Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hogy január 1-jétôl Románia tagja lesz-e az Európai Uniónak, avagy sem, néhány napon belül kiderül, az azonban már most egészen biztosnak tûnik, hogy Bulgáriával együtt csak másodrangú országként csatlakozhat. Szó se róla, ha alaposan elemezzük a gazdasági- infrastrukturális fejlettségi szintet, ha Európát a civilizációs szint értékmérôjének tekintjük, akkor Románia már eleve a másodosztályúak kategóriájába sorolható, ám vajon az EU alapjait képezô elvek nem éppen egy szolidáris közösségbe rendezôdött, azonos jogokat élvezô európai államok eszményének letéteményesei?

Ha már az igazi integráció, azaz a schengeni övezethez való csatlakozás, az euró mint közös valuta bevezetése objektív okok miatt csupán újabb évek eltelte után lehetséges, némileg érthetetlen, s a csatlakozás mellett nagy százalékban állást foglaló lakosság számára csalódást okozhat, hogy noha névlegesen Európa befogad a "nagy családba", gyakorlatilag továbbra is érvényesül a román állampolgárokkal szemben számos korlátozás. Ilyen, több állam részérôl, a munkaerô szabad áramlásának útjába fektetett akadály.

Ami azért is érthetetlen, mert az EU-n kívülrôl is román állampolgárok tíz- és százezrei dolgoznak már most is az unió államaiban, törvényesen vagy feketén. A legnagyobb megrökönyödésre azonban az ad okot, hogy olyan államok, amelyek csak két éve csatlakoztak az EU-hoz, s polgáraik tömege részesült a munka- és lakhelyválasztás szabadságának jogából, most az új, leendô tagországokból érkezô munkaerô elôtt akarják leereszteni a sorompót. Hogy csak Magyarország esetét említsük, ahol kormány és ellenzék szokatlan módon egyetértenek ebben a kérdésben, feledve, hogy a romániai (magyar és román nemzetiségû) hivatalosan alkalmazott, vagy csak a Moszkva térrôl sutyiban elhívott vendégmunkások nélkül a magyar gazdaság ma nem állna ott, ahol áll, a nehézségeket pedig nem ôk, hanem ugyanazok a hozzá nem értô politikusok okozták, akik most a korlátozás mellett foglalnak állást.

No persze, Traian Basescu elnök fenyegetôzése a kölcsönös intézkedések bevezetésérôl arra a viccbeli szituációra emlékeztet, amikor az egér fenyegeti meg "eltiporlak!" felkiáltással az elefántot. A munkaerô-áramlás korlátozása kapcsán azonban egyre hangsúlyosabban merül fel a "közös Európa" szókapcsolat tartalommal való feltöltésének szükségessége. Az európai alkotmánynak meg kell születnie, egyébként az EU, mint közösség, a tagállamok egyre elmérgesedô vitájában értelmét veszíti, s csupán korlátozott hatáskörû nemzetközi szervezetté válik.

"Amennyiben egy embert ölnek meg, amennyiben egy embert sértenek meg, amennyiben egyetlen embernek bármilyen félelmei is vannak a rendôröktôl, mert idevonulnak csoportosan, több autóval, és fegyvereket is használnak, ezt nem lehet elfogadni semmilyen körülmények között. A helyszínen látottak és az újságok tudósítása alapján elhisszük, ami történt, azonkívül a sérült emberekrôl több fényképet kaptam a brüsszeli irodámba" – jelentette ki Mohácsi Viktória tegnap a szászrégeni abafájai negyedben.

Rendkívüli esemény kapcsán került sor rendkívüli sajtótájékoztatóra a szászrégeni (abafájai) cigánynegyedben. A sajtótájékoztató témája, a meghívó szerint, a 2006. szeptember 7-én a román rendôrség által elkövetett kollektív megtorlás a helyi roma közösség ellen. A sajtótájékoztatót összehívó Mohácsi Viktória és Lévai Katalin európai parlamenti képviselôk elítélik az alapvetô európai emberjogi és etikai normák megsértését.

Az európai parlamenti képviselôk, akik a helyszínen találkoztak a roma közösséggel és a helyhatóság képviselôivel, különösen azért nevezték elítélendônek a rendôrség eljárását, mivel Románia EU-csatlakozása elôtt pár hónappal történt, és ez volt a negyedik ilyenszerû incidens az utóbbi fél évben Romániában.

Az abafájai romák az utcán vártak. Egymást túlkiabálva mutogatták lôtt sebeiket. Biga Iosif, a Roma Párt helyi elnöke elmondta, hogy szeptember 7- én két rendôrkocsi és egy DIAS-os furgon érkezett a negyedbe azzal, hogy két idézôt hoztak. Mikor ô megkérdezte, mit akarnak, pisztolyt szorítottak a homlokához, majd vaktában lövöldözni kezdtek. Stefan Teréziát a fején találták el, mutatja a bekötött sebet, "mintha csak mozit csináltak volna, mondta, ilyesmit csak a tévében, Hitler idejében csináltak", az embereket puskatussal verték, mint a kutyát "semmi kérdés nélkül". Biga Dénest 17 lövedék érte, 7-et kiszedtek belôle, 9 még benne maradt. Mutatja a hátát, gyengébb idegzetû aligha tudja megnézni. Ronda nagy seb, a széle gennyes. "Meg akarom tudni, miért voltam meglôve: gyilkoltam, raboltam, elárultam a hazámat?" – kérdezte. Ciorcan Susanán átment a golyó. Ôt is hátulról találták el, az alhasi részen jött ki és beleütôdött a falba. Ott látszik a tátongó lyuk. "Ártatlanul lôttek meg, bé akartam futni a házba".

A helyszínre érkezô Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselô, a román sajtó kérdésére, hogy a nyomozás lezárta elôtt hogy adhattak ki egy kemény hangú sajtóközleményt, kijelentette: 37-en sebesültek meg, gyermekek és asszonyok, ez elég ok arra, hogy egy ilyen sajtóközleményt kiadjanak. Miután beszélnek a helyi közösséggel, bôvebbet mondhatnak.

Magda Matache, a Romani Cris szervezet vezetôje szerint, bár még tart a nyomozás, nem hinné, hogy a meglôtt nôk, gyermekek oly nagy veszélyt jelentettek volna a rendôrségre. Az ilyen akciót elfogadhatatlannak, a rendôrség erôdemonstrációját aggasztónak nevezte.

Nagy András polgármester szerint rendôri túlkapás történt. A lapunk kérdésére elmondta, hogy a szászrégeni önkormányzat és az abafájai roma közösség között jó a kapcsolat, ha problémák akadtak, meg tudták oldani mind az önkormányzat, mind a cigányság részérôl: "sôt, mi több, nálam például az utaknál kizárólag cigányok dolgoznak". Mint mondta, reméli, ez volt az elsô és az utolsó ilyen rendkívüli helyzet, "ennek is a kirobbantója egy marosvásárhelyi cigány rendôr volt".

Lévai Katalin, az Európai Parlament Roma Fórumának a vezetôje kijelentette, hogy nincs szükségük külön mandátumra ahhoz, hogy eljöjjenek és meggyôzôdjenek arról, hogy megsérültek-e emberek, mert ami Európában történik, az összeurópai ügy. Ha bárhol bármilyen incidens történik, nekik kötelességük megnézni, és az a feladata, hogy figyelje bárhol, bármelyik országban sérülnek-e az emberi jogok. "Szeretnénk tudni, megérteni, hogy máskor is elôfordult-e ilyesmi vagy ez csak elszigetelt eset. Azért vagyunk itt, hogy megtudjuk, mi történt és ennek alapján tájékoztassuk Olli Rehn bôvítési biztost és az Európai Parlamentet."

A lapunk kérdésére, hogy mit szól ahhoz, hogy a jelenlétüknek nem olyan formát tulajdonítanak, hogy EP-képviselôk, hanem olyan magyaroknak tekintik, akik beavatkoznak Románia belügyeibe, Lévai Katalin kijelentette: Nem tudom, ki mondja, hogy nekünk nincs jogunk itt lenni. Bármelyik európai parlamenti képviselô eljöhet, de most fog kiderülni, hogy Románia megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyeket az EU támaszt vele szemben az emberi jogok területén.

Lapunk: Az európai parlamenti tapasztalatai birtokában, véleménye szerint hogyan kell ezeket az ügyeket kezelni?

Lévai Katalin: Az lenne a legjobb, ha ilyen ügyek nem lennének, és természetesen, helyi szinten fogják eldönteni a rendôrségi vizsgálat nyomán és az érintettek bevonásával. Nekünk – még egyszer mondom – az a dolgunk, hogy ha ilyenrôl hallunk, akkor az európai közvéleményt tájékoztassuk. Nekünk ebben áll az erônk, semmi másban. Idejövünk, beszélgetünk az emberekkel és tájékoztatjuk az európai közvéleményt az Európai Parlamenten keresztül. Az EP képviselôjeként felelôsségemnek érzem, hogy a csatlakozás elôtt álló Romániában senkit ne lehessen bántani, bármilyen kisebbséghez is tartozzék, mondta végül Lévai Katalin.

Stefan Iancu, az Országos Rendôrparancsnokság helyettes vezetôje és Nicolae Cabulea megyei rendôrfôparancsnok egyhangúlag ártatlannak nevezte a rendôrséget. Szerintük a rendôrség az összes törvényes elôírások és metodológiák betartásával járt el. Csak akkor adtak le figyelmeztetô lövéseket a levegôbe, majd gumigolyóval lövéseket, miután 150-200 ember botokkal, villával, kövekkel támadt rájuk. Konklúzió: a rendôrség felelôsen kezelte az ügyet, nem támadtak, csak védekeztek. Erre bizonyíték, hogy 3 DIAS-os és 4 rendôr is megsérült. A felelôsöket azonban az ügyészségi nyomozás deríti ki.

A sajtótájékoztatót követôen az európai parlamenti képviselôk és a roma szervezetek képviselôi a prefektussal és a rendôrség vezetôivel találkoztak.

"Az elsô kitûzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsôoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelô laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel késôbb anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket" – mondta a marosvásárhelyi campusban hétfô reggel dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Mûszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A szokásosnál korábbi egyetemi évnyitón a meghívottak visszaemlékeztek a kezdetekre, majd az elsôéveseket, a "gólyákat" köszöntve kiemelték, hogy nélkülük, az állandó megújulás nélkül nem lehetne harcolni a kitûzött célért.

Elsôként Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke fordult az aula földszintjén ülô valamint az emeletek karzata mellett álló népes hallgatósághoz, megjegyezve, hogy "amióta iskola létezik, ez a nap, a tanévkezdés napja mindig az öröm napját jelenti." Örömet jelent a diáknak, mert az egyetem teljes szabadságot nyújt és felnôttként vállalhatják a harcot, állhatják ki az élet próbáit. De ugyanúgy örömet jelent a szülôknek, mert sokan még mindig maguk mellett tudhatják a gyermekeiket. És nem szabad megfeledkezni a tanárokról, akiknek az elsôévesek óráira való belépés olyan érzést nyújt, mint a mûvésznek, aki mûterme küszöbét átlépve új márványt vagy gránitot pillant meg, mely megmunkálásra vár – vitte tovább a gondolatot a kuratóriumi elnök.

Ôt követôen a magyar miniszterelnöki hivatal fôosztályvezetôje szólalt fel, aki mintegy az elôbbieket kiegészítve kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részérôl kiemelten kezelt intézmény és az akkreditáció elérése lényeges momentuma lenne az erdélyi magyarság életének.

Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény mûködése óta az idei évtôl, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetem – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett.

A rektor rávilágított arra az általános jelenségre is, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított mûszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak.

Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeként csatlakozott a beszélôk sorához, felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek címû egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia és a végre üzemelô egyetemi büfé – és jelezte, hogy akarva-akaratlanul az egyetem minden hallgatója a HÖK tagja, akik pedig aktívabban szeretnének tevékenykedni – amire már volt példa –, segíthetnek a rendezvények szervezésében vagy akár javaslatokat is tehetnek.

Ezután Bakó Csongor-István római katolikus és Nagy Veres Csaba református egyetemi lelkészek a keresztény értékek érvényesítésérôl beszéltek, mely nélkül a szellemi értékeket nehezebb lenne elsajátítani.

Dr. Hollanda Dénes dékán sem maradt ki az elsôéveseket köszöntôk sorából, üdvözölte a Mûszaki és Humán Tudományok Kar újonnan érkezett polgárait, akiknek legfôbb céljuk, hogy minél nagyobb tudást halmozzanak fel az egyetemi évek során. "Egy nemzet megmaradása attól is függ, hogy milyen szellemi képességekkel rendelkeznek fiataljai" – mondattal "készítette elô" dicséretét, majd 1000 dollárt nyújtott át a mechatronika szak egyik hallgatójának, aki 9,73-as médiájával kiérdemelte a mûszaki szakok legeredményesebb diákja címet.

Az eseményt az elsôévesek közösen, hangosan elmondott hallgatói fogadalma zárta, melybôl íme egy részlet: "Az elôdeink által ránk hagyományozott évszázados szellemi értékeket megôrzöm és továbbviszem... Tudásomat és munkámat a szülôföldemnek szentelem."

Szeptember 21-e az Alzheimer-kór nemzetközi napja. Erre az alkalomra készülve a Nagycsaládok és Családok Marianum Egyesülete a Közegészségügyi Hatóság Egészségügyi Nevelési Laboratóriumával közösen tájékoztató kampányt indított, hogy felhívja a közvélemény és az érintettek figyelmét a valós társadalmi problémát jelentô betegségre.

Szeptember 14-én sajtótájékoztató keretében ismertették a kampány célkitûzéseit, 16-án megalakult az Alzheimer- kóros Betegek Hozzátartozóinak Egyesülete, 17- én találkozót szerveztek azokkal az idôs emberekkel, akik esetében fennáll az Alzheimer-kór veszélye. Tegnap és ma a helyhatóságokkal folytattak eszmecserét a szervezôk, csütörtökön Marosvásárhely fôterén, a virágóránál osztanak tájékoztató anyagot a betegségrôl, beszélgetnek el az érdeklôdôkkel, és mérnek vérnyomást azoknak, akik kérik.

Világviszonylatban 18 millió ember szenved Alzheimer- kórban, s számuk az elkövetkezô tíz év során a becslések szerint megkétszerezôdik. Romániában körülbelül 350.000 személyt tartanak nyilván, de sokan vannak, akiknél nem diagnosztizálták a betegséget. Ez az egyik oka a szervezôk figyelemfelkeltô akciójának, továbbá az elbutulással járó betegek helyzetének megoldása. Romániai viszonylatban ugyanis hiányoznak a nappali központok, a betegek házi gondozásának megszervezése, az erre szakosodott személyzet. Nincsenek pontos adatok, nem készült egy mindent átfogó országos program. Az elbutulásban szenvedô betegeket megbélyegzik, és a megelôzés sem mûködik az elvárt mértékben. E problémákra keresi a megoldást a világnap elôkészítéseként szervezett kampány, amelyet megyeközpontunk polgármesteri hivatala is támogat.

A felvilágosítás során fontos szerepet szenteltek a megelôzésnek, mivel a kockázati tényezôknek az életünkbôl való kiiktatása lehet az ellenszer, a meglévô orvosságok ugyanis csak enyhítik a tüneteket, de nem gyógyítják meg a beteget.

A szervezôk azt remélik: sikerül elérni, hogy bevezessék azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a nemzetközi gyakorlathoz való igazodáshoz országos és helyi szinten is.

Jegyzet

Egyre több falu akar községgé, község várossá alakulni. Egyesek visszanyerni igyekeznek egykori közigazgatási státusukat, mások pedig erôsödnek, növekednek, mint egy kisgyerek, és egyszerre csak úgy gondolják, elég erôsek ahhoz, hogy megálljanak saját lábukon.

Persze ez nem mindig így van a valóságban. Minekután törvény szabja meg azokat a feltételeket, amelyek helységeket községekké, illetve váro-sokká tesznek, elsôrendû szempont az lenne, hogy e kritériumoknak eleget tegyenek a "kapaszkodó" települések. Hogy ez nem így történik, arra számos példa van. Jogos igény az önállósulási szándék, de gyakran csak a feltételek egy részét teljesítik a községi vagy városi rangra pályázó települések.

A legutóbbi példa, Hármasfalu esete talán csak olyan szempontból érdekes, hogy elemi, számlálható feltételeket, és a legegyszerûbb kritériumot sem teljesítették: a lakosságszámot. Vitatkozni lehet azon, hogy ha egy település gazdaságilag elég erôs, és rendelkezik a szociális illetve közintézményekkel, a közösség pedig úgy érzi, képes önállósulni, akkor mellôzhetô-e az a tény, hogy pár százzal kevesebb a lélekszáma a követeltnél? Talán igen, ellenben az érvényes jogszabályok értelmében kérését mindenképpen elutasítják. E pillanatban ez a törvény, ezt kell tiszteletben tartani, úgyhogy a községgé alakulási kísérlet bukása elôre látható volt és fölöslegesen fáradoztak az illetékesek, a tervezet nem "csúszott" át, eleve kudarcra volt ítélve.

Vannak azonban korábbi községek, amelyek a városi rangot megkapták ugyan, ám távolról sem tekinthetôk annak. Nincsen megfelelô infrastruktúrájuk, sem az utak, sem a vízhálózat vagy csatornahálózat szempontjából, de a lakosság foglalkoztatottságára vonatkozó vagy a szociális, oktatási, egészségügyi feltételek teljesítésével sem dicsekedhetnek. De megvan a kért lakosságszám, sôt, túl is szárnyalja azt, és az emberek büszkén mondhatják, városon laknak, és városi rangú településnek megfelelôen adóznak (azaz mélyebben nyúlnak zsebükbe). Ennyi. Persze igyekezet van a helyzet javítására, arra, hogy a "város" felnôjön a kapott címhez. Bár inkább fordítva kellene lennie: elôbb megfelelni és aztán kérni a rangot.

A felvétel Balatonôszödön készült május 26-án, és a miniszterelnök azt mondta: "Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetôségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása azt valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentôs kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetôje az MTI-nek azt mondta: Gyurcsány Ferenc szembenézett a magyar politika többéves közös önáltató hazugságával, azzal, hogy meg lehet úszni gyökeres reformok és változtatások nélkül. Úgy fogalmazott, egyáltalán nem bánják, hogy ez a hangfelvétel kikerült, mert segít tisztázni, miért nem vártak kényszerûen az önkormányzati választások végéig a szükséges intézkedésekre.

Mint mondta, a miniszterelnök egy szenvedélyes frakcióvita végén, önkritikus és drámai fogalmazással felelt azokra a kérdésekre, amelyek azt vetették fel, hogy az intézkedéseket el lehetne halasztani.

Az inkriminált beszéd alaposan megrázta a magyarországi közvéleményt. A miniszterelnök vasárnap este a Magyar ATV Pont 7 címû mûsorában közölte: nem mond le a májusi balatonôszödi szocialista frakcióülésen mondott beszéde miatt, az abban említett hazugságokat pedig az elmúlt hat-nyolc év politikai hazugságaiként értette.

"Azoknak javasolnám megfontolni a politikai szerepvállalást, akik az elmúlt hat-nyolc év hibájából semmilyen következtetést nem vonnak le" – válaszolta a kormányfô arra a mûsorvezetôi felvetésre, hogy gondolkodott-e a lemondáson a hangfelvételen elhangzott szavai miatt.

Gyurcsány Ferenc hozzátette, a felvétel azt bizonyítja, a miniszterelnök tudatában van, hogy "az elmúlt sok-sok év politikáján változtatni kell, és mélyen átéli ennek a fontosságát, ha úgy tetszik, történelmi jelentôségét".

A mûsorban többször is feltették a kérdést a miniszterelnöknek, mire értette azt a kijelentését, hogy az elmúlt másfél évet "végighazudtuk". "A miniszterelnöksége alatti másfél évben ön hazudott ennek az országnak, hazudott a választóknak?" – kérdezte a mûsorvezetô.

A hazugság ebben a kontextusban nem arról szól, hogy nem lesz minimálbér-emelés, nyugdíjkorrekció, hanem a politika alaphazugságairól beszélek – válaszolta Gyurcsány Ferenc.

A kormányfô úgy fogalmazott, a frakcióülésen arról beszélt, miért nem folytatható a politikai hazugság, de a hazugság szó nem a kampányról szól, hanem az elmúlt hat-nyolc év politikai hazugságait jelenti. Hozzátette: miniszterelnökként neki az elmúlt másfél évért van közvetlen felelôssége.

Mint mondta, a hazugság arra vonatkozik, hogy Magyarországon eddig mindenki azt mondta, nem munkából lesz a siker, hanem majd az állam osztogat.

Ezek után azt a kérdést is feltették Gyurcsány Ferencnek, mire értette azt a kijelentését, hogy "nem csináltunk semmit". Ez a reformokra vonatkozik – válaszolta a miniszterelnök. Kiemelte, a frakcióülésen arról beszélt, két lehetôség van: reform vagy bukás.

Több mint ezren követelték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány lemondását a Parlament elôtt a vasárnap este kezdôdött demonstráción. A túlnyomó többségében fiatalokból álló tömeg folyamatosan fütyült, sípolt és az "Elkúrtad!", "Áruló!" , "Mondjon le!", "Vesszen a kormány!", "'56,'56"szavakat skandálja – jelentették az MTI helyszínen tartózkodó tudósítói.

Egyre több rendôrt vezényeltek a helyszínre, akik rohamsisakban álltak, sorfalat alkotva. Elôzôleg sikertelenül próbálták kiszorítani azokat a tüntetôket, akik átlépték az épületet körülvevô kordont.

Hétfô reggelre jelentôsen megcsappant a tüntetôk száma, de a Parlament elôtt folytatódott a kormányellenes tüntetés, a legújabb jelszó: "Nem megyünk haza" volt.

A demonstrálók száma a reggeli 50-60-ról ismét emelkedett, fôleg fiatalok és nyugdíjasok érkeztek a térre, s a Parlament hatos és hetes kapuja elôtt gyûltek össze. Fütyültek, a kormány lemondását követelték és Gyurcsány- ellenes jelszavakat kiabáltak.

Délelôtt petícióban szólították fel lemondásra Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a demonstrálók.

A közfelkiáltással fél 12-kor elfogadott petícióban a több száz egybegyûlt felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új országgyûlési választásokat, ha Gyurcsány Ferenc mégsem mondana le. Felkérték továbbá a nemzeti-keresztény politikai erôket, hogy minden törvényes, parlamentáris és politikai eszközt vegyenek igénybe "a csalással hatalomra került kormány megbuktatására".

Csalódottan fogadták a köztársasági elnök hétfô délutáni megnyilatkozásáról szóló elsô híreket a Kossuth téren tüntetôk.

Sólyom László köztársasági elnök hétfôi nyilatkozatában nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de rámutatott morális felelôsségére.

A Kossuth térre hétfôn kora délután is folyamatosan érkeztek tüntetôk, akik csatlakozva a többiekhez követelték a miniszterelnök és vele az egész kormány lemondását.

Követelésüket légvédelmi szirénához hasonlatos hangú berendezés mûködtetésével nyomatékosították.

Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferencet és azt a politikát, amit a miniszterelnök visz. Ezt Hiller István szocialista pártelnök mondta hétfôn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Aki eljuttatta a sajtónak a májusi frakcióülés hangfelvételét, rosszat akart tenni a miniszterelnöknek, mégis használt a magyar politikai életnek. Kitörve a hazugságspirálból végigvisszük a reformokat, amelyek a korszerû és modern Magyarországhoz vezetnek – közölte Hiller István. Mint elhangzott, nem tervezi, hogy rendôrségi feljelentést tesz, és belsô vizsgálat sem indul az MSZP- frakcióban.

A Parlament épülete elôtt a miniszterelnök és a kormány távozását vasárnap este óta követelô demonstráció kapcsán az MSZP elnöke azt mondta, az alkotmány és a jogszabályok betartása mellett mindenkinek joga van véleményét kifejezni, akár egyénileg, akár csoportosan.

A Fidesz és a KDNP arra szólítja fel hétfôi nyílt levelében az MSZP-t, hogy vonja meg a bizalmat Gyurcsány Ferenc kormányfôtôl.

"A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége áttekintette a kialakult helyzetet, és felszólítja a Magyar Szocialista Párt vezetését, hogy a magyar baloldal megújulása és ezáltal a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom visszaállítása, valamint a közélet megtisztulása érdekében vonja meg a bizalmat a miniszterelnöktôl" – áll az MTI-nek is elküldött nyílt levélben, amelyet Hiller István pártelnöknek címeztek.

Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetôje a levélben azt írta: a tét már nem az MSZP–SZDSZ koalíciós kormány hatalmának megtartása, hanem több millió magyar embernek a demokráciába és az ország jövôjébe vetett bizalmának helyreállítása.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elvesztette a kormányzáshoz elengedhetetlen bizalmat, ezért arra kérik, távozzon a magyar közéletbôl – mondta hétfôn Dávid Ibolya sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az MDF elnöke azt mondta: a hazugság, a csalás, az ügyeskedés politikája megbukott.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az elôzô parlamenti ciklus végén az MDF levélben hívta fel a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz figyelmét tarthatatlan ígéreteikre. Akkor arra kérték Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort is, hogy vonja vissza a több ezer milliárd forintnyi hamis ígéretcsomagját – mondta Dávid Ibolya.

A Szabad Demokraták Szövetségének ki kell tartania a koalíciós megállapodás és a kormányprogram mögött – jelentette ki a kisebbik kormánypárt elnöke hétfôi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a kormánypártok között nem lesz hivatalos egyeztetés az ügyben.

Szavai szerint egy politikai válság, amelyet sokan szeretnének most elôidézni, hónapokra bénítaná le a magyar belpolitikát, és olyan tempóvesztést okozna az ország számára, amit nem tudna elviselni, mert ez hosszú évekre vetne vissza bizonyos fejlôdési folyamatokat.

Hozzátette: "lehet persze elmenekülni a dolog elôl, lehet politikai válságot okozni, és utána jönnek azok, akik – ha az egyik hazudott – akkor négyszer akkorát hazudtak. Szerintem ez nem megoldás Magyarország számára".

Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, de rámutatott morális felelôsségére.

"A köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi felhatalmazási lehetôséget" – mondta az államfô hétfôn a Sándor-palotában, miután, mint fogalmazott, az utóbbi órákban sokféle címen cselekvésre hívták fel a Gyurcsány Ferenc balatonôszödi, vasárnap nyilvánosságra került beszéde kapcsán kialakult helyzet miatt.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke korábban bejelentette: a Fidesz–KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására. Hozzátette: az alkotmányos válság megoldása a Gyurcsány-kormány menesztése lenne.

Az államfô elmondta: a miniszterelnök és a kormány nem a köztársasági elnöknek felelôs, hanem az Országgyûlésnek, csak az országgyûlési képviselôk többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktôl és egyúttal kormánytól. Kiemelte ugyanakkor: a vasárnapi hír "mo-rális válságot" okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert "személyes felelôsségét összemosta az utóbbi 16 év politikájának értékelésével".

Ha már odajutottunk, hogy hagymát és almát importálunk, legjobb úton haladunk a pusztulás felé, hiszen lehet, hogy 2007. január elsején belépünk az Európai Unióba, ám az integráció egészen mást jelent: kötelezô módon be kell majd fizetnünk az évi egymillió eurós tagdíjat, viszont a mezôgazdasági intézmények mûködésképtelensége okán az uniós finanszírozások 25%-át elveszíthetjük, nyilatkozta Ovidiu Natea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) volt mezôgazdasági minisztere.

A politikus üdvözölte ugyanakkor a kormány döntését, hogy az iskolatej-kifli programot heti 100 gramm mézzel egészítette ki. Jó ötletnek tartja, mert köztudott, hogy sok gyermek számára az iskolában kapott tej és kifli az egyetlen napi táplálék. Ennek ellenére nem tekinthetett el attól, hogy Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter hamis adatokkal szédíti a közvéleményt. Miközben kb. 3 millió tonna a reális búzatermés – amibôl nem tudni, mennyi alkalmas kenyérsütésre –, a miniszter 5,7 millió tonnás termésrôl beszél, ami Natea szerint azt jelentené, hogy az árvíz sújtotta területeken is rekordtermést takarítottak be. Ez azt jelenti, hogy "a lepke semmibe veszi" az embereket, mondta a PSD megyei elnöke.

A sajtótájékoztatón jelen volt Lazar Ladariu és Radu Mircea volt PUNR-elnök. Elôbbi kijelentette: ha valaki megpróbálja a gyermekek szája elôl "elmismásolni" az iskolatejet, "garantálja", hogy börtönbe jut.

Az RMDSZ támogatja a Demokrata Pártot, hogy az EPP társult tagja lehessen, de a kisebbségi törvényre vonatkozó nézeteltéréseket nem hallgathatja el az európai politikusok elôl, nyilatkozta Nagy Zsolt, távközlési és informatikai miniszter, aki az RMDSZ-t képviselte az Európai Néppárt brüsszeli munkaülésén.

Hétfôn, szeptember 18-án, Brüsszelben ülésezett az Európai Néppárt 3. számú munkabizottsága, amely a pártszövetség tagsági kérdéseivel foglalkozik. Mint ismeretes: Romániából az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt társult tagja az EPP- nek, a Demokrata Párt egy éve megfigyelôi tagsággal rendelkezik, és már korábban is kérte, hogy társult tagja lehessen a szervezetnek. A munkabizottság többségében pozitívan értékelte a társulásra vonatkozó kérelmet, mondta el a brüsszeli gyûlésen jelen levô Nagy Zsolt. A távközlési és informatikai miniszter felszólalásában emlékeztette az európai politikusokat: annak ellenére, hogy a demokratákkal egy koalícióban dolgoznak és számos, a reformot elôsegítô törvény született ebbôl az együttmûködésbôl, a kisebbségi törvény vitája már lassan egy éve stagnál a Demokrata Párt gáncsoskodása miatt. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselôje azt sérelmezte, hogy nem tudtak jó együttmûködést kialakítani az Emil Boc vezette politikai alakulattal. A bizottság döntése szerint a Demokrata Pártnak rendeznie kell ezeket a gondokat, és ha sikerül, akkor társult tagja lehet az EPP-nek. Azt sem kell azonban elfelejteni, hogy a demokraták másodszor kapnak hasonló jelzést az Európai Parlament legnagyobb frakciójának számító EPP-tôl – mondta el Nagy Zsolt.

A Brüsszelben tartózkodó távközlési és informatikai miniszter a Marosvásárhelyi Rádió kérdésére elmondta, az Európai Néppárt pozitívan értékelte az elmúlt két év reformtörekvéseit, és politikusai úgy nyilatkoztak, hogy várhatóan tartható lesz a 2007. januári uniós csatlakozási dátum.

A múlt hét végén Borbély László területfejlesztési miniszter hivatalos tárgyalásokat folytatott magyarországi kollégájával, Lamperth Mónikával, aki a tavaszi választások nyomán megalakult új kormányban a területfejlesztési, területrendezési és önkormányzati kérdésekért felelôs tárcát vezeti. A találkozóra Déván került sor, a Téglás Gábor Iskolacsoport névadó ünnepségét követôen.

A Téglás Gábor Iskolacsoport, amelynek a felújítására mind a román, mind a magyar kormány 170–170 ezer euró értékben adott támogatást, biztosítja a dévai, illetve a Hunyad megyei magyar gyermekeknek, hogy külön iskolában tanuljanak. A tavaly beindult iskolacsoport mellett körülbelül két hónap múlva mûködni kezd a bentlakás és az étkezde is.

Borbély László a lapunknak elmondta, hogy a tárgyalások a november közepén Budapesten sorra kerülô közös kormányülés elôkészületeirôl folytak. Szakértôk készítik elô a kormányülés napirendjét néhány, határon átnyúló együttmûködés területén, mint például a Tisza gyûjtômedencéjének a rendezése, közös román–magyar minôsítési rendszer kialakítása az építkezésben, illetve a területfejlesztési koncepciók összehangolása.

A közös kormányülést megelôzôen, októberben Budapesten újabb egyeztetô találkozóra kerül sor a két területrendezési miniszter között.

Tariceanu kormányfônek nincs szándékában elôrehozott választásokat szervezni 2007-ben és véleménye szerint csak abban az esetben kerül sor ezekre, ha a parlament így dönt. Ugyanakkor kijelentette, ahogyan a törvényhozói testület alakul, semmi sem mutat arra, hogy erre rövidesen sor kerülne.

A Pro TV Provest mûsorában elmondta, hogy végig akarja vinni a kormányzati mandátumát és egy esetleges választás megszervezése befolyásolhatná a Románia által elért eddigi gazdasági eredményeket.

"Romániának be kell bizonyítania, hogy felnôtt ország. Meg kell szokjuk, hogy együttmûködjünk, ne szembeálljanak a pártok egymással. Nem azért választottak meg minket, hogy folyamatosan vitatkozzunk", húzta alá a kormányfô.

A miniszterelnök megemlítette, mindig kerülte, hogy részt vegyen egy intézményesített harcban a kormány és az elnöki hivatal között, és továbbra is hisz abban, hogy Romániának politikai stabilitásra van szüksége, amely hiányában a gazdasági eredmények csak múló teljesítményt jelentenének.

A Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana hétfôn, a párt vezetôségének ülését követôen kijelentette, Adrian Nastase volt pártelnöknek tisztáznia kellene, hogy a párton belül vagy kívül akar-e maradni, ellenkezô esetben kockáztatja a politikai támogatás megvonását.

Geoana elmondta, hogy Nastase legutóbbi nyilatkozata a párt pénzügyi helyzetére vonatkozóan vita tárgyát képezte az Országos Állandó Büró ülésén és olyan vezetôk is akadtak, akik a politikai támogatás megvonását javasolták az SZDP volt elnökétôl. Megemlítette az Állandó Büró múlt heti döntését, miszerint bármilyen nyilvános kritikus álláspont az SZDP vezetôségére nézve büntetést von maga után. Ugyanakkor Nastase nyilatkozatát illetôen a szociáldemokrata elnök aláhúzta, hogy a párt vezetôsége megállapította, "nem hasznos a pártra nézve". Arra is rámutatott, hogy Nastasénak "meg kellene nyitnia pénztárcáját", hogy törlesszen a párt adósságából, ahogyan ô is javasolta 1997-ben az 1996-os kampányfônököknek.

Nastase egy pénteki közleményben erkölcstelenséggel vádolta az SZDP vezetôségét.

A Maros Megyei Tanács védnöksége alatt a hét végén rendezték meg Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Segesváron az Európai Örökség Napjai elnevezésû, háromnapos rendezvénysorozatot. Tavaly a mûemlék várak, idén az archeológia mint kulturális örökségforrás volt a témája az eseménynek.

Marosvásárhelyen ebbôl az alkalommal több kiállítás is nyílt. A várban, a Kisbástyában a Marosvásárhelyi céhek és kézmûvesmesterségek története címet viselô kiállítás megnyitójára szombat délelôtt került sor.

Dorin Rus tudományos kutató, a Maros Megyei Múzeum munkatársa szerint: "A helyi történelmi körülményeknek megfelelôen a marosvásárhelyi és egyben az erdélyi céhek fejlôdése különleges sajátosságokat mutat a nyugat-európai céhek történetéhez képest. A XVI. században Nyugaton már elkezdôdik a különbözô mesterségeket tömörítô szövetségek hanyatlása, az erdélyi céhek viszont megújítják kiváltságaikat, a korszak egyik jelentôs céhközpontja Marosvásárhely is, más székelyföldi váro-sokkal egyetemben. A cserekeres-kedelmi kapcsolatok, a kézmûvesmesterek nyugat-európai utazása a térség orientációját mutatják. A marosvásárhelyi céhek szerepe az erdélyi gazdasági és kulturális fejlôdés szempontjából egyaránt meghatározó".

A kiállított tárgyak között látható érdekességek közül kiemelhetô többek között a hentescéhek húsméréshez használt súlyai, szakácskönyvek, kávéôrlô, a csizmadiacéhek összehívótáblája, rézmozsár, a kötélkészítô céhek agyagcsészéje, kovácstermékek, ácsgyalu, a mészároscéhek beszámolólapja, földmûvescéhek névre szóló összehívótáblája, az asztalosmesterek céhének és szövetségének zászlaja.

Rus hangsúlyozta, ezzel a néhány kiállított tárggyal igyekeznek a közönség figyelmét felhívni az egykori céhek szerepének fontosságára. A tárlat anyaga a Megyei Múzeum tulajdonát képezi.

"A feleségeknek vagy a férjeknek kötelességük, hogy megôrizzék társuk emlékét" – hangzottak el vasárnap délelôtt a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Tófalvi Zoltán közíró szavai, aki e kivételes könyvbemutatón vállalta az ismertetô szerepét.

Berecz Irén Tulipánból meg lehet élni címmel megjelent könyve rendhagyó, mivel szeretett férjérôl ír, aki két éve távozott az élôk sorából. Berecz Ferenc nemcsak ötvösmunkásságával, díszes fémdomborításával hagyott maradandó emléket maga után, hanem magatartásával, üdítô humorával is belopta magát az emberek szívébe. Felesége, férje halála után kórházba került, fájdalommal vegyült magányban vetette papírra az elsô sorokat, személyes emlékeket, élményeket. Berecz Irén a tanácsteremben összegyûlteknek, majd a lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy 35 évig dolgozott férje mellett a konyhában, mert "soha nem tellett mûteremre", sokszor vitáztak a fazekak miatt, mert amikor ô az ételt készítette volna, az ötvösmûvész félrerakta az éppen gôzölgô ebédet és hozzáfogott a saját munkájához, és néha még a kénsav erôs szagát is el kellett viselni.

Berecz Ferenc munkásságában továbbvitte, fejlesztette az ötvösmesterség több évszázados hagyományát, példaképként állítva maga elé Hann Sebestyént, a barokk ezüstmûvesség nagyszebeni képviselôjét. Az életmû nem lehetne teljes a "magyar Celliniként" számon tartott Szentpéteri József nélkül, aki a barokk ötvösmûvészet utolsó nagy képviselôjeként szintén nagy hatással volt Berecz Ferencre.

Az évek múltán réz- és ezüstmunkáiról ismertté vált mûvész minden alkotásáról fényképet készített, valójában ezeket nézegetve jutott eszébe Berecz Irénnek a könyv megírásának ötlete.

A kiadásban Tófalvi Zoltán mellett nagy segítséget nyújtott Ambrus Lajos költô, aki a korondi Firtos Mûvelôdési Egylet Hazanézô könyvek sorozatában ez évben jelentette meg Berecz Irén írását.

Ambrus Lajos elmondta, sok ékszer készítése, javítása fûzôdik Berecz Ferenc nevéhez, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy az embernek nemcsak a lelkét, hanem a testét, a ruházatát is díszíteni kell.

Berecz Irén beavatta az egybegyûlteket a kötet címe mögött rejlô történetbe: az ötvösmester számos munkáján díszítôelemként használta a tulipánt. Az ékszerkészítésrôl pedig az volt a véleménye, hogy "amíg nôk vannak a világon, addig én megélek", mert mindig lesz elrontott, elhajlott gyûrû, ami javításra szorul.

Egy olyan életmû összegzôdik a 95 oldalas könyv hasábjain, amelyet meghatározott a nagy elôdök példája – az elsô fejezet az ötvösmûvészet történetébôl emel ki szemelvényeket. Az elkészült munkákról – ötvösmûvekrôl, ékszerekrôl – a sorok között felelevenedik Berecz Ferenc gyermek és ifjúkora, emlékek az édesanyjáról, Bereczné Kovács Erzsébetrôl, a diákévekrôl, majd a pályakezdésrôl. Olvashatunk a szükséges szerszámokról, a technológiáról, a felhasznált anyagokról, stílusjegyekrôl, majd az életrajzi adatokat követôen betekinthetünk az ötvösmester munkáiba – a teljes rézborítású, súlyos kapcsos vendégkönyv, plakettek, serlegek, réztálak –, majd az utolsó oldalakon a mûvekrôl készített fotókon idôzhet el a tekintet.

A még pályakezdô, fiatal tehetségeknek ugródeszkát jelenthet a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületébe való felvétel, amely az elkövetkezôkben lehetôséget ad számukra, hogy elmélyítsék és tovább fejleszthessék egyéni képességeiket.

Szabó Béla más irányból próbálkozott. Merész elhatározással elôbb kiállította a mûveit – kitéve azokat a nagyközönség bírálatainak –, és abban bízva, hogy felfigyelnek a munkáira, a kiállítás megnyitójára meghívta a képzômûvészek egyesületének két képviselôjét.

Stef Liviu, az egyesület alelnöke és Kulcsár Erzsébet, a vezetôtanács tagja el is fogadták a vasárnap délre, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermébe szóló meghívást, majd a mûvész bemutatkozása elôtt néhány jó szót szóltak a festményekrôl. Stef Liviu a "fészekbôl való kiröppenésként" jellemezte ezt a "vállalkozást", amely egyben a nagyvilágba való kilépést is jelenti.

A fiatal mûvész tanulóként kezdett festegetni, és a ceruza, a tus, majd az akvarell használata után ismerkedett meg az olajfestmények világával – folytatta tovább az alelnök.

Stef Liviu hangsúlyozta, "hogyha nem vagy merész, helyben maradsz, és nem léphetsz elôre." Ez utóbbi gondolathoz kapcsolódott Kulcsár Erzsébet is, aki szerint Szabó Béla egybôl mélyvízbe ugrott azzal, hogy elôbb a nagyközönségnek mutatta be alkotásait. Az ifjú mûvész építô kritikát kapott, hisz Kulcsár Erzsébet szerint "van rajzkészsége, színérzékkel megáldott és nem a nullától kell kezdenie." Majd megjegyezte, hogy nagyon ritkán látni férfit, aki festményein ennyi virágot ábrázol.

A kiállítás befejeztével Szabó Bélát kérdeztük eddigi pályafutásáról és terveirôl.

"A 14-es iskolába jártam, ahol a rajztanárom segítségével többször is kiállították a képeimet. Késôbb a mûszaki rajzban is megmutatkozott a tehetségem." 2006-ban festett elôször olajfestményt, és sokkal könnyebbnek találta, mint az addigi stílusokat. Ezt szeretné tovább csiszolni a képzômûvészek egyesületének oltalma alatt.

Szabó Béla kiállítását szeptember 17–24. között lehet megtekinteni.

A marosvásárhelyi várban, az Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvény keretében tekinthetô meg régészeti kiállítás a Maros Megyei Múzeum szervezésében. A szombati megnyitón meglepôen nagyszámú közönség volt jelen.

A várbeli, 1999-2005 közötti régészeti ásatások során felszínre került épületmaradványokat tartalmazó "régészeti park" mellett, a kapubástyában a feltárások során elôkerült XV., XVI. századi tárgyak is megtekinthetôk. A Kisbástya és Kapubástya közötti folyosón poszteranyag áll, amely hûen tükrözi a feltárás lépéseit. "Hat éve dolgozunk azon, hogy a kutatás eredménye alapján felvázoljuk, eredetileg hogyan nézett ki a vár a középkorban, mivel az errôl szóló iratok többsége megsemmisült, nem áll rendelkezésünkre" – mondta Soós Zoltán régész, a múzeum munkatársa, aki szerint: "azt szerettük volna bemutatni, hogy a régészeti tárgyak hogyan kerülhetnek a földbôl a kiállítóterembe, valamint hogy hol lehetett eredeti helyük. Virtuális sarkot is létrehoztunk, amely egy gótikus stílusú épületet mintáz."

Céljaik között szerepel felhívni a nagyérdemû figyelmét arra, hogy a Ferenc-rendnek igen jelentôs szerepe volt Marosvásárhely várossá válásában, valamint arra is, hogy az Erdélyi-medence közepén, a Maros gazdag és termékeny völgyében Marosvásárhely emberi települések nyomait ôrzi különbözô történelmi koroktól, a kôkorszakból a prefeudális kor végéig, amikor a helység tényleges megjelenésérôl beszélhetünk.

A megnyitón jelen lévô Emil Groza, a megyei tanács alelnöke kifejtette, Marosvásárhelyen 16 esemény zajlott az Európai Kulturális Örökség Napjai keretében, és úgy tûnik, hogy sikerült felkelteni nemcsak a középkorúak, idôsebbek érdeklôdését, hanem a fiatalokét is.

Római kori leletekbôl összeállított, állandó tárlatot nyitottak szombaton délben Marosvásárhelyen, az Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében ez alkalomra felújított Maris galériában. A Kultúrpalota alagsorában levô terem többszöri átalakulást követôen ismét megújult, pontosabban visszanyerte eredeti, Bernády György korabeli arculatát.

A Megyei Múzeum archeológiai részlege szervezte tárlat a megyében feltárt római kori leletekbôl, elsôsorban síremlékekbôl állt össze. Mint a megnyitón elhangzott, ritkaságszámba menô, az országban egyedinek számító darabok is vannak a tárlat anyagában, mely a közeljövôben bôvülni fog jelenleg még restaurálás alatt álló leletekkel is.

A tárlat megszervezésére és a galéria felújítására a múzeumot patronáló megyei tanács nem kis összeget, 1,3 milliárd régi lejt fordított. Az igényes munkával felújított teremben kiállított gyûjtemény, mely a múzeum szakemberei szerint értéke szempontjából az ország elsô öt hasonló kiállítása közé tartozik, turisztikai szempontból is olyan értéket képvisel a szervezôk szerint, melyet érdemes a nemzetközi idegenforgalom körforgásába bekapcsolni. Ezt is elôsegítendô, igényes kivitelezésû román, magyar és angol nyelvû katalógus is készült a tárlat anyagáról.

A Maros Mûvészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület közös szervezésében szeptember 29-30. között Marosvásárhelyen tartják a romániai magyar hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját, a nagyváradi, udvarhelyi, hargitai, háromszéki és a házigazda néptáncegyüttesek részvételével. A rendezvényen részt vevô együttesek a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház termében lépnek fel, a találkozó gálaelôadással zárul.

Uniós támogatás a fenntartható fejlesztési tervekre

A Nagy-Küküllô mente Segesvár – Berethalom – Apold – Szász-fehéregyháza – Székelymuzsna között olyan különleges terület, amelyre már 2004-ben felfigyeltek hazai és külföldi szakemberek. Nemcsak az épített örökség, a hajdani szász falvak értékesek, hanem a dombvidékre jellemzô növény- és állatvilág s igen gazdag. Ezért döntöttek úgy, hogy az unió által meghirdetett Natura 2000 fenntartható fejlesztési program támogatására pályáznak.

A környezetvédelmi programba illeszkedô és az unió által is elfogadott területen élôk felvállalják, hogy környezetkímélô módszerekkel gazdálkodnak, elônyben részesítik a sajátos helyi foglalkozásokat. Pályázni lehet egy sajátos márkaterméklánc kialakítására és értékesítésére, továbbá a program keretében a falusi turizmust is támogatják. A vidék gazdagságára és értékeire elôször a Károly angliai herceg által finanszírozott Mihai Eminescu Trust figyelt fel, majd 2004-ben a megyei környezetvédelmi ügynökség, román és angol egyetemisták, nemkormányzati szervezetek végeztek itt felmérést, kutatásokat a növény- és az állatvilágról azért, hogy az eredményeket összesítve foglalják be az övezetet a Natura 2000 programba. John Akeroyd angol botanikus Peisajul istoric al satelor sasesti din sudul Transilvaniei (Dél-erdélyi történelmi szász falvak tájai) címmel egy könyvet is kiadott. Szászkézden létrejött az Adept Alapítvány, amely angol támogatással felkarol minden olyan tervet, amely a vidék fellendülését szolgálja. Ovidiu Soaita, 39 éves erdészmérnök, polgármester felkarolta ezt a kezdeményezést és a helyi tanácsot is megnyerte az ügy támogatására. Legelô- és kaszálógazdálkodásra a Sapard 3.3 fejezete által meghatározott kritériumok szerint, valamint a Natura 2000 program követelményeinek megfelelôen mintegy 50 személy 700 hektárra állított össze támogatási igénylést. Ezért csak azt kell felvállalniuk, hogy karbantartják a legelôiket és nem használnak vegyszereket. Amennyiben betartják a feltételeket, akár 95 eurós támogatást is kaphatnak hektáronként, természetesen a mezôgazdasági tevékenységbôl származó jövedelem is a terület tulajdonosáé. A helyi tanács tagjaiból, az Adept Alapítvány és a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal képviselôibôl munkacsoportot alakítottak, amelynek a feladata további olyan területek azonosítása, tulajdonosok megkeresése, akik hajlandóak elfogadni a Natura 2000 feltételeit és így kiterjeszthetik majd – természetesen a szakemberek által már bejelölt határokon belül – a fenntartható fejlesztési technológiát.

Nemcsak a legelôket, kaszálókat szeretnék megôrizni, hanem az erdôt is. Szászkézdnek 3400 hektár erdeje van, máris kidolgoztak egy erdôsítési programot, amelyet a megyei erdôgazdálkodási igazgatóság és a kormány is felkarolt. Így beültetnek 7 hektár megrongálódott legelôt.

– Folyamatban van egy helyi brand, termékmárka kidolgozása is, mi több tavasszal voltam Párizsban egy turisztikai vásáron és ott több gyógyszerész is érdeklôdött vidékünk iránt, mivel számos olyan gyógynövény található itt természetes körülmények között, amelybôl hasznos kivonatot lehetne készíteni – mondta a polgármester, akitôl még azt is megtudtuk, hogy a Mihai Eminescu Tröszt több szász ház homlokzatát feljavíttatta, mi több, a szászkézdi régi szász iskolát és a polgármesteri hivatalt is megszépítette, s ez is egy kicsit vonzóbbá teszi majd a környéket az idegenforgalom számára. A közeli Szászfehéregyházát évente 3000-4000 turista keresi fel, van tehát potenciális látogató.

Már két éve restaurálják az 1496-ban épített szászkézdi evangélikus erôdtemplomot és ennek a segesvárihoz hasonló tornyát. A munkálatokat a Palló Árpád által vezetett segesvári Compaso cég végzi. Mivel az UNESCO által is védett mûemlékrôl van szó, igen gondos és pontos munkát kell végezni, egyrészt ezért haladnak lassabban, s a másik ok a szûkös támogatás. Eddig a román mûvelôdésügyi minisztérium is finanszírozta az újjáépítést, ezenkívül 10.000 eurót sikerült összegyûjtenie a szászok közösségének is. A volt szászkézdi pap Linzbôl 4000 eurót küldött, s újabb 70.000 eurót várnak az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Halbermann Alapítványtól. A tetôszerkezet javításán kívül a falakat és különösképpen a tornyot kell megerôsíteni, összekötni, hiszen ez igencsak megrepedt.

– A gond azonban az, hogy nem lesz aki templomként használja – mondja Schaaser Ioan alpolgármester.

Míg a 70-es években több mint 1000-en voltak, addig ma már alig 50-en maradtak a faluban, s mind idôsek. Istentiszteletet is havonta kétszer tart Johannes Halmen segesvári evangélikus lelkész, akkor is alig egy tucat ember gyûl össze a templomban. A hajdani kilenc szomszédság közül csak egy maradt, ebben tömörülnek szervezetként. Csak az ítélkezô napon, a Richtagkor gyûlnek össze. Nincsen már "maifest", húsvét, szilveszter és karácsony, csak úgy szerényebben, ki-ki a maga családjával ünnepel. Három évvel ezelôtt tartottak elôször falunapokat, amikor hazajöttek az elszármazottak is, ekkor egy kicsit megmozdult a szász közösség. 2009-ben szeretnének határokon átnyúló ünnepséget szervezni, Szászkézd fennállása írásos dokumentálásának 700. évfordulóján. A szászkézdi szászok a németországi Dickelsburgban találkoztak legutóbb.

– A Mihai Eminescu Tröszt elindított egy pozitív folyamatot azzal, hogy felvállalták egyes szász házak homlokzatának feljavítását. Azóta több hazai vállalkozó és Németországban élô, Szászkézdrôl elszármazott magánszemély vásárolt meg elhagyott régi házat, amelyeket igyekeznek régi pompájukban felújítani, ez jó jel – mondta az alpolgármester.

Hogy mi lesz az evangélikus templommal néhány évtized múlva, nem tudta megmondani Schaaser Ioan, átveszi más felekezet, vagy megmarad turistalátványosságnak, véli, de mindenképpen meg kell ôrizni, hiszen további évszázadokra is méltó emléket állít majd közösségüknek.

Ovidiu Soaita polgármesternek sikerült elhitetnie ismerôseivel, hogy mandátuma átvétele után építtetett egy várat magának. Persze, ez vicc volt, de a valóság az, hogy nem sokkal azután, hogy elfoglalta polgármesteri székét, kitakaríttatta a várdombot, kivágatta a falak alatti bokrokat, elpucoltatta a gazt. Azóta már kilométerekkel a helység elôtt is láthatóvá vált a római castrumra a XIV. században hét környékbeli település által épített szász parasztvár, amely ellenállt a tatár és a török dúlásoknak is. Udvarán templom állt, amelynek harangja messze elhangzott. 1945-ig használható állapotban volt, idejártak a fiatalok találkozni, ünnepelni. Aztán megkezdôdött a szászok deportálása, majd emigrálása, s így a lassan gazdátlanul maradt várat az itthonmaradottak bontani kezdték. A szerencse az, hogy nehezen megközelíthetôek a falak, így még ma is elég épek a bástyák, a lôrésekkel ellátott falak. Külön érdekessége, hogy az udvarán található egy több mint 60 méter mély kút, amely hajdanában vízzel látta el a várban levôket.

Úgy tûnik, hogy a környékbeli turizmus fellendítésével a vár ismét jó kezekbe kerül. Egy bukaresti és egy brassói cégvezetô érdeklôdött arról, hogyan vehetné 49 évre bérbe a várat, hiszen turistalátványossággá szeretné átalakítani, felújítani. A községben pedig szállodát építenének. A polgármesteri hivatal jelenleg fontolja a bérbeadási feltételeket, de azon is gondolkodtak már, hogy akár díszvilágítással éjjel is tegyék láthatóvá a falakat.

Ma még vállig érô gaz és kövek vannak az udvaron, de így is érdekes, izgalmas élmény körbejárni az ódon várudvart. Hátha sikerül megmenteni ezt az épített örökséget is...

Elégedett-e a közbiztonsággal?

Czél Andrea: – Két rendôrünk van, aki végzi ugyan a dolgát, de nehezen tud megbirkózni a gondokkal. Igaz, nem gyakran, de volt már példa rablásra, sôt erôszak is volt a faluban. Persze, amúgy biztonságban érzem magam, csak hát sose lehet tudni, mikor történhet valami.

Vészi István: – Elég gyakori a kocsmai rendbontás. Sajnos, a mai fiataloknak nincsen más szórakozásuk, csak az ivászat és gyakoriak az összetûzések még itt, a községközpontban is. Elég gyakoriak a lopások is, fôként a terménybegyûjtéskor,
"ismeretlen tettesek" kukoricát, szénát szereznek be maguknak. Ez elég nagy bosszúságot okoz, hiszen nekünk, idôseknek nehéz megdolgozni a földeket, s igen kellemetlen, amikor munkánk gyümölcsét más gyûjti be.

Gorga Nicolae: – Nincs gond a faluban. Két jó rendôrünk van, akik a helyzet magaslatán állnak. Sohasem volt cirkusz s egyéb konfliktus a községben. Jó a polgármesterünk is, aki kézben tartja a falu gondjait, jól kezeli az ügyeket. Meg vagyok elégedve.

Nemes Georgeta: – Nemcsak a mezôkrôl, hanem a kertekbôl is lopnak. S gond az, hogy nem csupán a terményt viszik el, hanem a földeket is tönkreteszik. A kukoricát letörik, a gyümölcsfákat megrongálják úgy, hogy még a jövô évi termés is veszélybe kerül. Annyiszor jeleztük ezt már a hivatalban, de senki nem intézkedik.

Cristea Stefan: – Semmi gond nincs a faluban, mindenki végzi a dolgát. Mind rémhíreket terjesztenek, de tulajdonképpen ez egy csendes, békés falu. A rendôrség is jól végzi a dolgát.

Kerekes Ilona: – Hát itt, Miklóstelkén is járnak a terményre azok, akik nem dolgoznak. A felszegen leginkább romák laknak, ôk látják el magukat szüret idején. Nincs mit tennünk, általában tudjuk, ki a tettes, de egy-két tyúkért vagy szekér szénáért a rendôrség nem intézkedik. Ennél szomorúbb, hogy amit nem lopnak el a cigányok, azt tönkreteszik a vadak. A vaddisznó, de még a medve is gyakori vendég földjeinken, mi több, a házakig is elmennek.

Vívás

Rigó Róbert, a marosvásárhelyi CSU párbajtôrözôje megnyerte az Open Istambul vívóversenyt saját fegyvernemében. A török nagyvárosban szervezett versenynek lassan hagyományos résztvevôi lesznek a marosvásárhelyi vívók, hisz a tavaly is eleget tettek a házigazdák meghívásának, s jövôre is várják ôket (úgy hogy, mint az idén is, állják az ott-tartózkodás költségeit) a bolgár, örmény, iráni, görög, grúz és nyilván török versenyzôket felvonultató seregszemlén. Rigó csapattársának, Bögözi Bálintnak sincs miért szégyenkeznie, hisz a 39 fôs mezônyben a negyeddöntôkig jutott, a végén pedig a 7. helyen zárt.

A CSU párbajtôrözôi az országos egyéni és csapatbajnokság októberi döntôjére készülnek, elôbbiben ketten (Rigó Róbert és Cârneci Cristian) érdekeltek a 24 fôs döntôben, míg utóbbiban a CSU a legjobb négy között az érmekért küzd.

Tizenegy éves fiúkat keresnek kosárlabdázni

1995-ben született fiúk számára szervez válogatást a BC Mures keretében Steff Zakariás edzô. A korábbi korosztályos csapataival kiváló eredményeket elért szakember egy újabb évjárattal szeretne ismét az ifjúsági kosárlabda csúcsaira jutni, s olyan jövendô játékosokat nevelni, akik a legmagasabb szinten is megállják majd a helyüket. A válogatóra szombaton 13 órakor lehet jelentkezni az 18-as számú általános iskola (Pandúrok útja) sporttermében.

Labdarúgó 1. liga

A kijevi szenzáció után nehézségekbe ütközött a Steaua a belföldi bajnokságban, s csak a szerencse és Salomir játékvezetô "jóindulata" teszi, hogy nem szenvedett vereséget a Rapidtól. Razvan Lucescu vendégeknek számító legénysége szinte mindvégig vezetett, ám elkövette azt a hibát, hogy megpróbálta kivédni az elônyét, így hét perccel a vége elôtt a létszámhátrányban játszó Steaua (Nesut állították ki) számára Oprita egyenlített. A záró percekben a Rapid kétszer egymás után eltalálta a kapufát, de arra is panaszkodhat, hogy legalább egy tizenegyest elnézett a bíró, illetve, hogy Nesu mellett Lovint is nem állította ki. Az 1-1-es végeredmény a Dinamónak kedvez, amely négypontos elônyre tett ily módon szert. A másik vasárnap esti találkozón: National – Ceahlaul 2-0.

Kulturizmus

Egy hét leforgása alatt Kulcsár Béla, a Lacta- Hidrotehnica testépítô klub sportolója két országos bajnoki címmel gazdagodott. Miután a klasszikus kulturizmus országos bajnokságon, Konstancán, szeptember 10-én megnyerte a 170 cm-es kategória versenyét, az onesti- i kulturizmus és fitnesz-bajnokságon a 65 kg-os súlycsoportban hódította el az aranyérmet a rendkívül sûrû mezônyben. Radu Pantea tanítványa még nagyon fiatal és rengeteget fejlôdhet. Az edzô és a sportoló ezúton is megköszönik a Maros Megyei Prefektúra, a SCIL tejfeldolgozó vállalat, a Maros Vízügyek, az Elektromaros és a marosvásárhelyi Metro támogatását.

Atlétika

Helmut Digel, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) német alelnöke szerint a sportág versenyei akkor lesznek népszerûek, ha mindenki érti a lebonyolítási rendszert.

"A nagymamámnak is értenie kell az atlétikai versenyek lebonyolítását" – jelentette ki Digel. "A futball népszerûségével nem tudunk versenyezni, de ha nem akarjuk elveszíteni a nézôket, akkor világos versenyrendszert kell kidolgozni. A jelenlegi szisztéma nem jó, mert csak a szakértôk számára érthetô."

Digel szerint a világon legfeljebb tizenöt olyan város van, ahol jelenleg érdemes komoly atlétikai viadalt rendezni.

"Azon kell fáradoznunk, hogy minél több helyen megszeressék az emberek az atlétikát és két év múlva már legalább 30 olyan város legyen, ahol bármikor garantáltan telt ház elôtt lehet megrendezni egy versenyt."

Víkendtelepi City'us bajnokság, 3. forduló: Fradi – Aleea 0-0; Monaco – Torino 2-8; Tomy's – Arsenal 2-6; Craiova – Black and White 5-2; PSG – Lyon 2-1; Piramida – Lecce 3-0. A Como állt. Állás: 1. Torino. 2. Craiova. 3. Arsenal.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 3. forduló: Ajax Lornion – 007 2-1; Estudiantes – Liverpool 3-3; Poli – Carion 1-1; Nike – Electro 4-1; Bastia – Como TFK 0-2; Atlantic – Jett-Leo 5-2. A Torpi állt. Állás: 1. Como TFK 9 p. 2. Nike, Ajax Lornion 7-7 p.

Kövesdombi bajnokság, 6. forduló: Criova – Como 1-1; Villarreal – Arsenal 1-4; Ascoli – Dinamo 0-3; Speranta – Vicenza 0-3; Transilvania – Juventus 1-1; Valencia – C. Sharp 3-0. A Steaua állt. Állás: Valencia 18 p. 2. Como 16 p. 3. Craiova 13 p.

Tudor I bajnokság, 4. forduló: River Plate – Boca Juniors 3-3; Daneuro – Reggina 0-1; UTA – Pet Chicken 3-1; Villarreal – Rimotin 4-6; Sampdoria – Roma 3-2; Lazio – MBO 7-2. A Focus állt. Állás: 1. UTA 12 p. 2. Rimotin, Pet Chicken 9-9 p.

Tudor II bajnokság, 4. forduló: Viitorul – Barcelona 2-2; Vulturii – Parma 4-2; Deportivo – Otelul 1-4; Rapid – Milan 0-2; Bayer – Banat 8-2; Juventus – Thalia 3-1. Az Ajax állt. Állás: 1. Otelul 12 p. 2. Juventus, Milan 9-9 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 3. forduló: Ajax – Inter 3-0; Sampdoria – Steaua 0-1; Chelsea – Prescon 0-6; Villarreal – Lyon 0-1; Parma – Colo Colo Scorillo 3-4; Energomur – Bastia 0-3. A Fortuna állt. Állás: 1. Prescon 9 p. 2. Lyon 7 p. 3. Colo Colo Scorillo 6 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 15. forduló: Vamarom – Flamingo 1-2; Speranta – Dinamo 0-3; Foresta – Ajax 3-0; Juventus – Craiova 3-0. A Transaldea állt. Állás: 1. Juventus 37 p. 2. Transaldea 28 p. 3. Dinamo 26 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 9. forduló: Atletico – Fortuna 2-6; Parma – Villarreal 5-0; Juventus – Milan 3-6; Valencia – Fradi 3-1; Inter – Leader 3-0. A Barcelona állt. Állás: 1. Milan 22 p. 2. Inter 21 p. 3. Juventus 16 p.

Ioan Paus

Adrian Nastase a DNA-nál

Adrian Nastase volt miniszterelnök hétfôn megjelent a Korrupcióellenes Igazgatóságnál (DNA), amely több bûnügyi dossziéban is kivizsgálást indított a volt kormányfô ellen. Adrian Nastase elmondta, a korrupcióellenes ügyészektôl elvárja, hogy mutassák be a bûnügyi kivizsgálás iratcsomóját, például a Zambaccian-ház, az Eurografica által készített választási kampánytárgyak ügyében. Nastase aláhúzta, hogy a két ügyet júniusban összekapcsolták, de a volt kormányfô nem érti a kapcsolatot. Nastase kijelentette: ô harcos alkat és a továbbiakban is harcolni fog.

Teodor Atanasiut kihallgatták a katonai ügyészségen

Teodor Atanasiu honvédelmi miniszter hétfôn megjelent a Legfelsôbb Ügyészségen Adriana Saftoiu elnöki tanácsadó és Eugen Bejinariu SZDP-képviselô által benyújtott feljelentések miatt. Miután a katonai ügyészségen két órán át tanulmányozták dossziéját, Atanasiu elmondta, hogy nem helyezték vád alá és hogy látta a dossziéját, amely a szóban forgó két feljelentést és újságcikkeket tartalmaz. Atanasiu arra kérte a katonai ügyészeket, hogy minél rövidebb idôn belül véglegesítsék dossziéját, és reményét fejezte ki, hogy 45 nap elteltével újra elfoglalja a minisztériumi székét. Atanasiu hozzátette, hogy az NLP támogatásának örvend. A Teodor Atanasiu volt honvédelmi miniszterre vonatkozó iratcsomót a katonai ügyészségen jegyezték és Traian Basescu államfô engedélyezte a bûnügyi kivizsgálás elindítását, de azt az ügyészek még nem kezdeményezték.

Az igazságügyben dolgozók elfogadják a 15%-os béremelést

Az igazságügyben dolgozó segédszemélyzet, azok, akik nem tagjai a szakszervezetnek, elfogadják az igazságügyi miniszter által javasolt 15%-os béremelést, de a létezô pótlékok törlése nélkül. Ugyanakkor a tiltakozók hangsúlyozzák, hogy az igazságügyi miniszter által javasolt béremelés az alkalmazottak és a szakszervezetek számára "egyáltalán nem elégíti ki az igényeket az elôzetesen javasolt változatokhoz viszonyítva". A fôvárosi Fellebbviteli Bíróság bírósági fôjegyzôje, Stefania Teleman egy közleményben kifejti, hogy a segédszemélyzet kritikái többek között a következôk: megalapozatlan a különbség a felsôfokú és középfokú végzettséggel rendelkezô alkalmazottak bérei között olyan körülmények között, hogy a belsô rendszabályzat értelmében a hatáskörök azonosak; megalapozatlan a kezdôk alacsony bére, az utóbbiak hat hónapon át kénytelenek nagyon alacsony fizetésbôl megélni.

A levéltárosok politikamentességet akarnak

A Kulturális Minisztérium és a Bel- és Közigazgatási Minisztérium által kidolgozott, a levéltárak mûködését szabályozó törvénytervezet újabb vitát váltott ki a levéltárosok között egy hétfôi közvitán. A törvénytervezet a jelenlegi országos levéltárak törvényén módosítana, elôírva, hogy bárkinek hozzáférése legyen a levéltárakban található dokumentumokhoz. A tervezetet a Kulturális Minisztérium székházában vitatták meg a kulturális, a bel- és közigazgatási minisztériumok, az Országos Levéltár képviselôi, valamint szakemberek, történészek és akadémikusok. Dan Berindei akadémikus a tervezet politikától való mentesítését kérte, valamint azt, hogy a szöveg tartalmazzon egyértelmû elôírást az országos levéltári dokumentumok biztonságára és megôrzésére vonatkozóan. Adrian Iorgulescu kulturális miniszter kiemelte, hogy nem lesznek gondok a levéltárak megôrzésével, a prioritás az, hogy e dokumentumok a nyilvánosság rendelkezésére álljanak.

Erdélyben vesz birtokot a brit trónörökös

A walesi herceg, aki a még jórészt érintetlen ôsi erdélyi – fôleg szász – faluörökség fennmaradását segítô brit Mihai Eminescu Trust királyi fôpatrónusa, a The Sunday Times híradása szerint a Segesvár melletti, négyszáz lakosú Viscri (Szászfehéregyháza) településen akar megvenni egy romos parasztportát. A beszámoló szerint Károly "szinte középkori elszigeteltségben" élhet majd, ha felkeresi majdani földszintes erdélyi házát, amelyhez fakapukkal határolt, kövezett udvar, valamint csirke-, sertés- és kecskeólak tartoznak.

Simon Endre képei a budapesti Vármegye Galériában

Októberben tölti 70. életévét a Marosvásárhelyrôl 2003-ban Magyarországra áttelepült festômûvész, Simon Endre. Születésnapja alkalmából festményeibôl kiállítást rendez a budapesti Vármegye Galéria. A Szolnay-díjas festô újabb egyéni tárlata áttekintést nyújt a mûvész egész alkotói pályájáról. A kedden délután 5 órakor nyíló kiállításon Simon Endre alkotómûvészetérôl Banner Zoltán mûvészeti író és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költô beszél.

Boldoggá avatták Salkaházi Sárát

Vasárnap a budapesti Szent István-bazilika elôtt mintegy tízezren voltak jelen Salkaházi Sára boldoggá avatási szertartásán. Erdô Péter bíboros olvasta fel a szentmisén XVI. Benedek levelét, amelyben a pápa hozzájárul, hogy boldoggá avassák Salkaházi Sára szociális testvért, akit a II. világháború végén gyilkoltak meg a nyilasok, mert részt vett az üldözöttek mentésében. "Apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet (...) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (...) minden év május 11-én" – szól az egyházfô levele. A szentmisén megjelent Szili Katalin házelnök, a diplomáciai testület számos tagja, valamint a zsidó hitközségek több képviselôje.

Árvíz Velencében

Velencét elöntötte a víz a több napon át tartó esôzések nyomán: hétfôn hajnalban szirénák hangja ébresztette a turistákat és a városlakókat a veszélyre. A hét végén voltak napszakok, amikor a város kétharmadát elöntötte a víz. Egyes szakaszokon még a pallókból készült keskeny járdák is víz alá kerültek, és a lagúnák városának látnivalóihoz igyekvô turisták kénytelen voltak szöcske módjára ugrálni. A Szent Márk téren néhány óra leforgása alatt 140 milliméter csapadék hullott, amire hatvan éve nem volt példa. Velence polgármestere, Massimo Cacciari felszólította Romano Prodi kormányát, hogy vezessen be szükségállapotot a lagúnák városában. Elrendelte a szárazföldön mûködô községi iskolák bezárását is.

Megnyílt a müncheni Oktoberfest

Népviseletes felvonulással folytatódott vasárnap a Münchenben szombaton megnyílt 173. Oktoberfest, a világ legnagyobb népünnepélye, amelyre október 3-ig több mint 6 millió vendéget várnak. Az elsô hordót Christian Ude, a város polgármestere verte csapra és az elsô korsót Edmund Stoiber bajor miniszterelnöknek adta. A vasárnapi felvonuláson mintegy 8000 ember vonult fel népviseltes csoportokban, lövészegyletekben és zenekarokban díszes hintókkal. Az egyik hintó ezúttal felborult, ketten könnyebben megsérültek. Egy másik hintóban a menettel tartott Stoiber miniszterelnök és Ude polgármester is. München az Oktoberfestet I. Lajos királynak köszönheti: 1810. október 12-én, még trónörökösként vette feleségül Therese von Sachsen-Hildburghausen hercegnôt, s hogy demonstrálja a néphez való közelségét, a belvárosban népünnepélyt rendezett, amely október 17-én lóversennyel ért véget. A rét, ahol mindez zajlott, Thereseienwiese nevet kapta, s ma is így nevezik azt a helyet, ahol az Oktoberfestet tartják.

Befejezték a hídjavítást

Befejezôdött a marosvásárhelyi turbinaárok feletti Kossuth utcai híd hónapokon át tartó felújítása, így a hét végén megnyitották a hidat a forgalom elôtt, tudtuk meg a városháza illetékes osztályától. A héten várhatóan az 1918. December 1. utca most felújítás alatt álló szakaszának a nagyjavítását is befejezik. Ezt a munkálatot a fôútvonalnak a Jeddi út keresztezôdésétôl a város határáig terjedô szakasza javítása követi, ez idô alatt féloldali útlezárások lesznek a város egyik legforgalmasabb útvonalán.

Megjöttek a légszennyezésmérôk

Helyükre kerültek a Marosvásárhelyre szánt automata légszennyezésmérô berendezések, melyeket egy országos, a levegô szennyezettségének követését célzó kampány keretében kapott a megyei környezetvédelmi ügynökség. Mint megtudtuk, a berendezések már a vízügyi igazgatóság, illetve a sportrepülôtér melletti helyükön vannak ugyan, de a hozzájuk tartozó felszerelések egy része még nem érkezett meg, ezért még nem mûködnek. Októberre várható használatba helyezésük után az ezekkel mért adatok majd egy nyílt téri kivetítôn is olvashatók lesznek a központbeli II. járóbeteg-rendelô intézet mellett.

Sportteremmel nyitottak tanévet

Pénteken a tanévnyitón Ciprian Dobre prefektus jelenlétében átadták Fehéregyházán a helyi iskola mellett a kormány alapjaiból épült sporttermet, melyet tavaly októberben kezdtek építeni. A Szállítási, Építkezési és Idegenforgalmi Minisztérium programjában még hat hasonló sportterem áll építés alatt a megyében, a fehéregyházi az elsô, melyet idén befejeztek.

Jogi tanácsadás

Holnap 15 órától Dózsa György utca 9. szám alatti szerkesztôségünkben, a II. emeleti 76. számú irodában ingyenes jogi tanácsadás lesz elôfizetôinknek. Az elôfizetôket kérjük, hozzák magukkal elôfizetési szelvényüket és valamennyi iratot az üggyel kapcsolatban, amiben a jogász szakvéleményét kérik.

Gyorshajtókra vadásznak

A rendôrség tájékoztatása szerint a közlekedésrendészet radarral felszerelt járôrkocsijai ma 8-9 óra között Ákosfalván, 9-10 óra között Székelyvajában, Nagyernyében és Erdôszentgyörgyön, 10-11 óra között Gyulakután, Gernyeszegen és Hármasfaluban, 11-12 óra között Szovátán és Körtvélyfáján figyelik a forgalmat. 15-16 óra között Ákosfalván és Maroskeresztúron, 16- 17 óra között Marosugrán és Székelyvajában, 17-18 óra között Kenden és Szentpálon lesz radarozás. Marosvásárhelyen ma 9-10 óra között az 1989. December 22. utcában, 10-11 óra között a Jeddi úton, 11-12 óra között az 1918. December 1. utcában, 14-15 óra között a Dózsa György utcában, 15-16 óra között a Cutezantei utcában, 16-17 óra között a Pandúrok útján figyelik a forgalmat a radaros járôrautók.

In