Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Érdembeli nyilvános vita helyett szélsôséges nacionalista indulatkitörés tartatott autonómiaügyben pénteken Marosvásárhelyen. Jól megszervezve, a múlt század kilencvenes éveibôl már unalomig ismert forgatókönyv szerint, amely általában bevált, ahányszor csak a szellemileg szûkmarkúbban feltarisznyált, ennek okán orránál fogva könnyen vezethetô réteg körében hisztériakeltésre alkalmazták, nevezett réteg szavazatainak becserkészése céljából.

Ha a város gondjainak kezelésére a választók többségének szavazatával felhatalmazott polgármester, törvényes hatáskörét komolyan véve, ugyanakkora energiát fordítana a városgazdálkodásra, mint egy ideje a politizálásra, a városnak sok téren elôbbre kellene tartania dicsekvésre nem méltó állapotánál. Ehelyett a városháza által közpénzen, tehát a magyar adófizetô pénzén is szervezett nacionalista klubösszejövetelen ápolták a magyargyûlöletet annak az egyébként értelmes ötletnek az álcája alatt, hogy az autonómiáról és a kisebbségi kérdésrôl felelôs vitát kellene folytatni. Valóban kellene, ám ezúttal a szervezési szándéknak sem volt ehhez köze, nemhogy a rendezvénynek.

Dorin Florea csapongó természetét már megszoktuk, mégis meglepô volt, hogy a tudatosan szervezett hisztériakeltés utóján, a bevált kolozsvári példából inspirálódva a városgazda hazafiúi buzgalmában székelyföldi kollégáinak intellektuális készségeit is kétségbe vonta arra vonatkozóan, hogy önkormányzati szövetségbe tömörülve pályázati pénzalapokat lennének képesek megszerezni. Ismert a közmondás, hogy könnyebb a más szemében a szálkát észrevenni, mint a magunkéban a gerendát. Így aztán a székely fôváros polgármestereként alanyunknak már telik az önvizsgálatra, pedig maga sem igen mutathat fel égre szóló pályázati eredményeket. Tervekben a nyilatkozatok szintjén nincs hiány, viszont amikor más intézményekkel is együtt kellene mûködni annak érdekében, hogy a tervek valóra váljanak, akkor minden elakad, mert az értelemszerûen szükséges párbeszéd helyett feszültségkeltô nyilatkozatáradat következik arról, hogy a jobb sorsra érdemes terveket mások nem engedik valóra váltani. Pedig a politika mezsgyéjén forgolódók tudják, hogy ebben a közegben az érvényesül, aki a kompromisszumkötés mûvészetéhez is ért. Ehhez is kell egy bizonyos, adott esetben a jelek szerint túl magas szintû intellektuális készség.

Az eredmények érdekében szükséges kompromisszumkészséget csak ideig-óráig pótolhatja a szélsôséges retorika. Az európai klubba való belépésünk még nem garantálja azt, hogy a szélsôséges nacionalizmussal jóllakatható rétegek maguktól és azonnal eltûnnek, de az európai tapasztalatok szerint a konszolidálódott demokráciákban idôvel akkorára olvadnak, hogy üres népszerûséghajhászóknak már nem jelentenek könnyû prédával kecsegtetô vadászmezôt. S akkor mi marad a tarsolyban?

Hét szülô és egy alapítvány képviselôje írta alá azt a beadványt, amelyben a marosszentannai ortodox papot, Muresan Teodort azzal vádolják, hogy hittanórán durván bánt a tanulókkal, hajukat húzta és nem helyénvaló szavakat használt. A község polgármestere, Viorel Bubau tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy "fényt akar deríteni" az ügyre, és ha beigazolódik, hogy a pap vétkes, felelnie kell. A jó kedélyû, komoly emberként számon tartott ortodox pap tagadja a vádakat, szerinte szándékosan akarják lejáratni, és viszálykodása a polgármesterrel nem új keletû.

A gyulafehérvári ortodox érseknek elküldött nyílt levélben az aláírók a hittanórákra járó tanulókkal való rossz bánásmódot róják fel Muresan Teodor ortodox papnak, azt, hogy hajukat húzta, bántalmazta és durván beszélt a gyerekekkel. Azaz: nem keresztényhez méltó módon bánik a tanulókkal, és szerintük ez nem az elsô "kihágása". A szülôk szerint a történteket a községbeli Ion Chinezu Általános Iskola vezetésével is ismertették, azonban semmilyen intézkedés nem történt, így aztán az ortodox egyház vezetését kérték fel, hogy eljárjon a pap ellen, "hogy a Muresan Teodor rossz példáját ne követhesse senki".

Bubau Viorel polgármester tegnap sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy a tanulók szülei által tett észrevételeket továbbította a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnak, amely még holnap befejezi az ügyben indított kivizsgálást. A tanfelügyelôség alkalmazottai tegnap éppen a községi iskolában végeztek ellenôrzést, többek között ez ügyben is. A polgármester elmondta, hogy nyolcan írták alá a panaszt, de "sajnos, úgy tûnik, több ilyen eset is van". Viorel Bubau tanácskozott a szülôkkel, lakossággal is, az ortodox papot több alkalommal meghívta beszélgetésre, ám utóbbi egyszer sem állt vele szóba. Pedig korábban már volt egy hasonló eset, amikor a papot hasonló vádak érték, ám az ügyet akkor elsimították. A polgármester szerint ki kell deríteni az igazat, "nem szeretnék szônyeg alá seperni az ügyet", és "függetlenül attól, hogy ki a vétkes, felelnie kell".

Muresan Teodor 16 éve – és jelenleg is – oktat a község iskolájában, de mindeddig nem voltak ellene komoly panaszok, bár mintegy 3 évvel ezelôtt egy szülô jelezte a durva bánásmódot a gyerekekkel szemben. Az ügybôl nem lett botrány, az iskola vezetése elsimította. Sipos István aligazgató nem úgy ismeri a papot, mint egy agresszív személyt, és hasonlóan vélekedett Péter Júlia református lelkész is. Péter Júlia szerint az ortodox pap jó kedélyû, vidámnak mondható, pontos ember, akirôl nehéz elhinni, hogy hittanórán verje a gyerekeket. A két egyházi ember jól egyezik, és Péter Júliát a fent említett vádak meglepték. Muresan Teodor, aki nem szívesen állt szóba az újságírókkal, annyit azért elmondott, hogy nem neki kell ártatlanságát bizonygatnia, hanem a vádlók bizonyítsák be, hogy bántalmazta a gyerekeket. Azt is tudni vélte, hogy a nyílt levelet aláíró személyek "közel állnak" a polgármesterhez. A beszélgetésbôl összeállt kép szerint a pap konfliktusa a polgármesterrel nem új keletû, aminek oka elsôsorban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának Viorel Bubau általi akadályoztatásában rejlik. Tehát a bosszú sincs kizárva, aminek célja a pap lejáratása lenne. Mellesleg Viorel Bubau a református egyház esetében sem volt "bôkezûbb", mindmáig nem írt alá visszaszolgáltató rendelelet, a református egyház visszaigénylési kérelme jelenleg az Országos Retitúciós Bizottság asztalán hever.

A történtek ismét elôtérbe hozzák az iskolai fegyelmezés kérdését, ami fôként falvakon nemegyszer egy-egy jól irányzott pofonban, fülhúzásban, fenyítô szavakban nyilvánul meg. Az ügyre pontot azonban a tanfelügyelôség és a Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vizsgálata tehet.

A jegybank vezetôje megerôsítette azt a korábban ismertetett tervet, hogy Románia 2010-2012-ben lép be az "euró elôszobáját" jelentô az ERM-II. átváltási rendszerbe és 2012-2014 között bevezetheti az eurót.

Mugur Isarescu jegybanki vezetô hétfôn azt mondta, hogy a 2007-tôl 2010-ig terjedô idôszak konszolidációs periódus lesz, amikor végre kell hajtani a szerkezeti reformokat, köztük a nyugdíjreformot, miközben nagy súlyt kell fektetni az infláció további mérséklésére is.

Isarescu azt mondta, hogy a kormányfô januárban – miután Románia csatlakozott az EU-hoz – ismerteti Brüsszelben az euró-zónához történô csatlakozás menetrendjét. A Reuters által a múlt héten megkérdezett 34 elemzô véleményének az átlaga szerint Románia 2013- ban vezeti be az eurót. Az EU-hoz ugyancsak januárban csatlakozó Bulgária egy évvel korábban, 2012-ben.

A téli ünnepek idôszakában mindenki jobban odafigyel szeretteire. Ajándékokat keresgél, meglepetésekrôl gondoskodik, hiszen fontos, hogy karácsony este felragyogjon egy mosoly azoknak az arcán, akiket szeretünk. És egyre ritkábban gondolunk azokra, akiknek ez nem adatott meg. Elfelejtjük, hogy mi magunk is gazdagodunk azáltal, hogy adunk. Mindenkinek szüksége van a törôdésre. Talán nem is tudatosul bennünk, hogy milyen egyszerû mosolyt csalni valakinek az arcára...

A marosvásárhelyi Rotaract Téka fiatalokból álló szervezet, amely már eddig is több jótékonysági, környezetvédelmi akcióval szerzett nevet a városban. A két évvel ezelôtt létrejött klub tagjai nemcsak az anyagi, hanem az emberbaráti segítségben is hisznek. Munkájukkal igyekeznek a megértést, a toleranciát és jó szándékot terjeszteni.

Tavalyi karácsonyi akciójukhoz hasonlóan idén is indítanak gyûjtést, ebben az évben a Szent Erzsébet Alapítványt szeretnék támogatni. Az alapítvány 32 árva gyereknek viseli gondját. Annak tudatában, hogy ma már a modern audiovizuális eszközök használatának ismerete elengedhetetlen a boldoguláshoz, a Rotaract fiataljai gyûjtést szerveznek, hogy a Szent Erzsébet Alapítvány gyerekei saját környezetükben sajátíthassák el azt a tudást, amire a XXI. században van szükség. Az alapítvány öt létesítményét szeretnék felszerelni számítógépekkel, DVD- lejátszókkal. Pénzadományok mellett szívesen fogadnak ismeretterjesztô és mesefilmeket, könyveket (különösen albumokat, enciklopédiákat). Az akció nem kizárólag a karácsonyi idôszakra vonatkozik, hiszen az alapítvány hamarosan újabb árvaházat ad át, és bútorokra, szônyegekre is nagy szükség van.

A Rotaract Téka fiataljai Mikulás és karácsony estéjén minden gyereket ,ég szeretnének külön ajándékkal, édességbôl, gyümölcsbôl, kisebb játékból álló csomagokat állítanak össze, rég elfelejtett, nem használt játékát, mesekönyvét bárki behozhatja.

Fizetség: egy felejthetetlen mosoly...

Pénzadományokat a következô számlára várunk:

RO84 PIRB 7038 6700 1000, Rotaract Club Teka Tg. Mures, Piraeus Bank Romania, Suc. Tg. Mures, P-ta Trandafirilor nr 58/A Tg. Mures

A Vegyipari Szakszervezetek Országos Föderációja Tanácsának határozatához csatlakozva a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát független szakszervezetének tagjai, továbbá az Alternativa 2000 és a dicsôszent-mártoni Carbid Fox szakszervezete sztrájkôrségsorozattal tiltakozik a földgáz árának emelése ellen.

A szakszervezetek sztrájkôrséget tartottak e hónap 21-én, 28-án és minden valószínûség szerint az akciót ma is folytatják. A nemzeti ünnep elôtti napra, a november 30- ára tervezett kivonulás a város központjában tervezett rendezvényekre való tekintettel elmarad. Csupán a szakszervezeti vezetôk jelennek meg a parlamenti képviselôk, szenátorok irodáiban, hogy ismertessék követeléseiket, és tárgyalásokat folytassanak velük.

Ioan Siderias, az Azomures 450 tagot számláló független szakszervezetének elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy a követeléseket tartalmazó beadványukat tegnap Burkhardt Árpád alprefektus vette át. Tegnap az Azomures szakszervezeteihez több marosvásárhelyi cég, köztük a tejfeldolgozó vállalat, az IMATEX, a Raiffeisen Bank szakszervezeti képviselôje is csatlakozott. Mára a dicsôszentmártoni Carbid Fox másik szakszervezetének, a szászrégeni Alpina, a kolozsvári Farmec képviselôit is várják.

A szakszervezeti vezetô arra is kitért, hogy a gázár emelése mellett a villanyáram emelése ellen is tiltakoznak. Továbbá kérik a mûtrágyaipar támogatását és az országos bruttó minimálbér 450 új lejre való emelését.

Kérdésünkre, hogy a vegyi kombinátnak milyen áron számlázzák jelenleg a földgázt és milyen emelésre számítanak, a szakszervezeti vezetô nem tudott egyértelmû választ adni.

Tegnap kifüggesztették a kórházak élére kiírt versenyvizsga végeredményét. Öt megye 61 jelöltje vett részt a megmérettetésen, amely egy-két kivételtôl eltekintve nem okozott különösebb meglepetése.

Igazi versengés a sepsiszentgyörgyi megyei kórház esetében volt, az igazgatói széket ugyanis hárman pályázták meg. A bizottság Török Zsuzsanna teljesítményét értékelte a legmagasabb pontszámmal, aki az állást betöltô közgazdász igazgatóval és az egység nôgyógyász fôorvosával vette fel sikerrel a versenyt.

Megyei szinten minden a papírforma szerint zajlott. Baila Lucian magas pontszámmal: 9,20 szerezte meg a megyei sürgôsségi kórház igazgatói székét. Mivel a mendzseri tervére kapott a legmagasabb jegyet – 9,75 – kíváncsian várjuk, hogy milyen változásokat hoz majd a terv gyakorlatba ültetése. A Szív- érrendszeri- és Transzplantációs Intézet élére 9,18-as átlaggal Suciu Monica került. A legnagyobb jegyet 9,31 Masca Aurelia, a segesvári kórház volt és jövôbeli igazgatója érte el. Régenben is eldôlt a verseny, a bizottság Moldovan Iuliu teljesítményét osztályozta a magasabb átlaggal, Gábor Dorin Marius pedig kiesett. Dicsôszentmártonban maradt Butuc Ovidiu, Ludason pedig Chisu Iov Ionel. Végezetül értékelnünk kell Fekete Erzsébet és Keresztes Csaba teljesítményét, akik a szovátai valamint az erdô-szentgyörgyi kórházat vezetik a továbbiakban is.

A vizsgáról nyilatkozva a zsûriben részt vevô, dr. Paul Ciprian Radu, a Nemzeti Egészségfejlesztô és Kutatóiskola aligazgatója csalódottan jegyezte meg, hogy a jelöltek minden téren felkészülteknek bizonyultak, egy valami sikkadt el a kidolgoztt tervek és a feleletek során, a beteg, amire nem sok szót pazarolt a vizsgázók többsége. Kérdés, hogy a vizsgatételeket összeállító bizottság kellô hangsúlyt fektetett-e az arra vonatkozó tételekre, ami a kórházi ellátás igazi célja lenne.

Az Aquaserv vállalat értesíti a fogyasztókat, hogy a marosvásárhelyi Plevna, Városháza, Ifjúsági, Tusnád utcákban, valamint a Gyôzelem téri ivóvízhálózat- felújítási munkálatok miatt nem lesz víz november 30-án, csütörtökön 8–20. óra között a Tusnád, Iuliu Maniu utca 6–12. számok között, valamint a Bolgárok és a Gyôzelem téren, továbbá a Cuza Voda utca 8–14. és 27–57. számok közötti részén. A hálózat mûködésbe helyezése után a víz elszínezôdhet és lerakódásokat tartalmazhat, de konyhai használatra alkalmas.

Jegyzet

Szenzáció! Fantasztikus! Új! Hihetetlen! Akció! Csak itt és csak most! Aztán az ember egyszer csak kikapcsol, és nem érdekli semmi. Érzi, érzi, ahogy nap mint nap, minden órában, minden percben valami újról kellene tudomást szerezzen, aztán ugyanabban a percben egyszerre többrôl is, mert ha nem, lemarad. És egyszer csak kikapcsol. Meghasad. Nem bírja tartani a lépést. Lelassul az idô, lelassulnak az emberek, megérzi az arcán az esôcseppet és elmosolyodik. Ettôl a perctôl kezdve boldog lesz, nem érti, hogy élete nagy részét miért töltötte rohanással, miért akart mindent tudni, és néhány dolgot megérteni, és miért, de miért is sietett olyan rettenetesen. Kisimulnak a ráncok az arcán. Többet nem néz meg minden hírt a tévében, hogy megértse, ki mennyit és hol vágott zsebre, nem érdekli, ezt hogyan lehetne helyrehozni. Nem akarja lecserélni a mobiltelefonját egy-két héttel újabb modellre, nem akar egy bolhányival jobban mûködô, de egy elefántnyival többe kerülô számítógépet vásárolni. Ettôl a perctôl kezdve mindenki ôrültnek tartja, aki ugyanúgy siet, és ugyanúgy ki fog kapcsolni.

Ebben az információözönben az ember egyszer csak kikapcsol. És nem tudja már elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól, nem is akarja, nem érdekli, még akkor sem, ha piros szalagra írják a híradó mûsorideje alatt, akár százezerszer is.

Nem kell szobatiszta legyél, nyugodtan viselhetsz pelenkát, az sem baj, hogyha még le sem szoktál a pépes ételrôl, a lényeg az, hogy máris elkezdd az információszerzést, tanulj, tanulj, tanulj, életed felét töltsd az oktatási intézmények falai között, és akkor mi máris alkalmazunk. Persze, tudnod kell angolul, kínaiul, németül, francia sem árt, és persze, latinul.

Persze, elônyödre válik, hogyha teljesen lemondasz a gyermekkorról, és már mikor átváltasz a második pelenkaszámra, már akkor megtanulod a számítógép kezelését, mert másképp lemaradsz a társaid mögött.

Ez van. Kösd fel a pelenkát, azaz ragaszd jól rá az öntapit, mert ezt kéri a társadalom, el vagy veszve, ha nem teszel eleget a követelményeknek. Isten azt mondta, özönvíz által nem pusztítja el többet az emberiséget. Az információözönrôl nem emlékszem, hogy szólt volna valamit.

Ankarába érkezett kedden és tárgyalt Recep Tayyip Erdogan kormányfôvel XVI. Benedek pápa, aki négynapos törökországi látogatásán egyebek közt enyhíteni próbál majd azon a feszültségen, amelyet szeptemberi regensburgi elôadásával váltott ki az iszlám világ és a Nyugat között.

XVI. Benedeknek pápaként ez az elsô látogatása egy muzulmán országban. Római elutazása elôtt ôszinte barátságáról biztosította a vendéglátó országot azután, hogy csaknem három hónappal ezelôtt heves indulatokat váltottak ki iszlámmal kapcsolatos szavai. A katolikus egyházfô több ízben kifejezésre juttatta sajnálkozását, s ezúttal "szívbôl jövô üdvözletét" tolmácsolta a török népnek.

Mint mondta, törökországi útjának célja a két kultúra közötti megértés és párbeszéd elômozdítása a "nyugati és muzulmán kultúra között hidat képezô országban".

Ahmet Necdet Sezer török államfô II. (Hódító) Mehmed szultán "türelmi rendeletének" másolatával és az oszmán uralkodó portréjával ajándékozza meg XVI. Benedek pápát.

Az említett dokumentumot azután adta ki II. Mehmed, hogy 1453- ban meghódította Konstantinápolyt, ami egyben a Bizánci Birodalom bukását jelentette.

A török vezetôk szerint ez a dokumentum rendkívül fontos példája annak, hogy több századon át miként fejlôdtek a törökországi muzulmánok és a keresztény világ kapcsolatai. Hódító Mehmed ebben az okmányban megparancsolta alattvalóinak, hogy "türelmesen és testvéri érzéssel viszonyuljanak a soknemzetiségû város nem muzulmán polgáraihoz", és elrendelte mindenfajta vallás szabad gyakorlását. A török államfô Hódító Mehmed rendeletének angol nyelvû fordítását, és a szultán portréját ajándékozza oda ünnepélyes körülmények között a katolikus egyházfônek.

Diplomáciai források szerint Sezer és XVI. Benedek találkozóján a vallások közötti párbeszéd fejlesztésének és kiterjesztésének lehetôségeirôl lesz szó, emellett terítékre kerül majd egy sor nemzetközi és térségbeli kérdés is.

A békéért cserébe Izrael hajlandó lenne kivonulni több palesztin területrôl, s kész fogolycserérôl is tárgyalni – jelentette be Ehud Olmert, a zsidó állam miniszterelnöke. Száeb Erekát palesztin fôtárgyaló szerint a palesztinok "teljesen készen állnak" arra, hogy a végleges rendezésrôl tárgyaljanak Izraellel.

Olmert azon az ünnepségen beszélt az izraeli hajlandóságról, amelyet az elsô izraeli miniszterelnök, Dávid Ben Gurion emlékére rendeztek a Negev-sivatag Szde Boker településén. Mint mondta, Izrael hajlandó lenne szabadon engedni sok palesztin foglyot, köztük régóta bebörtönzötteket is cserébe azért az izraeli katonáért, akit palesztin fegyveresek izraeli területre behatolva hurcoltak el júniusban. Kifejezte reményét, hogy felújíthatják az izraeli- palesztin béketárgyalásokat, amelyek eredményeképpen megalakulhatna a palesztin állam Ciszjordániában és a Gázai övezetben.

Az izraeli kormányfô ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok által kidolgozott, az Európai Unió, az ENSZ és Oroszország által támogatott "útitervnek" megfelelôen a palesztinok létrehozhatnak egy független palesztin államot, amely teljes szuverenitással rendelkezik, és amelynek pontos határai lesznek. Azt is megígérte, hogy ha véget ér az erôszak, felszabadítják a befagyasztott palesztin pénzeket és megszüntetik a ciszjordániai útlezárásokat.

Száeb Erekát palesztin fôtárgyaló szerint a palesztinok "teljesen készen állnak" arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek Izraellel "a megszállt területek végleges státusáról, Jeruzsálem sorsáról, a (zsidó) telepekrôl, a menekültekrôl és a határokról". Erekát úgy vélekedett, hogy a tárgyalásoknak "az útiterv alkalmazásához" és végsô fokon a palesztin területek megszállásának megszûnéséhez kell vezetniük.

Hétfôn a kanadai képviselôház (helyi idô szerint) megszavazta azt az indítványt, amely "nemzetnek" ismeri el a francia nyelvû Quebec tartomány lakóit.

Michael Chong, a kormányközi kapcsolatok és sportügyek minisztere már korábban lemondott kabinettagságáról, tiltakozásul az indítvány miatt. Lépése nem veszélyezteti a kormány fennmaradását, mert továbbra is a konzervatívok parlamenti képviselôje marad. Az indítványt a múlt héten beterjesztô Stephen Harper miniszterelnök a szeparatista Quebeci Blokk vitorlájából akarta kifogni a szelet, egy nappal azelôtt, hogy a párt indítványt készült benyújtani a képviselôházban a tartomány nemzetként történô elismertetésérôl.

A nagy többséggel elfogadott javaslat, amely nemzetnek nevezi a quebecieket az egyesült Kanadán belül, inkább csak jelképes jelentôségû, nem kíván meg alkotmány- vagy törvénymódosítást. Az ellenzék is támogatta, így könnyen átment a parlamenti szavazáson.

Ellenzôi szerint mégis kétélûnek bizonyulhat, mert erôsítheti a szeparatista törekvéseket és a függetlenségpárti Quebeci Blokkot, amely esetleg különös jogköröket követelhet magának, köztük azt, hogy nemzetközi találkozókon önállóan léphessen fel.

Az AIDS lesz azonban a fô halálozási és képességcsökkenési ok lesz kilenc év múlva a szegény és közepesen szegény országokban, az egész világon pedig továbbra is egyre több áldozatot szed.

A WHO szakemberei szerint a dohányzás azon túlmenôen, hogy felülmúlja az AIDS-et, az összes halálozás tíz százalékának lesz a világon.

2030-ra több ember éli majd túl a gyermekbetegségeket, és az emberek élettartama átlagosan meghosszabbodik, de a halálokok között 70 százalékra nô a krónikus betegségek – a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj – aránya.

Ezenközben az AIDS kivételével a legfôbb fertôzô betegségek – így a malária, a tbc, a légúti betegségek – elôfordulása csökkenô tendenciát mutat.

A legfrissebb adatok szerint az AIDS évente 2,9 millió ember életét követeli, s 2015-re ez a szám 4,3 millióra, 2030-ra pedig 6,5 millióra növekszik. Miközben jelenleg a 6,8 millió beteg 24 százaléka jut az életüket meghosszabbító gyógyszerekhez, 2015-re az AIDS/HIV lesz a legsúlyosabb egészségügyi tehertétel a közepes színvonalú és szegény országok számára, de a jelentés készítôi azzal számolnak, hogy akkorra már a betegek 80 százaléka kap majd gyógyszert.

A dohányzás, amely évente 5,4 millió áldozatot követel a világon, 2015-re 6,5, 2030-ra 8,3 millió ember halálának okozója lesz, és a drámai emelkedés a szegény és a közepesen szegény országokban lesz a legnagyobb – 6,8 millióra kétszerezôdik meg –, míg a fejlett országokban a dohányzás okozta halálesetek száma 9 százalékkal, azaz 1,5 millióra csökken. A WHO azzal vádolja a cigarettagyártókat, hogy a szegényebb országokban a fiatalokat célozzák meg termékeikkel, mert a piacaik Nyugaton egyre zsugorodnak.

2030-ra a három fô halálozási és képességcsökkenési ok az AIDS, a depresszió és a szívbetegség lesz – olvasható a jelentésben.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden kifejtette, másoktól tudta meg, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) kivizsgálást folytat szerzôi jogdíjból származó bevételei ügyében elmondta, hogy a csíkszeredai Bookart Kiadóval kötött szerzôdés alapján vette fel a szóban forgó összeget. A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján "minôsíthetetlennek" mondta azt, hogy a DNA ezen kérdés kapcsán ôt nem kérdezte meg.

A Korrupcióellenes Igazgatóság sajtóirodája kedden megerôsítette, hogy az ügyészek valóban vizsgálatot folytatnak, de részleteket nem közöltek.

Az RMDSZ-szenátor az újságíróknak kifejtette, hogy a szóban forgó összeg a szerzôi jog díj azokra a könyvekre, amelyeket a csíkszeredai Bookart Kiadó jelentet meg. A szövetségi elnök azt is kiemelte, hogy a szóban forgó kiadónak nincs szerzôdése az állammal és rendelkezik azzal a kapacitással, hogy gyermekeknek szóló szép verses könyveket adjon ki, amelyeket Magyarországon is terjeszteni fognak.

Az elkövetkezô 5 év során legkevesebb hat kötetet fognak kiadni. A könyvek gyerekek és fiatalok számára írt verseket tartalmaznak majd. Azt is hozzátette, hogy a hat gyerekeknek szóló verseskötetbôl kettôt már megszerkesztettek, az elsô jövô év január-februárjában jelenik meg.

Markó szerint periodikusan jelennek meg a "vádaskodások" a szerzôi jogdíjból származó bevétele ügyében, és erre vonatkozóan már egy évvel ezelôtt is válaszolt a kérdésekre. Azon kérdésre, hogy kinek áll érdekében ezt tenni, Markó azt válaszolta: "Nem kutatok, nem érzem úgy, hogy zaklatásnak lennék kitéve".

A csíkszeredai Bookart Kiadó vezetôje, Hajdú Áron a Mediafax tudósítójának kedden elmondta, hogy 2005 szeptemberében kötötték meg a szerzôdést Markó Bélával. A szerzôdés tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további 5 évig terjedô forgalmazási joga.

Azon kérdésre, hogy nem tartja-e túl nagy összegnek a 90.000 lejes jogdíjat, Hajdú aláhúzta, hogy számára nem tûnik nagy összegnek, hozzátéve, hogy egy belsô üzleti kérdésrôl van szó. Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont ezt a kiadót választotta Markó Béla, Hajdú kiemelte, hogy ôk tették a legjobb ajánlatot.

Ugyanazon forrás szerint az elsô könyv megjelenését 2007 tavaszára, legkésôbb nyarára tervezik. "A kézirat az asztalomon van, de idôre van szükség, hogy megfelelôen elôkészítsük.

Felháborítónak tartja és a leghatározottabban elítéli Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetôje, az EP úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportjának elnöke, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a Bolyai Kezdeményezô Bizottság tagjait eltávolították a Babes-Bolyai Egyetemrôl.

A csoport nevében hétfôn Brüsszelben kiadott közleményben Tabajdi leszögezte: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsôségességgel és fizikai erôszakkal vádolni képtelenség, mikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévô határozatának kívántak érvényt szerezni, és az uralkodó tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani múlt heti akciójukkal.

Tabajdi felszólította az egyetem Szenátusát, hogy mihamarabb tárgyalja újra az elbocsátott oktatók ügyét, és vegye vissza Hantz Pétert és Kovács Lehelt, és kérte a román kormányfô, Calin-Popescu Tariceanu, és Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi nagyon rossz jelnek tartja, ha Románia így fog viselkedni, miközben Románia biztosa a többnyelvûségért lesz felelôs.

Elhibázottnak tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusának két magyar oktató eltávolításáról szóló döntését Salat Levente, az egyetem magyar tagozatát vezetô rektorhelyettese is, aki úgy véli, hogy a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) által alkalmazott eszközök sem járulnak hozzá a mindenki számára elfogadható megoldásokhoz.

Az egyetem legfôbb döntéshozó testülete, a szenátus ezen a napon olyan döntést hozott, amely felhatalmazta Nicolae Bocsan rektort: bocsássa el Hantz Pétert és Kovács Lehelt, azt a két adjunktust, aki a Bolyai kezdeményezô bizottság alelnökeként a valós többnyelvûségért, az önálló tanszékek létrehozásáért, valamint az önálló Bolyai magyar egyetem visszaállításáért folytatott kampányt. Hantz Péter fizikus például a múlt héten az oktatási intézmény több épületében a román nyelvû feliratok mellé magyar táblákat is elhelyezett, amelyeket néhány óra múlva el is távolítottak.

A két rektorhelyettes, Salat Levente és Nagy László az említett döntés után írásos tiltakozást juttatott el az egyetem rektorához. Ebben egyebek között ügyrendi kifogásokat is megfogalmaztak a kizárásról szóló határozattal kapcsolatban. Kérték, hogy e kérdést a rektor haladéktalanul tûzze újra napirendre egy rendkívüli szenátusi ülés keretében. A magyar tagozat vezetôsége ezen kívül további lépéseket is fontolgat, amelyekrôl még folynak az egyeztetések.

Salat Levente ugyanakkor az MTI-nek elmondta: bár a BKB képviselôi legitim célokat követnek, az ezek eléréséhez alkalmazott eszközeik elhibázottak, nem járulnak hozzá a problémák mindenki számára elfogadható megoldásához. A rektor- helyettes emlékeztetett arra, hogy a magyar tagozat vezetôi két évvel ezelôtt kidolgozták már azt a belsô rendezési tervet, amely a magyar tagozat autonómiájának intézményes megerôsítését, tanszékek és egy kar létrehozását, valamint a feliratok ügyének rendezését helyezte kilátásba.

Ezek a célok – mint mondta – kétségtelenül "szerényebbek" voltak, mint a BKB követelése, amennyiben nem tartalmazták az egykor megszüntetett önálló Bolyai egyetem visszaállításának tervét. A BKB képviselôinek elsô akciói éppen a magyar tagozat belsô rendezési tervét próbálták meghiúsítani, mert úgy vélték, hogy e terv megvalósítása teszi lehetetlenné az önálló Bolyai egyetem létrehozását – mondta a rektor-helyettes. Szerinte a BKB módszerei, miközben egy lépéssel sem hozták közelebb a Bolyai egyetem visszaállítását, mára a már létezô vívmányokat is kockára tehetik.

Hétfôn megyénkbe látogatott a magyarországi Érd küldöttsége, élén T. Mészáros András polgármesterrel. A delegáció elôször Szászrégenben járt, amellyel két éve ápolnak testvértelepülési kapcsolatot. Itt Nagy András polgármester fogadta a vendégeket, majd a hivatal és város bemutatása után az RMDSZ helyi szervezetének vezetôivel is találkoztak.

Kedden a küldöttséget fogadta Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke is. A találkozót megelôzôen T. Mészáros András elmondta, 1998 és 2000 között a Pest megyei közgyûlés elnöke volt, ilyen minôségében vették fel a kapcsolatot annak idején Maros és Hargita megyével. Most Érd nemrég megválasztott polgármesterenként látogatott el Erdélybe, hogy felújítsák a kapcsolatokat. A polgármester kifejtette, tudomása szerint eddig kulturális és szakmai tapasztalatcsere volt Érd és Szászrégen között. A mûvelôdési csoportok és iskolások keresték fel egymást, mi több, az érdi polgármesteri hivatal néhány alkalmazottja is dolgozott a szászrégeni hivatalban, és fordítva. Nagy András polgármesterrel megegyeztek, hogy Románia uniós csatlakozását követôen áttekintik azokat a konkrét lehetôségeket, amelyekre közösen kereshetnek finanszírozást. Ezért elkészítik a 2007-es közös cselekvési tervet, majd ezt konkretizálva az egyes rendezvényeknek a támogatási lehetôségét is biztosítják a helyi költségvetésbôl, amelyet mindkét önkormányzat az év elején fogad el. Azt szeretnék, hogy az unió által a határokon átnyúló kapcsolatokat támogató Interreg 3 C programja keretében pályázzanak közös rendezvényekre.

Lapunk kérdésére a polgármester elmondta, kilátásba helyezték a gazdasági kapcsolatok erôsítését is. Önkormányzati szinten csak szorgalmazni tudják azt, hogy az érdekelt üzletemberek felvegyék egymással a kapcsolatot, így elsôsorban a helyi kereskedelmi és iparkamarát bízzák majd meg a vállalkozói érdekképviselettel mindkét irányban. Érd 60.000 lakosú város, mintegy 1000–1500 olyan potenciális vállalkozója van, akinek megvan a megfelelô tôkéje a határon túli piackereséshez. A tanácselnökkel tartott zárt megbeszélés után a vendégek Székelyudvarhelyre és Csíkszeredába látogattak.

Ott áll a parlament szónoki emelvényén Madzag Gyuri (= Gheorghe Funar), és rászól kollégájára, ne beszéljen a lovak nyelvén (azaz magyarul), mert ô nem érti. Ebbôl rögtön rájöttem, hogy ô egy jahu.

No de ne szaladjunk a dolgok elébe! Sokan felhorkantak a megjegyzés miatt, de teljesen oktalanul. Mert bármilyen más állathoz hasonlított volna, megsértôdhetnénk, na de a lovak!

A lovak a világ legszebb, legkecsesebb teremtményei az emlôsök között. Az eurázsiai kultúrában és történelemben a ló mindig ott volt az ember mellett, hogy emelje, segítse erejével. Számtalan történelmi lóalakot ismerünk Caligula szenátor lovától el Ajtmatov Gulszáriján át egészen Kincsemig, akinek szoboralakja a Prima Primissima-díj emblémája. Sorolhatnám tovább jeles tulajdonságaikat, de mi tudjuk ezeket.

Csak a jahuk nem tudják, s így Madzag Gyuri sem. Hogy kik a jahuk? Ha emlékeznek kedves olvasóim ifjúkori olvasmányaikra, akkor tudják, hogy Gulliver doktor Swift kitûnô szatirikus regényében utoljára a Nyihahák országába kerül. Ez a lovak, azaz a nyihahák hazája, ahol együtt élnek a primitív jahukkal. Gulliver, miután részletezi a jahuk küllemét és viselkedésüket, azt írja: "Mindent összevéve, egyetlen utazásom alkalmával sem találkoztam ilyen kellemetlen állatokkal, vagy amelyek iránt ilyen határozott és ösztönös ellenszenvet éreztem volna." Annál nagyobb csodálattal beszél a nyihahákról: "Az állatok viselkedése oly rendkívüli kiegyensúlyozottságot és értelmességet, oly érzékeny megfigyelôképességet és éles judíciumot árult el, hogy végül is arra a következtetésre jutottam, hogy ezek bizonyára varázslók, akik valamilyen célból elváltoztatták magukat." Külön szól és lelkesedik a nyihahák nyelvéért: "Beszédjüket jellemzi, hogy a szavakat orr- és torokhangon ejtik – nyelvük leginkább a »hochdeutsch«-ra vagy németre emlékeztet az Európában általam ismert nyelvek közül – viszont annál sokkal dallamosabb és kifejezôbb. V. Károly császár is majdnem hasonló megállapítást tett, mondván, ha a lovával kezdene társalogni, akkor csak »hochdeutsch«-ul szólna hozzá."

Érveimet nyilván tovább sorolhatnám, de a legfontosabb az, hogy szeretem a lovakat, akárcsak Swift, tisztelem és csodálom ôket, s maradok tisztelettel nyihahának a jahuk országában.

Kommentár

Úgy megijedtem, hogy elakadt a lélegzetem, s a szívem is hevesebben kezdett dobogni a minap, amikor meghallottam a hírt, amint a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, miszerint a tavasszal "bojkottálni fogják az európai parlamenti választásokat". Az ok Európa, amely "alsóbbrendû nemzetnek" tekinti a szegény románokat. A kétszemélyes párt (a harmadik tag azóta kereszténydemokrata, meg nemzeti és parasztpárti mezben díszeleg) vezére szerint azért állt elô ez a helyzet, mert az elmúlt 16 esztendôben hatalmon volt politikusok "erkölcstelenek, haszonlesôk", s kompromittálták, úgymond, az országot. Ezért aztán Európa vízhordói lettünk, "alsóbbrendû nemzetnek" tekint az unió, "s minden alkalommal kihasznál minket", sôt, állandóan "megaláz".

Nos, ezek után mit tehet egy "népért síró" igazi hazafi? Semmi mást, minthogy "nem vesz részt" abban a játékban, amely által, szerinte, "a kapcsolat azok között a politikusok között, akik semmibe veszik a románokat", illetve a "Romániát semmibe vevô Európa között" hivatalossá válik.

Cozmin Gusa fontossága teljes tudatában jelentette ki: "Mi, a PIN nem veszünk részt ebben a játékban. Nem fogunk részt venni az európai parlamenti választásokon, és arra kérjük azokat a románokat, akik csalódtak a jelenlegi politikai osztályban, ne menjenek el szavazni". Gusa és zsebpártja egyébként a bojkottot "jelzésnek" szánja, s megígéri, hogy "ha ezt a jelzést megértik a címzettek, "ha Európa és a politikai osztály változtat a magatartásán", akkor "mi is változtatunk álláspontunkon".

Mit mondjak, kétségbe vagyok esve! Uramisten, mi lesz, ha tényleg "bojkottálják" a májusi választásokat? Romániának nem lesz képviselôje az Európai Parlamentben? Vagy, ha valami csoda folytán mégiscsak sikerül megtartani a választásokat, a bojkottálók képviselôi nem lesznek ott az Európai Parlamentben, hogy idônként az orrára koppinthassanak annak a fránya, tiszteletlen Európának, vagy a haszonlesô, erkölcstelen (amiben egyébként van igazság) román politikusoknak? Hát nem kétségbeejtô helyzet?

Meg aztán bizonyára az Európai Parlamentbôl is hiányozni fognak, s gondolom, a romániai képviselôk mandátumát igazoló gyûlésen egyperces néma csenddel adóznak Cozmin Gusának és Lavinia Sandrunak. Hiszen nélkülük semmit sem ér majd az egész brüsszeli bagázs.

Tudják, mi a legbosszantóbb a dologban? Az, hogy ez az egy Trabantot alig megtöltô párt elnöke, aki maga is az erkölcstelen, haszonlesô politikai osztályhoz tartozik, hülyének nézi a közvéleményt, s azt hiszi, akárki beveszi a maszlagot. Holott többen vannak, akik röhögnek, hogy "köhög a bolha", s azt is tudják, azért fogta el hirtelen Gusát a bojkottálási láz, mert így szeretné "kivédeni" a májusi nagy leégést. Mert nem hiszem, hogy bár egy fél "pinesnek" esélye lenne bejutni az Európai Parlamentbe. Akkor meg a legjobb védekezés a támadás.

Tegnap, amikor egy ismerôsömmel találkoztam az utcán, s elmeséltem a (nagy) hírt, azt mondta: Jesszus, Pepi! Aztán hozzátette, hogy ô is bojkottálni akarja az európai parlamenti választásokat. Egyszerûen nem megy el szavazni. Sôt, nem is jelölteti magát!!!

Képzeljék el, ezek után mi lesz Európából?! Ott állnak majd gusátlanul. Hacsak nem veszik komolyan a "jelzést", hogy ô is "változtathasson az álláspontján".

Az elmúlt héten szervezte meg a Maros Megyei Könyvtár hagyományos rendezvényét, a könyvtárnapokat. A majd' egyhetes rendezvénysorozaton számos programpont közül válogathattak az érdeklôdôk – kollokviumok, szakmai és kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók sorozata követte egymást, de volt képzômûvészeti tárlatnyitó és filmvetítés is. Az idei témát ez esetben elsôsorban a könyvtár és olvasók, könyvek és illusztrációk kapcsolata képezte, és – sajnos – elôbbi esetében nem remekelt a szervezô csapat. Mert bárhogy meresztettük a szemünket, a valóban gazdag kínálat pontjai között csupán egy magyar nyelvû rendezvényt sikerült felfedeznünk. Csütörtök délben Sütô András-megemlékezésre várták az olvasókat, érdeklôdôket a földszinti kölcsönzôterembe. Mint kiderült, diákok számára szerveztetett az irodalmi délután, amelyre számos fiatal érdeklôdô ellátogatott.

Sütô András életpályáját mutatta be az Agyagási Hajnal könyvtáros által összeállított rövidfilm, amely fotókkal, illetve a nemrég elhunyt író köteteinek vászonra mentésével illusztrálta, jelenítette meg az életmû meghatározó állomásait. A film megtekintése után Sütô mûveibôl olvastak fel a jelen levô diákok. Jó ötletnek bizonyult Sütô András életmûvét, életpályáját megismertetni, illetve az ismert tudásanyagot kibôvíteni. De a Maros Megyei Könyvtár Napjai rendezvénysorozat bôséges kínálatában több mint kevés egy magyar nyelvû rendezvény. Sem a város lakosságának arányát, sem az olvasói, könyvtárlátogatói réteg arányát nem tükrözi. Ennyinél jóval többet érdemelnénk. Mert szeretünk még olvasni. És tudunk.

November 29-én, szerdán az M2-n 12 óra 30 perctôl az Átjáró címû mûsorban a Mondod-e még címû tévéfilmbôl vetítenek részleteket, amelyet Sütô Andrásnak egy novellájából 1979-ben a Román Televízió magyar szerkesztôsége készített a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Fôiskolával együtt. A filmben unokájával együtt az író is szerepel, sôt Sütô András a film narrátora is egyben. A mûsor vendége lesz Pálfy G. István irodalomkritikus, az író személyes jó ismerôse, és a tévéfilm egyik szereplôje Zalányi Gyula színmûvész. A tévéfilm szerkesztôje Boros Zoltán, operatôre Adelman Alfréd, a rendezôje pedig Dan Grigore Popa volt. Helyszínei a Nagyenyedi Református Kollégium és a gyergyószárhegyi ferences kolostor. A mûsorban egykori marosvásárhelyi színiseket is láthatnak, például Panek Katit, Pap Évát, Kôrösi Csabát, Salat Lehelt, Ander Zoltánt és Fekete Károlyt. A filmben újra találkozhatunk a szeptember 30-án elhunyt Sütô Andrással, aki a képeken még erôs, férfikorának teljében lévô alkotó és az unokájának mesél és nekünk, nézôknek. Mondod-e még, András? Igen, mondod és mi hallgatjuk!

Hosszú várakozási idô után ma végre megkezdheti tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális intézet. Bogyay Katalin, a Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indítja útjára ünnepélyesen az intézményt, amelynek hivatalos elnevezése Kulturális Koordinációs Központ.

A központ létrehozásának ötlete még Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyik erdélyi látogatásán merült fel, az ötletgazda Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke volt. Két évvel ezelôtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. Más kérdés, hogy a román parlament a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette el mûködését – mondta ezzel kapcsolatban az MTI-nek Hadnagy Miklós, a Kulturális Koordinációs Központ igazgatója, aki már április óta Sepsiszentgyörgyön készíti elô az intézmény tényleges munkájának megkezdését.

"Magyar részrôl tehát ez már nem megnyitó lesz, hiszen az jogilag már megtörtént akkor. Ma tulajdonképpen a központ programsorozatának ünnepélyes elindítására kerül sor" – mondta az igazgató. Emlékeztetett, Magyarországon minisztériumi felhatalmazással írták alá az egyezményt, így azt a magyar Országgyûlésnek nem kell ratifikálnia. Romániában viszont ez a fajta megállapodás parlamenti jóváhagyáshoz kötött, a ratifikálás pedig csak az idén májusban lépett érvénybe.

Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet "fiókja", valójában tevékenységének jellege jelentôsen különbözik a román fôvárosban mûködôétôl, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségû környezetben végzi dolgát.

Hadnagy Miklós úgy fogalmaz: az általa vezetett intézmény sajátos feladata a "kulturális koordináció". Vagyis magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten fogja összehangolni a különbözô határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését.

Az elmúlt tíz esztendôben nagyon sok életre szóló barátság, párkapcsolat szövôdött. A fiatalok megtalálták a lelki békéjüket, közben pedig kiváló ön- és emberismeretre tettek szert.

Bara László katolikus papot 1996-ban nevezte ki az érsek Marosvásárhelyre egyetemi és meggyesfalvi lelkésznek. Vallomása szerint az elmúlt idôszakban mindkét közösségnek megpróbálta a legtöbbet nyújtani, azonban nagyon nehéz feladattal szembesült, hisz a felek több alkalommal is "figyelmeztették", hogy még több odafigyelést várnának el.

Munkája mégis gyümölcsözônek bizonyult, mert múlt hét végén – péntektôl vasárnapig – háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a Ma-Fia (Marosvásárhelyi Fiatalok) tizedik születésnapját. Veteránok tértek vissza és emlékeztek a kezdetekre, amikor lassanként kezdett kibontakozni egy összetartó közösség, melynek tagjai kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel fordultak egymás felé.

"Sok mindent tanultam a diákoktól, jól érzem magam közöttük" – mondta Bara László, a Népújság kérdésére válaszolva.

A vidám hangulatú ünneplôk éppen közösségi táncok lépéseit lesték el Darvas Piroskától, a segítônôvértôl, aki mindig oroszlánrészt vállal a szervezésbôl, legyen az egy egyszerû hittanóra vagy OKET (Országos Katolikus Egyetemista Találkozó). Még egy-egy elrontott lépés sem tudta letörölni a mosolyt az arcokról, fôként ez igazolja az egyetemi lelkész szavait: nem mûörömben kell élni, hisz a mindennapok apróságaiban is fel lehet fedezni a szépet.

A "régiek" közül Hajdú Lászlót szólaltattuk meg, aki egy önképzô, önszervezôdô körhöz hasonlította a Ma-Fiát, melyet ugyanakkor egy lelkész és egy segítônôvér irányít. "Adott egy támaszt az egyetemi évek kihívásaihoz, itt az emberek figyelnek egymásra és fontos minden elhangzott szó… ez lett a vásárhelyi otthonom… " – mondta, és nem ô az egyedüli, aki hozzá hasonlóan vélekedik. Molnár Judith két éve jár a lelkészségre, és ez idô alatt jobban megismerte önmagát és megtalálta azt a helyet, ahol megvalósíthatja elképzeléseit.

Ünneplés, ima, hálaadás, szórakozás, emléktúra, elôadás, köszöntô beszédek, egyszóval minden, amire egy jubileumi ünnepségen szüksége van egy állandóan formálódó, összetartó közösségnek. Öt-hatévenként cserélôdnek az emberek, elválnak egymástól, újakat ismernek meg, de mindig találnak alkalmat a visszatérésre. Ez a lényege a Ma-Fiának.

Sajtótájékoztatót tartott az EMKE megyei szervezete a tegnap délelôtt, Ábrám Zoltán elnök a hétvégi kolozsvári közgyûlésrôl, a szervezet jövô évi terveirôl, illetve a 2006-os EMKE- díjakról és díjazottakról szólt.

Az utóbbi témakör keretében megemlítette: az EMKE-díjak közül hármat Maros megyei személyiségek érdemeltek ki, így a Kun Kocsárd-díjat a fehéregyházi Gábos Dezsô kapta közösségteremtô, közmûvelô munkásságáért, az erdélyi Petôfi-kultusz ápolásáért. Bánffy Miklós-díjas immár dr. Kovács Levente, színészpedagógusi rendezôi és színházelmélet-írói munkásságáért, Poór Lili-díjas pedig Biluska Annamária színmûvésznô. Ô életmûve elismeréseként, rendkívüli közönségsikerû alakításaiért kapott díjat.

A jövendôbeli megvalósításokról, tervekrôl beszélgetve megtudtuk: országos szinten az EMKE 66 társszervezettel és 18 saját szervezettel mûködik együtt, ezek mindegyike jogi személy. Feltett céljuk létrehozni az Erdélyi Magyar Mûvelôdési Intézetet, hogy intézményes keretet is biztosíthassanak a mûködésüknek, rendezvényeiknek. Ezt az EMKE hozná létre, de a késôbbiekben önállóan mûködne. Szó esett a változó támogatási rendszerrôl, amelynek kapcsán a szervezet tagjai megemlítették, szeretnék, ha maradnának a kisebb támogatások, hogy az eddigi, már kialakult kulturális háló továbbra is mûködhessen. A Maros megyei EMKE székházgondjai továbbra sem oldódtak meg, nincs normatív támogatás. Szeretnék továbbá, ha a Népi Alkotások Házának mûködését megreformálnák, és oda a szervezet képviselôt küldhetne a magyar kultúra népszerûsítése végett, mert az jelenleg alulreprezentált.

Ami a jövô évi terveket illeti – az EMKE eddig húsz körüli számú rendezvényt szervezett évente, ez most sem változik. 2007-ben lesz mezôségi szórványprogram, Gyöngykoszorú, vásárhelyi Mindentudás Egyeteme, Vártemplomi esték, emlékezô rendezvény a Don-kanyari áldozatokra, magyar kultúra napja, Bod Péter-napok, Rákóczi-megemlékezés, EMKE Tavaszi Fesztivál, Maros megyei Civil Fórum, közmûvelôképzés és sok egyéb programpont a Maros megyei eseménynaptáron januártól decemberig.

A nyolcvanas években évente mintegy 20-an végeztek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatán. Ez az arány mára a hatszorosára (120) növekedett, ami azonban egyáltalán nem tükrözôdik a rezidensi rendszer vérkeringésébe bekerültek számán.

A jelenség megvitatására múlt hét végén a második alkalommal megrendezett egészségügyi menedzserképzô konferencia keretében került sor, amikor az egybegyûltek – kórházigazgatók, menedzserek, elôadók, rezidensek és egyetemisták – az erdélyi orvoshiányról, a piacra lépés segítésének módozatairól fejtették ki véleményüket. Andrészek Csaba, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója a kerekasztal- beszélgetés moderátoraként azt a szomorú tényt hozta fel példának, hogy csak négy magyar 30- 40 éves korú fül-orr-gégész van Erdély- szerte. De figyelembe kell venni azt is, hogy tavaly a sebészeten meghirdetett 350 helyre hat magyar orvosnak sikerült bejutni, míg idén szintén 350 helyre tizenegynek.

Az utóbbi idôben több alkalommal is elhangzott, hogy az orvosi egyetemet végzettek közül sokan meg sem próbálva a rezidensvizsgát, azonnal külföldön keresnek állást. A probléma állandó felemlegetése azonban komoly okkal történik, hisz széles réteget érint, és eddig számos kísérletet tettek a "vándorlási folyamat" lelassítására, esetleges megakadályozására. Arra viszont, hogy mivel lehetne a végzôsöket "megfogni", nagyon nehéz a válasz. Az ország elhagyásának fô okaként a pénzt és a jobb megélhetést hozták fel, másodsorban az embereket a gyorsabb szakmai elôrelépés lehetôsége is motiválja.

A végzôsöket sok esetben elrettenti az a kétely, hogyha netalán be is jutnak a képzésbe, akkor mi lesz velük a továbbiakban, hol találnak munkát, miután elvégzik? Sorra szólaltak fel a kórházigazgatók, akik több ízben is kijelentették, hogy intézményeikben vannak betöltetlen állások, és igenis szükségük lenne munkaerôre. Az egyetemisták azonnali reakciója, hogy ez mind rendben van, de hogyan fogadják majd ôket?

Esetleges megoldásként újra felvetôdött a jó pár évvel ezelôtt beszüntetett B rezidensvizsga gondolata, amely szerint a jelenlegi rezidensrendszer kritériumait kiegészítve, a jelentkezôk egyúttal a kórházakban meghirdetett munkahelyeket is választhatnák.

Az egyetemisták részérôl is több észrevétel és javaslat érkezett, mégpedig egyesek azt nehezményezték, hogy más egyetemekkel ellentétben, a MOGYE-n szeptemberben tartják a licencvizsgát, és így csak röpke két hónap van a rezivizsgára való felkészülésre, ami még a több ezer oldalnyi tananyag áttekintéséhez sem elégséges. Erre kínált megoldást a Stúdium Alapítvány által elindított elôadássorozat, melyen hétrôl hétre egyetemi elôadótanárok közremûködésével a diákok által legnehezebbnek vélt tételeket tárgyalták újra. Ugyancsak segítséget nyújtott az idén általános orvosi szakon végzett Péterfi István által írt sebészeti – Rezikó-S – és a belgyógyászati – Rezikó-B – számítógépes program. Ezekrôl és a próba-rezidensvizsga eredményességérôl számolt be Koncsag Elôd, frissen végzett orvos és az alapítvány újdonsült ügyvezetô igazgatója, aki korábban elmondta, hogy a próbarezi reálisan elôrevetítette a "nagy vizsga" eredményeit.

Továbbá célzott az életminôség – és nem az életkörülmények – javítására is, amely nemcsak pénzzel, hanem, ami még fontosabb, bizalommal érhetô el.

Felvetôdött a kórházigazgatók és a kandidátusok közötti kommunikáció hiánya is, amit abban az esetben lehetne megoldani, ha megbeszélnék, hogy az igazgatók mit tudnak ajánlani a jelentkezôknek, utóbbiak pedig, hogy milyen elvárásaik vannak.

Az egyik Magyarországról érkezett elôadó mintegy a "rózsaszínû elképzelések" lerombolása céljával fordult az egyetemistákhoz: "Magyar-országon 2000 orvosi állás fog megszûnni, átszervezésekre kerül sor. Nem arra kell gondolni, hogy mi lesz a közeljövôben, hanem 5-10 évre elôre kell tervezni..." Ehhez késôbb hozzátették, hogy a látszat ellenére a romániai egészségügyi rendszer fejlôdésben van, míg a magyarországi egy visszaesô, leépülésben levô rendszer képét mutatja.

A beszélgetés végén Andrészek Csaba, lapunk kérdésére válaszolva elmondta: "óriási elszívó ereje van Magyarországnak, sokan a könnyebb megoldást választják, így nagyon kevés magyar orvos marad Erdélyben. Az itteni rezidensvizsga sem nyújt teljes biztonságot, mert nem garantált, hogy a sikeresen vizsgázók azt a szakot tudják választani, amit szerettek volna."

Sokan az európai uniós csatlakozástól remélnek változásokat, amikor lehetôvé válhat, hogy a kórházakban meghatározott helyekre lehessen jelentkezni, vagyis mindenik kórház az igényei szerint léphet majd piacra.

Viorel Bubau polgármester tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a polgármesteri hivatal fôépítésze, Sándor Mihály hamis nyugták kibocsátásával több száz millió lejt tulajdonított el közpénzbôl. A fôépítész két azonos számú számla kibocsátása miatt vált gyanússá, az ügyre a hivatal belsô ellenôrzése derített fényt.

A polgármester szerint 16 éve, mióta e választott tisztséget betölti, ilyen nagyméretû csalásra nem volt példa Marosszentannán. Sándor Mihály fôépítész 2003 és 2006 között 695 millió lej kárt okozott a polgármesteri hivatalnak, az összeget közpénzbôl tulajdonítva el, hamis számlák kibocsátásával. A módszer nem túl bonyolult: az építkezési engedélyek kibocsátásakor az ügyfél bemutatta a fôépítésznek a befizetett összegre kibocsátott számlát. A fôépítész a számla ellenében kibocsátotta az engedélyt, visszatartotta az eredeti számlát, amelyen a nevet és az összeget letakarva fénymásolatokat készített, amit más ügyfelek nevére ismét kiállított. Hogy a törvényesség látszatát megôrizze, a hivatal pecsétjét ráütötte a fénymásolt számlákra, így az ügyfelek nem fogtak gyanút. A pénzt szintén személyesen vette át és megtartotta. Gyanút fogott viszont a polgármester, akinek feltûnt, hogy két számla utolsó három számjegye azonos, és vizsgálatot rendelt el. Három év alatt több mint 230 nyugtát bocsátott ki ezekrôl, mintegy 140 hamisat. A polgármester értesítette a Számvevôszéket és a bûnüldözô szerveket a történtekrôl, majd szembesítette a vizsgálat eredményével a fôépítészt, aki Viorel Bubau szerint a helyszínen "elájult" és kórházba kellett szállítani. Egy hónapig tartó betegszabadság után Sándor Mihály beadta felmondását. A polgármester hozzátette, csúszópénz követelése miatt is benyújtottak egy panaszt a volt fôépítész ellen. Ami a kárt illeti, Viorel Bubau azt tanácsolta Sándor Mihálynak, hogy fizesse vissza az eltulajdonított pénzt, aki ezt közel 700 millió lej befizetésével meg is tette. A fôépítész nettó fizetése egyébként mintegy 12 millió lej volt, a közel 700 millió visszafizetéséhez bankkölcsönt vett fel. Az ügyben mindenképpen furcsa, hogy a közintézmények pénzügyi helyzetét "vérremenôen" ellenôrzô Számvevôszék az elmúlt 3 év során egyetlen alkalommal sem fedezte fel a több száz millió lejre rúgó hiányt.

A történtekrôl a fôépítész nem kívánt nyilatkozni.

Románia néhány hét múlva bekövetkezô európai uniós csatlakozása után különösen nagy jelentôsége lesz a magyar-román fogyasztóvédelmi hatóságok együttmûködésének – mondta Wittich Tamás, a magyarországi fôfelügyelôség vezetôje kedden Nyíregyházán. A határokon a vámellenôrzés megszûnését követôen a két ország szervezeteinek közösen, összehangoltan, s igen hatékonyan kell fellépniük a fogyasztók védelmében – hangsúlyozta a fôigazgató a nyírségi városban, ahol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal és a romániai Szatmár Megyei Prefektusi Hivatal vezetôi tárgyaltak a kapcsolatok további erôsítésérôl.

A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és a romániai Bihar megyei közigazgatási hivatalok képviselôi is. Wittich Tamás a tárgyalás közbeni sajtótájékoztatón kifejtette: az együttmûködés további erôsítéséhez jó alapot teremt, hogy a két ország fogyasztóvédelmi fôhatóságai 1999-tôl tartanak kapcsolatot egymással, s az idén márciusban megújították kétoldalú megállapodásukat.

Hozzátette: Magyarország és Románia több megyei fogyasztóvédelmi felügyelôsége között szintén kialakult már térségi együttmûködés, s hasonló megállapodásra törekszik a Szabolcs, Hajdú, illetve a határon túli Szatmár és Bihar megyei régiós szervezet is.

A fogyasztóvédelmi fôigazgató megemlítette, hogy az uniós csatlakozásnak mindkét ország szempontjából rendkívüli a pozitívuma, miszerint tagjaivá váltak, illetve Románia esetében válnak az európai gyors riasztási rendszernek. A hálózat a veszélyes termékek kereskedelmi üzletekbe kerülését igyekszik kizárni a kontinens államaiban.

Rácz János, a szabolcsi közigazgatási hivatal vezetôje elmondta: a határ menti megyék szervezetei május óta mûködnek együtt, s a nyírségi hatóság jelentôs segítséget adott romániai partnere csatlakozási felkészüléséhez. A keddi nyíregyházi tárgyaláson a szatmári prefektus vezetôjét Rácz János tájékoztatta a tervezett magyarországi államreformról, amelynek célja – mint kiemelte – egy modern, elérhetô hatósági rendszer kialakítása.

Radu Bud prefektus az erdélyi autópálya építésérôl adott információt tárgyaló partnerének, a sztrádához a két megye az M49-es, Rohod-Szatmárnémeti közötti gyorsforgalmi úttal kapcsolódik majd. A 2011-ig megépülô kétszer, kétsávos, autópályaszerû út magyar oldalon, az ukrán határig megépülô M3-as sztráda szabolcsi szakaszához kötôdik Vaja térségében.

Múlt héten Nyárádszeredában tanácskozott a Nyárád Kistérségi Társulás. A megbeszéléseken jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke is. Több nyárádmenti polgármester a jövô évi költségvetésrôl és a regionális tervekrôl tárgyalt, emellett más, napirenden levô közigazgatási gond is szóba került.

Ahhoz, hogy az Európa Unió által felkínált pénzügyi támogatásra pályázzon a régió, több megvalósítható projektet kell elôkészíteni. Egy korábbi találkozón román–magyar pályázatíró cég ajánlotta fel szolgáltatását a kistérségi társulásnak. Antal Zoltán, a társulás vezetôje elmondta, projektorientált stratégiát kell kidolgozzon a régió, s ezen belül olyan konkrét terveket, amelyekkel igényelni lehet a támogatást. Ehhez azonban helyi, saját hozzájárulás szükséges, amit figyelembe kell venni a jövô évi költségvetés összeállításában. Lokodi Edit kifejtette, ne hamarkodják el a döntést, hiszen a megyei tanácsot is több pályázatíró cég kereste fel. Azt javasolta, hogy a nagyvárosi övezet fejlesztési stratégiájának elemeit alkalmazzák a Nyárádmentére is. Felajánlotta, hogy kössön a társulás partneri szerzôdést a megyei tanáccsal. Azt is figyelembe kell venni, hogy számos tervben az önrészt is vállalni kell, ezért akár a lakosság hozzájárulását is kérhetik. A számítások szerint a kistérségi társulás fenntartásához személyenként 20.000 régi lejt is elkérhetnek lakosonként – hangzott el a beszélgetésekben.

A régió sikerrel pályázott az integrált hulladékkezelési program megvalósítására. Ezért közel egymillió eurós támogatást nyertek el. Ezáltal megoldják a Nyárádmente szemétkezelését. Az elképzelés szerint a rendszert augusztus 17-étôl már mûködtetni kellene. A szelektív hulladékot az Ákosfalván létesített átrakóállomáson kezelik, majd innen szállítják az újrahasznosító cégekhez. Ez lesz az elsô megvalósított projektje a térségnek. Emellett máris több olyan ötlet hangzott el, amelynek kivitelezését felvállalhatná a kistérség. Ezek között volt a Szélyes Ferenc színmûvész és Koszta Árpád tervezô által ismertetett mikházi Csûrszínház projektje. Felmerült még egy turisztikai kiadvány szerkesztése is, a polgármesterek ennek a költségeit is elôteremtik – ígérték.

A térségi gyûlés végén Lokodi Edit közölte a polgármesterekkel, hogy a megye költségvetési kiegészítésébôl a helyi önkormányzatok összesen 8 milliárd lejt kaphatnak. Sokan elégedetlenségüket fejezték ki, mivel kevesellték a nekik jutó részt. Arról is felvilágosítást kértek az elnöktôl, hogy mi alapján utalják ki a pénzösszegeket, mert például a Nyárádszeredánál jóval kisebb település, Mezôpanit több pénzt kapott. Lokodi Edit elmondta, egy képlet alapján döntik el, kinek mennyi jut, de jövôtôl a községek belterületei szerint kell meghatározzák, mennyi pénzt adhat a megye a településeknek, így ezzel is arra ösztönözve a polgármestereket, hogy rendezzék a földterületeik jogi helyzetét.

A tanácskozás végén más, adminisztratív jellegû kérdéseket tisztáztak a polgármesterek a megyei tanács elnökével.

December 1-tôl érvénybe lép az új forgalmi szabályzat, amely az illetékesek szerint megfelel az európai közlekedési jogszabályoknak. A megyei rendôrség az elsô napokban figyelmezteti a kihágásokat elkövetô autóvezetôket, a "kegyelmi" idôszak után azonban nem lesz bocsánat: bírságok és büntetôpontok sújtják a szabálytalankodókat.

A megyei forgalmi rendôrség parancsnokhelyettese, Archiudean Lucian kérdésünkre elmondta, hogy az új KRESZ-ben, amelynek szeptemberben kellett volna életbe lépnie, idôközben néhány apróbb módosítást eszközöltek. A legfontosabb, amely vitát kavart és ami miatt 2 hónapot "csúszott" a jogszabály alkalmazása, az ütközésekre, balesetekre vonatkozott. Míg az elsô változatban bármilyen kis koccanást "rögtön" be kellett jelenteni az ütközés helyszínéhez legközelebb esô rendôrségen, a vonatkozó cikkelyt módosították: a gépkocsivezetôk "megegyezéses" módon is megoldhatják a problémát. De csakis akkor, ha összességében teljesülnek a következô feltételek: a balesetkor csak anyagi kár történt, ha a hibás vezetô beismeri vétkességét, ha rendelkezik kötelezô gépkocsi-biztosítással és ha a baleset nem olyan kihágás eredményeképpen történt, amely a gépkocsivezetôi jogosítvány azonnali visszatartását vonja maga után. Archiudean Lucian elmondta, a fenti esetben 24 óra áll a felek rendelkezésére, hogy a biztosítóval elintézzék a problémát, ha viszont nem tudnak megegyezni vagy ha túllépik a határidôt, a rendôrséghez kell fordulniuk. Ellenkezô esetben 30 napra függesztik fel a gépkocsivezetôi jogosítványt.

A megyei forgalmi rendôrség vezetôi tegnap az összes közúti rendôr, valamint a községi rendôrök közül a forgalmi ellenôrzésekkel megbízott rendôrök számára eligazító gyûlést tartottak. A parancsnokhelyettes elmondta, az új szabályzat érvénybe lépését követôen néhány napig teljes létszámban tartanak közúti ellenôrzéseket, de engedékenyebbek lesznek az autósokkal. A hangsúly a figyelmeztetésen lesz, hiszen a gépkocsivezetôk közül bizonyára sokan nem ismerik pontosan az új forgalmi szabályokat (bár ezek megjelentek a Hivatalos Közlönyben és különbözô kiadványok formájában a kereskedelemben is kaphatók). Az olyan esetekben azonban, amikor a gépkocsivezetô súlyos szabálysértést követ el, például ittasan vezet vagy balesetet okoz, nincs bocsánat: a törvény szigorával járnak el.

László József marosvásárhelyi lakos személyesen és írásban keresett meg, hogy panaszt tegyen a szovátai polgármesteri hivatal ellen, amely, állítása szerint, kijátszotta egy általa igényelt terület ügyében, önös érdekekbôl egy másik személynek, Ioan Meghesannak kedvezve. Az újságírói etika követelményeinek megfelelôen, a panaszos meghallgatása után a másik két érintett véleményét is meghallgattuk, illetve a vitás helyszínre is kimentünk.

Az alábbiakban az érintettek nyilatkozatait közöljük, kommentár nélkül.

László József, elmondása szerint, ötévi németországi munka után, 1975-ben építette fel Szovátán, a Csillag utcában a nyaralóját. 1991-ben Meghesan Ioan megyei rendôrparancsnok- helyettes a szomszédságába épített ugyancsak egy nyaralót. L. J. 1998-ban a szovátai polgármesteri hivataltól 100 négyzetméter területet igényelt a háza mellett, amelyre fel is épített egy fedett grillsütôt. A panaszos szerint, a polgármesteri hivatal húzta-halasztotta az ügyet, s többrendbeli kéréseit (szám szerint hármat) válasz nélkül hagyta. Ráadásul az általa igényelt területet a volt rendôrnek adta, s válasz nélkül hagyta a prefektúra által küldött írásos felszólítást is. A polgármester a helyszínen "konstatálta" a helyzetet, és azt mondta, hogy I. M. a kataszteri hivatalnál intézte el, hogy a területet neki adják. László József szerint "a polgármester hazudik", perrel és feljelentéssel fenyegeti. Az is zavarja, hogy szomszédja léckerítést húzott fel a házaik közé, oly módon, hogy a grillsütô az ô udvarán maradt, Lászlónak csak bejáratot hagyott.

Péter Ferenc polgármester kérdésünkre a következôket nyilatkozta:

– A ’70-es években 24 személy, közöttük Veres, a volt elsôtitkár, Salcudean, a szekuritáté volt fônöke, Erdélyi László, volt szekus, fôorvo-sok stb. kaptak ingyen 60 négyzetméter területet, amire víkendházat építhettek. László József a Sebes-patak partján épített fel egy ilyen nyaralót. A ház mellett volt egy 800 négyzetméteres terület, amit egy Szitás Lukács nevezetû személy a területek összevonásával kapott. Oda épített egy házat, abban lakik. Ettôl a személytôl Meghesan Ioan megvett 200 négyzetméter területet, amire ô is épített egy nyaralót. László József pillanatnyilag, a méréseink szerint, 60 négyzetméter helyett 170-et használ.

– Törvényesen vette meg?

– Törvénytelenség nem történt. Meghesan megvett 200 négyzetmétert Szitástól. Arra épített egy házat. Kettejük között volt egy terület, amin tényleg van egy grillezô és egy asztal, de azt, hogy ki építette, nem tudni pontosan. Van egy sövénykerítés és épített kerítés is, de bejárat van a grillezôhöz. Én voltam kint személyesen. I. M. szakértôt fogadott, az elvégezte a szakvéleményezést, s a telekkönyvi szám szerint 320 négyzetméter területrôl van szó. Topográfiai felmérést végeztek, készítettek egy memóriumot, beadták a kataszteri hivatalhoz. Miután egy, a törvényszék által elismert szakértô jóváhagyta, mi is aláírtuk.

– Véleménye szerint, mi a teendô?

– Intézzék el maguk között. Mert Lászlónak jelenleg nagyobb területe van, mint amennyire jogosult. Perelni nem tud, mert nincs ami alapján pereljen. Patthelyzetben van, de azt mondta, hogy amíg él, Meghesan nem fog megszabadulni tôle. Nem tudom, mi lenne a megoldás, vagy kiegyeznek, vagy perelnek.

– Ioan Meghesan a Népújság megkeresésére elmondta, hogy valóban régi szomszédok László Józseffel. Nem is volt semmi probléma, a bajok akkor kezdôdtek, amikor László kiadta a házát turistáknak, a nyaralók pedig az ô háza körül is szemeteltek, használták a kerti bútorait, zajongtak, zavarták ôt és a családját. Akkor döntött úgy, hogy kerítést húz a két ház közé. De, természetesen, bejáratot hagyott L. J.-nek a grillezôhöz. "Elegem lett abból, hogy másfél méterre a házamtól moldvaiak randalíroztak, ittak, az asztalomon ültek, zavarták a feleségemet". Mint mondta, ennek ellenére azonnal hajlandó lenne lebontani a kerítést, ha László József megígéri, hogy nem adja ki többé a házát. "Megírhatja, hogy holnap lebontom a kerítést, de azt nem nézhetem el, hogy a saját házam körül idegenek dáridózzanak." Ugyanakkor elismerte, hogy a területet a kataszteri hivatalon keresztül szerezte meg.

A Szatmárnémetiben rendezett nemzetközi vívóversenyen a marosvásárhelyi CSU fiatal párbajtôrözôi néhány igen figyelemre méltó eredményt értek el. A szinte teljes belföldi, magyar és szlovák vívókkal megerôsített mezônyben Gáspár Barna a 16 éves korosztályban a 2. helyen végzett, míg a 14 évesek között Paul Puscasu a 3. lett.

Gáspár Barna edzôi, Szabó Zoltán és Rigó Róbert szerint, az idén elôször komoly eséllyel pályázik arra, hogy a kisifjúsági válogatott tagjaként részt vehessen a tavasszal megrendezére kerülô korosztályos világbajnokságon, ehhez a szakszövetség december elsején rendezett kupáján kell jól teljesítenie, amely válogató versenyként is szolgál.

Az idényt ezúttal is az immár hagyományosnak számító Kakuts András-emlékverseny zárja a marosvásárhelyi vívók számára, amelyet az idén december 9-én, szombaton rendeznek a Gheorghe Marinescu (egészségügyi) líceum sporttermében.

Izorep Marosvásárhely – Siculum Csíkszereda 11-1 (2-0)

Izorep: Klein 1, Józsa – Szôcs 2, Gálfi 1, Novac, Székely 1, Bejenaru 1, Gidófalvi 1, Zagon, Csoma Alpár 1, Szabó 1, Csoma Ferenc 2.

Siculum: Nagy – Papp, Mezei, Péter, Knoblok, Kovács 1, Donca, Szatmári.

Vezették: Stroe Gabriel (Moreni), Burtescu Septimiu (Târgoviste).

Igen egyenlôtlennek bizonyult a listavezetô Izorep és a 2. helyezett Siculum Csíkszereda "rangadója" a teremlabdarúgó 2. liga II. csoportjában. A vendégek csak egy félidôt tudták elfogadható szinten tartani a különbséget, ahogy azonban lassan elfáradtak a vendéglátók állandó rohamainak megfékezésében, úgy következtek újabb és újabb gólok Nagy kapujába.

Jakab Zoltán és válogatottakkal teletûzdelt csapata már az elsô percben megszerezte a vezetést, késôbb azonban a csíkiak sikeresen zárták le az útvonalakat saját kapujuk felé, egy-két alkalom kivételével azonban nem igazán veszélyeztették Klein kapuját, amikor pedig mégis, akkor a válogatott portás megcsillogtatta reflexeit. Mindez az elsô félidôben tartott, a másodikban megkezdôdött a tûzijáték a Siculum térfelén, s volt olyan perc is, amelyben háromszor is eredményesek voltak az Izorep csatárai.

Az újabb nagy gólarányú Izorep-gyôzelem pedig azt igazolja – ha még szükség volt erre –, hogy a csapatnak nincs ellenfele ezen a bajnoki szinten, s noha még hosszú az út a bajnokság végéig, nem lesz ellenfele a feljutásért folyó harcban. Legfeljebb az a kérdés tevôdhet fel, hogy ez maximális pontszámmal következik-e be, avagy sem. Aztán a jövô év ôszétôl következhetnek az "igazi" mérkôzések…

A forduló eredményei

Izorep Marosvásárhely – Siculum Csíkszereda 11-1

Székelyudvarhely II – Transilvania Maroshévíz 21-1

Elite Gyergyószentmiklós – City'us Marosvásárhely 1-1

Víkendtelepi City'us bajnokság, 13. (utolsó) forduló: Craiova – Tomy's 5-3; PSG – Monaco 3-0; Piramida – Fradi 3-0; Como – Aleea 0-0; Lecce – Torino 1-3. A Black and White állt. Elmaradt mérkôzésen: Torino – Craiova 3-0. Végsô állás: 1. Torino 36 p. 2. Arsenal 30 p. 3. PSG 26 p. 4. Aleea 24 p. 5. Craiova, Lecce 22-22 p. 7. Como, Piramida 16-16 p. 9. Black and White 12 p. 10. Lyon 10 p. 11. Monaco 6 p. 12. Fradi 5 p. 13. Tomy's 3 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 13. forduló: Leeds – Bastia 0-3; Atlantic – Nike 3-5; Torpi – Poli 5-2; Jett-Leo – Estudiantes 4-1; Monaco – Ajax 1-3; Como TFK – 007 0- 3; Electro – Liverpool 7-3. A Carion állt. Állás: 1. Ajax Lornion 32 p. 2. Nike 29 p. 3. 007, Como TFK 22-22 p.

Kövesdombi bajnokság, 2. forduló: Villarreal – Juventus 1-2; Como – Vicenza 4-0; Transilvania – Speranta 1-2; Craiova – C. Sharp 2-1; Valencia – Monaco 6-0; Arsenal – Brazilia 1-2. A Dinamo állt. Állás: 1. Como, Speranta 6-6 p.

Tudor I bajnokság, 1. forduló: Dolarii – Reggina 0- 6; Focus – MBO 6-1; Boca Juniors – River Plate 5-1; Progresul – Lyon 7-0; Lazio – Villarreal 5-0; Daneuro – UTA 2-3. A Rimotin állt.

Kárpátok sétányi bajnokság, 13. (utolsó) forduló: Villarreal – Chelsea 0-3; Parma – Sampdoria 5-0; Fortuna – Inter 1-3; Bastia – Steaua 4-0; Scorillo Colo Colo – Prescon 0-4. A Lyon állt. Végsô állás: 1. Prescon 33 p. 2. Scorillo Colo Colo 31 p. 3. Lyon 26 p. 4. Parma 25 p. 5. Inter, Bastia 22-22 p. 7. Steaua 19 p. 8. Fortuna 16 p. 9. Ch