Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nem túlzás, sok ember szemében örömkönnyek csillogtak szombaton este a sportcsarnokban. Pedig csak egy egyszerû bajnoki kosárlabda- mérkôzést láthattak, amilyenbôl tucatnyi van egy évben. Az eset rendkívüliségét azonban az adta, hogy hosszú évek óta elôször van Marosvásárhelynek igazán ütôképes csapata valamilyen sportjátékban, s a sikerélményre kiéhezett szurkolók szemében az utóbbi idôszak minden keserûségétôl való felszabadulás élménye is visszatükrözôdött.

A majdnem teljesen megtelt csarnokból távozó közönség boldogságtól sugárzó arcát talán azoknak kellett volna elsôsorban látniuk, akik a marosvásárhelyi sport szinte teljes összeomlásáért felelôsek, s nem titok, hogy itt elsôsorban azokra a helyhatóságokban tevékenykedô tényezôkre gondolok, akik évekig azzal utasították vissza a sport támogatását, hogy nincs rá pénz. Ugyanaz a – helyi szinten visszatükrözôdô – mentalitás ez, amirôl Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szólta el magát egy adott pillanatban, s amely szerint Románia számára a sport nincs az elsô tíz prioritás között. (Meg is látszik ez a román sport nemzetközi eredményességének drasztikus csökkenésében, maradjunk azonban most csupán helyi szinten.)

Márpedig a szombati kosárlabda-mérkôzés – ha még valakinek szükség volt a megerôsítésre – igazolta, hogy nem csak kenyérrel vagy aszfaltozott utcákkal él az ember. Kétségtelen, hogy az infrastruktúra korszerûsítése, a mindennapi élethez szükséges normális feltételek megteremtése igen fontos feladat, az erre költött összegeknek azonban sokszor a töredékével is megelégedik a sport, amely olyan sikerélményt nyújthat a város lakóinak ezrei, sôt tízezrei számára (hisz nem csak a csarnokba látogatókból áll a szurkolók sokasága), amilyenre roppant nagy szükség van a közhangulat javítása érdekében. Márpedig ki tagadhatja le, hogy az azonos adagban felszolgált mindennapi kenyér is jobban esik, ha valamilyen okból vidámabb az ember?

Tudom, vannak embertársaink, akik számára közömbös a sport, nem olvassák az újság sportrovatát, nem járnak sporteseményekre, legyintenek, ha társaságban valaki sportra tereli a szót, s mindegy nekik, hogy van-e a városukban eredményes sportélet, avagy nincs. Számukra sem lehet azonban közömbös, hogy milyen a sportkedvelô családtagjuk, kollégájuk, ismerôsük hangulata.

És még egy rövid megjegyzés: ismerek olyan személyt, aki a közelmúltig még azt sem tudta, hol a sportcsarnok, mígnem hosszas rábeszélésre szombaton elment a kosárlabdameccsre. A találkozó után pedig – értékelés helyett – csupán ennyit kérdezett: "Mikor lesz a következô mérkôzés?"

A romániai holokauszt áldozataira október 9-én emlékeznek meg, 1941-ben ezen a napon kezdôdött meg a transznisztriai zsidók deportálása. A emlékünnepségre tegnap a marosvásárhelyi zsinagógában és a Holokauszt emlékmûnél került sor, ahol a zsidó hitközség vezetôi valamint a megye és a város elöljárói elhelyezték a kegyelet koszorúit.

"Kötelességünk emlékezni a múltra, újraértékelni a múltat, nem elég csak a jelenre gondolni és a jövôt tervezni" – mondta tegnap délben a zsinagógában Vasile Sandor történelem szakos tanár. Röviden megemlékezett az 1941. október 9-i deportálások megkezdését követô tragikus eseményekrôl, az antiszemita megnyilvánulásokról, a legionárius diktatúra idejében elkövetett atrocitásokról, a iasi-i deportálásokról. Beszélt a halálvonatokról, a gettókról, koncentrációs lágerekrôl, arról hogy bár a holokauszt, nem érte el a célját, az európai zsidóság jelentôsen megfogyatkozott (Lengyelországban valamikor 3 millió, jelenleg mintegy 5.000 zsidó, Romániában egykor 800.000, jelenleg mintegy 9.000 zsidó él), és súlyos erkölcsi válságot okozott.

Ausch Sándor, a marosvásárhelyi zsidó hitközség vezetôje hat túlélôt kért fel arra, hogy hat gyertyát meggyújtsanak, így emlékezve meg szimbolikusan a holokauszt hatmillió zsidó áldozatáról. A zsinagógai megemlékezést a Holokauszt emlékmûnél koszorúzás követte. Ciprian Dobre prefektus hangsúlyozta, hogy a hibákat, tévedéseket el kell ismerni, és azáltal, hogy Románia ezt a napot a holokauszt- napnak nyilvánította, elismerte, hogy hibázott, és vétkei miatt félig megbocsátást nyert. Groza Emil, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a holokauszt történelmi hiba, az emberiség tragédiáinak egyike, amelyben a zsidó nép egyharmada a XX. században elveszett, de a múltra emlékezni kell, mert enélkül nem lehet jövôje egy népnek. Dorin Florea polgármester kifejtette: egyrészt természetesnek tartja az emlékezést, hogy vállalni kell a felelôsséget mások tetteiért és azt, hogy Marosvásárhelyen holokauszt-emlékmûvet állítottak, másrészt "frusztráltnak" érzi magát, mivel a vétkesek a mai napig sem ismerték el tetteiket. Szerinte elítélendô, hogy Európában helyenként ma is bátorítják a terrorista cselekményeket és Marosvásárhelyen tapasztalható, hogy bizonyos intézmények ma is mepróbálják megfosztani a zsidókat attól, ami vagyonukból még megmaradt. Az emlékmûhöz gyûltek körében (a Papiu Ilarian és az Unirea kollégiumok diákjai is jelen voltak) Ausch Sándor szintén megemlékezett a romániai zsidóságot ért tragédiáról, a marosvásárhelyi téglagyári gettóról, az ide erôszakkal bezárt 7500, a megyeszékhelyrôl és a környezô falvakból összegyûjtött és bezárt zsidóról, akiket az auschwitzi lágerbe szállítottak és akik közül 5493-an vesztették életüket.

A Feddhetetlenségi Ügynökségrôl szóló törvénytervezet, abban a formában, ahogy a törvényhozásba került, több ponton sérti az alkotmányt, nincs összhangban az európai uniós normákkal és a létezô törvényekkel sem, jelentette ki Varga Attila képviselô a Szövetségi Képviselôk Tanácsa szombati ülésén. Ugyanakkor annak a félelmének adott hangot, hogy, mivel politikai alapon nevezik ki az alkalmazottait, súlyos visszaélésekre kerülhet sor. Véleménye szerint a jelenlegi formájában sokkal inkább rendôrállami eszköz, mint a demokratikus jogrend eszköze, ezért az RMDSZ ilyen formában nem fogadja el.

A képviselôvel a tanácskozás szünetében beszélgettünk.

– Az RMDSZ nem fogadja el a jelenlegi formájában a Feddhetetlenségi Ügynökségrôl szóló törvényt. Ezért önöket az a vád éri nap mint nap, hogy akadályozzák a korrupció elleni harcot. Ilyen értelemben még két EU-biztos is beleszólt az ügybe, amikor Markó Bélát levélben kérték fel a törvény támogatására.

– Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy az RMDSZ messzemenôen támogatja a korrupció elleni harcot, alapvetô érdeke, hogy Romániában minél inkább visszaszorítsák a korrupciót, de ennek a harcnak az ürügye alatt nem lehet feláldozni sem az alapvetô emberi jogokat, sem a jogállamiságot.

– Hol sérti a törvény például az európai uniós normákat?

– Az Európai Unió alapnormái, amit visszaigazolt az Európai Emberjogi Bíróság, megköveteli, hogy a törvények világosak és elôreláthatóak legyenek. Lehessen már a megalkotásnál látni, hogy az alkalmazás során milyen következményekkel járhat. Ez a törvény akkor, mikor vagyonellenôrzést végez, harminchárom köztisztségviselôi kategóriát sorol fel – az államfôtôl a parlamenti képviselôkig, kormánytagoktól a helyi önkormányzatok választott tisztségviselôiig, de beletartoznak a tanárok, orvosok és mások –, akiknek a különbözô fokú rokonaira is kiterjed a vagyonellenôrzés. El lehet képzelni, hogy egy ilyen esetben, például egy kórházigazgató, aki orvos, és annak a gyereke, akinek önálló családja van, annak a vagyonellenôrzése miért szükséges? Miért szabad ilyesmit csinálni? Eleve azt feltételezzük, hogy az az orvos korrupt, s a szüleit, testvéreit, gyermekeit ellenôrizni kell, akik nem közszereplôk, nem vezetô beosztású tisztségviselôk, az az egyedüli "bûnük", hogy rokonai annak a személynek, aki a tisztséget ellátja. Emiatt sérti az EU-normákat és az Európai Emberjogi Bíróságnak a követelményét, hiszen a törvény nagyfokú bizonytalanságot szül.

– Megsérti az ártatlanság vélelmének elvét is, hiszen mindenkit eleve gyanúsnak tekint.

– Ez a másik dolog. Gyakorlatilag, ha valaki abba a szerencsétlen helyzetbe kerül, hogy testvére, apja, gyereke egy közszereplônek, akkor nem abból indulunk ki, hogy a közszereplô is ártatlan, amíg az ellenkezôje be nem bizonyosodik. Hanem abból, hogy valószínûleg korrupt, mert a rendszer korrupt, ami igaz is, és akkor mindenkit vizsgálni kell, és elôbb-utóbb, aki keres, talál alapon majd vagy kiderül, hogy nem korrupt, vagy hogy korrupt. Nagyon súlyos visszaélésekre adhat alkalmat az ilyenfajta törvényes elôírás. Mert az a 20 vagy huszonegynéhány személy, akik ezt az ügynökséget alkotják, azok nem a Holdról jönnek, azok Romániában élô emberek, a romániai valóságban élô emberek, és ne mondja azt senki, hogy ez az intézmény maga feddhetetlen lesz.

– Ki fogja megállapítani a Feddhetetlenségi Ügynökség huszonvalahány alkalmazottjáról, hogy ôk maguk feddhetetlenek, és minden erkölcsi meg jogi alapjuk megvan arra, hogy bárkit korruptnak nevezzenek?

– Ez a kinevezés is politikai alapon történik, s igazából nincs semmiféle garancia arra, hogy ezek feddhetetlenek, a jelenlegi hazai viszonyokat ismerve, éppen amiatt, mert ilyen széles körben folytatnak vizsgálatokat, az a félelmem, hogy gyakorlatilag éppenséggel a korrupció melegágya lehet ez az ügynökség.

De visszatérve, még mi az, ami súlyosan alkotmánysértô. Alkotmánysértô azért, mert sérti a hatalommegosztás elvét.

– Mi jelent ez? Tulajdonképpen melyik hatalmi ágba sorolható be az ügynökség?

– A probléma éppen az, hogy létrejön egy olyan intézmény, amely nem sorolható be egyik hatalmi ágba sem.

– Ez nem lehet probléma, mert ilyen például az Alkotmánybíróság is...

– Így van, csakhogy az Alkotmánybíróság nem vagyonokat ellenôriz, hanem összehasonlít két szöveget: egy törvény szövegét és az alkotmány szövegét, s megállapítja, hogy a kettô megfelel avagy nem felel meg egymásnak. Tehát ez egy egész más dolog, sôt, ilyenformán ellenôrzi a parlamentet is. De emberek vagyonát vizsgálni egy olyan intézménynek, amely nem tartozik sem a végrehajtó hatalomba, sem az igazságszolgáltatásba, és nincsen ellenôrzése alatt sem, az szerintem súlyos hiba, és újra mondom, nagy visszaélésekre adhat okot. És igenis, a rendôrállamnak az eszköze és nem egy jogállami eszköz. Az ártatlanság vélelmét említettem. Az, hogy a törvény tételesen ilyen képtelenséget fogalmaz meg, hogy az, akit vizsgálnak, a vizsgálat érdekében a vizsgálatot végezô ügynök rendelkezésére kell bocsásson bármilyen levelezést, dokumentumot, és így írja szó szerint, függetlenül annak jogi természetétôl. Ami maga után vonja, hogy az illetô telefonja is lehallgatható, megnézhetik az e-mailjeit stb. Ezek nagyon súlyos és meggondolkoztató dolgok.

– Monica Macovei, miközben – itthon és Európában – azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy akadályozza a korrupció elleni harcot, arra hivatkozik, hogy az Európai Unió kéri ennek az ügynökségnek a létrehozását.

– Az Európai Unió nem kéri ezt Romániától. Nem kérte sem a Feddhetetlenségi Ügynökséget, sem a törvényt. Amit kért, az a korrupció elleni hatékony harc. De Romániában van rendôrség, van ügyészség,van bíróság. Ki gondolta volna ezelôtt három évvel, hogy egy Adrian Nastase kaliberû politikust, aki az ország miniszterelnöke, a képviselôház elnöke volt, ennyire az igazságszolgáltatás elé lehet állítani. Pedig nincs Feddhetetlenségi Ügynökség, ezt a rendes, létezô hatóságok teszik. Tehát azoknak a munkáját, a létezô bûnüldözô szerveknek a munkáját kell hatékonnyá tenni, amelyik része bármelyik jogállamnak: az igazságszolgáltatást például. S meg kell szabadulni azoktól a bíróktól, akikben a régi mentalitás mûködik, s politikai rendelésre hozzák az ítéleteket, és tényleg jól megfizetett – mert ez a függetlenség egyik ára – és politikailag el nem kötelezett, valóban független bírók, ügyészi és bírói testület jöjjön létre. Nyilvánvalóan az a vita is értelmetlen, mert mindenütt Európában az ország fôügyé-szét vagy helyetteseit az államelnök nevezi ki. Nem egy politikus, a kormány egy tagjának a javaslatára, mert hiszen az államelnök nem mérlegel, nem nézi meg, hogy az illetô alkalmas-e szakmailag, hanem egy másik hatalmi ág kell, amely egy kicsit fölötte áll mindennek. Mindenütt a világon a Legfelsôbb Bírói Testület dönti el a jelölt szakmai alkalmasságát. Ennek a testületnek csak két feladata van. Az egyik, hogy bírák, ügyészek fegyelmi ügyeiben eljárjon, a másik, hogy ajánlásokat tegyen az államelnöknek a bírák, ügyészek kinevezésére. Nos, akkor hogy lehet, hogy a legfôbb ügyészt vagy a Korrupcióellenes Igazgatóság fôügyészét egy miniszter ajánlására nevezze ki az államfô? Az a fôügyész innen kezdve politikailag elkötelezett és mi is élhetünk a gyanúperrel, hogy politikai megrendelésre fogja szállítani a bûnvádi dossziékat. Tehát nagyon jól el kell választani a hatalmi ágakat, egyensúlyban kell tartani és nem lehet összemosni ôket. Nagyon súlyos az, ha hatásköri átfedések vannak különbözô intézmények között. Tegyük fel, hogy vizsgálatot folytat a rendôrség, mert valami gyanú merült fel. Arról nem beszélek, hogy morálisan mit jelent, hogy feljelentésre. Termeljük a mai korszerû besúgói hálózatot, hiszen bárkinek vannak "jószándékú" szomszédai, irigyei, és ez mûködhet. Tehát felszínre hozza a társadalom legalantasabb ösztöneit. Ilyenfajta alapon egy rendôrség nyomoz, elkezd vizsgálódni az ügynökség, hoz egy döntést, vagyis teljesen ellentmond a jogállamiság elveinek.

– Jogállami alapelv az is, hogy ugyanabban az ügyben nem végezhetnek két irányból vizsgálatot, döntést pedig kizárólag az igazságszolgáltatás, a bíróság hozhat.

– Így van, és nem lehet az, hogy egy ilyen Feddhetetlenségi Ügynökség egy idôben legyen nyomozati szerv, vagyis közigazgatási, adminisztratív jellegû hatáskörökkel rendelkezzen, de ô legyen a bíró is, mert döntést hoz utána, ami után bíróság elé kerül. Egybemosódnak közigazgatási és bírósági hatáskörök egy kis létszámú, senki által nem ellenôrzött, semmilyen hatalmi ágba nem tartozó intézményben. Ilyen szempontból veszélyesnek tartom. Ami szerintem elfogadható, ha van egy ilyen ügynökség, akkor az a szûkebb értelemben vett közméltóságok, államfô, kormányfô, kormánytagok, parlamenti képviselôk, polgármesterek, önkormányzati választott személyek, és esetleg magas rangú köztisztviselôk esetében, de kifejezetten rájuk vonatkozóan. Amire ki lehet terjeszteni, az a házastárs, mert a tulajdonjogot valóban át lehet játszani a házastársnak. De a gyereket hagyjuk meg a maga külön életével, ne bántsuk csak azért, mert közeli rokona annak, akire a vizsgálatnak irányulni kellene.

Tehát ezért mondom, mi nagyon is támogatjuk a korrupció elleni harcot, de ennek nem lehet az az ára, hogy zárójelbe tesszük vagy felszámoljuk az alapvetô emberi jogokat, és figyelmen kívül hagyjuk a jogállam alapelveit. Annyira gyenge még ez az ország az emberi jogok és a jogállamiság terén, hogy azt a kis létezô csírát nem szabad most egy ügyészi szemléletnek alávetve semmibe venni. Elhiszem, hogy Nyugat- Európa még azt is elnézné, mert ebben egy nagy adag cinizmus is van, hogy ám legyen, szemet hunyunk, hogy nálatok nem veszik figyelembe az alapvetô emberi jogokat, hogy a jogállamiság sem úgy mûködik, mint nálunk, de csináljatok rendet, és akkor majd meglátjuk. Ez nem így mûködik, és ott is kellene tudják. Nem lehet az, hogy szemet hunynak egy kvázi puha diktatúra fölött, mert mi a garancia arra, hogy aki ezt csinálja, morálisan magasan mindenki fölött áll? Ezt nem szabad, ha hosszú és kínkeserves is ez a munka, egy pillanatig sem hagyni. Alig indult el az ország a jogállamiság útján, mai napig sok jogsértés történik Romániában, és a törvény nem intézményesítheti az emberi jogsértést, és nem institucio-nalizálhatja a jogállamiság elveinek semmibe vételét.

– Mi a teendô, pontosabban, mit tesz az RMDSZ, ha mégis ebben a formában fogadják el a törvényt?

– Egyelôre a bizottságban van. Mi támogatjuk a törvényt, néhány cikkely kivételével. Vannak módosító javaslataink. A korrupció elleni harcot támogatjuk, de az nem lehet ürügy és alkalom arra, hogy megsértsük az emberi jogokat. Még a bûnösnek is kell emberi joga legyen, itt meg arról van szó, hogy egy rokoni kapcsolat miatt valaki ellen vizsgálatot indítanak el. Tehát az elképzelést, a kormányülésen elfogadott alapelveket támogatjuk, de a tervezetbe olyan cikkek is bekerültek, amelyek veszélyesek a jogállamiságra nézve, ezeket módosítani szeretnénk. Ha ezek módosulnak, akkor elfogadjuk a törvényt, ha nem, akkor nem. Bármennyire is támadjon bennünket a román sajtó és a román politika, ebbôl az elvbôl nem engedhetünk. Mert nem a mi bôrünkre megy a játék, nem a saját bôrünket féltjük, én mondom elsônek, az én vagyonomat vizsgálják, a kollégáim, a miniszterek, polgármesterek vagyonát vizsgálhatják, de a rokonaimét nem. Ameddig velük szemben nem merül fel a gyanú. Illetve, ne lehessen visszamenô hatállyal alkalmazni.

– S ha mégis a jelenlegi formában kerül elfogadásra ?

– Akkor kénytelenek leszünk az Alkotmánybíróság elé vinni az általunk kifogásolt cikkelyeket. Döntsön az Alkotmánybíróság. A korrupció ellen nem lehet hatékonyan bûnüldözési módszerekkel és ügyészi mentalitással hatékonyan harcolni. És nem lehet kampányjelleggel. Ezt szisztematikusan, a létezô intézményekkel lehet. Például az adóhatóságnak, a pénzügyminisztériumnak sokkal nagyobb szerepe lehet a korrupció elleni harcban, mint az igazságügynek. Mert nem szabad a korrupciót csak és kizárólag bûncselekménynek kezelni. A legtöbb Btk.-ban a korrupció mint szó nem jelenik meg. Társadalmi jelenség, nagyon veszélyes, de mondom, az adófegyelem biztosítása sokkal hatékonyabb lehet. Errôl viszont senki nem beszél. Ezért félek, hogy egy ilyen típusú intézmény, ilyen hatáskörökkel a korrupció melegágyává válik.

Olyanok dolgoznak és fogadnak el közigazgatásra vonatkozó törvényeket és kormányrendeleteket, akik korábban nem voltak polgármesterek, közük se volt a helyi közigazgatáshoz – mondta Dorin Florea polgármester tegnap sajtótájékoztatón, majd három olyan konkrét esetet említett, ami szerinte bizonyítja a fentieket.

A Romániai Municípiumok Egyesülete alelnökének nevében átirattal fordult a miniszterelnöki és az államelnöki hivatalhoz, amiben jelezte, hogy az intézmények decentralizációja címen olykor elhamarkodott törvényeket hoznak, amelyekkel tulajdonképpen a különbözô minisztériumok hatáskörébôl vonnak el feladatokat, a helyi közigazgatási egységekre ruházva azokat, úgy, hogy ezeknek nem jelölik meg a pénzügyi forrásait. Erre példa az, ahogyan október 4-én módosították a 4/1995-ös, véradásra vonatkozó törvény végrehajtását szabályozó 2004-beli 1352-es számú kormányrendeletet. Az új szabály szerint a véradóknak járó értékjegyeket a helyi költségvetésbôl kell fedezni. 2005-ben a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 7 milliárd régi lejt fizetett ki a véradóknak, a jövô évi költségvetésben már kb. 8–10 milliárd lejt kell elôirányozni e célra. Dorin Florea szerint más megoldást kellett volna találni az önkéntes véradók támogatására, amelyet az egészségbiztosító pénztárakon keresztül törlesztenének. Forrást erre a "szenvedélyadóból" kellene elôteremteni.

Módosítani kellene még a kisajátításokra vonatkozó törvényt! – hangsúlyozta Florea, majd több olyan konkrét helyet is említett, ahol az utcát tovább kellene építeni, de nem lehet, mivel magántulajdonban levô épületekbe botlanak. Az egyik ilyen hely a Maros-híd után következô Burebista utca, amelyet négysávosra egyenesítenének ki, de már évek óta perben vannak annak a két háznak a tulajdonosaival, akiknek ingatlanjait le kellene bontani. Hasonló esettel találkoztak a Tudor Vladimirescu utcában, ahol a volt Furnica üzletház utáni szakaszt nem lehet folytatni, mert a kertek a Poklos-patakig nyúlnak. Hasonlóképpen nem lehet lebontani a Borsos Tamás utca sarkát (a Teleki Tékával átellenben), illetve leállt a Ballada utca kiszélesítési tervének a kivitelezése. Florea szerint sokkal egyszerûbb megoldást kellene találni, amellyel indokolt városfejlesztési tervek megvalósítása esetén a piaci értéknek megfelelô kártérítéssel, kötelezôen kisajátítandóak lehetnének a szóban forgó ingatlanok.

Nem vicceltem, amikor felajánlottam, hogy három napig tanácsadója leszek Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, hanem ilyen konkrét esetekre ajánlottam volna ésszerû megoldást – mondta végül a polgármester, aki azt is elárulta, a Romániai Municípiumok Egyesületének találkozóján végül sikerült a miniszterelnöknek kézbesítenie a városfejlesztési terveket tartalmazzó mappát, azonban a helyi közigazgatás gondjait ezúttal nem ô, hanem az elnök, Adrian Videanu, Bukarest fôpolgármestere vázolta fel a miniszterelnöknek.

(MTI) – Egyetlen magas rangú meghívott, állam- vagy kormányfô, külügyminiszter sem mondta le részvételét az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából sorra kerülô budapesti ünnepségeken. Ezt Polgár Viktor külügyi szóvivô mondta hétfôn az MTI érdeklôdésére.

Az MTI információi szerint 34 állam-, illetve kormányfô vesz részt azokon a rendezvényeken, amelyek október 22-én és 23-án lesznek a fôvárosban. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság portugál elnöke szombaton jelezte: elfogadta a miniszterelnök meghívását.

Polgár Viktor elmondta: a részt vevô külföldi politikusok között lesz Jaap de Hoop Scheffer, a NATO fôtitkára, Angelo Sodano bíboros, volt vatikáni államtitkár, I. János Károly spanyol uralkodó, V. Harald norvég király, Henrik luxemburgi nagyherceg, Viktor Juscsenko ukrán elnök, Traian Basescu román elnök, Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök, Moritz Leuenberger svájci elnök, Horst Köhler német szövetségi államfô, Heinz Fischer osztrák elnök, Wolfgang Schüssel leköszönô osztrák kancellár, George Pataki, New York állam kormányzója, Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, Václav Klaus cseh elnök, Toomas Hendrik Ilves észt államfô, Terry Davis, az Európa Tanács fôtitkára, Tarja Halonen finn elnök, Dominique de Villepin francia kormányfô, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök.

Országos szinten tiltakoznak az Ügyvédi Kamara tagjai az általuk csak "párhuzamosnak" nevezett másik kamara mûködése ellen. A sztrájk tegnap kezdôdött és 15-éig tart, mialatt a régi kamarához tartozó ügyvédek nem szolgálnak ki ügyfeleket, nem vesznek részt a bírósági tárgyalásokon, megbénítva gyakorlatilag az igazságszolgáltatási folyamatot. Az új kamara elnöke "terrorista" cselekedetnek minôsítette a sztrájkot.

Maros megyében mintegy 220 ügyvéd sztrájkol, ennyien tartoznak a régi ügyvédi kamarához. Sem az ügyfeleket nem fogadják, sem a tárgyalóteremben nem vesznek részt a perekben, a legtöbb esetben a tárgyalás elhalasztását kérték,vagy ha indokolt volt, fellebbezést nyújtottak be. Ioan Aflat, a kamara elnöke a lapunknak elmondta, hogy azokat, akik mégis részt vesznek a tárgyalásokon, fegyelmi bizottság elé idézik, amely megrovásban részesíti ôket, sôt, akár az ügyvédi hivatás gyakorlásának felfüggesztését is elrendelheti.

Ioan Aflat szerint a súlyosabb peres ügyek (emberölés, rablások stb.) esetében várhatóan kivételes megoldás születik. A tiltakozók azt remélik, hogy sikerül visszaállítani a törvényességet, ugyanis a párhuzamos kamara tagjai, a Ioan Aflat szerint "csalókként" emlegetett ügyvédek már 3 és fél éve törvénytelenül gyakorolják az ügyvédi hivatást. Arról viszont nincs tudomása, hogy utóbbiak részt vettek volna a tárgyalásokon. "Nem tartom valószínûnek, hogy a párhuzamos kamarához tartozó ügyvédek ezt megtették, hiszen a bírák nem engedélyezik a tárgyaláson való részvételüket. Maros megyében nem is engedélyezték eddig sem, éppen emiatt kissé kínosan érint, hogy mi is tiltakozunk, de az Országos Kamara kongresszusán ez a döntés született és tiszteletben tartjuk" – jelentette ki, hozzátéve, a törvényesség visszaállításán gyakorlatilag azt érti, hogy a szakmájukat törvénytelenül gyakorló ügyvédek ellen bûnügyi eljárás induljon. Kérdésünkre, hogy mi az oka annak, hogy bár az elmúlt évek során számos panaszt nyújtottak be az illetékes szervekhez, ez ügyben nem lépett sem a Legfelsôbb Bírói Tanács, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium, Ioan Aflat elmondta, hogy csakis hanyagságnak tartja a hatóságok részérôl azt, hogy nem próbálták meggátolni a párhuzamos kamarához tartozó ügyvédek tevékenységét.

Az ügyvédi sztrájkkal kapcsolatosan Pompiliu Bota, a Romániai Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének elnöke a lapunknak kijelentette, "terrorista cselekedetnek, zsarolásnak és a bírák sarokba szorításának" minôsíti a tiltakozó akciót, amely nem egyéb, mint az "ügyvédbárók" kétségbeesett gesztusa, mivel attól tartanak, hogy elveszítik a csúszópénzeket, privilégiumaikat. "Meg akarnák szüntetni a mi kamaránkat, de szerencsére már nem párttitkári stílusban hoznak döntéseket. Nekik nincsenek irataik, azért mûködhetnek, mert sokan vannak. Sztrájkolhatnak, mi pedig megpróbáljuk helyettesíteni ôket" – mondta.

Valahol szörnyû vihar lehetett, s a viharban egy nemzet elveszett – ezekkel a szavakkal emlékeztek a Frontharcosok és azok Özvegyeinek Egyesülete, valamint a Volt Hadifoglyok Szövetsége szervezésében vasárnap délelôtt a marosvásárhelyi református temetôben a két világháborúban elesett hôsök emléktáblája elôtt az egykori sorstársak és a veteránok hozzátartozói.

A rendezvényen elhangzott, 1997-ben emelték az emlékmûvet, azt megelôzôen egyházakkal leveleztek, pénzt gyûjtöttek, hogy a szövetség létrejöhessen. Azóta minden évben az aradi vértanúkra való megemlékezést követô vasárnap tiszteletüket teszik a frontharcosok marosvásárhelyi emléktáblája elôtt. Bundea László egykori frontharcos, a szövetség elnöke szerint évrôl évre egyre kevesebben jönnek el, fogyatkoznak, a legfiatalabb közülük 81 éves. Marosvásárhelyrôl 890 világháborúban elesett személyt tartanak nyilván, megyeszinten több mint 3100-an vannak feljegyezve, akik a keleti fronton vagy a Don-kanyarnál harcoltak, és életükkel vagy hadifogsággal fizettek érte.

A marosvásárhelyi emléktáblán az alábbi vers olvasható: "Aludjatok Isten katonái,/ Aludjatok ti boldog pihenôk,/ Ringassanak szelíden, mint az álom/ Idegen földek, távoli temetôk". Vasárnap több mint tíz megemlékezô olvasta könnyes szemmel a fenti sorokat, majd gyertyát gyújtottak, virágot helyeztek el az emléktáblánál.

Búcsúzásképpen a Szózat követte az egyperces néma csendet.

Bálint János fuvolajátékának bensôséges hangzása tökéletesen megmagyarázza, mi is ihlette Bachot, Mozartot, Haydnt és a többi mestert mûveik megírására, amikor erre a hangszerre gondoltak.

Bálint János játéka technikai értelemben csiszolt, gördülékeny, nagyon magas színvonalú, fölényes, makulátlan és biztonságos. Tökéletes kiegyenlítettséggel szólaltatja meg hangszerén a három oktávot, játszi könnyedséggel gyôzi le a hangszer minden technikai ellenállását, virtuozitása elegáns. Azt hiszem, számára nincs lejátszhatatlan muzsika. A frazeálás és a lélegzetvétel tökéletes harmóniája pedig a lélegzô zenei nyelv tökéletes érthetôségét formálta meg.

Két egymás utáni hangversenyen volt alkalmam ismerkedni ennek a mûvésznek a játékával, megpróbáltam részeire szedni a technikai tudás egészét, és nem esett nehezemre. A sziporkázó, elkápráztató hangszeres tudás ugyanis a kivitelezés értékének folyamatos szolgálatában állt, lett légyen szó akár eredeti alkotásról vagy saját átiratról. A hangszer gazdag és általa is gazdagított repertoárjának minden itt megszólaló darabja – Paganini, Doppler, Liszt, Sarasate, Bartók, Dinicu, Rimszkij-Korszakov, Saint-Saëns, Piazzolla- mûvek – rendkívüli hangzásigénnyel, suhanó lendülettel vagy éppen kirobbanó energiával, átszellemült imádsággal vagy sugárzó lelkesedéssel szólalt meg, és Bálint János (arany)fuvolája ezerszínû változatban lélegzett, sóhajtott, zengett, csobogott, sikoltott, énekelt, simogatott és a hallgató boldogan fürdött ebben a csodálatos hangzuhatagban. De ne feledkezzünk meg Gheorghe Costin temesvári karmester és a vásárhelyi filharmonikusok készséges és korrekt kidolgozottságú kíséretérôl sem a Paganini h-moll versenymûben (Bálint János átirata) és fôleg ne a kamarazeneest zongorakísérôjérôl, Gábor Józsefrôl, aki a lélegzô és lüktetô zene megszületésének energikus zongorajátékával, kiváló társként, alkotó részese volt.

A tomboló közönség újra és újra pódiumra szólította a frissen szívébe fogadott mûvészt és ô jött és játszott nekünk fáradhatatlanul. Ekkor kaptam fuvolistától elôször a számomra talán legértékesebb ajándékot, Bach Sarabande-ját ideális, soha nem hallott elôadásban. Köszönöm.

Rendôrségi feljelentést tesz a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság egy ismeretlen férfi ellen, aki az intézmény felhatalmazására hivatkozva marosvásárhelyi cégektôl kér támogatást egy sporttevékenységgel foglalkozó nonprofit egyesület javára.

"Elôször azt hittük, hogy valaki tréfából élt vissza a pénzügyi igazgatóság nevével, de mivel az illetô ismételten ránk hivatkozva kért a cégektôl pénzt, a rendôrséghez fordulunk, mert törvénytelenséget követ el, ha ránk hivatkozik ilyen ügyben" – fejtette ki lapunknak Pop Felicia, az intézmény ügyvezetô igazgatója. Az intézmény pénteken egy szerkesztôségünkbe is eljuttatott sajtóközleményben szögezte le, senkit nem hatalmazott fel arra, hogy a pénzügyi hatóság nevében bármilyen adományt kérjen a cégektôl.

Pop Felicia elmondta, a cégektôl érkezett jelzések szerint egy középkorú, 40-50 év közti, sportosan öltözött férfi a kéregetô. Az elsô ilyen eset tudtuk szerint már mintegy éve történt, majd két hónappal ezelôtt, illetve a múlt héten is jelezték az intézménynek az adománygyûjtô felbukkanását olyan cégek, ahol adtak is pénzt az illetônek. Pop Felicia szerint a pénzügyi igazgatóság ott követett el hibát az esettel kapcsolatban, hogy nem léptek már tavaly a hatóság nevét illetéktelenül felhasználó adománygyûjtô ellen. Most viszont rendôrségi feljelentés készül az ügyben, melynek nyomán várhatóan az is kiderül, hogy az intézménynek visszajelzô vállalkozókon kívül hány cégnél keresett még támogatást a pénzügy nevével visszaélô sporttámogató.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô hétfôn azt nyilatkozta, hogy az oktatás és a kutatás 2007-ben a legnagyobb költségvetésben részesül és a nyugdíjasok, valamint az igazságügy, a katonaság és a rendôrség alkalmazottjai kötelesek lesznek egészségbiztosítást fizetni.

"Kormányszinten, ezen a héten lesz egy találkozónk, melyet a 2007-es költségvetés jóváhagyásának szentelünk. Ezt megelôzôen ma (hétfôn – szerk. megj.) volt egy elsô megbeszélésünk néhány fontos, a költségvetéssel kapcsolatos dologról. Elmondhatom, hogy egy olyan költségvetés lesz, mely támogatja azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeket kormányszinten meghatároztunk" – nyilatkozta Tariceanu. A kormányfô szerint az oktatás és a kutatás a legnagyobb költségvetésben fog részesülni.

"Valószínû, az oktatás esetében 5% fölé jutunk. Ugyanakkor nagy összeget osztunk le az egészségügy számára is" – hangsúlyozta a kormányfô.

Bejelentette, hogy a nyugdíjasok is hozzá fognak járulni az egészségbiztosítási alaphoz.

"Egy számomra sürgôs dologról is tárgyaltunk: kormányszinten úgy döntöttünk, hogy egészségbiztosítási hozzájárulást fizessenek a nyugdíjasok is. Azt azonban kiemelném, hogy a nyugdíjasoknak nem kell pénzt kivenniük a zsebükbôl" – mondta Tariceanu. "El kell mondanom, számomra abnormális, hogy a továbbiakban is megengedjük, hogy egy sor szakmai kategória kedvezményezett legyen, és ne fizessen hasonló hozzájárulást: a honvédelmi rendszer, a rendôrség alkalmazottjaira, az igazságügyben dolgozókra, bírókra és ügyészekre gondolok" – mutatott rá a kormányfô.

Tariceanu elmondta, hogy a nyugdíjemelés 2007-ben meg kell haladja a 19%-os arányt.

"Holnap (kedden-szerk.megj) fogunk a nyugdíjakról tárgyalni, a 2007-es emelésrôl, melynél figyelembe vesszük az átlagfizetés növekedését, ennek meg kell haladnia a 19%-ot" – húzta alá a kormányfô.

A világnak szüksége van egyfajta "erkölcsi minimumra", amely lehetôvé tenné a nemzetek, illetve a különféle nemzetek feletti, nemzetközi csoportosulások együttélése alapszabályzatának a megfogalmazását – jelentette ki Václav Havel volt cseh államfô hétfôn Prágában a Fórum 2000 nemzetközi konferencia megnyitóján elhangzott beszédében.

Az immár tizedszer megrendezett éves nemzetközi konferencián a világ mintegy 40 elismert személyisége, többnyire volt államfôk, kormányfôk és politikusok vesznek részt. A tanácskozáson, ami már hagyománynak számít, részt vesz a dalai láma is.

"Az egyes vallások, illetve civilizációk alapjaiban, következtetéseiben és hagyományaiban van valami közös. Ez valamiféle erkölcsi parancsolatok együttese, amely természetesen különféle módosításokkal, mindenütt érvényes" – állította Havel, aki tíz éve, még cseh köztársasági elnökként létrehozta ezt a fórumot, amelynek az idén Globális együttélés dilemmái címen a kultúrák és a vallások együttélése a központi témája.

Havel elmondta, hogy a múltban már több kísérletet is tett, hogy elfogadtasson egy ilyen erkölcsi minimumot, de eddig többnyire elutasításra talált.

"Mindezek ellenére meggyôzôdésem, hogy az erkölcsi minimumra szükség van. A dokumentumot az ENSZ-ben kellene elfogadni" – fejtette ki véleményét a nagy nemzetközi tekintélynek örvendô cseh exállamfô. Úgy vélte: az erkölcsi minimum az általános emberi jogok chartájával együtt lehetne érvényes. Havel szerint a konferencia résztvevôinek azon is el kellene gondolkodniuk, milyen reális esély van egy ilyen erkölcsi kódex elfogadására a mai civilizációk "kétértelmû" fejlôdése közepette.

Az Európai Unió nem képes belátható idôn belül további tagokat befogadni azokon kívül, akikkel már megkezdôdtek a csatlakozási tárgyalások – jelentette ki Angela Merkel német kancellár.

A német kormányfô saját internetes oldalán (www.bundeskanzlerin.de) szombaton közzétett videó- üzenetében a 2007 januárjában kezdôdô német soros EU-elnökség programját körvonalazta. Említést tett a Horvátországgal és Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokról. Az utóbbival kapcsolatban Merkel, aki a napokban tért haza ankarai és isztambuli látogatásáról, figyelmeztetett: "elfogultság nélkül" kell a török csatlakozás kérdését kezelni.

A kancellárasszony szerint a német elnökség feladata lesz, hogy "Európát a polgárokhoz közelibbé kell tenni", és meg kell próbálni választ adni a "szkeptikus kérdésekre". "Nincs-e túl nagy bürokrácia? Képes-e Európa megvédeni biztonságunkat? Nem vagyunk-e túlhaladottak, mert nem rögzítjük világos módon határainkat Európában?" – idézte Merkel e kérdéseket.

Ami a jelenleg holtponton lévô európai alkotmánytervezetet illeti, a német kormányfô megjegyezte: Európának olyan alkotmányos szerzôdésre van szüksége, amely tisztázza, hogy melyek Európa, és melyek a nemzetállamok kötelességei. "Sokan attól félnek, hogy mindent Európa irányít, márpedig ennek nem szabad bekövetkeznie" – tette hozzá.

Merkel szerdán találkozik Berlinben José Manuel Barrosóval, az EU-bizottság elnökével, hogy a német EU-elnökség súlyponti feladatairól tárgyaljanak.

A szélhámost Carl Zuckmayer osztrák drámaíró tette halhatatlanná 1931-ben írt darabjával, de a történetet többször is megfilmesítették olyan nagy színészekkel, mint Heinz Rühmann (1956), Harald Juhnke (1997) és Otto Sander (2004).

Voigt a város polgármesterét és kamarását letartóztatta és elvitette a rendôrségre, de a remélt útlevél helyett a város kasszájában található több ezer márkát tudta csak megszerezni. Különösen meglepte azonban a derék polgárokat, hogy Voigt nem kényszerült erôszakot alkalmazni és fegyvereket használni, hanem magabiztos fellépése és kapitányi külseje elég volt ahhoz, hogy a katonák és a városháza dolgozói teljesítsék parancsait.

A rendôrség sietve elfogató parancsot bocsátott ki ezzel a szöveggel: "3000 márka jutalom a nyomra vezetônek. Rablás a köpenicki városházán. Vajon ki ismeri fel a tettest? Életkora ötven év körüli, fejét elôre hajtva tartja. Arca sárgás, beteges, csúf. Élénk vörös haja ôszül, bajusza erôsen lefelé nyúlik. Markáns orr, kissé görbe, úgynevezett O-lábak".

Az elfogató parancs nem járt eredménnyel, de az 57 éves kapitány néhány nap múlva önként feladta magát, így az év végén négyévi börtönbüntetésre ítélhették. Addigra azonban alaposan megtépázta az állam tekintélyét a korábban már többször büntetett suszter, gépész és szénhordó: egy csapásra leleplezte a porosz államban uralkodó tekintélytiszteletet és egyenruha-imádatot.

Az egész ország kacagott a történteken, a lapok elismerôen szóltak a suszterrôl: a Cöpenicker Tageblatt címû helyi napilap például azt írta: "Csirkefogóság, igen szemtelenül és raffináltan kitalálva és merészen végrehajtva". Ugyanakkor bíráló hangok is hallatszottak: vajon miként volt lehetséges, hogy egy ál-katona csupán az egyenruha segítségével leszerelte a polgári hatóságot? A köpenicki kapitány még ma is fogalom, méghozzá nemcsak Berlinben. Bravúrja "köpenickiáda" néven ment át a köztudatba, ami az álruhában elkövetett csalás fogalmának a szinonímája. Száz évvel késôbb pedig újra a köpenicki városházára menetel az állítólagos kapitány: Köpenick október 16-án parádéval emlékezik meg elhíresült polgáráról.

Voigtnak két évvel késôbb, 1908-ban II. Vilmos császár váratlanul megkegyelmezett és elengedték a tegeli börtönbôl. Luxemburgban telepedett le, ahol varietékben és lokálokban fellépett történetének elôadásával. Madame Tussaud londoni panoptikumában késôbb kiállították viaszfiguráját.

Voigt teljesen elszegényedve 1922-ben hunyt el Luxemburgban 72 éves korában.

A Közigazgatási és Belügyminisztérium által decentralizáció témakörben szervezett találkozót követôen Ciprian Dobre prefektus tegnap sajtótájékoztatón ismertette saját decentralizációs terveit.

Mindenekelôtt felkérte a szász-régeni polgármestert és a helyi tanácsot, hogy még tegnapra hívjanak össze rendkívüli tanácsülést, és hozzanak határozatot egy, az abafájai lakónegyedben létrehozandó rendôrségi iroda létrehozásáról.

Az iroda egy szászrégeni rendôrbôl, egy csendôrbôl, egy közösségi rendôrbôl áll. Ilyen körülmények között a rendôrség jobban megismerheti a roma közösség életét, illetve "a romák és a bûnözés közötti interferenciákat". A jelenlegi statisztikai adatok szerint Abafáján havi 300 bûntényt követnek el. Ha szükséges, kész a Belügyminiszterhez folyamodni, jelentette ki Dobre.

Hasonló rendôrirodákat, illetve úgynevezett diszpécsergarázsokat szeretne létrehozni Marosvásárhely lakónegyedeiben, a Tudorban, az Egyesülés negyedben, a Köves-dombon, Meggyesfalván, hogy szükség esetén azonnal közbe tudjanak lépni a rendôrök.

Ugyanakkor, jelentette be, a héten, közösen a megyei rendôrség fôparancsnokával, Nicolae Cabuleával, stratégiát dolgoznak ki a bûnügyi nyilvántartási osztály újraszervezésére. Azt szeretnék elérni, hogy ez a szolgálat három hónapon belül "normális" szolgálattá váljék, amely azonnal kibocsátja a szükséges iratot. A költségeket a prefektúra költségvetésébôl állják.

Lapunk kérdésére, hogy egyeztetett-e esetleg a polgármesterrel, mert annak is van saját decentralizációs programja, a prefektus nemmel válaszolt, és azt mondta, hogy nem is tudott róla. Ha azonban a polgármester akarna vele konzultálni, a rendelkezésére áll.

Lapunk kérdésére Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, hogy a héten megtartják a tanácsülést, de elôbb meg kell várniuk, hogy a rendôrség elkészítse a jelentését az abafáji helyzetrôl.

Székely Nemzetgyûlés összehívásáról döntött és a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását szorgalmazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi sepsiszentgyörgyi ülésén. A szervezet döntéshozó testülete a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírását sürgette, mégpedig Románia január 1-jén esedékes európai uniós csatlakozása elôtt.

Az ülésen elfogadott határozat értelmében az SZNT részt vesz az agyagfalvi székely nemzetgyûlés évfordulója alkalmából a helyi hatóságok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által október 15-ére szervezett megemlékezésen.

Helyzetelemzésében az elmúlt idôszak történéseit vette száma Csapó I. József, az SZNT elnöke, hangsúlyozva, hogy a 2006. június 18-i ditrói székely nemzetgyûlés határozata értelmében nyílt levélben fordult a román állami hatóságokhoz, közméltóságokhoz, illetve a nemzetközi fórumokhoz a székelység önrendelkezési jogának és a Székelyföld területi autonómiájának szavatolása érdekében. Érdemi választ azonban csak a nemzetközi fórumoktól kapott – mondta az elnök, panaszolva, hogy a román hatóságok csak közvetett, elutasító válaszokat adtak.

Csapó szerint az SZNT hiteles szervezetnek bizonyult. Beszédében hangsúlyozta, hogy még az idén ki kell írni a Székelyföld autonómiája tárgyában a népszavazást, ugyanis szerinte Románia csatlakozása után az EU tagállamai az ország belügyének tekintik majd a kérdést, ezáltal megszûnik a nemzetközi nyomásgyakorlás lehetôsége a cél megvalósítása érdekében. Véleménye alátámasztására a szlovákiai példát említette, mondván, hogy Európa nem reagált a magyarságot ért sérelmekre.

Csapó szerint azért ellenzik a népszavazás megszervezését a román hatóságok, mert annak eredményét figyelembe kellene venniük. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett – akárcsak a vita során több felszólaló –, hogy egy kellôképpen elô nem készített népszavazás inkább ártana az ügynek, mint használna.

Végül többségi szavazattal a testület határozatot fogadott el a Székely Nemzetgyûlés elôkészítése és összehívása kérdésében, ennek célja a dokumentum szerint "a székely nép önrendelkezésének érvényesítése" lenne. A határozat emlékeztet: a ditrói nemzetgyûlés szeptember 30- át szabta határidônek a román hatóságok számára, hogy írjanak alá "megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismerésérôl". Arra is emlékeztet, hogy amennyiben ez a megállapodás nem jön létre, az SZNT-t illeti a döntés joga, hogy milyen módon érvényesíti "a székely nép önrendelkezését".

A résztvevôk fontosnak tartották a népszavazás kezdeményezése elôtt a történelmi egyházak támogatásának elnyerését, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetôivel való egyeztetést.

A Székely Nemzetgyûlést november 4-re Sepsiszentgyörgyre hívja össze a testület, napirendjén pedig a népszavazás kezdeményezése, annak javasolt idôpontja, módja, eszközeinek meghatározása, valamint nemzetközi megfigyelôk meghívása szerepel. A Székely Nemzetgyûlésre meghívják a székelyföldi választott önkormányzati tisztségviselôket is.

Az SZNT egy másik határozata értelmében a települési, széki székely nemzeti tanácsok felkérik a székelyföldi megyei és helyi önkormányzatokat, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiája tárgyában. Ha az nem történik meg, illetve ha a román hatóságok megakadályozzák, hogy a vonatkozó határozatoknak érvényt szerezzenek 2006. november 4-ig, a határozat elfogadói szerint a Székely Nemzeti Tanácsnak kellene javasolnia a Székely Nemzetgyûlés számára, határozzon a székely nép részvételével megtartandó belsô népszavazásról, "a közösségi véleménynyilvánítás demokratikus kifejezésérôl".

Tegnap kétorás figyelmeztetô sztrájk volt a marosvásárhelyi Electromures Rt.-nél. A munkakonfliktus oka: három hónapja nem sikerült egyezségre jutni a szakszervezet és a munkáltatók képviselôinek. Elsôsorban bérkiegészítést követelnek, amelyet az olaszországi tulajdonos eddig nem fogadott el.

Vásárhelyi Zoltán, az Electromures Rt. szakszervezeti vezetôje elmondta, három éve nem emeltek fizetést a gyárban, holott a cég 80%-ban exportra dolgozik. Három hónapja tárgyalnak a kollektív munkaszerzôdés feltételein. A szakszervezet az erre vonatkozó törvényeknek megfelelôen, visszamenôleg, 2006. július elsejétôl, alkalmazottanként 150 új lejjel szeretné megnövelni a fizetést, ezenkívül minden egyes munkásnak a ledolgozott napokért ebédjegyeket is kérnek. A szakszervezeti vezetô kifejtette: a Honda, Yamaha, Piaggio, Fiat Ducato, valamint a Harley Davidson márkájú gépkocsiknak, motorkerékpároknak gyártanak – nagyrészt bérmunkában – lámpákat, darabját egy eurós munkadíjért, holott az üzletben 400 euróért is forgalmazzák a termékeket. A cégnek van tehát pénzalapja, azonban a jövedelem az anyavállalathoz, a torinói Trionhoz kerül, innen osztják le a konszern cégei között. Megtudtuk azt is, hogy 80 alkalmazottnak a bére 370 – 450 lej között van, az átlagfizetés sem haladja meg a 830 lejt. Emiatt robbantotta ki – jogosan – a munkakonfliktust a szakszervezet.

Demian Emil mérnök, a gyár igazgatója lapunknak elmondta, tegnap fogadta a szakszervezeti vezetôket, akikkel megegyeztek abban, hogy ma 13 órától folytatják a tárgyalásokat Gabriele Folo, az olaszországi vállalat képviselôjének jelenlétében, aki írásban elhozza majd a Trion vezetôtanácsának álláspontját. Az igazgató szerint is jogosak a követelések, itt csupán az összegben kell megállapodniuk a feleknek, mivel az elôzô két évben a Trion cég vezetôi azon munkálkodtak, hogy megmentsék az Electromurest a csôdtôl, ezt követôen pedig beruházások, technológiai felújítás volt a gyárban, így arra kellett pénzt fordítani, így valóban elhanyagolták a béralapot. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a cég 98,8 %-ban az olaszok kezén van, így ôk diktálják a feltételeket.

Lapunk az érintett vélekedése szerint szándékosan, rendelésre elferdíti a polgármester kijelentéseit egyes kérdésekben. Ez a polgámesteri vád a városgazdának a lakótársulási elnökökkel tartott félévi találkozóján hangzott el, mely amúgy remek választási kampányrendezvény lehetett volna, amennyiben most folyna a szavazatvadászó korteshadjárat. Ezt viszont soha nem lehet elég korán elkezdeni.

A polgármester nem részletezte, milyen kijelentéseit ferdítette el lapunk, viszont az adott környezetet is figyelembe véve a mondat mögött lejáratási szándék érhetô tetten, mivel ilyen dolgokat nem ilyen helyeken mondanak el. Nem ritka a közéletben, hogy a sajtót szándékos félretájékoztatással vádolják meg az intézményi vezetôk, viszont azokban az esetekben, amikor egy ilyen nézeteltérést tisztázni akarnak, akkor replikát tesznek közzé az adott lapban, vagy sajtónyilvánosság elôtt fogalmazzák meg álláspontjukat az illetôk. Egyébként nem a marosvásárhelyi polgármester az elsô közpénzen fizetett választott tisztségviselô, aki a sajtót szócsôként látná szívesen, viszont azok az idôk, amikor ez volt a dolgok rendje, négy választási mandátumnyi ideje lejártak. Az is ködös, hogy a városvezetés sajtóvitákat illetô problémáit mióta tárgyalják a lakótársulási illetékesekkel, de a lapunk lejáratását célzó kijelentéssel jól lehetett felvezetni a polgármesteri útmutatót, miszerint a lakótársulási illetékeseknek illendô a városházi közlönybôl tájékozódni.

Ami meg az elôrehozott választási hadjáratot illetné, az idevágó kérdések mellett számos olyan dolog is terítékre került ezen a találkozón, melyek egyáltalán nem a lakótársulásokra tartoznak. Mit segíthet egy házmester, amikor a városgazda szerint számos törvény úgy rossz, ahogy van, el kellene halasztani a visszaszolgáltatott ingatlanokra való bérfizetési kötelezettséget, ki kellene rámolni a Bodoni utcából az illetéktelenül ott tartózkodó romákat, amiben nem sietnek a megyei intézmények és karhatalmiak a segítségére, hogy csak néhányat említsünk a polgármester vesszôparipáiból.

Mivel ilyen természetû dolgokat rendszerint nem a házmesterek szoktak megoldani, hanem a parlamenti képviselôk, kormánytagok, netán államelnökök az ez esetekben illetékesek, a házmesterek annyit tehetnek, hogy a napi kapcsolattartás során elmondják a lakóknak, hogy a polgármester rengeteget akar, de mindenki keresztbe tesz neki. Ugyanis valószínûleg ez a benyomás maradhatott meg bennük. A következô választások elôtti kampányban ez még sok embernek eszébe juthat, amikor a szóban forgó illetô fényképét meglátja a demokrata párti plakátokon, majd elválik, hogy polgármesteri vagy parlamenti jelölti minôségben. Ez lehet a magyarázat rá, hogy meglehetôst sok mindent hallottak ezen a találkozón a lakótársulási képviselôk, amiken nem igazán tudnak az adott adminisztratív szerepkörükben segíteni. Taktikailag nem volt ez rossz húzás a polgármestertôl a jövôbeni politikai ambíciókat tekintve, mert a lakótársulási illetékesek a hatáskörükbôl eredôen annyi emberrel állnak kapcsolatban, amennyit igen nehéz volna egy választási kampányrendezvényre elcsalogatni, ráadásul a korteshadjárat idején azért még fizetni is kell. Viszont szakállas hiba egy közéleti napilapot párhuzamba állítani a városházi közlönnyel, mert a kettô szerepköre még csak köszönô viszonyban sincs egymással. Az egyik szerepe az objektív tájékoztatás, a másiké a kiadó intézmény álláspontjának közlése.

2006 nyarán Fertôd-Eszterházán megrendezésre került a nemzetközi kórusfesztivál. A fesztiválra meghívott kórusok, amelyek Szlovákiából (Galánta), Erdélybôl (Maros-vásárhely), valamint az ország különbözô régióiból – Budakalász, Budapest, Hegykô, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Répcelak, Sopron – érkeztek, méltón ünnepelték meg W. A. Mozart és Bartók Béla zeneszerzôk mûvészi nagyságát Eszterházán, ahol Esterházy Miklós zenekarának élén hosszú idôn át (1769-1790) Joseph Haydn állt. A fesztivál helyszíne az Esterházy-kastély télikertje és díszudvara volt. A 2006-os esztendô pedig W. A. Mozart és Bartók Béla zeneszerzôk jubileumi éve.

Eszterháza és Joseph Haydn zenei szellemisége országokat ível át és köt össze. Ezek az események és gondolatok ösztönözték az Eszterházi Baráti Kör Kamarakórus karnagyait és kórustagjait arra, hogy erre a fesztiválra a belföldi mellett külföldi kórusokat is meghívjon, vendégül lásson.

Romániából a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus 21 tagjával és kitûnô karnagyával, Csíki Ágnessel képviseltette magát a fesztiválon. A rendezvény zenei színvonalát nemzetközileg is elismert zsûri értékelte.

A zene híd, mely emberi lelkeket köt össze. A zene mágnes, mely egybevonzza az embereket. A zene lelki gyógyír, mely mindenkinek szól. A zene öröm, mely egy jó baráti társaságban igazi boldogság.

Somlai András és Kovács Sándor kórusalapító karnagyok áldozatos és kitartó munkájának köszönhetô Fertôd- Eszterháza országos hírneve, hazai és nemzetközi szereplése.

Ezt az örökséget ápolja ma az Eszterházi Baráti Kör Kamarakórus, Garab Mária és Molnárné Dukai Éva vezetésével, akiknek zene iránti elkötelezettsége, szeretete, áldozatos munkája összesíti a térség, a régió hírnevét.

Talán sohasem illett volna hûbben ez a név kórusunkra, mint most, hiszen nagyszerû vezetôi a lelkes tagok támogatásával megpróbálták a lehetetlent is, hogy anyagi és minden más akadályt legyôzhessenek annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi Bernády György Kamarakórus részt vehessen e magas szintû rendezvényen.

Úgy éreztem, és talán éneklô társaim is, hogy az "anyaország nagyjai" által okozott lelki sebeinkre igaz gyógyírként az "égiek" az Eszterházi Baráti Kör Kamarakórus vezetôit lelkes tagjaival, valamint Fertôd város önkormányzatát rendelték.

Bennük igazi testvérekre, hû barátokra találtunk. Mindezért csak köszönetünket fejezhetjük ki, és reméljük, hogy vendégül láthatjuk az elkövetkezô években és talán részben viszonozni fogjuk vendégszeretetüket. Mindehhez, reméljük, anyagi támogatást kapunk a helyi önkormányzattól.

Sófalvi Magdolna kórustag,

Marosvásárhely

Hálásan köszönöm annak a személynek, aki október 2-án, hétfôn, a Baraganului utcában megmentette kutyám életét két rottweiler támadásától. Ugyanis fél tízkor sétáltam a két kutyámmal, mikor hirtelen két szabadon engedett, felügyelet és szájkosár nélküli rottweiler ránk támadt. Egy kerékpáros kiáltására fordultam hátra, amikor a két vérengzô fél méterre volt tôlünk. Elengedtem a nagy kutyámat pórázzal együtt, a kicsit felkaptam és lassan hátráltam. Rárontottak a védtelen kutyára, eközben én ordítottam: ajutor, ajutor – gondolva, hogy a gazda meghallja és hívni fogja ôket, ugyanis a kutyák a 35/A szám alá tartoznak. De ez nem következett be, én meg ordítoztam tovább. A kutyám a kavarodásban nem látszott, a percek teltek, a két vérengzô marcangolta, harapta. Közelebb mentem, ordítva, hogy lássam, él-e. Az egyik megint nekem jött, erre én elszaladtam. A másik is feltartotta a fejét, ezalatt a kutyám felült, lélegzethez jutott, mire újból rárontottak. Közben megjelent egy elegáns autó a fôúton, már 30 méterrôl dudálva, látta, hogy mi történik. Az úttestrôl felhajtott a járdára, egyfolytában dudált, elôre- hátra tolatott, így zavarva a kutyákat. Csak nehezen engedték el az enyémet, amely csak vonszolni tudta magát. A kocsi elé húztam a pórázzal, ami lassan jött, védve minket húsz méteren keresztül. Az egyik gyilkos kutya próbált kísérni az autó oldalánál, de az újbóli dudaszó, meg az én ordibálásom, no meg az is, hogy a másik vérengzô lemondott a támadásról és visszaszaladt a ház felé, megállásra késztette, és láttam, hogy habos a szája...

Nagyon köszönöm annak az úrnak, hogy aznap megmentette a kutyáim életét, meg az enyémet is, és nem utolsósorban a kerékpárosnak, hogy figyelmeztetett, mert így megúsztam a fertôzô klinikán egy injekcióval, a jobb kezemen keletkezett felületi seb miatt.

Ezen sorok ne szolgáljanak senki szórakoztatására, hiszen a helyemben lehetett volna egy 7-8 éves gyerek is, aki a kutyáját sétáltatja. Hogy akkor mi történhetett volna? Jobb bele sem gondolni...

H.A., Marosvásárhely

– olvasható dr. Lenkei Gábor újabb könyvének, a Cenzúrázatlan egészségnek a borítóján.

A Magyarországon élô orvos elsô könyvében, a Cenzúrázott egészségben már rámutat a vitaminok fontosságára az egészség megôrzésében.

Második könyvében folytatja a gondolatmenetet. Ismerteti, hogy napjainkban miért van az, hogy új betegségek jelennek meg és egyre több a beteg ember. Az állam milliárdokat áldoz az egészségügyre az állampolgárok adójából, és mégsem javulnak az állapotok.

Rámutat, hogy ezek a rossz dolgok nem maguktól történnek, hanem valami okozza azokat.

Szinte naponta olvasni új csodagyógyszerekrôl, és habár az emberek marokszám szedik a különbözô gyógyszereket, az általános helyzet egyre romlik.

Elgondolkodtató adat, hogy a gyógyszerek mellékhatásai okozta elhalálozások a 3. helyre kerültek fel az elhalálozások "toplistáján". Kiderül, hogy a szinte korlátlan hatalommal rendelkezô profitorientált, multinacionális gyógyszercégek, a ma gyógyszeripara nem feltétlenül azért gyártja a gyógyszereket, hogy azok megoldják az ön egészségi problémáit.

Napjainkban sajnos nem egészségügyrôl, hanem inkább betegségügyrôl beszélhetünk.

A szerzô felsorolja azt a három tényezôt, ami a szervezet megbetegedését okozhatja:

1. a különbözô méreganyagok jelenléte a szervezetben; 2. a vitaminok hiánya és 3. a stressz. A könyvben leírtak a 2. pontot, a vitaminhiány problémáját segítenek kezelni. A vitaminok által megerôsített immunrendszer képes a szervezetet megvédeni illetve az egészséget visszaállítani.

Íme, hogyan mutatkozik be az író: "Dr. Lenkei Gábor vagyok. Az orvos, aki szembeszállt a gyógyszeriparral, hogy ön egészséges lehessen. (...) Ön a jövô, az új egészségkultúra leírását tartja kezében."

Azért írok, mivel én és családom már több mint egy éve követjük dr. Lenkei tanácsait, amit elsô könyvében, a Cenzúrázott egészségben olvastam, és megtapasztaltam, hogy nem csak egy jól hangzó elméletrôl, hanem valódi segítségrôl van szó. Azóta nem voltunk betegek, sôt 70 éves édesanyám, aki azelôtt két szívmûtéten esett át és a 2. emeletre is kínlódva "szuszogta fel" magát, teljesen megváltozott. Újra bevásárol, fôz, varrogat és megjött az életkedve. Nekem és feleségemnek is nôtt a munkabírásunk. Örömtelibbnek tûnik az élet, amióta rendszeresen és a megfelelô mennyiségben szedjük a vitaminokat.

Aki elolvassa a könyvet, százával találhat ilyen visszajelzést, hiszen a szerzô szerint csak a tények, a valóságban elért eredmények számítanak.

Szeretném, ha több egészséges és vidám ember élne körülöttem, ezért ajánlom elolvasásra és alkalmazásra ezt a könyvet. Aki többet szeretne megtudni róla, meglátogathatja a www.drlenkei.hu weboldalt.

Ferencz Tibor, Marosvásárhely

Sokszor vagyunk úgy, ha nagyon fáj valakinek az elvesztése, nem tudjuk szavakban kifejezni. Csak könnyek, szomorúság van, és odabent egyre feszít valami, mint a szikla.

Mégis próbálok a drága, szeretett Sütô Andrásunkról olyant mondani, ami ehhez a vigasztalhatatlan idôhöz talál. Mivel mégsem tudom elhinni, hogy többé nem láthatom szomorú vagy vidám arcát, egy Bartók-gyûjteményre gondolok, ami Ôneki kedvence volt, és néha dúdolta is: "Ha meghalok, szellô légyen belôlem,/ Járó- kelô holdvilágos mezôben;/ Emberektôl elbujdosott fájdalom,/ Melyet el nem olthatott a sírhalom."

Tudom, hogy mindig velünk és közöttünk marad, hiszen eddig is így volt. Ha hosszú ideje személyesen nem is lehetett közöttünk a betegsége miatt, akkor is velünk volt a szelleme, példás, harcos, meg nem alkuvó lénye, ugyanakkor jósága, kedvessége, féltô tekintete. Aranykristály, becsületes magatartást parancsoló szavai mindig velünk maradnak, amíg létezünk. Hiszen Ô volt a mi Mesterünk, és nekünk tanulnunk kellett Tôle. És volt mit!

Ezért, tudom, ha késô, holdvilágos éjszakákon, akár mezôn, akár a városban egy fuvintásnyi szellô megérint, az Sütô András. Aki sohasem hagy el minket, mert bennünk él.

Nagy Katalin, Marosvásárhely

Szeretettel köszöntelek, Idôs Testvérem, ezen a napon!

Lélekben együtt érzek minden társammal, aki a XX. század háború sújtotta, vérzivataros, s az azt követô nehéz idôszakában jött e világra, végigszenvedte az anyagi nincstelenség minden ránk zúduló skáláját, s legfôképpen a megaláztatást hite és nemzeti hovatartozása miatt.

Ahány ember, annyi sors! Kevésnek adatott jólét, gondtalan gyermekkor. Ennek ellenére, nagyszüleink, átvészelve a rájuk szakadt terheket, vállalták a gyermekáldást, a családjukért való mérhetetlen küzdelmet. Nem siránkozásra, panaszkodásra épülô, bár napi gondokkal küszködô életformájuk közepette indítottak életutunkra. Kaptunk tôlük erôt, voltunk vidámak, minden nehézséget felvállaló fiatalok, majd felelôsséggel dolgozó felnôttek. Alapítottunk családot, igyekeztünk otthont teremteni, s eközben tisztességgel neveltük gyermekeinket.

Végigdolgozva életünk javát, felemelt fôvel, becsülettel végzett munkánk tudatában értük meg a nyugdíjas éveket. Legtöbb társunk betegség, anyagi gondok közepette, a létminimum határán – sôt alatta – kénytelen élni napjait.

Ezen a napon a szomorú valóságon túllépve állítom, büszkék lehetünk arra, hogy tisztességgel végzett tevékenységünkkel építettük jövônket, neveltük gyermekeinket. Nem a mi hibánk, hogy értékvesztett, kiüresedett világ vesz körül bennünket, s unokáink sorsa bizonytalanná, jövôtlenné válva, elmenekülnek, szétszóródnak a nagyvilágban – tehetetlenné válva az árral szemben.

Megtörve testben, lélekben, mégis arra biztatlak, Idôs Testvérem, légy erôs, hiszen szükségük van rád gyermekeidnek, közösségednek. Sorsunk valóban nehéz, de gondolj a természeti csapások miatt otthontalanná vált rengeteg családra! Próbálj örülni a mindennapi kenyerünknek, a felkelô napnak, s segíts a rászorultakon; de legfôképpen ápold a hitet, amely idôtlen idôk óta ôrzi az ember lelkét a kétségbeesésétôl. Ezt kívánja egy idôs társad,

Barta Gizella nyugdíjas, Szászrégen

Az ember életében vannak meglepetések, bánat, öröm egyaránt. A mi városunkban, Szászrégenben egy ilyen örömteli meglepetésben volt részünk szeptemberben. Azoknak, akik 1956-ban kötöttek házasságot, és megérték együtt az 50. házassági évfordulójukat és aranylakodalmukat, a polgármesteri hivatal érdemoklevelet adományozott, anyanyelvén írva, minden házaspárnak. Örülünk e szép gesztusnak a polgármesteri hivatal részérôl, mert igazi meglepetés volt mindannyiunk számára, amire nem számítottunk. Köszönjük szépen polgármesterünknek, Nagy András úrnak, hogy nem feledkezett meg rólunk, a sokrétû feladata mellett, amit végez és tesz városunk érdekében. Ez különleges esemény az emberek életében: 50 évet, egy fél századot együtt megérjünk örömben, bánatban, azt ünnepeljük.

Lehet, 50 év múlva nem lesz alkalmunk megköszönni e szép gesztust.

Köszönjük szeretettel, a megtisztelt házaspárok nevében,

Jenei Árpád

Az árvíz sújtotta vidékek lakói még mindig fedél és használati cikkek nélkül tengôdnek, láthatjuk a tévé híradásaiban. Bár hozzájutottak némi építôanyaghoz, ez mégsem elégséges. Kis összefogással segíthetnénk rajtuk. Sokan cserélnek ajtót, ablakot, fürdôkádak, kagylók, bútorok, ruhák vándorolnak a szemétbe vagy jobb esetben padlásokon hányódnak. Javasolnám a polgármesteri hivatalok szociális ügyosztályának, vegyék nyilvántartásba a fölösleges, de még használható dolgainkról készült jegyzéket (az adakozók pontos címével, telefonszámával ellátva). Összesítés után (a hadsereg, a humanitárius szervezetek, a Vöröskereszt) elszállítaná az adományokat az árvíz sújtotta települések nélkülözôihez. Ezt a szolgálatot állandósítani kellene, mert a természeti (és egyéb) csapások ismételten és egyre intenzívebben jelentkeznek. Ha a tanácsok elfogadnák e javaslatot és a médiában közzétennék, akkor talán könnyebb lenne az építkezés.

Pénzes Anna

Mivel a Máltai Segélyszolgálat hivatásánál fogva fogékony minden szeretetbôl fakadó megmozdulásra, október elsején a székházba gyûjtötte össze azokat az idôs embereket, akik valamiképpen kötôdnek ehhez a szervezethez.

Bensôséges volt ez az ünnep. Olyan, mint a szép ôszi nap. Derûs és békét árasztó. Tulajdonképpen nem is ünnep volt, hanem barátságos együttlét, ahol spontánul jelentkezhettek a verselôk, az énekesek és az adomázók. A hangulat tetôzött, amikor mindenki együtt énekelt, de nem maradt el a szeretetvendégség sem. Franciaországi zarándokútról és a máltai tevékenységekbôl láttunk ízelítôt videofelvételrôl.

Lélekben feltöltôdve távoztunk, s az a gondolat tudatosodott bennünk, hogy nem vagyunk egyedül, gondolnak ránk, törôdnek velünk.

Radványi Katalin

– Hogyan telik egy napja, kérdeztük Tar Andrást, Erdôszentgyörgy elsô emberét.

– Reggel 4-kor kávézás, negyed 7-kor már bent vagyok a hivatalban, megnézem a postámat, 8-kor már indul az "élet", mert nálam mindennap fogadónap van. Nem utasíthatom el például a bözödieket, akik idejönnek, azzal, hogy jöjjön vissza három nap múlva.

Bözöd Erdôszentgyörgyhöz tartozik, 700 lakosa van, ennek 80%-a nyugdíjas.

Per per után

Ottjártunkkor a polgármesteri hivatalban kora reggel nagy volt a nyüzsgés. A megyei törvényszék szakértôje, Mârzac Ovidiu topográfiai felmérések végett jött a városba. Tar Andrástól megtudtuk, hogy a Rhédey-kastélyt követeli Haltrich Sára és Orbán Erzsébet, és beperelte a polgármesteri hivatalt (tárgyalás október 12-én), ugyanis a polgármester visszautasította a követelésüket. Az indoklás szerint 1935-ben Udvarhely megye Erdôszentgyörgy járása megvette az épületet közigazgatási palotának. A fent említett személyek megnyerték a pert, amelyet a líceumhoz tartozó bentlakás és kantin visszaszerzéséért indítottak. A polgármester szerint még a buszmegállót is visszaköveteli egy állítólagos tulajdonos, aki nem tud egyetlen, a tulajdonjogot bizonyító okiratot sem felmutatni, csupán két tanúja van, akik "hallották", hogy az övé volt a terület. De ugyanígy visszakövetelik az egészségügyi központ belgyógyászati részlegét.

Tákolják a régi vezetékeket

Nagy szükség volna a víz- és csatornahálózat bôvítésére és felújítására, azonban pénz nincs. Kérdésünkre, hogy pályáznak-e, a polgármester elmondta, hogy a Sapard pályázatról lekéstek, és a 7. sz. kormányrendeletbôl is "kiestek", mert város lett Erdôszent-györgy. Ezért, abból a kevés pénzbôl, ami a rendelkezésükre áll, "kínlódnak, tákolják a régi vezetékeket".

– Léptek-e elôre a bíróság ügyében?

– A megyei tanáccsal és a kerületi polgármesterekkel közösen beadvánnyal fordultunk az igazságügy-minisztériumhoz. Választ egyelôre nem kaptunk. Szeretnénk elérni, hogy legalább a segesvári bíróság kirendelt bírósága mûködne egy héten két nap.

– Hogyan állnak az emberek EU-s felkészítésével?

– Nemrég szerveztük meg Az EU házhoz jön rendezvényt, amelyen magyarországi szakemberek mondták el a magyarországi tapasztalatokat. Az az igazság, hogy az emberek részérôl érdektelenség tapasztalható, a falugyûlésekre nem jönnek el. Véleményem szerint legalább három éve el kellett volna kezdeni a tájékoztatást és a felkészítést, a szakemberek ki kellett volna menjenek a falvakba, ne csak a községközpontokba. Emellett, arról beszélnek mindig, hogy mit várhatnak, de arról senki sem beszél, hogy miben segíthetnek: sem a prefektúra, sem a megyei tanács, sem az RMDSZ.

– Nyakunkon a tél. Felkészültek rá?

– Erdôszentgyörgyön körülbelül ezer család jogosult fûtéspótlékra. A gond az, hogy ötoldalas kérdôívet kell kitölteni, mintegy 12 ezer ív papírra van szükség. Most éjjel-nappal ezen dolgozunk, jövô héttôl az érdekeltek megkapják a típuskérvényt.

Villanypostán jött egy levél a szerkesztôségünkbe, amelyben egy magát megnevezni nem akaró személy azzal vádolta meg az erdôszentgyörgyi SC Mixvas Kft.-t, hogy "silány és büdös" ételt szállít a céggel szerzôdéses viszonyban levô egészségügyi központnak.

"Arra megy ki a dolog, hogy indítsák újra a konyhát"

Vass Mihály, a megvádolt tulajdonos szerint rosszindulatú rágalom az egész, mert a személyzet, a szomszédok is ugyanazt a menüt eszik, de soha semmi panasz nem volt a minôségre, reklamáció sose volt. Ezenkívül, a törvényes elôírásoknak megfelelôen, minden ételbôl mintapróbát vesznek.

Véleménye szerint arra megy ki a dolog, hogy valakik újra akarják indítani a kórházi konyhát, amelyre nem kaptak egészségügyi engedélyt. "Nyugodt vagyok", jelentette ki, – "a hús az enyém".

Egyébként, folytatta, megoldódott a dolog, mert bár az év végéig szólt a szerzôdés, a múlt hétfôn felmondta azt. "Nem éri meg nekem 38 ezer lejért (plusz TVA), hogy a hírnevemet rontsák". (Egyébként, bejelentés nélkül érkeztünk, s megkóstoltuk az aznapi fix menüt, nagyon finom volt.)

Megnéztük az 1000 disznós hizlaldát, amely az uniós normáknak megfelelôen, rendelkezik állategészségügyi és környezetvédelmi engedéllyel. A sertésfarmhoz géppark és 120 hektár földterület is tartozik. A munkásoknak öltözô, mosdó, fertôtlenítô helyiség áll rendelkezésükre. Négy állatgondozó, egy egészségügyi szakember és egy karbantartó dolgozik a farmon. Saját vágóhídja még nincs, az állatokat Kibéden vágják le, és speciális hûtôkocsikban szállítják Erdôszentgyörgyre.

"Harag nélkül elváltunk"

Keresztes Csabát, az egészségügyi központ menedzserét munka közben találtuk. Kérdésünkre elmondta, hogy úgy próbálták "áthidalni" a problémát, hogy "kívülrôl rendeltek ételt", mert a konyha olyan lerobbant épület volt, hogy nem is kaptak engedélyt a mûködtetésére. Mint mondta, úgy tudja, jó az étel, de hallott a panaszról, és úgy oldotta meg a problémát, hogy megbeszélte a líceum igazgatójával, hogy az iskola konyhájában fôzhetnek. Ezt megbeszélték Vass Mihállyal, és hétfôn, közös megegyezés alapján, "harag nélkül" elváltak.

A Szent György Iskolaközpont igazgatója, Mogyorósi Erzsébet szerint új iskola építését kezdik el az idén. Az építkezés költségeit pályázaton nyerték. 7 milliárd 500 millió lejt, vagyis az összeg felét már megkapták. A megvalósíthatósági tanulmány még 2004- ben készült el, az új épület összeköti a 2-es épületet (volt líceum) a tornateremmel. Elképzeléseik szerint osztálytermeket, dísztermet építenek, a tetôtérben bentlakást, vendégszobákat, az alagsorban konyhát terveznek kialakítani. A jelenlegi bentlakás és konyha per alatt van, a tulajdonos megnyerte, ha felépül az új épület, vissza kell szolgáltatni.

Az igazgatónô elmondta, hogy az európai standardoknak megfelelô minôséget kívánnak elérni, és mint mondta, reméli, 2007-ben befejezik, mert különben gond lesz, hiszen vissza kell adni a tulajdonosnak a jelenlegi bentlakás épületét.

Ugyanakkor részt vesznek a Socrates programban közösen az esztergomi Balassi Bálint szakközépiskolával, illetve a franciaországi Cambrai szakközépiskolával. A három iskola közösen pályázott, a fôpályázó Esztergom megnyerte a pályázatot, a francia iskola saját maga fizeti az önrészt, a Szent György Iskolaközpont még nem kapott választ a beadványára. A program, mint megtudtuk, hároméves együttmûködés eredménye. Erdôszentgyörgy a turisztikai részt vállalta, Esztergom a vendéglátást, a franciaországi partner az EU-ban a cégekre érvényes normákat mutatja be. Erdôszentgyörgyrôl 18 diák vesz részt a programban, interneten tartják a kapcsolatot a partneriskolákkal, és évente egyszer találkoznak.

A szakközépiskolában magyar nyelven folyik a közigazgatás, a természettudományok oktatása. A mesterségek és mûvészetek iskolájában 4 éve tanítják a festést, szépségápolást, de van turisztikai és közélelmezési szak is. Itt elsô fokon szakképesítést kapnak a tanulók IX. o.), a második fokozatot XI. osztályban kapják meg. Igény szerint a XII.-XIII. osztály elvégzése után, az érettségi diploma mellett, III. fokozatú szakképesítést kapnak.

Az esztétikai osztályok minden évben divatbemutatót, sminkbemutatót szerveznek a helyi vállalkozók és az Avon cég felkérésére.

Az egészségügyi központ tavaly Svájcból kapott adományként egy Mercedes márkájú mentôautót, amely azóta is az egészségügyi központ udvarán porosodik használatlanul. Az okokról kérdeztük Keresztes Csaba igazgatót.

– Valóban tavaly novemberben hozták a svájciak, idén április közepén sikerült beíratni a forgalomba, s azóta a marosvásárhelyi mentôszolgálat miatt tart ez az állapot. Az itteni mentôállomás a marosvásárhelyi mentôszolgálat kirendelt egysége, amely két éve vette át a meglévô autóparkot. Minden mûködött, kivéve a javításokat. Négy autót vettek át két éve, amibôl idôközben kettô lerobbant. Jeleztem a mentôszolgálatnak, de azt mondták, nincs autó. Ezután Svájcból megérkezett az autó (10 ezer svájci frank értékben), de amikor a beíratást is sikerült nyélbe ütni, a mentôállomás fôkönyvelôje gorombán elutasította a kérésünket azzal, hogy ne szóljunk bele a dolgukba. Az autó máig itt áll az udvaron.

– Mit mond a mentôállomás?

– Szerintük az a baj, hogy sokat fogyaszt.

– Egy másik probléma az, hogy a tavaly ugyancsak svájci segédlettel felújított belgyógyászatot a tulajdonos visszaigényelte. Mi lesz a betegekkel, ha vissza kell adni?

– Nem tud