Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Néhány évvel ezelôtt már maga a szó: "önrendelkezés" azonnal pandúr után kiáltott. Azt, hogy autonómia, csak suttogva lehetett kiejteni, nehogy a mindig "éber", szolgálatos nemzetféltôk kötél után kezdjenek kotorászni a zsebükben. Csak végig kell lapozni az akkori többségi sajtó kommentárjait a kérdésben, s azonnal észrevehetô , hogy a merev elutasítás – még olyan körülmények között is, hogy a legtöbb "elemzônek" halvány ibolyalila gôze nem volt, hogy mirôl beszél – általános jelenség volt, és nem csak a szélsôséges sajtóorgánumokban.

Nos, ehhez képest ma már azon vitatkozni, hogy az autonómia, a regionális önrendelkezés "etnikai vagy nem etnikai alapon" történjen, merô szofizmus, csupán a felek ezt még nem veszik észre.

Tény, hogy a közgondolkodás óriásit lépett elôre, még akkor is, ha ezt mindazok, akik máris élvezni szeretnék az autonómia áldásait, nehezen fogadják el, s joggal, hisz a mentalitás alakulása túlságosan lassúnak tûnhet minden haladó gondolkodású számára. Mégis üdvözölnünk kell azt, hogy most már – azt a réteget kivéve, amellyel amúgy is lehetetlen szót érteni – az autonómia, pontosabban a regionális önrendelkezés kérdése szinte általánosan elfogadott koncepció, s csupán idô kérdése, hogy a régiók mikor és mekkora kompetenciákat kapnak a központtól.

A dolgok persze nem fognak maguktól menni, a központosított hagyományok, a kormányzati hivatalnokok ragaszkodása a hatalomhoz mind olyan tényezôk, amelyeknek a legyôzése rengeteg munkába kerül még, s hogy mikorra sikerül lebontani az önrendelkezéssel szembeni ellenállást, az a politikai játszmák szereplôinek egymással szembeni viszonyának alakulásától is függ.

Persze igen csekély a valószínûsége annak, hogy belátható idôn belül Bukarestben "etnikai alapon szervezôdô területi autonómiára" adnának áldást. Valójában azonban erre nincs is feltétlenül szükség. Igaz ugyanis az a sokak által – éppen az RMDSZ ellenében – hangoztatott kitétel, hogy az ország minden régiójának azonos mértékû önrendelkezés jár. Csupán azzal a halk szavú megjegyzéssel, hogy a magyarok által tömbben lakott Székelyföldön ez az önrendelkezés a lakói sajátságos gondjainak megoldását (is) jelenti, beleértve az anyanyelv hivatalos használatát.

A régiók határainak önkényes kijelölése jelenti ilyen szempontból a legnagyobb veszélyt, s a történelmi Székelyföld "egyben maradásának" kiharcolása az EU-ban elkerülhetetlen régiósítás során a közeljövô egyik legfontosabb feladata.

– Nem kívánjuk folytatni a vitát Dorin Floreával, Marosvásárhely polgármesterével, de az utóbbi idôben túl sokat támadta az RMDSZ-t, ezért szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk az ellenünk elhangzottakkal szemben – mondta tegnap délben a Maros megyei RMDSZ székházában tartott sajtótájékoztatón dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és dr. Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos, majd többször is megerôsítették, hogy intézményi szinten készek együttmûködni, de ennek legnagyobb akadálya a polgármester.

Dr. Kelemen Atilla elmondta, Dorin Florea az utóbbi idôben azt gondolja magáról, hogy ô képviseli az egyetlen politikai erôt a megyében. Szereptévesztésben van, ráadásul megszegte választási ígéreteit, hiszen már rég nem "minden marosvásárhelyi lakos független polgármestere". Ezzel szemben egyre kevesebbet foglalkozik a város ügyeivel, inkább a Demokrata Párt megyei szervezetét építi, most is a más pártokból kilépetteket toborozza. Az RMDSZ-nek volt és van önkormányzati programja, amit következetesen véghezvisz. Nem az RMDSZ önkormányzati képviselôi zsarolják, illetve gátolják a polgármestert tervei kivitelezésében, ahogy ezt ô állítja, hanem éppen az ellenkezôje történik. A függetlenségét feladó polgármester nem tudja, hova forduljon, nincsenek kivitelezhetô ötletei, ô gátolja a haladást – mondta dr. Kelemen Atilla, majd példaként felhozta a városi közlekedés rendezését, a repülôtér támogatására megszavazott, de át nem utalt pénzösszeget, a sportélet támogatásához való viszonyát. Mi több, ott van Mihai Viteazul mellszobrának a költöztetése a tanács által megszavazott helyre, amit szintén Dorin Florea halogat.

– Azt állítja, hogy ô a város békéjét garantálja, ezzel szemben hozzáállásával és viselkedésével ellenségeskedést szít – összegzett az RMDSZ megyei szervezetének elnöke.

– Amikor a Simfest fesztiválon nyilvánosan azzal az ötlettel keresett meg a polgármester, hogy próbáljuk meg közelíteni a két intézmény álláspontját, azt hittem, valóban szándékában áll együttmûködni a megyei tanáccsal, de az azt követô nyilatkozatai szerint nem vehetem komolyan szándékát – mondta Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, aki újra megerôsítette, a két hivatal vezetôjének álláspontjától eltekintve, szorgalmazza a megyei és a helyi tanács közötti együttmûködést, annak érdekében, hogy 5-6 olyan megvalósítandó tervet találjanak, amelyekkel minél elôbb pályázni lehet. A 7-es fejlesztési központnál nyilvántartott projektek terén a megye élen jár, ezenkívül több mint 700 regionális tervet dolgozott ki turisztikai, gazdasági téren. Ez igazol mindent.

– Dorin Florea egy szürke kis alak, aki támogatás nélkül egyedül harcol, s ha így viselkedik, így is marad – mondta a tanácselnök, s arról biztosította a polgármestert, hogy a tanácsosok a fülük botját se mozgatják majd vádjaira, végzik háborítatlanul eddigi munkájukat. Aztán példaként hallhattuk, hogy a hôenergia-rendszer fejlesztését támogató kormánypénzt sem ô harcolta ki Marosvásárhelynek, hanem az Energomur vezetôsége, a megyei tanács támogatásával. Mi több, elkészült az Ákosfalva–Nyárádtô közötti útszakasz felújítása, ezzel is a város teherforgalmát tehermentesíti a megyei tanács – mondta Lokodi Edit.

– A megyei tanács, a helyi tanács és a polgármester közötti együttmûködés olyan, mint három párhuzamos, amely a végtelenben sem találkozik – vélte Kolozsváry Zoltán tanácsos. Számos olyan helyi tanácsi határozat született, amelyet a testület egyöntetûen elfogadott, s már évek óta nem alkalmazza a polgármester, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi ôt erre. Itt megemlítette a hôenergia-hálózat fejlesztésére, a közlekedés tehermentesítésére, valamint a zöldövezetek kezelésére, növelésére vonatkozó határozatokat, amelyek érdekében semmit nem tett a polgármester.

– Dorin Florea egy olyan polgármester, aki rendszertelen, nem képes rendet tartani a városban, s ez meglátszik – mondta az RMDSZ tanácsosa, majd hozzáfûzte, amiket projektekként terjeszt elô a polgármester, tulajdonképpen ötletek. Ezekkel nem lehet pályázni, hiszen nincsenek kidolgozva.

Népújság: – Az RMDSZ-nek van két alpolgármestere, ôk sem tudják jobb belátásra bírni a polgármestert?

Dr. Kelemen Atilla: – Sajnos, még a mai napig sem osztotta le írásban a feladatköröket a polgármester, sok esetben pedig nem hallgat az alpolgármesterekre, nincs akivel tárgyalni.

Népújság: – Többször azt állította Dorin Florea, hogy nem mûködik megyei szinten a koalíció. Ez valóban így van?

Dr. Kelemen Atilla: – Igen, és ez az ô hibája, hiszen elsôsorban a DA Szövetség keretében nem tud egyetérteni a két partner. Ha ôk nem tudnak megegyezni, akkor az RMDSZ kinek legyen partnere? Az RMDSZ-nek vannak koncepciói, vannak megoldásai, s ezt véghezvisszük, hiszen még mindig mi vagyunk a legnagyobb politikai erô a megyében.

A sajtótájékozatót végül egy újságírói kérdésre reagálva összesítette szellemesen dr. Kelemen Atilla. Ma délelôtt Dorin Florea kijelentette, hogy át akarja venni a megyei tanács vezetését, mert a jelenlegi vezetôség a magatehetetlenségét igazolja. De tudják: – A kopasz nyakú kendermagos tyúk is minden este azzal a gondolattal fekszik le az ólba, hogy reggelre kondorkeselyû lesz, álma mégsem válik valóra…

Tegnap Ciprian Dobre prefektus sajtótájékoztatón bírálta a marosvásárhelyi tanácsot, amiért "engedett egy büntetett elôéletû egyén zsarolásának, s törvénytelen határozatot hozott egy zsaroló érdekében", aki csütörtökön "a feje tetejére állította Marosvásárhelyt", amikor a Városháza tornyából jogtalan követelésekkel állította haptákba a hatóságokat.

A prefektus szerint az illetô egy egész "mechanizmust" mozgósított, amikor azzal fenyegetôzött, hogy leugrik a Városháza tornyából. Hangsúlyozta: elôször és utoljára történhetett ez meg, mert az elkövetkezendôkben nem enged a zsarolásnak.

A prefektus szerint a legnagyobb hibát a városi tanács követte el, amikor a zsaroló javára hozott határozatot. Ugyanis ez precedenst teremthet, és ha bárkinek eszébe jut valami, vagy rájön a hoppáré, kapóra jön, hogy felmegy a toronyba, és azzal fenyegetôzik, hogy leugrik, felforgatva a város nyugalmát. "Nem vagyok hajlandó a továbbiakban öngyilkosjelöltekkel tárgyalni", jelentette ki, "ha valaki rosszat akar tenni, mi ugyanolyan rosszal válaszolunk", mert "megengedhetetlen, hogy egy utolsó alak térdre kényszerítse a hatóságokat".

Ciprian Dobre elmondta, hogy az öngyilkosjelölt érdekében hozott intézkedés 6.749,21 lejbe került. Ebbôl 2849 a csendôrség, 3900 a sürgôsségi esetekre létrehozott ügynökség kiadásai voltak. Mint mondta, keresik a módját, hogyan lehetne "ezen az egyénen" behajtani az összeget. Ezért ebben az értelemben javaslatot nyújt be a közigazgatási és belügyminisztériumhoz, mert a marosvásárhelyi adófizetô polgárok pénzérôl van szó.

Egyébként a Városháza tornyából "tárgyaló" egyén, a 61-es törvény értelmében 500 lejes büntetést kapott… kihágásért, miközben "törvénytelen érdekeket" képviselt zsarolással.

A tanácsi határozatot még nem kapta kézhez, ha megkapja, figyelmesen elolvassa, utána dönti el, hogy megtámadja-e vagy sem.

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy csütörtökön Berghian Aurel bárdosi lakos a Városháza tornyának erkélyérôl azzal fenyegetôzött, hogy leugrik, tiltakozásul a helyi tanács által számára kiutalt kereskedelmi helyiség bérleti szerzôdésének felbontása miatt. Azt is tudni kell, hogy bár hónapokig nem használta a helyiséget, fizette a bérleti díjat. A lakásgazdálkodási vállalat és a polgármesteri hivatal lakásgazdálkodási igazgatósága felbontotta a szerzôdését.

Berghian fenyegetôzése nyomán, engedve követelésének, a helyi tanács egy évvel meghosszabbította szerzôdését.

A tûzoltóalakulat szolgálatos tisztje szerint valószínûleg szándékosan gyújtották fel a marosvásárhelyi régi vérközponttal szembeni autóbuszmegállóban levô fedett várakozót. A tûzoltókat vasárnap hajnalban riasztották az égô építményhez, amelynek a tetejébôl mintegy 8 négyzetméteres felület és az egyik oldalfal égett le.

Hétfôn délelôtt a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen is megkezdôdött a tanév. "Új teremben találkozunk egy új tanév kezdetén" – köszöntötte az összegyûlt diákokat és tanárokat dr. Béres András, az egyetem rektora, az intézmény felújított stúdiótermében. Sok diáknak okozott meglepetést az új arcot öltött elôtér és stúdióterem, ugyanis volt, aki mit sem tudott a nyár alatt végrehajtott változásokról. "1989-ben 22 diákunk volt, ma ez a szám 289-re nôtt, s a tanév kezdetekor 101 új diákot köszönthetünk sorainkban" – hangzott el a rektor ünnepi beszédében. "Bizonyára minden évnyitón megemlítik azokat a változásokat, amelyek az egyetemi oktatási rendszerben várhatóak a 2007- es EU-csatlakozással. Ma én is változásokról szeretnék önöknek beszélni, ugyanis idéntôl sikerült egyetemünkön doktori képzést szervezni a színháztudományok terén, továbbá mesterkurzust is szervezünk magyar és román nyelven. Újdonságnak számít az is, hogy több mint kétévi munka után az Apáczai Alapítvány támogatásával idén végre sikerül átadni egyetemünk bentlakását – tájékoztatott a rektor.

Ezek lesznek a legszebb évek az életetekben – köszöntötte az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem elsôéves hallgatóit dr. Copotoiu Constantin rektor az ifjúsági házban tartott ünnepélyes megnyitón. Egy kisfilm alapján a továbbiakban bemutatta az egyetemet, annak vezetôségét és beszélt a most kezdett fejlesztési tervekrôl, amelyek nyomán az OGYE egy korszerû felsôoktatási intézménnyé válik.

Ebben az új élettérben, amely minden eddigitôl különbözik, a fô feladatotok a tanulás lesz – hangsúlyozta beszédében dr. Nagy Örs, oktatási kérdésekért felelôs rektorhelyettes, aki reményét fejezte ki, hogy az utóbbi évek viszonylag gyenge szériái után az idén jobb képességû, törekvôbb, szorgalmasabb fiatalok népesítik be az elôadótermeket és laboratóriumokat. A diákokat köszöntötte dr. Brânzaniuc Klára, a tudományos kutatásért felelôs prorektor, illetve a három kar, az általános orvosi, a gyógyszerészeti és a fogorvosi kar dékánja valamint Ioan Nicolaescu professzor, aki feladatköre alapján ígéretet tett a szociális kérdések megoldására. Dr. Gliga Virgil egyetemi tanár, az általános kar dékánja, a sajtót tette felelôssé, amely az orvostársadalom irányába kifejtett bírálataival elijeszti a hallgatókat, és manapság már nem versenyeznek több mint tízen egy helyért az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, amely hivatásra és nem mesterségre készíti fel hallgatóit.

A marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir és a Petru Maior egyetem évnyitójára szintén hétfôn délelôtt került sor.

Korszakos jelentôségû író távozott közülünk.

Kivételes értékû életmû zárult le.

Sütô András a Mezôségen, Pusztakamaráson született, nincstelen szülôk gyermekeként. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd Kolozsvárra, a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumba került. Már középiskolásként Balogh Edgár lapjánál, a Világosságnál riporterkedett. 1948-ban a Falvak Népe – késôbbi nevén Falvak Dolgozó Népe – szerkesztôje lett, egy ideig fôszerkesztôje lett, elôbb Kolozsváron, késôbb Bukarestben. 1954 és 1958 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó fôszerkesztô-helyettese, 1958-tól a Mûvészet – a késôbbi Új Élet – fôszerkesztôje.

1989-ben nyugdíjazását kéri, de a rendszerváltás után fontos szerepet vállal az Új Életbôl átalakult Erdélyi Figyelô indításában.

Több mint félszáz kötete jelent meg: novellák, regények, drámák, esszék, naplójegyzetek, de életmûvét lehetetlen mûfajokra szétszálazni. Összeköti ôket az azonos hangütés, a sorsproblémákat görgetô észjárás, a nemzeti sorskérdések iránti, lélekben gyökerezô fogékonyság, s mindenekfölött a kivételes képalkotó fantázia és nyelvi erô. Legemlékezetesebb mûvei: az Anyám könnyû álmot ígér, az Istenek és falovacskák, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel – sokáig folytathatnánk a felsorolást – minden bizonnyal maradandó alkotások.

Sütô Andrást érdemeiért többek között Kossuth-díjjal, Magyar Örökség Díjjal, Herder-díjjal tüntették ki.

A Román Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának Magyar Tagozata Sütô Andrást saját halottjának tekinti.

A Román Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának Magyar Tagozata

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége mély megrendüléssel búcsúzik az öröklétbe távozott

SÜTÔ ANDRÁS

írótól

Hatalmas életmûvének jelentôs vonulata volt a színház, a drámaírás. A marosvásárhelyi színpadon 1959-ben, a Székely Színház hôskorában jelentkezett drámaíróként (Fecskeszárnyú szemöldök), ettôl kezdve színmûvei évtizedeken át jelen voltak a repertoáron: Tékozló szerelem – 1962, Pompás Gedeon – 1967, Vidám sirató egy bolyongó porszemért – 1977, Csillag a máglyán – 1982, Az álomkommandó – 1991, Az ugató madár – 1993, Káin és Ábel – 1996, Egy lócsiszár virágvasárnapja – 2003. Színmûvei mindig túlmutattak a megjelenített történeten, az ábrázolt hôsök sorsán. Egyik mûsorfüzetbe írott szavai minderrôl ekképpen tanúskodnak: "…Kolhaas Mihály szomorú történetének olvastán egy másik ablak nyílt meg elôttem. Azon át nézve: nem a kleisti szemlélet égtája gomolygott föl az idô távolából, hanem egy vérbefojtott parasztforradalom kormos-pernyés-akasztófás, újra moccanó világa, nagy szenvedélyek kényszerû föllángolása a látszólagos társadalmi és egyéni-lelki nyugalom kínzókamráiban. Ezt az ablakot pedig nem is magam vágtam: az azóta eltelt idô nyitotta meg mindannyiunk elôtt, akik e dráma hôseinek arcvonásai között talán ismerôs vonásokat is fölfedezhettünk: a magunkéit."

SÜTÔ ANDRÁS emléke elôtt kegyelettel hajt fejet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.

Hosszan tartó betegség után, szeptember 30-án este Budapesten elhunyt Sütô András Kossuth-díjas író, az erdélyi és a kortárs magyar irodalom egyik legjelentôsebb alakja.

Szepessy László, a szervezôbizottság vezetôje közölte, Sütô András temetése október 7-én lesz Marosvásárhelyen.

Reggel 8 órakor a Vártemplomban ravatalozzák fel, 14 órakor kezdôdik a gyászszertartás. Sütô Andrást a református temetôben helyezik végsô nyugalomba.

A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség szeptemberben versenyvizsgát hirdetett 21 állás betöltésére, a sikeresen vizsgázott személyek tegnap délelôtt tették le az esküt a felügyelôség marosvásárhelyi székhelyén.

Livia Popa, a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség sajtószóvivôje kifejtette, a versenyvizsgára 28-an jelentkeztek, közülük 17 rendôrügynök került ki (közülük az utolsó kilences médiával), ezenkívül a négy rendôrtiszti állást is betöltötték. A rendôrügynökök közül az elért eredmények alapján hárman Marosvásárhelyen, mások Dicsôszentmártonban, Szovátán foglalják el a helyüket. De vannak, akik Marosbogáton, Mezôbándon, Makfalván, Görgényben, Marosugrán, Székelyvécke, Héjjasfalva településeken tevékenykednek majd. A négy rendôrtiszt egyike nô, az újonnan létesült osztályon, az információvizsgáló megyei egységnél fog dolgozni, míg a többi három tisztet a gazdasági bûncselekmények kivizsgálásánál foglalkoztatják.

Az eskütétel után Ioan Nicolae Cabulea, a felügyelôség parancsnoka közölte, hat hónapos próbaidôre alkalmazták az említett személyeket, akik tapasztaltabb kollégáik mellett fognak dolgozni. Ez idô alatt folyamatosan figyelik majd, hogy megfelelnek-e a kijelölt állásokra, illetve, hogy a törvényeket helyesen alkalmazzák-e vagy sem. "Az országos szinten szervezett versenyvizsgákon nem volt akkora versenyláz, mint Maros megyében, itt volt a legnagyobb a konkurencia. Remélem, hogy ez a lépés, a fiatal rendôrügynökök, tisztek bevonása mind a falusi, mind a városi környezetben jelentôs változást hoz, ami elôsegíti a hatékony munkavégzést" – tette hozzá a parancsnok.

Az eskütétel után az egyik friss rendôrügynök hölgy a sajtónak ezt nyilatkozta: "Szerintem a különbözô helyzetekben mi, nôk is megálljuk a helyünket. Jobbára ismerem a feladataimat, de egy-két hónap múlva biztos, hogy többet tudok mondani a gyakorlati oldaláról is. Ha valaki szereti a munkáját, könnyebben boldogul" – hangsúlyozta a rendôrügynök.

Az ellenzéki pártok jelentôs sikerét hozta a vasárnapi önkormányzati választás; Budapesten Demszky Gábor szoros küzdelemben megôrizte fôpolgármesteri tisztségét, de vidéken a nagyvárosokban és a megyei közgyûlésekben a Fidesz és szövetségesei jelentôsen megerôsödtek; Sólyom László államfô még az urnazárás utáni beszédében kijelentette: a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van; Szili Katalin házelnök az államfôi pozícióhoz méltatlannak nevezte Sólyom László beszédét.

Budapesten Demszky Gábor minimális elônnyel megôrizte fôpolgármesteri tisztségét, de a 66 tagú közgyûlésben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt csak 33 mandátuma lesz a nem végleges adatok szerint.

Vidéken sok nagyvárosban, ahol eddig MSZP-s vagy SZDSZ-es polgármester irányított, most fideszes gyôzelem született. A megyei közgyûlésekben szinte mindenütt a Fidesz és szövetségesei nyertek.

Orbán Viktor értékelése szerint az önkormányzati választások eredménye azt mutatja, hogy a választók a kormányt nem tartják alkalmasnak a válság megoldására; Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetô kijelentette: nem kérdés, hogy az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc mellett.

A miniszterelnök vasárnap esti nyilatkozatában hitet tett a reformok folytatása mellett.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: miközben meg kell hallani a választók szavát, vinni kell tovább a reformok politikáját. Hangsúlyozta, hogy olyan kormány miniszterelnöke kíván maradni, amely ezt a politikát viszi tovább.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint Orbán Viktor igyekszik úgy beállítani az önkormányzati választást, mintha az egy országgyûlési választás lett volna, de nem az.

Dávid Ibolya szerint bebizonyosodott, hogy az MDF a harmadik erô az országban, a párt jelöltjei a megyei jogú városok kétharmadában, a megyék több mint felében bejutottak a közgyûlésbe.

Még az urnazárást követôen Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van.

"Most az Országgyûlésnek van cselekvési lehetôsége. A kormány az Országgyûlésnek felelôs. Az Országgyûlés dönt a miniszterelnök személyérôl. Az Országgyûlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van" – mondta.

A legsürgetôbb feladatnak az államháztartás rendbehozatalát nevezte, hangsúlyozva, hogy azt támogatja, és támogatni fogja. Hozzátette, hogy a felelôsség elôl egyetlen kormány sem térhetett volna ki, mindnek vállalnia kellett volna, hogy a lakosságra súlyos terhet ró. Ilyen gazdasági programot azonban nem lehet sikerre vinni a terhet viselôk bizalma nélkül.

Úgy vélte, a miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elôl. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez – fogalmazott a köztársasági elnök.

Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke a köztársasági elnöki pozícióhoz méltatlannak nevezte Sólyom László vasárnap este elmondott beszédét. "Hét órakor elhangzott a köztársasági elnök úrnak egy beszéde, amely számomra elég érdekes momentumokat is tartalmazott. Nem gondolom, hogy olyan helyzet van Magyarországon, hogy egy ilyen, én azt hiszem, hogy a köztársasági elnöki pozícióhoz méltatlan beszédet kellett volna mondani" – fogalmazott. A szocialista politikus úgy vélte, a szavazás eredménye arra mutat, hogy "sokkal szélesebb politikai konszenzuson alapulóan" kell a tervezett változtatásokat megvalósítani.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfôn bejelentette: bizalmi szavazást kér a kormány programjáról és a miniszterelnök személyérôl.

A kormányfô elmondta azt is, hogy a házbizottságnál kezdeményezte az Országgyûlés ülésének összehívását péntekre.

"Ezen a napon bizalmi szavazást kérek a kormány programjáról, amelyet az egyensúlyteremtés, a reformok és a fejlesztések határoznak meg az Európai Bizottság által jóváhagyott konvergenciaprogram keretei között. A kormány politikája mellett ez a bizalmi szavazás szól a miniszterelnök személyérôl is" – mondta Gyurcsány Ferenc hétfôn Budapesten.

Hangsúlyozta, a kampánynak vége van, a választás befejezôdött, kormányozni kell és döntéseket hozni. Az utcáról a politikát vissza kell vinni a Parlament falai közé – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kormányfô elismerte, hogy az önkormányzati választásokat az ellenzék legnagyobb pártja megnyerte, amihez gratulált.

A helyhatósági választások eredményérôl szólva kifejtette, a választók kritikus véleményt mondtak a kormány politikájáról. Hozzátette: az utóbbi idôszak tanulságos vitákat hozott, de most már a jövôre kell koncentrálni.

Az ellenzék gyôzelme az önkormányzatok nagy többségében valószínûleg azt a választói szándékot mutatja, hogy egyfajta egyensúlyt kívántak teremteni az önkormányzatok segítségével a magyarországi politikai életben – mondta az MTI-nek a magyarországi választások eredményét értékelve Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.

A romániai magyar vezetô nem kívánt reagálni a magyarországi politikusok konklúzióira az önkormányzati választásokkal kapcsolatosan. Annyit állapított meg csupán: az ellenzék gyôzelme az önkormányzatok nagy többségében valószínûleg azt a választói szándékot mutatja, hogy egyfajta egyensúlyt kívántak teremteni az önkormányzatok segítségével a magyarországi politikai életben.

Mivel az önkormányzatok jelentôsége amúgy is növekvôben van – folytatta a politikus –, ennek az elkövetkezô idôszakban valószínûleg nagy fontossága lesz, nagy mértékben hozzájárulhat az elmúlt idôszakban kialakult politikai válsághelyzet feloldásához, megoldásához is. Hiszen rákényszeríti a kormánypártokat az ellenzékkel való együttmûködésre számos fontos helyzetben – mondta Markó.

A határon túli magyarok szemszögébôl érdekesnek nevezte azt a tényt, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztásában milyen nagy volt a részvételi arány.

Ami Sólyom László köztársasági elnök vasárnap esti beszédét illeti, az MTI erre vonatkozó kérdésére Markó megállapította: a köztársasági elnök legfôbb alkotmányos eszköze Magyarországon az, hogy állást foglaljon az egész országot érintô politikai kérdésekben. Tagadhatatlan, hogy ebben a helyzetben állást kellett foglalnia. A politikai pártoktól függ, hogy ennek az üzenetét hogyan értelmezik, és hogyan cselekednek az elkövetkezôkben – mondta az RMDSZ elnöke.

A hazugságot büntették a magyar választópolgárok az önkormányzati választásokon, de ezt nem eléggé jelentôs mértékben tették – mondta az MTI kérdésére Tôkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

"Erkölcsi szempontból ítélem meg ezt az eredményt, szerintem a hazugságot szankcionálták a választópolgárok, de nem eléggé jelentôs mértékben" – fogalmazott Tôkés, aki szerint minden más nyugati demokráciában nagyobb mértékben sújtotta volna a választás a hazugságot.

Úgy vélekedett, hogy a magyar társadalom nagy értékválságban szenved. Mindazonáltal nagyon fontos – fûzte hozzá -, hogy a nemzeti oldal a kormánykoalíció értésére adta, miként gondolkodik a gyurcsányi hazugságpolitikáról.

A nyilatkozó Sólyom László vasárnap esti nyilatkozatát idézte, amely szerint a parlamentnek szembe kell néznie ezzel az eredménnyel. Úgy vélte, hogy a parlamentben több a becsületes, mint a pártfüggô ember, ezért nagy esély van arra, hogy a kormány élén és annak összetételében változás történjék.

Minimális baloldali gyôzelem született vasárnap az ausztriai parlamenti választásokon, amelyeken az Alfred Gusenbauer vezette, eddig ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett az élen kevesebb mint 1 százalékos elônnyel az eddig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) elôtt.

Az ORF közszolgálati televízió szerint a szociáldemokraták 35,8, míg a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppártiak 35,3 százalékos eredményt értek el. Az ATV szerint a szociáldemokraták 35,6, míg a néppártiak 35 százalékos eredményt értek el. A belügyminisztérium szerint is a szociáldemokraták gyôztek 36,1 százalékkal a 35,8 százalékos eredményt elért néppártiakkal szemben.

Egy elôrejelzést kivéve minden becslés szerint 5 párt jutott a parlamentbe, harmadik helyen a Jörg Haider által "elhagyott" Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), majd mögötte a Zöldek, valamint a Haider alapította Szövetség Ausztria Jövôjéért (BZÖ) tömörülés. A 183 tagú képviselôházban 94 mandátum kell a többséghez, a szociáldemokraták 69-72,a Zöldek pedig 19-20 mandátumra számíthatnak. Nagy a valószínûsége tehát, hogy e két párt nem tud kormányt alakítani, így egyre valószínûbb a jobb- és a baloldal két nagy pártjának nagykoalíciója.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa szombati ülésén történelmi pillanatban nevezte az Európai Bizottság múlt heti döntését, amely szerint Románia és Bulgária 2007. január elsején az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. A romániai magyarság számára kiemelten fontosnak nevezte, hogy végre határok nélkül együtt lehet a magyarországi magyarsággal. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ jelentôsen hozzájárult ehhez a sikerhez. Ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ kiáll autonómiatörekvései mellett, de felhívta a figyelmet, illúzió lenne azt hinni, hogy ez könnyen megvalósítható.

Az elnök két problémát vetett fel: az európai integrációt és a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóját. Elôbbi kapcsán a döntést, hogy 2007. január elsején Románia az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, történelmi pillanatnak nevezte, amely lezárja a másfél évtizedes átmeneti idôszakot. Hangsúlyozta, hogy a ’89-es fordulatot követô kormányok közös erôfeszítésének az eredménye, bár voltak kételyek, hiszen az 1990-es évek elején a NATO és az Európai Unió távoli remény volt.

Elégtétellel nyugtázta, hogy a párbeszéd és együttmûködés politikájával az RMDSZ jelentôsen hozzájárult a sikerhez. Azzal, hogy kormányzati tényezôvé vált, jelentôsen javult Románia külföldi megítélése. Ezt hangsúlyosan ki kell mondani, mert egyes román kollégák megfeledkezni látszanak errôl, bár annak idején elismerték. Az elkövetkezendôkben is ezt a politikát szándékszik folytatni, lehetôleg kormányzatban, jelentette ki. Kiemelte, hogy a csatlakozásnak a romániai magyarság számára külön jelentôsége van, mert ezáltal a romániai magyarok és a magyarországi magyarok határok nélkül együtt lesznek az Európai Unióban. Ez új perspektívát jelent a két ország együttmûködésében is.

Felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi országjelentés pozitív volt az elôzôekhez képest, de bírálatokat is megfogalmazott az igazságszolgáltatással, mezôgazdasággal szemben. Ugyanakkor az is benne van – amirôl, mint mondta, rajta kívül szinte senki sem beszél –, hogy sürgôsen el kell fogadni a kisebbségi törvényt. A kisebbségi jogok terén nem kielégítô a haladás, a kisebbségi törvény a parlamentben megrekedt, az EU figyelemmel követi a törvény sorsát.

Az RMDSZ is jelölhet EU-biztost

Markó ugyanakkor arra is kitért, hogy a következô hetekben a kormánynak ki kell jelölnie az EU-biztost. Véleménye szerint ez komoly elemzést kíván a kormány részérôl, és az RMDSZ nem fogadja el, hogy a kinevezés a liberálisok és a demokraták közötti versengéssé váljon, mert a biztos nem kell sem a PNL, sem a PD tagja legyen. Ugyanez érvényes a titkosszolgálatok vezetôire is. Hangsúlyozta: a koalíció négy pártból áll, egynek sincs többsége sem a kormányban, sem a parlamentben, és az RMDSZ is részt akar venni a döntésben, "és szava is lesz". Késôbb Markó Béla és Nagy Zsolt információtechnológiai miniszter is megerôsítette, hogy az RMDSZ-nek is lesz jelöltje a tisztségre, mert vannak megfelelô emberei, és egy ilyen kinevezés "pozitív képet mutatna az Európai Unió felé".

Fontosabb lenne eközben, mondta a továbbiakban, arra figyelni, hogyan teszik versenyképessé az erdélyi magyarságot s az önkormányzatokat. Az autonómia nem homályos, távoli cél, arról szól, hogy a közösségeket versenyképessé tegyék, növeljék erejét, gyarapodási képességét. A közel kétévi kormányzás alatt az RMDSZ az integrációt és a sajátos kisebbségi kérdések rendezését tûzte ki célul. Ez utóbbi terén keveset sikerült megvalósítani, más területen (infrastruktúra) léptünk elôre, mondta.

Dilemmának minôsítette az RMDSZ január elseje utáni kormányzati jelenlétét. Ezt a koalíciót, jelentette ki, az integráció félelme tartotta össze. "Kormány van, koalíció nincs sem a kormányban , sem a parlamentben, a koalíciós pártok többször szavaznak másféleképpen, mint egyféleképpen". Az RMDSZ-nek nem az az érdeke, hogy a koalíció szétessen, mert így beleszólhat a döntésekbe, ezért "olyan irányba kell hatni, hogy újra mûködjön". Ehhez újra kell tárgyalni a kormányprogramot, megnézni, "mi van a saját nemzeti céljainkkal, a román–magyar viszonnyal, milyen célokat tudunk megerôsíteni a továbbiakban".

"Másfajta társadalmat kell felépíteni az EU- n belül"

A székelyföldi polgármesterek nemrégiben Csíkszeredában megtartott találkozóján elfogadott nyilatkozatról kijelentette: a célok nem újak, az RMDSZ programjában tételesen szerepel az autonómia, mégis a ’90-es évek elejére emlékeztetô hisztériát váltott ki a politikusokból. Különbség is van, tette hozzá, mert a sajtó és a román civil társadalom "sokkal árnyaltabban taglalta a kérdést". Emlékeztetett, hogy volt idô, amikor a kétnyelvû feliratok, az anyanyelvhasználat a mostanihoz hasonló vehemens vitát váltott ki, mára azonban természetes, hogy ezek a jogok léteznek. Meg kell gyôzni a politikát, hogy az autonómiát is így kell szemlélni, vonta le a következtetést. Csíkszeredának fontos üzenete volt a román társadalom és a magyarság felé is, ami "arról is szól, hogy Romániában másfajta társadalmat kell kiépíteni az Európai Unión belül". Ehhez törvénymódosításokra és az alkotmány módosítására van szükség. A célokat nem elég kikiáltani, s aztán karba tett kézzel ülni, a célokért tenni kell, mondta az elnök.

A területi autonómia gyûjtôszó, mondta, azt jelenti, hogy megerôsítjük a gazdaságot, folytatni kell a decentralizációt, minden minisztériumi alárendeltségû intézményt a megyei tanácsok hatáskörébe kell utalni. "Miért Bukarest döntse el, mire költjük a pénzünket, melyik utat, iskolát kell megjavítani Brassó, Máramaros, Szatmár, Beszterce megyében?" Ez lesz a legjelentôsebb intézkedés, ezt szorgalmazni kell. Ugyanakkor, folytatta, a sajátos célokat sem szabad szem elôl téveszteni, létre kell hozni a székelyföldi önkormányzati társulást, egységes gazdasági-kulturális stratégiát kell kidolgozni. "A kérdést föl kell tenni román partnereinknek is, így kell beszélni az autonómiáról az elkövetkezendôkben. A területi autonómia nem egzotikum, nem romantikus terv, egy egész ország sorsát érinti", mutatott rá Markó. Egzotikumnak a titkosszolgálatok vezetôinek kinevezése körüli vitát, a legfelsôbb ügyész kinevezése miatti konfliktust nevezte, és azt mondta, a reális viták az autonómiáról, a romániai magyarság különbözô helyzetekben való döntési szabadságáról szólnak.

A felszólalók nagyobb része egyetértett a szövetségi elnök felvetésével és azzal, hogy összefogásra van szükség a továbbiakban is. Csupán pár ellenvélemény akadt: Eckstein Kovács Péter szerint a titkosszolgálatok vezetôi vagy a besúgók ügye nem egzotikum, és azt mondta: "soha nem volt ilyen rossz képe az RMDSZ-nek".

A Franco Frattini és Olli Rehn által írt levélre utalva jelentette ki Markó Béla a fentieket, mert, mint mondta, egy EU-biztos sem engedheti meg magának, hogy a román kormány magyar miniszterelnök-helyettesének írjon egy olyan ügynökség ügyében, amely sehol sincs Európában, tudva, hogy a kisebbségi törvény prioritás, illetve, hogy, nem bagatellizálható el a kisebbségi kérdés Európának ebben a régiójában. Ezt Európa és a román politika felé is el kell mondani. Nem rózsaszín a viszony közöttünk, és ez az a pillanat, amikor fel kell hívni a figyelmet, hogy nincs minden rendben, mondta végül az RMDSZ elnöke.

Csütörtökre halasztották a marosvásárhelyi lakótársulások elnökeivel mára beütemezett polgármesteri találkozót, melyen idôszerû kérdéseket vitatnak majd meg, mivel Dorin Florea polgármester ma a kormány és a belügyminisztérium illetékeseivel a decentralizációs javaslatairól tárgyal. Pontosabban, azt szeretné, ha a tulajdonjog kérdéskörében a kormány tisztázná a minisztériumok hatáskörét, és változtatna a restitúciós törvények önkormányzati szempontból hátrányos elôírásain. Tegnapi sajtótájékoztatóján a PD megyei elnöki tisztségét is betöltô polgármester hevesen kikelt az RMDSZ autonómiatörekvései ellen.

A tömbházlakók háromnegyede nem ismeri a közös használatú ingatlanokra vonatkozó törvénykezést, mert a lakótársulati vezetôk nem tájékoztatják a lakókat, fejtette ki tegnap. Florea a házmestereknek rótta fel, hogy a tömbházlakók az ingatlanok termikus felújítására vonatkozó programot sem ismerik, ezért nem is érdeklôdnek iránta. A holnaputánra halasztott találkozó fô témája az ôszi nagytakarítás lesz, a polgármester ezen a téren is elégedetlen a lakótársulások illetékeseivel, akik szerinte rendszeresen hátráltatják a városháza idevágó programját.

A Demokrata Párt nyilvános vitát akar Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök hétvégi, területi autonómiával kapcsolatos nyilatkozatával, illetve az egész területi autonómiakérdéssel kapcsolatban – mondta Florea. Szerinte a területi autonómia tárgytalan, mert alkotmányellenes, és rendkívül veszélyes, mert etnikai feszültségeket gerjeszt. Ezért a demokraták felkérik a civil társadalmat is, hogy tiltakozzon az autonómiatörekvések ellen. Florea kijelentette, a PD-vel kampányt indít az autonómiatörekvések ellen az európai parlamenti választások elôtt, amit meggyôzôdése szerint a magyarok is támogatni fognak, mert tudatában vannak az autonómiatörekvések veszélyes voltának.

A polgármester állítása szerint megdöbbent azon, hogy a megyei politikum nem ítélte el Lokodi Edit megyei tanácselnököt a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozóján tett kijelentései miatt. "Ki akarjuk venni a megyei tanácsot az RMDSZ kezébôl, mert szégyenletes, hogy Lokodi Edit a megye nevében nyilatkozgat" – szögezte le a polgármester, aki szerint Maros megye soha nem tartozott a Székelyföldhöz. Florea szerint a kijelentések helyett a megyét inkább fejleszteni kellene, kifejtette, az 1996–2000 közti fejlesztési terveket elsorvasztották a megyeházán, és az RMDSZ nyomására minden erôforrást a magyarlakta övezetek fejlesztésére fordítottak a megyében.

Lapunkban már többször említettük, hogy a nagy magyar zeneszerzô születésének 125. évfordulója alkalmából emlékdíjat hozott létre a Magyar Mûvészetért Díj kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra. A díjat, Bartók Béla mellszobrát a magyar kultúra és közélet számos jelese tudhatja már a magáénak. A díjosztók azonban természetes módon az erdélyi mûvészekre, együttesekre, közösségekre is gondoltak, közülük hatvanat találtak a rangos elismerésre méltónak. A díjátadásra Erdélyben kerítenek sort egy szeptember 28. és október 6. között zajló körúton.

A díjosztó turné elsô állomása Marosvásárhely volt. Pénteken a Kultúrpalota kistermében zajlott le a bensôséges, jó hangulatú ünnepség. A mûsorvezetést Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára vállalta. A fôszerep azonban a díjat kezdeményezô Gubcsi Lajosé volt, aki segítôket is hozott magával Budapestrôl a népdalt, népzenét mûvészi szinten mûvelô bécsi házaspár, Antal Imre és Antal Ágnes személyében.

Gubcsi Lajos elôször a díjról, annak névadójáról beszélt. Bartók Béla érdemeit hangsúlyozva elmondotta, hogy ô volt a XX. század zenéjének egyik legnagyobb egyénisége, aki népét szeretô nagy magyarként tudatosította az emberekben, hogy legnagyobb kincseink egyike népdalaink és néptáncaink gazdag tárháza. Hasonlóképpen nagyra becsülte a szomszédos népek kulturális értékeit is. A díjazottakat azok közül választották ki, akik e bartóki szellemben dolgoznak, alkottak maradandót.

Marosvásárhelyre tíz emlékdíjat hoztak. Barabási Attila, Csíky Boldizsár, Hajdó Károly, Kilyén Ilka, Koszorús Kálmán, Kovács András, a Maros Mûvészegyüttes, Molnár Tünde, Nagy Ferenc részesült az elismerésben. És a szombaton éjjel elhunyt Sütô András, aki nagy betegen sajnos már nem vehette át az emlékdíjat.

Gubcsi Lajos költôként, íróként is bemutatkozott, verseibôl olvasott föl, és szólt a Szabadság népe címû új kötetérôl, amely éppen csak hogy elhagyta a nyomdát. A szép kivitelezésû, albumszerû könyv az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójára látott napvilágot. Tulajdonképpen Marosvásárhelyen volt az ôsbemutatója. Az estet Antalék fellépése is emlékezetessé tette. Antal Imre citerajátéka, Antal Ágnes forrástiszta éneke csillogtatta meg dalaink szépségét. Még a közönséget is sikerült éneklésre bírniuk. Mûsorukat a helybeli Psalmus köszöntô kórusdalával, Kilyén Ilka a Bartók fordította Vadászkolinda megszólaltatásával gazdagította.

Az ünnepség díjátadó szervezôinek Lokodi Edit Emôke megyei tanácselnök mondott köszönetet.

Titokban? Rövid, nyolcsoros hír a Népújság heti mûsormellékletében a csütörtöki hangversenyrôl a Kultúrpalota nagytermében. Szétbombázott jegyiroda, egyre kevesebb plakát és kezdôdik a XVI. C. Silvestri fesztivál. Végül is nem szeretnék leragadni ennél az elkeserítô szervezési ténynél. Állok az egyetlen nagyformátumú színes mûsorösszesítô elôtt, és jólesô érzéssel olvasom a többnapos eseménynaptárt. Nem zavar senki. Vasárnap van, sokan vannak a téren.

Hölgyeim és Uraim! – hadd mondjam el hát én Önöknek, hogy csütörtök este hét órakor a nyitóhangversenyen a Kultúrpalota nagytermében Bálint János világhírû fuvolamûvész, a budapesti Nemzeti Filharmonikusok vezetô fuvolistája játszik. A negyvenöt esztendôs mûvész szólistaként játszott csaknem valamennyi európai országban, valamint az USA-ban, Izraelben és Japánban, partnerei a legelismertebb muzsikusok, a leghíresebb együttesek voltak. Több lemezt készített a Hungaroton, Capriccio és a Naxos kiadókkal, évente 10-12 mesterkurzust tart szerte a világon, magyar, német és olasz zeneakadémiák rendes tanára. Csütörtök este nekünk játszik. Paganini h-moll hegedûversenyét a filharmónia zenekarával fuvolaátiratban. Ha a szerzô technikai tudását akkori hallgatói ördögi jelzôkkel illették, Bálint János fuvolajátékára ma inkább az "angyali" sugallat illenék. És még pénteken is nekünk játszik a kisteremben, ahol Gábor József zongorakíséretével Dvorak, Doppler, Rossini, Rimszkij-Korszakov, Liszt Ferenc és mások mûveit szólaltatja meg, azzal a Gábor Józseffel, akit rangos nemzetközi zenei versenyeken többször a megtisztelô Legjobb zongorakísérô címmel tüntettek ki.

Augusztusban, egy vasárnap délelôtt a Bartók rádióban hallgattam Bálint Jánost. Nem tudtam, hogy alkalmam lesz egyszer személyesen is megismerni. Miközben ezeket a sorokat írom, mellettem C. Franck A-dúr szonátája szól az ô elôadásában Kocsis Zoltán kíséretével.

Hajlamosak vagyunk a méricskélésre, az összehasonlításra. Ô nem hasonlít senkire. Ô Bálint János, a fuvolamûvész. Gyertek el, meghallgatni ôt.

Ritkán fordul elô olyan, hogy a közönség beletapsol a produkcióba. Azaz, elôfordul: színházi, zenés darabok, kabarék, operettek esetén. Néptáncmûvészeti produkció elôadásán – szinte soha. Ezen a hétvégén megtörtént, nem is egy alkalommal – a zenészek mellett a tisztelt publikum vastapsa kísérte a finálét, a tapsrendet, a kusza gondolatokat, a produkciók utáni éjszakát. És az ok meg-volt rá.

Mert nem csak néptáncot láttunk, hanem színházat is, nem csak koreográfiát, hanem átélést és azonosulást, eltáncolt és végigénekelt emberi érzelmeket, olyanokat is talán, amelyeket a szó csak hibásan, vagy hamisan tudna kifejezni. Hogyan is mesélhetne arról, ami az egykori ifjú, katonának bevonuló legények szívének legmélyén rejtôzött? "Komédiától", azaz a koreográfia és zene nyelvén elmesélt vidám darabtól, paródiától az elôbb említett emberi mélységeken keresztül a tradicionális folklórmûsorig terjedt a repertoár. A Nagyvárad Együttes városi komédiája egy, a múlt század elején városba tévedô, szerencsét próbáló vidéki fiú története, a produkció tangóparodizáló kocsmajelenete Rejtô Jenô-i szálakat húzogatott – ôket az Udvarhely Néptáncmûhely követte: Tamási Zeng a magosság címû mûvének táncszínházi átirata visszhangos sikernek örvendett, lépéseivel belopakodott a nézôtérre a katarzis. A vendéglátó Maros Mûvészegyüttes hagyományos, ám precíz és szemet-szívet gyönyörködtetô mûsorral lépett a színpadra. Késôbb, az ezerfejû szörny tagjai közül többen is elárulták: nem ezen a zenén nôttek fel, de a késôbbiekben ott lesznek minden hasonló elôadáson. A szombati napot a Hargita Táncegyüttes Csudatarisznyája nyitotta: a mesejátéknak hálás gyerekközönség tapsolt, a Háromszék Helység kalapácsán felnôtt publikum hahotázott. A gálaelôadás színességével emelkedett ki a hasonló találkozók közös színpadhasználatai közül: a magyar és román táncok mellett falusi, cigány focimérkôzést és Bartók-darabra koreografált táncszínházat egyaránt láthattunk.

Ám mindez, ha jelentôs is, talán kevésbé fontos. Mert a lényeg – a szakmának szóló viták, beszélgetések mellett – a nagybetûs Hangulat. És utóbbiban bôvelkedett a kétnapos fesztivál. A szünetekben a tömeg megtöltötte az elôcsarnokot, elôadás alatt a nézôteret, bravóztak a felnôttek és visongtak az éppen csak cseperedôk, spontán és színes forgatag kavargott a büfé elôtt. És uralkodott a ritmus, feltörtek a kollektív tudatalatti mélyérôl az ôsök táncai. A teltházas közönség esténként mosolyogva jött ki a fôkapun. És ez elmond mindent.

A címben szereplô mondat Gáspárik Attilának, a filmfesztivál egyik fô szervezôjének tulajdonítható. Ugyancsak ô állította, szervezô társai nevében is, hogy a rendezvény azért jött létre, hogy esélyt adjon az itthoni alkotóknak, akiknek nem volt lehetôségük nyugat fele kacsintani. A fesztivál kinôtte magát, több mint 30 államból érkeztek megmérettetésre mûvek. A beszélgetés késôbbi szakaszában feltevôdött a kérdés, hogy áll a rendezvény a pénzzel. A válasz: a fesztivál többet vitt, mint hozott, de annyi baj legyen, az ember áldoz a hobbijára, csalit vesz, vagy fesztivált rendez, de mindkettôt nem lehet.

A beérkezett filmek száma idén minden eddigi rekordot túlszárnyal. Körülbelül 500 film érkezett, az eddigi maximum 444-hez képest. Az ALTER-NATIVE egyre közismertebb, egyre sikeresebb, egyre több ország mûvészei szeretnék összemérni tehetségüket. A növekvô siker titka, a "kissé agresszív marketing", Gáspárik Attila az internetnek tulajdonítja a nemzetközi és növekvô ismertséget. A túljelentkezést természetesen pozitívan kell értelmezni. Újabb elôrelépés, idén elôször történt meg, hogy az egyik, most már fôszponzor, kereste meg a szervezôket, hogy szeretné támogatni a rendezvényt, és nem fordítva.

A rendezvény több mint öt hét múlva kezdôdik (8–12. november), ennek ellenére az elôzsûri már javában dolgozik. A sajtótájékoztató helyszíne a MADISZ-iroda volt: nagy képernyôjû televízió az asztalon, nézôtér, azaz a képernyôvel szemben elhelyezett fotelek, félig kiivott mûanyag kávéspoharak, cigarettafüst, sósperec és víz, lemezek és kazetták halma a földön, a szoba közepén, minden, ami a filmbíráláshoz kell. Persze, szakértelem is, de az szerencsére nem a szoba közepén hevert egy kupacban, hanem fejmagasságban ült a fotelben. Munkatelep van az irodában, ahol valóban készül valami. A zsûri tagjai többnyire régi fesztiválosok: Gáspárik Attila, Ungvári Zrínyi Imre, a filozófiatudomány doktora, Schneider Tibor operatôr, Victor Velculescu, a bukaresti filmakadémia lektora, Buzogány Klára, újságíró, Durst György filmrendezô. Ôk döntik el, melyik film érdemes arra, hogy a fesztiválzsûri bíráskodjon felette. 500 film lejátszása rengeteg idôt jelent, nem lehet a közönség elé tárni, le kell csökkenteni napi hat órára, ennyit képes odafigyelni a nézô, és a bírák is.

"Az idén jó jelnek tekintjük, hogy sokkal több hazai és román film érkezett. Ez annak is tulajdonítható, hogy nagyon elterjedt az olcsó technológia, szinte bárki készíthet filmet. Észrevételeink szerint sokkal több a házi szintû felvétel, mint az elôzô években. Az utóbbi évekhez képest jelentôsen nôtt az elsôfilmesek és egyetemi hallgatók jelentkezése" – mondták a szervezôk.

Biztosra vehetô a zenei program, melynek meghívottjai: a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, Hobo (Magyarország), Ada Milea (Románia), Alexandru Balanescu (Nagy- Britannia), Szakcsi Lakatos Béla (Magyarország)

A fesztivál díszvendége idén Hollandia lesz, ami azt jelenti, hogy holland videoinstallációkat, nagyfilmeket és rövidfilmeket fognak bemutatni, melyre különös figyelmet fordítanak. Egy villanás a programból: Videoinstalláció: Michiel van Bakel: Hovering over Wasteland, Persijn Broersen & Margit Lukács: Prime Time Paradise, Bernard Gigounon: Starship. Nagyfilmek: Mijke de Jong: Bluebird, Gert de Graaf: Sea that Thinks, Roel Van Dalen: Ajax, hark the Herald Angels Sing. Rövid filmek: Best of Dutch Shorts 2003, 2004 and 2005, Lichting 2005 – válogatás a Netherlands Film and Television Academy filmjeibôl.

Újdonságként a szervezô stáb gyerekprogramot is tervez. A programba be nem került filmek közül kiválasztanak néhány olyat, amellyel megfoghatják az ifjabb generációt, akik majd tizenöt év múlva is ellátogatnak a fesztiválra, sôt, "minket is eltolnak odáig", mondta Ungvári Imre. A tervek szerint egy internetszobára is lehet számítani, amelyet a média képviselôi használhatnak.

Durst György szerint a fesztivál európai szintre emelkedhetne, megfelelô intézkedésekkel, kisebb erôfeszítéssel, ami elsôsorban a média kényeztetésére vonatkozik. A közönség akkor ismer el valamit, vesz részt benne, hogyha tud róla. Az arculat erôsségének számítana, ha kapna egy kis erdélyi jellegzetességet. A véleménye némileg egybeesett a Gáspárikéval, aki ugyanezt, mint már említettem, "kissé agresszív marketing"-nek nevezte. Európa felé van kilátás, de egyelôre még helyi szinten problémák adódnak, hiszen az elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy a polgármesteri hivatal nem föltétlen támogatója a rendezvénynek, amely valóban tovább fejlôdhetne.

A jegyek áráról érdeklôdve biztató választ kaptunk. Mindössze egy kevéssel lesz drágább, mint a tavaly. Az áremeléssel kapcsolatban, mintegy mentegetôzésként, de jogosan elhangzott, hogy itthon hozzá vagyunk szokva, hogy a kultúra ingyenes, nyugaton pedig horribilis összegeket kell kifizetni a színházra, mozira, mûvelôdésre. Az ALTER-NATIVE azzal az elônnyel rendelkezik, hogy évek során képes volt kiépíteni magának egy fizetô közönséget.

"Mi nem hazudunk, hogy jaj, de sokan látogatnak, és közben van öt nézônk. Mi nem azok közé a fesztiválok közé tartozunk, amelyek évrôl évre városról városra költöznek, hogy elfelejtsék, milyen gyenge volt az elôzô." Gáspárik minôséget ígér. Mi várunk, s majd mi is bírálunk, egyszerre nyolcszázan, vagy még többen, a Kultúrpalota vörös bársonyszékeibôl, de cigarettafüst nélkül. Lapunk pedig még jelentkezik további információkkal.

– Nem ültetvényen vagyunk, hogy mindig csak a pofánkba vágjanak! A tisztességes munkát tisztességesen fizessék meg! Annyit dolgozunk, mint egy francia munkás és afrikai bért kapunk! Ki tud megélni 6-7 millió lejes fizetésbôl? Nem dolgozunk azért, hogy kullancscégek jól megéljenek! Hétfôn reggel 7 órától általános sztrájkba kezdünk. Miközben a gyár profitot termelt, üzleti forgalma megháromszorozódott, a bérek az utóbbi három évben csak 30 százalékkal nôttek! Elôször 35, aztán 12,5 százalékos béremelést kértünk – a munkakönyvbe! –, a munkáltató azonban csak 5,9 százalékot ígért. Ezzel nem vagyunk elégedettek – nyilatkozta lapunknak pénteken Nistor Nicolae szakszervezeti vezetô. A sztrájkról szóló döntést nem ô, hanem a 260 szakszervezeti tag hozta – mondta –, akiknek eltökélt szándéka, hogy élnek törvény adta jogaikkal és hétfôn, a cukorrépa-feldolgozás megkezdésének napján nem indítják be a gépeket és kitartanak bérköveteléseik mellett.

Armeneanu Ioan, a cukorgyár igazgatója ezzel ellentétben bizakodó, ô azt állította, hogy igenis, a gyár udvarára begördülnek az elsô cukorrépa-szállítmányok és beindítják a mészégetô kemencét! Bár általános sztrájkot jelentettek, a cukorgyár folyamatos munkaüzemû, következésképpen a munkások egyharmadának dolgoznia kell.

Az igazgató, lévén hogy a cukorgyártók patronátusának romániai elnöke, hosszasan ecsetelte a cukorgyártás globális helyzetét és a cukor világpiaci árának alakulását. Elmondta, hogy Romániában 33 cukorgyárból kilenc maradt, ebbôl négy – a ludasi, a nagyváradi, a botfalui és a romani – dolgoz fel cukorrépát az Európai Unió szabványai szerint, betartva a megszabott cukorkvótát. A szóban forgó gyárak megtartották a termelôket, Ludasnak jelenleg 8000 környékbeli beszállítója van. A tulajdonos – a Ludus Factory Holding – 10 millió eurót ruházott be a gyárba, a feldolgozott mennyiség napi 2000 tonnáról 3500 tonnára nôtt. Jövôre ez a mennyiség már 4200 tonna körül fog mozogni, amely természetesen a költségek csökkenéséhez vezet. Miközben Romániában 550-600.000 tonna cukor fogy évente, az Európai Unió keretet szabott: csak 110.000 tonna répacukrot és importált nyers cukorból 329.000 tonna nádcukrot gyárthat. A többit importból kell fedeznie. Éppen ezért október 4-én Brüsszelbe utazik, hogy Romániának nagyobb cukorkvótát igényeljen, ami a cukorgyárak jövôjének biztosítéka lesz.

Az igazgató elmondta, hogy Ludason a cukor elôállítási költségei egyelôre magasabbak mint a nyugat-európai országokban, de mihelyt a gyárakat korszerûsítik, nô a termelékenység, a költségek csökkennek, s csak ekkor lesz lehetôség magasabb bérek kifizetésére. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy egyetért azzal, hogy a béreknek növekedniük kell, de a munkásoknak figyelembe kell venniük, itt van a legjobb bérezési rendszer, az átlag nettó kereset 11 millió lej, a munkások ételjegyet, vakációs pótlékot, kiszálláspénzt kapnak. Addig, amíg a cukorrépa és a cukor árát Brüsszel, a gáz árát az E-On Gaz szabja meg, amíg Franciaországban hektáronként 12,5 tonna cukorrépa terem, nálunk csak 4, naponta 8-10 tonna répát dolgoznak fel, itt csak 3,5-öt, nincs ahogy nagyobb béreket adjon a munkásoknak! Pláne, hogy 29 milliárd lej veszteséget is be kell hozni. Így nem lehet tovább haladni! – mondta Armeneanu igazgató.

Ha a munkások sztrájkolnak, akkor a termelôknek óriási veszteségük lesz. Hogy ôk mit tesznek? Nem tudni. Tény, hogy mi több mint 5,9 százalékos (plusz az infláció értéke) béremelést nem tudunk biztosítani.

Nistor Nicolae tegnap kijelentette: az általános sztrájk hétfôn reggel kezdôdött és meghatározatlan ideig, a követelések teljesítéséig tart.

Szerencsés helyzetben van a helybeli iskolaközpont, ugyanis a PHARE-program keretében az oktatás korszerûsítése érdekében összesen 560.000 euró támogatásban részesültek. Miután 2004-tôl kezdve kicserélték a homlokzati tantermek ablakait, új hôközpontot szereltek, korszerûsítették az illemhelyeket, elvégezték az épületjavításokat, legutóbb a gyakorlótermek berendezésére 120.000 euró értékben érkezett felszerelés az iskolába. Köztük teljes elektrotechnikai, mechatronikai laboratórium, gépek az elektro- és mechanikalaboratóriumba, számítógépek az informatikakabinet számára. A számítógépeket üzembe helyezték, a gyerekek használják is, azonban sok felszerelés arra vár, hogy mûködésükhöz a helyiséget megfelelôen elôkészítsék. Például a gépkocsivezetôi szimulátort, vagy az emelôt még nem tudták üzembe helyezni, ugyanis ezeknek speciális "terep" szükségeltetik.

A mûhelyek épületének rehabilitációjára 72.000 euró áll rendelkezésükre, azonban az augusztus 18-ára kiírt versenytárgyalásra egy építkezési cég sem jelent meg. Pedig a feladatfüzetet hatan is megvásárolták. Rad Ioan, az iskolaközpont igazgatója szerint ennek oka, hogy Ludason nincs olyan cég, amely eleget tenne a törvényes követelményeknek, másrészt pedig nem kockáztatnak a határidôs munkálatok vállalásával. A következô versenytárgyalást november 10-én szervezik. A 2006. december 30-i határidô rohamosan közeledik, s ha az Oktatási Minisztérium és az Európai Integrációs Minisztérium pályázatára nem sikerül céget találni, fennáll a veszély, hogy a kiutalt összeg elúszik.

Ami az oktatást illeti: idén 1050 diák tanul itt, 40 osztályban. Ebbôl 930 nappali tagozatos, 120-an pedig a csökkentett látogatású tanulást választották. Az iskolaközpont líceumi osztályaiban elméleti oktatás folyik matematika- informatika, filológia, két természettudomány (román és magyar) szakon, az ipari osztályokban pedig elektrotechnika és mechatronika szakon. A szakiskolában elektromechanikát, gépészetet, textilfeldolgozást oktatnak. A magyar nyelvû elméleti oktatás mellett idén egy autószerelôi ipari osztályt, belsô égésû motor szakot is be lehetett volna indítani, de ide mindössze 4-en jelentkeztek.

November 15-ére át kell adni az Országos Lakásügynökség által építtetett tömbházat a Zavoiului utcában. A munkálatok gyors ütemben haladnak, s remélhetôen e határidôre el is készül a 34 lakásos ingatlan. A beruházás összértéke 25 milliárd lej. A városi tanács legutóbbi ülésén fogadta el azokat a kritériumokat, amelyek szerint kiválasztják azokat a fiatal házasokat, akik jogosultak lesznek lakáskiutalásra. Eredetileg 152 dossziét iktattak, de mára a dossziék száma 120-ra csökkent, lévén, hogy a lakásigénylô fiatal házasok közül páran idôközben megoldották a lakásgondjaikat.

Ferenczi Levente alpolgármester szerint, mivel nagy szükség van a lakásra, eredetileg három tömbház felépítésére készítették el a tanulmányt. Borbély László területrendezési megbízott miniszter szerint jövôben elkezdik egy újabb tömbház építését.

A város keleti részén tovább folytatódik a csatornázás. A PHARE-program keretében 7 kilométer hosszúságú csatorna építésére 710.000 eurót kapott a város. A munkálatok az Eminescu és a Március 8. utcában a befejezéshez közelednek. Az Eminescu utcában a munkálatok befejeztével a kockakövek nem kerültek vissza a helyükre, ezért az út teljes hosszában gödrös, hepehupás és esôs idôben sáros. A forgalmat ezek az útviszonyok nagyon megnehezítik. Ottjártunkkor éppen a lefolyóknak az úttesttel egy szintre hozásán dolgoztak.

Itt az ôszi eltevések ideje. Mi kerül a kamrába, pincébe, padlásra?

Cornelia Ioradan, eladó: – Savanyúságnak általában káposztával töltött paprikát, paradicsompaprikát, hordóskáposztát szoktam eltenni. Nem hiányzik a zakuszka sem. Befôttek közül a meggykompótot kedveljük, de a lányom máris megdézsmálta az üvegeket. Azt teszünk el, amit megenged a zsebünk. Ugyanis kertünk nincs, a piac drága. Jelenleg a paradicsompaprika 16 ezer lejbe kerül, ezt soknak találjuk. De azért a legszükségesebbek a polcra kerülnek, 2-2,5 millió lejt szánunk eltevésekre.

Florea Emese, kiszolgáló: – Tömbházban lakom, így a kamrámat kell megtölteni. Szilva-, szôlô- és meggy-kompót van eltéve télire. Dzsemek közül a szilvát, almát és körtét kedveljük. Savanyúságból a vegyest szeretjük, paprikát káposztával, paradicsompaprikát karfiollal, de teszünk zöld-paradicsomot és uborkát. A hûtôládába vinettát, lesütött paprikát teszünk.

Molnár Irén, harangozó: – A szokásoson kívül a paprikamustárt sohasem hagyom ki. Ez különleges recept: 24 paprika, 1 hagyma, 1 zeller, 1 pohár ecet, 2 kanál só, 2 liter paradicsomlé, ízlés szerint csípôs paprika, szalicil kell hozzá. Ezt pasztává fôzöm. Minden hideg ételhez igen finom. Más gazdasszonynak is ajánlom.

Varga Ibolya, vállalkozó: – Amennyiben lehet, igyekszünk, hogy ne szûkölködjünk a télen. A zakuszkától a savanyúságig, a szilvaízig minden hagyományosat elteszünk. Nálunk még nem szokás a szupermarketbe járni. Az itthoni ízek egészen másak. Azt sajnálom, hogy a gyümölcsaszalást szép lassan kihagytuk a sorból. Pedig milyen finom volt az aszalt szilva, az aszalt körte!

Varga Róbert, magánvállalkozó: – Én inkább arra összpontosítok, hogy a pincében forrjon a bor és a szilvapálinka legyen kifôzve. Arról is gondoskodom, hogy a pincében zöldség, cékla, fekete retek, krumpli, a padláson paszuly, dió, s a mélyhûtôben álljon a finom juhtúró.

Nagy Katalin, nyugdíjas: – Semmit sem teszek el, mert nincs lehetôségem. A nyugdíjam csak a legszükségesebbre elég. Az üzletbôl veszem meg a savanyúságot, dzsemet.

Kézilabda

Porckorongleválást szenvedett vasárnap az Astral Posta Câlnau elleni bajnoki mérkôzésen Guresoaie Georgeta, a marosvásárhelyi Muresul nôi A-osztályos kézilabdacsapatának kapusa, aki az 5. percet követôen nem tudta folytatni a játékot. A diagnózist hétfôn állapították meg a bukaresti sportorvosok. A rossz hírben a jó hír, hogy beinjekciózott térddel a csütörtöki Déva elleni nagyon fontos mérkôzésen a kapus a csapata rendelkezésére állhat, azután azonban mûtétnek kell alávetni, s két hónapi kiesésre lehet számítani. A csapat vezetôsége arra számít, hogy az idô jelentôs része a novemberi bajnoki szünetre eshet, s a decemberi fontos találkozókra Guresoaie ismét csatasorba állhat.

A játékos sérülésével kapcsolatos hír, hogy a buzaui csarnoknál nem volt mentôautó, amint azt a szabályok megkövetelik, több mint tíz percet kellett rá várni. A játékvezetô órája szerint ez az idô nem haladta meg a szabályokban lefektetett várakozási idôt, Rad Teodor Muresul-klubelnök szerint viszont igen. A hivatalos óra azonban a játékvezetôé. Ha a bírók azt állapítják meg, hogy a mentô nem jött idôben, akkor a Muresul 10-0 arányban zöldasztalnál megnyeri a mérkôzést.

Labdarúgó 1. liga

Tizedszerre is nyerni tudott a Dinamo, s a második fôvárosi rangadón is sikerrel jutott túl. A Rapid elleni gyôzelem talán kissé nehezebben jött össze, mint a korábbiak, ám miután a 3. perctôl vezetett az ellenfél, a Dinamo a második félidôben szemet gyönyörködtetô játékkal fordította meg az eredményt, s olyan magabiztossággal helyezkedett el a bajnoki táblázat élén, hogy csapat legyen a talpán, amely onnan elmozdítja.

A vasárnap esti sikernek köszönhetôen – a Steaua iasi-i döntetlenje következtében is – a Dinamo kilencpontos elônnyel vezeti a rangsort, s noha még a bajnokság harmadánál sem tartunk, ilyen iramban roppant nehéz lesz bárkinek akár megszorítania is.

Eredmény: Dinamo – Rapid 3-1. A bajnoki dobogó: 1. Dinamo 30 p. 2. Steaua 21 p. 3. Otelul 21 p.

Kosárlabda

Megérkezett a harmadik amerikai is az együtteshez

A közismerten erôs, komoly nemzetközi sztárokkal tûzdelt magyar férfi kosárlabda-bajnokság hat csapata, valamint a szervezô Zalaegerszeg két testvérvárosának, Marosvásárhelynek és a boszniai Zenicának képviselôi vettek részt a hét végén rendezett felkészítô tornán, a Göcsej-kupán.

A BC Mures nem csak azért nem tudta felvenni a versenyt a magyar élcsapatokkal, mert még nem csiszolódott össze az együttes, mert amúgy sem tudta volna tartani az iramot a sok esetben volt NBA-s sztárokkal. A találkozók azonban igen hasznosak és tanulságosak voltak a szombaton rajtoló belföldi bajnokság elôtt. A csoport keretében a BC Mures a házigazda Zalakerámiától 106-59, a Falco Szombathelytôl 107-59, míg szolnoki Olajbányásztól 80-46 arányban szenvedett vereséget, a Celik Zenica elleni helyosztót viszont 75-67 arányban megnyerte, s így a torna 7. helyén végezett.

Friss hír viszont, hogy szombaton megérkezett Marosvásárhelyre a harmadik amerikai idegenlégiós is. A legutóbb Brazíliában játszott 24 éves Jujuan Cooley csak 178 cm magas, de rendkívül agilis és gyors játékirányító, akinek igen magas mérkôzésenkénti átlaga van, többnyire hárompontos dobásokból. Cooley még nem volt Zalaegerszegen a csapattal, tegnap találkozott új társaival, ma azonban a nagyszebeni visszavágó kupamérkôzésen már teljes kerettel áll ki a marosvásárhelyi gárda.

A bajnokság szombaton kezdôdik, az elsô fordulóban a BC Mures a Cuadripol Brassót fogadja a ligeti sportcsarnokban.

Lovaglás

A Romsilva Sziget utcai méntelepének sportbázisa ad otthont szombaton és vasárnap a lovastusa országos bajnokság versenyének. A versenyt három kategóriában, egy, illetve kétcsillagos CNC szinten, valamint kezdôk és fiatal lovak osztályában rendezik. A szervezôk által a rendelékezésünkre bocsátott program szerint szombaton 11 órától a díjlovaglást rendezik, 13.30-tól a kezdôk és fiatal lovak díjugratása, 16 órától az egy – illetve kétcsillagos díjugratás van soron. Vasárnap délelôtt 11 órától a tereplovaglás következik az egy, illetve kétcsillagos nehézségû pályán, 12.30 órától pedig a kezdôk és fiatal lovak újabb díjugratása fejezi be a viadalt (tereplovaglás helyett).

Férfi kézilabda A-osztály

Tordán nyert a National Segesvár a férfi kézilabda A-osztályos bajnokság 5. fordulójában. A csoportot továbbra is a veretlen Székelyudvarhely vezeti. A fordulóban az alábbi eredmények születtek: Potaisa Torda – National Segesvár 29-45; HC Székelyudvarhely – CSM Szászsebes 29-20; Minaur II Nagybánya – Unio Szatmárnémeti 34-23. A Nitramonia Fogaras és a CSM Nagyvárad álltak.

Basescu aláírta Kövesi Laura fôügyészi kinevezését

Traian Basescu elnök hétfôn aláírta a Laura Codruta Kövesi fôügyészi tisztségbe való kinevezésére vonatkozó rendeletet, tájékoztat az Elnöki Hivatal. A Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi szakosztálya a múlt szerdán egyöntetûen elfogadta az Igazságügyi Minisztérium Kövesi Laura Codruta fôügyészi tisztségbe való kinevezésére vonatkozó javaslatát. A Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyása azonban csak konzultatív jellegû, az ország fôügyészét csak az államfô nevezheti ki. A bírók képviselôi a nevesítés körüli átláthatatlanságra panaszkodtak, véleményük szerint népszerûsíteni kellett volna az igazságügyi miniszter javaslatát, és több jelöltre lett volna szükség. Nehezményezték, hogy Monica Macovei a Legfelsôbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyása elôtt már tájékoztatta javaslatáról Traian Basescu államfôt. Mindezen problémákat kiküszöbölték, miután a tanács tagjai megállapították, hogy Kövesi eleget tesz a munkaviszony idejére vonatkozó követelményeknek.

A 2005-ös árvizek 1,5 milliárd eurós kárt okoztak

A 2005-ös árvizek által okozott károk összértéke elérte az 1,5 milliárd eurót, nyilatkozta hétfôn Paul Victor Dobre belügyminisztériumi államtitkár. "A helyszíni adatok szerint a 2005. április-szeptember közötti árvizek 44.800 lakóházban és 49.000 mellékhelyiségben okoztak kárt további 540.000 szociális-gazdasági érdekeltségû objektum mellett" – mondta Dobre, aki a katasztrófaveszélyek nemzetközi fórumán vett részt. Kiemelte, hogy a katasztrófaveszélyek, az árvíz vagy földrengés negatív hatásainak megelôzése érdekében a belügyminisztérium kezdeményezte a kötelezô lakásbiztosításra vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet szerint a fizikai személyek kötelezô módon biztosítást kell kössenek a saját tulajdonukban lévô lakásokra. Az egy évre számított, biztosításként befizetett összeg 10-20 euró között váltakozik, a lakás építésénél használt alapanyagok függvényében. Egy lakás biztosítási értéke nem haladja meg a 20.000 eurót, de nem lehet kevesebb, mint 10.000 euró.

Miron Cozma kártérítést kér

A bányászok volt vezetôje, a 18 évi börtönbüntetésre ítélt Miron Cozma a bukaresti bíróságtól azt kéri, hogy az állam kárpótolja ôt négymillió euróval illegális fogva tartása miatt. Cozma úgy véli, fogva tartása törvénytelen, hiszen Ion Iliescu kegyelemben részesítette, majd visszavonta a dekrétumot. A Pénzügyminisztérium ez ügyben hétfôn több iratot tett le, Miron Cozma ügyvédje a bíróságtól idôt kért, hogy áttanulmányozhassa a dokumentumokat. A bukaresti bíróság a mai napra kiírt pert november 13-ra halasztotta. Miron Cozma, aki büntetésébôl már nyolc és fél évet letöltött, kártérítési keresetet nyújtott be a fôvárosi törvényszékhez, melyben rámutat arra, hogy 178 napot töltött illegálisan a börtönben.

Két amerikai kapta az orvosi Nobel-díjat

Andrew Z. Fire és Craig C. Mello amerikai tudós kapja idén az orvosi Nobel-díjat – jelentette be hétfôn Stockholmban a Karolinska intézet illetékes bizottsága. A testület azért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést a két amerikai tudósnak, mert felfedezték a genetikai információáramlás ellenôrzésének alapmechanizmusát.

800 kilométer hosszú falat emelnek

Nyolcszáz kilométer hosszú falat emel Szaúd- Arábia az Irakkal közös határszakaszon, 600 millió dollárért – szellôztette meg hétfôn a brit sajtó. Az értesülés szerint a fal két párhuzamos acél kerítésbôl áll majd, amelyek között a teret homokkal töltik fel. A talajban az emberek mozgását jelzô lépésérzékelô mûszerek lesznek. Harminc méterenként ellenôrzô posztokat létesítenek, és ezeket felszerelik éjjel is látó berendezésekkel és videokamerákkal. A falat, amelynek építése már megkezdôdött, várhatóan 2008-ra fejezik be. Brit lapok kiemelik, hogy Szaúd-Arábia ezzel a gigantikus létesítménnyel teljesen "elhatárolja" majd területét Iraktól, amely a bizonytalanság övezetévé vált a régióban.

Repülôtéri taxik egységáron

A Rómába látogató turisták ezentúl egységáron taxizhatnak a repülôtérrôl az olasz fôváros központjába, miután elôzôleg ott is rendesen "levették" a vendégeket a taxis hiénák. A Leonardo da Vinci repülôtérrôl 40, a Ciampino repülôtérrôl pedig 30 euróba kerül az út. A vasárnap életbe lépett rendelkezést nagy egyetértéssel fogadták a turisták – jelentették hétfôn a római lapok. Rossz hír viszont az utazóknak, hogy Rómában, Firenzében és Velencében napi akár öt eurót kitevô "turistaadót" kell majd leszurkolniuk az új kormány költségvetési tervezetének köszönhetôen. Úgy tudják, hogy ezt az új adót hozzászámítják a szállodai számlához, de elôbb a parlamentnek még jóvá kell hagynia.

Faragatlansági toplista

Meglehetôsen önkritikusan a harmadik helyre tették magukat a hollandok európai faragatlansági toplistájukon. Az elsô helyre az oroszok kerültek, ôket tartják a hollandok a legmufurcabbaknak az európai nemzetek közül. Az ezüstérem a franciáknak jutott, a bronzot pedig maguknak ítélték. "Mivel túl sokan vagyunk túl kis helyen, állandóan gyengül türelmünk egymással szemben" – idézett egy véleményt a felmérés eredményét közzé tevô De Telegraaf címû holland napilap. A sereghajtók – azaz a legudvariasabbak – a hollandok szemében a svájciak, a skandinávok (a svédeket norvégokat, finneket, dánokat egy kalap alá vették) és a belgák.

Tizenhat halálos áldozat Vietnamban

Tizenhatra emelkedett hétfôre a Xangsane tájfun halálos áldozatainak száma Vietnamban, miután az emberek az ország keleti tengerpartjának középsô szakaszán lakhelyükre visszatérve újabb áldozatokat fedeztek fel – közölték hivatalosan. A sérültek száma pedig csaknem 600. A Xangsane tájfun halálos áldozatainak száma így összesen 92, mert a Fülöp-szigeteken 76 ember veszett oda. Még mindig 69 személyt nem találnak a Fülöp-szigeteken.

Az aradi vértanúkra emlékeznek

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete koszorúzással egybekötött ünnepséget szervez 2006. október 6-án 16 órától a 13 aradi vértanú emlékére a Székely vértanúk emlékmûvénél. A koszorúzni vágyók feliratkozhatnak legkésôbb október 5-én 12 óráig az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének székházában vagy a 267-116-os telefonon.

Ismét utcára vonulhatnak a tanárok

Jövô héten a polgármesteri hivatalok elé tervez sztrájkôrséget a Spiru Haret közoktatási szakszervezet megyei fiókegysége, ha nem találnak megoldást a tanárok 2001–2004 közti bérhátralékainak kifizetésére. Ioan Sacarea, a megyei szervezet elnöke szerint ma a megyei önkormányzattal tárgyal a szakszervezet a kérdésrôl, csütörtökön pedig a pre