Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Véglegessé vált, hogy Románia és Bulgária 2007. január elsejétôl az Európai Unió tagjává válik. Az EU-bizottság jelentésének tartalma ugyan senkit sem lepett meg, napokkal, sôt hetekkel korábban lehetett ismerni nagyvonalakban a tartalmát, mégis valami olyasféle megkönnyebbülést okozott Bukarestben, mint a leánykérésre a szülôk nyilvánossága elôtt kimondott igen – holott a válasz már korábban ismert volt.

A hosszú évek kemény – noha nem mindig céltudatos vagy egyenes menetû – küzdelmét követô felszusszanás Bukarestben természetes, de csupán részfeladat- teljesítésnek tekinthetô, s erre a csatlakozás kimondását tartalmazó országjelentés is kitér. Nem lehet ugyanis nem észrevenni, hogy José- Manuel Barroso szinte minden bátorító igenhez azonnal a de szót is hozzátette. Mert csatlakozhatnak ám Kelet-Európa hamupipôkéi (hogyan is magyaráznánk meg a közös Európa iránti elkötelezettségünket, ha ezt megakadályozzuk, illetve megkockáztathatjuk-e, hogy ezen a stratégiailag fontos földrajzi régióban a kiábrándultság ellenôrizhetetlen politikai-gazdasági folyamatokat indítson be?), de – és következtek a feltételek – az unió nem kockáztathatja önmaga mûködôképességét azzal, hogy bizonyos területeken egyes tagállamaiban nem kellôképpen ellenôrizhetô folyamatok zajlanak.

Éppen ezért feltételek sorozata és szigorú ellenôrzési mechanizmus követi majd figyelemmel Románia elsô uniós lépéseit, nehogy az elkezdett, de sok esetben csak gyerekcipôben járó reformintézkedések megtorpanjanak, vagy – a kisebb ellenállás erôvonalai mentén – visszafordíthatóvá váljanak.

A megszusszanás természetes tehát, de a babérok számlálása igencsak nagy hiba lenne, Romániának ugyanis még legalább akkora – ha éppen nem nagyobb – utat kell megtennie addig, amíg valóban európai államnak tekintheti magát, mint amekkorát eddig megtett a rendszer- és fôleg a társadalmi gondolkodás területén.

Szándékosan nem térek ki ezentúl a Romániát – mikor jobban, mikor kevésbé, de állandó jelleggel – feszítô nemzetiségi kérdésekre, az önrendelkezés körül kialakult vitára, hisz a jelentés sem szentel neki nagy teret, bár foglalkozik vele.. Az EU-bizottság fontosabbnak tartotta az igazságügy, a mezôgazdaság, a korrupció gondjait, az oktatás és egészségügy problémái sem kerülik el a figyelmet, s jobbnak látta nem részletezni egy olyan kérdéssel, amiben a régi és tekintélyes uniótagok között sincs sok esetben egyetértés.

A közeljövôben az Európai Unió azonban nem kerülheti el ezeket a gondokat, amelyeket a kelet-európai új tagok (nem csak Románia) felvételével importált, s amelyek részét képezik azoknak a kérdéseknek, amelyeket a bôvítés után kell megoldania, s amelyrôl a jelentés úgy fogalmazott, hogy az egységes európai család megteremtését továbbra is célnak tûzik ki, de a további bôvítés elôtt az unió belsô gondjait, az EU-intézmények reformját kell megoldania. Azaz nem csupán Romániának van feladva a lecke.

A hazai közélet nagy meglepetésére, ellenzéki politikust javasolt Traian Basescu államfô a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) megüresedett vezetôi posztjára.

Basescu George Cristian Maiort, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorát javasolta a SRI élére, a Külföldi Hírszerzô Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségére pedig önnön tanácsadóját, Claudiu Saftoiut nevezte meg. A szenátus és a képviselôház vezetôi kézhez kapták a javaslatokat, amelyeket a parlamentnek kell jóváhagynia október elején.

Az államelnöki hivatal, a Cotroceni-palota közleménye szerint az államfô ragaszkodott ahhoz, hogy a SRI élén ellenzéki politikus álljon, Maiorra azután esett a választása, hogy konzultált a PSD- vel. E lépése általános meglepetést keltett, sokan biztosra vették, hogy a titkosszolgálatok megüresedett vezetôi székébe vagy kormánypárti politikus, vagy valamilyen "független szakértô" kerül.

Most már az a kérdés, hogy a parlamenti pártok a jelölteket valóban alkalmasnak tekintik-e, hiszen korábban már jelezték: csak akkor szavazzák meg Basescu jelöltjeit, ha szakmailag felkészült, "civil" személyek lesznek.

A szociáldemokraták igazságos döntésnek minôsítették a dolgot, mivel szerintük így kialakul az "egyensúly" a két hírszerzô szolgálat vezetésében. A kormánykoalíció egyik fô erejét alkotó Demokrata Párt (PD) nem bírálja a Cotroceni-palotát. Ezzel szemben a koalíciós szövetséges Nemzeti Liberális Párt (PNL) kissé zavarba jött. Adrian Iorgulescu liberális mûvelôdésügyi miniszter szerint az államfô "kezet nyújtott a PSD-nek" Maior kinevezésével, és szerinte pártjának komolyan el kell gondolkodnia a gesztuson.

A Marosvásárhelyi Táblabíróságon 10 órától tegnap is megtartották a "tiltakozási félórát". Dusa Anuta sajtószóvivô szerint egyetlen tárgyalást sem halasztottak el, csupán félórás késéssel kezdtek. A segédszemélyzet szakszervezeti vezetôje nem volt elérhetô, azonban Marinela Moldovan fôjegyzô elmondta, a bíróságon az írnokok, apródok tiltakozása nem befolyásolta a tárgyalások menetét.

Az igazságügyiek tiltakozása meghatározatlan ideig folytatódik – tájékoztatott a táblabíróság szóvivôje.

Tegnap Strasbourgban az Európai Parlament meghallgatta az Európai Bizottság Romániáról és Bulgáriáról szóló országjelentését, amelyet Olli Rehn bôvítési biztos olvasott fel. A bôvítési biztos szerint komoly elemzés nyomán döntöttek úgy, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1- jén az Európai Unió tagjává válik.

Olli Rehn kiemelte, hogy a két országban fôleg az utóbbi két évben komoly elôrelépés történt a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ugyanakkor kijelentette, hogy egy kontrollmechanizmus lép életbe, ami biztosítéka lehet annak, hogy a két ország tovább folytatja a reformokat.

José Manuel Barroso elnök szerint Romániát a csatlakozást követô három évben monitorizálják. A"kényes" pontok az igazságszolgáltatás, a strukturális alapok felhasználása és az élelmiszerbiztonság.

Isten hozta Romániát és Bulgáriát az Európai Unióba! – ezekkel a szavakkal fejezte be Olli Rehn az országjelentést, és 2007. január elsejét javasolta a csatlakozás dátumának. Romániának a csatlakozást követôen évente kétszer jelentést kell készítenie a reformok terén elért haladásról, ellenkezô esetben életbe léphetnek a védzáradékok.

Akik politikai játékokra spekulálnak, tévednek

Kelemen Atilla európai parlamenti megfigyelô az országjelentés vitáját és a szavazást követôen a lapunknak nyilatkozva nagyon fontos döntésnek nevezte, hogy Románia január elsején elnyeri a teljes jogú EU-tagságot. Mint elmondta, a felszólalók egyetértettek a döntésben, de figyelmeztettek, hogy azok, akik a csatlakozást követôen "politikai játékokra spekulálnak vagy elôrehozott választásokat próbálnak kiprovokálni, tévednek". Ugyanis, mondta, bár eltûntek a piros és a sárga zászlócskák, nagyon erôs és komoly monitorizálás tárgya lesz Románia, és az, hogy március 31-én is lesz egy jelentés, azt jelenti, hogy vannak elmarasztalandó területek és a védzáradékok bármikor életbe léphetnek. "Pár hónappal ezelôtt bíráltak engem, amikor azt mondtam, hogy a kifizetési ügynökségek mûködése nem megfelelô, s igazam lett. A felszólalók kijelentették, nem látják eléggé biztosítottnak ezeknek az ügynökségeknek a szervezését, felállítását". "Ugyanakkor öröm számomra, hogy a délutáni szövegben textuálisan megjelenik a kisebbségi törvény. Ennek a sorsát is követni fogják" – nyilatkozott végül Kelemen Atilla.

Romániának felelôs és stabil kormányra van szüksége

Mircea Geoana, a PSD elnöke üdvözölte az EB döntését, s több mint 10 éves munka eredményének nevezte. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot a csatlakozás szociális költségei miatt. Figyelmeztetett: január elsejétôl nem javul az életminôség, további erôfeszítésekre, komoly, felelôs és stabil kormányra van szükség. Erre, jelentette ki, a PSD
felkészült, mert a DA Szövetség nem képes rá.

Pár hónap múlva európai polgárok leszünk

Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közös sajtótájékoztatón üdvözölte az Európai Bizottság döntését. A miniszterelnök kiemelte, hogy Romániát ugyanolyan feltételek között vették fel az Európai Unióba, mint az elôzô tízet. Az Európai Bizottságot partnernek nevezte, a döntést pedig Románia erôfeszítéseinek az elismeréseként nyugtázta. Azonban felhívta a figyelmet, hogy január elsejétôl nem oldódnak meg automatikusan a problémák, komoly erôfeszítésekre van szükség az európai normák betartásához, különösen az igazságszolgáltatás és az élelmiszerbiztonság terén. A továbbiakban, jelentette ki, politikai és gazdasági stabilitásra van szükség.

A csatlakozástól az integrációig hosszú az út

– A feladatot teljesítettük –, jelentette ki Traian Basescu – A feltételeket nagyjából teljesítettük, a belépés egy állomás, az integráció még hosszú folyamat. Meg kell tanulnunk egy olyan közegben élni, amely állandó versenyre kényszerít bennünket – mondta az elnök. Figyelmeztetett az EU-tagság költségeire és arra, hogy január elsején nem ugrik magasra az életszínvonal. Ehhez erôs igazságszolgáltatásra, versenyképes mezôgazdaságra és üzleti környezetre van szükség. A csatlakozástól az integrációig hosszú az út, de célegyenesben vagyunk, mondta, és biztosított, hogy teljesíteni fogjuk a feltételeket.

Mózes Edith

Markó szerint a román-magyar viszony rendezését határozottan folytatni kell

– A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára külön elégtétel az, hogy Románia és Bulgária felvételére sor kerül 2007. január 1-jén. Azért elégtétel ez számunkra, mert meggyôzôdésem, hogy az RMDSZ, még akkor is, ha ezt az utóbbi idôben egyesek próbálják cáfolni, nagymértékben hozzájárult ehhez az eredményhez. Tette ezt azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben mindvégig a párbeszéd, az együttmûködés mellett szállt síkra, és az etnikumközi, egyáltalán nem könnyû problémákat politikai eszközökkel kívánta megoldani – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök azt követôen, hogy nyilvánossá vált a Románia és Bulgária EU-csatlakozásáról szóló utolsó országjelentés.

Meggyôzôdése, hogy a romániai magyarságnak sajátos érdeke fûzôdik ahhoz, hogy Románia mielôbb bekerüljön az Európai Unióba: ezáltal Románia és Magyarország határok nélkül együtt lesz egy közös Európában. Figyelmeztetett azonban arra, hogy problémáink nem oldódnak meg egyik napról a másikra, de, mint mondta, egy bizonyos történelmi korszak ezzel véget ért, kezdôdik egy másik, amely valószínûleg több lehetôséget kínál számunkra ahhoz, hogy a sajátos gondjainkat is megoldjuk.

Markó Béla külön kiemelte, hogy az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. "Az Európai Unió részérôl ez egy határozott jelzés, hogy a román-magyar viszony és általában a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok rendezését határozottan folytatni kell" – szögezte le a szövetség elnöke. Véleménye szerint a fölvétel után, egy határok nélküli Európában, ahol a decentralizáció, a szubszidiaritás egy nagyon egyértelmû elv, többletlehetôségeink lesznek a különbözô autonómiaformák kialakításában.

Az Európai Unió egységes szerkezetet alakít ki, jó brüsszeli irányítással, másrészt viszont ez csak úgy tud majd mûködni, hogyha a különbözô közösségek, régiók minél szabadabban lélegezhetnek – fogalmazott Markó Béla.

Emlékeztetett azonban arra is, hogy a keddi pozitív döntéshez valamennyi eddigi kormány tevékenysége hozzájárult, és ez valamennyi olyan politikai alakulat érdeme, amely következetesen cselekedett a csatlakozás érdekében.

Magyarország üdvözli, hogy Románia és Bulgária 2007 január 1-én csatlakozhat az Európai Unióhoz – közölte a magyar Külügyminisztérium szóvivôi irodája kedden.

A minisztérium közleménye szerint ugyanakkor a csatlakozással nem fejezôdik be a két ország felkészülése: mind a Bizottság, mind a tagállamok folyamatosan figyelemmel kísérik majd a jelentésben is felsorolt további feladatok teljesítését.

A Külügyminisztérium emlékeztet arra, hogy Magyarország mindvégig támogatta a két ország felvételét, elsôk között ratifikálta a két ország csatlakozási szerzôdését, s folyamatosan megosztotta csatlakozási tapasztalatait a felkészülés különbözô szakaszaiban.

Október elsején életbe lép a cukorbetegek kezelésére vonatkozó új országos program, melynek célja a betegek egészségi állapotának javítása a kezelés hozzáférhetôségének megkönnyítésével – jelentette be tegnap dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, aki elmondta, hogy a pénztár nyilvántartásában jelenleg 10.741 cukorbeteg van, közülük 3030-at inzulinnal vagy inzulinnal és szájon át bevehetô gyógyszerrel kezelnek. A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Silviu Morariu, a közegészségügyi hatóság igazgatója is.

Az új program több szempontból elônyösebb, mint az eddigi, hiszen Maros megyében mostanig mindössze 3 városban – Marosvásárhelyen, Marosludason és Segesváron – három szakosodott gyógyszertárban bocsátottak ki inzulint és szájon át bevehetô gyógyszert. Ez ahhoz vezetett, hogy a vidéken élô betegeknek be kellett utazniuk a szóban forgó városokba és itt gyakran hosszú sorokat kellett állniuk, amíg megkapták a kezelésükhöz szükséges orvosságot. Az október elsejétôl érvénybe lépô program szerint a cukorbetegek a szájon át bevehetô gyógyszereket a megye 119 gyógyszertárának bármelyikében (ha az Egészségbiztosítási Pénztárral szerzôdéses viszonyban van) beszerezhetik. Azok a cukorbetegek viszont, akiket inzulinnal vagy inzulinnal és szájon át bevehetô gyógyszerekkel kezelnek, továbbra is a zárt rendszerû gyógyszertárakban jutnak hozzá a gyógyszerhez.

– Bár az új program, mely szerint a gyógyszert ezután a családorvosnak kell felírnia, október elsején lép életbe, a cukorbetegeknek még a beütemezett programálás szerint a diabetológus szakorvosnál kell megjelenniük, akik októberre, novemberre és decemberre felírják az orvosságot. Miután a szakorvos megírta az orvosi ajánlást (scrisoare medicala), a betegnek saját családorvosánál kell jelentkeznie, aki nyilvántartásba veszi, s az eddigi 60 napi adag helyett 90 napra írja fel a gyógyszert. Maros megyében 311 családorvos írhat vényt cukorbetegeknek. Körülbelül decembertôl, januártól kerül át a vényírás feladata a családorvosokhoz – mondta dr. Csíki Zsuzsanna vezérigazgató, aki lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy gyógyszer nélkül maradnak, mert az Egészségügyi Minisztérium külön pénzalapjából biztosított lesz a szükséges gyógyszerkészlet. Ami lényeges könnyítést jelent a beteg számára, hogy a családorvosi kabineteket október 31-ig ingyenesen vércukorszintmérôvel, tesztcsíkokkal látják el, így helyben végezhetik el a vizsgálatot, kiiktatódik a laboratóriumi mérés.

A diabéteszprogramra országos viszonylatban 40 millió lejt utalt ki az Egészségügyi Minisztérium.

Méltatlankodó szülôk, cipekedô tanulók – ez a helyzet alakulhat ki, amennyiben a tantervet pontosan követik a tanítók, illetve, ha maguk a szülôk sem figyelnek oda arra, hogy melyik nap mire van szükségük csemetéiknek az iskolában, pontosabban az I-IV. osztályban. Hogy valójában van- e, kell-e legyen ok a felháborodásra a túl nehéz iskolástáska miatt, az alábbiak során kiderül.

Marosvásárhelyen az egyik általános iskolában a különbözô oszályok tanítói vállalták, hogy megosztják velünk, mikor mire van szüksége a gyereknek a tanórákon. Így Papp Enikô, Ungurian Enikô (I. osztály tanítói), Kopacz Enikô, Tôkés Katalin (II. osztály tanítói), Szilágyi Hajnal (III. osztályban tanít) és László Enikô (IV. osztály tanítója) pedagógusok számoltak be az általuk kért taneszközökrôl.

Elhangzott, hogy elsô osztályban átlagban napi 3 könyv és 3 munkafüzet vagy füzet szükséges, ezenkívül hetente van rajzóra, kézimunkaóra, valamint tornaóra. Második osztályban még kevésbé súlyos a táska, a három fôtantárgy mellett mindennap más-más melléktantárgyhoz szükséges tanfelszerelés kell. Harmadik osztályban hetente hét, naponta négy könyvet és füzetet használnak. Negyedikben a már meglévô környezetismeret, polgárismeret stb. melléktantárgyak mellett váltakozva földrajz- és történelemóra is van, idegen nyelvbôl pedig minden gyerek saját szótárt visz magával, heti három alkalommal. Harmadik, negyedik osztályban a román és a helyesírási szótárt is használják, ezt a tanítók maguk biztosítják. A könyvek vékony, mûanyag borításúak, nem nehezek, viszont méretük – az egyetemista füzetekhez hasonlóan – A4-es. Ezért különösképpen ajánlott a szélesebb iskolástáska, de nem feltétlenül a doboz alakú, kemény kötésû, ami nehezebb az átlagosnál. A munkafüzetek mérete is hasonló, viszont a rendes füzet legkevesebb 24, legtöbb 80 lapos legyen, utóbbi már a magasabb osztályokban. A fogalmazásfüzet a legtöbbször az osztályterem szekrényébe kerül a használat után. A gyerekeknek ezenkívül tolltartóra is szükségük van. Az elsôsök körében trend az "emeletes tolltartó", amelybe gyakran fölösleges tárgyak, így golyóstoll, filctoll is bekerül, ez pedig sok kicsi sokra megy alapon csak rátesz a táska súlyára. A melléktantárgyakhoz szükséges felszerelést általában az iskolában hagyják a gyerekek. Ez attól is függ, hogy a teremben van-e erre alkalmas, zárható szekrény.

Az elmaradhatatlan tízórai sem mindegy, hogy milyen csomagolásban kerül a gyerek táskájába, illetve a hátára. A javaslatok alapján a teát, vizet inkább pillepalackban, mint csavaros üvegben vigyék a gyerekek, az eledel sem kis dobozkába, inkább szalvétába kerüljön – hangzott el a tanítónôkkel lezajlott beszélgetés során.

Az iskolástáska megengedett vagy javallott súlyának egészségi vetülete is van. Az ügyben a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság iskola-egészségtannal foglalkozó orvosa, dr. Uifalean Gabriela kifejtette, az egészségügyi normák szerint, a sporteszközökre vonatkozóan a 16 éven aluli tanulók naponta nem használhatnak öt kilogramm (lányoknál), illetve tíz kilogramm (fiúknál) feletti súlyokat, sporteszközöket, amennyiben 50 méternél nagyobb távolságot kell megtegyenek. "Mindez a testnevelésórákon végzett gyakorlatokra vonatkozik. Van azonban egy külön kitétel is, amely az I-IV. osztályosok iskolástáskájára vonatkozik. Eszerint az említett kisiskolások két és fél kilogrammnál súlyosabb iskolástáskát nem cipelhetnek a hátukon, sem kézben, mivel annak komoly következményei lehetnek. Ha a táska a megengedett súlynál sokkal nehezebb, akkor gerincferdülést idézhet elô. Ebben a korban a gyerekek még növekedésben vannak, a gerinc növekedése még nem fejezôdött be, ezért fontos az egyenes állás és a helyes testtartás az iskola padjaiban is" – hangsúlyozta a doktornô.

A tények alapján levonható a következtetés: a tanítóknak közölniük kell a szülôkkel, hogy mikor mi kell bekerüljön az iskolástáskába. Azonban a szülôknek sem árt odafigyelniük arra, hogy a kisiskolás az aznapi tanfelszerelést másnap is ne vigye magával, ha arra nincs szükség.

A világnyelvek nemzetközi napjára szeptember 26-án a Liviu Rebreanu iskola V-VIII. osztályos diákjai nyelvtanáraikkal együtt ünnepi mûsort állítottak össze. Az ünnepségen nyolc osztály állt a közönség elé, a gyerekek Antal Gyopár, Cozlea Angela, Vultur Elena, Bányai Katalin, Cristian Maria Lucia, Petra Cerase és Oltean Ramona felkészítô nyelvtanárok segítségével verseket, énekeket, jeleneteket adtak elô angol, francia, német és olasz nyelven. A gimnázium immár negyedik alkalommal ünnepli meg a világnyelvek nemzetközi napját – tájékoztatott Antal Gyopár tanárnô, az ünnepség szervezôje. Alexandru Todea, a gimnázium igazgatója megnyitóbeszédében elmondta, iskolájukban immár hagyománnyá vált, hogy különös hangsúlyt fektetnek az idegen nyelvek oktatására, a gimnáziumban folyik angol, német és francia nyelvoktatás, illetve két intenzív angol osztályt is mûködtetnek a román tagozaton. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy diákjaik nagy része a város líceumainak kétnyelvû és intenzív nyelvosztályaiba irányul az általános iskola elvégzése után. A nemzetközi nyelvnap alkalmából a Longman kiadó könyvkiállítással állt a diákok rendelkezésére az iskola elôcsarnokában. Az angol nyelvû atlaszok, szakkönyvek, tankönyvek, meséskönyvek közül a gyerekek megvásárolhatták a nekik leginkább tetszôt. A könyvkiállítás két napig áll az érdeklôdôk rendelkezésére.

A Magyar Nemzet keddi számának elsô oldalán közzétett, Gyurcsány Ferencnek címzett levélben Mádl Ferenc és tíz más ismert értelmiségi úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosságra került májusi Gyurcsány- beszéd "egyértelmûvé tette az ország számára, hogy a teljes elôzô kormányzati ciklusban és azóta is Ön, majd kormánya éveken át tudatosan megtévesztette a magyar állampolgárokat az ország valós helyzetét illetôen, s ezzel lehetetlenné tette, hogy felelôs döntést hozzanak a 2006-os országgyûlési választásokon".

A levél írói szerint Gyurcsány Ferenc számára nem vállalható tovább a kormányfôi felelôsség "a demokrácia erkölcsét és az állampolgárok alkotmányos döntési szabadságát fenyegetô pusztító következmények miatt".

"Vannak rendkívüli helyzetek, amikor egy politikus éppen visszavonulásával teheti a legtöbbet a hazájáért. Ezt kérjük most Öntôl!" – végzôdik a Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levél, amelyet a volt köztársasági elnök mellett többek között Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Sára Sándor filmrendezô, Szokolay Sándor zeneszerzô és Zlinszky János volt alkotmánybíró írt alá.

Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta: Mádl Ferencnek joga van ezt a kérést megfogalmazni. Hozzátette: az MSZP és az SZDSZ teljes bizalmáról biztosítja a miniszterelnököt, ezt a parlamenti szavazásokon kifejezésre juttatta, és ezután is teszi majd.

Nem Mádl Ferenc fogja megmondani, hogy az MSZP mit cselekedjen – közölte Szekeres Imre.

Kedden éjfél után mintegy háromszázra csökkent a budapesti Kossuth téren tüntetôk száma, akiket a szervezôk kívánságmûsorral szórakoztattak keddre virradóra. Hétfôn a nap folyamán Sólyom László köztársasági elnöknek és Szili Katalinnak, az Országgyûlés elnökének juttattak el petíciót a tüntetôk, amelyben megfogalmazták követeléseiket, amelyeket a házelnök megbízásából a parlament civil irodájának vezetôje vett át.

A Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Hargitay András egykori világbajnok úszó, Melocco Miklós szobrászmûvész és Kelemen András fideszes parlamenti képviselô által is aláírt petíció alkotmányozó nemzetgyûlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követeli. Kelemen András fideszes országgyûlési képviselô az MTI-nek azt mondta, a petíció aláírása elôtt nem egyeztetett a Fidesszel, de ennek szükségét sem látta.

Az érintettek ugyanezt a petíciót eljuttatták Sólyom László köztársasági elnöknek is. A Kossuth téren tüntetôk csoportjai között az elmúlt napokban kialakult feszültség is megoldódni látszott hétfôn.

A Kossuth téri demonstráció szervezôi egységesek, sem szervezôi, sem politikai ellentét nincs közöttük – hangsúlyozza hétfô esti közleményében a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) nevében Takács András és Halász József, akik – mint írják – egyetértenek Makovecz Imre és Papp Lajos szándékaival, tevékenységüket "jószolgálati tettként értékelik".

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nem azonos a Makovecz-féle csoporttal, csupán egyetértenek bizonyos kezdeményezésekben – jelentette ki hétfôn a Kossuth téren a bizottság egyik tagja.

Az elôzô napokhoz képest alábbhagyott a rendôri készültség, kedden a Kossuth téren, ami elsôsorban a sorfalat álló rendôrök számában és felszerelésében mutatkozik meg.

A rendôrök már golyóálló mellényt és rohampajzsot sem viseltek.

Ötven ember volt kedd délelôtt a téren, ahol egyre nô a lakósátrak száma: míg tegnap csak 16-ot számolt össze az MTI tudósítója, addig keddre néggyel több, vagyis 20 áll a tér egyik árnyékos oldalán.

Az emberek közül többen a füvön ücsörögtnek, napoztnak, mások szendvicsekért álltak sorban.

Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök keddi Magyarországon tett hivatalos látogatásán lerótta kegyeletét az 1956-os mártírok rákoskeresztúri sírhelyénél.

Az olasz köztársasági elnök egynapos hivatalos látogatásának elsô útja a rákoskeresztúri Új Köztemetôbe vezetett.

Az 1956-os emlékmûnél díszôrök fogadták az államfôt, aki elôbb megkoszorúzta az emlékmûvet, majd a kétperces csend és fôhajtás után kíséretével Nagy Imre sírjához vonult, ahol virágcsokrot helyezett el. Ezután megtekintette a forradalom erdélyi mártírjainak emlékmûvét.

Giorgio Napolitano a temetôben tett látogatását az 1-es parcellában zárta, ahol lerótta kegyeletét az olasz katonák sírjánál.

A veterán olasz politikus idén májusban lett az Olasz Köztársaság államfôje, és Sólyom László köztársasági elnök a megválasztásához gratuláló levélben meghívta ôt az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségekre.

Az idén Svájc vezeti a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi listáját, a tavalyi negyedik helyrôl elôrelépve. Az eddig vezetô Egyesült Államok csak a hatodik, míg Magyarország a 41. helyre csúszott vissza a tavalyi 35. helyrôl a számos versenyképességi tényezôt figyelembe vevô vizsgálatban.

Jelenleg Svájc után Finnország és Svédország a leginkább versenyképes gazdaság a világon, megelôzve Dániát, Szingapúrt és az Egyesült Államokat. Az elsô tíz ország között ezután Japán, Németország, Hollandia és Nagy-Britannia következik. A 125 ország közül a legutolsó Angola, amelyet Burundi és Csád elôz meg az utolsó helyeken.

Svájc esetében a genfi székhelyû fórum a jól fejlett infrastruktúrát, a kutatások erôs támogatását, a szellemi tulajdonjogok szilárd védelmét és a kifinomult üzleti kultúrát emelte ki elsôdleges versenyképességi húzóerôként.

A legtöbb nyugat-európai ország nagyjából stabil teljesítményt mutat az elôzô évhez képest a versenyképesség tekintetében, Olaszország viszont több helyet visszacsúszott – a 38. helyrôl a 42-re – elsôsorban tartós makrogazdasági és intézményrendszeri gyengesége miatt.

Az újonnan csatlakozott uniós államok közül Észtország áll a legelôkelôbb helyen a listán, a 25-en, tavaly a 26. volt. Csehország a 29., megôrizve tavalyi helyezését, Szlovénia a 33., a tavalyi 30. helyezés után. Lettország a 36. – tavaly 39. volt – Szlovákia a 37., a tavalyi 36. hely után. Litvánia a 40., – tavaly a 34. volt – Lengyelország a 48., a tavalyi 43. helyrôl visszacsúszva.

Az Egyesült Államoknál a nagy védelmi és belbiztonsági kiadási kötelezettségek, a további adócsökkentési tervek és hosszabb távon az egészségügyi és nyugdíjkiadások aggasztó pénzügyi kihatásai, párosulva az alacsony megtakarítási hajlandósággal, a rekord folyómérleg-hiánnyal és a rosszabbodó amerikai nettó adósi helyzettel a nemzetközi üzleti világ véleménye szerint nem elhanyagolható kockázatot jelentenek az átfogó versenyképességre.

A világ vezetô gazdasági hatalmai közül Oroszország kilenc helyezést romlott – az 53. helyrôl a 62-re esve vissza – elsôsorban amiatt, mert az ország igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségét a megkérdezettek kedvezôtlenül ítélik meg.

Kína ugyancsak visszaesett, a tavalyi 48. helyrôl az 54.-re: bár tartósan gyors növekedés, alacsony infláció és magas megtakarítási hajlandóság jellemzi a kínai gazdaságot, a bankrendszer gyengesége miatti aggodalmak, a viszonylag alacsony arányú mobiltelefon-, számítógép- és egyéb információtechnológiai eszközellátottság, valamint a közép- és felsôfokú oktatásban résztvevôk viszonylag alacsony aránya kedvezôtlenül hatnak az ország versenyképességi megítélésére.

Frunda György a múlt pénteken kapta kézhez a Szekuritáté Irattárát Felügyelô Tanács (CNSAS) döntésést, hogy nem volt szekus kollaboráns. A határozat szerint: 1. Frunda György (Gheorghe), Károly és Éva Magdaléna fia, született 1951. 7. 22-én, nem volt ügynök / nem kollaborált a kommunista politikai rendôrséggel. 2. Jelen határozat ellen a CNSAS Kollégiumánál lehet óvást tenni, a közlés idôpontjától számított 15 napon belül. 3. Jelen határozat elôírásait az okiratok jogi irodája iktatja, amely Románia Hivatalos Közlönye III. fejezetében fog megjelenni. 11

Frunda 1996-ban és 2000-ben államelnökjelölt volt az RMDSZ színeiben, a törvény elôírta, hogy saját felelôsségre nyilatkozzanak, hogy nem mûködtek együtt a szekuritátéval. '96-ban még a szekuritáté bocsátotta ki a bizonyítványt, amelyben az állt, hogy semmiféle kapcsolata nem volt a szekuritátéval. Ugyanez állt a 2000- es bizonylatban is. A szenátor 2000-ben, kérte, hogy olvashassa el a dossziéját. A kérést a CNSAS visszautasította. 2004-ben, a választások idején saját felelôsségre nyilatkozta, hogy nem volt szekuritátés múltja.

– Augusztusban robbant a hír, hogy Frunda Györgyöt is vizsgálja a CNSAS.

– Épp szabadságon voltam Görögországban, amikor meghallottam, hogy hálózati dossziém van.

– Mit érzett, amikor tudomást szerzett a dossziéról?

– Az érzés, azt hiszem, hasonló volt ahhoz, amikor az orvos bejelenti, hogy rákos vagy. Hazajöttem, azonnal sajtótájékoztatót tartottam, még mielôtt a dossziémat láttam volna. Attól féltem, hogy közben
"becsúsztatnak" hamisított okiratokat, de ilyesmirôl nem volt szó. Az én esetemben eltûntek iratok.

– Mégiscsak volt hálózati dosszié. Ha nem volt szekus múltja, hogyan történt a dolog?

– Azért volt hálózati dossziém, mert engem kétszer megpróbáltak beszervezni. Elôször azért, mert meglátogatott egy külföldi barátom, utána hívtak a szekuritátéra, hogy ha jelentéseket teszek nekik, nem büntetnek meg. Írásba adtam, hogy nem vagyok hajlandó együttmûködni, utána azt mondták, írásba kell adnom azt is, hogy ezeket a megbeszéléseket nem hozom nyilvánosságra. Mindkettôt aláírtam. Az én dossziémból az elsô eltûnt. A második megvan. Nekem nincs elkötelezettségem, nincs fedônevem és nem írtam egyetlen jelentést sem senkirôl. Augusztusban, a dossziém elolvasása után kértem, hogy a kollégium hallgasson meg. Szeptember közepén került erre sor, ahol elmondtam az esetemet, de a törvény hiányosságairól is beszéltünk. Most tárgyalja a szenátus jogi és emberjogi bizottsága a 16-os sürgôsségi rendeletet, amely módosítja a CNSAS-törvényt.

– Azt mondta, két beszervezési kísérlet is volt. Melyik volt a második?

– Arról én nem is tudtam, de érdekes módon ismerem azt a szekus tisztet, aki ezt aláírta.

– ???

– Volt egy jelentés, amelyben dicsértek, hogy milyen szép és jó fiú vagyok, s ezért javasolták a beszervezésemet. Eltelt másfél év s nem sikerült nekik.

– És errôl nem tudott?

– Nem tudtam, hogy be akartak szervezni. Engem soha meg nem hívtak, nem mondtak semmit. Csak megjelent egy jelentés. Illetve volt egy beszámolóm egy külföldi utamról, mert törvény kötelezte azokat, akik külföldön voltak, hogy jelentsék, mit csináltak, kivel találkoztak. Ezt aláírtam. A szekus, aki megpróbált beszervezni, ezt a jelentést lemásolta, és kinevezte információnak. Az eredeti a rendôrségen van. A fônöke nem fogadta el, ráírta, hogy ez az ember "nu este informator", és nem is akar besúgó lenni. Ezután a szeku parancsnoka jelentést írt, hogy Frunda György nem jelent meg a megbeszéléseken, irredenta, rendszerellenes, és javasolta a dosszié lezárását.

– Mikor történt ez?

– A '80-as évek közepén. Ennek alapján döntött a CNSAS, hogy nem voltam a politikai rendôrség embere. De el kell mondanom, hogy hiányoznak olyan részletek, amelyekbôl kiderül, hogy engem megfigyeltek: lehallgatták a telefonomat, s vannak névtelen feljelentések is.

– Ennek ellenére, egy interjúban a Maros megyei szekuritáté volt parancsnoka azt állította, hogy szóbeli információkkal szolgált, amiért '89-ben a tanárnô feleségének két nap alatt útlevelet adtak, hogy kiutazzon Magyarországra.

– Ebbôl csak annyi NEM igaz, hogy sohasem voltam nála, '89- ben nem voltam megnôsülve, a mai feleségem orvos, és nem volt akkor Magyarországon. Az interjúra replikáztam, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy 2006-ban még mindig a szekusok "osztják a kártyát". Ha elfogadjuk az ilyen nyilatkozatokat, bárkit be lehet sározni egy szekus tiszt kijelentése nyomán. Ezt kivédeni nem lehet.

– Gondolja, hogy véletlen, hogy olyan személyek, akik erkölcsileg és jogilag felelôsek azért, ami '89 elôtt történt, akik embereket zaklattak, meghurcoltak, ilyen vádakkal állnak elô?

– Nem, nem véletlen. Azt jelenti, hogy Maries elvtárs együtt dolgozik olyan elvtársakkal, akik le akarják járatni az RMDSZ véleményformáló vezetôit. Sokakat zavar, hogy 2001-ben az Európa Tanács elfogadta egy jelentésemet, amely például megtiltja a szekusoknak, vagyis a mostani Hírszerzô Szolgálatnak, hogy gazdasági és kereskedelmi tevékenysége legyen. Amely elôírja, hogy a szolgálat élén egy miniszter legyen, aki számon kérhetô, akit le lehet váltani, felelnie kell a parlament elôtt. A Román Hírszerzô Szolgálat egy feltételt sem teljesít e három közül. Ugyanakkor azt is mondtam, hogy ne legyen, csak két belsô hírszerzô szolgálat, de Romániában sokkal több van. Ilyen körülmények között normális, hogy engem támadnak. Nem véletlen, hogy azért is támadnak, mert azt kérem, hogy a fôügyészt ne egy személy, hanem egy testület nevezze ki. Ugyanígy támadják Markó Bélát, és még sokat közülünk olyanok, akik nem tudják politikai céljaikat elérni.

– Kikre gondol konkrétan?

– Azt gondolom, ebben magyarok is vannak. Hogy kiknek az érdeke, a közvéleményre bízom, döntse el. De sok politikusnak érdeke, hogy az RMDSZ-t kiszorítsa a parlamentbôl, hogy a magyarságot éppúgy, mint a németeket, a zsidókat, a romákat, ukránokat vagy a szerbeket, egy ember képviselje.

– Azzal is vádolják önt, hogy a diktatúra idején Gheorghe volt, s csak a rendszerváltás után lett György. Vagyis amolyan konjunktúralovag.

– Hallottam azt is, hogy román zsidó vagyok, azért nem fogadott be a PUNR, s álltam be az RMDSZ-be. Én a nevemet Szakács Györgytôl, az anyai nagyapámtól örököltem, és büszke vagyok rá. De 1951-ben, amikor születtem, a törvény szerint minden keresztnevet románra kellett fordítani. Így lettem Gheorghe. 1990 után, miután megjelent egy kormányhatározat, az RMDSZ felkérte mindazokat, akiknek romásítva volt a keresztneve, hogy magyarosítsa. Így lettem György. De ha 89 elôtt román lettem volna, akkor a barátaim nem Gyurinak, hanem Ghitának szólítanának.

– Mi a garancia arra, hogy azok, akik szavazással adnak, úgymond, erkölcsi bizonyítványt, minden gyanún felül állnak? Erkölcsi kérdésekben lehet egyáltalán szavazással dönteni?

– Nem minden, ami törvényes, erkölcsös, és nem minden, ami erkölcsös, törvényes. A törvény úgy volt elképzelve, mint egy erkölcsi büntetés. Mert, ha valaki szekus kollaboráns volt, az nem jár jogi következményekkel. Remélem, a kollégium 11 tagja becsületes.

– Ki vizsgálta felül azokat, akik másoknak az erkölcsérôl szavaznak?

– Nem tudom. Ezért kértük – és a 16-os sürgôsségi kormányrendeletben benne van –, hogy mindenekelôtt annak a 11 embernek a dossziéit vizsgálják ki, akik erkölcsi ítéletet hoznak, majd mindenkiét, aki az intézményben dolgozik. Ezzel kellett volna kezdeni.

A hét végén újabb rangos rendezvénysorozat, a Hivatásos néptáncegyüttesek találkozója zajlik Marosvásárhelyen – a céhes város történetében elôször. Az amúgy negyedik alkalommal megszervezendô találkozón öt hivatásos együttes vendégszerepel: pénteken a nagyváradiak a Városi komédia, az udvarhelyiek a Zeng a lélek, míg a helyi, vendéglátó Maros Mûvészegyüttes A víz szalad, a kô marad címû elôadással lép fel, szombaton a Hargita Néptáncegyüttest láthatjuk, ôk a Csudatarisznya címû produkcióval szerepelnek, majd a Háromszék viszi színre A helység kalapácsát. A találkozónak a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház ad otthont, annak nagytermében lesz a gálaest is – a Maros Mûvészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület közös, illetve a Romániai Magyar Néptáncosok Szövetsége társszervezésében bemutatkozó fesztivál rangosnak és nívósnak ígérkezik: íme a fellépôk, mûsorok rövid leltára.

A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. A folklórmûsorok mellett egyéni arcvonalát méltán nagy sikernek örvendô táncszínházi elôadások határozzák meg. Több mint 1000-szer léptek közönség elé, vendégszerepeltek Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Svájcban, Olaszországban, Portugáliában, Lengyelországban és a távoli Novoszibirszkben is.

Petôfi Sándor "hôskölteménye", az 1844-ben íródott eposzparódia valóságos néptánc-bohózatként születik újjá. A széles tenyerû Fejenagy és Szemérmetes Erzsók viszontagságos csapszéli szerelmének bimbózása s a csalánverte falu népének ármánykodása sokféle zenei tréfa, mulatság alapjául szolgál.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes három évtizedes múltra tekint vissza, hivatásosként 16 éve mûködik. Több sikeres európai turné, folklór- és gyermekmûsorok, valamint táncszínházi produkciók fûzôdnek nevéhez. Táncosai közül már jó néhányan alkotókként, koreográfus- rendezôként is bemutatkoztak, ezáltal az együttes megszülte nemcsak elôadómûvészeit, hanem oktatóit, vezetôit is.

Idén fennállásának ötödik évtizedét ünnepelte az intézmény, amely szinte 50 esztendeje fejt ki szakadatlan tevékenységet hivatásos együttesként. Tápláló forrásai fôleg a magyarok, románok és szászok lakta kelet- erdélyi falvak világából fakadnak, ezekhez járul hozzá a cigányság mondhatni festôi és egzotikus jelenléte.

A Fehérlófia mesejáték- táncjáték, zenéje népzenei gyökerekbôl táplálkozik, de mégsem népzene. Megtalálható benne középkori dallamtípus és verbunk, székely és erdélyi román népzenei elemek, illetve balkáni zenei hatás. A zenei humor, a paródia tartja össze a zenét, ami néha groteszk hatást vált ki, a koreográfia keveri a néptáncot és a kontakt tánctechnikát. Követi a mese dramaturgiáját, de táncnyelven meséli el, közvetíti azt.

Az Udvarhely Néptáncmûhely a 2005/2006-os évadban mutatta be a Zeng a lélek címû táncjátékot, amely a Zeng a magosság címû Tamási-novella alapján készült. Az elôadás az önállósodás és újraalakulás óta az elsô reprezentatív bemutató, amellyel az Udvarhely Néptáncmûhely vissza kíván kerülni a köztudatba.

A katonaság fontos próbatétel volt a székely férfiak életében, hiszen akár három évig is távol maradtak szeretteiktôl, háború esetén a hazatérés sem volt biztos. Mulatság elôzte meg a székely legények bevonulását, de vajon boldogok voltak-e valójában? A bevonulás pillanatában gondoltak-e szeretteikre? A viszontlátásra? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a táncjáték, a közönség elé vetíteni a titkot, amely a harciast, keményt mutató, katonának induló férfiak szívében van.

2002 februárjában, a megyében mûködô amatôr táncegyüttesek és a táncház táncosaiból jött létre. Mára már önálló intézményként, Erdély ötödik magyar hivatásos táncegyütteseként tartják számon. A négy év munka eddigi eredménye három önálló táncszínházi mûsor, valamint különbözô folklórmûsorok.

Ez a falusi legény, akirôl történetünk szól, még eredeti és hamisítatlan. Értékrendszere egyszerû, de egészséges, saját identitással rendelkezik. A város talán ennek hiányától szenved a legjobban. Társadalma eklektikus, kétszínû, esetleg sokszínû, utánzásra van beállítva. Az utánzás iránymutatója a nagyváros, ahol a pénz jegyében megszületik az ideál és a neki megfelelô idol. Így aztán a kisváros utánozza a nagyvárost, a falu – ez nem az a falu, ahonnan a fôszereplônk származik – pedig a kisvárost. De manapság minden leegyszerûsödik. Órák, percek kérdése, hogy az imádott csillagjelölt, sztár megjelenésérôl értesüljünk – hirdeti Városi komédia címû produkcióját a Nagyvárad Táncegyüttes.

Telenézô

A konzerv finom valami, ezt hittük, amikor sokat éheztünk, és éheztünk eleget, fôleg városi kajákra éheztünk, mert az avas szalonnát már nagyon untuk, avas szalonnával a mégoly friss tojásból készült rántotta is pocsék. És a nyüves húst a házaló cigányoknak adta nagyanyám, némileg skót képpel, abból is lehetett volna jó ízû levest fôzni, a szûrôszitát pedig azért találták ki, hogy... A konzerv hetente egyszer jelenthetett valamit, aki bírta a gyaloglást, az átalvetôzést, és el is tudta adni a portékáját, zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, tojást, vagy csak vackort, volt idô, hogy azt is szétkapkodták. A csúcs: friss vekni és szebeni szalámi, ezt azonnal elpusztította a család, mihelyt az átalvetô szerencsésen hazajutott a piacozóval. Gyalog. A konzerv maradt a boldogabb napokra, hadd jelezzem, többnyire paszulykonzerv volt, néha marhahús, mikor nem tudta elolvasni a címkét nagyanyó, vagy hal, a haltól féltünk, mert nem lévén még patakunk sem, nem tudtunk úszni, és egyszer kenderáztatáskor fehér hasú döglött halak jöttek szembe velem a Küküllôn, azóta nôt sem bírok fehér hassal látni.

A konzerv nálunk a világ végére szánt tartalék volt, ha semmi eledelünk nem maradt, a nyüves csontokon kívül, amelyeket sosem fôzött meg nannyó, akkor vettük elô, néztük az asztal közepén, mint valami szent ereklyét, amelyhez nem illik hozzáérni, csak tisztelni ildomos. Egyszer megbicskáztam egy halasdobozt, rettentôen büdös volt, hazajöttek a felnôttek a mezôrôl, nem vertek meg, de éreztem, hogy tudják, mi történt. Bûz töltötte be az amúgy sem szagtalan konyhát. Azóta sem tanultam meg úszni.

Két évvel késôbb ismét torkoskodáson kaptak, egész befôttesüvegnyi hecserlit zabáltam föl, seggvakarót. Kíváncsi voltam ugyanis, vakar-e. Nem vakart, hittem a csordapásztornak, hogy az voltaképpen egyéb. Hecsempicsa. (Valaki beüzent, ne írjak efféléket. Bocsánatot kérek, nem találok mentséget...)

Mire jó az efféle egy tévés jegyzetben? Konzervet nézek a marosvásárhelyi tévében. (Azért írom kisbetûvel, hogy majd nôjön föl.) Fel volt már bontva. A felbontott konzerv büdösebb a többinél. Ez viszont egy üde felbontott konzerv volt. Ha jól jegyeztem meg a nevét (van-e, ki nem ismeri?), Bíró Zsolt beszélgetett Koszorús Kálmánnal és feleségével, Ötvös Marikával. Szélyes Sándorról. A fô beszélgetôtárs azonban Szélyes Ferenc színmûvész volt. A mikházi csûrfesztiválról. Ahhoz képest, hogy mennyi híres embert adott, lehetne jobb a rönomméja ennek a drága falunak. A faluszínház pompás találat, aszfaltozott bekötôutat és közmûvesítést hoz(zon mihamarabb). Mikháza a világ közepe, és most már egyszer s mindenkorra Szélyes Sándor harmatos bölcsôháza. (Akik szégyellik Kacsó Sándort, egyszer talán olvasni is megtanulnak, akik pedig Mikházát a magyarok térképén több csillaggal is jelölnék, nemsokára jó pénzhez jutnak.) Mikháza nekem az a konzerv, amely még nincs rendesen kibontva. Szélyes Ferenc megérdemelné, hogy a Fölsô-Nyárádmente tiszteletbeli minisztere legyen, voksom övé. A tévécsatorna meg, szegény ember a szegény hazában, azt ad be, amit tud, van szerencse a nyomorúságban is. Mire a régi anyagokat "megvágják", hozzászelídítik a nem is sejtett igényekhez, már nem azok nézik, akik most. Magam is véletlenül kattintottam rá, a píárjuk olyannyira pocsék, hátratett kézzel vetik a keresztet. De Szélyes Sándor és a magyarság többi szívközeli személye éltében és holtában is ott dobog a szeretetemben, ha ez nem nagyon dagályos. (Az. De ott lüktetnek.)

Amilyen hórihorgas legény volt Szélyes Sándor, akkora lajtorja kell a tiszteletéhez. Szélyes Ferencék, Koszorúsék már mozgólépcsôn járnak. Nekem még ahhoz kell tartanom magam, amit hajdanában egy jó danában, a "kintlakó" Koszorús Kálmán az egyetemi diákotthonban muzsikálva (harmonikán kísérte a hegedûn próbálkozó "jelölteket"), mondott: "Nyessed, nyessed!"

A szászokhoz közük-nincsen, Csáváson azért futott meg Kümpián Innokénciusz barátom, csapatunk jobbszélsôje, mert egy csávási atyafi emígy biztatta kedvenc csatárát: "Szúrd meg, Kicsiminya!" Innokénciusz azonnal félrehúzott, többé nem volt hajlandó hozzáérni a labdához, sôt az elsô adandó alkalommal hazament volna, ha lett volna adandó alkalom. (Ugyanis traktor- utánfutón jöttünk, s mentünk, mind.) A történetet árnyalhatják a szereplôk, lényege azonban majdnem olyan pontos, mint hogy Budapesten volt egy bunyó, amirôl mindenki beszél, de senki sem tud véglegesen érvényeset róla.

Konzervtévé ez a Maros-Mures Tévé, nem sokáig. Akik a konzervet szagolják, maradnak. Akik megvették, mennek.

Aki csak úgy bejön, nézhetô. Koszorús Kálmán maradhat, mert azt mondta, hogy nyessed, nyessed. Szélyes Ferenc a szememben máris színigazgató.

Senki másért nem állok jót.

Megkezdôdött a tanév, hûvösebb az idô, és a lakhelyüktôl távol tanuló diákok ismét nap mint nap szembesülnek az ingázással járó nehézségekkel. Maros megyében jelenleg 16 iskolabusz mûködik, azonban ezekkel kapcsolatban gondok merülnek fel, ugyanis az ARO típusú jármûvek viszonylag rossz állapotban vannak, emellett nagyon sok üzemanyagot fogyasztanak, illetve ekkora buszállomány nem elegendô ahhoz, hogy az összes vidékrôl ingázó tanuló szállítását ellássák, így további jármûvekre van szükség. Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes tájékoztatott, hogy a polgármesteri hivatalok az iskolák vezetôtanácsaival közösen adták le az iskolabuszokra vonatkozó kéréseket, amelyeket a megyei tanács elé terjesztenek. Jelenleg 63 ilyen kérés érkezett a tanfelügyelôséghez, ennyi jármûre volna szükség megyénkben.

Magyarossy Andreától, a megyei tanács sajtószóvivôjétôl megtudtuk, hogy a megye várhatóan 15 új iskolabuszhoz jut, ami a hatvanhárom kéréshez viszonyítva elég csekély szám, azonban amint azt a sajtószóvivô elmondta, a megyei tanács megpróbál "lobbizni" annak érdekében, hogy legalább 25–30 iskolabuszt utaljon ki az Oktatásügyi Minisztérium Maros megyének.

Az elmúlt hét folyamán egyeztetésre került sor a megyei tanács és a tanfelügyelôség képviselôi között a megígért iskolabuszok kiutalásával kapcsolatban. A gyûlésen jelen volt Nicolae Neagu fôtanfelügyelô, Groza Emil, a megyei tanács alelnöke, valamint Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója. Sok a kérés és kevés a jármû, így az egyeztetô találkozáson a résztvevôk megpróbáltak egy kritériumrendszert kidolgozni, amelynek alapján oda fogják ítélni a kapott jármûveket az egyes kérések benyújtóinak. E kritériumok között olyanok szerepelnek, mint az illetô helységbôl ingázó gyerekek száma, a távolság, amit a gyerekeknek meg kell tenniük. Mindezeket figyelembe véve azoknak a kéréseknek fognak eleget tenni, ahol leginkább szükség van a gépjármûvekre. Mindez azonban még folyamatban van, ugyanis a héten újabb egyeztetô gyûlést tartanak a témával kapcsolatban.

Hétfôn megnyitotta új évadját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság (KZST).

Az elsô elôadást a Kultúrpalota kistermében Adamovits Sándor tartotta, aki a nyolcvanéves Erdélyi Helikonról beszélt, majd bemutatta A Helikon nagyasszonyai címû kötetét.

– Mire várhat a továbbiakban a közönség?

– Az októberi elôadást az '56-os forradalom évfordulója jegyében szervezzük meg, Tófalvi Zoltán lesz a meghívottunk. A hangúlyt az esemény marosvásárhelyi vetületére fektetjük, hiszen Tófalvi szerint 3.000 embert ítéltek el, persze nem mind idevalósiakat.

A további elôadásokra Bakk Miklóst, Szilágyi Tibort, Duray Miklóst, Mártonfi Marcellt, Csapody Miklóst javasolták, de persze ebbôl semmi sem biztos, ugyanis ezekkel az emberekkel még fel kell vegyük a kapcsolatot. Felmerült Hantz Péter meghívása is, aki már tartott egy sikeres elôadást. Az idén is a Lyukasórával zárunk, nem tudjuk még pontosan, hogy milyen jellegûvel. Volt már képzômûvészeti, színháztörténeti, költészeti Lyukasóra, ezért felmerült az ötlet, hogy most legyen zenei, de hogy ez mennyiben valósul meg, az a jövô titka.

– Hogyan értékelik eddigi tevékenységüket?

– Mindenféleképpen sikeresnek, hiszen '91 óta következetesen mûködünk, nagyon ritkán maradt el elôadás, akkor is nyomós ok volt erre. Hétfôn lesz a 145. elôadásunk, valamint erre az évre esik a 150., amelyet igyekszünk minél ünnepélyesebbé tenni.

– Megpróbálnak fiatalokat is bevonni a körforgásba?

– Természetesen, erre voltak is már kísérletek.A fiataloknak azonban megvan a maguk villámgyors információforrása, amely sokkal kényelmesebb, mint elmenni egy elôadásra, ennek viszont saját bevallásuk szerint sincs hangulata. A témától függôen van, amikor sokan ellátogatnak hozzánk. Mi célunknak tekintjük az idôsek képzését is, erre nyugaton is hangsúlyt fektetnek, nem elhanyagolandó tevékenység.

– Nem kellene jobban reklámozni az elôadásokat?

– De igen, csak sajnos nincs erre lehetôség. A támogatásunk megszûnt, az adományokból pedig nem gyûl össze szinte semmi pénz. Új pályázási lehetôség nem akadt még, de keressük. Kellene egy internetes honlap, plakátok, de erre nincs alap. Lehet, hogy egyszerû fehér lapra felírjuk tollal, hogy elôadás itt és ekkor, kiragasztjuk az egyetemekre, líceumokban. Úgyis mindenki érzéketlen már a nagy színes reklámokra. Kell egy kis egyszerûség is.

Újból sikerült találkoznunk Cazan Viorel rendôrfôbiztossal, azt követôen, hogy a fôvárosban részt vett a balesetmentes közlekedésért meghirdetett országos akció kiértékelésére összehívott tanácskozáson. Kíváncsiak voltunk, milyen gondolatokkal tért vissza Bukarestbôl.

– Az Elsôbbséget az életnek! jelszóval a Partnerség a közlekedésben címû kezdeményezésben kifejtett tevékenységünket olyan eredményekkel zártuk, amelyek az elsô tíz megye közé soroltak. A balesetmegelôzés hatékonyságát hûen tükrözik az adatok: az elmúlt esztendô azonos idôszakához viszonyítva 26 százalékkal kevesebb súlyos balesetünk volt idén, a halottak száma 21 százalékkal csökkent, míg a súlyos sérüléseket szenvedett személyek száma 14 százalékkal.

– Hogyan tovább?

– A program szerint folytatjuk a tevékenységünket, mert azt szeretnénk, hogy az idei év végéig – tehát hosszabb távú összehasonlításban is – mintegy 25-30 százalékkal mérséklôdjön a súlyos kimenetelû közúti események gyakorisága, körülbelül 10-20 százalékkal a súlyos sérültek és hozzávetôlegesen 20 százalékkal az elhunytak száma. Szándékunk és kívánságunk az, hogy az új közlekedési törvény hatályba lépésével Maros megyében minél teljesebbé váljon a közlekedés biztonsága és a forgalom résztvevôinek fegyelmezettsége. Ebbôl kiindulva mindenkit felkérünk, aki úgy érzi-véli, segíthet a közösséget szolgáló tevékenységünkben, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.

– Konkrétabban, Ön szerint mire szükséges az elkövetkezôkben jobban odafigyelni?

– A közúti balesetek okai között továbbra is elsô helyen szerepel a gyalogosok fegyelmezetlensége, amit másodikként a gyorshajtás követ. Naponta átlagosan félszáz gyalogost vagyunk kénytelenek megbírságolni, és szintén naponta 4-5 gépjármûvezetô veszíti el a hajtási engedélyét megyénkben 90 napra amiatt, hogy lakott területen legkevesebb 50 km/órával meghaladja a felsô sebességhatárt. Élek az alkalommal, hogy ismételten arra kérjem a közutak használóit, pontról pontra tartsák tiszteletben a közlekedési szabályokat – miután alaposan áttanulmányozták a 2006. évi 49-es törvényt. Ez emeli ugyanis magasabb szintre a 2002. évi 195-ös sürgôsségi kormányrendeletet. A közúti közlekedés törvénykönyve a rendôrség munkájának is egy olyan eszköze, amely világosan, egyértelmûen szabályozza Romániában a közúti forgalmat.

– Bocsánat, de úgy hallottuk, hogy még nem jött ki a nyomdából a törvény alkalmazási szabályzata.

– A végrehajtási utasításokat a kormány szeptember 13-i ülésén megvitatta és visszaküldte kisebb módosítások végett a parlament szakbizottságaihoz. A belügyminiszter kérésére a következô kormányülésen december elsejére tolták ki a törvény hatályba léptetését.

– Így csökkenhet annak a kockázata, hogy sem a rendôrség, sem a közlekedô sokaság nem lesz már startból kellôen felkészülve.

– Az új elôírások bevezetésének kezdetén a közúti rendôrség ajánlásokat tesz és magyarázatokkal szolgál azoknak, akik nem értik, mi történt, hol tévedtek, vétettek, illetve hogyan kell helyesen viselkedniük.

– De amint lejár a türelmi idô, várhatóan keményebben föllépnek a biztonságot veszélyeztetô személyekkel szemben.

– Természetesen. Hogy csak egy példát említsek. Akinek visszatartjuk a vezetôi engedélyét, a kijelölt periódus lejártával csak akkor kaphatja meg ismét a jogosítványt, ha sikeresen vizsgázott közlekedéselméletbôl a rendôrségen. Tehát nem úgy lesz ezután, hogy 30 vagy 90 nap múlva a büntetés lejártával biztosra mehet az illetô. És ahányszor megbukik a teszten, annyiszor halasztódik el a "jogsi" visszaadása. Az engedélynek akkor juthat birtokába, amikor bebizonyítja, hogy megtanulta a házi feladatát.

Ha a rendôr-fôkapitányságoknak a Teve utcai kék üvegfüggöny falú palotájától a Dunán átívelô Árpád-hídon Óbudára érünk, elénk tárul a szabálytalan négyszögû Flórián téri parkliget látványa. A pázsitos, cserjés, díszfákkal és virágokkal beültetett térség közepét csak a sétányok egyikén, gyalogszerrel tudjuk megközelíteni. Az emlékmûvet, mely messzirôl magára vonja a tekintetet az Országos Baleset- megelôzési Bizottság (OBB) kezdeményezésére 1996. június 17-én állították – közadakozásból. Akkor nyitotta meg Budapesten VII. világkongresszusának munkálatait a Nemzetközi Baleset-megelôzési Szervezet (PRI), Közlekedésbiztonság mint emberi jog vezércímmel. Az Országos Baleset-megelôzési Bizottság javasolta a magyar kormánynak, hogy Mihály Gábor Munkácsy-díjas mûvész alkotása felavatásának dátumát (az ünnepségen Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is részt vett) nyilvánítsa hivatalosan a közlekedési balesetek áldozatainak napjává. Annál is inkább, hogy a szobor nem csupán a múltban történt tragédiákra emlékeztet, de figyelmeztetést is jelent az utakon közlekedôknek.

A szélrózsa minden irányába vezetô és valamennyi égtáj felôl érkezô utak képzeletbeli találkozási pontján magasba törô terméskô-oszlopon mintegy az út menti szélben áll a géniusz: a védôszellemet megtestesítô, lobogó palástú nôalak. Lendületes, figyelemfelhívó gesztusa és a megemlékezés koszorúját éppen elhelyezni készülô mozdulata magával ragadó feszültséget ébreszt. Intô figyelmeztetés és drámai utalás ugyanakkor a kompozíció szerves részeként a szobor talapzatánál fekvô bronz roncsautó. Napjainkban gyakorlatilag 1972-tôl követhetô az oszlop oldalaira rögzített színesfém számok segítségével az elhalálozási statisztika alakulása. Abban az esztendôben 1507-en vesztették életüket ilyen körülmények között, majd 1978-ig sohasem fordult elô ennyi tragédia. A nyolcvanas évek elején alig haladta meg az 1200-at a közutak halálos áldozatainak száma, ám a zaklatott 1989-es hangulat közepette 1817-re, majd 1999 folyamán 2066-ra (!) szökött föl s még két éven át mozgott 1840 körül. A "legkedvezôbb adatot" – 1200 – 2000-ben jegyezték be az Országos Rendôr- fôkapitányságon. A tôlük szerzett információ szerint 2005. december 31-én mintegy 3,5 millió gépjármû volt Magyarországon. S ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy évente átlagosan 2,5-3 százalékkal gyarapodott a gépjármûállomány, vagy szem elôtt tartjuk, hogy csupán a fôvárosban naponta egymillió jármû mozog, akkor igazat kell adnunk a lapunkat tájékoztató Gegény István rendôr-alezredesnek, miszerint a tavalyi 1278 emberhalállal végzôdött baleset megerôsíti a négy éve csökkenô tendenciát.

Aki esetleg párhuzamot szeretne vonni e tekintetben az anyaországi és a romániai helyzet között, azt emlékeztetjük: idehaza 2006 szeptemberében hozzávetôlegesen 4 millió gépjármûvet tartottak nyilván és az elmúlt évben 2491-en vesztették életüket közúti balesetek során. Úgy, hogy hiába szeretnénk – legalábbis egyelôre – a két ország bármelyikében a közlekedésbiztonság fokozása területén elért átütô sikerekrôl olvasni vagy hallani. A fekete krónikát kísérô számok a fejlett motorizációjú régiók átlagát messze meghaladják. Emiatt jutott nekünk Európában a kullogó, illetve a sereghajtó szerep, minek okán parancsoló szükségesség olyan társadalmi közhangulat kialakítása, mely elkötelezetten igényli és segíti közlekedésbiztonságunk tényleges javítását. Ez a légkör nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a polgárok az esetenkénti indokolt korlátozó intézkedéseket (például a sebességhatárok csökkentését, a környezetvédelmet is szem elôtt tartó hatósági mûszaki ellenôrzéseket) megértéssel fogadják.

Autók és egyebek

A 86 évvel ezelôtti boszniai tragédia a gépkocsizás történetének számunkra olyan meghatározó mozzanata, amirôl tudnunk kell az igazságot.

Ferenc József 1890-ben unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst a soproni huszárokhoz helyezte át azért, hogy szolgáljon magyar környezetben, ismerje meg a magyar társadalmat és nyíljon alkalma megtanulni a magyar nyelvet, amellyel addig hadilábon állott. Az uralkodó ezzel egy korrekt gondolatot valósított meg, miközben vigyázott arra, hogy a Habsburg fôherceg olyan magyar városba kerüljön, amelynek lakossága jórészt német volt, tehát nyelvileg nem érezhette magát elszigeteltnek. Meg aztán Sopron oly közel volt a "császárvároshoz", hogy ha a szolgálat megengedte, a gyorsvonat egy óra alatt Bécsbe repítette.

A soproni helyôrségben tartózkodó osztrák–magyar "közös" huszárezred nevét Mária Terézia híres lovasgenerálisáról kapta. Nádasdy Ferenc grófot – számos gyôzelme után – marsallá, tábornaggyá nevezték ki. Ez a híres generális unokája volt annak a Nádasdy Ferenc grófnak, akit száz évvel megelôzôen a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt Bécsújhelyen lefejeztek. El lehet ezen gondolkozni.

A soproni Nádasdy-huszárokat tehát nagy megtiszteltetés érte. A jövendô-vélhetô trónvárományost Ausztria császára, Magyarország királya ebbe az elit katonai alakulatba ezredessé, majd ezredparancsnokká nevezte ki. Ferenc Ferdinánd azonban nem hallgatott tanácsadói szavára, hogy ha a magyarok ilyen-olyan ügyében nem helyesli felfogásukat, akkor ne mondja ki nyíltan, mert csak ellenségeket szerez magának. Egy alkalommal, amikor ezredünnepet tartottak s a legénység csárdást táncolt, a fôherceg gúnyolódva jegyezte meg: "Nézze, micsoda medvetánc ez! Elsô dolgaim egyike lesz, hogy eltiltom."

Ennyibôl is sejthetjük, mily "forrón" szeretett bennünket, ha képes lett volna megszüntetni a nemzeti táncunkat. A valóság az, hogy nem is igyekezett megérteni a magyar zenét – szemben öccsével, Ottóval, aki nagyokat mulatott a magyar huszártisztekkel, húzatta a cigánnyal és fenékig ürítette az élvezetek poharát. Ferenc Ferdinánd részérôl, amennyiben ô követi az agg uralkodót, nem sok jóra számíthatott a magyarság. Annál is inkább, hogy egyesek vaskezûnek, mások gôgösnek, robbanékonynak, udvariatlannak, erôszakosnak, zárkózottnak, tépelôdônek, szeszélyesnek tartották. Bizalmatlan volt környezetével szemben, mindenkirôl rosszat feltételezett, mindaddig, amíg meg nem gyôzôdött annak ellenkezôjérôl. Bírálói szerint olyan fukar volt, hogy még azt is megtiltotta, hogy erdeiben a szegény asszonyok rôzsét gyûjtsenek.

De amikor önnön érdekei megkívánták, félretette határtalan büszkeségét és valósággal megalázkodva írt levelet Széll Kálmán miniszterelnökhöz. Könyörögve kérte ôt, hogy minden energiájával és ügyességével hasson azokra az "irányadó" emberekre, akiktôl szívbéli kívánságának teljesítését remélte. Óhaja pedig az volt, hogy nôül vehesse a Stuttgartban született, gazdag és nemes, de nem uralkodói családból származó Chotek Zsófiát. A morganatikus, azaz rangon aluli házasság ellenzôi ugyanis kijelentették: ennek a császárnénak nem fognak meghódolni. Egy arisztokrata, akit az ellenállás szervezôjének tartottak, ilyesmit mondott: "Térden állva kérjük az Istent, hogy ez az ember (t.i. Ferenc Ferdinánd) haljon meg, hogy Ausztria meg legyen kímélve attól a szégyentôl, amit ô a monarchiára hoz!"

És habár a tervezett házasság késôbb mégis létrejött, a sok gonoszsággal "megáldott" fôherceg nem kerülhette el a sorsát. Mondjuk azt, hogy fogott az átok? Mondjuk azt, hogy Isten nem ver bottal? Hogy ítélkezik elevenek és holtak fölött? Tény, hogy néhány exaltált és a nagyszerb eszmétôl megittasult fiatal Szarajevóban, az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alatt néhány évtizeden belül olyan szépen fejlôdött Bosznia tartomány fôváro-sában, merényletet követett el ellene és a vele együtt utazó, Hohenberg hercegnô címet is elnyert felesége ellen. A gyilkos lövedék mindkettejük életét kioltotta. Elmúlásukkal nem "csak" egy birodalom omlott össze, hanem megkezdôdött a több földrészre átterjedô második nagy háború magvát is méhében hordó átalakulás. Kétségtelen, hogy az 1914–18-as hadmûveleteknek és az azokat lezáró kényszerbékének a szarajevói tragédia volt a szikrája, habár ezt csak ürügyként használták föl a központi hatalmakhoz tartozó országok a tömeges vérontásra.

Teke

Ma avatják fel a felújított Elektromaros tekepályát a Romgaz-Elektromaros – Vointa Galac bajnoki mérkôzéssel. A pálya egy hónapig volt használhatatlan a gurítófelület kiöntési munkálatai miatt, amire a régi felület megsüllyedése és egyenetlenné válása miatt volt szükség. Olyannyira, hogy veszélybe került a BL-mérkôzések hazai megrendezésének lehetôsége is.

A munkálatok elvégzésére tehát már feltétlenül szükség volt, de ennek negatív vetülete, hogy a nôi együttes felkészülése nem történt a legjobb körülmények között, s ennek egyik következménye, hogy három év után elôször veszített belföldi bajnoki mérkôzést a csapat a Conpet Ploiesti otthonában. A javításra ma délelôtt 10 órától kerül lehetôség, noha a galaci csapat sem tartozik a leggyengébb ellenfelek közé.

A Romgaz-Elektromaros egyébként jövô héten utazik Eszékre (Horvátország), ahol a klubcsapat világkupán vesz részt.

Karate

Marosvásárhelyrôl két klub versenyzôi vettek részt Kolozsváron a WKC karate Bajnokok Kupáján. A Dragon-do képviseletében Notar Florina a 12 éves korosztályban a kata versenyben elsô helyen végzett klubtársa, Székely Ildikó elôtt, aki így az ezüstérmet szerezte meg. Ugyancsak Notar Florina a 12 évesek kumite viadalában a 2. lett.

A Sakura klub versenyzôi közül Lutas Lucian a 10 évesek kata versenyében bizonyult a legjobbnak, míg Eliza Haiduc a 8 évesek, Pop Daniela a 17 évesek kumite viadalában lett elsô. Dobogóra állhatott továbbá Becze József a 14 évesek és Lutas Lucian a 10 évesek között kumitében, mindketten a 3. helyen zártak. Pop Daniela egy 3. helyet is szerzett, a 20 éves korosztály kumite versenyében, amelyen szintén elindult.

Brian McCollough csomagok nélkül

Hétfôn a Malév járatával megérkezett a marosvásárhelyi repülôtérre a BC Mures A- osztályos kosárlabda-csapatához az a két egyesült államokbeli játékos, akik az új idényben idegenlégiósként segítik az egyesületet. Brian McCollough és Troy Selvey egy szezonra állapodtak meg a csapattal, s mindenki azt reméli, hogy jobban teljesítenek, mint a tavaszi elôdjeik.

McCollough balszerencséjére csomagok nélkül volt kénytelen landolni Vidrátszegen, ugyanis a csomagjai még a New York-i repülôtérre érkezés elôtt elkeveredtek azon a belföldi járaton, amellyel Cheyenne-bôl odáig repült, így nélkülük volt kénytelen felülni a budapesti járatra.

A két játékos, alig egy nappal megérkezésük után, tegnap este lapzárta után pályára lépett az Atlassib Nagyszeben elleni kupameccsen, noha tisztában volt mindenki, hogy nem várható sok minden tôlük 24 órás utazás és tízórás idôeltolódás után. Tegnap délelôtt néhány dobás erejéig a két játékos a sportcsarnok palánkjait kóstolgatta, Troy Selvey meg is jegyezte, hogy nála otthon most éjjeli fél egy körül jár az idô.

S hogy mit tudtak Romániáról, mielôtt ideutaztak volna? Nem sokat. A tornászlányokról és Drakuláról azért hallottak...

Víkendtelepi City'us bajnokság, 4. forduló: Aleea – Torino 1-3; Fradi – Arsenal 2-6; Monaco – Black and White 3-6; Tomy's – Lyon 1-5; Craiova – Lecce 4-3; PSG – Como 2-1. A Piramida állt. Állás: 1. Torino, Arsenal, Craiova 9-9 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 4. forduló: 007 – Liverpool 2-1; Ajax Lornion – Carion 1- 1; Estudiantes – Electro 1-1; Poli – Como TFK 2-2; Nike – Monaco 3-1; Bastia – Jett Leo 2-1; Leeds – Torpi 2-1. Az Atlantic állt. Állás: 1. Nike, Como TFK 10-10 p.

Kövesdombi bajnokság, 7. forduló: Como – Arsenal 2-1; Craiova – Dinamo 0-2; Villarreal – Vicenza 3-3; Ascoli – Juventus 2-5; Speranta – C. Sharp 0-2; Transilvania – Steaua 2-3. A Valencia állt. Állás: 1. Como 19 p. 2. Valencia 18 p. 3. Craiova 13 p.

Tudor I bajnokság, 5. forduló: Boca Juniors – Reggina 2-1; River Plate – Pet Chicken 2-6; Daneuro – Rimotin 3-9; UTA – Roma 6-2; Villarreal – MBO 4-2. A Lazio állt. Állás: 1. Rimotin. UTA, Pet Chicken 12-12 p.

Tudor II bajnokság, 5. forduló: Barcelona – Parma 7-1; Viitorul – Otelul 1-2; Vulturii – Milan 1-4; Deportivo – Banat 3-5; Rapid – Thalia 2-5; Bayer – Schalke 2-0. A Juventus állt. Állás: 1. Otelul 15 p. 2. Milan 12 p. 3. Barcelona, Bayer 10-10 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 4. forduló: Inter – Steaua 1-2; Ajax – Prescon 2-3; Sampdoria – Lyon 1-2; Chelsea – Colo Colo 2-3; Villarreal – Bastia 3-4; Parma – Fortuna 1-2. Az Energomur állt. Állás: 1. Prescon 12 p. 2. Lyon 10 p. 3. Colo Colo, Steaua 9-9 p.

Meggyesfalvi bajnokság, 1. forduló: Milan – Villarreal 3-0; AurMob – Romconstruct 1-3; Neumarkt – Rapid 0-3; Napoli – Lyon 1-0. A Route 66 állt. 2. forduló: Viitorul – Romconstruct 4-2; Milan – Rapid 1-2; AurMob – Lyon 1-0; Neumarkt – Route 66 0-6. A Napoli állt. Állás: 1. Rapid 6 p. 2. Route 66, Milan 3-3 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 16. forduló: Flamingo – Dinamo 12-5; Vamarom – Ajax 3-0; Speranta – Craiova 0-3; Juventus – Transaldea 2-2. A Foresta állt. Állás: 1. Juventus 38 p. 2. Transaldea 29 p. 3. Dinamo 26 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság: Fortuna – Villarreal 3-1; Atletico – Milan 0-3; Parma – Fradi 3-2; Juventus – Leader 4-0; Valencia – Barcelona 1-5. Az Inter állt. Állás: 1. Milan 25 p. 2. Inter 21 p. 3. Juventus 19 p.

Ioan Paus

Amint várható volt, a távfûtési hálózatról való leválási illetékre vonatkozó tanácsi határozat, amelyet a prefektus megtámadott, szenvedélyes vitát váltott ki a lapunk hasábjain. A lap szeptember 12-i számában "Írjunk az érem másik oldaláról is" címû írásban egy levélíró azzal vádol, hogy a fôispánnal együtt az említett helyhatósági határozatot "csak jogi úton" ítélem meg. A fôispán nem szorul az én védelmemre, de tudnia kell a levélírónak, hogy a fôispánnak törvény által elôírt kötelessége minden helyhatósági határozat megvizsgálása, kizárólag törvényességi szempontból, és bírósági eljárás indítása az esetben, ha a határozat törvénytelen.

Ami engem illet, nem térhettem ki a sajtó azon kérdése elôl, hogy mi a helyzet a határozat törvényességével. Egy interjúban válaszoltam a feltett kérdésre, igaz, elég kimerítôen. A sajtó által feltett kérdésre három lehetséges választ adhattam: 1) nem tudom, 2) törvényes, 3) törvénytelen.

Nem válaszolhattam azt, hogy nem tudom. Ezt tehette volna esetleg egy állatorvos, de nem egy jogász. Nem válaszolhattam volna azt, hogy a határozat törvényes, mert nem tudtam volna azt bebizonyítani. Utóvégre létezik szakmai presztízs is. Tehát maradt az, hogy kimondjam és be is bizonyítsam, hogy a határozat törvénytelen.

A sajtó nem azt kérdezte , hogy helyes, jó, ésszerû-e vagy sem a rendszerrôl való leválás. Ha jól emlékszem, ebben a kérdésben nem nyilatkoztam, nem bátorítottam és nem rosszalltam a leválást, csupán a feltett kérdésre válaszoltam.

Utólag olvasva a levélíró vádaskodását, ôszintén sajnálom, hogy nem mondtam többet az ügyrôl. De megteszem most. A levélíróhoz hasonlóan én is tömbházban lakom. Saját bôrömön éreztem évtizedeken keresztül a távfûtési rendszer "áldásait". Én csak 29 évig fagyoskodtam a távfûtés jóvoltából. A kazánháztól a tömbházunk elég nagy távolságra van, a csô, amelyen jön a meleg a kazánháztól a tömbházig, már kezdettôl fogva rosszul volt szigetelve. Eltelt 33 év és a szigetelést nem javították ki. Nos, ilyen körülmények között nem tudták biztosítani a lakásomban a megfelelô hôfokot. Négy évvel ezelôtt én is leváltam a rendszerrôl. Törvényes keretek között tettem és végre meleg van a lakásban. Hangsúlyozom, hogy törvényes keretek között és bizonyos feltételek mellett a leválás lehetséges. Többek közt egyik feltétel az, hogy a lakó- vagy tulajdonosi társulás jóváhagyja a leválást. Vajon hány ilyen társulás mondott nemet a leválásra? Tehát a közösség elbírálására van bízva a dolog. Törvényes tiltás nem létezik, tehát a helyhatósági tiltás szintén törvénytelen lenne.

A törvényes leválások miatt az ország több városában megszûnt a távhôszolgáltatás. De ezért nem a lakosságot kell hibáztatni, hanem a távhôszolgáltatót. Lehet-e valakit arra kényszeríteni, hogy egy rosszul mûködô szolgáltatás szenvedô alanya legyen? Ez az alapkérdés.

Marosvásárhelyen is az utóbbi idôben tapasztalt jobbítási szándék és cselekvés elôtt nem sokat törôdtek a problémával, a távhôszolgáltató évtizedeken keresztül semmit sem tett a szolgáltatás minôségének javításáért. Most már elmondhatjuk, hogy az Energomur komoly támogatást kap a kormánytól a hôközpontok korszerûsítésére. A korszerûsítést követôen joggal várható a szolgáltatás javítása. De mi lesz a vezetékekkel, amelyeknek a szigetelése olyan, amilyen? Errôl egyelôre nem esik szó.

A legújabb kormányintézkedések szerint a hôenergia elôállításához szükséges gázfogyasztás állami és önkormányzati támogatásban fog részesülni, tehát az Energomurnak lehetôsége lesz a rendszerben maradottaknak olcsón számlázni a hôenergiát, amit így a kisjövedelmûek is meg tudnak fizetni.

El kell higgyük az illetékes szaktárca vezetôjének – aki minap egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón beszélt a kérdésrôl –, hogy ilyen körülmények között a szolgáltatás minôsége hamarosan javulni fog, hogy akik a rendszerben maradtak, kevesebbet fognak fizetni a hôenergiáért, azokkal szemben, akik leváltak a rendszerrôl, sôt ez utóbbiak végül is kérni fogják a rendszerbe való visszakapcsolásukat. Ezek szerint a levélírónak nincs miért aggódnia és nincs miért vádaskodnia, hiszen a beígért változások az ô javára válnak és nem azok javára, akik leváltak.

Ami a lakrészekben felszerelt kis kazánokat illeti, valóban nagyon oda kell figyelni ezek minôségére és mûködésére. Ebben igaza van a levélírónak.

Az is igaz, hogy németországi meg más országbeli lakásokban, tôlünk nyugatra, már más, kevésbé veszélyes rendszerekkel is fûtik a lakásokat, amelyek nem jelentenek "idôzített bombát" és nem gôzölögnek, jelezve, hogy honnan hová jut a hô.

Kerekes Károly, parlamenti képviselô

… az államfôhöz, miniszterelnökhöz és a kormány tagjaihoz. Immár közel másfél éve egy bani nyugdíjemelést nem kaptunk, holott a kommunista érában élvezett nyugdíjunk a mainak legalább a négyszerese volt reál értékben. Tavaly júliusban megjelent az erôs lej a piacon és természetesen a nyugdíjszelvényen is. Hogy mitôl erôs ez a lej, azt még nem magyarázta meg soha senk