LVIII. évfolyam 213. (16394.) sz.

2006. szeptember 13., szerda

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy Románia nem tett eleget az igazságszolgáltatás reformja terén, megtörténhet, hogy nem ismeri el a román bíróságok döntéseit, nyilatkozta a minap Leonard Orban, az integrációs minisztérium államtitkára. Egy ilyen döntés egyenértékû egy ágazati védzáradékkal, amelyet a csatlakozást követô három éven belül bármikor életbe lehet léptetni. Az államtitkár szerint Brüsszel valóban készül az igazságszolgáltatás monitorizálására. Az Európai Bizottságban a napokban olyan javaslat is elhangzott, hogy a csatlakozást követôen hat hónapon át megfigyelik az igazságszolgáltatást, majd 2009-ig bármikor hasonló intézkedést hozhatnak. Ami egyebek mellett azt jelentené, hogy mindazokat a hazai bírósági ítéleteket, amelyekben EU-állampolgárok vagy cégek a felek, mielôtt hatályba lépnének, az uniós tagországokban újratárgyalják.

A téma azért lett "téma", mert az országos feddhetetlenségi törvény kormány által elfogadott változatára, többek között az RMDSZ sem mondott igent a parlamentben. A politikusok egy része és a központi sajtó – miután az EB igazságügyekért felelôs alelnöke és a bôvítési biztos levelet írt Markó Bélának, aggodalmának adva hangot a szóló törvény sorsát illetôen – az RMDSZ elnökét, illetve a konzervatívokat teszi felelôssé egy, a fentebb említett esetleges EU intézkedés miatt.

A miniszterelnök aggódik a törvény sorsa miatt, s fôleg amiatt, hogy "nem tartjuk be az ígéreteinket" még a pár napon belül esedékes országjelentés elôtt sem. Ellenlábas "szövetségese", a demokrata Emil Boc ugyanazért bírálja az RMDSZ-t és a konzervatívokat, amit ô maga is elkövetett korábban éppen a Pandóra szelencéjét jelentô kisebbségi törvény kapcsán. Vagyis azt mondja, hogy ha "felvállaltuk, hogy a kormány által elfogadott változatot támogatjuk a parlamentben, akkor betartjuk a szavunkat". Ezzel szemben, mindenki emlékszik, hogy a kisebbségi törvény kapcsán már nem volt ennyire szavatartó. A liberálisok szóvivôje "nagyjából" egyetért a két európai hivatalosság álláspontjával, viszont arra kéri ugyanakkor, hogy "legyenek óvatosabbak a nyilatkozatokkal", mert az amúgy is hadilábon álló koalíció számára ilyen kényes pillanatban nem szabad "irritálni a koalíciós partnereket".

A történet mindegyik "szereplôjének" megvannak az indokai, nyilatkoznak is az ügyben. Ha külön- külön hallgatja valaki, mindenkinek igaza lehet. A legnagyobb igazság azonban az, hogy Feddhetetlenségi Ügynökséggel vagy anélkül, a román igazságszolgáltatás távol áll attól, hogy azt mondhatná, véghez vitte a reformokat. A bíróságokon tolongó tömeg, az akár éveken át húzódó ügyek, a bírák elfogultságára vagy az igazságtalan "igazságos" ítéletekre panaszkodók szinte naponta a szerkesztôségbe is érkezô áradata mutatja a valós helyzetet. Bûnbaknak azonban éppen kapóra jöhet az RMDSZ.

"A korrupcióellenes harc hatékonyságának növelése nem egyetlen miniszter kötelessége, ezt a feladatot a koalícióban részt vevô valamennyi párt felvállalta" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén, utalva válaszlevelére, amelyet Franco Frattini, illetve Olli Rehn európai bizottsági képviselôknek írt. Elmondta, az RMDSZ már megalakulása óta a teljes átláthatóság híve volt, így természetes, hogy meg kell szavazni a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozására vonatkozó törvényt, függetlenül más törvények megszavazásától. Az ügynökséget sürgôsen létre kellene hozni, ugyanis jelenleg Romániában nincs olyan intézmény, amely kapcsolatot teremthet a törvényhozás és a tisztségviselôk között. "Mindannyiunk érdeke, hogy olyan intézményt hozzunk létre, amely más intézményekkel hatékonyan képes együttmûködni" – mondta az elnök. Újságírói kérdésre, miszerint az ügynökség létrehozására vonatkozó tervezet megszavazását a szövetség függôvé teszi-e a kisebbségek jogállásáról szóló tervezet megszavazásától, a miniszterelnök-helyettes kijelentette: "Egy pillanatig sem kötöttük össze a két törvényt, ellenben elfogadhatatlannak tartom azt a tényt, hogy az igazságügyi miniszter asszony Brüsszelen keresz-tül akadályozzon meg bennünket abban, hogy módosító indítványokat nyújtsunk be a tervezethez." Ettôl függetlenül a szövetség kész elfogadni a kormány által megszavazott változatot is, ám igyekszik jobbá tenni annak szövegét, szavazatát pedig nem teszi függôvé a módosítások elfogadásától.

Markó Béla szerint a kisebbségi törvénytervezet rendkívül kényes és fontos kérdéseket érint, mind politikai, mind pedig társadalmi, közösségi szempontból. Hangsúlyozta: a törvény elfogadásával késésben van az ország, a törvény elfogadásának folyamatát azonban tovább kell vinni. Továbbá elmondta: az etnikumközi kapcsolatokban beindult folyamatok a térségben visszafordíthatóak, még ha a problémák ideiglenesen megoldottnak tûnhetnek. Példaként a szlovákiai incidenseket hozta fel, emiatt is fontos és sürgôs a törvény elfogadása Romániában.

Az európai parlamenti választások kérdésében Markó Béla szorgalmazta az erre vonatkozó törvény mihamarabbi elfogadását, akárcsak a választások jövô év elején, februárban történô megszervezését. Ennek alátámasztására három érvet sorolt fel. Az elsô: a választási kampány jótékony hatással lehet a politikai életre, a jelölteknek ugyanis lehetôségük nyílna arra, hogy kifejtsék az unióval kapcsolatos álláspontjukat, ugyanakkor a választókat is alaposabban lehetne a csatlakozással kapcsolatban tájékoztatni. A második: Románia európai parlamenti képviseletének a kérdése is gyorsan megoldódna, hiszen nem tanácsos, ha a csatlakozás után huzamosabb ideig csak megfigyelôk képviselik az országot. A harmadik: a választások felpezsdítenék a romániai parlamenti tevékenységet is, hiszen – mint az elnök emlékeztetett – a hiányzások miatt a törvényhozó testület gyakran határozatképtelen, jelenleg ugyanis romániai parlamenti tagok vannak jelen megfigyelôi státusban Brüsszelben – szám szerint harmincöten, közülük 17 ellenzéki, és 18 a koalícióban részt vevô pártok részérôl.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt a pénteken Budapesten megtartott Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fórumán történtekrôl is, kiemelve, hogy a két ország törvényhozói ezentúl szorosabb kapcsolatot tartanak fenn az uniós tapasztalatok átadása céljából.

A közösségi rendôrség napján tegnap 10 óra tájban már állt a rendôrség sátra a fôtéri virágóra mellett. A rendôrök szóba álltak azokkal, akik kíváncsiak voltak a közösségi rendôrség tevékenységére, hatáskörére. Hasonló beszélgetésekre Marosludason, Szászrégenben, Segesváron és Dicsôszentmártonban is sor került. Ma a drogmegelôzés napját tartják a fôtéren.

1.698.836 lejt fordíthatnak kabinetek, laboratóriumok, könyvtárak, sportfelszerelések beszerzésére a tanintézmények, 7.100.000 lejbôl vásárolhat könyveket a Pedagógusok Háza és 200.000 lejbôl vesznek bútorzatot elsôsorban az óvodák és a középiskolák számára az idei év során. Ilyen nagy mennyiségû pénz hasonló célokra régóta nem áramlott az oktatásügybe – tájékoztatott Dónáth Adél, a Megyei Tanfelügyelôség fôkönyvelôje.

A megyében mûködô 47 pszichopedagógiai laboratórium 752.000 lejt költhet bútorzat, számítógép, játékszerek, tesztek és egyéb szükséges kellékek megvásárlására, a 12 logopédiai laboratórium pedig 108.000-t hasonló célokra.

A középiskolákban, szakközépiskolákban mûködô 37 fizika-, kémia- és biológialaboratórium egyenként 25.500 új lejre vásárolhat felszerelést. Az általános iskolákban levô hasonló laborokkal együtt összesen 3.105.330 új lejt fordíthatnak felszerelések, vegyszerek és egyéb szükséges didaktikai eszközök beszerzésére.

Az iskolai könyvtárak bôvítésére is alkalom nyílik ebben az évben, a 247 egység 97.843 gyerek számára kellene biztosítsa az olvasnivalót. A pénzt a tanulók száma is befolyásolja, minden diákra 7 új lej jut, ezen az összegen kívül a könyvtárak 975.252 új lejbôl vásárolhatnak könyveket.

A megye két sportklubja 426.000 új lejbôl bôvítheti a felszerelését, a sportszakos középiskolák 426.000 új lejre, a sporttagozatos középiskolák 106.500-ra vásárolhatnak a sporttevékenységek megtartásához szükséges eszközöket, ami összesen 958.500 lejt jelent.

A segesvári fiú kézilabdakiválósági központ 53.250 lejbôl bôvítheti a felszerelését, a marosvásárhelyi Iskolás Sportklub 53.250, a sportlíceum 31.950, a segesvári sportklub 14.200 új lejt költhet erre a célra a belföldön elért eredményeiért, az Iskolás Sportklub a nemzetközi sikerekért 42.600 új lejt kap. Sportfelszerelést vásárolhat 482.800 lejre a megye 136, önállóságát megôrzô általános iskolája, a 36 középiskola pedig 255.600 új lejre (összesen 1.698.836 lej).

A szemléltetô eszközök, didaktikai anyagok beszerzése érdekében a tanfelügyelôség hét céget kért meg, hogy termékeit kiállítsa, s a tanintézmények ebbôl a kínálatból választhatnak. A pénzt a kis iskolák esetében abba az egységbe utalják, ahova korábban pénzügyi szempontból tartoztak. A könyvtárak bôvítése esetén a gyerekszám szerint leosztott pénzt annak függvényében költhetik el, hogy milyen tagozatra járnak a tanulók, tehát a korábbi gyakorlattal ellentétben magyar és német könyveket is lehet vásárolni.

Szintén kormánypénzekbôl 12.081.836 lejt fordíthatnak az iskolák a vízvezetéssel, belsô illemhelyek kiépítésével kapcsolatos beruházásokra – tájékoztatott a tanfelügyelôség fôkönyvelôje.

A város mezôségi határán, a Szabadi úton nyitotta meg tegnap a Román Fejlesztési Bank (BRD) legújabb vásárhelyi kirendeltségét dr. Grosu Corneliu, a pénzintézet helyi vezérigazgatója Burkhardt Árpád alprefektus és számos meghívott jelenlétében. Az ünnepségen, melyen részt vett a gyakorlatban már mintegy hete mûködô kirendeltség elsô tíz ügyfele is, elhangzott, hogy a tervek szerint az év végéig a bank helyi kirendeltsége, melynek hatáskörébe Maros mellett Hargita megye is tartozik, az év végéig 32-re növeli fiókjai számát, az év eleji 13-ról.

Az Egyesülés lakónegyed mellett a megyeszékhely szomszédságában fekvô Szentanna és Bárdos községek lakosságát is igyekeztek világszínvonalú banki szolgáltatásaikkal megcélozni az új fiókegység létrehozásával, hangsúlyozta a pénzintézet vezetôje, kifejtve hogy a tulajdonosváltás óta a francia Group Societe Generale csoportba tartozó BRD elsô számú feladatának tekinti a fiókhálózata bôvítését, így igyekezvén növelni piaci jelenlétét. Dr. Grosu Corneliu szerint a BRD terjeszkedése során nagy hangsúlyt fektet a vidék lefedésére, abból a meggondolásból, hogy a fôleg az európai integráció után igényelhetô pénzalapok kezelésében szolgáltatásaival támogassa a gazdatársadalmat. Ehhez kapcsolódóan Burkhardt Árpád a megyei hatóságok nevében tolmácsolt üdvözlete után elmondta, a pénzintézet vezetôségével folytatott megbeszélések nyomán elvi döntés született arról, hogy a bank hamarosan Nyárádszeredában is fiókot nyit.

A tegnap nyitott fiókegység BRD Express típusú pénzintézet, elsôsorban a magánszemélyek kiszolgálására létesült, a bank teljes szolgáltatási csomagja igénybe vehetô benne, számlanyitástól pénzátutaláson át a különbözô hitelekig. Mint elhangzott, az új egység személyzete tapasztalt, a pénzintézet legjobb szakembereibôl válogatták ki az ügyfeleket itt fogadó banktisztviselôket.

Kedd délre gyûlésre hívták össze a megye tanintézményeinek igazgatóit, akik közül egyesek viharos megbeszélést ígértek, amelyen az iskolák állapotával, önállóságuk elvesztésével kapcsolatos gondjaikat kibeszélhetik. Ugyanakkor nem kis várakozás elôzte meg az újonnan kinevezett fôtanfelügyelô bemutatkozását is. A várakozás ellenére azonban egészen másképp alakult az ülés menete.

A fôvárosi elôadók ugyanis, akik az iskolai teljesítmény felmérésérôl, a minôségi oktatásról ígértek elôadást, másfél órát késtek, ami nem éppen minôségi teljesítmény azok részérôl, akik másoknak adnak tanácsot. Kétségtelen, hogy hosszú az út a fôvárostól Marosvásárhelyig, hogy tele van akadályokkal, ennek ellenére a több mint négyszáz iskolaigazgató, akik az esetenként nem könnyû utazási feltételek ellenére a megye legtávolabbi sarkából is pontosan megérkezett, joggal teheti fel a kérdést, hogy kik akarnak nekik tanácsot adni? Ezenkívül a késve érkezô elôadók a frissen kinevezett fôtanfelügyelô bemutatkozását is kedvezôtlenül befolyásolták, s a hosszú szünet alatt a résztvevôknek is elment a kedvük a vitatkozástól.

Egyébként az ülés bevezetôjében a jelenlevôk megtudhatták, hogy azoknak, akik az önállóságukat elvesztett tanintézetek élén állnak, annak ellenére, hogy versenyvizsgát tettek, felbontják a munkaszerzôdését. Jó hírként hangzott el viszont, hogy a pedagógusok megyei szinten megkapják az elmaradt járandóságaikat.

Jegyzet

Új allergiás megbetegedés ütötte fel a fejét jó ideje mifelénk. Személyszállításban dolgozó gépkocsivezetôket sújt leginkább, és akkor tör ki, amikor a nevezett szakik jármûvére idôs emberek ülnek fel. Egyre több az olyan panasz, hogy a közszállításban dolgozó volánmûvészek türelmetlenül, tiszteletlenül bánnak az idôs utasokkal, sôt, nemegyszer durván megsértik az élemedett korú ügyfelet.

A napokban egy olvasónk számolt be arról, hogy egy ilyen allergiában szenvedô sofôr láthatóan beteg, idôs utasát kérdôre vonta, talán ne vigye-e egyenesen a hullaházba? Természetesen az ügyfél nem kért e keresetlen szolgáltatásból, az utastársak fegyelmezô megjegyzései is borsóként peregtek le az "udvarias" jármûvezetôrôl.

Ilyen esetben az az eljárás, hogy az ügyfél, miután megemésztette a mérgét, írásban panaszt tehet a szolgáltató cégnél. Ha a panaszát megalapozottnak találják, fegyelmi úton az adott volánforgatót ki lehet iktatni a személyszállítás körforgásából.

Viszont, mivel az esetek számából következtethetôen ez az allergia kezdi kimeríteni a járvány fogalmát, talán más gyógymódot is lehetne rá keresni. Civilizáltabb országokban a gépkocsivezetô nincs közvetlen kapcsolatban az utasával. Ez az autóbuszokon nálunk is így van, sôt, régebb is így volt. A kisbuszokon is kellene erre megoldást találni.

A probléma megoldásában onnan kellene kiindulni, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elô. A sérelmek nyomán történô utólagos fegyelmezés már csak látszatmegoldás, hiszen az utas bántalmát ezzel már nehéz orvosolni. Arról már nem is szólva, hogy a jéghegyeffektusból kiindulva valószínûleg sokkal több ilyen eset történik, mint ahány a szélesebb nyilvánosság elé kerül.

Pozitív, mindenképpen megfontolásra érdemes fejlemény, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)Tanácsának hétvégi ülése együttmûködési megállapodást javasolt a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) – nyilatkozta az MTI-nek Ágoston András, a VMDP elnöke, hozzátéve, hogy az indítvány sorsáról a párt intézô bizottsága dönt a hét közepén tartandó ülésén.

A VMSZ tervezete szerint a délvidéki magyarság megmaradása és fejlôdése szempontjából elengedhetetlen az alapvetô nemzeti érdekek közös meghatározása és támogatása. Az együtt képviselendô célok között szerepel többek között az, hogy a rá vonatkozó törvény részletesen szabályozza és bôvítse a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hatásköreit, és biztosítsa a mûködéséhez szükséges kiszámítható költségvetési forrásokat. Meg kell teremteni a törvényes feltételeket ahhoz, hogy a jövôben az MNT-t szabad, közvetlen, többpárti választásokon hozzák létre a vajdasági magyarok többségét felölelô választói névjegyzékben szereplôk – áll a tervezetben, amely a továbbiakban kitér arra is, hogy az aláíró felek támogatják a kisebbségi autonómia minden formáját.

A VMSZ által felkínált megál- lapodástervezet síkraszáll a részarányos parlamenti képviselet mellett, "akár a választási küszöb eltörlése, akár elôre garantált számú mandátum biztosítása révén", és szorgalmazza, hogy a vajdasági magyarok áttelepülés nélkül megszerezhessék a magyar állampolgárságot. Közös fellépést irányoz elô egy olyan gazdasági támogató rendszer létrehozásáért, "amely az anyaország segítségével biztosíthatja az itt élô magyarság gazdasági térnyerését, erôsödését".

A VMDP több korábbi követelését magába olvasztó javaslat közvetlen elôzménye, hogy egy héttel korábban Ágoston András felajánlotta Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének a pártja által régóta szorgalmazott viselkedési kódex elfogadását, amennyiben a VMSZ támogatja a magyar perszonális autonómia és a vajdasági magyarság részarányos parlamenti képviselete ügyét.

Ha a VMDP elfogadja a VMSZ által fölkínált megállapodástervezetet, lehetôség nyílik a nagy valószínûséggel jövôre esedékes szerbiai választásokon való közös fellépésre. Ágoston András az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy bizonyos kérdésekben minden vajdasági magyar pártnak együtt kell mûködnie, és pártja mindig is a közös választási fellépést szorgalmazta.

Robert Fico kijelentette: kormánya a jövôben is következetesen fellép a szélsôséges jelenségek ellen, de azok ellen is, akik koholmányokkal ártanak Szlovákia kormányának. "Aki ütni akar, az botot is talál" – hivatkozott egy szlovák közmondásra a kormányfô, hangsúlyozva: a magyarverésként elôadott nyitrai eset "nemhogy nem történt meg, hanem még meg is hamisították" a meg nem történteket.

A miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya a továbbiakban is Magyarország és Szlovákia jó viszonyának elmélyítésében érdekelt, s mivel részt vesz a V4-es országok kormányfôinek rövidesen esedékes visegrádi csúcstalálkozóján, elvárja, hogy ott azok, akik "eddig á-t mondtak, majd b-t is mondjanak."

Robert Kalinák belügyminiszter részletekbe menôen ismertette a rendôrségi nyomozás folyamán megállapított tényeket, amelyek között döntô bizonyítékként szerepel, hogy a diáklány mobiltelefonja az állítólagos támadás napján sem kimenô, sem fogadott hívást nem jelzett, s ezt a mobilszolgáltató is kétségeket kizáróan megerôsítette. DNS- mintákkal bizonyított, hogy az állítólagos sértett az állítólagos támadás napján elrabolt, majd ismeretlen által visszaküldött okmányait és értéktárgyait saját maga postázta a saját címére, ráadásul igen suta módon, a szülôfalujával szomszédos Pozsonyeperjesrôl (Jahodná).

A diáklány eredeti panasza szerint két ismeretlen tettes azért támadta meg, mert a mobiltelefonján magyarul beszélt. Az esetet követô nemzetiségellenes indíttatású szlovákiai és magyarországi incidensekkel a sajtó azóta is kiemelten foglalkozik, a történések pedig feszültséget keltettek a magyar–szlovák viszonyban és Szlovákia nemzetközi elmarasztalását vonták maguk után.

Ezek után a szlovák kormány "aktív ellenségeinek mérlegelniük kell, hogyan tovább" – fogalmazott Fico, aki elszomorítónak nevezte, hogy kormánya magyarázkodásokra kell pazarolja erejét azért, mert egy diáklánynak vizsgadrukkja volt.

Kalinák nem tudta megmondani, vajon a diáklány ellen indul-e eljárás, viszont megerôsítette, hogy a besztercebányai (Banská Bystrica) stadion lelátóján kivont "Halál a magyarokra" feliratú transzparens – ôrizetben levô – gazdái a rendelkezésre állóbizonyítékok és egyikük beis- merô vallomása alapján bírósági ítélettel lesznek kénytelenek szembenézni.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nem áll szándékában kétségbe vonni a nyitrai magyar diáklány esetével kapcsolatos nyomozati megállapításokat, de Bugár Béla pártelnök szerint az ügyben még maradtak megválaszolatlan kérdések.

Miután kedden Pozsonyban Robert Fico miniszterelnök és belügyminisztere, Robert Kalinák rendkívüli sajtótájékoztatón erôsítették meg, hogy a nyitrai magyar diáklány csak kitalálta és színlelte megveretését, a rendôrség megszüntette az ismeretlen tettes ellen indult bûnvádi eljárást, mert nem is jutott arra a megállapításra, hogy magyarellenes indítékból elkövetett szélsôséges bûncselekmény történt volna. A Kalinák felsorakoztatta érvek között az elsô, hogy a lány mobiltelefonja a kritikus napon sem fogadott, sem kimenô hívást nem jelzett, jóllehet, azt ô vallotta: a két ismeretlen bôrfejû azért verte meg, mert az anyanyelvén telefonált. A belügyminiszter további perdöntô bizonyítéknak nevezte a lány állításait cáfoló DNS-vizsgálati eredményeket, grafológiai és orvosszakértôi megállapításokat.

A belügyminiszter bejelentését követô sajtótájékoztatóján Bugár több fenntartását is kifejtve felvetette: a rendôrség két elkövetô fantomképét készítette el. "Próbáljanak Önök egy nem létezô elkövetôrôl leírást adni" – mondta az újságíróknak Bugár, aki nem talál megnyugtató magyarázatot arra, vajon minek alapján készített a rendôrség fantomképeket, miért nem rekonstruálták a helyszínen is a diáklány bevonásával a történteket, és az igazságügyi orvosszakértô miért csak tíz nap múltán vizsgálta meg a lányt, amikor tudvalevô, hogy a véraláfutá-sok hét-nyolc nap múltán eltûnnek az emberi test felületérôl.

Az MKP elnöke a sajtótájékoztatón a lány édesanyjára hivatkozva megerôsítette: lánya kész alávetni magát a hazugságvizsgáló berendezés próbájának. Szavai szerint a diáklány édesanyja az elmúlt hét végén arról tájékoztatta az MKP-t, hogy nyomást próbálnak gyakorolni a lányára annak érdekében, hogy beismerje: színlelte csupán az ellene elkövetett támadást.

Az MKP a jövôben is minden faj- és nemzetiségellenes indítékból elkövetett bûncselekményt elítélendônek tekint – jelezte a pártelnök.

Nem sokkal Bugár sajtótájékoztatóját követôen Martin Korch, a szlovák rendôrség szóvivôje a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy az ismeretlen elkövetô ellen indított bûnvádi eljárást megszüntették, a rendôrség folytatja a nyomozást. Közölte, az ügyben további lépéseket tesznek, s ha a diáklány hazugságvizsgálatnak akarja alávetni magát, akkor ôk azt elvégzik. Hozzátette azonban: a hazugságvizsgálat eredményét a bíróság nem fogadja el bizonyítékként.

A mérgelôdés, az agresszivitás felgyorsítja a szervezet öregedését, s különösen kártékonyan hat a tüdôre – állítják amerikai kutatók.

A stresszt, az agresszivitást már korábban is kapcsolatba hozták a szív- és érrendszeri betegségekkel, az asztmával és egyéb kórokkal. A Harvard Közegészségügyi Intézetének (Harvard School of Public Health) kutatói dr. Rosalind Wright professzorral az élen most a mérgelôdésnek a tüdôre gyakorolt hatását vizsgálták, s megállapításaikat a Thorax (Mellkas) címû szaklapban publikálták. A nyolcéves kutatás során hatszázhetven 45 és 86 év közötti férfi egészségi és pszichés állapotát vizsgálták évente.

A kutatók pontrendszer segítségével értékelték a düh mértékét, vagyis azt vizsgálták, hogy hogyan viselkednek a kísérlet résztvevôi különbözô élethelyzetekben, miként reagálnak a váratlan eseményekre, s hogy mennyire ellenségesek a számukra idegen emberekkel. A nyolcéves vizsgálat során három alkalommal mérték a résztvevôk légzésfunkcióját. Az már a kutatás elején kiderült, hogy az ingerlékenyebb férfiaknak rosszabb állapotban van a tüdeje, mint a nyugodtabb vérmérsékletû társaiké, s ez a megállapítás akkor is igaz volt, ha tekintetbe vették a dohányzás tüdôkárosító hatását. A további vizsgálatok során pedig egyértelmûen bebizonyosodott, hogy a dühös férfiak légzésfunkciói gyorsabb ütemben romlottak, s tüdôkapacitásuk egyre gyengébb lett.

Dr. Wright és csapata úgy véli, hogy a negatív érzelmek gyengítik az immunrendszert, s krónikus gyulladásos folyamatokat indíthatnak be.

Arra nem terjedt ki a vizsgálat, hogy mennyire igazak ezek a megállapítások a szebbik nem képviselôi esetében.

Több ezer román kiskorú tartózkodik külföldön, csak az olasz szociális védelmi hálóban jegyeznek közel 1.500-at, annak ellenére, hogy a hazatelepítésre vonatkozó egyezmény aláírásához szükséges eljárásokat már 2004-ben elkezdték az olasz állammal.

Az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság államtitkára, Bogdan Panait a Mediafaxnak elmondta, hogy általában azon országokban van a legtöbb kiskorú, ahová a románok kimennek dolgozni: Olaszország, Spanyolország, de Franciaország is.

Panait szerint Olaszország vezet ezen listán, de nagy- britanniai vagy észak-írországi eseteket is jeleztek. Kíséret nélküli gyerekek vannak Magyarország területén is, tette hozzá az államtitkár. Panait elmagyarázta, hogy Olaszországban a hasonló helyzetben lévô gyerekek száma megközelíti az 1.500-at, az utóbbiak a szociális szolgálatok nyilvántartásában vannak. A nagy szám arra késztette a bukaresti hatóságokat, hogy kérjék az olasz hatóságoktól egy egyezmény aláírását a kiskorúak hazatelepítésére.

Az eljárásokat 2004-ben kezdték el, mondta Panait, több próbálkozás is volt, különbözô tárgyalások az olasz hatóságokkal, és jelen pillanatban az egyezmény utolsó variánsát javasolta a román fél. Ezen változatot június 14-én továbbították Olaszországba és most várják az olasz féltôl, hogy közölje, mikor ülnek le tárgyalni errôl.

A fôvárosi hatóságok nem adnak magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért késlekedik az egyezmény aláírása, az államtitkár nem óhajtotta kommentálni annak lehetôségét, hogy egyes gyerekeket örökbe fogadtak Olaszországban egy 1995-ben aláírt kétoldalú egyezmény értelmében, miszerint egy Olaszországban talált román kiskorút örökbe adhatnak, ha hat hónapon át családja nem keresi.

Ennek ellenére elismerte, hogy van tudomása hasonló helyzetrôl.

Olaszország bukaresti nagykövetsége a Mediafaxnak továbbított közleményben kifejti, hogy az 1995-ben aláírt kétoldalú egyezményt 2005-ben hatálytalanították miután 2004-ben Romániában megjelent a 273-as számú törvény az örökbefogadásokra vonatkozóan. A nagykövetség a közleményben aláhúzza, hogy volt pár jogilag ellenôrzött eset, amikor román gyerekeket, elsôsorban roma nemzetiségûeket, olaszországi családoknak adtak át a kiskorú érdekében.

Janez Potocnik, a kutatásért és tudományért felelôs európai biztos kedden Bukarestben kijelentette, hogy a kutatás terén Románia számára nem léteznek zászlócskák, és rámutatott, hogy az EU-csatlakozás növelni fogja az ország lehetôségeit külföldi befektetésekre.

"Románia régóta részt vesz keretprogramokban, de ezen folyamatot kell kövesse minden olyan ország amely csatlakozni szeretne az EU-hoz. A kutatásban nagyon fontos, hogy idôben elkezdd" – mondta kedden egy sajtótájékoztatón Janez Potocnic, aki kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe.

Potocnic monitorizálja az integrálás érdekében Románia által elért eredményeket az Európai Kutatási Térségben.

"Nem létezik sem sárga vagy piros zászlócska Románia számára a kutatás terén" – hangsúlyozta Potocnic.

Ugyanakkor aláhúzta, hogy vannak olyan területek amelyeken Románia jobb eredményeket ért el, mint például az információtechnológia, de vannak olyan területek, mint például az egészségügy, ahol léteznek még gondok.

"Az egészségügy számunkra prioritás és a soron következô keretprogramban is az lesz, és az egészségügy területén sok behozni valójuk van" – nyilatkozta az európai hivatalosság.

A keretprogram ugyanakkor ösztönözni óhajtja a cégeket és civil szervezeteket, hogy fektessenek be a kutatásba.

Potocnic ugyanakkor arról biztosított, hogy Románia jó úton halad és ha "nagyobb hibát nem követnek el, akkor nem vallhatnak kudarcot".

Újságíró-szakszervezet alakult

Tegnap a Fratia szakszervezeti szövetség székházában, sajtótájékoztatón jelentették be a Media Sind szakszervezeti szövetség megyei szervezetének megalakulását. Az új érdekvédelmi szervezetet annak ellenére mutatták be a Media Sind megyei fiókegységeként, hogy elhangzott, az országos szervezetnek a héten a tengerparti Jupiter üdülôben tartandó országos konferenciáján csatlakozik a megyei szervezet az országoshoz. A helyi média-szakszervezet egyelôre a tagtoborzás szakaszában tart, érdembeli érdekvédelmi terveket egyelôre nem ismertettek.

A helyi Media Sind kezdeményezéseként mutatták be az Adrian Giurgea alelnök magánindítványaként született, a helyi sajtóban levô egykori és mai titkosszolgálati ügynökök, besúgók leleplezésére irányuló akciót. A bukaresti Civic Media civil szervezetnek a sajtó átvilágítását célzó kezdeményezéséhez csatlakozva Giurgea indítványozta, hogy a megyei sajtóban dolgozó újságírók és mûszaki alkalmazottak egyaránt töltsenek ki saját felelôsségükre aláírt nyilatkozatot, miszerint nem mûködtek együtt a volt rendszer politikai rendôrségével és nem dolgoznak titkos ügynökként jelenleg sem hazai vagy külföldi titkosszolgálatoknak. A felhívást valamennyi megyénkbeli szerkesztôséghez, illetve a központi sajtóhoz tartozó fiókszerkesztôségekhez, tudósítókhoz eljuttatják Giurgea szerint, majd szeptember végéig várják az érintettek nyilatkozatait a szakszervezet titkárságán. A helyi Media Sind alelnöke kifejtette, a nyilatkozatoktól függetlenül a helyi médiában dolgozók jegyzékét elküldik a volt szeku irattárát átvilágító országos tanácshoz (CNSAS), kérve a rajta szereplôk átvilágítását, illetve a parlament titkosszolgálatokat felügyelô szakbizottságához, hogy leplezzék le a jelenlegi titkosszolgálatokkal együttmûködôket. A kezdeményezô szerint az átvilágítás eredményét nyilvánosságra hozzák.

Idén legalább négy ellenôrzést tartanak a Marosvásárhelyi Táblabíróságon és a hozzá tartozó bíróságokon, ez azonban az intézmény elnöke, Floarea Grosu szerint nem "szokatlan". Tegnap az elnök asszony sajtótájékoztatón ismertette az eddigi ellenôrzések eredményeit, ugyanakkor kijelentette: mint bíró, "nem fogadja" a tárgyalóteremben az újonnan létesült, "párhuzamos" Ügyvédi Kamarába iratkozott ügyvédeket.

A Legfelsôbb Bírói Tanács bírósági ellenôrzô testülete elsô ízben március 10 – április 3. között tartózkodott a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, ahol elsôsorban az ügyiratok véletlenszerû elosztásának tiszteletben tartását ellenôrizték, illetve a bírói tanácsok összetételének meghatározását. Jó néhány esetben elôfordult, hogy módosítani kellett a bírói tanács összetételét, hiszen több száz dosszié azonos idôszakban való beiktatásakor úgy kellett összeállítani a bírói tanácsokat, hogy minden ügy megfelelôen tárgyalható legyen – jelentette ki Floarea Grosu. Az ellenôrzô testület azt is vizsgálta, hogy indokolatlanul késik-e az ügyek megoldása. Egyetlen ilyen esetet róttak fel a Táblabíróságnak, egy 2002-es földterület-visszaszolgáltatással kapcsolatos bírósági ügy felfüggeszté-sének indokait nyilvánították megalapozatlannak. Más esetekben a
"késés" bizonyos hatóságoknak, intézményeknek tudható be, esetenként a tanúk nem jelentek meg. Az ellenôrzés ugyanakkor nem vont maga után büntetéseket. Júliusban az Európai Bizottság egyik igazgatója a bíróságok által használt számítógépek használatát ellenôrizte, a Táblabíróság pedig bizonyára jó pontot szerzett azzal, hogy már alkalmazza azt az új számítógépes programot, amelyet csupán január 1-jétôl lenne köteles használni. Szeptemberben újabb érdemi ellenôrzés várható a Táblabíróságon, ezúttal a bíróságok elnökeinek, alelnökeinek tevékenységét ellenôrzik, a peres ügyek megoldásának módját valamint a bírák tevékenységét értékelik. A tevékenységi értékelôre háromévente kerül sor, és fô kritériumai az iktatott dossziék száma, illetve az ítéletkihirdetések száma. Néhány statisztikai adat: 2006-ban 3508 dossziét iktattak, augusztus 31- én 1225 ügy megoldása még folyamatban volt.

A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva Floarea Grosu elmondta, hogy egyedi és különös esetnek tartja, hogy három egymást követô napon belül egy törvény azonos szövegrészét 3 alkalommal módosították, "csodálkozást és vitát" váltott ki az a törvénymódosítás is, mely szerint a bírák hatáskörébe utalják a börtönbeli elítéltek helyzetének nyomonkövetését, az esetleges panaszok megoldását, a feltételes szabadlábra való helyezéssel kapcsolatos döntéseket, hiszen a bírák amúgy is túlterheltek és kevesen vannak. Ez az új feladat 1 évre szól és ez alatt az idô alatt a bírót mentesítenék egyéb kötelezettségei alól, "letiltva" ôket bíráskodási tevékenységükrôl, ez pedig a többi bíró munkáját nehezíti meg. "A bírák nem értik e tiltást és ezt a módosítást" – mondta Floarea Grosu. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja az ügyvédi kamarák közt dúló háborúskodásról, Floarea Grosu kifejtette, hogy csupán személyes véleménye van, és nem ért egyet az újabbik kamara létrehozásával, hiszen az ügyvédek jogállására vonatkozó törvény elôírásait alkalmazni kell. Mint már írtunk róla, a "klasszikus" kamara vezetése éppen e törvényre hivatkozva követeli magának a kizárólagos mûködési jogot, és a vitás esetekben a bírák döntenek arról, hogy képviselheti-e ügyfelét az ügyvéd vagy sem. Floarea Grosu kijelentette, Maros megyében eddig nem volt olyan eset, amikor egy, az "új" kamarához tartozó ügyvédet kizártak volna a tárgyalóterembôl, és bár elismeri, hogy "versenyhelyzetre szükség van", de bíróként ô nem fogja engedélyezni az új kamara ügyvédeinek a perekben való részvételét.

A múlt hét végi sajtótájékoztatón Kerekes Károly képviselô örömmel számolt be arról, hogy bár a szenátusban durva támadások érték mind a tervezetet, mind az RMDSZ-t, mégis sikerült átvinni, hogy néhány Maros megyei település visszanyerje történelmi nevét. A képviselô által felsorolt falvak között szerepelt Szôkefalva neve is, ami azonban, sajnos véletlenül kimaradt a tudósításból.

Kerekes Károly Szôkefalvá-ról, Káposztásszentmiklósról, Folyfalváról és Csibáról beszélt, amikor beszámolt Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor goromba támadásairól, aki egyebek között azzal vádolta meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy magyar falvakat akar létrehozni Erdélyben. Kerekes Károly válaszában kifejtette, hogy, miután ezeknek a településeknek a nevét a kommunizmus idején erôszakkal szüntették meg, az ott élô lakosok jogos igénye a történelmi igazságtétel. Tehát a szenátusi szavazás nyomán Szôkefalva is visszanyerte eredeti nevét, amiért a helybéli lakosság hálás Kerekes Károlynak.

"A polgármester szerint a restitúciós törvények miatt a városok egyrészt ingatlanok nélkül maradnak, másrészt megoldhatatlan helyzetekbe sodródhatnak. Florea a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatott iskolákat hozta fel példaként, mondván, ha az egyházak más célra akarják felhasználni az ingatlanokat, a városnak sem területe, sem pénze nincs rá, hogy más oktatási intézményeket létesítsen ezek pótlására. A polgármester kifejtette, ô luxusbordélyt létesítene a Bolyai épületében, mivel ez a legjövedelmezôbb üzlet, és az egyházat semmi nem akadályozza meg, hogy az iskola helyett más célokra használja fel az ingatlant. Ha ezt megtenné, semmilyen eszköze nincs a városnak, hogy pótolja a tanintézményt."

Polgármester úr! Bizonyos vagyok abban, hogy ezt a cikket sem fogja elolvasni, ámbátor mandátuma elején – már csak ilyen az ember, emlékezik erre-arra, nagyhangú futó fogadalmakra is – ígéretet tett arra, hogy szittya nyelvünk finnugor pázsitján is fürgén táncol majd. Nem így történt, amit meg is értek, hiszen folyton ellenünk, a hagyományok folytatói ellen hadakozik. Nekünk ti. nem munkahely, hanem élôhely ez a város. Szeretjük, mert ide születtünk, mert miénk volt, lett, lesz, mert lakóinak nyelvét értjük és beszéljük. Ezért remélem, valaki le fogja Önnek fordítani.

Nos, legutóbbi kijelentése kapcsán meg szeretném jegyezni, hogy még mindig nincs jogegyenlôség az Unióba loholó kicsiny honunkban, hiszen, ha ezt a kijelentést, miszerint egy nagy múltú tanintézménybôl leginkább kuplerájt kell luxusítani, Nagy Gyôzô vagy Fodor Imre tette volna az ortodox vagy görög katolikus egyházra értendô, máris országos per lenne belôle, fejek hullanának és hungarophonok vére csordogálna emitt-amott, és a jelzettek trojkát és trojicát, vodkát és vodicát emelnének megyeszerte. Valamint növekedne a hivatásos átokmondók száma és jövedelme, a zugjósdák és ördögûzôk klubja.

Természetesen – úgy gondolom – az egyház nem fog feljelentést tenni Ön ellen a felekezetek közötti békebontás kísérlete vádjával, hiszen tudjuk, hogy Önt gyakrabban ragadja el a hév, mint a tettvágy. És Uram, bocsásd meg vétkeit, mert nem tudja, mit cselekszik.

Azt viszont már meg kellene szokni, szembesülni kellene a valósággal, hogy ez a város a felekezeti intézményein keresztül oldotta meg a századok folyamán a gyermekek oktatását. Marosvásárhelyen a református és katolikus hívek, kik a város lakosságának szinte abszolút mértékét jelentették, saját erôbôl létesítettek iskolákat és óvodákat. Ugyanezt tette az izraelita felekezet is. Minden felekezetnek jogában állott 1848-tól saját intézményt létrehozni oktatási céllal. Ehhez nem kellett belügyminiszteri engedély, a kuplerájhoz igen.

A Református Kollégium létrehívása vagy felélesztése a református egyház alapvetô feladata mindenkor, mindenütt Romániában, ahol már korábban is létezett ilyen intézmény. Az iskolák léte társadalmi és nem politikai/asszimilációs szükségletbôl fakad. Az létesít iskolát, akinek ez szívügye. Épít a saját pénzébôl, s nem ült be soha a máséba, a készbe. Ez az egyház 475 éves történelme során Erdélyben nem kobzott el erôszakkal egy iskolát sem. De épített, mûködtetett, akkor is, amikor erre egy fityinget sem kapott az államtól, midôn mûködését nem nézték szívesen. Az egyház jogos tulajdonát kérte vissza.

Ha a város vagyona most fogyatkozik, akkor jó lenne megnézni, mibôl gyarapodott a szocializmus kezdetén. Végre be kellene kukkantani a telekkönyvi hivatalba, tételrôl tételre ellenôrizni a tulajdoni lapot, látni, kitôl mit, mikor loptak, raboltak el, foglaltak el és le. Persze, ahol még megvannak, ahol a hatalom ekkor és akkor nem génmanipulálta a hivatalos okmányokat. Kérdeztessék csak meg a népesség, milyen meglepetésekkel szolgált a hivatal irattára, midôn 1990 után megindult a visszaigénylési roham. És arra is tessék fényt deríteni, miként osztogatták a híveknek a privatizációs bónuszokat tizenhét év alatt.

A református egyház, mint minden kereszt(y)én egyház, nem híve a prostitúciónak. Ön az, aki ilyen busás üzletet üldöz a Kossuth utcában, holott annak a mozgó fertelemgócnak a haszonélvezôi és testi kizsákmányoltjai szinte kizárható, hogy valaha is a Református Kollégium növendékei voltak, avagy oda fognak járni. Ötleteit, polgármester úr, baráti körben sugdossa! Egyébként a fogyatkozó népesség miatt ne fôjön a feje, bíró uram, egyre kevesebb gyerek születik, egyre kevesebb iskolát kéne létesíteni. Ahelyett, hogy annak örvendezne, hogy egy iskolát kivesznek a város költségvetésébôl…

Addig is elárulok egy nagy titkot: nem vagyok a református egyház tagja, híve avagy fizetett ügynöke.

Az Európai Örökség Napjai Maros megyében

A Maros Megyei Tanács védnöksége alatt rendezik meg Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Segesváron az Európai Örökség Napjai elnevezésû rendezvénysorozatot. Tavaly a mûemlék várak, idén az archeológia mint kulturális örökségforrás lesz a témája a 3 napon át tartó rendezvényeknek – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Emil Groza, a megyei tanács alelnöke.

A rendezvénysorozatra szeptember 15–17. között kerül sor a három városban és a fôbb események a Megyei Múzeum, a Megyei Könyvtár, az Ariel Színház, a Pedagógusok Háza szervezésében zajlanak, a szóban forgó intézmények képviselôi részletesen ismertették a programokat. Marosvásárhelyen nem kevesebb, mint 17 rendezvényen vehetnek részt az érdeklôdôk: lesznek kiállítások, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetések. A Megyei Könyvtár régészettel kapcsolatos történelmi és irodalmi könyvekbôl szervez kiállítást, római korú szoborkiállítást, az érdeklôdôk pedig megismerhetik a kézmûvescéhek történetét, a kézmûvesmesterek által készített tárgyakból szintén kiállítás nyílik. Szombaton 9 órakor 10-14 év közötti gyerekeknek régészeti versenyt szerveznek, 10 órától agyagformázási mûhelyen vehetnek részt a Megyei Könyvtár gyerekrészlegén, este 7 órától a megyei könyvtár olvasótermében filmvetítést tartanak. A történelmi tárgyú filmeket ingyen nézhetik meg az érdeklôdôk. A Pedagógusok Háza workshopot szervez történelemtanárok és polgári nevelést tanítók számára, valamint könyvkiállítást. A megyei múzeum Maris kiállítótermében látható a Lapidarium tárlat. Egyébként a múzeum teljes "történelmi csomaggal" csábítja az érdeklôdôket: a Lapidarium tárlat mellett megtekinthetô az állandó régészeti kiállítás, a Városháza tornya és a történelmi filmek. A múzeum kiállítótermei szombaton éjfélig tartanak nyitva. A várbeli (az 1999-2005 közötti ásatások során felszínre került épületmaradványokat tartalmazó) "régészeti park" mellett a Csizmadiák bástyájában a marosvásárhelyi céhek történetét ismertetik és kézmûvestárgyakat állítanak ki kb. 25 négyzetméteres felületen, a magyarázó feliratok pedig háromnyelvûek (román, magyar, angol) lesznek. Az Ariel Színház szombaton este 9 órai kezdettel a várban, az ásatások színhelye mellett 30 perces elôadást mutat be Bertha nôvér meséi címmel román nyelven, magyar és angol nyelvû szövegrészletek közbeiktatásával, Gavril Cadariu rendezésében.

Szeptember 16-án, szombaton reggel kilenc órakor, a Maros Megyei Múzeum szervezésében kezdôdik a régészeti témájú vetélkedô V.–VIII. osztályos diákok számára a Kultúrpalota kistermében. A vetélkedôn jó eredményeket elért résztvevôket nyereményekkel, illetve a Só útján végigvezetô kirándulással díjazzák.

Ugyancsak szombaton, 11 órától a vár Csizmadiák bástyájában kerül sor a Marosvásárhelyi céhek és kézmûves- mesterségek története címû kiállítás megnyitójára, amelynek idôpontjára a régészeti kiállítást is újrarendezik.

Szintén 11 órakor kezdôdik a várbeli régészeti park megnyitója.

13 órakor a Kultúrpalota alagsorában lévô Maris Galériában állandó kiállítás nyílik: a múzeum Lapidarium címû tárlata költözik a felújított terembe.

21 órakor az Ariel Színház szervezésében középkori, éjszakai elôadás veszi kezdetét. A Bertha nôvér meséi címû román, de magyar és angol nyelvû szövegrészletekkel gazdagított félórás produkcióra a várbeli Kádárok bástyájában kerül sor.

Szombaton továbbá 9 és 24 óra között Múzeuméjszaka zajlik a Kultúrpalotában: ez azt jelenti, hogy a régészeti részleg hosszított programmal várja a látogatókat.

Vasárnap a régészeti verseny gyôzteseit viszik kirándulásra a Sóvidékre a Megyei Múzeum szervezésében. A kiránduláson az egykori Sóutat járják végig a diákok: Marosvásárhely – Erdôszentgyörgy – Sóvárad – Parajd – Korond – Szováta – Mikháza – Marosvásárhely.

Telenézô

Szentté avatják Kádár Jánost. Egyelôre persze csak "médiaboldoggá". Várhatóan hisztérikus fogadtatása lesz az új Kádár-könyvnek. A média kapva kap a botrányt ígérô témákon, azt sem bánja, ha az 1956-os magyar forradalom fél évszázados évfordulója nem a szabadságról, hanem inkább "a hasadtlelkû Kádárról" szól. Lassan felnô egy olyan generáció, írják a mûsor beharangózójában, amelyik Magyarország legellentmondásosabb történelmi idôszakát, a Kádár-korszakot csak szülei vagy nagyszülei elbeszéléseibôl ismeri, és ebbôl kiindulva ítéli meg. Vajon ennyi év távlatából ez a korosztály és (a nyugati világ szerinti) "legvidámabb barakk" lakóinak szemében milyen ember volt Magyarország egyik legellentmondásosabb politikusa, a 33 évig hatalmon maradt Kádár János? * Ez a felvetés már sejteti a folytatást, az erdélyi, romániai viszonyokon edzôdött nézô nem is csodálkozik túlságosan, keserû beletörôdéssel veszi tudomásul, hogy a magyarság ezt az ünnepét is elmaszatolja, lám, a korábban a szocializmus visszásságait leleplezô dokumentumkönyvek sorát ontó Moldova György is ott a szerecsenmosdatók élvonalában, és mint csaknem mindig, ha egy-egy új könyvét reklámozza, nem válogat a kifejezésekben. A sajátos captatio benevolentiae abban kulminál, hogy Kádár János – Isten ne vegye bûnéül a szûzies mosolyú Mesternek – egész egyszerûen: zseni volt. * Aki málészájú magyar Haynaunak nevezi, az hülye. De az is ostoba, állítja a másik oldalon Kukorelly Endre költô, immár a fent jelzett nemzedék képviseletében, aki affélét állít, mint Moldova György. * A minálunk meglehetôsen lejáratott kultúrház fogalmát szerencsésen rehabilitáló s újraértelmezô mûsorban történész is van, és meglepô módon, hogy is mondjam csak: a medvével, vagyis Moldovával tart. * Kádár Jánost és korát persze nem lehet "elintézni" egy ellen-Mátyás király kép kitalálásával, az irónia, önirónia a Kádár-érában nevelôdött ember számára lehet egyfajta idegnyugtató, mint mosónônek a felhôjáték, mosolyogjunk, hiszen elmúlt, bár nem tehetjük meg nem történtté, de inkább nézzük a viccesebbik oldalát, véli Csaplár Vilmos, Az igazságos Kádár János szerzôje. Könyvének néhány darabját olvastam, valóban szórakoztatóan ír. * Moldovát a "jobboldal" a megveszekedett ortodox kommunisták közé sorolja. Könyveit ma már nem "tömegek" olvassák. Maga jegyzi meg, mintegy ezt is felróva a "hatalomnak", hogy új mûve "nem olcsó: 3500 forint!", mégis, "látni kellett volna azokat a felragyogó arcokat", a gulyáskommunizmus nosztalgikusait, akik ma többnyire csak tengôdnek, de egykor tisztes trabantosok voltak, amikor a Mester felidézte nekik a vidám barakk éveit, azt a pompás életet...* A tévék rájátszanak a mûvi hisztériára. A kincstári is, sôt az leginkább. * Lakat T. Károly, Verebes István cseveg ötvenhatról. Öreg hadfiak módjára olykor. Holott maguk vásott kölykek ha lehettek akkor, egyikôjük sem harcolt pesti srácként az utcán. Mindkettô a Kádár-éra sajátos produktuma. * A megújult köztévében alaposabb, kiegyensúlyozottabb, tartalmasabb vitamûsorra van szükség. Kádárt pedig fölösleges új haza bölcsévé, szocialista Deák Ferenccé balzsamozni, ennél csak zsenisége idiótább. A moldovás lánglelkûség lobogtatása kapóra jön a választási kampányban, hiszen a Moldovától olyannyira kiutált "hatalom" malmára hajtja az Ötvenhatot kisajátítani sietôk zavaros vizét. Fel kell borzolni a jobboldali idegeket, hadd üvöltsék a "szélsôk", hogy a Kádár "bizonyítottan primitív, igénytelen, hazug, alattomos, gyáva, gerinctelen, hazaáruló, véreskezû diktátor", mert akkor megint riogatni lehet az új fasiszta diktatúra rémével a derék magyart, és az megint a "puhábbikat" választja, szó szerint, október elején. * Egy nagyszerû képzavar jut eszembe ezekrôl a csatározásokról, az ötvenhat tisztaságát bemocskoló választási hercehurcáról, a vádaskodásokról, a jobb- és balhorgokról, az összevissza szövetkezésekrôl. Jámbor atyafi mondotta a minap: "Az ember megnézi, kivel köti össze élete szekerének a rúdját". A legújabb pesti vicc pedig már így kezdôdik: Moldova György találkozik Kádár Jánossal a mennyben...

Tárca

Sajtóértekezleten ismerték meg egymást. A riporter fiú a publicista lányon felejtette a szemét, és már nem is érdekelte semmi más. Prioritás, suttogta a lány fülébe, mire az kedvesen rábólintott: a prioritás prioritása. Attól kezdve megszûnt számukra a gonosz világ. Szerelmi párbeszédüket naná, hogy képmobilon is rögzítették. Pénélé?, kérdezte a fiú. Ánélé, válaszolt a lány. Pészédé? Ja, dehogy. Pédé!

Doszáriáda? Naná, mert mineriáda.

Asszimiláció? Diszkrimináció.

Technokrácia? Bürokrácia.

Populáció? Szocializáció.

Multikultúra? Szubkultúra.

Etnikai identitás? Multikulturalitás.

Dezintegráció? Globalizáció.

Az ember azt hinné, politikai szemináriumon agyalnak, holott egyszerûen csak szerelmet vallanak egymásnak.

Rezerváció. Reprezentáció. Szegregáció.

Kommunikáció. Funkció. Privatizáció.

Politológia. Disszidencia. Tolerancia.

Konferencia. Kvintesszencia.

Inter. Lazio. Manipuláció. Alterkáció.

Alternatíva. Narratíva.

Optimizmus. Pesszimizmus.

Amatörizmus. Kulturizmus. Faluturizmus.

Szolidaritás. Interaktivitás.

Stratégia. Ezotéria.

Maszonéria. Anarchia.

Mizéria.

Malícia. Polícia.

Populáris. Radikális.

Kompetens. Impotens.

Ambíció. Expedíció. Exhibíció.

Luxáció. Koncepció.

Koalíció. Provokáció.

Kollaboráció. Kontrainformáció.

Bankfúzió. Transzfúzió.

Prefektus. Deffektus.

Kabinet. Robinet.

Erráta. Profitráta.

Pozíció. Oppozíció.

Országimázs. Eublamázs.

Logisztika. Számmisztika.

Marginális. Vicinális.

Pornóbiznisz. Protokollum.

Városiasodás. Bulvárosodás.

Kompromisszum. Kvórum. Lórum.

Szekusdosszié. Csénészéászé.

Dialógus. (Sziamókus!)

A szenvedélyes szerelem házasságban kulminált. Újságíró legény naná, hogy feleségül vette, naná, az újságíró leányt.

Az esküvôn megjelent, naná, az újságíró társadalom színe-java. Pompásan sikerült a szertartás, naná, hogy mindenki remekül érezte magát. A boldogító igent a menyasszony még szakszerûen megtoldotta valamivel. – Szubszidiaritás – jelentette ki boldogan. Az önérzetes vôlegény sem hagyhatta szó nélkül, és ragyogó arccal ezt válaszolta: – Autonómia!

Az esketô pap az utolsó szó jogán, hivatali méltóságának teljes súlyával zárta a ceremóniát, mondván: Restitúció. A násznép, naná, hogy közfelkiáltással erôsítette meg a frigyet, amikor is egy emberként, vagyis kommunitárisan reiterálva ratifikálta a hûségprotokollumot, mondván: – In integrum. Ámen!

Ôk pedig, Isten ne vegye bûnükül, ma is élnek, ha túszul nem ejtették ôket valahol.

Országszinten több mint hatszáz cég adóügyintézése került vissza a megyék hatáskörébe a Pénzügyminisztérium nemrég kiadott 753-as számú rendelete alapján. A szabályozással a szaktárca az éves forgalom függvényében dönti el, hogy a megyei adóhivatalok, vagy közvetlenül a bukaresti adóhatóság gyûjti-e be az adott cégek adóját. Az idei rendelet szerint azok a cégek, melyeknek forgalma évi 500 és 700 milliárd régi lej között van, a megyékben gyûjtik be az adóját, egy korábbi rendelet szerint ez a forgalmi határérték, melynek alapján az ügyintézésrôl döntöttek, évi 500 milliárd lej volt.

Az új rendelettel hat megyénkbeli cég adózását rendelték vissza a Megyei Közpénzügyi Hatóság hatáskörébe. Mint megtudtuk, ezek a szászrégeni Metalurgica, Distileriile Regun, és Aveg, a dicsôszentmártoni Bicapa, a segesvári Stimet, és a marosvásárhelyi Dafcochim. Viszont szintén az említett rendelet folytán Bukarestbe utalták a megyébôl a Sandoz és a Foraj Sonde cégek adózását. Így a megye pénzügyi mérlege nem sokat változott, az adóhivatal szerint ráadásul a hatáskörükbe visszarendelt hat vállalkozás közül négynek komoly elmaradásai vannak, míg az adózás tekintetében a fôvárosba rendelt cégek a fegyelmezett adófizetôk közé tartoztak.

A tartozások behajtásával kapcsolatos ügyintézés szaporodik a megyei pénzügynél, a visszatért helyi adófizetôk hátralékainak behajtására már elkezdték az intézkedéseket, egyelôre bankszámlákat zároltak a tartozó cégeknél.

Lényegi változást az adóhivatal szerint, legalábbis a hátralékok behajtásával kapcsolatos munkán túl, nem jelent a megyének az új minisztériumi rendelet, mivel attól függetlenül, hogy az adott cégek hol fizetik be az adójukat, a megyékben vagy a fôvárosban, a pénz egyaránt a központi költségvetésbe utalódik, ahonnan változatlan feltételek mellett osztják szét.

(benedek)

A geopolitikai helyzet semmiféle változása nem indokolta az energiahordozók legutóbbi árzuhanását, áll az egyik vezetô londoni befektetési csoport új elemzésében, amely szerint az iráni atomprogram körüli válság változatlanul a konfrontáció felé halad. Egy másik nagy londoni ház hétfôi jelentésében már a 250 dolláros olaj lehetséges európai gazdasági kihatásait vizsgálta.

A City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci elôrejelzéseket és elemzéseket közlô háza, a Barclays Capital hétfôn kiadott új értékelése felidézi, hogy a nyersolaj hordója az utóbbi négy hétben 10 dollárral, a határidôs (amerikai) benzin árupiaci ára hordónként 25 dollárral zuhant. A cég szerint hat hónapja most elôször "aktív eszmecsere tárgya" a piacon, hogy tartósan 65 dollár felett lehet-e tartani az olajat.

A jelentés szerint az árzuhanás és a negatív piaci hangulat azonban jórészt az energiaszektorra korlátozódik, az ipari alapfémek, a nemesfémek és az energiaszektorhoz nem kötôdô árupiaci termények a harmadik negyedévben eddig meredeken drágultak.

A Barclays Capital hétfôi londoni elemzése szerint az erôsen lefelé ható olajpiaci hangulat egyrészt "a lassan induló" amerikai hurrikánszezon túlreagálásának, másrészt az Iránnal kapcsolatos geopolitikai fejlemények "félreolvasásának" következménye.

Az elemzés szerint ez utóbbival kapcsolatban a ház alapeseti forgatókönyve egész évben az volt, hogy a tárgyalások (az iráni atomfejlesztési programról) nem hoznak tartós eredményt, a Biztonsági Tanácsban nem sikerült egyezségre jutni a szankciókról – a szankciómegállapodás elmaradása a cég szerint éppen hogy nem az a kedvezô fejlemény lenne, amilyennek megfigyelôk tartanák –, Iránt semmi nem ösztönzi a kompromisszumra, és a helyzet tovább sodródik a katonai beavatkozás felé. A Barclays Capital változatlanul úgy látja, hogy a fejlemények továbbra is olyan egyértelmûen ezt a forgatókönyvet követik, "mintha sínen gurulnának", ezért a cég nem módosítja a további árdinamikára adott elôrejelzését.

A Barclays Capital egy nem sokkal korábbi olajpiaci elemzésében – szintén elsôsorban a szerinte konfrontáció felé haladó iráni helyzetre hivatkozva – az eddigi 68 dollárról 72,60 dollárra emelte az amerikai könnyû alaptípus (West Texas Intermediate) mindenkori legközelebbi határidejére adott idei átlagár-elôrejelzését. A jövô évre a cég 76,60 dolláros, és még 2010-re is 72,30 dolláros WTI-árátlagot vár.

Az éves elôrejelzési átlagokon belül az idei negyedik negyedévre a Barclays Capital 79,90, 2007 harmadik negyedévére 80,20 dolláros átlagárat jósol, távlati elôrejelzésében pedig 2015-re 93,0 dolláros hordónkénti átlagot prognosztizál a WTI-kontraktusokra.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminôsítôje szintén hétfôn Londonban kiadott szimulációs elôrejelzésében már a 100-tól 250 dollárig terjedô olajáraknak az EU- gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait modellezi.

Az S&P két – maga által is szélsôségesnek nevezett – forgatókönyvet vázolt fel; mindkettô a közel-keleti geopolitikai helyzet valamely súlyos mértékû romlását feltételezi.

Az elsô forgatókönyv szerint napi 2,7 millió hordóval – a világtermelés 3 százalékával – esik vissza a kínálat. Ez átmenetileg 100 dollár feletti hordónkénti olajárat okoz; az árszint késôbb 95 dollár körül állapodik meg, majd 2008 végére csökkenne vissza 60 dollár körüli szintre.

Az euróövezeti gazdaság már ebben az esetben is épp csak elkerülné a tényleges recessziót; a növekedés a 2007–2009-es idôszakban összesítve 2,4 százalékponttal lenne lassúbb, mint a jelenlegi 70 dollár körüli árszint stabilizálódása esetén.

A második forgatókönyv szerint 20 százalékkal zuhanna a globális olajellátás, ami 250 dollárra hajtaná fel az olaj hordónkénti árát. Ez az árszint 2007-ben végig meg is maradna, és csak 2008 végére csökkenne vissza 75 dollár környékére.

Ebben az esetben az euróövezeti gazdaság már jövôre súlyos recesszióba süllyedne – egész éves átlagban 0,6 százalékkal csökkenne a GDP-érték –, és a következô két évben is stagnálna; a három év során megtermelt GDP-érték az alapeseti, 70 dollár körüli forgatókönyvhöz képest összesítve 6,7 százalékkal csökkenne.

Az euróövezeti infláció jövôre 6,4 százalék lenne, a munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedne.

A hitelminôsítô szerint a második forgatókönyv esetén az euróövezeti jegybank (EKB) szélsôségesen nehéz választás elé kerülne, mivel egy idôben konfrontálódna a Németországra valószínûsített 5 százalékos és a Görögországra számolt 19 százalékos inflációval. Ha az EKB kétszámjegyû tartományba emelné alapkamatát, az erôsítené az olajsokk okozta negatív növekedési hatást, és súlyos deflációba – árszintcsökkenéssel kombinált recesszióba – taszítaná például Németországot, Ausztriát és Finnországot.

Ha azonban a jegybank enyhébb álláspontot foglal el, azzal Görögországban, Olaszországban és Portugáliában alakulna ki olyan helyzet, amelyben magas infláció párosul recesszióval, áll az S&P szimulációjában.

Vietnam jelentôsen növelni akarja kivitelét az Európai Unióba, a cipôk és a textíliák után bútorból is, várhatóan e területen is fôfájást okozva az olcsó távol-keleti export miatt aggódó gyártóknak. A vietnami fafeldolgozók szakmai szövetségének vezetôje szerint a bútorexport lassanként az ország legjelentôsebb bevételi forrása lesz, meghaladván a hagyományos exporttermékek – rizs, kávé, tea – kivitelét: a bútorexport értéke az idén eléri a 2 milliárd dollárt a tavalyi 1,5 milliárdot követôen, miközben a rizsexportból tavaly 1,4 milliárd dollár, a kávéexportból 725 millió, a teaexportból 100 millió dollár bevétele származott az országnak. Vietnamban fa, bambusznád és rattan bútorok gyártásával 1200 cég foglalkozik, ezek több mint egymillió embernek adnak munkát. Az ágazat bel- és külföldi árbevétele az idén 3,5 milliárd dollár lesz, 30 százalékkal több a tavalyinál, s a következô idôszakban évi 30 százalékos növekedést terveznek, melynek révén az export értéke 2010-re elérheti a 4 milliárd dollárt. Jelenleg a legnagyobb exportpiac az Európai Unió, 35 százalékos részesedéssel, a második az Egyesült Államok 28 százalékkal, a harmadik Japán 20 százalékkal.

Ifj. Incze Sándor, az M&Co. Europe Training and Consulting ltd. ügyvezetô igazgatója

Az egyetemi évek alatt multinacionális cégek tréningkoncepcióinak kidolgozásában és megvalósításában vett részt.

Ifj. Incze Sándorral, a Budapesten frissen végzett pszichológussal beszélgettem el, aki itthon, Marosvásárhelyen indít szervezetfejlesztéssel foglalkozó céget.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a tréningszakmával?

– Öt évvel ezelôtt amikor Budapesten felvettek a pszichológiai egyetemre, feltett szándékom volt, hogy tréningekkel, csoportos készségfejlesztéssel szeretnék foglalkozni. Ezért az elsô év végén jelentkeztem gyakornokként Magyarország egyik vezetô tréningcégéhez és lehetôségem nyílt megtanulni a szakma rejtélyeit, valamint rengeteg tapasztalatot szereztem az ilyen jellegû cégek mûködésérôl. Azóta rendszeresen részt vettem multinacionális cégek számára tartott tréningeken, a képzési koncepciók kidolgozásában. Idén pedig megbíztak a romániai fiókvállalat vezetésével, aminek részben tulajdonosa is vagyok.

– Mit is jelent pontosan a tréningezés?

– A gazdasági világban a tréning fogalma elsôsorban kisebb, ideális esetben 10-12 fô számára tartott készségfejlesztést jelent. Készségek alatt értjük a vezetôi készségek, tárgyalástechnika, ügyfélkezelés, kommunikációs készségek stb. fejlesztését, de ide tartozik a csapatépítés is, aminek egyik formája az outdoor tréning, ahol a résztvevôk nehezített körülmények között tapasztalják meg saját határaikat. Egyik legfontosabb szempont a készségfejlesztés terén, hogy a tréner nem elôadást tart, hanem különbözô tréneri technikákkal rávezeti a résztvevôket a helyes és sikeres megoldási stratégiákra. Ezért fontos a pszichológiai elôképzettség, hiszen a csoportdinamikai folyamatok ismerete nélkül lehetetlen jó képzést tartani. Csupán a saját élményként megtapasztalt szituációs és egyéb gyakorlatok biztosítják a képességek hosszú távú, készségszintû elsajátítását.

– Ezek szerint mostantól ismét Marosvásárhelyen élsz...

– Így van, és nagyon örülök, hogy ilyen szerencsésen alakult a hazaköltözésem. Én a budapesti tartózkodásomat az egyetem elvégzése mellett mindvégig tapasztalatszerzési lehetôségnek éltem meg, és amellett, hogy nagyon kedvemre volt a budapesti
"pörgés", mindvégig tudtam, hogy haza fogok költözni – végsô soron Marosvásárhely a szülôvárosom, és itt érzem igazán jól magam. Bízom benne, hogy vállalkozásunk mûködni fog, hiszen minden feltétel adott a sikerhez.

Kalakatroni I. Orsolya

Az Európai Unió a fogyasztóvédelmet fontosnak tekinti, a fogyasztók érdekeit védi és erôsíti. A Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal munkatársai a legújabb jogszabályok alapján tematikus ellenôrzéseket végeznek a kereskedelmi egységekben, a piacokon, emellett találkozókat szerveznek a termelôkkel, ahol ismertetik a termékekre vonatkozó EU-s elvárásokat. Nemrég a megyei méhészegyesület tagjaival tartottak megbeszélést.

A méztermelésre, a méz forgalmazására vonatkozó elôírások szigorúak, ezeknek a piacra kerülô termékek eleget kell tegyenek, a fogyasztóknak joguk van megkapni minden olyan tájékoztatást, amely alapján a legjobb terméket választhatják ki vásárláskor és amely alapján a kereskedôk, szolgáltatók, termelôk ajánlatai összehasonlíthatók. A termékeken fel kell tüntetni az áru pontos megnevezését, származási helyét, szavatossági idejét, a gyártó, illetve a forgalmazó nevét, címét.

A megyénkbeli méhészek kissé elbátortalanodtak, amikor tudomást szereztek az újabb elvárásokról. A jogszabályban többek között szerepel az is, hogy azok a méhészek, akik vállalkozás formájában forgalmazzák a mézet, csomagolási engedéllyel kell rendelkezniük, ehhez azonban szükséges egy csomagolóvonal üzembe helyezése. Ifj. Kuna Attila elmondta, hogy nemrég Magyarországon tapasztalta, a legnagyobb vállalkozások sem engedhették meg maguknak a beruházást, mert a termelt mézmennyiség nem fedezte egy ilyen korszerû töltôállomás beruházási költségeit. Érvényben maradtak viszont a szigorú élelmiszer-biztonsági intézkedések, amelyek alapján fôleg a kistermelôk forgalmazhatják a mézet és méztermékeket. – Ha a fogyasztóvédelem betûrôl betûre betartatja az elôírásokat, fennáll a veszélye annak, hogy sok méhész visszalép a piacról.

A megyénkben végzett ellenôrzések során a fogyasztóvédôk nem fedeztek fel kirívó eseteket. A kiszerelt méz megfelelt a minôségi elôírásoknak, csak néhány esetben akadtak olyan kistermelôre, aki nem rendelkezett címkével, illetve az üveg fedele nem zárt kellôképpen. Ez esetekben figyelmeztették a termelôket, amennyiben még rendellenességeket fedeznek fel, akkor bírságolnak, a pénzbírságok elérhetik a 20 millió régi lejt is. A nagy üzlethálózatok egységeikben importált mézet forgalmaznak. A hazánkbeli kistermelôk nem is mernek arra gondolni, hogy nagy üzletláncok egységeiben értékesítsék az egyébként sok esetben jobb minôségû mézet, ugyanis az üzletláncok a szerzôdéseket nagy mennyiségekre kötik.

A méhészek véleményével ellentétben a fogyasztóvédôk úgy vélik, hogy a jogszabályozás érvénybe lépése után növekedni fog a mézfogyasztás, ugyanis megszûnik a tisztességtelen piaci magatartás, erôsödik a termelési felelôsség.

Szóba került még a méz biominôsítése is, amely nem éppen egyszerû. Temesváron, Bukarestben és Nagyszebenben vannak laboratóriumok, ahol a mézet minôsíthetik. A méz minôségével kapcsolatos ellenôrzéseket ezekben a laboratóriumokban végzik, általában 10-20 napon belül közlik az eredményt. Van tehát méztermelésre, forgalmazásra vonatkozó jogszabályunk, de amíg a hazai méhészek beilleszkednek az európai rendszerbe, addig még sok méz elcsepeg...

(kilyén)

A Népújság szerkesztôsége, élén egyik újságíróval, erôteljes kampányt folytat a tömbházlakásokban levô egyéni hôközpontok felszerelése mellett. A támadás célpontja az a marosvásárhelyi tanácsi határozat, amely bizonyos összeghez köti a központi rendszerrôl leváló, valamint visszacsatlakozó engedélyeket. A határozattal én sem vagyok elégedett. Megtiltottam volna a leválást, kivéve azt az esetet, amikor egy teljes lépcsôház akar leválni a központi rendszerrôl. Az egyéni hôközpontok mellett kardoskodók figyelmébe ajánlanám a következôket: a negatív környezetvédelmi, esztétikai, veszélyességi hatás mellett minden leváló lakó anyagi hátrányba hozza a lépcsôház többi lakóját, nagy részük még a központi rendszer által szolgáltatott energiából is részesül, ellenszolgáltatás nélkül. A metódust mindenki ismeri. Hôszigetelés címen, amit formálisan, az ellenôrzéseken megállapítottak, utólag leszedik és így részesülnek a mások által megfizetett melegbôl. Nagyon nehéz helyzetben vannak azok a központi rendszeren maradt lakók, ahol a lépcsôházban kisebbségben vannak az egyéni hôközpontokkal szemben, és így minden határozatot az ô hátrányukra hoznak. Annak ellenére, hogy más tanácsi határozatot szerettem volna, bátorságukért gratulálok, hisz minden nyomás ellenére megpróbálnak egy mindenki számára fontos problémát megoldani, amit Románia kormánya 16 év alatt meg sem próbált. Meg vagyok gyôzôdve, hogy az idô a tanácsnak dolgozik, és ezt sokan belátják azok közül is, akik másképp gondolkoznak. Ami az Energomur és a költségmegosztó cégek tevékenységét illeti: az elôbbi javulófélben van, de még sok a tennivaló, míg a költségelosztó cégek mûködését, sokak elmondása szerint, az összevisszaság, a tudás és a tapasztalat hiánya jellemzi.

Szomorúnak tartom egyik parlamenti képviselônk, valamint a fôispán ezen témához való viszonyulását, akik egy határozatot szigorún csak jogi úton ítélnek meg. A rendszerben maradottak többletköltségéért nem aggódnak az urak. Ha a sok leválásért megszûnik a szolgáltatás, akkor a sok kis jövedelmû, fôként nyugdíjas, mibôl vásárol magának saját hôközpontot? Itt nem egypár ember munkahelyérôl van szó, hanem több tízezer megélhetési gondjáról, kényelmérôl és nem utolsósorban a város esztétikájáról. Egy rossz példát írnék a szolgáltatások szerzôdéseinek jogi viszonyáról. Mit szólna ahhoz az a jogász végzettségû képviselô, ha nekem az elsô emeleten nincs szükségem az Aquaserv szolgáltatásaira, mivel nagy a vízveszteség, sok a vízlopás a lépcsôházban, ásványvizet iszom, máshol tisztálkodom stb. Nincs egyéni szerzôdésem, ezért levághatom a vízcsöveket, mivel nincs szükségem rá a saját lakásomban, ahol egyesek szerint azt csinálok, amit akarok. Mi történne az utánam következô nyolc emelet lakóival? Mi történik akkor, ha beperelem az alsó szomszédomat, mert nem tudom kinyitni a konyhaablakot, mivel kénytelen vagyok állandóan az ô elégett gázát szagolni. Miért nem írunk arról, hogy a lakrészekben felszerelt kis kazánok jelentôs része kidobott vagy másodkézbôl vásárolt, és valóságos idôzített bombák. Mi történik akkor, ha felrobban például a libánfalvi iskola? Milyen idôközönként ellenôrzik ezeket, mennyibe kerül az ellenôrzés és vajon mindenki betartja-e ezen rendelkezést?

Ezek a tömbházak egész Európában távfûtéssel voltak tervezve, csak nálunk a 90-es évek elején elfelejtettek mérôórákat szerelni, ugyanis addig ezeknek az óráknak nem is volt mit mérniük.

Az interneten eladásra felkínált összes németországi tömbházla-kásban, mind a keleti, mind a nyugati országrészen, központi rendszerekhez csatolt fûtôtestek költségmegosztóval felszerelve láthatók. Úgy látszik, egyeseknek vonzóbb a hazai (balkáni) példa, mint az EU-s.

Kacsó Csaba

Öt évnyi tömbházmegosztó költségelosztósdi után, amivel a közönséges halandó fantáziáját messze meghaladó, sosem remélt mélységekig fajult el a lakók közti viszony, néhány ún. "nagyfogyasztó" eldöntötte, hogy kiszáll a rendszerbôl, nem osztozkodik tovább.

Ezért már húsvét után, alulírott elmentem az Energomur székhelyére, formanyomtatványt kértem a fûtésrendszerükrôl való leváláshoz, amit azzal hárítottak el, hogy idénre még ilyen nincs, a városi tanáccsal még csak ezután fognak errôl tárgyalni. Felvetésemre, hogy akkor bizonyára az eddig alkalmazott procedúra van érvényben jelenleg is, kitérô magyarázatokat kaptam, erre a fônöknônél kihallgatást kértem volna, de a kis hölgy értésemre adta, hogy ezt most nem lehet, két hét múlva hívhatom legközelebb ôket ez ügyben. Amíg a városi tanács a leválások augusztusig való határozott megtiltásával és komoly szankciók kirovásának szövegváltozataival foglalatoskodott, a vállalat fônöknôje párszor nyilatkozott. Például azt is mondta a médiában, hogy nincsenek leválni szándékozók, erre vonatkozó kérelmeket nem regisztráltak, és csak elfogadni meg üdvözölni tudja a leválási tilalmat. Kézzel írott kérvényt iktattam erre a kissé csúsztatott, cinikus helyzetértékelésre, és a kapunál kiderült, hogy igenis vannak hozzám hasonlók és elégedetlenek szép számmal, olyanok is, akik egyáltalán nem ódzkodtak hangot adni ennek. Választ kaptam, mint mindenki más: egy kaptafára gyártott szöveget. Leválni nem lehet, büntetések, határozatok, következmények, jó nagy pénzösszegek…

Augusztusban aztán beindult a procedúra. Minden döntés, engedélyezés megadása stb. a tulajdonosi társulásra hárítva. Közben fokozottan zajlik a médiában a fizetett hangulatkeltés. Az ellenérdekelt monopólium minden lehetséges fronton pszichológiai háborút, a tanácsban határozatlobbit folytat, anyagi bebiztosítást próbál kicsikarni. A cél az, hogy mindenáron megakadályozzák az ajtón mind hangosabban kopogó leválókat. Valahogy el kell húzni az idôt aktatologatással októberig, akkor aztán feltöltik a fûtésrendszert, és nincs több leválás. A sehol és sehogy sem törvényesíthetô húszmillió régi lejes szankció taksát is egész nyáron elrettentô mumusként lebegtetik. De az elszántaknál ezzel semmire nem mennek… Azzal az "ügybuzgó" városi tanáccsal szavaztatják és csomagoltatják újra és újra, aminek tagjai egy-két kivétellel saját hôközponttal melegednek otthon. Ezek az általunk "kiválasztottak" döntenek arról, ilyen erkölcsi alappal, hogy ami nekik igen, az másnak nem jár… "aki bújt, bújt, aki nem, nem", eddig tartott az olcsóbb szemet hunyás… Ettôl arra pedig jön az igazi EU-konform "stratégia", a lecsatlakozók pénzén (is). Ezek szerint, ha minél többen leválnának, annál több pénz gyûlne össze a "modernizálásra".

Az a baj, hogy a hôszolgáltató vállalat – nem úgy, mint a többi nagyszolgáltató – csak a tömbházlakókat áltathatja és csapolhatja meg évek óta. A paneles "haszonélvezô", akire végül a leosztott cech kifizetése hárul, még csak szerzôdéses viszonyban sincs azzal, aki neki befût. A számla annyi amennyi, de a kialakított rendszer sajátosságaiból eredôen, ha aberránsnak tartja is a fogyasztó, muszáj kifizetni, mert ellenkezô esetben, egyéb költségekhez csatolva, az adósságát csak halmozza, amíg azzal nem kezdik fenyegetni, hogy elárverezik a saját lakását. Erre játszani elég durva meccs, de történt már különb is ebben az országban. Rákényszeríteni ugyan lehet sajátos eszközökkel a rendszeren maradást " daca voi nu ma vreti, eu va vreau" alapon, de a marosvásárhelyi Energomur alapvetô, lényegi gondjain ezzel nem, vagy csak idôlegesen lehet könnyíteni.

Amikor a vállalatnál jártam a tömbházban már többször is elvégzett "expertizákat", papírmunkákat kifizetni, szinte labirintusban, vagy a kafkai "kastélyban" éreztem magam. Sok méltatlankodó embert küldözgettek egyik épületbôl a másikba, egyik rácsos ablaktól a másik kasszáig, egyik tágas irodától a másikig. Mégis volt olyan lépcsôház, ahol hetesével is vállalták a családok a külön utakon járás ódiumát. Olyanok válnak le, akikkel évek óta túlfizettették a meleg Marosvásárhelyen már eleve magasra szabott árát.

Éppen most szabadult fel nálam négy darab beállítható költségmegosztó