Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tegnap már visszaállt a rend az ügyvédi berkekben: csütörtök este úgy döntött a magának kizárólagosságot követelô Ügyvédi Kamara, hogy a Legfelsôbb Bírói Tanácsnak és az ország fôügyészének ígéretei elegendô garanciát jelentenek arra, hogy a konkurensként megjelenô, a csak "párhuzamosként" emlegetett ügyvédi kamara tagjait ezentúl kitiltsák a tárgyalótermekbôl.

A pár napos sztrájk jogosságát nem vitatjuk, hiszen igazáért bárkinek joga van tiltakozni, a követelés tartalmán viszont már el lehet morfondírozni. Azt, hogy kinek van joga a kizárólagosságra (ha erre egyáltalán szükség van), törvénynek kellene szabályoznia, és itt ismét eljutunk oda, hogy a hazai törvénykezés mennyire bizonytalan, hézagos, a bírák mennyire figyelmetlenek. Mert másként mivel magyarázható, hogy közel négy éve bírósági végzés alapján létrejön egy újabb ügyvédi kamara, amely akadálytalanul létezik, mûködik, sôt, amely immár korrupcióval, zsarolással vádolja a klasszikus kamarát, de amely fölött szemet huny mind a Legfelsôbb Bírói Tanács, mind az igazságügyi tárca. Mindaddig, amíg kiskapukkal teletûzdelt törvényeket fogadnak el Romániában, nem lesz tekintélye az igazságszolgáltatásnak és visszás helyzetek alakulnak ki.

Az ügyvédi sztrájkra visszatérve, a tiltakozás e módjának megválasztásakor jobban oda kellett volna figyelni arra, hogy az ügyvédek munkabeszüntetése ne állítsa feje tetejére az igazságszolgáltatás menetét, és ne kerülhessenek szabadlábra olyan bûnözôk, akik a társadalomra nézve veszélyt jelentenek. Marosvásárhelyen kis híján szabadlábra került egy vádlott, akit törvénytelen fegyvertartás és emberölési kísérlet miatt tartóztattak le. Ki vállalja a felelôsséget, ha ilyen bûncselekmények elkövetésével gyanúsított személy csak úgy kisétál a börtönbôl és rálô valakire? Védôügyvédje szerint a megyei kamara vezetése nem kommunikált kellôképpen az ügyvédekkel, nem született megegyezés arról, hogy a súlyos bûncselekményekkel vádolt személyek esetében hogyan lépjenek fel, csupán a szankciókat helyezték kilátásba, és utolsó percben értesítették arról, hogy mégis megjelenhet a tárgyaláson, amikor már "objektív okok miatt" nem érkezett el. Furcsa álláspont egy ügyvéd részérôl, hiszen egy kamara helyezhet szankciókat kilátásba, mint például fegyelmi megrovás, de hol marad a szóban forgó, felfogadott és megfizetett védôügyvéd felelôsségérzete ügyfelével és nem utolsósorban a társadalommal szemben? Justitia képviselôjének ilyenkor mérlegelnie kellene...

A sztrájk tehát egyelôre véget ért, felfüggesztették, de bármikor újrakezdhetik. Kérdéses, hogy a Legfelsôbb Bírói Tanács és az ország fôügyésze által tett ígéretek csak tûzoltás jellegûek, avagy valóban megpróbálnak rendet teremteni az igazságszolgáltatásban.

Kifogásolja a kormányhivatal a marosvásárhelyi Gheorghe Marinescu utcában, az Országos Lakásügynökség (ANL) közremûködésével épülô tömbház lakásainak elosztására vonatkozó, helyi tanácsi határozatban rögzített feltételeket, ezért a határozat visszavonását kérték az önkormányzattól. A tanács következô ülésén ismét napirendre tûzik a kérdést, mindeközben a lakótömb kivitelezése is késik, a legutóbb november 15-re kitûzött átadási határidôt kitolják.

Az említett határozatban a marosvásárhelyi tanács arról döntött augusztusban, hogy a Gh. Marinescu utcában épülô tömbház lakrészeinek kiutalásánál elônyben részesítik majd az egészségügyi és oktatási alkalmazottakat, illetve az önkormányzati alárendeltségû intézményekben dolgozó lakásigénylôket. A döntést azzal indokolták meg, hogy a korábban épült ANL-lakások kiutalásánál is voltak elsôbbséget élvezô szakmai kategóriák.

A prefektúra jogilag kifogásolta a lakások elosztásának tanácsi feltételeit. Így a tanács következô ülésén ismét napirendre tûzik a kérdést. Bakó László Attila, a polgármesteri hivatal szociális ügyosztályának igazgatója szerint addig a tanács szakbizottságainak kell dönteniük arról, hogy visszavonják-e a kifogásolt feltételeket, vagy közigazgatási perre mennek-e az ügyben a prefektúrával.

Hacsak hosszú hónapokra nem tolódik ki a lakások elosztása feletti hatósági vita, a tömbház elkészülte nem fogja megelôzni a szabályalkotó hatóságokat. Mint az Országos Lakásügynökség területi kirendeltségén tegnap megtudtuk, a szóban forgó tömbház kivitelezése késik, és idén valószínûleg be sem fejezôdik. A legutóbbi, az eredeti tervekhez képest kitolt átadási határidô november 15. volt, az ügynökség szerint a kivitelezô Consor cég miatt ezt tovább kell tolni, egyelôre pontosan nem tudni, mennyivel.

Idôközben az ANL újabb tömbház építésére tartott versenytárgyalást Marosvásárhelyen. A Predeal és a Pandúrok útja keresztezôdése melletti telken felhasználandó tömbházra a Contranscom Benta cég nyerte el a kivitelezési jogot, az építô cég már hozzá is fogott a 40 lakrészes lakótömb alapozásához.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József úgy döntött, nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezésen, miután tájékoztatták arról, hogy nem mondhat ünnepi beszédet.

Csapó Józsefet csütörtökön levélben tájékoztatta Bögöz község polgármestere, Farkas Márton arról, hogy a hétvégi agyagfalvi megemlékezésen nem mondhat ünnepi beszédet és ezen elutasítás következtében Csapó úgy döntött, nem vesz részt az ünnepségen.

A Farkas Márton polgármester által aláírt, Csapó Józsefnek címzett levél szerint az ünnepség fô szervezôje az országos RMDSZ, és a szövetséggel egyeztetett, rögzített és nyilvánosságra hozott program szerint ünnepi beszédet mond az RMDSZ elnöke és felszólalnak a székely székek képviseletében meghívott polgármesterek.

"Ünnepi beszéd elmondására vonatkozó kérését nem áll módomban teljesíteni, de természetesen az ünnepségen való részvétel és koszorúzás mindenki, így természetesen az Ön és kollégái számára is biztosított", áll a bögözi polgármester levelében.

Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke pénteken a Mediafax tudósítójának ennek kapcsán elmondta, Csapó József úgy döntött, hogy ilyen körülmények között nem vesz részt az agyagfalvi megemlékezési ünnepségen. "Azonban a széki küldöttek elmúlt hét végi döntése értelmében minden SZNT-tag saját belátása szerint dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem az ünnepségen" – emelte ki Ferencz, hozzátéve, hogy a terv szerint Csapó József ünnepi beszédét, amelyet Agyagfalván óhajtott felolvasni, szórólapokra nyomtatják és az ünnepségen részt vevô tömeg között szétosztják.

"Sajnálom, hogy a kinyújtott kézre nem találtunk partnert, pedig a székelyföldi területi autonómia ügyében Agyagfalva az elsô közös fontos állomás lehetett volna" – mondta Ferencz. Mindezek mellett Ferencz Csaba személyes véleménye az, hogy legalábbis regionális szinten folytatni kell a tárgyalásokat a területi autonómia és a népszavazás kérdésében.

Tegnapi ülésén a kormány elfogadta a jövô év költségvetését, amely a bevételi fejezetben 38,1 milliárd eurót jelöl meg, a hazai bruttó össztermék, a PIB 35,2 százalékát, ami 19,8 milliárd euróval több, mint 2004-ben. Calin Popescu Tariceanu kormányfô kijelentette, hogy 1990-tôl a jövô évi költségvetés tartalmazza a legnagyobb összeget beruházásokra, e beruházásoknál pedig nem a politikai klientúra érdekeinek kiszolgálását tartották szem elôtt, hanem a polgárok szükségleteit. A költségvetés kidolgozásánál 6,4 százalékos gazdasági növekedést, 4,5 százalékos inflációt vettek figyelembe, az euró árfolyamát pedig 3,53 lejre becsülték. A Európai Uniótól kapott pénzalapok 2007-ben a PIB 3,1 százalékát teszik ki, ami 0,8 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva, Románia pedig 1,1 milliárd euróval kell hozzájáruljon az EU költségvetéséhez. A kormányfô úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt két évben történt árvizek és madárinfluenza okozta károk felszámolására fordított anyagi kiadások ellenére Románia kiváló eredményeket ért el.

Szlovákia megnyitja munkaerô-piacát a román és bolgár munkavállalók elôtt a két ország 2007-ben esedékes EU-csatlakozása után – döntött a szlovák kormány. Robert Fico miniszterelnök szerint "helytelen lenne, hogy miközben bíráljuk a régi tagországokat az átmeneti korlátozások miatt, magunk is hasonló politikát folytatunk az újonnan csatlakozó országokkal szemben".

Szerdán a román munkaügyi miniszter nyilatkozott a kérdésrôl, mondván: hozzávetôleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg az Európai Unió tagállamaiban, s a kormány arra számít, hogy az ország 2007-ben esedékes EU- csatlakozása után csak néhány százezren fognak kivándorolni munkavállalás céljából. Aki akart, az már elment külföldre dolgozni, számuk a jövôben nem fog jelentôsen emelkedni.

A miniszter egyebek mellett utalt arra, hogy Finnország és Észtország már jelezte: teljes mértékben megnyitja munkaerôpiacát a román és bolgár állampolgárok elôtt a csatlakozás után. Németországgal és Spanyolországgal már van egy megállapodásuk a munkavállalásra vonatkozóan, elôkészületben van egy hasonló Olaszországgal.

A brit kormány korábban utalást tett arra, hogy a 2004- es EU-bôvítés utáni gyakorlattal ellentétben nem fogja azonnal korlátozás nélkül beengedni a brit munkapiacra a román és a bolgár munkavállalókat a két ország uniós csatlakozása után. A többi uniós tagország még nem foglalt határozottan állást a kérdésben.

Visky András monodrámája az 1956-os forradalom utáni romániai retorzió idôszakát dolgozza fel egy család történetén keresztül. Az apát hosszú börtönévekre ítélik a forradalomban való részvétele miatt, a románul nem beszélô osztrák származású anyát hét gyermekével együtt kitelepítik a román gulágra. A darab a túlélés, az elvehetetlen belsô szabadság drámája, egy osztrák-magyar család kényszerû, de mindig a Dunához kötött (Bécs – Budapest – Duna-delta) vándorlásait követve nyomon. Humor és tragikum váltják egymást szituációról szituációra, egy felfokozottan izgalmas szövegforma elevenedik meg elôttünk a színház varázslata révén. Az ôsbemutató a budapesti Thália Színház Új Stúdiójában volt 2002. október 17-én, Tompa Gábor rendezésében, Szilágyi Enikô alakításában. Az elôadást három évadon át tartotta mûsoron a Thália.

A darab jelenleg Amerikában a SummerNITE Company elôadásában (rendezte: Christopher Markle, elôadja: Melissa Howkins-Kapp), és Romániában a Kolozsvári Nemzeti Színházban van mûsoron (rendezte Mihai Maniutiu, elôadja: Vava Stefanescu).

Könyv alakban 2003-ban jelent meg, és az ARTISJUS – Arany János Alapítvány Év Könyve Díjában részesült.

A Marosvásárhelyen szerda este 7 órakor látható elôadás a New York-i székhelyû Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) / Theater Communications Group támogatása jóvoltából jöhet létre, és egy kelet-európai turné harmadik állomása, a budapesti Stúdió K és a kolozsvári Állami Magyar Színház után.

Az elôadáshoz a Stúdió szinkronfordítást biztosít.

A szó szoros értelmében leleplezték az ötödik generációs Volkswagen Jettát csütörtökön este az autó marosvásárhelyi bemutatóján, melyet a VW és Audi modellek helyi forgalmazója, az Auto Top a Jo klubban szervezett.

Az új Jetta a Volkswagen alsó középkategóriás limuzinja, az autó a kategória több évtizedes sikertörténetének számító Golf padlólemezére épül. Az új modell a márka nagysikerû középkategóriás limuzinja, a Passat formavilágát örökölte, a kocsi megszólalásig hasonlít a Passatra, mind általános formavilágában mind apró stílusrészletekben, és közben szervesen illeszkedik a VW új, sportosabb márkaarculatába is.

A Jetta valójában a tengerentúlon volt igazi sikermodellje a Volkswagennek, az amerikai piacon aratott sikerei nyomán a konszern mexikó gyárában, Pueblában gyártják. A felszereltsége is emlékeztet az amerikai piaci trendekre, az autó már alapáron "hozza" a jenkiknél megszokott kényelmi és biztonsági extrákat.

A Romániában is forgalmazott, 2005-ös tervezésû ötödik generációs Jetta kétféle motorral, és kétféle felszereltségi szinttel rendelhetô, 102 lovas benzinmotor, vagy 105 lóerôs dízel kapható bele, mindkét motorral a menetteljesítménye üti a kategória átlagát. Már az amerikai kötöttséggel kapcsolatban említettük a felszereltséget, ami az olcsóbb változatban is bôséges. Igaz, szintén a tengerentúli származás miatt az autó ára nem alacsony, azonban ezért cserébe vadonatúj tervezésû, hatalmas csomagterû, lendületes formavilágú kocsi jár, amely közvetlen elôdjéhez mérve a méreteiben is nôtt, a kényelem javára.

A tanévkezdéskor végzett vizsgálatok során 2215 esetben fedeztek fel parazitás betegségeket Maros megyében.

Az elsô iskolanapon megyénkben 83.440 gyereket vizsgáltak meg. Az ellenôrzéseket a városokban az iskolaorvosok és asszisztensek, falvakon pedig a családorvosok végezték el: mintegy 700 esetben tetvet, 42 esetben rühöt, több, mint ezer torokgyulladásos megbetegedést, valamint 48 gyereknél bôrbetegségeket fedeztek fel – tájékoztatott dr. Konrád Judit, a Megyei Közegészégügyi Hatóság aligazgatója. Az esetek száma nagyobb a falusi iskolákban, többnyire a higiéniai hiányosságok miatt. Ebbôl a szempontból a falvak közül Bándon a legsúlyosabb a helyzet, ugyanis itt 20 esetet jegyeztek. Marosvásárhelyen a legtöbb ilyen jellegû megbetegedés a 12-es és 13-as iskolákban ütötte fel a fejét. "Az érintett gyerekek természetesen kezelésben részesülnek , azonban fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak az érintett gyereket kezeljük, hanem a teljes családot, ahonnan ezek a gyerekek származnak." – fejtette ki a doktornô, aki elmondta, gócpontokról van szó az egyes családok tagjait illetôen, ezért kell mindenkit gyógyítani, ellenkezô esetben a gyerek ismét megbetegszik. Hasonló ellenôrzésekre év közben is folyamatosan sor kerül majd, hogy idôben észleljék az egyes felbukkanó fertôzéseket, valamint az iskolaorvosok, asszisztensek elôadásokat tartanak a gyerekeknek a higiéniai szabályokra vonatkozóan. A doktornô kifejtette, e jelenség nem számít újdonságnak, mindig is voltak tetves és rühös megbetegedések az iskolai közösségekben, és a helyzet idén sem súlyosabb, mint az elôzô években. "Fontos, hogy a környezetet is ellenôrizzük, ahol a gyerekek közösségben tanulnak, emiatt idén sok iskola nem kapta meg a mûködési engedélyt, ha nem tett eleget a higiéniai elôírásoknak" – nyilatkozta dr. Konrád Judit.

Csütörtökön este 11órakor, egy órával az elôzetes letartóztatási parancs érvényességének lejárta elôtt döntött úgy a Megyei Törvényszék, hogy meghosszabbítja a Moldovan Claudiu ellen kiadott letartóztatási parancsot. Moldovan Claudiut minôsített emberölési kísérlet és törvénytelen fegyvertartás vádjával tartóztatták le, miután augusztusban egy bár teraszán rálôtt üzlettársára, Dorel Salageanra, aki sérülései miatt kórházi kezelésre szorult. A bírák elôtt az elôzetes letartóztatás ellen fellebbezô Moldovan Claudiu azt nyilatkozta, hogy véletlenül sült el a pisztoly, nem szándékosan lôtt üzlettársára, és a történtekkor ittas állapotban volt. Az ügyészek szerint alapos gyanú áll fenn arra vonatkozóAN, hogy a vádlott, aki a lövés után elmenekült a helyszínrôl, külföldre szándékozott szökni.

Az ügyvédek sztrájkja miatt csütörtökön védôügyvéd nélkül maradt Moldovan Claudiu, akinek esetében az ügyészség kérésére a bíráknak dönteniük kellett az elôzetes letartóztatási parancs meghosszabbításáról. A vádlott kis híján szabadlábra került, miután védôügyvédje, Chisiu Caius nem jelent meg a tárgyaláson. Az ügyvédi kamara a vád súlyossága miatt végül úgy döntött, hivatalból nevez ki védôt a vádlott részére, ám Moldovan Claudiu elutasította a kinevezett ügyvédet, és kérte a bírói tanács kizárását. Háromszori tárgyalás után végül este 11 órakor döntöttek a bírák a letartóztatási parancs meghosszabbításáról, elutasítva a vádlott kérését, hogy a letartóztatási parancsot váltsa fel a lakhely elhagyásának tilalma. A vádlott fellebbezést nyújtott be a bírák döntése ellen.

Október 13-i lapszámunkban a Zsidó és magyar történeti múzeum Dicsôszentmártonban címû tudósításban a Sebestyén Spielmann Mihály történész által mondottak idézésében hiba csúszott be. A holokausztról szóló mondat helyesen így hangzik: "Szerencsére megismételhetetlen maradt a történelemben, ami persze, nem azt jelenti, hogy újra NEM lehetne elôállítani a szörnyûséget bárhol, a jövendô történelem bármely pontján." A szerkesztô az érintett elnézését kéri.

A Marosvásárhelyi Rendôrség közbiztonsági ôrjárata a Cuza Voda utcai piacon teljesített szolgálatot, amikor észlelték, hogy egy 60 év körüli férfi egy kerékpárt próbál eladni. Igazoltatták és azonosították személyében a sáromberki F. Franciscot. A kivizsgálás során megállapították, hogy aznap reggel fél tíz körül a férfi a sportcsarnok területérôl tulajdonította el a biciklit, amelyet késôbb 50 lejért akart értékesíteni. A férfit a rendôrségre kísérték, ahol büntetôjegyzôkönyvet állítottak ki a nevére minôsített lopás elkövetéséért.

Sajnos mostanában "szezonja van" a Magyarország- szakértôknek Szlovákiában – utalt bevezetôjében a hungarológus professzor, a prágai Károly Egyetem tanszékvezetôje Szlovákia és Magyarország viszonyának közelmúltbeli kedvezôtlen alakulására. Kitért arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben sem voltak felhôtlenek a magyar-szlovák kapcsolatok, csak néhány olyan hónap volt, amikor "sütött a nap". Történelmi traumák, régi sérelmek mérgezik a magyar-szlovák viszonyt, és bár szeretnék, lehetetlennek látszik a történelem azonos értelmezése a térségben. Nem jártak sikerrel eddig a közös parlamenti nyilatkozatra irányuló törekvések sem – emlékeztetett.

Ha létre is jönnek szlovák-magyar szakértôi, értelmiségi találkozók, fórumok, ennek a párbeszédnek nincs nagyobb társadalmi visszhangja – folytatta, s követendô példaként említette a cseh-német viszony kedvezô alakulását. Ott szintén élnek a régi elôítéletek és traumák, a tankönyvekben és a társadalmi tudatban is, de a német és a cseh értelmiségiek és politikusok
"le tudtak ülni egy asztalhoz, és lépésrôl lépésre haladnak elôre", s mindezek a lépések a közvéleményhez is utat találtak – fejtette ki. Kiemelte ebben a politikusok, de a média felelôsségét is, mert nekik van a legnagyobb befolyásuk a közvéleményre.

Kérdésre válaszolva a professzor elmondta: véleménye szerint a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) megerôsödése részben annak tudható be, hogy Vladimír Meciar pártjának, az egykori kormánypárt Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) támogatóinak egy része oda áramlott át. Úgy látja, az elôzô kormány pártjai – Mikulás Dzurinda Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – azért nem állnak ki határozottabban a Magyar Koalíció Pártja mellett, mert visszaesne a támogatottságuk.

A magyar-szlovák kulturális kapcsolatokat kutató szlovák irodalomtörténész, hungarológus a rendszerváltás után Csehszlovákia, majd rövid ideig az 1993-ban önállósult Szlovákia budapesti nagykövete volt. Két alkalommal töltötte be a kulturális miniszteri posztot, elôször 2002-2005 között, majd 2006-ban.

A társadalom egésze számára eddig példa nélküli kihívást jelent Európa elöregedô népessége, "de ez olyan kihívás, amellyel meg kell birkóznunk és amellyel most kell megbirkóznunk" – vélte csütörtökön kiadott állásfoglalásában az Európai Bizottság. Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlôségért felelôs biztos nyilatkozatában kifejtette: – A demográfiai idôzített bomba miatti aggodalmat immáron tettekre és reformra kell cserélni. A következô 10 évben még lehetôségünk van a helyzet megoldására. Ne szalasszuk el!

Az EU-országoknak középtávon rendbe kell hozniuk az államháztartásukat, hogy "hatástalanítani lehessen a nyugdíjrendszerekben lévô idôzített bombát, amelyet a lakosság elöregedése élesít", figyelmeztetett az Európai Bizottság.

Az EU közfinanszírozási helyzetének jövôjérôl most elkészült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgôsen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nôhet a közadósság az EU átlagában 2050-re a jelenlegi 63 százalékról.

A testület szerint a sikeres harc eszközei a demográfiai megújulás támogatása, több munkahely teremtése és a munkában töltött évek számának növelése, nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható államháztartás.

A bizottság öt területen javasol konkrét cselekvést, ezzel is segíteni kívánja a tagállamokat a demográfiai változáshoz való alkalmazkodásban, saját nemzeti adottságaiknak megfelelôen. Segítséget kell nyújtani például szerinte az embereknek, hogy egyensúlyt tudjanak teremteni a munka, a család és a magánélet között, hogy ezáltal a leendô szülôk annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit szeretnének. Javítani kell az idôsebb emberek munkavállalási lehetôségeit, növelni kell a termelékenységet és a versenyképességet mind az idôsebb, mind a fiatalabb munkavállalók hozzájárulásának értékelésével, ki kell használni a bevándorlás munkaerôpiacra gyakorolt pozitív hatását, és emellett gondoskodni kell az államháztartás fenntarthatóságáról is, hogy az hosszú távon hozzájáruljon a szociális védelem biztosításához.

Spidla szerint az állami közfeladatokat hozzá kell igazítani az új demográfiai adottságokhoz. Például a 30 és 45 év közötti nôkre egyre inkább hármas teher nehezedik: gyermekük van, karriert építenek és gondoskodnak idôsödô szüleikrôl. Az életciklus-szemlélet nézôpontjából az oktatási rendszert és a munkaidô-struktúrát rugalmasabbá kell tenni, hogy támogassák: akik gyermeket szeretnének, akkor vállalhassanak gyermeket, amikor szeretnének. Hozzátette: fontos, hogy a tagállamok erôteljesen jelezzék a vállalkozások és az állampolgárok számára, hogy változtassák meg elvárásaikat és hozzáállásukat, különösen a munkaerôpiac területén.

Ma minden 65 év felettire négy munkaképes korú ember jut. A csökkenô születési arány, a növekvô várható élettartam és a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása azt jelenti, hogy 2050- re ez az arány rosszabbodik, mivel két dolgozó tart majd el egy nyugdíjast. És bár Európa munkaképes korú népességének aránya csökkenni fog, az unióban az általános foglalkoztatási szint az elôrejelzések szerint 2017-ig növekszik, köszönhetôen annak, hogy több nô és idôsebb ember jelenik meg és marad a munkaerôpiacon.

A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia nagy hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás helyzetében.

Közepes kockázatúnak tartja a bizottság a helyzetet Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.

Alacsony kockázatúnak – vagyis olyan országnak, ahol a többieknél már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, vagy a hiány és a közadósság alacsony – véli a bizottság Ausztriát, Dániát, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Lengyelországot és Svédországot.

Eddig összesen 85 újságírót öltek meg Irakban a 2003. márciusi amerikai invázió óta.

Az újságírók védelmére alakult New York-i bizottság statisztikája szerint a legtöbben, 25-en az idén haltak meg közülük erôszakos halállal. Az összes áldozat közül 49-et meggyilkoltak, 36-an pedig úgy vesztették életüket, hogy kereszttûzbe vagy más harci cselekményekbe keveredtek.

A megölt újságírók között 64-en irakiak voltak, míg az európai újságírók közül 11-en, más arab országokból érkezôk közül 3-an, az Egyesült Államokból 2-en, egyéb országokból további 5-en haltak meg. A legveszélyeztetettebbek a riporterek, akik közül 45-en vesztették életüket, ôket a fotósok és a tv-operatôrök követik 23 halálos áldozattal.

Megöltek továbbá 35 olyan személyt is, akiknek valamilyen kapcsolata volt a médiával, köztük sofôröket, tolmácsokat és testôröket. Ôk egy libanoni kivételével valamennyien irakiak voltak.

A szicíliai Cosa Nostra "keresztapjának" rejtekhelyén, a Corleonétól néhány lépésnyire lévô Montagna dei Cavallin, ahol ez év április 11-én letartóztatták, a maffia különbözô "folyó ügyeirôl" szóló mintegy 200 papír mellett öt bibliát is találtak. Az egyik tele volt bejegyzésekkel, kis cédulákkal, amelyekre bibliai idézeteket írt, fôként az Újtestamentum János Jelenéseibôl, azaz az Apokalipszisból – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A rendôrség meg van gyôzôdve arról, hogy ezek kódolt írások, amelyekkel a szervezet többi tagjaival kommunikált 40 évi bujkálása alatt, annál is inkább, mert a maffiavezér ehhez az egyhez ragaszkodott – volna. Természetesen nem kapta meg, börtönében egy vadonatújat forgathat csupán. A biblia ugyanis egy 1992-ben hozott olasz jogszabály szerint az egyetlen megengedett olvasmánya minden letartóztatott maffiózónak, hogy minimálisra csökkenjen annak veszélye, hogy újságok, könyvek közvetítésével üzenhessenek a "család" szabadon lévô tagjainak.

A Szentírást egyébként közismerten szívesen forgatják a Cosa Nostra tagjai. A "pápának" nevezett Michele Grecónál is találtak letartóztatásakor. Pietro Aglierinek, Provenzano bizalmi emberének pedig még titkos kápolnája is volt, személyes gyóntatóval.

Miután a maffiával kapcsolatos ügyekben együttmûködés van az olasz bûnüldözô szervek és az FBI között, az olasz rendôrség elküldte Provenzano bibliáját a Cryptanalisis and Racketeering Records Unitnak, annak az egységnek, amely a szervezett bûnözés, a terrorizmus, a külföldi titkosszolgálatok kódolt szövegeinek megfejtésével foglalkozik.

Az olasz rendôrség a "folyó ügyekben" keletkezett anyagok egy részét fel tudta dolgozni és ennek eredményeképpen több személyt le is tartóztattak.

Magyar kormányvélemény:

Danks Emese kormányszóvivô elmondta: a miniszterelnök a Kosáry Domokos által vezetett független emlékbizottság által készített programjavaslatokat egyeztette a parlamenti pártok vezetôivel is. Minden rendezvényt az 56-os Emlékbizottság egyetértésével készítettek elô – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mûvészeti koncepciót Jordán Tamás, Román Sándor és Meskó Zsolt dolgozta ki.

A kormányszóvivô beszámolt arról, hogy az 50. évforduló alkalmából mintegy 40 külföldi magas rangú vendég, állam- és kormányfôk, királyok érkeznek Magyarországra, számukra október 22-én díszelôadást rendeznek az Operaházban, ahol beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök és Heinz Fischer osztrák államfô, majd a Szépmûvészeti Múzeumban tartanak díszvacsorát.

A külföldi vendégek másnap részt vesznek a nemzeti lobogó felvonásán a Kossuth téren valamint a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásán a Parlamentben.

A programok közül a kormányszóvivô kiemelte a Szabadság Hôse-emlékérem átadását ’56-os szervezetek által felterjesztett, volt szabadságharcosok számára. Idén 1.400-an kapják meg az emlékérmet, 700-at Magyarországon, 700-at külföldön adnak át október 20. és 23. között.

A központi nap eseményei közül Danks Emese felhívta a figyelmet a Szabadság fényei a Parlamentnél címû programra, amelyen délután fél hattól a fáklyás megemlékezés és az ünnepi mûsor mellett – mint mondta – eddig soha nem látott látványelemek lesznek, zárásként pedig tûzijáték látható majd.

Fél nyolckor a Felvonulási téren felavatják az 1956-os emlékmûvet, beszédet mond Kosáry Domokos – tette hozzá.

A kormányszóvivô kitért arra, hogy október 24. és november 2. között az ország 19 nagyváro- sába a Múzeumvonat ’56 viszi el a Hadtörténeti Múzeum utazó emlékkiállítását.

Október 25-tôl november 4-ig látható Az én ’56-om címû óriásplakát- pályázat legjobb alkotásait bemutató kiállítás a Kossuth Lajos téren, és egy nappal korábban zár a Nyitott Múzeum ’56 a Városháza Parkban, ahol korabeli harci jármûveket lehet megtekinteni október 21-tôl.

Az ünnepségsorozat november 4-én az emlékezés és gyász napjával zárul, amikor feketébe öltözik a Hôsök tere.

A kormányszóvivô kérdésre válaszolva közölte: a Miniszterelnöki Hivatalnak október 20. és november 4. között érvényes területfoglalási engedélye van a Kossuth térre. Arra a felvetésre, hogy a megemlékezésekre miként ürítik ki a Parlament elôtti teret, ahol tüntetések zajlanak, Danks Emese elmondta: bíznak abban, hogy mindenki megérti: az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplése az elmúlt évek legjelentôsebb megnyilvánulása a világ elôtt a magyarság számára.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Danks Emese elmondta: a kormányfô október 23-án részt vesz az állami lobogó ünnepélyes felvonásán, majd a Parlamentben mond beszédet, a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elfogadása után. Az ünnep elôestéjén jelen lesz az Operaházban tartott díszelôadáson és a díszvacsorán.

Ole Danbolt Mjös, a Nobel Békedíj Bizottság elnöke pénteken délben hirdeti ki Oslóban, hogy ki nyerte el az idei Nobel Békedíjat.

Tavaly a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és annak elnöke, Mohamed el Baradei kapta a mintegy 293 millió forint értékû svéd koronával járó díjat.

Huszonnégy órával a díj átadása elôtt a legesélyesebbnek Martti Ahtisaari volt finn köztársasági elnököt tartották, aki számos békéltetô akcióban vett részt, például 2005-ben az indonéziai Aceh körzetben. Annak ellenére ô tûnik a legesélyesebbnek, hogy Koszovóban nem sikerült eredményt elérnie, amit különben ô maga is elismert.

Ahtisaari mellett az összesen 191 nevezett közül esélyesnek tekinthetô még az ICG (International Crisis Group) nemzetközi békeszervezet, az emigrációban élô Rebiya Kadeer ujgúr békeharcos nô, valamint Bono és Bob Geldof ír rockzenészek.

Ami Ahtisaarit illeti, szerényen vette tudomásul, hogy a fogadási irodák is ôt tartják a legesélyesebbnek. Jelölését lottószelvényhez hasonlította hétfôn és hozzáfûzte, hogy még sohasem nyert a lottón.

Azon kevesek egyike, akik nem ôt tartják igazán esélyesnek, nem más, mint Sverre Lodgaard, a Nemzetközi Ügyek Norvég Intézetének vezetôje, mégpedig azért mert Ahtisaari nem ért el eredményt Koszovóban. Lodgaard szerint Ahtisaari kitüntetése még korai lenne és ezért ô a legesélyesebbnek az ICG nemzetközi békeszervezetet tartja.

A Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) rámutat, hogy a 2010-es választásokig a jelenlegi tagok kettôs beosztással is rendelkezhetnek – lehetnek CSM- tagok és egyben bíróságok vagy ügyészségek vezetôi –, ugyanis a törvény lehetôvé teszi.

Az Európai Bizottság 2006. szeptember 26-i jelentése megjegyzi, hogy fegyelmi téren egy érdekellentét lehetôsége áll fenn, abból adódóan, hogy a tanács 14 választott tagja közül öt vezetô tisztséget tölt be bíróságon vagy ügyészségen.

Mindezt Monica Macovei igazságügyi miniszter is kritizálta mandátuma kezdete óta.

A tanács sajtóirodájának közleményében azt áll, hogy az Alkotmánybíróság 2005. július 6-i, 375-es határozata értelmében, mely a 247/2005-ös törvényt módosította, a Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács jelenlegi tagjainak felajánlották azt a lehetôséget, hogy válasszanak az igazságügyi rendszerben betöltött tisztségekbôl (ügyész vagy bíró, beleértve azokat is, akik vezetô tisztséget töltenek be) való felfüggesztés – hogy kizárólag csak a tanácsnak dolgozzanak – vagy a tisztségeik megtartása között, hogy ennek következtében dolgozzanak mind az igazságügyi rendszerben, mint a Tanácsban.

Szintén ezen határozat szerint "a 2010-es választásokig a tanács jelenlegi tagjai kettôs beosztással rendelkezhetnek, de megjegyzendô az a tény, hogy a tanács azon öt tagja közül, akiket említettek, három azt nyilatkozta, hogy az állandó tagság mellett döntöttek, így a következô idôszakban csak két személy lesz, aki kettôs tisztséget fog betölteni" – áll a Mediafax közleményében.

Vízminôség-ellenôrzés

A Maros vízgyûjtô medence folyóvizeinek mintegy 75%-a az I. illetve II. kategóriába tartozik, a többi minôsége leromlott III., valamint IV. kategóriás – állítják a megyei vízügyi igazgatóság szakemberei. A legnagyobb szennyezôk továbbra is egyes városok közüzemei, illetve megyénkben az Azomures Rt. és a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. meddôhányója.

A vízgyûjtôben 78 folyóvizet összesen 140 szakaszon tartanak megfigyelés alatt. A víz vegyi összetétele mellett vizsgálják még a halfajok elôfordulását, a mikroorganizmusokat és az iszaplakó élôlényeket. Ezenkívül 220 szennyezô forrást tartanak szem elôtt, havonta a megengedett határértékek átlépése miatt mintegy 30–35 céget büntetnek meg, a bírság értéke 130 és 280 ezer új lej között van. A múlt hónapban 29 szennyezôt – többek között a szovátai és a szászrégeni közüzemet – vontak felelôsségre, összesen 146,5 ezer lejre büntettek. Megyénkben 830 km folyóvizet ellenôriznek 37 szakaszon, évente 4 és 12 mintavétellel. Ezenkívül rendszeresen követik a bözödi, faragói és a Medve-tó minôségét is, mindemellett 33 talajvízmintát is vizsgálnak. Az említett két közüzem mellett állandó szennyezô forrás Marosvásárhelyen a vegyi kombinát és az Aquaserv Rt. szennyvíztisztítója, a marosludasi cukorgyár, a dicsôszentmártoni közüzem és a Bicapa Rt., valamint a segesvári szennyvíztisztító. E szennyezô anyagok miatt a források alatti települések ivóvíztisztítása költségesebb, vélik a szakemberek, s bár a hegyvidéken megfelelô a minôség, a folyók állapota fôként a nagyobb városok utáni szakaszokon károsult. Szerencsére az elmúlt hónapban véletlenszerû szennyezés nem történt.

Csütörtök délután a polgármesteri hivatal gyûléstermében rendkívüli ülést tartott a szászrégeni tanács, amelyen részt vett Ciprian M. Dobre prefektus is. A mintegy félórás tanácskozás után a városatyák döntöttek a prefektus azon javaslatáról, hogy a polgármesteri hivatal rendôrôrsöt hoz létre Abafáján. A fôispán arra kérte a helyhatóság képviselôit, hogy tegyenek többet a cigánykérdés megoldásában, ne bízzák az ügyet csak a nemkormányzati szervezetekre.

Mint ismeretes, szeptember 7-én egy idézés kézbesítése kapcsán Szászrégen nagyrészt romák által lakott negyedében összetûzésre került sor a cigányok és a rohamrendôrség alakulatai között, aminek során többen megsérültek. Egy jövôbeni társadalmi konfliktus kirobbanásának megelôzéséért a megalakítandó rendôrôrsön a rendôrség, a csendôrség és a közösségi rendôrség képviselôi teljesítenek majd állandó szolgálatot. A tanácsülést követôen a polgármesteri hivatalnak kell megfelelô helyiséget találnia, berendeznie. Nagy András polgármester megígérte, hamarosan eleget tesz a prefektus és a helyi tanács kérésének, annál inkább, mivel a környéken korábban volt már egy ôrs, amit megszüntettek. Egy magánszemély e célra máris felajánlotta házát, de egy korábbi orvosi rendelôt is át lehet alakítani. A polgármesteri hivatal rendbe teszi az épületet, a berendezésrôl és a felszerelésrôl a rendôrségnek kellene gondoskodnia.

– Valójában azt sem tudjuk, hányan laknak az abafáji cigánytelepen. Hozzávetôlegesen több mint 4000-en lehetnek. Csak úgy teremthetünk rendet, ha mindenkit ellenôriznek, igazoltatnak, akinek szászrégeni személyazonossági igazolványa van, azzal lakásszerzôdést kötünk, nyilvántartásba vesszük, akik nem régeniek, nincs mit keressenek a telepen. Sajnos, eddig a rendôrök is féltek bemenni az Abafáji negyedbe, így valóban ellenôrizhetetlenné vált a helyzet – mondta a polgármester, akitôl azt is megtudtuk, a csendôrség helyi alakulata személyzetkiegészítést igényelt, valószínû, több mint 40 fôvel kiegészül a városban szolgálatot teljesítôk száma. A közösségi rendôrséget is felduzzasztják, s állandó ellenôrzést, felügyeletet tartanak a negyedben.

Az elkövetkezendô idôszakban a polgármesteri hivatal a megyei és a szászrégeni rendôrséggel a rendôrôrs létesítésének körülményeit fogja egyeztetni, hogy mikor helyezik szolgálatba az irodákat, azt még nem tudják.

Felírtam egy lapocskára,

kisétálok az ócskára.

Ha jól üzletel a tacskó,

délig megtelik a zacskó.

Vehetsz bármit, nagy az utca,

csupasz földön világ cucca:

csizma, kabát, kalap, bugyi,

felpróbálod, babám, ugyi!

Kinôtt, talált, cserélt szajré,

ne firtassuk, nem lesz majré.

Csavar, kerék, hinta, faló,

mûfogsor, pont nekem való.

Jó kis buli ez az ószer,

nincsen zsaru, nincsen mószer,

tarka, mint a béketábor,

van itt grófnô, koldus, gábor,

le-fel caplat kutya, macska,

tán nálam is nagyobbacska.

De nem bírom a hajcihôt,

nem kaptam négy körömcipôt.

Vau!

Járom az utat…

Marosvásárhely óvárosában, ahol a Bíróság utca 10. szám alatti házon emlékplakett figyelmeztet arra, hogy ott élt és alkotott Székely János költô, prózaíró és felesége, Varró Ilona prózaíró. Az emlékplakett dombormûvét fiuk, Székely Jenô- János készítette szülei iránt érzett tisztelete jeléül.

Székely János (1929-1992) a Református Kollégiumban kezdte el tanulmányait, majd beiratkozott a marosvásárhelyi magyar királyi Csaba királyfi honvéd gyorsfegyvernemû hadapródiskolába. 1944-ben az iskola tanulóit a keleti frontra, a lengyelországi (ma Fehér-oroszország) rokitnói mocsarak vidékére vezényelték, ahonnan több hónapos visszavonulás után a holland határ közelében estek angol–amerikai fogságba. Hazatérve tanulmányait a kolozsvári Bolyai egyetem filozófia szakán kiváló eredménnyel végezte (1952).

1943-ban az ô tolmácsolásában jelent meg M. Beniuc Válogatott versek c. mûfordítása. A marosvásárhelyi Új Élet belsô munkatársa lett, itt jelennek meg elsô versei, prózái. A nyugati hadtest c. kisregényében önéletrajzának egy részletét tárja az olvasó elé. Más mûvei: Csillagfényben (1955), Mélyvizek partján (1957), Itthon vagyok (1961), Küldetések (1963), Dózsa (1964), Virágok átka (1966), Gyermekkorom ösvényei (1967), Soó Péter bánata (1969), Maradék (1969), Az árnyék – Soó Péter bánata (két kisregény) (1972), A hallgatás tornya (válogatott versek 1949-1970) és Székely János legszebb versei (1976).

Mûveinek egy része román fordításban is megjelent.

Felesége, Varró Ilona (1933-1993) elemi és középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd 1950-ben beiratkozott a kolozsvári Bolyai egyetem filológia karára, ahol a magyar nyelv és irodalom tanszékének elôadásait hallgatta.

Az Új Élet belsô munkatársaként több írását jelentette meg a folyóiratban, valamint az Utunk és más romániai napilap hasábjain. Megjelent prózai írásaival – Szolgálat (1966), Változások (1969) – gazdagította az erdélyi magyar irodalmat.

Székely János és felesége, Varró Ilona sírja a marosvásárhelyi református temetôben található, haláluk nagy veszteség az erdélyi magyarság számára.

Fodor Sándor (S.)

200 éve történt

Harmadéves orvostanhallgató korunkban volt egy fiatal gondnokunk, akinek az irodája (a zöld otthonban) a földszinten, jobb oldalon és balra az elsô ajtó volt. Kedves, mûvészetet szeretô fiú volt, a falon festmények és egy Napóleon-mellszobor (úgy emlékszem, Hunyadi alkotása volt) gipszbôl. Nem sokáig, mivel egy politikailag kimûvelt ifjúmunkás szövetségi, városi fejes meglátta, és miután egy sereg politikai terminussal teletûzdelt megrovásban részesítette, eltûnt Napóleon, majd nemsokára a gondnok is.

Nos, 200 évvel ezelôtt a diákotthon gondnoki irodájából kiutasított szobor modellje 1806. október 14-én reggel 6 órakor kiadta a jénai csatatéren a parancsot: támadás! Hát ezek a hadtörténészek tényleg értik a mesterségüket, hiszen úgy leírják a csatározásokat, hogy a valamennyi képzelôerôvel rendelkezô olvasó elôtt megelevenednek az események, leszámítva a valódi vérontást, a lovasság dübörgését és a haldoklók hörgését. 240 000-re tehetô a szembenálló seregek létszáma, 30-35 000-re teszik a halottak és sebesültek számát. A császár személyes hadvezéri zsenije párosult a francia katonák rendkívüli motivációjával, tudták, hogy kiért és miért harcolnak: a császárért, a hazáért, a gloire francaise- ért; velük szemben állt a merev, poroszos hadviselés és a konzervatív porosz állami berendezés. A fô összecsapás után egy hétig tartott, míg a francia csapatok felmorzsolták a szétszakadozott teljes porosz haderôt. Október 27-én bevonult a császár Berlinbe. Tiszteletét tette Nagy Frigyes szarkofágja elôtt, ahol azt mondotta: "ha Ô élne, most nem volnánk itt." Na, igen: a császár ugyancsak nagyra értékelte a mûvészetet és a mûkincseket, elrendelte a Brandenburgi kaput díszítô Quadriga, Nike istennô híres négyes lovas fogatának a leszerelését és Párizsba szállítását, ahonnan 1814-ben visszahozták és restaurálva került vissza a kapu tetejére.

Mikor Bismarck 1892-ben Jéna fôterén tartott beszédében ezt mondotta: "Szívem nem örülhet afelett, de az értelem azt sugallja, ha nem lett volna Jéna, talán nem lett volna Sedan sem." Valójában a tisztán látó és gondolkodó jeles kancellár világosan ítélte meg, hogy a súlyos porosz vereség megnyitotta az utat azoknak a rég esedékes reformoknak, amelyek az erôs Poroszország megszületését, a sedani diadalt, ami a versailles-i palota tükörtermében celebrált egységes német császári birodalom alapításában kulminált. Bismarck (1815-1898) nyilván nem érhette meg a végét annak az eseményláncolatnak, amely a jénai vereség szülte francia-német gyûlölködés talaján indult el, nemsokára a Lipcse melletti "népek csatájával" folytatódott, majd Sedan, és tovább a két világháború utáni történelmi megbékéléshez vezetett. Két kultúrnép két évszázados, ugyancsak göröngyös utat járt végig. Más népek – tudvalévôleg – arra sem képesek, hogy levonják belôle a tanulságokat.

Sz.K.

Egyes éjjeli pillangók, rovarok, molyok, muslincák a teljesen sötét, csupán hold- vagy csillagfényes éjszakában is felismerik szirmaikról, és így megtalálják a táplálékukat adó virágokat – tapasztalta a fény nappali és éjszakai, kismértékben eltérô spektrumának vizsgálata közben a svédországi Lund egyetemen kutató Almut Kelber és az észak-carolinai Duke egyetemen dolgozó, ugyancsak svéd Sönke Johnsen.

Szerintük a virágoknak nemcsak az alakját, hanem a színüket is megkülönböztetik, a nektárt nem tartalmazókkal pedig nem törôdnek. Ez azért különös, mert gyenge alkonyati fényben a színek spektruma eltolódik, aminek következtében például a festményeket, színes képeslapokat hamis színekben érzékeljük. A kutatók megfigyeléseiket a Journal for Experimental Biology folyóirat 209. számában tették közzé.

Az állatok éjjel is helyes színlátása természetesen nem csak a kis pillangóknál tapasztalható. Jó példa erre például a gyíkok családjába tartozó gekkó, amely képes akár a mennyezeten fejjel lefelé futva is megközelíteni egy-egy táplálékot jelentô rovart. Velük Kelber mellett az ugyancsak a Lund egyetemen kutató Lina Roth kísérletezik.

Kutatásaik összegzéseként leírták, hogy bár a gyíkfélék kifejezetten a meleg, napfényes környezetben érzik jól magukat, a gekkók a forró égöv alatt fejlôdésük során átalakultak éjjel is eredményes vadásszá. Ebben nagy segítségükre van a fejükbôl szinte háromnegyed részben kiemelkedô nagy gömbszemük, amellyel szinte maguk mögé is képesek nézni, és az, hogy a két szemgolyó ellentétes irányba is fordítható. Nagy szemgolyóikban a hidegvérûeknél szokatlanul nagy és sok színtónust érzékelô ideg van, amelyekkel egészen gyenge fényben is színesben látják a vadászterületüket.

A lapunkban október 10-én A köpenicki kapitány címmel MTI-cikk jelent meg. Az ebben közölt történetet az általa ismert változatban küldte el Németországból dr. Szôcs Károly.

Van a német irodalomnak két briliáns darabja, amelyeket nemegyszer filmre vittek, bejárták a világot: az egyik Heinrich Mann (1871-1950) Der Untertan (Az alattvaló, 1906), a Vilmos császári porosz államapparátus azóta is el nem ért színvonalú ábrázolása: igen, ez a világ nem tehetett mást, minthogy menetelt az 1. világháborúba! Mi ezt a ficsúrok és urambátyámok világaként ismerjük; tovább tartott a kelleténél.

Pontosan 100 évvel ezelôtt történt egy olyan eset, amit Carl Zuckmayer (1896–1977) írt meg 1930–31-ben, hasonlóan briliánsan: Der Hauptmann von Köpenick (A köpenicki kapitány). A darabot többször is filmre vitték, s amikor egy idegenbôl ide szakadt látja, el sem képzelheti (igaz, manapság már a bennszülött ifjú nemzedék sem), hogy valós, megtörtént esemény szolgált a leírtak alapjául. Nos, a szinte hihetetlen esemény röviden:

1906. október 17-én valamennyi lap arról tájékoztatta olvasóit, hogy elôzô nap egy gárdatiszt két katonával letartóztatott egy polgármestert és a kamarást, s kirabolta a hivatal kasszáját. A rendôrség jegyzôkönyvbe rögzítette a városka polgármestere által részletesen ecsetelt eseményt: öt óra körül jelent meg irodájában egy gárdatiszt, kapitányi rangban, két feltûzött szuronyos katona kíséretében, bejelentve, hogy mind a polgármester, mind a kasszás ezennel le vannak tartóztatva, kasszazárás, és aláírás ellenében átvette, felsôbb parancsra!, a benne lévô 4002 RM-et (birodalmi márkát). Elôtte pedig a szóban forgó gárdatiszt egy éppen leváltott, és a kaszárnyába visszatérôben lévô szakasznak megparancsolta, hogy ezennel neki kötelesek engedelmeskedni, vonatra ültek, s a köpenicki polgármesteri hivatal elôtt élesre töltött fegyveres ôröket állítva, bement a hivatalba, senki se ki, se be nem mehet, szükség esetén fegyvert használni. Vakon engedelmeskedett minden katona, szó nélkül! A kamarást és polgármestert lovas kocsival küldte Berlinbe, a katonáit elbocsátotta, s ô eltûnt.

Értetlenség és zûrzavar következett, mígnem egy körözôlevél és egy eldobott kard, gárdatiszti ruha, valamint egy ruhaüzlet tulajdonosa részletes leírása alapján kirajzolódott az a személy, aki mindezt pár nappal elôtte nála vásárolta. Kiderült és bebizonyosodott, hogy azon év februárjában a börtönbôl szabadult W. Voigtról van szó: 57 éves, suszter, aki lopás, irathamisítás és utóbb egyik városka bírósági kasszájának kirablása végett 27 évet ült. Október 25-én letartóztatták, beismerô vallomást tett, tettét azzal magyarázta, hogy végre tisztességesen akart élni. Miután börtönbôl való szabadulása után sem papírokat, sem munkát nem kapott, "gondolta, hogy a katonákkal könnyû lenne valamit elkövetni" – egyenruhát vásárolt, a többi a fentiek szerint történt. Négy év fegyházra ítélték, de II. Vilmos császár két év múlva megkegyelmezett neki (mivel az esetet "zum Piepen" – nyavalygásra valónak találta): a börtönbôl elegáns lovas bérkocsival távozott, számos kíváncsi és csodálói sorfala között (NB: a tömeg szimpatizál a hatalom eszén túljáró csirkefogókkal! lásd a bp-i whiskys betörôt); ezután gárdatiszti egyenruhában járta a jármárokat, ahol élvezte a sokaságot és fürdôzött kétes dicsôségében. Miután pedig egy gazdag özvegyasszony élete végéig járó nyugdíjat hagyakozott reá, Luxemburgba költözött, ahol 1922-ben halt meg.

Ennyi a történet, ami sehol máshol nem történhetett volna meg, csak a poroszos rend, fegyelem és az egyenruha eszméletlen tisztelete jellemezte környezetben. Igen, ma alig, vagy el sem tudjuk képzelni, mekkora becsülete volt a katonai egyenruhának az 1. vh.-t megelôzô századforduló idején! És még utána is, hiszen egy hivatásos katonatiszt ideális parti és életbiztosítás volt a polgári házak eladó leányai számára.

A történet további tanulsága pl. így is megfogalmazható ma, száz év múlva: valóban igaz, pénzre van szükség (pontosabban: pénzre is) ahhoz, hogy valaki tisztességesen élhessen; logikus gondolkozásban kevésbé gyakorolt elmék számára azonban eléggé keserves tényállás.

Várfogadó – Hanul cetatii – jelzi egy szerény tábla a falu bejáratánál, hogy aki Szászkézden jár, itt megpihenhet. Valami nagyobb, teraszos épületet keresünk, de nem találjuk. Aztán a községközpontban, egy hajdani tehetôsebb szász ház kapuja fölötti cégtábla jelzi: jó helyen járunk. A kapualjban meglepetés mintha múzeumba tértünk volna be. Régi mezôgazdasági eszközöktôl a kovácsfújtatóig itt minden megtalálható. Az udvar pedig egy kis várhoz hasonlít, a falak tövében rönkökbôl és félig megmunkált fából készített asztalok, székek várják a vendégeket. A bárpult mögött dúcos kemence, a bástyákban pedig szeparékat helyeztek el. Aztán a "kaland" folytatódik bent is. A kétszázéves ház fagerendás mennyezete alatt ízlésesen, berendezett rusztikus vendéglô, a régi pincében pedig bár, traktor ülésébôl átalakított bárszékekkelt, kormánykerékbôl vágott fogantyúkkal s az ötletesség megannyi példáját, sorolhatnánk még.

A tulajdonos Stoichitescu Sorin vállalkozását talán helybéli sikertörténetnek is lehetne nevezni. Szászkézden született, de elkerült onnan. 1994 után költözött haza családjával, a szülôi házba, amelyet már akkor át akartak alakítani vendégfogadónak. 1997-ben falusi bárral kezdték, majd megvásárolták a több mint 200 éves szász házat, amelyet 2000-tôl alakítgatnak át, korszerûsítenek, de úgy, hogy az semmit se veszítsen régi hangulatából. A népmûvészeti, használati tárgyakat Szászkézden és a környékbeli falvakban vásárolta fel, restaurálta és immár díszként, érdekességként is vonzza az ide belépôket. Hobbija a belsô berendezések, és talán ennek köszönhetôen sikerült így kialakítani a helyiségeket, az udvart. Ötlet van bôven, de a kivitelezés az anyagi lehetôségektôl függ.

A jövôben 8 szobát szeretne berendezni az épületben, s tervben van az is, hogy majd több régi házat vásároljon, amelyet kulcsosházakká alakít. Ingatlanügynökségként is mûködik, mondja, hiszen sokan ôt keresik fel hasonló céllal megvásárolandó házakért. Az Adept Alapítványnak is ô biztosított székházat, hiszen tisztában van azzal, hogy a turizmust csak a magánvállalkozók, a helyi tanács, a polgármesteri hivatal, a nemkormányzati szervezetek közös összefogásával lehet fellendíteni.

(vajda)

SZEPTEMBER 28.

Végre megkezdôdött az International Science and Technology Council által szervezett összejövetel. Úgy tûnt, elég magas szintû, az Államtanács (U.S. Department of State) szárnyai alatt mûködik. A megnyitón az amerikai, kanadai nagykövetek és orosz akadémikusok után a DuPont cég orosz fiókvállalatának igazgatója is szóhoz jutott. Mint kiderült, az ISTC 10 éve alakult, hogy elkerülje az orosz tudósok kiszivárgását a terrorista országokba, miután a Szovjetunió államokra bomlott. Amikor aztán az egyik szünetben érdeklôdtem, hogyan is lehet dolgozni az orosz tudósokkal/intézetekkel, senki sem tudott választ adni. Az utolsó napon kaptam valami címeket, ahol érdeklôdni lehet. Otthonról fel is hívtam egy jópárat mind a kapott címek közül, mind a névjegykártyán szereplô címekrôl, de senki sem válaszolt. Bizonyára foglaltak voltak.

SZEPTEMBER 29.

Ma még csak szerda, az idô nehezen telik, de nincs sok tennivaló. A tegnapi találkozón kiderült, hogy egy orosz doktor napi 30 dollárt kereshet, és azt is csak akkor, ha külföldi szerzôdéssel dolgozik. Igaz ez havi 600 dollár, ami a moszkvai átlagnak háromszorosa, de azért csak megdöbbentô, hogy még mindig léteznek ilyennemû korlátozások, míg a házak ára a csillagokig ér. Egy 3 szoba-összkomfortos tömbházlakás Moszkva külvárosában kb. 200,000 dollár körüli. Még csoda, hogy a tudósok egy része nem külföldet választotta, igaz, lehet, hogy nem sok választási lehetôségük volt.

Fodor Lajos

Marosludason a negyedszer szervezett szarvasmarha- kiállításon ismertem meg a kilencéves Fülöp Andrást, aki öltözékével is megtisztelte a rendezvényt. Ünneplô farmerruhába öltözött, sokan felfigyeltek rá. (Errôl dr. Kelemen Atilla egy évekkel ezelôtti elvárása jutott eszembe, amikor azt mondta, hogy talán eljön az ideje annak, hogy az állattenyésztôk a kiállításokra az eseménynek megfelelô öltözékben jönnek el). Andriska nagytatájának, az Andrássy-telepi Székely Zoltánnak segített, aki fejôsteheneket tart, 16 hektáron gazdálkodik ebbôl három hektáron lucernát termeszt, 1,70 ha-on pedig vetett füvet. Nagytatájával a legszebb állatokat hozták el a bemutatóra. A kis farmer izgatottan várta, hogy sorra kerüljenek, hogy felvonultassák állataikat. Miután ez megtörtént, Andriska nem találta a helyét, az eredményhirdetésre várt. Öröm öntötte el arcát, amikor nagytatája átvette az egyik állatok odaítélt az oklevelet és díjat. A rendezvény vége felé hallotta meg a nevét ô a legfiatalabb tenyésztônek járó díjat kapta. Nem hitt a fülének, elpirult és nagytatája nógatására elindult a bírálóbizottság felé. Amikor visszatért, arca pírban égett. Meglepettsége néhány perc múltán feloldódott, beszélgethettünk. Andriska Jedden él, az új negyedben Marosvásárhelyen jár iskolába a IV. osztályba. Hétvégeken és vakációban nagytatájának segít az állattartásban, a fejésben, "mert a szíve körül érez valamit a tehenek iránt". A osztálytársai nem különösebben figyeltek fel rá, sôt csodálkoznak a városi gyereken, hogy kedvtelésbôl dolgozik nagyapja mellett a kaszálón, az istállóban. A szülei viszont bátorítják, úgy vélik mindenképp hasznára lesz az állatok szeretete.

(kilyén)

Kitûnô egri borokat kóstoltak végig a borfesztivál ideje alatt a marosvásárhelyi Rotary-Téka Club tagjai: a Tip-Top étteremben megrendezett borkóstolón az egri Rotary-Club küldöttsége Gál Tibor, Pók Tamás és Bakondi Endre pincészetébôl származó minôségi fehér- és vörösborokat hoztak el, tovább növelve az egri borok hírnevét.

Háromféle fehér- és ötféle vörösbor: a 2005-ös évjáratú egri leányka valamint királyleányka, 2002-es évjáratú egri zengôleányka, a kékfrankos, a Cabernet-Merlot, egri bikavér, a 2004-es évjáratú kékfrankos-Cabernet Sauvignon, az utolsónak kitöltött 2000-es évjáratú egri bikavér csillogása, illata és zamata "varázsolta" el mindazokat, akik múlt pénteken este eljöttek a borkóstolóra. Nem csupán a kóstolás volt élmény, hanem az is, ahogyan Bakondi Endre szôlész és borász magas szaktudással, színesen kalauzolt a borok, szôlôfajták világában, Kenyeres Zoltán és Tarjányi Gyula borászok a finom borok kitöltésében segítettek. Egy kis történelem, borkultúra, világpiaci tendenciák – mindez belefért az estébe. Az egri borvidéken mintegy 4300 hektáron termô legnépszerûbb szôlôfajtákként a fehérborokat adó egri leánykát, olaszrizlinget, muskotályt, hárslevelût, a vörösborokat adó kék szôlôk közül a kékfrankost, a Pinot Noir-t, kadarkát, Blauburgert említette. Utóbbiak "dominálnak", több vörösbor készül itt, mint fehér, az egri bikavér pedig világhírnévre tett szert és tovább hódít, a borászok pedig folyamatosan igyekezek növelni e bor minôségét. A jó bor alapja a jó szôlô és a megfelelô idôben történô szüretelés – mondta Bakondi Endre, és ez különösen igaz az egri bikavérre. A kellemes, borkóstolóval egybekötött esten, amelyen a marosvásárhelyi Rotary-Téka Club részérôl ott volt többek közt Csegzi Sándor alpolgármester, Kelemen László, Csifó Miklós, Valkai Ferenc, Balogh Gyula, Péterffi Sándor, dr. Incze Sándor, az egri Rotary-Club elnöke, Tóth Elemér, a klub megalakulásáról, a karitatív tevékenységeikrôl beszélt, arról, hogy fogyatékos személyek rehabilitációjával foglalkozó alapítványokat támogatnak, átmeneti otthon építésén fáradoznak, idei bevételeikbôl egy hátrányos helyzetû gyerekekkel foglalkozó iskolát segítenek. Elhozták a csángó gyerekek részére készített olvasókönyv három példányát, amelynek kiadását az egri Rotary-Club 1,1 millió forinttal támogatta. A ezer példányban megjelent olvasókönyvbôl 500 már eljutott a csángó gyerekekhez.

(antalfi)

Marosludason a negyedszer szervezett szarvasmarha- kiállításon ismertem meg a kilencéves Fülöp Andrást, aki öltözékével is megtisztelte a rendezvényt. Ünneplô farmerruhába öltözött, sokan felfigyeltek rá. (Errôl dr. Kelemen Atilla egy évekkel ezelôtti elvárása jutott eszembe, amikor azt mondta, hogy talán eljön az ideje annak, hogy az állattenyésztôk a kiállításokra az eseménynek megfelelô öltözékben jönnek el). Andriska nagytatájának, az Andrássy-telepi Székely Zoltánnak segített, aki fejôsteheneket tart, 16 hektáron gazdálkodik ebbôl három hektáron lucernát termeszt, 1,70 ha-on pedig vetett füvet. Nagytatájával a legszebb állatokat hozták el a bemutatóra. A kis farmer izgatottan várta, hogy sorra kerüljenek, hogy felvonultassák állataikat. Miután ez megtörtént, Andriska nem találta a helyét, az eredményhirdetésre várt. Öröm öntötte el arcát, amikor nagytatája átvette az egyik állatok odaítélt az oklevelet és díjat. A rendezvény vége felé hallotta meg a nevét ô a legfiatalabb tenyésztônek járó díjat kapta. Nem hitt a fülének, elpirult és nagytatája nógatására elindult a bírálóbizottság felé. Amikor visszatért, arca pírban égett. Meglepettsége néhány perc múltán feloldódott, beszélgethettünk. Andriska Jedden él, az új negyedben Marosvásárhelyen jár iskolába a IV. osztályba. Hétvégeken és vakációban nagytatájának segít az állattartásban, a fejésben, "mert a szíve körül érez valamit a tehenek iránt". A osztálytársai nem különösebben figyeltek fel rá, sôt csodálkoznak a városi gyereken, hogy kedvtelésbôl dolgozik nagyapja mellett a kaszálón, az istállóban. A szülei viszont bátorítják, úgy vélik mindenképp hasznára lesz az állatok szeretete.

(kilyén)

Százhatvan éve, 1846. szeptemberében fedezte fel Johann Gottfried Galle német csillagász a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygóját, a Neptunuszt.

Az ókorban a naprendszer öt bolygóját ismerték: a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, Jupitert és Szaturnuszt. A heliocentrikus világrendszer elterjedése után nyilvánvaló lett, hogy a Föld is bolygó, így a 18. század végéig hat bolygót számláltak.

A hetediket, az Uránuszt William Herschel német születésû angol csillagász fedezte fel 1781. március 13-án. Az óriásbolygót korábban is észlelték szabad szemmel, csillagtérképen is szerepelt, de Herschel mutatta ki, hogy bolygóról van szó.

Az Uránusz mozgásában azonban sok szabálytalanság volt, így Thomas J. Hussey angol amatôr csillagász felvetette: ezt talán egy új bolygó zavaró hatása okozhatja. Bár a jelenség 1821-22-ben (mint késôbb bebizonyosodott, az Uránusz és Neptunusz együttállásakor) felerôsödött, a királyi csillagda vezetôje, George Biddel Airy elvetette a feltevést. John Couch Adams angol matematikus és csillagász 1843-ban e rendellenességekbôl egy ismeretlen bolygó pozícióit számolta ki, de mivel Airy a megfigyeléseket nem végezte el, következtetéseit nem fogadták el. (A Neptunusz szabad szemmel nem látható. 1612-ben már Galilei is megfigyelte, de álló csillagnak hitte. Szerepelt Joseph Lalande csillagtérképén is, aki 1795-ben kétszer is más-más helyen észlelte, de elsô mérését hibásnak vélte, s elmulasztotta a nagy felfedezést.)

1846-ban a francia Urbain Leverrier – Adamstól teljesen függetlenül – az Uránusz rendellenességeibôl szintén kiszámolta a zavaró bolygó adatait, ám a párizsi obszervatórium éppúgy halogatta a megfigyeléseket, mint a greenwichi. Levellier elküldte adatait a német Johann Gottfried Gallénak Berlinbe, aki Louis d'Arrest csillagász-hallgatóval még aznap, 1846. szeptember 23- án éjjel meg is találta a Neptunuszt a jelzett hely közelében. Galle másnap ellenôrizte az objektumot és azt látta, hogy az tényleg elmozdult, tehát bolygó. (A felfedezés után hatalmas vita tört ki a francia és angol csillagászok között, hogy kit illet a dicsôség, a konszenzus szerint végül mind Adams, mind Leverrier homlokára felkerült a jelképes babérkoszorú.)

A Neptunusz nevét a római tengeristenrôl kapta. Ez a Naprendszer tömegében harmadik, átmérôben negyedik, és elsô olyan bolygója, amelyet elméleti úton fedeztek fel. A Naptól mért távolsága 4 498 millió km, 30-szor több, mint Földünké, átmérôje 48,4 ezer km, a Föld majd négyszerese. Körhöz közeli pályája 1 fok 47 perccel tér el a földpálya síkjától, s 165 év alatt kerüli meg a Napot. Forgástengelye a merôlegestôl 29 fokkal tér el, egy fordulatot 15 óra alatt tesz meg. Légkörének kékes színét a metán okozza, de hidrogén, hélium, etilén is van benne, magjában jég és kôzetek találhatóak. Tömege 12,2-szer, térfogata 57-szer nagyobb a Földénél. Sûrûsége (1,76 g/cm³) nagyobb a többi gázbolygónál, felszíni hômérséklete -200 C fok körüli. Némi belsô energiája is van, 2,7-szer több hôt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. Nagy Sötét Foltjának mérete nagyjából azonos a Földdel és a Jupiter Nagy Vörös Foltjához hasonlít, e hatalmas viharban fújnak a Naprendszer legsebesebb szelei, a Voyager-2 2200 km/óra sebességet mért.

13 ismert holdja közül az 1846-ban felfedezett Triton átmérôje 2700 km, a Neptunusz forgásával szemben 360 ezer km távolságban kering, s 5,9 földi nap alatt kerüli meg a bolygót. A Triton a Naprendszer leghidegebb égiteste, felszínén -235 C fok van. Az 1949-ben észlelt Nereida pályája a legnyúltabb a Naprendszer holdjai közül, távolsága 1,3-9,6 millió km közt váltakozik. Hat Neptunusz-hold létét a Voyager-2 amerikai ûrszonda mutatta ki 1989 nyarán, amikor pár ezer kilométernyire elhaladt a gázóriás mellett. Ekkor fedezték fel a Neptunusz halvány gyûrûit és mágneses terét is.

Az Uránusz mozgásának vizsgálata során fedezték fel a Plútót is, amelyrôl egész a legutóbbi idôkig azt tanították az iskolában, hogy a kilencedik bolygó. (Az angol Lowell 1905-tôl foglalkozott a számításokkal, de csak halála után, 1930-ban találta meg Tombaugh.) Azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió idén augusztusban Prágában úgy határozott: bolygó az az égitest, amely a Nap körül kering; elegendô tömege van, hogy hidrosztatikai egyensúlyban legyen; közel gömb alakú; s pályája környezetében domináns, azt megtisztítja más égitestektôl. A feltételeknek a Plutó nem tett eleget, így most már csak nyolc bolygó van a Naprendszerben: a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. A Plútót ezután törpebolygónak, plútonnak nevezik, és ebbe a kategóriába került a korábban tizedik bolygó címre esélyesnek tartott, 2005-ben észlelt Xena is.

A folyamatosan reflektorfényben élô embereknek állandóan számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy magánvéleményként megfogalmazott kijelentéseik, vagy akár véletlen elszólásaik, nyelvbotlásaik ilyen-olyan módon nyilvánosságra kerülnek – figyelmeztette olvasóit a BBC News internetes portálja, amely csokorba gyûjtött néhányat a világpolitika neves személyiségeinek elszólásaiból.

Trent Lott az amerikai szenátus republikánus csoportjának volt vezetôje 2002-ben kénytelen volt lemondani tisztérôl, mert egy 100 esztendôs korában elhunyt szenátortársa temetésén azt találta mondani, mennyivel jobban járt volna az Egyesült Államok, ha 1948-ban a faji elkülönítés híveként ismert, egész életében hírhedten rasszista elhunytat választják meg elnökké.

Dan Quayle egykori amerikai alelnök nemegy bakit követett el, elnöki esélyeit azonban végleg szertefoszlatta, amikor egy iskolába ellátogatva – nyilván legjobb meggyôzôdése szerint – az egyik nebuló által egyébként helyesen leírt potato (krumpli) igencsak közkeletû angol szó végére javítási szándékkal odabiggyesztett egy "e" betût. Quayle már rég nem alelnök, de ez a hiba immár valószínûleg végigkíséri egész közszereplését.

Nem ment a szomszédba politikai bakikért az olasz államfô, Silvio Berlusconi sem. Talán a leghíresebb – és legnagyobb politikai botrányt kavart – ügye az Európai Parlament egyik német képviselôjével volt kapcsolatos, akinek egy vita során kijelentette: "Egy olasz rendezô filmet forgat a náci koncentrációs táborokról, kész vagyok Önt beajánlani a kápó (a foglyok közül kiválasztott táborôr) szerepére, amelyben bizonyára tökéletes alakítást nyújtana".

Ronald Reagan néhai amerikai elnök egy mikrofonpróba során elhangzott kijelentésével döbbentette meg az amerikaiakat, az elnök ugyanis hangpróbaként ezt mondta: "Oroszországot örökre eltöröljük a Föld felszínérôl, öt perc múlva megkezdjük a bombázását". Reagan jót mulatott saját viccén, majd nyugodtan elkezdte beszédét. Sajnos azonban a magnószalag a mikrofonpróba közben is forgott, s ami még rosszabb, az ártatlannak szánt "tréfa" kiszivárgott a sajtónak is.

Sokszor bajba keverte magát Arnold Schwarzenegger kaliforniai szenátor is, legutóbb például enyhén rasszista kijelentése miatt volt kénytelen bocsánatot kérni, mert egy kongresszusi képviselônôrôl azt mondta, hogy heves vérmérsékletét bizonyára fekete bôrû, illetve latin-amerikai származású szüleitôl örökölte.

Heves természete van John Major volt brit miniszterelnöknek is, akinek miniszterelnöksége idején egy alkalommal saját pártja képviselôit kellett megkövetnie, mert egyszerûen "fattyaknak" minôsítette azokat, akik nem értettek egyet a maastrichti szerzôdéssel kapcsolatos kormányállásponttal. Major egy televíziós interjút követôen magánjelleggel tette megjegyzését az ITN brit televíziós csatorna stúdiójában beszélgetve, nem vette azonban észre, hogy a megjegyzést felvette a BBC egyik véletlenül ott maradt forgatóstábja.

Nem volt szerencsésebb az elszólásokkal George W. Bush amerikai elnök sem, akinek számos bakija közül a legutóbbit tette közkinccsé a BBC portálja. A G8 szentpétervári csúcstalálkozóján az elnök így szólt Tony Blair brit miniszterelnökhöz: "Na, akkor rá kell vennünk a Hezbollah-t, hogy fejezzék be ezt a sz-t!" Bush csak arra nem gondolt, hogy a megjegyzés sajnálatos módon a mikrofonok közvetlen közelében hangzott el.

Híres otrombaságairól Fülöp, edinburgh-i herceg, II. Erzsébet angol királynô férje is. Egy alkalommal például egy elektronikai üzemben egy kevéssé sikerült biztosítékdobozt látva, sokak által hallhatóan megjegyezte: "Olyan, mintha indiaiak szerelték volna össze". Ausztráliában egy bennszülöttôl megkérdezte, hogy még mindig dárdákat hajigál-e, de számos más, hasonlóan "tapintatos" megjegyzése is bejárta a világsajtót.

Amikor Nápoly királya a város híres személyei felôl érdeklôdött, akkor egy bizonyos Josepho Guillettót nevezték meg, aki vaskos könyvben feljegyezte a híres férfiak balgaságait.

A király maga elé kérette és megkérdezte: Én is benne vagyok a te könyvedben?

Josepho kinyitotta a könyvét és kezdte olvasni:

– Nápoly királya 12 000 dukáttal Afrikába küldött egy szerecsent, lovakat vásárolni.

– Miért gondolod ezt balgaságnak? – kérdezte a király meglepetten.

– Mert a mór a pénzzel nem fog visszajönni, ott fog maradni.

– És ha mégiscsak vissza fog jönni!?

– Akkor a szerecsent fogom majd beírni a könyvembe! (in: Westphalenpost, 8. 10. 1955) per: H. Geyer: 328. o.

*

A balgaság általános méretû gyakorisága azt bizonyítja, hogy embernél nem annyira hátrányos, mint az állatok esetében, ahol a buta egyedek a létért való küzdelemben gyorsan kiirtódnak. (Horst Geyer: Über die Dummheit, 318. old.)

*

Charles Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838)

okos és szorgalmas – ilyen nincs;

okos és lusta – magam vagyok;

buta és lusta – reprezentációs célra még jól használható;

buta és szorgalmas – ettôl ôrizzen meg az ég;

*

Nincs veszedelmesebb tunyaság, mint amely munkálkodik. (Eötvös József )

(sz.k.)

Októberi LÁTÓ

A magyar ötvenhat mindenképpen erkölcsi mintát jelent, és ennek a mintának az értékei vajmi kevéssé épültek be a "rendszerváltás" után kibontakozó közéletbe, ahogy nem épült be ebbe a szolidaritás követelménye vagy a bátor és bölcs személyes elkötelezettség ethosza sem. A magyar forradalom és szabadságharc fél évszázados évfordulója egy szétesett, önmagával meghasonlott és biztos jövôkép nélküli országot talál, amely a protokolláris ünnepi események többé-kevésbé sikeres megrendezésén túl valószínûleg alig tud majd mit kezdeni múlt századi történelmének egyik legnagyobb, valóban világtörténelmi jelentôségû eseményével. (Pomogáts Béla) * A forradalom a történelemkönyvben van, lecke, tananyag, elôadásokban van, összejöveteleken emlegetik ismeretlen szónokok, de különben nem hozza szóba senki. S most váratlanul megjelent a szóban, titok lett minden VII. o. tan. számára, személyes, félteni való ügy, melyrôl csak mi tudhattunk, a valamilyen bizalom folytán kivételezettek, akik azóta másképpen kurjantanak, imádkoznak, káromkodnak – és viszonyítanak. (Király László) * Én magam, miután a hét évet a nyakamba sózták, még a börtönben is meg voltam gyôzôdve, hogy a dolgok hamarosan visszafordulnak a jó vágányra, s meg is mondtam az engem kihallgató szekustisztnek egy alkalommal – illô felháborodást fakasztva –, hogy meggyôzôdésem: engem azok fognak kiengedni, akik bezártak és elítéltek. (Dávid Gyula) * Az ôr s egy katona a pajta tövében, / s mi hatvanan kint a tûzô napon, / dél van, fénytörésben remeg a félelem, / ne kísérts Istent, sunyi alkalom. (Páll Lajos) * Ó, hogy rohantak a hídon, a járdán, az úton, cipôk, bakancsok, csizmák között, a vásárról hajtott ökrök lábai között, csapzottan a rémülettôl, és csapzottan a reménytôl, futtukban is körbe- körbe nézve, égô szemükkel fölhasítva a ködöt! (Zelk Zoltán) *A templom zárva van az idegen számára, de aki itt honos, az tudja, hol keresse, hol találja meg a kulcsot: "a hívô ember, ha szörnyû álmok gyötrik, akár éjjel is odatalál istene elé." A kulcs titka és hozzáférhetôsége itt azt jelenti, hogy Isten és ember közvetítô nélkül is, személyesen és bizalmasan bármikor együtt lehet. Éjjel vagy nappal, hétköznapokon is, nem kell megvárni a piros betûs ünnepet. (Szilágyi Júlia – Bretter Györgyrôl) * Az Egy mondat a zsarnokságról messzemenôen igazolódott, 1956 novemberében, decemberében – és még évtizedeken át. Kárpát-medenceileg. A legtovább Romániában. (Kántor Lajos) * Én nem akartam elhagyni az országot. Sem akkor, sem késôbb. Ha néhány hónappal elôbbre látok – nem, nem a jövôbe: csupán a krónikussá vált jelen idôbe –, akkor sem akartam volna. Írtam hát tovább a verseimet, mint aki a dolgát teszi, nemigen tépelôdtem annak esélyein, hogy elôbb-utóbb magam is a malomkövek közé kerülhetek. Az sem zavart, hogy tudtam: ezekkel a veresekkel aligha lenne tanácsos a nagy nyilvánosság elé lépnem. Ha volt kinek, megmutattam, felolvastam. Mint utóbb kiderült, a kézrôl kézre adott versek legalább eggyel több személyhez eljutottak, mint ahányra számítottam. (Az az egy a feljelentô volt.) [Buda Ferenc] * Leginkáb