Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tegnap néhány ismerôsömmel a fôtér közelében levô takarékpénztár (CEC) elôtt mentünk el. Az idôközben jócskán kiszélesített járdán is alig fértünk el a nyugdíjasoktól. Tömegesen álltak, hogy hozzájussanak a nyugdíjukhoz. Egyik útitársam, miközben kikerülte, morgolódott magában, hogy nem fér el tôlük. Mire a másik viccesen azt mondta, ne búsulj, hamarosan "felszabadul" a hely, és a sorok a takarékpénztár elôl a bankautomatákhoz vándorolnak.

Nos, talán még viccelôdni is van kedve valakinek, én azonban egyáltalán nem tudtam értékelni ismerôsöm humort. Megalázónak tartom, hogy azok az emberek, akik egy életet ledolgoztak (jelenleg Romániában 5,6 millió nyugdíjas van), órákon át ácsorogjanak a CEC elôtt, hogy kézhez kapják szégyentelenül alacsony nyugdíjukat, amivel aztán beállhatnak a gyógyszertárak elôtti sorba...

Valóban hamarosan eltûnnek a sorok a takarékpénztárak elôl. De nem azért, mert javul a szolgáltatás minôsége. Hanem, mert sürgôsségi kormányrendelettel módosították a nyugdíjrendszerre vonatkozó 19/2000-es törvényt. Ennek értelmében 2007. január elsejétôl azokból a bankautomatákból is felvehetik a nyugdíjakat, amelyekkel az Országos Nyugdíjpénztár (CNPAS) szerzôdést köt. Angelica Mihail, a pénztár kommunikációs igazgatója szerint jelenleg tíz hazai bank, három kivételével mind jelentôs, köztük a Román Kereskedelmi Bank (BCR) és a Román Fejlesztési Bank (BRD), a Raiffeisen Bank és a Postabank is érdeklôdött az ajánlat iránt. Mihelyt a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, megkezdhetik a versenytárgyalásokat a kezelési költségrôl..

A sürgôsségi kormányrendelettel módosított törvény szerint ez nem haladhatja meg az átutalt összeg 0,15 százalékát, miközben a posta jelenleg 1,3 százalékot számít fel a nyugdíjak házhoz szállításáért. A kezelési költséget mind a posta, mind a bankok esetében a társadalombiztosítási költségvetésbôl állják.

A törvény másik elôírása, hogy azok a nyugdíjasok, akiket egymás után három hónapig nem találnak otthon, s nem veszik át a nyugdíjszelvényt, nem kapják meg a nyugdíjukat. A kifizetést, kérés alapján, a beadvány letételét követô hónapban ejtik meg. Egy másik elôírás, hogy ha az érintett nyugdíjas a kérést a kifizetés felfüggesztésének dátumától számított 36 hónapon belül nem nyújtja be, az elmaradt összeget nem kapja meg.

Tehát a helyzet nem igazán javul. A nyugdíjak sem nônek méltányosan, a körülmények sem javulnak. Csak a helyszín változik: a takarékpénztár helyett tényleg a bankautomatáknál állnak majd sorba az emberek. Ez pedig egyáltalán nem vicces.

Felemásra sikerült tegnap a mobilitás napja Marosvásárhelyen. Európa-szerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a környezetvédôk a gépkocsik okozta légszennyezésre, s megpróbálják ezt csökkenteni alternatív közlekedési eszközök használatának szorgalmazásával. S bár a rendezvényt a megyei tanács és a kerékpáros közlekedést támogató Pro Biciclo Urbo szervezet is felkarolta, nem sokan figyeltek fel e megmozdulásra.

(MTI) – Az elmúlt napokhoz képest nyugodtan telt a csütörtökrôl péntekre virradó éjszaka Budapesten, nem volt jelentôs rendbontás, csak néhány garázdálkodót állítottak elô a rendôrök; a Kossuth téren a Gyurcsány- kormány lemondását követelô tüntetôk is békésen hallgatták a szónokokat.

Csütörtökön este hét órától folyamatosan érkeztek a tüntetôk a Kossuth térre, ahol este kilenc órára már 6-7 ezer ember gyülekezett nyugodt hangulatban. Az emberek már ötödik napja tüntettek Gyucsány Ferenc és kormánya leváltása mellett.

A rendôrség nagy erôkkel vonult fel a kordonnal körbekerített Parlament elé. A több száz rendôrt este kilenc órára csapatszállító teherautókkal és buszokkal vitték a helyszínre.

A demonstrálók folyamatosan szónoklatokat hallgattak, többek között idôsebb Hegedûs Lóránd református lelkész intézett lelkesítô beszédet a sokasághoz, amelyben a "magyar haza melletti rendületlen kitartásra" szólított fel.

Az országos körözés alatt álló Budaházy György is beszélt az egybegyûltekhez. A férfit a Magyar Televízió székháza elleni, hétfô éjjeli támadásban való részvétel miatt körözik, beszéde alatt azonban a rendôrök nem intézkedtek ellene.

Éjjel fél 12 tájban már sokan elhagyták a Kossuth teret a Nádor utca irányába.

Hajnali fél egy körül hat embert fogott le a rendôrség a Blaha Lujza téren, ahol négy csapatszállító rendôrségi teherautó várakozott, rohamsisakos rendôrök álltak elôtte. A téren mintegy 50-60 ember álldogált, többségük újságíró, és a rendôröket nézte.

A tüntetôk létszáma péntek 1 órára ezer alá csökkent, a résztvevôk folyamatosan hagyták el a Kossuth teret, a szónokok közül többen is bírálták a Fideszt.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azért bírálta a Fideszt, mivel lemondta a szeptember 23-ra tervezett nagygyûlését.

"Ez forradalom, amit Gyurcsány Ferenc, a kormány és a kormány mögött álló erôk idéztek elô" – jelentette ki Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, aki bejelentette: a hét végén nagy demonstráción fogják követelni Gyurcsány lemondását.

Kényszerbôl mondta le a Fidesz szombatra tervezett nagygyûlését, miután miniszterek közölték, hogy az államhatalom nem képes a gyûlésen tervezett robbantásos merényleteket megakadályozni – közölte Orbán Viktor a közszolgálati rádió csütörtök esti Háttér címû mûsorában.

Elmondta, hogy két miniszter szerdán délután tájékoztatta az Országgyûlés nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának kereszténydemokrata, illetve fideszes elnökét arról, hogy tudomásuk van róla, a Fidesz szombatra tervezett rendezvényén robbantásos merényleteket hajtanak majd végre.

Az ellenzéki politikus, aki az interjúban "beteges hazudozónak" minôsítette a miniszterelnököt, elfogadhatatlannak nevezte, hogy politikai hazugságokkal lehessen választásokat nyerni Magyarországon.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint rend és nyugalom van Magyarországon. Petrétei József errôl pénteken beszélt a rendvédelmi szervek kiképzôközpontjában Budapesten, ahol az országos rendôrfôkapitánnyal közösen meglátogatta az elmúlt napok fôvárosban zajlott utcai rendbontásainak megfékezésében részt vevô rendôrök egy részét.

A miniszter hangsúlyozta: ki fogják vizsgálni, mi történt az MTV-nél, ezzel kapcsolatban reményének adott hangot, hogy hasonló esemény nem fog megismétlôdni.

A tüntetésekkel kapcsolatban felállt nyomozócsoport keresi Budaházy Györgyöt – mondta el az MTI kérdésére a budapesti rendôrfôkapitány bûnügyi helyettese pénteken délelôtt.

Tóth Gábor az MTI érdeklôdésére szólt arról, is, hogy a rendôrség a szovjet hôsi emlékmû megrongálása miatt korábban ôrizetbe vette a Tomcat néven ismertté vált férfit.

Folyamatosan bírálják el a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Budai Központi Kerületi Bíróságon a tüntetésekkel kapcsolatosan ôrizetbe vettek ügyében benyújtott elôzetes letartóztatási kérelmeket – tájékoztatta a Fôvárosi Fôügyészség szóvivôje pénteken az MTI-t.

Morvai Attila a 14 órás adatokra hivatkozva azt közölte: 95 személy ügyében határoz pénteken az illetékes nyomozási bíró. Közülük 35-tel szemben már döntöttek: 34 gyanúsítottnál elrendelték az elôzetes letartóztatást, egy személy esetében pedig házi ôrizetet rendeltek el.

A Fidesz nem áldozat, hanem felelôtlen felbujtó, sôt olykor tettes – mondta pénteki budapesti sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó, azzal kapcsolatosan, hogy tévéfelvételek alapján dokumentálható: a Fidelitas egyik alelnöke részt vett hétfôn éjjel a Magyar Televízió elleni ostromban, és kövekkel dobálta az épületet. A 15. kerület szocialista polgármestere feljelentést tett, a Budapesti Nyomozó Ügyészség eljárást indított az ügyben

Az MSZP frakcióvezetôje üdvözölte, hogy a Fidesz lemondta szombatra tervezett demonstrációját, de rámutatott, hogy az ellenzéki párt az áldozat szerepében tetszeleg, holott "felelôtlen felbujtó, olykor tettes".

A Fidesz és a Fidelitas is kizárta soraiból Goró Oszkár 15. kerületi Fidesz- frakcióvezetôt, a Fidelitas alelnökét, akirôl kiderült, hogy részt vett a Szabadság téri rendbontásban – közölte Szijjártó Péter szóvivô pénteki sajtótájékoztatóján. A Fidesz XV. kerületi elnöke azt mondta: ha Goró Oszkár mandátumot szerez az önkormányzati választáson, akkor errôl le kell mondania.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök visszahívta provokátorait az utcákról – tartalmazza a párt az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye.

"Tegnap békében és nyugalomban telt az éjszaka a fôvárosban, a KDNP üdvözli, hogy Gyurcsány Ferenc visszahívta az utcáról a provokátorokat" – fogalmaz a dokumentum.

A KDNP közleményében ismételten felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy országos kampánykörútját is állítsa le, és ne hergelje tovább a magyar társadalmat.

Nem sikerült bejutniuk a Kossuth téri tüntetôk képviselôinek a Parlamentbe pénteken, ahová azzal a céllal indultak, hogy Lezsák Sándorral, az Országgyûlés alelnökével tárgyaljanak, valamint hogy átadják neki a petíciójukat.

Azt a tájékoztatást kapták, hogy Lezsák Sándor vidéken tartózkodik.

A szónokok a több száz fôs hallgatóságnak elmondták, hogy ezután csak úgy lehet felszólalni a pódiumon, ha elôtte írásban vagy szóban a felszólalni kívánó ismerteti mondandója lényegét.

A szónokok cáfolták azt a híresztelést, amely szerint fizetnének a tüntetôknek azért, hogy napok óta a Kossuth téren tartózkodnak.

A téren bemutatták azt az eredeti 1956-os lyukas zászlót, amely valaha az 56-os forradalomban is részt vett. A tömeg fegyelmezetten figyelte az eseményeket, kempingszékeken, vagy a fûben ülve, amikor a transzparensek között feltûnt egy Gyurcsányt éltetô tábla: "Éljen Gyurcsány, aki beismerte, hogy hazudott". A nô, aki a kezében tartotta a feliratot, mindenképpen fel akart szólalni a miniszterelnök mellett, de ebben megakadályozták, majd kivezették a térrôl.

A tüntetôk vezetôi hangsúlyozták, hogy szakértôkre és egységre van szükség, hogy a kezdeményezés ne veszítsen erejébôl. Továbbá bejelentették, hogy minden este koncertek lesznek.

Románia GDP-je a következô hét évben 50 százalékkal nô, 12 év alatt pedig megduplázódik annak a hatására, hogy Románia januárban csatlakozik az Európai Unióhoz – jelentette ki a Calin Popescu Tariceanu.

A Brüsszelbelátogató miniszterelnök szerint a bôvülô külföldi befektetések, valamint az EU többmilliárd eurós támogatása hozzájárul ahhoz, hogy Románia fenntartsa az erôs, évi 6-7 százalékos gazdaságnövekedést.

Tariceanu azzal számol, hogy idén a román GDP növekedés meghaladja a 7 százalékot, jövôre pedig 6 százalék feletti lesz. Tavaly 4,1 százalékkal nôtt a gazdaság, amikor több komoly áradás jelentôs károkat okozott a mezôgazdaságban és az infrastruktúrában.

Tariceanu szerint az idei év végi – éves szintû – infláció kisebb lesz az augusztusi 6 százaléknál.

A kormányfô megismételte, hogy Románia várhatóan 2012 és 2014 között lép be az eurózónába.

Bandi Dezsô emléke él, munkássága nem ment veszendôbe, a staféta átadása sikeresnek bizonyult – ezek az elsô gondolatok a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti galériájában berendezett kiállítás láttán. Tanítványainak, diákjainak csoportjai jelentkeztek a fafaragó tárlattal, amely oly gazdagnak bizonyult, hogy alig fért el az egyébként tágas helyiségben. A belépôt gazdagon díszített, faragott trónszék és Szent László király oszlopa fogadja, majd asztalok: a követôk, utódok munkái láthatók rajta fától a kerámián keresztül a kôig. A falakra aggatott alkotásokon népi motívumok, életfák, csodaszarvasok sokasága, az ifjú mûvészek egyaránt merítettek a regék, mondák, népmesék, ünnepek, évszakok és népdalok világából, a címertôl az álarcig, a sulykolótól a falilámpáig, a népi ihletésû szobrászat tárházából majd' mindent megtalálunk.

A tárlatnyitóra csütörtök délután került sor, nyitóbeszédet Nagy László unitárius esperes mondott, aki Bandi Dezsôhöz fûzôdô emlékeit idézte, a mestert – akit a csillagfaragók nevelôjének is neveztek – méltatta.

Nagy Miklós Kund megemlítette: a házigazda alapítvány örömmel tárja a közönség elé a kiállítást, a Bandi Dezsô elhunyta után kicsit "gazdátlanul" maradt ifjú mûvészek munkáit. Mesterük a régi, vásárhelyi "Tanár urak" egyike volt, így ismerték messze földön is. Az általa alapított önképzôkör több volt egyszerû faragókörnél: népmûvészettel, történelemmel, irodalommal egyaránt foglalkoztak és foglalkoznak, a tehetség így mûveltséggel párosul.

Sorrendben utolsó felszólalóként Magdás István egykori tanítvány, a tárlat szervezôje szólt a szépszámú közönséghez, ô az 1991-ben alakult Bartha Sándor népismereti faragó önképzôkör munkásságára emlékezett és annak alakját idézte, aki elindította ôt ezen a pályán, felébresztette benne a hivatástudatot.

Hogy Bandi Dezsônek igaza volt, arra – többek között – a szóban forgó tárlat gazdag és nívós anyaga, a tanítványok szeretete, a megkezdett út folyatása a bizonyíték.

Tegnap tudományos értekezletet látott vendégül a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusának terme, ahol helyi, romániai és magyar kutatók és egyetemi oktatók az értelmiségrôl és a modern európai kulturális, politikai és gazdasági értékek befogadásáról értekeztek.

Az egyetem egyik legaktívabb kara a bölcsészkar, melynek kutatócsoportjáról sokat mond, hogy nem telik el egyetemi év anélkül, hogy ne szerveznének ehhez hasonló, jelentôs tudományos eseményeket – méltatta a tanintézet szakértôi csoportját Liviu Marian rektor, aki házigazdaként köszöntötte a vendégelôadókat és röviden be is mutatta számukra a mintegy hatezer hallgatót oktató egyetemet. A bölcsészkar történelem és nemzetközi kapcsolatok tanszéke, illetve értelmiség-kutató központja szervezte rendezvényen többek között az erdélyi értelmiségrôl és az ezt ért nyugat-európai kulturális hatásokról és kapcsolatokról, a reformkori oktatásról, a XIX. századi budapesti román kulturális életrôl, a román bankszakértôi elit múlt század eleji kialakulásáról, közép-európai politikai modelleknek az erdélyi, XIX. századi román politikai elit általi átvételérôl értekeztek a társadalomtudományok különbözô szakterületeit képviselô kutatók.

A korai nevelés és az elsô három életév fontosságának népszerûsítését célzó projektet indítványoztak a Holt Románia Alapítvány és az UNICEF romániai képviselôi. A program keretében 2006 augusztusa és 2007 januárja között nagyszabású tájékoztató kampány zajlik kilenc megye bevonásával, 60 városi és vidéki településen. A projekt összértéke 36 ezer dollár.

Holt Románia Alapítvány Maros megyei fiókszervezetének igazgatója, Elisabeta Buscu a projekt célját ismertette és kifejtette, a program idején az alapítvány megyei kirendeltségei együttmûködnek a megyei tanácsokkal, a polgármesteri hivatalokkal, hogy mindenkihez eljuthassanak a szükséges információk. A kampány egyfajta tanácsadás, a gyereknevelés íratlan és írott szabályainak ismertetése. Az eredmények hosszú távon mutatkoznak majd. Ezúton védeni és népszerûsíteni szeretnénk a gyermekek jogait."

A program idején szórólapokat, tájékoztató füzeteket osztogatnak. November 13-14. között regionális konferenciát tartanak Konstancán, Iasi-ban és Marosvásárhelyen. Ez utóbbi konferencián Maros, Kovászna és Beszterce- Naszód megye képviselôi vesznek részt. Megyénkbôl a megyeszékhely, valamint Radnót, Bánd, Marosszentkirály, Mezôgerebenes, Rücs, Ákosfalva, Marosszentgyörgy képviselôi lesznek jelen.

A Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetôje, Florin Dumbrava szerint szükségesek az ilyen jellegû tájékoztató kampányok, amelyekbe nemcsak a hatóságok, hanem az érintettek is be kell kapcsolódjanak: A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a három év alatti gyerekek vannak leginkább abban a veszélyeztetett helyzetben, hogy szüleik elhagyják ôket. A családon belüli erôszak is meghatározó életük további idôszakára. Fontos, hogy a gyerekek a vér szerinti szüleikkel élhessenek, náluk nevelkedjenek – tette hozzá Dumbrava.

Jegyzet

Az utóbbi idôben Ilike gyakran találkozott távoli ismerôsökkel, és a velük folytatott beszélgetéseik során állandó téma volt, hogy most ki hol lakik, hogyan zajlik az élete. Meglepôdve tapasztalta ismét, hogy amint meghallották, hogy vidéken él, fintorogva érdeklôdtek afelôl, milyen lehetôségei vannak bejutni Marosvásárhelyre. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy többségüknek halvány fogalma sem volt, hogy hol van a szóban forgó település, vagy az is elôfordult már, hogy a szomszédos falvakkal folyton összetévesztették. Ilike tehát ismét meglepôdve szembesült azokkal a tévhitekkel, amelyek a falvakról, illetve azok lakóinak életmódjáról elterjedtek.

Középiskolás korában a városi osztálytársak nemegyszer szóba hozták, hogy a falu milyen unalmas, nincs igazi élet ott, mindenki csak a mezôgazdasággal foglalkozik, egyébrôl sem lehet beszélgetni a "falusiakkal", mint az állatokról, meg hogy milyen a termés, ki kihez ment férjhez, egyebek. Akkor úgy vélte, hogy kijelentéseik célzatosak, igyekeznek tartani a távolságot a vidékiektôl.

Mivel jársz be Vásárhelyre? – hangzott el legutóbb is a kérdés. – Van vonat vagy maxitaxi? Természetesen van mindkettô, annál is inkább, hisz Ilike nem egy eldugott, isten háta mögötti faluból származik, sôt. Híres személyiségek születtek ott, arról nem is beszélve, hogy nemegy mûemlék jellegû épület van a településen. Talán nem is becsmérlô szándékúak a városi emberek kérdései – mélázott el az egyik ilyen kérdezz-felelek jellegû beszélgetés után. Megtörténhet, hogy valójában fogalmuk sincs egyes "úriembereknek" arról, hogy a falvakon is zajlik az élet. Onnan is sok fiatal kerül közismert középiskolákba, egyetemekre. Rendeznek kiállításokat is, amelyek éppen úgy hozzátartoznak a vidék kulturális élete fejlôdéséhez, mint a városok ilyen jellegû tevékenysége.

Üzletek is vannak, nem egy, nem kettô, hanem annál sokkal több: ruhás-, élelmiszerbolt üzemel, a pékség ellátja nemcsak a falut, de a környezô városokat is termékeivel. Van általános iskola, orvosi rendelô, állatorvos is tevékenykedik a faluban. Mûködik a postai szolgáltatás.

Nem utolsósorban megjegyzendô, hogy az elmúlt egynéhány esztendôben új házakat építettek ott olyan családok, aki megunták a városi életet, és úgy döntöttek, vidékre költöznek. S vonattal ingáznak, vagy magánautóval. Szinte mindegy, melyik közlekedési eszközt választják. Félórába se kerül bejutni onnan Vásárhelyre. Csúcsforgalomban körülbelül ennyi idôt vesz igénybe városunkban is eljutni a meggyesfalvi negyedbôl ki a Tudor negyedbe.

A Hamász palesztin iszlám mozgalom továbbra sem ismeri el Izraelt, de 10 éves fegyverszünetet ajánl a zsidó államnak – közölte pénteken Iszmáil Haníje kormányfô politikai tanácsadója. Izrael máris elutasította az ajánlatot.

Ahmed Juszef szerint a leendô palesztin nemzeti egységkormány politikai programjában nem fog szerepelni Izrael elismerése. Ha pedig ez volna a feltétele a Mahmúd Abbász elnök vezette Fatah és a Hamász közös kormányzásának, akkor a Hamász nem fog abban részt venni.

Abbász az ENSZ-közgyûlés elôtt csütörtökön mondott beszédében kijelentette: a palesztin nemzeti egységkormány el fogja ismerni Izraelt.

Juszef úgy vélekedett, hogy a Hamász által a válság megoldására javasolt 10 éves fegyverszünet "hasznos lenne a térség stabilitása és prosperitása szempontjából".

Izrael máris elutasította a Hamász ajánlatát. "A párbeszéd újrakezdése érdekében azt követeljük a mindenkori palesztin kormánytól, hogy tegyen eleget a nemzetközi közösség által szabott feltételeknek. Ezek: Izrael elismerése, az erôszakos cselekmények beszüntetése, és a Palesztin Hatósággal kötött korábbi megállapodások tiszteletben tartása" – közölte Avi Pazner, az izraeli kormány szóvivôje.

A zsidó naptár szerint tisri hónap elseje és másodika a zsinagógai újév, a zsidó hagyomány szerint a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentôl való függôségére is emlékeznek. A héber kalendárium szerint Jahve 5767 éve határozta el, hogy megteremti a világot. (A zsidó hittudósok, hogy ne mondjanak ellent a tudományos tételeknek, amelyek szerint a világegyetem már több százmillió éves, átértelmezték a teremtésrôl szóló bibliai idézeteket. A világ teremtése tehát mégsem 24 óra alatt, hanem hosszú- hosszú évek alatt történt – mondják. A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentôsebb a zsinagógai újesztendô.)

A Rós Hasána kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje, ezen felül illetik még a Jóm truá (a kürtharsogás napja), a Jóm hádin (az ítélet napja), a Jóm diarichtá (hosszú nap), Jóm hárát olám (a világ születésnapja), a Jóm hákeszen (az eltakarítás napja) névvel is. A zsidó újév napja (lévén a zsidó naptár luniszoláris, azaz a Hold és Nap szerinti naptár) mindig újholdra esik. Ez a lelki számvetés, önvizsgálat, az ima idôszaka, amikor a Talmud szerint minden élôlény elvonul Isten elôtt, aki megítéli ôket a következô esztendôre. Mivel a közepesek még kapnak haladékot, hogy megjavítsák magukat, a hithû zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az ôket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, amiért egész éven át megóvta ôket a balszerencsétôl és a rossztól.

A nappal kapcsolatos bibliai elôírás a sófár megfújása: ez eredetileg kosszarv, amely az Ábrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet. A zsinagógában a sófár megfújása elôtt áldást mondanak, a hívôknek legalább száz hangot kell meghallgatniuk. (A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, s ez a hang jelzi a Messiás eljövetelét is. Az 1967-es arab- izraeli háború idején is a sófár megfújása jelezte Jeruzsálem újraegyesítését.) Az ünnep Izaelben és a diaszpórában is két napig tart.

Rós Hasána után tíz nappal taqrtják a legnagyobb zsidó ünnepet, a Jóm Kipúrt, ezt az idôszakot tíz bûnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bûnbánó imákat kell mondani. A tíz napra esô szombat a megtérés szombatja. Jóm Kipúr a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendôben is élhetnek.

Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a külügyminisztérium két jogszabály kidolgozását vette tervbe, az egyik a határon túli román közösségek törvénye lesz, a másik pedig a levelezôi szavazási módszerre fog vonatkozni. Mindkét törvény célja erôsíteni a határon túli románokkal való kapcsolatot.

A külügyminiszter New Yorkban az Amerikában tartózkodó román újságírókkal való találkozón kifejtette, a szaktárca érdekelt abban, hogy minden román nemzetiségû személy kedvezményekben részesüljön az anyaországgal való kapcsolatában.

"A határon túl élô románok törvénye ugyanakkor támogatni fogja a Romániával szomszédos országokban élô román kisebbségeket és kiegészíti a külügyminisztérium akcióit, amely megvédi érdekeiket ott, ahol élnek" – tette hozzá Ungureanu.

A román diplomácia fônöke szerint Romániában elsô ízben születne meg egy hasonló törvény, miután több tervezet is létezett egymás után. Ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenlegi törvénytervezet már átment minden "európai jogi vizsgán" és az év végéig el lehet fogadni.

Ami pedig a levelezés általi szavazást szabályozó törvénytervezetet illeti, ezen jogszabály célja, hogy kiküszöbölje "a szavazás elôtt létezô legnagyobb akadályt, a szavazóközpontokhoz való eljutást", amelyek bizonyos régiókban az illetô lakhelyétôl nagyon távol esnek. "A levelezés általi szavazás, a legmodernebb normák szerint lesz kidolgozva, ugyanakkor elektronikus úton való szavazást is fog jelenteni" – húzta alá a külügyminiszter.

A külügyminisztérium a 2004-es választásokat említette, amikor közel 50 ezer román szavazott az ország határain kívül, miközben külföldön 600-700 ezer szavazati joggal rendelkezô román él.

A külügyminisztérium értékelése szerint jelen pillanatban közel 1,6 millió román van külföldön.

Strukturális reformokra van szükség a versenyképesség megôrzésében a globalizáció összetett folyamatában – szögezte le Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter szeptember 22-én, Görögországban az EU és a Mediterrán- térség ipari tárcavezetôinek találkozóján. Az EUROMED folyamatban szerepet vállaló országok abban kell szerepet vállaljanak, hogy a globalizációnak jótékony hatásai legyenek – tette hozzá.

Az EUROMED konferencián jelen levô Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter leszögezte, a térség fejlôdésének fontos eleme az, hogy 2010-ig véglegesítsék az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet tervét. Az Európai Unió joggyakorlatához hasonló, a tôke, a javak, a szolgáltatások, a befektetések, az állam által folyósított segélyek, közbeszerzések területén elfogadott és életbe ültetett intézkedések nyomán a mediterrán térség vonzóbb lesz a befektetôk elôtt.

– A textil és ruházati ágazatban kiemelt figyelmet kell fordítani a Kínából és az ázsiai országokból érkezô versenyképes termékek által kifejtett nyomásra. A versenyképesség és termelékenység növekedése ebben az ágazatban függ az új technológiáktól, a termelés modernizálásától, átalakításától és a munkakörülmények javításától – szögezte le Winkler Gyula tárcavezetô Görögországban.

Az egészségügyi minisztérium regionális sürgôsségi kórházakat és regionális struktúrákat kíván létrehozni az egészségügyi rendszer keretén belül, ennek érdekében a szakemberek egy 2007- 2009-es idôszakra vonatkozó stratégián dolgoznak, amelynek célja a decentralizáció.

A stratégiát a helyi önkormányzatok hatóságaival vitatják meg, és azt követôen fogadják el miután a kormány elôtt is bemutatják kormányhatározat formájában.

Ennek érdekében már több találkozó került sor a szaktárca és a közigazgatási minisztérium szakemberei között.

A hét során Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és a szaktárca képviselôi megbeszélést folytattak a közigazgatási minisztérium államtitkárával, Liviu Raduval, aki országos szinten a decentralizációs folyamat koordinálásával foglalkozik, valamint a közigazgatási minisztérium szakembereivel.

Az egészségügyi minisztérium decentralizációs stratégiája rövid távon többek között elôírja a minisztérium alárendeltségébe, hatáskörébe és koordinálása alá tartozó egységek átszervezését és újjászervezését, egyes hatáskörök átutalását a helyhatóságokhoz, kísérleti megyékben pedig a helyi önkormányzatok átvennék a kórházak adminisztrálását.

Középtávon a minisztérium elkezdi a regionális sürgôsségi kórházak és integrált sürgôsségi rendszer létrehozását, regionális struktúrák létesítését az egészségügyi rendszerben.

Ami a hosszú távra szóló stratégiát illeti, a minisztérium megbízza a közegészségügyi hatóságok kompetenciáival a helyi közösségeket (2008–2009) miután felmérik, a kísérleti megyékben hogyan mûködik a decentralizáció.

Két nappal ezelôtt küldte el a kormány Brüsszelbe a csatlakozási feltételek teljesítésérôl szóló jelentését. Ezt is figyelembe veszik az Európai Bizottság szeptember 26-i országjelentésében.

A május 16-i országjelentés négy területet jelölt meg piros zászlócskával a mezôgazdasági minisztérium és a pénzügyminisztérium háza táján. Prioritásként a kifizetési ügynökségek, a mezôgazdasági ellenôrzési és adminisztrációs rendszert (IACS), a határok biztonságának ellenôrzését, a hozzáadott értékadó (TVA) és illetékek begyûjtését határozta meg.

Anca Boagiu integrációs miniszter szerint a legutóbbi országjelentésben megjelölt területeken "jelentôs elôrelépés történt", aminek legékesebb bizonyítéka, hogy a piros zászlócskákat "másra cserélték". Ez pedig azt jelenti, tette hozzá, hogy biztosra vehetô a január elsejei csatlakozás. "A kifizetési ügynökségek személyzetének alkalmazása "az utolsó száz méteren van", csak az idei végzettek számára fenntartott posztok üresek. A IACS is folyamatban van.

Ezzel szemben Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztosa úgy nyilatkozott, hogy " történt elôrelépés Romániában, de még sok a tennivaló".

Ami a TVA-begyûjtés informatizálását illeti, a pénzügyminisztérium azt állítja, "tesztelték a rendszert, és hivatalos megerôsítést kaptak, hogy a csatlakozás pillanatában mûködni fog".

Igaz, a májusi országjelentésben nem kapott piros zászlót, de a korrupció visszaszorítása a csatlakozás egyik legfontosabb feltétele. Ezért nagy probléma, hogy nem sikerült létrehozni a Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), amely az állami méltóságok vagyonnyilatkozatait ellenôrizné. Köztudott, hogy nemrég Olli Rehn bôvítési biztos és Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi kérdésekért felelôs alelnöke levélben szorgalmazta Markó Bélánál, az integrációért (is) felelôs miniszterelnök-helyettesnél az ügynökség elfogadását, mert fontos ahhoz, hogy Románia "tisztán" lépjen be az Európai Unióba.

A csatlakozási szerzôdés három olyan rendelkezést tartalmaz, amelyet szükség esetén életbe léptethet Romániával szemben. Egy általános, gazdaságra vonatkozó, egy, a belsô piacról szóló, és egy, amely az igazságügyre és a belügyre vonatkozik.

A gazdasági védzáradék, gazdasági nehézségek esetén, a csatlakozás utáni harmadik év végéig lép(het) életbe.

A belsô piacról szóló mind a csatlakozás elôtt, mind utána életbe léphet, ha az új tagország nem teljesítette a csatlakozási feltételeket, vagy ha probléma van a belsô piac mûködésében.

Az igazságügyre és belügyre vonatkozó védzáradék akkor lép életbe, ha komoly problémák adódnak büntetô- vagy polgári jogra vonatkozó EU-szabályok alkalmazásában. Az intézkedést a csatlakozást követô három évben vezethetik be, de ha a helyzet nem oldódik meg, akkor késôbb is életbe léphet.

Miután csütörtökön Mircea Dinescu fogalmazott meg éles kritikákat az átvilágító bizottság munkakörülményeirôl és lehetôségeirôl, és kilátásba helyezte lemondását, tegnap egy másik CNSAS-tag is elmondta kritikáit.

Cazimir Ionescu, a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács átvilágító bizottságának tagja kérni fogja az ügyészektôl, hogy végezzenek kivizsgálást arra vonatkozóan, hogyan szivárgott ki több információ a politikusok dossziéinak kapcsán, sôt, még bizonyos döntések is, azelôtt, hogy az érintettek tudomásul vették volna.

"Kérni fogom az ügyészségtôl, hogy végezzen kivizsgálást az információ- kiszivárogtatásokról. A telefonjainkat úgyis monitorizálják, tehát a kivizsgálóknak nem lesz nehéz meghatároznia, hogy ki a felelôs ezért" – mondta Cazimir Ionescu.

Ugyanakkor egyetértését fejezte ki, hogy szükség van az intézmény átláthatóságára, de azt szeretné, ha az információk láthatóan közlekednének.

"A Tanács ma krízisen megy át. Egyértelmû, hogy ezen krízist az átláthatóság hiánya váltotta ki, de a megoldás nem az információk kijuttatása a küszöb alatt" – magyarázta Cazimir Ionescu.

A CNSLR Fratia megyei, a Kereskedelmi Dolgozók Szabad Szakszervezetének országos és helyi képviselôi tegnap a dániai HK Aalborg szakszervezetének vezetôit látták vendégül. A találkozó résztvevôi fontosnak tartották a szakszervezeti mozgalom megerôsítését, a kereskedelmi dolgozók szakmai érdekvédelmi szervezetekbe való tömörítését, hiszen Romániában a fenti ágazat szakszervezeti képviselete jelenleg nem éri el a 2 százalékot.

A CNSLR Fratia megyei szervezetének, a Hermes 7 kereskedelmi alkalmazottakat tömörítô szakszervezetnek valamint a Kereskedelmi Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetôi, Cocis Calin, Vasile Gogescu találkoztak tegnap Eric Hansennel és Susanne Vrdlovec-el, a dániai HK Aalborg képviselôivel, bejelentve, hogy együttmûködnek a romániai szakszervezeti mozgalom megerôsítése érdekében. A HK az 5,5 millió lakosú Dánia második legnagyobb szakszervezete, 340.000 tagot számlál, az aalborgi szervezetnek 31.000 tagja van. A HK mind a kereskedelmi dolgozókat, mind pedig a köztisztviselôket tömöríti, tagjainak 80 százaléka nô, talán ennek tudható be, hogy kezdeményezéseik egy olyan szociális támogatásrendszer bevezetésére, amely a szülési szabadságon levô nôknek elônyös anyagi juttatásokat biztosít, sikerrel jártak. A HK-val 1992-tôl vannak kapcsolataik – mondta Vasile Gogescu, aki arra is kitért, hogy a 7-es régióra vonatkozó tervüket szeretnék megvalósítani a dániai szakszervezet támogatásával, mégpedig a kereskedelmi alkalmazottak szakmai érdekvédelmi szervezetének létrehozását. Országos szinten 600.000, a 7-es régióban mintegy 90.000 személyt foglalkoztatnak a kereskedelmi ágazatban, ám szakszervezeti képviseletük nem éri el a 2 százalékot. Elsôsorban a kisebb üzletek alkalmazottait, eladóit szeretnék megnyerni a szakszervezeti mozgalomnak, a szupermarketekben már nehezebb megszervezni az érdekvédelmi szervezeteket. Elsôként a Metro üzlethálózatokban próbálkoznak, két hónappal ezelôtt kezdtek tárgyalásokba az ottani alkalmazottakkal – jelentette ki Gogescu, aki szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy ebben az ágazatban nincs elég szakképzett munkaerô. A dániai HK szakszervezet anyagi támogatást is nyújthat, de elsôsorban tapasztalatcserén alapszik az együttmûködés a két szakszervezet között. Eric Hansen elmondta, segítenek a romániai szakszervezetnek abban, hogy az általuk elkövetett hibákat kiküszöböljék, hiszen Románia 2007-es integrációja fontos lépést jelent szakszervezeti vonalon valamint a munkaerô-vándorlás szempontjából is. Cél, hogy egy bizonyos ágazatban az EU bármely országában hasonló feltételeket biztosítsanak az alkalmazottaknak, hogy egy dániai cég ne azért telepedjen Romániába, mert itt olcsó a munkaerô. Kérdésre válaszolva elmondta, Dániában erôs a szakszervezeti mozgalom, ezzel egyetemben jó szakképzettséggel rendelkeznek az alkalmazottak, magas az életszínvonal (a minimálbér közel 2.000 euróra tehetô, a munkanélküli-segély a minimálbér 90 százaléka), a szakszervezetek jobb szociális feltételekért lobbiznak.

Egy csárdában négy-öt dudás.

Vigyázz! Jön a szabadrúgás!

Nyugtatómat most bevegyem?

A táskámat hova tegyem?

Hagyjuk otthon, rég mind mondom,

veszélyben a gyenge pontom!

De hova fér a meccs ára?

Gondolni kell a bundára.

Manapság már azt se tudni,

a csúszópénzt hova dugni?!

Pedig ügyelni kell rája,

les száz tévé kamerája.

Ha nem mozogsz, nô a poci.

Mégis jobb a nôi foci.

… a klinikai negyed felé vezetô úton, a Mihai Viteazul, volt Hunyadi János utcában, ahol a 29. számmal jelölt tömbházlakás elôtti parkban ifj. Kulcsár Béla szobrászmûvész Íjásznô címû szobrát szemlélhetem és az alkotás nagyszerûségében gyönyörködhetem. Kár, hogy a fák lombjai és a díszbokrok eltakarják és nem engedik érvényesülni a mûvész e nagyszerû alkotását, mely a díszvilágítást is megérdemelné a város e patinás negyedében.

Ifj. Kulcsár Béla (1929-1976) a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte el tanulmányait, majd 1949- ben beiratkozott a kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola szobrászati szakára. Pályaválasztását, a szobrászat iránti vonzódását befolyásolta az is, hogy édesapja alkotómûhelyében már kora gyermekkorában megismerkedhetett a szobrászat alapelemeivel. A fôiskolát Romulus Ladea és Vetró Artúr tanítványaként fejezte be 1955-ben, majd részt vett különbözô kiállításokon, ahol munkáit nagyra értékelték.

Szobrászatában jelentôs állomást jelentett az 1975-ös gyergyószárhegyi mûvészeti alkotótábor, ahol travertinbôl megfaragta a Szárhegyi Madonna monumentális valamint a Lepke és a Fejkendôs kislány címû szobrait. 1999-ben az alkotótábor létrehozásáért és fenntartásáért végzett kitartó és áldozatos munkája elismeréseként a Gyergyószárhegyért emlékérmet és emléklapot adományozták számára post mortem.

Az 1848-as agyagfalvi Székely Nemzetgyûlés monumentális emlékmû elkészítésére kiírt pályázat nyertese és részben kivitelezôje lett. Váratlan betegsége miatt az emlékmûvet Hunyadi László és Kiss Levente szobrászmûvészek fejezték be. Ezt megelôzôen ô rekonstruálta a háború idején megrongált, Dabóczi Mihály szobrászmûvész által 1943-ban készített Kôrösi Csoma Sándor-szobrot. Sepsiszentgyörgyön a Szemerja negyedi kultúrház kertjében 1958-ban felállították a Dózsa Györgyrôl készített mellszobrát. A marosvásárhelyi színház elôtt Mac Constantinescu, Zagyva László, Gavril Serban szobrai mellett Kulcsár Béla szoborcsoportja is díszíti a teret. A református temetôben három szobrát is megszemlélhetjük.

1949–1976 között számos kiállításon vett részt, többek között Marosvásárhelyen (1968), Székelyudvarhelyen (1968), Stockholmban (1971), Szászrégenben (1972) és Sepsiszentgyörgyön (1975).

1956-ban felveszik a Román Képzômûvészek Szövetségébe. Egy idô után, orvosi tanácsra, nem folytathatta a szobrászatot, ezért festeni kezdett. Tehetségét ezen a téren is jól kamatoztatta. Egyéni és csoportos kiállításokon megjelent alkotásait a szakma értékelte.

Betegsége és korai halála miatt sok elképzelése tört derékba. Többek közt terveiben szerepelt az 1919-ben ledöntött marosvásárhelyi szobrok (Kossuth Lajos, Bem tábornok és II. Rákóczi Ferenc) helyébe újak készítése.

Még 50 éves sem volt, mikor a halál végett vetett alkotó lendületének. A marosvásárhelyi református temetôben helyezték örök nyugalomra. Sírja felett egyik alkotása és az 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben és 2001-ben Budapesten, Kecskeméten, Százhalombattán és Sopronban szervezett emlékkiállítások nevét felejthetetlenné teszik.

Fodor Sándor S.

Fantomvonattal az Elbrusz felé

Már szóltunk róla e mellékletben, hogy nyolc marosvásárhelyi alpinista eldöntötte: augusztus közepén felmegy a Kaukázus legmagasabb csúcsára, az 5642 méteres Elbruszra. Bár a magaslat már az örök hó és jég birodalmában van, alpintechnikai szempontból nem nehéz ide feljutni, bár a hegyibetegség itt is elôállhat. A romániai hegymászóknak viszont nagyobb kaland volt eljutni oda és hazajönni. Békeexpedíciónak indult, hiszen a csapat tagjai között románok, magyarok és szászok voltak, hogy együtt hódítsák meg a Kaukázust. Volt közöttük veterán hegymászó, hegyimentô, extrémsportoló és siklóernyôzô. Íme a névsor: Stoica Lucian, Begidzsán László, Kovács Róbert, dr. Szekeres Gerô, Graur Gábor, Uwe Pop, Szutor Zsigmond, Sabin Muresan. Lapunknak most Graur Gábor az élményeikrôl számolt be.

Augusztus 8-án indult a csapat Bukarestbe, ahol egy olyan nemzetközi vonatot kerestek, ami egy héten egyszer megy Várnától a Don menti Rosztovba. A meglepetés akkor érte ôket, amikor az Északi Pályaudvar információs irodájában sem tudták megmondani, hogy a szerelvény végállomásig közlekedô vagonja hol található. Aztán valahogy megfejtették, s irány Iasi – Ungheni – Rosztov. Gyorsvonatnak titulálják a járatot, de két napba is beletelt, amíg megérkeztek, úgy, hogy volt, amikor órákat álltak egyes oroszországi állomásokon. S bár reménykeltô volt, hogy a határon gond nélkül átengedték az expedíció tagjait, ám alig szálltak le a rosztovi állomáson, máris ott termett egy rendôr és az útleveleket kérte. Aztán a gond akkor lett nagyobb, amikor le akarták fényképezni az állomást. Azonnal egyenruhás rendôrök rohanták le az idegeneket, s miután a vendégek konfliktuskezelésért a nagykövetséghez szerettek volna fordulni, civil állambiztonságiak is elôkerültek, akik csak akkor voltak hajlandók továbbengedni a csapatot, ha kitörölték a gépekbôl az állomásról készített felvételeket. S ezzel még nem ért véget a zaklatás. Rosztovból helyi autóbuszjárattal a Kaukázus lábánál levô Mineralnijvodij helységbe utaztak, ahonnan bérelt maxitaxival érték el Terszkolt. Itt újabb meglepetés következett: a település bejáratánál ellenôrzést végzô rendôr 400 dollár büntetést követelt, mert a határnál kibocsátott okiratban nem szerepelt úticélként Terszkol, csak az Elbrusz. Végül 40 dollárral megúszták, amirôl természetesen nem adott nyugtát a rend orosz ôre. Aztán újabb számlatörlesztés: hegyimentôknek, természetvédelmi parkdíj. Végül megnyílt az út a hegy felé.

Augusztus 11-én, a 3500 méter magas Barelsz táborhelyre felvonóval jutott el a csapat, s innen 3850 méterig haladva vertek alaptábort. Eddig fejenként több mint 50 kilogrammos csomagot cipeltek, a kötelezô felszerelések mellett különbözô leveseket, száraz élelmiszert és egyéb, a magashegyi körülmények közötti túléléshez szükséges élelmet. Másnap megkezdôdött az akklimatizáció, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a ritkább oxigéntartalmú hegyvidékre feljussanak.

(Folytatjuk)

Vajda György

Nemrég egyik nagy német lapban egy cikk írója feltette a kérdést: Mi köze van Albrecht Dürernek és Joschka Fischernek egymáshoz? Válasz: mindekettôjük apja ill. szülei Magyarországról származnak. Joschka idôközben arra is megtanította az újságírókat, hogy nevét bitte schön hosszú ó-val szíveskedjenek kimondani, ehhez ô ugyanis ragaszkodik. Tovább nem magyarázkodott, érti aki érti, mi pedig olyanok vagyunk ugyebár, hogy értjük.

Nos, az a férfiú, akinek sem iskolai végzettsége, sem tanult mestersége nincs, a 68-as diáklázadás résztvevôje, majd egyre radikálisabb környezetvédelmi aktivista lévén, ô volt a világ elsô környezetvédelmi minisztere Frankfurtban, a hesseni parlamentben. A mellékelt fotón látható múzeumi üveg alatt az a pár tornacipô, amit Fischer viselt, amikor 1985-ben Holger Börner hesseni miniszterelnök feleskette miniszternek. A háttérben, baloldalt a falon ezt az eseményt megörökítô fotó. 1998-ban német alkancellár és külügyminiszterség volt a szédületes karrier betetôzése. Mindenki azt gondolta, hogy ezzel befejezôdött, nyugdíjas lett Fischer Joschka.

A hajdani rebellis azonban szeptember 20-án, szerdán átvette egy évre szóló vendégprofesszori kinevezését a neves princetoni egyetemen, ahol máris háromszor több diák jelentkezett a Fischer által tartandó elôadásokra, témája: nemzetközi krízismenedzsment.

Biztosan maradandó érdemeket szerzett a környezetvédelem szalonképessé tételében, s így ez manapság olyan parlamenti reszort, ami nélkül elképzelhetetlen minden valamirevaló parlament munkája, sôt: a világ jövôje!

Íme Fischer József (ahogyan az apja neve írva vagyon), a mészáros fiának szédületes karrierje.

Dr. Szôcs Károly

Angyali sugallatra ébredhetett fel az a két kislány hajnali négykor az Egyesült Államokban, akinek közös hálószobájába húsz perc múlva behajtott egy traktor. A 3 és 7 éves lánykák addigra szerencsére átmentek már a nappaliba, így nem esett bajuk. Szüleik mindketten szinte teljesen süketek, ám a ház-traktor karambol robaját azért még ôk is érzékelték kissé, bár azt hitték, csupán az esô zendített rá jobban.

A traktor a hálószobába érkezése elôtt kidöntött egy villanydúcot is. Vezetôje megúszta kisebb sérülésekkel a balesetet, a rendôrség gondatlan vezetés okán felelôsségre vonja.

Piton tekeredett egy szemeteskocsi motorjára, de nem azért, hogy összeroppantsa azt, hanem melegedés céljából.

Amikor a mulhousi szemetesek beindították a kukásautó motorját, furcsa hangokra figyeltek fel. Kinyitották a motorháztetôt és legnagyobb meglepetésükre egy jól fejlett, több mint egy méter hosszú óriáskígyót találtak ott. A piton kényelmesen elhelyezkedett a motor körül.

A helyszínre érkezô vadvédelmi csoport könnyedén befogta a hüllôt, amelyet minden bizonnyal a motorból áradó meleg vonzott a jármûhöz.

Sûrû, felfelé fésült szemöldök lesz a divat az idén ôsszel. A trend az Egyesült Államokból érkezik, ahol 150 dollárért már saját hajból készültet is árusítanak, de felragasztható szintetikus is.

Az Egyesült Államokban a szemöldök ápolása mûvészet és egész irodalma van. A szemöldök fontos arckarakter-alakító, amelyen ráadásul könnyen lehet változtatni – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A szemöldök állítólag sokat elárul a nôkrôl. A 20. század elején a sûrû, széles szemöldök erôs jellemet és szenvedélyességet jelentett. A 30-as években a dívák éppenséggel elvékonyításával tették titokzatossá szemüket. Gondoljunk csak Marlene Dietrich-re vagy Greta Garbóra. Olyan hírességek diktálták egy-egy korszak divatját, mint Frida Kahlo festônô, aki nemcsak párjának akart tetszeni, amikor szemöldökét természetes állapotában hagyta, hanem ezzel is nyilvánvalóvá akarta tenni félvérûségét.

Liz Taylor feketére festette, mint az egyiptomiak, ibolyaszínû szemei így még gyönyörûbbnek látszottak. Anna Magnani drámai tekintetét árnyalta vele. És persze ne feledkezzünk el a férfiakról sem: ki ne emlékezne Roger Moore legendás felvont szemöldökére, amelyet a színész némi öniróniával
"egyetlen mûvészi eszközének" nevezett, vagy Jack Nicholson kusza "árkádjaira" a Száll a kakukk fészkére és a Ragyogás fôszereplôjeként?

Az amerikai arckozmetikusok szerint lényegtelen, hogy igazi-e a szemöldök vagy sem, fontos azonban, hogy mindig felfelé legyen kefélve és egy kis hajlakkal rögzítve.

A ZENÉRÔL

• A zene nem racionális, és ezért nem lehet logikusan megmagyarázni. [Sergiu Celibidache (1912–1996) román karmester, Münchenben]

• A zene minden: monumentális, romantikus, tragikus, erotikus, vidám, melankolikus, vallásos és életigenlô. [Placido Domingo (*1941–) sp. tenor, operaénekes]

• A zene ott kezdôdik, ahol a nyelv felmondja a szolgálatot. [Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776–822) n. jogász, költô, festô, zeneszerzô]

Másnap, vasárnap városnézés 20$- ért, három óra alatt egy összefogó képet lehet alkotni Moszkvárol. A városnézô körútra vivô Volvo buszon, ami legalább 40 férôhelyes, összesen 4-en voltunk. Nem mondhatom éppen, hogy nagy érdeklôdésnek örvend Moszkva. Az utazási iroda egy régi szép épület pincéjében kapott helyet, volt benne két számítógép is egy asztalon, két dolgozó, de a komputer mellett, ami nem tudom, tulajdonképpen mi célt szolgált, kézzel írták egy füzetbe a kliensek nevét, útlevéladatait.

A városnézô túra elsô állomása a képekrôl ismerôs Red Square vagy Vörös tér a valóságban egy kicsit más, mint ahogy az ünnepségek alkalmából bemutatták. Szinte teljesen kihalt, az idô borult, és a hatalmas tér semmi esetre sem sugároz hatalmat, biztonságot. Inkább elhagyatottságot, szánalmas érzést kelt. Szemben a Lenin Mauzóleum csak sejteti magát. Nemhogy hosszú sor lenne elôtte, de még egy katona sem ôrzi a bejáratát. Lehet, hogy zárva is van, nem úgy néz ki, hogy nagy volna az érdeklôdés iránta. Személy szerint én nem tartom érdemesnek közelebbrôl megnézni. Csak elgondolkozom, hogy az egykori "Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog" szólamra ki is emlékszik még. Ezt nevezném talán dialektikus történelemnek.

A tér jobb oldalán a Történelmi Múzeum impozáns épülete, a bal oldalon pedig a St. Bazil-bazilika, de ennek megtekintésére már jegyet kell vásárolni. Állítólag Rettenetes Iván építtette és 1561-ben fejezték be. Ivánnak annyira megtetszett, hogy nem akarta, hogy még egy hasonlót vagy esetleg szebbet építsenek, s ezért kegyelmességében nem ölte meg tervezôjét csak mindkét szemét kiszúratta.

A következô állomásunk a Megváltó Krisztus templom, melyet 1994-ben épitettek egy Sztálin által lerombolt templom helyén. Állítólag 400 millió dollárba került, s az összeg hivatalos adakozásokból adódott össze akkor, mikor Moszkva egy része éhezett a peresztrojka idején. Vajon honnan is adakoztak? Igaz, ez a pénz átlagosan 40$ körüli volt személyenként, ami amerikai szemmel nem nagy összeg. Ha azonban havi 200$ átlagfizetésrôl beszélünk... Persze, a nem hivatalos adatok és az útikalauz szerint az összeg nagy része az államkasszából került ki. A templomon látszik, hogy új, tele arannyal és ikonokon ábrázolt szentekkel, melyeket állítólag a legismertebb ikonfestôk készítettek. A templom tele van, mindenki ájtatosan, meghatottan és csendben nézelôdik. A sok pirospozsgás, szakállas pap pedig úgy járkál és magyaráz, mintha az ô tevékenységüktôl függne a világ jövôje.

A továbbiakban a Tretyakov Galériát, a Puskin- múzeumot és a Novodevecsi-kolostort csak érintjuk, az utóbbiról azonban érdemes egypár szót szólni. Egyike a legrégibb kolostoroknak Moszkvában, III. Viszilij nagyherceg alapította 1524-ben, és erôdítmény szerepe is volt a tatár illetve lengyel hódítók ellen. Magas téglafal és 12 bástya különíti el a környezettôl. Napóleon az 1812-es moszkvai visszavonulás idején parancsot adott felrobbantására. A rege szerint azonban az éber apácák eloltották a gyutacsokat, és az akció kudarcba fulladt.

(folytatjuk)

Fodor Lajos

Szombaton "búcsút mondanak" Dániának az utolsó orosz cár, II. Miklós anyjának hamvai. Az 1866-ban orosz cárnévá lett dán hercegnô földi maradványait Szentpétervárra szállítják.

A cárné utolsó kívánsága az volt, hogy férje, III. Sándor cár mellett nyugodhasson a Romanovok családi sírboltjában, a szentpétervári Péter-Pál erôdben. Ez a kívánsága most, 78 év után a Koppenhága és Moszkva közt lezajlott tárgyalásoknak köszönhetôen teljesül.

A dán hercegnô, IX. Keresztély dán király lánya 1847-ben született és 1866-ban feleségül ment II. Sándor orosz cár fiatalabb fiához, aki 1881-ben III. Sándor cár néven követte apját a trónon.

A dán hercegnô áttért az ortodox hitre és felvette a Marija Fjodorovna nevet. Hat gyermeke született, köztük II. Miklós cár, akit a bolsevikok 1918-ban családjával együtt meggyilkoltak.

A 71 éves özvegy cárnénak 1919-ben sikerült elmenekülnie a forrongó Oroszországból, szülôhazájában lelt menedékre, ahol 1928-ban elhunyt és a Koppenhágától 30 kilométerre nyugatra fekvô Roskilde királyi katedrálisában temették el.

Hamvainak Szentpétervárra szállítását egy Dániában letelepedett Romanov-leszármazott, Dmitrij herceg kezdeményezte, hogy a néhai cárné földi maradványai végre "beköltözhessenek" a Romanovok mauzóleumába, ahol az összes orosz cár és cárné nyugszik Nagy Péter cár (1672-1725) óta.

A néhai orosz cárné földi maradványait a dán haditengerészet Esbern Snare nevû hadihajója szállítja Szentpétervárra, ahol szeptember 28- án kerül sor az egyházi szertartásra Frigyes dán trónörökös és felesége, Mary hercegnô, valamint a dán és az orosz kormány képviselôinek részvételével.

Kis tavaszi flörtként kezdôdött, de mostanra végzetes, vagy legalábbis tartós szenvedéllyé fajult egy fekete hattyú szerelme egy fehér hattyút formázó vízibicikli iránt a németországi Münsterben.

Szakértôk szerint az Ausztráliában honos fekete hattyút kitették gazdái, vagy megszökött valahonnan, különben nem ragaszkodna ennyire a hófehér mûanyagból készült jármûhöz.

Rendületlenül ott köröz imádottja körül az Aasee tavon, legfeljebb a kis kikötôig távolodik el, vagy kilép a partra, hogy néhány fûszálat tépjen magának.

Peter Overschmidt, a vízibicikli tulajdonosa már aggódik, hogy mi lesz, ha a hideg beköszöntével bevontatja a jármûvet a csónakházba. A szakértôk szerint azonban a monogám alkatú fekete hattyú, bár talán szomorú lesz, kellô táplálékkal átvészelheti a telet.

A furcsa pár közben egyre népszerûbb: a münsteri boltokban már kapható szuvenír, amely a szerelmeseket ábrázolja, és gyerekkönyv is készül a témáról. A vízibiciklibe szerelmes hattyú története már megjárta többek között a japán televíziót és egy skóciai rádióadót: rendszerint Overschmidtet kérdezgetik.

A vízi jármû tulajdonosa idôközben nemcsak a hattyúk szakértôjévé vált, hanem meg is szerette a fekete madarat: nem kölcsönözte ki egy esküvôre a fehér hattyút formázó vízibiciklit azzal, hogy ezt nem teheti meg a fekete hattyúval....

Hétfôn részletesen tudósítottunk lapunkban a zalaegerszegi kulturális folyóirat szerkesztôinek, munkatársainak szombati marosvásárhelyi estjérôl. A lap maga ilyen távoli vidékre nem jut el, noha olykor itt élô szerzôk is elôfordulnak a Pannon Tükör hasábjain. A találkozóra azonban a vendégek lapszámaikból is hoztak magukkal néhányat, és azokat bôkezûen osztogatták a rendezvény közönségének, képet alkothattunk magunknak a Zalai Írók Egyesületének kiadványáról.

Mindenki örült a több mint százoldalas, elegáns folyóiratoknak. Kiváló kivitelezésû, gazdagon illusztrált, szép lapokat forgathattunk. A Pannon Tükör érdekes, tartalmas olvasmányt is bôven kínál. Rangos írók, költôk, tehetséges fiatalok írásai képviselik a lap legterjedelmesebb, szépirodalmi fejezetét. Alapos, elemzô tanulmányok, kritikák segítik a kulturális, alkotói jelenségekre a rálátást. Dicséretesen nagy figyelemnek örvend a folyóiratban a képzômûvészet, és jelen van a film, a színház, a zene is. A mûfordítás s más mûfajok révén az országos és nemzetközi kitekintés is rendszeres a lapban.

Péntek Imre fôszerkesztô arra külön kitért a vásárhelyi találkozón, hogy a régiójuk szomszédságában található magyarságra kiemelten figyelnek. Beszédes ilyen vonatkozásban, hogy a szlovéniai Muravidék képviselôjeként Bence Lajos a Tükör fôszerkesztô-helyettese. Munkatársaknak pedig olyan ismert személyiségeket sikerült megnyerniük, mint az írországi Kabdebó Tamás vagy a chicagói Makkai Ádám. Szerzôiket különben a teljes Kárpát-medencébôl toborozzák, illetve mindenünnen, ahol magyar tollforgatók alkotnak.

Az elhozott példányszámok alapján kijelenthetjük, hogy a lap sok verset közöl. Ebbôl a vátozatos lírai anyagból nyújtunk most ízelítôt. A Pannon Tükör 2005/6, 2006/2 és 2006/4-es számából válogattunk.

(nk)

Lászlóffy Aladár

A könyveket is visszaküldöm végül.

Mint csolnakot, utolsó partraszálló.

A földdarab, amit megkapok égül,

nem betûzhetô kultúrákat tárol.

Megvakulok, de csillagközi vegytan

és Tejút-szerte mûködô szabályok

vigyáznak rám, hogy meglegyen, mi megvan,

ha már itt én is megszûnök, s kiállok.

Ez a tudás él majd halálként bennem,

hisz mindenséggel léptem szövetségre.

Ez tud tovább a Házsongárdi hegyben

mindent: mi volt ez velem, és mi végre.

Virág Benedek vagyok,

a kirakatba estem.

Minden mag kertben ragyog –

mely nyílik Budapesten.

Tabáni novemberben

a Rácvárosban ázom,

tisztesen ünnepelten:

emléktábla egy házon.

Minden kor egyként regény,

nem korotokra estem.

Benedek volt a szegény,

és Virágnyit kerestem.

Tóth Imre

Reggel érkeztem a városba, zúgó fejjel, ahogy zúg a szél,

és a szárnyas angyalok. Távozásom is reggelre esett, ahogy

álltam a kivégzôosztag elôtt. Egyszerre kaptad meg összes

levelem, írtad, ez a város negyven év után sem feledhetô.

Nem tudom, ki voltam, mit követtem el, vagy épp

ellenkezôleg, büszke lehetek. Ahogy azt sem tudom,

áll-e még a Ring Café, ahol a kávé és a hab egyaránt

élvezhetô. Sör után tokaji, és parfé, ez a zagyvalék, akár

az élet.

Zörgô lánctalpak, és dörgô 88- asok.

"Ennyire hiányzol" – írtam. Egy bérelt szobában. Nem tudtam,

késôbb mennyivel rosszabb lesz. Például most.

A fal innensô oldalán állunk, mégis másik oldalon.

Azon a nyelven azóta sem, egy szót sem. Késôre jár.

Megint nem alhatok. Az angyalok lezuhantak a fákról.

Az élet továbbra sem élhetô.

Bence Lajos

Cs. Jóskának

Porba hajlok elôtted,

táj, gázolj belém,

hol dzsinnek és vicék,

táltosok és pogány papok

menedékéül szolgált

a füzes, a berkenyés erdôszél,

hol nemrég a sáncban a halak

gonosz emberevô

cápaként fickándoztak,

az emberhústól megvadultak

csukák, compók

és növényevô pontyok

az emberi hullától

öklendezve, a szárazra

kívánkoztak…

Mégis, meghajlok

elôtted, táj!

Kalapom is lekerül

fejemrôl szellemóriásaid elôtt,

Tamás és Bálint, Sztárai,

Ács Gedeon,

szellemeid ma is

régi dicsôségünket

susogják a náddal,

mind-mind a szabadság

dalát fújja, katonáid,

kik a megmaradásról

regélnek.

(A "lelket" is így szítta,

együvé válva a nádszállal,

a mocsárral, a láppal…)

Lehajlok elôtted, táj:

gázolj át rajtam, taposson

át rajtam a vonuló hadak

utolsó martalóca,

hadizsákmányként innen

el nem vihetô már semmi.

Lápok népe, a vizek embere,

lidérces lángokban

tör fel az elfojtott élet,

fényük füröszti arcomat,

mélybe visz, s a mélybôl

tör elô minden akarat, minden

pisla láng, mint midôn

hosszú bujdosásból az ember megtér,

néz maga elé, elôtte lakodalmi

terítés, kupicában pálinka,

kancsóban érintetlen a bor,

csak a vére forr

csak a vére forr…

(A kórógyi "erôdnél" 2005 ôszén)

Utassy József

Piros az ég,

majd kicsattan,

páráll a föld,

szárad,

szelek

bô szoknyái után

kapkodnak

az ágak.

Énekek éneke:

tavasz,

virradj rám

nagy fényben,

és akard,

hogy asszony után

kiáltozzon

vérem!

Úgy páráll a föld,

már-már Isten hiteget.

Ávé, Kikelet!

André András

Önroá ha perhemély,

tevéli tart a negladály,

tikolyteréllyel rámcsalint

s kesír-besûj a sáraháj.

Híg ezüst, a falra-mázolt könnycsepp

dermedve izzó hólyaggá dagadt,

a rég-forró elegy lob-szítva éled,

mi elsüllyedt, sorra visszabukja azt:

az erdô ôszi fátyolán túl ôzek,

mint májlebeny; egy rája átlebeg,

kilôtt ufó/csóvája; rózsa szirma/ –

a tükörbe nézô tévé lázbeteg.

Immár második alkalommal került megrendezésre a II. Szovátai Nemzetközi Mûvésztelep. A zárókiállítás a szovátai Danubius Szálló kiállítótermében látható október 30-ig. Tizenkét jeles alkotómûvész vett részt a kéthetes tábor munkájában.

A Szolnoki Mûvésztelep történetét 1853- tól, A. Pettenkoffen osztrák festô magyarországi utazásától és néhány hónapos tartózkodásától számítjuk. A Szovátai Mûvésztelep pedig azért jött létre, mert két tehetséges, célratörô, a hazai kultúra gyarapodására odafigyelô alkotó, Sánta Csaba szobrászmûvész és Siklodi Zsolt képzômûvész szülôhelye Szováta.

A kortárs képzômûvészet több, egymástól távoli pályákat kijelölô alkotóinak munkái sorakoznak elôttünk. Az ellentétekbôl azonban paradox módon mégiscsak a szintetizálódó összefüggéseket és egységét jeleníti meg a kiállítás.

KUSZTOS ENDRE festô- és grafikusmûvész (Szováta)

Dúsan tekergô vonalakból felépített tusrajzai nemcsak Nagy István expresszionista mûvészetét, hanem Rembrandt portréinak bensôséges hangulatát is megidézik. S nézzék csak meg a legutolsó, a mûvésztelepen készített alkotását. A kis kollázson a XX. század majd minden képzômûvészeti irányzata összesûrítve jelen van. A szovátai doyen ragyogó szakmai formában van. Az Isten sokáig éltesse!

GHEORGHE MURESAN szobrászmûvész (Marosvásárhely)

A gép, jelen esetben a kézi húsdaráló esztétikájának megjelenítését, a benne rejtôzô játékosságot, de fôleg egy humorral átszôtt társadalomkritikát fogalmaz meg az itt készített kisplasztikájában.

MIRCEA MOCANU képzômûvész (Beszterce)

Grafikusi alkata a tavalyi és az idei munkáin is megfigyelhetô. Gondolatait, melyek a groteszk határát súrolják, bronzba fogalmazza, modern világunkhoz alakítja. A szürrealizmushoz való vonzódása letagadhatatlan.

GYARMATHY JÁNOS szobrászmûvész (Marosvásárhely )

Jelenleg az iserlohni mûvésztelepen vendégeskedik. Két alkotásával azonban köztünk érezhetjük ôt. Mindkét szoborra jellemzô ars poétikája, mely így hangzik:

"Alkotásaimmal az embert ábrázolom, aki a helyét keresi ebben a csodálatos, groteszk világban. A környezetével, önmagával és az idôvel folytatott küzdelme izgat. Szobraim a lélek és a szellem bronzba zárt kiáltása, sóhaja."

GABOR A. PAVLUK szobrászmûvész (Passau)

Naturális kézkompozíciója, a testrész tárgyszerû bemutatása térbe rajzolt jelként fogható fel.

SÁNTA CSABA szobrászmûvész (Szováta)

Mûvei az organikus és geometrikus formák határán mozognak, archaikus jelképekként is felfoghatók. Sánta Csaba megôrzi a hagyományos plasztikai értékeket, mint az anyag, forma, tömeg, térfogat, de felfedezhetô bennük a szobrászat számára mindig is kihívást jelentô dimenzió, az idô plasztikai megfogalmazása is.

KÁNTOR ZITA képzômûvész (Marosvásárhely)

Bár textilesként ismeri a szakmai közélet, most fából készült munkákat állít ki. Remekül megoldva az anyag önnön szépségének, a faktúrának, a roncsolt, tört elemeknek változatosságát és rajtuk a népmûvészetbôl átvett elemek viszonyát.

SIKLÓDI ZSOLT képzômûvész (Szováta)

Sajátos képi világa egyesíti a lírai absztrakciót és az egyéni szimbólumok használatát.

A figurák mozdulatai jelentést hordoznak, gazdag asszociációs lehetôséget kínálva.

FERENCZ S. APOR képzômûvész (Csíkszereda)

Új munkáira a filozófiai tartalom mellett a könnyedség, hajlékonyság is jellemzô. Keresi az egyensúlyt az ingatagság, a tömeg és a rajzos vonal összekapcsolódási lehetôségeit.

LÉSTYÁN CSABA grafikusmûvész (Csíkszereda)

Itt készült munkáin valamiféle intenzív gondolatiság érhetô tetten, s a mûvek vérbeli festôi és grafikai erényein túl a metaforikus tartalom az, mely magával ragadja a nézôt. Munkái éterien tiszták, minden felesleges mozzanattól mentesek, egy önálló szimbolikus nyelv jeleiként értelmezhetôk.

BIRÓ GÁBOR festômûvész (Székelyudvarhely)

Színpompás, életerôs festôi világában eggyé olvad az intim és a valóságos táj. Harsány színei, lendületes vonalai az ember alkották élettér egy részletét hozza elénk. Ez a kert azonban kozmikus teret sejtet, egy idôtlennek tûnô képsor is egyben.

EGAMI HIROSHI képzômûvész (Japán)

Itt készült installációját az égi és a földi szféra összekapcsolása ihlette, a Japánból hozott kövek és a szovátai anyagok a két kultúrkör egymásra találását is szimbolizálják.

Egy csoportos kiállítás, több mûvész munkáit felölelô kollekció jellegzetes vonásait megrajzolni, súlypontjait megjelölni – nehéz feladat. Különösen nehéz akkor, ha a mûvészek többféle irányból érkeznek, s ha körükben iskolateremtô mesterekkel és a viszonylag szûkebb környezetünkben munkálkodó alkotókkal találkozhatunk.

Mégiscsak a közös nevezôt keresve – a tradíciót és a modernséget, a hagyomány és a korszerûség együttes megjelenését nevezhetjük meg. Az absztrakció magas foka ellenére is átsugárzik az alkotásokból a mûvészek alkotóterének szellemisége, a hely, a kultúrkör eszmeisége. Megrajzolódnak a kötôdések, a vizualitásban testet öltô, a határokat semmibe vevô közös hangzás szólamai, de természetesen jelen vannak az egyedi, megkülönböztetô jegyek is.

A mûvészek és a mi dolgunk az, hogy egyfelôl összegyûjtsük és megôrizzük mindazt a kulturális kincset, melyet a magyar nemzet a történelme során felhalmozott, másfelôl jó gazda módjára hozzájárulni más országok alkotóinak meghívásával ennek gyarapodásához, hogy ezt a kulturális vagyont az utókorra tovább örökítsük. Azt hiszem, manapság kultúránk révén vagyunk képesek a nemzetközi porondon elismerést kivívni.

A II. Szovátai Nemzetközi Mûvésztelep bebizonyította létjogosultságát!

Elismerést érdemelnek az alkotók és a szervezôk!

Köszönet illeti a támogatókat:

Maros Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Alkotóközpont, Szováta Város Önkormányzata, Illyés Közalapítvány.

Szepes Hédi mûvészettörténész

– Budapesti Liszt–Bartók Zongoraverseny, 2006 –

Úgy ültem be az idei Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraversenyre, hogy a jelentkezôk közt nem volt se kedvencem, se ismerôsöm. Talán a magyar résztvevôk kellene élvezzék szimpátiám? Nem, határozottan nem. Egy rangos megmérettetésen ez nem befolyásolhatja az értékelést, szólalt meg bennem a mûvészet iránti tisztelet. Hogy ez rangos-e? Beszél errôl, hogy az 1933-ban elsô alkalommal megrendezett verseny gyôztese Fischer Annie volt, 56-ban Lev Vlasenko és Lazar Berman neve szerepelt a díjazottak között, 1996-ban Bogányi Gergely szerezte meg az elsô helyezést.

Az elôdöntôben öt napon keresztül röpködött a 12 országból érkezett 43 versenyzô keze alatt Liszt hangverseny- és transzcendens etûdjeinek, gyönyörû elôadási darabjainak és a bartóki életmû egyes zongoramûveinek sokféle interpretációja. A 14-es opus számot viselô Bartók Szvit népszerûségét bizonyítja, hogy közel 30 versenyzô iktatta mûsorába, és ez az orosz Elmar Gasanov változatában nyerte el tetszésem. Volt ott sok Erdôzsongás, küzdelmes Mazeppa, igazán merész Vad hajsza meg káprázatos Hófúvás, s néhány halovány Lidércfény, tudniillik a liszti alkotást képviselve. Meglepett, hogy a 104. Petrarca szonett ihlette, tipikusan romantikus alkotás milyen nehezen talált meggyôzô költôi megformálásra.

De hagyjuk az elôdöntôt, s kövessük a nemzetközi zsûri (melynek felét magyar professzorok alkották) által kiválasztott 12 résztvevôt a középdöntôbe. E két nap alatt olyan elbûvölô mûvészi profilok rajzolódtak ki, melyek rendkívül izgalmassá tették a versenyt. Itt van például a Litvániából érkezett 22 éves Andrei Osokins, aki már az elôdöntôben lesöpörte a Wilde Jagdot, s a La leggierezza koncertetûdben hihetetlen természetességgel áradt belôle a muzsika. Most meg a Bartók Szabadban ciklusát jelenítette meg úgy, ahogy még eddig a legjobb felvételeken sem hallottam, bizonyítva, hogy nem csak a romantika világát tudja magáénak. A Dante-szonáta szerelmi témájánál az idôtlenség érzésében éltük át az "örök" fogalmát, a csapongás, vergôdés félelmetes kifejezésébe pedig beleremegett a hallgató.

Ott volt a 23 éves japán Tomoaki Yoshida is. Alig szabadultunk a B-A-C-H témára írt Liszt Fantázia mesteri koncepciójának hatása alól, és jobbnál jobb Bartók-elôadások részesei lettünk. Micsoda magyar rubatók az Improvizációkban! A koronát azonban a Szonáta jelentette. Az aszimmetria és osztinátó amolyan változás volt a változatlanban (I. tétel). A második tételben különösen puha disszonanciái ragadtak meg. Késôbb úgy éreztem, elôadásában nem lehet nem érteni a bartóki közel-távol, szûkülés-tágulás, finom súrlódások és kemény ütközések, polifón síkok, nyomaték és emlék megjelenítését.

A már említett orosz versenyzô, Elmar Gasanov Weinen, klagen variációiban és 1. Mefisztó- keringôjében az elôdöntô alapján tôle elvárt magas szinten szerepelt, hisz már akkor a La leggierezza a reveláció erejével hatott, a Wilde Jagdot pedig mintha neki írták volna.

Talán elsôként a koreai jelenségrôl kellett volna említést tennem, de annyira letaglózott (és nem csak engem), hogy még mindig nehezemre esik szavakat találni elôadására. Bartók második Román táncát eszeveszettül játszta, mintha egybenôtt volna ezzel a zenével. Még mindig nem tudom felfogni, honnan a 21 éves Ki-kyung Kimnek az a filozofikus értése, amit a Dante-szonátán keresztül közvetített. Itt teljességgel megszûntek a külsôségek, minden valahonnan belülrôl fakadt, a zene észrevétlenül magával ragadott és vitt- vitt a katarktikus kiteljesedés felé.

Innen kellene újra továbblépni, de engem megakasztott egy váratlan fordulat. A 12 versenyzôbôl 6 helyett csak 5- öt tartott érdemesnek a zsûri a döntôbe való továbbjutásra, s köztük a már említettek közül csak az orosz Gasanov nevét láttam viszont. A h-moll Szonátát még meghallgattam a "kiválasztottaktól", a további fejleményekre azonban nem voltam kíváncsi. Azokat majd megtudhatják az elôbb-utóbb mûsorra tûzött közvetítésekbôl, a kulturális élet híreibôl.

Most már egyre erôsödô valószínûséggel bír elôttem az elôzô verseny osztrák résztvevôjének, Ingolf Wundernek a története. Nevének említésekor ma is átváltozik egyesek arca, s csodálattal szólnak az Erlkönig vagy akár a hatalmas h-moll Szonáta interpretációjáról. Igaz, neki sem sikerült díjat szereznie.

Dr. Elekes Márta-Adrienne muzikológus

Debreceni SzínLap címmel szeptembertôl havi rendszerességgel megjelenô folyóirattal jelentkezik a Csokonai Színház – közölte az MTI-vel Révész Béla, a színház sajtóreferense.

Tájékoztatása szerint a Debreceni SzínLap egyrészt mûsorfüzetként szolgál az adott hónap bemutatóihoz, s a színházban történô események bemutatásával, elemzésekkel segíti az elôadások értelmezését.

A kiadvány tartalmazza a hónap mûsortervét, bemutatja a társulat tagjait, de tájékoztat a tervezett Debreceni Színházi Régió fejlesztésének állomásairól is.

Révész Béla közölte: külön rovatot szánnak a folyóiratban a színház és Debrecen kapcsolatának, de lesz benne kifejezetten a színházi szakmának szóló rovat, amelyben nyilvános vitákat, elôadás-elemzéseket, kommentárokat közölnek.

Ezen túlmenôen a folyóirat elméleti rovata egy-egy téma feldolgozásával segíti az eligazodást a színházi élet iránt érdeklôdôknek.

(MTI-Press) – Árad a nosztalgiahullám a magyar filmiparban: a Kabos Gyula-filmek után újabban a Latabár- sikerek ösztönzik a producereket és a forgatókönyvírókat egy-egy régi sikertörténet maivá varázsolására. Az Egy bolond százat csinál eredetileg színpadi vígjáték volt, csak hét évvel a bemutató után készült film is Sárossy Szüle Mihály darabjából. A szerzô – halála elôtt két évvel adott interjújában – a film készítésének néhány mûhelytitkát is elmesélte.

Sikerfilmek a huszadik század harmincas éveibôl, amelyeket a Filmmúzeum és más televíziós csatornák jóvoltából számtalanszor láthattak a nézôk. Hódít a filmvilágban is a nosztalgia, a filmipar pedig jó üzleti érzékkel ismerte föl: &ea