Tóték "lakása" asztallal és kicsi szobával, balról Gizike a községi, rendelhetô virágszirom lakása és nyikorgó kertkapuja, a háttérben a többfajta rendeltetést ellátó, társasházféle valamit jelzô vászondíszsor. A szöveg szerint a félig bolond postás indítja a játékot, amely hangos zenével erôsen karikírozott figurákkal és helyzetekkel, groteszknek szánt, de csak groteszkes jelenetekkel és nem egy esetben színészi ripacskodással társul a késôbbiekben. Érezhetôen a mozgásszínház felé hajlik a produkció és a koreográfia igen látványosra sikeredett, ez azonban nem kárpótolja az amúgy pergô elôadás színészi hiányosságait, a produkció ezen része lefedetlen marad. A szereplôk szereplôk csupán, nem karakterek, szürkeségüket harsány játékkal igyekeznek álcázni, de ez nem sikerül. Kivéve talán az ôrnagyot, aki szintén nem mentes a túlzásba vitt pillanatoktól, viszont egészen hitelesen formálja az idegbeteg pszichopatát. És itt visszatér a film: gesztusaiban, megjelenésében, hanghordozásában szinte végig visszatetszik a Latinovits Zoltán alakította figura. Lehet ettôl jobb, mint a többiek, habár ez nem kimondottan érdem. De nincsen Tótunk és nincsen Mariskánk, csak sztereotípiáink vannak, utalások egy Tótra, egy Mariskára. A produkció amúgy tobzódik a kérdôjelekben. Nem kapunk magyarázatot arra, hogy Gizikét, a kurtizánt miért alakítja férfi, hogy mi szükség van (a hatásvadászaton kívül) egy jól megtermett kutyára a színpadon, hogy miért foglal el az említett Gizike és lakása majdnem ugyanannyi teret, holott szerepe hatványozottan kisebb, hogy a Honvédség ôrnagya miért visong néha hisztis lánykaként és így tovább. Groteszknek szánták, ez nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy a produkció nem az. Csak az szeretne lenni, és éppen az említett hiányosságokon bukik el. Bukik el… Nem bukik el, mert a közönség nagyon szerette, harsány felröhögések tarkították a játékmenetet. Az elôbb említettektôl függetlenül…

Múlt csütörtök délután a Marosszentgyörgyi Általános Iskola szép, új könyvtára bensôséges hangulatú ünnepséget látott vendégül. A líra jegyében lezajlott tárlatnyitó az újra bemutatkozó Bárczi András festômûvész több mint félszáz újabb akvarelljét vitte közönség elé.

Sokan megjelentek a község életében fontosnak számító eseményen, az alkotó a helyiek jól ismert és tisztelt személyisége, 33 éven át tanított ebben az iskolában. A vendéglátók is emiatt fordítottak kiemelt figyelmet a megnyitóra. A môsorvezetô tanárnô, Moldován Irén versmondó, énekes tanítványaival – Iszlai Brigitta, Tolvaly Orsolya, Baric Hajnal, Dobos Tímea – is készült a rendezvényre, a községben élô költôk, Baricz Lajos és Irina Bara Moldovan verseivel köszöntötték Bárczi Andrást. Az egykori kolléga érdemeit a tanintézet igazgatója, Nagy Csaba is hangsúlyozta kétnyelvû beszédében. Majd a festô újabb munkáinak értékeire Vasile Muresan szobrászmûvész és Nagy Miklós Kund mûvészeti író tért ki részletesen. A Bárczi által Évsza-kok címmel kiállított akvarellek a szülôföld tájainak varázsát, a látvány hatására az alkotóban megszületett impressziók, érzések, hangulatok lírikusi finomságú harmóniáját tetszetôsen közvetítik a nézôknek. Végül a közel fél évszázada mûvészi pályát választó festô köszönte meg a volt kollégák és korábbi tanulói szép gesztusát, hangsúlyozva, hogy számára talán a legnagyobb elégtétel az volt, hogy a község tehetséges gyerekeinek szellemi pallérozásához, talentumaik kibontakoztatásához a maga módján hozzájárulhatott.

Kislapozó

Egy vidéki település alig néhány éves középiskolájának igazgatójaként lelkes, fiatal és jól képzett pedagógusokból kovácsolt hírneves tanári közösséget. Iskolát épített a semmibôl. Ha kellett, kilincselt, követelt, kért, jóakaratú emberek segítségét nyerte meg; ha kellett, tanártársait és az iskola diákjait tudta mozgósítani, hogy Erdôszentgyörgynek és vidékének iskolája legyen. És nem akármilyen iskolája. A tudásnak, mûveltségnek olyan bástyáját építette fel, amely versenyre kelt a nagyobb múlttal rendelkezô, patinásabb városi iskolákkal, és a versenyben nem maradt alul. Nemzedékek sora köszönheti Hatos Samu igazgató úr iskolájának a kulcsot, amely a jövô kapuját nyitotta meg elôttük. Nemzedékek gondolnak rá, és emlegetik hálás tisztelettel emberséggel társult legendás igényességét. A sors azonban a küzdelmekért nemcsak sikerrel fizetett. Szinte egyszerre állítja súlyos próbatétel elé a magánembert és a közösségi férfit. Az erôsödô diktatúra, a tudást semmibe vevô hatalom önkénye nem nézte jó szemmel az iskolája jövôjéért kiálló harcos ember bátorságát. Félreállították, mert igen jól dolgozott. Végig kellett néznie, miként hullik szét néhány év alatt sok-sok esztendô fáradságos munkája. Nehezen viselte el, hogy mindezt tehetetlenül kell szemlélnie. De még mindig örömét tudta lelni a nevelésben, oktatásban. És ettôl az örömtôl senki sem foszthatta meg. Nem sokkal a reményekkel kecsegtetô változás után úgy dönt, hogy Magyarországra települt gyermeke és unokái körében tölti a jól megérdemelt pihenés éveit. Tudtuk, ez számára nehéz döntés volt, mert ide kapcsolta a küzdelmekkel teli élet – de szülôföldjéhez való hûségét soha senki nem kérdôjelezte meg. Erdélyi, erdôszentgyörgyi, bözödi volt és maradt mindvégig. A mienk maradt ô azáltal, amit teremtett, alkotott. * Kovrig Magdolna: In memoriam Hatos Samu (1926-2007) – Erdôszentgyörgyi Figyelô

Üdülés a Balatonon, kirándulás Görögországba, valamint tematikus és pihenôtáborok az ország különbözô üdülôközpontjaiban – ezzel a kínálattal várja idén nyáron a vakációzni vágyó gyerekeket és fiatalokat a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság, derült ki az intézmény által tartott sajtótájékoztatón.

Idén a tematikus táborokra fektetôdik a hangsúly, lesz angolnyelv-, sport- és tánctábor is, valamint az Outward Bound az igazgatóság szovátai 1-es számú szabadidôközpontjában július 30. és augusztus 5. között Kaland hete címmel programsorozatot szervez, ahol a fiatalokat személyiségfejlesztô, csapatépítô és hegymászó gyakorlatok várják. A tevékenységre 10 és 18 év közötti fiatalok jelentkezhetnek, a részvételi díj pedig 340 lej. Szintén a szovátai központban kerül megrendezésre július 23. és 29. között a Kis mesterek címû tematikus tábor. A Garabonciás Egyesülettel közösen szervezett program révén a jelentkezô 6 és 14 év közötti gyerekek hagyományos mesterségekkel, fonással, fafaragással és az üvegfestés technikáival is megismerkedhetnek. A részvételi díj fejenként 300 lej.

Azok, akik a Fekete-tenger partján szeretnének nyaralni, választhatnak Costinesti, Dél-Eforia és Navodari üdülôtelepek közül. Június 18-tól szeptember 9-ig negyvenfôs csoportokban hat napig vakációzhatnak a fiatalok 300 és 390 lej közötti összegért. E pénzösszeg az útiköltségeket nem tartalmazza, csupán a szállást és az étkezést.

Aki inkább a külföldi vakációt részesítené elônyben, az augusztus 19. és 25. között részt vehet a Balaton melletti Szántódon szervezendô táborban. A hatnapos kirándulás fejenként 490 lejbe kerül, amibe a szállítás is bele van foglalva.

A nyár folyamán Görögországban is üdülhetnek a fiatalok. Június 16-tól szeptember 20-ig hatnaponként indulnak csoportok és személyenként 170 eurót kell fizetni az útiköltségekért, szállásért és teljes ellátásért.

Kakassy Blanka igazgató elmondta, hangsúlyt fektettek arra, hogy a fiatalokat mindenhol minôségi ellátás és megfelelô körülmények fogadják, emiatt mindenik szálláslehetôséget elôzetesen ellenôrizték.

A fiatalok az igazgatóság Victor Babes utcai székhelyén iratkozhatnak fel és érdeklôdhetnek a további vakációzási lehetôségekrôl.

Telenézô

Nemzedékem számos tagjának erôs olvasmányélménye A Mester és Margarita. A tévékrónikások is felfigyeltek a rendkívüli alkotás filmváltozatára. * Bombaként robbant 1969-ben a magyar kulturális életben Bulgakov regénye, egy csapásra elfeledtette a szovjet irodalom iránti addigi fanyalgást. Olyan erôs, olyan sodró, olyan különleges, olyan felszabadító volt, hogy még csak megközelítôen hasonló súlyú mû sem termett a korabeli kelet-európai és persze a magyar irodalomban sem. Az író 12 éven át írta regényét, amely befejezése után 26 évig nem jelenhetett meg, s csak a hruscsovi idôszak átmeneti enyhülésének köszönhetô, hogy a hatvanas években mégiscsak napvilágot látott. Azonnal világsiker lett, de a Szovjetunióban továbbra sem szerették. Teljes joggal persze. Hiszen senki ilyen éles szatírát nem írt még az államszocializmusról, az elnyomó gépezetrôl, az irodalmi életrôl, mint Bulgakov. Mindezt egy térben és idôben többsíkú történetben teszi, a költôi emelkedettség és a legmulatságosabb groteszk stíluselemeivel. Sokan és sokféleképpen próbálták megfilmesíteni a mûvet; inkább kevesebb, mint több sikerrel. Igen nagy falat ugyanis, hiszen érteni kell jelképrendszerét, ezernyi kulturális és történelmi utalását és nagyon kell tudni 'oroszul' hozzá. A kiváló orosz feldolgozás a mûvészi alázat példája. A bonyolult történetbôl úgy emeli ki a legfontosabb mozzanatokat, hogy egyetlen szín, egyetlen gondolat sem vész el. Csodálatosak a színészek, káprázatosak a figurák, a film tökéletesen adja vissza a harmincas évek Moszkvájának elképesztô világát. És belepillanthatunk abba a létezésformába is, ahol gyávasága és lelki restsége miatt kétezer éve nem tud megnyugodni Poncius Pilátus lovag, Júdea ötödik helytartója. (Ujlaki Ágnes, Szabad Föld) * A filmsorozat vallási fanatikus bírálói szerint: "sátánista" regény adaptációja. A tízrészes orosz tévéfilmsorozat 5. és 6. epizódját, azt a részt is, amelyben a zsidó pászka ünnepen keresztre feszítik Jézust (vagy ahogyan Mihail Bulgakov nevezi, Jesua-Ha- Nocrit) – húsvétvasárnap vetítették. Az Oroszországban 2005-ben kirobbanó sikerrel bemutatott, Magyarországon is népszerû sorozat híven követi Bulgakov regényét, amelyben egy Woland nevû külföldi professzor (azaz maga a Sátán) négytagú kíséretével – a törött cvikkeres Korovjovval, a hatalmas kandúrral, Behemóttal, a hályogos szemû Azazellóval, valamint a szemérmetlen vörös némber Hellával – a harmincas évek Moszkvájában keveredik fantasztikus kalandokba; de ezen felül ô, mint szemtanú, kezdi elbeszélni a Jeruzsálemben játszódó betéttörténetet is, amelyet az elmegyógyintézetbe zárt – szerelme, Margarita által Mesternek nevezett – író Poncius Pilátusról szóló regényében írt meg, de amely mûvet (Faust-történetrôl lévén szó) ô maga, a Sátán ihletett. * – Elbeszélése rendkívül érdekes, professzor, noha egyáltalában nem egyezik az evangéliumok szövegével – mondja a regény elején Berlioz szerkesztô a Poncius Pilátus és Jézus találkozását elmesélô Wolandnak. S valóban: annyira nem egyezik, hogy A Mester és Margaritát Oroszországban intellektuális körökben "az orosz értelmiség evangéliumának", illetve "Bulgakov evangéliumának" is nevezik. Az orosz ortodox egyház azonban, szemben a Bulgakov-rajongók széles táborával, enyhén szólva nem kedveli A Mester és Margaritát. Már amikor a regény – 26 évvel szerzôjének halála után, kicenzúrázott részekkel megkurtítva, a Moszkva címû folyóirat 1966 novemberi és 1967 januári számaiban – végre megjelent, az orosz ortodox egyház vezetése "az ötödik evangéliumnak: a Sátán evangéliumának" titulálta. (Az elsô cenzúrázatlan kiadás 1969-ben Frankfurtban jelent meg; az 1971-es Szöllôsy Klára-féle fordítás ebbôl készült.) * A Sátán regénybeli szerepeltetése miatt sok ortodox hívô azóta is "sátánistának" tekinti Bulgakov regényét, olyannyira, hogy tavaly decemberben vallási fanatikusok feldúlták az író egykori moszkvai lakásában mûködô múzeumot. Az akcióban szerepet játszott egy, a múzeum fölötti lakásban élô lakó, bizonyos Alekszandr Morozov, aki mintha csak A Mester és Margaritából lépett volna elô – kitartóan követelte, hogy füstöljék ki a Gonoszt, amely bevette magát a házba. Ô szervezte meg azt a tüntetést is, amelyen a környék lakóinak, egyelôre, sikerült megakadályozniuk, hogy szobrot emeljenek a "sátánista" írónak. * A Bulgakov-ellenes "antisátánista" fanatizmusról tanúskodik egy orosz ortodox pap, Andrej Kurajev két évvel ezelôtt megjelent Masztyer i Margarita – za Hriszta ili protyiv? (A Mester és Margarita – Krisztus mellett vagy ellene?) címû, az orosz ortodox egyház kiadói tanácsa által megjelentetett könyve is. A ma 44 éves szerzô, aki, mielôtt a Gorbacsov-érában papi szemináriumba ment volna, a Lomonoszov egyetemen a "tudományos ateizmus" tárgyból szerzett diplomát, s aki már-már médiasztárként rendszeresen nyilatkozik a sajtóban, szerepel a televízióban (többek között holokauszttagadó nézeteit hangoztatva), könyvében sátánista eretnekséggel vádolja meg Bulgakovot, amiért A Mester és Margaritában megbocsát Júdásnak, a Jesua Ha-Nocrival kezdettôl szimpatizáló Poncius Pilátusnak, és végül még magának a Sátánnak is, aki – a regény Goethe Faustjából származó mottójával – "örökké rosszra tör, s örökké jót mûvel". * Bulgakov megbocsátó attitûdje természetesen nem sátánizmusból, hanem nagyon is Jézus szellemébôl táplálkozik, még ha nem az orosz pravoszláv fôsodor általi értelmezésben is. Az orvos végzettségû Bulgakov, akinek apja, nagyapja és számos felmenôje teológus volt, már gyermekkorában jól ismerte azokat az evangéliumokat, amelyektôl olyannyira eltér regényében. Az, hogy A Mester és Margarita Jesuája a kivégzésekor nem 33, hanem csak 27 éves, világosan jelzi az író szándékát, hogy saját értelmezésû történetet ad elô, ám csak vaskalapos és fanatikus szemmel lehet sátánistának tekinteni azt a mûvet, amelynek Jesuája (Jézusa) mindenkit jó embernek nevez, mert szerinte rossz ember nincs a világon. (Gerlóczy Ferenc, HVG) * A filmet láttam már, azt hiszem, román feliratozással. Akkor is lenyûgözött. Anyanyelvi szinkronnal persze egészen más. Nyúltam volna nyomban a könyvért. De annyiszor átrendeztük már a lakást és benne könyveinket, hogy hirtelen nem találtam a Horizont sorozatban megjelent példányt. Egyik lányom látogatóban járva azonnal kiszúrta a jobb felsô polc sarkában, és mindjárt "elkobozta". Úgyhogy vasárnaptól vasárnapig merenghetek a bulgakovi sorsokon. Persze örülök is, és idejében szólok ismerôseimnek: ne telefonáljatok, nem adhatom oda. Olvassák éppen.

Búzaháza Csíkfalva községhez tartozik. 1567-ben említik elôször hivatalos okiratokban. A faluban nincs aszfaltút, nincs állandó egészségügyi szolgálat, a lakosság kiöregedett, 19 gyermek van beíratva az iskolába. A helyi tanító szerint az átlagéletkor 70-80 év. A Csíkfalvi Népújság (6. old.) Vox populi rovatában a falu embereit szólaltattuk meg.

Csíkfalva a Nyárád mentén található, kb. 30 kilométerre Marosvásárhelytôl. A községrôl az elsô feljegyzés 1412-bôl való, Chykfalwa néven. A községhez tartozó Nyárádszentmártont 1332-ben, Jobbágyfalvát 1470-ben, Buzaházát és Vadadot 1567-ben említik elôször okiratokban. A községnek 2070 lakosa van. Balogh István 7 éve polgármester Csíkfalván. Úgy hallottuk, Maros megye egyik legjobb magyar polgármestere. Mivel érdemelte ki ezt a hírnevet? – kérdeztük a község vezetôjét.

– Nem tudom, hogy így van-e. Az igaz, hogy sokat dolgozom, de lehetôséget is kaptam, hogy dolgozhassak. Az elején nehéz volt, mert átmeneti idôszakban kerültem ide, akkor semmi sem volt itt. Most valamennyivel könnyebb. Lehet európai uniós pénzekre és kormányfinanszírozásra is pályázni – válaszolta az önkormányzat vezetôje, miután a megvalósításokról kérdeztük.

A megyei tanácstól leosztott pénzekbôl, illetve a kormány szociális fejlesztési programjából (FRDS) kövezték le a Buzaháza felé vezetô utat és a vadadi utat. Ezen a héten hirdetik meg a licitet a buzaházi és a vadadi út aszfaltozására. Ezt egy 2002-ben benyújtott Sapard-pályázaton nyerték, de csak most kapták meg az 1 millió eurót.

Elmondta, hogy az "árvizes" pénzekbôl hidat építenek Vadadban. Az idén 200 ezer lejt kaptak a híd megerôsítésére. Beindították a belsôségek felmérését, minden háztáji gazdaságról pontos számítógépes adatbázist és digitális térképet készítenek, jelenleg egy század eleji térképük van.

Buzaházán helyrehozták az omladozó tetôszerkezetet, Csíkfalván felújították a kultúrházat, Jobbágyfalván és Nyárádszentmártonban teljes tetôszerkezetet építettek.

Új épületbe költözik a hivatal

– Terveik között szerepel egy új polgármesteri hivatal építése Csíkfalván, mert a régi rozoga, repedezett. Jövôre szeretnék elkészíteni. A jelenlegi épület a '30-as években istálló volt, ott tartották a falu bikáját. A '70-es évektôl vált hivatallá. A dokumentációt elkészítették, a licitet április végére, május elejére írják ki. A beruházás 2 millió lej, kormánypénzekbôl készítik el. Ugyanakkor hidat akarnak építeni Buzaházán, három pallót Szentmártonban, Csíkfalván és Jobbágyfalván. Ezek, a polgármester szerint, 90%-ban biztos beruházások, minden szükséges dokumentáció kész van. Emellett sporttermet és új kultúrházat terveznek Csíkfalvára. Tavaly megvásárolták a telket is.

Régiós programok

A Nyárád menti kisrégió közösen pályázik fejlesztésre, infrastrukturális beruházásokra, hulladékkezelésre. "Jelenleg a Salubriserv 90%-os hatékonysággal végzi a munkáját, sokszor sietnek, egy-egy kis utcát kihagynak. Nyáron probléma fôleg, amikor erjedni kezd a szemét", jelentette ki a polgármester.

Pályázatot nyertek a Szülôföld Alaptól (21 ezer lejt), számítógépeket vásároltak és informatikai kurzust szerveznek, nem csak a gyermekeknek. Az E magyar pont pályázatán is részt vettek, egy multifunkcionális másológépet nyertek. A polgármester szerint a tavalyi esztendô a tervkészítés éve volt, most már ezekkel a kész tervekkel lehet pénzt igényelni. Mint mondta, minden pályázati lehetôséget kihasználnak.

Azon kívül, hogy megszervezik a hagyományos bálokat, kulturális téren nem történik sok minden. Az a baj, hogy a kisebb falvakban nincsenek fiatalok. A polgármester úgy próbálja újraindítani a hagyományt, hogy úgymond kötelezôvé teszi minden nyolcadik osztály számára a szüreti bál megszervezését. Ez, mint mondta, arra is jó, hogy a fiúk megtanuljanak táncolni, de fôleg megismerik a szüreti nótákat. Maga a polgármester szervezte meg a táncoktatást, minden V-VIII. osztályos gyermek táncórára jár. A tánccsoportot négy éve indította be Jobbágyfalván, táncversenyekre is eljártak, de mindig az történt, hogy a fiatalok érettségi után elmentek a faluból. Ezért szervezi most a kisebbek számára, hogy mindig legyen utánpótlás.

Nemrég iskolabuszt kapott a község. Az új kisbusszal szállítják a környezô falvakból – Buzaháza, Vadad, Jobbágyfalva, Nyárádszentmárton – az V-VIII.-os gyermekeket a központi iskolába. A gépjármûvet kizárólag a tanulók szállítására használják, tudtuk meg az önkormányzat vezetôjétôl.

Kérdésünkre, hogy a napi egy-két órát igénybe vevô szállításon kívül mit csinál a gépkocsivezetô, Balogh István elmondta, hogy valóban körülbelül egy óra a szállítás ideje. A sofôr fizetése ötmillió lej. A polgármester azt mondta, talál munkát neki. Például felügyeli a szociális segélyen levôk munkáját. Ezek a személyek a 76-os törvény értelmében bizonyos óraszámot a közösség javára kell dolgozzanak: sáncot ásnak, a hídépítéseknél segítenek, szemetet gyûjtenek a Nyárád partjáról, mert bár a községnek szerzôdése van a marosvásárhelyi köztisztasági vállalattal, akadnak még, akik az éjszaka leple alatt a folyó partjára hordják ki a szemetet. Ezenkívül segít a mezôgazdasági segélyek kiosztásánál is.

A polgármestert nyugtalanítja, hogy nem sikerült megoldani a Nyárád szabályozását. Sietett hozzátenni, hogy nem kizárólag rajtuk múlt, a vízügy pénzhiányra hivatkozva húzza-halasztja a dolgot.

Kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt 15 évben a Nyárád medre körülbelül 2 métert süllyedt. Szakemberek szerint az ok a túlzott kôkitermelés, a víz maró hatása, illetve a Nyárád valamikori szabályozása, amikor levágták a kanyarokat, s emiatt a víz sodrása felgyorsult. Ennek egyik következménye az volt, hogy elmosta a partot, s a közeli lakóházak, sôt maga a híd is veszélybe került. Egy másik következménye, hogy a kutakból is eltûnik a víz. Egyes helyeken vízlépcsôket építettek, hogy lelassítsák a vízfolyást, feltöltötték a medret, de szabályozni kellene, ami sokba kerül. Erre a célra elsôsorban európai uniós pénzeket akarnak megpályázni.

A birtoklevelek 68%-ban vannak kiosztva (amikor Balogh István hivatalba lépett, 28%-nál tartottak), ám tavaly óta szakemberhiány miatt stagnál. Pénzt szeretnének szerezni a kültelkek felmérésére, megpróbálnak uniós alapokat és kormányprogramokat megpályázni. A területek többségét használják az emberek, peres ügyek nincsenek, kisebb viták szomszédok között akadnak.

Gond, hogy nem tudják megállapítani a területeket sem, mert 70 év alatt a Nyárád változtatta a medrét, sok terület jelenleg "víz alatt" van.

A mezôgazdasági területeket nem hasznosítják eléggé, sok terület parlagon hever, a polgármester szerint szinte nem is érdemes mezôgazdasággal foglalkozni. Az erdôterületek, tette hozzá kérdésünkre, ki vannak mérve, mindenki visszakapta az erdejét, összesen 413 ha erdôterület tartozik a községhez.

A kérdésre, hogy az öregedô falu lakosai mibôl élnek, ha a mezôgazdasági területeket parlagon hagyják, a polgármester azt válaszolta, hogy csökkentik a tevékenységet, például négy tehén helyett egyet tartanak.

Búzaháza távol esik a fôúttól, a községközponttól. Nincs aszfaltút, nincs szinte semmi. Az itteni embereket kérdeztük, hogy élnek?

Kilyén Rozália: – Jól vagyunk. Tegnap hozták ki a fapénzt. Egyébbel a tanács nem segít, van nekem nyugdíjam, abból éldegélek, osztom be, ahogy tudom. Az idén hoztak valami prizmát az útra, a lyukakat betömték. Mondták, hogy tesznek rá aszfaltot, de nem tudom abból lesz-e valami vagy sem. Meg vagyok elégedve, rendes ember a polgármesterünk, innen az öt faluból való.

Rafi Éva: – Hát nekem a szociális segéllyel van problémám. Azt mondják, ha nincs a férjemnek buletinje, nem adhatják meg nekem. Nem vagyunk megesküdve, ô nemigen van itthon, nem törôdik a családdal. A tavalyig kaptam a segélyt, de a tavaly óta semmit sem adnak. Napszámba járok, abból élünk. Az ôsszel mondták, hogy adjam be a kérést, elhoztam a papírokat. Érdeklôdtem a polgármestertôl, azt mondta, megbeszéli, de nem beszélt meg semmit.

Nagy Károly: – Tudja, mi a baj? A földekre nagy az adó. Ezt nem kéne fizetni, mert nem tudjuk használni, már vének vagyunk. Én nyolcvanéves vagyok, süket vagyok, szívasztmám van, tüdôasztmám van, a feleségemet megoperálták, nem használom a földeket. S akkor mégis követelik az adót, abból a kicsi nyugdíjból. Abból vesszük a fát is. Tegnap hozták a fapénzt, de csak az kapta meg, aki kifizette az adót. Az erdôt sem mérik ki, hogy az ember menjen, s vágja. Papíron vissza van adva, de nem szabad belemenni.

Kilyén Levente: – Helyettes tanító vagyok, az idéntôl tanítok csak itt. A polgármesteri hivatal abban segít, hogy ellát tûzifával, fizeti a villanyszámlánkat. Most volt itt a polgármester és egy mérnök, újítani, bôvíteni akarnak. Csíkfalva község kapott iskolabuszt, a szülôk meg vannak ijedve, hogy összevonják az iskolákat.

Papp Eszter: – Nagyszerûen élünk. Van 1 millió 700 ezer lej nyugdíjam. Ebbôl a gyógyszerem 1 millió 350 ezer lej. Tehát megmarad 350 ezer lej régi pénzben. El lehet képzelni, hogy milyen jól élünk. Azért nem panaszkodom. Kicsit még dolgozgatunk, a munkámat elvégzem, úgy ahogy egy 78 éves asszony el tudja végezni. Vajdahunyadról jöttünk haza, kevés a nyugdíjunk, de azért felneveltünk, kiiskoláztattunk két gyermeket. A nyugdíjból kell venni a fát, a gabonát, cukrot, mindent, mert emberek vagyunk, élni kell. A fapótlékkal, azzal a 700 ezer lejjel mehetünk neki a falnak. Mert azzal veszünk egy szekér fát, ami karácsonyra elég.

Súlyemelés

A közelmúltban Onesti-en rendezték az utánpótlás és ifjúsági súlyemelô Románia-kupa versenyét, amely egyben az ôsszel megrendezendô országos bajnokság elsô fordulójának is számított. A marosvásárhelyi ISK sportolói közül a legkiemelkedôbb eredményt az ólomsúlyban (+105 kg) versenyzô Pánczél Rudolf érte el, aki egy ezüstérmet szerzett az ifjúsági korosz-tályban, hozzá pedig három bronzot is begyûjtött. A 77 kg-os Meghesan Ciprian ugyancsak közel állt a dobogóhoz, háromszor a 4. helyet szerezte meg, akárcsak a 69 kg-os Bucur Calin. Az 56 kg-os Michi Alin és a 77 kg-os Iridon Dragos szakításban vívták ki az ôszi döntôn való részvétel jogát, utóbbi ebben a fogásnemben az 5. helyen végzett a versenyben.

Röplabda

Bejutott a kisifjúsági országos röplabdabajnokság döntô tornájára a marosvásárhelyi Iskolás Sportklub lánycsapata. A Szatmárnémetiben rendezett elôdöntô tornán a Racolta Vasile irányította gárda 3:0-ra bizonyult jobbnak a Nagybánya, 3:1-re Torda, Maroshévíz és Temesvár csapataival szemben, míg az egyetlen vereséget nagy csatában a házigazda Szatmárnémeti ISK- tól szenvedte el 2:3 arányban.

A döntô tornát Rm.-Vâlceán rendezik április 18-22. között.

Szabadfogású birkózás

A gyerekek országos szabadfogású birkózóbajnokságán, Lugoson, a marosvásárhelyi Muresul klub két versenyzôje is országos bronzérem birtokába jutott. A 38 kg-os Kántor András (edzô: Simon László) és a 48 kg-os Oltean Anna-Maria (edzô: Márton József) a dobogó harmadik fokára állhatott. Ugyancsak a Muresul klub színeiben, a 47 kg-os Simó Botond (edzô Szász Sándor) az 5. helyet foglalta el.

A marosvásárhelyi ISK-t (edzô: id. Gyarmati Ferenc) képviselô gyerekbirkózók közül Nemes Lóránt az 59 kg-ban az 5. lett, az 53 kg-os Nagy Csaba a 6., a 37. kg-os Jakab Henrietta a 7. helyen végzett.

Kosárlabda All Star-gála

A hétfôi All Star-gála két csapatának kijelölését követôen Mihai Coruit, a marosvásárhelyi BC Mures, ezen a találkozón pedig az északi csapat egyik edzôjét kértük fel, értékelje a számára kijelölt keretet. Ez annál lényegesebb, hogy végül is nem ô maga választotta ki a játékosokat, hanem a szakszövetség jelölte ki számára a keretet, a közönségszavazaton részvételi jogot nyert játékosok viszont nem maradhattak ki.

Az öt marosvásárhelyi játékos (Cooley, McCullough, Anderson, Trif és Szászgáspár) jelenléte így természetesen ismert volt, s Corui számára is csak örömforrást jelenthet, hogy saját embereit irányíthatja a gálán. Nem lehet viszont senki más a pályán a marosvásárhelyiek közül, a szakszövetség számára úgy tûnik, már ez az öt is sok, mert Corui Selveyre és Porára vonatkozó javaslatát nem fogadták el. A kiszemeltek közül az általa javasoltak között volt Kabengele, Seals, Lapuste és Dumitrescu, a többieket viszont a szövetség jelölte. Ami nem azt jelenti, hogy rossz játékosok – vélte Corui –, különösen a temesváriak, de a brassói Morariu például szinte egyedül vitte a csapatot a hátán.

Az ellenfél keretérôl szólva, Corui a déli csapatot igen erôs ellenfélnek értékelte. Ennek ellenére – mondta, gálamérkôzés ide vagy oda – a csapata a gyôzelmet célozza, s biztos benne, hogy látványban sem lesz hiány.

Mihai Corui ugyanakkor megtiszteltetésnek nevezte, hogy Miodrag Perisziccsel, az U Kolozsvár szerb mesterével ülhet le Észak kispadjára, de számára nem kérdés, hogy ki állítja össze a kezdôcsapatot, kéri a cseréket, állapítja meg a taktikát. "Én vagyok az elsô a szövetség listáján, tehát én leszek az" – mondta.

Az All Star-gála hétfôn 18 órától (a tulajdonképpeni mérkôzés 19 órától) kezdôdik a ligeti sportcsarnokban. A belépôjegyek a Forradalom utcai Joma sportszerüzletben kaphatók 30 lejes egységáron, illetve, amennyiben még maradnak, a mérkôzés elôtt a sportcsarnoknál.

Labdarúgás

Fordulót halasztottak a falusi bajnokságban

Szombaton megkezdôdött a megyei labdarúgó- bajnokság tavaszi idénye. A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokságnak is meg kellett volna kezdôdnie, de – noha az idén igen késôre tették a kezdési idôpontot – számos csapat még így sem készült el idôben a formaságokkal, ráadásul az ünnepek miatt nagyon sok játékvezetô jelentett be alkalmatlanságot, így a teljes fordulót el kellett halasztani. A falusi bajnokság tavaszi idénye így vasárnap, a második fordulóval kezdôdik, az elsô fordulót utóbb iktatják mûsorba.

A megyei bajnokság 12., azaz elsô tavaszi fordulójának eredményei:

Északi csoport: Görgénysóakna – Mezôkirályfalva 2-2; Disznajó – Holtmaros 4-0; Déda – Alsóidecs 4-0; Felsôidecs – Marossárpatak 3-4; Lövér – Marosvécs 4-0. Marosfelfalu állt.

A csoport állása: 1. Lövér 33 p. 2. Marossárpatak 28 p. 3. Déda 21 p.

Közép csoport: Marosszent-király – Harasztkerék 1-4; Koronka – Mezôfele 1-0; Náznánfalva – Ákosfalva 4-1; Mobila II – Csittszentiván 1-0; Erdôszentgyörgy – Marosszentanna 0-3 (hivatalból, Erdôszentgyörgy visszalépett); Mezôpanit – Csíkfalva nem érkezett be a jegyzôkönyv.

A csoport állása: 1. Koronka 31 p. 2. Harasztkerék 25 p. 3. Marosszentanna 25 p. 4. Ákosfalva 25 p.

Déli csoport: Marosbogát – Nagysármás 2-1; Bonyha – Búzásbesenyô nem érkezett be a jegyzôkönyv; Marosugra – Mezôzáh 2-2; Vámosgálfalva – Marosgezse 1-3; Mezôceked – Kerelô 5-1. Mezôbánd állt.

A csoport állása: 1. Nagysármás 24 p. 2. Marosbogát 21 p. 3. Búzásbesenyô 19 p.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Köztársaság utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I. (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II. (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311), a Sensiblu III. (1848. utca 23/A szám, tel. 223-842), a Sensiblu IV. (Kaufland épületében, tel. 264-425), a Sensiblu V. (1989. December 22. utca 15. szám, tel. 214-091), a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026) és a Farma Top Plus (Állomás utca 1. szám, tel. 225-469).

• Vasárnaponként 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848 út 71. szám, tel. 251-680), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848 út 15. szám, tel. 231-233), 8-14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261-357), 9-18 óra között a Help Net Farma (Spar épületében, tel. 261-788), 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. út 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok útja 100. szám, tel. 266-733), 9-14 óra között a Novofarm (Testvériség utca 4. szám, tel. 255-138), 9-13 óra között a Pro-Vita (Brassó utca 2. szám, tel. 230-807), valamint 9-13 óra között a Salix (Pandúrok útja 113. szám, tel. 258-622) gyógyszertár tart nyitva.

Segesvár:

• Április 14-én, szombaton este 8-tól vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 44. (Zaharia Boiu utca 44. szám, tel. 777-735), vasárnap este 8-tól hétfô reggel 8-ig az Aesculap 43 (Herman Oberth utca 22. szám, tel. 779-913) tart nyitva.

Szászrégen:

• Szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig a Catena (Mihai Eminescu utca 8. szám, tel. 511-200), vasárnap 20 órától hétfô reggel 8-ig a City Pharma (Petru Maior utca 40-41. szám, tel. 512-148) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Marosludas:

• Szombaton 20 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 34 (Köztársaság utca 24. szám, tel. 411- 334) vasárnap este 8 órától hétfô reggel 8 óráig ugyancsak az Aesculap 34 szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Dicsôszentmárton:

• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Mentha (Katonaság u. 74. szám, tel. 440-402) tart ügyeletet.

Lakáshoz juthatnak a visszaszolgáltatott ingatlanok bérlôi

Túlnyomó többséggel fogadta el a szenátus szerdán az RMDSZ törvénytervezetét, melynek értelmében a jogos tulajdonosoknak visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott családoknak az állam köteles lakást biztosítani. Puskás Bálint és Pete István szenátorok, a tervezet kidolgozói és elôterjesztôi egy, a központi költségvetésbôl finanszírozott állami lakásalap létrehozását javasolják. A lakásokat az önkormányzatok adnák bérbe a kilakoltatott családoknak. A törvénytervezetet a képviselôháznak is meg kell szavaznia.

Több mint 80 ezer román állampolgár töltötte külföldön a Húsvétot

A húsvéti ünnepek alatt körülbelül 176 ezer román állampolgár lépte át az ország határát, akik közül 87 ezren rövid vakációra hagyták el az országot, számol be a belügyminisztérium. A közúti közlekedést illetôen a tárca adatai szerint 49 balesetet regisztráltak (35 nappal, 30 vidéken), amely összesen 11 emberéletet követelt, s további 46 személy súlyosan megsérült. 36 baleset az autóvezetô hibájából történt. Leggyakoribb okok között említik a forgalomhoz és útviszonyokhoz nem megfelelô sebességet, a gyalogosok szabálytalan átkelését, valamint a szabálytalan elôzést. A tavalyi év hasonló idôszakához viszonyítva a rendôrség kevesebb erôszakos bûncselekményt regisztrált – 16 rablás (a 2006-os 24-hez képest). Továbbá 79 olyan személyt fogtak el, akik bûncselekményt követtek el, közülük pedig 39-et letartóztattak vagy fogva tartottak.

Látogatói rekord a legnagyobb magyar fotográfusok kiállításán

A (M)érték – Világhírû magyar fotográfusok címû kiállítást az elmúlt két hét során több száz személy látogatta még, a sepsiszentgyörgyi képzômûvészeti galéria vezetôsége pedig rekordszámú látogatóra számít. A Gyárfás Jenô Galériában március 27- én nyitották meg a tárlatot, amelyen 250, 1912-1962 között készült munka tekinthetô meg, olyan neves fotográfusoktól, mint Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton. Vargha Mihály, a galéria igazgatója kedden a Mediafax tudósítójának elmondta, eddig mintegy 400 személy váltott jegyet. Ám az igazgató arra számít, hogy április 19-éig megdôl a korábbi rekord, amikor is 2005-ben egy kiállítást három és fél hét leforgása alatt 650-en tekintettek meg. A kiállítás a bukaresti Magyar Kulturáli