|
LVIII. évfolyam 207. (16388.) sz. |
2006. szeptember 6., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Monitorizálási lázban ég a megye: Segesváron a köztereken, útkeresztezôdésekben szerelnek fel videokamerákat, a SMURD rohammentôben (és a sürgôsségi eseteket fogadó "barakkban") szintén 24 órán át mûködô hang- és képrögzítô készülékek vannak, a monitorizálási láz a környezetvédelmi ügynökséget is elérte. Felröppent a hír, hogy Marosvásárhelyen is felszerelnek két, a levegô szennyezettségét mérô berendezést. Egyrészt a városbeli levegô, másrészt az ipari zóna levegôjének szennyezettségi fokát mérnék e készülékek, az adatokat pedig két pannón tennék közzé.
A Környezetvédelmi Minisztérium 14 millió eurót költött 94 ilyen berendezés beszerzésére, amelyeket a nagyobb városokban szerelnek fel. Pénzkidobásnak nem nevezném, bár gyakorlatilag jól tudjuk mindazt, amit most nehéz euróknak köszönhetôen közölnek velünk: a megyeszékhely levegôje nagymértékben szennyezett, egyes szakértôk szerint nem is annyira a vegyi kombinát miatt, ahol az utóbbi években jelentôs környezetvédelmi beruházásokat végeztek, hanem inkább az autók kipufogógázai, a lakásonkénti kiskazánok által kibocsátott füst miatt. Mindannyian érezzük a kombinát közelében a kellemetlen szagokat, ködös idôben a légutakat irritáló, szúró érzéssel jár a lélegzés, a sûrû füstöt kibocsátó ócska teherautók, autóbuszok nap mint nap az orrunk elôtt haladnak el, a központban már alig lehet közlekedni a sok gépkocsi miatt, a várost pedig krónikusan belengi a por. Bárcsak ez utóbbitól megszabadulhatnánk! Miért van az, hogy nyugati nagyvárosokban egy hétig járkálhat az ember egyetlen pár cipôvel, amely nem porosodik be annyira, mint itthon, Marosvásárhelyen egypár órás séta után?!
A nyilvánosságra hozott adatok, az, hogy naponta rápillantunk a kijelzôpannókra, és leolvashatjuk a levegôben levô szén-monoxid-, ólom- és más vegyianyag-mennyiséget, kétségkívül nagyobb hatással lesz az emberekre. "Kézzelfogható" bizonyítéka annak, amit eddig szóbeszédszinten tudtak. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy méréseket, tanulmányokat eddig is végeztek, mintákat eddig is vehettek bárhol a városban (akár vállalatok munkacsarnokaiban is), de túl kevés történt az okok felszámolására. E monitorizálási láznak az eredménye remélhetôleg a hatóságok másfajta magatartásában, hozzáállásában tükrözôdik majd. E berendezések által mért értékek, eredmények ugyanis – bizonyára nem véletlenül(!), legalábbis az elmélet errôl szól – eljutnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez. Ami viszont már valóban arra kényszerítheti az illetékes szerveket, hogy komolyabb lépéseket tegyenek a környezetet szennyezô források felszámolására.
Aki tegnap délben a fôtéri virágóránál haladt el, láthatta a SMURD által kapott legújabb Mercedes márkájú mentôautót. A 6,2 milliárd régi lejbe került "mozgó intenzív terápiát" a megyei tanács és a marosvásárhelyi önkormányzat közösen vásárolta, 3-3 milliárd lejt áldozva a jármûre.
A bemutatón rég nem látott egyetértésben vettek részt a prefektúra, a megyei tanács, a városi önkormányzat, a megyei sürgôsségi kórház képviselôi. Lokodi Edit megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat még tavaly elfogadta a mentôautó vásárlására a határozatot, hiszen a közösség érdekében kell áldozatot hozni. Hozzátette, hogy idén a megyei tanács még egy mentôkocsi vásárlását tartja hasznosnak, amely a vízbefúlásos esetekben látná el a mentést, és ennek megfelelôen lenne felszerelve, és amely 4-5 milliárd lejbe kerülne. Felszólalt még Chiorean Mihai, a katasztrófavédelmi felügyelôség vezetôje, Ciprian Dobre prefektus, "nemes ügynek" nevezve a SMURD mûködését, Bárczi Gyôzô alpolgármester pedig utalt rá, hogy még e hónapban megkezdik a 112-es sürgôsségi ügyelet új székházának megépítését. Dr. Raed Arafat hangsúlyozta, hogy Romániában ez a legkorszerûbb, intenzív terápiás berendezésekkel felszerelt mentôautó, amely nagyobb befogadóképességû, a beteg mellett több orvos, asszisztens is elfér, így a mentésnek nagyobbak az esélyei, ugyanakkor videokamerával felszerelt. A rögzített adatokat a SMURD-nál kiértékelik, ami az egészségügyi szolgáltatás minôségének javulásához vezet, és a felvételek ahhoz is hozzájárulnak, hogy az esetleges nézeteltérések páciensek és a SMURD között tisztázhatók legyenek. Mellesleg a SMURD székhelyén, a csak "barakk"-ként emlegetett sürgôsségi részlegen 3 éve monitorizálják a beavatkozásokat, ám a felvételeket csupán 7 napig ôrzik meg.
Az új "mozgó intenzív terápiaként" emlegetett mentôautó árába a 6 milliárd lejen kívül a lakosság is bepótolt mintegy 120 millió lejt, azáltal, hogy adójuk 1 százalékát a SMURD számlájára utalták. A SMURD-nak jelenleg két mentôautója van Marosvásárhelyen és 7 a megyében, intenzív terápiai felszerelésekkel, viszont elsôsegélynyújtási kocsija mostanig egy sem volt. Ezt a számot a közeljövôben növelni kell – tette hozzá Arafat doktor.
Az RMDSZ törvénykezési prioritásai között továbbra is kiemelt helyen szerepel a kisebbségi tervezet parlament általi elfogadása – jelentette ki Markó Béla kedden, Bukarestben. Az ôszi parlamenti idôszak kezdetén tartott sajtóértekezletén a szövetségi elnök elmondta, január 1-jéig az RMDSZ tartja magát a koalíciós megállapodáshoz, hiszen nem szabad veszélybe sodorni Románia EU- csatlakozását, ám ezt követôen sürgôsen elemezni kell a prioritásokat, a koalíciós együttmûködést. Az elnök rámutatott, furcsa az, hogy Anca Boagiu integrációs miniszter szerint a kisebbségi törvény nem tekinthetô integrációs feltételnek, hiszen a Moscovici- jelentésben, a májusi országjelentésben is szerepel a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának szükségessége, ugyanakkor Olli Rehn bôvítési biztos is állást foglalt a jogszabály mihamarabbi megszavazása mellett.
Szintén RMDSZ-prioritás az Európa parlamenti választásokról szóló törvény mielôbbi elfogadása, a miniszterelnök-helyettes azt reméli, hogy már ezen a héten sikerül a tervezetet elfogadni a kormányban, hogy ezt követôen a parlament gyorsított eljárással megszavazhassa. Markó Béla szerint 2007 elején meg kell rendezni Romániában az Európa parlamenti választásokat.
A szövetségi elnök a feddhetetlenségi ügynökség létrehozásáról, valamint a tisztségviselôk vagyonának átvilágításáról szóló törvénytervezet elfogadását is törvénykezési prioritásnak nevezte. Véleménye szerint kisebb módosításokkal ezt a tervezetet is meg kell szavaznia rövid idôn belül a parlamentnek.
Markó Béla szerint szükséges, de rövid idôn belül nem valósítható meg az alkotmány módosítása, erre ugyanis kétharmados többségre lenne szükség. A szövetségi elnök szerint egyrészt tisztázni kellene a parlament, a kormány, valamint az államelnöki hivatal közötti kapcsolatot. Úgy véli, ki kell iktatni azt a cikkelyt, amely sürgôsségi kormányrendeletek elfogadását teszi lehetôvé, ugyanakkor a kormány parlament elôtti felelôsségvállalását is törölné az alkotmányból. Ami pedig a sajátos kérdéseket illeti, Markó Béla nyomatékosította: az RMDSZ ismét javasolni fogja a nemzetállam fogalmának törlését.
Felminôsítést valószínûsítô pozitívra javította az eddigi stabilról kedden Románia egyelôre gyenge befektetôi szuverén adósbesorolásának kilátását a Standard & Poor’s, a román gazdaság szerkezetének és intézményrendszerének javulására, valamint a januártól valószínû EU-csatlakozásra hivatkozva. Néhány napja a Fitch Ratings már javította is a román adósosztályzatot.
Az S&P keddi londoni közleménye szerint a hitelminôsítô a kilátásjavítással együtt megerôsítette Románia "BBB mínusz" hosszú futamú és "A-3" rövid lejáratú devizaadós-kockázati osztályzatát, valamint a helyi valutában kiadott szuverén adósság "BBB", illetve "A-3" szintû besorolását.
A cég elemzése szerint Románia EU-csatlakozása, amely valószínûleg megtörténik 2007. január 1-jén, alátámasztja Románia besorolásait az eddigi reformok rögzítésével és a további növekedés- és beruházásösztönzô gazdasági- intézményi korszerûsítés kereteinek megteremtésével.
A román csatlakozási szerzôdés lehetôvé teszi ugyan a belépés elhalasztását 2008-ig, az S&P szerint azonban ez nem valószínû, és ha be is következnék, önmagában nem gyakorolna hatást a szuverén besorolásra és annak kilátására.
Az elemzés szerint a Standard & Poor’s azt jósolja, hogy a román gazdaság középtávon – fôleg a dinamikus beruházásoktól vezérelve – 5,0-5,5 százalékos éves növekedéseket produkál, tartós jövedelmi konvergenciát lehetôvé téve. Az S&P szerint ennek révén az évtized végére kilencezer dollár felett lesz az egy fôre jutó éves jövedelem Romániában.
Az EU-tagság ugyanakkor kiadási nyomással is járni fog, annak ellenére, hogy az ország valószínûleg késve tudja csak hasznosítani a strukturális alapokból érkezô juttatásokat. Emiatt az államháztartási hiány várhatóan a GDP-érték 2-3 százalékára fog növekedni a tavalyi 0,8 százalékról, ami középtávon az adósságteher mérsékelt emelkedéséhez vezet.
Metropolisokban megszokotthoz hasonlatosak a marosvásárhelyi közlekedési viszonyok. A város amúgy is zsúfolt forgalmát a nyár elejétôl tartó számos útjavítási, felújítási munkálat is bonyolítja, melyek miatt a csúcsforgalom óráiban csak araszolni lehet a város fôbb útvonalain. A zsúfoltság okozta gondokat csak tetézi, hogy kerülôút híján a nehézjármûvek szintén a városon kell áthaladjanak, ami még inkább lelassítja a forgalmat.
Tegnap reggel a megszokottnál is nehezebben lehetett közlekedni a város egyik legforgalmasabb pontján, a Kossuth és a Cuza Voda utcák keresztezôdése és a Maros-híd környékén, ahol az útjavítások mellett egy súlyos közlekedési baleset is hozzájárult a forgalmi káoszhoz: a közeli Corvin Mátyás téren halálos gázolás történt, és a rendôrségi helyszínelés ideje alatt a megszokottnál is nagyobb forgalmi dugó alakult ki. Szerkesztôségünkhöz panasszal forduló olvasónk szerint fél órába telt a Maros-hídon át az említett keresztezôdésen keresztül a Cuza Voda utcáig eljutni.
Ebben a forgalmas városrészben a turbinaárok fölötti Kossuth utcai híd felújítása miatt rendkívül nehéz közlekedni, mivel a híd részben le van zárva, a járható részen fénysorompó irányítja a közlekedést.
A híd javítását a tervek szerint egy héten belül befejezik. A lapunknak nyilatkozó Bárczi Gyôzô alpolgármester kifejtette: a felújítással az ütemterv szerint haladnak, azonban a munkálatok idôigényesek. A híd szerkezetét betonnal erôsítik, majd ki kell várni ennek a megszáradását. Azután szigetelik a megerôsített hídszerkezetet, és végül erre öntik rá az aszfaltréteget. Tegnap egyébként az is fokozta a környékbeli közlekedési nehézségeket, hogy a Furnicilor utcát, ahol ezt a pontot a Kárpátok sétány felôl el lehet kerülni, szintén aszfaltozás végett lezárták, így a szokottnál is több jármû szorult az amúgy is túlterhelt keresztezôdésbe.
Szintén forgalmi gondok vannak az 1918. December 1. út szakaszokban zajló felújítása miatt. Itt a héten a tervek szerint befejezik a most javítás alatt álló szakaszt, a Fortunától a Jeddi út torkolatáig, majd a következô, a Jeddi úttól a Segesvári út torkolatáig terjedô rész felújításához látnak hozzá. Bárczi Gyôzô szerint a háromból ennek az utolsó szakasznak a felújítása jelenti majd a legtöbb problémát. Míg az eddig lezárt utcaszakaszokról kerülôútra lehetett terelni a jármûveket, a most felújításra következô részrôl nincs hova terelni a forgalmat, lévén, hogy a Segesvári út is le van zárva a rajta levô, szintén felújításra váró híd életveszélyes állapota miatt. Így a városba bevezetô fôútvonal hátralevô részét félpályás útlezárások árán lehet felújítani, ami még hetekre fenntartja a forgalmi káoszt a város eme részén.
Tegnap tartották Bukarestben a megyénk fôtanfelügyelôi állásának betöltésére kiírt versenyvizsgát. Az oktatási szaktárca hattagú bizottságának három jelölt közül kellett választania. A tisztségre Suzana Ganta, ideiglenesen kinevezett demokrata párti jelölt, Moldovan Nelu volt tanfelügyelô és a korábban fôtanfelügyelô-helyettesként tevékenykedô Neagu Nicolae pályázott. Elôzô megbízatása során a Szociáldemokrata Pártot képviselô fôtanfelügyelô-helyettes kijelentette, hogy ezúttal függetlenként vett részt a versenyvizsgán.
Kérdésünkre Neagu Nicolae, aki mindig készségesen tájékoztatta a sajtót, kijelentette: legfontosabb célja egy igazi csapatot építeni a megyei tanfelügyelôség alkalmazottaiból. A fôtanfelügyelô kinevezését követôen valószínûleg szeptember végén tartják a versenyvizsgát a helyettesi tisztségek betöltésére.
– Jövô hónap elejére várható, hogy Marosvásárhelyen a levegô minôségét mérni fogjuk, és az eredményeket nyilvánosan is kifüggesztjük a lakosság számára – tájékoztatott Botez Cornel, a környezetvédelmi ügynökség igazgatóhelyettese.
Marosvásárhelyen két automata mérôállomást létesítenek, ezek közül az egyik ipari övezetben fogja mérni a levegô minôségét. Ez az állomás a repülôklub környékén, a Szabadság utcában lesz felállítva, és kilenc mutató alapján végzi a méréseket. A másik állomás a városi levegô mérésére szolgál majd, és nyolc mutató alapján fogja mérni a levegô szennyezôdésének mértékét a Vízügyi Igazgatóság székhelyénél, a Köteles Sámuel utcában.
Botez Cornel elmondta, hogy az adatokat a mérôállomásoktól a környezetvédelmi ügynökség székhelyéhez továbbítják, majd az összesített eredményeket a 2-es járóbeteg- rendelôvel szemben felállított kivetítôn tekinthetik meg a városlakók. Az igazgatóhelyettestôl megtudtuk, hogy a mérômûszerek ma érkeznek Olaszországból, és körülbelül egy hónapba telik, amíg végeznek a felszereléssel. A mérômûszerek költségeire az alapokat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium biztosította a katasztrófa- megelôzési program keretében. A költségek több milliárd régi lejre rúgnak – tájékoztatott Botez Cornel. Az állomások révén a lakosság értesül majd a levegô portartalmáról, az oxid-, szén-monoxid-, kén-oxid-, ózon-, benzingôz és ammóniatartalomról, így hamarosan tudatában leszünk, mennyire ártalmas vagy sem a levegô.
A nyár folyamán a marosvásárhelyi lakónegyedekben – a gázvezetékek cseréjével párhuzamosan – az RCS és RDS cég megkezdte új hálózatának kiépítését. A tömbházak közötti kábeleket a földbe fektették, s a kábelvégek sok helyen még ma is a tömbházak fala mellett csápszerûen ágaskodnak. Az ottlakók vagy az arra járók sem tudják pontosan, mire szolgálnak majd ezek.
Lapunk kérdésére Prostean Gheorghe, az RDS&RCS marosvásárhelyi fiókegységének igazgatója elmondta, hogy a város összes lakónegyedében dolgoznak, a hálózat kiépítésének és a bekötések befejezéséhez közelednek a Kárpátok sétányon, a volt November 7, az Egyesülés negyedben. Dolgoznak a Szabadság utcában, a Rovinari, a meggyesfalvi negyedekben és a Kövesdombon. A Tudor negyedben a föld alatti hálózat készült el, ott azután kerítenek sort a bekötésekre.
A fotón látható kábeleket a tömbházak falához erôsítik, s a tömbházak tetejére ezeken jut fel az optikai szál és az internet-, illetve telefonszolgáltatást biztosító UTP-kábel. A háztetôkrôl a Telesatco és a Portal cég által szerelt kábeleket eltüntetik egyrészt azért, mert funkcionalitásukat vesztették, másrészt pedig a lakók panaszai miatt.
– Nem kell attól tartani, hogy a lépcsôházakban újabb munkálatokat végeznek, lépcsôházon belül fúrnak, újabb kábeleket húznak, ott az eddigi szerelés, az elosztódoboz megmarad. Az új rendszerre csatolt elôfizetôknél viszont leszerelik a modemeket, mert az új mûszaki megoldáshoz nem szükségesek. Ezeket a magánházakban használják majd fel – mondta az igazgató.
– Több olvasónk jelezte, hogy gondok vannak az RDS- telefonszolgáltatással, átlagban havonta kétszer szakad meg a szolgáltatás; várható-e javulás az új rendszertôl?
– Természetesen, nagyon sok mûszaki hibát kizár, s ígérjük az elôfizetôknek, hogy minôségileg sokkal jobb szolgáltatásban lesz részük. S ha már itt tartunk, azt is elmondom, hogy a kábeltévé-elôfizetôknek telefonszolgáltatási kedvezményeket nyújtunk. Az RCS-alapcsomagra elôfizetôknek 100 ingyenes percet biztosítunk RDS-hálózaton belül, 25-öt más hálózatban, az alapcsomag-plusz opció elôfizetôinek 150 ingyenes perc jár az RDS, 50 perc más hálózaton belül. Az Extra csomagra elôfizetôknek ugyanennyi kedvezményt biztosítunk, viszont az Extra plusz csomag elôfizetôinek 200 perc ingyenes beszélgetésre van lehetôségük a hálózatban, 75 perc más hazai hálózatokon belül.
– Mikorra fejezik be az új hálózat kiépítését és mikor kezdik el a magánházak felé való terjeszkedést?
– Terveink szerint év végéig a lakónegyedekben befejezzük a munkálatokat és jövôtôl megkezdjük a szerelést a magánházaknál is.
Az ôsz érkezésével újranyílnak az óvoda- és iskolakapuk. A Friedrich Schiller Általános Iskola szeptember 15-én nemcsak az elsôsöket és volt diákjait várja szeretettel, hanem német nyelvû óvodát is indít azon gyerekek számára, akik 2006. augusztus 31-ig betöltik negyedik életévüket és német nyelvû óvodába óhajtanak járni. Beiratkozási határidô szeptember 12., az iskola titkárságán. (Kárpátok sétány 23., telefon: 215-248.)
Az óvoda 8–13 óra között mûködik, a szülôk óhajának megfelelôen hosszú programot is bevezetünk. (Étkezés a Traian Savulescu líceumban – volt mezôgazdasági –, pihenés az óvodában).
Az óvoda felszerelését az iskola két németországi testvériskolája, a freiburgi és a vilsecki népi iskolák biztosítják.
Szeretettel várunk minden iskolánkban tanulni vágyó óvodást és kisdiákot mindhárom tagozaton.
Az igazgatóság
Már többször is elôfordult, hogy értetlenül álltam a buszmegállóban, miközben fékezés nélkül hajtott el a maxitaxi elôttem. Mint mindenkit, nagyon felháborít ez a jelenség, sajnos, mérgem ideig-óráig tart, tényleges lépésre nem szánom el magam.
Egyszer az is kiderült, hogy nem a sofôr hibájából vártam a kelleténél többet, hanem magasabb döntés miatt száguldott el az autó az orrom elôtt, magyarázat nélkül.
Az utolsó eset viszont nem maradhat szó nélkül. Vasárnap este az egyik maxitaxi-vezetô hamarabb szándékozott végezni munkájával, s utolsó két utasától megkérdezte, hogy hol szeretnének leszállni. Mivel a megjelölt megálló túl távol volt, "levágta" útszakaszának felét, rövidített, anélkül hogy a köztes megállókban lassított vagy megállt volna, pedig este fél 10 felé igencsak vannak hazafelé tartó utasok. A gondok akkor kezdôdtek, amikor kiderült, hogy a két utas közül csak az egyik szállna le az említett megállóban, a másik a végállomásig menne. Miután a sietôs sofôr megtagadta a szállítást, az utas kérte, hogy akkor pénzének legalább felét szolgáltassa vissza. Mérgében a gépkocsivezetô, akinek az "akadékos" utas már az idegeire ment, úgy döntött, hogy a pénzt ugyan vissza nem adja, inkább ledolgozza, s emiatt újabb kört tett a két megmaradt utassal.
A megállóban várakozó utasok újra csak egy száguldó maxitaxit láttak, amely nem hajlandó ôket felvenni, pedig szám van rajta, sôt két utasa is van.
A két rémült utasnak pedig nem maradt más hátra, mint leszállni a legközelebbi megállóban (ami ugyanaz volt, mint elsô alkalommal), mérgelôdni az emberi gorombaságon, s elmesélni az ismerôsöknek a történteket.
Következô alkalommal pedig érdemes lenne megkérdezni a szóban forgó gépkocsivezetôtôl, ha megáll, hogy az esti mûszak dupla vagy semmi alapon mûködik-e.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden Helsinkiben kifejtette, hogy a románoknak nem kellene attól tartaniuk, hogy gondok lesznek a csatlakozás után, de meg kell érteniük, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani.
"Létezik egy félelem, amely természetesen nyilvános vita tárgyát képezi és a lakosságnak minden joga megvan arra, hogy hasonló kérdéseket tegyen fel", mondta a miniszterelnök.
A kormányfô arról biztosított, hogy az integráció nem fog negatív következményekkel járni, ha figyelembe vesszük a pénzalapokat, amelyeket az EU biztosít Romániának annak érdekében, hogy segítse fejlôdését. Az egyetlen következmény, amely "egyeseknek kellemetlen lehet", az a törvény betartásával kapcsolatos, mondta Tariceanu.
"A törvény tiszteletben tartása kulcsszó. Minden polgárnak vannak jogai, de tiszteletben kell tartania azon törvényeket is, amelyek a többieket védik", hangsúlyozta a kormányfô.
A felelôsség teljes egészében Szlovákiát terheli az ott kialakult magyarellenes incidensekért; a XXI. században a demokratikusan megválasztott kormányok felelôssége, hogy ilyen helyzet ne állhasson elô – jelentette ki Tom Lantos, az amerikai kongresszus tagja kedden Budapesten.
"Pozsonyban elôzô nap elmondtam Robert Fico miniszterelnöknek: ne csodálkozzon az elítélô nemzetközi reakciókon, mert az ô döntése volt, hogy bevette a kormánykoalícióba az ultranacionalista, magyarellenes nyilatkozatokat megfogalmazó Ján Slota pártját" – hangsúlyozta a magyar származású demokrata párti képviselô sajtótájékoztatón.
Tom Lantos elmondta, a jövô hét közepén dönti el, hogy az amerikai kongresszus elé terjeszt-e egy olyan határozati javaslatot, amely elítélné a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormányra kerülését.
Titkon hallgatódzók világszerte gyûjtenek kínos vagy bizarr beszélgetéseket, megjegyzéseket, s az interneten teszik közzé a közönség nagy tetszésére: ez is Amerikában indult, mint annyi minden más, de ilyen honlapok már nagyon sok országban mûködnek Indiától Kenyáig.
"Ha nem fizeti ki nekem az átkozott pénzt, akkor megölöm azt a ribancot!" – ordította menet közben mobiltelefonjába egy New York-i férfi. Mire megszólalt mellette egy hajléktalan: "Mi lenne, ha nekem adnál egy kevés pénzt és én ölném meg azt a ribancot?" Szerencsére senki sem hallotta. Illetve mégis, hiszen felkerült a New Yorkban hallottuk (Overheard in New York) címû honlapra.
A véletlen fülelô csak egy a sok közül. Emberek világszerte begyûjtik és világgá kürtölik, ami bizarrt, rosszmájút, bárgyút étteremben, buszmegállóban vagy metrón hallottak. A világháló állapotát tekintve létrejöhet a nyilvános csevegés globális földrajza.
A szövegfoszlányok gyûjtését a New York-i Morgan Friedman indította el. Három éve egy beszélgetést hallott, amelyet túl jónak talált ahhoz, hogy megtartsa magának, ezért elindította az Overheard in New York internetes honlapot, amely kizárólag lehallgatott rövid beszélgetésekkel foglalkozik.
Mostantól örök idôkre fennmaradnak és a készséges hallgatózók segítségével a globális publikumnak is hozzáférhetôk a zagyvaságok.
A beérkezô idézeteket szerkesztôi gárda szûri: kiválasztja a legjobbakat/leggonoszabbakat. Például azt, amit a repülôtéren egy kisgyerek válaszolt anyjának arra a kérdésére, hogy vajon ki vár rá odahaza nyivákolva az ágyban: "Apuka"!
Rosszmájú címekkel látják el az idézeteket (például: "Jelölt az év apukája címre") és azután felteszik a honlapra. Szerdánként témák szerint sorba szedett bôvebb csevegések kerülnek a hálóra – a héten például az alsónemû. ("Semmi esetre sem engedném a fehérnemûmet randira az ô fehérnemûjével".)
Az "Overheard in New York" ötlete nagy siker: van már A hivatalban hallottuk, A strandon hallottuk, s mivel a szándék egyszerû és egyetemes, világszerte léteznek már hasonló honlapok Dublintól Nairobi-ig, és Bukaresttôl Szingapúrig. A dokumentált utcai irodalom csak most találta meg tökéletes formáját: Mihai Parparita szoftverkifejlesztô a New York-i honlap anyagát kombinálta a Google-térképekkel Overplot néven, s virtuális lehallgatási sétát kínál: lehívható, hogy miket beszélnek a Broadwayen vagy a Central Parkban.
Az Overplot szenvedélyes kíváncsiságot ébreszt: vajon mirôl esik szó a repülôtéren, Harlemben, vagy a banknegyedben? Vajon a kompon tett utazás másféle beszélgetésekre ösztönöz-e, mint az autóbusz? A szegénynegyedekben vajon kedvesebbek-e az emberek egymáshoz, mint gazdag negyedekben?
Ami ma még hiányzik, az az Overplot globális változata – a véletlenül lehallgatott csevegések világtérképe.
A Rompres jelentése szerint a Maros Megyei Ügyvédi Kamara dékánja, Ioan Aflat tegnap bejelentette, hogy a kamara ügyvédjei szeptember 11-én sztrájkba lépnek, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy "párhuzamos struktúrát hoztak létre, amely törvénytelenül mûködik".
Az elnök szerint a hagyományos kamara ügyvédjei szeptember 11-én nem mennek be a tárgyalóterembe, hogy felhívják az illetékes hatóságok figyelmét a helyzet visszásságára. A dékán kijelentette: az ügyvédeket felháborítja a párhuzamos kamara, amely ráadásul ugyanazt a nevet viseli, mint a hagyományos, és ily módon félrevezeti mind a pereskedôket, mind a bírákat. Véleménye szerint a párhuzamos kamara csalás és bûncselekmény, illetve elmondta, hogy felkérte az összes bíróság elnökét, valamint a Marosvásárhelyi Táblabíróság hatáskörébe tartozó ügyészségeket, "ne engedjék be a tárgyalóterembe ezeket a bûnözôket". Hozzátette, hogy szeptember 8-án az Igazságyügy- minisztériumban megpróbálják békés úton megoldani a konfliktust, de ha nem sikerül kiegyezni, az ügyvédek tiltakozó akciókat szerveznek.
Emlékeztetünk, hogy a Maros megyei klasszikus Ügyvédi Kamarához hasonlóan, az országos kamara (amely 18 ezer tagot számlál) tiltakozik a párhuzamus struktúra létrejötte miatt (ez 2000 tagot számlál).
Másfelôl Pompiliu Bota, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke szerint a megyékben létrehozott kamarák nincsenek bejegyezve, tehát törvénytelenül mûködnek.
Miközben a "legmagasabb hôfokon" dúl az úgynevezett "doszáriáda", mindenki, akinek igazán oda kellene figyelnie, megfeledkezni látszik arról, hogy már csak szûk három hét választ el az Európai Bizottság utolsó jelentésétôl, amelybôl kiderül, hogy Románia 2007. január elsején csatlakozik-e az Európai Unióhoz vagy sem. Nem számítanak a figyelmeztetô piros vagy sárga zászlócskák, egyes politikusok külön-külön, de a pártok is azzal vannak elfoglalva, hogy kiderítsék, ki volt szekus besúgó, vagy kit, hogyan lehet meneszteni, leváltani, hogy helyére a "nagyobb kutya" rokona, barátja, ismerôse, keresztfia, zsarolója (?) kerüljön.
Pedig ha vezetôink csak egy kicsit komolyabban vennék a dolgokat, azzal kellene példának okáért foglalkozniuk, hogy az egyik legfontosabb feltételt, az igazságügy reformját és a korrupcióellenes harcot nem teljesítettük.
Megesik, igaz, mostanában egyre ritkábban – színjátékul az Európai Uniónak –, hogy egy-egy "nagy halat" látványosan, a tévékamerák elôtt ôrizetbe vesznek, pár órára, hétre, néha hónapokra bekasztlizzák, ahhoz, hogy egy idô után, úgymond egészségi okokra hivatkozva, kiengedjék. Errôl jut eszembe, ugye milyen érdekes, hogy a dollármilliókat elsikkasztó, úgymond, üzletembereknek, mennyire gyenge az egészsége. Egyikük sem bírja a börtönviszonyokat. Ezzel szemben kis zsebmetszôk, tyúktolvajok kemény esztendôket töltenek rács mögött.
Konkrét példák sorát hozhatjuk fel az úgynevezett korrupcióellenes harc csôdjére. Kezdhetnénk a "leg-nagyobb hallal", Adrian Nastase volt miniszterelnökkel. Emlékezzünk vissza a nevetséges házkutatási kísérletekre, amelyek aztán abbamaradtak. Arra is, hogy kezdetben "csak" csúszópénz elfogadásával vádolták, mára már nemcsak kapott, de állítólag adott is. Ennek ellenére, fél év után sem került az ügye a bíróság elé.
A narancssárga hatalom egy másik célpontja Nicolae Mischie, a Gorj megyei tanács exelnöke, a "pészédés báró" volt, akit a hatalomváltás után pár nappal vertek bilincsbe, mert állítólag több milliárd lejjel és több százezer euróval rövidítette meg az államot. Nos, mára a "báró" szabad, senki sem emlegeti, sem ôt, sem az általa okozott kárt. Ugyanez a szcenárium ismétlôdött meg Dumitru Sechelariuval, Bákó volt polgármesterével. És a sor még hosszú! Ott van Marian Iancu, aki szintén nemrég szabadult, Genica Boerica, aki "jó viselkedésért" mentesült a fogvatartástól, vagy Sorin Ovidiu Vîntu, akinek a haja szála sem görbült a FNI-csalás kapcsán, a Mezôgazdasági Bank dossziéja pedig, miután néhányszor megjárta az utat a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és az ügyészség között, "elfelejtôdött". De ott van, a "Miky spaga" néven elhíresült volt kormányfôtitkár, Serban Mihailescu, vagy Dinu Patriciu, akit a Rompetrol-dossziéban vádoltak meg, három év után sem került az igazságszolgáltatás elé, nemhogy rács mögé. Végül a legutóbbi "nagy hal", Ovidiu Tender, akit hat hónap után engedtek szabadon. Vagyis, ezúttal is beigazolódott a mondás, miszerint a nagy halak széttépik a törvény (igazságszolgáltatás?) hálóját, a kicsik fennakadnak rajta. Emlékezzünk vissza, milyen gyorsan bezárták a két idôs (86, illetve 66 éves) parasztasszonyt 6 milliós adósság miatt.
Nos, ezek tükrében, mint az elején említettem, alig pár héttel a Románia számára oly fontos országjelentés elôtt, Monica Macoveinek nem igazán lesz mit jelentenie, fôleg a nagy korrupció elleni harc terén elért eredményekrôl. Ha nem tekintjük "eredménynek" a Legfelsôbb Bírói Tanáccsal (CSM) napirenden levô "futballmeccseket". Úgy néz ki, hogy "elméletben" legyôztük a korrupciót, azonban amíg egyetlen "nagy hal" sincs rács mögött, az egész korrupcióellenes harc humbug marad. Ezt pedig aligha "nyeli le" az Európai Bizottság.
Az elsô mondatot talán már mindenki tudja/sejti: a bihari biciklisverés következményeirôl soha egyértelmû válasz nem fog érkezni a honi (bukaresti) hatóságok részérôl. Még kevésbé a helyi (bihari) oldalról.
Ha az eset közvetlen tanúi, határôrök csak hosszas unszolásra tették meg az elsô lépéseket, akkor mit várjunk a távolabbiaktól? De hát ez csak az elsô pinceszint a román-magyar kapcsolatok tudatos süllyesztésében.
Ugyanis több forgatókönyv is felvázolható az utóbbi kilencven esztendô tapasztalati távlatával a hátunk megett.
1. A szlovákiai és délvidéki (jugo) esetek kapcsán méltán nyugtalankodott a sajtó és a közvélemény, hogy ebbôl a sorból miként maradhat ki a funárióta társadalom? Hosszas megfontolás után döntöttek úgy, hogy a legegyszerûbb megoldáshoz kell folyamodni, biciklistákat kell verni. Miként Catherine Anne Porter világhírû regényében (A bolondok hajója) már megjegyezték, a világ bajaiért csupán ketten felelôsek, a zsidók és a biciklisták. Miután zsidók már nincsenek, maradnak a kerékpárosok. Ôket kell elpáholni.
2. Majdnem egészen biztosra vehetô, hogy a tettesek helyiek, úgy értem, a körzetben élôk voltak (régi- új verôlegénykék), akik tudtak magyarul. Egyrészt, mert a debreceni bringásoknak magyarul szidalmazták felmenôiket és egyebeket, másfelôl a közelben volt Nyírábrány, a határátkelô. Sôt, a helységnevet szó szerint értelmezték, vagyis ôk kinyírják az idegesítô magyar fickókat és az csak egy hiú ábrányd, hogy valaha is a nyomukra bukkanjanak a támadóknak.
3. Mint tudjuk, a nemzetközi jog részletesen habozik majd az eset kapcsán megejtendô rendôri vizsgálatok tekintetében. Ezért a Debrecenben/Nagyváradon felvett látlelet nem érvényes, ui. a magyarok a paprikát is meghamisították aflatoxinnal, mi az nekik jól összeverni két embert egy kis heccért. Felkéretnek tehát az eset után hat hónappal az állítólagos áldozatok, hogy fáradjanak be a vacaresti-i börtönorvosi irodára, ahová megérkezik az akkorra szabaddá váló hágai orvostani és törvényszéki vizsgáló orvosbíró, aki felveszi a kilencven év után sem gyógyuló sérüléseket (trianonitisz).
4. A pártatlan és minden részletre kiterjedô vizsgálat kideríti, hogy a biciklistákat senki sem verte vagy rugdosta meg, sôt ôk alkalmaztak erôszakot a védtelen bihari polgárok/elvtársak ellen. Leszorították biciklijükkel a békésen közlekedô 200 HP erejû terepjárókat az árokba, ott meg szúró-vágó fegyverekkel estek nekik: gyulai és csabai kolbászokkal püfölték agyba-fôbe, Pick- és Hercz-szalámikkal bökdösték meg ôket, csépelték a fejüket, Puskás Öcsit és az aranycsapat még élô tagjait hozatták át, hogy azok rugdossák a dûlôúton békésen cujkáló Bihor megyeieket.
5. Az áldozatok segítségére intézkedô közegek a bûnjeleket (kolbász, szalámi és a rajtuk levô piros-fehér-zöld tiltott parancsuralmi jelképeket) lefoglalták, de azok rejtélyes módon másnap reggelre eltûntek, igaz, a gyerekek harmadnap kipottyantották a szalámivédjegyeket a reteráton, azóta is törik a fejüket az orvosok, mi lehet a színes kaka oka?
6. Az esetnek azonnal visszhangja támad Magyarországon. Hasonló módon két hajdúbihari községben félreverik a harangokat és két határsértô moldovánt. Az eset kapcsán be fogják kérni a magyar nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba, éles hangú jegyzékváltásra kerül sor, majd iderepül a magyar diplomácia vezetôje tárgyalni, végül Tarján elnök bejelenti, hogy korlátlan ideig felfüggeszti a román állampolgárok kiutazását Magyarország térségébe, ugyanis államaink állampolgárainak személyi biztonságát a magyar hatóságok nem képesek garantálni. (Az intézkedést a Nagy-Románia Párt üdvözli.)
Végeredményben ez utóbbi lehetett a Bihar megyei kezdeményezôk célja, a kapcsolatok szétszakítása, hogy újra feszültség keletkezzen egy alakuló eurorégiós térségben. Az áldozatok személyét jól választották meg: a magyar hatóságok tehetetlenek lesznek a határ túloldalán történtek tekintetében, a hazaiak pedig vállat vonogatnak. Elvégre nem romániai magyarokkal, nem az RMDSZ vagy a Polgári Szövetség tagjaival esett meg.
A többi pedig eltörpül a január elsejei belépési dátum feszessége mellett.
Az öt kontinensen fogható, idén 14 éves közszolgálati csatorna augusztus 31-én ötezredik adásnapjához érkezett. A világ magyarságához szóló mûholdas televízió ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg. A Duna Televízió hitvallása szerint híd az anyaország és a határon túli nemzetek között. Igényes és tárgyilagos mûsorának elismeréseképp az 1996-os médiatörvény közszolgálati csatornaként határozta meg, az intézményt az UNESCO 1999-ben a világ legjobb kulturális televíziójának járó Camera-díjjal tüntette ki. Az ezredfordulót követôen a csatorna adása már öt kontinensen fogható, a nap 24 órájában. A Duna Televízió elsô tematikus csatornája, a Duna II Autonómia 2006. április 16- tól sugározza mûsorát Európában, valamint Kis-Ázsia és Észak-Afrika egyes részein.
Ennyi a dolog "információs" része. A lélekbéli része a fontosabb: mit jelent nekünk, erdélyi magyaroknak – akik az "átkosban" jobbára a bukaresti tévé erôsen cenzúrázott (s annak ellenére néhol egészen kiváló) hétfôi mûsorán "szocializálódtunk" – ez az egész napon át mûködô képi szolgálat, ez a "nekünkmagyar" égi csatorna. Most, amikor több, anyanyelven beszélô tévé kínálatából válogathatunk, lehet finnyáskodni is, lehet hálátlanul megugatni a vackot, elvégre (Kosztolányi írta a Néróban) a hálátlanság sosem természetellenes. Lehet fanyalogni, pártérdekek mentén trükközni, lehet acsarogni is, egyet nem lehet: elvitatni ennek az intézménynek az érdemeit a magyarság eszméltetésében, európai tudatának formálásában, kiteljesítésében. Ha lesz/van "euromagyar" gondolkodásmód, mentalitás, a személyiség autonómiáját a közösségi autonómiában gyümölcsöztetô hatékony cselekvés, abban nem kis része van a "Dunának".
Most, hogy a bóvli is "szabadon" árad, a nézôk (fôleg a kábeltévés városiak) bizonyos rétege átpártolhat a szappanoperák langyosát ömlesztô csiricsáré csatornákra. Az sem nagy baj. Beáll idôvel a teljes jóllakottság, a szupraszaturáció állapota, amikor a tudat kiöklendi magából a sok zagyvaságot. Akkor derül majd csak ki igazán, mit is ér ez a különleges kegyelmi állapot, amelynek neve: Duna Televízió.
Az ifjúság évei jobbára tanulással, szerelmekkel, diplomaszerzéssel, egzisztenciateremtéssel telnek el, és amikor az ember számvetést készít: mi mindennel tölthette volna be kis földi világát, beleborzong. Puskás Györgynek is kellett a távlat, idôben és térben is – hatvanon túl, német állampolgárként úgy van itthon, Marosvásárhelyen, mintha már Rodostót is megjárta volna. Most fedezi fel igazán édeshazáját. És persze semmire sem elég az idô és az energia. Számára a nyár egyenlô a barangolással, kistájak, hegyek, dombok, házak, templomok, emberek megismerésével. Hiszen már nem a mindennapi kenyérért hajtja magát, hanem szenvedéllyé nemesedett hobbijának élhet. Verespatak, pokol és menny parolája, Szászerked, Szederjes, Székelyderzs, erôs vagy még-alig-lélegzô és csendben haldokló közösségek, az ôsök sírhantja Alsórákoson, egykori iskolatársak Alvincen és másutt, Marosmente, Nyárádmente, Udvarhelyszék, tömbmagyarság és szórvány, Szék és Szászavince, templomok toronyhomálya, harangok, mennyezetek, portálok, tetôk, föld és ég, állatok, madarak, bogarak – minden képi jel megszólítja, intenzíven érdekli.
Ha meglát valamit éles szemével, azonnal fékez, kiszáll, és megszerzi a... látványt. Lenyûgözi a spontánul kínálkozó szépség, a titokzatosan rút, a vad és félelmetes, érintetlen természet, vagy a társas lények izgalmas sokfélesége, s közöttük (fölöttük?) mindenekelôtt: az ember. Közéleti érdeklôdése sem merül ki a tények puszta rögzítésében, a dokumentálható valóság mellé nem rest véleményt, cikket is fogalmazni. (Egyszer megszólított egy rendôrt, aki rossz helyen parkolt. Miattad késik európai befogadásunk, vetette a döbbent egyenruhás szemére, és az inkább elhúzott onnan, mintsem tovább hallgassa ezt a "megszállott" cívist.)
A digitális technika "túl-termelést" is eredményezhet. Több tárlatra való kép halmozódik föl, rendezésük éjszakákba nyúló, rendkívül feszült foglalatosság. A mindent-akarás, mindent-befogadás, mindent-szeretés azzal is jár, hogy elbizonytalanodik a szerzô: miként válogasson, melyik arcát mutassa (melyik az igazi?), mit emeljen ki sok-lencséjûségébôl. (Némileg zavarba hozza a tárlat látogatóját is: miféle eklektika ez? Mindenhez hozzányúlni.)
Óriásalbumot készít szülôvárosáról, Marosvásárhelyrôl. Ez élete eddigi legnagyobb vállalkozása. Ha valaha "nagy színes könyv" lesz belôle, az Puskás György konok vásárhelyiségét, szenvedélyes városszeretetét hirdeti majd, ugyanis lényének "szervezôelve" a szeretet maga.
– Ezek a munkák szépségbôl születtek és a jóságot tükrözik. Manapság nem divatos ilyen szavakat használni. Ma a szenvedést, a görcsöt, a heroikus alkotómunkát értékelik. Az akvarellben semmilyen hôsiesség nincsen. De a téli tájat és a láthatáron kisvárost ábrázoló képrôl egy diák jut eszembe, aki hétvégén hazatér az iskolából és senki sem tud arról, hogy érkezik. Ô azonban bizakodva baktat az úton, mert tudja – meleg szoba, kedves arcok várják. Így érkezett hozzánk Kerekes József is tárlatával – méltatta Sebestyén Spielmann Mihály a nagyváradi képzômûvészt és kiállítását vasárnap délben a megyeszékhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. Mint megtudtuk, az idôs mûvész elsô tárlata ez, eleddig nem a közönségnek dolgozott: munkái barátok, ismerôsök szobáinak falain hívják elmélyülésre az elôttük elhaladót.
A Munkácsyt példaképének tartó mester tárlata mottójaként Horváth Imre szavait választotta: ,,A pillanatok szépsége az illanó öröklét", és munkákban kimagaslóan gazdag kiállítása magában hordozza az idézet üzenetét, visszatükrözi annak hangulatát. A tájképek és csendéletek sokasága egységes egésszé formálódik, mély nyugalmat, életbölcsességet sugall. Itt nem modernkedô egzaltáltság az úr, hanem a régi iskola minôsége. Ahogy azt a mûvész mondta: ma már nem divat megállni egy kép elôtt, vagy meditálni, gondolkodni, magunkba mélyedni. Reméli, képei segítenek ebben. A mûsorvezetô Kirsch Attila bátorította: tíz év múlva is ugyanígy találkozzon elôször megismert közönségével.
Kisfülpösön az iskolalátogatás gyenge. A 220 lelket számláló egyházközségben 1850-ben 7 gyermek járt iskolába. Az esperesi vizsgálat feddi a szülôket, hogy nemes létükre a gyermekeket nem taníttatják. A 32 konfirmált ifjú között sok az írástudatlan. 1955-ben az iskola negyedszer épült újra 40 négyzetméter felületen, padolatlan, szalmafedeles tetôvel. A tanítás október- április között folyt. Ekkor már az 50 tankötelesnek a fele iskolába járt. (Csernátoni József: A felekezeti oktatás múltjáról) * A Duna-delta hatalmas nádasait értékesíteni kellett, a külföldrôl hozott aratótraktorok csak a tavak szélein levô nádat tudták learatni, beljebb már elsüllyedtek. Feladatot kapott a régeni repülôgyártó részleg légcsavarral ellátott arató jármû, azaz úszó aratóberendezés tervezésére és kivitelezésére. Sok fejtörés és munka után elkészült az Rg-10 prototípus (úszó felület, két tutajszerûség, a hajtómû SR román motor, vezetôfülke, vágóberendezés, rakterület). Vagonnal vittük Tulceára. Mikor a kikötôparancsnok meglátta a légcsavaros vízi jármûvet, keresztet vetett, és azt mondta, tegyünk egy kört a Dunán, ha sikerül, megvan az engedély. Tetszett a kör, megadta, s irány Maliuc, a kísérleti állomás. Bizonyos módosításokat javasoltak, ezeket a gyártásban figyelembe vettük. Így született meg az Rg-11 nádvágó gép, melybôl 1961-63 között tíz darabot gyártottunk. (Magyary Levente: Volt egyszer egy Cimbora) * SZÁSZRÉGEN ÉS VIDÉKE, 2006. szeptember
Top 8 Moby Dick, a rockerek szavazatai alapján: 1. Keresztes vitéz, 2. Pokolrock, 3. Körhinta, 4. Ugass, kutya, 5. Gumiszoba, 6. Kegyetlen évek, 7. Ilyen ez a század, 8. Prométheusz. Az összesen 56 dalra érkezett 212 szavazat segítséget nyújt a Moby Dicknek a 120 perces The very best of összeállításában, mellyel október 27- én a Monsters of Transylvania Rockfest 2006 alkalmával lepi meg közönségét.
Az augusztusi szavazásverseny nyertese: gabici /gadora@freemail.hu.
Szeptembertôl újabb verseny indult Top 3 Moby Dick Lyrics címmel. Szavazni lehet (ÜZENETEK) a legjobb 3 Moby Dick dalszövegre. Nyereményként október elején egy M.O.T. 2006 pólót sorsolnak ki. Szeptember 2-án forgatták az M.O.T. 2006 videoklipjét, 7 chopper és 14 motoros rocker, pontosabban összesen 17 személy szereplésével.
A klipet a Marosvásárhelyi TV stábjával rögzítették, és hamarosan látható a Marosvásárhelyi Tévé adásaiban, illetve letölthetô a felújult www.olimanagement.com oldalról.
"Dévai gyerekmentôként" Erdélyben és külföldön egyaránt ismert Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Csaba testvér immár több mint tíz éve az erdélyi magyar árva és szegény gyerekek mentôangyala, hiszen Erdély-szerte több mint 40 intézményben 1300 gyereknek nyújtanak "testi és lelki táplálékot, magyar identitást és jövôt".
Csaba testvér 1992-ben tette az elsô lépéseket az árvák és szegények felkarolására, amikor a maga köré gyûjtött, utcán tengôdô gyerekekkel beköltözött a dévai ferences kolostorba és azt gyermekotthonná alakította. Ekkor született az ötlet, hogy e tevékenységet intézményesített formában kellene folytatni. A rászoruló gyerekek száma egyre nôtt, így a kolostor szomszédságában lévô panelházakból nevelôotthon, napközi otthon, a kolostorból iskola lett. Azóta Erdély-szerte kiépült a védôháló, s ma gyermekotthont mûködtetnek Déván, Szászvárosban, Szovátán, Petrozsényban, Torockón, Zsombolyán, Szárhegyen, Nagyszalontán, Kolozsváron, Kôrisbányán, Sóváradon és Illyésmezôn is. Csaba testvértôl megtudtuk, hogy két típusú otthon létezik, az egyik a gyermekotthon, ahol az árva gyerekek laknak, akiknek teljes ellátást, taníttatást biztosítanak. E központokban a csoportok nagycsalád modellre épülnek, 8-10 gyerekkel foglalkozik egy nevelô. A másik típus a napközi otthon, amelyet nyugati mintára hoztak létre: itt ebédet, tanszereket, ruhát és délutáni oktatást biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik otthon rossz körülmények között élnek, azonban "ha a család már nem tudja ellátni a gyerekeket, akkor befogadjuk ôket az otthonba. Összesen 600 bentlakó gyerekünk van és további 700-nak biztosítunk napközi otthonokban ellátást" – tájékoztatott Csaba testvér. Maros megyérôl érdeklôdve a szerzetestôl megtudtuk, hogy 90 gyerek otthonban lakik, 600 pedig szüleivel él, de szegényes körülmények között, így naponta meleg ételhez és további elônyökhöz jutnak az alapítvány révén. A kicsikkel nevelôk foglalkoznak, felvállalva nap mint nap a szülôi szerepet. "Nevelôink munkakönyves alkalmazottak, mellettük azonban nagyon sok önkéntes tevékenykedik, akik jóindulatból jönnek és gondoskodnak az apróságokról. Úgy érzem, ha Isten megengedte, hogy gyerek legyen valahol a világon, aki azért sír, hogy valaki ölbe vegye, akkor kell lennie olyan személynek is, aki azt szeretné, hogy ölbe vehessen valakit" – vélekedik a szerzetes. A gyerekek a legkülönbözôbb utakon kerülnek az alapítványhoz. "Volt rá példa, hogy egy kisfiú állított be hozzánk azzal a kérdéssel, hogy itt kell-e beiratkozni az árvaházba. Volt olyan is, hogy levelet írt nekünk egy kislány, aki segítséget kért, mert nagy nyomorban tengôdött a család, ôt is befogadtuk. Találkoztunk olyan esettel, hogy a gyerek édesanyja felakasztotta magát és árván maradt a kicsi. Ha nagy a szegénység, a szülô nem tud a gyerekének megfelelô életkörülményeket teremteni. Mi mindenképpen próbáljuk a családokat összetartani, ameddig a gyerek számára elfogadható a környezet. Ha nem karoljuk fel, a gyerek kimarad az iskolából, az utcára kerül, rosszabb esetben bûnözôvé válik" – mondja Csaba testvér, majd hozzáteszi, hogy az általuk gondozott gyerekeknek csupán 20%-a roma nemzetiségû. "Sok gondozott gyerek – nagy örömünkre – egyetemre, fôiskolára is eljut." A gyerekek istápolása mellett az alapítvány a szegényeket is támogatja, erre volt példa a tusnádi misszió, amikor sok szegény család ajtaján bekopogtak a szerzetesek, Árkoson pedig leányanyaotthont hoztak létre. Emberséges tettekrôl van szó, azonban ezekhez is szükséges bizonyos anyagi háttér, a gyerekeket etetni kell, taníttatni, öltöztetni. Honnan van minderre pénz? – tettük fel a kérdést a szerzetesnek, aki elmondta, hogy adományokból mûködnek.
"Ha van összefogás, mindent meg lehet oldani, Budapesten, Kecskeméten, Marosvásárhelyen prédikálunk, az emberek tudnak rólunk és segítenek segíteni. Az alapítvány 2002-tôl Magyarországon is be van jegyezve, így az ottani adófizetôk nagy része is nekünk ajánlotta adója egy százalékát az elmúlt évek során, valamint Amerikában élô magyarok adományaira is számíthattunk nemegyszer. Ezekbôl épületeket vásárolunk és otthonokká alakítjuk, hogy minél több helyen fogadhassunk be gyerekeket. Továbbá magánszemélyek is segítenek, a helybéliek közül ki kenyérrel lát el, ki zöldséggel. Támogatnak az egyházi közösségek is és napi egy euróval bárki támogathat, hisz minden bani jól fog.
A szovátai Szent József otthon 72 gyereknek nyújt szállást. Tavaly ôsszel indult be, miután 2004-ben közvetlenül az avatás elôtt leégett az épület. A gyerekek a helyi iskolákba, óvodákba járnak – tájékoztatott Pál Mária felelôs vezetô. Tanítás után furulyaoktatás, népdaltanulás, kerámiamûhely és fiúknak faragás, lányoknak háziasszonyképzés szerepel a programban. A szovátai és környékbeli roma és szegény gyerekeknek délutáni foglalkozást is szervez az alapítvány, hogy megtanulhassák a betûvetést és számolást és meleg ételt is biztosítanak számukra. Pál Mária elmondta, minden segíteni vágyó személyt nagy szeretettel várnak, hisz a munkaerô mindig elkel a gyerekek mellé. Az alapítvány nagy reményeket fûz az EU-s csatlakozáshoz, ugyanis "ez új lehetôségeket nyit majd számunkra, és így talán még több rászoruló gyereket karolhatunk fel" – reménykedik Csaba testvér.
Mintegy 300 diák számára kezdôdik meg az iskolai év a sármási líceumban. A 28 osztály és a szakosztályok mellett idéntôl esti tagozatot is indítana az iskola vezetôsége.
Brândas Rozalia aligazgató elmondta, hogy az oktatásügyi minisztériumnak már jelezték az igényt: mintegy 70 diák kérelmezte, hogy esti tagozaton tanulhasson, leérettségizhessen. "Naponta ostromolnak ilyen kérésekkel, fôleg az a 45 fiatal, akik tûzoltók szeretnének lenni. Most már szinte minden állásnál követelmény az érettségi oklevél, ezért sokan bepótolnák, amit elmulasztottak" – tudjuk meg az aligazgatótól, aki azonban nem hiszi, hogy egyetlen, 28 diákkal induló osztálynál többet hagyna jóvá a szaktárca. Holott a tanintézményben vannak szabad osztályhelyiségek és pedagógusokban sem lenne hiány. A nagysármási líceumban a rendszerváltás után nem indítottak esti tagozatot. A diákok, akik estiben járnák ki a középiskolát, kénytelenek Marosvásárhelyre vagy Marosludasra ingázni, és a végeredmény: gyakran ott is maradnak.
A líceumban egyébként a felújítási munkálatok háromnegyedét már elvégezték, és szeptember 15-ig teljesen befejezik. A bentlakásban és az I-IV. osztályokkal mûködô elemi iskolában is festenek. A tanács 250 millió lejt utalt ki az iskolajavításokra, ami hozzáadódik az év elején megszavazott 1,1 milliárdhoz, de Sallai Imre alpolgármester szerint így sem lesz elég a pénz a felújításokra, a megyei tanácstól remélnek még támogatást a költségvetés-kiigazításkor. Nagysármáson és a hozzá tartozó falvakban 16 épületben folyik oktatás, négy épület 100 évesnél régebbi. Ivóvíz csupán a sármási iskolákban van, a többiben víztartá-lyokban tárolják a vizet és mosdótálakat használnak a diákok. A vízbevezetésre egyelôre nincs lehetôség, legalább 20 milliárd lejbe kerülne egy ilyen beruházás, ami a város évi költségvetésének felét tenné ki, így aztán pályázni próbál az önkormányzat.
Pantîr Viorel fôfelügyelô, a sármási rendôrség parancsnoka, februárban versenyvizsgával foglalta el állását. A véletlennek vagy a fokozottabb rendôri jelenlétnek köszönhetôen – de lehet, hogy mindkettônek – az elmúlt nyolc hónapban súlyos bûncselekményt nem követtek el a településen. Az új fôfelügyelô a megelôzésre fekteti a hangsúlyt, a rendôrség rendelkezésére álló két gépkocsival folyamatosan ôrjáratoznak, ami a lopások számának csökkenését is eredményezte.
A rendôrség új, civilizált feltételeket biztosító székhelyén találkozunk Pantîr Viorel parancsnokkal, aki tíz rendôrbôl álló csapatával próbálja a rendet fenntartani a városban és az ide tartozó településeken. A bûncselekmények 80 százalékát a kisebb lopások teszik ki – válaszolja érdeklôdésünkre. A Mezôségen fôként gazdálkodással foglalkozik a lakosság, így aztán a tolvajok a házakból, udvarokról lopnak, elviszik a szárnyasokat, sertéseket, a mezôrôl a termést, az állataikat a szomszéd legelôjére terelik. A betörések elkövetôinek kézre kerítését az is nehezíti, hogy Nagysármás Kolozs és Beszterce megyékkel is határos, a helyi tolvajok mellett a szomszédos megyék bûnözôi is elôszeretettel "látogatják" a sármási gazdákat. A legsúlyosabb eset márciusban történt, amikor pár fiatal az erdôbe ment fát gyûjteni, összeszólalkoztak és tettlegességre is sor került. Egyikük a kapott ütések következtében elhunyt, ezért a történteket most már az ügyészség vizsgálja. – A Megyei Területi Rendfenntartó Hatóságtól nemrég egy Dacia Logant kaptunk, a megyei rendôrségtôl pedig egy Volkswagen márkájú gépkocsit, ezekkel ôrjáratozunk, nemcsak a városban, hanem az ide tartozó falvakban is. A rendôrségi autónak már csak a látványa is visszatartja a tolvajokat, akik mellesleg a legújabb gépkocsikat vezetik, stílusuk: betörnek valahova, pillanatokon belül kirámolják a lakást, és elhajtanak – mondta a parancsnok, hozzátéve, hogy a rendôrök között van egy magyar nemzetiségû is, aki a magyar lakossággal anyanyelvén beszél. Akinek panasza van, bármelyik nap felkeresheti a rendôrséget, kihallgatást kérhet.
Sallai Imre alpolgármester szerint Nagysármás egyedüli városként a megyében leadta a szaktárcának azt a tervet, amely a tömbház- szigetelésekre vonatkozik. A csak Borbély-tervként emlegetett programban 10 tömbház szerepel, közel 200 családot érintenek a kiadások. Az alpolgármester elmondta, hogy tanácskoztak a lakókkal, akik a beruházás értékének egyharmadát kell befizessék (a kiadások fennmaradó részét a kormány illetve a helyi önkormányzat fedezi, utóbbi már be is foglalta a költségvetésébe az erre fordítandó összeget), és úgy döntöttek, hogy részt vesznek a programban. "A tanács talál lehetôséget azok számára, akiknek nincsen anyagi lehetôségük kifizetni a szigetelési munkálatokat. Nem szabad egy ilyen lehetôséget elmulasztani, hiszen a beruházás 50-60 százalékkal csökkentheti a fûtési költségeket és 4-5 éven belül amortizálódik. Az emberek egyre inkább belátják, hogy hasznos a lakóházak szigetelése, idén legalább 15-20 magánház- tulajdonos is szigetelte az épületeit" – jelentette ki Sallai Imre. A tanács a szigetelési munkálatok mellett a szóban forgó tömbházakra manzárdot is építtetne, hogy ott szolgálati lakásokat alakítsanak ki. Az alpolgármester elmondta, benyújtották az igénylést a szigetelési munkálatok finanszírozására, a tervrajzra és megvalósíthatósági tanulmányra megközelítôleg 600 millió lejt költenek, és a kivitelezési versenytárgyalásra még idén sor kerül.
Több az eladó, mint a vásárló, az emberek csak nézelôdni jöttek ki – válaszolja kérdésünkre több gazda a csütörtöki állatvásáron. Panaszkodnak: olcsó az állat, a gabona, és még mindig nem lehet sertéseket, szárnyasokat árusítani.
A vásár meglehetôsen gyenge, inkább a gabona kelendô, mint az állat. Sertések, szárnyasok híján teheneket, borjakat és lovakat visznek ki a gazdák, de nem túl nagy sikerrel. A gabona valamivel drágább, mint tavaly: a kukoricaliszt kilogrammja 8.000 régi lej, a búzáé 3.500, a fehér liszté 10.000, az árpáé 4.500, a kukoricáé 4.000 lej. Fejôstehenet 11 milliótól 25-ig, borjút 4-5 millióért lehetett vásárolni, a sertés élôsúlyban, "de persze feketén", a saját gazdaságokból kilogrammonként 40.000 lejért kapható. Sallai Imre alpolgármester szerint a gabonaárak a tavalyinál valamivel magasabbak idén, ennek az oka viszont egyszerû: az esôzések miatt gyenge termésük volt a gazdáknak. A búzatermés nem haladta meg a hektáronkénti 2.000 kilogrammot, a kukoricatermés is 30-40 százalékkal esett vissza, árpa hektáronként 1.300 kilogramm termett. A szarvasmarha-állomány is csökkent, de az árak elôreláthatólag csak 1-2 hónap múlva kezdenek emelkedni. A városban két vásár mûködik: a "lenti" állat- és gabonavásár, valamint a "fenti", zöldség- és tejtermékek csarnokát illetve a használati cikkeket árusító standokat magába foglaló piac. Sallai Imre kérdésünkre elmondta, a fenti, korszerûsített piacon a helybérek négyzetméterenként 2-10 ezer lej között mozognak, az önkormányzatnak évi 150-160 millió lej bevételt hoz a helyek bérbeadása. Az árusok száma azonban a pénzhiány miatt egyre csökken. Az önkormányzat tervei közt szerepel a piac befedése, amire még az idén sort kerítenek, a régi betonpultokat újakra cserélik. A sertések árusításának betiltása nagy csapás volt a mezôségiek számára, hiszen a vásárba vitt állatok 60 százaléka sertés volt, és az önkormányzat is veszített, hiszen az eddigi csütörtökönkénti 4-5 millió lejes bevétel 1-2 millióra csökkent.
Mit hoz az EU-csatlakozás a gazdák számára, hogyan tesznek eleget az uniós jogszabályok elôírásainak? – kérdeztük a nagysármásiakat.
Dreptate Vasile: – A vásárokat megszüntetik, az állatokat levágják. A gazdálkodók eladják mindazt, amit eddig vásároltak: gépeket, traktorokat, és megvásárolják az üzletbôl a külföldrôl behozott húst, felvágottat. Mert ez a cél, nem? Én gabona- és hústermelô vagyok, persze, hogy érint a csatlakozás. De semmi sem biztos, kormányszinten is bizonytalanok, fôleg ami a szubvenciókat illeti. Gondok lesznek, hisz már idén a földek legalább fele megdolgozatlan maradt, mert az embereknek nincs pénzük.
Grigore Belean: – Az összes állatot eladom azoknak, akik vágásra felvásárolják. Nyugdíjas vagyok, majd annyit veszek meg az üzletbôl, amennyit tudok. Régebben traktorista voltam, azt hittem, nyugdíjasként majd állatokat tartok, hogy egy kis pénzzel pótoljam a nyugdíjt. A sertések eladását betiltották, ott vannak az állataim és nincs kinek eladjam. Tízmillió lejt adnak egy tehénért? Nem éri meg tartani! Meg kellene kezdeni a szántást, de milyen pénzzel?!
Rosu Dumitru: – Én sok állatot tartanék, de nem lehet. Olcsó minden, 16 millió lejt adnak egy tehénért és egy szekérért együttesen?! Hova jutunk így? Nem tudom, mit tehetnénk az unióban. Ötletem volna, csinálnék egy farmot legalább 50 szarvasmarhával, vagy lovakat tenyésztenék, de nincs pénzem. A nyugdíjam a feleségemével együtt 2,7 millió lej, ebbôl aligha lehet megélni...
Porkoláb Árpád: – Lesznek változások, de nem elônyösek, hanem hátrányosak. Magyarországi rokonaim szerint is így van, ott is minden megdrágult. Az unióból küldik azt az árut, ami nekik nem felel meg és náluk adják el jó drágán. Így lesz itt is. Úgy hallottam, hogy nyugaton nagy farmokat hoznak létre, és az értékesítést is nagy mennyiségben csinálják. Nekem is vannak sertéseim és szárnyasaim, de nem tudom, hogyan adjam el. Úgy hallottam, hogy be fogják zárni a piacot, ami nagy baj. Esetleg otthonról adjuk el az állatokat, ha valaki kerül, de ez bizonytalan.
Sallai Imre: – A vásár, úgy tûnik, csak megmarad, ha nem is ebben a formában, hanem úgy, mint nyugaton: kiállításként. Évente több kiállítás is szervezhetô, ami eladással egybekötött lesz. Sármásnak a vásár elég jó jövedelmet hoz, a sármásiaknak több mint 60 százaléka mezôgazdaságból él. Az uniós változások nyomán a gazdák is rákényszerülnek, hogy modern farmot vezessenek. Vannak farmerek, akik már rákészültek, mások, ha nem tudnak megfelelni a követelményeknek, belebuknak a gazdálkodásba. Az emberek kissé meg vannak ijedve, de a csatlakozás impulzust jelent: a mezôgazdaságot is korszerûsíteni kell.
Néhány évvel ezelôtt traktorral utaztam Csókába, árkok keresztezték az utat, gyakorta a szántáson kerültük ki a kráternyi gödröket. A mostani út elfogadható. Igaz, ha két személygépkocsi találkozik, egyiknek felrehúzva meg kell állnia. Két busz nem férne el egymás mellett. Tíz évvel ezelôtt Halódó falu címmel összeállítást közöltünk a településrôl.
Augusztus 26-án délelôtt a templom elôtt nagy a tömeg, ünneplôbe öltözött a falu. Hazajöttek a falu szülöttei, azok, akik 30-40 éve a politika, a gazdaság kényszerétôl hajtva, vagy más egyéb miatt hagyták el a falut. Az együvé tartozás hozta haza mindannyiukat, és a vágy, hogy megmentsék a falu még létezô értékeit. A legszívósabb az a tizenegy székelycsókai ember, aki otthon él a mai napon is.
Csókába jövet arra számítottam, hogy megfáradt, elcsigázott arcokkal találkozom. Nem így történt, talán az ünnep hevében az ôszülô halántékokon az ifjúság emlékeit láttam megcsillanni. Szenner Póli nénivel, volt Iszlai leányka, a szülôi ház kertjébe sétáltunk fel. Megmutatta az öreg gyümölcsfákat (valamikor a faluban több ezer gyümölcsfa volt), amelyek ma is teremnek. Felmentünk a kert magaslatára, ahova a négy Iszlai gyerek szüleit temették, akiknek az volt a kívánságuk, hogy örök nyughelyük a nagy diófa alatt legyen. Az édesapja halála után a nagy diófa kidôlt. Póli éves, áprilistôl novemberig a szülôi házban él. Ismeri a falu hétköznapjait. Az itthon élô tizenegy ember közül a legfiatalabb 59 éves, a legidôsebb, Jóska bácsi, 86 éves. A 78 éves Juliska néni egyedül él, tehenet tart, addig, amíg erejébôl futja. A tizenegy tôsgyökeres lakos közül csak hatnak a házába van bevezetve a villany. Ha baj van a faluban, mûködik az egyetlen köztelefon. Az Iszlai- ház udvarán gyûltek össze a testvérek, azok gyerekei, unokák és dédunokák. Tükrözôdött az arcokon, milyen jó érzés együtt lenni, legalább egy évben egyszer. István bácsi volt a szószóló. Székelycsóka mindennapjaihoz tartozik az is, hogy a határ a juhászoké, a gyümölcs a cigányoké. Rossz szájak szerint az elsô véka szilvát, diót, más gyümölcsöt a cigányok a rendôröknek viszik. Kuruc világot élnek ma a csókaiak, a betelepedett cigányok viszik, ami mozdítható, még nem szedték ki a téglát a pince falából, hogy a bort is elvigyék. De kikezdték a parókia épületét, az iskolát sem kímélik, ablakokat, kereteket, ajtókat, téglákat hordanak el. Habár értesítették a hivatalosságokat, eddig még senkit sem büntettek. István bácsi így fogalmazott: – Mi hazajáró lelkek vagyunk, velünk már nem igazán foglalkoznak a hivatalosságok.
Csóka fôutcáján sétáltunk; mesélték, hogy az alszegen élnek az üvegesek, a felszegen a sátorosok. Az üvegeseket éri a legtöbb vád. Egy adott pillanatban rám szól egy férfi, hogy ide figyeljen, fônök úr, ha maga újságíró, akkor foglalkozzon velünk is. Bele is kezd mondanivalójába. Ô Budi Eugen, s augusztus 9- én panasszal fordult a prefektúrához, amelyet 15-en írtak alá. Mondom, hozza el a beadványt; visszatért a villanyszámlával, aztán elôkerült a leírt panasz és a prefektúra válasza. A beadványban kérték a prefektust, hogy személyesen gyôzôdjön meg, milyen körülmények között élnek, és segítsen nekik, mert nincs munkájuk, szociális segélyt régóta nem kaptak (közben kiderült, hogy négy olyan roma is aláírta panaszt, aki átvette a segélyt), néhány családnak naponta nincs mit ennie. A prefektúra augusztus 14-i válaszában az olvasható, hogy a probléma megoldása a helyi önkormányzat feladata, és várják javaslataikat. Közben gyûltek körülöttünk a romák, panaszáradat vett körül, hogy éheznek, hogy a polgármester nem ad nekik munkát, és ha ad, akkor egy távol esô faluban kell elvégezzék, és hogy a polgármester "nyakazza" ôket, ha kérnek valamit. Osváth Csaba polgármester határozott: ha ledolgozzák a szociális segély értékét, megkapják, ellenkezô esetben nem. Ismételt kéréseik után lefotóztunk néhány cigányházat, putrit, miután a felszeg felé vettük utunkat. A felszegen csinos házak, egyikükben lakik az ugyancsak roma Lakatos Ági három gyerekével és férjével, Gábor Istvánnal. Három ár kertet dolgoznak meg, zöldséget, kukoricát termesztenek. Szezonmunkát vállalnak. A mindennapi betevô elôkerül, nem panaszkodnak, élik életüket. Ágit egy dolog bántja: leányai elvégezték a IV. osztályt, Ákosfalván kellett volna tovább iskolába járniuk, de nem akarta, nehogy csúfolódjanak a cigánylányokkal. Akkor lepôdtem meg igazán, amikor Ági kimondta, hogy a sátorosok nem igazán egyeznek az üvegesekkel, nekik semmi közük hozzájuk.
Az Iszlai-ház mellett az úton, a sátor alatt, ételt, italt vásároltak az ünneplôk. Szathmári Jenôvel és Olgával a hétköznapokról beszélgettünk. Kereskedelmi vállalkozók Harasztkeréken, vegyesboltot mûködtetnek. Hetente kétszer, szerdán és szombaton jönnek ki az alapélelmiszerekkel, a legszükségesebbekkel Székelycsókába. Szathmári Jenôt meghatotta a csókaiak sorsa, ezért segít rajtuk. Hatodik éve szállítja az árut. Megtörtént, hogy Kisgörgényben az autójáról szekérre rakta át az árut és azzal hozta, de szerdán és szombaton mindenképpen Csókában van. A csókaiak ezért különleges tiszteletben részesítik. Megtörtént már, hogy este elfogyott a kenyér, s másnap reggel hozta. Hitelbe is ad, van, aki már két éve tartozik, de az idôs Erzsike néni két napra rá bevitte adósságát Harasztkerékre. A csókai árak ugyanazok, mint Harasztkeréken, az üzletben. A két falu között a távolság oda-vissza 36 km, de a Szathmári család ezért nem tesz az árakra plusz kereskedelmi adalékot. Ôket nem a meggazdagodás vágya hajtja, hanem a tenniakarás egy még létezô faluért.
A csergedi hegyen ereszkedtünk Mikefalva irányába, úgy éreztük magunkat a gépkocsiban, mintha viharos tengeren lennénk egy kis ladikban. Egy becsületesen felszántott területen kényelmesebben utaztunk volna, mint az országúton. Hosszú szakaszon megcsúszott a talaj, vele az úttest is, ha még egyáltalán annak lehet nevezni. A hajtûkanyar után jobb volt az út, rácsodálkoztunk a jobb kéz felôli új szôlôtelepítésre. Tábla hirdeti, hogy a Vinum Castellum vállalkozás Mikefalva határában 20 hektáron telepít nemes szôlôt. Hát akkor négy év múlva lesz majd szôlô és bor… jegyezte meg kollégám. Arra számítottunk, hogy Vámosgálfalván is kirukkolnak majd a bortermelôk.
Vasárnap ünnepelt Vámosgálfalva. A helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal gazdag programmal fogadta a vendégeket. Pénteken népes küldöttség érkezett Magyarországról: Budapest-Csepel önkormányzat küldöttsége jött, Podolák Sándor vezetésével, Pécs-Bagota küldöttsége Pozsányi János polgármesterrel az élen. A Szentlôrinci Gazdakör néhány tagjával együtt Mátis Ferenc alelnök is jelen volt, eljöttek a Nagyhegyesi Nyugdíjasklub tagjai, a Magyarcsanádi Tánccsoport is. A pénteki nap a vendégek fogadásával, elszállásolásával telt el. Szombaton kirándulni vitték ôket Szováta–Parajd–Gyilkos-tó útvonalon. Ugyanaznap este a polgármesteri hivatal tanácstermében tapasztalatcserét szerveztek EU-integrációs konferencia címmel, ahol Végh József, Vámosgálfalva polgármestere és Székely Attila, a helyi információs központ vezetôje tartott elôadást, miután a magyarországiak megosztották EU-csatlakozási tapasztalataikat a jelenlévôkkel. Szombat este a futballpályán szórakoztak az egybegyûltek, hogy hányan, az nem ismeretes, de az igen, hogy 17.000 mititej fogyott el. Vasárnap a kultúrotthon egyik helyiségében helyi népmûvészeti kiállítást nyitottak meg, majd a nagyteremben elfogyasztott ebéd után kezdôdtek a rendezvények. A község központjában a dicsôszentmártoni Armonia gyerek-fúvós-zenekar térzenét játszott, innen a futballpálya irányába gyalogosan, szekéren, lóháton végigvonultak a Nagyhegyesi Nyugdíjasklub tagjai, a magyarcsanádi, a szôkefalvi, a vámosgálfalvi tánccsoportok és a vámosgálfalvi nôszövetség. A futballpályán felállított színpadon Végh József ünnepi üdvözlô beszéde után Kozsik József marosvásárhelyi színmûvész konferálta a mûsort, a nagyhegyesit pedig Czakó Istvánné Jolán. A megyei RMDSZ üdvözletét dr. Kakassy Sándor tolmácsolta a nagyszámú közönségnek. A délután folyamán a magyarországi és helybéli tánccsoportok színes mûsorral szórakoztatták a jelenlévôket.
A programban szerepelt borbemutató, borkóstolás. A szervezôk két bortermelôt hívtak meg: Muntean Ghitát és Seprôdi Józsefet. Standot csak Seprôdi rendezett be a pályán. Ötféle bort kínált (királyleányka, rizling, sauvignon, Cuveé, muskotály). Késôbb a színpadon a borokról, a borkészítésrôl faggatta a dicsôszentmártoni bortermelôt Kozsik József. Nagy borkínálat nem volt, de megjelent a Good Wine standjánál az elsô kóstoló, Czakó István, a Nagyhegyesi Nyugdíjasklub tagja, aki a borokat a következôképpen minôsítette: – Nagyhegyes a Hortobágy közepe, teljesen alföld, a legmagasabb pontja 12 méter sincs, a környéke nem nevezhetô borvidéknek, de azért szeretjük a bort. Ennek a kis- küküllômenti bornak nagyon kellemes az illata, nagyon szép a bukéja, az íze is kellemes: egy picit fanyarkás, egy picit édeskés. Ez olyan leányzófaló-csaló bor – mondotta Czakó István.
Egyébként nagyobb tülekedés volt a sörért, mint a borért. Seprôdi József szerint ez érthetô, hiszen a söripar fejlett, jó a marketingje. Az elôállítási ideje két hét, jó berendezéssel a sör bárhol gyártható a világon, a kis-küküllômenti bor viszont csak helyben. Ezért van az itteni boroknak külön státusa – vélekedett Seprôdi József.
A sokak által várt nagy látványosság elmaradt. A vámosgálfalvi borházat nemrég felújították, a nagy pincét is rendbe tették. Vasárnap a nagykapu, kiskapu és a bemutatóüzlet ajtaja is zárva volt. Szóbeszéd szerint a borházat mûködtetô cég csôdhelyzetbe került. Hajtott a kíváncsiság, hogy miért zárták be éppen a borfesztivál idején a borházat. Neve elhallgatásával az egyik alkalmazott úgy fogalmazott, hogy egyelôre szabadságon vannak, mert úgy néz ki, hogy tulajdonosváltásra kerül sor. Bizakodóan jelentette ki, hogy két hét múlva nyitják újra a borházat, amely a Dicsôszentmárton és Szováta között tervezett borút egyik állomása lenne. Borfesztivál idején a borház bezárva. Furcsaságok vannak, lesznek…
Atlétika
Bronzérmet szerzett a boszniai Zenicában zajlott felnôtt atlétikai Balkán-bajnokságon Gombár Mónika, a marosvásárhelyi Sportlíceum rúdugrója. A felnôtt bajnoki címe jogán Romániát képviselô fiatal atléta, Szabó Ferenc tanítványa, egyéni csúccsal, 360 cm-rel fejezte be a versenyt, s a megszerzett bronzérme hosszú idô után az elsô, amit Románia nôi rúdugrásban szerez a regionális viadalon.
A Balkán-bajnoki rúdugróérmek a hét végén gazdagodhatnak, amikor az ifjúsági Balkán-bajnokságot rendezik, amelyen két marosvásárhelyi atléta is részt vesz. A fiúknál Románia színeit Kecskés Levente, a lányoknál Sinka Mónika képviseli.
Marija Sarapova hamarosan elárverezi azt a "koktélruhát", amelyet az amerikai nyílt teniszbajnokság elsô fordulójában viselt. Az Audrey Hepburn által inspirált fekete dressz az orosz kiválóság internetes oldalán (www.mariasharapova.com) kerül kalapács alá, a bevételt pedig a hátrányos helyzetû gyermekeket segítô alapítványa kapja meg.
A rajongóknak viszont egyelôre be kell érniük Sarapova azóta hordott levendulaszínû ruhájával, amelyet 90 dollárért árusítanak a US Open helyszínén.
Ennél már csak Serena Williams ázsiai mintás viselete kerül többe: a lila-piros-arany kompozícióért 100 dollárt kell fizetni.
A labdarúgástól eltekintve, elsôként rajtol a hét végén a labdajátékok közül a kézilabda bajnoki idény. A 2006-2007-es nôi Nemzeti Ligában, hosszú évek óta elôször lesz Marosvásárhelyt képviselô csapat, a Muresul együttese az elmúlt idényben az A-osztály 2. helyén végzett, s ezzel szerezte meg az indulás jogát.
A szakszövetség döntése értelmében a hétvégi fordulóban játszandó mérkôzések rendes lebonyolítási idôpontja vasárnap délelôtt, így a kezdô játéknapra programált Muresul – HCM Nagybánya találkozóra is szeptember 10-én, vasárnap 11 órai kezdettel kerül sor a ligeti sportcsarnokban. A klub elnöke, Rad Teodor azonban kérvényezni fogja, hogy a jövôben a Muresul az itthoni mérkôzéseit pénteken esténként játssza.
Az elsô fordulóban bemutatkozik a kispadon Florentin Pera, az Universitatea Resicabánya volt edzôje, aki az idei bajnokságtól a csapatot irányítja. Mia Radoi, aki az A-osztályban vezette az együttest, megmarad aktív játékosként és technikai igazgatói minôségben, a mérkôzéseket viszont Pera vezényli le.
Hogy az utóbbi néhány hónap kemény munkája mire lesz el&eacu