Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ideológiai kinyilatkoztatások szintjén néppárti értékrendet vallottak magukénak legutóbbi gúnyaváltásukkor a konzervatívok, gyakorlatilag viszont teljes sikerrel konzerválták az egykori nemzeti egységpártra jellemzô szélsôséges magyargyûlöletet. Nem ütközik különösebb nehézségbe eme hagyományôrzés, végül is csuklás nélkül nyelték le a közélet porondjáról lekopott néhai szélsôséges párt nagyobbik részét.

A konzervatívok legújabban hírszerzési jelentést követelnek a képviselôház állandó bizottsága elé nyújtott beadványban arról, hogy miként lép fel a Román Hírszerzô Szolgálat az "etnikai alapú szecesszionista akciók" megelôzése és elhárítása érdekében. Ez volna a konzervatívok olvasatában a székelyföldi autonómiakezdeményezés.

A jelenlegi politikai széljárás már nemigen kedvez egy újabb "viszik a magyarok Erdélyt" felhangú Har-Kov jelentés kiötlésére, mert az igencsak sötéten tüntetné fel az országot annak az európai klubnak az ajtajában, ahol az autonómia az elfogadott játékszabályok közé tartozik. Viszont az ország az alkotmány értelmében még mindig egységes nemzetállam, így nyugodtan össze lehet fércelni egy EU-konform tákolmányt arról, hogy az autonómiát már meg is adták, csak etnikailag ne kérjük, mert az tabu.

Voltaképpen a konzervatívoknak nem is annyira a hírszerzô szolgálat megnyugtató jelentésére van szükségük, hogy vigyáznak ám a zúgolódó magyarokra, hanem arra, hogy minél nagyobb port kavarjanak a magyarveszéllyel. Hamarosan európai parlamenti választások jönnek, és támogatottságuk sehogy nem akar a padlóról felemelkedni a bejutási küszöb magasságába.

Más hátán a parlamentbe kerülve, fájdalmas lehet elérhetetlen távolságban látni az európai képviselôi székkel járó lehetôségeket.

A magyargyûlölet konzerválásával egy idôben nevezett urak a jelek szerint a felszippantott szélsôségesekre jellemzô rövidlátást is asszimilálták. Ugyanis nem mérik fel, hogy ezen a pályán nem nekik áll a zászló, hanem a telekspekulánsból kinôtt piperai futballmogulnak. Az ô magyargyûlölete sokkal piacosabb csomagolású, ôt kellene nyomdafestékszagú generációjával együtt lenyelni, ha népszerûségre vadásznak. Másból aligha ácsolnak már maguknak parlamenti hódításra alkalmas trójai falovat. Hacsak nem jön újabb köpönyegváltás, és beolvadás más pártba, elvégre a vezér birtokában levô médiakonszern kincset ér bármely választási kampányban. És a magyargyûlölet másoknak sem fekszi meg a gyomrát, ezt a kártyát már szinte mindenki elôhúzta a kézelôjébôl a rendszerváltás óta.

Nem kevés bosszúságot okozott a környékbelieknek az elsô próbálkozás, amikor az építôk lezárták a Marosvásárhely segesvári kijáratánál lévô utat, hogy a föléje tervezett építmény szerkezetvázát felállítsák. A két héttel ezelôtti kísérlet sikertelen volt, az építést végzô Benta cég darui csôdöt mondtak.

November 11-én a közelben épülô szupermarketen dolgozó nagyváradi daru emelte fel a vasszerkezetet, amely az épülô szállodából indul ki és az út túlsó oldalán levô lábra támaszkodik, ahol a gyorsétkezde feljárata lesz. Egyes vélemények szerint a szerkezet rontja a rálátást a városra. Az építtetô Vlas Florin az ellenkezôjét állítja, az országos premiernek számító épületbôl nyílik majd érdekes rálátás az útra és a városra is. Kérdésünkre elmondta, hogy a 80 tonna súlyú szerkezetet a legkiválóbb építészek, szilárdságtani szakemberek tervezték, és Ausztriából, Olaszországból származik az ötlet. A gyorsétkezde egyébként egy komplexum része, amely 120 férôhelyes szállodából, 750 négyzetméteres konferenciaterembôl, ugyanakkora tekepályából, hasonló felületû irodaházból és 1200 négyzetméternyi föld alatti parkolóból áll majd. Az épület mellett még mûködô benzintöltô állomás helyén autószalon nyílik, és elkészültét követôen a komplexum a városrész reprezentatív épületegyüttese lesz – vélekedik Vlas Florin, aki a volt autóbusz- állomás melletti szállodát is mûködteti. Bár hat hónapot vett igénybe, hogy minden fórumtól, a polgármesteri hivataltól a különbözô felügyelôségeken át a szállításügyi minisztériumig az engedélyek birtokába jusson, a hárommillió eurós beruházás munkálatai jól haladnak, s nemsokára az út közepén levô vasoszlopokat is eltávolítják. Kérdésünkre, hogy mi lesz az építménnyel, ha szélesíteni kell a városból kivezetô utat, az üzletember elmondta, hogy az út mindkét oldalán levô több hektár terület a saját tulajdonát képezi.

A kormány hétfôi rendkívüli ülésén két sürgôsségi rendeletet fogadott el a 2006-os állami költségvetés, illetve a társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozóan – jelentette be Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a kormányülést követôen.

A kiigazítást a makrogazdasági mutatók kedvezô alakulása tette lehetségessé, az ország gazdaságának növekedése ugyanis a vártnál többel, mintegy 5.600 millió lejjel növekedett, elérve a 335.900 millió lejt.

A rendkívüli kormányülésen elfogadott rendelet szerint 1.000 millió lejt osztanak le a helyi önkormányzatok számára, a következôképpen:

– a megyékre visszaosztott hozzáadott értékadó (TVA) összege közel 135 millió lej, ebbôl Kovászna megyének 601.000 lej, Hargita megyének 2.886.000 lej, míg Maros megyének 2.655.000 lej jut. A municípiumokra, városokra és községekre visszaosztott hozzáadott értékadó mértéke közel 337 millió lej, amelybôl a középiskolai oktatásban dolgozók bérezésére 231 millió lejt fordítanak.

A Kovászna megyei municípiumok, városok és községek részére 3.662.000 lejt osztottak le, Hargitának 4.877.000 lejt, míg Maros megyének 7.418.000 lejt hagytak jóvá.

A helyi költségvetések kiegyensúlyozására a visszaosztott hozzáadott értékadó összesen 500 millió lejt tesz ki. Ebbôl Kovászna megyére mintegy 6.274.000 lej jut, Hargitára 10.382.000 lej, Maros megyére 12.221.000 lej.

A konszolidált költségvetési hiány a tervezett 2,5%-os szinten marad a költségvetés- kiigazítás után is – tette hozzá Winkler Gyula, kiemelve, hogy az RMDSZ továbbra is szorgalmazza az önkormányzati költségvetések kiemelt finanszírozását, ami lehetôvé teszi a decentralizációs folyamat nyomán helyi szintre kerülô feladatok megfelelô finanszírozását.

Az Országos Nyugdíjpénztár folyamatosan kézbesíti az alkalmazottak tavalyi és tavalyelôtti bérekrôl és az ezekbôl kiszámított havi nyugdíjpontszámról szóló értesítéseket. A lista sokak számára meglepetést jelent, ugyanis nem világos, hogy a kiközölt adatok mit is tükröznek. Morent Ilonát, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját arra kértük, elemezze a felsorakoztatott adatokat.

– A 19/2000. számú társadalombiztosítási törvény alapján 2001. április elsejétôl – a törvény hatályba lépésétôl – az Országos Nyugdíjpénztár minden évben közli a biztosítottal, hogy elôzô év folyamán milyen jövedelmet valósított meg, s hogy ehhez a jövedelemhez milyen pontszám tartozik. Idén – kivételesen – két évre, a 2004-re és 2005-re szóló jövedelem- és pontszámértesítéseket postázták.

– A havi jövedelmek mellett található pontszámok mibôl adódnak? Ezeket hogyan számítják ki?

– A pontszám egy tizedesszám, amely az alkalmazott havi bruttó jövedelme és a statisztikai hivatal által havonta közölt országos bruttó átlagbér hányadosa. Ha az alkalmazott havi bére az országos bruttó átlagbér alatt van, a hányados kisebb, mint egy. Mivel az országos bruttó átlagbér havonta változik, az alkalmazott havi pontszámai akkor is változnak, ha több hónapon át ugyanazt a bért kapja. A lista alján található összesítés az évi összpontszámot tartalmazza. Az értesítés tartalmazza a 2001. április elseje és a 2003. december 31-i közötti idôszakra kiszámított pontszámot is.

– Sokan azt nehezményezik, hogy a pontszámuk kicsi és még akkor is csökkenô tendenciát mutat, ha a fizetésük az inflációval arányosan nôtt. Ez mivel magyarázható?

– Adott esetben a pontszám csökkenése azzal magyarázható, hogy egy cégen belül az adott bérek nem követték azonos arányban az országos bruttó átlagbér növekedését. Ha a bérek nem nôttek olyan mértékben, mint az országos bruttó átlagbér, akkor a pontszámok csökkennek. Az inflációnak semmi köze a pontszámok kiszámításához és értékéhez.

– Hogyan fognak tükrözôdni a nyugdíjban az alkalmazottak pontszámai ?

– Az új törvény szerint a jövedelmek, az ebbôl kiszámított pontszámok befolyásolják a nyugdíj összegét. A nyugdíj kiszámításánál a munkában letöltött idô is döntô. Az alkalmazottaknak (biztosítottaknak) tudni kell, hogy a 2001. április elseje elôtti idôszakban a nyugdíj kiszámításánál az alapfizetést, 2001. április elseje után pedig az elért jövedelmet veszik figyelembe. Minél nagyobb az alkalmazott bére, annál nagyobb a kiszámított pontszáma, következésképpen a nyugdíja is.

– Az alkalmazottnak van-e lehetôsége arra, hogy a kötelezô társadalombiztosításon kívül nagyobb összeget fizessen be az állami nyugdíjpénztárba?

– A törvény értelmében nincs. Az alkalmazott bérének 9,5 százalékával járulhat hozzá a társadalombiztosítási alaphoz. (A munkáltató további 19,75 százalékkal.) A nagy jövedelemmel rendelkezôk számára is a törvény korlátozta, hogy a társadalombiztosítási alapba csak 5 átlagbérnek (ami jelenleg 10.770 lej) megfelelô hozzájárulást fizethetnek be. Következésképpen a nyugdíj is a befizetésnek és nem a bérnek megfelelô lesz.

– A kormány arról döntött, hogy december folyamán támogatásokat nyújtanak a nyugdíjasoknak, illetve nô a nyugdíjpont értéke. Mikorra várhatók a támogatások, illetve mennyi lesz a nyugdíjpont értéke?

– Ezekrôl csak akkor beszélhetünk, amikor hivatalos értesítést kapunk – mondta a vezérigazgató.

A központi sajtó közzétette, a legutóbbi kormányülésen arról döntöttek, hogy december elsejétôl a nyugdíjpont értéke 339,3 lejrôl 396,2 lejre nô. A kisnyugdíjasok a nyugdíj összegének függvényében 60, 50, 40, illetve 30 lejes karácsonyi támogatásban részesülnek.

Tegnap hivatalosan is átadták a remeteszegi roma közösségnek az utcai vízcsapokat. A jelentôs eseményt az egyik helybéli roma asszony így fogalmazta meg: "fél egészséget kaptunk!".

A marosvásárhelyi Remeteszeg út és a Fânate utca keresztezôdése közelében levô kutat – amely a remeteszegi roma közösségnek biztosítja az ivóvizet – szivattyúval látták el, a vizet pedig a romák lakta Fânate utcába is bevezették. A június óta zajló munkálatok eredményeképpen szombaton mindkét utcai vízcsapot mûködésbe hozták. A több mint 700 fôs közösség, köztük felnôttek és gyerekek látható örömmel fogadták a megoldást, amelyért Pokorny László és Vincze János megyei képviselôk lobbiztak a Maros Megyei Tanácsnál. A SURM vidéki vízszolgáltató vállalat által kivitelezett munkálatokra vissza nem térítendô támogatásként 5000 lejt hagyott jóvá a tanács, a Szociális szolgáltatás romáknak elnevezésû terv alapján.

Az átadáson jelen lévô Blaj Virgil, a SURM igazgatója kifejtette, hogy még szigetelni kell a faépítménnyel körbevett kutat és szivattyút, hogy a téli fagyok ne okozzanak fennakadást a mûködésben.

Vincze János szerint azért nem téglából készítették a védôelemként szolgáló kis épületet, mert ideiglenes megoldásról van szó. Jövôre az Aquaserv vízszolgáltató vállalat beütemezte a vezetékes ivóvízhálózat kialakítását Remeteszegen is, amely során egyszerûbb lesz a roma házakba is bekötni a vizet.

"Most, sajnos, attól tartunk, hogy a kút vízmennyisége nem lesz elegendô a romáknak, hisz a szombat óta tartó napi 12 órás használat következtében már jelentôsen csökkent a kútban a víz szintje, ha nem lesz esô, szigorítani kell a vízhasználatot. Jelenleg reggel 8 órától, este 8 óráig lehet az utcai csapokat használni" – közölte Vincze.

Az egyik roma asszony elmondta, naponta több veder vizet hordtak eddig fel a több tíz méter távolságra lévô kúttól. Most "fél egészséget" kaptak azáltal, hogy nem kell sokat cipekedni, hisz a kutak az utca két végéhez, illetve egymáshoz is viszonylag közel vannak. "Naponta kell fôzni, mosni, tisztálkodni, állatok is vannak. Ló, tehén, és van olyan család, akinek hat disznaja van, azoknak is kell a víz. De vigyáznunk kell, hogy mindig legyen elég víz a kútban" – fogalmazott.

A megyei képviselôk jelenlétében sorra került átadáson elhangzott, legfontosabb teendôje a roma közösségnek, hogy a víz szivattyúzásához elhasznált villanyáramot fizessék ki, hisz a faépítményre külön villanyóra van szerelve.

Menedzseri tervüket védték meg tegnap Marosvásárhelyen a Kovászna és Hargita megyei kórházak élére pályázó igazgatójelöltek, miután hétfôn mind az öt megye képviselôi (egy kivétellel) elérték a 7-es jegyet az írásbeli tesztvizsgán.

Az átlageredmény a 7-es és a 8,9 között volt, 9-en felüli vagy a maximális 10 pontot senkinek sem sikerült szereznie, holott a résztvevôk szerint nem volt nehéz válaszolni a tesztkérdésekre. A megyénkben levô kórházak igazgatói tisztségét megpályázó jelöltek közül egy esett ki, így az Erdôszentgyörgyi Egészségügyi Központ élére már csak a volt igazgató pályázik. A szászrégeni kórház vezetéséért továbbra is ketten versengenek, Moldovan Iuliu 8,7, Gabor Dorin Marin 8,4 pontot szerzett az írásbelin.

A tíz jelölt ma védi meg a menedzseri tervét, majd a következô napokban az állásinterjú következik. A bizottságnak nem lesz nehéz dolga, hisz csak a régeni kórház esetében kell választania.

Kedden délelôtt valamivel izgalmasabb volt a helyzet, mivel a sepsiszentgyörgyi kórház élére hárman pályáztak. Bács Mihály, a vizsgáig funkcióban levô igazgató gépészmérnökként vállalta két évvel ezelôtt a szentgyörgyi kórház vezetését, amit továbbra is szeretne betölteni. Amint elmondta, a menedzseri terv elkészítésekor kilenc témakörbôl kellett négyet-ötöt választani és azt részletesen kidolgozni. Versenytársa egy közgazdász, illetve dr. Bálint Sándor nôgyógyász fôorvos, aki az írásbelin valamennyi jelölt közül a legmagasabb pontszámot (8,9) érte el. Elmondása szerint kollégái kérésére vállalta, hogy részt vegyen a vizsgán, mivel egy kórház igazgatása során vannak olyan kérdések, amelyek esetében fontos, hogy az orvos szemével közelítsék meg a problémákat. Különösen ott, ahol jelenleg az épület átépítése folyik.

A vizsgázók úgy értékelték, hogy barátságos ugyan a hangulat, de a két szóbeli vizsga több alkalmat nyújt a bizottság tagjainak, hogy a jelöltek tudása, felkészültsége mellett egyéb szempontok szerint is befolyásolják a pontozást.

Jegyzet

Lassan már több hónapja építôtelep az utcánk. Lépten-nyomon gépzúgás, fülsiketítô zenebona, szétdobált kanálistetôk és persze hatalmas sártenger. A szomszédságnak már tele van a hócipôje az egésszel, ugyanis az építkezés kezdete óta kissé másként telnek a napok: minden reggel akarva-akaratlanul 7 elôtt ébredünk, de nem a gépek okozta zaj miatt, hanem a munkások hangoskodása ugraszt ki az ágyból. Miután elmesélték egymásnak, mi történt az utolsó találkozásuk óta, nekilátnak a munkának. Egy darabig. Ugyanis ha a déli órákban hazatéved az ember, már nemigen találkozik velük. Nyugodtan hazamennek és a járda kellôs közepén hagyják a gépeket, gumicsöveket, mûanyag palackokat és zacskókat, annyi helyet sem hagyva, hogy a járókelôk kényelmesen el tudjanak haladni a járdán. Múlt héten, ha meg akartuk közelíteni a tömbház bejáratát, vagy bemásztunk a sárba, vagy keresztülmentünk, akár a cirkuszban, egy otthagyott vezetéken. Egyik sem túl kecsegtetô a gyalogosok számára. Mindez elmegy egy- két hétig, de hónapokon át már bosszantóvá válik. Mennyivel gyorsabban menne az útjavítás meg a vezetékcsere, ha több munkás több órát dolgozna. Akkor talán nem kellene hónapokig sártengerben tapicskolnunk a tömbházból kilépve. Arra meg ne hivatkozzon senki, hogy nincsen elég munkás, amikor olyan sok a munkanélküli. Még reménykedünk, hogy a nagy hidegek beállta elôtt véget ér a felfordulás. Vagy a fagyra bízzák?

Az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai november 27-én hallgatják meg a két belépô új EU-tagország, Románia és Bulgária biztosjelöltjeit – hozták nyilvánosságra Brüsszelben.

Néhány hete már ismert, hogy Bulgária Meglena Kuneva európai integrációs ügyekért felelôs minisztert, Románia pdig Leonard Orban integrációs államtitkárt jelölte EU- biztossá. (Minden EU-tagállamnak egy-egy biztosa van az Európai Unió "kormányának" számító testületben.)

Kuneva a fogyasztóvédelmi tárcát, Orban pedig a "nyelvi sokszínûség" felügyeletét kapja az EU-bizott-ságban. Az elôbbi eddig Markosz Kiprianu ciprusi biztos feladatköreihez tartozott, az egészségügyi témák kiegészítéseként, az utóbbi pedig Ján Figel szlovák biztoshoz, az oktatás, képzés és kultúra mellett.

A brüsszeli bejelentés szerint Kunevát az Európai Parlament belsô piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága, Orbant pedig az EP kulturális és oktatási bizottsága fogja kifaggatni, nagyjából 3-3 órás idôkeretben, hogy felmérje, mennyire tájékozottak a rájuk bízott feladatkörökben. A bizottságok egy nappal a meghallgatások után megfogalmazzák értékeléseiket, amelyeket elküldenek az Európai Parlament elnökének. Az EP pedig következô strasbourgi ülésén, december 12-én szavaz majd a biztosjelöltekrôl: jóváhagyásukhoz elegendô a voksok egyszerû többsége.

A két új biztos kiválasztásának egyébként lesz egy érdekes következménye: ezzel tovább nô a liberális politikai csoport befolyása a brüsszeli testületben. Miközben ez az eszmeáramlat az Európai Parlamentben csak a harmadik legnagyobb csoportot alkotja, messze lemaradva a kereszténydemokraták és a szocialisták mögött (88 tagja van a 732 fôs Európai Parlamentben), a liberális Orban és Kuneva belépésével immár a 27 fôs EU-bizottság egyharmada ehhez a csoporthoz tartozik majd. A kereszténydemokratáknak az EP-ben 268 képviselôjük van, azaz háromszor annyi, mint a liberálisoknak, az Európai Bizottságban viszont szintén csak 9 fôvel képviseltetik magukat. A szocialistáknál pedig 200 EP-képviselôre mindössze 7 EU-biztos jut. A helyzet furcsaságát jelzi, hogy a többi EP-frakciónak – így például a 40 tagú zöldeknek – egyáltalán nincs képviselôjük az EU-bizottságban.

Megállapodtak Kína és India vezetôi kedden a két ország határvitájának rendezését célzó erôfeszítésekrôl és a kétoldalú kereskedelmi forgalom megkétszerezésérôl, hangsúlyozva: van elegendô tér mindkettejük fejlôdésére, miközben fogékonyak maradnak a másik aggodalmaira.

A kétoldalú viszony javításának szándékát Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfô és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök hangoztatta kettejük újdelhi tárgyalásai után. E megbeszéléssel vette hivatalosan kezdetét a kínai elnök háromnapos indiai látogatása, amelynek célja éppen a világ legnagyobb gazdasági növekedését mutató két ázsiai hatalom kétoldalú kapcsolatainak javítása, amelyek eddig a kölcsönös bizalmatlanság túszai voltak a két ország évtizedekkel ezelôtti határmenti háborúja és regionális hatalmi vetélkedése miatt. Jelentôs áttörést, megállapodást nem várnak a látogatástól, amely szimbolikus volta miatt – Hu személyében egy évtizede elôször jár kínai elnök Indiában – mégis nagy jelentôséggel bír.

Szingh a kínai államfôvel folytatott megbeszélése után elmondta: tárgyalópartnerével egyetértett abban, hogy "ragyogóak a kilátások" India és Kína párhuzamos fejlôdésére. "Van elegendô tér arra, hogy a két ország együtt, egymást támogatva fejlôdjön, úgy, hogy közben fogékonyak maradnak egymás törekvéseire és aggodalmaira, ahogyan ez jó szomszédokhoz és partnerekhez illik a kölcsönös haszon jegyében" – hangoztatta az indiai kormányfô.

A két vezetô megállapodott arról, hogy szorgalmazzák a két ország határvitájának mielôbbi rendezését.

Egy ügynökgyanús orosszal is találkozott a dezertôr Alekszandr Litvinyenko Londonban, mielôtt életveszélyes mérgezéssel kórházba szállították – jelentette egy moszkvai lap kedden.

Litvinyenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori alezredese, aki 2000-ben menekült Nagy- Britanniába, november elsején két orosszal is teázott egy londoni szállodában, akik közül az egyik, Andrej Lugovoj valaha az FSZB elôdje, a szovjet KGB tisztje volt – írta a The Moscow Times. Az angol nyelvû orosz lap szerint Lugovoj az 1990-es években együtt dolgozott Litvinyenkóval az akkor politikailag is befolyásos (Borisz Jelcin orosz elnökhöz is bejáratos) Borisz Berezovszkij nagyvállalkozó saját biztonsági szolgálatánál.

Berezovszkij, aki 2000-ben maga is Nagy-Britanniába menekült és mára Vlagyimir Putyin elnök nemezisévé vált, azt mondta a lapnak telefonon, hogy Lugovoj ma magánnyomozó irodát vezet Moszkvában.

Bár Berezovszkij hangsúlyozta, hogy nincs olyan bizonyíték, amely összefüggésbe hozhatná Litvinyenko mérgezését akár a Lugovojjal, akár a (szovjet-orosz különleges szolgálatok itáliai tevékenységét kutató) Mario Scaramella professzorral lezajlott londoni találkozójával, furcsállta, hogy Lugovoj jól menô detektívügynökséget tud fenntartani az orosz fôvárosban. Litvinyenkót valószínûleg radioaktív anyaggal mérgezték meg Londonban; az ügy vizsgálatát keddi értesülések szerint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya vette át.

A volt orosz ügynököt a londoni University College egyetem klinikájának intenzív osztályán ápolják, miután – mint az orvosi vizsgálatokból kiderült – a tallium nevû, rendkívül mérgezô, fémes sószerû anyag került a szervezetébe. John Henry toxikológus professzor kedden a kórház elôtt tartott sajtótájékoztatóján felfedte ugyanakkor azt is: a volt ügynök szervezetébe került méreganyag a tünetek alapján jó eséllyel radioaktív is volt. A szakember szerint ez még nagyobb sejtkárosodást okozhat, mint maga a mérgezés, és Litvinyenkónak csontvelô-átültetésre lenne szüksége.

Az AIDS vírusával fertôzöttek száma Kelet- Európában és Közép-Ázsiában a húszszorosára nôtt az utóbbi kevesebb mint egy évtizedben, és idén elérte az 1,7 milliót – derül ki abból a jelentésbôl, amelyet az ENSZ- nek a betegség elleni küzdelemmel foglalkozó szakosított szervezete (UNAIDS) adott ki kedden genfi székhelyén.

A HIV-vírussal mintegy 270 ezer ember fertôzôdött meg csak 2006-ban, és a betegségben 84 ezren haltak meg az idén az említett térségekben, ahol júniusban – a felmérés készítésekor – a betegeknek átlagosan csupán 13 százaléka részesült az életben tartáshoz szükséges kezelésben. Az újabban diagnosztizált fertôzéseknek csaknem egyharmada a 15 és 24 év közötti korosztályt sújtja. Ezeknek a szeropozitív, illetve megbetegedett fiataloknak a többsége Oroszországban vagy Ukrajnában él. A Kelet-Európa és Közép-Ázsia alkotta térségben e két országban található a HIV-fertôzöttek legnagyobb része.

Kelet-Európában a vírus átadásának továbbra is a leggyakoribb módja, hogy a kábítószer-élvezôk nem steril fecskendôvel adják be maguknak a drogokat, de nô a védekezés nélküli nemi kapcsolat útján történô megfertôzés is (2005-ben a bejelentett esetek 37 százaléka volt ilyen). Közben kezdenek ismertté válni a homoszexuális férfiakat érintô AIDS-járványok is, amelyek korábban titokban maradtak – jegyezte meg a UNAIDS.

Tavaly a nôk közül került ki a HIV-vírussal újonnan megfertôzôdöttek 41 százaléka.

A járvány folyamatosan terjed Ukrajnában, ahol hivatalosan több mint 97 ezer fertôzöttet tartanak nyilván, de "valódi számuk sokkal több", 377 ezer volt 2005 végén az ENSZ-szervezet becslése szerint. A felnôtt lakosság 1,5 százalékát kitevô fertôzöttségi aránnyal Ukrajnában a legmagasabb az elterjedtség egész Európában. Oroszországban 940 ezer a HIV-fertôzöttek száma, és 80 százalékuk 15 és 30 év közötti.

Az európai parlamenti választásokról, az RMDSZ EP-képviselôinek megbízásáról, a költségvetés parlamenti vitájáról, illetve a román–magyar kormányülésrôl tartott kedden sajtóértekezletet Bukarestben Markó Béla szövetségi elnök.

Ez utóbbi témáról szólva, a szövetségi elnök eredményesnek tartja a Budapesten megrendezett kormányülést: a szimbolikus üzeneten túl ugyanis sikerült számos konkrét döntést hoznia a két ország kormányának infrastrukturális és vámügyi kérdésekben, de a mûvelôdés és az oktatás terén is. A szövetségi elnök fontosnak tartja, hogy a magyar kormányfô a munkaerôpiac részleges megnyitását helyezte kilátásba Románia tekintetében.

Más idôszerû politikai kérdésekre térve Markó Béla úgy vélte, fel kell gyorsítani a jövô évi költségvetés parlamenti vitáját, ennek mielôbbi elfogadása ugyanis lehetôvé teszi a közintézmények vezetôinek, hogy ésszerûen tervezzenek a következô esztendô teendôit illetôen.

A szövetségi elnök bejelentette: az RMDSZ kedden dönt arról, hogy a jelenlegi európai parlamenti megfigyelôk képviselik-e majd a szövetséget 2007. január 1-je után is a választásokig, amit egyébként Markó szerint mielôbb meg kellene tartani. Az RMDSZ jelöltjeit illetôen a szövetségi elnök úgy vélte, januárban, de legkésôbb februárban el kell dönteni, ki indul majd az RMDSZ színeiben az európai parlamenti választásokon. Mindenképpen jól felkészült, több idegen nyelvet, az európai intézmények mûködését ismerô jelölteket indít majd az RMDSZ, támogatva ugyanakkor a fiatal tisztségviselôk jelentkezését is.

A sajtóértekezletet követô együttes frakcióülésen az RMDSZ parlamenti tisztségviselôi eldöntötték, január 1- jétôl immár európai parlamenti mandátummal bízzák meg Szabó Károly szenátort, Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselôket, a szövetség jelenlegi európai parlamenti megfigyelôit.

Megosztott a hazai közvélemény abban a kérdésben, hogy szükség van-e a belpolitikai porondon immár több év óta napirenden tartott elôrehozott választásokra – derült ki egy újabb felmérésbôl.

A Társadalmi Kutatócsoport által november 7. és 13. között rendezett közvélemény- kutatásból kiderült: a lakosság 39 százaléka szerint szükségesek, 33 százaléka szerint feleslegesek az elôrehozott választások, 14 százalék pedig úgy véli, hogy kimondottan káros hatásai lennének.

Sokféle válasz született arra a kérdésre is, hogy kinek van szüksége elôrehozott választásokra. A megkérdezettek majdnem fele – 46 százalék – azt válaszolta: Traian Basescu államfônek. A szavazópolgárok 35 százaléka szerint az elnök kényelmes parlamenti többséget remél az elôrehozott választásoktól.

A megkérdezettek 25 százaléka szerint a Basescut támogató pártok hatalmi megerôsödése, 8 százaléka szerint pedig az államfôvel ellentétes érdekeltségû pártoknak a hatalomból való kizárása miatt szükséges idô elôtt az urnákhoz hívni a választókat. Mindössze 6 százalék véli úgy, hogy csökkenne az ellenzéki pártok mandátuma az elôrehozott választások miatt. A megkérdezettek közel negyven százaléka nem válaszolt a kérdésekre, vagy nem jelölt meg pártpreferenciát. Mivel a táborok kialakultak, ôk – akikrôl nem tudni, melyik alakulat mellé ütnék a pecsétet a választófülkében – dönthetik el a választások kimenetelét.

Egyes elemzôk szerint a baloldallal rokonszenvezôk általában rejtôzködô szavazók, azaz akik a szociáldemokratákat tartanák alkalmasaknak az ország vezetésre, vagy nem válaszolnak a közvélemény- kutatók kérdéseire, vagy pedig eltitkolják szándékukat.

A bardóc-miklósvárszéki székely tanács úgy döntött, hogy december közepén Erdôvidéken megszervezi a belsô népszavazást a székelyföldi területi autonómia tárgyában. Szabó Miklós, a bardóc-miklósvárszéki székely tanács elnöke a Mediafax tudósítójának kedden elmondta, hogy a széki tanács szombati ülésén döntenek pontosan a népszavazás idôpontjáról. Kifejtette, a székely tanácsnak a 21 erdôvidéki településbôl 19-ben van képviselete, de a referendum megszervezésében számítanak a civil szervezetek, önkormányzatok és az egyházak támogatására. A hét során, valamint jövô héten fogják felkeresni ezek képviselôit. A bardóc-miklósvárszéki székely tanács az elsô, amely a belsô népszavazás megszervezésérôl döntött a székelyföldi területi autonómia tárgyában.

Markó Béla kezdeményezett közvitát a székelyföldi autonómiáról, s azért jött Marosvásárhelyre, hogy tisztázzák a dolgokat, "higgadtan és elegánsan" beszélgessenek, "világosan, ne hisztérikusan elemezzék a helyzetet", elvégre Románia uniós csatlakozása azt jelenti csupán, hogy az ország beilleszkedik az európai struktúrákba, hiszen "nem a pusztából, sem a Marsról" jöttünk, mindig is Európában voltunk" nyilatkozta szombaton Mircea Chelaru tábornok, a PUNR volt elnöke, jelenleg a Konzervatív Párt alelnöke. A vásárhelyi találkozót a Konzervatív Párt Társadalomtudományi Intézménye szervezte.

Szombaton, a Kultúrpalota kistermében tartották volna azt a közvitát, amelyre meghívták mind a megyei és helyi közigazgatási hatóságokat, mind a politikai pártok képviselôit, beleértve az RMDSZ-t, és amelyre csupán a Nagy-Románia Párt képviselôje ment el.

A találkozó után Mircea Chelaru alelnök, Nicolae Popa képviselô és Dinu Socotar, a KP megyei alelnöke tartott sajtótájékoztatót. M. Chelaru elmondta, hogy végigtárgyalták a Nyugat-Európában elfogadott autonómiaformákat, inkluzíve a katalán példát, tanulmányozták a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, az Európai Autonóm Közösségek Chartáját, s ezekkel szembeállították a koszovói és más helyzetet. Újságírói észrevételre, miszerint ezt a "higgadt és elegáns" megbeszélést megelôzôen egyszerû indítványt akartak benyújtani Markó Béla miniszterelnök-helyettes és az RMDSZ ellen, N. Popa azt mondta, az egyszerû indítványból a PSD visszalépése miatt nem lett semmi, de mégis volt hatása, mert az RMDSZ egyelôre "pihenteti az autonómiát". Így aztán a konzervatívok is "jegelték" egyelôre az egyszerû indítványt. Egyelôre, mert a költségvetés elfogadása után George Maiortól, a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) igazgatójától kérnek jelentést a két székelyföldi megye helyzetérôl, jelentette ki Popa.

Mircea Chelaru szerint "az RMDSZ vezetôi a saját érdeküket követik, és ôk jelentik az igazi veszélyt a romániai magyar közösségre". Ugyanakkor nehezményezte, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem az ombudsman, sem az Elnöki Hivatal nem foglalt állást az ügyben, és kijelentette, "ha senki nem védi meg az alkotmányt, majd ôk megvédik". Ugyanakkor azt üzente az RMDSZ vezetôinek, "fejezzék be az anomáliát", mert 2007-ben nem lehet senkinek ilyen "noneurópai mentalitása".

Népújság: Érdekes, hogy miközben önök és mások vehemensen tiltakoznak a székelyföldi autonómia gondolata ellen, egyáltalán nem emelik fel a hangjukat a különbözô privatizációs ügyletek kapcsán. Az országot kiárusíthatják, az nem baj, csak a magyarokhoz ne legyen köze?

N. Popa: Kénytelen vagyok ellentmondani önnek. Igenis tiltakoztunk a Petrom privatizációja ellen, és felkértük Codrut Seres minisztert, komolyan vizsgálja felül ezt a privatizációt. Ugyanakkor igyekeztünk leállítani bizonyos gyanús privatizálási kísérleteket, például a Cugirt vagy másokat.

Mircea Chelaru véleménye szerint a PUNR-bôl a PSD-be átnyergelt Lazar Ladariu "patetikus költôi szónoklatai nem helyettesítik a pontos, közérthetô politikát", a Mircea Geoana radikális politikai nyilatkozatairól azt mondta, "hiteltelen", és téved, ha azt hiszi, hogy az RMDSZ- ellenességével politikai tôkét kovácsolhat magának Erdélyben.

Az Azomures vegyikombinát szakszervezetei a földgázár várható emelkedése ellen tiltakoznak, mivel attól tartanak, hogy ez a vállalat csôdbe jutását eredményezheti. Tegnap a prefektúra elôtt 2 órán át sztrájkôrséget tartott a kombinát mintegy húsz alkalmazottja.

"A földgáz árának várható emelkedése a vegyikombinátok csôdbe jutását eredményezheti. Ha ezt akarják, akkor mondják meg nyíltan, hogy ez a cél, hogy tudjuk, mihez tartsuk magunkat. Ha nem ez a cél, akkor dolgozzanak ki ágazati stratégiát" – jelentette ki tegnap, a kombinát két szakszervezetének közös sajtótájékoztatóján Maria Dandarau, az Alternativa 2002 szakszervezet vezetôje. Az Azomures Független Szakszervezetének elnöke, Ioan Siderias szerint a gázár emelésének bejelentése meglepetésszerûen érte a szakszervezetet, hiszen Codrut Seres szaktárcavezetôvel való tárgyalások során év végéig változatlan, elfogadható árat sikerült kialkudniuk. Ennek ellenére kétszer drágult a földgáz, és a most beharangozott áremelkedés, ami ezer köbméterenként a 220 dollárt is elérheti, veszélyezteti az Azomurest, illetve a többi vegyikombinátot is. Idén csak 6 hónapon át volt nyereséges a vállalat, annak ellenére, hogy a prognózisok 10 hónapra szóltak. Dandarau Maria szerint a gond az, hogy a kormánynak nincs hosszú távú stratégiája, másfelôl elôrelátható volt a drágulás, hiszen fel kell zárkózni az európai árakhoz, ám az Azomures vezetése ezt nem vette figyelembe. A szakszervezeti vezetô szerint szinte biztos, hogy a megoldás nem a földgáz árának csökkentése lesz, hiszen az EU-hoz való csatlakozás ezt nem teszi lehetôvé, a kormánynak a mezôgazdaságot kellene fejlesztenie, a mûtrágyát gyártó vállalatoknak felvevôpiacra van szükségük. Ami az Azomures bezárásával, illetve elköltöztetésével kapcsolatos híreszteléseket illeti, a szakszervezeti vezetôk úgy vélték, erre nem kerül sor, mivel a vállalat vezetése számos beruházást eszközölt, korszerûsítve a berendezéseket. Dandarau Maria szerint a menedzsment hibája viszont az, hogy nem törôdnek az alkalmazottak képzésével, magyarán: nem becsülik meg a munkaerôt, sem anyagilag, sem szakmailag. "Ezért történhet meg, hogy az alkalmazottak, amint jobb munkát találnak, ott hagyják a kombinátot. Idén több mint 400 alkalmazott távozott az Azomuresbôl, jó szakemberek, kulcspozícióban levôk. Akiket felvettek, általában szakképzetlenek. A vállalatnak jelenleg mintegy 2.800 alkalmazottja van, közel ezren teljesítik az elôzetes nyugdíjbavonulási feltételeket. Elbocsátásoktól nem tartunk a gáz árának növekedése miatt, hiszen már nincs kit elküldeni" – jelentette ki Dandarau Maria, aki szerint a mûtrágyagyártás csôdbejutása felmérhetetlen károkat okozna a mezôgazdaságban. "Románia fogyasztói országgá válik az EU-ban" – tette hozzá.

A szakszervezeti vezetôk Ciprian Dobre fôispánhoz beadványt juttattak el követeléseikrôl, amelyek elsôsorban a gáz árának csökkentésére, mezôgazdasági programok kidolgozására és a mezôgazdaság szubvencionálására vonatkoznak.

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem 2000-tôl évente megszervezi nemzetközi színháztudományi konferenciáját. A Színház: intézmény/alkotás/képzés címû ez évi tudományos ülésszakra benevezett elôadások a szervezôk által kijelölt tematikát a legváltozatosabb nézôpontok és módszertani meggondolások alapján közelítik meg.

Az 2021. század fordulóján, a kortárs európai színházmûvészeti trendek és formák sokszínûsödése, differenciálódása nyomán megkérdôjelezôdtek a színház hagyományos, a 18-19. század szellemiségében fogant intézményes formái. A konferenciára benevezett tudományos értekezések azt igyekeznek körüljárni, hogy a NyugatEurópában, illetve szûkebb térségünkben mára kialakult színházi formák hogyan képesek megfelelni a kulturális környezet igényeinek, hogyan érvényesítik a bennük rejlô hatalmi szerkezeteket és hogyan tükrözôdik ez a drámaszövegekben. Több szerzô vizsgálódása arra is kitér, hogyan fér össze ezekben a formákban az intézményesültség és a kreativitás, és hogyan, milyen struktúrák és technikák által adható át a színházmûvészettel kapcsolatos tudás. E kérdések vizsgálatában néhány dolgozatban az intézmény és alkotás történeti formáinak tárgyalása a módszertani kiindulópont.

A kétnapos rendezvény november 25-én, szombaton reggel 9 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdôdik, majd a tudományos dolgozatok bemutatásával, illetve az ezeket követô megbeszélésekkel és vitákkal folytatódik. Az elôadások bemutatása román, magyar és angol nyelven történik, reggeltôl késô délutánig, három párhuzmos szekció keretében. A tárgyalt résztémakörök a fentebb már jelzett általános tematikán belül a következôk: intézmény és identitás, színházesztétika és ideológia, nonkonformizmus és intézményi keretek, intézmény és képzés. A kortárs dramaturgia, illetve a kortárs színházi formák és jelenségek megvitatása szintén e szempontok érvényesítése alapján történik – a konferenciára benevezett dolgozatok címjegyzékébôl és az elôzetesen megküldött tartalmi kivonatokból ítélve.

Ebben az évben is rangos egyetemi és kutatóközpontok munkatársai, tanárai, doktorandusai vesznek részt a konferencián. A teljesség igénye nélkül említjük meg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Budapest), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fôiskolai Kara, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézete, a veszprémi Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszéke, illetve a hazai felsôoktatási intézmények, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem munkatársainak, valamint doktorandusainak jelenlétét tudományos ülésszakunkon.

A rendezvény vasárnap reggel a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem könyvkiadójának bemutatásával folytatódik (10 órától az egyetem könyvtárában), illetve egy kerekasztal- beszélgetéssel, melynek vitaindítóját Színházi intézmények, egyetemi reformok címmel az egyetem rektora, dr. Béres András tartja. E beszélgetésre vasárnap délelôtt 11 órai kezdettel, a Stúdió Színház elôcsarnokában kerül sor, a konferencia vendégeinek részvételével.

A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak!

November 24-én és 25-én, pénteken és szombaton a 14. alkalommal szervezik meg Erdôszentgyörgyön az amatôr színjátszók fesztiválját. A Színpad fesztiválon a következô helységekbôl vesznek részt elôadók: Szováta, Makfalva, Nagysármás, Erdôszentgyörgy, Szászrégen, Nagykend, Gyergyó-szentmiklós, Székelyhíd és a magyarországi Celldömölk. A megnyitó szombaton 14 órától lesz a helybéli kultúrotthonban, ezt követi Orwell Állatfarm címû darabja a székelyhidiak elôadásában, rendezô Hevesi Zoltán, majd a nagysármásiak Tomcsa Sándor Örvendetes járvány címû darabját mutatják be (rendezô: Salagean Éva). A szászrégeni Kemény János színjátszó kör Rejtô Jenô: A csintalan kéményseprô és Nóti Károly: Szabinné elrablása címû egyfelvonásosokkal jelentkezik. Az erdôszentgyörgyi Kolping egyesület színjátszói Móricz Zsigmond Dinnyék és Mark Twain Az ôrangyal címû mûvét viszik színre (rendezô: Birtalan Melinda). Ugyancsak a házigazdák A meghótt férj c. népi színmûvet adják elô (rendezô: Kovrig Magdolna).

A gyergyószentmiklósi mûvelôdési ház csoportja Tomcsa Sándor Humorestjét mutatja be, végül pedig Rüsz Teréz irányításával a nagykendi színjátszók Csimarek Mátyás Bújócskáját viszik színre Erdôszentgyörgyön.

Sajátos tanterv szerint, sajátos módszertan alapján kellene oktatni a román nyelvet a kisebbségi diákoknak. Ennek kidolgozása érdekében tartottak kétnapos tanácskozást az elmúlt hét végén a szovátai Teleki Oktatási Központban, amelyen 38 pedagógus vett részt. Az ország valamennyi megyéjét, ahol magyar nyelven is folyik tanítás, három-három tanerô képviselte (tanító, általános és középiskolai szaktanár), nem csak magyar, román nemzetiségûek is.

A romániai magyar pedagógustársadalomban megérett a tanterv megújításának a szükségessége – számolt be a péntek délelôtti általános tanácskozásról Bánházi Emôke, a Közoktatási Minisztérium szakreferense. Arra alapozva, hogy az 1995-ös tanügyi törvény és annak módosításai alapján a kisebbségeknek joguk van egy sajátos oktatási formára, az ország nyelvének elsajátítása érdekében a tanácskozáson Balázs Lajos ismertette azt a memorandumot, amelyben javasolják a szaktárcának, hogy a román nyelv eredményes elsajátítása érdekében át kell lépni az egységes tanítási módon. A tantervet a kommunikációs igényeknek megfelelôen kell összeállítani elsô osztálytól egészen a XII.-ig, figyelembe véve a nem anyanyelv oktatásának módszertanát. A magyar gyerekek tanítása során a beszélgetési gyakorlatokra, az élô nyelv elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt, s az irodalmi szövegeket mai román nyelven kell tanítani a kisebbségi diákoknak.

Az általános elvek megfogalmazását követôen három csoportban (alsó és felsô tagozat, középiskola) dolgozták a szempontokat, határozták meg a kimeneteli követelményeket, amelyekre az új tantervnek épülnie kell – tájékoztatott a szakreferens. A tantervek kidolgozását a megfelelô tankönyvek írása követné, amelyeket fokozatosan, elsô osztálytól kezdôdôen vezetnének be az oktatásba.

Vasárnap este véget ért a Tiberius-hét, azaz a nemzetközi kamarazene-fesztivál, a maga nemében az elsô ilyen jellegû marosvásárhelyi rendezvénysorozat. A szervezô Tiberius Q Egyesület, avagy a helyi Tiberius kvartett nagy fába vágta a vonóját, és ez a fa engedelmeskedett, megfelelôen alakult a kezük alatt: a fesztivál sikeresnek bizonyult, a szervezôk reményeinél is jóval sikeresebbnek. Molnár Tibort, a zenekar vezetôjét kérdeztük, bejöttek-e a számításaik, hogyan telt számukra a Tiberius-hét?

– Abszolút bejöttek a számításaink, nem gondoltuk volna, hogy ennyien kíváncsiak lesznek a koncertekre, szinte végig majdnem telt ház elôtt játszottunk. Minket is meglepett az a nézôszám, ragaszkodás, ami jellemzô volt a hangversenyekre, még csütörtökön, a szimfonikus koncert elôtt is nagyon sokan voltak a kamarazeneesten. Úgy látszik, hogy megfogtunk egy kis és kitartó közönséget, ezt pedig mi sem reméltük, hiszen ez volt a legelsô ilyen fesztivál. Ami a kurzusokat illeti, a szombaton fellépô négy együttesen bizony meglátszott az egy hét tanulás. Nekünk is álom volt a vendégtanárokkal játszani, és ôk is meg voltak elégedve a színvonallal. Ezenkívül a fesztivál valódi ugródeszkaként is szolgálhat: a Lokodi diákkvartett játéka például különösen tetszett, ennélfogva ôk már vendégszereplési meghívásokat is kaptak. De mi is mindent beleadtunk, nem könnyû egy héten át esténként más és más programmal fellépni. Június óta készültünk, az esti koncertek mindegyikét elôjátszottuk már ilyen-olyan fellépések keretében. A fesztivál anyagi oldaláról: a bevétel épphogy takarta a kiadásokat, de ami fontos, hogy nem vallottunk szégyent – mindenkinek volt ahol aludnia, volt mit ennie, jól sikerült a szervezés.

– Lesz-e folytatás?

– Feltétlenül lesz – többen szóltak már, hogy jönnének jövôre is, több szponzor is jelezte, hogy szívesen támogatnák továbbra is a rendezvénysorozatot, úgyhogy jövôre nagyobb, még komolyabb fesztivállal jelentkezünk, több résztvevôvel. A munka is közös volt, és megérte megszervezni. Ezen a zónán nagyon sokat segít, segít összeszedni az erdélyi zenészeket, népszerûsíteni, terjeszteni, feléleszteni a kamarazenét, ami pillanatnyilag itt halott. Szeretnénk megmutatni, tudatosítani, hogy vannak lehetôségek ebben a mûfajban. Hiszen most bebizonyosodott: közönség is van rá.

November 18-án a Romániai Magyar Dalosszövetség a kolozsvári Református Kollégium dísztermében tartotta évértékelô közgyûlését. Rövid áhítat után a gyûlést Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Az ország minden tájáról érkezô karnagyok és dalosok örömmel hallgathatták a vezetôség beszámolóját a 2005. október – 2006. október közötti idôszakról, mert gazdag, sokszínû tevékenységrôl adhattak számot. A kóruséletrôl Tóth Guttman Emese elnök, a fúvószenekarok munkájáról Kelemen Antal alelnök, a gregorián szakosztály szolgálatáról Jakabffy Tamás karnagy számolt be. Örvendetes, hogy a szövetség lelkes önkéntesei révén behálózza az egész magyarlakta területet, nem feledkezvén meg a szórványról sem. Nagyon sok név hangzott el, sok rendezvényrôl hallhattak a jelenlevôk, melyek közül egyesek már hagyományosnak mondhatók, mások még csak ígéretes próbálkozások. Több kórus és zenekar sikeres külföldi turnéjáról is szóltak e beszámolók. Zenei táborok, továbbképzôk próbálták elôsegíteni a minôségi fejlôdést.

Mint minden évben, most sem maradt el azon karnagyok kitüntetése, akik kitartó, értékes munkát végeztek, egyesek már több évtizede, mások pályájuk elején fiatalos lendülettel, sikeres folytatást ígérve magyarságunk, hagyományaink, nemzeti zenei kincseink ôrzésében, ápolásában. Kitüntették a kolozsvári Radovics Józsefet, a zágoni Baka Emmát, a fényi Progli Évát, a mérai Mezei Tündét, a csanálosi Czier Zsoltot. A nagy, esetenként vastapssal fogadott laudációk bizonyították, hogy az idén megérdemelten jó kezekbe került a Gergely István kolozsvári képzômûvész alkotta Bartók Béla-emlékplakett és a kitüntetést igazoló diploma.

A hozzászólásokból kiderült, hogy a legeredményesebb a munka ott, ahol a lelkész, a polgármester, a tanácstagok nem restellnek beülni az énekkari, a zenekari próbákra, ahol a közösségek vezetôi tudják, hogy a zene nevelô, közösségformáló erô, és szívügyüknek tartják e tevékenységek támogatását.

Míg az idén a dalosszövetség a bartóki és Farkas Ferenc-i hagyományt népszerûsítette, jövô évben célunk a 125 éve született Kodály Zoltán zeneszerzô és a 100 éve született Nagy István erdélyi karnagyunk munkásságát reflektorfénybe helyezni.

Telenézô

Mostanáig Magyarország és Szlovákia adta az Európai Unió romáinak többségét, januártól legalább kétmilliós romániai és hétszázezres bulgáriai tömeggel is számolni kell. Az uniónak 480 millió polgára van, ebbôl tízmillió körüli a romák száma. A két új belépô tagállam a huszonhetek két legszegényebbje, és azért nem jár különpénz, mert nagy roma népességet hoznak. Az EU szociális alapjának forrásait felhasználhatják a roma lakosság segítésére. Brüsszel a roma ügyeket esélyegyenlôségi kérdésként kezeli. Változik-e valamit a közel hárommillió új uniós roma europolgár helyzete? Az új tagállamok népsége személyivel, az elegendô költôpénz elôzetes felmutatása nélkül utazik. Persze nemcsak a romák indulnak meg, de ôk csoportosan teszik, ez látványosabb, és különösen alkalmas arra, hogy a belpolitikai harcok szereplôi felkapják a témát, és azonnali tôkét kovácsoljanak belôle. A magyarországiak baranyai vándorlása efelé mutat. Munkát nyelvtudással is nehéz találni, politikai menedékjogról szó nincs. Szociális ellátás csak annak jár, aki már dolgozik. * Nônek az EU elôtt tornyosuló kihívások. A diszkrimináció a romákat nyelvre, önazonosságra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül köti össze. Románia roma közösségei akár falvanként, lakónegyedi sereglésben is megindulhatnak az új évben. Láttuk az abafáji agressziót a tévés híradásokban, láthattuk a bukaresti Ferentari negyed lakóinak "lázadását", többnyire a szenzációra hajtó tudósításokban. Calafat egyik negyede szintén tömör nyomorban tengôdik.* A Bukarest közeli Glod (Sár) nevû falu lakóit szélhámiával verte át egy filmes forgatócsoport, belekeverték egy világszerte sikeres vígjátékba. Az átverésbôl lázadás lehet, vagy újabb csoportos elvándorlás. A film fôszereplôje, Sacha Baron Cohen a falu romáinak azt mondta: igazi dokumentumfilmet készít róluk, ezért van szükség arra, hogy szerepeljenek az alkotásban. A helyiek még arra is hajlandóak voltak, hogy élô állatokat tegyenek kunyhóikba a filmsztár kedvéért, de megdöbbenten vették észre, hogy egy ál-dokumentumfilm szereplôi lettek. Egy helyi, 75 éves asszonyra a film készítôi szilikonmelleket tettek, egy férfire pedig – akinek egyik karját amputálni kellett – mûanyag szexjátékot illesztettek. A Bukaresttôl csaknem 90 kilométerre északnyugatra lévô település lakói szerdán egy ombudsmannal is találkoztak, aki remélhetôleg képviseli ôket egy esetleges perben. * Glodban 1670 roma lakik: a faluban nincs folyóvíz, a helyiek legtöbbje kosárfonással, almatermesztéssel és gombaszedéssel keresi a kenyerét. Gázfûtés, vízvezeték nincs a településen, és lóval vontatott szekéren közlekednek. A kazahsztáni álriporter kalandjait feldolgozó Borat immár második hete a legsikeresebb film az Egyesült Államokban. Oroszországban betiltották a vígjátékot, mert az ottani hatóságok szerint bánthatja egyesek nemzeti, illetve vallási érzékenységét. Két amerikai egyetemista szintén perli a film készítôit, mert szerintük leitatták ôket, és akaratuk ellenére hagyták benne jelenetüket az alkotásban. (A Független Hírügynökség információja) * Egyre gyakoribb az efféle a médiában. A román tévék különösen szeretik a roma újgazdagok palotáit, mulatságait, fôleg a lagzikat mutogatni, kiskorú párokat, manélés sztárokat, a romániai Gyôzikéket. A romák imádják a sikeres embereket, gyermekeiknek gyakran adják filmsztárok, politikusok, egyéb hírességek nevét. * Magyarországon is szaporodik a téma a tévékben. Többnyire még a Mónika kibeszélô show és a Gyôzike címû reality-komédia szintjén. Ezek a mûsorok csak erôsítik az elôítéleteket, álság az, hogy itt szóhoz jut a legszegényebb réteg is, a sok rosszul öltözött, fogatlan, lerobbant alak, köztük számos cigány. Nem kínlódásról, nyomorúságról, betegségrôl, kitörési kísérleteikrôl szól a mûsor, hanem zavaros családi dolgaikról, nemi életükrôl. Azt bizonnyal külön élvezi szerkesztô és stábja, mikor trágárságokat üvöltve szöknek egymásnak. Biztosan növeli a nézettséget. És azt mondja a nézô, micsoda egy randa népség, pfuj. * "Gyôzike fogsora ragyogó, ô bezzeg nem beteg, nem szegény, nem vesztes. Sôt, ô az ász, aki hétfônként kétmillió vagy annál is több embert tud a képernyô elé szegezni. Azért van valami elgondolkodtató abban, hogy az ország elsô számú sztárja egy olyan fiatalember, aki nem szép, nem okos, semmihez sem ért, s a világon semmiféle teljesítményt nem tud felmutatni... És ebbôl még meg is gazdagodik. A nézôknek legalább a fele alighanem éppen azért nézi ezt a mûsort, mert maga is szeretne e titok nyitjára rájönni. A másik felét minden bizonnyal lenyûgözte Gyôzike egyéniségének varázsa. Még mindig azt a csetlô-botló, vidáman hadováló, butusul ravaszdi clownt látják benne, aki néhány évvel ezelôtt sokakat megnyert, mert ilyen fazont addig nem ismertek." (Ujlaki Ágnes, Szabad Föld) * Mindenki nem lehet Gyôzike, és akkor inkább elmenne valahová, ahol jobb, mint Magyarországon, mint Romániában, mint Európában. Elképzelhetô, hogy a cigányság egyszer majd fölkerekedik, és új hazát keres? Államot alkot? Képzelegni lehet, szabad. * Közben ketyeg Európa régóta készülô órája: a roma bomba. Közben mindenfelé terelgetik róla (el) a figyelmet. A magyarországi közbeszédben az ötvenhatos évforduló ürügyén kirobbant zavargások helyét gyorsan elfoglalta a cigányok malmôi kirándulása. Erre jó volt. Várhatóan ez is elalszik a világhírû labdarúgó, Puskás Ferenc temetésének híreivel, az emlékezésekkel, majd a temetési ceremóniával. * De a bomba marad és tovább ketyeg. És, akárcsak a világ többi nagy gondjára, a túlnépesedésre, az energiaválságra, globális felmelegedésre, erre sincsen igazi "vevô". * Az emberiség kicsinyes és rövidlátó. Az emberiség leginkább tévét néz. És sunyít. Titokban Gyôzike szeretne lenni. Akkor is, ha néha megverik.

Lassan már hétköznapi jelleget ölt Marosvásárhelyen, hogy a város polgármestere harcban áll, mondhatni szinte az egész világgal. Ha ez csak nyilatkozatok szintjén folyna, már akkor sem volna egészséges jelenség, mert maga a folytonos csatazaj is rossz színben tünteti fel a várost. Azonban ennél már nagyságrendekkel rosszabb, amikor a konfliktus végsô soron az adófizetô bôrén csapódik le.

A városgazda egyik rendszeres célpontja a város vízszolgáltató cége. A polgármester rendszerint rossz gazdálkodással vádolja a vezetôséget. A napokban például az esôvízdíj kapcsán támadta ismét a szolgáltatót, állítása szerint a cég túl nagy összeget állapított meg ezen a címen, amit nem hajlandó kifizetni. Részben tartja is a szavát Dorin Florea polgármester, mert a városháza elôkelô helyen szerepel a szolgáltató adóslistáján. A pikantéria ebben a helyzetben az, hogy a közpénzbôl kifizetendô városi adósság is a többi tartozás mellett a víz és a csatornahálózat karbantartását és fejlesztését gátolja, miközben a közpénz felett rendelkezô polgármester kirohanásaiban rendszeresen elveri a port a cégen, amiért nem fejlesztik eléggé az infrastruktúrát.

Mint megtudtuk, régi lejben számítva 15 milliárddal tartozik a polgármesteri hivatal a vízszolgáltatónak, ami nagyságrendileg a fele a lakossági adóssághalmaznak. A tartozások között 2005-ös adósság is van. Hogy ez a pénz a polgármester szó szerinti kijelentésének megfelelôen az esôvízdíj ellenértéke-e, az nem követhetô, mert az esôvízdíj nem külön feltüntetett tétel a számlákon. Az esôvízdíj kivetésére kormányhatározat van, ami megszabja a díj kiszámítási módját is. A jogszabály nyomán helyi tanácsi határozat is van az ügyben, az elôírások alapján a díjból befolyó pénzt a szolgáltató az esôcsatorna-hálózatra kell fordítsa.

A polgármester és a szolgáltató közti viszonyt ékesen szemléltette nemrégiben egy másik, nagy sajtóvisszhangot is kiváltó eset, amikor több frissen leaszfaltozott utcában az elsô fagyos éjszakákon eltörtek a vízvezetékek. A városházi személyzet sajtóanyagot készített az esetrôl, fotókkal illusztrálva, amit szívélyesen ajánlottak a média figyelmébe. Kisbetûsen sem volt feltüntetve benne, hogy a vízhálózat nem a szolgáltató tulajdona, hanem ugyanolyan köztulajdon, mint fölötte az utca, és annak a cseréje is jog szerint a város dolga, a helyi költségvetésbôl. Tehát, tulajdonképpen csak szervezési kérdés lett volna az útjavítás elôtt kicseréltetni a vezetékeket, de abból nem lehetett volna látványos botrányt kreálni.

Így a lehetô leglátványosabb tálalást kapta a városháza és a városi köztulajdont üzemeltetô szolgáltató viszonya. Ami hírlapi csemegének nem hétköznapi, viszont az intézmények közti viszonyt nem hangulati megközelítések, hanem szerzôdések szokták szabályozni. Amelyekben biztosan nincs benne a két közpénzen mûködtetett intézmény közti konfliktusgerjesztéssel okozandó kárra való felhatalmazás.

(benedek)

Írnek lenni görög honban

Ki szeretné a zsebünkben turkáló fináncokat? Bár néha csendesen elismerjük, hogy a közös teherviseléshez való szolidáris hozzájárulás elengedhetetlen a társadalmi- gazdasági gépezet mûködtetéséhez. A vita – az állami költségvetés kidolgozásakor is – az adókulcs nagyságáról folyik. Egy nemrég napvilágot látott elemzés az adóteher csökkentésének gazdasági hatásait elemzi. Kiderült, hogy a 80-as években Nagy-Britanniában Margaret Thatcher kormányzása idején kezdôdött a tehercsökkentési hullám: 1982 és 1986 között 52 százalékról 35 százalékra mérsékelték a társasági adót. A többi ország követte a brit példát. A nemzetközi "adóverseny" élezôdése következtében a vizsgált 86 országban 28,7 százalékkal csökkent az átlagos társasági adókulcs az elmúlt 14 évben, 38 százalékról 27,1 százalékra.

Az egyes régiókat tekintve a legmagasabb az ázsiai–csendes-óceáni térségben az átlagos adókulcs, 30 százalék, Latin- Amerikában 28,5 százalék, az Európai Unióban 25,8 százalék, az OECD-tagországokban is 28,5 százalék, az iparilag legfejlettebb országok G7 csoportjában 36,5 százalék.

Az Európai Unióban Németországban a legmagasabb a kulcs, 38,4 százalék, a következô Olaszország 37,3 százalékkal, Spanyolország és Málta 35- 35 százalékkal, Belgium 33,9 százalékkal, Franciaország 33,3, Nagy-Britannia 30 százalékkal. Az Egyesült Államokban és Japánban 40, illetve 41 százalék a társasági nyereségadó kulcsa.

A legalacsonyabb kulcsok jelenleg az EU új kelet-európai tagországaiban van, átlagosan 18,9 százalék. A most csatlakozóknál, mint ismert, hazánkban 16 százalék, Bulgáriában 15 százalék.

A legnagyobb mértékben Írországban mérsékelték a társasági adó kulcsát az elmúlt 14 évben, 40 százalékról 12,5 százalékra, ami meglátszik a gazdaság teljesítményén: amikor az ország 1973-ban csatlakozott az EU-hoz, akkor hazai összterméke 60 százaléka volt az EU-átlagnak, ma ez 110 százalék. Egyébként más területen is példaértékû Írország. Ott hasznosították a legnagyobb mértékben az EU felzárkóztatási támogatásait. Ugyanakkor a gazdasági elemzôk szerint az ír példa megismételhetetlen. Az uniós tapasztalat az, hogy nyomtalanul, minden érdemi gazdasági élénkülés nélkül is fel lehet használni ezeket a forrásokat. Például ez történt Görögországban. A mi gazdaságunk és balkáni mentalitásunk közel áll a görögökéhez, ezért hasznos lenne több érdemi szakmai vitát folytatni az uniós források célszerû felhasználásáról. És elengedhetetlen a régi tagországok tapasztalatainak szisztematikus feldolgozása. Csak így lehetne átvenni a jót és elkerülni a csapdákat.

Az eddigi gyakorlat – a hiányzó EU-konform törvények és rendelkezések, a szaktudás hiánya – hamarosan megbosszulja magát. Az elherdált – esetleg magánvagyont gyarapító – források helyett akkor megint a gyûlölt adóprés vár ránk.

(karácsonyi)

Sajtótájékoztató a mezôgazdasági igazgatóságon

A tegnap szervezett sajtótájékoztatón Náznán Jenô vezérigazgató az állami támogatások folyósításáról, a készülôfélben lévô agrárkamara-törvényrôl számolt be. Moldovan Dumitru ügyvezetô aligazgató a terméshozamokat ismertette, majd a mezôgazdasági munkálatok helyzetérôl beszélt. Antal Lehel ügyvezetô aligazgató a Farmer Európában elnevezésû karaván megyénkben végzett tevékenységérôl tájékoztatott.

A késôi termények betakarítása is napokon belül befejezôdik. A cukorrépa-termesztôk idén a bevetett 3.620 hektár 98%-áról gyûjtötték be a termést. Az összterméshozam eddig 95.532 tonna, 26.850 kilogrammos átlaghozammal. A fogyasztásra szánt kukoricát ebben az évben a 64.598 hektáros terület 99%-ról sikerült betakarítani és tárolni. A gabonatermesztôk kukorica-vetômagot 69 hektáron vetettek, az összhozam 148 tonna. A gyümölcsösökben összesen 34.058 tonna alma termett, ez a hozam a múlt évinél 30%-kal kevesebb. Ennek oka a szélsôséges idôjárás okozta betegségek elterjedése. 1.114 hektárról 2.450 tonna borszôlôt szüreteltek. A megyében sikerült még feldolgozásra beadni vagy elraktározni 399 tonna dohányt, 2.078 tonna szóját, 1.950 tonna körtét, 50 tonna szemes paszulyt, 3.832 tonna napraforgót. Az ôszi vetésekre tervezett 40.760 hektár termôföld 99%-án a területeket felszabadították, és 89%-án (36.500 ha) elvégezték a szántásokat. Az ôszi vetéseket 36.412 hektáron sikerült elvégezni a gazdálkodóknak.

Moldovan Dumitru ügyvezetô aligazgató a gabonaárakról is tájékoztatott. A megyében a búza ára jelenleg 3.500-4.000 lej között váltakozik, mivel az EU országaiban csökkent a búzatermés (a börzén jelenleg 120 euró egy tonna búza), az árak 20%-os növekedése várható, ez azt jelenti, hogy a jövô év tavaszán az itthoni kenyérgabona ára elérheti a 6.000 lejt kilogrammonként. A kukoricát jelenleg 3.800-4.300 lej közötti árakon vásárolják a piacokon. Szóba került a sertés is, a 100 kilósokért 60.000 ezer lejt kérnek kilogrammonként, a 100 kg-on felüliek ára 40-45.000 lej.

Az állami támogatásokkal kapcsolatosan megtudtuk, hogy a hegyvidéki állattenyésztôk az ötezer gazdaságban lévô 9.200 fejôstehén után – az 1289-es számú kormányrendelet alapján – 13 milliárd lej állami támogatáshoz jutottak. Az idén az ôszi munkálatok elvégzésére a növénytermesztôk összesen 825 tonna ártámogatott (10.000 lej literenként) gázolajat igényeltek. Ezzel a mennyiséggel 21.000 hektáron végezték el a munkálatokat. Az 1.500.000 lejes területalapú állami támogatás viszont megkésett, mivel az APIA késôn rendelte meg az értékjegyek nyomtatását.

A Népújság érdeklôdésére Náznán Jenô vezérigazgató elmondta, hogy három farm esetében a megpályázott pénzeket más célokra költötték el, legalábbis nem a programban szereplô feltételek szerint. A pénzösszegeket a három pályázótól azért vonták vissza, mert az állomány vásárlásakor meghaladták a kijelölt összeget, el nem végzett munkálatokat számoltak el. A visszavont összeg farmonként meghaladja a hárommilliárd lejt.

A kérdésre, hogy a létrehozandó agrárkamarák a szaktanácsadással, egyéb szolgáltatásaikkal nem ugyanazt a munkát végzik-e majd, mint a jelenlegi mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal, Náznán Jenô így válaszolt: – Az agrárkamarák törvényébe lesznek foglalva a szolgáltatások is, a tejtámogatásra a dokumentációk elkészítése és beadása, ha topográfiai, jogi és más jellegû problémák adódnak, a kamara szakembereket hív a területi központba. A mezôgazdasági kamarák ráépülnek a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatalra és fenntartásukat állami támogatásokból, helyi pénzforrásokból, persze szolgáltatási díjakból fedezik. A törvény várhatóan év végén lép életbe.

Antal Lehel ügyvezetô aligazgató tájékoztatásából megtudtuk, hogy a Farmer Európában karaván október 16-20-a és november 13-17-e között húsz községet keresett fel. A hét intézmény szakemberei községenként 30-40 gazdálkodóval találkoztak, ismertetve Magyarország és Lengyelország EU-csatlakozási tapasztalatait, a vidékfejlesztéssel, támogatásokkal, a korszerû állattenyésztéssel, természetkímélô termesztéssel, az agroturizmussal, a termelôcsoportok szervezésével kapcsolatos tudnivalókat. A hallgatóság leginkább a farmok fejlesztési programjai, a mezôgazdasági gépek vásárlásakor biztosított ártámogatások, a felnôttképzô tanfolyamok iránt érdeklôdött – mondta Antal Lehel.

(kilyén)

Internetes honlapjának köszönhetôen rövid idô alatt barátok egész sorára tett szert a kaliforniai San Diego állatkertjének lakója, a Janey névre hallgató orangután hölgy.

Az állatkert a My Space társasági portálon fôleg a fiatalok figyelmét igyekszik felhívni a veszélyeztetett állatok sorsára azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hónapban bozóttüzek mintegy ezer orangután pusztulását okozták Indonéziában.

Az interneten a múlt héten megjelent honlapon jó kétszázan nyilvánították magukat Janey barátaivá, köztük több neves amerikai médiaszemélyiség mellett Japánból, Új- Zélandból és Dubajból érkezô virtuális látogatók.

Az 1962-ben Borneóban született Janey több mint húsz éve él a kaliforniai állatkertben, ahol már mûvészként is nevet szerzett magának. Színes festékkel és krétával ugyanis képeket alkot, amelyeket világszerte vásárolnak árveréseken. Az ezen a héten megrendezésre kerülô árverés bevételét egy borneói állatvédelmi központ támogatására fordítják.

Aki Janey barátjává akar válni, az a www.sandiegozoo.org vagy a www.myspace.com/janeyape címen teheti ezt meg.

Amerikai kutatók olyan robotot fejlesztettek ki, amely az elôre nem látható, váratlan helyzetekben is képes segíteni saját magát: ha például elveszíti egyik lábát, akkor alternatív mozgást alakít ki, amelyet elôre nem programoztak bele.

A Science címû amerikai tudományos folyóirat beszámolója szerint az önálló robot sérülés esetén elôször a károsodást regisztrálja, majd a kárfelmérés után különbözô modelleket futtat, amelyeket saját maga alakít ki, egészen addig, amíg a megfelelôt meg nem találta. Ezt követôen folytatja küldetését. Az amerikai Joshua Bondgard és kutatótársai négylábú robotjuknak azt az utasítást adták, hogy induljon egyenesen elôre, aztán levették az egyik lábát.

A robot elôször különbözô mozgásokat végzett, hogy felmérje, milyen károsodást szenvedett. Ezt követôen jött az "önsegély", vagyis a robot elôre nem programozott mozgásokat végzett, és rögzítette azokat az adatokat, amelyek ezekbôl a mozdulatokból keletkeztek. Az adatokból aztán kifejlesztett néhány modellt, amelyek a mozgás és az eredmény közötti összefüggést mutatják. Ezt követôen a modelleket a robot számítógépe elemzi, a végrehajtást újra meg újra analizálja, és további számításokat készít, hogy fokozatosan kialakíthassa a hiányzó láb kompenzálásához szükséges legjobb modellt.

Az ilyen autonóm robotok különösen érdekesek az amerikai ûrkutatás számára, mert a NASA idegen bolygókon is használhatja ôket – olvasható a Science címû amerikai magazinban.

Legkevesebb 17 millió forintnak megfelelô összegért cserél majd gazdát John Lennon egykori Beatles-fiú egyik dzsekije: a pszichedelikus elemekkel díszített, kézzel festett sztárgúnya november 30-án kerül árverésre, s úgy számítanak, hogy legkevesebb 45 ezer fontért kel majd el – jelentette a Daily Mirror címû brit lap.

Az 1967-bôl származó ruhadarab árát a mostanában tomboló Beatles-mánia alapján becsülik ilyen magasra.

Még mélyebben kell majd a zsebébe nyúlnia annak, aki George Harrison MS500 Mastersound gitárját szeretné hazavinni: Harrison 1963-ban játszott ezen a hangszeren a Beatles Please, Please Me címû albumán. A gitár értékét 150 ezer euróra – 30 millió 184 ezer 500 forintra – becsülik. A kisebb pénzû Beatles- rajongóknak is maradnak azért viszonylag olcsóbb "morzsák", például John Lennon kedvenc szürke polóinak egyike is szerepel az árverésen: ezért a darabért várhatóan potom 12 ezer eurót fizet majd új tulajdonosa.

Az egyik orosz ûrhajós történelmi golfütésre készül a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS).

Mihail Tyurin fél kézzel fog elütni egy szokásosnál tízszer könnyebb golflabdát szerdára tervezett ûrsétája során – olvasható a BBC News honlapján.

A nem mindennapi mutatványt azért kell fél kézzel végrehajtani, mert a robosztus ûrruha nem teszi lehetôvé, hogy Tyurin összetegye két kezét. Az ûrütést egy kanadai ütôgyártó cég támogatja, de a támogatás összegét nem hozták nyilvánosságra, s csak az oroszok részesülhetnek benne, az amerikai ûrügynökség számára az ilyesmit törvényt tiltja.

A NASA biztonsági szakértôi egy hónapig akadályozták az ütést, mert azt vizsgálták, hogy a golflabda nem okozhat-e sérülést az ûrállomásban: a lehetséges repülési irányokat és annak eshetôségét, hogy a labda visszaröppenhet-e.

Az ûrgolfozót Michael Lopez-Alegria állomásparancsnok segíti, többek közt lefilmezi a mutatványt, amely egy tévéreklámban lesz látható.

Tyurin ütése valószínûleg rekord lesz, bár nem mindenki biztos abban, hogy a labda repülési távolsága pontosan mérhetô-e. A NASA szakemberei szerint a labda a Föld légkörébe fog kerülni, és három nap alatt elég. Mindenesetre a felvételért fizetô kanadai cég úgy számol, hogy az alig 4,5 grammos golflabda három évig repül majd.

"Régóta jéghokizom, és úgy tudom, hogy a hoki nagyon hasonlít a golfra – mondta el Tyurin, aki sokat gyakorol a várva várt golfütés elôtt, bár az ûrbeli viszonyok közt természetesen nem kell erôvel megsuhintania a labdát, elég csupán finoman meglegyintenie.

Ám nem ez az elsô ûrgolfozás: 1971-ben az Apollo-14 küldetése során Alan Shepard, az ûrhajó
parancsnoka a Hold felszínén elütött egy golflabdát, majd azzal dicsekedett, hogy sok mérföld távolságra repült a kis gravitáció következtében.

Ilyen ellenfélre James Bond nem számított: táncos lábú pingvinek egy csoportja maga mögé utasította a 007-es ügynököt az amerikai mozik pénztárában: A Happy Feet (Boldog lábak) címû alkotás megelôzte a Daniel Craig fôszereplésével készült új James Bond filmet.

Vasárnap esti elôzetes eredmények szerint a pingvinek a hét végén 42,3 millió dollár bevételt táncoltak össze az amerikai és a kanadai moziknak. A legújabb James Bond film, a Casino Royale 40,6 millió dolláros összbevétellel a második helyre szorult.

A pingvinek hangját Nicole Kidman, Hugh Jackman, Robin Williams és a nemrég elhunyt ausztráliai "krokodilvadász", Steve Irwin szólaltatta meg.

Azért a Casino Royale címû James Bond film forgalmazóinak nincs okuk a bánatra: a filmet a hét végén az Egyesült Államok mellett Nagy- Britanniában is bemutatták, és ott közel 5,15 milliárd forintnak megfelelô összeget hozott.

Tom Cruise és Katie Holmes az olaszországi álomesküvôt követôen luxusnászútra a Maldív-szigetek paradicsomába utazott.

A Haveeru címû maldív lap szemtanúkra hivatkozva jelentette hétfôn, hogy vasárnap este magánrepülôgéppel érkezett a szigetcsoport nemzetközi repülôterére a 44 éves Cruise és a 27 éves Katie Holmes, Suri nevû kislányuk és két másik személy társaságában, s a beutazáshoz szükséges formalitásokat a repülôgépen intézték.

Az olaszországi fényes ünnepségek után meglehetôsen tartózkodóan viselkedett az elsô szigetlakó, akivel érintkezésbe kerültek: "Nem volt kedvem lefényképezni ôket. Különösebben nem érdekelnek" – mondta Mohamed Amir határôr, aki az elôkelôségek okmányait lebélyegezte.

A Haveeru jelentése szerint a pár megérkezése után úgynevezett szafarihajóba szállt, amellyel zavartalanul meg lehet tekinteni a trópusi szigeteket és az Indiai-óceán elbûvölôen érdekes víz alatti világát.

A "Tom/Kat esküvôre" Olaszországba érkezett csaknem valamennyi vendég már vasárnap visszaindult az Egyesült Államokba. Utolsónak Jennifer Lopez szállt repülôgépre, miután csaknem virradatig mulatozott – jelentette a La Repubblica címû lap.

Egyébként máris akadt jelentkezô, aki Cruise és Holmes nyomdokaiba szándékozik lépni a Rómához közeli Braccianóban lévô Odescalchi-kastélyban tartott esküvô ügyében: Keira Knightley színésznô is kiszivárogtatta, hogy ott szándékozik egybekelni barátjával, Rupert Frienddel.

Gina Lollobrigida olasz filmdíva és nála 34 évvel fiatalabb vôlegénye elhalasztotta az esküvôt: az eredetileg tervezett novemberi idôpont helyett csak január 27- én kelnek egybe – tudatták a világgal hétfôn közös nyilatkozatban.

Változott a ceremónia helyszíne is: a 79 éves "isteni Lollo" és 45 éves jövendôbelije, a spanyol Javier Rigau y Rafols nem New Yorkban, hanem Rómában kel egybe. Mint közölték, azért döntöttek így, mert esküvôjük iránt igen nagy az érdeklôdés európai, fôként spanyol- és olaszországi barátaik részérôl. A pár 22 évvel ezelôtt, Monte Carlóban ismerkedett meg, azóta találkozgattak.

1971-ben Lollobrigida elvált addigi, Jugoszláviából szárm