Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az Európai Bizottság jelentése igényes és helyes, és a bizalmat tükrözi, miszerint Románia megérdemelten lép be az unióba, nem "politikai protekciós" alapon. "A románoknak ma minden okuk megvan a nemzeti büszkeségre", nyilatkozta kedden, az országjelentés bemutatása után a miniszterelnök. Visszafogottabban, de ugyancsak büszkeségének adott hangot az államfô, a parlamenti és nem parlamenti politikai pártok vezetôi is mélységes elégtétellel nyugtázták. Még azok is, akikrôl egyébként mindenki tudja, hogy úgy kell nekik Európa, mint ablakosnak a hanyatt esés. Mindenki büszke és boldog volt tehát, miközben "a reformok folytatására" buzdított.

Amirôl senki sem beszélt, az például az Olli Rehn által felolvasott jelentés véglegesítése körüli parázs vita volt. Diplomáciai források szerint egy korábbi változatban a jelentés veszélyesnek nevezte a "romániai potenciális szociális erôszakot" és a "pénzügyi-banki relatív biztonságot". Ugyanakkor egyesek nehezményezik, hogy nincs világos utalás a kisebbségi jogok be nem tartására. Arról sem beszélt senki, hogy a zöldek csoportja az Európai Parlamentben hevesen ellenezte a 2007 január elsejei tagfelvételt, mert mint kijelentettek: sem Románia sem Bulgária nem elég felkészült az uniós tagsághoz.

Az országjelentés több területet megnevez, amelyen folytatni kell a reformokat – mezôgazdaság, bel- és igazságügy, korrupció stb. – hiszen, ezekben a teljesítményünk csak jóindulattal nevezhetô akár középszerûnek. Ezeket a területeket kôkemény szabályok szerint ellenôrzik majd az elkövetkezendô években. Ettôl függetlenül, január elsején mi is belépünk Európa kapuján. Szilveszterkor bizonyára "nagy buli" várható a fôvárosban, lesz tûzijáték, s parádék, az államfô pedig megint együtt ihat a néppel, s kiélheti az összes idétlen matrózreflexét.

Mindez közben pedig tombol a nacionalizmus és magyarellenesség. A román pártok, szinte kivétel nélkül támadások, sôt fenyegetések özönét zúdítottak az elmúlt napokban az RMDSZ-re és különösen Markó Bélára, mert a múlt hét végén Csíkszeredában azt mondta, hogy a kisebbségek érdeke az autonómia különbözô formáinak – így a kulturális, valamint a területi autonómiának is – a megvalósítása. És, hogy a decentralizáció és szubszidiaritás elveinek megfelelôen egy olyan társadalmat kell kiépíteni, amelyben a döntéseket az érintett közösségekhez minél közelebb lehet meghozni. Emiatt habzó szájú politikusok Markó Béla fejét követelik, alkotmányellenes akcióról, az "egységes nemzetállam" elleni föderalizációs kísérletrôl üvöltöznek, és ellenlépéseket helyeznek kilátásba.

Na, kérem, erre kellene odafigyelni. Arra, hogy belép(het)ünk az Európai Unióba, de nem mindegy, milyen szellemiséggel lépünk be. Mert hôzöngô nacionalizmus, minden, csak nem eurokonform. Politikusaink jó nagy tükröt kellene maguk elôtt tartsanak, s abban nézegessék magukat, s próbáljanak európai fazont mutatni, már csak a késôbbi kellemetlenségek elkerülése végett is.

Népes delegáció élén érkezett tegnap délután Marosvásárhelyre Szili Katalin, a magyar országgyûlés elnöke. Az elnök asszonyt (a menetrend szerinti MALÉ– járattal érkezett) a repülôtéren Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, Cseh Áron kolozsvári és Szabó Béla csíkszeredai fôkonzulok, Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke, Benedek István városi tanácsos fogadta. A küldöttségben magyarországi, horvátországi, felvidéki üzletemberek, politikusok vettek részt. Szili Katalinnal a repülôtéren beszélgettünk.

– Elnök asszony népes küldöttséggel érkezett Marosvásárhelyre. Mi a látogatás célja?

– A tavasszal volt egy gazdasági fórum, amely a Kárpát-medencei régiót felölelô kérdésekkel foglalkozott. Azt a fórumot bécsi magyar szervezetek rendezték. Ez volt tulajdonképpen az elsô, akkor határoztunk úgy, hogy a következô Marosvásárhely lesz. Meg kell mondanom, hogy megvan már a következô jelentkezô is. Jövô tavaszra Kecskemét vállalta a fórum szervezését.

– Ennek a célja kettôs. Egyrészrôl szeptember elején volt az úgynevezett Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma, ahol megegyeztünk abban, hogy két fontos területet szeretnénk ennek az együttmûködésnek a motorjává tenni: az egyik a gazdasági együttmûködés. A határokon átnyúló együttmûködéssel segíteni azt, hogy infrastruktúra-fejlesztésben, beruházásokban mind gazdagabbá, gyarapodóbbá és fejlettebbé tegyük ezeket a térségeket.

– A másik ilyen terület a kultúra. Akkor határoztunk arról is, hogy a két fórum között, amely mindig szeptemberben kerül megrendezésre, egy gazdasági albizottság fogja ezt figyelemmel kísérni. Így hát ezzel is összhangban, ezt az úgymond szatellitprogramot szerveztük közösen a magyar parlament és Marosvásárhely, aminek én kifejezetten örülök, mert azt hiszem, hogy ma talán Európában is a legfontosabb az, hogy a gazdaságfejlôdést, -fejlesztést mindinkább elôtérbe tudjuk helyezni.

– Tegnap vált bizonyossá Strasbourgban, hogy Románia 2007. január elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

– Nagyon örülök annak, hogy Románia január elsejétôl az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, hiszen ez is jelzi azt, hogy az együttmûködés is új irányokat vehet.

– Milyen újabb együttmûködési lehetôséget jelent ez?

– Az uniós források tekintetében is egy sokkal "egyszerûbb" hozzájutást, hiszen ez a határon átnyúló fejlesztések tekintetében is sokkal rugalmasabb lehetôséget biztosít. Nagyon örülnék annak, ha a mai fórumunk hozzásegítene ahhoz, hogy meg tudjuk teremteni azt a közös tudást, ami útépítésben, munkahelyteremtô beruházások eszközlésében segít mindannyiunknak.

Csegzi Sándor alpolgármester a lapunknak elmondta, hogy a ma kezdôdô gazdasági fórum folytatása annak, amit idén májusban Bécsben elkezdtek. Az ô javaslatára rendezték a másodikat Marosvásárhelyen. Mivel Romániában a gazdasági fejlôdés beindult, és ilyen szempontból gyorsan fejlôdô piaccá vált, egyre nagyobb az érdeklôdés iránta. Ám valódi képet csak úgy lehet kialakítani, ha idejön az érdeklôdô, s maga gyôzôdik meg a helyzetrôl. Ezt szolgálja ez a találkozó.

Az erdélyi magyarságban sok kérdés fogalmazódik meg a mai magyar kormánnyal szemben, ugyanakkor bizonyossá vált a 2007. január elsejei EU- csatlakozásunk. Ahhoz, hogy a feltételeknek megfeleljünk, tájékoztatnunk kell egymást, párbeszédet kell folytatnunk mindenki hasznára. Az erdélyi magyarságnak fontos, hogy jó kapcsolatunk legyen a mindenkori magyar kormánnyal, fontos a kölcsönös tájékozódás, az együttmûködés politikai, gazdasági fejlesztési téren. Ehhez közös stratégiára van szükség, fórumot kell teremteni, ezt szolgálja a Kárpát- medencei Gazdasági Fórum. Innen le lehet bontani egy olyan együttmûködési szintet, amely szorosabbá teszi mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatokat. Ez következetes tevékenységet igényel, aminek jó példája, hogy Szili Katalin egy év alatt harmadszor látogat ide. Személyében egy olyan politikust tisztelhetünk, aki mindig kiállt a romániai magyarság érdekei mellett, nyilatkozta Csegzi Sándor alpolgármester.

Szili Katalin tegnap délután ellátogatott a Teleki Tékába.

Ma délelôtt a Kultúrpalota Tükörtermében részt vesz a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon, amelyen egyebek mellett a romániai gazdasági helyzetrôl, székelyföldi fejlesztési kérdésekrôl, a nemzeti fejlesztési stratégiáról, a magyar–magyar gazdasági kapcsolatok kérdéskörérôl lesz szó.

Az országgyûlés elnöke holnap utazik vissza Budapestre.

Nem szerepelhet újabb közbeszerzési versenytárgyaláson az a pályázó, aki elôzô szerzôdését nem teljesítette maradéktalanul – errôl döntött a kormány szerdai ülésén.

A határozat kiegészíti a közbeszerzési pályázatokra vonatkozó 2006/925. kormányhatározat 36. paragrafusát. Az új szövegrész értelmében kizárható a versenytárgyalásról minden olyan pályázó, amely a megelôzô két évben saját hibájából nem (vagy nem egészében) teljesítette a szerzôdésben vállaltakat, és ezzel súlyos kárt okozott annak, akivel a szerzôdést kötötte. Ugyanakkor a szerzôdô hatóságnak minden esetben kötelessége igazoló dokumentumokat kiállítani (három példányban) a szerzôdésben foglaltak teljesítésérôl.

A döntés megfelelt az elemzôi várakozásnak, de a bank nem zárta ki a további szigorítást. A kamat mostani változatlanul hagyása mellett továbbra is a likviditás erôs ellenôrzését ígérték, elsôsorban az államháztartási kiadások várható növekedése miatt.

A BNR az idén 125 bázispontot szigorított már.

A sorozatos enyhítés tavalyi irányzatával ellentétben, további kamatemelések lehetôségére figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isarescu korábban is.

A központi bank év végi célsávja 4-6 százalékos tizenkét havi infláció – ezt most tarthatónak vélik –, 2007 végére 3-5 százalék, ezen a célon sem akarnak egyelôre változtatni.

A Justitia Szakszervezeti Szövetséghez tartozó szakszervezetek továbbra is folytatják a tiltakozást – nyilatkozta lapunknak Dalia Roman, a hozzájuk tartozó Maros megyei Pro Jure szakszervezet vezetôje, aki azt is elmondta, hogy a bejelentett tiltakozás ellenére a bíróság 48 kisegítô alkalmazottjából ô volt az egyetlen, akinek bátorsága volt 9-11 óra között lemenni az udvarra. A távolmaradás oka, hogy a bíróság elnöke, Codruta Salcudean, és Stela Preda bíró illegálisnak nevezte akciójukat és munkaszerzôdésük felbontásával fenyegette meg ôket.

Dalia Roman szerint a tegnapi tiltakozásban részt vett a törvényszék és a táblabíróság kisegítô személyzete – jegyzôk, levéltárosok, apródok –, valamint az ügyészségek és a megye többi bíróságának hasonló beosztásban dolgozó személyzete is. Bár kedden az igazságügyminiszter 25 százalékos béremelésrôl beszélt, errôl a Maros megyei szakszervezetiek semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak. Úgy hírlik azonban, hogy a béremelés a pótlékok elvesztésével jár, ami kedvezôtlenül érinti az alkalmazottakat, hiszen egyes jegyzôknek 50 százalékos bérpótlékuk van.

A szakszervezeti vezetô elmondta, tiltakozásuk több mint egy hete tart, céljuk új bérezési törvény elfogadása.

Hôszigetelô nyílászárókat és tartozékokat gyártó és forgalmazó cégeket hívtak meg nyilvános vitára a fogyasztóvédelmi hivatal és a megyei építkezésügyi felügyelôség szakemberei, mivel a fogyasztóvédôknél elszaporodtak a termopán nyílászárókra vonatkozó panaszok. A hivatalok képviselôi a minôségi követelményekre és a fogyasztók megfelelô tájékoztatására hívták fel a figyelmet, míg a cégek vezetôi arra panaszkodtak, hogy a számtalan ellenôrzô hatóság közül egy sem képes kiszûrni a piacról a kétes minôségû munkát végzô, és hamis reklámmal ügyfelet csalogató cégeket.

A fogyasztóvédelmi hivatal képviselôi szerint a legtöbb panasz alapja, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelôen a termék minôségérôl, mûszaki tulajdonságairól és használati szabályairól, vagy nem tartják be a törvény által elôírt garancianyújtási kötelezettséget. A jótállási idôszak vállalása gyakran a szerzôdésekbôl is kimarad.

A cégvezetôk szerint viszont a gyenge minôségû termékek piaci térnyerését jelentôs mértékben a fogyasztók támogatják, mivel a választásnál elsôsorban az árra figyelnek, csak azután jön a minôség számonkérése. Az árcentrikus termékválasztás viszont legtöbbször a minôség rovására megy, mivel a minôségi terméket elôállítani sem olcsó. Ráadásul az üzletágban forgó szakemberek szerint sok cég terjeszt hamis reklámot is a piacon, amire az arra illetékesek nem figyelnek fel.

A résztvevôk abban maradtak, hogy több, ellenôrzésre szakosodott intézmény bevonásával kellene hasonló vitát szervezni, és alaposan megrostálni a piacon mozgó cégeket. A fogyasztók részére addig is az marad, hogy az ajánlatok tömkelegébôl kiválasszák a számukra megfelelôt, ár, illetve minôség szempontjából.

Polgármesteri hivataloknak nyújtott támogatás közmunkára

A Maros Megyei Munkaerô-közvetítô Ügynökség tegnapi sajtótájékoztatójának témája a nyilvántartásukban lévô munkanélküliek idôszakos foglalkoztatása falvakon, községekben és városokban 2006-ban, valamint az erre a célra szánt költségek részletezése volt.

A 2002/76-os törvény alapján zajló program (A Maros megyei települések szépítése a munkanélküli-alapból) kapcsán az ügynökség részérôl Monica Sandor elmondta, a polgármesteri hivataloknak nyújtott támogatásról van szó, melynek alapján a település fejlôdését, szépítését segítik. A polgármesteri hivataloknak a Maros Megyei Tanács osztja le azon személyek számát, akiket idôszakosan foglalkoztathatnak a közmunkákban, a közösség érdekében. Elhangzott, hogy a 2006-os évre 1.020.230 új lejt irányzott elô az országos ügynökség, ebbôl augusztus 31-ig 971.914 új lejt költöttek el. A közmunkára elôirányzott személyek száma 835-rôl 1.018-ra emelkedett augusztus végég, 183 személlyel sikerült több munkást foglalkoztatni. Többek között az alábbi munkálatokra alkalmaztak ideiglenesen munkásokat: árokásás a községi utak mentén; kultúrotthonok, iskolák, óvodák felújítás; parkrendezés; sánctakarítás; díszfaültetés; zöldövezetek kialakítása; szemétbegyûjtés és szállítás; járdaépítés; vízvezetés; községi utak foltozása stb.

Violeta Sângiorzian, az ügynökség illetékese arról számolt be, hogy a program év végéig zökkenômentesen fog zajlani, újabb megállapodás születhet az ügynökség és a polgármesteri hivatalok között, hisz több mint 400.000 új lejt kaptak a költségvetés- kiegészítéskor.

Megállapodás az alábbi módon köthetô: a megyei tanács leosztja a közmunkában részt vehetô személyek számát, hivatalonként. Ennek alapján, ha a településen élô, munkahellyel nem rendelkezô személy szerepel a munkaerô- közvetítô ügynökség nyilvántartásában, akkor aláírják a megállapodást. Eszerint a polgármesteri hivatalnak havonta le kell adnia a támogatási kérést, a fizetési listát, a kivitelezési munkálatok mûszaki jelentését, valamint a pénzügyi jelentést az abban a hónapban kivitelezett munkálatok ellenértékérôl. A támogatást egy évre lehet igényelni. A támogatás értéke havonta a következôképpen alakul: az április 1– október 31-i idôszakban az egyéni munkaszerzôdéssel közmunkát végzô személyeknek az országos bruttó garantált minimálbér 70 százalékát, míg november 1 – március 31-e között az országos minimálbért valamint a munkaadó által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást biztosítják.

A jelen lévô Nicolae Mosora, az 5.000 lakossal rendelkezô Dános község polgármestere közölte, ô idén 45 személyt foglalkoztat, s így sikerült zöldövezetek kialakításával megszépíteniük a községet. Az ugyancsak 5.000 lakosú Gyulakuta polgármestere, Gáll Sándor elmondása alapján a községben 10 személyt foglalkoztatnak, havonta átlagban 5-6 személyt. Az eltérô számadatok kapcsán a Maros Megyei Tanács által leosztott személyek számának meghatározási kritériumait szerettük volna megtudni. Válaszképp, mind az ügynökség, mind a hivatalok képviselôi részérôl méltatlankodva hangzott el, hogy tulajdonképpen nem ismerik a kritériumokat.

A fent említett adatok alapján nem a lakosság számának függvényében dôl el, hogy melyik település hány személyt alkalmazhat közmunkára, a feltételek azonban az érintettek elôtt is ismeretlenek. A munkaügyisek úgy vélik, törvényhozói tévedés volt ebbe az ügybe belekeverni a megyei tanácsot.

Anyanyelv

Tudom, nehéz ügy, különösen, ha hosszú, bonyolult mondatokat ír (mond) az ember, a sor végére gyakorta elfelejtette, melyik szót melyikkel is kellene egyeztetni. Ám nem ördöngösség, hallgassunk csak természetes nyelvérzékünkre, s kis odafigyeléssel a fülsértô hibák elkerülhetôk.

Alábbi példáink ismét az írott nyelvbôl származnak. Hasonló típusú hibák meglehetôsen gyakran fordulnak elô, érdemes tehát szóba hozni ôket.

Nagyrabecsült tanintézményben láttam kiírva a következôt: "A teremben csak az igazolvánnyal rendelkezô személy léphet be. A teremben ételt, italt, dohányt behozni tilos." Helyhatározó ragokból nyelvünkben több is létezik. Amikor a helyet egy irány értelmében határozzuk meg, a -ba, -be ragok használata kötelezô: Bemegyek a városba (nem a városban). Viszont ha már egy adott helyiségben vagy helységben tartózkodunk, s ott valamilyen tevékenységet végzünk, a - ban, -ben rag a jogosult. Tehát a terembe lépünk be (étellel, itallal, igazolvánnyal vagy anélkül), de a teremben fogyasztunk (ételt, italt, dohányt stb.).

"...Segített egy széles látókör kialakítására, a tolerancia, megértés és együttmûködés továbbfejlesztésére" – írják egy önéletrajzban. Természetesen törekedhetünk a fenti szép képességek kialakítására. De ha valamiben (kialakításban, továbbfejlesztésben) segített az illetô tanfolyam, elôadás, akkor a -ban, -ben használata a helyes.

Ennyi fért e heti cikkünkbe, melyben igyekeztünk a legjellemzôbb példákat megragadni.

(MTI) – Kisebb szóváltás kerekedett a szervezôk és a felszólalók között kedd este a budapesti Kossuth téren zajló tüntetésen, amikor egy szónok arra bíztatta az egybegyûlteket, hogy szavazzanak a Fideszre.

A 2002-ben az országgyûlési választások elsô fordulójában leadott szavazatok újraszámolását követelve 21 napig éhségsztrájkoló S. Nagy György arra hívta fel most a hallgatóit, hogy az október 1-jei önkormányzati választásokon a Fideszre szavazzanak, ahogy – mint fogalmazott – életében elôször és utoljára ezt ô is megteszi, a Gyurcsány- kormány megbuktatása érdekében.

Az egyik szervezô felhívta a felszólaló és a minden tüntetô figyelmét, hogy a Kossuth téren nem pártrendezvény zajlik, tehát kerüljék az ilyen felhívásokat. Többször elhangzott a nap folyamán, hogy péntek éjféltôl – a kampánycsend miatt – a demonstráció kulturális rendezvénnyé alakul át, ahol egy új színpadon színmûvészek és nemzeti zenekarok lépnek majd fel.

Egy felszólaló úgy értékelte, hogy az alkotmányos jogok korlátozását jelentené – ami csak szükségállapotban lehetséges –, ha ezalatt nem szidhatnák Gyurcsányt, hiszen a miniszterelnök nem önkormányzati jelölt és a Kossuth téren demonstrálók sem jelölô szervezet.

Ez a szónok ugyancsak arra intette a majdani hozzászólókat, hogy ne kampányoljanak egyetlen párt, vagy jelölt mellett sem, akkor sem, ha véletlenül ôk maguk is indulnak a választásokon.

Egy felszólaló nemcsak Gyurcsány Ferenc kormányfôt szidta, hanem a beszédében elítélte azokat a vandálokat, akik a televízió székházánál randalíroztak, de megjegyezte, hogy a szovjet emlékmûnek nem a fôváros szívében kellene lennie, ezért szorgalmazta, hogy sürgôsen távolítsák el azt a Szabadság térrôl.

A színpadról az is elhangzott, hogy a magyarországi média a "hatalom" kezében van, ezért a hatalomnak petíciókat kell eljuttatni, a nép feladata pedig kiáltványok megfogalmazása. Egy szónok beszámolt arról, hogy eddig több mint egymillió forint adomány gyûlt össze a technika, a kivetítô képernyô, a hangfalak bérlésére, valamint a technikai munkatársak számára, illetve a technikát bérbe adó vállalkozó is részben már a saját zsebébôl finanszírozza a rendezvényt. A már tizedik napja tartó tiltakozó demonstráció estéjére egyes becslések szerint 2500, mások szerint több mint ötezer ember jelent meg a Parlament elôtt.

Nagyon sok a kíváncsiskodó, hallgatják a "könnyûzenei" koncerteket és a néha színpadra lépô szónokokat.

Annak ellenére, hogy sok ember áll a 2-es villamos Kossuth téren lévô sínjein, a BKV nem szünetelteti járatát, bár egy idôre leállította a forgalmat, a közúti forgalom zavartalan a Parlament körül. Minden eddiginél több árus is kivonult a térre, portékájuk színes kínálata vásári hangulatot idéz. Megjelentek a hot dog és fôtt kukorica árusok is, de cukorkát, üdítôt, sört és perecet a méterenként álló árusoktól bárki vásárolhat.

A Parlament elôtt az elmúlt napokhoz képest sokkal kevesebb rendôr áll sorfalat, s már nincs kordon a tér és az Országház üres parkolója között.

EU-jelentés Romániáról:

Az MTI-hez eljuttatott közleményében Mohácsi úgy fogalmaz, hogy "nem volt hiábavaló a Szászrégenben és másik három romániai településen az elmúlt félév során történt rendôri túlkapásokkal, erôszakos kilakoltatásokkal kapcsolatos figyelemfelkeltô és roma érdekérvényesítô tevékenység."

Az EU-bizottsági jelentés úgy fogalmaz, hogy "a roma kisebbség társadalmi befogadása strukturális probléma maradt. [...] Még mindig vannak példák a romák elleni hatósági erôszakra, támadásokra és megfelelô lakhely biztosítása nélküli kitelepítésekre. Általában alacsony a romák helyzetével és a kormány roma stratégiájával kapcsolatos tudatosság szintje, fôleg a helyi közösségekben, melyek a kilakoltatásokért felelôsek."

A Verespatakra tervezett aranybánya ellenzôinek aláírásait nyújtotta át a Greenpeace Magyarország a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szerdán.

A petíciót aláíró 12 ezer tiltakozó azt követeli a magyar kormánytól, hogy minden diplomáciai és jogi eszközt vessen be a ciános- technológiájú, európai jogszabályokat sértô aranybánya projekt engedélyezése ellen. A Greenpeace az aláírások átadását úgy idôzítette, hogy az pár nappal elôzze meg a projekt környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos magyar vélemény Romániába való elküldését. A Greenpeace arra kéri a szaktárcát, hogy a vélemény elküldését követôen minden európai fórumon hívja fel a tagállamok figyelmét a Verespatakon tervezett bánya kockázataira és szabálytalanságaira. A nemzetközi zöld szervezet aggódik azért, hogy ha engedélyeznék az aranybánya megépülését, akkor az precedens értékû lehetne a régióban tervezett más aranybánya beruházások számára.

A Corot francia mûhold lesz az elsô azoknak az ûrszondáknak a sorában, amelyek célja, hogy új fejezetet nyissanak a bolygókutatásban: a Die Welt címû német lap online kiadása szerint többszöri halasztás után a francia Ariane rakéta helyett egy orosz Szojuz rakétával bocsátják fel a világûrbe a 670 kg súlyú mûholdat, várhatóan november 24-én a kazahsztáni Bajkonurból.

Megváltoztatná az emberiség sorsát, ha sikerülne felfedezni a második Földet, egy olyan planétát, amely hasonló kék bolygónkhoz.

Ezt eddig a földi atmoszféra eddig akadályozta. Most viszont úgy tûnik ezt az akadályt sikerül megkerülni, ugyanis a Corot mûholddal új kutatási program veszi kezdetét.

A mûhold a világûrbôl egy 27 cm átmérôjû teleszkóppal dolgozik az egyes égi szektorokban mintegy 60 ezer csillagot tekinthet át. A 4,2 méter hosszúságú mûhold összesen 2 és fél évig dolgozik, és a remények szerint a gázóriásoktól kezdve a kisebb kôbolygókig számos planétát felfedez majd fel. Adatait a Corot a spanyolországi Villafrancába továbbítja adatait.

Ezzel új fejezet kezdôdhet a bolygóvadászat történetében, bár ahhoz, hogy a Földhöz hasonló méretû bolygókat találjanak lakható zónákban, sok kutató véleménye szerint még nagyobb teljesítményû teleszkópokra, és még hosszabb megfigyelési idôre lenne szükség.

A Corot vállalkozást támogatja az Európai Ûrhajózási Ügynökség és a német légi- és ûrhajózási központ is – írta a Die Welt internetes kiadásában, utalva arra, hogy ezen a téren is komoly verseny van az amerikai NASA és az európaiak között.

Felháborítónak tartja Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök a kormány eljárását, mely egy szeptember 18-i határozatával 68 milliárd régi lejt juttatott a megyébe iskolák részére, 49 milliárdot olyan helységekbe, ahol PD-s polgármesterek vezetik a közigazgatást.

A megyei elöljáró amiatt ítélte el e kormányhatározatot a megyei tanács tegnapi ülésén, hogy a jogszabály megalkotásakor nem egyeztettek a megyei tanáccsal, egyáltalán meg sem kérdezték az ügyben a megyei önkormányzatot.

Az idei költségvetés kiigazítása volt a megyei tanács tegnapi ülésének egyik napirendi pontja. 908 milliárd régi lejt osztottak le a megyébe az államkasszából, ennek elosztását hagyták jóvá a képviselôk. A pluszpénzbôl az iskolák karbantartására is juttattak a polgármesteri hivataloknak, mint elhangzott, a megyei tanács igyekezett megkülönböztetés nélkül, minden önkormányzatnak folyósítani valamennyit erre a célra, hogy a tanév kezdetén sikerüljön legalább az elemi javításokat elvégezni a tanintézetekben.

Erre a leosztásra tevôdött a kormányhatározattal kiutalt pénz, amirôl a megyei tanács vezetôsége az adott kormányhatározatnak a közzétételekor értesült. Lokodi Edit szerint felháborító, hogy meg sem kérdezik az osztogatáskor a megyei intézmények véleményét, mint elmondta, az elôzô hónapokban is érkeztek ilyen kormánypénzek, de rendszerint a tanfelügyelôségen keresztüli egyeztetést követôen. A tanácselnök szerint oda vezet ez a helyzet, hogy egyes iskolákban termopán nyílászárókat szerelnek, míg máshol illemhely, vagy vezetékes víz sincs a tanintézetekben. Egyes képviselôk hozzászólásai nyomán az elnök pontosított, a kormánypénzt nem pályázatokra utalták ki, a most leosztott kormánypénz velejét PD-s polgármesterek közigazgatása alatt lévô helységek iskoláira költik.

Összehívom az RMDSZ marosvássárhelyi szervezetének választmányát 2006. szeptember 29- én 16 órai kezdettel az RMDSZ Maros megyei szervezetének gyûléstermében szervezett soros választmányi gyûlésére.

Napirendi pontok: 1. Az Energomur igazgatója, Bauer Andrea mérnöknô tájékoztatója; 2. Pénzügyi beszámoló; 3. Különfélék

A nagy politikai vihart kavart csíkszeredai polgármester találkozóra, az ügyvezetô elnökség nemcsak az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestereket hívta meg, hanem a függetleneket is. A meghívást Illyefalva független polgármestere, Benedek Huszár János is elfogadta. Felszólalása rendkívülinek mondható. Véleménye szerint a gazdaságfejlesztés inkább abban segíthet, hogy a föl– és erdôtulajdon, a Székelyföld etnikai összetételének biztosítéka ne váljon az idegen tôke áldozatává.

– Polgármester úr, ön azt mondta, hogy nem ugyanolyan mércével kell mérni a Székelyföldet, mint Európa más országait, felhívta a figyelmet a globalizáció veszélyeire, és arra, hogy a Székelyföldet, úgymond, elkótyavetyélik. A tulajdonosok a visszakapott erdôket, földeket potom áron eladják és más nemzetiségûek kezébe kerül a térség vagyona.

– Székelyföld gazdaságát és a székelyföldi társadalmat nem lehet ugyanazokkal a mutatókkal jellemezni, mint amelyeket a nyugati, akár európai, akár tengeren túli társadalmakra érvényesek. Figyelembe kell venni ennek a régiónak a sajátosságait, tradícióit, helytörténetét, hagyományait. Ez nem azt jelenti, hogy én amolyan folklorizmus pártoló lennék. Viszont egy táptalaját vesztett fejlesztés nem lehet hosszú távú, illetve nagyon átalakítja magát azt a táptalajt, amelybôl ki kell nônie.

– Mire gondol konkrétan?

– Konkrétan? Valószínûleg nincs szüksége egy székelyföldi megyeközpontnak arra, hogy büszkén elmondhassa 2007 végére, hogy minden tízezer lakosára jut egy hipermarket. Nem tudom, ez mit jelent a székelyföldi átlaglakosnak, azon kívül, hogy a statisztikában jól mutat. De a konkrét életvitelben, a mindennapokban nem mérvadó. Viszont azt mérvadónak találom, hogy például mezôgazdasági területeknek a megtartása, az erdôk megtartása prioritás legyen. Egy kicsit szerencsénk volt azzal, hogy fejletlen volt az infrastruktúránk. Nem tudott idejönni az a külföldi befektetô, aki – ôszintén mondom – potom pénzért vásárolta volna föl a területeket. Illyefalván ma ott tartunk, hogy a befektetôk, akik általában Brassón keresztül érkeznek, kettô és fél, három euróért vásárolják fel azokat a kültelken levô egy hektárnál nagyobb parcellákat, amelyre ipari vagy agráripari létesítményeket akarnak építeni. Ennek a jó oldala az, hogy aki eladja a földet, végre kap egy becsületes árat érte. De a másik oldala viszont az, hogy miután a földjét eladta, attól arra neki vagy a faluközösségnek, semmilyen írott vagy íratlan szabály nincs befolyással a további létére. Hogy milyen vállalkozást hoznak létre a területeken a befektetôk, maguk döntik el. Hogy ez milyen munkaerôt kíván meg, a vállalkozás természete hozza. Viszont, hogy a szakképzett vagy szakképzetlen, bizonyos attitûddel rendelkezô munkaerô megvan-e helyben vagy nincs, felhasználják-e vagy sem, az is tôlük függ. Tehát megtörténhet, hogy máshonnan fognak ingáztatni folyamatosan munkásokat. Ezek a munkások elôbb utóbb letelepednek itt, és ez a mi autonómiánk ellen történik.

– A magyar nemzet tisztaságát félti az idegen tôke behatolásától?

– Nézze, nincs olyan területi autonómia Európában a létezô 22 közül, ahol az etnikai szempont ne lett volna az egyik. Azt az arányt, ami Székelyföldön, a történelmi székekben pillanatnyilag valahol 75 százalékos az etnikai arány, s ezt azért jó volna fönntartani.

– Ön arról is beszélt, hogy gazdasági fejlôdés, de nem bármi áron...

– Pontosan errôl van szó. Kell az Európai Unió pénze is, kell a román kormány pénze is, de azért vannak felelôs önkormányzati vezetôink, akik jó lenne, ha szociológiai, antropológiai tanulmányokat olvasnának, ezeknek a szakembereknek a véleményére hallgatnának, hogy a lehetôségek közül mégis ôk válasszanak, és a választás kritériuma az legyen, hogy csak a tornatermek esetében, beilli– e a környezetbe vagy nem. Meg– e az épített örökséghez vagy nem. Nem kreál-e nagyon kihívó viselkedési, térhasználati formákat, amely egyszerûen nem passzol a meglévôvel. A Székelyföldnek nem az az elônye hosszú távon, hogy hipermarketje van, hanem az, hogy van tiszta borvízforrása, vannak erdei, vannak moffetái, természeti erôforrásai. Ezt fogják jó pénzért megvásárolni a turisták, de csak úgy, hogy mindez itt marad. A turizmus az a szolgáltatás, hol pénz marad, de semmit nem visznek el. Attól a borvíz pont ugyan úgy fog folyni, mint kétezer éve. A látvány is ugyanaz marad. Minden, ami kitermelés, az elvisz: a nyersanyag kitermelés elviszi a szenet, elviszi a földgázt, elviszi az erdôt. Ezt pótolni sok esetben egyáltalán nem lehet.

– A tanácskozáson elhatározták, hogy létrehoznak valamit. Mit tesznek/tehetnek az önkormányzatok, hogy ez ne csak egy akaratnyilvánítás maradjon, hanem konkretizálódjon, s azzá váljon valóban, amiért létrehozták.

– A Szövetség a Székelyföldért egyesület legfontosabb feladata, hogy bevonja a szakértôket annak felmérésébe, hogy Székelyföld milyen adottságokkal rendelkezik, ezek az adottságok mire predesztinálják. Milyen irányba kell elindulni. Mondok egy konkrét példát. Arról van szó, hogy nem biztos, hogy a Székelyföld fejlesztési stratégiája közé– és hosszú távú arra kell irányuljon, hogy h– techet gyártó vállalatokat kell ide telepíteni, hogy szilíciumvölggyé kell alakítani, mert erre adottság humán erôforrásban nincs. Viszont van egy csomó olyan természeti adottság, amely arra predesztinálja, hogy turisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások sora jöjjön létre. Egy kicsit Svájchoz hasonlítanám ilyen szempontból a Székelyföldet. Nem a bankok Svájcáról, nem a csúcsminôségû finommechanikai termékekrôl beszélek, hanem a turizmusról. Ehhez megvannak a lehetôségek.

– Ön az elôbb azt mondta, hogy szerencsére, a székelyföldi rossz utak elriasztották a befektetôket. A turizmushoz viszont utakra, infrastruktúrára van szükség.

– Természetesen kell infrastruktúra, de nem mindegy, hogy azon az úton ki valósítja meg a vállalkozást. Egy külföldi vállalkozás mindig kimenti a pénzt az országból. Jóllehet, megtermeli az egy euróból a kettôt. De a másodikat el is viszi.

– Akkor inkább maradjon szegény a Székelyföld, mintsem külföldi befektetôk – miközben természetesen a saját profitjukat is megtermelik – építsék ki a fejlettebb infrastruktúrát?

– Nézze a bankok esetét. A Nemzeti Bank azért panaszkodik, mert a külföldi bankok elviszik az országból a jövedelmet, s megakadályozni nem tudja. Az Európai Unió arról szól, hogy a javak, szolgáltatások, emberek szabadon közlekedjenek. Nekünk nincs nagy befektetnivalónk sem Németországban, sem Hollandiában, sem Svájcban nem tudunk gyárat vagy földet fölvásárolni. Fordítva viszont igaz. Tehát amikor azt mondjuk, hogy szabad forgalom, akkor figyelembe kell venni, hogy ennek a forgalomnak a célpontja végül is mi vagyunk.

– Érdekes felvetés. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a külföldi turistának nem elég a szép táj, ami természetesen itt marad, miután a turista hazament, nem elég a székely kapu, a pénzéért a székely kapu mögött európai körülményeket igényel. Ehhez sok pénz kell, s nem utasíthatunk el egy esetleges külföldi beruházót csak, amolyan székely büszkeségbôl.

– Ebben igaza van. A külföldi, amikor meglátja a lovas szekeret, megáll és lefilmezi, ugyanezt teszi, amikor meglátja a parlagi állattartást. Nem az kell, hogy ezeket megszüntessük, s helyette nagy dél-amerikai típusú latifundiumokat létesítsünk, mert akkor ez a varázs eltûnik. Székelyföldnek megvan a maga varázsa, amit mi nem érzékelünk. Akkor érzékeljük, mikor elmegyünk külföldre, s hazajövünk, vagy amikor külföldieket végigkalauzolunk. Ez nekik varázs. Ha ez nekik varázs, és ezért hajlandók pénzt itt hagyni, akkor ezt ne romboljuk le.

– Véleménye szerint mi ennek a tanácskozásnak a megvalósítható üzenete?

– Legfontosabb üzenete az, többször elhangzott, hogy 16 év óta elôször tûzi az RMDSZ a címlapjára a területi autonómiát. A 200-es kampányban kulturális autonómiáról beszéltek a Székelyföldön. Hogy lehet egy területi egységen kulturális autonómia területi autonómia nélkül. Ha az RMDSZ úgy gondolja, hogy ezt a tanácskozást tûzön–vízen át kell folytatni, emellett elkötelezi magát, akkor a függetlenek is támogatni fogják, s a Magyar Polgári Szövetség részérôl is minden támogatást megkap. Ugyanakkor elvárjuk, hogy az RMDSZ, a nagyobbik tékozló fiú, nyújtsa ki a kezét a másik felé. Összefogásra van szükség. Ezáltal nem akarom elmosni a különbözôségeket, viszont vannak olyan nemzeti minimumok, amikhez politikai konszenzusra van szükség. Ezt hangsúlyoztam a felszólalásomban is, hogy nem konfrontatív, hanem integratív szellemiségben lehet megvalósítani.

Az új évad elsô bemutatójára készülôdik a Tompa Miklós Társulat, ennek okán pedig sajtótájékoztatót hívott össze a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetôsége. Maga a mû nem volt meglepetés, korábban is olvashattak az elsô bemutatandó darabról, Ray Cooney Ketten a neten (Bigámia 2.) címû komédiájáról. A produkciónak Vásárhelyen elôzménye van: a kilencvenes években nagy sikerrel játszotta a társulat ugyanazon szerzô Bigámia címû munkáját, amelynek cselekménye egy kettôs életet folytató, két feleséget tartó taxisofôr csetlése-botlása volt egy elrontott helyzet után. 16 év múlva fôhôsünk két házasságából származó gyerekei már felnôttek és interneten összebarátkoznak. Innen kezdôdik a bonyodalom. Az elsô "részben" Hunyadi László játszotta a fôszerepet, most ezt Nagy István (aki szintén szerepelt a korábbi produkcióban, csakúgy mint – többek között – Györffy András vagy Fülöp Bea) vállalta el, a fordítás is az ô keze munkáját dicséri.

A sajtótájékoztatón Kárp György színmûvész, az intézmény gazdasági igazgatója elmondta: az átalakítási munkálatok miatt ugyan nem a legideálisabb körülmények között, de elkezdôdött az évad. Mivel úgy érzik, ha objektív okokból is, de tartoznak a közönségnek, úgy döntöttek: az idei évben új bérletet nem adnak ki, az elôadásokra a tavalyi bérletek érvényesek maradnak, tehát a 2005/2006-os bérletekkel megtekinthetôk a produkciók.

Cristian Ioan vezérigazgató megjegyezte: Ray Cooney Shakespeare után talán a legismertebb angol drámaszerzô, mûveit szerte a világban nagy sikerrel játsszák – elsô világhírû darabja után 15 évvel pedig jobban ír, mint valaha, ez pedig ritka dolog. A Bigámia 2. helyzet- és jellemkomikuma gyilkos, a tipikus angol humor jegyében született. Ami igazán érdekessé teszi a produkciót, az a román társulat elôadása: ôk ugyanezt a darabot, ugyanazon díszletek között, ugyanazon rendezésben (Cristian Ioan a rendezô) játsszák, bemutatójukra vasárnap kerül sor.

Ami a távolabbi terveket illeti, megtudtuk: a következô elôadás átirat, Geoffrey Chaucer Canterbury meséit Barabás Olga dolgozta át és állítja színpadra elôreláthatólag A változó Hold alatt címen, a bemutató október második felében esedékes, ez a javításoktól függ. Eredetileg 30 hónapra tervezték az 5.150.000 euróba kerülô munkálatokat, de ez nem tartható. Szeptember elején kellett volna a kisteremnek elkészülnie, most november elsejére tolták ki a határidôt. A munkát nem a pénzhiány hátráltatja, a kivitelezôket folyamatosan kifizetik – lassan egy éve elkezdték az átalakítást, látható eredmény pedig még nincs. A kisteremben, annak befejezése után is, csak jóval egy hónappal késôbb tarthatnak elôadásokat, annyi idôbe telik a hang- és fénytechnika beszerelése, beállítása. Ahogy ez elkészül, nekikezdenek a nagyterem átalakításának. Két évig nehéz lesz az élet a színház háza táján, akkor a kisterembe költözik mindkét társulat (ha nem kapnak máshol helyet próbákra, elôadásokra), ám a munkálatok lejártával három teremmel (két kis- és egy nagyteremmel) büszkélkedhet az intézmény. Addig is dolgoznak az optimális megoldáson. És természetesen készülnek az elôadások, amelyek közül az elsôre holnap este hét órakor kerül sor a Nemzeti Színház nagytermében.

– Hogyan végzôdött 2006 nyara a tanfolyamon? – A kérdésre Asztalos Enikô tanár válaszol.

– A pályázók sikerélményeként zárult a tanév. A Budapesti X. Országos Néprajzi Pályázaton részt vett hallgatók mindenike dicséretben részesült, vagyis 17 pályázó, s közülük ketten dicsérô oklevelet is kaptak, magam pedig mint a dolgozatok irányítója különdíjat nyertem az oktató és szervezô munkáért, a díj nyolc értékes néprajzi kiadványból áll. Az I-II. évfolyam augusztus 1-jén kitûnô vizsgaeredményt ért el a bizottság elôtt. A 10 hallgató közül hatan tízes pontszámot kaptak írásbeli vizsgájukra, de a legkisebb eredmény is 8,87-es pontszám volt.

– Hogyan telt a hallgatók nyara?

– A III. évfolyam gyûjtési vakáción volt júliusban és augusztusban. A választott témakörükhöz kapcsolódó kérdôívekkel kezdtek gyûjteni szülôhelyeiken, és ezt az anyagot a szeptemberi órákon mutatták be. Kacsó Vilmos például a berekeresztúri középkori templom történetérôl gyûjt, Tóth Gyula és Tóth Katalin Magyarsáros falu vallási tudatáról készít felmérést. Czirjék Lajos a mezômadarasiak vallásos népszokásait kutatja, Bíró Beáta Deményfalva egyik katolikus lakosának önéletrajzi elbeszélését készítette el, de közben a falu vallási életének népszokásairól is jelentôs anyagot gyûjtött. Márton Edit Nyárádszeredáról, László Gyöngyvér Nyárádköszvényesrôl folytat gyûjtést. A gyûjtött anyagot megegyezésünk szerint egyetlen nagyobb pályamunkává szerkesztjük, és a XI. Budapesti Néprajzi Gyûjtôpályázatra nevezünk vele, Vallási népszokások Maros megye falvaiban címmel.

– Indul-e új tanfolyam az új tanévben?

– Igen, újságban, rádióban hirdetjük már az októbertôl induló új I-II. évfolyam indítását. Az akkreditált tanfolyam elvégzését igazoló okiratot a Munkaügyi- és Népjóléti, valamint a Tanügyminisztérium illetékesei írják alá, és felhasználható iparengedély kiváltására vagy megújítására naiv mûvészek, iparmûvészek számára; a tanítóknak, tanároknak érdempontot jelent, s jogot biztosít arra, hogy választott tantárgyként néprajzórákat tartsanak a IV-VIII. osztályos tanulók körében. Hallgatóink most is 16 éves kortól iratkozhatnak be, felsô korhatár nélkül. Az elôadások október 1-jén kezdôdnek.

– Mennyi ideig tanulnak?

– A tanfolyam 80 tanórából áll, öt hónapon át folynak az elôadások szombati napokon, mikor nem köti rendes munkaidejük a hallgatókat, 10.30 órától 14.30-ig, a Marosvásárhelyi Népi Egyetem I. emeleti kistermében, a Rózsák tere 57. szám alatt. Érdeklôdni a 251-118-as számon lehet.

– Van-e valami újdonság a beiratkozásban?

– Igen. Mivel a lelkipásztorok, kántorok szombatonként a leginkább elfoglaltak, külön csoportot szervezünk számukra, ôk a hét elején járhatnak be valamelyik délelôtt, ha lesz rá igény, s legalább 15 jelentkezô.

A Beszélni nehéz!, a rádió Péchy Blankától öröklött nyelvmûvelô mûsora címének hallatán, sok évvel ezelôtt, megszeppentem. Ha nehéz beszélni, akkor óriási baj lehet, én magam, pici koromat kivéve, amikor, mint annyi más gyerek, magam is selypítettem, sosem tapasztaltam ilyesmit; ha tehettem, szívesen és sokat csevegtem, amikor pedig vendégek érkeztek, annyit "szerepeltem", hogy anyáméknak le kellett állítaniuk. Ma is szívesen beszélek és írok, nem érzem nehéznek az anyanyelvemet. Felfedezésre váró izgalmas és szép tartományainak bebarangolására aligha elég egy élet. Most azt mondja egy könyv, hogy beszélni – kell. Jelentem tisztelettel: egyetértek. Manapság, amikor boldog-boldogtalan csak úgy né, kommunikál, azt látom, hogy "csinálhat valamit" a mégoly pazar kommunikációs készségével valaki, ha nem tud beszélni.

Akiknek a beszéd- és nyelvmûvelô mûsorok készül(né)nek, azt hiszem, szintén nem lehet, nincs fogalmuk róla, hogy beszélni nem könnyû. Írni még annyira sem; fogalmazni pedig kész fájdalom. Legjobb a hályogkovács-beszélôknek, a nyelvi tudás minimumától is szûz gyorstalpaló, pénzen vett magán-médiadiplomás ártatlankáknak, akik mûsort vezetnek, riportoznak, kerekasztal-beszélgetnek, jópofiznak rendületlenül; kiforratlan egyéniségük maradékának feladásáig, a mindenre elszánt önfeláldozásig menôen "hajtanak rá", csak hogy mindenben megfeleljenek fônökeik roppantul trendi, ám totál szakmaidegen elvárásainak, hiszen halványlila fogalmuk sincs, hogy úristen, ôk tulajdonképpen fogalmaznak, még kevésbé, hogy prózában beszélnek, az pedig szivárványos hadova, hogy tudatában volnának mélyen barlangászó gondolati tevékenységüknek. Pláne, hogy azt irányítani is lehet(ne).

Brauch Magda tanárnô évtizedek óta vívja harcát a köz- és publicisztikai nyelv szélmalmaival, az édes és szép és helyes anyanyelvért, miközben tudva tudja, hogy minden száz magból tíz ha megfogan, kettô ha ki is kel, tíz cikkbôl egy-kettônek ér célba a mondanivalója; a folyamat hozama, akár a nevelésé, számszerûleg úgyszólván felmérhetetlen, csak az a néhány – olvasói, beszélôi, fogalmazói öntudatra ébredt személytôl érkezô – "visszajelzés", egykori diákok tétova köszönete, jólesô emlékezése jelenti az elégtételt: hogy mégsem volt hiába.

Rendíthetetlen hittel írja gondolatfutamait, nem csüggedhet, akkor sem, ha a tollhegyre tûzött nyelvi vétséget nemcsak saját példái illusztrálják, hanem ugyanazon lapszám egyéb közleményeiben "csakazértis" felüti fejét az elébb már egyszer kiirtott gyom.

Legújabb kötete hat tanulmányt (Beszélni kell, Nyelvi illem – régen és ma, Hibák és hibák, Nyelvi "leletekrôl" röviden, Idegen szavak az anyenyelvben, Új magyar nyelv?) és két rövidebb cikket (Még egyszer a '-szuk, -szük'- rôl, Terrorista nyelvmûvelôk?) tartalmaz. A kis példányszámú kötet anyagát szívem szerint részletekben újraközölném azokban a romániai lapokban, amelyek – ki tudja, miért? – nyelvmûvelô rovat nélkül jelennek meg. (Tudomásom szerint Murádin László ír heti rendszerességgel nyelvmûvelô cikket a kolozsvári Szabadságban, Komoróczy György a Hargita Népében, szerzônk az aradi Nyugati Jelenben; a partiumi helyzetet nem ismerem.)

Nézzünk egy kiragadott részt a Durvaságok a nyelvben címû alfejezetbôl: "Én még úgy tanultam és tanítottam az iskolában, hogy 'a forradalom bukása után – egyes vélemények szerint – Vörösmarty elméje elborult.' Mintegy öt- tíz évvel ezelôtt mégis így láttam viszont legjobb tanítványaim dolgozatában: '... egyesek azt állították, hogy Vörösmarty megbolondult.' Az egészben az volt a legszomorúbb, hogy tanulóim nem is értették, hogy mit kifogásolok: hiszen én is azt mondtam, legfeljebb más szavakkal." * Brauch Magda: Beszélni kell! Avagy használjuk anyanyelvünket. Nyelvmûvelô írások. Erdélyi Gondolat Székelyudvarhely, 2006

Idegölô játékot játszik a hatalom a Nyárádmente magyar gyermekeivel. Azon a tájon, amely Orbán Balázs szerint nemcsak Erdélyország, hanem az egész történelmi Magyarország legsûrûbben lakott vidéke egyben. Mely vidéken, hála a Fennvalónak, még születnek magyar gyermekek. Akik aranyfedezetei annak, hogy lesz élet e tájon.

Akik Bocskai István fejedelemmé választásának városkájában, itthon, szülôföldjükön szeretnének tovább tanulni. A Bocskai István Középiskolában. Annak ellenére, hogy a diáktársaikat kaszálja a román záróvizsga. S van tanáruk, aki eltanácsolja ôket innen.

Pedig a nyárádszeredai középiskola 50 éve ontja magából a jóérzésû, komoly, hálás érettségizetteket. Akikbôl nem lesznek Nobel-díjasok, de megállják helyüket bárhol az életben. Hisz közösségünk megtartó erejével feltarisznyálva röppennek ki innen.

Átverést játszik a hatalom a Nyárádmente magyar családjaival. Azokkal, akik anyagilag nem tudják megengedni maguknak azt, hogy tinédzser csemetéiket idegen városokban iskoláztassák. Akik ragaszkodnak ahhoz, hogy volt iskolájukat válasszák.

De a hatalom húsba vág. Tavaly megszüntette a humán osztályt, mert csak 13 tanuló jelentkezhetett abba. (A többieket elvágták a nyolcadik osztályt követô záróvizsgán.) Fôleg román irodalomból és nyelvtanból. Amit román anyanyelvûeknek írt könyvbôl tanítanak. Azoknak a gyerekeknek, aki román szót soha sehol máshol nem hallanak.

Érdekes módon Székelyföldön volt olyan eset, hogy egyetlen román rendôrgyermeknek osztályt adtak. Pár évvel ezelôtt végzett egy román osztályunk 9 gyermekkel. Magyar osztályt 13-mal nem lehet, románt 9-cel lehetett. (És az is az igazsághoz tartozik, hogy ezek közül a tanulók közül 4 magyar és 4 cigány volt. S csak egyetlenegy román nemzetiségû.)

Hintapolitikát játszik a hatalom a Nyárádmentével. Idén 24 gyermekünk kezdene a humán osztályban. De a tavalyi gondokra hivatkozva, most már nem akarja a tanügy a magyar humán osztályt visszaadni, egy szál reál osztállyal hagyva a líceumot.

Az ôrületbe kergetve a tanárokat, a szülôket, a gyerekeket. Hisz abszurd drámába illô a helyzet. Hiába akarnak ide járni tanulóink, máshová kellett beírni ôket, és máshová kellett leadni dossziéjukat. Mert a tanügy nem hajlandó osztályt adni részükre.

Miközben hozzánk, a nyárád-szeredai Bocskai István Középiskolába járnak, valójában még sehol sincsenek. Életük egyik legnehezebb küszöbén. Amikor kis lelkeiket amúgy is a bizonytalanság uralja. Se kinn, se benn nincsenek.

Ezek után gyakorló szülôként és pedagógusként egyetlen dolgot kérek csak hatalomba került magyar politikusainktól. Hogyha ez a 24 magyar diák a 2006/2007-es tanévet mégsem kezdheti itthon, szülôföldjén, Nyárádszeredában, akkor maradjanak ôk is otthon. Ne piknikezzenek mostanában városunk sporttelepén!

És soha ne szólják ki a szájukon többé azt, hogy kormányon vannak. S hogy magyar ember Románia miniszterelnök-helyettese. Aki ráadásul tanárember is, és nemcsak az oktatásért, hanem az európai integrációs ügyekért is felel.

És könyörgöm, ezek után azzal se kérkedjen többé soha senki, hogy a Maros Megyei Tanács elnök asszonya maga is magyar édesanya. Aki tavaly Bocskai- díjat kapott e szégyenteljes nemzetiségi megkülönböztetés helyszínén, Nyárádszereda városában.

Szenátorainkat és országgyûlési képviselôinket nem minôsítem.

Magyar fôtanfelügyelô-helyettesünkrôl jót vagy semmit. Ôt az algoritmus vitte oda. S azok a szavazatok, amelyeket szinte kikövetelt magának az a magyar szervezet, amely a kampányban hangszórókból bömbölt utcáinkon. S most mélyen hallgat.

"Itt piros! Hol a piros?" Vágja az átvert tanár, szülô, tanuló arcába a bizonytalanságot a hatalom. Miközben a hamisjátékosok körül jócskán forgolódnak magyarok is. Akik gyakran összekacsintanak a többségi fôcsalókkal. S tehetetlenül széttárják karjukat.

Sajnos, olyan vérünk is van, aki elégedetten dörzsöli össze tenyerét. Csak úgy. Mert neki az a jó, hogyha másnak nagyon rossz. Ô akkor elégedett.

Lehet, hogy egykor jobb lesz! De nem a mi iskolás gyermekeinknek!

Teke

Váratlanul nehezen nyert a felújított, a napokban újra megnyílt (két sáv még mindig nincs teljesen kész) pályán a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros nôi tekecsapata a Vointa Galac elleni bajnoki találkozón. Az elsô két párban a csapat két régi alapembere, Muntean Daniela és Martina Emese is vereséget szenvedett a közvetlen ellenfelétôl, Duka Tilda pedig katasztrofálisan kezdett, így hazai vereség kezdett kibontakozni, amire idôtlen idôk óta nem volt példa. Szerencsére a csapat korábbi "hamupipôkéje", Barabás Carmen kivételes eredményt ért el, így – noha a Duka Tilda helyére csereként beállt Luminita Medesan sem igazán csillogott – négy pár után legalább az egyiket sikerült megnyerni. A találkozó az utolsó két párban dôlt el, ahol egyetlen esély a kettôs gyôzelem volt. Ha Baciu Doina esetében ez nem forgott veszélyben, az ifjúsági Hategan Corina keze remegni kezdett, miután az elsô menetet megnyerte. A meccs a helyére állt Török Alexandra kezébe került, akinek a
"kedvéért" Seres Sándor edzô is átült Baciu Doina mögül. Az eredmény az utolsó gurításig késélen táncolt, végül azonban hat pár után 3-3-ra alakult az állás, s a több összesített pontnak köszönhetôen a házigazdák 5-3-ra megszerezték a gyôzelmet.

Eredmény: Romgaz-Elektro-maros – Vointa Galac 5-3 (3163- 3072)

Muntean Daniela 539 (0); Martina Emese 525 (0); Barabás Carmen 552 (1), Duka Tilda+Medesan Luminita 483 (0); Baciu Doina 563 (1), Hategan Corina+Török Alexandra 501 (1).

Röplabda

Ma délután 17 órától mutatkozik be a házigazda közönség elôtt a CSU Neumarkt Gaz alaposan felújított csapata az új bajnoki idényben. Az A1-osztály 2. fordulója keretében az újonc CSM Lugos lesz az ellenfél. A mérkôzést a szombati fordulóból azért hozták elôre, hogy lehetôséget biztosítsanak a házigazda csapatnak, hogy a hét végén Belgrádban egy nemzetközi tornán vehessen részt.

A marosvásárhelyi BC Mures válogatót rendez 1995- 96-ban született lányok számára az induló kezdô kosárlabda-csoportba. A válogatóra ma (szeptember 28.) délután 18 órától kerül sor a Bolyai líceum szabadtéri sportpályáján, ahol Szabó Tibor várja a jelentkezôket. Érdeklôdni a 0745-949132 telefonszámon lehet.

Kosárlabda Románia-kupa

Elsô hivatalos mérkôzésén mutatkozott be a marosvásárhelyi BC Mures férfi kosárlabdacsapata az új idényben. Az Atlassib Nagyszeben elleni kupaforduló elsôrendû kérdése a közönség számára az volt, hogy miként néz ki az új csapat, amelyben nem csak az idegenlégiós-garnitúra cserélôdött ki, de a belföldiek közül is csak néhányan (Trif, Soós, Cormos és Puscas) maradtak a tavalyi kerethez képest, közülük pedig csak Trif a kezdôember.

A vereség ellenére az elsô benyomás kedvezô, különösen, hogy a két amerikai, Brian McCullogh és Troy Selvey alig érkezett meg, közös edzésen még nem vett részt a többiekkel, ráadásul Mc’Cullogh kölcsön cipôben játszott az Egyesült Államokban eltévedt csomagja miatt. A hazatért Szászgáspár irányította együttes két igen jó negyedet játszott, különösen a harmadikban alkotott nagyot, amikor 21 pontot dolgozott le a félelmetes Nagyszeben ellen, végül azonban a fáradtság és az összeszokottság hiánya éreztette hatását.

A játékvezetést nem fogjuk értékelni, sokan ugyanis azt vetették a szemünkre, hogy túl sokat foglalkozunk a bírókkal, csupán egy statisztikai tényt közlünk: a mérkôzés jegyzôkönyvének tanúsága szerint a BC Mures játékosai 38-szor szabálytalankodtak, a nagyszebeniek 18- szor. Három hazai játékost (Trif, Puscas, Patru) küldtek ki öt személyi miatt, s egyetlen nagyszebenit sem.

Visszavágó október 3-án, kedden, addig azonban a BC Mures részt vesz a Zalaegerszegen rendezett Göcsej-kupa barátságos nemzetközi tornán.

BC Mures Marosvásárhely – Atlassib Nagyszeben 79:99 (19:17, 11:34, 29:13, 20:35)

BC Mures: Pora 12 (2), Trif 9 (1), Jakab 6, Szászgáspár 5 (1), Patru 2 – Selvey 22, McCullogh 19 (1), Fodor 2, Soós 2, Cormos, Puscas,.

Atlassib: Turner 34, Clavon 26 (1), Kabengele 22 (3), Mocanu V. 11 (1), Mocanu I. 2 – Kovács 3, Popa Calota.1, Ban.

Vezették: Doru Vinasi, Bertalan István (mindketten Kolozsvár), Dorin Fumu (Iasi)

Labdarúgó BL

A jobbik csapat nyert kedden este a Steaua – Olympique Lyon mérkôzésen, a labdarúgó BL E-csoportja keretében. A 0-3 azonban picit mégis túlzottnak tûnik, hiszen a Steaua nem játszott annyira alárendelt szerepet. Carlos azonban ismét igazolta, hogy Carlos Alberto Parreira nem véletlenül nem tartotta érdemesnek arra, hogy behívja Portugália keretébe, gyerekes bakija elrontotta tulajdonképpen a meccset, anélkül pedig érdekes lett volna látni, hogy mekkora erôfeszítésébe kerül a Lyonnak feltörni az addig kiválóan mûködô hazai védelmet.

Egy biztos: a Steauának nincs mit szégyenkeznie a vereség miatt, mint ahogy a kijevi mérkôzés utáni túlzott eufóriát követô világvége-jóslatokra sincs ok.

Eredmények:

E-csoport: Real – Dinamo Kijev 5-1; Steaua – Olympique Lyon 0-3. Állás: 1. Olympique 6 p. 2. Real 3 p. 3. Steaua 3 p. 4. Dinamo Kijev 0 p.

F-csoport: Benfica – Manchester United 0-1; Celtic – FC Koppenhága 1-0. Állás: 1. Manchester 6 p. 2. celtic 3 p. 3. Benfica 1 p. 4. FC Koppenhága 1 p.

G-csoport: CSZKA Szófia – Hamburger SV 1-0; Arsenal – FC Porto 2-0. Állás: 1. Arsenal 6 p. 2. CSZKA 4 p. 3. FC Porto 1 p. 4. Hamburger SV 0 p.

H-csoport: AEK Athén – Anderlecht 1-1; Lille – AC Milan 0-0. Állás: 1. AC Milan 4 p. 2. Anderlecht 2 p. 3. Lille 2 p. 4. AEK Athén 1 p.

A marosvásárhelyi Hadsereg téri piacon 2005. december 6-án keletkezett tûz felhívta az illetékesek figyelmét, hogy nagy rendellenességek vannak a megyeszékhely piacain. Igaz, addig csak a viszonteladók okoztak gondokat, illetve az egyes negyedbeli piacon tapasztalt zsúfoltság is. Közben leváltották a piacok közigazgatóságának korábbi vezetôjét, Core Cornelt, akit korrupcióval is vádoltak. Helyét Filimon Vasile vette át, aki azt ígérte, igyekszik korszerûsíteni a piaci szolgáltatásokat. Hétfôn a polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatón számolt be eddigi eredményeirôl, terveirôl, elismerve azt is, hogy még bôven van tennivaló a jelenlegi helyzet javításáért.

Filimon Vasile a sajtónak elmondta, hogy mind a mezôgazdasági, mind nem élelmiszertermékeket forgalmazó piacokon ellenôrizték az árusok jogi helyzetét. Megállapították, hogy több ezer szerzôdést kötöttek. Átláthatóvá tette az asztalok elfoglalásáért szervezett versenytárgyalást, s az új igazgató "hadjáratot" indított a viszonteladók ellen. Több, elsôsorban a Felsô-Maros mentérôl származó roma személyt értek tetten, amint korán reggel a piacra érkezô ôstermelôket arra kényszerítették, hogy árukészleteiket olcsón adják át nekik, majd ôk felárral kínálták azt a vásárlóknak. Az ügyben segédkezett a Cuza Voda utcai piac két alkalmazottja is, akik közül egyiket azonnal elbocsátották, míg a másik betegszabadságra ment, de rá is ez a sors vár. Filimon Vasile azt is elmondta, nagyon nehéz kiszorítani a piacról a viszonteladókat, hiszen jogilag rendelkeznek minden okirattal, családi vállalkozásuk van, mi több egyesek ôstermelôi bizonyítványt is beszereztek, de azon lesznek, hogy a versenytárgyalásokon ténylegesen azoknak adjanak eladási lehetôséget, akik valóban saját kezûleg termelnek. Intézkedéseik máris tükrözôdnek az árakban – vélte az igazgató, hiszen mióta kevesebb a viszonteladó, csökkentek az árak is. Mi több, a bevételek is nôttek. Míg 2005 júliusában 420 millió lejt inkasszált a piacigazgatóság, az idén ugyanabban a hónapban több mint 1 milliárd lej volt a bevétel.

További 1,5 milliárd lejre számítanak, hiszen a 2005. december 6-i tûz ennyi kárt okozott az igazgatóságnak, ezért beperelték a tüzet okozó céget. Az ügyrôl viszont még nem született törvényszéki döntés.

A korszerûsítéssel kapcsolatban Filimon Vasile elmondta, nemsokára hozzáfognak a Prodcomplex és a Cisnadiei utca közötti telken a Meggyesfalvi negyedben egy piac megépítéséhez. Erre 7 – 8 milliárd lejt szán majd a polgármesteri hivatal. Szóba került a Cuza Voda utcai, a November 7 negyedi és a kövesdombi piacon egy video- megfigyelôrendszer bevezetése is. Tárgyalásokat folytatnak az integrált diszpécserszolgálattal azért, hogy innen kövessék a monitorokat. Így remélik, hogy a zsebtolvajlást és egyéb rendellenességet, kellemetlenséget is kiszûrnek majd.

A lapunk arra volt kíváncsi, mit tesznek a piacokon tapasztalt zsúfoltság csökkentésére, illetve a piacok körüli forgalom tehermentesítésére? Filimon Vasile elmondta, léptek már ez ügyben, bár kétségkívül van még tennivaló. A Hadsereg téri piac körül több utcát egyirányúsítottak, ilyen jellegû intézkedést kell majd foganatosítsanak a November 7 és a kövesdombi piac körül. De ezt csakis a polgármesteri hivatal közlekedésrendészeti osztálya, illetve a rendôrség jóváhagyásával tehetik. A Cuza Voda utcai piacról kizárták a nagyobb tehergépkocsikat, s a jövôben belépôkártyás sorompót helyeznek ki, hogy csak azokból a gépkocsikból áruljanak, amelyek díjat fizetnek, s csak annyit engednek be, amennyi hely van. A ma sorra kerülô tanácsülés napirendjére tûztek egy olyan határozattervezetet, amelyben a Marosvásárhelyi Piacigazgatóság társul a Szabadság utca 110. szám alatti piactulajdonos cégével, a Mondo Trans Rt.-vel. Ennek célja, hogy felszabadítsák a Hadsereg téri piacot, illetve azt tervezik, hogy itt helyet adnak a mezôgazdasági termékek nagybani forgalmazásának is. Ugyanakkor egyes cégek átköltözése után átrendezik a Hadsereg téri piac elsô részében levô asztalokat is.

Filimon Vasile azt is elmondta, ilyenkor, ôsszel, az eltevések idôszakában felvették a kapcsolatot több almatermesztô farm vezetôségével és arra kérték, jöjjenek el termékeikkel a marosvásárhelyi piacokra is, hogy a lakosok elsô kézbôl, a nagytermelôktôl vásároljanak gyümölcsöt. Hasonlóképpen más ôstermelôket is arra ösztönöznek majd, hogy a piacigazgatóság közremûködésével hozzák el termékeiket, hiszen e hivatal célja a rend és fegyelem megôrzésén kívül a piacok és ezentúl a marosvásárhelyiek ellátásának biztosítása – közölte lapunkkal Filimon Vasile igazgató.

A múlt hét végén Solomon Adrian, a Moldvai Csángok Szövetsége alelnökének vezetésével néhány gazda a Bákó megyei Lujzikalagor községbôl megyénkbe látogatott az RMGE Maros – EGE meghívására a Gazdaképzés a Kárpát-medencében címû felnôttképzô program keretében, amelynek támogatója a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. Az egynapos látogatás során Dán Péter, a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô és Kutatóállomás mérnöke és dr. Benedek Barna székelyudvarhelyi állatorvos tartott szakelôadásokat az állattenyésztés, tejtermelés témakörökben. A vendégeket elkalauzolták a marosszentgyörgyi kutatóállomásra, az intézmény ernyei farmjára, végül egy székelyvajai magántehenészetet látogattak meg. Solomon Adriannal folytatott beszélgetésünk során alkothattunk képet a községben élô gazdák helyzetérôl.

Adrian 36 éves, ez év márciusában vett részt egyhetes tanfolyamon Magyarországon, amelynek célja az EU-csatlakozással kapcsolatos tapasztalatokat továbbadni a moldvai gazdáknak, felhívni a figyelmet a csatlakozással járó kihívásokra. A 7.500-as lélekszámú községbôl, 2.500-an külföldön dolgoznak, a csángó szövetségnek több mint 1.200 tagja van. Az alelnök többször próbálkozott tapasztalatcserét szervezni, de nagyon kevesen érdeklôdtek. Ennek több oka van, az elsô, hogy az ottani gazdák helyzete hasonló az erdélyi vagy magyarországi gazdákéval, mert nagyon kis parcellákat mûvelnek. Ennek az a magyarázata, hogy a családokban az utódok száma nagy volt, 6-10 gyerek, a földterületeket az örökösökre felosztották nagyon szétszórtan.

A szövetségben a gazdatársadalom aránya alacsony. A gazda fogalom nem illik rájuk, mivel nem jövedelemszerzés, hanem az önfenntartás, önellátás a céljuk, ami gyakorta ráfizetéses. Ezért is törekedtek meggyôzni tagjaikat, hogy ezt folytatni nem lehet, vagy szövetkeznek, vagy más tevékenységbe fognak.

A település állatállománya a 90-es években 300 körüli volt, de azóta csökkent, mert a fiatalok elvándoroltak külföldre, az idôsebbek már nem bírják folytatni az állattenyésztéssel járó, ottani körülmények közötti nehéz munkát. A családi gazdaságok egy-két állattal rendelkeznek, a településen alig 100 szarvasmarhát tartanak. Tejcsarnok nincs, egyetlen fejôgép sincs a faluban, a tejet helyben, egyesek Bákóban értékesítik. A legelôk nincsenek karbantartva, "elcsipkésedtek a szúrós növényekkel". Primitíven használják a legelôket.

A jövô? Solomon Adrian szomorkásan, de bizakodva mondta, nagyon reméli, a fiatalok, legalábbis egy részük, hazajön. Az az elképzelés, hogy hazatérnek és házat építenek. Szerinte elôbb vállalkozásba kellene fogniuk, megteremtve a megélhetést, hogy ne kelljen visszamenniük, s késôbb építsenek házat. A községben teljesen hiányoznak a szolgáltatások, hiányzik a kisipar, lenne, amibe fogni. Különben Adrian is 14 évet élt Magyarországon, ott járt külkereskedelmi fôiskolára, a szakmában dolgozott öt éven át. Hazajött, úgy érezte, a gyerekeknek kellenek a nagyszülôk is, kell a nagy család. Másrészt azt remélte, hogy itthon nyugodtabb környezetben fog élni, végül is ez a szülôföld, itt vannak a barátok, de sajnos, csalódott, mert a barátai külföldön vannak. A községet zömében magyarok, azaz csángók lakják, csakhogy a gyerekek már nem beszélnek magyarul.

A látogatás hasznos volt, mert újat láttunk az állattenyésztésben, tejtermelésben. Olyan emberekkel jöttem, akik kisgazdálkodók, de a faluban hallgatnak rájuk. Nagyon remélem, hogy beindul az a folyamat, amit úgy neveznek, hogy "lehet másképpen is csinálni, amit most kínlódva teszünk". Ez nem feltétlenül az állattenyésztésre, a mezôgazdaságra vonatkozik, hanem minden tevékenységi területre. Odahaza nincs, aki tájékoztassa az embereket, személyes tapasztalatom, hogy például a faluban a polgármesteri hivatalnak ez lenne egy nagyon fontos feladata, hogy mindenkiben tudatosodjon, milyen esélyek, veszélyek vannak, mit lehet egyáltalán kezdeni a községgel az EU- csatlakozás elôtt és után – zárta szavait Solomon Adrian.

A tulajdonjog azonnali átruházása történhet adásvételi, ajándékozási, valamint eltartási szerzôdés alapján.

Végrendelettel is lehet rendelkezni vagyonunk fölött, azzal a pontosítással, hogy ebben az esetben a végrendelet kedvezményezettjének majd hagyatéki eljárást is le kell folytatnia, mivel a végrendelet joghatását csak a végrendelkezô elhunytának napján fejti ki. Van az örökösök körének egy meghatározott része, akiket nem lehet kizárni az öröklésbôl, vagyis nem lehet ôket kitagadni. Ezeket nevezzük köteles részes örökösöknek. A köteles részes örökösök a következôk: a leszármazottak (gyermekek, ezek elhunyta esetén az unokák és így tovább), az elônyben részesített felmenôk, azaz a végrendelkezô apja és/vagy anyja, végül a túlélô házastárs.

Ha tehát a felsorolt köteles részes örökösök közül valaki vagy többen is életben vannak, a köteles részének megsértésével készített végrendelet általuk megtámadható lesz, és biztosra vehetô, hogy az örökségbôl végrendelettel kizárt köteles részes örökösök köteles részüket perben megnyerik a végrendeleti örökössel szemben. A román polgári törvénykönyv 841. szakasza a köteles részt egy gyermek, tehát egy leszármazott esetében a hagyaték felében, két gyermeknél a hagyaték kétharmadában, három vagy ennél is több gyermek esetében a hagyaték háromnegyedében állapítja meg, tehát a végrendelkezônek végrendeletében ezt vagy ezeket a hányadokat érintetlenül kell hagynia, a köteles részes örökösöknek fenn kell tartania, vagyis csak a rendelkezésre álló részt hagyhatja másokra, a fenti sorrendben tehát a hagyaték felét, harmadát vagy negyedét. Más a helyzet akkor, amikor a végrendelkezô a leszármazottak mellett túlélô házastársat is hátrahagy. Ennek köteles része az 1944. évi 319-es törvény szerint a hagyaték egynyolcada. Ha tehát a végrendelkezônek egy leszármazott és mellette túlélô házastársa maradt, köteles részük, együtt, a hagyaték felét és még egynyolcadát teszi ki, ha két leszármazott maradt a feleség vagy a férj mellett, köteles részük együtt egyenlô a hagyaték kétharmadával és még egynyolcaddal, ha pedig három vagy több leszármazó a túlélô házastárssal együtt örököl, köteles részük a háromnegyed hagyatékot és még egynyolcadát teszi ki. Az egészig, az 1/1 részt kitevô teljes hagyatékig fennmaradó részt bárkire lehet hagyni, mert ez különben a már említett rendelkezésre álló szabad rész. Ha nincsenek leszármazottak, ellenben élnek a végrendelkezô szülei vagy csak az egyik, és mellettük vagy mellette van vagy nincs túlélô házastárs, akkor a következô helyzetekkel állunk szemben:

Ha a végrendelkezô apja és anyja egyaránt életben van az örökhagyó elhunytakor és túlélô házastárs nincs, a két szülô köteles része egyenlô a hagyaték felével, ha viszont csak az egyik szülô van életben, a hagyaték egynegyedével.

Ha az örökhagyónak, vagyis a végrendelkezônek maradt túlélô házastársa, az ô köteles része egyenlô a hagyaték negyedével, amihez hozzá kell számítani a végrendelkezô apjának és anyjának fele részét, vagy ha csak az egyikük él, annak negyedét. A fennmaradó különbözetrôl, a rendelkezésre álló részrôl viszont már szabadon, megkötés nélkül lehet rendelkezni a végrendeletben, bárki javára.

Az is lehetséges, hogy a végrendelkezô, vállalva a kockázatot, kizárja az örökségbôl köteles részes örökösét, örököseit, vagy pedig úgy rendelkezik, hogy ezeknek/ennek a köteles résznél kevesebbet hagy. Ha a végrendelet közjegyzô elôtt készül, azt hitelesítik, a közjegyzô abban feltünteti, hogy hány köteles részes örökös van életben, milyen a rokonsági fok, hivatkozva a ptk. 841 és 843. szakaszára, és esetenként a túlélô házastárs öröklését szabályozó 1944. évi 319- es törvénynek a vonatkozó rendelkezéseire. A végrendelet érvényességének eldöntésénél, az öröklött hányadok meghatározásánál valamint az örökösi minôség megállapításánál mindig a végrendelkezô elhunytának pillanatában életben levô köteles részes örökösök számítanak. A közjegyzô vagy a bíróság a köteles rész betartását nem a végrendelet elkészítésének napjára visszamenve vizsgálja, hanem mindig a halál beálltakor fennálló helyzetet veszik figyelembe, mert a hagyaték a végrendelkezô halála napján nyílik meg.

A többi örökös: a testvérek, a testvérek leszármazottjai negyedfokig bezárólag, a többi felmenô, a nagyszülôk, dédszülôk stb., a távolabbi oldalágiak, a nagybácsik és nénik, az elsô unokatestvérek, a nagyszülôk testvérei törvényes örökösök ugyan, de nem köteles részes örökösök, amiért ôket végrendelettel teljesen ki lehet zárni az örökségbôl, anélkül, hogy ezt indokolni kellene. A végrendelet megtámadható az örökhagyó beszámíthatatlanságára hivatkozva, ha ez igazolható, vagy más, tartalmi, formai hiányosságokra hivatkozva.

Mellau György

Egy kiadós alvás után olyan dolgok is könnyen eszünkbe jutnak, amiket egy fárasztó nap végére teljesen kitöröltnek gondolunk – állítják chicagói kutatók a BBC News közlése szerint.

Az amerikai pszichológusok vizsgálatában részt vevô önkénteseknek egyszerû, de nehezen érthetô szavakat kellett meghallgatniuk. A nap folyamán többször ellenôrizték, hogy az adott szókészlet hány százaléka maradt meg emlékezetükben. Miután normális élettevékenységüket, munkájukat is folytatták, a nap végén tartott ellenôrzésen, fáradtságuk miatt, a résztvevôk már alig emlékeztek egy-egy szóra a hallott két tucatból. A pihentetô éjszakai alvás után azonban nyolcvanszázalékos sikerrel hívták elô a már elveszettnek vélt szavakat.

Amikor az agy elôször próbál emlékezni valamire, a memória gyakran bizonytalan, számos dolgot elveszettnek hisz. Más esetekben biztosnak érezzük, hogy emlékszünk az adott dologra, ám ez a "biztos" memória egészen addig jelent biztonságosan megôrzött lenyomatot, amíg újra elô nem hívjuk. Könnyen elôfordulhat, hogy az egyén rosszul ítéli meg, mire emlékszik és mire nem. A vizsgálat alapján kimondható, az emberi memória módosítható: amikor egy-egy újabb élmény feltölti, néhány elveszettnek hitt emlék megerôsödik, más, biztosnak gondolt emlék pedig elhalványul, vagy éppen törlôdik – összegezték eredményeiket a chicagói kutatók.

Minden ötödik kozmetikai szerben rákkeltô nitrozamint talált a Bajor Egészségügyi Hivatal szúrópróbaszerûen elvégzett vizsgálatai során, és elsôsorban a szempillafestékek és a szemceruzák érintettek nagymértékben – jelentette a Der Spiegel címû német hírmagazin online kiadásában.

A mostani vizsgálat azt mutatta ki, hogy a szempillafestékek, valamint a szemceruzák csaknem 40 százaléka tartalmazta ezt a vegyületet a bajorországi Oberschleißheim-ben lévô állami Egészségügyi Hivatal adatai szerint.

A nitrozamint igen erôs mérgezô hatása miatt csak technikailag elkerülhetetlen nyomokban tartalmazhatják a kozmetikumok. A szépségipar termékeibe szakértôk szerint úgy kerülhetett a mérgezô anyag, hogy a konzerváló eszközöket nem alkalmazták szakszerûen a gyártók. A piac ugyanis teljes mértékben nemzetközivé vált, ezért az importôröknek nincs minden esetben megfelelô információjuk a veszélyekrôl, olvasható a Spiegel online változatában.

A nitrátok lényegében nem mérgezôk, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely a rákkeltô nitrozamin kiindulási anyaga lehet. Az anyagot konzerválásra használják. Korábban már a sörben, füstölt húsárukban mutatták ki a jelenlétét, a múlt század nyolcvanas éveiben a söriparnak technológiai módosításokat kellett végrehajtania, hogy csökkentse a sör nitrozamintartalmát – olvasható a Der Spiegel honlapján.

A Megyei Munkaközvetítô Hivatal az inasképzés lehetôségeire hívja fel az érdeklôdôk figyelmét. A képzésben részt vehetnek olyan 16 és 25 év közötti fiatalok, akik nem rendelkeznek szakmai képesítéssel. A képzés magán- munkaszerzôdés alapján történik, a képzés szolgáltatói jogi személyek és a Munkaügyi Minisztérium által a 2005. évi 279-es számú törvény &eac