Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A rendszerváltás megannyi adóssága közé tartozik falvaink helyzete. Amelyek többségében nincs ivó- és szennyvízvezeték, nem mûködnek szennyvíztisztító állomások, megoldatlan a háztartási és egyéb hulladék gyûjtése, megfelelô elhelyezése és megsemmisítése. A manapság használatos kutak, források többségének vize pedig a elvégzett tanulmányok, mérések alapján ihatatlan. Egyrészt a talajvízbôl belekerülô szennyezôdések miatt fertôzöttek, másrészt a megyénk altalajában húzódó sóréteg miatt alkalmatlanok emberi fogyasztásra. Ilyen körülmények között kérik ma számon az iskoláktól, orvosi rendelôktôl, hogy vezetékes vízzel és megfelelô illemhellyel rendelkeznek-e.

Miközben az elmúlt 16 év során nem készült egy átfogó program arról, hogy melyek lennének az ivóvíz- és szennyvíz- vezeték kiépítésének legoptimálisabb lehetôségei, és nem biztosítottak pénzt e tervek megvalósítására. Kivételt jelentenek például azok a községek, ahol Solel Boneh fektette le az ivóvíz vezetéket, de anélkül, hogy a szennyvíz elvezetést megoldották volna. A kék utcai kutakról pedig kiderült, hogy a polgármesteri hivatalok az elhasznált vízmennyiség árát képtelenek kifizetni, így a kutakat hamarosan lezárták szinte minden településen. Idôközben, akinek volt anyagi lehetôsége rácsatlakozni az utcai vezetékre, azon gazdaságokban megoldódott a helyzet, másutt továbbra is kénytelenek az egészségteleneknek minôsített kutak vizét használni.

A változásra az idén nyáron nyílt lehetôsége a falvaknak. Az ivóvíz- és szennyvíz-vezeték, szennyvíztisztító és hulladéklerakó állomások kiépítésére, hidak építésére meghirdetett egymilliárd eurós kormánytámogatásra a megszabott határidô alatt a romániai falvak több mint háromnegyede nyújtott be pályázatot. A háromezret meghaladó kérések összértéke az ötmilliárd új lejt súrolja, miközben a megszabott pénzbôl alig négyszázat tudnak finanszírozni. A szerdai kormányülésen dôlt el, hogy egymilliárdról háromra növelik a megpályázható pénz értékét, s a határidôt 2009-ig meghosszabbítják, hogy minden kérésnek eleget tudjanak tenni. Ha a csatlakozás mégis megtörténik, sok olyan faluval lépünk be az Európai Unióba, ahol nem biztosított ez az alapvetô szolgáltatás. Hogy milyen feltételek alapján választják ki a 380 pályázatot, hamarosan kiderül. Aki azonban irigyelné a nyertes falvakat, hadd tegyük hozzá, hogy úgy járnak, mint az iskolák építésére, felújítására kiutalt összegek esetében. A pénzt, amire október közepén lehet számítani, még az idén el kell költeni. Nos, ha hamar beköszönt a tél, akkor fôhet a helyhatóságok feje nemcsak az iskolákért, hanem a vízvezetésért, hídépítésért is.

A nagy hírügynökségek, amelyek elárasztották a magyar fôvárost, újabb tudósításaikban szerda hajnalban beszámoltak arról, hogy a Kossuth téri békés tüntetés után Budapest belvárosában újabb súlyos kilengésekre, összetûzésekre került sor.

Az amerikai hírügynökség tudósítása szerint a Magyar Szocialista Párt Köztársaság téri székháza elôtt lovas rendôrök ütköztek meg üvegeket dobáló tüntetôkkel, s az összecsapásban legkevesebb egy rendôr és több tüntetô megsérült. A tudósítás szerint a randalírozók, csakúgy mint az elôzô napon, a tízezres Kossuth téri demonstrációról váltak le, s kezdtek erôszakos akciókba. Ezek sorában felgyújtottak legkevesebb egy rendôrautót, és több szemetes konténert.

A francia hírügynökség arról írt, hogy a több száz, nagyrészt fiatal randalírozó, akik közül sokan kendôvel takarták el arcukat, különféle tárgyakkal dobálta a rendôröket, akik könnygázgránátokkal válaszoltak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, aki kedden fogadkozott, hogy nem fog lemondani, nagyon nehéz lesz megtartani hivatalát, nem azért, mert pártja kihátrál mögüle, hanem mert az erkölcs olyan kategória, amelynek a magyar politikában jelentôsége van – idézett a brit hírügynökség egy magyar elemzôt, emlékeztetve a kormányfô kiszivárogtatott titkos beszédére, amelyben beismerte, hogy éveken át hazudtak a népnek. A tudósításban megemlítették, hogy a kormányfô népszerûsége az áprilisi választásokon mért 40-rôl 25 százalékra apadt, és újabb nehéz próba vár rá az október elsejei önkormányzati választásokon. Kérdés, hogy a magyaroknak nem kényelmetlen-e egy olyan miniszterelnök, aki azt mondta: "Hazudtunk reggel, éjjel meg este" – áll a beszámolóban.

A német hírügynökség, amely az MSZP székháza elôtti ütközetrôl számolt be, azt írta, hogy ez lényegesen kisebb méretû volt, mint a Magyar Televízió székházának elôzô napi ostroma. Az osztrák hírügynökség szabályos utcai harcokról írt, megemlítve, hogy az összecsapásoknak számos sebesültje volt. A tudósítás szerint ugyanazok randalíroztak, akik elôzô nap a televíziót megostromolták.

A CNN kiküldött tudósítója, Nic Robertson két részletes, drámai képekkel fûszerezett helyszíni beszámolóban adott hírt a kedd éjszakai budapesti tüntetésrôl és az utcai zavargásokról. A tudósító szerint nagyon erôszakos kilengésekre került sor Budapesten, a politikai botrány erôszakba torkollott, és további tüntetések várhatók. A tudósító arra próbált választ keresni, hogy kinek fog használni végül az október elsejei önkormányzati választásokon a tüntetés- és erôszaksorozat.

Hasonló drámai tudósításokban számolt be a budapesti eseményekrôl a helyszínen tartózkodó munkatársa, Nick Thorpe révén a BBC World televízió is.

A köztársasági elnökkel találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke szerdán délelôtt a Sándor-palotában.

Az MTI értesülései szerint a találkozót a miniszterelnök kezdeményezte, a napok óta tartó tüntetések miatt.

A körülbelül egyórás találkozó után Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin hivatali autójával kihajtott a Sándor-palotából; az ott várakozó újságíróknak nem nyilatkoztak.

Huszonegy ország budapesti nagykövetségének, Sólyom László köztársasági elnöknek és Szili Katalin házelnöknek juttatják el a Kossuth téri demonstrálók petíciójukat – mondta el az MTI-nek Nagy László ügyvéd, a dokumentum egyik szerzôje és aláírója, aki kedden éjjel újra felolvasta a petíciót a Parlament elôtt.

"Mi, magyar választópolgárok, Kossuth téri tüntetôk az ország közvéleményével teljes egyetértésben felszólítjuk Gyurcsány Ferenc koalíciós miniszterelnököt, a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségét, mint illegitim kormányzati erôket arra, hogy 48 órán belül távozzanak a Magyar Köztársaság törvényhozó és végrehajtó hatalmából" – olvasható a petícióban.

A dokumentumban az aláírók felszólítják az Országgyûlés tagjait, hogy vonják meg a bizalmat a Gyurcsány-kormánytól. Az állampolgárokat arra kérik, hogy "bénítsák meg" a koalíciós kormányzat további mûködését. Felhívják a fegyveres és rendvédelmi dolgozókat arra, hogy csatlakozzanak a demonstrációhoz.

Az MSZP azt kéri, követeli a Fidesztôl, hogy az ellenzéki párt ne tartsa meg szeptember 23-i demonstrációját – jelentette be szerdán Budapesten Hiller István.

"Felszólítjuk Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a kétértelmû szavak beszédével! Gondolja át újra dacos, kizárólag hatalmi, önös szempontokat mérlegelô döntését, hogy a szeptember 23-i nagygyûlést megtartják" – ismertette az MSZP elnöke pártja nyilatkozatát.

Hiller István – aki Szekeres Imre elnökhelyettes, Lendvai Ildikó frakcióvezetô, Simon Gábor választmányi elnök és Ujhelyi István alelnök társaságában ismertette a szocialista párt nyilatkozatát – leszögezte: arra kéri Orbán Viktort, hogy a köztársaság nyugalma érdekében ne tartsák meg a Fidesz nagygyûlését.

Az október 1-i önkormányzati választást nevezte a Magyarországon kialakult helyzet alkotmányos megoldásának Orbán Viktor, a Fidesz elnöke keddi sajtónyilatkozatában, amelyben egy korlátozott mandátumú szakértôi kormány létrehozását szorgalmazta, a Fidesz választási gyôzelme esetére.

A politikus szerint amennyiben október 1-én az emberek elutasítják a hazugságot és a Gyurcsány- csomagot, akkor a MSZP-nek menesztenie kell a miniszterelnököt, akinek magával kell vinnie csomagját is.

Ezek után Magyarországnak pártkormány helyett korlátozott mandátumú szakértôi kormányra, megszorító csomag helyett pedig a válságot kezelô szakértôi tervre van szüksége – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, arra van szükség, hogy az emberek ne a kormánnyal, hanem az október 1-i választással foglalkozzanak.

Kuncze Gábor szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy az önkormányzati választás az népszavazás, hogy nem volt szükség stabilizációs intézkedésekre, és hogy a Fidesznek semmi köze nincs a megmozdulásokhoz.

"Az elsô hazugsága az, hogy az önkormányzati választás egy népszavazás, ami ha sikeres az ô szempontjából, akkor majd megváltozik a választások eredménye, el lehet zavarni a kormányt, és így tovább" – mondta az SZDSZ elnöke, szerdai békéscsabai sajtótájékoztatóján.

Szerinte az önkormányzati választás az önkormányzatokról szól, a településekrôl, semmi köze nincs népszavazáshoz és különösen nem alkalmas "kormánybuktatásra".

Összefogást szorgalmazott Dávid Ibolya a Fidesz, a KDNP és az MDF frakcióvezetôjéhez szerdán intézett felhívásában, kiemelve: a magyar jobboldal válaszúthoz érkezett.

"Vagy összefogunk, és az Országgyûlés falai között teszünk meg mindent azért, hogy a magyar politika újra ôszinte és felelôsségteljes legyen, vagy kiszolgáltatjuk az ország polgárait a parttalan erôszaknak" – írta az MDF elnöke a Felhívás a magyar jobboldalhoz címû dokumentumban.

A Marosvásárhelyi Transilvania repülôtér forgalma tavaly több mint 292 %-kal nôtt, 167 %-kal több személy vette igénybe a légijáratokat, mint 2004-ben. Idén 28 európai várossal van közvetlen légiösszeköttetése a marosvásárhelyi repülôtérnek.

A repülôtér növekvô forgalma azáltal vált lehetôvé, hogy felépült az új utasterminál, modernizálták a kifutópálya fényjelzô berendezését, korszerû mûszaki berendezéseket vásároltak, elkészült a röpteret körbevevô kerítés, és nem utolsósorban, a személyzet szakmai továbbképzésen vett részt. A repülôtér menedzsereinek, valamint a megyei tanács támogatásának tudható be a fejlôdés, a járatsûrûség függvényében alkalmazott csökkentett illetékeknek és díjszabásoknak köszönhetôen 6 légitársaságot sikerült "idecsalogatni" (Cimber Air, Carpat Air, Air Traffic, Malév, Tarom, Wizz Air) amelyek heti 26 járatot üzemeltetnek. Az a tény, hogy 2006 január 1 – augusztus 31. között 29.106 utas vette igénybe a járatokat, ami a teljes tavalyi év utaslétszámnak kétszerese – jelentôs növekedésnek számít. A repülôtér vezetése 38.600-ra becsüli azon utasok számát, akik december 31-ig igénybe veszik majd a légijáratokat. Ez a szám még növekedhet, hiszen októbertôl a Malév bôvíti járatainak számát, keddenként is indítva gépet a Budapest–Marosvásárhely–Budapest útvonalon, illetve a Blue Air heti két alkalommal indít járatot Bukarest-Marosvásárhely–Sevilla között. Úgy becsülik, hogy az EU-hoz való csatlakozást követôen a marosvásárhelyi repülôtér forgalma 800%-kal növekszik majd, az utasok létszáma eléri a 168.600-at. Várhatóan Barcelonába valamint Rómába is indítanak járatokat jövôben, 2007 októberétôl pedig újabb 3 légitársaság megjelenésére lehet számítani, amelyek Marosvásárhelyt Londonnal, Frankfurttal, Milanóval, Barival és Dublinnal kötik össze. A repülôtér vezetése igyekszik megfelelni a jövôbeni helyzetnek, korszerûsíti a várótermeket, az érkezô utasoknak is megfelelô feltételeket igyekeznek biztosítani. A prioritásként kezelt beruházásokat bankkölcsönbôl valósítják meg, amelyekért a megyei tanács vállal kezességet és a repülôtér saját jövedelmébôl fizet vissza – mondta Petru Stefan Runcan, a repülôtér igazgatótanácsának elnöke.

A Körtvélyfájai Általános Iskolát információs központtal, ugyanakkor titkársággal és igazgatói irodával bôvítik. Az elôzetes tervek szerint az informatikateremben a számítógépes ismeretek megszerzése mellett újságszerkesztéssel is foglalkoznak majd az intézmény diákjai.

Több hónapja zajlanak a munkálatok az iskola udvarán, jelenleg hôszigetelik a részben új épületrészt, s elôreláthatólag két-három héten belül sikerül majd átadni rendeltetésének az új helyiségeket – fejtette ki Szepessy Ibolya iskolaigazgató. A munkálatokhoz szükséges pénz több forrásból származik. Részben pályázat útján, részben testvértelepülési adományból, valamint a helyi önkormányzat segítségével kezdtek hozzá az információs központ létrehozásához.

Sipos Attila, a körtvélyfájai Barátság Alapítvány elnöke kifejtette, a hollandiai (baarni) testvértelepüléstôl az alapítvány egy nagyobb pénzösszeget kapott, így 11.000 euróval járultak hozzá a munkálatokhoz, ezenkívül az iskola pályázati úton nyert 3.300 eurót, az önkormányzat pedig a helyi költségvetésbôl kiutalt 3.200 eurót. Megtudtuk, hogy a romos állapotban lévô raktárhelyiséget, valamint a fásszínt lebontották, majd a megmaradt épület mellé nagyobb alapzatot öntöttek, és elkezdôdött az építkezés, amelynek során a bontásból származó építôanyagot is felhasználták.

A számítástechnika-terembe pályázat útján igényeltek bútorzatot, számítógépeket. Két szekrény, 16 íróasztal, polcrendszer és három számítógép, valamint egy szkenner képezi majd a berendezést. Mi hat számítógépet kértünk, ám mindössze a felét kaptuk meg. Ha jövôben sikerül majd újabb számítógépekhez jutni, akkor választható tantárgyként az informatika is szerepelni fog a tantervben" – hangsúlyozta Szepessy Ibolya.

Marosszék Székely Tanácsa szeptember 23-án, szombaton 11 órakor tartja soros ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. Többek között szó lesz a Székely Nemzeti Tanács következô rendezvényein való részvételrôl, egyéb teendôkrôl. Fodor Imre elnök felkéri a küldötteket, hogy a Románia európai uniós csatlakozása elôtt idôszerûvé vált autonómiatörekvéseket figyelembe véve, jelenjenek meg a küldöttek és a települési székely tanácsok tagjai.

Kerekes Károly parlamenti képviselô holnap délelôtt 10 órától fogadóórát tart Szovátán a polgármesteri hivatalban.

Anyanyelv

Az ígéret szerint ebben a cikkben újabb négy település nevének eredetérôl és alakulásáról lesz szó: Székelycsóka, Héjjasfalva, Küküllôsolymos és Nagyölyves.

Székelycsóka 1507-ben Chijokaffalwa néven jelent meg az okleveleken, 1603-ban Cziokafalua-ként, majd 1614-ben újabb helyesírás szerint, mely már közelebb áll a maihoz: Csokafalva. 1690-tôl elmaradt a -falva utótag és csak a Csoka maradt 1913-ig. Ez a név valószínûleg személynévi eredetû. 1913-tól a ma ismert Székely- elôtaggal egészült ki, ezzel utaltak arra, hogy a Székelyföldhöz tartozik a település.

Héjjasfalva nevének eredete egyrészt visszavezethetô arra az idôre, amikor még királyi vadászatokat szerveztek, és ezeken ragadozó madarak is segítettek a vadászoknak. A Héja- elôtag viszont személynévben is elôfordul, például 1337-ben Hennyus de Hezfolua nevében. Még korábbi írásképváltozat a Heesfolwa (1329). Ez idôvel kiegészült egy hézagtöltô j mássalhangzóval, ugyanakkor a második magánhangzó nyíltabbá válása (az ajkak jobban kinyílnak: e>a) is megfigyelhetô: Heyasfalwa (1467), majd a maihoz hasonló Héjasfalva (1730) alakokban. Elôfordul a Villa Sancti Divaldi megnevezés is, németül Diwaldsdorf, mely arra utal, hogy a templom védôszentje Szent Dávid volt. Szintén német neve a falunak a Teufelsdorf is, ennek jelentése: ’ördögfalu’. Ez arra az idôre vezethetô vissza, amikor a környékbeli szász lakosság összeütközésbe került 1356-ban Héjjasfalva birtokos urával. Akkor a szászok Gebul fia Jakab úrnak több birtokát és az általa építtetett templomokat feldúlták, kirabolták, felégették. A köztudatban elterjedt, hogy mindez az ördög mûve volt, az bujtatta fel a lakosságot a pusztításra.

Székelycsóka (Csokafalva) és Héjjasfalva nevében megfigyelhetjük az egyik legrégibb névadási típust, mely magyarlakta vidékeken nagyon elterjedt: a név elôtagja személynév, utótagja köznév, ebben az esetben a -falva, a két tag pedig birtokos jelzôs összetételt alkot. Azt is láthattuk az egyes írásképeken, hogy a v hangot többféleképpen jelölték: v, u, w, uu, ezek a változatok nyelvemlékeinkben is megtalálhatóak.

Küküllôsolymos (vagy Oláhsolymos) nevében egy újabb ragadozó rejtôzik. A megnevezés solymászok településére utal. A solymászok feladata volt ezeknek a ragadozóknak a befogása, betanítása, hogy az idomított sólymokkal részt vehessenek a királyi vadászatokon. Az Oláh- elôtag román többségû településre utal, amint azt az 1909-es helységnév román megfelelôje is jelzi: Soimusul-român. A Küküllô- elôtag újabb keletû, és a közelben folydogáló Kis-Küküllôre utal. A település 1405 és 1602 között Solymos, Solmos vagy Solmus néven volt ismeretes, 1604-tôl pedig Oláhsolymos néven.

Nagyölyves település neve 1321-ben jelenik meg Wlues alakban. 1410-ben ezzel a névváltozattal találkozunk: Ewlues. 1573-ból ismert az a személynév, melyben újabb módosulást figyelhetünk meg: Eolwessy Bálint, majd ebbôl alakul elôbb az Ölves, majd az Otves, végül az Ölyves elnevezés. A XIII. századtól figyelhetô meg a nyelvben az e>ö zártabbá válás jelensége az l+foghang (pl.: t, d) mássalhangzópáros elôtt. Feltehetôleg hasonló változás történt a XV. századtól az l+ajakfoghang (f, v) mássalhangzók elôtt is. Így alakulhatott ki az Elwes, Elywes írásképbôl az Ölyves helynév. A település neve ölyvekben gazdag helyet jelöl, a Nagy- elôtag pedig megkülönböztetô szerepû.

Továbbra is lendületesen fejlôdik Kelet-Közép- Európa asztali számítógép (PC) piaca: az IDC piackutató cég tizenegy országra kiterjedô vizsgálata szerint 2005-ben közel 25 százalékkal, csaknem 12 millióra ugrott a térségben eladott személyi számítógépek száma, s az idén további 18 százalékos bôvülés várható.

Az IDC közleménye szerint a noteszgépek népszerûsége több mint 26 százalékkal 11,4 milliárd dollár fölé emelte az eladások piaci értékét. A hordozható gépek esetében az idén újabb 19,5 százalékos növekedést prognosztizálnak.

A kutató cég úgy véli, hogy az oktatási fejlesztések és a magánfelhasználói kereslet tartják fenn a kelet-közép-európai PC-piac dinamikus növekedését.

A felmérés szerint Magyarországon is a notebook szegmens érte el a legdinamikusabb növekedést, az eladások darabszáma 64 százalékkal nôtt 2004-hez képest.

A térségben is változatlanul gyors ütemben nô a noteszgépek iránti kereslet. Az eladások tavaly 84 százalékkal bôvültek, s az idén is további 44,6 százalékos emelkedésre számít az IDC. Ennek ellenére a piacot továbbra is az asztali gépek uralják: összesítve 3,6 desktop jut minden egyes eladott noteszgépre.

Az x86-os szerverek eladása masszívan, 18 százalékkal nôtt.

A felmérés szerint Kelet-Közép- Európában változatlanul a HP a legnagyobb szállító, s a nemzeti piacokon érzékelhetô éles verseny ellenére is sikerült némileg növelnie darabszám szerinti piaci részesedését az összes szegmensben.

A régió legnagyobb nemzeti piaca Oroszország. Itt történt a régiós PC eladások több mint fele, s itt keletkezett az árbevétel közel 47 százaléka. Valamivel több mint 79 százalékos részaránnyal tavaly az asztali gépek uralták Oroszország PC piacát, de részesedésük folyamatosan csökken a noteszgépek javára, amelyek eladásai 84 százalékkal ugrottak meg az elmúlt évben.

A térség második legnagyobb nemzeti piaca Lengyelország: a szállítások 15,3 százalékát tudhatja magáénak, míg a harmadik helyen Ukrajna áll, 8,3 százalékos részesedéssel. Bulgária volt a leggyorsabban növekvô piac – 60 százalék feletti volumennövekedéssel. Romániában is hasonló a helyzet, itt közel 42 százalékkal nôtt az eladott darabszám.

Elôször a Vatikán történetében "helyesbíteni" kell a pápa által mondottakat, nevezetesen XVI. Benedek regensburgi egyetemen elhangzott vitatott kijelentéseit, amelyek muzulmán körökben óriási felzúdulást váltottak ki.

Mint a Vatikán hivatalos honlapján írottakból kitûnik, a Szentszék a világhálón nyilvánosságra akarja hozni a beszéd egy végleges változatát, amelyet XVI. Benedek néhány magyarázó széljegyzettel készül ellátni. "A mostani változat csak átmeneti" – olvasható a vatikáni honlapon.

"A kúria most dolgozik azon, hogy helyesbítse Ratzinger beszédét" – kommentálta a hírt a La Stampa torinói napilap keddi számában.

Federico Lombardi vatikáni szóvivô mindezek kapcsán hangsúlyozta, hogy a pápa Regensburgban "a hit és az értelem közötti lehetséges párbeszédrôl és az iszlámról beszélt, és ebben egyfelôl figyelmeztetett az Istent kizáró racionalizmus veszélyeirôl, másfelôl pedig óva intett az erôszakkal kikényszerített hittôl, amely ellenkezik Isten és a lélek természetével".

XVI. Benedek eközben a különbözô "vallási meggyôzôdések tiszteletben tartására" szólított fel a Vigasztalás misszionárius rendnek küldött keddi részvéttáviratában. A rendhez tartozott a vasárnap Szomáliában meggyilkolt olasz apáca, akivel valószínûleg a pápa szavai miatt végeztek támadói.

"Megerôsítve az erôszak minden formájának határozott elítélését, Ôszentsége bízik abban, hogy egy szerzetes nôvér, egy hívô katolikus kiontott vére a remény magjává válhat, amelybôl valódi testvériség sarjadhat a népek között, ki-ki vallási meggyôzôdésének kölcsönös tiszteletben tartásával" – áll a Tarcisio Bertone vatikáni államtitkár (kormányfô) által jegyzett táviratban.

Szeptember 20-án Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter megbeszéléseket folytatott az Advanced Micro Devices (AMD) képviselôivel: Pierre Brunswickkal, az AMD kelet-európai részlegének eladási és marketingalelnökével, valamint Ramona Prodeával, a cég Romániáért, Bulgáriáért és Magyarországért felelôs menedzserével.

"A romániai üzleti környezet stabil és minden feltételt biztosít egy sikeres üzlet fejlesztésének érdekében. Örülünk, hogy egy ilyen nagy cég, mint az Advanced Micro Devices érdeklôdését fejezte ki a romániai IT&C piac iránt és regionális irodát nyitott hazánkban. A román kormány érdeke az, hogy a hazai IT&C piac nyitott és versenyképes környezetet kínáljon és a reális verseny minél nagyobb jövedelmeket eredményezzen, fôleg a fogyasztók számára" – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter.

A találkozón a felek áttekintették a hazai IT&C szektort szabályozó törvényes keretet, a kormány projektjeit, valamint feltérképezték a különbözô együttmûködési lehetôségeket. Ugyanakkor megtárgyalták Románia részvételét az 50x15 nevet viselô AMD- kezdeményezésben, amely azt célozza, hogy a világ összlakosságának 50%-a internet- hozzáféréssel és számítógéppel rendelkezzen 2015-ig.

Pierre Brunswick, az AMD kelet európai részlegének eladási és marketingalelnöke azt nyilatkozta, reméli, hogy rövid idôn belül – a különbözô kormányzati programokon keresztül – az AMD jelentôsen hozzájárul az elektronikus szolgáltatások bevezetéséhez hazánkban.

Az Advanced Micro Devices, Inc. (AMD) félvezetôgyártó vállalat, központja a kaliforniai Sunnyvale-ben található. Az x86-os – vagy PC- kompatibilis – mikroprocesszorok második legnagyobb gyártója, jelentôs flashmemória-gyártó is. 2005-ben a cég 5,8 milliárd dollár értékû eladást tudhatott magáénak, ami az elôzô évhez képest mintegy 17%-os növekedést jelent.

Hatékonyan kell felhasználni azokat az európai regionális fejlesztési alapokat, melyek a kommunizmus idejébôl ránk maradt lakásállomány rehabilitálására fordíthatók – jelentette ki Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) genfi ülésén. A lakhatási politikákat tárgyaló ülésen Európa területfejlesztési és építkezési miniszterei a hatékony városfejlesztésrôl, a hátrányos helyzetû lakónegyedekkel kapcsolatos problémákról, a kelet-európai országok lakóházállományának menedzsmentjérôl, valamint azok rehabilitálásáról tanácskoztak.

Az ülésen Borbély László ismertette a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium programjait, többek között azokat, melyek a lakóházak hôszigetelését, valamint szerkezeti megerôsítését célozzák.

Fontos, hogy területfejlesztés terén összehangoljuk a nemzeti-fejlesztési koncepciókat, épp ezért Románia még a csatlakozás elôtt elkészíti a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium hatáskörébe tartózó országos területfejlesztési koncepciót – emelte ki Borbély László.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) genfi ülésén a területfejlesztési, valamint építkezési miniszterek határozatot fogadtak el, amelyben a jelenlegi lakáspolitikákkal kapcsolatos problémákat, valamint az ezzel kapcsolatos teendôk legfontosabb irányvonalait rögzítették.

Kommentár

Ha nem volna szomorú, ami miatt "pódiumra" kerültünk, úgy írtam volna, hogy hurrá! Csakhogy nem sportban, nem másfajta versenyben "nyertünk bronzérmet". Nem. Románia Európában a harmadik olyan ország, ahol folyamatosan súlyosan megsértik az emberi jogokat.

Tavaly még a negyedik helyen álltunk Törökország, Oroszország és Lengyelország mögött, akkor "csupán" 8000 panasz került az Európai Emberjogi Bíróság (CEDO) asztalára. Idén, "megelôztük" Lengyelországot. A CEDO hivatalos adatai szerint, 2006 elsô felében 1000-rel nôtt a panaszok száma, amivel román állampolgárok fordultak az európai bírósághoz. A legtöbb panasz az emberi jogok megsértésrôl, illetve a tulajdonjog megszegésérôl szól.

Az európai fórum statisztikái szerint, jelenleg 9245, a román állam elleni panaszt iktattak. Ez az Európai Emberjogi Bíróság soros ügyeinek a 18%-át teszi ki. Számtalan panasz érkezik a börtönviszonyok miatt: az elítéltekkel való embertelen bánásmódra, megaláztatásokra. Románia a legtöbbet azért kellett fizessen, mert nem a hazai bíróságok adtak helyt a rendôrségi aktusok elleni fellebbezésnek.

Ugyancsak tetemes a tulajdonjog megsértésrôl szóló panaszok száma. A legtöbb panasz a 112/1995, illetve a 10/2001-es, a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanokra vonatkozó törvények alkalmazása miatt került az Európai Emberjogi Bírósághoz. "A közeljövôben újabb sor, a román államot elmarasztaló ítélet várható, fôleg a tulajdonjog és a méltányos bírósági tárgyaláshoz való jog megsértése miatt. Ezek a döntések meglehetôsen megterhelik majd az állami költségvetést", olvasható egyebek mellett a CEDO jelentésében.

2006 június elsejéig az európai bíróság döntései nyomán, az államnak 4, 3 millió eurót, 150 ezer dollárt és 425 ezer francia frankot kellett kifizetnie. "Az idei esztendô elsô öt havában az Európai Emberjogi Bíróság 10 határozatot hozott, amelyekben a panaszosoknak összesen 161 ezer eurót ítéltek meg".

"Szép" eredmény, ugye? Szégyen, hogy Románia pár hónappal az EU-csatlakozás elôtt kerül "pódiumra" emberjogsértésbôl. A Strasbourgban székelô bíróság, a törvény értelmében kártérítést szabhat ki, ha az emberi jogok sérülnek. A kártérítést pedig, mint fentebb jeleztük, az állami költségvetésbôl fizetik. Vagyis az adófizetô állampolgárok zsebébôl.

Bizonyára olvasóink is látták a híradásokban, hogy a magisztrátusok mennyire felháborodtak, és tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetôztek, mert a törvényt úgy akarják módosítani, hogy méltánytalan vagy téves ítélet esetén, ha a jogaiban sértett személy panaszt tesz az Európai Emberjogi Bíróságon és pert nyer, a megítélt kártérítést a döntést hozó bírónak kell kifizetnie. Remélhetôleg meghozzák ezt a módosítást, akkor talán az egyszerû emberek is reménykedhetnek, hogy jogos panaszaikat méltányosan kezelik a bírák, és nem engednek sem politikai, sem gazdasági nyomásnak, sem másfajta érdekeknek. Akkor talán lekerülünk a szégyenpódiumról.

Talán, ha elolvassák az Európai Emberjogi Bíróság jelentését, a hatalom birtokosai, politikusaink elgondolkoznak, hogy a mindennapi hatalmi harcot "jegeljék" , és bár az utolsó pillanatban próbáljanak a feltételek teljesítésére koncentrálni. Legalább január elsejéig. Utána úgyis gôzerôvel folytatják majd a cirkuszt. Az európai bíróság adatainak tükrében igencsak visszásan hangzanak Monica Macovei szájából az igazságügy reformjáról szóló regék. Sajnos, egyelôre ott tartunk, hogy Európában – Törökország és Oroszország után – nálunk történik a legtöbb jogsértés.

Románia tavaly felkerült arra a 15 országot tartalmazó listára, amelyek a legtöbb külföldi tôkét vonzották 2005-ben, Magyarország viszont lekerült onnan – tette közzé felmérésnek eredményét az IBM.

A felmérés szerint az érettebb gazdaságok kissé elôbbre léptek a beérkezô külföldi tôkét tekintve a gazdasági növekedés gyorsulásának köszönhetôen, míg a meghatározó feltörekvô országok – Brazília, India, Kína, Oroszország – kissé hátrébb sorolódtak a korábbi évek erôteljes beruházásai után.

Az IBM adatai szerint a 15 országra jut a külföldi nagyvállalatok beruházásainak 70 százaléka. Románia mellett Lengyelország, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek került be a 15 ország közé, míg Magyarországon kívül Hongkong, Spanyolország és Svédország került le a 15- ös listáról.

A multinacionális vállalatoknak a termelésben, szolgáltatásban, illetve kutatás-fejlesztésben megvalósított beruházásait tekintve Európa tavaly visszaszerezte elsô helyét Ázsiával szemben: a beruházások 39 százaléka jutott a térségre, míg Ázsiára 31 százaléka. 2004-ben az arány 35-35 százalék volt.

A külföldi beruházások között az elsô helyen továbbra is az üzleti szolgáltatások álltak, erre a területre jutott a globális ügyletek 20 százaléka, miközben a feldolgozóipari beruházási projektek világméretekben 20 százalékkal visszaestek, a kutatási-fejlesztési beruházások nem változtak.

Romániában egyébként a legnagyobb külföldi befektetô az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a pénzintézet 2006 április 30-ig 3,1 milliárd eurónyi befektetésre vállalt kötelezettséget. Ezzel Románia a harmadik a térségben az EBRD kedvezményezettjei között Oroszország és Lengyelország után.

Egy konzullal és négy konzuli adminisztrátorral bôvült a csíkszeredai külképviselet személyzete – jelentette be keddi sajtóértekezletén Szabó Béla fôkonzul.

A diplomata szerint a megnövekedett létszámú személyzet lehetôvé teszi, hogy a hét négy napján fogadják az ügyfeleket. Ilymódon sikerült hatékonyabbá tenni az ügyfélfogadást, eltûntek a sorok a konzulátus épülete mellôl – fûzte hozzá.

Közlése szerint a március 12-én megnyílt magyar külképviselet fennállásának fél éve alatt több mint 6200 munkavállalási vízum- kérelmet nyújtottak be, ennek mintegy 20 százaléka ideiglenes jellegû munkavállalásra vonatkozott.

Egyre népszerûbb a nemzeti vízum is a fôkonzulátus hatáskörébe tartozó régióban, eddig 159-en igényelték azt – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az igénylôknek több mint a fele általános vagy középiskolás diák.

A diplomata közölte, hogy 28-30 ezerre tehetô a Magyarországon legálisan munkát vállaló román állampolgárok száma. Ez a szám magasabb, mint korábban – mondta -, emelkedésének oka pedig vélhetôen abban keresendô, hogy sok, eddig feketén munkát vállaló ember rendezte helyzetét Magyarországon.

Számos magyar állampolgár is felkereste a képviseletet, különbözô problémák rendezésében kérve segítséget, így úti okmányok elvesztése miatt, iratok hitelesítése céljából, vagy azért, hogy segítséget kapjon a román hatóságokkal való kapcsolatokban. "Romániában szigorúak a törvények, és szigorúan járnak el a rendôrök az ittas gépkocsivezetôk ellen" – hangsúlyozta egyebek között Szabó Béla, hozzáfûzve, hogy hónapokba kerülhet, míg a bevont jogosítvány visszakerül tulajdonosához.

Elhangzott az is, hogy eddig három esetben fordult más ország állampolgára átutazási vízumért a csíkszeredai magyar külképviselethez.

Mottó: Zsörtölôdöm, tehát vagyok

Nincs elôrelépés a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Ehhez nagy egyöntetûséggel járulnak hozzá mind az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei, mind az ellenzékiek. Ebben az egyben "példás" egyetértés mutatkozik a többségi pártok között. Hát nem lehet(ett volna) semmit sem tenni? – ötlik fel a kérdés.

Már sok éve annak, még a nagy bôvítés elôtt történt, hogy több európai ország képviselôi összeültek valami fontos ügyet megtárgyalandó. Ment is minden, mint a karikacsapás, csak a szavazásnál történt egy kis gikszer, ugyanis egy picike kis ország nem szavazott a végsô határozat mellett, amely csak egyöntetû voksolás esetén emelkedhetett jogerôre. Málta, a szigetállam – mert arról van szó –, élve vétójogával, keresztbe tett az egyébként nagy összhangnak. Lett erre jövés-menés, gyôzködés, aminek már nem tudom mi volt az eredménye, nem is fontos, de bebizonyosodott, hogy kis állam is hallathatja hangját és érvényesítheti jogait. Van egy román közmondás, ami szó szerinti fordításban valahogy így hangzik: "Kis fatuskó nagy szekeret is feldönt" (Buturuga mica rastoarna carul mare), ami nagyon talál erre az eseményre. Továbbfûzve a gondolatmenetet, önkéntelenül felmerül a kérdés: mi történik, ha Magyarország nem adja le az elsôk között beleegyezô szavazatát Románia felvételéhez az EU-ba (s még dicsekszik is vele!), hanem ezt a kisebbségi törvény elfogadásához köti? Lett volna nagy felháborodás, fogaknak csikorgatása, külhon rosszalló fejcsóválása, talán még a nem EU-tag Egyesült Államok is megeresztett volna egy ejnye- ejnyét, de végül valami eredményre lehetett volna számítani. Így viszont...? A kis tuskó, nem lévén kellô idôben a kellô helyen, a román szekér vígan halad tovább, s elôreláthatóan diadalmasan, "danolva" vonul be az EU-ba, anélkül hogy kisebbségi ügyben bármilyen komolyabb lépést tenne – minden nyugati ajánlás (amirôl láthatjuk, mit ér) ellenére. S hogy a csatlakozás után mi lesz? Látván a már EU-ban pöffeszkedô Szlovákiában zajló eseményeket, sok jóra nem lehet számítani. Kár volt elszalasztani egy kínálkozó lehetôséget, és nem legalább megpróbálni élni vele.

Egy dolog viszont mindinkább érzékelhetô: az anyaország bizonyos – és sajnos egyre több – vonatkozásban eléggé mostohának mutatkozik. A december 5-i szégyenletes nép(le)szavazás (amit nem egy erdélyi, persze más dimenzióban, olyan fájdalmas szomorúsággal fogadott, mint az amerikaiak szeptember 11-ikét, új korszak kezdeteként értékelve a magyar-magyar viszonyban), meg a magyarigazolvánnyal járó utazási kedvezmények lefaragása nem volt véletlen, mint ahogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése sem az.

Szeptember 21

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája címû mûvének 1883 szeptember 21-i ôsbemutatójára emlékezve rendezik meg évente a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezésére 1984 óta, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, valamint új mûvek születését ösztönözze.

A Magyar Dráma Napján, ma Budapesten átadják a Szép Ernô-jutalmat Németh Ákos drámaírónak és Erdôs Virágnak, Hamvai Kornél Castel Felice címû mûvéért a Színházi Dramaturgok Céhének az évad legjobb magyar drámájáért odaítélt díját, Erdôs Virág Mara halála címû darabjáért a Nyílt Fórum Vilmos- díját veheti át az Új Színház stúdiószínpadán Schneider Mária, a kulturális minisztérium szakállamtitkárának jelenlétében.

Az 1956-os események színpadi megjelenítése a témája annak a beszélgetésnek, amelyet az Magyar Dráma Napja alkalmából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciatermében tartanak.

John Smith londoni taxisofôrt már jól ismeri a Tompa Miklós Társulat közönsége, hiszen már találkozhatott vele Ray Cooney Bigámia (Páratlan páros) címû komédiájának elôadásában. Akkor mindannyian erôsen próbára tettük rekeszizmainkat, hiszen Cristian Ioan rendezésében jó néhány komikus helyzetnek voltunk tanúi... A szereposztásban emlékezeteset alakított Hunyadi László, Györffy András, Somody Hajnal, Fekete Júlia, Fülöp Beáta, Kilyén László, Rosh Zoltán, Nagy István, Zongor István, Sugó Erzsébet és Vilhelem Lehel.

Azóta, vagyis az említett darab történései óta, több mint másfél évtized telt el John Smith életében. Az ideje továbbra is percre, sôt másodpercre beosztott, hisz két hites felesége él London két külön városrészében, és mindkettô kizárólagosan magáénak tudja élete párját. Ha hiba csúszik az idôzítésbe, az egyeztetésekbe, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Idôközben John Smith boldog házasságaiban gyermekek születtek, akik tizenéves társaikhoz hasonlóan interneteznek, és természetesen találkoznak a világhálón... Tehát: Ketten a neten (Bigámia II.) A történet folytatása ezen a címen kerül bemutatásra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának elôadásában, szintén Cristian Ioan rendezésében, Nagy István fordításában. A londoni taxisofôr szerepében Nagy István színmûvészt láthatjuk újra színpadon. A szereposztás további tagjai: Györffy András, Fülöp Bea, Fodor Piroska, Kárp György, Kovács Botond és Jakab Orsolya e.h.. Díszlet: Alexandru Radu, jelmez: Doina Antemir.

A bemutató tervezett idôpontja: 2006. szeptember 29., péntek este 7 óra. Az elôadásra a 2005/2006-os évad bérletei érvényesek.

Csütörtöki kimenô

Évrôl évre azt hallani a tanár szájából, hogy milyen gyenge az idei gyermekanyag. Tudás, színvonal, ismeret sajnos nem a régi, nem a korábbiaké. Bezzeg... és itt olyan évjáratok következnek, melyek a közízlés (nosztalgia, párásan ragyogó ôszies fénytörésben) szerint legendásan nagyok, verhetetlenek voltak, kiválóságok sorát adták, az égig magasodtak, csillagok, holdak lettek. Nevek bukkannak fel, sorozatok és alig titkolt büszkeség, hogy ô is hozzájárult valamivel a zsenik oktatásához, köze lehetett a soha vissza nem térô tüneményhez, felszakadó mázsás sóhaj az agg kebelbôl, elnézés valamerre, ahol még sejthetô valami a régiségbôl, még van néhány porszem, melyet tán azóta sem sodort el a történelem szellôcskéje.

(Itt gyorsan hozzá kell tennem, hogy a tanár bácsitól/nénitôl függetlenül ismét jártam Nagyenyeden, melyet visszakapott az egyház. A Bethlen kollégium udvari homlokzatáról pereg a vakolat, téglákig vásott az intézmény néhol. A valamikori igazgatói lakás gazdátlanul sötétlik, beomolva, most rohad szét, ámbátor köveit még nem hordták szerte. Talán lenne pénz a felújításra. A sportpályát felverte a gaz, a kerítés fonadékát elhordták a modern kor drótos tótjai és nem csupán.)

A tanár belép az osztályba, felmegy a katedrára, már nem számolja, hányadszor, maga mögött érzi a tábla objektív hûvösét, elôtte osztálynapló még ismeretlen nevekkel, amihez arcok sem tartoznak, a padsorokban valóságosan húszan, huszonketten, virtuálisan egymásra torlódva százak ülnek. Nem zavarják egymást, generációk átjárhatatlan fala választja el ôket az idô névsorában, mégis áttûnnek: az a régi osztály, a legelsô és a többiek, a kis szôke Kovács Anti és a barna Zajzon Gyuri, aki istenem, melyik faluból is jött? Szemüvegesek törlik a szemüket, szép lányok, buzgók és álmatagok, félárvák, kajla kamaszfiúk, bakalódók, bajkeverôk, csintalanok, akik az érettségin ragyogóan helytálltak és aztán... egyetem, színpad, kutatóintézet, Los Angeles és Genf...

(Az enyedi kiskollégium falán szaporodnak a táblák, a márványba vésett nevek, holtak és elevenek, akik innen indultak el, akik itt fejezték be pályájukat, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, világvándorok, írók, igazgatók, tanárok, szellemóriások. Felsorolásuk a legrövidebb jellemzéssel együtt is húsz perc és közel négyszáz év...)

A tanár beszélni kezd, maga sem tudja, hogyan, miért, miféle felsôbb sugallatra, belemelegszik, holott azoknak a régieknek, azoknak szeretne beszélni, bizonyítani. Társalogni velük, úgy, ahogyan az érettségi banketten vagy olykor az utcán, ha még megismerik...

Tanévkezdettôl tanévzáróig magyaráz, kihallgat, feladatot ad, készül, tanfolyamokra jár maga is, elôveszi kedves közhelyeit, minden évjáratnak ugyanazokat az anekdotákat és példabeszédeket adja elô. Mozdulatai, bár kissé megkoptak, már vagy harmincöt éve azonosak. Itt érzi magát a legjobban, az osztályban, nem a tanáriban, nem a díszteremben, ahol annyi elvtárs számolatlan unalmas eligazításon mondott szakajtó szamárságot. Reggelije évek óta egy csésze kávé. Még a pörkölt csicseribors idejében is az maradt. Egy személyben Cicero, Cicerone, Arisztotelész, Nagy Sándor és Herodotosz.

S közben észre sem veszi, újra felnô egy példabeszédre elegendô, nosztalgiákhoz kiváló friss, nagy nemzedék.

Hamarosan újból megjelenik a Bernády György városa címû, Marosvásárhely múltjáról szóló könyv. A Maros-parti város kulturális-építészeti örökségét felvonultató kiadvány 72 korabeli fényképpel mutatja be a hajdani városképet. Marosi Barna, a könyv szerzôje úgy vélte, a XX. század elején alkotó polgármester neve elválaszthatatlan a modern Marosvásárhely megteremtésétôl, idôtálló "városépítô" munkáját méltatja, hogy Marosvásárhelyt száz év múltán is a Bernády-korszak sajátosan erdélyi architektúrája különbözteti meg a földrész más városaitól.

A bôvített, javított kiadású könyvet, amelynek elôszavát Sütô András író jegyzi, az októberben megrendezendô Bernády-napok keretében mutatják be.

A már nyomdai elôkészületben álló könyv korlátozott példányszámban lesz kapható, ezért az érdeklôdôk elôjegyezhetik magukat a Bernády György Közalapítvány székházában (Horea u. 6. sz).

Bár az elôzô idôszakban dr. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester többször igen vehemensen támadta a megyei tanácsot és annak elnökét, úgy tûnik, hogy tegnap mégis megtört a jég. A polgármesteri hivatal gyûléstermében tanácskozást szerveztek, amelynek a kezdeményezôk szerint az volt a célja, hogy a város fejlesztési terveit egyeztessék a megyei tanács elképzeléseivel, illetve, hogy egyes vagyoni kérdésekben egyezségre jussanak. A zártkörû ülés után dr Dorin Florea polgármester, Benedek István városi tanácsos, illetve Benedek Imre, Szalkay József és Radu Mircea megyei tanácsosok tájékoztatták a sajtót az elhangzottakról.

A polgármester elmondta, kellemes meglepetést okozott neki ez a találkozó, amely a hivatal azon erôfeszítései közé tartozik, hogy visszanyerje, illetve megôrizze a város vagyonát. A helyi tanács számtalan alkalommal kifejezte, hogy a város tulajdonába szeretné venni például a sportbázisokat, más olyan területet, ingatlant és intézményt, amely a megyei tanács, illetve különbözô minisztériumok hatáskörébe tartoznak. A megbeszéléseken szó esett a sportbázisokról, mint a városi labdarúgópálya, a gázvállalat által félig felépített olimpiai komplexum, vagy akár a lovarda, de megemlítették a strandokat is. A második kérdéskör, amit érintettek, a városrendészeti és gazdasági gondokra vonatkoztak. A város továbbra is kitart amellett, hogy egy ipari vagy mûszaki parkot létesítsen, ezért a beruházóknak elônyös feltételeket is kell teremteni. Össze kellene hangolni a városrendészeti terveket a nagyvárosi övezeti kontextusban, ebben is sorozatosan egyeztetnek majd a megyei tanáccsal. A városgazdálkodási terveknél pedig, most már ugyancsak figyelembe kell venni a városszéli övezeteket, amelyeket elôbb-utóbb be kell kötni a meglévô hálózatba. Itt is együtt kell mûködni az érintett településekkel, illetve a megyei tanáccsal.

– Rövidesen össze kell állítani a jövô évi költségvetést, így nagyon fontos, hogy közös megvalósíthatósági tanulmányokat készítsünk, amire majd pályázni is lehet – vélte a polgármester.

Benedek Imre megyei tanácsos hangsúlyozta, e találkozás nem a polgármesteri hivatal kezdeményezése, néhány megyei és városi tanácsos már rég kereste azt a formát, hogyan közelíthetenék álláspontjaikat, hiszen az utóbbi idôszakban valóban igen eltérô véleményen voltak. Rendszeres, idôszakos találkozók lesznek, ahol nemcsak az említett területeken, hanem gazdasági, kulturális téren is együttmûködési lehetôségeket keres majd a két tanács. S ha a két intézmény vezetôje nem fog egyetérteni, akkor a tanácsosok szavatolják majd azt, hogy ennek a kezdeményezésnek legyen folytatása – mondta Benedek Imre, aki azt is hangsúlyozta, az elkövetkezendôkben ezek a találkozók nyilvánosak lesznek, hogy tudomást szerezzen mindenki arról, nem valamiféle magánérdekegyeztetés zajlik.

– Az RMDSZ tanácsosai a frakciókon belül többször találkoztak és egyeztettek bizonyos terveket, de az, hogy a két intézmény se találta meg a közös hangot, a rossz menedzsment és a diplomácia hiánya miatt volt – mondta kiegészítésképpen Szalkay József megyei tanácsos, aki a sportbázisok felkarolásában, illetve közösen finanszírozandó tervek elkészítésében látott garanciát arra, hogy ez az együttmûködés gyümölcsözzön.

– Ami jó a városnak, az jó a megyének is és fordítva! – következtetett Radu Mircea megyei tanácsos, aki dicsérte a polgármester eddigi munkáját, s kiemelte, többet is lehet tenni, ha van összefogás.

A találkozóról hiányzott Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke, illetve Alexandru Petru Fratean és Cornel Groza alelnökök. Ezt a "kihagyást" Dorin Florea azzal magyarázta, hogy a kezdeményezés a tanácsosoké volt, elsôsorban a két önkormányzati testület szakbizottságainak vezetôit és titkárait hívták meg, akik majd témánként elôkészítik a következô találkozókat, amelyeken a két intézmény vezetôje is tárgyalóasztalhoz ül. Dr. Benedek István városi tanácsos szervezési gondokra hivatkozva indokolta a megyei tanács vezetôségének hiányát, hangsúlyozva, hogy igen fontos lenne, hogy az elkövetkezendô alkalommal ôk is jelen legyenek. Benedek István azt is elmondta, a fontos városfejlesztési tervekben politikai színezet nélkül egyetértettek a városi tanácsosok, így a sportbázisok átvételében is. Azt reméli, hogy a tárgyalássorozat eredményeként két-három olyan fontos terv, elképzelés lesz, amiben valóban egyetért a két önkormányzat, s melynek kivitelezéséért együtt pályáznak, vagy lobbiznak a kormány felé.

Népújság: – Nem is olyan rég Dorin Florea polgármester igen vehemensen szidta a megyei tanácsot és durva szavakkal illette annak elnökét Lokodi Editet, akit többször is inkompetensnek nevezett, a tisztségre alkalmatlannak találta. Mi késztette arra a polgármestert, hogy megváltoztassa véleményét, avagy ez egy olyan "szerelem" lesz, ami gyûlölettel kezdôdött?

– Megmutatom én mivel kell szerelmet csinálni! De nem errôl volt szó. Minél hamarabb meg akartam valósítani a terveket, amelyeket más érdekek és ambíciók gátoltak meg. Ez az akarat hozta ki belôlem a kritikát. Nem általánosan bíráltam ôt, hanem egyes témákban, amelyekben úgy tartottam, hogy nem volt tapasztalata, nem értett hozzá és helytelen döntést hozott. Én minden fölött átlépek, amikor a város érdekeirôl van szó. Szerintem a megyei tanács nem ingatlantulajdonos, hanem egy lobbiintézmény kell legyen, amely a helyi tanácsok és polgármesteri hivatal terveinek a kivitelezését segíti. Sok esetben keveredtek a hatáskörök és ez okozott nézeteltérést. Ilyen volt a repülôtér ügye is. Ezeket is szeretnénk most tisztázni. Csak abban az esetben ellenkeztem, amikor úgy éreztem, hogy a város érdekei sérültek – válaszolta a polgármester.

Az újságírók további kérdéseire válaszolva a tanácsosok elmondták, az elkövetkezendô tárgyalásokon biztos lesznek viták, de ezek csakis konstruktívak, a közösség érdekét kell szolgálják majd. Florea megerôsítette, hogy a helyi tanácsban, amikor nagyobb fejlesztési tervek elfogadásáról, vagy vagyoni helyzetrôl volt szó, senki sem szavazott saját, illetve a kliensköre érdeke szerint. Az is elhangzott, ha sikerül a sportbázisokat átvenni, akkor ezek mûködtetésére együttmûködési szerzôdést köt a polgármesteri hivatal a megyei, illetve a helyi tanács, az érintett sportklub, hiszen van már erre példa, az A ligás csapatokat is így támogatják. Szóba került a Nemzeti Színház ügye is, amelyet annak idején a polgármesteri hivatal nem akart átvenni a minisztériumtól. Ezt a gesztust Florea most is azzal indokolta, hogy a város nem tudta volna megfelelôen eltartani ezt az intézményt, s ez a kormánydöntés akkor arra volt jó, hogy a minisztériumot tehermentesítsék. Amikor a város elég erôs lesz gazdaságilag, hogy kultúrintézményeket eltartson, ezeket át fogja venni a megyei tanácstól, s ezek között elsôként a filharmóniát említette a polgármester. Felmerült az ingatlanüzletek kérdése is, errôl a polgármesternek az volt a véleménye, amennyiben egyes területek minisztériumok és központi intézmények kezében maradnak, akkor valóban sötét ügyletek tárgyává válhatnak. Ami pedig a hivatal "gyanús" ingatlanüzleteit illeti, a polgármester a következôket mondta:

– A többségi RMDSZ-tanács keményebb ellenôrzést végez, mint bármely pénzügyi hatóság, így garantáltan ilyen nem fordult elô.

A sajtótájékoztató után még tartott a megbeszélés, amelyet a jelek szerint legközelebb nyilvánosság elôtt folytatnak, ahogy ígérték, elsôsorban a választópolgárok érdekében.

Kézilabda

Konstancával az elsô gyôzelemre készül a csapat

Újabb fontos játékost veszített el a marosvásárhelyi Muresul nôi kézilabdacsapata. A brailai mérkôzésen megsérült jobbszélsôt, Ciurea Claudiát, aki a Nagybánya elleni találkozó egyik legjobbja volt, térdmûtétnek kell alávetni, így ebben az évben gyakorlatilag már nem állhat a csapat rendelkezésére. Ciurea kiesése a kéztöréssel bajlódó Oana Pop hiányához adódik hozzá. Ugyancsak térdmûtét fenyegeti a csapat fiatal reménységét, Rad Szidóniát, annyi azonban mindenképpen biztos, hogy egyelôre nem terhelheti meg a térdét.

A sorból kidôlt játékosok hiánya ellenére a csapat gyôzelemre készül a vasárnap, a 4. forduló keretében sorra kerülô, Tomis Konstanca elleni mérkôzésen. Ciurea helyébe minden bizonnyal Stoica Elena lép kezdôemberként a pályára jobbszélen, beállósként pedig továbbra is Tóth Zsuzsanna játszik, akitôl formája javulását várja a közönség. A vasárnap 11 órakor kezdôdô találkozón a tavalyi Challenge-kupa döntôsét fogadja a Muresul, az idei Tomis azonban számos játékost veszített a tavalyi csapathoz képest.

*

Kedden lejátszották a Rulmentul Brassó – HCM Roman vasárnapról elmaradt találkozót. A Rulmentul 26-16- ra nyert.

Északi csoport: Disznajó – Görgénysóakna 2-2; Mezôkirályfalva – Déda 3-1; Holtmaros – Felsôidecs nem érkezett be a jegyzôkönyv; Alsóidecs – Lövér 2-5; Marosvécs – Marosfelfalu 0-3. Marossárpatak állt.

Közép csoport: Koronka – Marosszentkirály 2-1; Harasztkerék – Náznánfalva 2-0; Ákosfalva – Erdôszentgyörgy 4-3; Marosszentanna – Csíkfalva 4- 1; Mezôfele – Mobila II 2-2; Csittszentiván – Mezôpanit nem érkezett be a jegyzôkönyv.

Déli csoport: Nagysármás – Marosugra 3-2; Mezôzáh – Mezôceked 3-0; Marosgezse – Mezôbánd 2-1; Bonyha – Marosbogát 0-1; Búzásbesenyô – Vámosgálfalva 5-1. Kerelô állt.

*

I. csoport: Speranta Mezôpagocsa – Galambod nem érkezett be a jegyzôkönyv; Uzdiszentgyörgy – Mezôkapus 2-8; Mezôszabad – Szentpál 4-3; Székelykövesd – FC Mezôpagocsa 1-2. Mezômajos állt.

A csoport állása: 1. FC Mezôpagocsa 6 p. 2. Mezôkapus 4 p. 3. Mezôszabad 4 p.

II. csoport: Cikmántor – Gyulakuta nem érkezett be a jegyzôkönyv; Teremiújfalu – Nyárádremete 1-1-es állásnál a 85. percben félbeszakadt; Kibéd – Egrestô 2-4; Makfalva – Jedd 3-4; Somosd – Nyárádmagyarós 7-4; Szentgerice – Kebeleszentivány 3-3. Szentgerice állt.

A csoport állása: 1. Jedd 9 p. 2. Egrestô 6 p. 3. Somosd 6 p. 4. Nyárádremete 6 p.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) játékvezetôi bizottsága felhívta a kontinens játékvezetôinek figyelmét, hogy sokkal szigorúbban büntesse a játékosok reklamálását. Ennek megfelelôen a Román Labdarúgó-szövetség játékvezetôi testülete is intézkedett, hogy gyakorlatba ültessék ezt a határozatot, s felhívja a különbözô szintû bajnokságokban szereplô csapatok figyelmét, hogy a játékvezetôk kötelesek azonnal figyelmeztetéssel (sárga lap) büntetni az alábbiakat: sárga lap adásának mímelése azzal a céllal, hogy rábírják a játékvezetôt, hogy ilyen módon büntesse az ellenfelet; a játékvezetô körbevétele reklamálás céljából, ilyen esetben a játékvezetô nem csak a kezdeményezô, hanem egy második heveskedô játékos sárga lapos figyelmeztetésére is köteles; gesztusokban vagy a bírók felé futásban megnyilvánuló reklamálás.

A határozatot szeptember 19-étôl alkalmazzák.

1995-ben született fiúk számára szervez válogatást a BC Mures keretében Steff Zakariás edzô. A korábbi korosztályos csapataival kiváló eredményeket elért szakember egy újabb évjárattal szeretne ismét az ifjúsági kosárlabda csúcsaira jutni, s olyan jövendô játékosokat nevelni, akik a legmagasabb szinten is megállják majd a helyüket. A válogatóra szombaton 13 órakor lehet jelentkezni az 18-as számú általános iskola (Pandúrok útja) sporttermében.