Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Halovány politikai színjátéknál nem lehet többre értékelni azt, hogy hamarosan a Legfelsôbb Védelmi Tanács fogja megtárgyalni a gázáremelés körüli helyzetet, és egyúttal az ország energetikai stratégiáját is górcsô alá helyezik.

Az a komikum a dologban, hogy a védelmi tanács nem illetékes a privatizációs szerzôdések felülbírálatában, mert a gáz ára végeredményben az osztrák tulajdonba került Petrom miatt drágul. Azért, mert a privatizációs szerzôdés lehetôséget ad arra is, hogy a "sógorok" eltekintsenek az árszabályozásra hivatott román hatóságok döntéseitôl, és egyoldalúan szabják meg az általuk kitermelt gáz árát.

További színfolt ebben a komédiában, hogy az ellenzékben levô szociáldemokraták sem gyôzik elég hangosan kifejteni, mennyire ki vannak kelve a gázár emelkedése miatt. Lehetnek is, csak a nyilatkozataikban levô mérgezett nyílvesszôket célozzák rosszfelé, mivel a Petrom privatizációs szerzôdését pont az ô kormányuk ütötte nyélbe annak minden hibájával együtt. Civilizált államokban stratégiai hibákat elkövetô politikusok kéretlenül is takarodnak a közéletbôl, míg nálunk a kormányzati bársonyszékkel együtt a jelek szerint a felelôsségtudatuktól és emlékezôtehetségüktôl is megválnak a kormányzati mandátum végeztével.

A kérdésben megnyilatkozni készülô védelmi tanács meglehetôst gyakran játszotta már el a hatásvadász államelnöki szócsô szerepét. Most is erre készülhet, mivel érdemben vajmi keveset tehet a gázáremelés ellen, viszont az államelnök is ostorozta már nemegyszer a Petrom privatizációs szerzôdését. Amit még ellenzéki pártvezér korában demokrataként támogatott. Most is ferdít a témakörben, amikor a gáz árát az európai uniós elvárásokkal összefüggésbe hozza. Erre a korábbi koalíciós kormányidôszak egyik, inkább technokrata, mint politikus pénzügyminisztere, Daniel Daianu hívta fel a figyelmet, mondván, hogy az uniót nem érdekli bôvebben a háztartási gáz ára, ellenben az ipari termelésben használt gáz árát szabályozza azért, hogy a tagállamok gázfogyasztó cégei közt ne keletkezhessen tisztességtelen versenyhelyzet. Az az uniós ráhatás a gáz árára, hogy míg a Petrom privatizációja elôtt az osztrákok nem lelkesedtek a most belépô két balkáni állam felvételéért, amint az ominózus szerzôdésre rákerült a pecsét, rögtön beadták a derekukat, és azóta támogatják a román integrációs törekvéseket. Nincs ebben csoda, csak üzlet.

A román politikum meg hatalmi széljárásoktól függô hangvétellel folytatja tovább a maga silány balkáni színjátékát. Amely valójában tragikomédia a kisember szemszögébôl, mert a politikusok hibáiért, anélkül hogy ôk ezért legalább szimbolikusan hamut öntenének a fejükre, mi visszük el a balhét. Jelen esetben leszámlázva, gázárként.

Románia példát mutató szövetségese a NATO-nak – ezt a dicséretet fogalmazta meg Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség fôtitkára Bukarestben, Traian Basescu államfôvel folytatott megbeszélése után.

A NATO fôtitkára a román honvédelmi és a külügyminiszterrel is tárgyalt. E találkozók után Scheffer megdicsérte Romániát "jó szövetségesi magatartása" miatt, hozzátéve, hogy ezt nem minden tagállam fôvárosában mondhatja el.

A katonai szövetség vezetôje hangsúlyozta, hogy román katonák több konfliktusövezetben is részt vesznek a békefenntartó mûveletekben. Ezek közül Afganisztánt emelte ki, ahol az egyik legveszélyesebbnek tartott déli tartományban is jelen vannak, de hasonló küldetést teljesítenek Koszovóban és Irakban.

Traian Basescu a november végére tervezett rigai NATO- csúcs kapcsán elmondta, hogy a találkozón szóba kerülhet: a katonai szövetség miként nézzen szembe az energetikai kockázatokkal.

Az államfô szerint vendégével úgy vélték, hogy a NATO nem maradhat pusztán katonai és politikai szervezet, hiszen az aszimmetrikus kockázatokkal is szembe kell néznie. Basescu szerint ezek számos tagállamát fenyegethetik.

A NATO-fôtitkár is megerôsítette, hogy tárgyalópartnerével egyetértettek: a katonai szövetség hozzájárulhat a világ energiabiztonságának növeléséhez. Ezért – mondta Scheffer – a rigai csúcstalálkozón szót kell ejteni a NATO e lehetséges szerepvállalásáról. Az energiaellátás a NATO számára is prioritást jelent, ezért összpontosítanunk kell erre a kérdésre – tette hozzá Jaap de Hoop Scheffer.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô pénteken Nagyváradon kijelentette, hogy "nagyon elégedetlen" az Erdély autópálya építési munkálatainak jelenlegi állásával.

A Bihar megyei helyi hatóságokkal való találkozó után, melyen személyes okokból a kormánymegbízott nem vett részt, Tariceanu elmondta, azért elégedetlen, mert, annak ellenére, hogy a költségvetésben elô van irányozva pénz az Erdély autópályára, a munkálatok késnek.

A kormányfô elmondta, arról tájékoztatták, hogy nincs elég munkaerô, de véleménye szerint ez nem magyarázat a munkálatok késésére.

"Új stratégiát fogadtunk el. Ahelyett, hogy szakaszokon dolgoznánk, úgy döntöttünk, hogy kezdjük a határtól Nagyvárad és Kolozsvár felé, most információkat kértem a munkálatok helyzetérôl és nagyon elégedetlen vagyok" – mondta a kormányfô.

Tariceanu kijelentette, hogy az autópályákat is megfelelôen elô kell készíteni a csatlakozásra és errôl csütörtökön tárgyalt a magyar kormányfôvel. A kormányfô szerint több projekt is van egyes utak korszerûsítésére, a közúti és vasúti infrastruktúra rehabilitálására.

A kormányfô elmondta, hogy a Bihar Megyei Tanács vezetôségével, Nagyvárad polgármesterével és a decentralizált intézmények képviselôivel való találkozón az európai pénzek lehívásáról, pályázatok elkészítésének szükségességérôl, a télre való elôkészületekrôl is tárgyalt.

Razvan Ungureanu, Románia külügyminisztere pénteken Gyulán magyar kollégája, Göncz Kinga jelenlétében adta át országa új fôkonzulátusát.

Az új román diplomáciai képviselet azt követôen jött létre, hogy tavaly, az elsô magyar- román együttes kormányülésen Bukarestben megállapodtak a felek abban, hogy Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig viszonossági alapon Gyulán nyit fôkonzulátust.

Két felnôtt, érett nemzet vagyunk, amelyek egyetértenek abban, hogy érdekeinket és számításainkat az Európai Unió keretén belül találjuk meg – mondta a román külügyminiszter.

Razvan Ungureanu szerint "még jobban tudatosodik bennünk az a tény, hogy a Magyarországon élô románok, és a Romániában élô magyarok a két ország, a két nemzet közötti összekötô híd szerepét töltik be".

Az új fôkonzulátus megnyitása a külügyminiszter szerint azt jelenti, hogy "Románia még közelebb került a határokon túl élô románsághoz, ami a kultúránk és a nemzet részei közötti kapcsolat megerôsödését jelenti".

Göncz Kinga köszöntôjében azt emelte ki, hogy Gyula a "magyar-országi románság központja", és az új fôkonzulátus megnyitása azt a lehetôséget adja meg a városnak, hogy "nagyon élô, intenzív kapcsolatai legyenek Romániával".

A magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy 2007. január 1-tôl Románia az unió tagja lesz, s ez új lehetôségeket fog nyitni a két ország, és a határ menti régió számára.

Göncz Kinga utalt a csütörtöki együttes kormányülésre, ahol egyebek mellett a határon átnyúló infrastruktúra, a vállalkozások, a gazdaság és a turizmus közös fejlesztésérôl is tárgyaltak.

A gyulai fôkonzulátus a belvárosban, a Munkácsy utcában, egy kétszintes, családi ház jellegû bérleményben található. Az in-gatlant egy magánszemélytôl bérli a román állam, amelyet több épület közül választottak ki a kormány képviselôi.

1956. november 17-én este 6 óra körül hangzott el elôször hivatalosan, hogy az 1952-tôl Iosif Ranghet számú középiskola új nevet kap: Bolyai Farkas Középiskola lett. A líceum akkor még nagyon fiatal igazgatója, Kozma Béla kitartásának köszönhetôen sikerült elérni, hogy az oktatási intézmény Bolyai Farkas halálának 100. évfordulóján volt hírneves tanárának nevét vegye fel. Az akkori esemény 50. évfordulóján csütörtökön, pénteken a mostani tanárok, diákok és az öregdiákok rendezvénysorozattal ünnepeltek.

Csütörtökön az öregdiákok megemlékezésével párhuzamosan az iskola tanulói tartottak szimpóziumot a két Bolyairól, délután pedig a legkisebbek idézték Bolyai Farkas emlékét, s mûsorukban helyet kapott a néptánc és a reneszánsz zene is. Érdekes mozzanata volt a megemlékezésnek a Bolyai peregrináció, amelynek során a diákok ellátogattak a Teleki Tékába, a várba, a református temetôbe, a Bolyai-házhoz és a Kultúrpalotába, a két Bolyai életútját felelevenítve.

A péntek délelôtti ünnepség talán legbensôségesebb mozzanata az volt, amikor dr. Kozma Bélára lánya, Kozma Irén emlékezett. Akik meghallgatták az elôadást, azok nemcsak a tanárt, az igazgatót ismerhették meg, hanem az embert is, aki életpályáját a magyar nyelv ápolására, az oktatásra, a nevelésre szánta. Szellemével, személyiségével úgy égett, hogy sokakban fáklyát gyújtott meg – mondta róla lánya. S arra kérte a diákokat, kollégáit, hogy a volt igazgató emlékét is ôrizzék meg, ápolják, hiszen életét, "szellemi édesanyjának", a Bolyainak áldozta.

A délelôtt folyamán az ünnepség résztvevôi megkoszorúzták a líceum udvarán, valamint a Bolyai téren levô szobrokat, illetve a temetôben a két Bolyai és dr. Bernády György városépítô polgármester sírját valamint dr. Kozma Béla emléktábláját. Koszorúztak a Bernády-szobornál is. A koszorúzáson Kerekes Károly képviselô illetve Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány alelnöke méltatta az évfordulós eseményt.

Délután a Kultúrpalotában, a diákok és tanárok által összeállított ünnepi mûsor keretében kitüntették mindazokat, akik hozzájárultak az iskola szellemi, anyagi gyarapodásához, az iskola hírnevének öregbítéséhez

Hagyományos, ôszi tárlatát nyitotta a héten a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum. A Kultúrpalota földszinti galériáiban telt házas tömeg tolongott a megnyitó alatt és után, ami nem meglepô: az öt-tizenkettedik osztályos diákok több mint kétszáz munkája látható a falakon és azok között. A számos felszólaló, méltató között volt Csegzi Sándor alpolgármester is, aki az iskola hagyományteremtô erejérôl, szerepérôl beszélt és elmondta: feltett szándékuk, hogy a Mûvészetibôl campus jellegû iskola alakuljon, a terveket már elküldték Bukarestbe. Ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy a kiállított munkák közül párat ideiglenesen átvigyenek a városházára, hadd lássák a tanácsülésre igyekvô elöljárók, milyen értéket képvisel az iskola.

A tárlatnyitó az intézmény különbözô díjakat nyert diákjainak felsorolásával, dicséretével zárult, majd "magára maradt" a telt házas közönség. Mint hallottuk, ezúttal válogatott anyag állíttatott ki a galériában, és ez a nívón is érzôdik: minôségi, gazdag, fantáziadús és – természetesen – fiatalosan friss tárlattal jelentkezett az iskola képzôs diáksága, az olajtól a szobrokon át a számítógépes grafikáig. Érdemes megtekinteni.

A január 1-jétôl érvénybe lépô új törvény, amely a fogyatékos személyek jogait és a nekik járó kedvezményeket érinti, nem tesz megkülönböztetést a gyermek és felnôtt fogyatékos személyek között. A vonatkozó törvénytervezet részleteit az alábbiakban ismertetjük, a részletekrôl a Maros megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság aligazgatója, Schmidt Loránd számolt be.

Az érvényben lévô törvény szerint, jelenleg a súlyosan fogyatékos kategóriába besorolt személyeknek havi 158 új lej jár akkor, ha nincs más jövedelmük, az utódnyugdíjat leszámítva. Ha van jövedelmük, 74,7 új lejt, fokozottan sérültek 47 új lejt kapnak havonta.

Az új törvény, más jövedelemtôl függetlenül, 170 új lejt biztosít havonta a súlyosan fogyatékosoknak, 140 új lejt a fokozottan fogyatékosoknak. Ezenkívül jár majd egy úgynevezett személyi költség- kiegészítés: súlyosan sérülteknek 80 új lej, fokozottan sérülteknek 60 új lej, a közepesen sérülteknek 30 új lej.

A jelenleg érvényben lévô törvény által nyújtott kedvezményeket a rádió-, televíziódíjra, telefonbérletre az új rendelkezés lefedi, amely szerint a jogosult szükségletei szerint költheti el a juttatást. Továbbra is érvényben lesz majd a megyeközi szállítás biztosítása autóbusszal vagy vonattal, súlyosan fogyatékosoknak 12-12 jegy, fokozottan sérülteknek 6-6 jegy jár.

Az aligazgató szerint az új jogszabályba bekerült a hivatásos személyi gondozóra való jogosultság is, amely a fogyatékos gyermekek esetében már mûködik. Az új megfogalmazás különbözik a jelenlegi szociális gondozó fogalmától, akit 8 órára szerzôdtettek, és akinek bérét a polgármesteri hivatal fizette. A hátrányos helyzetû személyt a hivatásos személyi gondozó magához veszi, és a lakásán gondozza. A fizetése elôreláthatólag megfelel majd a középfokú felkészültséggel rendelkezô szociális munkás állami intézménytôl kapott bérének, ezenkívül állják a havi élelem, felszerelések, ruházkodás, tisztálkodási eszközök költségét. A hivatásos személyi gondozó több hátrányos helyzetû személyt is gondozásába vehet, az alapfizetéshez 25 százalékos, pszichés feszültségeket lefedô pótlék is járul, valamint egy 15 százalékos pótlék abban az esetben, ha legkevesebb két fogyatékos személyt vállal.

Míg a nyugati országokban kötelesek bármilyen kis foglalkozást végezni, addig Maros megyében kevesen keresnek munkát – állítja az aligazgató. Szerinte a megoldást az úgynevezett védett munkahelyek létrehozása jelentené, amelyre különféle engedményeket ad az állam, és ami szerepel a törvénytervezetben. Megyénkben egyetlenegy olyan cég van, amely megkapta a védett munkahely megnevezést. Ilyen munkahelyek létrehozásakor nem kell mûködési engedélyt fizetnie a cégnek, a profitadót sem kell befizetnie abban az esetben, ha a nyereség 75 százalékát visszafordítja az üzletbe. A munkahelyek hozzáférhetôk kell legyenek hátrányos helyzetû személyeknek, alapozni viszont csak a mozgássérültekre lehet, mentálisan beteg személyek "nem jöhetnek szóba".

A védett munkahelyen a fogyatékos alkalmazottnak joga lesz a szakmai továbbképzésre, a munkahelyek átalakítására, jogi tanácsadásra. Van fizetett próbaidô, ami 45 nap, valamint 30 napos felmondási idô. Professzionális beilleszkedésükért az alapfizetést megemelô 10 százalékos juttatásra tarthatnak igényt.

A törvény értelmében a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató cégek hátrányos helyzetû személyeket is kell alkalmazzanak, utóbbiak száma az összalkalmazottak létszámának 4 százalékát kell kitegye. A törvény választási lehetôséget ajánl: abban az esetben, ha nem foglalkoztatnak hátrányos helyzetû személyeket, annyi bruttó minimálbért kell befizessenek az államkasszába, mint ahány fogyatékos személyt kellene alkalmazzanak. A jelenlegi törvény szerint az így befizetett összeget a hátrányos helyzetû személyek helyzetének javítására fordítják, az új törvényt elôkészítô törvénytervezetben nem szerepel erre vonatkozó kitétel.

A törvénykeretet a képviselôház elfogadta, a szenátusban még november folyamán megvitatják.

Budapesten közel 100 romániai és 200 magyar cég képviselôi találkoztak a román–magyar együttes kormányülést követôen. Az üzletembereket mind a két ország kormányfôje köszöntötte, és együttmûködésre bátorította. A fórumon jelen volt Markó Béla kormányfô-helyettes, Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter, Codrut Seres és Kóka János gazdasági miniszterek.

Mint elhangzott, közös kockázati befektetési alapot kívánnak létrehozni, 3 és 5 milliárd forint közötti értékkel, hogy a magyar cégeket a Romániában való megjelenésre ösztönözzék. Az erdélyi magyarság helyzetén azzal lehetne a leginkább javítani, hogyha a gazdasági, energetikai és az informatikai kapcsolatokat erôsítené a két ország. Calin Popescu Tariceanu leszögezte, hogy Romániában a gazdaság élénkítése érdekében bevezették az egykulcsos adót és még számos más intézkedést, amelynek pozitív eredménye érzékelhetô.

Codrut Seres gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy fôleg az információtechnológiában, a gépiparban, az elektronikában, a faiparban és az ipari parkok létrehozásában lenne a román fél érdekelt. Az üzletemberek találkozóján több megállapodás is született. Aláírták azt a szerzôdést, amelyben a magyar Mecsekért Részvénytársaság uránbánya-bezárási tapasztalatait fogja hasznosítani a romániai Országos Urántársaság.

– A romániai gazdaság által felkínált lehetôségek iránt nagy az érdeklôdés Magyarországon és ez nyilvánvalóvá vált a fórumon, hiszen Romániát még 45 nap választja el az uniós csatlakozástól. A romániai küldöttségben jelen voltak többek között az energetikai együttmûködésben érdekelt cégek, a Transgaz, a Romgaz, az uránvállalat, a Hidroelectrica, valamint három megye: Kolozs, Bihar és Arad kereskedelmi és iparkamarájának képviselôi – közölte Winkler Gyula, kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a találkozót követôen.

Jelentôsen javítani kell az Európai Unió központi intézményei és a lakosság közötti párbeszédet az Európai Parlament egy csütörtökön megszavazott jelentése szerint, mert a polgárok az európai kérdésekkel kapcsolatban alultájékozottak.

A jelentés strasbourgi plenáris vitájában felszólalva Olajos Péter (MDF) úgy vélte, hogy az unió hitelességének legnagyobb rombolói a tagálla-mok politikusai és kormányai, míg Harangozó Gábor (MSZP) írásos hozzászólása arra szólított fel, hogy a lakosságot az európai politika formálásának aktív részesévé kell tenni. Ugyancsak írásban hozzászólva Gurmai Zita (MSZP) azt sürgette, hogy a tagállamok is vállaljanak aktívan részt a kommunikációból.

A spanyol néppárti Luís Herrero-Tejedor jelentésének szövege szerint "nincsenek képben az európai polgárok az uniós ügyekben, ezért jobb kétoldalú kommunikációra, megfelelô oktatásra van szükség, hogy jobban megérthessék az unió jelentôségét és üzenetét".

A parlament egyebek között azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság "hagyományos és tömör nyelvezetet használjon a polgárokkal és a médiával folytatott kommunikáció során, valamint ezt a származási, illetve a lakóhely szerinti ország nyelvén tegye; úgy véli, hogy az uniós szakzsargon ahelyett, hogy csökkentené, inkább növeli az EU-intézmények és a polgárok közötti szakadékot".

Olajos Péter leszögezte, hogy az EU messze az Európában eddig létezett legnyitottabb és kommunikációkészebb szervezet, bár nem tökéletes ezen a téren. Szerinte az EU-nak kommunikátorként mindenekelôtt hitelesnek kell lennie, anélkül ugyanis az érthetô üzenet sem megy át.

Az unió hitelességének legnagyobb rombolói a tagállamok politikusai és kormányai, "ôk azok, akiknek a megnyilvánulásaiban az EU kizárólag a bajok okaként szerepel, míg az unió pozitív eredményei mindig az adott kormány eredményeként kerülnek feltüntetésre" – vélte, hozzáfûzve, hogy a témában kidolgozott brüsszeli program "csak akkor lesz sikeres, ha a tagországok érdekeltek lesznek egy új közös európai kommunikációs politika megalakításában és támogatásában".

Az Európai Unióban évente mintegy 100 ezren, felerészben gyermekek, válnak az emberkereskedelem áldozatává – derül ki Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti képviselô jelentésébôl, amelyet csütörtöki plenáris ülésén szavazott meg az EP Strasbourgban.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem lehetôségeivel foglalkozó jelentés plenáris vitájában Bauer Edit rámutatott, hogy az emberkereskedelem a prostituáltak mellett egyre inkább kényszermunkások, kényszerházastársak és emberi szervek "beszerzésére" irányul, és fokozódik a koldusgyerekek, zsebtolvajok "kereskedelme" is. A magyar képviselôk közül felszólaló Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy "a rabszolgaság modern formája egyre terjed Európában".

A jelentés egyebek között az ENSZ adatait idézi, amelyek szerint évi 1 millióan válnak emberkereskedôk áldozatává. A szöveg az emberkereskedelmet a rabszolgaság modern formájának nevezi.

A dokumentum szerint a szexipar a kereslet-kínálat elve alapján mûködik, és "a növekvô fogyasztói kereslet kétségtelenül az egyik olyan tényezô, amely hozzájárul a szexiparban a kényszermunka jelenségéhez".

Az EP sürgeti, hogy az EU-tagállamok ratifikálják és hajtsák végre az összes, emberkereskedelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményt. Az országoknak arról is gondoskodniuk kellene a jelentés szerint, hogy "az emberkereskedelem áldozatai – függetlenül attól, hogy együttmûködnek-e az illetékes hatóságokkal a nyomozás során, illetve tanúként a büntetôjogi eljárásokban – rövid idôre szóló tartózkodási engedélyekhez jussanak".

A képviselôk 2007-tôl kezdve emberkereskedelem-ellenes nappá nyilvánítanák március 25-ét, "megemlékezve a rabszolga-kereskedelem eltörlésérôl a világ számos országában" – idézte a szöveget az EP sajtószolgálata.

Ségolene Royalt választotta a francia Szocialista Párt (PS) köztársaságielnök- jelöltjének a párt tagsága a csütörtökön tartott szavazáson.

A PS által péntek hajnalban kiadott hivatalos közlemény szerint Ségolene Royal a szavazatok 60,62 százalékát szerezte meg, Dominique Stauss-Kahn volt gazdasági miniszter 20,83 százalékkal a második, Laurent Fabius volt miniszterelnök pedig 18,54 százalékkal a harmadik helyen végzett. A közvélemény számára is legnépszerûbb Royal ezzel esélyt kapott, hogy Franciaország elsô nôi államfôje legyen.

Elôször fordult elô, hogy a legnagyobb francia ellenzéki párt nagygyûlésekkel és televíziós vitákkal tarkított nyilvános, párton belüli kampányt rendezett az elnökjelöltségért. A hathetes kampány zárásaként a pártta-gok titkos szavazáson dönthettek arról, hogy ki induljon a 2007. április 22-re kiírt köztársaságielnök-választáson a PS színeiben. A szavazásra jogosult 218 711 párttagból 178 ezren vettek részt a voksolásban, így a részvételi arány 82,04 százalék volt. A választás eredményérôl közölt adatok még nem tartalmazzák a külföldön és a tengerentúli francia megyékben leadott szavazatokat.

Az 53 éves Royal, egykori környezetvédelmi, majd iskola-, illetve családügyi miniszter az "igazságos rend" és a részvételi demokrácia erôsítését tûzte zászlajára. Az 57 éves Dominique Stauss-Kahn szociáldemokratának nevezi magát és teljes foglalkoztatottságot ígérô szociálliberális programmal indult. A leginkább balra helyezhetô, 60 éves Laurent Fabius, aki az európai alkotmányról tartott 2005. májusi népszavazáson a nemre buzdította híveit, mindvégig baloldali elkötelezettségét hangsúlyozta, és egy liberális Európa elleni fellépést szorgalmazott.

A csütörtöki magyar–román közös kormányülésen

A politikai szívélyességek és kölcsönös udvariasság mellett, a csütörtöki budapesti magyar-román kormányülésen érdemi döntések is születtek egy sor, az együttmûködést meghatározó területen. Egyebek mellett tárgyaltak a két ország országos fejlesztési terveinek a harmonizálásáról, a Románia 2007. január elsejei EU-csatlakozása utáni együttmûködésrôl, a román-magyar határátkelés egyszerûsítésérôl, az infrastruktúra-projektekben való konkrét együttmûködési intézkedésekrôl, az oktatási intézmények finanszírozásáról, a regionális fejlesztési tervekrôl, a kétoldalú együttmûködés javításáról. Ugyanakkor arról határoztak, hogy a román és a magyar hatóságok közös munkacsoportot hoznak létre, közös intézkedéseket hoznak az adócsalás ellen.

Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökök jelenlétében a két kormány tagjai összesen tíz kétoldalú együttmûködési megállapodást írtak alá.

A magyar és a román hatóságok egy megállásos ellenôrzô rendszer bevezetésével egyszerûsítik a két ország közötti átkelés procedúráját. A magyar igazságügy- és rendészeti minisztérium a román közigazgatási és belügyminisztériummal közös nyilatkozatot fogadott el az új vám- és ellenôrzô rendszer bevezetését felgyorsító eljárásokról. A dokumentum értelmében a két ország kompetens hatóságai máris elkezdik az eljárásokat, hogy egy megállásos ellenôrzô pont létrehozásával a határátkelôhelyeken felgyorsítsák a vámellenôrzési rendszert.

A két ország egészségügyi miniszterei arról döntöttek, hogy a román-magyar határvidék megyéinek egészségügyi alkalmazottai több közös együttmûködési programot dolgoznak ki, egyebek között a csontvelô- és szaruhártya-átültetés megvalósításáról. A két tárca egy-egy szakértôkbôl álló csoportot nevezett ki. Ezek felmérik a határ menti térségek közötti együttmûködési lehetôségeket az egészségügyi szolgáltatások terén, fejlesztési terveket készítenek és közös pályázatokat dolgoznak ki az európai pénzek lehívására.

A közös kormányülés másik kiemelt témája Románia és Magyarország fejlesztéspolitikájának, nemzeti fejlesztési terveinek összehangolása volt. Ebben a témakörben a két ország területfejlesztési miniszterei több megállapodást írtak alá.

A Tisza és a Duna vízgyûjtô területének együttes fejlesztése érdekében például mindkét tárca területfejlesztési és - rendezési tanulmánytervek elkészítése, közös EU-s pályázatokon való részvétel mellett kötelezte el magát, elôtérbe helyezve a környezetvédelmi és árvízvédelmi szempontokat.

Ugyanakkor, a román és a magyar építôipari cégek versenyképességének növelése érdekében, illetve az építôipari vállalkozások együttmûködésének az ösztönzésére, megállapodást írtak alá az építôipari minôsítést tanúsító (klaszter) rendszer kialakításáról és kölcsönös elismerésérôl.

Egy másik megállapodás településfejlesztési kérdésekrôl és városrehabilitációs együttmûködésrôl szól.

Az útépítés, infrastruktúra terén közös projekteket fogadtak el. A román kormány prioritása az úgynevezett 4-es korridor (872,19 km), amely Nagylakot kötné össze Konstancával és 2012-re kell befejezni. A másik projekt a sokat vitatott Erdély autópálya, amely a Brassó – Marosvásárhely – Kolozsvár nyomvonalon Borsnál éri el a magyar határt. Hossza 415 kilométer.

A munkálatokat a Bechtel amerikai cég végzi. A következô tervezet a Pete – Szatmár – Nagybánya közötti expressz járat, amely a magyarországi M3-as autópályához csatlakozik majd. Határozat született a két ország közötti vasúti, légi és vízi szállítási együttmûködésrôl, valamint a határokon átívelô turisztikai együttmûködésrôl is.

Ezenkívül a román közigazgatási és belügyminisztérium és a magyar igazságügyi és közrendészeti minisztérium közös programokat dolgoz ki a köztisztviselôk felkészítésére az európai strukturális alapok fogadásáról. A két kormány megállapodott, hogy az elkövetkezendô idôszakban a közös programok kidolgozásában és alkalmazásában a magyar fél tölti be az úgynevezett menedzsmenthatóság szerepét. A két ország intézményeinek hatásköreit memorandumban rögzítik.

Külön fejezetben határoztak a román és a magyar mezôgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumok közötti együttmûködés lehetôségeirôl.

A Gyurcsány-kormány Magyarország munkaerôpiacának részleges megnyitását kínálja a román állampolgárok számára. "Nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyezteti a magyar érdekeket", jelentette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy a magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést arról, hogy megnyitja-e és mennyire a munkaerôpiacát a 2007. január elsején EU-taggá váló Románia és Bulgária állampolgárai elôtt.

Calin Popescu Tariceanu kijelentette: a román kormány teljes nyitást vár el a magyar féltôl, mert a megszorítások elsôsorban a romániai magyarságot érintik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország ugyancsak a munkaerô liberalizálását kéri az EU- tagországoktól. Furcsa lenne, hogy miközben Romániával szemben részleges nyitást ígér, Magyarország saját magával szemben teljes nyitást követel a többi tagállamtól.

Pénteken Marosvásárhelyen záródott az a konferenciasorozat, amelyet a PHARE EuropeAid program keretében szerveztek a munkaorvostani információ és kommunikáció hatékonyabbá tétele érdekében. A szóban forgó program végsô célja, hogy minél több egészséges és biztonságos munkahely legyen romániai viszonylatban.

Az ország lakosságának 41 százaléka, azaz 9 millió személy élete során átlagosan 80.000 órát tölt a munkahelyén. Egészsége, munkaképessége, életminôsége szempontjából nem mindegy, hogy munkáját milyen feltételek között végzi el, milyen ártalmaknak van kitéve, és tudatában van-e annak, hogy miképpen védekezhet az egészségére káros hatások ellen.

Az érintett szakterületeken dolgozó személyek (munkaorvostani szakemberek, a helyhatóságok, a közegészségügyi intézetek és hatóságok, munkaadók, szakszervezetek és patronátusok) bevonásával zajló PHARE-program során a párbeszéd elômozdítására helyezték a hangsúlyt. Az öt romániai központban e héten megtartott rendezvényeken különbözô foglalkozási ártalmakról esett szó – mondotta az esemény kapcsán szervezett sajtótájékoztatón Luminita Sandor, a projekt szakembere.

A marosvásárhelyi tanácskozás témáját az egyik leggyakoribb munkahelyi ártalom, a zaj képezte, illetve a megelôzés és az annak érdekében kifejtett kommunikáció fontossága. A zaj világviszonylatban problémát jelent, s e gondot megoldani teljesen megnyugtató módon sehol sem képesek. A munkahelyi zajártalom megyei szinten évente 130-140 új megbetegedést okoz. A foglalkozási hipoacuziát és süketséget a fafeldolgozó, a fémmegmunkáló üzemekben és a könnyûiparban dolgozó személyeknél diagnosztizálják elsôsorban – mondotta dr. Szász Loránd elôadótanár, a Marosvásárhelyi Munkaorvostani Klinika vezetôje, s a téma különbözô vetületeirôl szóltak a tanácskozáson elhangzó elôadások is.

Romániában jók a törvények, komplex munkaorvostani rendszer létezik – vélekedett dr. Dan Murphy, a program vezetôje, a kommunikáció viszont nem mûködik megfelelôképpen. A tanácskozássorozaton elfogadott nyilatkozatok szerint a kampány célja a munkahelyi ártalmak felmérése, az egészségügyi nevelés elômozdítása, a megelôzés fontosságának elôtérbe helyezése, a kockázati tényezôk folyamatos csökkentése és a munkabalesetek megelôzése. Ebben a folyamatban fontos szerep hárul az üzemi orvosra vagy az üzemi orvosi teendôket ellátó családorvosra. A munkaadó mellett az ô feladata ugyanis a munkavállaló felvilágosítása (az alkalmazáskor végzett orvosi vizsgálat alapján), hogy az adott munkahelyen milyen ártalmaknak van kitéve. A megfelelôen tájékozott munkavállaló ugyanis betartja a munkavédelmi elôírásokat és rendszeresen használja azokat az eszközöket, amelyek a saját egészsége érdekében fontosak, a munkaadó pedig biztosítja ennek lehetôségét. Ebben van szerepe a szakszervezetnek is, amelynek megyei képviselôje az eredményes együttmûködésben reménykedik.

A munkaadók tájékoztatása érdekében a kampány anyagát 2.800 vállalkozónak postázták, a munkavállalók tájékozottságának elôsegítését szolgálja a tegnap bemutatott internetes oldal (www.sanatateocupationala.ro), amelyen a törvények, a munkaadók és munkavállalók jogai és kötelezettségei, statisztikák, címek, telefonszámok és sok más adat található.

A SANITAS Szakszervezeti Szövetség tagjai jövô kedden kétórás figyelmeztetô sztrájkot tartanak, mert a szakszervezeti képviselôk és az egészségügyi minisztérium vezetôsége közötti tárgyalások elsô körben nem vezettek eredményhez, követeléseik nem oldódtak meg. A szakszervezeti tagok elégedetlenek, hogy nem hoztak konkrét intézkedéseket a bérek emelésére, az ételjegyek kiutalására és bizonyos kedvezményeket illetôen. A SANITAS Országos Tanácsának döntése értelmében a figyelmeztetô sztrájkra november 21-én kerül sor 9 – 11 óra között. A SANITAS többek között az egészségügynek 2007-re leosztott költségvetés növelését, 2006 utolsó negyedévére leosztott költségvetés kiegészítését, a bérek 70%-os emelését, ételjegyek biztosítását kéri.

Globalizáció, biztonság, politikai kihívások, régiók közötti együttmûködés, EU- bôvítés – néhány azok közül a témák közül, amelyekrôl a budapesti Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány romániai körúton levô kutatói – dr. Deák Péter, dr. Vincze Hajnalka és dr. Varga Ádám – tartottak angol nyelven elôadást Marosvásárhelyen, a Petru Maior Egyetem zsúfolásig telt dísztermében.

Globalizáció, a XXI. század biztonságpolitikai kihívásai címû elôadásában dr. Deák Péter az "új helyzetrôl" beszélt, a NATO, az EU viszonyáról, a krízishelyezetek megoldási lehetôségeirôl, a bevándorlási jelenségrôl, a gazdasági kihívásokról. A globalizáció kapcsán kifejtette, hogy minden korszak megváltoztatja azokat a veszélyeket, konfliktusjelenségeket, válságokat, amelyek részben az államokra, részben a nemzeti vagyonra, de elsôsorban az emberekre hatnak ki és veszélyesek. Így van a globalizáció idôszakában is, amikor a veszélyek, a válságok egészen új formái jelentkeznek: a nemzetközi terrorizmus, a félelemkeltés, a civilizációk összeütközése, amelyek ellenszenvet, sôt, gyûlöletet váltanak ki, és ez gyakran erôszakhoz vezet. Ennek egyik eleme a terrorizmus. Ugyanilyen erôszaktényezôkhöz vezet például a szegénység és a szegényérzet találkozása.

A globalizációban a rohanó technika túllépi azt a tûréshatárt, amit elbír a természet. Ennek legtipikusabb formája a globális felmelegedés – jelentette ki. – Mit lehet tenni ez ellen? Ki lehet dolgozni olyan általános stratégiákat, amilyeneket a 2. világháború után a nemzetközi gondolkodók, felelôsnek érezve magukat, kialakítottak, és a politika elfogadta ezeket. E stratégiának következménye volt a bipoláris világ feloszlása és egy kicsit a demokrácia behozatala a mi országainkba. Ma a gondolkodóknak nincs stratégiájuk, mert nem látták jól elôre a globalizációt, a politika nem érez felelôsséget a kollektív megoldásért. Pedig lehetne olyan stratégia, amely a demokráciatudatot exportálja. Európának ebben nagy szerepe lehet, ha megerôsödik – mondta dr. Deák Péter, hozzátéve, hogy az új tagálla-moknak feltétlenül egyet kell érteniük és támogatniuk kell az elôrehaladást, mert ha Európa nem válik nagyhatalommá, akkor nem lesz befolyása a világra és "a mi értékeink, amelyek békés értékek és amelyek kissé különböznek az amerikai, vagy az orosz, vagy a kínai értékektôl, nem tudnak érvényesülni a válságok csillapításában".

Dr. Vincze Hajnalka az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájáról szólva úgy vélekedett, hogy Európa az "elôremenekülés fázisában van", amikor a tagállamok, ahelyett hogy tisztáznák az alapvetô ellentéteiket Európa helyével és szerepével kapcsolatosan, igyekeznek mélyíteni és bôvíteni az integrációt. – Nagy tévedés volt, amikor azt gondoltuk, hogy a bôvítést majd ellensúlyozni lehet a mélyítéssel. Mindkettô ugyanúgy zsákutcába visz addig, míg nem tudjuk, hogy egyáltalán milyen projektet viszünk véghez. Jelenleg az unióban többségben vannak azok az országok, amelyek nem túlságosan politikai, nem túlságosan önálló Európát szeretnének. Amennyiben valóban átmennénk ebbe a többségi logikába, az azt jelentené, hogy Európa elfelejtheti önmagát mint politikai szereplôt – mondta. A kutató szerint "valahol megállít kell parancsolni ennek a vak elôremenekülésnek, mind a bôvítésnek, mind a mélyítésnek", a 25-27-es unió szintjén nem szabad továbblépni.

– A biztonsághoz van egyfajta megközelítés: részben a földrajznak, történelemnek, részben az integrációs tapasztalatnak köszönhetôen mi eléggé komplexen közelítünk ezekhez a biztonsági kérdésekhez. Tudjuk, hogy a hosszú távú stabilitás csak kiegyensúlyozottan, csak úgy történhet meg, ha tárgyalunk. Ha nem akarjuk, hogy a politika arról szóljon, hogy halmozzuk a fegyvereket, az ún. biztosítékokat, de amelyek egymást kiüresítik, akkor csak közös megoldásokban lehet gondolkodni és ebben mi Európában nagyjából egyetértünk. Az európai közvélemény több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy Európának az Amerikai Egyesült Államoktól független külpolitikát kellene követnie. Ezt vagy felvállaljuk, vagy nem. Az a gond, hogy az európai politikusgenerációban eluralkodott a rövid távú gondolkodás: elméletileg tudjuk, hogy mit kellene tenni, de látványpolitikát folytatunk: minél hamarabb megszerezni, amit meg lehet, a horizontunk négy évnél nem terjed túl, sôt néha addig sem – tette hozzá dr. Vincze Hajnalka.

Régiós együttmûködések EU- támogatással

Dr. Varga Ádám a közép-kelet-európai államok együttmûködési lehetôségeirôl értekezett. Szerinte a jövô Európáját több szempontból lehet elképzelni. – Nemzetek közötti együttmûködés mindig is lesz és kell is legyen, a régiók pedig olyan lehetôséget teremtenek, ami a kormányzás és az irányítás szintjét kissé lejjebb, az emberekhez közelebb viszi, így a régióknak sokkal nagyobb lehetôségük van valóban helyi problémákat felkarolni és azok érdekében fellépni. Ehhez az EU kereteket kínál, fôleg a csatlakozás elsô idôszakában, amíg az országok megtalálják az EU-n belül a közlekedési útvonalaikat. Az unió nagyon támogatja a régiós együttmûködést, a kohéziós és strukturális alapoknak a régiók a kedvezményezettjei. Az újonnan csatlakozó országok egy nagyon gyors fejlôdési folyamaton mentek keresztül az elmúlt években, és mindenikre jellemzô, hogy belpolitikai problémákkal küzd, amelyek leterhelik a kormányokat, míg például egy megyében a környezetvédelem kérdése attól még kérdés marad. Erre lehet az EU-tól támogatást szerezni – hangsúlyozta dr. Varga Ádám.

Járom az utat…

… Marosvásárhelyen, ezen a régi településen, melyet egy 1316-ból való írásos dokumentum Forum Siculorum (a székelyek vásárhelye) néven említ. A város történetérôl, múltjáról a XX. század elejéig csak Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1870) és Koncz József: A marosvásárhelyi Ref. Kollégium története (1896) címû munkákban találunk utalásokat. Így került sor arra, hogy 1902-ben a polgármesterré választott dr. Bernády György szerzôdést kötött dr. Dékányi Kálmánnal, Biás Istvánnal és Kelemen Lajossal a város történetének megírására, de az elsô világháború kitörése következtében a terv meghiúsult. Kelemen Lajos kutatásai alapján elkészült várostörténeti munkája, aminek ma is jelentôs hézagpótló szerepe van.

Kelemen Lajos (1877-1963) tudományosságunk kimagasló személyisége, Marosvásárhelyen született és itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Osztálytársa és jó barátja volt ifj. Nemes Ödönnek, akinek rajztanár édesapja lelkesen másolta Marosvásárhely és környékének középkori falfestményeit, amit a fiúk nagy érdeklôdéssel szemléltek.

Kelemen Lajos 1893-ban, V. gimnazista korában osztálytársával már tudományos kíváncsisággal szemlélte a vártemplomi kápolna régi, málladozó falképeit, majd 1894- ben elkísérték az idôsebb Nemes Ödönt Gógánváraljára, Ádámosra, 1896-ban Nyárádszentlászlóra és Nagyölyvesre a templomokban még létezô falképek lemásolására. Ezek a kirándulások hozzájárultak, hogy Kelemen Lajos Orbán Balázs életmûvének folytatója kívánjon lenni, s e célból 1896-ban beiratkozzon a kolozsvári tudományegyetem történelem– földrajz szakára.

A vásárhelyi indítás, az eredményes mûemlékkutatási utak meghatározták az egyetemi hallgató Kelemen Lajos érdeklôdését a középkori építészet, iparmûvészet emlékeinek a felkutatásában. Már II. éves korában a festett mennyezetû pusztuló régi templomokról, a kolozsvári falfestményekrôl a helyi hírlapokban publikált. Aggodalommal írt 1903-ban az erdélyi mûemlékek sorsáról s azok intézményes megvédésének, valamint a közvélemény kialakításának a szükségességérôl. Kiállott a templomok eredeti formában való restaurálása mellett, bírálta azokat, akik a templomokat kiforgatták eredeti mivoltukból. Mûemlékvédelmi harca során megnôtt a tekintélye, s így az egyházak sok esetben kérték a tanácsát. Elévületlen érdeme, hogy felismerte a falusi templomok, vidéki kúriák és kastélyok mûvészettörténeti jelentôségét és küzdött azok sorsáért, mert abban a magyar nemzeti tudat ébrentartását látta. A különbözô lapokban megjelent írásait könyvalakban csak halála után, 1977-ben adták ki Szabó T. Attila bevezetô tanulmányával. 1982-ben B. Nagy Margit gondozásában további kiadatlan munkái válnak hozzáférhetôvé. Ebben két önálló fejezetben Marosvásárhely, Kolozsvár és környékének múltját és mûalkotásait mutatja be. Külön fejezetekben elvezeti az olvasót Torockóra, Torockószentgyörgyre, Marosvécsre, Gyergyószárhegyre, Válaszútra, Magyarfenesre, Fiatfalvára és Nyárádszeredára, ahol számos hajdani és ma is létezô emlékre hívja fel a figyelmet. Írásaival belénk oltja a szeretetet mindazon értékek – hiteles levéltári feljegyzések, a megmaradt (vagy pusztuló) kövek, falak, mûemlékek iránt – melyet eleink hoztak létre s aminek a megôrzése már a mi feladatunk.

Fodor Sándor (S.)

Bécsben különleges látnivalót jelentenek a templomok. Aki rászánja magát, hosszú napokon át elgyönyörködhet, hogy századok és vallásfelekezetek, uralkodók és rendek milyen változatos, színes, gazdagon díszített vagy egyszerûségében csodálatos világot hoztak létre. Az osztrák fôvárost uraló Szent István-dómon kívül, amely kifogyhatatlan a látnivalókban, minden templomnak megvan a maga egyedi hangulata, s mûvészi, kultúrtörténeti értékei mellett az érdekessége is.

A belvárosi séta során a múltba röpít az a bensôséges hangulatú tér, amelyet a Tudományos Akadémia épülete, a régi egyetem (IV. Rudolf alapította 1365-ben) és a jezsuiták temploma zár közre. Az 1600-as évek kezdetén elkészült templomból Pozzo római jezsuita építész alkotta meg a barokk csodát, amely gazdag díszítésével, csavart márványoszlopaival, gyönyörûen faragott padjaival, álkupolájával és a természetes fényben fürdô orgonájával kápráztatja el a látogatót. A közelben levô másik hangulatos tér kék-fehér színeivel s az épületek díszítésének a kövekben való ismétlôdésével a ferencesek templomának és kolostorának a tere. A templomban, amelynek kialakításában ugyanaz a Pozzo vett részt, Bécs legrégebbi orgonája szól.

Az orsolyitáknál az útikönyvek szerint magyarul is miséznek, a domonkosok temploma és kolostora impozáns látvány, a Szent Pétert pedig a bécsi barokk legnagyszerûbb alkotásának tartják. Gyönyörû szószékével átellenben a Moldvába zuhanó Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborcsoport látható. A Hofburg bejáratával szemben levô Szent Mihály-templomnak különösen érdekes a fôoltára, az utolsó vacsorát ábrázoló freskó az 1400-as évekbôl való. A német lovagrend temploma azért érdekes a magyar látogatónak, mivel a gótikát és barokkot ötvözô templom fôoltárán látható kép Árpád-házi Szent Erzsébet megkoronázását ábrázolja. Bécs látványához hozzátartozik a Folyóparti Mária-templom fantáziadús díszítésû tornya, s a Ringen levô újgótikus fogadalmi templom is messzire ellátszik. A magyar turistának tudnia kell, hogy Libényi János csákvári szabólegénynek is szerepe van abban, hogy a templom felépült. 1852-ben azon a helyen kísérelt meg merényletet Ferenc József ellen, s a császár, aki kisebb sérülésekkel megúszta, a francia katedrálisok stílusában templomot emeltetett.

Bodolai Gyöngyi

A tréfa nemcsak az anyósról, rendôrrôl, skótról, székelyrôl szólhat, hanem papokról is. "Nem vesszük az életet túl komolyan? Nem tud egy mosoly egy feszült helyzetet megváltoztatni, egy szívet megnyitni? Nem lehet két ember között a legrövidebb út egy mosoly?" * Baricz Lajos maga is vidám ember, nem csoda, ha Németországban járva papi viccgyûjteményt kapott ajándékba. S az sem furcsa, hogy nemsokára át is ültette. (Tessék nevetni. Andreas Martin és Robert Rothman Bitte Lächeln c. könyvét magyarra fordította Baricz Lajos. A szöveget az eredetivel összevetette: Kanizsai Györgyi. Marosvásárhely, 2006) * Egy kis ízelítô a kötetbôl:

A "rejtett keresztény

Egy ember kijön a templomból. A missziós atya félrehívja, és így szól hozzá: – Neked is be kell lépned az Úr seregébe!

A megszólított ember azt válaszolja: – Én már az Úr seregéhez tartozom.

– Miért nem látlak akkor soha a templomban, fiam?

– Mert én a titkosszolgálatnál vagyok!...

Ok az imádságra

Egy cirkálón a nyílt tengeren a matróz, frissen sorozott közlegény, éppen megállapítja a hajó helyzetét, és jelenti az eredményt a kapitánynak. A kapitány térdre borul, leveszi sapkáját, és elkezd imádkozni.

– De kapitány – kérdezi a fiatalember –, mióta szokás a tengerészeknél térden állva imádkozni, amikor helyzetjelentést teszünk?

Mire a kapitány: – Nem veszi észre, hogy a maga számításai szerint éppen a kölni dómban vagyunk?

Lelki támasz

Egyik látogatása alkalmával a püspök betekint a plébánia pincéjébe is. Megütközéssel látja az üres borosüvegeket, melyek a pince sarkában egész kis dombot alkotnak.

– Itt rengeteg hulla fekszik a földön – mondja a plébánosnak.

– Semmi gond, excellenciás uram – válaszolja a pap –, egy sem múlt ki lelki vigasz nélkül.

Szünnap az iskolában

A hitoktató a világvégét ecseteli az iskolában.

– A vihar ledönti a házakról a kéményeket, a jégesô kitöri az ablakokat, a folyók és patakok kilépnek medrükbôl. Villámlás és mennydörgés tör az emberekre.

Egyik tanuló kíváncsian megkérdezi:

– És abban a kutya ronda idôben is lesz tanítás?

Eredeti

Az idôs atya elmerengve kérdezi a gyerekektôl: – Miért teremtette a jó Isten elôbb Ádámot és csak azután Évát?

Pauline jelentkezik: – Azt hiszem, olyan ez, mint a fogalmazás. Én is a piszkozattal kezdem, csak azután következik az eredeti.

(b.d.)

Életfilozófia, meditáció, tartós boldogság, belsô harmónia, szabadság, önmegvalósítás. Néhány téma Sri Chinmoy indiai filozófus, mester tanításaiból, melyet a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásáron jelen lévô Kovács László, a mester budapesti tanítványa osztott meg velünk.

Kovács László Budapesten, egy hirdetésbôl értesült arról, hogy Sri Chinmoy mester elôadást tart a fent említett témakörökben. Azon az elôadáson ismerkedett meg a tanításaival, és már 14 éve komoly tanulással, gyakorlatozással igyekszik követni a mester példáját. Érdekességképpen osztotta meg velünk a teljes boldogság felé vezetô út néhány részletét.

Elsôként a meditációról esett szó, amely során különbözô légzésgyakorlatokkal kell az értelmünket lecsendesíteni, azaz koncentrációs képességünkkel elérni azt, hogy ne gondoljunk semmire. A lassú levegôvétellel megnyugodhatunk, a csendes légzés vagy a lassú séta, esetenként mindkettô nyugtató hatással bír. A jógázással "rokonítható" mûveletekre példaként szolgálnak a kismamatornán végzett légzéstechnikai gyakorlatok, amelyek segítenek abban, hogy szüléskor mérséklôdjön a fájdalomérzet.

Következô lépésként el kell érni, hogy az értelem ne legyen tele rossz gondolatokkal, dühvel, haraggal, a jónak kell nagyobb figyelmet szentelni. Meditáció során lehet elérni, hogy a boldogság, béke, erô érzése eluralkodjon bennünk – de még nem beszélhetünk abszolút boldogságról. Ahhoz sokévi rendszeres gyakorlatra és sok szakmai jellegû írás olvasására van szükség. Az abszolút boldogság távoli cél, amely belülrôl fakad, feltétel nélküli, ehhez pedig nem elég "néha jónak" lenni. A teljes boldogságot feltételezô belsô békét úgy kell összegyûjteni, mint a külsô javakat, a problémákat is csak abban az esetben lehet kiküszöbölni, ha tudjuk magunkról, hogy van hozzá elég erônk, a belsô erô nagyobb, mint a probléma. Ebben játszik szerepet a hit.

"Ha azt hiszem, hogy szerencsételen vagyok, kudarcokat élek meg. Viszont, ha elfogadom, hogy nem tudnak legyôzni a problémák, akkor nem is fognak" – foglalta össze Kovács László, aki szerint az ember arcáról leolvasható, hogy vannak-e gondjai, problémái, könnyen felbosszantható-e vagy sem. A változás, a belsô béke megtalálása ugyancsak az arcon tükrözôdik.

A tanítvány jövô hét végén, november 25-26-án a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tart ingyenes tanfolyamot a téma iránt érdeklôdôknek.

Berekméri Ildikó

Nem tudtam, hogy heteken, sôt havakon át boldogsági állapotom mibenléte felôl kívánnak tájékozódni, és ezért figyelnek. Meglehetôsen fiatal lévén úgyszólván nem is volt iskolai végzettségem. Idônként beiratkoztam valahová, ahonnan ki lehetett rúgni. Nem tudtam, hogy állandósított lelki karaténban leledzem. Azt képzeltem, a boldogság úgy aránylik az élethez, mint a virág a tavaszhoz. Lehettek sejtéseim a korai fagyokról, aztán írták a lapok: nincsen rózsa Tejus nélkül.

Megfigyelôimrôl annyit sejtettem, mint Iliescu bácsi a bányabéka textuális életérôl. Megkérdezték, "Káre eszte hangulatú". Kiemelten hangsúlyoztam a vécépapír-ellátottság fontosságát mentálhigiénénk szempontjából.

Az ilyen közvélemény-kutatások rendszerint ellenôrzô dolgozatokkal végzôdtek, elôttük azonban titkos tekercsek szövegeit kellett rozoga írógépeken reprodukálnunk arról, hogy az ország nagy marázmusos hátmenetben száguld a sokoldalúan fejlett szocialista rendszer mind magasabb csúcsai felé, ahol szintén nincs megállás.

Az írásmintát elvitte a szolgálatos kéxem. Dideregve vártuk, lesz-é következménye. Elkobozzák-é az írógépet, vagy csak beszólnak egyik- másik szerkbe, hogy le vagyunk tiltva. Mûködött a boldogságtesztelô rendszer, hol-ott nem kellett volna idejekorán cidriznem, a Ludas Matyi is utólag hozta az influenzát, címlapján kérdezve: "Megkapta már az e hetit?!"

Most nyilvánosságra hozzák az akkori teszteket is: a boldogság szoros összefüggésben van az átlagosnál jobb egészségi állapottal. Nyilvánvalóan igaz, hogy a tétel ellenkezôje nem igaz, ugyanis a negatív érzelmek, a depresszió, az idegeskedés és a harag nem növelik annak kockázatát, hogy az illetô az átlagnál nagyobb valószínûséggel kapja el a náthát.

Ezeket én is minden kétséget kizáróan tanúsíthatom. Soha a büdös életben nem negatív érzelmeim folyományaként kaptam náthát. Hanem fôleg megfázás miatt. Tüsszögni szerelmi csalódás alapján ritkán szoktam. Depresszióm nem krónikus taknyolódásomból kifolyólag küldött a padlóra. Ideges pedig feltétlenül azért voltam, mert sosem volt nálam megfelelô számú tiszta zsebkendô.

Ha megcseppent az orrom, világos volt, hogy átkozottul egészséges vagyok. Most derül ki: frász a hasamba. Csak menthetetlenül boldog voltam.

Hápci!

(bölöni)

Csütörtökön kezdetén vette a hollywoodi színészpáros, Tom Cruise és Katie Holmes háromnapos esküvôi ünnepségsorozata Olaszországban: az esti órákban nagyszabású partit adtak a Bolognese nevû római étteremben, amelyet személyesen Cruise választott ki, nem messze a városközpontban fekvô Piazza del Popolótól.

Különben is Hollywood-lázban ég ezekben a napokban az olasz fôváros. Miután az esküvôre készülô pár megszállt a Spanyol- lépcsôtôl nem messze lévô Hassler luxusszállóban, megérkezett Rómába Jennifer Lopez színésznô is, munkatársak, fodrászok és személyi trénerek egész seregével. Ô is ugyanabban a hotelben szállt meg. A meghívott vendégek listáján szerepelnek még rajta kívül színész kollégái: Brad Pitt és Angelina Jolie, John Travolta és Will Smith, valamint Steven Spielberg rendezô, Eros Ramazotti énekes és Oprah Winfrey televíziós moderátor, továbbá David és Viktoria Beckham és Giorgio Armani olasz divatcézár.

A vendégsereget és az ifjú párt a sztártenor Andrea Bocelli szórakoztatja majd.

Bracciano 15 ezer lakosú helységben, 30 kilométerre északra Rómától lázasan folytak az elôkészületek az esketés színhelyén, a festôi kilátású Odescalchi kastélyban. Televíziós társaságok ezer euróért kibérelték a község tulajdonában lévô könyvtár ablakait, ahonnan közvetlen rálátás nyílik a kastély bejáratára.

Tájékozott körök szerint Cruise és Holmes limuzinon érkezik Braccianóba, ahol a szcientológia szertartása szerint kelnek majd egybe a kastélyban.

További 30 limuzin viszi majd a vendégeket Rómából az esküvôre, amelynek elôreláthatólag másfél millió eurós költségeit Cruise az exkluzív fotók eladásából szándékozik fedezni.

Holmes elôször köt házasságot, Cruise pedig korábban Nicole Kidman férje volt. Kettôjüknek 2005. áprilisban született meg Suri nevû kislánya.

Hogy az ifjú pár mit kap majd nászajándékba, azt nem tudni, már csak azért sem, mert a Daily Mirror címû londoni lap szerint a kérdés komoly fejtörést okoz a vendégeknek. Az azonban már kiszivárgott, hogy a pár ajándékcsomagot készít minden vendégnek, benne többek között egy-egy 800 euró értékû márkás napszemüveggel. Tom Cruise egyébként csak napszemüvegekbôl 150 ezer euró értékben rendelt.

Környezetvédelem

Japán újra megkezdte a bálnavadászatot.

A japán halászati ügynökség adatai szerint a hat hajóból álló kis flotta célja 850 csukabálna és 10 közönséges barázdás bálna elejtése a több hónapig tartó akció során – olvasható a BBC News honlapján.

Japán hevesen ellenzi a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó tilalmat, amely 1982 óta van érvényben. A japán illetékesek azzal érvelnek, hogy tudományos céllal folyik a vadászat, egészen pontosan azért, hogy a kutatók felmérhessék az állományokat, valamint adatokat gyûjthessenek az óriásemlôsök táplálkozási és szaporodási szokásairól. Az eladott zsákmányért kapott összeget e kutatás finanszírozására fordítják.

Állatvédôk azonban határozottan cáfolják mindezt. Felmérésekre hivatkoznak, amelyek szerint a japán állampolgárok nem vagy csak ritkán esznek bálnahúst, és nem is helyeslik a bálnavadászatot.

Japán illetékesek szerint a vadászat nem okoz kárt a csukabálnák populációiban, mert számuk bôséges. A barázdás bálna nagyobb, ám ritkább faj, s úgy tûnik, a japánok ezért akarnak csak keveset zsákmányolni belôle.

A bálnavadászat korszerû menete a következô:

1. Ágyúból kilôtt robbanófejes szigonnyal eltalálják a bálnát.

2. A robbanófej egy méter mélyre hatol a bálna testébe, s ott felrobban.

3. A bálna haláltusája két percig tart.

4. A biztonság kedvéért a bálna kap még egy jókora puskagolyót.

5. Zsírját gyorsan lehántják, felhasználatlanul tengerbe dobják.

6. Húsát hatalmas szeletekben kifektetik a fedélzetre, csontjait szintén tengerbe szórják.

A bálnavadászatot minden évben folytató Japán idén a szokásosnál is bátrabb az ügyben, mert tavaly sikerült rábírnia számos államot, hogy az illetékes nemzetközi bizottságban támogassa a tilalom majdani feloldásáról szóló állásfoglalást, és mert egyik szövetségese, Izland hét év után elsô ízben ugyancsak úgy döntött, hogy kereskedelmi célú bálnavadászatot kezd.

Oláh Anna

Marosvásárhelyen a Nagy közbeli tanári szálláson egy kicsiny, boltozott szobában élt tanított, gyógyított fél évszázadon keresztül professzor Bolyai, a híres kollégium matézisprofesszora. A kertre nyíló üveges ajtót alig csukja be kívülrôl a látogató, újból kopognak. A tábla elôtt szorgoskodó diákok helyet csinálnak az új betegnek, mert "szüntelen jönnek az emberek".

Miért Bolyaihoz jönnek a vásárhelyiek, hiszen híres orvosok élnek itt? Kovács Antalt az 1831-es pestisjárvány után Ferenc császár szolgálataiért pénzjutalomban részesítette. Szotyori József 1812-ben itt, Marosvásárhelyen – Erdélyben elôször – kimondottan gyó- gyászati célt szolgáló – kórházat alapít. Diététika címû könyve, amelyben kérdés-felelet formájában összefoglalta a legszükségesebb egészségügyi tudnivalókat, az elemi iskolák kötelezô tankönyve lett. Gecse Dániel 1820-ban emberszereteti intézményt létesít. Aztán a Kovács Antal fia, az ifj. Kovács Antal, Bajta Miklós chirurgus, Jakab Lajos is orvosdoktorként szolgálják a vásárhelyieket. Nos azért, mert Bolyai Farkast "fizikusként" keresték a rászorulók, aki nem gyógyszerrel, "belsôleg", hanem biofizikai hatásokkal, "külsôleg" gyógyított. De adott tanácsot az anyáknak csecsemôgondozás, szoptatás, mesterséges táplálás terén. A két kolerajárvány (1831 és 1836) idején igen sok hasznos eljárást írt le azok számára, akik beteget ápoltak: hogyan csillapítsák a lázat, fájdalmat, görcsöket, majd hogy fertôtlenítsék kezüket, szájukat. A szemüvegre szorulóknak Marosvásárhelyen és a környékérôl hozzá érkezôknek egy mérôszalaggal és egy matematikai számítással megmérte a szükséges lencse fókusztávolságát, így nem kellett találomra, igen drágán messzirôl szemüveget hozatni, ami esetleg nem volt megfelelô. Legjobb fiatalkori barátjának, Bodor Pálnak lánya, aki vitustáncban szenvedett, Bolyai "curája" hatására megszabadult a rendellenes rángatózó mozdulataitól, és teljesen egészségesen élte le életét. Ô lett Mentovich Ferenc anyósa.

Közel száz receptet, gyógyászati, gyakorlati tanácsot jegyzett le élete során Bolyai. Sokat elsôsorban magán próbált ki, majd ha bevált, közvetlen környezetében is terjesztette. Szem-, fog-, bôr-, gyomorbántalmak, rágcsálók elleni védekezés – csak néhány a gyógyászati feljegyzések témaköreibôl. Olyannyira igénybe vették a legkülönbözôbb vidékekrôl érkezôk Bolyai vélt vagy valós szakértelmét, akárcsak ma a csodadoktoroknak tekintett természetgyógyászokét. Az 1836-os kolerajárvány idején írja Gaussnak: "Van olyan nap, amikor tízfélének is mestere kell hogy legyek, szüntelen jönnek az emberek..." Közel 80 évesen, aggastyánkorában sem fogyatkozott az érdeklôdôk sora. Azt írja egy levelében, hogy: "a magány s dolog volna orvosságom, de a sok jövô miatt ettôl is meg vagyok fosztva." Néha távoli vidékrôl is érkeztek olyan személyek, akiket hajdani diákjai irányítottak hozzá. Levélben is a legkülönfélébb gondokban kérték a tanácsát. Fiához, tanítványaihoz, ismerôseihez írt leveleiben mindig találunk valamilyen orvosi tanácsot, vagy az évszakra jellemzô veszély kapcsán, vagy egy járvány idején, vagy az életkorra jellemzô kórokra, vagy általában a gyakori betegségekre adott elsôsorban megelôzô tanácsokat. Figyelmeztet a jó gyomormûködés feltételeire, az aranyér elkerülésének fontosságára, a fog- és szemápolásra, és a sort folytathatnánk. Legtöbbször a jó huzatú kemencére hívja fel figyelmüket azzal a meggyôzôdéssel, hogy a tüdôbaj egyik fô oka a füstölô kemence. (Folytatjuk)

Szép könyv

A múlt héten lezajlott Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár legszebb kötete címre pályázó kiadványok közül a Komp-Press Kiadó újdonsága vitte el a pálmát. Szoros versenyben természetesen, mert kiadóink egyre nagyobb figyelmet fordítanak könyveik kivitelezésére. Valóban egyre több az elegáns, tetszetôs, a legigényesebb elvárásoknak is megfelelô kötet, közülük kitûnni nem akármilyen kiadói, nyomdai fegyvertény. A kolozsvári könyves mûhely Cseke Péter szerkesztette elsô díjasa persze, nem csak szép, de tartalmasan hiánypótló is, a benne foglalt esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések egy mifelénk sajnos kevéssé ismert, világhírû grafikusmûvész, Buday György személyének, gazdag életmûvének állít emléket. Ekképpen megkésve ugyan, de visszahozva a hazai köztudatba, ezzel részben igazságot szolgáltat ennek a 99 esztendeje Kolozsváron született, több mint fél évszázadot Angliában élt jelentôs alkotónknak.

A Buday György és Kolozsvár címû, Álom egy Solveig-házról alcímet viselô könyvcsemege négy nagy fejezetében ( I. Egyéniségformáló mûhelyek – Kolozsvár, Szeged II. Kolozsvár – Szeged – Kolozsvár 1924-1938 III. "Szeretnék magam is otthon lenni Kolozsváron" IV. Kolozsvár – London – Kolozsvár 1938-1990 ) kiváló tollforgatók, kortársak és maiak, itthoniak és külföldön élôk idézik fel az emigrációba kényszerült mûvész szerteágazó munkásságát, helyezik mérlegre értékes hagyatékát, jelölik ki a vele kapcsolatos, még feltárásra váró területeket. Cseke Péter sok munkát fektethetett a kötetbe, ügyelt, hogy lehetôleg semmi fontos ne maradjon ki a kiadványból. Változatos formában – önvallomásban, visszaemlékezésben, magánlevelezésben – Budayt magát is megszólaltatta, de még bôkezûbben adott szót a grafikus barátainak, jó ismerôseinek, munkássága méltatóinak. És ami külön élmény az olvasóknak, 45 képe reprodukciójával betekintést nyújt a Buday-metszetek különleges, rendkívül kifejezô, puritán egyszerûségükben is nagyon hatásos világába. A kötet szépségét, értékét, mértékét ez is garantálja.

Sok mindent megtudhatunk a könyvbôl e kivételes hagyatékról. A szerkesztô a hátsó borítón részletes ízelítôt ad belôle. Érdemes idéznünk összefoglalójából: "A Buday Györgyöt Kolozsvár-közelbe hozó kötet egyben a két világháború közötti magyar mûvelôdés egyik izgalmas mûhelytörténetébe is bepillantást enged. Mindenekelôtt a Buday György és Jancsó Béla levelezésébôl kibontakozó korkép, illetve az Erdélyi Fiatalok és a Szegedi Fiatalok Mûvészeti Kollégiuma sokrétû kapcsolatát dokumentáló közelkép alapján. A diákönszervezôdésben és a szegedi tanyavilág kutatásában ( az agrársettlement mozgalomban) alkalmazott módszereit elsôsorban Jancsó Béla közvetíti, de egyben ô az, aki a mûvészpálya alakulását kezdettôl a legkövetkezetesebben figyelemmel kíséri. Elsôsorban neki, illetve Kós Károlynak és Debreczeni Lászlónak köszönhetô, hogy az erdélyi közönség rendre tudomást szerez a Szegedi Kis Kalendárium sorjázó köteteirôl, az 1931-es év legszebb magyar könyve címet elnyert Boldogasszony búcsúja fameteszetsorozat sikerérôl, az ô közremûködésükkel látott napvilágot 1933-ban Kolozsváron az Arany János balladái, amelyrôl mindhárman írnak, a Székely népballadák 1937-es világsikerét Debreczeni László már az elôzmények alapján megjósolhatta."

És folytathatnók az idézetet tovább. De nem teszem, inkább arra buzdítom a könyvbarátokat, igyekezzenek megszerezni a kötetet, amely a borítótervet és a tipográfiát megvalósító Könczey Elemér és a csíkszeredai Alutus Nyomdát vezetô Hajdú Áron igyekezetének köszönhetôen is sikeredett ilyen szépre, a közelgô Buday-centenáriumhoz méltóvá.

N.M.K.

XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Mostanság jó pár olyan könyv jelent meg, amely a színházzal, színmûvészettel foglalkozik. A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem ösztönzi az ilyen írások megszületését, kiadását, tanárait arra biztatja, hogy bátran ragadjanak tollat, hiszen az oktatásban szükség van az újabb elméleti és gyakorlati könyvekre.

Kellemes baráti beszélgetésnek lehettünk tanúi november 10-én, a Színmûvészeti Egyetemen tartott könyvbemutatón, ahol öt, a témával kapcsolatos könyvet mutattak be. A kötetek a színházi jelenséget egymástól igen eltérô módon közelítik meg. Király Kinga Júlia A rothadás esztétikája címû könyve nemcsak a színmûvészetben jártas, hanem a laikus embereknek is kellemes olvasmány lehet. A könyv Gotzi életmûre alapoz. Gotzi puritán színpadi nyelvet használó szövegei magyar nyelven, a szerzô fordításában olvashatók, szerinte a mi színházunk még nincs megérve az ilyen szövegekre, de esélyt lát arra, hogy a közeljövôben nálunk is színpadra kerüljenek.

Killár Kovács Katalin a színpadi improvizáció technikáit mutatja be több év kutatómunka alapján az Improvizatia în procesul creatiei scenice címû könyvében. A mû nemcsak összegzése ezeknek a technikáknak, gazdag kísérleti anyagot is tartalmaz, a teljes improvizációs gyakorlat oktatását foglalja össze, aprólékosan, a bemelegítéstôl a házi feladatok kiosztásáig. Az elmélet, gyakorlat és tapasztalat pedagógiai egybehangolásáról van itt szó. Nemsokára magyar nyelven is olvashatjuk.

Albert Máriának két könyvével ismerkedtünk meg péntek este. Az English Act címû könyvében a színházi gondolkodást összekapcsolta az angol nyelv oktatásával. Angol drámairodalmi szövegek felhasználásával olyan tankönyvet állított össze, mely segítségével a diákok színházat tanulnak, de közben, szinte észrevétlenül nyelvet is. A könyv kiváló szókincs- és beszédfejlesztô gyakorlatokat tartalmaz, a vélemények markáns megfogalmazására tanít. Ugyanakkor Albert Mária fordításában mutatták be Ion Coja bukaresti professzor Színmûvészeti poétika címû mûvét is, amely a színházi logikáról értekezik. Albert Mária az eredetinél racionálisabb és bizonyos fokig célratörôbb nyelvezettel fogalmazta meg a professzor gondolatait.

Ungvári Zrínyi Ildikó Bevezetés a színházantropológiába címû kötete is bemutatásra került, a könyv a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja letapogatni. A színházantropológia kibontakozóban levô tudomány, a marosvásárhelyi egyetemen Ungvári Ildikó nevéhez köthetô. A kiadvány struktúrája a tankönyvekre emlékezetet, de annál mégis több.

A jelek szerint igény van színházelmélettel és gyakorlattal foglalkozó könyvekre. A most megjelentek hiányterületeket fednek le, és a megszokottól eltérô nézôpontokat mutatnak be. Mindenképp hasznosak a színészek, oktatók és diákok számára, de azok is haszonnal forgathatják, akik nézôként érdeklôdnek a színház iránt.

Szász Enikô

"A múltjában él e nemzet" – szokták mondani a magyarokról. És nem tagadhatjuk le, ez igaz is, hiszen mi, magyarok nagyon szeretünk a múltunkkal foglalkozni, elmélkedni róla, kutatni azt. Talán ennek is köszönhetôen látott napvilágot a Mentor Kiadó gondozásában az a három könyv, amit november 12-én, szombaton mutattak be a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Házban. Mindhárom könyv Marosvásárhely és tágabb értelemben Erdély múltjával foglalkozik, és az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. Megszületésük több éves kutatómunkának köszönhetô.

Péter Mihály közel négy évnyi munka eredményeként vetette papírra az erdélyi fogorvoslás elsô magyar nyelvû monográfiáját Az erdélyi fogorvoslás történetébôl címût. A kötet több mint ötszáz év tevékenységét mutatja be, közben emléket állít a marosvásárhelyi klinikák vezetôi és személyzete számára is. "Azért írtam, hogy felajánlhassam az orvosi testület fogorvosi csoportjának emlékére" – vallotta a tudománytörténet területére kiruccanó orvosprofesszor.

Pál Antal Sándor Marosvásárhely jogszabályai és polgárnévsorai a XVII-XVIII. században címû könyvében olyan forrásokat tár fel, melyek a város történetét objektíven, politikamentesen mutatják be. Vásárhely múltjának megismerése hosszú idô óta szívügye a levéltáros szerzônek. Már ezelôtt több tucat tanulmánycikket írt a városról. A mostani kötetnek folytatása is lesz. Az ígéretek szerint a jövô év elsô felében piacra kerül egy újabb vásárhelytörténeti tanulmánykötet.

Sebestyén Mihályt a Marosvásárhelyi Református Kollégium története foglalkoztatta. A kollégiumtörténet második nagy fejezetét írta meg A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetébôl (1895–1944) címmel. Az elsô kötet, ami sajnos még nem jelent meg, Koncz József munkája. Sebestyén Mihály kötetét azok forgathatják haszonnal, akiket az iskola, a mûvelôdés érdekel, és egy alapkövet akarnak ehhez kapni. A könyv az iskola nemzetiségi és szociális összetételét is feltárja, mellékletként színes tablóképeket tartalmaz. Az író reményei szerint a tablóképeket nemsokára külön füzetben fogják kiadni. "Ez a könyv nem igazán az iskoláról, hanem az emberekrôl szól, hiszen az iskolát nekünk csinálták, embereknek." – vallja az író.

Marosvásárhely története immáron három olyan kötettel lett gazdagabb, melyek egy-egy hiányterületet fedtek le. Az ilyen könyvek megjelenése indokolja, hogy Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatójának szavaival élve, kijelentsük: Marosvásárhely a szellemiség és a könyvekben rejlô tudás fôvárosa.

Sz. E.

Dzsingás Bella néni kizárólag zsingás ügyekkel foglakozott. Na persze nem hivatalból, hiszen erre még a legfejlettebb samott-termelô országokban sem akadt példa, még ott sem lehetett mindent tûzálló téglával bebélelni, úgy értem helyiségeket, intézeteket és vállalkozásokat, kemencéket és kisbencéket, nem lehetett beépülni komplikációktól mentesen, hanem csak úgy magánosan, saját örömére, öngerjesztéssel és csakis az emberiség üdvére.

Zsingás ügynek számított például azokban a körökben, ha valaki, teszem azt, kint felejtette a muskátliját télire a teraszon és a szegény zsenge virágocska már a fagyhalál szélin bokázott, kínos tekintetet vetett a járókelôkre, elôkelôkre, primorokra, ultimokra, lófôkre és lováriakra, ám azok fagyos kebellel és tárgra vakult szemmel siettek tova, fontoskodtak el, távoztak más irányba, repedt a sarkuk, nem epedt a szívük, nem volt bennük a könyörületnek még egy írmagja sem, aggodalmaskodni nem szoktak, mint Dzsingás Bella néni, ah az isteni vörös Bella, az egykor ünnepelt primadonna az Odeonból (utóbb az Újdeonból, az Athenaeumból és a Pantheonból), aki – minek cifrázzuk tovább a történet botját? – ilyenkor határozottan, de mégis zsingásan becsengetett a virágfelejtôhöz, és ha a kapucsengô hangja (Madonna egyik ritkábban játszott számát képezte le nagy hasonlósággal az eredetire) felriasztotta a lakás tulajdonosát, a muskátli nemtörôdöm gazdáját, a rábízott élôlény hûtlen gondozóját, majd haladéktalanul eltávolodott a kaputól. A lakás tulajdonosa egy darabig hallózott – vérmérseklete függvényében istent/ördögöt/francokat káromolt – de azért kíváncsivá tétetett: ki az isten haragja csenget be hozzá délelôtt tizenegykor, amikor pásztorórára várja a gázszerelôt vagy a villanyos postást; kislattyogott a bezárt erkélyajtóig, még nem készült el teljesen a hajával, míderével, csecsbimbó-pirosítója kifolyt a tégelybôl, mérgelôdve kente szét, még a nagy fenékpofákra is jutott belôle, szóval elôbb elhúzta a függönyt, ahogyan a filmekbôl ismeretes ez a mozdulat, majd a száját, és látott egy fehér hajú deltermetû úrinôt, egyenletesen ôszülô impozáns jelenséget, aki fölfelé mutogat az erkélyre, az ô erkélyére, semmi kétség, világosul fel a kicsengetett, kil&ea