Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ismét felbolydultak a hazai politikai élet zavaros vizei. A nagy felhördülést az RMDSZ elnökének szombati, Csíkszeredában tett kijelentése váltotta ki, miszerint az erdélyi magyaroknak "jár" az autonómia. Nemcsak a kulturális, hanem a területi autonómia is. A reakció azonnali volt. Vasárnap falkában marasztalták el Markót, aki, úgymond elvette a radikálisok kenyerét, és rajtaütésszerûen "kimutatta a foga fehérjét".

Az Emil Boc vagy Cozmin Gusa -féle "politikai elemzôk" egymást túllicitálva tiltakoztak az RMDSZ elnökének "szélsôséges nacionalizmusa", "szegregációs törekvései" ellen. Az egységpártiból konzervatívvá vedlett tábornok, Mircea Chelaru egyenesen "államellenes merényletrôl" szövegelt, s a szövetségi elnök fejét követelte. A politika önjelölt tudorai szerint Markó Béla "radikalizálódásának" fô oka az, hogy a kisebbségi törvény elakadt a parlamentben, "enélkül pedig nincs mit felmutatnia a magyar választóknak", az MPSZ pedig "reális" veszélyt jelent a választási küszöb elérésére. Egy másik "oknak" az RMDSZ "imázsproblémáit" nevezik. Szerintük az állandó "vadházasság" fárasztó, miközben a szövetség egyre inkább azonosul azokkal, akikkel "egy paplan alatt hál". Ezt a dolgot elkendôzendô mondták, "vette fel a harci színeket".

Az egymást érô, bôdületesnél bôdületesebb "elemzések" azt mutatják, hogy egyeseknek bizonyára ismét kapóra jön a "magyar kártya". Hiszen, ha a mai országjelentés nyomán, a januári uniós csatlakozást követôen életbe lépnek a védzáradékok, s éveken át monitorizálni fogják Romániát, akkor meglesz a bûnbak. Mindent rá lehet kenni az RMDSZ-re és Markó
Bélára. Ugyancsak kapóra jön a "körön kívül állóknak", az "autonomistáknak" is, hiszen, bár tudatában vannak, hogy közfelkiáltással nem lehet valós önrendelkezést teremteni, mondhatják majd, hogy az RMDSZ "szúrta el".

Lehet alibinek használni a magyarellenesség igazi arcának leplezésére a szombati találkozót, lehet támadni az RMDSZ-t és vezetôit, azonban világos: ez már konkrét lépés akár a területi autonómia megvalósítása felé. Ma már törvény engedélyezi a (székelyföldi) intézmények megteremtését, tény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nyomán a költségvetési pénzek eljutottak az eddig mostohagyermekként kezelt vidékekre is (szombaton sima aszfalton futhatott az autó Marosvásárhelytôl Csíkszeredáig).

Mindent egybevetve, hasznos volt a szombati kezdeményezés. Egységre, összefogásra sohasem volt nagyobb szükség: hiszen ahhoz, hogy a központi költségvetésbôl leosztott, a kormány által fejlesztésre kiutalt, vagy az EU-pénzalapokat a Székelyföld fel tudja használni, közös gazdasági stratégiát kell kidolgozni, versenyképes pályázatokat kell készíteni. A gazdasági megerôsödés már maga egyfajta autonómia. A csaholók csaholnak, ahogy mindig is tették, a karaván (az erdélyi magyarság) meg halad az önrendelkezés útján.

Tanácstalanság, tájékozatlanság és zûrzavar uralkodott tegnap a marosvásárhelyi igazságügyi palotában. Ügyes-bajos dolgaikat intézôk a délelôtti órákban üres folyosókat, bezárt ajtókat találtak a bíróságon, törvényszéken és a táblabíróságon. Az ügyfeleket jobb híján a biztonsági szolgálatot teljesítô csendôrök világosították fel: munkaszünet, sztrájk van! A kisegítô személyzet – jegyzôk, irattárosok, apródok – mellett délelôtt 10 órától a bírók is félórás tiltakozásba kezdtek. A sürgôsségi bûnügyi pereket viszont letárgyalták.

Bár a bíróságok kisegítô személyzete 30 százalékos béremelési követeléseik miatt sztrájkot hirdetett, Marinela Moldovan bírósági fôjegyzô tájékoztatása szerint a bíróságon tegnap mégsem sztrájk, hanem csak "tiltakozás" zajlott, s ez is csak 8.30–11 óra között, ugyanis a szakszervezet még nem kapta meg a sztrájk megszervezéséhez szükséges engedélyt. Kérdésünkre, hogy mikorra várható az engedély, a fôjegyzô elmondta, hogy bármely pillanatban értesítést kaphatnak, s ha bérköveteléseiknek a munkaügyi miniszter idôközben nem tesz eleget, akkor elkezdik az általános sztrájkot. A fôjegyzô azt is elmondta, hogy a sürgôsségi tárgyalásokat – letartóztatások, gyereknevelési hozzájárulások megállapítása stb. – le kellett folytatni. Tegnap még nem volt egyértelmû tehát, hogy ma rendes munkaprogram szerint dolgoznak-e a bíróságon vagy megkezdôdik a tényleges sztrájk.

Dalia Roman szakszervezeti vezetô a tegnap délelôtt folyamán végig tárgyaláson volt.

A kisegítô személyzet mellett a Marosvásárhelyi Táblabíróság bírói is tiltakozásba kezdtek. Tegnap 10 órától a tárgyalótermek ajtói zárva voltak, egy kereskedelmi és egy bûnügyi tárgyalást tartottak meg. Anuta Dusa, a táblabíróság szóvivôje szerint a bírók csatlakoznak a bukaresti bírók és ügyészek tiltakozásához, és szeptember 25- étôl meghatározatlan ideig minden munkanapon félórás munkaszünetet tartanak, ami azt jelenti, hogy a tárgyalások félórás késéssel kezdôdnek majd. A Marosvásárhelyi Táblabíróság bírói ahhoz az országos méretû tiltakozáshoz zárkóznak fel, amelyet a bukaresti kollégák kezdeményeztek amiatt, hogy az új büntetôjogi perrendtartással kapcsolatos törvénymódosítások nem kompatibilisak az igazságszolgáltatás függetlenségével és nincsenek összhangban az európai normákkal. A 2006. szeptember 7-én hatályba lépett törvényes elôírások szerint a bírói ítéleteket a jogi ellenôrzés mellett adminisztratív természetû kontrollnak is alávetik, amely a bírák szerint egy jogállamban elfogadhatatlan, és amire egyetlen európai országban sincs példa. A romániai bírák a Bírák Nemzetközi Szövetségének 65 tagszervezetéhez is eljuttatták tiltakozásukat, és kérték az igazságügy-minisztert, helyezzék hatályon kívül a szóban forgó törvénymódosítást. A szóvivô bejelentette: a Marosvásárhelyi Táblabíróságon meghatározatlan ideig folytatják a napi félórás tiltakozást.

Igen heves támadásba lendült Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szokásos heti sajtótájékoztatóján. Elsôsorban Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ szövetségi elnökét támadta a hét végi csíkszeredai tanácskozáson kijelentettek miatt, de nyílai nem kerülték el Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét sem, aki szintén részt vett e tanácskozáson, mi több, az Aquaserv Rt. vezetôségét is becsmérelte, amiért "etnikai alapon" vezetik a céget, de nem képesek minôségi ivóvizet szolgáltatni.

– Nagyon sajnálom, hogy Markó Béla eltért korábbi politikájától és az országot eltávolítja az Európai Uniótól irredenta szlogenekkel, amellyel ellenségeskedést szít a lakosság körében. Felkérem Marosvásárhely lakóit, hogy végezzék mindennapi dolgaikat, egymást tisztelve, mert az autonómia kérdése csak azok hangoskodása, akiknek a politikája az elefánttemetôbe való. Ameddig én vagyok Marosvásárhely polgármestere, addig a város nem fog a székelyföldi autonóm területhez tartozni – mondta bevezetôként a polgármester, majd részletezte okfejtéseit.

Markó Béla kritizálása után a megyei tanács elnökét vette górcsô alá, akikrôl elmondta: emlékeztetni szeretné, hogy a románok szavazatával foglalhatta el az elnöki széket és így nem volt mit keresnie Csíkszeredában, hiszen a tisztségében a románokat is képviseli.

– Megteszek mindent azért, hogy többet ne szavazzanak egy, a Ceausescu idejében ügyészként tevékenykedô elöljáróra. Mi több, név szerint felkérem a megyei tanácsosokat, foglaljanak állást azzal szemben, amit ott kért az elnöknô (sz. m.: utalás az autonómiára) – mondta Florea.

Az egyesült Európa elutasítja az ilyen nyilatkozatokat, továbbra is a dialógust támogatjuk a románok és a magyarok között – jelentette ki a polgármester, majd elmondta, a város terveinek kivitelezését is magas beosztásban levô hivatalnokok gátolják. S itt konkrétan megemlítette Borbély László megbízott miniszter nevét is.

– Vártam Borbély Lászlót, hogy tárgyaljunk a város terveirôl, de ô mással van elfoglalva – állította tendenciózusan a polgármester.

A volt kormánypártot se kerülték el a vádaskodásai. Florea a PSD-t azért hibáztatta, hogy rossz közigazgatási törvényt hoztak, aminek hatásait most is érezzük. Mert hát lássuk, mire voltak képesek: gyanús körülmények között privatizálták a Rompetrolt és a gázvállalatot.

S hogy miért nem mûködik jól Florea szerint a helyi közigazgatási törvény? Mert etnikai alapon osztják le a pénzeket. "Világos bizonyítékok alapján állítom, hogy az útjavításokra is ilyen alapon történtek leutalások, hiszen csak a magyarlakta vidékek kaptak, a többségi román vidékeken pedig továbbra is gödrös utakon kell járni. Ezzel csúfot ûznek a románokból" – így a polgármester.

A gyûlölet és a megosztottság nem vezet jóra, a románok könnyen nacionalista síkra csúszhatnak és ismét felszakadhatnak a régi sebek – elmélkedett tovább Florea, aki azt kifejtette, hogy különbséget tesz a hús-vér magyar, aki elhatárolja magát az ilyen törekvésektôl, és az RMDSZ között. A megyei koalíció sem mûködik, mi több, az RMDSZ így elszigeteli magát.

Aztán, hogy "hab legyen a tortán", hirtelen más témára tért, elmondta: felkeresték Unirii negyedbeli lakosok, akiknek megígérték, hogy bevezetik az ivóvizet és a lefolyóhálózatot, de még nem tettek semmit. Az Aquaserv hazudott a lakosságnak. A leggyengébb menedzsmenttel rendelkezik, s ôket is etnikai alapon védik. Bezzeg valami tervezônek (sz.m.: Kós Károlyról van szó) mellszobrot tudtak állítani az udvaron, de nem képesek minôségi ivóvizet szolgáltatni a városnak – összegzett Florea.

Lokodi Edit az ôt ért vádakra lapunknak a következôket nyilatkozta: – Ugyanolyan választott tisztségviselô, mint a polgármester, így valóban az egész megye érdekeit képviseli, így a magyar választókét is. A törvény nem tiltja meg, hogy szabad idejében, ne politizáljon, így RMDSZ-önkormányzati tisztségviselôként részt vehetett a csíkszeredai gyûlésen. Florea ismételt kirohanásainak a tulajdonképpeni célja az, hogy a Demokrata Párt megyei elnökeként átvegye a megye vezetését, de ameddig Lokodi Edit az elnök, addig errôl szó sem lehet. De úgy tûnik, hogy a polgármesterre jellemzôen a két intézmény közötti "barátság" csak ennyit tartott, így a polgármestert egyértelmûen nem lehet politikai partnernek tekinteni.

– Ami pedig az 1989 elôtti tevékenységemet illeti, ezt rágalomnak tekintem, mert azelôtt is és a rendszerváltást követôen is tiszta lelkiismerettel dolgoztam, még meggondolom, hogy meddig tûröm jogi konzekvenciák nélkül a polgármester rágalmazásait – mondta lapunknak Lokodi Edit.

A miniszterelnök szerint országának EU- csatlakozása után sem várható román munkavállalók tömeges vándorlása más uniós országokba, sôt, inkább a meredek ütemben növekvô román gazdaság vonz majd külföldi munkaerôt.

Calin Tariceanu, aki a januári román és bolgár EU-csatlakozás jóváhagyásáról várt brüsszeli bejelentés elôtt adott interjút a Financial Timesnak, azt mondta: Románia olyan élénk gazdasági növekedési ciklus közepén tart, amelynek révén 12 éven belül meg fog kétszerezôdni a GDP.

A miniszterelnök szerint a gyors növekedés inkább Romániába vonz majd külföldrôl munkaerôt. Hozzátette: a román gazdaság máris munkaerôhiánnyal küszködik az építôiparban, az információs technológiában, a mezôgazdaságban és bankokban.

Tariceanu szerint a pénzügyi szolgáltatásokban a fizetések már most hasonlóak a más európai országokban honos bérszinthez.

A kormányfô a Financial Timesnak adott, hétfôn közölt nyilatkozatában mindenesetre felszólította a jelenlegi uniós országokat, hogy tartsák nyitva határaikat a román munkavállalók elôtt, mivel a munkaerô szabad áramlását "minden tagországnak tiszteletben kell tartania".

A Romániából és Bulgáriából érkezôk nagy-britanniai munkavállalásának lehetséges korlátozására utalt a múlt héten John Reid brit belügyminiszter. Reid a brit rendôrfelügyelôk szövetségének Chesterben megtartott éves értekezletén felszólalva azt mondta: a kormánynak megfontoltan kell kezelnie a bevándorlást, és ez vonatkozik a román és a bolgár EU- csatlakozásról szóló, hamarosan esedékes döntésre is. Biztosítani kell a brit közvéleményt arról, hogy a kormány "méltányosan és hozzáértô módon" kezeli "az emberek áramlását", tette hozzá. A brit gyáriparos szövetség (CBI) vezérigazgatója, Richard Lambert ellenben "lélegzetvételnyi szünetet" javasolt Románia és Bulgária januári EU-csatlakozása elôtt. Szerinte "nem szabadna szélesre nyitni az ajtót a két új EU-tagállam munkavállalói elôtt úgy, ahogy az legutóbb történt".

A hétfôi Financial Times a Tariceanu-interjúhoz fûzött kommentárjában megjegyzi, hogy Románia és Bulgária lesz a két legszegényebb tagja az uniónak: mindkét ország GDP-je a 2004-es EU-átlag alig 31 százaléka. A két ország "relatív szegénysége" – Romániában a havi átlagbér 200 eurónak felel meg – és a korrupció elleni, jelenleg is folyó harcuk olyan aggodalmakat kelt Nyugat-Európában, hogy "ez a bôvítés már túl messzire megy" – írta a Financial Times.

Idônként magyarverésekrôl érkeznek hírek a Vajdaságból és a Felvidékrôl. Idehaza hál’istennek ilyen vonatkozásban csend honol. De annál buzgóbban harsogják a médiák a székely-magyar önrendelkezésre való törekvés "felháborító" voltát. Gyulafehérvári fogadalom ide, népuralmi rendszerváltás oda, igen sokan jobb szeretnék, ha a többségi nemzet mindenkori vezetôinek ránk vonatkozó ígéreteirôl, hitegetéseirôl teljesen megfeledkeznénk. Éppen ennek okán szükséges éberen figyelnünk a fejleményeket és nem felejtenünk, hova vezetett a más nyelvet beszélôk meg nem értése, lebecsülése, jogaiknak semmibe vétele. Ha valamikor szükséges volt a megbékélésért szót emelni, akkor most, az egyesült Európába igyekezvén, különösen idôszerû kimondani: legyen vége végre a faji, nemzeti, vallási és minden más szégyenletes megkülönböztetésnek. Mert ha nem, akkor soha nem lesz biztonság és nyugalom, boldogság és felhôtlen, igaz hazaszeretetet ezen a tájon. E gondolatok realitásának bizonyosságaként hadd idézzünk Sütô András naplójegyzeteibôl az 1944. szeptember 26-i szárazajtai tragédia évfordulóján.

"Az elítélteket egyenként vezették a falhoz. Robbanó golyóval lôtték agyon ôket. Puskával és géppisztollyal lôttek. Az udvaron síró, sikoltozó tömeg. A kivégzettek hozzátartozóinak serege egy idô után könyörgô szavakkal fordult az ôrnagy felé. Szülôk, gyermekek, testvérek kegyelemért imádkoztak hozzá. Válaszként Oltean Gavril az égre emelt karjukat kezdte lövetni pribékjeivel. Azok egymással versenyre kelve, nagyokat rikkantva és röhögés közepette puskával, géppisztollyal ritkították az égnek emelt karok erdejét. Az egyik halálraítélt férfiú, kinek nevét … az emlékezés döbbenetében nem jegyeztem meg, ingét szétszakítva s jobb kezét a szívére tapasztva kiáltotta: "Hé, oláhok,! Ide lôjetek!" "Oláhozol tehát!" Az ôrnagy csöndet teremtett és azt mondta annak az embernek: kérését teljesíteni fogják. De nem szíven lôtték, hanem elôször a karját fûrészelték könyökig csonkává géppisztoly-sorozatokkal. Végül azt mondták neki: a szíve nem ott van, ahol mutatta, és tarkón lôtték."

(Részlet a Heródes napjai címû könyvbôl)

A Kovászna megyei Szárazajta iskolájának udvarán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kopjafát állíttatott és az épület falára márványtáblát helyeztetett az igazságtalan és értelmetlen vérontás emlékezetére.

Jegyzet

A pénteki mobilitás napja megint csak azt bizonyította be, hogy mennyire magatehetetlenek vagyunk. Az Európai Unió által is támogatott napon Európa több városában ekkor hívják fel a figyelmet a légszennyezettségre és megpróbálják – fôként a civil szervezetek – arra bírni az embereket, hogy használjanak tömegközlekedési, illetve alternatív környezetkímélô eszközöket. Marosvásárhelyen a megyei tanács szervezett egy kerekasztal-beszélgetést, ahol ez volt a téma, utána meghirdettek egy utcai rendezvényt, amelyet a Pro Biciclo Urbo nemkormányzati szervezet is felkarolt. A tanácskozáson összegyûltektôl (a környezetvédelmi ügynökség, a megyei tanács, a közösségi rendôrség és a nemkormányzati környzetvédô szervezetek képviselôitôl) hallhattuk, hogy a városvezetôség nem törôdik a kerékpársávok létesítésével, csökkentik a zöldövezeteket stb. Nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a helyzet javuljon. Az is elhangzott, hogy lesznek európai uniós környezetvédelmi pályázati lehetôségek, s az állami hatóság, a környezetvédelmi ügynökség ötletszegény, várja a civil szervezetek javaslatait. Aztán, ami ezután következett, az enyhén szólva leégés volt. A behirdetett utcai rendezvény 12-kor kellett volna kezdôdjön, nem volt ott senki. Bár Varga István, a Pro Biciclo Urbo szervezet vezetôje azt állította, hogy két iskolát is értesített arról, hogy az erre az alkalomra lezárt útszakaszon lehet kerékpározni, görkorcsolyázni, illetve aszfaltrajzot készíteni, nem sokan éltek a lehetôséggel. De még 15 órakor is az egyesület néhány tagja és a Neuzer kerékpárgyártó cég munkatársain kívül alig akadt érdeklôdô. Valóban nagyon sok még a tennivaló e téren, amit csakis a helyi önkormányzat és a mûködô civil szervezetek összefogásával lehetne, kellene megvalósítani. A helyhatósági választások kampányában közel 700-an kerékpároztuk végig a várost, annak jeléül, hogy igenis kellenek a kerékpársávok, hogy nagyon sokan vagyunk olyanok, akik környezetbarát várost szeretnének. Amikor számos utcát, járdát feljavítanak, betervezhetnék a kerékpársávot is, mi több, vannak olyan utcák, amelyeket teljesen lezárhatnának. Ilyen lehetne talán a Vár sétány, vagy Tudor Vladimirescu utca, hiszen a Poklos-patak mindkét oldalán van utca. A Pro Biciclo Urbo tudomása szerint van már egy olyan tanácsi határozat, amely biciklisáv létrehozásáról is szól a Tudor Vladimirescu utcán. Ami természetesen nem elegendô: rá kell venni az önkormányzatot, hogy véghez is vigye. Csak hát itt sántít egy kicsit a dolog. Mert ha nincs egy erôs környezetvédelmi lobbi, a szervezetek képtelenek arra, hogy egy rendezvényt megszervezzenek, akkor nem lehetnek egyenértékû partnerei a hatóságoknak. Persze, kritizálni mindig lehet, csak hát az sem viszi elôre az ügyet. A mobilitás napján még mindig helyben álltunk...

Budapesti tüntetés

Vasárnap fél egykor már csak 50-60 ember maradt a fôvárosi Kossuth téren a tiltakozók közül, akik a hangszórókból szóló énekeket hallgatják.

Többen a füves részen felállított sátrakba aludni tértek. Az árusok elpakoltak, a gazdák sátrainál sem állnak már sorban élelemért.

A színpadon néha-néha felszólalók arra kérték a még jelen lévô embereket, hogy ne menjenek haza, tartsanak ki.

Vasárnap este a Kossuth téren rendôri intézkedésre nem volt szükség.

A miniszterelnök és a kormány távozását követelô tüntetések folytatását, illetve a demonstráción részt vevôk számának apadását emelték ki a hírügynökségek a Kossuth téren vasárnap tartott megmozdulásról szóló beszámolóikban.

Polgári engedetlenségre szólította fel az autós társadalmat Molnár Tamás, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagja hétfôn a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón; Molnár Tamás felszólította az autósokat, hogy a hét folyamán "békésen, civilizált módon" okozzanak forgalmi dugókat a fôvárosban.

A bizottmányi tag bejelentette, hogy a tüntetések ugyan nem fejezôdnek be a hétvégén, a megmozdulás azonban arra a három napra kulturális rendezvénnyé alakul át. Ezért egy újabb pódiumot állítanak fel a Kossuth téren, a Parlament elôtt, amelyen neves mûvészek lépnek majd föl.

Tudomásuk van az egyre gyakoribb rendôri brutalitásról, ezekben az ügyekben a Forradalmi Nemzeti Bizottmány tagjai folyamatosan intézkednek – tette hozzá.

Az Országgyûlés Civil Irodájának vezetôje kedden átvette a Kossuth téri tüntetôk egy csoportjának képviselôitôl petíciójukat.

A többek között Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Hargitay András egykori világbajnok úszó, Melocco Miklós szobrászmûvész és Kelemen András fideszes parlamenti képviselô által aláírt petíció alkotmányozó nemzetgyûlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követeli.

Az Országgyûlés elnöke, Szili Katalin, a házbizottság ülése után hétfôn közölte, a házbizottság ülése alatt újabb levél érkezett a Házhoz. Ebben tüntetôk másik csoportja – Takács András vezetésével – azt közli, hogy a köztársasági elnökhöz kívánnak fordulni.

Az EU egyszersmind jóváhagyta azt az egyezséget, amelynek értelmében Franciaországban nemzetközi együttmûködéssel felépítik a kísérleti fúziós reaktort, az ITER-t. Ez a következô évtizedek egyik legfontosabb tudományos programja: ha a reaktor beválik, azaz kiderül, hogy az atomok fúziója (az a jelenség, amely a csillagokban zajlik) gazdaságosan felhasználható áramtermelésre, akkor a világ a jelenleginél olcsóbb, tisztább, biztonságosabb és ráadásul kimeríthetetlen energiaforrást találna.

Az ITER-t egy nemzetközi konzorcium építi fel, amelynek az EU mellett az Egyesült Államok, India, Kína, Japán, Dél-Korea és Oroszország a tagja. Még ebben az évben e hat államnak is ratifikálnia kell a szerzôdést, hogy az építési folyamat jövôre beindulhasson. A reaktor létrehozása mintegy 10 milliárd euróba kerül majd: az EU – amely hatalmas harcot vívott, hogy a terv helyszíne Franciaországba, s ne Japánba kerüljön – nagyjából az összeg felét állja.

Az Európai Unió egyébként nagy riválisaihoz, az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest tudományos területeken az elmúlt évtizedben lemaradóban volt. Miközben 2002-ben azt a célt tûzte ki maga elé, hogy a tagállamok hazai össztermékük (GDP) 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre, a huszonötök még ma is csak 1,9 százaléknál tartanak, miközben az Egyesült Államokban 2,6 százalékos, Japánban pedig egyenesen 3,1 százalékos ez a mutató.

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter hétfôn elmondta, hogy az EB-jelentés már nem fogja a jól ismert "piros zászlócskák" kifejezést tartalmazni, de valószínûleg más formulákat fognak használni.

"Már nem lesznek zászlócskák. A európai biztosok valószínûleg más kifejezéseket, megfogalmazásokat fognak használni. Ha mégis folytatnánk ezek használatát, akkor azt konstatálnánk, hogy még kettô maradt: a mezôgazdasági kifizetési ügynökségekre és az állategészségügy területére vonatkozók" – húzta alá a külügyminiszter.

Hozzátette, hogy legalábbis az állategészségügy terén a problémák jövô év elsô felében eltûnnek.

Ungureanu azt is elmondta, hogy Románia gazdasági és politikai mutatói január elseje pillanatában jobbak, mint más országoké a csatlakozásuk idôpontjában.

Szellemházat létesítenek a hivatalosan csütörtökön átadandó új bangkoki repülôtéren – közölte egy thaiföldi hivatalosság.

A vasárnapi bejelentésre egy szombati incidens után került sor. Ezen a napon 90 buddhista szerzetes érkezett a légi kikötôbe, hogy hagyományos szertartás keretében szerencséért fohászkodjon az új létesítmény számára. A ceremóniát hátborzongató esemény zavarta meg. Elôbukkant egy remegô és zokogó férfi, aki kísérteties hangon azt közölte, hogy ô Poo Ming (Ming apó), annak a helynek a szelleme, amelyen az új repülôtér épült.

A térségen korábban egy templom és egy temetô állt, s az építkezést annyi közbejött esemény hátráltatta, hogy sok thaiföldi egyenesen
"elátkozottnak" tartja a területet. Az Ázsia egyik legnagyobb légi kikötôjének szánt repülôtér felépítése a kedden megdöntött Thakszin Sinavatra miniszterelnök szemében Thaiföld egyik presztízsberuházása volt – de átadása különbözô botrányok és építési problémák miatt éveket késett.

Mielôtt "Ming apó" elájult volna, azt követelte, hogy készítsenek házat a szellemeknek: Thaiföldön sokfelé látni ilyen, oszlopon álló miniatûr házat, amely arra szolgál, hogy a házat ôrzô szellem otthona legyen. Ezt az animista hagyományt az ország fô vallásának számító buddhizmus is befogadta.

Az AFP kérdésére a repülôtér egyik vezetôje, Szuradzsit Szurapolcsaj közölte, hogy az ultramodern létesítményt el fogják látni a Ming Poo által követelt szellemlakkal. "Még ha hihetetlennek is tûnik, nem fogunk megsérteni olyasvalamit, aminek létezését nem lehet bizonyítani" – magyarázta a döntés okát a hírügynökségnek.

A buddhista boncok szerencse-szertartását is üdvözlendônek minôsítették az illetékesek. "A szerzetesek érkezése javítani fogja a lakosság hangulatát az építkezés idején történt sok kellemetlen esemény után" – mondták az AFP-nek.

Markó Béla letette a garast: autonómiára szükség van, nemcsak kulturális, hanem területi autonómiára is. Ezt "nekünk kell megvalósítanunk, mert sem Budapest, sem Bukarest, sem Brüsszel nem teszi meg helyettünk". Mint tegnapi lapunkban olvashatták, az RMDSZ ügyvezetô elnöksége szervezésében szombaton Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ, az önkormányzatok, kormányban dolgozók közös munkatanácskozása volt azért, hogy "a jövôt a magunk javára alakítsuk". Olyan pillanat ez, jelentette ki az RMDSZ elnöke, amikor szükség van a helyzetelemzésre, céljaink meghatározására és eszközeink föltérképezésére".

Nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy az eltelt 16 esztendô, de akár 80 év alatt, illetve a legutóbbi választások és az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta a magyarság sorsa változatlan, jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanakkor azokkal sem érthet egyet, akik szerint minden rendben van. Az eltelt tizenhat év alatt "visszhangos" változások történtek: a magyarság jogainak egy részét visszanyerte, akár az anyanyelvhasználat, akár az oktatás terén, választott vezetôi vannak, visszaszerezték az elvett tulajdont, mondta. Példának az erdôket hozta fel: Erdély-szerte 1,3 millió hektár erdôt szolgáltattak vissza, ebbôl 400 ezer hektár a Székelyföldön van, vagy azt, hogy "az önkormányzatok hatáskörében is léptünk elôre, építettünk utat, iskolát, óvodát, intézményeket, infrastruktúrát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az érem másik oldalára. A pohár csak félig van tele, mondta, Székelyföld még mindig pang, mennek el a fiatalok, a gazdasági fejlôdés sem az igazi, a turizmus terén is keveset sikerült tenni. Székelyföld közérzete nem jó, jelentette ki, mert bár a költségvetésbôl erre a területre is különítettek el összegeket, "még mindig el van hanyagolva, egész Erdély még mindig háttérbe van szorítva". Ahhoz, hogy a helyzeten változtatni lehessen, összefogásra van szükség. Még nagyobb kihívásnak nevezte az EU-integrációt, mert a magyarság nem elég felkészült, ezért véleménye szerint "megfeszített iramban kell készülni, hogy versenyképessé váljunk".

A cél az autonómia, az RMDSZ programjának szerves része, nemcsak a kulturális autonómia, de a területi autonómia is cél, ezen dolgozik nap mint nap kitartóan az RMDSZ. "Nekünk ez jár, de ebbôl még nem következik, hogy meg is fogjuk kapni". (...) "Ha mi ennek az országnak adófizetô polgárai vagyunk, miért Bukarest dönti el, hogy Maros, Hargita vagy Kovászna megyében melyik utat, melyik iskolát kell megjavítani, miért Bukarest dönti el, hogy a mi pénzünkbôl hová jut vissza támogatás, mit fejlesztünk. Az autonómia lényege, hogy a mi pénzünkbôl a döntéseket mi hozzuk meg. (...) Errôl szól a területi autonómia" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy ugyanakkor "lehetôvé teszi, a költségvetési és más kérdések mellett, hogy a magyar nyelvet regionális szinten hivatalos nyelvvé tegyük a román mellett".

Az autonómia megvalósítása legfontosabb eszközének az összefogást, illetve a megfelelô törvénymódosításokat nevezte. Mint mondta, az autonómiáért "dolgozni kell, nem karba tett kézzel ülni és kiáltványokat megfogalmazni". Ezért szándékoznak elindítani a Székelyföldi Önkormányzati Társulást, Szövetség a Székelyföldért néven, de szorgalmazni kell minden olyan kezdeményezést, ami Romániában a decentralizációt célozza. Ez a legfontosabb lépés az autonómia irányába, összegezte a szövetségi elnök. Egységes képet kell adni a Székelyföldnek a Nyárád mentétôl Felsô-Háromszékig, hogy "aki ide bejön, látványban is érzékelje, hogy a Székelyföldön van", de ennél nagyobb feladatnak a gazdasági fejlôdést, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését nevezte, mert az uniós csatlakozás után "a mostani nem megfelelô". Ehhez, hangsúlyozta, erôs RMDSZ-re van szükség, az RMDSZ nyitott a kívülállók számára is.

– tette hozzá Markó, kijelentve: nem biztos, hogy a hangoskodókban "olyan erôs a hit, mint a hang". A kételyeket hasznosnak nevezte, hitre és együttmûködésre van szükség, mert "más nem fogja megoldani a problémáinkat, a harcot nekünk kell végigvinni, a jövônket felépíteni".

A hozzászólások lényege az volt, hogy * a munkát el kell végezni (Bunta Levente). * Olyan Székelyföldet kell teremteni, amely nem csak "szép álom", mert "ha nem születik meg közös összefogás az RMDSZ ernyôje alatt, akkor ez a kiáltványokba fog belefulladni. A hamis alternatívák, a politikai sokszínûség jegyében megtorpedózzák a Székelyföld sorsát. (Verestóy Attila). *

Saját stratégiát kell építeni és alkalmazni, meg kell határozni a stratégiai pontokat a Székelyföldön. (Kelemen Atilla). * A saját ámokfutásotok áldozatai lesztek, ha elhiszitek, hogy az autonómiát ki lehet kiáltani (Asztalos Ferenc).

Papp Kincses Emese szerint ôszintén, tisztán meg kell vizsgálni, 16 év alatt hogyan viszonyult az autonómiához az RMDSZ. Felemlegette, hogy az RMDSZ 2001-es "politikai szótárában" nem szerepelt az autonómia, a lehetô legszerencsétlenebb gondolatnak nevezték, amikor az akkori székelyföldi csoport felvetette, mint "jövônk biztosításának egyetlen lehetôségét". Az RMDSZ akkor "elhatárolódott", "nyilatkozatban tiltakozott", "az autonómiával rémisztgette a népet", "nevetségessé akarta tenni ôket".2004-ben, mondta a továbbiakban Papp Kincses Emese, amikor az MPSZ, az SZNT és az EMNT a zászlajára tûzte az autonómiát mint választási jelszót, Markó Béla kijelentette: "aki választási évben autonómia törvénytervezetet készít, vagy rossz politikus vagy rosszhiszemû". Késôbb megtörtént a csoda, folytatta, az RMDSZ ráérzett a közhangulatra, és az "Együtt az autonómiáért" jelszót használta a választási kampányban. De miután megnyerte a választásokat, "vérszegény" kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be, amely "konzerválja az emberi jogok szintjén meglévô jogokat". Szó és tett egysége nem valósult meg, mondta végül a politikus, és arra kért választ, hogy "mikor készül el az RMDSZ autonómiatervezete, mikor nyújtják be a parlamentbe, és milyen eszközökkel fognak harcolni érte"?

Markó Béla válaszában, a fentiekbôl kiindulva, hangsúlyozta: nem onnan kell elindulni, hogy valakinek mindig igaza van, a másik csak tévedett. Ha lehetséges, együtt kell lenni – a függetleneknek is –, annak kell felkínálnia a párbeszédet, aki erôsebb és az erdélyi magyarság megbízásával rendelkezik szavazás által. Kijelentette: az akaratnyilvánítás nem elegendô, konkrét munkát is kell végezni. Lehet, hogy vérszegény a kisebbségi törvénytervezet, de kérdéses, hogy a parlament elfogadja-e, mondta, s hozzátette, "akkor kell autonómiatervezet, amikor minimális esély van az elfogadására".

Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke a lapunk kérdésére összegezte a tanácskozás konklúzióit: – A mai tanácskozás eredménye az, hogy a székelyföldi önkormányzatok elfogadtak egy nyilatkozatot a Szövetség a Székelyföldért elnevezésû társulásról. Ennek célja a régió fejlesztése, hiszen 2007-ig, a 7-es nagy fejlesztési régiót nem lehet megszüntetni, nem lehet átrajzolni a romániai fejlesztési régiók térképét. Ezért, a törvény adta lehetôségeket kihasználva, amely megengedi az önkormányzatoknak, hogy bizonyos tervek megvalósításáért egyesületeket hozzanak létre, most a magyar közösség lépett és közösen dolgozzuk ki ennek a régiónak a fejlesztési tervét: infrastruktúrára, vízhálózat-csatornahálózatra, településfejlesztésre, mert nem mindegy, hogyan gondolkozunk akkor, amikor strukturális alapokat akarunk megpályázni.

Maros megyének azokra a településeire vonatkozik, amelyek történelmileg-földrajzilag is csatolódnak ehhez a régióhoz, és fôleg azokra, ahol magyarok laknak nagy számban, illetve, ahol RMDSZ-vezetés van. Már léteznek a megyénkben kistérségi társulások, ezek tervek szerint, adott esetben csatlakoznak a székelyföldi nagy társuláshoz. Nincs ebben semmiféle szegregáció, nincs ebben semmiféle kiválás, nem konkrétan területi autonómiára törekszik, de nem zárjuk ki annak a lehetôségét sem, hogy már most kimondjuk: igen, szeretnénk majd egy olyan fejlesztési régiót, amelynek a három megye a tagja, és akkor majd beszélhetünk arról is, hogy területileg független lesz. Hiszen bárhol Európában a régióknak saját kis miniparlamentjük van, saját végrehajtó testületük van, és maguk döntenek a saját sorsukról. Erre törekszünk. Ehhez elsôsorban arra van szükségünk, hogy a helyi közösségek a gondolatot elfogadják, higgyenek abban, hogy megvalósítható, bízzanak abban, hogy a jövô európai fejlôdés ebben az irányban fog megtörténni. Bizalomra, akaratra és nagyon nagy összetartásra van ehhez szükség. Persze nagyon sokat kell dolgozni még azon is, hogy a mi polgármestereink is megértsék, elfogadják ezt a gondolatot, és közösen teremtsünk majd alapokat azokra a projektekre, melyek kidolgozzák a stratégiáját ennek a régiónak.

A marosvásárhelyi tanács határozatai, illetve a tanácsi határozatok alkalmazása vagy nem alkalmazása miatt tartott sajtótájékoztatót tegnap a prefektus. Mindenekelôtt arról beszélt, hogy írásban kérte fel a tanácsot, tegyen meg mindent, hogy érvényt szerezzen a 2004. szeptember 28-án hozott (28.sz.) határozatnak, miszerint Mihai Viteazul mellszobrát a határozatban kijelölt helyre helyezzék el.

Ciprian Dobre felemlegette, hogy a fenti dátumon a tanács két határozatot fogadott el, egyik II. Rákóczi Ferenc szobráról, a másik Mihai Viteazuról szólt. Felállításukra 300-300 millió lejt utaltak ki. Az elôbbi mellszobrát felállították, a román vajda szobra azonban még mindig a városháza elôtt van. Ezért fordult írásban a tanácshoz, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy "2006. december 1- jét, Románia nemzeti ünnepét az ország történelmének tiszteletben tartásával ünnepelhessék". A prefektus "bízik a tanács bölcsességében, hogy nem fog csúfot ûzni a nemzeti ünnepbôl".

A másik tanácsi határozat ugyancsak 2004-ben született (75.sz.) és arról szól, hogy az Unirii negyed lakói, ha le akarnak válni a központi fûtésrôl, 48 millió lej leválási díjat kell fizessenek. Dobre felszólítja a tanácsot, vonja vissza ezt a határozatot, amely diszkriminatív. "Olyan, mintha valakit azért büntetnének, mert autót vásárol, vagy mert leaszfaltozták a kapuja elôtt az utat". Nem lehet hátrányos helyzetben tartani az Unirii negyed lakóit. "Aki megcsinálta, visszacsinálhatja" mondta.

A polgármesteri hivatal saját alkalmazottait privilegizálja, jelentette ki, mert az ANL-lakásokat az egészségügyben és a tanügyben dolgozók mellett a polgármesteri hivatal köztisztviselôi igényelhetik. Dobre szerint ez azt jelenti, hogy Dorin Florea és a polgármesteri hivatal saját alkalmazottait hozza helyzetbe. "Nem értek egyet a privilégiumokkal, jelentette ki, s ezért a közigazgatási bírósághoz fordultam", mondta végül Ciprian Dobre.

A Magyar Mûvészetért Kft.

Bartók Béla születésének 125. évfordulója évében A Magyar Mûvészetért Díj kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. emlékdíjat hozott létre és adományozza szerte a világon, az egész év folyamán.

A Bartók Béla-emlékdíjat azon mûvészek számára ítélte oda a kuratórium, fôként a zene és a népmûvészet területén, akik méltó hordozói Bartók szellemi örökségének.

A Bartók Béla-emlékdíjak része a zeneszerzô emlékére készült herendi szobor, valamint A Magyar Mûvészetért égisze alatt megjelent legutóbbi két díszalbum: A csillagokban – Bubik István és a Summa.

Marosvásárhelyen a Bartók Béla- emlékdíj átadó ünnepségére 2006. szeptember 29-én, pénteken 17 órakor kerül sor a Kultúrpalota Kistermében.

A díjakat személyesen Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke nyújtja át. A díjátadó ünnepségnek rövid mûvészi mûsor is része, melynek elsô részét a Bécsben élô mûvész házaspár, Antal Ágnes és Imre kínálja, akik maguk is az Emlékdíj kitüntetettjei, a második rész a hazai díjazottak nevében hangzik el.

Az ünnepségre szeretettel várják mindazokat, akik hódolattal tisztelegnek a zeneszerzô-óriás emléke elôtt, és tapsolni-gratulálni kívánnak a jeles kitüntetetteknek.

Marosvásárhely, 2006. szeptember

*

Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Kistermében 2006. szeptember 29-én, pénteken 17 órakor kezdôdô díjátadó ünnepséget követôen sor kerül az 56-ról szóló Gubcsi Lajos: A szabadság népe címû díszalbumának erdélyi ôsbemutatójára és az ezzel egybekötött sajtótájékoztatóra.

A bemutató keretében a szerzô átadja az ajándéknak szánt díszalbumokat A Magyar Mûvészetért Kuratóriuma nevében.

"Ôseinktôl kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktôl kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megôrzendô mesebeli kincseket!"

A Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élô bölcsesség továbbhagyományozása, hogy folytassák a 2005-ben elindult kezdeményezést, amely szerint "minden év szeptember 30-át, Benedek Elek születésének évfordulóját, a népmese napjaként tiszteljük."

A népmese napjának 2006-os központi rendezvényét Békéscsabán szervezik meg, de a tavalyi nagy sikerû megmozduláshoz hasonlóan idén is szeretnék országossá bôvíteni a programokat. Kérik a könyvtárosokat, óvónôket, pedagógusokat és a mesével foglalkozó szakembereket, valamint a meseszeretô gyerekeket és felnôtteket, hogy ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

2006. szeptember 30. szombatra esik, hangzik a felhívásban.

"Kézenfekvônek látszik, hogy ezt a véletlent tudatosan fordítsuk a magunk javára, s idén a gyerekek melletti legfontosabb célcsoportjainkat, a leendô és gyakorló szülôket, nagyszülôket szólítsuk meg. Hívogassuk, bátorítsuk ôket a csatlakozásra, a mesék élvezetes hallgatására, megtanulására, örömteli elmondására! Elevenítsék fel a mesemondás ôsi mûvészetét, hallgassák meg egymás legkedvesebb meséit, emlékezzenek meg mesemondóinkról, mesegyûjtôinkrôl és a mesékbe szôtt bölcsesség máig érvényes üzeneteirôl, arról a mindennapjainkban is használható tudásról, ami minden népmese sajátja. Kérjük az intézmények vezetôit, tegyék lehetôvé, hogy ezen a napon minden gyerek legalább egy népmesét tarisznyájába (iskolatáskájába) tehessen okulásul, vigasztalásul vagy egyszerûen csak örömforrásként, hiszen egy megfelelô pillanatban megkapott mese olykor egész életünkre kihathat. "

Benedek Elek Kisbaconban született. Jó volna, ha az erdélyi magyarság akként is emlékezne rá, hogy szeptember utolsó napján és az azt követô vasárnapon saját rendezvényein ünnepli a magyar mese napját. Lapunk a jövô héten ünnepi Stipendium oldalt jelentet meg ebbôl az alkalomból.

"Kezdetben kevés katolikus élt Csejden, jelenleg számuk huszonötre növekedett. Az iskolában tartjuk a miséket, és a tavaly arra gondoltam, hogy ennek a falunak is legyen egy ünnepe, amikor a katolikusok összegyûlhetnek. Így esett a választás Szent Gellért napjára, amely igaz, hogy nem kimondottan magyar szent, de élete szorosan összefüggött a magyarsággal" – tájékoztatott Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános.

Vasárnap második alkalommal tartották meg Marosszentgyörgy fíliájában, Csejden a Szent Gellért-búcsút, ahol a szentmisét és a szentbeszédet Csató Béla fôesperes tartotta. A kis szórvány közösségnek a fôesperes a világot, az embertársat, önmagát és Istent tanuló és tanító Szent Gellértet állította példaképül elmélkedésében, aki Szent Imre herceget és ezáltal a magyar népet tanította.

A szentmise után az iskola udvarán meghitt társalgás közepette házigazdák vendégszeretetét élvezhették a vendégek.

A csejdi katolikusok ezúton fejezik ki köszönetüket az iskola vezetôségének, akik havonta rendelkezésükre bocsátják az osztálytermet.

A Tálentum Alapítvány változatos tevékenységekkel várja az óvodás és kisiskolás (5-14 éves) gyermekeket. Az iskolások számára folytatja tevékenységét a Törpingáló Klub (rajz, festészet, grafika), a "Játsszunk színházat" kör, a ritmikus torna és moderntánc-csoport. A hangszerek világába kalauzol Hamiska, és a Teknôs Gyermekkórus is várja a zenében tehetséges kisiskolásokat. Hókuszpók a matematikai-logikai fejtörôket és a számítógépet kedvelô gyermekeket várja. Újdonság a kínálatban a digitális fotózás (fényképezési technikák, digitális képfeldolgozás).

Az óvodásoknak szánt általános képességfejlesztô foglalkozáson együtt van az angol és a számítógépes játék, a zenei hajlam, a rajzkészség fejlesztése, barkácsolás, környezeti nevelés, gyermektorna. A Zenebona Palotában a zenében tehetséges óvodásoknak szánt játékok az általános zenei készségeket (ritmusérzék, hallás) fejlesztik.

Érdeklôdni és beiratkozni délelôtt 9 és 11, délután 6 és 8 óra között az alapítvány székházában, Vihar (Furtunei) utca 13. szám, a Hadsereg tér (oroszpiac) mellett. Telefonszám: 267-593.

"A falu témája inspirált" – mondta Hadnagy Gabriella szombat délelôtt, a marosvásárhelyi Egyesülés kiállító-teremben megrendezett, festményeibôl nyílt tárlatának megnyitóján. A Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének szervezésében megrendezett kiállításon telt ház fogadta a látogatókat, akik a mûvész különbözô táborok anyagaiból válogatott munkáit tekinthették meg. "Pillanatképek" tûntek fel Mezôpanit, Mezômadaras, Mezô-bergenye, Szászszôlôs jellegzetes tájairól épületeirôl, tárgyairól.

A falun élô emberek nagyon sokat segítettek, padlásokról kerítettek elô szerszámokat, tárgyakat, ezzel is hitelesebbé, a realitáshoz hûvé varázsolva a festményeket.

A létezés folyamatos újradefiniálásának kísérletével próbálkozva "elevenítette" meg az objektumokat – vallotta munkáiról Hadnagy Gabriella, a tájképekkel pedig a falvak hangulatát idézte.

Az alkotások között templombelsô és kegytárgyak – mint a vallások megnyilvánulásai – tûnnek fel, melyek a népek megtartó erôiként szerepelnek.

Hadnagy Gabriella 1977-tôl az egyesület tagja, 1997-ben vezetôségi taggá választották.

Tárca

Guru Pista éppen csak futó pusszantást intett úricsimpánz u-tesójának, s már el is kapott egy jókora nyulat, puszta kézzel tépte szét, és azonmódúlag, csöpögô nyersen, farkasétvággyal elfogyasztotta. Közben elgondolta, hogy az ô esetében mennyire közvetlen a hús és a táplálkozás kapcsolata. Mennyivel bonyolultabb az, amit például a dédunokái csinálnak; mindenféle bonyolult mûvelettel ejtik el a nyulat, nyíllal, csapdával, puskával, aztán kôkéssel megnyúzzák, tüzet raknak a barlang elôtt, és még mindig milyen hosszú az út a lakomáig, elôbb a törzsfônök zabál, csak utána a többi, erô és rang és a sámán jóslata szerint.

Az nem járta meg az eszét, hogy még ezután következik az elsô, második, satöbbi munkamegosztás, lesznek földmûvesek, pásztorok, vadászok, halászok, madarászok, mészárosok és szakácsok. Pékek és cukrászok. Vendéglôk és vendégek!

Hogy a nyúl darabolásához többféle kést használnak majd, nem elégednek meg a nyárssal, és nem rakják levelekre, hanem damasztabroszra varázsolják mûvészi elrendezésben a finom falatokat. A mûvelet neve terítés lesz. Többféle kést használnak, a húst sózzák, fûszerezik, olajjal kenegetik, pácolják, sütôtálba helyezik, alufóliába csomagolják, elektromos tûzön pirítják, óra méri a szükséges idôt, és amikor elkészült, Örömódát zeng a számítógép.

Guru Pista hatalmasat ivott a hûs forrásvízbôl, égrengetôen böfizett, majd a bársonyos pázsitra leheveredett, és elaludt. De az Úr álmot küldött a szerencsétlenre, hogy megmutassa neki az evolúciót.

A tûzhely a Guru Pista álmában sok darabból áll, a kaját sültnek mondjuk. Miután pecsenyevillával falapra helyeztük, késsel vagy ollóval daraboljuk, a tálból külön villával veszünk egy-egy részt a tányérunkra, késsel, villával, szósszal és szószos edénnyel bajlódunk, ja, és a kínzóeszközök; széken, asztalnál ülünk, fel vagyunk öltözve, az asztalon mindenféle más étel és ital és gyümölcs kínálja magát, pompás borokat iszunk, szájunkat szalvétába törüljük, semmit sem illik színültig tölteni, illik elôbb finomkodva megkóstolni, aztán bólintani a fôúrnak, vagy másikat hozatni, a szánkban fogpiszkálóval babrálunk, nyílt titokban, ne fröcsköljük szét az ételmaradékot. Végül érkezik a konyak meg a kávé.

Guru Pistával végigetetett a Jóisten egy kismillió fogásos diplomáciai ebédet. Az alvó testet elöntötte a dús veríték, kék rajokban szállták a legyek.

Mennyi minden kell ahhoz, hogy egy-két falás hús lecsússzon az ember gyomrába, döbbentette rá teremtôje Guru Pistát. És az ízek is milyen bonyolultak, mennyiféle a porcelán, az ezüsteszcájg, a csengô pohár, a kacifántos villasereglet, a kések fénylô batalionja.

Mire jóllaknál, éhesebb vagy az ôsembernél.

És mennyit kell dumálni, köszöngetni, üdvözölni, hajlongani, kezet fogni, kezet csókolni, gratulálni, hízelegni, udvarolni, gazsulálni, pfúj.

És ha valahogy mégis sikerül végre rendesen megpakolni a szomorút, egyszer csak megvonaglik az ember, és máris rohan a mosdóba. Lehet, hogy az ôsember is ismerte a hányás intézményét, de hogy az ügyintézés mechanizmusa sokkal egyszerûbb volt, az százas.

Ekkor villám csapott a barlang fölötti sziklába, és Guru Pista felébredt. A fenébe, fakadt ki, feledve, hogy a fene sincsen még felfedezve. – Elszalasztottam a javát!

Tényleg. A plázamoziban befejezôdött a film; de az élménycentrum annyiféle új izgalmat kínál, hogy csöppet sem bánta már. Felpattant, pár lépéssel odább fényreklám hirdette: MAMUTVADÁSZAT.

Ez kell nekem, rikkantott Guru Pista. Jegyet váltott, és már bent is volt. Röptében elkapott egy ökörszerû élôlényt, puszta kézzel aprította falatokra, és azonmódúlag, mint a nyulat, mohón marcangolni kezdte.

Csakhogy a mamut nem akart lemenni a torkán. Már az elsô falatoknál kitörte két fogát. Könnyes szeme kimeredt, míg valahogy mégis lenyomta az elsô falatot. Akkor a mamutautomata kezelôje megszánta, és odaszólt Guru Pistának.

– Nyemá, öreg; szállj le róla. Nem-e látod, hogy mûanyag, vazeg?

Sóvárad összterülete 3.300 ha, ebbôl 1.100 ha erdô, 2.200 ha mezôgazdasági terület. A település lélekszáma 1.627 fô, a legtöbben a mezôgazdaságból és állattenyésztésbôl élnek. A legjelentôsebb vállalkozás a Formobexim Kft. által mûködtetett fafeldolgozó üzem volt, ahol a Balavásártól Szovátáig terjedô vidékrôl 250-350 ember dolgozott. Tavasszal az üzemet csôdeljárás miatt bezárták, az ott dolgozók munka nélkül maradtak. A községben egy jelentôsebb ipari vállalkozás és néhány kisebb kereskedelmi cég mûködik. Sóvárad ma saját önkormányzattal rendelkezik. Bíró Csaba alpolgármester segítségével tekintettünk vissza a helyi választások után eltelt idôszak fontosabb eseményeire.

A helyi tanácsnak 11 tagja van, 10 az RMDSZ, 1 a PNG színeiben. A helyi vezetôk: Madaras Árpád polgármester, Bíró Csaba alpolgármester, Pál József Attila jegyzô. Mindannyiuknak meg kellett tanulniuk adminisztrálni a Szovátától függetlenné vált községet. Nem volt könnyû, elsôsorban a szûkös költségvetés miatt. Az idei például 8,7 milliárd lej, a községvezetésnek alaposan meg kellett gondolnia, hogy mire költi a pénzt. A 11 kilométer községi útból 6 kilométert sikerült felújítani, kövezni. A Várpataka és Falu útja árok medrét 500 m-es szakaszon kitakarították. A kultúrotthon épületét újrafedték, felújították a színpadot, az öltözôt, a mellékhelyiséget. Ebben az épületben mûködik a polgármesteri hivatal és a rendôrség is. Ugyancsak a múlt év folyamán az iskolában 300 négyzetméteres felületet láttak el faburkolattal, 10 csempekályhát rakattak újra, az óvodában két osztálytermet újítottak fel. Az idén nyáron csupán a karbantartási munkálatokat végezték el. A községvezetés az idén pályázatot adott be a tanügy-minisztériumhoz, ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére az iskolában. A pályázatot megnyerték, viszont a versenytárgyalás során derült ki, hogy a pályázat értéke sokkal alacsonyabb az öt jelentkezô árajánlatánál. A rendezéshez a tanügyminisztérium ígért támogatást.

Sürgôsen megoldandó probléma a termôterületek jogtulajdonba helyezése. A község területén 13.000 parcella vár kimérésre a 18-as és 1-es törvény alapján. A községvezetés szakemberhiánnyal küszködik, nincs felsôfokú képzettségû agrárszakemberük. A 247-es restitúciós törvény életbe lépése után 115 kérést jegyeztek, azokat sem bírják rendezni. Emellett közeledik a termôterületek légi felvételek alapján összeállítandó térképeinek elkészítési határideje, a polgármesteri hivatal emiatt is sürgôsen kéri a szakintézmények segítségét.

Habár a lakosság derûlátó, a községvezetés nehéz feladatok elôtt áll a következô idôszakban. Terelôutakra lenne szükség, hiszen a rendôrség már számos gazdát büntetett az országút használata miatt. Fel kellene újítani a megyei útszakasz községhez tartozó 6 kilométeres szakaszát, amelyet az árvizek elmostak. Az óvodánál javítani kellene a mellékhelyiséget, amely miatt a mûködési engedélyt visszavonták. – A felsorolt komoly gondjaink valóban arra késztetnek, hogy terveinket, programjainkat háromszor-négyszer gondoljuk át, hogy a leghatékonyabb döntéseket hozzuk, és nem utolsósorban számítunk a község lakosságának hozzáállására – mondotta Bíró Csaba alpolgármester.

Az Aranykalász gazdakörnek 80 tagja van, amely a maga során az RMGE-EGE Maros társult szervezete. A gazdák 200 szarvasmarhát tartanak, ebbôl 145 fejôs, a többi növendékállat. A feldolgozó naponta 9.000 liter tejet szállít el, ezenkívül Szovátán a szabadpiacon 200 liter, a településen 400 liter tejet értékesítenek. A tejtermelôk a tejcsarnokban kiépítették a víz és szennyvízhálózatot, bevezették a villanyt. A 60%-os állami támogatással 1000 literes hûtôtartályt helyeztek üzembe. Az érdekvédelmi szervezet tervei között szerepel a tejcsarnok épületének megvásárlása a marosvásárhelyi tejfeldolgozótól. Mivel a feldolgozó vezetése hajlandó az épület eladására, az Aranykalász gazdakör vezetése elvégeztette az épület értékfelmérését. A faluban a legtöbb állattenyésztô egy-két egyedet tart, de egyre növekedik az 5–10–15–20 szarvasmarhát tartók száma.

Király Domokos 61 éves, ezelôtt húsz évvel szabad idejében besegített Tóth József székelykapu-faragónak, aki ma már sajnos nincs közöttünk. Azokban az években Domi bácsi rájött, hogy a vésô "hallgat" rá. Egyre több és nehezebb munkát vállalt. S hogy a minták ne legyenek egyhangúak, alakítgatta munka közben, ötletei szerint – sikerrel. A húsz év folyamán húsz nagy és kis székely kapu került ki a keze alól. Ahogy mondta, a régi világban egy kaput két hónapon át faragtak ki és szereltek össze úgy, hogy reggeltôl estig dolgoztak. Ma ez a munka három hétre rövidült, mivel egyes kézzel végzett munkafázisokat gépesítettek. Domi bácsi elhatározta, hogy nyugdíjas éveiben folytatja a kapufaragást. Társával, Farkas Attilával fogadják továbbra is a rendeléseket. A nyáron egy 3,5 méter magas, 3 méter széles székely kaput faragtak, amelyet itthon összeállítottak, majd szétszedték, mivel azt a magyarországi Sátorljaújhelyre, Sóvárad testvértelepülésére szállították ajándékként, augusztus 20-a tiszteletére. A faanyagot a Sóváradi Polgármesteri Hivatal biztosította, Király Domokos a székely kaput Sátoraljaújhelyen két nap alatt állította föl.

Sóváradon immár tíz család fogad vendégeket. A fürdôszobás házakban egy idôben 70 vendég szállhat meg. Bíró Csaba és felesége célul tûzte ki a faluturizmusba való lekapcsolódást. Ennek érdekében építették át az istállót és szénatartót, az itt kialakított öt szobában – fürdôszobával, TV-készülékkel – tíz személyt szállásolhatnak el a legjobb körülmények között. A magyarországi Kôröshegy testvértelepülés önkormányzatának egyik tanácsosa, Gazdag Károly nemrég házat vásárolt Sóváradon, amelyet teljesen felújított, bekapcsolódva a faluturizmusba, ugyanis télen-nyáron vendégeket hoz Sóváradra. A helybéli vendégfogadók egyelôre saját szabadidôs programokat nem dolgoztak ki, de a vendégek szívesen szállnak meg Sóváradon a táj szépsége, Szováta, Parajd közelsége miatt. A faluturizmusban vállalkozók legközelebbi terve az általuk gyakorolt falusi vendéglátás minôsíttetése.

Sóváradon jelenleg ipari termelés a Bíró Albert és Bodó Zoltán által alapított Defens cég mûhelyében folyik. Itt hét munkahelyet biztosítottak a helybelieknek. A vállalkozástörténet úgy kezdôdött, hogy a 36 éves Bíró Albert örökölt három hektár erdôt. Ahhoz, hogy elsôsorban tiszteletben tarthassa az erdészeti elôírásokat, de jövedelmet is biztosítson, fakitermelésbe kezdett, elôször csak a saját területén, majd a rendeléseknek is eleget tett. A fakitermelés után következett a fa elsôdleges feldolgozása saját mûhelyében. A termelés beindítására a beruházás értéke elérte a 25.000 eurót. A vállalkozók úgy nyilatkoztak, hogy "apránként, drótkötéllel húzogatták össze" a gépekhez szükséges pénzt. A fakitermelésen kívül, a múlt évben egy vidékfejlesztési programhoz nyújtottak be pályázatot, megnyerték, ami hozzájárult, hogy a mûhelyben a gyengébb minôségû fát feldolgozhassák. A hántoló-lemezvágó géppel készülô furnírlemez elsôdleges termék, amelybôl a bútorgyárakban állítják elô a préselt lemezt.

A két fiatal vállalkozó már meggyôzôdött, hogy a jövô elképzelhetetlen további beruházások, a termékválaszték bôvítése nélkül. Legközelebb egy cégautót szeretnének vásárolni, a piac könnyebb felmérése céljából. Számítógépeket is szándékoznak beszerezni, hogy létrehozzák a vállalkozás adatbázisait, mert hát bíznak tudásukban, erejükben és a jövôben.

Sóvárad lakossága két és fél évvel ezelôtt úgy döntött, hogy különválik Szovátától. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a helybéliek tapasztalatai szerint az elmúlt idôszakban a községvezetés miként adminisztrálta a település ügyeit- gondjait?

Gergelyfi Ella, 40 éves, vállalkozó: – Személyesen elégedett vagyok az önkormányzat munkájával, ha arra gondolunk, hogy zérótól indultak és még kezdôk, akkor csak elismerô szavakkal minôsíthetem munkájukat. Közösségi vezetôként sosem lehet olyan döntéseket hozni, amelyek mindenki elvárásainak megfeleljenek. Vannak még elégedetlen polgárok, de lényegében a település problémáit, bajait szerintem eléggé jól kezelik.

Bereczki Margit, 53 éves, eladó: – Sóváradon ilyen haladást, mint az utóbbi években, nem tapasztaltam. Tudom, hogy szegényes a költségvetésünk, de valahogy a falu jelenlegi vezetése összefogta a település lakóit. Konkrét példát említek, a kultúrotthont. Én 35 éve élek Sóváradon. Az épületen sohasem végeztek javítást, pedig azt folytonosan használtuk lakodalmakra, keresztelôkre, ünnepi rendezvényekre. Szükség volt és van erre az épületre, végre sikerült kívül-belül rendbe tenni. A faluban a többség megértette, hogy önmagunkra vagyunk utalva, ha jövôt akarunk a településnek, akkor össze kell fogjunk. Ennek a jelei már megmutatkoztak.

Tóth Imre, 64 éves, nyugdíjas, gazdálkodó: – Határozottan nem jelenthetem ki, hogy elégedett vagyok a munkájukkal. Vannak még hiányosságok, viszont azt látni, hogy a falu utcáit megjavították, a legnagyobb elônyünk, hogy ügyeink rendezéséért nem kell Szovátára utaznunk. Emellett ha elfelejtünk valamit elrendezni, felszólítanak, emlékeztetnek, hogy intézzük el ügyeinket, mert itt az ideje. Mi, gazdálkodók nagyon el vagyunk keseredve a vadkárok miatt. A vaddisznók már bemerészkednek a kertekbe, maholnap lemondunk a szabadföldi termesztésrôl. Ennek az ügynek a megoldását kellene sürgesse a helyi vezetés.

Abodi Sándor, 53 éves, gazdálkodó: – Ahhoz viszonyítva, honnan indultunk, azt mondhatom, hogy a körülmények javultak. Nálunk jelentôs számban él roma lakosság, egy részét sikerült bevonni a különbözô munkák elvégzésébe. Valamilyen módon javítani kellene a volt cserepes hidat is. Egyébként a helyi tanács határozataival elégedett vagyok.

Újfalvi Dénes, 45 éves, gazdálkodó: – Kijelenthetem, hogy a falu problémáinak java részére a helyi vezetés megoldást talált, talán ezért is értékeli a lakosság a tanács munkáját. Emlékszem, mi a szovátai tanácsnak mostohagyermekei voltunk, a költségvetésbôl keveset osztottak le, de a kapcsolattartás sem volt a legjobb. Az elmúlt két és fél évben, úgy érzem, hogy a helyi vezetésünk megtalálta a helyét és megtanulta kezelni a község gondjait. Vannak még problémák, amelyek megoldása sok esetben a pénzhiány miatt odázódik el.

Lizieuxi Szent Teréz, a kolostor védôszentjének ünnepén, október 1-jén szenteli fel Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a marosszentgyörgyi karmelita kolostort, tudtuk meg Baricz Lajos plébánostól. Mint elmondta, a majd nyolc nôvért befogadó kolostor a szentelésekor még nem lesz teljesen befejezve, alapkövét, mint arról lapunkban is beszámoltunk, tavaly február 11-én tették le.

Mint a plébános elmondta, a karmelita rend jellegzetessége az elmélkedés és az imádkozás, szabadidejükben a nôvérek rendszerint gyertyaöntéssel, könyvkötéssel, egyházi ruhák készítésével foglalatoskodnak. A tófalvi utca végében felépült kolostor felszentelésére a gyulafehérvári érsek mellett még számos egyházi személyiséget, és a remények szerint nagyszámú hívet várnak.

Bensôséges körülmények között, családi hangulatban avatták fel új motokrosszpályájukat a szászrégeni Humi Racing Team tagjai. Mint ismeretes, a klub rendkívül jó vonalvezetésû, a versenyzôk körében nagy népszerûségnek örvendo pályája lakossági panaszok okán megszûnt, cserében a helyi tanács megígérte: saját költségén új pályát építtet a sportembereknek, nekik csak az újbóli bejegyeztetést kell állniuk. Az ígéret megvalósult, idén újabb országos bajnoki forduló helyszíne volt az immár új szászrégeni pálya. Az avatóbulira sör- és lacipecsenye-sátrak emelkedtek ki a földbôl, a sportklub meghívta a tanácsosokat is, majd látványos edzéssel ünnepelte meg az új pálya létrejöttét. Amely – mellesleg – még elôdjénél is pazarabb vonalvezetésû.

Nagy Botond

Az elsô öt helyezésbôl négyet szereztek meg a marosszentannai Scorillo lovasai a hét végén Sepsiszentgyörgyön a hétévesnél fiatalabb lovak számára szervezett lovastusa Román-kupán, mely egyben felmérô is volt a jövô hónapban világbajnokságra, illetve egy ausztriai nemzetközi versenyre készülô országos válogatott számára.

Öt lovat, Alegrát, Alexandrut, Carlost, Mare Seniort és az elsô versenyszezonját teljesítô Eniorikét nevezte a marosszentannai klub, melynek versenyzôibôl Viorel Bubau Alegra nyergében elsô helyet szerzett, mögötte Alexandru nyergében Silviu Iclanzan lett a második. A dobogó harmadik fokát nem sikerült kibérelniük, viszont a negyedik helyen szintén Iclanzan végzett Carlos hátán, míg az ötödik helyet Viorel Bubau szerezte meg, Mare Senior nyergében.

Viorel Bubau klubelnök tegnap sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a Scorillo hírnevéhez méltóan teljesített ezen a versenyen. Az elért eredményre annál inkább büszkék a Scorillo lovasai, hogy a lovastusa a versenylovaglás legnehezebb válfaja, három viadalból áll. Díjlovaglásból, tereplovaglásból és díjugratásból áll a lovastusa, a három versenyszám a ló, illetve a zsoké felkészültségét és kettôjük összmunkáját egyaránt keményen próbára teszi. A verseny nyomán Carlos, "aki" még nincs hatéves sem, és Silviu Iclanzan részvételi jogot nyertek a franciaországi világbajnokságra, míg a többiek az ausztriai nemzetközi versenyen vesznek majd részt októberben.

A Kolping család tagjai lelki és kulturális tevékenységei mellett különbözô sportágak pártolását is felvállalja. Ez egyfajta fórum, ahol a résztvevôk meg tudják mutatni és bebizonyíthatják a tehetségüket.

Ezzel a céllal került sor szombat délelôtt a marosszentgyörgyi Kolping Család, az Erdélyi Egyházmegyei Kolping Szövetség keretében harmadik alkalommal megszervezett asztalitenisz-versenyre. Elsô évben tizenketten voltak, tavaly huszonnégyen vettek részt a versenyen, idén körülbelül negyvenötöt vártak.

"A plébánián mozgalom van, van élet" – mondta Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, aki tájékoztatott, hogy összesen harmincöt Kolping Család van, melybôl mindeniknek küldtek meghívót. Maros-hévízrôl, Szászrégenbôl, Nagy-ernyébôl, Segesvárról, Marosvásárhelyrôl, Székelyvéckérôl, Gyergyó- szentmiklósról és Türrôl fogadták el a meghívást.

"A Kolping szellemében találkoznak a testvérek – lényeg a kikapcsolódás, a közös együttlét" – tájékoztatott Szántó Árpád, az esemény szervezôje és egyben az asztalitenisz-verseny nagy esélyese is. A rendezvényen jelen volt Balázs István egyházmegyei Kolping-referens is.

Két – nôk és férfiak – kategóriában tartották meg a mérkôzéseket, a nôknél elsô Bálint Anna, második Kelemen Orsolya, harmadik Kovács Gabriella, negyedik pedig Kovács Annamária lett. A férfiaknál elsô helyezett a marosszentgyörgyi Szántó Árpád, másodikként és harmadikként két gyergyószentmiklósi versenyzô végzett.

Ferencz Melánia

Az egészségügyi miniszter a prefektusok segítségét kéri a regionális kórházak ügyében

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter a kormánymegbízottak támogatását kéri a nyolc regionális kórház építkezési helyének azonosításában, mert a nyolc közül csak három polgármesteri hivatal talált helyet ezen egészségügyi intézmények számára. Nicolaescu ezt a nyilatkozatot hétfôn tette a kormány és a prefektusok videokonferenciáján. A tárcavezetô emlékeztetett, hogy nyolc megyeközpont polgármesteri hivatalától kérte, hogy jelöljön ki három lehetséges helyet a regionális sürgôsségi kórházak számára. A feltételek szerint a terület nagysága 2.000-5.000 négyzetméter kell legyen, több irányból is könnyen megközelíthetô, és a közmûvesítés nagyobb gazdasági erôfeszítés nélkül legyen megoldható. "Eddig öt polgármesteri hivatal válaszolt a felkérésre, hárman már helyet is jelöltek ki. Kolozsvárról, Jászvárosról és Temesvárról van szó" – mondta a miniszter. Craiova és Konstanca részleteket kértek a feltételekrôl, de eddig még nem adtak választ. Marosvásárhely közölte, hogy a város közelében nem tudtak olyan telket azonosítani, amely megfelelne a követelményeknek, Bukarest semmilyen választ nem adott. Nicolaescu felhívást intézett az egészségügyi és közigazgatási hatóságok képviselôihez, hogy járjanak közben a helyi hatóságoknál, hogy ezek közöljék a szükséges információkat, hogy elkészíthessék a megvalósíthatósági tanulmányt.

RMDSZ-reform vidéki szemmel

Az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) hétvégi, zeteváraljai tanácskozásán az RMDSZ reformjáról szerveztek vitaestet, amelynek meghívottja Kelemen Hunor parlamenti képviselô, Borboly Csaba, a MIÉRT elnöke, Korodi Attila államtitkár és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke volt. A meghívottak elôadásait követôen a részt vevô fiatalok véleményt nyilváníthattak az RMDSZ-reform kapcsán. Jobban kell motiválni a vidéken dolgozó embereket – mondta az egyik résztvevô, hangsúlyozva: nem elsôsorban anyagi motivációról van szó, hanem arról, hogy a helyi vezetôknek érezniük kell, hogy szavuk van a döntéshozatalban, hiszen ôk ismerik a legjobban a helyi közösségek gondjait. Az IFM mûhelytáborának fô témája az erdélyi eMagyar Pontok fejlesztése volt, errôl Nagy Zsolt miniszter tartott elôadást.

Zökkenômentes létszámleépítést ígér az OMV

Az osztrák OMV két- két és fél éven belül" le kívánja zárni romániai leányvállalata, a Petrom átszervezését. Ezt Werner Schinhan a Petrom vezérigazgató- helyettese jelentette be újságírók elôtt Bukarestben. A foglalkoztatottak létszámát az átszervezés keretében a jelenlegi 57 ezerrôl 38 ezerre csökkentik két év alatt, de a végsô létszám 30 ezer alatt lesz. A létszámleépítés zökkenômentesen halad a szakszervezetekkel kialkudott kompenzációs tervnek megfelelôen. Tavaly az átszervezés költségei elérték a 180-200 millió eurót. "A Petrom az elkövetkezô évtizedben az OMV egyik legfontosabb aktívájának számít majd, ha ugyan nem a legfontosabbnak" – jelentette ki Schinhan. Az idei elsô félévben a Petrom 38 százalékkal járult hozzá az OMV konszern EBIT eredményéhez a tavalyi 30 százalék körüli után. Az idei egész évre 35-40 százalék közötti aránnyal számol a konszern.

A svájciak támogatják a menedékjog és a bevándorlási törvények szigorítását

A svájci állampolgárok nagy többsége támogatta a vasárnap megrendezett népszavazáson olyan új törvények életbe lépését, amelyek megnehezítik a menedékkérôk és a bevándorlók bejutását az alpesi országba. A GFS svájci közvélemény-kutató intézet és a TSR televízió külön-külön végzett exit-poll felmérései és a már összeszámolt szavazatokból következtetô elôrejelzései azt mutatják, hogy a szigorító törvényeket támogató voksok aránya megközelíti a hetven százalékot. Mind a kormány, mind a parlament elfogadta már a szigorító törvényeket. Azért rendeztek róluk népszavazást is, mert a szigorítás ellenzôinek sikerült elég aláírást összegyûjteniük a kérdés referendumra bocsátásához.

Múzeum a magyar nyelvnek

A maga nemében egyedülálló múzeum nyílik a magyar nyelv tiszteletére a nyelvújító, Kazincy Ferenc falujában a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Széphalomban. Az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt részeként több mint 400 millió forintból valósul meg a létesítmény, amelyet a nyelvújító Kazinczy emlék mauzóleuma mellett építenek meg. A jelenleg Sátoraljaújhely közigazgatási területéhez tartozó Széphalomban másfél ezer négyzetméteres területen épül fel az országban egyedülálló létesítmény. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére építtetett Kazinczy Mauzóleumot 1873-ban adtak át.

Jómódú koldus

Aligha nevezhetô koldusszegénynek az a kínai koldus, aki augusztusban csaknem 700 ezer forintnak megfelelô összeget kéregetett össze. A Kína nyugati részén lévô Urumcsiban dolgozó koldus nem éppen szerény bevételeire elvesztett naplójából derült fény, amelyet egy újságíró kezébe került – olvasható a Podrobnosztyi címû orosz nyelvû hírportálon. A tisztes jövedelembôl nem tellett egy tisztességes füzetre, hiszen a koldus naplóját csomagolópapírból készítette, hogy naponta könyvelhesse bevételét. A naplóban nem csupán számok szerepelnek, a kéregetô ugyanis megjegyzéseket is fûzött az aznapi üzletmenethez. Mint kiderült, a szorgos ember naponta átlagosan 2870 jüanra, azaz csaknem 78 ezer forintra tett szert, már amikor dolgozott, mert a napló augusztus 16-i bejegyzése szerint például az esôre való tekintettel pihenônapot engedélyezett magának. Az újságíró szerint azonban a naplót vezetô koldus viszonylag keveset keresett, némelyik kollégája – különösen az idôsek és a gyerekek – a jószívû emberek jóvoltából sokkal több pénzt is képes összeszedni.

Harapós légi utasok

Leharapta egy reptéri dolgozó fülét egy utas Olaszországban, mert nem jutott neki hely az egyik járaton. A véres eset a torinói repülôtéren esett meg, ahonnan hétfôn öt nápolyi fiatal – három lány és két fiatalember – kívánt szülôvárosába visszatérni. Az Alitalia járatára azonban több jegyet adtak el, mint ahány hely volt a gépen, így a fiatalok lemaradtak. A légitársaság felajánlotta a nápolyiaknak, hogy egy másik járattal menjenek Rómába, majd átszállással térjenek haza. Noha az eredeti tervekhez képest mindössze egy negyedórával késôbb érkeztek volna Nápolyba, a fiatalok olyannyira felbôszültek, hogy nekiestek a légitársaság két munkatársának. A verekedés során a fiatalemberek egyike csaknem teljesen leharapta az Alitalia munkatársának fülét, útitársnôje pedig a másikat annak nyakkendôjével fojtogatta. A rendôrök a harapós utasokat ôrizetbe vették. Az Alitalia munkatársának pedig a torinói kórházban visszavarrták a fülét.

Lesz vezetékes víz a Hegyalja utcában

A fertôzô májgyulladással kórházba utalt gyerekek miatt elhíresült marosvásárhelyi romatelepen, a Hegyalja utca aljában múlt héten 150 méteren vízvezetéket helyeztek el, amelyre utcai vízcsapot szereltek – közölte Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat sajtószóvivôje. A cég által végzett és finanszírozott munkálatok összértéke 20.000 új lej. A csap beindításához szükség van arra a szerzôdéskötésre, amelyben az utcafelelôs Balogh Péter és a vízszolgáltató rögzítik a megállapodás részleteit. Ezt követôen, elôreláthatólag a napokban üzembe helyezik az utcai vízcsapo