Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Úgy tûnik, hogy ez már politikusi betegség, amit legfeljebb akkor lehet véglegesen kikúrálni, ha valaki végleg visszavonul (vagy visszavonultatják, vérbeli politikusok önként ugyanis ritkán szoktak) errôl a pályáról. Mármint az, hogy idônként "tematizálni" kell a közvéleményt, hadd legyen mirôl beszélni a parlament folyosóin és utcasarkon, a szenátus büféjében, vagy füstös kiskocsmában. Pedig annyi megoldatlan kérdés van mindig napirenden, mindannyi egykori – ám lassan feledésbe merült – téma, amelyet legfeljebb az idô old meg. Vagy lehet, hogy éppen ezeknek a megoldatlanul maradt kérdéseknek az elkendôzése a cél, a saját tehetetlenséget leplezendô?

Tény, hogy a számos fontos – és megoldásra váró – gond mellett a Demokrata Pártnak most lett hirtelen fontos az Alkotmány módosítása. No nem valami érdemleges szempontból, dehogy! Emil Boc pártelnök a parlamenti ülésszak kezdetén azt találta a legfontosabbnak, hogy fokozott jogkörrel ruházzák fel az államfôt. Azt a "pártok fölött" álló Traian Basescut, akirôl mindenki tudja, hogy a demokraták tényleges vezére. A hazabeszélés annyira nyilvánvaló, hogy arra szót sem érdemes fecsérelni, legfeljebb annyit, hogy ugyanez a Boc Iliescu regnálása idején az államelnök jogkörének lényeges megnyirbálása mellett foglalt állást.

Az ügy azonban rávilágít arra a nyilvánvaló tényre is, hogy a politikai osztály a legtöbbször csak az orráig, saját érdekei érvényesítéséig lát, a legkevésbé sem érdekli az ország jövôje, mint ahogy kötelezô módon hirdeti. Emil Boc ugyanis – Basescu érdekeinek szolgálatába állván – felejti, hogy a jövendô elnökválasztáson egy esetleges ellenzéki siker esetén igencsak visszaüthet a mostani buzgóság. Boc ugyanis nem látja – vagy nem akarja látni –, hogy Románia a legkevésbé sincs felkészülve egy elnöki köztársasági berendezkedésre.

Valójában mindössze két hagyományos demokrácia, Franciaország és az Egyesült Államok követi ezt a modellt. Az elsô esetben De Gaulle örökségérôl van szó, akinek parancsuralmi hajlamait ma is nyögik a franciák, az amerikai rendszer pedig két évszázada, akkor forradalmian újként, követendô példa hiányában alakult ki, s egyre többen kétségbe vonják megfelelô mûködését, különösen az ifjabbik Bush erôsen vitatott külpolitikája következtében.

Azt pedig talán mondani sem kell, hogy a keleten létrehozott hasonló modellek elrettentô példája, mint Putyin Oroszországa, ahol az ellenzékiség szinte minden formáját apránként kirakattá silányítják, valamint Kaczynski Lengyelországa, ahol lassan családi vállalkozássá alakul át az ország, arra intenek, hogy ne sétáljunk bele ebbe a csapdába.

A jelenlegi sem ilyen, sem olyan rendszer kétségtelenül nem jó. Ezt azonban nem az elnök jogkörének növelésével, hanem ellenkezôleg, csökkentésével, szerepének reprezentációs szintre való redukálásával lehetne valóban megreformálni.

Alig tíz nap választ el a tanévkezdéstôl s ilyenkor a "de nehéz az iskolatáska" kezdetû népszerû gyerekdalocska dallama zúg a fülünkben, a szülôk számára azonban az újabb kiadások "lázálmai" tódulnak elô. A tanfelszerelések megvásárlásakor valódi feladvánnyal kerülnek szembe a szülôk. Többségük megpróbál eleget tenni gyerekeik igényeinek, a sorra elhangzó kívánságoknak. A nagyáruházak és a kisebb tanszerboltok már elôre felkészültek a rohamra, azonban legtöbb helyen még óriási pangás fogadja a betérôket. Csak elvétve lehet látni egy-két anyukát vagy apukát, amint gyerekével bizalmasan tárgyalva kiválasztják a neki tetszô füzeteket, rajztömböket, ecseteket, majd egy Barbie-babás vagy lovacskás tolltartóval, iskolástáskával lépnek ki a boltból.

Szülôket kérdeztünk meg, hogyan vélekednek az iskolakezdés elôtti tanszervásárlási lázról. Egy negyedik és egy hetedik osztályos diáklány édesanyja szerint meg kell várni az évkezdést, amikor a pedagógus elmondja, melyek az elvárásai, milyen és hány darab füzetet kell vásárolni, milyen típusú felszerelés szükséges rajzórára stb. A pontos útbaigazítás birtokában az igényelt mennyiség dupláját szokta megvásárolni, hogyha év közben betelnek a füzetek, ne kelljen az üzletekbe rohangálnia a pótlás miatt. Az édesanya a nagy bevásárlóközpontok helyett – ahol öt vagy tízes csomagokban árusítják a füzeteket és a borítókat – a lakónegyedében található kisebb szaküzletet részesíti elônyben, mert ott nincs megszabva a mennyiség és annyit vásárol, amennyire szüksége van. Lányai mindig elkísérik a bevásárlásokra, sôt, még a lapminôséget is megvizsgálják, mert nem szeretnek olyan füzetbe írni, melyben kevésbé látszanak a vonalak, vagy issza a tintát.

Tavaly a két gyerekre, csak a legszükségesebb tanszerek összesen 200 új lejbe kerültek, melybôl a rajzfelszerelés ára 50 új lej volt.

A megkérdezett tanítónô, aki elsô osztályt indít, legelsô nap, míg a II., III., IV. osztályok esetében az elsô iskolai hét folyamán tart szülôi értekezletet. Ilyenkor részletesen beszámol a tantárgyakról, az órarendrôl, felsorolja a szükséges füzetek listáját. Ezenkívül munkafüzetek megvásárlását javasolja, ez utóbbit a szülôk beleegyezésével egységesen veszik meg az osztálynak. Nagyvonalas, 48 lapos füzeteket ajánl, melyek lehetôleg jó minôségûek legyenek, még ha drágábbak is.

A nagyáruházakba, tanszerboltokba belépve speciálisan a tanévkezdésre berendezett, felszerelt polcok, sarkok fogadják az érdeklôdôket. A már elôre elôkészített olcsóbb vagy drágább tanszercsomagok közül válogathatnak a szülôk, azonban szándékukat sok esetben keresztülhúzza a gyerekeik által egy-egy újonnan felfedezett, mesefigurákkal díszített borítójú füzet. Elsô osztályban a legszükségesebb tanszerek közé tartoznak a különbözô típusú füzetek, a könyv- és füzetborítók, ceruzák, töltôtollak, tolltartók, rajzfelszerelések minden kellékükkel együtt, de a sorból nem maradhat ki az iskolatáska sem, amely, ha jó minôségû és tetszetôs, néhány évig biztosan meghatározza a tulajdonosáról önmaga és társai által kialakított képet. Vannak helyek, ahol már kész csomagokban, sôt túlzsúfolva kínálják a kezdô szettet. Például a vonalzót, hat színû filctollat, színes ceruzát, ragasztót, 12 színû vízfestéket, gyurmát, hegyzôt és radírt összesen 27 lejért "vesztegetik", de aki külön akarja megvenni a tolltartót, minôségtôl függôen a 2,5 lejestôl a 19 lejesig válogathat. Vannak külön felszerelt tolltartók is, így ha a szülôk mégis emellett döntenek, nem kell külön–külön a ceruzák, golyóstollak, vonalzók, filctollak, radírok megvásárlásán törjék a fejüket. Az ára általában 10 és 20 lej között mozog. Abban az esetben, ha a szülô egy darabig meg szeretné oldani a könyv- és füzetborító problémáját, egy 25 darabból álló átlátszó könyvborítószett 9 lejbe, egy füzetborítószett 5 lejbe kerül.

Még ha zsebbenyúlós is az ára, sokan nem hátizsákot, hanem kemény táskát ajánlanak az iskolakezdô gyerekeknek, mert így nem áll fenn annak a veszélye, hogy pár hét vagy hónap után megrongyolódva viszik haza a könyveket az iskolából. Az üzletek itt is bôvelkednek a választékban, hisz 15 lejestôl a 45, 58, vagy akár a 70 lejért kínált táskákból lehet vásárolni. Ott van még a mindkét oldalán színes papír (12 darab egy csomagban) 1,40, a színes gyurma 3, a 12 színû vízfesték 2,4, 2,8, 4,5 vagy 7,5 lejért. A sorból nem maradhat ki az egyre népszerûbb tempera, melyet 5,5, ill. 7 lejért árusítanak, sem az elsô osztályban szükséges 1,5 vagy 1 lejes számolópálcika. A 30 színbôl álló filctollért 4,5 lejt, az igényesebbek a 72 színûért 8 lejt fizethetnek. Ha mindezek már megvannak, jöhetnek a füzetek, melyekbôl szintén külön csomagokat vehetnek meg a szülôk. Egy öt darabból álló, gyengébb minôségû 48 lapos füzetcsomag 2,4 lej, egy jó minôségû, 10 darabból álló pedig 6,2 lej. A földrajz-, zene-, biológiafüzeteket nagyobb áruházakban általában hármas szettben, 1,3 lejért árusítják. Ezenkívül megvételre várnak a speciális, ellenôrzô-, szótár-, kis és nagy biológia-, földrajzfüzet-, rajzfüzet- borítók is. Mégis, ha valaki nagyon extrával akarja meglepni gyermekét, akkor vásárolhat kemény kötésû, spirálfüzetet 10,5 lejért, egyrekeszes tolltartót 15, kétrekeszest 16, háromrekeszest 18 lejért. A radírt, hegyzôt és három ceruzát magában foglaló szett 9 lejbe, a kemény iskolatáska 109 lejbe kerül.

A szülôk hiába nézik azt, hogy melyik tanszercsomagért kell kevesebbet fizetniük, gyerekeik furcsábbnál furcsább kívánságokkal állnak elô. A tanszergyártó cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy mesefilmekbôl jól ismert figurákkal vagy állatokról készült rajzokkal díszítsék a fedôlapot. A gyerekeket pedig ezzel lehet a leghamarabb megfogni, fôként a közös vásárlásoknál ráncigálják anyjuk vagy apjuk ruháját, hogy neki nem a Disney- rajzfilmfigurás borítékú füzet kell, hanem jobban tetszik a Harry Potter-es, mert azt nemrég látta a tévében. Így többek között az sem lesz meglepô, hogyha év közben nem a tananyagon, hanem a mesefigurás fedôlapon idôzik el a tanuló tekintete.

A kormány új generációs technológiák meghonosításával, modern intézmények létesítésével segíti a tudományos kutatást – nyilatkozta Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter hétfôn, a Központi Fizikai Kutatóintézet új épületének átadási ünnepségén, amelyen egy, a földkéreg mozgásait globálisan monitorizáló szerkezetet mutattak be.

Borbély László úgy értékelte, fontos a földmozgások kutatása, megfigyelése, az információk reális idôben való továbbítása, a Területrendezési és Középítkezési Minisztériumot szintén kiemelten foglalkoztatja a földrengés veszélyeztette épületek, középületek, valamint lakóházak szerkezeti megerôsítése is. – Van egy országos programunk a természeti katasztrófák megelôzésére, valamint a vészhelyzetek kezelésére, melynek keretében középületeket: kórházakat, egyetemeket konszolidálunk és modernizálunk. Jelenleg tíz középület szerkezetének megerôsítése van folyamatban. A program összesen 84 középület szerkezeti megerôsítését célozza, ebbôl 22 sürgôsségi kórház – közölte a megbízott miniszter.

1992 és 2005 között Bukarestben és más 26 megyében mintegy 3000 földrengés által veszélyeztetett lakóház szerkezeti megerôsítésével kapcsolatos mûszaki vizsgálat készült el. A földrengés veszélyének hangsúlyosan kitett lakóházak közé Bukarestben több mint 300 ingatlan sorolható. A költségvetés 10 millió új lejt különít el a földrengés veszélyeztette lakóházak megerôsítésére.

Romániai magyar sajtóvezetôkkel találkozott Markó Béla

– Az RMDSZ az elmúlt 16 évben mindig meg tudott felelni a legnehezebb helyzeteknek is, oly módon, hogy mindig képes volt a változásra. A szövetségnek ma is változtatásra van szüksége: át kell szervezni intézményeit, újra kell gondolni szerepét a magyar közéletben, ám szövetségi jellegét, politikai szokszínûségét nem szabad szûkíteni, erôsíteni kell – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök hétfôn, a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetôivel folytatott marosvásárhelyi megbeszélésén.

A Bernády Házban lezajlott hagyományos, kötetlen beszélgetés résztvevôi az erdélyi magyarságot érintô idôszerû politikai eseményeket, az RMDSZ kormányzati szerepét, illetve a szövetség és a magyar sajtó kapcsolatában rejlô további lehetôségeket tekintették át.

Az RMDSZ belsô reformjáról szólva a szövetségi elnök leszögezte, ennek a partneri viszony és a munkamegosztás elveire kell épülnie. Úgy értékelte, az elmúlt másfél évtizedben az erdélyi magyarság egy olyan érdekképviseleti szervezetet alakított ki, amely zökkenôkkel és mulasztásokkal bár, de teljesítette a közösség által kijelölt célokat, ezért ennek célkitûzéseiben, elveiben nem szükséges alapvetô változtatásokat hozni: szûkíteni semmiképp, sôt, elvi célokkal, közöttük az autonómia-célkitûzésekkel célszerû bôvíteni a szövetség programját. Az elnök szerint mindenképpen változtatni kell az RMDSZ és a magyar közélet viszonyán, egyrészt azért, mert az elmúlt másfél évtizedben – sok esetben az RMDSZ kezdeményezésére – egy olyan plurális magyar közélet jött létre, amely számos – jelenleg az RMDSZ által elvégzett – feladatot tud átvállalni a jövôben, másrészt pedig a szövetség rendezni kívánja viszonyát azokkal a szervezetekkel is, amelyek jelenleg az RMDSZ-en kívül próbálják céljaikat érvényesíteni. Mint mondta, az érdekvédelmi szervezet a következôkben egy széles körû, konkrét és világos párbeszédet kíván folytatni arról, hogy ki miképpen látja a magyarság jövôképét, az RMDSZ-t és az autonómia kérdéseit. A cél a magyarság politikai egysége, a közös politikai fellépés – mutatott rá.

Markó Béla szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek a román politikummal, a román közélettel kialakított viszonyán is változtatnia kell, bár ez nemcsak a szövetségre, hanem az egész magyar közéletre érvényes kell legyen: az RMDSZ ereje ugyanis nem a román politikummal való hasonlóságban, hanem éppen az ettôl való különbözôségében, a másságában rejlik. – Nekünk ezt a másságot kell felmutatnunk, hiszen a magyarság ezen különbözôsége révén válik erôssé, ezzel tud hozzájárulni a romániai közélethez – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek megfelelôen a magyar közélet szereplôinek nem szabadna elfogadniuk azt sem, hogy a román politikum határozza meg a számára követendô irányt.

A volt titkosszolgálati dossziék nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban úgy vélte, a közéletnek nagy felelôssége van abban, hogy – mint fogalmazott – az átvilágítási folyamat "ne váljon a Securitate újabb gyôzelmévé". Az elnök ezzel arra utalt, hogy ebben a folyamatban élesen különbséget kell tenni megfigyeltek és megfigyelôk, üldözöttek és üldözôk között. Szerinte a múlt feltárásának akkor van haszna, ha ez a jövô alakításában hasznos: értékelése szerint olyan törvényeket kell hozni, amelyek kizárják azt, hogy ilyesmi a jövôben megtörténjen.

Az RMDSZ elnöke úgy látja, a dossziék nyilvánosságra hozatala olyan személyek esetében kell kötelezô legyen, akik döntési pozícióban vannak. Szerinte a folyamat esetleg más kategóriákra is kiterjedhet, a társadalom érdeke azonban alapvetôen az, hogy a politikusokat és tisztségviselôket átvilágítsák, akiknél elengedhetetlen, hogy döntéseikben szabadok legyenek, és hogy semmilyen formában ne legyenek zsarolhatóak. Ebben a megközelítésben a miniszterelnök-helyettes diverziós jellegûnek tartja, hogy egyesek más kategóriákra is ki kívánják terjeszteni az átvilágítást: bár elfogadhatónak véli, hogy esetleg a sajtó, vagy az egyházak vezetôi esetében is folytassanak ilyen vizsgálatot, ez azonban nem szabad elterelje a figyelmet a lényegi problémáról: a politikusok és tisztségviselôk valós átvilágításáról.

A román–magyar kétoldalú kapcsolatokra vonatkozóan az elnök úgy értékelte, e tekintetben jelentôs húzóerônek bizonyul az évente megrendezett román–magyar kormányülés, hiszen ennek nyomán máris számos kérdésben sikerült elôrelépni. Az eredmények ellenére a kisebbségi törvénnyel szemben megnyilvánuló román ellenérzés ugyanakkor tünete annak, hogy a jelenlegi koalícióban nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megfelelô rendezésére. A jelenlegi romániai politikai helyzet, de a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások is azt jelzik, a térségben e téren elindult pozitív folyamatok korántsem visszafordíthatatlanok – mutatott rá a szövetségi elnök.

Ötnapi mûhelymunka-sorozat, filmvetítés, zsûrizés, kiállításnyitó, kerekasztal- beszélgetés, színházi elôadás, paintball-lövészet és koncert után véget ért az idei Simfest, azaz a független stúdiók és helyi televíziók fesztiválja. A Marosvásárhelyre költözött, itt is hagyományt teremtô rendezvénysorozat ez évben kizárólag a vár falai között került megrendezésre – a programok nagyobb része a Szabók bástyájában helyett kapott Scena Színházban, kisebb része a Mészárosok bástyájában berendezett 74 Színházban zajlott.

Szerdától péntek délig a mûhelymunkáké, workshopoké volt a fôszerep, elôadásokat tartott az Edinborough-ból érkezett Charles Fletcher, de értekeztek a hazai média képviselôi is. A témák között olyanok is akadtak, mint az Újságíró a konfliktuszónákban, a Diszkrimináció a sajtóban, Újságírói etika a digitális érában, Zsurnalisztika és a közönség bizalma, vagy A helyi hírek jövôje. Péntek délben kezdôdtek a filmvetítések, a fesztiválra benevezett alkotások megmutatása nagy sikernek örvendett – ahhoz képest, hogy ezek a filmek elsôsorban a szakmának szólnak, igen sokan kíváncsiak voltak rájuk a "civilek" körébôl is.

Simonffy Katalin szervezô, zsûritag, a RTV magyar adásának fômunkatársa elmondta: idén kevesebb kiemelkedô alkotás érkezett, ám a kínálat egységesebb volt. Nagyon szereti a szakma a fesztivált, mert manapság, az eluralkodó egy-, három, vagy ötpercesek világában hosszabb mûsor elkészítésére ösztönöz, gondolkodásra késztet és kihívást jelent, a szakmai tudás próbáját. Arra pedig, aki díjat szerez a Simfesten, a nagyobb stúdiók is felfigyelnek, karrier szempontjából sem mellékes a részvétel. Ami igazán lényeges: itt szakma a szakmának készít, forgat, mutat be és értékel.

A kisszínpadon vasárnap este szervezett, telt házas fesztiválzárón Ioan Ceausescu fôszervezô igazi információáradatnak nevezte a Simfestet, amelyben hagyományosan hangsúlyos szerep jut az interkulturalitásnak, és amelyen ez évben több mint kilencven produkciót kellett elbírálni. A díjakat és díszokleveleket a szervezôknek, munkatársaknak, támogatóknak, illetve a Simfest mûhelymunka-kurzusát elvégzettjeinek Corina Ceausescu adta át, majd az Endless együttes zenélt. Az estét a Souls Near Heaven, azaz Lelkek közel a mennyhez címû dokumentumfilm, Ovidiu Dumitrana független alkotó fesztiválnagydíjas alkotása zárta. A produkciót a további, díjnyertes alkotások követték éjszakába nyúlóan a várbeli vásznon.

A napokban pánikhangulatot váltott ki az autósok körében, hogy egyes marosvásárhelyi benzinkutaknál kivonták a forgalomból az úgynevezett "kék", vagyis ólmozott benzint, és csak az újabb gyártmányú, környezetbarátabb motorral szerelt jármûvekbe való ólommentest forgalmaznak. Mint megtudtuk, a kevésbé környezetbarát üzemanyagok forgalomból való kivonása nem általános jelenség, a legtöbb töltôhálózatban továbbra is lehet kék benzint vásárolni.

Viszont, ez a köztudatban ólmozott benzinként ismert üzemanyagfajta sem ólmozott, már évek óta. Az egyik, országos hálózattal rendelkezô olajcég helyi kirendeltségétôl megtudtuk, az országban egyetlen forgalmazó sem árusít már ólmozott benzint, mintegy két éve. A kék benzin adalékanyaga az ólom helyett vas alapanyagú, ami a szakértôk szerint kevésbé szennyezi a környezetet, ugyanakkor nem változtatja meg az adott benzinfajta kémiai tulajdonságait.

Így a nem ólommentes üzemanyagra tervezett motoroknál sem idézhet elô zavarokat az üzemanyag, akkor sem, ha nem a környezetszennyezô ólomtartalmú adalékanyagot keverik hozzá. A forgalmazók szerint az ólmozott benzint az európai szabványok bevezetése keretében számolták fel, ez is az európai integrációhoz szükséges intézkedések egyike volt.

A szakértôk szerint az európai államokban már évek óta egyáltalán nem használnak ólmozott benzint, csak a más adalékanyagra való áttérést távolról sem reklámozták annyira, mint amilyen kampánnyal például az ólommentes üzemanyag megjelenését kísérték, mivel idôközben ugrásszerûen megszaporodott a kevésbé környezetszennyezô jármûvek száma. Így az adalékos benzint használó jármûvek száma apadt, és ez a trend folytatódni fog, ahogyan a régebbi technikával szerelt autók fogynak a forgalomból. Egyszóval, a forgalmazók szerint nem tiltották ki a kék benzint a kereskedelembôl, viszont ahogy csökken az ezt használó jármûvek száma, egyes kúthálózatok piaci okokra hivatkozva kiiktatják a kínálatukból a köztudatban még "ólmozottként" élô üzemanyagot.

Jegyzet

Van városunkban egy élelmiszerüzlet-lánc, amely messze híres az elárusítónôk durvaságáról. Mintha az alkalmazásnál fô kritérium volna az undokság, érdekes módon egy-két kivétellel mindenik eladónô türelmetlen és utálatos a vásárlóközönséggel. Felfogásbeli tévedések merülnek fel, ugyanis néhány mélyen tisztelt eladónô meg van gyôzôdve arról, hogy a vásárló kell az ô kedvében járjon, nem pedig fordítva. Nemrég, miután tíz percig várakoztam, hogy két eladó befejezze traccspartiját és végre kiszolgáljanak, fél füllel hallottam a beszélgetésbôl is "azért a kicsi pénzért amit adnak, még elvárják, hogy az ember mosolyogjon mindenkinek?" Hogy is: van akkor ez? A vásárlón ûzik ki bosszújukat, mert keveset fizet a tulajdonos? Vagy netán a mosolyért külön prémium jár? Ha mindenki így gondolkodna, milyen lenne mindennapi életünk? Ha túl nagy kérés a kedvesség, a barátságos mosoly, akkor legalább az udvariasságról ne maradjon le, fôleg azoknál, akik munkahelyüknél fogva nap mint nap emberek százaival kerülnek kapcsolatba. A jó kereskedô meg tudja nyerni a vásárlót. Hogyan? Roppant könnyû a recept: mosolyogni kell, kedvében járni, segítôkészen fellépni és több mint valószínû, hogy mindennap ott fog bevásárolni. Sokan vagyunk, akik az illetô boltban kinéztük azt az egy kiszolgálónôt, aki legalább udvarias és nap mint nap bekukkintunk a húsosrészlegre, de ha nem ô van, akkor megvárjuk a déli váltást és csak akkor vásárolunk. Mit érünk el ezzel? Talán elkerülünk egy kioktatást arról, hogy az eladó vagy a vásárló dobja szemétbe a sonkavéget (persze, miután kifizette), talán nem romlik el a napunk egy utálatos nézéstôl, vagy éppen megszabadulunk egy fegyelmezéstôl, amit biztos nem kerülünk el, ha üres bevásárlókosárral akarunk bemenni a boltba. Nem megpakolt szatyorral, nem hátizsákkal, csak egy fonott kosárral, amely nem fér az ajtónál lévô kis szekrényekbe és amibe mindenki belelát, tehát nem lehet vele tolvajosdit játszani. A vásárlónak ezt sem szabad, azt sem, csak az eladó a mindenható, neki szabad a pénztárnál napraforgómagot enni, megjegyzéseket tenni, ha a vásárlónak nincsen aprópénze, vagy éppen ki akarja választani a frissebbnek tûnô húsdarabot. A vásárlóra rá lehet szólni bármikor, de a bolt ajtaját törzshelyül választó kevésbé illatos koldust csak néha küldik arrébb egy házzal. Rá nem kell haragudni, hisz nem vár el kedvességet, csak néhány banit.

Bill Clinton volt elnök és alelnöke, Al Gore egykor az Egyesült Államokban személyesen álltak az afro- amerikaiak templomainak gyújtogatói ellen kibontakozó mozgalom élére és Szlovákiában is a kormány feladata, hogy a magyarellenes gyûlöletkeltés elleni küzdelem élére álljon – jelentette ki hétfôn Pozsonyban Tom Lantos.

Az Egyesült Államok képviselôházának magyar származású tagja hétfôn Pozsonyban Ján Kubis külügyminiszterrel tárgyalt a magyarellenes incidensek és az idegengyûlölet megfékezésérôl. Közös sajtótájékoztatójukon Lantos az erôszakos cselekmények határozott visszaszorítása és a megnyugtató rendezés mellett kardoskodott.

A magyar származású amerikai politikus nem elôször igyekszik közbenjárni a szlovákiai magyarokat ért sérelmek miatt. Ezt a kilencvenes években, Vladimír Meciar kormánya idején is megtette. Lantos ezúttal is közvetíteni igyekszik Pozsony és Budapest között. Nem titkolt szándéka, hogy elérje: Pozsony vessen véget a magyarellenes megnyilvánulásoknak, a kormány határozottan lépjen fel a gyûlöletkeltés ellen, Magyarország és Szlovákia kormánya pedig közös erôfeszítéssel rendezze az utóbbi hetekben feszültté váló viszonyát.

Lantos vasárnap már találkozott a kedden Pozsonyban tárgyaló magyar külügyminiszterrel, Göncz Kingával, hétfôn este Budapesten Gyurcsány Ferenccel tárgyalt, a nap során Pozsonyban pedig Ján Kubis külügyminiszterrel, Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettessel és a Magyar Koalíció Pártjának vezetôivel folytat megbeszéléseket.

Szélesebb körû autonómiát szorgalmazott a Vajdaság számára az új szerb alkotmány keretében Doris Pack, az Európai Parlament délkelet-európai delegációjának vezetôje, aki szerint ez az egyik elôfeltétele Szerbia demokratizálódásának és gazdasági fejlôdésének. Pack azon a kétnapos nemzetközi konferencián szólalt fel, amelyet az újvidéki tartományi parlamentben szerveztek a határ menti régióknak az európai integrációban betöltött szerepérôl.

A Beta belgrádi hírügynökség által idézett felszólalásában Pack úgy vélekedett, hogy Szerbia decentralizálása és az észak-szerbiai Vajdaság autonómiája nem az elszakadási törekvések témakörébe tartozik, hanem Szerbia minden polgárának érdekét szolgálja. A német politikus bizonyos mértékig támogatja a szerb kormány azon igényét, hogy decentralizálják az ENSZ ideiglenes igazgatása alá vont – Szerbiától elszakadni kívánó, túlnyomó többségében albánok lakta – dél-szerbiai Koszovó tartományt, mert ez javítaná az ottani szerb kisebbség helyzetét. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a belgrádi kormány nem tagadhatja egész Szerbia decentralizálásának és a Vajdaság autonómiájának a szükségességét.

Bojan Kostres, a vajdasági tartományi parlament elnöke a konferencián bírálta a belgrádi hatóságokat, mert szerinte nincs világos elképzelésük az ország jövôjérôl. Véleménye szerint a Vajdaság segíthetne Szerbiának az Európai Unió felé vezetô úton való elôrehaladásban. Kostres megjegyezte, hogy a regionalizmus nem azonos a szakadár törekvésekkel, hanem normális irányvonalat jelent egy ország fejlôdésében.

Finnországi tanácskozásukon az Európai Unió külügyminiszterei kifejezték bizalmukat abban, hogy az unió jövôre jelentôsen fejlesztheti gazdasági és egyéb kapcsolatait Oroszországgal, beleértve egy olyan megállapodást is, amely szavatolja az orosz olaj és földgáz megbízható szállítását.

Az EU-tagországok külügyminisztereinek Lappeenrantában lezajlott informális találkozója után Erkki Tuomioja finn külügyminiszter kijelentette: reméli, hogy új partnerségi és együttmûködési egyezmény születik 2007 vége elôtt, amikor a jelenlegi lejár.

A jelenleg az unió soros elnöki tisztét betöltô Finnország számára igen fontos a kapcsolat Oroszországgal, amellyel 1300 kilométernyi közös határa van. "Oroszországot ne tekintsük pusztán kihívásnak vagy problémának, hanem pozitív partnernek is" – mondta a finn diplomácia vezetôje a skandináv ország délkeleti részén, az orosz határtól mindössze 25 kilométerre fekvô városban.

Új megoldandó probléma Európa és Oroszország viszonyában az energiaügyi együttmûködés, mivel a legtöbb EU-tagország erôsen függ az orosz földgáz behozatalától. Az unió reméli, hogy Moszkva hosszú távú garanciákat fog vállalni a megbízható energiaszállításra.

Az EU célja az, hogy az éppen egy évtizedes partnerségi egyezményt átfogóbb szabadkereskedelmi egyezmény váltsa fel, amely elismeri Oroszország megnövekedett szerepét a nemzetközi színtéren. Ahhoz azonban, hogy az új egyezmény mûködjön, Oroszországnak be kell kerülnie a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), amellyel Moszkva 1994 óta tárgyal a csatlakozásról.

A terrorellenes küzdelemhez kapcsolódó technikai adottságokat, elsôsorban a felderítési eszközökkel kapcsolatos lehetôségeket igyekszik felmérni az Európai Bizottság annak a nyilvános konzultációnak a során, amelyet hétfôn hirdetett meg Brüsszelben a témáról szóló vitairat közzétételével egy idôben.

Az EU "kormánya" egyebek között a magáncégeket szeretné megnyerni annak érdekében, hogy fôként a rendfenntartó és a vámszervek a lehetô legjobb eszközökkel rendelkezzenek a legkedvezôbb áron – derül ki a témáról kiadott közleménybôl. A bizottság azt szeretné, ha minél több cég és szervezet állást foglalna a témában, amelynek részletei a http://ec.europa.eu/justicehome internetcímen találhatók.

Franco Frattini jogi és igazságügyi biztos azt is bejelentette, hogy október 9-10-én tanácskozást rendeznek Brüsszelben a robbanóanyagok biztonságáról. A konferenciát eredetileg már augusztusban megtartották volna (a feltehetôen repülés közbeni robbantásra készülô gyanúsítottak londoni letartóztatását követôen), de szervezési okokból csak most kerül rá sor.

A lap Thomas Jeffersontól az idôsebb George Bushig sorra veszi az Egyesült Államok valamennyi elnökét. Az újítók Amerikája van jelen Jefferson rajzában, amely egy makarónikészítô gép terve. Jefferson európai tartózkodása idején ugyanis beleszeretett a mediterrán konyhába, és a Fehér Ház menüjébe beiktatta a sajtos tésztát. Készítését azonban egyszerûsíteni szerette volna. Andrew Jackson állatokat, fôként alligátorokat rajzolt, Rutherford Hayes nôket. Theodore Roosevelt ironikus képregényeket alkotott háza gyermekeinek – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Franklin D. Roosevelt fôbb hobbijainak, a genealógiának, a bélyegeknek, a vízi közlekedésnek a jelképeit vetette papírra, de országa gazdasági fellendítésének módjain is gondolkodott: 1933-ban a szesztilalom feloldása után például a Virgin-szigetek rumexportját kellett elôsegíteni, ô is felskiccelt egy csábító címkét. Dwight D. Eisenhower 1954 júniusában, amikor a CIA által támogatott puccs megdöntötte Guatemala demokratikus kormányát, saját magát rajzolta le fiatalként egy hadihajóval a háttérben.

John F. Kennedy rajz helyett inkább írt. Kényszeresen firkálgatott bizonyos kulcsszavakat, például "Vietnamot", bekeretezve, mintha valamilyen módon kordában akarta volna tartani az eseményeket. 1962-ben, a kubai rakétaválság idején a kulcsszavak – "NATO – tengeri blokád – Fidel Castro" voltak. Egyetlen rajza saját vitorlását ábrázolja. Meggyilkolása elôtti utolsó kormányülésén blokkján egyetlen szó, a "szegénység" szerepelt. Lyndon B. Johnson elôszeretettel rajzolt háromfejû figurákat.

Ronald Reagan ügyesen rajzolt. Kedvenc témái a gyerekek, a lovak voltak, valamint önmaga cowboy-szerelésben.

Az idôsebb George Bushtól a lap egy olyan firkát közölt, amelyet titkárnôjének, Rose-nak címzett: Rose egy halom levelet vitt neki aláírásra, ennek apropóján írta neki az elnök "Rose, a címzettek közül legalább egy biztosan meghalt, egy másik pedig valószínûleg nem él már. És a többiek? Nincs még több halott?". A lap sarkába pedig egy halloweeni tökfejet pingált.

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, szeptember 4-én a megyei székházban fogadta a DRIFI Alapítvány és az EUSTORY nemzetközi ifjúsági egyesület által szervezett Otthon címû történelmi verseny résztvevôit. A 9 európai országból érkezett diákokat dr. Bogdan Murgescu, a Bukaresti Egyetem történelmi fakultásának professzora kísérte el a találkozóra. Dr. Kelemen Atilla átfogó politikai és társadalmi vetületû ismertetôt tartott, melyet a diákok kérdései követtek. A beszélgetés központjában a romániai magyarok politikai, társadalmi és történelmi helyzetének elemzése állt. A képviselô, aki Románia egyik EU parlamenti megfigyelôje is, elôadásában ismertette a romániai magyarok sajátos kisebbségi helyzetét és a helyzet sajátosságának megfelelô jogos igényeket, melyek képviseletére hivatott az RMDSZ. "A romániai magyarok helyzete javulóban van, de több olyan kérdés van, melyek legitimizálják érdekvédelmi szervezetünk létét. Manapság, függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól, az embereket elsôsorban jólétük érdekli, ami nem magyar–román, hanem gazdasági kérdés. De az is tény, hogy a jó társadalmi közérzet feltétele a nemzeti identitás teljes jogú elismerése és tisztelete. Romániában elsôsorban nem a törvénykezéssel van a gond – bár a kulturális autonómia kérdése mentén kiélezôdô viták némileg megkérdôjelezik ezt az állítást –, hanem inkább az alkalmazás terén tapasztalunk aberrációkat" – mondta Kelemen Atilla.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke hétfôn a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy az SZNT Állandó Bizottságának elmúlt hétvégi ülésén döntés született arra vonatkozóan, hogy az SZNT kezdeményezi egy belsô népszavazás kiírását a székelyföldi településeken.

Ferencz Csaba kifejtette, hogy az Állandó Bizottság, a ditrói Székely Nemzetgyûlés Határozatának szellemében kezdeményezi a székelyföldi népszavazás kiírását Székelyföld autonómia-igényének tárgyában, amelyet még Románia Európai Unióhoz való csatlakozása elôtt szükséges lebonyolítani.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a népszavazás sikere érdekében az Állandó Bizottság partneri kapcsolatra törekszik a történelmi magyar egyházakkal, a székelyföldi önkormányzatokkal, Székelyföld autonómiáját támogató szervezetekkel és intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.

A Székely Nemzeti Tanács szeptember 30-án összeül annak érdekében, hogy egyeztessenek a székelyföldi népszavazás elôkészítése és megszervezése érdekében.

A továbbiakban Ferencz elmondta, az Állandó Bizottság elhatározta, hogy továbbra is ragaszkodik a következô alapelvekhez: az SZNT nem fogadhat el alárendeltséget, sem egyén, sem testület részérôl; az SZNT nem teheti politikai alku tárgyává a székely nép autonómiához való jogát, illetve Székelyföld autonómiáját; az SZNT mindazoknak egyenrangú partnere, akik támogatják a Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését.

Monica Macovei igazságügy-miniszter szerint az amerikai Bechtel autópálya-építô céggel, a Brassó-Bors közötti, Erdély- autópálya néven ismert sztráda megépítésére kötött szerzôdés kimeríti a bûnözés fogalmát.

"Úgy gondolom, hogy az, amit a kormány tett, erkölcstelen. Sok hasonló dolog történt. Ezek egyike volt, hogy a Nastase-kabinet, kihasználva azt a jogát, hogy sürgôsségi kormányrendeleteket bocsásson ki, eltért a közbeszerzéseket szabályozó törvény elôírásaitól, és az autópálya építésérôl szóló szerzôdést licit nélkül kötötte meg". A kijelentést a múlt hét végén, a fiatal demokraták Costinesti-en megtartott nyári iskolájában tette.

A Népújság kérdésére Borbély László szállításügyi és területrendezési megbízott miniszter kijelentette: Ha jól tudom, az igazságügy-miniszter annak a kormánynak a tagja, amely többször tárgyalt errôl. A szakminisztérium több alkalommal is beszámolt a tárgyalások menetérôl és a szerzôdés feltételeirôl. Ugyanakkor a szerzôdés bizonyos, addig nem ismert részleteit is nyilvánosságra hoztuk. Hozzá kell tennem, hogy az igazságügy-miniszter is tagja annak a kabinetnek, amely jóváhagyta azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a szerzôdést újra megkötöttük, és lehetôség nyílt az autópálya- építési munkálatok folytatására.

Érthetetlen számomra Monica Macovei hozzáállása, annak ellenére, hogy a kormányüléseken sem titkolta kritikus véleményét. Viszont most minden olyan akadály elhárult, ami megkérdôjelezhetné a szerzôdés jogosultságát, tette hozzá Borbély László. Ugyanakkor felhívta az igazságügy-miniszter figyelmét arra, hogy a tavaly Gh. Dobre, nemrég leváltott szállításügyi miniszter bûnügyi feljelentést tett az ügyészségen. A bûnügyi hatóság azonban megállapította, hogy nem áll fenn bûnügyi felelôsség.

– Hogy állnak a munkálatokkal?

– Véleményem szerint lezárult az ügy, a labda a Bechtel cég térfelén van, és nem fognak tudni több pénzt elkölteni, mint amennyit az idei költségvetési keret biztosít, vagyis 100 millió eurót. Jövôre ennél jóval többet, 300 millió eurót fogunk elkülöníteni az Erdély-autópálya építésére. Itt az ideje, hogy hozzáfogjanak a munkához, mert most már nemcsak a folytatása, a munkálatok felgyorsulása is indokolt.

EU-integráció

A sajtó több alkalommal szóvá tette, hogy a megyei önkormányzatok érdektelensége, olykor személyi konfliktusok, egyéni arroganciák, az építôk szakmai felkészületlensége, a regionális fejlesztési tanácsok agyonpolitizálása volt az oka nemegy
Phare-finanszírozás elmaradásának. A csatlakozás elôtt pár hónappal Brüsszelt jogosan irritálja a helyi hatóságok és közösségek tehetetlensége, ami miatt a projektek késnek.

Catalin Surdeanu, az Integrációs Minisztérium program- és monitoring-igazgatóságának a vezetôje, mint mondta, sokszor a haját tépi, mert abszurd okok miatt maradnak el a finanszírozások. Például akkor, amikor a kiszáradt diófák kivágásának az engedélyére 10 hónapot kell várni. Ennél is cifrább eset volt, amikor egy agapiai apáca, akinek közösségi alapokból újították fel a házát, visszautasította "a mocskos Phare- pénzt", vagy amikor egy, a szakértôk által szabadnak minôsített területrôl kiderült, hogy hónapok óta folyik rajta az építkezés, vagy amikor egy "szûz" területrôl a munkálatok kellôs közepén derül ki, hogy a talajt át meg átszövik a gáz-, víz- és egyéb (!) vezetékek. Surdeanu tényekkel is alátámasztotta kijelentését. Azt a momentumot idézte fel, amikor az exkavátorral dolgozó munkások véletlenül elszakítottak a földben egy vezetéket. A tárca kétségbeesetten érdeklôdött a különbözô intézményeknél, hogy megtalálja a hivatalos jegyzékben nem szereplô huzal gazdáját. Ahhoz, hogy pár nap után kiderüljön, a SRI "vonaláról" van szó. "Néhány nap elteltével, miután már reménytelennek tartottuk, hogy valaha is megtaláljuk a drót gazdáját, eljött egy pasi a SRI-tôl és kijelentette, hogy a vezeték az övék". Természetesen senki sem érdeklôdött az engedély felôl, a megoldás az volt, hogy elterelték az utat.

Az integrációs államtitkár szerint a helyhatóságokat a legkevésbé sem érdeklik az uniós pályázatok. Sok polgármester kér pénzt terepjáróra vagy munkagépet a nehezen megközelíthetô területek bejárására és elegyengetésére, majd kiderül, hogy a hivatal autóparkját újítják fel, mondjuk, néhány Logannal. Ugyancsak tapasztalat, mondta Surdeanu, hogy a helyhatóságok képviselôi számára szervezett uniós felkészítôkön az elsô kérdés mindig az: "hol a szállás, mekkora napidíjat kapunk", nem beszélve arról, hogy ezekre a tréningekre olyan személyeket – egy titkárnôt vagy egy helyi politikust – küldenek, akiket nem is érdekel a dolog.

A gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor és a Hargita Megyei Alkotóközpont volt a helyszíne az idén is – immár negyedik alkalommal – a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényének, amelynek fô témája a sajtónyelv volt. A jelenlevôk egyetértettek abban, hogy az újságírók egyik legfontosabb feladata a magyar nyelv tisztaságának a megôrzése, az idegen szavak mellôzése, illetve, hogy a romániai magyar írott és sugárzott sajtó nyelvi norma akkor, amikor "a globalizált világfalu épülése, a mûszaki fejlôdés az idegen szavak használatának káros gyakorlatához vezet, a magyar nyelvben elburjánzanak az idegen szavak", és emiatt a magyar köznyelv veszélybe kerülhet.

A hagyományoknak megfelelôen a Lázár- kastély Lovagtermében az idén is kiosztották a MÚRE-nívódíjakat: nyomtatott sajtóban Bíró Béla közírót, elektronikus sajtóban Schneider Tibort, a Román Televízió magyar adásának munkatársát díjazta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Ugyanakkor sor került a Tomcsányi-emlékdíj átadására (Sajó Norbert, a GaGa Rádió munkatársa), illetve az ugyancsak hagyományosnak számító Sebesi Imre emlékdíj kiosztására (Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió fôszerkesztô-helyettese).

A gyergyószárhegyi alkotóközpont különdíját (Horváth Levente festômûvész alkotása) Danciu Katalin, a Brassói Lapok munkatársa kapta.

A résztvevôk nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a MÚRE "kéri a romániai magyar szerkesztôségek vezetôit, újságíróit, hogy a magyar nyelv szigorú szabályait, az ízes, változatos erdélyi nyelvhasználat hagyományait alkalmazzák mindennapi munkájukban. Kerüljék az idegen szavak, a jövevényszavak, a trágár kifejezések használatát.(...), mert "a helyes nyelvhasználat az erdélyi magyar szellemi és társadalmi élet egészségét szolgálja".

2006. augusztus 25-én olyan embert kísért utolsó útjára a város, akinek a neve határokon túl is ismert.

Dr. Kiss Elemért tudományos munkásságáért, emberi mivoltáért értékelték belföldön és külföldön egyaránt.

"Értelmiségi családból származom. Gyermekkoromat egy kis székely faluban (Csíkmenaság) töltöttem, ahol a környék szépsége lenyûgözött. Csíkszeredában és Kolozsváron tanultam. A Bolyai egyetemen szereztem matematikatanári diplomát. Az egyetem elvégzése után Marosvásárhelyre, a mostani Bolyai Farkas Líceumba neveztek ki tanárnak. A Bolyaiak városában, a Bolyaiak iskolájában találtam magam." – vallotta magáról. Ebben az iskolában 10 évig tanított.

A pályára való rendkívüli alkalmassága azonnal megmutatkozott, minden órája egy-egy tanári mûalkotás volt. A diákok iránti szeretet és tapintat rendkívüli igényességgel párosult. Megvolt benne a hiteles tanáregyéniségek azon képessége, hogy teljesítményekre sarkallják diákjaikat.

Akkori és késôbbi, tanári hivatást választott diákjai számára az ô felelôsségérzete jelentette a mércét, amihez igazodni érdemes.

Hajdani tanítványai számára felnôttkorukban is mindig volt mondanivalója. Így a számos érettségi találkozó, amelyen részt vett, a barátságok kölcsönössé válásának és megújulásának alkalmát jelentette.

"1961-tôl a felsôoktatásban dolgozom. Elôször a Pedagógiai Fôiskolán tanítottam, azután annak több átalakulását (Üzemmérnöki, Mûszaki Egyetem) átvészelve a mostani marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen vagyok tanár." – folytatja vallomását.

2001 fordulópont az erdélyi magyar felsôoktatásban, az akkori magyar kormány támogatásával beindul az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, melynek alapítási munkálataiban lelkesedéssel vett részt.

"Mint matematikus a modern algebrához vonzódom. A gyûrûk elméletében sikerült eredményeket elérnem. Az utóbbi években Bolyai János kéziratainak kutatásával foglalkozom. Sikerült feltárnom Bolyai több, eddig ismeretlen munkáját, ami által fény derült arra, hogy Bolyai János nem csak a geometriában, hanem a matematika más ágaiban is jelentôs eredményeket ért el."

A matematikához való ragaszkodása hivatástudattá nôtte ki magát, szakmaisága kaput nyitott a zsenik világa felé.

Képes volt megérteni egy úttörô gondolkodás világát, s bár több mint 150 éves múltja van, feltárásai fokozták Bolyai János matematikában betöltött tudósi értékét.

Tagja volt a 2002-es Bolyai-emlékévet kezdeményezô és lebonyolító csoportnak.

Közös munkával sikerült a tudományosság legmagasabb szintjén (Magyar Tudományos Akadémia, Román Akadémia kihelyezett ülése Marosvásárhelyen) áttekinteni a nemeuklideszi geometria tudományos jelentôségét és aktualitásait, sikerült köztéri emlékmûvet állítani a modern geometriának (Pszeudoszféra) és Bolyai-emlékhelyet megjelölni a Bolyai János Tudomány és Technika Házával, mely egyben a Bolyai Kör (eszmei csoportosulás) tevékenységének is székhelye.

Egészítsük ezt ki azzal, hogy 1974-ben doktorált a kolozsvári egyetemen, miközben számos tudományos dolgozatot publikált, valamint a Bolyai-kutatásban elért eredményeit az 1999-ben Budapesten, az Akadémiai Kiadó és a Typotex Kft. gondozásában megjelent Matematikai kincsek Bolyai János kéziratai hagyatékából címû könyvében foglalta össze, mely mûvéért az elkövetkezô évben az akadémia nívódíjában részesült. Ezt a mûvét angolra is lefordították, míg bôvített változatát magyar nyelven, 2005-ben másodszor is kiadták. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia a külsô tagjai közé választotta. 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címet.

Embertársait lélekbôl fakadóan, ôszintén szerette és tisztelte. Ez a belsô derû tette oly megnyerôvé egész lényét mindenki számára, akivel valamilyen körülmény folytán kapcsolatba került.

Így egész a tudós képe, ezért fog sokak emlékezetében hosszú ideig élni.

Máté Márta

Weszely Tibor

Csegzi Sándor

A Marosvásárhelyi Székely Színház egykori ünnepelt színésznôje, Erdôs Irma emlékére férje, a Svédországban élô dr. Bartha István mérnök öszöndíjat alapított, mellyel pályájuk kezdetén lévô, sikereket felmutató ifjú színészeket kíván támogatni. Idén az Erdôs Irma-ösztöndíj átadási ünnepségére szeptember 8-án, pénteken este 7 órakor kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének színpadán. Ezt követôen rövid mûvészi mûsorral mutatkoznak be a Tompa Miklós Társulat legújabb tagjai. Az idei rendezvényt megtiszteli jelenlétével az ösztöndíjalapító Bartha István is.

Van egy elsô unokatestvérem, valamikor gyermekkorunkban szomszédok voltunk. A házunk egymással szemben volt, csak egy törpe deszkakerítés választotta el a két bennvalót. Ha kimentünk a házból, mindkét udvart egyformán láttuk, nekünk, gyermekeknek jó volt, a szüleinknek kevésbé. Az unokatestvérem idôsebb nálam, úgy nôttünk fel, mint édestestvérek, egy évben kezdtük az iskolát, egy osztályba jártunk, együtt voltunk jóban-rosszban. Ôk többen voltak testvérek, ahogy végzett az iskolával, elment hazulról mesterséget tanulni. Én otthon maradtam a szüleimmel a gazdaságban. Aztán ritkán találkoztunk. Jött a katonaság, ô hamarabb berukkolt, mint én, hamarabb leszerelt, mesterségét nem folytatta. Elment a bányaságba, bányász lett belôle, így megszakadt a kapcsolat közöttünk. Az utóbbi 5 évben kétszer- háromszor találkoztunk, de akkor is csak úgy futtában, csak egypár szót váltottunk. A szomszéd faluból nôsült, a szomszéd faluba ment haza.

Egyszóval eltávolodtunk egymástól. Utoljára 5-6 éve találkoztunk, egy temetésre jött haza. Amikor megláttuk egymást, két öreg nyugdíjas, nagyon megörvendtünk. Gondoltam, most van mit meséljünk egymásnak, egy egész napra való! De tévedtem, alig kezdtünk beszélgetni, azt kérdezi tôlem, hogy hány gyermekem van, mondtam neki. Soknak találta. Azt mondta, az okos ember annyi gyermeket csinál, ahányat akar. A boldogtalan ember pedig annyit, ahány lesz. Nem találtam a szavakat, látván, hogy egy okos emberrel állok szemben. Kezdôdött a halotti szertartás, így félbeszakadt a beszélgetésünk. A temetés után nem kerestem a társaságát. Azóta sem láttam.

Az okos embernek, vagyis az én unokatestvéremnek, tudtam, hogy egy leánygyermeke van, férjhez ment, neki is született egy gyermeke, egy fia. Szülei elváltak, az unokát a nagyszülôk nevelték, ôk taníttatták. Milyen iskolát végzett, milyen szakmája volt, nem tudom. Csak hallásból értesültem, hogy dolgozott, egy idô után elvesztette a munkahelyét, munkanélküli lett, azután is a nagyszülei gondoskodtak róla, hogy mit tett, le sem merem írni: felakasztotta magát. Meghalt az egyetlen unoka. Egy gyerek is tud égig érô fájdalmat okozni szüleinek, nagyszüleinek.

Nekem, akit az unokatestvérem boldogtalannak nevezett, 8 gyermekem van: négy fiam, négy leányom. Az Úristen megszaporított, mint az öt kenyeret, 32-en vagyunk. Az idén négy unokámnak volt kicsengetése, a négy közül az egyik az orvosin végzett. De még van egy unokám az orvosin, egy a teológián tanul, egy másik pedig elsônek jutott be az egyetemre. Ezeket csak azért írom le, ne gondolják azt, hogy amelyik családban több gyerek van, csak nyomorúság van. Van öröm, van boldogság is! Ebben a hónapban volt a családban egy lakodalom, ami azt jelenti, megmaradunk. Hála a jó Istennek!

Még egy annyit: akinek egy gyermeke van, ne mondja magát okosnak, a másikat, akinek több van, boldogtalannak. Bízza az Úristenre, ô ítélkezzék fölöttünk. Én mindennap arra kérem az Istent, tartsa meg mindazokat, akiket nekem adott, hogy egyet se kelljen eltemessek. Én hiszem, hogy meghallgat.

Simó Lajos, Székelyszállás

Mezômadaras az önállóság útján – Két és fél év sikertörténet címû, a Népújság múlt keddi számában megjelent tudósításba némi hiba csúszott. A cikkben említett lelkész vezetékneve nem Szakács, hanem néhai Szekeres Istvánról (1924–1999) van szó, aki 1951–1974 között volt a zömében református magyarok által lakott Mezômadaras lelkipásztora. Az ô fia alulírott, aki a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága által akkreditált címergrafikus, miután számos közigazgatási egység címerét elkészítettem, melyek közül több már a Hivatalos Közlönyben is megjelent, e jeles napra, melyen elsôsorban Mezômadaras községi státusának visszanyerését ünnepeltük, szülôfalumat címertervvel ajándékoztam meg. Ennek szakszerû leírása: háromszögû pajzs kék mezejében, csôrében arany búzakalászt tartó, kiterjesztett szárnyú ezüstmadár, (galamb) áll. A pajzson egybástyás falkorona nyugszik. A címer névcímer, azaz a község nevére utal. A madár egyértelmû, a búzakalász meg a mezô termését jelképezi. Az egybástyás falkorona (és nem várfal) a községi státust jelképezi. A címerpajzs alakja és a címerfedô falkorona Romániában kötelezô. Annak, hogy a madár miért éppen galamb, az a magyarázata, hogy így a szentlélekre, a vallásosságra is utal. A községi státus elnyerése nem elég, az új közigazgatási egységnek névjeggyel is kell rendelkeznie – hangsúlyoztam a községháza avatóján. Ez ugyanis az önkormányzatiság jelképe, fôleg akkor, ha a már hivatalosan elfogadott címerrel cseréljük le az államcímert a község bélyegzôjén.

Szekeres Attila, Sepsiszentgyörgy

Elôzô alkalommal a távfûtési rendszerrôl való leválásért igényelt díjat kifogásoltam, most egy másik dologra szeretnék kitérni, ami aggaszt és rég bosszant.

Le lehet ellenôrizni, az országban sehol sem olyan drága a közszállítás, mint Marosvásárhelyen. Bukarestben, ahol sokkal nagyobbak a távolságok, a buszjegy 11.000 lejbe kerül. Nem beszélve arról, hogy ott már felújították a gépkocsiparkot márkás buszokkal, és nem másodkézbôl vásárolt buszok közlekednek.

Amikor a viteldíjat 13 ezer lejre emelték, Bukarestben a buszjegy 7000 lej volt. Minden jegyáremelés olyan címen történt, hogy buszokat kell vásárolni. De nem vásároltak, csak olcsó, használtakat. Most a drágításkor ugyanerre hivatkoztak. A tanácsosoknak ezen el kellene gondolkodniuk. Ahogy nekik feltálalják, megszavazzák, gondolkodás nélkül. Azért születnek olyan döntések, amilyenek születnek, mert nincs hozzáértés, csak nemtörôdömség, mivel ôket nem érinti a közszállítás ügye. Nem tömbháznegyedben laknak, nem utaznak marosvásárhelyi közszállítási eszközökön.

Sajnos, ôk a mi tanácsosaink, ôk döntenek, és mi ezen nem tudunk változtatni.

Ferenczi Péter, Marosvásárhely

Jól meggondolnám, hogy külföldi vendégeimet a városnak talán legjobban elhelyezett szállodájába, a Park Hotelbe vigyem vagy sem. Ha mégis ezt a luxusszállót választanám, óva inteném ôket, hogy a szálloda mögött akár egy lépést is tegyenek. Tudniillik elég lenne néhány lépés, hogy szembetalálják magukat a volt közvécé lépcsôjén idôtlen idôk óta bûzlô szemétdombbal. Ha a város vezetôit nem is, hát engem megölne a szégyen! És mindez a régi városháza és a Kultúrpalota szomszédságában. Hogy kinek a felelôssége? A választ tudom: nem a polgármesterre, nem a tanácstagokra, nem az általunk megválasztott RMDSZ-es tanácstagokra tartozik. Akkor meg kire? Lehet, csak a gyalogosoknak, a város polgárainak szúr szemet (és orrot) a látvány és a szörnyû szag, hiszen a vezetôség csak az ellenkezô irányba néz, a fôbejárattól a gépkocsi ajtajáig ez nem látható. Hová jutott ez a város? Néhány éve még megszóltuk azt a távoli települést, ahol ez mindennapi látványnak számított, most pedig eltûrjük. Csak így tovább, nemtörôdömségben és piszkosságban elsôk leszünk az Európai Unióban.

Nagy Ilona, Marosvásárhely

Hajósköz, Baross Gábor? – azt hiszem – most már végérvényesen Horea az utca neve: nomen est omen...(S ez érvényes az Iskola – A.Filimon – utcára is.)

Valamikori, az 50-es, 60-as évekbeli kisváros, nagyobb falvak képe köszön vissza a fent említett utcák láttán. Ezekben volt ilyen az utca: kockakôvel, legjobb esetben aszfalttal burkolva vagy a járdáig kikövezve, a vízlevezetô rész kialakítva, csak nem a kanálisokba vezették le a vizet, mert többnyire még kanalizálás sem volt... Visszajár a város és falu közötti különbség eltüntetésének a kísértete... S mindez Marosvásárhely központjában, abban a városban, amelynek utcáit száz éve, az akkori polgármester, dr. Bernády György leaszfaltoztatta és európai várost csinált az akkori sárfészekbôl. Néhány évvel ezelôtt városvezetôink – polgármester, tanács – arról álmodoztak, hogy városunkat konferenciaközponttá fejlesztik. Az esetleges turistaforgalmat konferenciaturizmussal gazdagítva. Álmodott a nyomor... Nyomor? – hisz ez a kövezés, szerény véleményem szerint, sokszor többe került, mint az egyszerû aszfaltburkolat. Abból kiindulva, hogy az idô pénz, a mostani technológiával néhány nap alatt burkolni lehetett volna az utcákat, nem hetekig elpiszmogni vele. A kihelyezett virágok az aszfaltburkolatú utcákon is jól mutattak volna. De itt tékozlás, pazarlás kerül szóba. Konferenciaturizmus? A fent említett utcák láttán: ez már faluturizmus!

Czirmay Szabó Sándor

2006. aug. 21–26. között törökországi zarándokutat szervezett Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke.

A zarándoklat célja megismertetni a résztvevôkkel a bujdosók által bejárt útvonal egy szakaszát és az ezen belüli állomáshelyeket: Edirne (Drinápoly), Gelibolu, Tekirdag (Rodostó), Isztambul (valamint a Magyarok Székelyföldi Társasága által készíttetett kopjafa ünnepélyes felavatása a bujdosók emlékére a Rodostótól 18 km távolságra fekvô Savanyúvíz (Eksi Su) fürdônél.

A kopjafa felavatására 2006. aug. 24-én került sor, az esemény Écsi Gyöngyi felvidéki református lelkésznô népdalszólójával kezdôdött. A zarándokokat megtisztelte jelenlétével a helyi bíró és a kormányzóhelyettes. Mindketten szeretettel fogadták a kopjafaállító erdélyi magyar zarándokcsoportot, és örömüket fejezték ki, hogy jelen lehetnek ezen ünnepi eseményen. A kormányzóhelyettes elmondta, igen szép dolognak tartja, hogy az erdélyi magyar utódok hûen ápolják egy Törökországba számûzött fejedelem emlékét, és hisz a két nép, a török és a magyar nép rokonságában. Azt is elmondta, hogy gyakran követi a Duna Televízió adását, mivel a magyar nyelv kellemesen cseng a fülében. A bíró szavaiból kiderült, hogy a néhány tíz lelket számláló közösség örömmel fogadta a hírt, miszerint erdélyi magyar testvérek emléket szeretnének állítani falujukban az egykor itt járt magyar fejedelem emlékére. Ugyanakkor megígérte, hogy a kis településen biztonságban lesz a felállított kopjafa és kis kerítéssel fogja körülvétetni. A zarándoklaton résztvevôk nevében Beder Tibor elnök mind magyar, mind török nyelven méltatta az esemény fontosságát. A kopjafaavatás ünnepi mûsorral zárult, melyen hazafias dalok csendültek fel a zarándokok ajkáról. A leleplezési ünnepen jelen volt a kopjafát alkotó Török Csaba csíkszeredai faragómûvész.

Érdemes néhány szót szólni a zarándoklat résztvevôirôl. Zömük a Székelyföldrôl érkezett: Csíkszék, Udvarhelyszék, Fiúszék, Marosszék vidékérôl, de voltak Hegyaljáról (Fehér megye), Cserhalomról (Beszterce megye), Budapestrôl és a Felvidékrôl. Ezt a nagy földrajzi távolságokról összegyûlt csoportot rövid idôn belül közösséggé kovácsolta a bujdosók emléke elôtti tisztelgés, a közös cél megvalósításának szándéka (kopjafaavatás, emlékjelhagyás az utókor számára), az együtt éneklés varázsa.

Már az odautazás során eszmecsere folyt Beder Tibor vezetésével arról, hogy mi, magyarok gyôztes nép vagyunk-e vagy sem, lévén, hogy a történelmünkben nagyon sok vereségrôl, veszteségrôl beszélünk (Mohács, Madéfalva, Trianon). A hozzászólásokból egyértelmûen kiderült, hogy mi, magyarok egy gyôztes nép vagyunk, hiszen ha voltak is történelmünk során veszteségeink, mégis megmaradtunk itt, a Kárpát-medencében magyarnak, megmaradt az ízes, szép zengésû magyar nyelv, melyre mindnyájan büszkék vagyunk. Gyôztes mivoltunkat igazolja a Trianon utáni Magyarország határain kívül szakadt magyarság megmaradása, léte is.

Ezen eszmecsere szellemében a zarándokok magukat is gyôzteseknek tekintették, hiszen elindultak egy nemes cél megvalósítása érdekében, ami sikerült is. Az elkövetkezô esztendôk zarándokai lesz ahol megpihenjenek, fejet hajtsanak a nagy fejedelem, Rákóczi Ferenc és bujdosótársai emlékére.

A kopjafaavatás mellett más felemelô élményekben is része volt a zarándokcsoportnak. Meglátogatták Rodostóban a Rákóczi Múzeumot, mely a Magyar utca elsô háza. A ház elôtt székely kapu várja a látogatókat, melyet 2005-ben állított a Magyarok Székelyföldi Társasága közösen a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Társasággal és a budapesti Rodostó Alapítvánnyal. A zarándokcsoport megkoszorúzta a múzeum falán lévô Rákóczi- dombormûvet és átadta a múzeum igazgatójának a Johannita Segítôszolgálat ajándékát, egy számítógépet. A múzeum igazgatója, Ali Kabul ôszinte szavakkal köszönte meg az adományt és örömét fejezte ki, hogy a jövôben a számítógép segítségével internetes kapcsolatot tarthatnak fenn a magyar testvérekkel, ugyanis a törökök a magyarokat testvérüknek tartják. Csodálattal töltötte el a zarándokokat, amikor Ali Kabul folyékony magyarsággal köszönte meg az ajándékot és köszöntötte a jelenlévôket, majd ugyancsak magyarul mutatta be a Rákóczi Múzeumot. A zarándokok a múzeumba való belépés elôtt közös énekléssel varázsoltak ünnepi hangulatot, szavalt Czikó Gergely tanár. A Rákóczi Múzeumból a csoport a rodostói Magyar Parkba ment, ahol megtekintette II. Rákóczi Ferenc szobrát, valamint Mónus Béla budapesti szobrászmûvész Mikes- szoborkompozícióját.

A zarándokút Rodostóból (Tekirdag) Isztambulba vezetett, majd az Edirne (Drinápoly) – Giurgiu – Csíkszereda – Marosvásárhely útvonalon tért haza.

Trufán József tanár, a zarándoklat résztvevôje

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

A világ egyik leghíresebb és legsikeresebb teniszezôje, az amerikai Andre Agassi a német Benjamin Beckertôl elszenvedett veresége után könnyes szemmel búcsúzott a US Open közönségétôl.

"Ugyan az eredményjelzô azt mutatja, hogy most veszítettem, ám azt nem jelzi, hogy mire leltem" – fogalmazott elcsukló hangon, könnyeivel küszködve Agassi. "Az elmúlt 21 évben rátaláltam a hûségre, a kitartásra. Ez vezetett a pályán és az életben. Rátaláltam az ösztönzésre, a lelkesedésre. Ezek segítettek a sikerekhez, és ezek révén léptem túl a nehéz pillanatokon."

A kiválóság megjegyezte: ha akart volna, már régebben a visszavonulás mellett dönt.

"Köszönöm az orvosoknak, hogy az utolsó mérkôzésre ki tudtam jönni. Ez mindennapos harc volt már mostanában."

A világsztár egyike annak az öt férfi teniszezônek, akik mind a négy Grand Slam-tornán diadalmaskodni tudtak. Mellette Fred Perry, Don Bduge, Rod Laver és Roy Emerson vitte véghez ezt a bravúrt.

A 36 éves teniszezô 870 összecsapást nyert meg, ezzel Jimmy Connors, Ivan Lendl, Guillermo Vilas és John McEnroe mögött az ötödik helyen áll az örökranglistán. A modern érában ô szerepelt a legtöbbször GS-viadalon, szám szerint 61-szer. Hatvan tornagyôzelmével a hetedik, nyolc Grand Slam-torna sikerével a hatodik a férfi rangsorban

Agassi az egyetlen férfi játékos, aki három különbözô évtizedben a legjobb tízben volt az idényzáró rangsorban, és szintén páratlan az a dicsôség, miszerint 18 különbözô évben nyert tornát. Ô volt a legidôsebb, aki vezette a világranglistát: 2003. május 11-én 33 éves és 13 napos volt.

Jégkorong

A küszöbön álló új bajnoki idény elôtt Magyarországon turnézott a két fronton is készülô csíkszeredai Sportklub. A román és magyar bajnokságban is induló szeredai csapat kiválóan szerepelt a budapesti DHL-kupán, s többek meglepôdését okozva két magyar bajnoki indulót is legyôzött, megadva ezzel az alaphangot a bajnokság elôtt, jelezve, hogy nem csupán kirándulgatni kíván átjárni a Borsodi Liga mérkôzéseire.

A nagyon erôs szlovák bajnokságban szereplô Túrócszentmártontól még 7-1-re kikapott a Sportklub, az UTE ellen viszont már 3-1-re (fotó), a Ferencvárossal pedig 6-1-re sikerült nyernie.

Labdarúgás

A dedrádi labdarúgópálya volt a helyszíne a helybeli Steaua sportegyesület szervezésében zajlott labdarúgó Ifjúsági serlegért kiírt tornának. A tornán 5 környékbeli csapat vett részt, a mérkôzéseken az alábbi eredményeket jegyezték fel: Steaua Dedrád – Beresztelke 1-3; Dedrádszéplak – Kisfülpös 1-0; Unirea Dedrád – Beresztelke 0-0; Steaua Dedrád – Kisfülpös 5-5; Dedrádszéplak – Beresztelke 1-1; Steaua Dedrád – Unirea Dedrád 1-0; Kisfülpös – Beresztelke 1-3; Steaua Dedrád – Dedrádszéplak 0-3; Dedrádszéplak – Unirea Dedrád 4-0.

Az Ifjúsági serleget Dedrádszéplak csapata hódította el 10 ponttal, Beresztelke 8 pontot, a Steaua Dedrád 4 pontot, Kisfülpös és az Unirea Dedrád 1- 1 pontot gyûjtött. A gyôztes csapatot oklevelekkel és pénzdíjjal jutalmazták.

Víkendtelepi City'us bajnokság, 1. forduló: Tomy's – Monaco 0-5; Craiova – Fradi 6-1; PSG – Aleea 2-2; Piramida – Torino 1-6; Como – Arsenal 2-3; Lecce – Black and White 4-3.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 1. forduló: Poli – Estudiantes 1-3; Nike – Ajax Lornion 2-2; Bastia – 007 3-2; Leeds – Liverpool 2-4; Atlantic – Carion 2-2; Torpi – Electro 2-2; Jett – Como TFK 4-9. A Monaco állt.

Kövesdombi bajnokság, 4. forduló: Ascoli – Villarreal 2-7; Speranta – Craiova 1-4; Transilvania – Como 1- 2; Valencia – Arsenal 6-0; Steaua – Dinamo 3-4; C. Sharp – Vicenza 1-1. A Juventus állt. Állás: 1. Valencia, Como 12-12 p.

Tudor I bajnokság, 2. forduló: UTA – Daneuro 5-2; Villarreal – River Plate 2-1; Sampdoria – Boca Juniors 3-1; Lazio – Reggina 3-2; Focus – Pet Chicken 1-3; MBO – Rimotin 1-8. A Roma állt. Állás: 1. UTA, Pet Chicken, Sampdoria, Lazio 6-6 p.

Tudor II bajnokság, 2. forduló: Deportivo – Vulturii 0-1; Rapid – Viitorul 3-6; Bayer – Barcelona 4-1; Juventus – Parma 5-0; Ajax – Otelul 0-3; Thalia – Milan 0-1. A Banat állt. Állás: 1. Juventus, Otelul 6-6 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 1. forduló: Sandoz – Sampdoria 0-3; Villarreal – Ajax 1-2; Fortuna – Prescon 0-1; Energomur – Valencia 3-0; Bastia – Lyon 0- 0. A Colo Colo állt.

Meggyesfalvi bajnokság, 10. forduló: AurMob – Lyon 6-1; Rapid – Route 66 1-7; Romconstruct – Milan 2-0; Betis – Neumarkt 0-5; Brazilia – Viitorul 0-3. A Sportul állt. Állás: 1. Romconstruct 25 p. 2. Route 66 24 p. 3. Milan 21 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 13. forduló: Foresta – Speranta 5-1; Juventus – Vamarom 3-0; Craiova – Dinamo 5-0; Ajax – Transaldea kettôs 0-3. A Flamingo állt. Állás: 1. Juventus 31 p. 2. Dinamo 26 p. 3. Transaldea 25 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 7. forduló: Juventus – Parma 1-2; Valencia – Atletico 2-3; Inter – Fortuna 0-0; Barcelona – Villarreal 1-3; Leader – Milan 0-12. A Fradi állt. Állás: 1. Milan 18 p. 2. Inter 17 p. 3. Juventus 15 p.

Ioan Paus

Muscat és Ghisét kizárták az NLP-bôl

Kizárták a Nemzeti Liberális Pártból Mona Muscat és Ioan Ghisét. Mona Musca esetében az Állandó Küldöttség 62 tagja szavazott igennel, öten ellene és egy személy tartózkodott. Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke elmondta, hogy Ioan Ghisénél 56-an voksoltak a kizárás mellett, tizenegyen ellene és egy személy tartózkodott. "Az NLP Állandó Küldöttsége azt az elvi határozatot hozta, hogy mindenkit kizár a pártból, aki együttmûködési szerzôdést írt alá a Szekuritátéval" – nyilatkozta Tariceanu. Kijelentette, a testület 67 tagja szavazott emellett, csupán egy tartózkodás volt. Pártforrások szerint miután Mona Musca és Ioan Ghise elmondták védôbeszédüket a kollégáik elôtt, Tariceanu azt javasolta, jobban tennék, ha kilépnének a pártból, de az érintettek ezt visszautasították. A szavazás eredményének kihirdetése elôtt Mona Musca az ülésrôl távozva elmondta, hogy aláveti magát az NLP döntésének és a kizárás ellenére liberálisnak vallja magát. Mona Musca elmondta, hogy átiratot küldött a Európa Parlament elnökének, melyben bejelenti, hogy visszavonul a megfigyelôi tisztségébôl.

A Behálózunk kampány visszatért Bukarestbe

"Sikeresként értékelhetô a "Behálózunk" elnevezésû, internet- népszerûsítô kampány, melynek köszönhetôen az elmúlt három hétben több mint 2500 gyerek és fiatal használhatta díjmentesen a világhálót. Célunk az, hogy minden társadalmi réteg hozzáférhessen az információhoz, programjaink az esélyegyenlôség lehetôségét teremtik meg – nyilatkozta hétfôn Nagy Zsolt miniszter, a Behálózunk kampány hivatalos záróeseményén, Bukarestben. A Félsziget fesztiválon útjára indított karaván második szakasza augusztus 15-e és szeptember 3-a között zajlott, ebben az idôszakban több gyermek- és ifjúsági tábor lakóihoz is eljutott a program. A karavánt a Távközlési és Információs-technológiai Minisztérium az Országos Ifjúsági Hatósággal, a Radicom társasággal, a Flamingo számítástechnikai céggel, valamint a Román Postával partnerségben szervezte.

Magyar–magyar csúcsot kezdeményez az MVSZ

Szeptember 15-ére magyar–magyar csúcs összehívását kezdeményezi a Magyarok Világszövetsége, és javaslatot tesz a Kárpát-medencei magyarellenes atrocitásokat monitorizáló nemzetközi iroda létrehozására. A tervezett találkozóra meghívnak minden határon túli magyar érdekvédelmi szervezetet, tájékoztatott Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke Pozsonyban. Hangsúlyozta, olyan csúcsszervezetre van szükség, mely ellentétben a Magyar Állandó Értekezlettel, nem válhat a politikai csatározások áldozatává. Az MVSZ elsô alkalommal 1995-ben kezdeményezte a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselôinek találkozóját.

Kevesebb lopás a nemzetközi gyorsokon

A megelôzési intézkedéseknek köszönhetôen csökkent a Románia és Magyarország között közlekedô nemzetközi vonatokon elkövetett lopások száma, áll a Román Rendôr-felügyelôség hétfôi közleményében. A szükséges intézkedésekrôl a két ország rendôrei a májusi találkozón egyeztettek. A rendôrök májustól öt lopást jegyeztek a nemzetközi gyorsvonaton, melybôl kettôt Magyarország területén, hármat pedig Romániában hajtottak végre. A Románia területén elkövetett lopás tetteseit a szállítási rendôrség tagjai azonosították. A román és a magyar szállítási, valamint vasúttársaságok képviselôi májusban találkoztak Aradon, hogy közösen lépjenek fel a Rapid nemzetközi vonaton történô lopások megelôzése érdekében.

Hazatértek az Orizont olajfúró platform munkásai

A Perzsa-öbölben lévô Orizont olajfúró torony 19 munkása a bukaresti Henri Coanda repülôtérre érkezett vasárnap reggel. A platformon dolgozó munkásokra augusztus 22-én nyitottak tüzet iráni katonák, akik elfoglalták a tornyot. A munkások befejezték a 28 napos munkaidôszakot és visszatértek az országba egy Dubaiból induló repülôvel. Otopenirôl elindult a következô váltás, 20 személy, akik egy hónapot fognak kint dolgozni az irániak felügyelete alatt, akik lefoglalták a platformot. A torony román tulajdonosa, a GSP most várja a döntést az iráni Oriental Oil Company társasággal való kereskedelmi perben, melyet a kish-i bíróság kell meghozzon. Bár a bíróság kezdetben a román félnek adott igazat, augusztusban egy olyan határozatot adott ki, melyben megtiltja a platform elmozdítását, elvitelét.

Hét román bûnözô kiadatása

A héten hét román állampolgárságú bûnözôt adnak ki néhány európai országból, áll a belügyminisztérium vasárnapi közleményében. Bécsbôl érkezik a bukaresti Henri Coanda repülôtérre Marian Vârlan galaci illetôségû személy, akit az osztrák hatóságok nyolc év börtönbüntetésre ítéltek lopás és útonállás miatt. Szintén Bécsbôl kerül haza Daniel Cosmin Mladin Mehedinti megyei lakos, akit két év börtönre ítéltek hamisításra alkalmas felszerelések birtoklása és csúszópénzadás miatt. Brüsszelbôl küldik haza a bihari Ioan Mihutat, akit a nagyváradi bíróság másfél éves börtönbüntetésre ítélt lopás miatt. Marian Rus Vaslui megyei lakosra pedig a fôvárosi 1-es kerületi bíróság szabott ki ötéves börtönbüntetést nemi erôszak és hamis személyazonosság miatt. Frankfurtból Dumitru Cuc Szatmár megyei személy jön haza, aki öt és féléves börtönbüntetését kell letöltse nemi erôszak, és fogvatartás miatt. Prágából a Krassó-Szörény megyei Samuel Ady Hana érkezik haza, akit két évre zárnak rácsok mögé súlyos testi sértés miatt. Szerdán érkezik az országba Madridból Petrache Marola, Galati megyei személy, aki másfél éves börtönbüntetését kell letöltse lopás miatt.

Két debreceni kerékpárost megvertek román területen

A korábbi többszörös magyar bajnok kerékpáros, Nagy II. Zoltán kereste meg hétfôn az MTI debreceni tudósítóját, hogy ôt és társát bántalmazták Romániában. A már amatôr kerékpárosok egy mátrai versenyre készülve szombaton indultak Debrecenbôl, hogy Érmihályfalvát érintve tegyenek meg egy általuk kijelölt útvonalat. Visszafelé tartottak, amikor a nyírábrányi határállomástól egy kilométerre, a román oldalon egy nagy sebességgel haladó gépkocsi leszorította ôket az útról. Rövid idôn belül újabb gépkocsi vágott eléjük. Az autó utasai a két kerékpárosnak estek. Elôbb lökdösték ôket, majd több ütéssel a földre küldték és megrugdosták ôket. A tagbaszakadt verôlegények magyarokat gyalázó fenyegetéssel távoztak a helyszínrôl. Nagy II. Zoltán elmondta, hogy a román határôrök hosszú vonakodás után, magyar kollégáik közbenjárására kezdtek el intézkedni. Idôközben a három támadó közül az egyik megjelent, láthatóan jól ismerték ôt a román határôrök. Az ügyüket vizsgáló rendôrnô megegyezést ajánlott a sértetteknek, de éppen a bántalmazó nem fogadta el ezt és nyugodtan távozhatott a helyszínrôl.

Víz- és csatornahálózatot építenek Marosludason

A SAMTID-program keretében összesen 1,7 millió euró értékben tíz kilométer hosszú vízhálózatot építenek Marosludason. Jelenleg az Eminescu utcában dolgoznak. A munkálatokat már befejezték a Ludashoz tartozó Albis-telepen, ahol 1,5 kilométernyi hálózatot fektettek le. A vízhálózat kiépítésével párhuzamosan épül a csatornahálózat is. A PHARE-program keretében megpályázott összeg 700.000 euró. A csatornahálózatnak 40 százaléka megépült már. Jelenleg még több utcában folynak a munkálatok, amelyek valószínûleg november végére fejezôdnek be – tájékoztatott Ferenczi Levente alpolgármester.

Gyûléseznek a családorvosok

A Maros Megyei Családorvosok Egyes&uu