Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Egy dologban már biztosan világvárosi szinten van Vásárhely: a belvárosi forgalom zsúfoltságában. Errôl az idei nyáron meggyôzôdhettünk, idén kijutott minden autósnak az útjavítások miatti forgalomelterelésekbôl, csak úgy kapkodhatta a sofôr a fejét az egyre újabb és újabb irányítótáblák láttán, a sûrû forgalmú utak idôleges kiesése meg eddig szinte elképzelhetetlen forgalmi dugókhoz vezetett. Nem mintha baj lenne, hogy javították- javítják az utakat, sôt, rájuk is fért már a felújítás. Azonban az átalakulásnak minden pozitívum mellett vannak távlatokban negatív vonzatai is.

Például a városközpontban felújított Horea utca szemre is tetszetôs lett, jól néz ki az új járda, csak az a baj vele, hogy összement a parkolósáv rovására. Szintén lesz parkolósáv a Bartók Béla utcában is, ennek a javítása most van éppen folyamatban.

A parkolósávok megjelenése tulajdonképpen alkalmazkodás volt a viszonyok idôbeni változásához, hiszen a Horea utcánál maradva, amíg ott a járda korábban szélesebb volt, addig is tele volt parkoló autókkal. Másképp, nem a gyalogjáró maradt meg, hanem a jármûvek kapták meg a helyet, amit addig is elfoglaltak.

Pont ez az alkalmazkodás az, ami távlatilag nem követendô út. Inkább arra kellene figyelni, hogy az autókat kiszorítsák a városközpontból, ne pedig oda vonzzák be ilyen változtatásokkal, mert azt a mindennapi élet bizonyítja, hogy a városközpont forgalma túlterhelôdött. Magától nem fog csökkenni ez a zsúfoltság, hiszen a statisztikák szerint az autók száma növekedik, és ez a trend évtizedek óta, nálunk is, akár szerte a világon.

Az elriasztásra pont az lett volna egy lehetôség, hogy legalább meghagyják, ha nem is bôvítik a járdákat, és szigorítsák a parkolási viszonyokat a központban. A jelenlegi úton továbbhaladva hamarosan az egész városközpontot fel lehet majd festeni parkolónak, legalább delente minden hétköznap.

Kényszerbôl majd egyre többen jönnek rá, hogy nem érdemes már hétköznap nappalonként a belvárosban autózni, mert lassan lehetetlen is egyébként. Csakhogy e kényszer helyett ésszerûbb városrendészet és szervezés kellene rendet teremtsen a forgalmi káoszban.

A megyei vízügyi igazgatóság munkatársai szokásos évi programjuk keretében a hét elején hozzáfogtak a marosvásárhelyi Poklos- patak medrének a takarításához. Az elôzô idôszakban a parton végeztek karbantartási munkálatokat, illetve, ahol kellett, lekaszálták a füvet. A mostani munkálat elôreláthatólagn két hónapig tart és a Dacia üzletkomplexum mögül kiindulva a város kijáratáig takarítják ki a patak medrét, készülve az esôs idôszakra – tájékoztatott Calin Fokt szóvivô.

Október 15-éig a kormány el kell fogadja a 2007. évi költségvetés-tervezetet – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén, amelyen jelen volt Borbély László területrendezéssel megbízott miniszter, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, valamint Kerekes Károly, Maros megyei parlamenti képviselô is.

Bár várhatóan sikerül több pénzt kiutalni az egészségügyi és a tanügyi költségvetésbe, a szövetségi elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az infrastrukturális fejlesztésre a kormány továbbra sem fektet kellô hangsúlyt. Markó Béla nehezményezte, hogy az elmúlt két évben nem sikerült koherens fejlesztési stratégiát kidolgozni az infrastruktúra területén, rossz az utak állapota, nincsenek autópályák. Ezzel szemben a szállításügyi miniszternek az elmúlt napokban sikerült néhány "bizarr" megjegyzést tennie az RMDSZ-t és Borbély Lászlót illetôen, s bár lehetôsége lett volna rá, ô sem volt képes megfelelô infrastrukturális stratégiát kidolgozni. Az elmúlt idôszakban a veszekedésen kívül egyebet nem tettünk – mondta a szövetségi elnök, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül majd a korábbinál jobb költségvetést kidolgozni.

Markó Béla szerint mindazok felelôtlenek, akik az európai parlamenti választások megrendezését halasztanák. "Nagyon nehézkes a törvényhozási folyamat, még akkor is, amikor van koalíciós egyezség, a kvórumhiány miatt nem sikerül megszavazni tervezeteinket. Szükség van itthon megfigyelôink szavazataira" – hangsúlyozta, ugyanakkor úgy vélte, Romániának már a csatlakozás pillanatától teljes mandátummal rendelkezô képviselôkre van szüksége az Európai Parlamentben.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelen pillanatban az Európai Bizottságban többnyire minden területet lefednek a biztosok, így Románia és Bulgária esetében a jelölést követôen a bizottság elnöke a már meglévô területekbôl különít el hatásköröket a két biztos számára. Markó Béla szerint mindenképpen politikust kell jelöltetni a biztosi tisztségre, aki kinevezését követôen az Európai Uniót fogja képviselni. A jelölt személyét illetôen Markó Béla elmondta, bár a demokraták és liberálisok úgy tekintik, hogy ez a tisztség kizárólag ôket illeti meg, ugyanúgy az RMDSZ is állíthat jelöltet erre a tisztségre. Az SZKT-n felmerült Frunda György neve, és e felvetésrôl már szó volt a szövetség parlamenti frakcióiban is, de döntést az Operatív Tanácsnak kell hoznia. Mindenképpen pozitív üzenete lenne Európában annak, ha Románia magyar nemzetiségû biztossal képviseltetné magát az Európai Bizottságban.

A keddi sajtóértekezleten a szövetségi elnök emlékeztetett: vasárnap, október 15-én 12 órától ünnepi megemlékezésre kerül sor Agyagfalván, ahol 500 évvel ezelôtt a székely nagygyûlésen elfogadták Székelyföld alkotmányát, majd 1848-ban a település újabb székely nemzetgyûlés helyszíne volt.

Borbély László területrendezéssel megbízott miniszter a sajtóértekezleten elmondta: a kormány által hétfôn közzétett jövô évi költségvetés tervezete alapján a következô évben több pénz jut az oktatásra és az egészségügyre, az RMDSZ szorgalmazására pedig a helyi költségvetések visszaosztási alapja is igazságosabb lett.

A megbízott miniszter ugyanakkor rámutatott, a 2006-os év az infra-struktúra éve volt: az idei három költségvetés-kiegészítés mintegy 80 százalékát infrastrukturális beruházásokra irányozták elô, a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium költségvetése így 500 millió euróval növekedett. Nem engedhetô meg, hogy 2007-ben csupán az idei költségvetés 99 százalékát kapja a minisztérium. Továbbra is prioritásként kell kezelni az infrastruktúra fejlesztését – hangsúlyozta a megbízott miniszter.

Úgy értékelte, egy koherens stratégiára van szükség az infrastrukturális beruházások terén, a befektetést külföldi és belföldi forrásokból fedezni lehet – mondta a területrendezésért és középítkezésért felelôs miniszter.

Az egészségügyi szakszervezet több mint ötezer tagja tiltakozott kedden azzal fenyegetôzve, ha a kormány ezen akció után sem dönt a 2007-es költségvetés növelése mellett, mely lehetôvé tenné a béremelést, általános sztrájkot robbantanak ki, megbénítva az egészségügy tevékeny-ségét.

Az ország minden részébôl érkezett szakszervezeti tagok a fôvárosi Alkotmány téren 70%- os béremelést, ebédjegyet és az ideinél nagyobb költségvetés kiutalását követelték.

Marius Petcu, a SANITAS Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszterrel hétfôn folytatott tárgyalás alatt a tárcavezetô késznek mutatkozott, hogy 2007-ben a GDP 4,2%- át utalják ki az egészségügynek, de a béremelést már nem akarja számításba venni.

"A miniszter csak a költségvetés elfogadása után akar a béremelésrôl tárgyalni, de akkor már nincs értelme. Annak ellenére, hogy az idei költségvetés nagyobb, mint a tavalyi, nem foglalja magába a fizetések növelését, hanem csak kórházépítést, modernizálást, felszerelést", fejtette ki Petcu.

Kiemelte, megengedhetetlen, hogy az átlagbér az egészségügyi rendszerben 650 lej, de a betegápolók és a kezdô asszisztensek esetében ezen összeg jóval kisebb, 350-400 lej közötti. Petcu elmondta, hogy a szakszervezeti tagok legkevesebb 400 eurós bért kérnek.

A szakszervezeti vezetôk szerint az egészségügynek 2007-re leutalt költségvetés nem elég a teljes költségek kifizetésére és a problémák megoldására.

Mindemellett a szakszervezeti tagok költségvetés- kiegészítést kérnek 2006 utolsó negyedévére, errôl Nicolaescu miniszter biztosította ôket.

Ugyanakkor jövôre ebédjegyeket kérnek, és a február elsején aláírt protokollum betartását.

A tiltakozók elmondták, hogy figyelmeztetô, majd általános sztrájkot robbanthatnak ki, ha követeléseiket nem teljesítik.

Az egészségügyi miniszter szerint a szaktárca hatáskörébe tartozó, a Sanitas által megfogalmazott problémák a költségvetés- kiegészítéssel megoldódnak, a többi kérdést a kormánynak kell megtárgyalnia.

Hétfôn a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság sajtótájékoztatón fejtette ki szándékát, hogy a megye összes településén közösségi konzultatív tanácsokat hozzanak létre az adott közösségben felmerülô szociális problémák hatékonyabb megoldása érdekében. Florin Dumbrava, az intézmény ügyvezetô igazgatója szerint egy ilyen tanács minden közösségben szükséges, ugyanis a felmerülô szociális problémák általában jellemzôek az adott közösségre, így helyi szinten hatékonyabban meg lehet oldani ezeket. A törvény is a szociális gondok helyi szinten való megoldását szorgalmazza – fejtette ki az igazgató. A szociális asszisztens ismeri a családokat, kell tudja, hogy ezek milyen gondokkal küszködnek – mondotta az igazgató. A öt-hét tagú közösségi konzultatív tanács a helyi közösség befolyással bíró tagjaiból áll, mint a polgármester, a lelkész, rendôr, családorvos, tanácsosok, tanárok, vagy éppen helyi vállalkozók is tagok lehetnek. E tanácsok létrehozását a polgármesterek vagy a helyi tanácsok kell kezdeményezzék és a részvétel önkéntes alapon történik. A Gyermekvédelmi Igazgatóság 2006. május 26. és június 12. között képzéseket szervezett a települések hatósági tagjainak. Nyugat-Európában már rég hatékonyan mûködik e modell. Maros megyében jelenleg 26 ilyen tanács mûködik, többek között Radnóton, Ákosfalván, Régenben, Segesváron, Maros-szentkirályon, Nyárádkarácsony-falván, Sármáson, Marossárpatakon és Marosszentannán. A helyi közösség képviselôinek együttmûködésével számtalan olyan esetet meg lehetne akadályozni, amikor a szülôk elhagyják gyerekeiket, sok esetben a nehéz anyagi körülmények miatt. Ez esetben megoldás lehetne a helyi önkormányzat részérôl új munkahelyek létrehozása, vagy nappali felügyeletet biztosító központ létrehozása gyerekeknek, amíg a szülôk dolgoznak – említett néhány megoldási módot az igazgató. A legfontosabb talán a polgármesterek támogatása, mert legtöbb esetben akarathiány miatt nem mûködnek jól a dolgok, ugyanis "a szociális ügyek nem hoznak szavazatokat", de volt arra is példa, hogy a polgármester küldte hozzájuk a helyi szociális asszisztenst, hogy tanácsot adjanak az illetô közösséget érintô szociális kérdésekben – nyilatkozta az igazgató.

A sajtótájékoztatón megemlítették, hogy a Gyermekvédelmi Igazgatóság egy 2007-ben életbe lépô kormányhatározat alapján átengedi szolgáltatásait a nemkormányzati szervezeteknek. Jelenleg tartják a kapcsolatot az Alpha Transilvana, a Mentsétek meg a gyerekeket, a Caritas és a Rheum Care alapítványokkal.

A Gyermekvédelmi Igazgatóság jövôbeni terveivel kapcsolatban megtudtuk, hogy jelenleg Phare-alapokra pályáznak. Négy projektet adtak le, az elsô bizonyos átmeneti központok létrehozására vonatkozik, amelyekkel segítik a 18 évet betöltött fiatalokat, akik kikerültek a gyerekvédelmi programból, ideiglenes szállás biztosítása által, hogy sikeresen illeszkedjenek be a társadalomba. Pénzalapokra van szükség továbbá, hogy tanácsadó központokat hozzanak létre a megye hat városában, Segesváron, Dicsôben, Ludason, Sármáson, Régenben és Szovátán, ahol nehézségekkel küzdô családoknak, de fôleg gyerekeknek biztosítanának szakmai tanácsadást. A harmadik pályázat az idôseket otthon gondozó szociális háló bôvítésére vonatkozik, hogy minél kevesebb nyugdíjas kerüljön öregotthonba. Továbbá az igazgatóság a Rheum Care alapítvánnyal közösen pályázik a mozgáskorlátozott személyek megsegítésének érdekében. A pályázatok összértéke hétszázezer euró. Mindenik pályázat esetében a szükséges összeg húsz százalékát a megyei tanácstól, nyolcvan százalékát pedig Phare-alapokból biztosítják.

A marosvásárhelyi hôszolgáltató hétfôn megkezdte a távfûtési rendszer hideg vízzel való feltöltését. A hónap elejére bejelentett mûveletet az enyhe idôjárás és a folyamatban levô beruházási munkálatok miatt halogatták. Az Energomur a tömbházlakások fûtését akkor kezdi meg, ha a napi átlaghômérséklet három egymást követô nap 10 Celsius fok alá süllyed. Bota Edit, a vállalat szóvivôje kérdésünkre elmondta, hogy hétfôn a Kárpátok sétányi, a Bodor Péter soron levô, a 3-as kövesdombi kazánházakhoz tartozó tömbházakban illetve a Gazdasági Líceumban, tegnap a téglagyári, a Tudor 1 és 2, a Béke utcai, a Savinesti negyedi, a Szabadság utcában a 12-es iskola körüli tömbházakat kiszolgáló kazánházakhoz tartozó rendszert töltötték fel, míg ma a Köztársaság utcai valamint a kövesdombi 1 és 2-es kazánházakhoz tartozó tömbházak fûtésrendszerét töltik fel. Eddig nem jeleztek problémákat, ott, ahol szükséges lesz, az Energomur elsô alkalommal díjmentesen elvégzi a fûtôtestek légtelenítését – tette hozzá a szóvivô. A rendszer feltöltését a hôszolgáltató vállalat október 18-ig befejezi. Azok a lakók, akiknél a rendszer feltöltése után gondok vannak a fûtôtestekkel, ahol csepeg a víz, jelezhetik az Energomur hibaelhárító szolgálatánál, a 215-265-ös telefonszámon, vagy bejelenthetik a 218-464-es közönségszolgálati számon.

A megyei turisztikai iroda statisztikája szerint idén a legtöbb hozzájuk forduló turista Magyarországról érkezett. A nyilvántartás szerint összesen 2314-en lépték át az iroda küszöbét, a Kultúrpalotába 21.121-en váltottak belépôt, 1285-en látogatták meg a Városháza tornyát, 19.426-an keresték fel a Teleki Tékát. Hazánkból 783-an, Magyarországról 608-an, ezt követôen Németországból 206-an, Franciaországból 143- an, Hollandiából 100-an érdeklôdtek a turisztikai látnivalók iránt. A nyugat-európai országokon kívül többek között Kínából, Mexikóból, Új-Zélandról, Chilébôl, Brazíliából, Ausztráliából, Japánból és Izraelbôl látogattak megyénkbe, illetve Marosvásárhelyre. Az elôzô évhez viszonyítva átlagban kevesebben látogatták meg országunkat, ennek oka a madárinfluenza volt – mondták a szakemberek.

Jegyzet

Nagyon sokan a csalást választják. Könnyebb így, mint becsületes munkával megkeresni a napi kenyeret, vagy annál egy kicsivel többet. A tervek, melyek segítségével átverik a közönséget, általában rendkívül jól ki vannak találva. Figyelmeztetésként felvázolok egypárat, hogy aki okos, tanuljon a más bôrén. Az enyémen.

A legegyszerûbb: egy szegényesen öltözött ember talál egy aranygyûrût, és megpróbálja eladni önnek, hiszen neki úgysem kell. Mindössze párszáz ezer lejt kér érte. Mi a valóság? A gyûrût ügyesen eldobta, hogy úgy tûnjék, éppen ön elôtt találta. Szó sem lehet arról, hogy arany, egy fémkarika be van festve aranyszínû festékkel. Ne vásároljon semmit idegentôl, ha nincs garancia arra, hogy pontosan tudja, mirôl van szó. A nagyanyám megjárta. Más.

Fél év sem telt el azóta, hogy valutaváltó iroda mûködött a fôtéren. A többiekhez hasonlítva is óriási tábla látszólag elônyös váltást ígért. Miután a csere megtörtént, a pénzt megszámolva rádöbben, hogy körülbelül a várt összeg harminc százalékával kevesebbet kapott. Visszamegy, kérdezôsködik. Mutatják a kasszabont, hogy minden rendben, annyi volt kiírva a táblára. Valóban, ha jól megnézte, kiderült, hogy a bankjegyeket jóval a piaci ár alatt váltják, a látszólag elônyös üzlet bizonyos kötvényekre vonatkozott. Persze, mindez rettenetesen kicsi, szinte olvashatatlan betûméretben, alig észrevehetô helyen. Mit lehet tenni? Semmit. Miért nem nézte meg jobban? Onnan tudom, hogy megjártam.

Jólöltözött úriember közelít, kérô tekintettel, SIM-kártyát tart a kezében. Ellopták a telefonját, pár percre volna szüksége rá, ameddig telefonál valakinek. Ön készségesen odaadja a magáét, mire ô gyorsan hangnemet vált, pillanat, rögtön jön, öt méter távolságból futásnak ered, majd beül egy autóba, és csikorgó kerekekkel elhúzza a csíkot. Ezt általában jobb telefonokért játsszák végig, egy régebbi modellért nem fáradoznak. Onnan tudom, hogy az öcsém megjárta.

És végül következzen a legdiabolikusabb. Megcsenget egy szám. Ön visszahívja. Meglepôdve hallja, hogy két országos cég jóvoltából és egy számítógépes sorsolás után nyert valamit. Választani lehet három, 20 milliót érô tárgy közül. Ezt és ezt választotta? Örvendünk, köszönjük. Három nap múlva szállítjuk, mondja bôbeszédûen a kellemes hangú kisasszony, az ön számlájára. Csak még annyit kell tegyen, hogy vásároljon kétmillió lej értékben egy Korfu szigetérôl származó banánszoknyát és három zsák ózonlyukat, húsz percen belül. Megvan? Akkor még csak annyit kell tegyen, hogy megvásárol egy kötés sivatagi kávét és másfél kiló békaport, kétmillió értékben, majd bemondja a kódját. Megvan? Jó. Akkor még csak annyit kell tegyen, hogy... A mûvelet ismétlôdik, a kétmilliók fizetôdnek, a kódok bemondódnak, így a megvásárolt cikket már nem lehet hasznosítani. Újra és újra fel kell hívni a számot, amelyrôl üzenetek érkeznek, hogy ha öt percen belül nem jelentkezik, a díjat más kapja. Rájött, hogy humbug az egész. Tizenvalahányadikszor is tárcsázza a mobilszámot. Hogy kapom vissza a pénzemet? Postán, két nap múlva. Na, azt várja. Onnan tudom, hogy édesanyám megjárta.

Vigyázzanak, kérem! Minden a pénz körül forog, és egyesek egyre furfangosabb módokat eszelnek ki, hogy ne kelljen becsületesen megdolgozni érte.

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden jóváhagyták az átdolgozott magyar konvergencia-programot, illetve az országnak szánt ajánlásokat a magas államháztartási deficit leszorítására, derült ki az ülés helyszínén diplomáciai forrásból.

A miniszterek a várakozásoknak megfelelôen szükségesnek minôsítették, hogy a kormány hajtsa is végre a programban szereplô intézkedéseket, mindenekelôtt a reformlépéseket.

Az Európai Bizottság ajánlásával összhangban a pénzügyi tanács a korábbinál egy évvel hosszabb haladékot, 2009-ig adott idôt arra, hogy az államháztartás hiányát a hazai össztermék 3 százalékának közelébe szorítsák le. A tanács áprilisban ellenôrzi újra a tervezett lépések teljesítésében elért elôrehaladást. A félévenkénti ellenôrzés minden EU- tagország esetében szokásos.

Az ajánlások semmiféle szankcióról nem tesznek említést. A hiánytúllépésért csak euróövezeti tagok büntethetôk, legalábbis elvben, azonban büntetés kiszabására esetükben sem került sor eddig.

A miniszteri ajánlások az értesülések szerint nagy vonalakban az Európai Bizottság fogalmazását követik. Szeptember 26-án elfogadott értékelésében az EU brüsszeli végrehajtó testülete úgy vélte, a magyar programban felvázolt lépések megfelelô utat jelentenek az államháztartási hiány leszorításához. A bizottság szerint mind rövid távon, mind a program késôbbi éveire vonatkozóan továbbra is fennállnak kockázatok, ezért alapvetô fontosságú, hogy Magyarország részletesen kidolgozza és szilárdan végrehajtsa a kilátásba helyezett szerkezeti reformokat, valamint, hogy további késlekedés nélkül megszilárdítsa és véghezvigye a kiadások ellenôrzését és az arra vonatkozó szabályokat.

Kérik a miniszterek, hogy Magyarország szigorúan hajtsa végre a szükséges intézkedéseket a fenntartható csökkentési ütem biztosításához, illetve legyen kész pótlólagos intézkedésekre, ha ez szükségesnek bizonyul. Fontosnak tartják azt is, hogy a tervezett reformokat a lehetô leghamarabb dolgozzák ki és hajtsák végre.

New York, 2006. október 9., hétfô (MTI/AP/AFP/dpa) – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalosan is a világszervezet következô fôtitkárának jelölte Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert – jelentette be hétfôn a BT ülésén elnöklô japán nagykövet, Osima Kendzo.

Az ENSZ alapokmánya szerint a BT megválasztásra ajánlja a Közgyûlésnek az általa megszavazott jelöltet. A 192 tagországból álló szervezetnek a következô napokban kell szavaznia a jelöltrôl, s jóváhagyása biztosra vehetô.

A 62 éves Ban január 1-jén veszi át a hivatalt a 68 éves ghánai Kofi Annantól, aki kétszer egymás után töltötte be az öt évre szóló tisztséget. Ô lesz az elsô ázsiai fôtitkár 35 év után.

Ban a bejelentés után kifejezte háláját azért, hogy a BT ôt választotta leendô fôtitkárnak, és elmondta: fáradozni fog azon, hogy minden olyan válság – köztük az Észak-Korea okozta atomválság – megoldódjon, amely veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot. "Ez örömteli pillanat kellene hogy legyen, mégis nagyon nehéz szívvel állok itt. A nemzetközi közösség egyhangú figyelmeztetése ellenére Észak-Korea végrehajtotta a kísérleti atomrobbantást, amellyel elôzôleg fenyegetôzött" – mondta Ban, utalva arra, hogy Phenjan az általa okozott, régóta tartó atomválság részeként éppen hétfôn beváltotta ígéretét.

Ban provokációnak minôsítette a kísérletet. Mint mondta, Észak-Korea ezzel megszegte a nemzetközi tárgyalásokon tett ígéretét, és szembeszállt a BT azon júliusi határozatával, amely elítélte az akkori észak-koreai rakétakísérleteket. "Dél- Korea továbbra is szilárd és határozott a tekintetben, hogy nem tûri el Észak atomhatalmi státusát. Az érintett országokkal és a nemzetközi közösséggel való szoros együttmûködésben és konzultációk során arra törekszünk, hogy Észak-Koreát szilárd és szigorú intézkedésekkel rábírjuk az atomfegyvereirôl és az ezekhez kapcsolódó programjáról való lemondásra" – mondta Ban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozottan elítélte hétfôi rendkívüli ülésén az aznap végrehajtott észak-koreai kísérleti atomrobbantást.

Osima Kendzo, Japán ENSZ-nagykövete közölte: a testület egyben felszólította Phenjant, hogy térjen vissza a fegyverprogramjáról kezdett hathatalmi tárgyalásokhoz.

A diplomata jelezte: a BT mihamarabb megvitatja azt, hogy milyen válaszlépést adjon a kísérleti atomrobbantásra, amelyet veszélyesnek tart a nemzetközi békére és biztonságra nézve.

John Bolton, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselôje az ülésen javasolta, hogy a BT fogadjon el határozatot, amelyben felszólítja a tagállamokat többek között a pénzügyi szankciók kiterjesztésére és az Észak-Koreával folytatott kereskedelem korlátozására, különös tekintettel a tömegpusztító fegyverek gyártására alkalmas eszközök eladására – közölték biztonsági tanácsi források.

Bolton leszögezte: az Egyesült Államok meg kívánja nehezíteni Phenjan számára, hogy atom-, vegyi vagy biológiai fegyvert állítson elô vagy exportáljon, és pénzügyi szankciókkal kívánja sújtani az általa pénzhamisításnak és pénzmosásnak minôsített észak-koreai tevékenységeket.

Bolton közölte, hogy az Egyesült Államok az Dél- Korea és Japán elleni esetleges támadásokat úgy tekinti, mintha az Egyesült Államokat támadnák meg.

Vang Kuang-ja (Vang Guangya) kínai ENSZ-nagykövet újságíróknak elmondta, hogy a Biztonsági Tanácsnak határozottan kell kezelni az észak-koreai atomrobbantást, de nyitva kell hagyni a diplomáciai megoldás lehetôségét.

George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodott, hogy egyeztetett válasz szükséges az észak-koreai kísérleti atomrobbantásra – közölte a Kreml.

Bush telefonon hívta fel orosz kollégáját, hogy megvitassák az észak-koreai földalatti atomrobbantás miatt kialakult válságot.

Bécs, 2006. október 10., kedd (MTI) – Húszezren várnak kivégzésükre szerte a világon – adta hírül keddi számában a Die Presse címû osztrák napilap, amely a halálbüntetések elleni küzdelem világnapja alkalmából hívta fel a figyelmet erre a problémakörre.

A konzervatív újság emlékeztetett arra, hogy 2003 óta immár negyedszer hirdetett akciósorozatot a Halálbüntetés elleni világkoalíció (World Coalition against the Death Penalty – WCADP), amely a kivégzések elleni küzdelem jelszavát írta a zászlajára.

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet összesítései szerint az utóbbi 20 évben a felére csökkent azoknak az országoknak a száma, ahol még alkalmazzák a halálbüntetést. A Fülöp-szigeteken például idén, Mexikóban és Libériában tavaly törölték el ezt a büntetési formát, Kirgizisztán pedig meghosszabbította a kivégzések végrehajtására meghirdetett moratóriumát.

Tavaly azonban még 2148 elítéltet végeztek ki a világ 22 országában. A legtöbbet Kínában, ahol azonban nincs pontos statisztika a halálbüntetésekrôl: 2005-ben 1770 kivégzésrôl adtak hírt, közöttük olyanokról, amelyeket nem erôszakos, hanem gazdasági bûncselekmények megtorlásaként hajtottak vére.

A kivégzések számát tekintve Irán áll a második helyen, ahol tavaly 94 elítéltet végeztek ki, majd Szaúd-Arábia következik 86, aztán sorrendben az Egyesült Államok 60, Pakisztán 31, Jemen 24, Vietnam 21, Mongólia és Szingapúr 8-8, Kuvait és Líbia egyaránt 6, Palesztina 5, Banglades, Irak és Tajvan 3, Indonézia és Üzbegisztán 2, japán, Észak-Korea, Szomália és Fehéroroszország 1-1 kivégzéssel.

A Die Presse arról is hírt adott, hogy tavaly 5186 halálos ítéletet hoztak világszerte a bíróságok.

A WCADP internetes honlapján közzétett tájékoztatója szerint a halálbüntetések elleni nap alkalmából a 45 országban tartanak különféle rendezvényeket a kivégzések ellen, több ország külügyminisztériuma pedig nyilatkozatot ad ki errôl a problémakörrôl.

(MTI-Panoráma)

A nyugdíjak átszámításának folyamatában több probléma is felmerült, de ezek közül kettô kétségkívül nagy elégedetlenséget váltott ki bizonyos nyugdíjkategóriák esetében – nyilatkozta Kerekes Károly, Maros megyei képviselô kedden, Bukarestben. Ezek közül az egyik, hogy az 1961. elôtti idôszakban a munkakönyvekbe nem jegyezték be az alkalmazottak havi munkabérét.

A másik probléma az 1977. július 1. és 2001. március 31. között az I. munkacsoportbeli tevékenységbôl nyugdíjazottak méltánytalan nyugdíjátszámítása, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az akkor érvényben lévô nyugdíjtörvény értelmében esetükben a nyugdíjazáskor szükséges munkarégiség 20 év volt.

Az RMDSZ törvénykezdeményezése, melyet Kerekes Károly képviselô, valamint Puskás Bálint szenátor nyújtottak be a parlamentbe, módosítaná a nyugdíjátszámításra vonatkozó 2005. évi 4-es számú sürgôsségi kormányrendeletet.

A javaslat értelmében arra az idôszakra, amikor a munkakönyvbe nem jegyezték be a havi munkabért, a nyugdíjas pedig nem tudja beszerezni az erre vonatkozó igazolást, azt az átlagnyugdíj-pontját vennék számításba, amely a havi bér bejegyzésének idôszakában keletkezett. Így az I. munkacsoportbeliek esetében az évi átlagnyugdíj- pontszám kiszámításánál nem 30 évi, hanem 20 évi munkarégiséget vennének figyelembe, amely egy reálisabb nyugdíjátszámításhoz vezetne.

Egy másik törvénykezdeményezés, amelyet Puskás Bálint, Pete István, Németh Csaba és Fekete András szenátorok, valamint Kerekes Károly képviselô nyújtottak be, a minimál- nyugdíj szavatolására vonatkozik. A javaslat szerint minden, 65. életévét betöltött személy, akinek a havi jövedelme nem éri el a minimálbér felét, havi szociális segélyben részesülne, mely az érintett személy megvalósított havi jövedelme, illetve a szavatolt minimálnyugdíj közötti különbözetet teszi ki. A szavatolt minimálnyugdíj az országos minimálbér felét jelentené. Ez utóbbi törvénykezdeményezés elsôsorban az egykori mezôgazdasági dolgozókat részesítené elônyben – mondta Kerekes Károly képviselô.

Traian Basescu a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács székhelyén tegnap megbeszélést folytatott az átvilágító bizottság tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok igazgatói is, George Maior, illetve Claudiu Saftoiu.

A találkozón a dossziék átvéte- lének eljárásáról tárgyaltak.

Az államfô sem az érkezéskor, sem az épület elhagyásakor nem óhajtott nyilatkozni.

Mircea Dinescu a találkozó elôtt a volt Szekuritáté dossziéinak átadására vonatkozóan kifejtette, hogy a titkosszolgálatoknak "még sepregetniük kellene a zugokban".

A keddi megbeszélésen döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes dossziét átadják a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS).

Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés végén elmondta, azáltal, hogy "az államfô idehozta a titkosszolgálatok vezetôit, megtöri az itt uralkodó eddigi hangulatot: vagyis az alárendeltségit. Az államfô jelenlétével, a szolgálatok kíséretében, reális egyensúlyra, egyenlôségre tértünk át".

Ticu Dumitrescu szerint a tárgyaláson részt vett az RHSZ igazgatója, George Maior, a kémelhárításé, Claudiu Saftoiu, Constantin Croitoru vezérôrnagy, a Védelmi Hírszerzési Vezérigazgatóság vezetôje.

Az egyik titkosszolgálat vezetôje halasztást kért, de Basescu elnök elrendelte, hogy az év végéig minden iratcsomót adjanak át a tanácsnak, hogy a probléma ne tolódjon el az EU-csatlakozás utánra, mondta Dumitrescu.

A továbbiakban kifejtette, hogy támogatást várnak a kormánytól a dossziék átvételére és az átvilágításra vonatkozó kérések megoldására, elsôsorban épületet, logisztikát és személyzetet.

A holokauszt több mint 400 ezer romániai áldozatát idézô jövôbeni emlékmû alapkövét rakták le hétfôn, a holokauszt romániai emléknapján Bukarestben, Traian Basescu államfô jelenlétében.

Az ünnepélyes aktuson az államfôn kívül részt vett Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter, a kormány számos tagja, ott voltak a bukaresti diplomáciai testület képviselôi is, akárcsak a holokauszt több túlélôje.

Basescu beszédében felhívta a figyelmet: ez az emlékmû is a románoknak azt a szándékát jelzi, hogy fel akarják tárni igazi történelmüket. Kijelentette: soha nem szabad megismétlôdniük azoknak a bûnöknek, amelyeket a román állam követett el a zsidók és a romák egykori diszkriminálásával (az emlékmû a világháború idején meggyilkolt romáknak is emléket kíván állítani).

Az államfô ezzel a megállapításával az 1940 és 1944 közötti idôszakra utalt, amikor Románia a náci Németország szövetségese volt. Ez idô alatt több zsidóellenes pogromot hajtottak vére az országban, a legnagyobbat 1941-ben Iasi-ban. Románia a német Wehrmacht által meghódított szovjet területeken is részt vett koncentrációs táborok felépítésében és mûködtetésében. Ami az emlékmûvet illeti, annak elkészítésére a kulturális minisztérium által kiírt pályázatot Peter Jacobi, Romániából származó németországi mûvész nyerte el. Elkészítésére nem tûztek ki határidôt. A németországi Pforzheimben élô mûvész hét méter magas, bejárható épületet tervez, amelyet fémgerendák közé szorított üveglapokkal fed le. Az üveglapokon beáramló fény és a fémgerendák vetette árnyék változatos alakzatokat rajzol majd a padlózat fekete gránitkövezetére. Az üvegszálból készülô falra felírják az összes romániai holokauszt-helyszín nevét. A mûvész Dávid-csillagot ábrázoló szobrot állít majd terve szerint az épület mellé.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének szóvivôje, Cristian Georgescu szenátor szerint Radu Berceanu szállításügyi miniszter 200 millió eurót akar elsikkasztani közpénzekbôl. Ez az az összeg, amennyivel a miniszter szerint állítólag hirtelen megnôttek volna a Bukarest-Brassó autópálya költségei. "A DA Szövetség érdekklikkjei valósággal kirabolják a közpénzeket", jelentette ki a szenátor. Hozzátette, hogy a sztrádamunkálatokra kiírt versenytárgyalások kritériuma a munkálatok ára volt, és az Euroconstruct, Spedition UMB, PA&CO International és a Comaxa cégekbôl álló konzorcium azért nyerte meg, mert a legalacsonyabb árat számította fel.

Emellett az sem mellékes, hogy az Euroconstruct Traian Basescu elnök egyik kedvenc cége, ezért Georgescu arra hívta fel a közvélemény figyelmét: törvénytelen, hogy a beruházási alapot 1,6 milliárd lejrôl 1,8 milliárdra akarják emelni.

Cristian Georgescu szerint a fenti összegbôl 1333000 nyugdíjat lehetne kifizetni, vagy 100 új iskolát építeni. Ráadásul, tette hozzá, megtudtuk, hogy a Bukarest-Brassó sztráda munkálatainak garanciája két év, vagyis annyi, amennyi például egy konyhai robotnak vagy egy porszívónak.

Arra is figyelmeztetett, hogy a Bukarest – Pitesti autópálya felújítására és korszerûsítésére több tíz millió eurót költöttek, mert az akkori szállításügyi miniszter, Traian Basescu 6 hónapos vagy 1 éves garanciát kötött a kivitelezô vállalattal. Az idei kiadásokat titokban tartja a szakminisztérium, de azt tudni lehet, hogy 2005-ben csak a karbantartási munkálatok 4 millió euróba kerültek, jelentette ki végül a PSD-szenátor.

Tegnap 13 órától az Electromures Rt. szakszervezetének és a munkáltatóknak a képviselôi Gabriele Folo, az olaszországi anyavállalat megbízottjának jelenlétében tárgyalásokat folytattak, miután hétfôn kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartottak bérkövetelések miatt.

Demian Emil igazgató lapunknak elmondta, átlagban 18,6%- os béremelést ígértek a munkásoknak, így a legkisebb bruttó alapfizetés 370-rôl 439 lejre növekedhet, ezenkívül mindenki 21 lej havi többletet is kapna ebédjegyek formájában. Az ajánlatot átiratban ismertették a szakszervezeti vezetôkkel és várják a választ. Vásárhelyi Zoltán, a gyár szakszervezeti vezetôje elmondta, elfogadható az ígéret, azonban még a héten mérlegelik az ajánlatot és nem döntöttek véglegesen arról, hogy lezártnak tekintik vagy sem a munkakonfliktust, így péntekig újabb tárgyalásokat helyeztek kilátásba.

Jean Cocteau Rettenetes szülôk címû színmûvét a 2006/2007-es évad során felújításban láthatja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közönsége.

A darab tragikomikus bohózat anya és fia furcsa kapcsolatáról, a családtagok és a közelálló személyek viszonyulásáról. Voltaképpen az antikvitásból jól ismert Oidipusz-monda modern környezetbe átültetett, újraértelmezett változata.

A szerzôrôl és írásmûvészetérôl ekképpen vall Pásztor Bertalan "Cocteau sokoldalú mûvész: írt regényt, verset, drámát; rendezett filmet, szerepet alakított a színpadon; rajzaival saját könyvét illusztrálta, és remek esszékkel kápráztatta el olvasóit. (...) Mi az, ami közös ebben a szerteágazó írói világban? Az eredetiség. Az örök emberinek a keresése, mûvészi megjelenítése. Miként Sartre, Anouilh, O'Neill, ô is visszatér az európai mûvészet ôsforrásához, az ókori görög mítoszhoz"

A Tompa Miklós Társulat elôadása Farkas Ibolya rendezésében meglepô fordulatokkal szolgáló, pergô ritmusú elôadás, ami a mindenkori emberi értékeket, a valódi viszonyokat teszi vizsgálódás tárgyává.

Az új évadban a darab két ifjú mûvésznek kínál megmutatkozási lehetôséget: Madeleine szerepében Nagy Dorottya, míg Michel szerepében Bányai Kelemen Barna – a társulat új tagja – lép közönség elé. Mellettük újra színpadon köszönthetjük Balázs Éva, Fülöp Beáta és Györffy András színmûvészeket. Az elôadás rendezôje: Farkas Ibolya, díszlet- és jelmeztervezô: Lia Maria Vasilescu, szcenikus: Szabó Annamária.

A darab 2006. október 14-én, szombaton este 7 órától tekinthetô meg a nagyterem színpadán, stúdiókörülmények között. Jegyek elôvételben és elôadás elôtt a színházi jegypénztárban válthatók.

Különleges eseménynek adott otthont a patinás Uránia filmszínház. A Magyar Televízió Mûvelôdési és Kulturális Fôszerkesztôsége, az Átjáró és Kárpát Expressz, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház Bartók Béla 125. születési évfordulója alkalmából a Gyökerek c. háromrészes dokumentumfilmmel tisztelgett a XX. század egyik legnagyobb alkotója elôtt.

A dokumentumfilmet – amelyet Gaál István rendezô és Várbiró Judit szerkesztô öt éven át 1997 és 2001. között készített – az MTV Bartók 120. születésnapján, 2001. március 25-én mutatta be. Azóta többször találkozhatott vele a közönség, a televíziós adásokon túl több külföldi Magyar Kulturális Intézetben (londoni, a bécsi, a varsói, oslói), számos fesztiválokon (szombathelyi Bartók a fesztivál, miskolci stb.), filmklubokban, zenei rendezvényeken. Idén a filmet Marosvásárhelyen a Bartók-emléknapok keretében a Bolyai líceum dísztermében is megtekinthette a nagyérdemû.

Az alkotás kizárólag hiteles dokumentumok, Bartók levelei és írásai, valamint zenemûveinek felhasználásával mutatja be a zeneszerzô életét, személyiségét, munkásságát, oly módon, mintha Bartók maga mesélné el életét (Szakácsi Sándor hangján). Az életút helyszíneit, tárgyi emlékeit, fotóit, írásait szemlélve a nézô úgy érzi, mintha a megélt eseményeket, történéseket, lelki folyamatokat ô maga is átélte volna, részese lenne.

Az Urániában megrendezett ünnepi vetítés meglepetéseket is tartogatott a vendégek számára. A film egyes részei között rendkívüli program részesei lehettek. Kovács Sándor zenetörténész, Bartók-kutató Kocsis Zoltán zongoramûvész-karmesterrel Bartók Béla archív lemezfelvételeirôl, elôadókra gyakorolt hatásáról, a Bartók-mûvek továbbélésérôl beszélgetett, majd Kocsis – korunk legjelentôsebb Bartók-interpretátora – a Mikrokozmosz részleteit játszotta.

A következô két vendég fellépése zenetudományi szempontból is jelentôs. Urisiu de Sus (Felsôoroszi) nevû román faluból, a világtól elzárt településrôl érkezett a film egyik szereplôje, a 81 éves Moldovan Marita asszony, aki 8 évvel ezelôtt a film számára elénekelte a Bartók által ebben a faluban gyûjtött román kolindát (karácsonyi éneket), amelybôl a Cantata profana született. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzô, aki a film erdélyi forgatásainak szaktanácsadója volt, beszélgetett a román asszonnyal. A párbeszédbôl megtudtuk, hogy Marita asszony elôször jár a faluján kívül, s hogy a dallamot nagyanyjától tanulta.

Ki tudja, Bartók találkozott-e annak idején Moldovan Marita nagyanyjával, s általa egy élô legendával a budapestiek?

Marosvásárhelyi zsoltárok – állt a cím a vártemplomi meghívón. Ritka esemény, fehér holló a szinte mindennapos ôszi, marosvásárhelyi rendezvények sorozatában, sokaságában? Talán igen. Tény, hogy ritkán szerveznek csak zsoltárkoncertet, még ritkábban olyat, amelyen elhunyt, illetve kortárs, de szinte kizárólag magyar szerzôk mûveit játsszák. Ennek ellenére csupán maroknyi publikum tette tiszteletét péntek délután a Vártemplomban.

Bevezetôként Horváth Loránd lelkipásztor tartott kiselôadást a mûfajról, mint mondta, a magyar a legzsoltárszeretôbb népek egyike, a legszámosabb fordítást mondhatja magáénak.

Az esten számos alkotás felhangzott, Halmos László, Thaly Lóránt, Kálmán Farkas, Bárdos Lajos, Kozma Mátyás, Csíky Boldizsár, Horváth Loránd, Pap Léda, Birtalan József, Neander Joachim, Kerestély Zsolt mûveinek elôadásában Molnár Tünde orgonamûvésznô és Makkai Edit mûködött közre, fellépett a Psalmus vegyes kar (Kovács András vezényletével), a kistemplomi Evangélium énekkar (vezényelt Csíki Ágnes), szólót énekelt Marton Irén, szavalt Horváth Hajnalka.

A felsoroltak mellett szokatlan, ám érdekes pontjai is voltak a repertoárnak: Molnár Tünde orgonán játszotta a III. Református Világtalálkozó Himnuszát, Horváth Loránd Hálaének Isten áldásaiért címû mûvét pedig basszusgitáron adta elô Antal Ferenc.

Telenézô

Megkérdeztem néhány marosvásárhelyit, mit szól ahhoz: a sepsiszentgyörgyiek ismerôs nyelven nézhetik a Hallmark, az Eurosport és a Cartoon Network mûsorát, igaz, utóbbiakat azok élvezhetik, akiknek sztereó a készülékük; viszont nemsokára a Discovery is megszólal, s nemsokára nézhetô az Autonómia Tv és a National Geographic (anyanyelvi szinkronnal).

– Hát kérem, ott aláírásgyûjtés folyt, és a nép szava Isten szava: hiába kerül monopolhelyzetbe a szolgáltató, mert akkor is "a víz az úr". (H. M., 46 éves, munkanélküli) * A Hallmark és egy rajzfilmcsatorna nálunk is magyar, nem értem, mit akarnak még. Néha nézek beiktatott mûsorokat az Autonómiáról a Duna TV-ben. Elôbb-utóbb megoldódik minden. (V. B., 67 éves, nyugdíjas) * Én nagyon szeretném magyarul nézni a Discoveryt. Könnyebben haladok, ha ilyen háttérrel rendelkezem, ugyanis biológus szeretnék lenni. (J. Z., 17 éves diák) * Nézze, itt nagyon széthúzó a nép, egyszer külön a románok és külön a magyarok, aztán még a magyarok külön-külön. Itt nem lesz "konszenzus" semmiben; emlékszem, volt valamiféle aláírásgyûjtés nálunk is, aztán mi lett az eredménye? Annyi. (G. F., 50 éves, mérnök) * Könnyen beszélnek a háromszékiek, tömbben élnek, mint a mesében. Nemrég jártam Udvarhelyen, ott is paradicsom van, uram teremtôm. Ettôl függetlenül azonban azt gondolom, hogy lassan itt is helyrerázódnak a dolgok. A szolgáltató félretesz minden szakmán kívüli érvet, és az ügyfelek kedvében jár, különben ellene fordul a fogyasztó. Apropó, ki tud róla: miért nem hívták életre, magyar és román nézôk együtt a saját érdekvédelmi szövetségüket? Van már ilyen? Nem tapasztalom. Akkor a szolgáltató kénytelen volna velük egyeztetni, nem kell aláírásgyûjtô kampány. Meg lehet tárgyalni, ennyi csatorna ilyen nyelven, ennyi pedig olyan nyelven, és akkor még nem beszéltünk a világnyelven fogható mûsorokról. Van olyan réteg, amely például olasz vagy orosz nyelvû adót nézne rendszeresen. Ez nem etnikai kérdés, hanem a kulturális érdeklôdés függvénye. (N. Sz., 25 éves, tanár) * Meghalt Sütô András, oda az igazság. Nézze csak meg, mindjárt vérszemre kaptak "ezek". Elveszik azt a kicsit is, amit a gyertyás tüntetéssel kiharcoltunk magunknak. Most álljon a sarkára az RMDSZ: mutassa meg, hogy annyi csatorna beszél magyarul, amennyi létszámarányosan megilleti a vásárhelyi magyarságot! (Cs. L., 64 éves, nyugdíjas) * Tudja mit? Úgyis lesz nemsokára székely referendum, szavaztassák a népet arról is, hogy mit akar látni-hallani az anyanyelvén. Én például Böszeszku ôexcellenciáját preferálnám, amint Szász Jenô úrral harsogják a székely himnuszt egy oroszhegyi pálinkafôzdében... (V. G., 29 éves, taxisofôr)

A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma az idén október 27–28-án rendezi meg a Bernády Napokat. A kétnapos hagyományos rendezvényt a sokszínûség jellemzi.

Október 27-én, pénteken 17 órától a Kultúrpalota nagytermében Borbély László, a kuratórium elnöke átadja az évente kiosztásra kerülô Bernády-emlékplakettet egy jeles marosvásárhelyi személyiségnek. Utána a városunkban rendkívül népszerû Bogányi Gergely magyarországi zongoramûvész hangversenyére kerül sor. A koncertre a belépés díjtalan. 19 órától a Kultúrpalota tükörtermében kerül bemutatásra Marosi Barna Bernády György városa címû javított, bôvített kiadású könyve Sütô András elôszavával. A könyvet Ráday Mihály magyarországi mûvészettörténész ismerteti. Közremûködnek Fodor Piroska és Nagy István színmûvészek. Mivel a könyv korlátozott példányszámban jelenik meg, az érdeklôdôk elôjegyeztethetik magukat az alapítvány székhelyén (Horea utca 6. szám, telefon 266-855, 0365/805-869).

Október 28-án, szombaton 10 órakor a református temetôben Bernády György sírjának, valamint 10.30 órakor a Bernády téren a polgármester köztéri szobrának megkoszorúzására kerül sor.

11 órakor a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében a VIII-X. osztályos diákok csapatainak vetélkedôje zajlik Zenei élet Bernády korában címmel. Ezt követi a kisebb korosztálynak (V- VII. osztályosok) Idegenvezetô voltam Bernády városában címmel meghirdetett fogalmazásverseny díjazása. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Képzô- és iparmûvészeti alkotásokból, fotókból, plakátokból, emléktárgyakból és bélyeggrafikákból egyaránt rendeznek tárlatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a budapesti és vidéki kiállítóhelyeken.

A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium összegzése szerint a Mûcsarnokban október 12-tôl "Az út – 1956-2006" címmel képzô- és iparmûvészeti kiállítás rendeznek a Magyar Képzô- és Iparmûvészek Szövetségének pályázata alapján.

A Petôfi Irodalmi Múzeumban "Szabad nép 1945-1956- 1968 – Plakát, élet, mûvészet" címmel nyílik tárlat november 2-án. A Dorottya Galériában Pauer Gyula mûvei láthatók, a budapesti Lengyel Intézet plakátokból tár a látogatók elé válogatást, míg a Trafó Galériában "A forradalom nem kerti parti" címmel október 26-án nemzetközi kortárs mûvészeti bemutató nyílik.

A Kondor Béla Közösségi Házban 56 fénykép ,56-ról címmel Chochol Károly fotóit mutatják be. A Bélyegmúzeumban "Bélyeggrafika 1956" címmel látható tárlat, a Magyar Képzômûvészeti Egyetemen pedig Oszvald Tamás: Idôszakos emlékmû – ,56-os reagens címû köztéri akcióját és kiállítását rendezik meg. Az Erdély Mûvészetéért Alapítvány a Vármegye Galériában erdélyi mûvészek 1956-ról készült képzômûvészeti alkotásaiból nyújt válogatást.

A Szentendrei Képtár olyan mûvészek anyagát mutatja be, akik átélték 1956 eseményeit. Tiszaújvárosban, a Derkovits Gyula Mûvelôdési Központ és Városi Könyvtár épületében Csete Örs: Arcok és sorsok címû fotókiállítása várja a látogatókat. A pécsi Rácz Aladár Közösségi Házban Romák a forradalomban címmel rendeznek képzômûvészeti kiállítást, a miskolci Petró Házban 1956-os fényképeket mutatnak be, míg Zalaegerszegen, a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben Lugossy Mária szobrászmûvész mûveit tekinthetik meg a látogatók.

A nagy nemzetközi hitelminôsítôk közül utolsóként a Moody's Investors Service is a megszorításokkal már befektetôi ajánlásúnak tekintett "Baa" sávba emelte az eddigi spekulatív kategóriából a szuverén román adósosztályzatot, a közelgô EU- csatlakozás mellett Románia gazdasági intézményrendszerének fokozatos erôsödésére és a közadósság csökkenésére hivatkozva.

A Moody's pénteki londoni bejelentése szerint az ország hosszú és rövid lejáratú szuverén deviza- és beladósi, valamint devizabankbetéti osztályzatai "Baa3"-ra, illetve "Prime-3"-ra javulnak az eddigi "Ba1/Not Prime"-ról. A "Baa3" besorolás más hitelminôsítôk metodikájában "BBB mínusz"-nak felel meg.

A kereskedelmi adósságkibocsátókra külön megállapított hosszú futamú devizakötvény-adósi országplafon ezzel egy idôben egy fokozattal "A1"re, a rövid távú devizakötvény-adósi országplafon "P-1"-re emelkedik.

A nemzetközi hitelminôsítôi gyakorlatban az egyes országokban bejegyzett cégadósok adóskockázati besorolásának korábban hagyományosan az adott ország szuverén adósi osztályzata szabott határt.

A Moody's májusi londoni bejelentése szerint azonban az új országplafon-metodika tükrözi, hogy egy-egy szuverén devizakötvény-adósi nem fizetôvé válás esetén a cég már nem feltételezi automatikusan az érintett országban mûködô kereskedelmi adósságkibocsátók devizaadósság-törlesztési moratóriumát.

A román felminôsítéshez fûzött pénteki elemzésben a hitelminôsítô azt írta: a legtöbb fontos területen elért elôrelépés olyan szintre csökkentette az ország adóskockázatát, hogy az adósságot most már befektetésre ajánlottnak lehet tekinteni. A kormány adósságterhe jelentôsen mérséklôdött az elmúlt néhány évben, ahogy csökkentek a kamatok, és a költségvetési deficit is ellenôrzés alatt maradt.

A kormány gazdasági reformprogramja menetrend szerint halad, ahogy az számos állami nagyvállalat elmúlt évi privatizációjából is látszik.

Az inflációkövetésre átállított pénzügypolitika erôsítette a makrogazdasági stabilitást; az infláció az idén 6 százalékra csökkenhet az öt évvel ezelôtti, 40 százalékot meghaladó szintrôl, még az erôs gazdasági növekedés közepette is.

Erdély különbözô övezeteiben jellegzetes termesztôi kultúrák alakultak ki a Kis- Küküllô mentén a szôlô-, a Maros mentén a gabona-, a Mezôségen a dohány-, a Nyárádmentén a zöldségtermesztés. A múlt hét végi kiállítás jó alkalmat adott, hogy a termelôkkel elbeszélgessünk.

A mezôgazdasági termelés formája, rendszere, a terményszerkezet megválasztása a terület méretétôl, a család munkaerejétôl, szakmai színvonalától, a család gazdasági adottságaitól függ. A családi gazdaságokban jelentôséget kap a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertészeti ágazatok társítása. Ezek a szempontok érvényesültek a cserefalvi Bartha Jenô és Melinda esetében is. Jenô 37 éves állategészségügyi technikus. Összesen 12 (ebbôl 10 ha-t bérelnek) hektáros területet mûvelnek meg. Fólia alatt 10 ár termôföld van. Itt terem többek között a földieper, a paprika is. A palántát is saját maguk állítják elô. Az eper esetében a beruházás 1,5 RON négyzetméterenként. Ahhoz, hogy jövedelmezô legyen a epertermesztés, 1-1,5 kilogrammot kell begyûjteniük egy négyzetméterrôl. Eddig jövedelmezô volt a zöldség, az eper. A terményeket alkalmilag értékesítik a piacon, de néhány éve biztos felvásárló a székely-udvarhelyi savanyúságot elôállító Kodó vállalkozás. A Bartha család másik beruházása a 10 ár területen telepített málna és nemes szeder. A dugványokat Magyarországon vásárolták. Piaci felméréseik szerint a málna és a szeder keresett lesz a piacokon.

Lôrincfalván az Imreh Emese irányította vállalkozás 3 hektáron csak zöldséget termeszt. Az elmúlt években gyakorta volt gond az értékesítéssel. Ennek ellenére sikerült felfejleszteni a vállalkozást. A zöldséget csomagolták, tárolót építettek. A piacon nem árusítanak, szerzôdések alapján értékesítik a terményeket, étkezdék, éttermek vásárolják fel a zöldségek teljes skáláját. Idén a száraz, majd az esôs idôjárás okozott némi gondot. A családi vállalkozásban jelentôs szerepet vállalt a család 19 éves lánya, Tímea. Amellett, hogy besegít a termesztésbe, tanul, az elsô évet végzi a jogtudományok karán és a második évet a könyvelési szakon. Úgy tûnik, Tímea lesz a vállalkozás fôintézôje.

Nagy Zsigmond feleségével, Ágnessel cserefalvi gazdaságukban 10 ár területet fedett be fóliával, paprikát, paradicsomot, uborkát termesztenek. Nagy Zsigmond pékségben dolgozott, az alacsony fizetés miatt váltott szakmát. Mindketten kertészeti szakkönyveket, kiadványokat tanulmányoztak, felmérték lehetôségeiket és immár hatodik éve zöldségtermesztôk. Tanulták, de tapasztalták is, hogy a minôséget a mag biztosítja. Csak paprikából négy fajtát termesztenek és esküsznek rá, hogy sokkal jobb a minôségük, mint a külföldrôl hozott paprikáé. Munkájuk jövedelmezô, a magokat Magyarországon vásárolják egy holland cégtôl, a palántákat is maguk állítják elô. A Nagy család rendszeresen Marosvásárhely egyik piacán értékesíti az elôállított zöldséget. Az általuk végzett munka eredményes, jó megélhetést biztosít számukra.

Számos hasonló példával találkozhattunk a múlt vasárnap a dózsa-györgyi zöldségkiállításon. Megfogalmazódott a beszerzési-értékesítési szövetkezet megalakítása, hogy a terményeket a nagy üzletláncokban is értékesíthessék. Végezetül osztjuk Csomós Attila marosvásárhelyi EGE-elnök véleményét, miszerint a rendezvényre a nagy felvásárlókat is meg kellett volna hívni, vagy fóliasátor-gyártókat és - építôket. Érdekes szakelôadásokat tarthatott volna a Sapientia, a nyárádszeredai kihelyezett kertészeti kar egy-két tanára, gazdagodhatott volna a zöldségtermesztôk szakismerete.

Kilyén Attila

Végnapjait éli, legalábbis jelenleg ismert formájában a személyi igazolvánnyal igényelhetô fogyasztási hitel, mely az utóbbi években néhány, fôleg háztartási gépeket forgalmazó nagykereskedô révén hatalmas teret nyert a hitelpiacon. Október 22-tôl lép életbe a Román Nemzeti Bank 2005. évi 10-es számú szabályozása, mellyel a jegybank a magánszemélyeknek nyújtott hitelek megszerzési feltételeinek szigorítását célozza, a kidolgozó szerint a hitelek kockázatának csökkentését célozva.

A jegybank ezt a szabályozást a bankokon kívül valamennyi hitelintézményre, pénzügyi szolgáltatóra kiterjesztette, nem kis felháborodást keltve a hitelpiacon, amit az is jelez, hogy a szabályozást, miután már tavaly júliusra készen volt, hosszas vitafolyamat után végül idén szeptemberben fogadták el. A szabályozás eredetileg a bankokra lett volna érvényes, azonban a könnyen megszerezhetô fogyasztási hitelek – melyeknek a térnyerését így próbálják keretek közé szorítani – többségét az igénylôk nem közvetlenül a bankoktól, hanem az adott fogyasztási cikkeket forgalmazóktól kapták meg, az illetô cégek pénzügyi szolgáltatóként vettek részt ezekben a tranzakciókban. Így gyakorlatilag a személyire megszerezhetô fogyasztási hitelek felté- telei az eddig is megszokott bankhitelekéhez hasonló keretekbe szorulnak.

Konkrétan az változik, hogy ezentúl a hitelezônek az eddiginél szigorúbban kell átvilágítania a hitelt igénylô ügyfél anyagi helyzetét. Míg eddig a személyazonossági igazolvány, és egy kitöltött jövedelmi bizonylat elég volt egy fogyasztási hitel megszerzéséhez, mostantól az igénylônek több papírra lesz szüksége. A jövedelmét igazoló iratok mellett saját felelôsségre nyilatkozatot kell majd adnia arról, hogy a hitel igénylésekor ôt és családtagjait milyen fizetési kötelezettségek terhelik, illetve van-e más, hasonló szolgáltatóval peres viszonya az igénylônek. Az ügyfél anyagi helyzetének átvilágítása arra szolgál, hogy az illetô és családtagjai összes hitel, lízing vagy részletvásárlási szerzôdéseibôl eredô törlesztési kötelezettségek nem haladhatják meg az adott személy vagy család nettó jövedelmének 30 százalékát. Újdonság, hogy a hiteligénylônek kezességet vállaló családtag jövedelmét nem számítják majd bele ebbe a fizetési kimutatásba, tehát egy családtag kezeskedése nem jelent nagyobb fizetôképességet a hitel igénylésénél.

A fogyasztási hiteleknél az új jegybanki szabályozás szerint ezentúl garanciát is be kell mutatnia az igénylônek, illetve, ha javak vásárlására kérik a hitelt, akkor legalább 25%-os elôleget kell adniuk az adott javak értékébôl.

A jegybanki szabályozás szerint annak hatályba lépéséig a pénzügyi szolgáltatóknak belsô szabályozásokat kell kidolgozniuk a hitelezésre vonatkozóan, ez nem lehet kevésbé szigorú a jegybanki normáknál.

Benedek István

Az amerikai kormányzat energiaügyekben illetékes tájékoztatási hivatala, az EIA napi átlagban 87 millió hordós nyersolaj-világkeresletre számít most októberben az utolsó évnegyedre az ez idô szerint ténylegesen 85,5 millió hordós mennyiséggel ellentétben. Egy hónappal ezelôtt még 87,1 millió hordóra számított a negyedik negyedévre.

Az EIA szerint a jövô évi negyedik negyedévi kereslet természetesen nô az idei negyedik negyedévi keresletéhez képest, de valószínû, hogy annak növekedése sem lesz olyan erôs, mint eddig becsülték.

Piacszemle

Számítógép apunak, anyunak, külön- külön a gyerekeknek. Számítógép otthon, a munkahelyen, iskolában, és lassan már az üdülôházakban is. A billentyûzetet a fiatalabb generációk már könnyebben kezelik, mint a tollat. Levelezés, telefonálás, tanulás, vásárlás (ételtôl elkezdve repülôjegyig), számlafizetés a számítógépen. Társadalmunk számítógépfüggôvé vált, használata mindennapi szükséglet, akárcsak az evés.

Általános jelenség, hogy az idôsebb generáció gyakran ellenzi azt, hogy a gyereknek számítógépet vásároljanak. Ez természetes reakció, hiszen nem tudja kezelni, nem érzékeli a fontosságát, azt gondolja, hogy a gyerek játszani akar, vagy "semmiskedni" a gépen. Ennek ellenére egyre gyakrabban halljuk azt egyetemen, líceumban, sôt, már kisebb osztályokban is, hogy gyerekek, nézzetek utána az interneten. Igazságtalan az oktatók részérôl a számítógépet és az internethez való hozzáférést olyan szükséges taneszközzel egyenértékûvé tenni, mint egy tankönyv. A legolcsóbb számítógép a tartozékokkal ugyanis 6 millió lej körül van, ami nagy összeg egy közepes anyagi háttérrel rendelkezô családnak. Kétségtelen azonban, hogy az a diák, akinek nincs internethozzáférése, hátrányban van.

Van egy számítógépes hóbort is, amely nagyban befolyásolja a hardwarpiacot: a játékok. Egy standard gép árának a sokszorosát is ki lehet fizetni ahhoz, hogy bizonyos játékok a megfelelô minôségben mûködjenek. Ne említsem a méregdrága extrákat, mint a kormány, gázpedál, joystick, miegymás, amit a tegnap éjjel találtak fel és dobtak piacra.

Kisebb körutat tettübk Marosvásárhelyen. Szakembereket és felhasználókat kérdeztünk meg arról, hogyan és mire használják a számítógépet, mennyit fordítanak rá. Szaküzletekben arról érdeklôdtünk, ki és mit vásárol.

Réka, 13 éves: – Nekem ez a második számítógépem. Apu nem akarta, hogy vegyünk, de édesanyám belátta, hogy szükséges, és egyszer, amikor apu elutazott, akkor vettünk egyet, és mire hazajött már ott volt az asztalomon. Azt mondta, ha már megvan, nem dobja ki az ablakon, de azóta is érezteti velem, hogy nem tetszik neki. Az elsô elromlott, nem lehetett megjavítani. Ez most nem egy drága gép, átlagos. Régebb játszodtam rajta, de mióta van internet, azóta nem játszom. Nekem soha nem volt olyan, hogy több pénzt adjak ki a számítógépre azért, hogy játszani tudjak rajta, de sok fiú osztálytársam sokat áldoz erre.

István, 29 éves: – Ez a negyedik számítógépem. A játékok soha nem vonzottak, mert sportolok, dolgozom, nem is lenne idôm. Nem értek egyet ezzel a jelenséggel, hogy a játékok egyre jobban igénybe veszik a számítógépet. Sajnos, sok ismerôsöm van, aki napi több órát eltölt a gép elôtt és lövöldöz. Azaz most már nekik is van egyéb kötelességük.

Boti, 22 éves: – Közel ezer dollárt költöttem eddig a számítógépemre. Saját zseb, igaz, nem a szüleimé. Bevallom, szeretek játszani, ezért mindig megpróbáltam mindenbôl a legjobbat venni. Régebb játszodtunk hálózatban is, a társaimnak is mindig közel a legjobb, legutolsó kiadású gépeik voltak. Mostanra már kiöregedtünk ebbôl, de azért jó tudni, hogy az embernek jó gépe van, s nem nagyítóval keresi a monitort.

Attila, 17 éves: – Soha nem volt jó gépem. Annak ellenére, hogy az elsôt 7 évvel ezelôtt vettük, 15 millióért. Aztán leégett az alaplapja. De már azelôtt sem tudtuk volna eladni egymillió fölött. Nagyon esik az ára. Ennek ellenére ha lett volna honnan, én igenis költöttem volna rá, hogy minden játék menjen rajta. Aki nem játszott soha, az ítéli el a játékokat. Pont olyan, mint minden egyéb szenvedély.

Fôképpen a tizenéveseket veszélyezteti a játékszenvedély, de csak abban az esetben, ha megengedhetik maguknak. Itthon nem tartozik az alapfelszereléshez a padlófûtés, a festményvékony televízió, sem a legutolsó generációjú számítógép, minden extra tartozékkal. Külföldön, azaz nyugatabbra sokkal hangsúlyosabban érvényesül az, hogy kimondottan azért vásárolnak jó számítógépet, hogy játszani lehessen rajta. Itthon körülbelül 24 millió lejnyi különbség van az átlagos és a legdrágább között. Ezt pedig kevesek engedhetik meg maguknak.

Számítógépes szaküzletekben, kérdésünkre a következôket válaszolták: legtöbben átlagos számítógépet vásárolnak az emberek, a kérés az, hogy az internet mûködjön rajta. Gyerekeknél megtörténik, hogy fejleszthetô, de olcsó számítógépet kérnek, aztán valahonnan szereznek pénzt, és fokozatosan feljavítják. Különösebb megállapítás nincs a számítógép-használatra, de tény, hogy megnôtt a webkamerák keresete szerte a városban.

Enyedi Katalin

Országos premier

A dr. Benedek Imre professzor vezette Marosvásárhelyi Kardiológiai Klinika a CEEX európai uniós program keretében 47 milliárd lejes (1,5 millió euró) pályázatot nyert. Ez az összeg a legnagyobb, amelyet Romániában pályázaton nyertek. A részletekrôl az igazgatóval beszélgettünk.

– A tanügyi és kutatási minisztérium által meghirdetett pályázaton vettünk részt két szakorvos társammal. Januárban négy kutatási grantnak nevezett projektet készítettünk, mind a négy pályázatot megnyertük. Ez azt jelenti, hogy a klinika tevékenységét a kutatás irányába is kiszélesíthetjük. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem történetében elôször nyert ilyen pályázatot.

– Milyen pályázatokról van szó?

– Négy kardiológiai tematikájú pályázat: az infarktus kezelési módszereinek a kutatásáról, az ôssejt-beültetés a szív bal-kamrája funkciójának javítására, és a károsult szívizom feljavítási lehetôségek kutatása különbözô beültetési eszközökkel.

– Milyen lehetôségeket jelent ez önnek?

– Azt, hogy a klinika felszereltségét európai színvonalon tudjuk tartani, s lehetôvé válik a kutató és gyakorló fiatalok továbbképzése. A másfél millió eurós projekt elsôsorban azért fontos, mert ezáltal a klinika országos szinten élvonalbeli intézménnyé válhat. Természetesen, párhuzamosan folynak a nemzetközi kutatások, amerikai, csehországi, kanadai szakemberekkel közösen.

– Eddig volt-e hasonló pályázatuk?

– A kutatás területén még nem volt hasonló pályázatunk. Öröm volt számunkra hallani, hogy a Bécsi Egyetemi Klinika és az amerikai MAYO Clinic közös rendezésében szeptemberben tartott konferencián elhangzott, hogy érdemes odafigyelni az általam vezetett marosvásárhelyi klinikára, de az itt szervezett júniusi nemzetközi kardiológiai kongresszuson, az Európai Kardiológiai Társaság alelnöke is elismerôen nyilatkozott a klinikánkról.

– Konkrétan mire fordítják a kevésnek egyáltalán nem mondható összeget?

– Fejlesztésre, nagy teljesítményû számítógépeket, komputereket vásárolunk, a meglevô eszközöket feljavítjuk, illetve olyan orvosi mûszereket akarunk beszerezni,, amelyek megkönnyítik mind a kutatást, mind a betegek kezelését.

– Egyszer azt mondta, hogy a klinika a semmibôl alakult meg...

– Így van, az 1-es számú belgyógyászatból, ahol dolgoztam, ambícióból, egy terápiás részleget hoztunk létre, abból lett egy osztály (departament) majd 1999-ben átalakult klinikává. A kutatási pályázatok alapját többéves munka, tapasztalat képezi, amely mostanra ért be. Tehát bár nehéz volt a kezdet, mára, úgy érzem, a jövô is biztosítva van.

– Ez azt jelenti, hogy minden rózsaszínû, nincsenek problémák?

– Problémák fôleg adminisztrációs vonalon vannak. Nagyon elburjánzott a bürokrácia, nehéz az ügyintézés. Az elfásult adminisztráció akadályozza a munkát. Például az egyetemi klinikán két hónapja elromlott egy mûszer (angigraf), amit kórismézésre és kezelésre használtunk a súlyos kardiológiai problémák esetén, tehát amivel emberi életeket tudnánk megmenteni, és a Siemens cég nem javította még meg. Egy másik gond, hogy amikor fiatal munkatársaknak a törvény által elôírt javadalmazás-növelést javasoltam, a személyzeti osztályon azzal utasították el, hogy "pipitele matale".

– Ezt a sértést jeleztem a megye összes szenátorának és képviselôjének, a prefektusnak, de választ máig sem kaptam, sem az RMDSZ, sem a többi párt képviselôinek a részérôl. Értesítettem az egészségügyi minisztériumot is, hogy a munkatársaimat hogyan minôsítették. Választ a minisztertôl sem kaptam.

– Nem gondolja, professzor úr, hogy túl sok dologgal foglalkozik egyszerre: egyetemi katedravezetô, kutatással foglalkozik, szakemberként betegeket is kezel, ha jól tudom, vállalkozásai is vannak. Nem megy a minôség rovására?

– Aki olyan egészséges nevelést kapott, mint én, sportolt, az a megpróbáltatásokat is remekül bírja. A divízióban vízipólóztam, és gondolom, nagyban hozzájárult, hogy a "strapát" ebbe a korban is bírom.

"Itt egy érték jött létre és ezt az értéket ma átadjuk funkciójának" – hangzottak el Stark Ferenc, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnökének szavai szombaton, a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem bentlakásának hivatalos átadásán.

Az ünnepségen dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévôket és köszönetet mondott mindazoknak, az Apáczai Alapítványnak mint fô támogatónak, valamint az Ilyés és a Szülôföld alapítványoknak, akik segítségével végre létrehozhatták az egyetem saját bentlakását. Ezt követôen Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára vette át a szót "Egy ilyen kollégium a diákélet egyik fontos színterévé válhat, de talán a legfontosabb az összefogás, amely által létrejöhetett: van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. A Színmûvészeti Egyetem egy olyan intézmény, amely régóta meghatározója az erdélyi kulturális életnek és védelmezôje a mûvészet szabadságának, emiatt fontos mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak" – fejtette ki az államtitkár. Stark Ferenc szerint a latin kollégium szó a diákok közösségét jelenti és egyben közremûködést is feltételez, ez az a közösség, amely az anyanyelvi kultúra megôrzését biztosítja. A kuratóriumi elnök elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. "A magyar-magyar támogatás jegyében jutott ide támogatásunk, mivel ezen intézmény fontos az erdélyi magyarság számára" – tájékoztatott az elnök. Kovács Levente, a Prospero Alapítvány elnöke hasonlattal kezdte beszédét: "Prospero Shakespeare egyik mûvének fôhôse, aki semmibôl teremtett új világot. Mi is így indultunk nyolc-kilenc évvel ezelôtt, amikor dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt" – fejtette ki Kovács Levente, aki azt is elmondta, számít arra, hogy a bentlakó hallgatók megôrzik és megbecsülik azt, amit számukra létrehoztak. Az elnöktôl tudtuk meg, hogy a bentlakás létrehozásához szükséges pénzalapok hatvan-hetven százaléka támogatásokból érkezett, a többi pedig itthoni pénz. A diákok részérôl 47 kérés érkezett, azonban a bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. További 10 diákot sikerült a Petru Maior egyetem bentlakásában elszállásolni. Az új épület színvonalas lakhatási körülményeket biztosít, új a bútorzat, külön íróasztal áll a diákok rendelkezésére és minden szobához fürdôszoba tartozik. Az épületben négy- és háromágyas szobák vannak. Dr. Béres Andrástól megtudtuk, hogy a továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet- hozzáférhetôséggel is ellátnak, valamint a konyhában is megfelelô felszerelés várja majd a bentlakókat. Mindezért a diákoknak havi 80 új lejt kell fizetniük.

Hétfôtôl számítógép- kezelési és internethasználati kurzuson vehetnek részt az idôs személyek a marosvásárhelyi Oázis Humán Ökölógiai alapítvány szervezésében.

Lázár-Erdélyi Orsolya projektmenedzser szerint a különféle programjaikon nagyon sok olyan idôs személy vesz részt, akiknek közeli hozzátartozóik külföldön vannak, és akik a leggyorsabban és legolcsóbban az interneten keresztül tudnák felvenni velük a kapcsolatot. Igény volt rá, ezért arra gondoltak, lehetôséget nyújtanak nekik megbarátkozni a technikával, megismerkedni a számítógéppel, elsajátítani az alapokat, megtanulni levelezni.

A terv szerint minden héten kétszer, hétfôn és szerdán fél három és fél öt között zajlik majd az oktatás az alapítvány székhelyén, ahol hat számítógép, két webkamera és Belza Ottó informatika-oktató várja az érdeklôdôket. A szervezô szerint eddig tízen jelezték részvételi szándékukat, amennyiben nagyobb igény lesz a kurzusra, két csoportot is indíthatnak. Lehetôség lesz egyéni foglalkozásra, eszerint mindenki a saját ritmusában haladhat a tanulásban.

Csütörtökön délután órától a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal tanácstermében szervezendô rendkívüli tanácsülés egyik napirendi pontja az abafáji romanegyedben létesítendô állandó rendôrôrs lesz. Mint ismeretes, a rendôrség és a roma közösség összetûzése miatt került a figyelem központjába a városnak ez a telepe. A prefektus utasítására, a megyei rendôr- felügyelôség közremûködésével, a közrendbontás elkerüléséért hozzák létre az állandó rendôri szolgálatot.

Vlatko Markovic, a Horvát Labdarúgó Szövetség elnöke a kormány segítségét kérte, mert szerinte a huligánok szabotálni akarják a 2012-es Európa-bajnokság megrendezésére magyarokkal közösen benyújtott pályázatot.

A sportvezetô személy szerint Ivica Kirin belügyminiszterhez fordult, mert az utóbbi idôben a drukkerek a horvát csapatok nemzetközi mérkôzésein rendre botrányt okoztak.

"A megbeszélés során mindketten kitartottunk amellett, hogy el kell fogni és be kell börtönözni ezen cselekmények elkövetôit,különös tekintettel a szervezôkre" – mondta Markovic, aki ezúttal azért kezdeményezte a tárgyalást, mert a válogatott szombati Andorra ellen 7-0-ra megnyert Eb-selejtezôjén a szurkolók görögtüzeket hajigáltak a Maksimir