Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tegnap lépett hatályba a Monica Macovei által kezdeményezett új Büntetô perrendtartási törvénykönyv. Azonban, mit ad isten, jóformán meg sem száradt a tinta a papíron, a miniszter asszony máris módosítani akarja a frissen módosított szabályzót. Egyébként még emlékszünk arra, a nyáron hajszálon múlt, hogy nem lett egyszerre két büntetôtörvénykönyv, ma pedig a tegnap életbe lépett perrendtartási törvényt akarná korrigálni egy kormányrendelettel. Monica Macovei újabb "terve(zete)" egyébként kitûnô, csak éppen egy része minálunk nem alkalmazható, a másik fele pedig olyan, hogy a bûnüldözô szerveknek visszaélésekre ad lehetôséget.

Az amúgy kommunista ügyészi reflexekkel megáldott igazságügy-miniszter ezúttal sem hazudtolja meg magát, és példának okáért azt javasolja, hogy ha csak a gyanúja felmerülne egy bûncselekmény esetleges elkövetésének, a "gyanúsította(ka)t akár 360 napon át le lehet hallgatni vagy videokamerával filmezni. Ehhez az "audiovizuális" megfigyeléshez elég egy ügyészi engedély. Ha egyébként, mondjuk, állná is a helyét ez az elôírás (de nem állja), emlékeztetni szeretnénk, hogy az erre vonatkozó cikkelyt alig három éve vitték be a törvénybe... az Európai Emberjogi Bíróság ajánlására, és arról szólt, hogy az ilyenszerû megfigyelést nem ügyész, kizárólag bíró rendelheti el. A "lehallgatás" és a filmezés magánterületen is engedélyezett. Ez magyarán azt jelenti, hogy bárki, aki hozzád jön látogatóba, lefilmezhet, magnóra veheti titokban a magánbeszélgetéseiteket stb. Sôt, addig megy el, hogy, ha beleegyezik, bármelyik családtag, házastárs vagy élettárs is "megfigyelhet", ha engedélyezi a titkos kamerák felszerelését. Ezt is egyetlen ügyész rendeletére. A miniszter asszony azonban nem áll meg itt. Azt mondja, hogy az említett módszerekkel született felvételeket "más ügyekben is felhasználhatják, mint amire eredetileg szánták".

Egy másik agyréme Macoveinek az úgynevezett elektronikus karperec. Ilyent eddig csak az amerikai filmekben láthattunk. Nos, ez azt jelenti, hogy a "gyanúsított" olyan karkötôt kap, hogy ha kilép a számára megszabott területrôl, a mûszer elkezd csipogni, és a "követôknek" pontosan megmutatja, merre császkál az illetô. Persze jó, hogy a bûnözôk ily módon nem tudnak "simán" kilépni az országból (lásd Omar Hajszamot) és a többi. Csak pénz kell hozzá, nem is kevés.

De itt még nincs vége a miniszter aberrációinak. Egy tollvonással egy olyan cikkellyel akarja módosítani a módosított szabályzót, amelyet éppen ô törölt el.

Nem részletezem tovább. Tény, hogy az újabb és újabb módosítások, reform címszó alatt, csak káoszt teremtenek. Nem hiszem, hogy az Európai Unió erre gondolt, amikor az igazságügy reformját szorgalmazta.

Az ôszi mezôgazdasági kampány kezdetén Náznán Jenôvel, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatójával mértük fel a munkálatok helyzetét és beszéltünk a gázolaj állami támogatásáról.

Az ôszi kampány megyénkben több szempontból sem ígérkezik könnyûnek. A kukorica érési ideje nagy területeken megkésett. Ennek oka a vetési idô eltolódása, a szakszerûtlenül kiválasztott hibridek, és persze a szeszélyes idôjárás. A kései betakarítás miatt az idei vetések ideje kiszorul az optimális idôszakból. A gazdálkodók ezen az ôszön összesen 40.760 hektár területen szándékoznak vetni. Ebbôl 23.000 hektáron elvégezték a parcellák felszabadítását. Elég jó ütemben beindult a szántás is, mostanig 11.000 hektáron (a bevetendô terület 28%-a) forgatták meg a talajt az ôszi vetések számára. A jövô évi vetésszerkezet szempontjából 36.000 hektár az ôszi búza (plusz rozs és tritikálé) vetési területe, 3.700 hektár az ôszi árpáé. A fennmaradó 1000 hektáros területen zöldségek, takarmánynövények stb. termesztését irányozták elô. Az elôveteményeket és a vetési idôszak betartását illetôen nem túl rózsás a helyzet, de nem ijesztô. 13.000 ha kukorica, 2.500 napraforgó és szója, 1.800 ha cukorrépa betakarítása után történnek majd a vetések. A krumpli, silókukorica, takarmánynövények elraktározása után 10.000 hektár felszántható és elôkészíthetô a következô idôszakban, tehát a terület 60%-án a munkálatok, ide értve a vetést is, optimális idôben elvégezhetôk.

Náznán Jenô hangsúlyozta, hogy megfelelô technológia alkalmazásával biztosítani lehet a jó minôséget és a várt hozamokat. Ehhez megfelelôen végzett szántásra, minôségi talajelôkészítésre, a foszformûtrágyák kiszórására, a szükséges nitrogénmennyiség 40%-ának a kivitelére van szükség. Ezenkívül döntô szerepe van a minôsített vetômag használatának, a megfelelô fajták vidékenkénti kiválasztásának. Az ôszi kampány során a talajelôkészítéssel párhuzamosan zajlik a burgonya betakarítása, amely jelen idôszakban kezdôdött meg, a 7300 hektárból 1000 hektáron szedték ki a krumplit. Az eddigi átlagtermés 13-14 tonna között mozog hektáronként. Ez a hozam alacsony, oka a kedvezôtlen idôjárás. A szója, napraforgó és más kultúrák betakarítása szeptember végétôl kezdôdik.

A vezérigazgató reméli, hogy a gázolaj újbóli állami támogatása pozitívan befolyásolja majd az ôszi mezôgazdasági munkák végzését. A rendelet életbe lépett, és csak az ôszi munkálatok végzése idején érvényes. A gazdák, akik gázolajtámogatást igényelnek, a tavaszon már ismert dokumentáció letétele után a mezôgazdasági igazgatóság szakosztályán vehetik át azokat a bizonylatokat, amelyek birtokában 10.000 lejjel olcsóbban vásárolhatják literenként a gázolajat az ôszi kampány idején bármely üzemanyagtöltô állomásnál, amely gázolajat is forgalmaz. Emlékeztetjük a gazdálkodókat, hogy típuskérvényt kell kitölteniük, amelyet a polgármesteri hivataloknál lévô mezôgazdasági kamaráknál vagy az igazgatóságnál lehet beszerezni. A kéréshez csatolni kell a bevetendô szántóterületekrôl szóló igazolást. Az idei ôszön bevetendô területekre érvényesek az üzemanyagjegyek, amelyekrôl utólagosan el kell számolni. Jó megjegyezni, hogy az üzemanyagjegyeket november 15-ig lehet érvényesíteni a töltôállomásokon.

A szerdai kormányülésen hozott határozat értelmében két ingatlan kerül át Maros megye tulajdonába, a megyei tanács igazgatásába. Csergeden a 2549. nyilvántartási számú, mintegy 35 hektáros telket veheti birtokba az önkormányzat. Gernyeszegen a 2796. jelzésû ingatlan területe több mint 47 hektár, ebbôl 8000 négyetméter beépített. A Védelmi Minisztérium 60 napon belül adja át a két ingatlant a Maros Megyei Tanácsnak. A gernyeszegi a továbbiakban a helyi közigazgatásban dolgozók továbbképzési központja lesz, Csergeden pedig a tervek szerint golfpályát és lovardát alakítanak ki.

Több mint 7500 négyzetméteres telket vehet birtokba a gyergyószentmiklósi önkormányzat a kormány szerdai ülésén született döntés nyomán. Az RMDSZ kezdeményezésére hozott határozat értelmében a csendôrség Téglagyár utcai ingatlanját a helyi tanácsnak adták át azzal a céllal, hogy ott szociális lakásokat alakítsanak ki. A város a határozat életbe lépésétôl számított 30 napon belül veheti birtokba az ingatlant. A Belügyminisztérium állományát jelentôsen csökkentik 2007-ig, és az átszervezés a csendôrséget is érinti. Ezért a ki nem használt épületeket fokozatosan átadják az azt igénylô önkormányzatoknak.

Antal Árpád András, háromszéki RMDSZ- képviselô szerdán sajtótájékoztatón egy általa kidolgozott tanulmányt ismertetett, melynek értelmében az évek során az erdélyi magyarság lélekszáma több ezerrel csökkent.

Antal szerint, aki szociológus, az erdélyi magyar közösség létszáma a természetes szaporulat következtében évente átlag 10.000 fôvel fogy, de mindezek mellett további 5.200 magyar nemzetiségû telepedik ki Magyarországra. Ugyanakkor évente még átlag 3- 4.000 magyar hagyja el Erdélyt más országért.

"Figyelembe véve ezen adatokat, gyakorlatilag felteszem a kérdést és választ várok el koalíciós kollégáimtól, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet el nem fogadása által az erdélyi magyar közösség eltûnését szeretnék elérni?", tette fel a kérdést a háromszéki honatya.

Hozzátette, egyértelmû, hogy románok is telepednek ki, de ugyanakkor aláhúzta, hogy a magyarok a gazdasági és szociális okokon kívül a nemzeti kisebbségekre jellemzô specifikus gondok miatt is a szülôföld elhagyása mellett döntenek.

Antal Árpád András szerint a fogyás jóval nagyobb azon megyékben, ahol a magyarság számaránya kisebb.

"Ha elfogadták volna a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, akkor a lelki komfort nôtt volna, elsôsorban azon megyékben, ahol a magyarság számbelileg kisebbségben van'", hangsúlyozta a háromszéki RMDSZ-képviselô.

Az együttes múltjáról nem szólunk ezúttal. Nem azért, mert nem gazdag ez a múlt, épp ellenkezôleg – a Kaláka már régen legendastátusba lépett. Nemzedékek nôttek fel zenéjén, miközben a banda még mindig aktív. Sôt: újabb erdélyi turnéra indultak, amelynek elsô, marosvásárhelyi állomására ma este kerül sor: 7 órától a Kornisa sétányon lévô Ifjúsági Házban.

A koncertet (és turnét) sajtótájékoztató elôzte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete székházában, amelyen az együttes tagjai meséltek a körútról, válaszoltak a jelenlevôk kérdéseire.

Gryllus Dániel elmondta: elsô erdélyi turnéjuk 25. évfordulója alkalmából szervezték meg az újabb koncertkörutat, a gondolat elôször a tavaly merült fel. Az elsô turnén már 12. születésnapját ünneplô zenekar számára fantasztikus élményt jelentett az akkori körút, amelynek elsô állomása szintén Marosvásárhely volt: a Kultúrpalotában négy koncerttel jelentkeztek, egyébként 14 nap alatt huszonnégyszer léptek fel különbözô erdélyi városokban. Azóta világszerte nagyon sokszor találkoztak olyan emberekkel, akik akkor itt voltak. '81 és '90 között már nem engedték ôket Erdélyben színpadra lépni, de a változások után pár nappal már Nagyváradon koncerteztek. Az a régi, 1981-es turné mély nyomott hagyott a zenekarban, repertoár szempontjából is. Utána már másként, más lelkülettel énekelték az erdélyi magyar költôk verseit. Ma is gyakran emlékeznek rá.

Ami a kiválasztott verseket illeti, a tagoktól megtudtuk – nem gondolnak külön gyermekeknek, illetve felnôtteknek szóló repertoárra, a fogékonyság egy ôszinte világra az, ami megragadja ôket. A jó vers az egyetlen kritérium, és ha az gyerekekhez, felnôttekhez is szól, nem baj. A humor, a tartalom lehet, hogy mást és mást jelent, máshol jelentkezik, de ettôl még lehet vegyes közönségnek játszani. A költészet lelki lábbeli: lehet, hogy még kicsit lötyög, de majd belenô a gyermek. Sok gyerek kért a kezébe József Attila-kötetet a Kaláka hatására.

Radványi Balázs a szerzett tapasztalatokra tért ki válaszában. Megjegyezte, ezen tapasztalatok folyamatosan beépülnek a munkába, amikor turnézni mennek, ismerkedni szeretnének: újabb dolgokkal, újabb költôkkel, színházzal, bábszínházzal. Több tudással szeretnének hazatérni, és nagyon remélik, hogy majd az ötvenedik évfordulós turnén is úgy beszélgethetnének a 2006-osról, mint ahogy most a huszonöt évvel ezelôttirôl.

Koncert tehát ma este 7 órától az Ifjúsági Házban, jegyek a helyszínen és elôvételben (ugyanott) kaphatók. Egy jegy ára 10 új lej, gyerekeknek 5 új lej. A Kaláka Maros megyében holnap is fellép: Szászrégenben, a Mûvelôdési Házban láthatják az együttest az érdeklôdôk, szintén 19 órától.

Anyanyelv

A mindenkori magyartanár mindenkori nagy gondja: nem olvasnak eleget a gyerekek. Csúnyán beszélnek. Nincs szóbôségük. Nem alkotnak egész mondatokat.

Pécelen (Magyarország) a Csökmei Kör szervezésében (elnök: Heltai Miklós) augusztusban zajlott le az az irodalmi konferencia, amelynek központi kérdése az irodalmi nevelés fontossága volt. A konferencia elôadásai Karácsony Sándor A könyvek lelke (Széphalom Könyvmûhely, Budapest, 2006.) címû mûvéhez kapcsolódtak. A végkövetkeztetés: irodalomra csak irodalommal lehet nevelni. Szándékosan használtam a nevelni szót, hiszen az irodalomnak (fôleg az elemi oktatásban) a nevelô hatását kellene elôtérbe helyezni, és csak másodsorban azt, hogy az egyes irodalomelméleti fogalmakat helyesen alkalmazza-e a tanuló vagy sem. A szépirodalom egyike azon mûvészeteknek, amelyek a gyermek, az ember lelkéhez szólnak, a fantáziát mozgatják, a szépre mutatnak rá, az esztétikai és erkölcsi értékekkel gazdagítanak a mûalkotások segítségével.

Mindezt talán a gyerekek is tudják, mégsem veszik elég komolyan. Vajon miért? Látnak elég követendô példát saját környezetükben?

Már nagyon sokan és sokféleképpen hozzászóltak ehhez a témához, mégsem tapasztalunk változást. Egyesek elvárják a gyerekektôl, hogy maguktól változzanak, hogy rájöjjenek arra, milyen sokat veszítenek, ha nem olvasnak. Ehelyett nekünk, szülôknek és pedagógusoknak kell megtennünk az elsô és második és sokadik lépést, felhasználva a rendelkezésünkre álló eszközöket, amivel megpróbálhatjuk felkelteni a gyermekek érdeklôdését a szépirodalom iránt.

Olyan eszközökre gondolok itt, amelyeket a gyermek már ismer és használ. Mint például a számítógép. Ezt rögtön meg lehet cáfolni, hiszen a gyerekek már amúgyis nagyon sok idôt töltenek a számítógép elôtt. Most gondoljunk mégis az elônyökre! Lehet ezt az idôtöltést, gépezést befolyásolni, irányítani is, például érdekes feladatot adni, amelynek megoldásához az Interneten keresgélhet, szövegeket, képeket tölthet le, majd azokat egy közösség elôtt bemutathatja.

Ma már sokan és sok helyen alkalmaznak sikeresen olyan módszereket, amelyek a különbözô mûvészeti ágakat egyesítik, és ezek segítségével mozgást, színt, változatosságot visznek az olvasási tevékenységbe. Fôleg az általános iskolás diákok, de még a középiskolások is szívesebben bekapcsolódnak az olvasás- szövegértelmezés folyamatába, ha abban valamilyen képi vagy hangzó anyaggal találkoznak, esetleg mozgásos, ötletes feladatot kell megoldaniuk.

Az irodalmi nevelés kérdései összefonódnak a nyelvi neveléssel. Hangsúlyosan gondot jelent a beszélgetés hiánya. Az iskolai oktatás megkísérli az irodalmi alkotások képanyagának, élményanyagának, jelképeinek a gyermeki nyelvre való fordítását. Ezáltal a tanulók közelebb kerülnek a mûalkotások világához, a nyelvi kifejezôképességük, - készségük is fejlôdik. Ez a gyakorlat a családban, otthon is megvalósítható, és nem csak az irodalmi mûvek esetében, hanem a tömegkommunikációs termékek fogyasztása közben is.

Az elôzetes szándék ellenére sem jött létre a nacionalizmust és a szélsôséges megnyilvánulásokat elítélô közös nyilatkozat kedden Pozsonyban Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter kétoldalú megbeszélésén, viszont megállapodtak abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban összeül a kisebbségi kérdéseket felügyelô vegyes bizottság.

Az MTI pozsonyi tudósítója úgy tudja, hogy az elôre beharangozott közös nyilatkozatot azért nem írták alá, mert a felek szövegtervezete nagyon távol állt egymástól.

A kérdésre, vajon reményei szerint mikor csillapodhatnak le a két ország viszonyát megzavaró kedélyek, Göncz Kinga az MTI-nek kijelentette: "Azt gondolom, ez máris elkezdôdött és ôszintén remélem, hogy egyre kedvezôbbre fordul a helyzet."

Jó szívvel tudom mondani: mindkét országban nagyon komoly erôk mozdultak meg annak érdekében, hogy ne a viszály, hanem a békés egymás mellett élés, egymás nemzeti méltóságának tiszteletben tartása, a legjobb érdekeink nyomán haladó békés fejlôdés legyen az, ami meghatározza a két ország viszonyát – mondta Göncz Kinga azt követôen, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszterrel a szélsôséges megnyilvánulások visszaszorítására tett erôfeszítések egyeztetésérôl tárgyalt.

Göncz Kinga és vendéglátója megállapodtak abban, hogy szeptember 22-én Pozsonyban a magyar- szlovák alapszerzôdésnek megfelelôen összehívják a kisebbségi vegyes bizottságot. Mindkét fél bízik abban, hogy a bizottság hatékony megállapodásra jut és közös jó szándék jegyében áldásos módon járul hozzá az elôállt helyzet rendezéséhez.

Az EU-gazdaságok az idén a legjobb átlagos teljesítményt érhetik el 2000 óta, de a pénzügyminisztereket aggasztja, hogy a növekedés lassul, és kockázatot jelent az EKB szigorító kamatpolitikája.

Az EU-országok pénzügyminiszterei legközelebbi értekezletüket pénteken és szombaton tartják Helsinkiben.

Az EU-bizottság és az Európai Központi Bank sürgetésére a szabályszegôk igyekeznek rendbe tenni államháztartásukat: Németországban emelik az adókat, Olaszországban csökkentik a kiadásokat. Ezek hatása hozzáadódik a drága energia és az erôs euró okozta kockázatokhoz, ezért a pénzügyminisztereknek aligha marad más választásuk, mint mérsékletre inteni, növekedéspárti pénzügypolitikára sürgetni legalább az EKB-t.

A pénzügyminiszterek kénytelenek szembenézni azzal a kockázattal, hogy a gazdasági növekedés lassulni fog, ha az EKB kamatpolitikája "túlcsordul", mondták a Bear Stearns befektetési bank elemzôi a Dow Jones hírügynökségnek, és hozzátették: a költségvetési intézkedések máris kockáztatják a GDP-növekedést, cserébe a miniszterek mérsékletre fogják inteni az EKB-t. Ezt annál is inkább megtehetik, mivel a hétvégi értekezlet nem hivatalos jellegû lesz, döntések és hivatalos közlemények nem várhatók, lehetôség van tehát érzelemdúsabb véleménynyilvánításokra.

Veszély fenyegeti Törökország európai uniós csatlakozását Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke szerint.

A német konzervatív politikus szerdán a Süddeutsche Zeitung címû lapnak nyilatkozva úgy vélekedett: mindenekelôtt a szükséges reformok végrehajtására irányuló szándék hiánya, az emberi jogok megsértése, valamint a megoldatlan ciprusi kérdés veszélyezteti a csatlakozási tárgyalások folytatását Ankarával.

Brok ezzel összefüggésben emlékeztetett az Európai Parlament külügyi bizottságának legutóbbi jelentésére, amely szerint Törökország jelentôs mértékben lelassította a reformok megvalósításának ütemét, a véleménynyilvánítás szabadsága távolról sem kielégítô, nem tartják tiszteletben a vallási kisebbségek jogait, s Ankara továbbra sem hajlandó megnyitni az ország kikötôit az általa el nem ismert EU-tag, Ciprus hajói számára. A bizottsági elnök mindent egybevetve súlyos problémának nevezte, hogy egy évvel a csatlakozási tárgyalások megkezdése után – mint fogalmazott – jóformán semmilyen elôrelépés nem történt. A tekintélyes gazdasági-üzleti napilap, a Handelsblatt ankarai tudósításában szintén arra mutatott rá, hogy súlyos válságba jutottak az EU és Törökország kapcsolatai. A lap ennek okát nem csak abban látja, hogy a "demokráciadeficit" és a reformelkötelezettség hiánya miatt az országot egyre erôteljesebb bírálatok érik az unió részérôl. A Handelsblatt szerint Ankarában is jelentôs mértékben csökken az uniós csatlakozás iránt korábban táplált eufória, s a kormány elszántsága is szemlátomást hanyatlik.

A globalizáció kihívásaira adandó válaszok, a biztonsági fenyegetések, az energiabiztonság és a klímaváltozással kapcsolatos teendôk állnak a középpontban a szeptember 10-11-én Helsinkiben sorra kerülô Ázsia–Európa csúcstalálkozón. Errôl az unió soros elnöki tisztségét betöltô Finnország budapesti nagykövete beszélt szerdán.

Az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) állam- és kormányfôi csúcsrendezvénye az EU finn elnökségének egyik legnagyobb eseménye: a kapcsolódó programokkal együtt kétezer hivatalos küldött vesz rajta részt, és mintegy ezer újságíró tudósít róla – mondta Pekka Kujasalo újságíróknak.

A csúcstalálkozó a tervek szerint nagy figyelmet szentel majd olyan biztonsági kérdéseknek, mint a terrorizmus megelôzése, a szervezett bûnözés elleni küzdelem, valamint a globális egészséget fenyegetô veszélyek.

"A részt vevô állam- és kormányfôk várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki, amelyben cselekvési tervet fogalmaznak meg a klímaváltozás okozta hatások ügyében" – közölte a finn nagykövet.

Az ASEM-rendezvényhez kapcsolódva szeptember 7-8-án az ázsiai és európai munkaerôpiaci szervezetek képviselôi, szeptember 10-11-én pedig üzleti vezetôk tartanak tanácskozást. Szombaton a szerkesztôk kerekasztalát is megrendezik, ázsiai és európai médiaképviselôk részvételével.

Az európai és az ázsiai országok politikai, gazdasági, kulturális és szociális együttmûködésének erôsítését célzó szervezet, az ASEM tíz évvel ezelôtt, 1996-ben alakult meg Bangkokban.

Az ASEM az EU huszonöt tagországát, az Európai Bizottságot, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEM) tíz tagját, valamint Kínát, Japánt és Dél-Koreát foglalja magában. Az áSEM jelentôségét mutatja, hogy tagjai adják a világ népességének 40 százalékát, az világ összes GDP-jének 50 százalékát, a világkereskedelemnek pedig 60 százalékát.

Ez a jelenség már évek óta tapasztalható mind a közszolgálati, mind a magáncsatornákon. A miniszter az Iscom (a kommunikáció és információs technikák intézete) felmérését figyelembe véve lépett. Az intézetnek a RAI Uno, a Canale 5 és a La 7 tévécsatornákon végzett mérései azt mutatják, hogy a reklámok 83 százaléka átlagosan 51 százalékkal hangosabb, mint a mûsor, amelybe beékelôdik. Ez olyan különbség, amelyet a tv-nézôk az esetek 57 százalékában észrevesznek – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A rádióra és a tévére vonatkozó olasz szabályzatnak pedig van egy cikkelye, amely a reklámok kapcsán megszabja, hogy azoknak a többi programtól világosan észrevehetô módon felismerhetôknek és megkülönböztethetôknek kell lenniük, de ennek elérési módja nem a nagyobb hangerô használata.

Némelyik tévé már bejelentette, hogy hajlandó változtatni, de várja az új paraméterek meghatározását. Vannak azonban olyan csatornák, amelyek arra hivatkoznak, hogy hozzájuk teljesen kész állapotban érkeznek a reklámok, s az ô feladatuk csak az, hogy megnézzék: a szavak és a képek nem sértenek-e tilalmakat.

Az olasz reklámvilág legjelentôsebb ügynökségének elnöke szerint a reklám minôsége, hatása nem a hangerôtôl függ. Sôt, ez sokszor ellenhatást vált ki. A csend néhány autó- és tésztareklámnál például nyerô volt. "Az ordító reklám hamis mítosz" – jelentette ki.

A miniszter viszont elôrevetítette a szankciók lehetôségét, amelyeket az olasz rádió- és tévéhatóság foganatosít már szeptemberben ott, ahol nem történik változás.

Megkurtították, számos helyen átalakították annak a szakértôi jelentésnek a szövegét, amely a verespataki aranybányára vonatkozó környezeti hatástanulmányhoz készült – erôsítette meg szerdán az MTI-nek Virgil Apostol, a jelentés egyik szerzôje.

Az MTI bukaresti tudósítója annak kapcsán kérdezte a bukaresti Opus Kft. cég ügyvezetô igazgatóját, hogy az egyik magyarországi országos napilapban e témában megjelent egy tényfeltáró riport. Ebben olvasható, hogy megcsonkították és meghamisították a verespataki aranybányára vonatkozó környezeti hatástanulmányhoz készített, a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértôi jelentést. Ennek nyomán a bukaresti szakértôk nem vállalják saját jelentésüknek a hatástanulmányban megjelent változatát.

Eszerint a csonkítást a beruházás tervezôje, a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) hajtotta végre, amely a környezetvédelmi tárca engedélyének a megszerzéséhez volt köteles elkészíttetni az aranykitermelés környezeti hatásait feltáró tanulmányt. Ez utóbbi részét képezi a Verespatak történelmi részén álló kulturális és épített örökség megóvásának menedzsmentterve. Az RMGC szóvivôje a lapnak elmondta: az erre vonatkozó fejezetek elkészítésére a Román Nemzeti Történelmi Múzeummal kötöttek szerzôdést, a múzeum pedig alvállalkozóként bízta meg az Opust.

A cég szakemberei és vezetôi (Virgil Apostol ügyvezetô igazgató és Stefan Balici igazgató), mûépítészek azt állítják: az elkészített környezeti hatástanulmányba szakvéleményükbôl csak egyes részleteket emeltek be. Márpedig az általuk készített dokumentációt semmiképpen nem lett volna szabad megcsonkítani, mert ezáltal annak következtetései radikálisan módosultak – olvasható a magyarországi napilapban.

"Teljes mértékben átalakították a szöveget, kivették például azokat a cikkelyeket, amelyek nem feleltek meg az RMGC-nek, kihúzták néhány fejezet címét is" – mondta szerdán Apostol az MTI-nek. Nehezményezte, hogy módosítások voltak a szövegben is. Ezáltal a szakértôi vélemény szelleme, tartalma teljes egészében átalakult, annyira, hogy az Opus vezetôi nem is vállalják a hatástanulmányban megjelent szövegváltozatért a felelôsséget – mondta.

"Lélegzetvételnyi szünetet" javasolt Románia és Bulgária januári EU-csatlakozása elôtt a két új EU-tagállamból érkezôk nagy-britanniai munkavállalásának korlátlan engedélyezésében a Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezérigazgatója, aki szerint a hatalmas számú kelet-európai munkaerô beáramlása már szociális következményekkel fenyeget Nagy-Britanniában.

Richard Lambert a The Daily Telegraphnak azt mondta: a tömeges bevándorlás hatással lehet a brit társadalom szövetére, a lakáshelyzetre és az általános brit életformára.

Lambert szerint a brit ipar törekvése az, hogy a brit állampolgárok szakképzettségét növelje (a szakképzett munkaerô importja helyett). A CBI vezetôje a brit konzervatív napilap által szerdán közölt nyilatkozatban azt mondta: fennáll annak a kockázata, hogy Nagy- Britanniában nagyon képzetlen munkaerôállomány alakul ki, márpedig egyértelmû a kapcsolat a szakképzettség, a munkanélküliség, az egészségügy és a bûnözés között.

Lambert szerint ezért a kelet-európai munkavállalók következô hulláma elôtt Nagy-Britanniának "lélegzetvételnyi szünetet kellene tartania". "Nem azt mondjuk, hogy eresszék le a sorompót, csak szünetet javasolunk ... úgy gondoljuk, hogy nem szabadna szélesre nyitni az ajtót ezen új EU- tagállamok (Románia és Bulgária) elôtt úgy, ahogy az legutóbb történt", tette hozzá.

A Financial Times, a legnagyobb londoni gazdasági napilap ugyanakkor nemrégiben közölt, a kelet-európai munkaerô- beáramlásról összeállított elemzésében azt írta: nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentôl sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön, hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentôs számú munkavállaló elindulása az EU-felvétel után.

A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a Financial Timesnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EU-tagállamokban. "Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni)", mondta a román kormányilletékes.

Továbbra sem ért egyet a kisebbségi autonómiatanácsok létrehozásával a kormánykoalíció legerôsebb politikai alakulata, a Demokrata Párt (PD) – jelentette be a PD elnöke, Emil Boc.

A politikust idézô hírügynökségek szerint Boc a kulturális autonómiát szabályozó romániai kisebbségi törvénytervezet kapcsán kijelentette: pártja elutasít minden olyan törekvést, amelynek célja a szegregáció és az ország bármely részén területi autonómia létrehozása.

Boc hozzátette: a kisebbségi törvénytervezet elfogadását valóban kéri az alkotmány, de ezt a jogszabályt túlzások nélkül és a román, illetve az európai törvénykezéssel összhangban kell elfogadni.

A PD sem az autonómiatanácsok létrehozásával, sem ezek vétójogával nem ért egyet. Ugyanis a kormány tervezete szerint ezek a testületek megkerülhetetlenek, amikor a kisebbségek oktatási, kulturális intézményeinek létrehozásáról vagy megszüntetésérôl, illetve azok vezetôinek kinevezésérôl van szó.

A demokraták azt szeretnék, ha az autonómiatanácsok hatáskörét a parlamenti képviselettel rendelkezô romániai kisebbségek képviselôit tömörítô országos kisebbségi tanács látná el, de Boc szerint ennek a már évek óta létezô tanácsnak sem kell vétójogot biztosítani.

A Pro Európa Liga (PEL) szerint a szekuritáté leleplezése és a kommunizmus pere szükséges és feltétele az EU-csatlakozásnak, mert ezzel zárulhat le a totalitarizmusról a pluralista demokráciára való átmenet folyamata. A kettô azonban szorosan összefügg, és párhuzamosan kell lebonyolítani. Ahhoz azonban, hogy hiteles legyen, magába kell foglalnia az RKP- (PCR) nómenklatúrát, mert ez volt a totalitarista rezsim vezetôje s a megtorló mechanizmusok irányítója, jelentette ki tegnap Smaranda Enache, a PEL társelnöke.

A szervezet szerint a leleplezéskor figyelembe kell venni az elkövetett vétségek súlyosságát, ezért mindenekelôtt a szekuritátés tiszteket kell azonosítani, mert ôk alkották a politikai rendôrséget, majd utánuk következnek a kollaboránsok és a besúgók.

Ugyanakkor azonban mind a 187/1999-es törvény, mind a CNSAS felépítése módosításra szorul, a tanácsot politikamentessé kell tenni, hogy minden gyanú fölött állhasson. De ugyanolyan fontosnak tartja azoknak a kollaboránsoknak és besúgóknak a leleplezését, akik 1989 után a Román Hírszerzô Szolgálatnak (SRI) dolgoztak. Ezért a SRI az éves jelentésében egy tervet kellene bemutasson a parlamentnek arról, hogy milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy kizárja soraiból a volt szekus kollaboránsokat, illetve a dossziéikat eljuttassa a CNSAS-hoz.

Smaranda Enache kijelentette: a szekuritáté leleplezése és a kommunizmus pere nem absztrakt események, mert konkrét személyekrôl szólnak, ezért a PEL elutasítja a kollektív bûnösség elvét, és úgy véli, mindenkinek joga van az ártatlanság vélelméhez és a pártatlan ítélethez, mindaddig, amíg az ellenkezôje nem bizonyosodik be.

A Pro Európa Liga szerint a szekuritáté leleplezését és a kommunizmus perét a lusztrációs törvénnyel kell kiegészíteni, mert csak így válik lehetôvé egy új, hiteles és demokratikus politikai osztály létrejötte. Ezért úgy véli, hogy a dolognak azonnali hatása kell legyen: javítani kell a jelenlegi, erkölcstelen és indokolatlan különbségeken, amelyeket a volt szekusok és pártnómen-klaturisták élveznek (pl. magas nyugdíjak), szemben a kommunizmus áldozataival, a volt politikai foglyokkal vagy azokkal a személyekkel és közösségekkel, akiknek a javait elkobozták, jelentette ki végül Smaranda Enache.

Két hét múlva az új KRESZ szerint közlekedünk

Közeledik a szeptember 20-i határidô, akkortól kezdik alkalmazni az új KRESZ-t, visszatérünk tehát azokra a fôbb elôírásokra, amelyeket az új közlekedési törvénykönyv tartalmaz. A gépkocsivezetôkkel az elsô napokban bizonyára elnézôbbek lesznek a rendôrök, ám pár nap "kegyelmi" idô után a fegyelmezetlen gépkocsivezetôk és gyalogosok egyaránt komoly büntetésekre számíthatnak. Téves lenne azt hinni, hogy a közlekedési törvénykönyv kizárólag a sofôröket érinti, a gyalogosoknak, a kerékpárral, mopedekkel közlekedôknek éppúgy tartogat "meglepetéseket" a KRESZ.

A KRESZ 32-es cikkelye felsorolja azokat a jármûvekre szerelt váltakozó fényjelzéseket, amelyeket a közlekedés résztvevôinek figyelembe kell venniük: a piros jelzéssel közlekedô rendôr- és tûzoltóautók láttán a gépkocsivezetôk kötelesek menetirányban, az úttest széléhez minél közelebb megállni, ezzel szemben a kék színû fényjelzés láttán (a rendôrség, csendôrség, határôrség, mentôk vagy a törvényszéki orvostani intézet, polgári védelem, a Védelmi Minisztérium, a SRI, a börtön, az ügyészség autói használhatnak ilyet) a közlekedés résztvevôi elsôbbséget kötelesek biztosítani, míg a sárga színû jelzés (a nehézgépjármûveken és a veszélyes anyagokat szállító, vagy ezeket kísérô gépkocsikon) fokozott figyelemre kötelezi a gépkocsivezetôket. Ahhoz, hogy valaki a közutakon mopedet vezessen, legkevesebb 16, míg a kerékpárosnak legalább 14 évesnek kell lennie. A külföldön bejegyeztetett gépkocsikat és pótkocsikat az országba való behozataluktól számítva maximum 90 napig vezethetik a közutakon, ha van kötelezô balesetbiztosításuk. A baleseteknél maradva, 3 hónaptól 2 évig terjedô börtönbüntetést vagy pénzbírságot von maga után, ha a baleset nyomait rendôrségi jóváhagyás hiányában kijavíttatják. A legkisebb balesetet is kötelezô tehát jelenteni a rendôrségek, még akkor is, ha nem okozott komoly károkat a gépkocsikban, hiszen a vétkes autóvezetônek felelnie kell a szabálysértés miatt – mondta lapunknak Archiudean Lucian, a városi közlekedésbiztonsági ügyosztály vezetôje.

Ismét megemlítjük, hogy öt büntetéskategóriát jelöl meg a KRESZ: az I. kategória 2 vagy 3 bírságpontot, a II. kategória 4 vagy 5 bírságpontot, a III. kategória 6-8 bírságpontot, a IV. kategória 9-20 bírságpontot és az V. kategória (amelyet jogi személyekre alkalmaznak) 21-tôl 100-ig terjedô bírságpontot jelent. Egy bírságpont az országos bruttó minimálbér 10 százalékát teszi ki, és természetesen ezek mellett büntetôpontokat is adnak a szabálysértô autósoknak. Az I. kategóriába sorolják például és 2-3 bírságpontnak megfelelô összeget kell fizetniük azoknak a sofôröknek, akik nem jelzik a menetirány-változtatást, nem használnak biztonsági övet, vezetés közben leveszik kezüket a volánról, nem tartják tiszteletben a villanyrendôr sárga színû jelzését, mocskos vagy sérült rendszámtáblákkal közlekednek, de ugyanennyit fizetnek a gyalogosok is, ha nem tartják be a közlekedési szabályokat valamint a gépkocsi utasa, ha nem használ biztonsági övet. A második kategória szerinti 4 vagy 5 bírságpontnak megfelelô összeget fizetnek azok, akik nem tartják be a határrendôrség jelzéseit a határátkelôhelyeken, vagy azokon a szakaszokon, ahol útjavítások zajlanak, a közlekedés irányításával megbízott személyek jelzéseit illetve a nemlátó személyek jelzéseit, azok, akik a megengedettnél kopottabb gumikkal járnak, vagy nincs egészségügyi dobozuk. Ebben a kategóriában helyben 30 napra felfüggesztik a jogsit, ha a gépkocsivezetô nem tartja be az elôzésre vonatkozó szabályokat, a közúti rendôr jelzéseit, vagy baleset után nem jelentkezik rögtön a legközelebbi rendôrségen. Hat-nyolc bírságpontnak megfelelô összeget rónak ki például akkor, ha a gépkocsivezetô nem tartja be az elégséges oldaltávolságot a szembôl közlekedô jármûvel szemben vagy a kétkerekû jármûvek esetében (figyelem, vagánykodó motorosok!), ha egy keréken közlekedik a vezetô. Ebben a kategóriában a súlyos szabálysértés esetében 60 napra függesztik fel a jogosítványt (például a villanyrendôr piros jelzésén való áthaladáskor, ha baleset történik, a hivatalos menetoszlop esetében a szabályok mellôzése, a szemközti sávon való haladás, kivéve, ha szabályos elôzés történik). A IV. kategóriában megszabott pénzbírságot rónak ki többek közt akkor, ha lejárt a gépkocsi mûszaki ellenôrzésének határideje vagy a vezetett jármû mûszakilag nem megfelelô, ha a törvény által elôírt határidôn belül nem történt meg a jármû törlése a forgalomból, ha a gépkocsivezetôk vagy az autó utasai káromkodnak, obszcén gesztusokat tesznek a közlekedés résztvevôi felé, ha a korszerûsített úttestre sáros gumikkal hajt rá egy autós, ha 12 év alatti gyerekek, illetve állatok utaznak az elsô üléseken, az idôszakos orvosi ellenôrzés elmulasztása esetén. Ebben a kategóriában 90 napra függeszthetik fel a jogosítványt, például akkor, ha a gépkocsivezetô elutasítja a személyazonossági iratok átnyújtását a rendôrnek vagy nem engedélyezi a jármû mûszaki ellenôrzését. Mint fennebb említettük, büntetôpontok is járnak a bírságpontok mellé, amelyek a bírság kifizetése ellenére megmaradnak, és 15 pont kigyûjtésekor a szabálysértô sofôr 30 napra elbúcsúzhat a jogosítványától. Egy bizonyos kihágásért kapott büntetôpont 6 hónap alatt "jár le", azaz évül el – mondta kérdésünkre Archiudean Lucian. A két büntetôpontos esetekbôl említsünk még néhányat: a biztonsági öv használatának hiánya, a rövidfény hiánya nappal autósztrádákon és E jelzésû európai utakon, szabálytalan parkolás, a személyazonossági iratok átnyújtásának megtagadása. Hat büntetôpont jár akkor, ha a gépkocsivezetô a megengedett sebességhatárt 41-50 km- rel lépi túl, ha autósztrádán megfordul, hátramenetbe kapcsol, ha a folytonos vonalat átlépi autójával. És nem utolsósorban, a szabálysértô vezetô vagy magánszemély a rendôrségi jegyzôkönyv kézhezvételétôl számított 2 napon belül kifizetheti a minimális bírság felét.

...Azt is olvastam, hogy városomban, ebben az istenáldotta, bôséggel felbôszített városban, ahol állítólag több kövér ember van, mint másutt (vagy ahogy azt újságék szokták írni "immár Erdély-szinten"), nos ezen a kedves településen és életker(e)tben, ha a polgármester veszít, akkor egy mozival kevesebb lesz. Bezony! Mint az újságcikkekbôl kiderül, ha a mészárosok vásárhelyi testülete érvényesíteni tudja jogait, márpedig afelé mutat Justitia bekötött szemû mérlege, akkor az ipartestület (nem céh, mert azt 1872-ben törvény szüntette meg Magyarországon, ui. az ipari fejlôdés gátja volt, ahogyan klasszikusan a történelemkönyveink fogalmaztak, ha a nagyipar elônyeit kívánták széles ecsetkezeléssel ábrázolni) visszakapja a húscsarnokot és a böllérek közét, amihez minden marosvásárhelyinek köze volt, van, lesz, amíg teljesen vegetáriánus közösséggé nem válunk, változunk. Ámbátor és ulánbátor, akkor is akadnak ellenzékiek, akik csak pirospaprikát, mások csak fehérkáposztát, ismét mások csak tarkababot, míg egy negyedik frakció a görögdinnyét fogja elôszeretettel fogyasztani a sárga (vö. ázsai veszedelem) helyett, hiszen a görögdinnyérôl mondták a két világháború között, hogy a legmagyarabb gyümölcs, ui. színei megegyeznek a nemzeti lobogóéval, s ennek felette Héjjas is meg Gömbös is. Ez az "elkülönözés" bele van kódolva az emberi – következésképpen a vásárhelyiek – természetébe, génállományába. Errôl nem lehet leszoktatni bennünket.

De amit érdekes volt tapasztalni az újságok cikkében, hogy a kultúrvárosban senkinek sem fáj, hogy egy mozival kevesebb lesz. Valószínûleg azért, mert egyre kevesebben és kevesebbet járunk mozgóképszínházba, holott azok a jó és barátságos kis stúdiómozik, zsebfilmszínházacskák olyan intim és mégis teljes élményt nyújtanak, amit a tévé soha. (Talán megkegyelmeznek a tagló mesterei egy stúdiónyi kis mûvészmozinak valahol az épületben.)

De annak idején, a kommunista humanizmus hajnalán, midôn a mészárosok csarnokát felszámolták, annak volt ám politikai üzenete: nem kell, hogy a város lakóit folyton arra emlékeztessük az üres húscsarnokkal, hogy nincs már hús, elfogyott, eltûnt, a szocializmus tehetséggel tüntette el. Hiszen a szocializmus volt a legnagyobb bûvész. Például a humanizmusból ki tudta vonni magát az embert, anélkül, hogy sokáig észre tudtuk volna venni. (Vagy, ha a szocializmus gyôzne a Szaharában, akkor két év múlva már egy szem homok sem lenne a sivatagban...)

Szóval a mozit (Vörös Zászló volt a neve, akárcsak a napilapnak) azért képzeltette oda a Párt (a nagyon munkás és éppen annyira román), hogy ha a dolgozó mégis lepedônyi bécsiszeletrôl és zaftos kofapecsenyérôl, pörköltrôl (isten ments, hétvezér- tokányról) álmodnék, legalább filmen lásson egy kis húst.

-----------------------------------------

*A címben foglalt idegen szó ugyanazt jelenti, mint kis írásunk utolsó szava.

Hálaadó ünnepélyt szervezett szombaton Oláhdellô református gyülekezete. A több mint két évig tartó javítási munkálatok befejeztével dr. Csiha Kálmán erdélyi püspök tartott ünnepi istentiszteletet a templomban. Az istentiszteletet díszebéd követte, amelynek elôállítási költségeihez kizárólag a falu hívei járultak hozzá.

Az oláhdellôi gyülekezet Maros megye legkisebb, önálló lelkészt fenntartó anyaegyházának számít. A falu – amely mindössze 200 lakost számlál – a Maros partján fekvô Magyardellô szomszédságában helyezkedik el, közúton elég nehezen megközelíthetô, s a komppal sem akadálymentes a közlekedés. Valószínûleg ez az oka annak is, hogy a lakosság létszáma nagyon leapadt. A hívek lelkesedése azonban minden képzeletet felülmúl. A templom feljavítását a Maros megyei önkormányzat támogatásával, de legfôképpen a gyülekezet önkéntes adományaiból sikerült megvalósítani, és további munkálatokat is terveznek. 2008-ban a templom fennállásának 100. évfordulóját is szeretnék megünnepelni, ennek szervezéséhez már most hozzálátott a lelkes közösség.

Hogyan enyhíthetô a magyar–szlovák feszültség? A kérdés élénken foglalkoztatja a magyar közvéleményt, a lapok, rádió- és tévémûsorok állandó témája. Az alábbi vélekedéseket a világhálóról ollóztuk.

Amíg egyesek a Trianon elôtti Magyarország térképét ábrázoló zászlókkal demonstrálnak sporteseményeken, amíg (a) volt magyar miniszterelnök nagymagyarországos matricás autóval furikázik, addig ne számítson senki jóra. * Az úgynevezett Szlovákia egy kitalált ország, sohasem lesz tiszta lelkiismeretû. * 2004-ben Szlovákia és Magyarország együtt lépett be az Unióba, ami esélyt ad a magyaroknak, hogy gazdaságilag (pl. OTP, MOL stb.) az országhoz csatolják a magyarok lakta területeket, vagy akár egész Szlovákiát. * Hihetetlen, hogy miért érez ily ellenségesen északi szomszédunk ellenünk, nincs 100 éve, hogy még egy ország volt a kettô. * Eddig mertünk és tudtunk Szlovákiában magyarul beszélni, de ezek után nem merünk. Teljesen abszurd a 21. században, Európa közepén. * A határon túli magyarok ügyeivel nemcsak akkor kell foglalkozni, amikor belsô bajaikról szeretnék elterelni a figyelmet. * A szomorú az, hogy míg Ausztria esetében (Haider) rögtön felzúdulás volt egész Európában, most hallgatnak, mint a döglött hal. * A szlovákok éppen olyan régen élnek ezen a területen, mint mi. Trianonon nem tudunk változtatni, ezzel is szembe kell nézni, és nem is lenne sok értelme: mi küzdenénk azokkal a nemzetiségi fóbiákkal, mint most a szomszédos államok. * Az európai közösségen belüli halpolitika luxusát a magyar kormány még nem engedheti meg magának. * Nem vonom kétségbe Göncz Kinga (külügyminiszter, sz. m.) tehetségét, de szerintem alkalmatlan a posztra. * Olyan magyargyûlölettel találkoztam, ami megrendített, s megtagadtam szlovák gyökereimet. Erre csak egy orvosság van: visszaállítani a történelmi Magyarországot a benne élô népek teljes egyenjogúsága alapján! * Én is nagyon büszke vagyok a határainkon túlra szakatt (sic!) magyar testvéreinkre! * Ezeknek mindig fájni fog, hogy ott magyarok is laknak, és magyarnak vallják magukat. Az "ô országában? micsoda rebellis gondolat!" Mi meg továbbra is maradhatunk nyuszik, és törölhetjük az arcunkról a köpéseket. Ez van. Meg EU. * Szerintem van egy vékony, tudatilag beszûkült réteg, aki túl nagy zajt csap. Az átlag tótnak (sic!) eszébe nem jutna bántani senkit a nemzetisége miatt. * A megvert fiúval készített riportban lehetett látni, hogy a kórház faláról mállik a vakolat, és rozsdás a mentôautó. Szóval vannak gondok ott is, jól jön egy kis magyarellenesség a hatalomnak. * Ha nem tetszenek a szlovákoknak a magyarok, adják vissza ôket TERÜLETESTÔL. * Ne az indulatokat szítsák, így is eléggé rossz a helyzet, és így is eléggé félünk Szlovákiában. * A szlovák templomokban vasárnap a misén mindig elhangzik: "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!" * Mi az, hogy határolódjon el a szlovák kormány az incidenstôl? Egy(etlen) szlovák kormánytag sem vert meg egy(etlen) magyart sem. * A felvidéki családtagok nem látnak szívesen, mert félnek, mi lesz, ha meglátják házuk elôtt a kocsit a magyar rendszámmal, a H-val. * Nostradamusnak igaza lesz. Lesz III. világháború. És ez Slota miatt lesz!

Tárca

Nálunk nem szokás dicsekedni ötvenhattal. Most olyanok is kontorálnak, akik pincébe juttatták a társaikat. Nálunk nem volt semmi ötvenhatban, mi lehetett volna. A himnuszt a templomban sem énekeltük, a pap került volna dutyiba. Nem volt itt, uram, semmi, de semmi. Öregek? Itt már öregek sincsenek. Aki meghal, nem itt támad fel. Mondja a fiam, apja, ha legyengülsz, úgyis én parancsolok. Na. Ô parancsol. Mikor az embert elhagyja az ereje, elhagyta a jóisten is. Nem embere a pohár bornak, deci pálinkának. Nekem a liter szilva se parancsolt, tudja-é. De amikor elgyávulok, a kórházból nem lehet kormányozni, s akkor engemet is a városi temetôbe kaparnak el. Majd hülye leszek minden halottak napján hozzád cocókázni, ezt mondta, s életében elôször, tegezett. Letegezett a saját édesfiam.

Minden öreg a városi temetôben köt ki. A vénasszonyok még büszkék is rá. Nekem jó volna a Csurdétetô alja is, nem kell ceremónia, elég a madarak dalárdája. Olyan csend van ott, uram, hogy ha a halottak hallanák, mindjárt felszökdösnének.

Ötvenhatban tizenkét éves voltam. Mindenesetre ott ténylegesen nyugszik valaki, a Csurdé alatt. Ötvenhétben jövögetni kezdtek haza, kettô, aki még negyvenben szökött át a Küküllônél, az új határon. Ne vigyék román katonának. Lett belôlük magyar csendôr. Gazdasegítô módos gazdák birtokán, akik ugye a fronton harcoltak. Hát ezek jártak jobban, Kékesi Feri most hat éve ment vissza látogatóba, valahol Izsák környékén dolgozott egy hatalmas istállóban, akkor tudta meg a boldogtalan, hogy van egy fia. Na! S itthon úgy könyvelték el mint magtalant, úgy is csúfolták, Féltökû Ferike. A menyecskék milyenek, kell nekik. Ez összefeküdt valamelyikkel, aztán elvezényelték onnan, aztán összeomlott a front, kerékpárral jöttek haza, itthon a románok bezárták ôket, de ez más mese. Most mondja meg, ha ez a málékukujza tudta volna, hogy neki ott édesgyermeke van. De így is jó, mert ô például hóttában magyar állampolgár lesz. Oda temetik a fia pusztájára.

Ötvenhétben innen bezárták a tanítót, mást alig. Látogatóba jöttek ketten, a Klánárét sógora, ez a Klánárét Szebenben van eltemetve, rendesen Bandár Pistinek hívták. Na, a Klánárét sógora hozott egy barna füzetet, fehér betûkkel, azt én is láttam, mutogatták a templom elôtt. Az lehetett ráírva, már nem esküszöm, hogy ellenforradalom vagy efféle. És hazajött Huncut Gyuri is, Pipás a rendes neve, ô azt beszélte, hogy benne volt a harcban, de nem akarta megmondani, hogy kire lôttek. Fekete kabátja volt, hosszú, bôrkabát. Nem félek senkitôl, azt mondta. Az irodán komázott

a milicistákkal. De szagot fogtak az ittvalók, a Gyóvujok, akiknek az öccsét ez a Huncut Gyuri talán meglôtte volna. Amikor átszöktek a magyarokhoz, ezek kilencen innét, akkor este lôtte meg. Volt valami köztük, ugye. Egy leány, ki más.

Bezzeg hergelôdtek, de Huncut Gyuri másnap már nem volt sehol. Mi akkor nem tudtuk, mi az hogy ávós- mávós, csak milyen a gyermek, csúfolkodtunk a Gyóvujok kölykeivel, hogy elszalasztották Huncut Gyurit. Énekeltük, mint a csigahívót: "Ávós-mávós, gyere ki, / vár a Gyóvuj ide ki!", emián aztán összeverekedtünk, de nem lett semmi, Pinagyárpinak betört az orra, Pépéjúnak kiszökött a gyertyája, mikor Pinagyárpi hirtelen visszaütött. Egyéb nem volt.

A Csurdétetô? Szinte elfelejtettem. Oda van eltemetve a léggömbös katona. Láttuk mind, ki is rohantunk a dombhoz, de akkorra már meglôtték. Azt mondták, már meg volt halva, de tudva van, hogy amerikai volt, és azért kivégezték. Szokotár Gyengus vett belôle egy jókora darabot, esôköpönyegnek használta, s rajta maradt, hogy Párásut. Vagyis Párásut Gyengus Szokotár, jó pálinkát tudott csinálni. Direkt Bukurestbe' alussza örök álmát. Na. Szóval a Csurdétetô alatt ott bujkál az amerikai. S ha énrám is ott hullna a göröngy, hát talán kiásnának. Mostanában igencsak keresik a németeket, amerikaiakat, aztán tévedni emberi dolog. Adnék egy kicsibornyús tehenet most éltemben, hogy holtomban vigyék a csontomat Amerikába.

Tudja-é, hova. A Szabadság-szobor tetejedes- tetejére.

Kiss Jenô

A nyíllal egy embert találsz el, a tollal ezret (mongol közmondás)

A nyilat felváltottátok a tollal,

ezt tettük mi is, mongolok,

és mindkét részrôl így volt jó

bizonnyal.

– A toll nagy hôseire gondolok.

A nyelvet vitték ôk szent gyôzelemre,

a tiszta érzést, a tudást,

ôáltaluk lett hadvezér az elme,

s az Eszme vállán bíbor a palást.

Azóta is a toll a legjobb fegyver,

a védô és – ha kell – a támadó.

Tollal kezében lett ember az ember,

és tolla révén lett naggyá a szó.

1987. július 25.

Gergely Tamás

Dzsoni azért pityergett, mert nagyon egyedül érezte magát a nevével.

- Dzs, dzs! – biztatta meg a kedvét hajnalban, de még a darazsak sem tartottak vele, annak ellenére, hogy a saját nevükbôl ismerték a "d"-t meg a "zs"-t is.

– Menj Dárdzsilingbe! – ajánlotta a csóka, aki Cs cs Csíkból származott.

– Hát hol van ez a Dzsiling? – kérdezte kíváncsian Dzsoni, és keletre fordult.

Jól tette, hogy arra, mert így kérdését meghallotta Dzsakarta, Dzsibutinak átadta, az továbbította Dárdzsilingnek a havas hegyekbe.

– Öltözz maharadzsának, dzs, dzs – üzente Dárdzsiling Dzsoninak –, és ne felejtsd magaddal hozni a dzsidád!

Dzsidája nem volt Dzsoninak, s a maharadzsáról sem tudta, hogy eszik-e, vagy isszák, azt még kevésbé, hogy indiai fejedelem, úgyhogy otthon maradt – keseregni magában.

* akartában tizenhárom

mahara * a

* idával vakargatja a

* oni füle tövét.

* iling,

* iling,

Dár * iling!

Páll Lajos

Kesereg a kicsi Tót,

hogy a labodaspenót

a sok esôtôl kiholt,

s a kertben az üres folt

azt jelenti, mind csak volt

vasas labodaspenót.

Siratja a kicsi Tót,

ami van, nem üdvöt olt,

hogy ahol a spenót volt,

szégyentelen barna folt

zöldek közül felsikolt.

Most már tudja kicsi Tót,

nincs spenótból többé bolt,

amit gonddal úgy ápolt,

a menübôl kilábolt.

Késô nyár van, mit vethet,

két fél cigánykereket.

Andrej Tarhanov

Szomorú lovak,

szomorú lovak

éji mezôn.

Nyugodt álmukat,

nyugodalmukat,

ôrizem én.

Falomb se rezdül,

falomb se rezdül,

nem száll sörény.

Bagoly szemében,

bagoly szemében

szunnyad a fény.

Sûrû vadonból,

sûrû vadonból

jô nagy robaj.

Robaja lónak,

robaja lónak,

patkó-dobaj.

Régvolt daliák,

régvolt daliák

dala rivall.

Mezôt remegtet,

mezôt remegtet

pata-vihar.

Ôrült vágtában,

veszett vágtában

hajnal dereng.

Szálló paripák,

szálló paripák

sörénye leng.

Vogulból fordította: Bede Anna

Lötyögi Pityu

Azért vagyunk a világon, hogy jó nagyokat fagyizzunk benne…

Itten Magyarországon találkoztam embervel ki kérdezköttek, hogy honnét huzódnak a csángó, magyar csángók Romániábó. S azután én már foktam felelni ônéki, mit hallottam nagyapámtol és édesapámtol. Miel annyi ezer esztendôel – mondotta z apám – hogy hát Osziába vót egy naty kiráj, mejiknek vót két fiu gyereke. A haló szájával mikor mond... megakart halni aszt mondotta, hogy az eggyik maraggyon a kirájságon Asziába, napkeleten és a másik fogja a kirájságát napnyugotra.

Azugyisvót! A küssebik, vagy a nagyobbik, mejik vót, ejjött napnyugotra, magyar tereket elfokta, Bukovinát elfokta és több arrafelé földet. Miután megtelepedett jól, meghelyhetôdött a népségvel s a népség meggazdagodott munkája után, a kirájság is gazdag vót akkor.

Azután meglátta a testvére, hogy meggazdagodott nagyon, jó élettye van a népjinek. Akkor felkôtötte az Aszia népet és erre napnyugatra jött. A tesvérje háborút inditott, hogy a vagyonyát elvigye.A testvére a napnyugoti meggyôszte, megverte, visszaküzdötte Asziába. Eés egy pár év után még átjött Asziából a testvérire háboruzni. Akkor már Bukovina tetejin ott a... esszecsaptak. Még meggyôszte háboruval, lovát elvette, aranynyergit elvette tölle, kargyát elvette. Akkor má azt mondotta, hogy meikek akartok maraggyatok itten Kárpátok alatt és meikek akartok átmenni Kárpátokon má mentek magyar tereken át.

Akkorugyisvót!

A csángó nép, mondatódik "csahó- csángó"-nép az ott maratt. Felhúzódott a forrásos helyekbe, hol vizek vótak. Folt a víz a hegyekbôl és lakásokat csináltak, ojanokat mijent tuttak abba a világba! Erdôbe, me nem vót szántófôd, csak erdô pusztaság vót ottan. Azután megszaporodott a világ. Szántófôdet foktak csinálni a munkás emberek. Erdôt levágtak és gabonát fogtak vetétni.

Igy rendelte apámnak az apja, öregem ezután ôtöllik hallottam e a mesét melyiket lerendeztem a kérdezkedésnek meiket kértek itten Magyarországon.

Én vagyok Klézsébôl, ott születtem, vagyok 62 éves, Imbre Péternek mondatódik, hívnak ingemet, apám Imbre Istán vót.

Domokos Pál Péter 1961-es gyûjtése

Szárászpusztán (Baranya megye)

Kora tavasszal a jószívû vasorrú bába kertjébe egy fiatal nyúl házaspár költözött. Pontosan a rozmaringbokor alá. Telt-múlt az idô, a bába felásta a kertet, magokat vetett, palántált, és elbeszélgetett a nyúlasszonnyal mindenfélérôl, ami a környéken történt akkoriban. Tulajdonképpen nem történt semmi érdekes, de mindkettônek jólesett a beszélgetés.

– Ha akarjátok, használhatjátok majd a termést – mondta a bába, amikor látta szépen kikelni a magvakat és a gyorsan növekvô palántákat. Jut nektek is, marad nekem is, de amíg nincs minden készen, addig hozzá ne nyúljatok.

Egy darabig nem is volt semmi baj. A nyúl házaspár ette a nyúlsalátát és azt a kevéske kukoricaszemet, amit idônként a jószívû vasorrú bába hozott ajándékba. Közben megszülettek a kis nyuszik. Szépen fejlôdtek. Elugrándoztak a kerítésig és vissza. Megcsodálták, megszaglászták a sok palántát, de nem kóstoltak belé. Volt közöttük azonban egy, amelyik nem fért a bôrében. Gyakran ott hagyta testvéreit, még a csalánok közé is bemerészkedett. Amikor senki sem látta, letört egy-egy káposztalevelet, és azzal legyezte magát. Észrevette a nyúl-anyuka is, hogy nincs minden rendben, mert ebben az idôben ô ügyelt a kertre. Nagyon elszomorodott, amikor rájött, hogy egyik fiacskája okozza a kárt. Maga elé állította és így szólt:

– Fiam, mi itt vendégek vagyunk. Szívesen látnak, de csak akkor, ha nem okozunk kárt. Te szégyent hoztál a családodra.

A fiú lehajtotta fülét, és eloldalgott. Aznap senki sem látta. Másnap sem. Estefelé az édesanyja is nyugtalan lett. Odaugrándozott a jószívû vasorrú bábához, és elmondott mindent, ami történt.

– Fiatal a gyerek és tapasztalatlan – mondta –, nem rosszindulatból cselekedett, de én nagyon megszidtam. Azóta nem látta egyikünk sem. Félek, hogy valahol baja esett, mert egész éjjel nagyon ugattak a kutyák. Kérlek, segíts, ha megteheted.

– Menj haza, vigyázz a többiekre – mondta a jószívû vasorrú bába. – És légy türelmes.

Kiment a kapu elé, köténye zsebébôl elôvette legtitkosabb sípját, és belefújt. Elôször kutyanyelven.

– Halljátok-e, kutyák? Ha megláttok egy eltévedt nyuszifiút, ne bántsátok, de tegyetek úgy, mintha haragudnátok, és úgy intézzétek, hogy csak hazafelé fusson.

Ezután nyúlnyelven szólalt meg a síp:

– Tudom, hogy hallasz, nyuszifiú. Gyere haza. Édesanyád nem haragszik, de nagyon szomorú.

Állt még egy kis ideig a kapuban, amíg meghallotta a közeledô csaholást. Ennél többet nem tehetett. Nagyon megviselt állapotban érkezett haza a fiú. Éhesen és ijedten. Odabújt az édesanyjához, és amikor kissé átmelegedett, azt suttogta:

– Nem tudtam, hogy rossz fiú vagyok. Nem akartam rossz fiú lenni. Nem tudom, mi ütött belém, amikor azt tettem, amit tettem. Kérlek, mondd meg ezután, hogy mi az, ami jó, és mi az, ami nem. Ígérem, jó fiad leszek.

Azon az éjszakán a nyúlcsalád jól aludt.

A jószívû vasorrú bába is. Álmukban a kert gazdag termést ígért.

Székely-Benczédi Endre

Német tudósok a vérdopping gyors és megbízható kimutatására új mûszert fejlesztettek ki: a szerkezet 15 perc alatt képes megállapítani, hogy egy sportoló doppingolt-e tiltott módon vérrel.

A mûszert a bajorországi Bayreuth-ban dolgozták ki a Doppingellenes Világügynökség (WADA) által finanszírozott projekt keretében, és T-Mobile kerékpároscsapata már be is jelentette, hogy versenyzôit az új szerkezettel ellenôrizteti.

Nicole Prommer és Walter Schmidt, a bayreuthi egyetem, illetve sportintézet tudósa a tesztet egyszerû ötlet alapján hozta létre. A sportoló fülébôl vesznek egy csepp vért, egyidejûleg pedig egy olyan lélegeztetô készülékhez ültetik, amelybôl két percen keresztül kisebb mennyiségû szén-monoxidot lélegzik be, ami megköti a hemoglobint, az ún. vörösvértesteket. Ezt követôen ismét levesznek egy csepp vért a sportolóktól és a két csepp közötti különbségbôl ki tudják számolni a vérben lévô hemoglobin pontos mennyiségét, ami a dopping esetében döntônek számít. A sportolók ugyanis a vérdoppinggal azt próbálják elérni, hogy minél több oxigén jusson el izmaikhoz, és ezáltal teljesítményük növekszik.

A vérdopping lényege az, hogy a sportolótól leveszik saját vérét, kiszûrik a vörösvérsejteket, és koncentrált formában juttatják vissza a szervezetbe. Ennek révén a teljesítmény nagyobb lesz, mint az egyszerû edzésekkel.

A bayreuthi tudósok elmondták, hogy a T-Mobile kerékpároscsapatán kívül már a Német Síszövetség is érdeklôdött a tesztek iránt, és ha mások is így tesznek, akkor hamarosan csökkenteni tudják a vérdopping alkalmazását különbözô sportágakban.

A Bild címû német bulvárlap szerint vasárnap, a monzai Olasz Nagydíj után Michael Schumacher, a Forma-1 hétszeres világbajnoka bejelenti visszavonulását. "Schumi befejezi! Forma-1-es hôsünk vasárnap bejelenti visszavonulását!" – írta szalagcímében szerdán az újság. A kerpeni pilóta stábja nem kommentálta az értesülést: "Nem tudunk minden hírre reagálni. Maradunk az eredeti forgatókönyvnél, azaz vasárnap minden kiderül" – mondta Sabine Kehm, a versenyzô szóvivôje. A Ferrari múlt héten azt közölte, hogy a monzai futamot követôen elárulja, kik lesznek az istálló pilótái a 2007-es szezonban. Ezzel párhuzamosan a 37 éves Schumacher – korábbi ígéreteinek megfelelôen – bejelenti, hogy folytatja-e káprázatos karrierjét vagy az idény végén visszavonul.

Labdarúgó 4. liga

A megye labdarúgására nézve szomorú eset történt szombaton Görgényszentimrén, ahol a 4. liga 2. fordulójában tervezett Görgényszentimre–Marosoroszfalu mérkôzést nem lehetett lejátszani, noha mindkét csapat és a játékvezetôk is megjelentek a helyszínen. Az ok prózai, és azt is mondhatni tragikus, de jól illusztrálja a megye különbözô szintû vezetô kádereinek sport iránti hozzáállását. A mérkôzést azért nem lehetett ugyanis lejátszani, mert a pályát adminisztráló erdészeti líceum igazgatója nem engedte meg a mérkôzés megtartását.

Szándékosan írtunk adminisztrációs és nem tulajdonjogot, mert állami intézményrôl van szó, tehát a pálya köztulajdonban van, még akkor is, ha történetesen az iskolára bízták, így erôsen megkérdôjelezhetô az igazgató joga, hogy ilyen brutálisan beleavatkozzon egy hivatalos megyei szintû bajnokság menetébe, különösen, hogy az iskola mögött fekszik a községközpont egyetlen labdarúgópályája, bármilyen természetû is legyen az egyesület vezetôségével fennálló vitája.

Az eset kapcsán a megyei labdarúgó-egyesület nem tehetett egyebet, mint 0-3-mal jóváírni a mérkôzést, s amennyiben nem rendezôdik a pálya ügye, akár a görgényszentimrei csapat kényszerû visszalépésének tanúi is lehetünk.

Labdarúgó Románia-kupa

Közzétette a labdarúgó Románia-kupa V. megyeközi szakaszának programját a szakszövetség. Maros megye két versenyben maradt együttese egyaránt brassói csapatokat kapott ellenfélül, a nehezebb dolga az Avântul Szászrégennek lesz, amely a 2. liga I. csoportjában vezetô, nemrégiben még a feljutási osztályozón szerepelt Forex Brassó ellen lép pályára. Nem lesz egyszerû feladata a marosvásárhelyi Gaz Metannak sem, amelynek a nagy hagyományú, volt A-osztályos, ám pillanatnyilag a Forexnél gyengébb játékerôt képviselô FC Brassót osztották be ellenfélként.

A találkozókat a Maros megyei csapatok pályáján, szeptember 12-én, kedden, 16 órától rendezik.

Súlyemelés

Három bronzéremmel tért haza a Galacon megrendezett országos súlyemelô-bajnokságról a marosvásárhelyi ISK küldöttsége. Az érmek közül kettôt a 69 kg-os Meghesan Ciprian, egyet pedig a 62 kg-os Iridon Dragos gyûjtött be, ôk mellette egy, illetve két negyedik hellyel is gazdagodtak. A maroknyi csapat harmadik tagja, a 85 kg-os Pánczél Rudolf mindkét fogásnemben és összetettben is a 7. helyen végzett.

Az ISK súlyemelôit Iridon Dragos készíti fel.

A hét végén megkezdôdtek a megyei és falusi labdarúgó-bajnokságok is. A megyei bajnokság elsô fordulójában az alábbi eredmények születtek:

Északi csoport: Mezôkirályfalva – Görgénysóakna 1-2; Holtmaros – Disznajó 3-1; Alsóidecs – Déda 4-2; Marossárpatak – Felsôidecs 7-3; Marosvécs – Lövér 0-4. Marosfelfalu állt.

Közép csoport: Harasztkerék – Marosszentkirály 1-0; Mezôfele – Koronka 0-3; Ákosfalva – Náznánfalva 3-1; Csittszentiván – Mobila II Szováta 2-0; Marosszentanna – Erdôszentgyörgy 3-0; Csíkfalva – Mezôpanit 1-5.

Déli csoport: Nagysármás – Marosbogát 5-1; Búzásbesenyô – Bonyha 4-2; Mezôzáh – Marosugra 0-2; Marosgezse – Vámosgálfalva 4-4; Kerelô – Mezôceked 2-3. Mezôbánd állt.

*

Marosvásárhely körzeti falusi labdarúgó-bajnokság, II. csoport, 1. forduló: Teremiújfalu – Gyulakuta 3-0 (a vendégek elkéstek); Kibéd – Cikmántor 8-2; Makfalva – Nyárádremete 1-2; Somosd – Egrestô 3-1; Lôrincfalva – Jedd 1-2; Szentgerice – Nyárádmagyarós 0-3. Kebeleszentivány állt.

A jelenleg hatályban levô 2004. évi 273-as számú örökbefogadási törvény szabályozza azokat a feltételeket és következményeket, amelyekkel az örökbefogadás jár. Az örökbefogadás az a jogi eljárás, amelynek során leszármazási viszonyba kerül az örökbefogadó és az örökbefogadott, és rokoni kapcsolatba kerül az örökbefogadott és örökbe fogadó családja. Az örökbefogadás feltételei között az elsô és legfontosabb az, hogy csak román állampolgár fogadhat örökbe romániai gyermeket. A törvény értelmében örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás a gyermek legfôbb érdekét szolgálja. Csakis 18 év alatti személyt lehet örökbe fogadni. Nagykorút csak abban az esetben, ha az érintett 18. életéve betöltése elôtt is az illetô családnál élt. A törvény az állampolgársági megkötés mellett kizárja a testvérek, házastársak vagy volt házastársak közötti örökbefogadást is. Nem kerülhet sor örökbefogadásra akkor sem, ha egy család férjet, feleséget vagy elvált házastársakat akar örökbe fogadni, vagy ha az örökbe fogadni kívánó pszichikai betegségben szenved, illetve szellemi fogyatékos. Azok a személyek fogadhatnak örökbe, akik felelôsségük teljes tudatában teszik ezt, és legalább 18 évvel idôsebbek, mint az örökbefogadandó. Alapos indoklás alapján a törvényszék helyt adhat az örökbefogadási kérésnek, ha a korkülönbség nem több, mint 15 év. Az örökbefogadónak biztosítania kell a gyermek fejlôdését és megfelelô környezetben történô felnevelését. E körülmények biztosítását késôbb az illetékes hatóságok – a megbízott szociális ellenôrök – rendszeresen ellenôrzik. Az örökbefogadásba a gyermek szülei bele kell egyezzenek.

Ha a szülôk már nem élnek, eltûntek, vagy nem érintkezhetnek a gyermekkel, ha ezt a hatóságok megtiltották nekik, akkor a gyermek jogos nevelôjének kell engedélyezni az örökbefogadási eljárást. Ha az egyik szülô elhunyt vagy eltûntnek nyilvánították, elég a másik szülô engedélye. Ha a gyermek már betöltötte 10. életévét, neki is bele kell egyeznie az örökbefogadásba. Kivételes esetekben, ha a gyermek érdekei úgy kívánják, a törvényszék szülôi beleegyezés nélkül is dönthet az örökbefogadás jóváhagyásáról.

Viszont a törvény részletesen kitér arra is, hogy semmiféle kényszerítô körülménynek nem szabad közrejátszania. A szülôknek fenyegetésre sem szabad gyermeküket örökbe adniuk, és pénzt elfogadniuk gyermekükért cserébe. A szülôknek vagy a nevelônek senki által nem kényszerítve kell egyetérteniük a gyermek örökbeadásával. Kivételt azok az esetek képeznek, amikor a természetes szülôket megfosztották a gyermeknevelés jogától. Ilyenkor annak a szociális intézménynek a beleegyezése is elégséges, ahol a gyermek el van helyezve.

Az örökbeadás után a szülôk vagy nevelôk rokoni kapcsolata megszûnik az örökbeadott gyermekkel. A szülôk vagy az egyik szülô sem mondhat le a gyermeknevelés jogáról, amíg legkevesebb 60 nap el nem telt a gyermek születése óta. A szülôknek az örökbefogadási eljárás során a törvényszéken is meg kell erôsíteniük örökbeadási szándékukat. A beleegyezést, ha meggondolták magukat, 30 napon belül vissza lehet vonni.

Ugyancsak a törvényszéken kell beleegyeznie az örökbeadásba a 10 évesnél idôsebb gyermeknek is. Szintén a törvényszéken kell megerôsítenie szándékát az örökbe fogadni kívánó félnek, ha pedig házas, akkor a férjnek-feleségnek egyaránt meg kell erôsítenie azt. A külföldi civil szervezetek több fronton is támadják e törvényt, mert csak román állampolgárnak engedélyezi az örökbefogadást.

Mellau György

Olvasói kérdés nyomán néztünk utána, ki jogosult ingyenes egészségbiztosításra. A jogszabályra Butiulca Manuel Anton, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár gazdasági igazgatója hívta fel a figyelmünket. Ennek – 95/2006. számú törvény – értelmében a következô kategóriák jogosultak a havi hozzájárulás nélküli orvosi ellátásra:

– a 18. életévüket be nem töltött gyerekek, továbbá a 18-26 év közötti fiatalok, abban az esetben, ha tanulók, középiskolát végzettek az egyetemi év megkezdéséig (3 hónapig terjedô idôszakig), az inasképzô iskolát végzôk, vagy egyetemisták, ha nem rendelkeznek jövedelemmel;

– a 26 évnél fiatalabb személyek, akik kikerülnek a gyerekjogvédelem hatáskörébôl és nem rendelkeznek jövedelemmel, vagy a 416/21-es törvény értelmében nem részesülnek szociális támogatásban;

– a házastársak – férj, feleség – és jövedelem nélküli szülôk, akik biztosított személy eltartásában vannak;

– a 1990. évi 118-as számú törvény, a 1999. évi 105-ös számú kormányrendelet, a 1994. évi 44-es számú törvény, a 2002. évi 309-es számú törvény haszonélvezôi;

– azok a hátrányos helyzetû személyek, akik nem rendelkeznek jövedelemmel;

– azok a betegek, akik az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott országos programokba sorolhatók;

– a terhes és gyermekágyas asszonyok, akiknek nincs jövedelmük, vagy jövedelmük kisebb, mint az országos minimálbér.

Egészségbiztosítási hozzájárulás nélkül egészségügyi ellátásban részesülnek akik:

– kötelezô katonai szolgálatot teljesítenek;

– munkabaleset miatt vagy szakmai megbetegedés miatt ideiglenes munkaképtelenné vált személyek;

– a gyerek két-, illetve hátrányos helyzetû gyerek esetében hároméves koráig gyereknevelési szabadságon lévô személy;

– börtönbüntetését töltô, vagy elôzetes letartóztatásban lévô személy;

– munkanélküli segélyben részesülô személy;

– visszatoloncolt személyek, vagy embercsempészet áldozatai;

– azok a személyek, akiknek családja a 2001. évi 416-os számú törvény értelmében szociális támogatásban részesül;

– a nyugdíjasok, akiknek nyugdíja nem haladja meg az adózási küszöböt.

Azoknak a személyeknek, akik egészségbiztosítási hozzájárulás nélkül jogosultak orvosi alapellátásra, egy igazoló dokumentumot – könyvecske vagy igazolás – bocsát ki az egészségbiztosítási pénztár. Ezt a dokumentumot idôszakosan láttamozzák.

Akik nem találhatók meg a fenti felsorolásban, kötelesek egészségbiztosítási hozzájárulást fizetni.

Azok a személyek, akik nem alkalmazottak, de kötelességük gondoskodni egészségbiztosításukról, jövedelmük 6,5%-ának befizetésére kötelezettek.

Azon külföldön dolgozó személyek, akik megtartják romániai lakhelyüket, az egészségbiztosítási alapba kötelesek befizetni a külföldi munkáltatóval kötött szerzôdés szerinti megvalósított jövedelem 6,5%- át.

Azok, akik fakultatív biztosítást kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, havi hozzájárulásuk kéthavi bruttó bér 13,5 százalékának felel meg.

Azok, akiknek kötelességük egészségbiztosítást kötniük, és mégsem fizették a kötelezô biztosítási hozzájárulást, öt évre visszamenôleg ki kell fizetniük ezt a hozzájárulást. Ennek értéke a késedelmi kamatokkal együtt jelenleg 22.460.000 lej.

Túraajánlat

E címen verset írt egy román monda nyomán Jókai Mór az Aranyos völgyének e ritkaságáról, mely talán az Erdélyi- szigethegység legismertebb túracélpontja. Az 1,8 millió évvel ezelôtti vulkáni tevékenység nyomát ôrzik e bazaltorgonák: az álló vagy fekvô hatszögletû bazaltoszlopok. A két sziklaorom: az 1168 méter magas Csupasz-detonáta és az 1265 m magas, fenyôvel borított Gyapjas- detonáta közül az elsô cúcsáról csodálatos a kilátás. Bucsony községbôl jelzett 1,5–2 órás úton sétálhatunk fel, menet közben iskolai tanulmányainkra is emlékezhetünk a Fefeleaga fogadónál. Tavasszal pedig a közeli Negrilesa mezején a nárciszrét színei, illata vonzza a természetjárót. Kerekes Péter Pál fotója legyen kedvcsináló eme látványossághoz.

Kívánunk kellemes túrázást, szép ismerkedést e tájjal és embereivel.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Válaszolunk olvasóinknak

R.A.M. marosvásárhelyi olvasónk az alábbi probléma megoldásában kéri a Népújság segítségét: A Cuza Voda–Enescu–Szabadság utcák keresztezôdésénél lévô állapot – közlekedési lámpa hiánya – nagyon komoly veszélynek teszi ki az ott közlekedô (gyalogátjárón) gyalogosokat. Itt elsôsorban az Európa Általános Iskolába és a Stefánia óvodába járó gyermekekre gondol.

Kérése, illetve javaslata hogy a reggeli és a déli csúcsforgalom idején – reggel 6.30–8 óra között, délben 12.00–14.00 óra között rendôri felügyelet és forgalomirányító biztosítása.

A kérdést és javaslatot a városi közlekedésbiztonsági ügyosztály vezetôjének, Archiudean Lucian helyettes rendôrbiztosnak továbbítottuk, aki a következôket felelte:

– Arról nem lehet szó, hogy a szóban forgó útkeresztezôdéshez mindennap forgalmi rendôrt állítsunk. Ennek egyetlen oka van: nincs megfelelô számú állományunk. Ha minden forgalmas útkeresztezôdéshez forgalomirányító rendôrt állítanánk, akkor újabb 50 rendôrt kellene alkalmazni, ez pedig lehetetlen. Járôreink a legforgalmasabb utakon – D&oac