Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nincs nagy versengés a kórházigazgatói állásokért. Elmúltak a "vérre" (pontosabban kilinikára) menô küzdelmek, amelyeknek korábban valóban nagy volt a tétje. Aki ugyanis a kórházigazgatással járó nyûgöt egyéb "bokros" teendôi mellett magára vállalta, jobbára azért tette, hogy a saját klinikájából kacsalábon forgó várat varázsoljon. Hogy az egész mûködésére nem sok figyelmet szenteltek a politikai széljárás szerint egymást követô igazgatók, azt a megyei kórház jelenlegi helyzete is bizonyítja. Azok a klinikák, ahonnan az utóbbi években nem került ki egyetlen vezetô sem, berendezés és felszereltség dolgában az évtizedekkel ezelôtti állapotban maradtak. A valóság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a kórházigazgatók lehetôségei is korlátozottak voltak. Az intézmények sokéves adósságait görgetve legfennebb a saját klinikájuk érdekében kifejtett lobbi bizonyult eredményesnek. Mindez a biztosítottak egy részének a javára válik, ellenben sovány vigasz azoknak, akiknek mindig csak olyan klinikán van dolguk, ahol semmi sem változott. Hogy jobb lett-e az egyetemi tanárok háttérbe utasításával a helyzet, s a sokat hangoztatott menedzserképzés meghozta-e a várt eredményeket? A Megyei Sürgôsségi Kórház példájából kiindulva, nem nehéz a válasz. A járóbeteg-rendelés helyszínei (a poliklinikák folyosói, külseje és környezete) továbbra is a város szégyenfoltjai maradnak, akárcsak a fizioterápiás kezelôk és felszereltségük. A szájsebészet ma is abban az épületben mûködik, ami már régen nem felel meg a közegészségügyi elôírásoknak, a gyógyszerellátás rapszodikus, az ágynemû minôsíthetetlen és szûkön mérik, a veszélyes hulladékok kezelésének módja megoldatlan stb. Ezen túlmenôen a megyei kórház adóssága továbbra 43 millió új lej, a beharangozott átszervezés késik, és darázsfészekbe nyúl, aki a klinikák sokaságában rendet akar teremteni. A jelek szerint már nincsenek sokan, hisz a megyei kórház élére csupán a tisztségben levô igazgató vizsgázik. Megyei szinten pedig lassan annak is örvendeni kell, ha egyáltalán van jelentkezô, hisz a sármási vagy nyárádszeredai kórház vezetésére például nem pályázik senki. Azok a személyek, akik a kormányon levô pártok támogatásával kerültek a megye egészségügyi egységeinek élére, nem kell tartsanak az ellenfelektôl, a jövô héten befejezôdô kórházigazgatói vizsgán sem versengésre, sem meglepetésre nem kell számítanunk.

Ciprian Dobre prefektus tegnap a községek polgármestereitôl azt kérte, hogy idejében készüljenek fel a télre, hiszen a november eleji havazás máris "meglepetésként" érte a megyei hatóságokat. Az elôzetes jelentések szerint a községek 40 százaléka nem kötött szerzôdést hóeltakarításra szakosodott céggel, a gyûlés végén azonban kiderült, hogy az adatok nem tükrözik a valós helyzetet.

A prefektus szerint a községekben létesített katasztrófavédelmi bizottságok összetételét, ott, ahol ez szükséges, fel kell újítani, a feladatokat le kell osztani, fel kell készülni a téli idôszakra. A megyei katasztrófavédelmi felügyelôség fôfelügyelô-helyettese, Vermesan Petru közölte, hogy a polgármesteri hivatalok 40 százaléka nem kötött szerzôdést hóeltakarításra szakosodott céggel, bár erre idejében felszólították az önkormányzatok vezetôit. A tiltakozó felszólalásokból kiderült, hogy több községben valóban nem kötöttek ilyen szerzôdéseket, ám a polgármesterek gondoskodtak arról, hogy hóeltakarító gépeket vásároljanak, saját maguk oldják meg a hóeltakarítást szükség esetén. Ezeket azonban nem vették figyelembe az adatok gyûjtésénél, úgyhogy a prefektus újabb helyzetjelentést kért a katasztrófavédelmi felügyelôség fôfelügyelô- helyettesétôl. A polgármesterekkel megszervezett találkozón Vermesan Petru a szóban forgó cégek képviselôitôl azt kérte, hogy biztosítsák az állandó kommunikáció lehetôségét és a cégvezetôk ne zárják le maroktelefonjaikat, mint ahogy néhány sürgôsségi esetben történt, amikor is a szerzôdô cég helyett mások kellett beavatkozzanak. "Ha arra vállalkoztak, hogy közszolgáltatást végezzenek, akkor legyenek elérhetôk és tanúsítsanak nagyobb felelôsségérzetet" – mondta.

A prefektus hangsúlyozta, hogy az egységesített sürgôsségi ügyelet számát, a 112-t vegyék igénybe szükség esetén a polgármesterek, ezen bármikor elérhetô a megyei katasztrófa-védelmi felügyelôség.

A vidéki infrastruktúra-fejlesztési program keretében, a 7-es kormányrendelet alapján pályázhattak azok a községek, amelyek idejében benyújtották a szaktárca által igényelt összes dokumentumot. Maros megyében a beérkezett 75 pályázat közül az elsô szakaszban 57 nyert. A "lemaradottak" számára sem veszett el minden, ha a kért dokumentumokat a jövô hét elejéig benyújtják – mondta lapunknak Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter.

Az elsô szakaszban kiutalt összegeket 2006-ban el kell költeni – jelentette ki tegnap Ciprian Dobre prefektus a megye polgármestereivel való találkozón. Országos szinten 1836 pályázatot nyújtottak be a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztériumhoz, Maros megyében 75-öt. A pályázat keretében pénzt lehet igényelni hidak javítására, hulladéktárolók építésére, csatornázásra és szennyvíztisztító telep építésére, valamint vízbevezetésre. A pályázatok legkisebb értéke 400 millió régi lej, a felsô határ 40 milliárd régi lej. Az érdekelt önkormányzatok július 6-tól már letölthették a formanyomtatványokat. A megyébôl beérkezett 75 pályázat összértéke 2.370 milliárd régi lej, a legtöbb projektben vízbevezetési munkálatokra igényelnek pénzt. Az 57 kedvezôen elbírált pályázat értéke 63,29 milliárd lej, és Maros megye az élen jár a nyertes pályázatok számát illetôen. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter lapunknak elmondta, hogy eddig megközelítôleg 1500 községnek mintegy 1600 milliárd lejt osztottak le a tervekre, jövô héten meghirdetik a beruházásokat. A tárcavezetô szerint a listáról csak az a település maradt le, amelyik esetében nem nyújtották be határidôn belül a kért dokumentumok mindenikét. Maros megyében az egyik ilyen eset Nagysármás, amely 40 milliárd lejt pályázott meg csatornázásra, de nem tette le az összes iratot, jóváhagyást. Borbély László szerint, ha a város vezetése jövô hét elejéig kiegészíti a dossziét, Nagysármás pályázata is kedvezô elbírálásban részesül.

Az EU-s normák folyamatos tanulást feltételeznek, nyugaton már rég népszerû a folyamatos nevelés gyakorlata, nálunk azonban még nagymértékû a passzivitás a felnôttoktatás téren – hangzott el kedden a marosvásárhelyi Népi Egyetem és az Övezeti Felnôttoktatási központ által szervezett Esélyek Fesztiválja megnyitóján.

A november 13. és 19. között zajló fesztivált immár hetedik alkalommal szervezik meg, és célja a felnôttoktatás fontosságának népszerûsítése a megye lakossága körében.

Maria Olariu, a Népi Egyetem igazgatója elmondta, e fesztivál ötlete 1992-ben született Nagy-Britanniában, országunkban 2000-tôl szervezik meg évente.

Dr. Berdj Asgian, a Népi Egyetem rektora megnyitóbeszédében kifejtette, fontos tudatosítani, hogy a tanulás nem fejezôdik be abban a pillanatban, amikor elhagyjuk az iskolát, idôs korban is lépést kell tartanunk a kor újdonságaival. Erre kiváló példaként hozhatók fel azok a nyugdíjasok, akik a Népi Egyetem számítógép-kezelési tanfolyamainak hûséges látogatói. Az egyetemnek jelenleg 57 végzôs nyugdíjasa van. Orbán Dezsô prorektor közölte, csupán a lakosság 1,7 százaléka vesz részt felnôttoktatásban, ami nagyon kis arány, annak ellenére, hogy a piacgazdaságra való áttérés, a demokratizálódás megköveteli a felnôttektôl, hogy folyamatosan lépést tartsanak a változásokkal, és új ismereteket sajátítsanak el, ha versenyképesek akarnak maradni. A nyugdíjasoknak több a szabadidejük, így lehetôségük van, hogy akár hobbiszinten fejlesszék tudásalapjukat. A Népi Egyetem segíti ôket ebben számítógép-kezelési, idegennyelv-tanfolyamok által, valamint az önmagukat fejleszteni kívánó felnôtteknek különféle szakosodási képzésekkel áll a rendelkezésére.

Csegzi Sándor alpolgármester szerint a fenntartható fejlôdés nem lehetséges az ismeretek folyamatos aktualizálása nélkül. E fesztivál alkalom arra, hogy az emberek próbáljanak lehetôséget keresni az érvényesülésre. A Megyei Munkaközvetítô Hivatal részérôl Sandor Monica elmondta, Nyugaton átlagban hétévente változtatnak állást az emberek, mivel újat akarnak tanulni, lépést tartanak a változásokkal. A munkatörvénykönyv elôírja ugyan az alkalmazóknak és alkalmazottaknak egyaránt, hogy folyamatosan továbbképzôkön kell részt venniük, azonban országunkban még hiányosan valósul ez meg – hangzott el.

Pénteken új baba–mama foglalkoztató csoport indul a Caritas marosvásárhelyi kirendeltségénél, amelyre még ma, illetve holnap lehet jelentkezni.

Ezúttal a harmadik ilyen jellegû tevékenységsorozatra kerül sor, e tevékenység már tavaly óta mûködik a Caritasnál. Célcsoportja a 7-18 hónapos korú babák, valamint édesanyjuk.

A program során figyelembe veszik, hogy életkoruk szempontjából milyen fejlettségi szinten vannak a csecsemôk, ennek alapján különféle területeket igyekszenek fejleszteni: nagyobb igényû mozgások, apróbb mozgások, egyensúlyfejlesztés, problémamegoldási készség fejlesztése, testsémafejlesztés.

A foglalkoztatáson népi mondókákat, énekeket, verseket tanítanak, a mozgásra is hangsúlyt fektetnek, továbbá az anya–gyerek közötti együttmûködésre, az érzelmi kapcsolat megszilárdítására, harmóniájára – fejtette ki Palotás Hajnal pszichológus, csoportvezetô.

"Heti egy alkalommal kétórás foglalkoztatást tartunk, amelyre eddig 25 anyuka jelentkezett gyerekével, ezért valószínû, hogy három csoport fog mûködni párhuzamosan. Az elsô találkozó pénteken délelôtt 10 órától lesz, ahol az anyukákkal ismertetjük a programot, s lehetôséget nyújtunk, hogy igényeiket is megfogalmazzák. Zárt csoportok lesznek, akik most kezdenek, öt hónapon keresztül vesznek részt a foglalkozásokon. Azért gondolkodunk a zárt csoportban, mert fontos a gyerekek biztonságérzete. Kezdetben kevesebb gyakorlati rész lesz, majd, mivel a gyerekek rohamosan fejlôdnek, a programon is változtatnunk kell életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelôen" – fejtette ki a pszichológus.

Kérdésünkre elmondta, a gyerekek bizonyos fokig bátrabbakká válnak a csoportos foglalkozásokon, így nagyobb az esélye annak, hogy a késôbbiek során a gyerekközösségekbe könnyebben beilleszkedjenek.

A beszélgetés során felvetôdött a vidéki baba–mama foglalkoztatás kérdése. A városi lefedettséggel szemben, vidéken kevés lehetôség, illetve sikeres próbálkozás van ilyen jellegû tevékenység beindítására. Erre megoldást kell találni civil szervezetek, egyházak bevonásával.

November 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén szervezi meg a Gyulafehérvári Caritas- szervezet és kirendeltségei a hagyományos Szent Erzsébet-gyûjtést Erdély katolikus templomaiban. Ebben az évben a gyûjtés célja a nehéz helyzetben élô családok megsegítése.

"Gyakoroljuk a felebaráti szeretetet, figyeljünk a szûkebb és tágabb környezetünkben élô nehéz sorsú családokra! Soron következô gyûjtésünkkel szeretnénk hozzájárulni a nehéz körülmények között élô és reménytelen élethelyzetben küszködô családjaink karácsonyának a boldogabbá tételéhez. Ebbôl a feladatból mindannyian részt vállalhatunk, a tôlünk telhetô módon. Csupán az szükséges, hogy mindennapi gondjaink fölé emelkedjünk, és észrevegyük a nálunknál is szegényebb embertestvért, küszködô családot. Az Úr áldása és békéje fog eltölteni bennünket, ha kevesünket megosztjuk testvéreinkkel. Örömünk megsokszorozódik az örvendezô emberek és családok életén keresztül" – írja dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében.

Bárki, aki erre a nemes célra szeretne adakozni, megteheti november 19-én a gyulafehérvári fôegyházmegye katolikus templomaiban vagy pénzadományával megkeresheti a helyi Caritas-kirendeltséget (Marosvásárhely, Rózsák tere 61., telefon: 0265-250-191).

Megszavazta tegnap az Európai Parlament második olvasatban is az Európai Unión belüli szolgáltatási szabadságról szóló jogszabályt.

Az irányelv várhatóan decemberben hatályba lép, miután kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában – onnan kezdve az EU-tagállamoknak három évük lesz, hogy a nemzeti joganyagban is bevezessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az irányelvnek.

A most elfogadott szöveg nem tartalmaz érdemi módosításokat a tagországok kormányait képviselô tanácsban kialakult – a többi EU- intézménnyel is egyeztetett – kompromisszumhoz képest. A végszavazáson több kisebb frakció – köztük a zöldek – megpróbálták jelentôsen módosítani a szöveget, de a nagyobb képviselôcsoportok elutasították ezeket a kísérleteket; egyes felszólalások szerint az EP "kapitulált" a felhígított szöveg elfogadásával.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását. A fogadó ország is jogosult ugyanakkor arra, hogy meghatározott esetekben – fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt – kivételeket alkalmazzon, jóllehet azok nem lehetnek diszkriminatívak. Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építôipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idôsápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra – az uniós össztermék több mint felét adó ágazatokról van szó.

A vitában Charlie McCreevy, az uniós belsô piaci ügyekért felelôs európai biztos leszögezte, hogy az intézmények közti egyeztetés nyomán az irányelv a munkajogi kérdéseket nem kívánja befolyásolni, e téren semleges lesz. Mauri Pekkarinen, a soros elnök Finnországot képviselô ipari és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a jogszabály jogbiztonságot ad az érintett piac szereplôinek. Evelyne Gebhardt, a német szocialista jelentéstevô rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a tagállamoknak le kell építeniük a protekcionista intézkedéseket.

Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az irányelv a gyakorlatban nem egységes szolgáltatási piachoz vezet, hanem legalizálja azt a protekcionista politikát, amelyet a tagállamok eddig is folytattak.

Miközben a nyugati demokratikus alapelvek nem hajlandóak maguk közé fogadni a nemzeti és egyéb kisebbségek igényét jogaik kollektív szinten történô biztosítására, úgy tûnik, hogy elfogadják a kollektív bûnösség és büntetés legitimitását – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselô a csehszlovákiai magyarok 1946–47-es kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából Strasbourgban rendezett európai parlamenti közmeghallgatáson elôadott nyitóbeszédében, az MTI brüsszeli irodájához szerdán eljuttatott közlemény szerint.

Schöpflin György úgy vélte, hogy az etnikai többség számára rendkívül csábító lehet az országban élô kisebbségek elüldözése, ha e kisebbség létében véli felfedezni minden problémájának gyökerét. A kisebbség léte azonban semmiképp sem jelentheti a problémát.

Az etnikai tisztogatást "általában a szélsôjobboldallal hozzák összefüggésbe", azonban a képviselô szerint "a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmi hallgatólagos beleegyezéssel ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon".

– Ezen átfogó és programszerû, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek – mondta Schöpflin György. – Azonban a túlélôk nem szakadtak el korábbi identitásuktól, üldöztetésük épphogy kulcselemévé vált nemzeti identitásuknak, majd a politikában is lecsapódott, kihatva ezzel a közép-kelet-európai térség késôbbi nemzetközi viszonyaira is.

A katalán Bernat Joan i Marí képviselô szervezte konferencián egy, a deportálások megpróbáltatásait túlélô szlovákiai magyar mellett az áldozatok és leszármazottaik érdekeit képviselô bizottság elnöke, Mikulas Krivánsky és a Közép- európai Emberi Jogi Bizottság elnöke, Pierre Gillet is felszólalt. Az elnök szerint a második világháborút követô kitelepítések magyarokat ért jogsértéseinek és ezek kompenzációjának ügyét mind a szlovák, mind az európai politika napirendjén kell tartani.

Korlátlan ideig fogva tarthatják a terrorizmussal gyanúsított bevándoroltakat és külföldi állampolgárokat az Egyesült Államokban – számolt be a múlt hónapban elfogadott új terrorizmusellenes törvény alkalmazása kapcsán kedden a CBS televízió.

George Bush amerikai elnök október közepén írta alá a törvényt, amellyel kapcsolatban az akkori tudósítások azt emelték ki, hogy megengedi agresszív módszerek alkalmazását a terroristagyanús személyek kihallgatása során. A Bush-kormány által kezdeményezett törvény ugyan kimondja az ôrizetesek kínzásának tilalmát, de olyan kihallgatási módszereket intézményesít, közöttük az alvásmegvonást, amelyek emberjogi szervezetek szerint határosak a kínzással. Az új jogszabály értelmében polgári bíróságok helyett katonai törvényszékek ítélkeznek az ilyen gyanúsítottak felett. A törvény az "ellenséges harcosokra" vonatkozik, és kiterjeszti e fogalmat a terrorizmussal gyanúsítottakon kívül azokra is, akik fegyverrel, pénzzel vagy "egyéb módon" támogatnak terrorista csoportokat.

A CBS híre szerint a richmondi kerületi fellebbviteli bíróság a törvény alkalmazásakor egy ügyben az igazságügy-minisztérium olyan értelmezését adta közre, miszerint a kubai Guantánamón fogva tartottakra vonatkozó törvény olyan külföldiekre is kiterjed, akiket az Egyesült Államokban fogtak el és tartanak elzárva.

Az új törvényt elsô ízben alkalmazták egy Amerikában letartóztatott külföldire, a katari állampolgárságú Ali Szaleh Kalah al-Marrira, akit még 2001-ben fogtak le, amikor diákként tartózkodott az országban. Most "ellenséges harcosnak" minôsítették, és mint ilyennek az új törvény értelmében nincs joga a fogvatartásával kapcsolatos döntést megtámadni szövetségi bíróságok elôtt. (A külföldieknek egyéb esetekben joguk van jogi orvoslatot kérni, ha a bevándorlási törvények megsértése miatt vagy egyéb bûncselekmény miatt börtönbe kerülnek.)

"Megdöbbentô, hogy az Egyesült Államokban élô bármelyik külfölditôl megtagadhatják ezt a jogot" – fakadt ki a katari férfi ügyvédje. Szerinte ez azt jelenti, hogy bárkit, aki nem amerikai állampolgár, és milliók vannak ilyenek, "éjszaka elvihetik és börtönbe dughatják".

Az "ellenséges harcosok" ügye a katonai törvényszékek elé kerül, ahol a polgáritól eltérô bizonyítási eljárás mûködik. A katonai törvényszékekrôl szóló törvény szerint a fogva tartottak nem fordulhatnak jogorvoslatért semmilyen polgári bírósághoz. A szóban forgó katari férfit – akit egy dél- karolinai katonai börtönben ôriznek – a Bush-kormány az al-Kaida terrorhálózat alvó ügynökének tartja.

Még saját pártjából is heves bírálatok érték az elnököt a törvényért, amelynek elsô változatát Bush a bírálatok hatására átdolgozta, enyhítve annak szigorán. Korábbi elemzések szerint a Bush-kormánynak azért volt szüksége az új terrorizmusellenes törvényre, mert a legfelsôbb bíróság jogellenessé nyilvánította június végén a külön törvényi felhatalmazás nélkül felállítani tervezett katonai rendkívüli törvényszékeket, amelyek központi szerepet játszanak a kormány terrorellenes politikájában.

A hagyományoknak megfelelôen II. Erzsébet királynô törvényalkotási programismertetô beszédével kezdôdött szerdán a hivatalos brit parlamenti évad.

A több évszázados birodalmi pompával zajló ceremónia általában októberben vagy novemberben, az új parlamenti évad kezdetén esedékes, amikor az uralkodó kivonatosan ismerteti a mindenkori kormány következô egy évre szóló kiemelt jogszabálytervezeteit.

A királynô és férje, Fülöp edinburgh- i herceg ezúttal is hintóval, díszes lovas testôri kísérettel hajtatott a Buckingham-palotától mintegy másfél mérföldnyire lévô parlamenthez, végighaladva a Mall sugárút híres vörös aszfaltján, és a Whitehallon, a kormányzati negyed fôutcáján.

Ez az egyetlen alkalom, amikor a királynô beteszi a lábát a törvényhozásba. Ilyenkor sem mehet azonban akárhová, csak a Lordok Házába, vagyis a felsô kamarába, ahová magas felelôsséget viselô parlamenti küldöncével, a Black Roddal hívatja át az alsóház közrendi képviselôit.

A Black Rod, aki általában a brit hadsereg kiérdemesült obsitosa, arról a fekete pálcáról (black rod) kapta a nevét, amellyel a királynôi beszéd elhangzása elôtt erôteljesen és háromszor megkopogtatja az alsóházi ülésterem kétszárnyú ajtaját. A választott törvényhozók ugyanis – abban a pillanatban, ahogy az uralkodó képviseletében közeledô Black Rodot meglátják – becsapják orra elôtt az ajtót, ezzel is jelezve függetlenségüket az udvartól.

A kopogtatásra azonban ismét ajtót nyitnak, beengedik a díszes ruhába öltözött Black Rodot, aki – miután a kormánypárti, majd az ellenzéki padsorokat fôhajtással üdvözölte – a Speakerrel, vagyis a házelnökkel közli: "Ôfelsége elrendeli, hogy e tiszteletre méltó ház tagjai tüstént járuljanak színe elé a fôrendi házban".

Átmenni ezután sem kötelezô; Dennis Skinner, a Munkáspárt balszárnyának veteránja a nyolcvanas években, ellenzéki képviselôként, Neil Kinnock késôbbi pártvezérrel együtt nem is ment át, így tüntetve az ellen, hogy az akkori konzervatív kormány nem volt hajlandó a Lordok Házának feloszlatására.

Skinner szerdán is hû volt önmagához. Amikor a Black Rod felszólítása elhangzott, a képviselôk hangos derültsége közepette megérdeklôdte, hogy a királynôi beszédet véletlenül nem Helen Mirren olvassa-e fel az idén.

Helen Mirren alakítja az uralkodót Stephen Frears A királynô címû, idén bemutatott, nagy sikerû filmjében.

A képviselôk azonban – élükön Ôfelsége kormányának miniszterelnökével és Ôfelsége lojális ellenzékének vezérével – a tiszteletlenség ellenére, bár hangsúlyozottan minden sietség nélkül, cseverészve-nevetgélve az idén is átvonultak a másik ülésterembe. A hagyományosan laza sétatempó is azt hivatott jelezni, hogy az alsóház választott képviselôi mennyire függetlennek tartják magukat az udvartól, és csak azért tesznek eleget az uralkodó felszólításának, mert éppen nincs egyéb dolguk.

A felsôházban, már a trónon ülve, fején a díszes koronával, a vörösbe öltözött lordok gyûrûjében, Fülöp herceggel az oldalán várta ôket a királynô, akinek kezébe a lordkancellár, vagyis a lordok házának elnöke adta – fél térdre ereszkedve – a kormány által elôre megírt törvénykezési programot.

Az idôk változását jelzi, hogy a lordkancellárnak most már nem kell háttal, a királynôvel szembefordulva visszaegyensúlyoznia a trónemelvény három lépcsôjén, hanem az uralkodónak hátat fordítva, biztonsággal térhet vissza székéhez, ahogy az ezúttal is történt. (MTI-Panoráma)

Románia és Magyarország viszonyát a jövôben is a stratégiai partnerség kell meghatározza – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén. A kormányülés napirendjének ismertetése elôtt a szövetségi elnök értékelte a tavalyi, Bukarestben megrendezett együttes esemény eredményeit, megvalósításait. Mint mondta, több konkrét elképzelést sikerült megvalósítani, az elmúlt évben pedig a stratégiai partnerség jellemezte a két ország kapcsolatát.

– Bár ma már egyre ritkábban beszélünk errôl, ez csakis azért van így, mert természetesnek tekintjük ezt a partnerséget – mutatott rá az elnök, hozzátéve, nagyon fontos, ha a két ország jó viszonyban van, nem csupán a szomszédság miatt, hanem a közös történelem miatt is. "Meggyôzôdésem, hogy a XXI. században együttmûködésre vagyunk ítélve, energiánkat nem az egymással szembeni versengésre, hanem az együttmûködés erôsítésére kell koncentrálnunk, különösen most, amikor Románia is hamarosan az Európai Unió tagjává válik. A két ország viszonyát a jövôben is stratégiai partnerség kell meghatározza" fogalmazott Markó Béla.

Ami az együttes kormányülés tartalmi részét illeti, a szövetségi elnök elmondta, a várható politikai nyilatkozatok mellett ezúttal is számos konkrét döntést is hoznak majd a két kormány képviselôi: a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, de nem utolsósorban a battonyai iskolának is. A csütörtöki együttes ülésen ismét szerepelnek a felsôfokú oktatási intézmények közötti együttmûködésre vonatkozó napirendi pontok: a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem és más magyarországi egyetemek közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó kérdéseket is megvitatnak majd az illetékes tárcavezetôk.

A mûvelôdés terén is rendhagyó döntések várhatók: újdonságnak számít például a két ország kulturális örökségének digitalizálására vonatkozó kezdeményezés, mint ahogyan a Román illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának együttmûködése is, ez utóbbi a közös történelmi szemlélet kialakítására és egy esetleg közösen kidolgozott történelemkönyv kidolgozására irányul. A kormányülésen ugyanakkor több emlékmû restaurálásáról is születik majd megállapodás. Az infrastrukturális együttmûködési lehetôségek között szerepel az észak-erdélyi autópája, a IV-es korridor, valamint a Vaja-Nagybánya–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út építése.

A két kormány várhatóan dönt a határátkelés megkönnyítésének módjáról is. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat értelmében Románia EU- csatlakozását követôen egyetlen ellenôrzési pont lenne a román-magyar határátkelôhelyeken, ahol a személyazonossági igazolvány alapján történne a másik ország területére való átkelés. Szintén napirenden szerepelnek közös vámügyi, illetve biztonsági intézkedésekrôl szóló kérdések is.

A két ország kormánya ezúttal is számos fontos kérdésrôl dönt majd, ám – tette hozzá – "nem vonatkoztathatunk el attól sem, hogy miközben a két ország partnerségérôl, szoros együttmûködésrôl beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erôsítik a nacionalista, magyarellenes retorikát" – hangsúlyozta a szövetségi elnök, utalva a Szociáldemokrata Párt esedékes RMDSZ-ellenes bizalmatlansági indítványára. Markó Béla felelôtlennek nevezte a PSD kezdeményezését, ugyanakkor jelezte, hogy az elmúlt 16 évben ez ideig egyetlen bizalmatlansági indítványt sem fogadott el a parlament. Amennyiben valamelyik koalíciós partner megszavazná a PSD indítványát, az annyit jelentene, hogy nincs koalíció, és új képletet kellene kigondolni – tette hozzá a szövetségi elnök.

Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány: a tavaly októberi bukaresti premiert követôen csütörtökön Budapest lesz a színhelye a sajátos tanácskozásnak, amelyet a Gyurcsány-kormány az új minôségû szomszédságpolitika fontos elemeként próbál intézményesíteni.

Az elsô magyar-román együttes kormányülésen 15 dokumentumot írtak alá az együttmûködés különbözô formáiról, terveirôl. A hivatalos mérleget a budapesti ülésen kell megvonni.

A bukaresti megállapodásokból sok minden megvalósult, több fontos kérdés azonban továbbra is nyitott. A leglátványosabb eredmény talán az, hogy Csíkszeredában majd egy évtizednyi huzavona után megnyílt a magyar fôkonzulátus. A magyarországi román konzuli hálózat bôvítését a mostani kormányüléshez igazították: pénteken Gyulán nyitja meg az új román fôkonzulátust a két külügyminiszter.

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelôs szakállamtitkára a budapesti ülést megelôzôen az Országgyûlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta "szinte valamennyi kérdésben sikerült elôrelépni, és folyamatos az együttmûködés a szaktárcák között".

A diplomatikus megfogalmazásba természetesen az is belefér, hogy a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendrôl, gyakorlati elôrelépés nem történt az erdélyi Sapientia egyetem román állami támogatásának ügyében, és Románia hamarosan megtörténô EU-csatlakozása azonnali választ igénylô súlyos kérdéssé tette azt, hogy megnyílik-e, vagy sem a magyar munkaerôpiac Románia európai állampolgárai elôtt.

Továbbra sincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra, az európai energiabiztonság rendkívül bonyolult játszmájában pedig – a jelek szerint – több területen teljesen egymásnak ellentmondóak a magyar és a román elképzelések.

Közben a két ország határa egyre átjárhatóbbá válik, a Mol mellett komoly befektetôként jelentkeznek magyarországi bankok is Romániában.

A budapesti ülésrôl szólva Gémesi Ferenc azt emelte ki, hogy fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma. A közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékû összeg állhat rendelkezésre a következô idôszakban.

Elmondta, hogy napirenden lesz a területfejlesztési, valamint a határ menti kapcsolatok erôsítése, az agrárszférában való együttmûködés, a határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció ,a határátkelôhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kôolaj-készletezési együttmûködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), mûemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás- szobor közös restaurálásáról.

A magyar parlamenti ellenzék ugyanakkor az ütközés felvállalására szólította fel a kormányt. Azt sürgeti, hogy magyar részrôl elsô helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény hányatott sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit.

Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke, aki az Orbán-kormány idején a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyek és a szomszédságpolitika elsô számú irányítói közé tartozott, egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét "feltörli Magyarországgal a padlót".

György Ervin, Kovászna megye prefektusa szerdán bejelentette, hogy Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke lemondta székelyföldi látogatását, így nem vesz részt a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ megnyitóján.

A kormánybiztos szerint a Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának hivatalos megnyitójára november 24-én vagy 25-én kerül sor és ezen eseményre várták Hiller István magyar kulturális és oktatási minisztert, de az utóbbi, akár két évvel ezelôtt is, úgy döntött, hogy nem látogat el Székelyföldre, pontosabban Háromszékre.

"Hiller úr érzi az erdélyi hangulatot és nem akarja kitenni magát egy barátságtalan fogadtatásnak. A miniszter egy késôbbi dátumon fog idelátogatni, minden valószínûség szerint november végén, de nem egy hivatalos látogatás keretén belül" – mondta György Ervin.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetôsége pár nappal ezelôtt bejelentette, hogy a leghatározottabban tiltakoznak "azon mérhetetlen cinizmus ellen, amellyel a magyar kormány tagjai viseltetnek a határon túli magyarság iránt". Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kifejtette, "miután az október 23-i magyarverés és magyarra lövetés egyik irányítója, Szekeres Imre hadügyminiszter minden szégyenérzet nélkül tette ki lábát limuzinjából Háromszék földjére a vashámor újraavatóján, ezúttal úgy hírlik, hogy Hiller István pártelnök kívánja felavatni a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központot november második felében". Hozzátette, hogy "a székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik. Éppen ezért, ha meg meri tenni, hogy Sepsiszentgyörgyre érkezik, akkor példa nélküli fogadtatásban lesz része, utcai tüntetéseket fogunk szervezni ellene, hogy kinyilvánítsuk, nem kívánatos személy Háromszéken, s hogy a magyar kormány értésére adjuk, hogy Háromszék népe a leghatározottabban elítéli politikáját".

A Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitására vonatkozó rendeletet a román államfô júniusban írta alá.

Eredetileg 2004. november 9-én kellett volna sor kerüljön a központ megnyitójára a magyar és román kulturális miniszterek jelenlétében, de az utolsó percben új fordulatot vettek az események. Elôször is a megnyitóra nem került sor, ugyanis kiderült, hogy a két ország kulturális, valamint külügyminisztériumai nem véglegesítették a szükséges protokollumokat. Másodsorban Hiller István is lemondta látogatását és helyébe Vass Lajos államtitkárt küldte Sepsiszentgyörgyre.

Frunda György szenátor sajtóközleményben tudatta, hogy: november 14-én iktatta a szenátus állandó hivatalánál a 110/14.07.2005 sz. sürgôsségi kormányrendeletet módosító törvényjavaslatot, ami az állam vagy a területi közigazgatási egységek magántulajdonában levô azon helyiségek eladását szabályozza, amelyek orvosi rendelôként, vagy orvosi tevékenységgel kapcsolatos aktivitás végzésére szolgálnak.

A gyógyszerészek az orvosokhoz hasonlóan a 418/20.06.2001 sz. az Egészségügyi Minisztérium Rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti egyetem végzôsei és legkevesebb egy év gyakorlati képzéssel rendelkezôk jogállásáról szóló rendeletének 4. szakasza értelmében, ha államvizsgával rendelkeznek és gyakorló orvosok, fogorvosok vagy gyógyszerészek, akkor ôk jogosultak ezen tevékenységek szabadon gyakorlására.

Ezen túlmenôen, a községekben legtöbbször a gyógyszertár és az orvosi rendelô ugyanott található. Ezért szükséges, hogy a gyógyszerészek is megvásárolhassák ezen helyiségeket, amelyekre a 110/2005 sz. sürgôsségi kormányrendelet – amelyet a 236/2006. sz. törvény módosításokkal és kiegészítésekkel hagyott jóvá – vonatkozik, így nem áll fenn annak veszélye, hogy megkülönböztetés legyen az orvosi szférában dolgozó egyes szakmai csoportok között.

Egy másik módosítása az említett jogszabálynak arra vonatkozik, hogy 15 évig tilos legyen ezen helyiségek eladása, pontosabban kötelezzék az eredeti rendeltetés megtartására. Ezen helyiségek 15 évig való eladásának megtiltása az üzérkedés meggátolására szolgál, mert a piac árfolyamának megfelelôen azonnali eladás esetén ezen helyiségek többségének jóval nagyobb az értéke.

Csütörtöki kimenô

Sok reménnyel és kevés állami zsetonnal fegyverkeztem fel, na igen, annyi pénze nincs is a világnak (az általam ismert világnak), amennyibôl mindet meg lehetne vásárolni, beszerezni, polcra vetni, át- és kiolvasni.

Meg is kell vajon valamennyit vásárolni? Ha nem a kiadó és a boltos szempontjából, hanem a puszta olvasóközönségi igényeket nézem, akkor a válasz tagadó. Lehet. Sôt illendô válogatni, beleszagolni, nézni, gusztálni, megcsócsálni az árut, a szellem termékét. A technika csudáit. Térképeket, képeskönyveket, albumokat. A rengeteg, Erdély nevével csábító csukamájolajat és igénytelen külsejû, ám nemes veretû, rangrejtett kincset. Sok idô kell ezekhez. Kedv, meleg, barátságos invitálás, ráérôs belemelegedés. Elôzetes ismeretek, mûveltség, elôítéletek, hallomás útján szerzett mûveltségmáz, melyben idôvel megnô a szilárd kötôszövet, s elcsontosodik.

Szenvedélyes könyvvadászokat láttam és unott jópofákat ("tessék mondani, betétkönyvet is lehet kapni?"), panaszos, didergô könyvárust és diákot, aki elôször áll a pult másik oldalán. Tavaly és tavalyelôtt is kínált szerzôk, kevesbedô szépirodalom, tobzódó múlthajszoló. Még egyszer visszamegyünk, elszörnyedünk az árától, megígérjük, hogy visszatérünk hozzá, de legközelebb valahogy elosonunk, kicselezzük az eladót, akirôl azt képzeljük, csak reánk leselkedik. Másutt, egy árnyas sarokban, a homályos díszkörték alatt nem humán szakkönyvek, fokos angol és méregdrága belgyógyászat, idegsebészet paranormálisoknak, lúdtalpbetét útmutató, vakvezetô kutyáknak. Fedôlapok, árak, értô bólintások. Hóman-Szekfû. Vigyázat, nem botanika!

A legnagyobb öröm, ha végre megleljük, amit mióta is hajszolunk, édes istenem?!! Rangsorolva következnek azok a könyvek, amelyeket boldog meglepetéssel veszünk tudomásul, amiket jólesôen nyugtázunk, amelyekre a hitves is ráharap, ô is meg szeretné vásárolni. A felsoroló mondat minden tagja egyenrangú. Végül ott vannak azok a mûvek, kötetek, címek, szerzôk, akik megvannak, akiket már olvastunk korábbról, akiket jólesôen tolunk odébb, ezt már megvette a dédszülônk, örököltük Málcsi nénitôl, egy kivándorló kengurutól kaptuk, úgy adta ide, mint kedvenc zsebkönyvét.

Egy könyvvásáron megalapozhatjuk jövendô magánkönyvtárunkat, betölthetjük az új, gyárilag szûkített könyvesállvány néhány cm-es helyközét, vagy eldönthetjük, mi már nem veszünk többet semmit, minek? A gyermekek úgyis ausztrálul olvasnak Borneóban dévédéket. És lassan elfelejtenek könyvül, hazául, magyarul...

Vagy mégsem.?!?

Immár a második fiókját nyitotta meg tegnap a Román Fejlesztési Bank (BRD) a marosvásárhelyi Tudor negyedben. Bartha Kálmán, a Maros csoport megbízott igazgatója, aki Ovidiu Sutával, a fiókvállalat igazgatójával vágta el az avatószalagot, elmondta, hogy a Maros csoporthoz tartozó Maros és Hargita megyében idén 22 bankegységet nyitottak meg, és még 10-et szándékoznak beindítani. A BRD – Groupe Société Générale 2006-ot a fejlesztés évének nevezte, ennek megfelelôen országos szinten 200 új fiókegység nyílt, így a BRD több mint 500 alegységet mondhat magáénak, 1400 alkalmazottal, Romániaszerte.

A kis fiókegységek szolgáltatásait, amelyek mindössze 3-4 alkalmazottal mûködnek, természetes személyek, illetve a kis- és középvállalatok is igénybe vehetik.

Az új alegység a Cutezantei utca 11. szám alatt található, elérhetô a 0265/257-414-es telefonszámon vagy a 0265/256-334-es faxszámon.

A Román Fejlesztési Bank (BRD – Groupe Société Générale) Románia második legnagyobb pénzintézete, amelynek közel kétmillió kliense van és 500 alegysége az ország egész területén.

Erôs piacon, rövid idô alatt látványosnak nevezhetô fejlôdésrôl számolt be a napokban Marosvásárhelyen az utolsó, még állami kézben levô nagy bank, a CEC vezérkara. Az idôközben "fajtiszta" bankká vált egykori takarékpénztár magánosítási folyamata is a végsô szakaszához ért, két nagy, a romániai piacon már jelen lévô bank versenyez a CEC többségi tulajdonáért. A nyertes egy hatalmas vidéki fiókhálózattal rendelkezô bank birtokosa lesz, ami az elsô uniós években az országba beérkezô fejlesztési pénzalapok kezelésének viszonylatában hatalmas üzleti lehetôségnek ígérkezik.

Magyar–görög verseny

Eugen Radulescu, a CEC elnöke nem bocsátkozott érdemi részletekbe a pénzintézet magánosítása kapcsán, mondván, a privatizáció politikai döntés, amelyet a bankot vezetô Pénzügyminisztériumnak, illetve a felettesének, a kormánynak kell meghoznia. A vezetôségnek semmilyen hatásköre nincs erre nézve, a megbízatásuk arra szól, hogy eredményeik nyomán hatékony, jól mûködô pénzintézet legyen a magánosításkor a CEC, amiért jó árat kérhet a tulajdonos. Az elnök meglátása szerint ezt a megbízatást a lehetôségekhez mérten jól sikerült teljesíteni.

A bank privatizációjának lényegében már le is kellett volna járnia, hiszen az eredeti tervek szerint augusztus 31-ig kellett volna az érdeklôdôk a végsô árajánlatukat megtegyék, csakhogy idôközben a konkurensek a CEC elsô félévi eredményeinek auditálását kérték. Az egykori takarékpénztárért két pénzintézet verseng, a magyar OTP Bank, illetve a görög National Bank of Greece (NBG). Sajtóhírek szerint az OTP 450 millió eurót, míg a görög jegybank 500 millió dollárt ajánlana a CEC többségi tulajdonáért.

Mindkét vásárlójelölt benn van már a román bankpiacon. Az OTP Bank a központi gazdasági média adatai szerint a teljes banki aktívumok 1,3%-át birtokolja az országban, amivel itt a 16. legnagyobb banknak számít. Az NBG szintén évek óta piaci szereplô a Banca Româneasca tulajdonosaként, amely ugyancsak sajtóbeli adatok szerint a romániai bankpiac 2,1%-os részesedését tudhatja magáénak.

Pillanatnyilag a privatizációs folyamat ködben van. Mindkét vásárlójelölt ugyanis a CEC-et egyesítené saját romániai bankjával, ezt viszont el akarná kerülni a Pénzügyminisztérium. Sebastian Vladescu tárcavezetô, egyben a CEC privatizációs bizottsága elnökének indoklása szerint egyrészt az állam továbbra is önálló bankként akarja megtartani a CEC-et, másrészt pedig a vevôjelöltek által tervezett összeolvasztások nyomán tisztázatlanná válna az állam maradék tulajdonrésze az eladandó pénzintézetben. A miniszter közel egy hónapja ígérte egy kormányhatározat napirendre tûzését a vevôjelöltek részérôl kilátásba helyezett összeolvasztások elkerülésére vonatkozóan, azonban ez azóta sem történt meg.

Milyen a vásárfia?

A Vásárhelyen is bemutatott adatok szerint egyértelmûen jó. A CEC elnöke úgy vélekedett a minap, hogy sikerült az éveken át gyengélkedô, a piacon folyamatosan teret vesztô pénzintézetet mûködôképessé és eredményessé tenni, illetve inkább elindítani a jó irányba vezetô úton. Az elnök szerint mindezt úgy, hogy a külföldi bankok anyagi erejével esélyük sem volt versenyre kelni, viszont a piac olyan szeleteibôl kanyarítottak maguknak, ahol még találtak erre helyet. A hitelpiacot vették célba, itt is elsôsorban a cégeket és a kisiparosokat. Egy év alatt a jogi személyeknek nyújtott hitelek piacán 1,2%-os részesedést szerzett a pénzintézet, miközben a romániai bankszféra elsô négy szereplôje visszaesést jegyzett e téren.

Közel ötszörösére nôtt a CEC által jogi személyeknek nyújtott hitelek mennyisége, közben a bank összes aktívumaiból a hitelek aránya 30- ról 48 százalékra növekedett. A hitelállomány 85 százalékát kis- és középvállalatoknak adták. Közben több mint tízszeresére nôtt a pénzintézet nyeresége is, a 2005-ben jegyzett 4,4 millió lejrôl 47 millióra 2006 október végére.

Az adatok alapján tehát jó néhány évi térvesztés után – amit a vezérkar azzal magyarázott, hogy a CEC felsô vezetésében nem voltak igazi bankpiaci szakértôk – a pénzintézet fejlôdésnek indult. Elnöke szerint több tíz millió euróra volna szüksége ennek a terjeszkedési ritmusnak a fenntartásához, amit szerinte a leendô vásárló kellene majd fedezzen a magánosítás lezárta után. A folyamatos átszervezés pozitív hozadékának nevezte az elnök azt is, hogy az utóbbi idôben már a konkurencia fejvadászai is keresni kezdték a CEC alkalmazottait, amire korábban nem volt példa.

A térnyerésre utaló adatok mellett még van egy tényezô, ami hatalmas lehetôségeket rejt az utolsó állami kézben maradt pénzintézet vevôjének. Ez a közel 1400 fiókot számláló hálózat, aminek nagyobb része, több mint 800 egység, vidéken található. 2007-2013 között nagyon jelentôs fejlesztési alapok érkeznek az országba európai forrásokból. Ezek komoly hányada vidékfejlesztésre szánt pénz lesz, tehát abba a környezetbe irányul, amelyben jelenleg a volt takarékpénztárt leszámítva szinte elhanyagolható mértékû a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetôsége. Hogy ez távlatilag milyen bevételi lehetôséget rejt, azt jól jelzi, hogy csaknem a CEC- ért kínált árnak megfelelô pénzt fordít fiókhálózatának és vidéki egységeinek bôvítésére a bankpiac egyik jelentôs szereplôje, viszont ezen a költségen sem tud a néhai takarékpénztárét kitevô hálózatot felépíteni, nem szólva a helyi piacokon való bejáratottságról.

Benedek István

A Megyei Munkaközvetítô Hivatal november 17-én 10 órától állásbörzét szervez olyan fiataloknak, akik kiléptek az állami intézményes védelmi rendszer kereteibôl. Monica Sandor, az ügynökség helyettes ügyvezetô igazgatója hangsúlyozta, a börze elsôsorban ezeknek az ifjaknak szól, azonban minden hátrányos helyzetû fiatal megjelenhet. Az ügynökség 15 munkaadó céggel vette fel a kapcsolatot, azonban ezek közül mindössze három jelezte megjelenési szándékát 53 állásajánlattal az építkezési és textilipar területérôl. A börzét országszerte megszervezik, ugyanis a szociális elszigetelôdés megelôzésére és megszüntetésére vonatkozó 116/2002-es törvény értelmében azok a munkaadók, akik alkalmaznak e kategóriába sorolható személyeket, egy alapfizetésnek megfelelô támogatásban részesülnek, ami nem haladhatja meg az országos átlagfizetés hetvenöt százalékát. A támogatás megszerzéséhez a munkaadók szerzôdést kell kössenek a Megyei Munkaközvetítô Hivatallal. A fenti törvény elôírásai elsôsorban olyan 16 és 25 év közötti fiatalokra vonatkoznak, akik szociális otthonokból származnak, fiatalon családot kell eltartaniuk, vagy letöltöttek egy bizonyos büntetést, és szeretnének munkahelyet találni. A megjelenéshez semmiféle kritériumnak nem kell eleget tegyenek a jelentkezôk, ebben a fázisban nem szükségesek iratok, csak egy beszélgetésre kerül sor a munkaadókkal, a további fejleményekrôl a találkozón döntenek majd közösen, a munkaadók és a munkavállalók – tette hozzá a helyettes ügyvezetô igazgató.

Menyhárt Borbála

Minôségjavító állami támogatás

A kormány nemrég jóváhagyta azokat a pénzösszegeket, amelyeket a gazdálkodók magas genetikai értékû fajállatok vásárlása és hivatalosan minôsített vetômagtermesztés esetén igényelhetnek. A baromfitenyésztôk is támogatáshoz juthatnak, ha tiszteletben tartják az élelmiszerbiztonsági elôírásokat. Az új intézkedés célja a farmerek, termelôk piaci versenyképességének növelése az EU- csatlakozás után.

A Fajállat- program keretében összesen 20 millió lejt különítettek el. A felmérések szerint állami támogatással közel 1.000 kisfarmon gyarapítható a haszonállatok száma. Szarvasmarha-, juh-, kecskeállomány vásárlása esetén az ártámogatás elérheti az állatok vásárlási értékének a felét. Alapfeltétel, hogy mindenik egyed származási igazolással rendelkezzen. Ha az állattenyésztô 3-10 ünôborjút vásárol, az ártámogatás 50%-os, de nem lehet több, mint 2.000 lej egyedenként; aki 41-50-et vásárol, az egyedenkénti támogatás 1.000 lej (25%).

Az ártámogatás további feltételei: a tenyésztônek igazolást kell bemutatnia, miszerint valamilyen álattenyésztési szaktanfolyamot végzett; írásban vállalt kötelezettség, hogy a megvásárolt állatokat legkevesebb öt évig saját gazdaságában tartja, és állatbiztosítási szerzôdést köt; a tejtermelô növendékállatok esetén elôzetes szerzôdést kell kötni egy tejfeldolgozóval.

Hús típusú berbécsek és bakkecskék vásárlásakor az ártámogatás 1.000 lej egyedenként, a kecskéknél 500 lej, legkevesebb 20, legtöbb 100 egyed vásárolható. A kecskék és juhok két évig nem adhatók el.

További összegeket különítettek el az országban ritka fajtájú baromfik vásárlására, mint: amerikai törpetyúk, japán selyemtyúk.

A vetômag- és ültetôanyag-termesztôk is 46 millió lej értékû ártámogatást kapnak a 2006 ôszén, 2007 tavaszán felhasznált/felhasználandó, hivatalosan minôsített vetômagmennyiségért. A támogatások folyósítását a Mezôgazdasági Kifizetô és Intervenciós Ügynökség bonyolítja le. Az ültetôanyag- termesztôket is segíti az állam 25-35 lejjel 100 kilogrammonként, a következôk esetében: burgonya, oltott és nem oltott gyümölcsfák, gyümölcstermô cserjék (málna, szeder, áfonya, ribiszke) földieper és oltványtôke.

A kormány 3,3 millió lejt különített el 70 olyan állatfaj védelmére, amelyek eltûnôfélben vannak, vagy ennek veszélye fenyegeti ôket.

(kilyén)

Oroszországnak, a világ legnagyobb gáztermelôjének moszkvai sajtójelentések szerint jövôre elsô alkalommal kell majd szembenéznie feszültséggel mind a belsô fogyasztás, mind pedig az export terén. A 2007-re várt 4,2 milliárd köbméter ellátási deficit a jelenlegi helyzet fennmaradása mellett 2010-re 27,7 milliárd köbméterre duzzadhat – írja a moszkvai Vedomoszty napilap az energiaügyi minisztérium által Putyin elnöknek készített belsô jelentésére hivatkozva. A hiány oka a belsô fogyasztás óriási mértékû emelkedése, amelyet a Gazprom elavult termelô berendezései nem lesznek képesek kielégíteni.

A moszkvai energiapolitikai intézet becslése szerint 2010-re akár 100 milliárd köbméterre is duzzadhat az ellátási deficit.

Oroszországnak 2007-ben – az exportot is beleértve – 730 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére. Tavaly 153 milliárd köbmétert tett ki az export. Az orosz kormány ellenôrzése alatt álló Gazprom vezetôsége már hosszabb ideje törekszik a magas exportárakat a belsô piacon is érvényesíteni. Az orosz fogyasztók az idén átlagosan 36 eurót fizetnek ezer köbméter gázért. A gáz mint tüzelôanyag tehát jóval kevesebbe kerül az erômûveknek, mint a szén vagy a fûtôolaj. Európának a Gazprom ezzel szemben ezer köbméterenként 195 euróért adja a gázt.

A Gazprom legnagyobb problémája a termelés alacsony növekedési üteme. Tavaly mindössze 0,5 százalékkal többet, 548 milliárd köbmétert termelt ki. Az energiafelhasználás ezzel szemben Oroszországban évente több mint öt százalékkal emelkedik. A Gazprom bírálói azt vetik a szemére, hogy a termelésnövekedést konkurensek átvételével kívánja elérni, nem pedig újabb gázmezôk feltárásával.

A tanulmány szerint a Gazpromnak 2011-ig legalább 235 milliárd eurót kellene beruháznia technológiai fejlesztésekbe az ellátási deficit elkerüléséhez.

Marosvásárhelyen idén augusztusban nyitották meg a DIEGO lakberendezési szaküzletet, s máris jó hírneve van a vásárlók körében. Aki minôségi, az EU-szabványoknak megfelelô padlóburkolóval, bútorral szeretné berendezni lakását, az feltétlenül felkeresi a lapunk által több ízben reklámozott multinacionális cég üzletét. A magyarországi tulajdonosok Csibi Attila igazgatót bízták meg az üzlet vezetésével, ôt kértük fel, tájékoztasson részletesebben az üzletlánc kialakulásáról, profiljáról és a forgalmazott termékekrôl.

A termékek 99 százaléka kiváló minôségû – kezdte beszámolóját az igazgató –, aki elmondta, hogy azért nem 100 százaléka, mert az 1 százalékot az alacsonyabb árfekvésû termékeknek tartják fenn, amit reklámáron kínálva, a piaci versenyképesség fokozására szánnak. Miután a vásárló szétnéz az üzletben, meggyôzôdik arról, hogy nem érdemes a legolcsóbból vásárolni, hanem a kifogástalan svájci, németországi, ausztriai, franciaországi és belga termékeket kell választani.

Az 1992-ben családi vállalkozásból alakult, magyarországi központú hálózatnak jelenleg kilencven üzlete van Romániában, Magyarországon, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában. A romániai piacra 2002-ben tört be, Nagybányán létesült az elsô üzlet, a továbbiakat is az erdélyi megyékben nyitották.

Az üzlet elsôsorban a padlóburkoló termékek forgalmazására szakosodott, következésképpen az üzlet elsô, nagyobb részében ezek találhatók. E termékekbôl a legbôvebb a választék. Változatos típusban és színskálában kínálják a szônyeget, padlószônyeget, parkettát és linóleumot. A vásárlók a keleti mintájú – indiai, kínai, török –, kézi és gépi szövésû gyönyörû szônyegtôl a közkedvelt belga szônyegig bármilyen változatot megtalálnak. Nem könnyû tehát a dolguk, hiszen a felhozatal láttán könnyen dugába dôlhet az otthoni elképzelés, s lehet, hogy egészen más szônyeg mellett kötnek ki, mint amit elôzôleg szerettek volna.

A padlóburkolók mellett az üzletben megtalálható még a lakástextília, függöny, sötétítô és különféle kiegészítôk. Valamennyi kifogástalan minôségû. Tudni kell, hogy a leszabott függönyt, sötétítôt helyben megvarrják, beszegik. Ez óriási segítséget jelent a vásárlónak. A feladatot két alkalmazott látja el. A tökéletes kiszolgáláshoz az is hozzátartozik, hogy bármilyen kis méretû függönyrôl is legyen szó, a terméket készen hazaszállítják! Ez egyedi bánásmód Marosvásárhelyen.

Az üzlet hátsó részében bútorok széles skálája található: konyha-, ebédlô-, nappali-, háló-, gyerek- és ifjúsági bútor. Valamennyi jó minôségû és valamivel olcsóbb, mint a hasonló szaküzletekben.

– Az üzletben elsôsorban magánszemélyek vásárolnak, de célunk, hogy a vásárlók táborát bôvítsük, ezért a magánvállalkozókat is megszólítjuk. Ez jól szervezett ügynöki munkát feltételez majd.

Az üzletben tíz képzett alkalmazott dolgozik. Valamennyien készségesen állnak a vásárlók rendelkezésére. Már az ajtóban üdvözlik ôket, majd végigkalauzolják a standokon, és az igénynek megfelelôen kínálják a termékeket. Ez az a lényeges gesztus, amivel a szupermarketekben nem találkozik a vásárló!

Végül a nyitva tartásról: hétfôtôl péntekig 9-19, szombaton 9-15, vasárnap pedig 9-14 óra között várják a vásárlókat Marosvásárhelyen a Dózsa György utca 76 szám alá (a Mol benzikút mögött).

Kedden, a cukorbetegek nemzetközi napja alkalmából a Maros Megyei Cukorbeteg Gyermekek és Ifjak Egyesülete a Közegészségügyi Hatósággal közösen találkozót szervezett a megyében élô cukorbeteg gyerekeknek, fiataloknak és ezek szüleinek.

Molnár Rodica elnök röviden ismertette a jelenlévôkkel az újonnan alakult egyesületet, amelyet hét olyan édesanya hozott létre, akik maguk is nap mint nap szembesülnek a cukorbeteg gyermek gondozásával járó nehézségekkel. Mivel egyénileg nem találtak meghallgatásra, az édesanyák úgy döntöttek, egyesületként talán több eredményt érnek el a cukorbeteg gyerekek jogainak védelme terén. Maros megyében 80 gyermek küszködik e betegséggel, ezért célul tûzték ki, hogy támogatók és pályázatok által megpróbálnak e gyerekeknek és szüleiknek oktató-nevelô találkozókat, táborokat szervezni, kölcsönös támogatás és tapasztalatcsere céljából. A találkozón jelen volt Florea Constantin, a Megyei Kórház aligazgatója, aki úgy vélekedett, hogy a társadalom nincsen felkészülve e betegségre, holott nagyon fontos lenne, hogy ezek a gyerekek ne részesüljenek megkülönböztetésben. A Megyei Tanfelügyelôséget képviselô Ionescu Felicia kifejtette: fontos, hogy a pedagógusok figyelmesebben bánjanak a cukorbeteg gyermekekkel, hogy azok betegségük miatt ne váljanak diszkrimináció áldozataivá. Molnár Rodica javaslata szerint az iskolákban lehetôséget kellene teremteni a cukorbeteg gyerekeknek, hogy nyugodt körülmények között adhassák be maguknak az inzulinadagot, mivel jelenleg sokan az iskola mellékhelyiségében, titokban végzik el ezt a létfontosságú mûveletet. Emellett meg kellene engedni a gyerekeknek, hogy amikor a szükség úgy kívánja, fogyaszthassák el ennivalóadagjukat, akár óra közben is.

A találkozón a szülôk elégedetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Maros megyében sok gyereket hármas fokozatba soroltak be, emiatt nem jogosultak bizonyos kedvezményekre. Simon Ilona, az egyesület egyik alapító tagja elmondta, hogy a Buziason mûködô Cukorbeteg Gyermekek Rehabilitációs Központja által szervezett találkozón kapcsolatba kerültek az ország különbözô részérôl érkezett szülôkkel, és kiderült, ugyanolyan korosztályú és tünetekkel rendelkezô gyerekeket más megyékben elônyösebb fokozatba sorolnak be, így részesülnek az adott fokozatnak megfelelô kedvezményekben. Ez felháborodást keltett a Maros megyei szülôk körében, és innen jött az ötlet, hogy egyesületet alapítanak. A helyi orvosok azt állítják, a törvény alapján nem sorolhatnak minden cukorbeteg gyereket egyes, illetve kettes fokozatba, a hármas fokozattal pedig már nem járnak kedvezmények – tájékoztatott az édesanya. A szülôk elvárásai között elsôsorban a törvény megváltoztatása szerepel, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetûvé nyilvánítás feltételeit pontosabban jelöljék ki. Emellett kérést nyújtottak be a szakminisztériumhoz annak érdekében, hogy a súlyosabb stádiumban lévô cukorbeteg gyerekeket az elsô, a többieket pedig a második fokozatba sorolják be. Kérésükre azonban még nem érkezett válasz. A szülôk köszönetüket fejezték ki azoknak a támogatóknak, akik segítik ôket céljaik elérésében.

Rendhagyó, sajtótájékoztatóval egybekötött gyûlést tartott kedd délután a marosvásárhelyi Téka Rotary Club a Bolyai-Gauss Központban. A sajtótájékoztatóra a klub ez évi terveinek, felvállalt kezdeményezéseinek ismertetése adott okot, éspedig a vidéki, illetve marosvásárhelyi színházi élet támogatása. Bôvebben Csegzi Sándor elnök, Vásárhely alpolgármestere beszélt a megvalósítottakról és megvalósítandókról.

– A Téka Club ez évben a színházi tevékenységet kívánja támogatni, ezen belül a mikházi Csûrszínház újjáépítését, illetve a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház segítését, amelynek vezetôsége a felújítások és fûtés miatt komoly gondokkal küzd. Jelenleg csupán a fô gázvezetékhez való kapcsolódás van hátra, ám erre a minisztériumtól nem küldtek pénzt, így nem volt aki megrendelje a tervet, hiszen nem jutott rá költségvetés. Ennek okán késések sorozata következett be, elôadások maradtak el. De ezt a problémát a Rotary segítségével legkésôbb az év végéig megoldják. Találtak tervezôt, kivitelezôt. A tervezô pedig rotarys, a kivitelezô rotarys, a másik kivitelezô pedig potenciálisan az – meghívást már kapott, de még nem fogadta azt el. Ennek köszönhetôen a tervezést és kivitelezést támogatásképpen állja a Téka Rotary Club, így már csak az építkezési engedély kiadása maradt hátra, amely még ezen a héten meglesz. Összesen több mint 100 millió régi lejes költségvetést oldottak meg így, támogatásképpen. További probléma a kémény, amelyrôl kiderült, hogy nem létezik, ez további hétnapi munkát jelent, de 27-28-ára a mûszaki feltételek adottak lesznek a próbafûtés megkezdésére, a tényleges fûtés 30-ára várható. Emiatt csúszik a színházba tervezett, jótékony célú Rotary Téka Bál idôpontja is. November 18-a helyett december 8-án szervezik, és ennek nyereségét fogják a Csûrszínház-programra fordítani.

Mint ismeretes, a mikházi Csûrszínház Szélyes Ferenc színmûvész ötlete volt egykoron, a huszonegyedik századi, régi hagyományokat folytató "vigyük a színházat vidékre" kezdeményezés nagy sikernek bizonyult – immár ötödik éve telik meg három napra Mikháza és annak Csûrszínháza jókedvû sokadalommal. A Csûrszínház jelenleg kinôtte közönségét, rossz idô esetén problémás a nyitott tér, ezen a Téka Club változtatni, segíteni kíván. A klubtag Koszta Árpád tervezte a Csûrszínház új épületét, szükség esetén lefedhetô nézôterét és kiegészítô épületeit, a tervekrôl 1:200-as arányú makettet is készített. A programot támogatja a Maros Megyei Tanács, és a kecskeméti önkormányzat is, amely megyeszintû elosztásra kétmillió forintot ajánlott fel. Ezt a pénzt most a Nyárádmenti Kistérség kapja meg, a színház "csûr része" a nyári játékokra már elkészül.

Visszatérve a marosvásárhelyi viszonyokra, Nagy István színmûvész a színházi javításokkal kapcsolatos gondok megoldását, az alternatív játszóhelyek, közöttük a Kultúrpalota "visszafoglalását" szorgalmazta, amire Kárp György, az intézmény gazdasági igazgatója elmondta: jelenleg a színház Tompa Miklós Társulata több helyen is játszik – a várban a Yorick Stúdió, illetve a Scena Színház is biztosított játszóhelyet (Mészárosok, illetve Szabók bástyája), de elôadásuk látható a színmûvészeti egyetem Stúdió termében is, ugyanakkor szeretné, ha a várban szabadtéri színpadon is játszhatnának, mert a nyári színpad a tömbházak közelsége miatt erre nem megfelelô. A Kultúrpalotán még gondolkodnak a fénytechnika beszerelési nehézségei és az épület mûemlék volta miatt. És ha már a szabadtéri színpadról volt szó, megjegyezte: az újjáépített Csûrszínházba szeretnék meghívni majd a Maros Mûvészegyüttest, az Ariel Színházat, a marosvásárhelyi filharmóniát, a késôbbiekben pedig akár színésztanonc-fesztivált is lehetne Mikházán szervezni, hagyományt teremteni belôle, Kisvárdához hasonlóan. Mindezekrôl bôvebben a ma délelôtti, színházi sajtótájékoztatón esik szó, a téma tehát korántsincs lezárva.

Szombaton délután a sportkedvelôk ismét kettôs eseményen vehetnek részt, akár két héttel korábban, 17 órától röplabda-, 19 órától kosárlabda-mérkôzésre kerül sor. Az már két hete is tapasztalható volt, hogy a közönség nagyobb számban volt jelen a röplabdán is a kosárlabda-mérkôzés elôtt bemelegítésként, s ezen a hétvégén talán még a múltkorinál is többen lehetnek, hisz igazi rangadóra kerül sor. A marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz vendége a Penicilina Iasi lesz, s a tét nem más, mint a 4. hely megôrzése a visszavágók elôtt, s annak az esélynek a lényeges növelése, hogy az alapszakasz végén is bennmaradjon együttesünk az elsô négyben, ami eddigi történetének legjobb szereplését jelentené, s a bajnokság rájátszásába jutás mellett az európai kupaszereplés biztosítását is. Márpedig marosvásárhelyi sportcsapat utoljára 17 éve (az akkori nôi kézilabdacsapat) szerepelt európai kupasorozatban.

A röplabda után a kosárlabdázókon a sor, hogy ismét elkápráztassák a sportcsarnok közönségét. Az eredmények alapján a szombati ellenfél, a sereghajtó West Petrom Arad nem okozhatna gondot, ám senkit se tévesszen meg ez a tény. Az aradiak menet közben erôsítenek, s szombaton várhatóan már az új szerzemények is játszani fognak, s minden bizonnyal a másfél hete hivatalba helyezett horvát edzô, Tus Josep munkájának nyoma is lassan meglátszik. Mihai Corui és gárdája azonban képes újabb gyôzelemmel megörvendeztetni a szurkolókat, ennek azonban az a feltétele, hogy nagyon komolyan vegyék az ellenfelet. A keret egyetlen sérültje Bogdan Cormos, aki csontrepedés miatt gipszkötést visel a kezén.

Befejezôdött a labdarúgó megyei bajnokság ôszi idénye. Az utolsó fordulóban az alábbi eredmények születtek. A bajnokság felénél érvényes rangsort egy késôbbi lapszámunkban közöljük.

Az utolsó forduló nem kívánt eseménye Koronkán történt, ahol a helyi szurkolók a "nagy" csapatok szurkolóinak legrosszabb szokásait vették át és petárdákkal dobálták meg a vendég ákosfalviak öltözôjét, illetve a pályán és környékén durrantgattak. A koronkai szervezôket a megyei egyesület másfél millió lejes bírsággal sújtotta, ismétlôdés esetén pedig még nagyobb büntetésre számíthatnak.

Északi csoport: Mezôkirályfalva – Holtmaros 3-0; Disznajó – Alsóidecs 4-4; Déda – Marossárpatak 2-3; Felsôidecs – Marosvécs 9-5; Lövér – Marosfelfalu 4-0. Görgénysóakna állt. Az elôzô fordulóból: Marosfelfalu – Felsôidecs 6-1; Alsóidecs – Mezôkirályfalva 3-1.

Középcsoport: Harasztkerék – Mezôfele 3-0 (a 40. percben 1-0-s állásnál félbeszakadt, Mezôfele levonult a pályáról); Koronka – Ákosfalva 3-1; Marosszentkirály – Mezôpanit 4-2; Náznánfalva – Csittszentiván 4-1; Mobila II – Marosszentanna 2-1; Erdôszentgyörgy – Csíkfalva 9-1.

Déli csoport: Nagysármás – Búzásbesenyô 7-1; Bonyha – Mezôzáh 4-1; Marosugra – Marosgezse 7-3; Vámosgálfalva – Kerelô 3-0 (meg nem jelenés); Marosbogát – Mezôbánd 9- 1. Mezôceked állt. Az elôzô fordulóból: Mezôzáh – Nagysármás 2-3.

*

Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság, II. csoport, 11. forduló: Gyulakuta – Nyárádmagyarós 5-2; Egrestô – Kebeleszentivány 7-0; Nyárádremete – Szentgerice 7-0; Cikmántor – Lôrincfalva: nem érkezett be a jegyzôkönyv; Teremiújfalu – Somosd 7-1; Kibéd – Makfalva 10-3. Egrestô állt. Az elôzô fordulóból: Makfalva – Gyulakuta 1-3.

A csoport állása: 1. Nyárádremete 28 p. 2. Egrestô 25 p. 3. Jedd 23 p.

Az I. csoport 9. fordulójából a Mezôkapus – FC Mezôpagocsa mérkôzést tavaszra halasztották, így az alábbi, a bajnokság felénél érvényes tabella foghíjas.

A tabellát vezetô lövériek az utolsó ôszi fordulóban kemény és látványos gólokat hozó mérkôzésen gyôzték le marosfelfalui riválisaikat. A házigazdák találatait mind azonos családnevû játékosok szerezték, Morar T. az 5. és a 60., Morar A. a 25. míg Morar M. a 28. percben volt eredményes. A gólok mellett a lövériek számos nagy helyzetet is kihagytak Saplacan és Oprea révén, míg a vendégek részérôl Maris I. és Sabau hagyott kihasználatalanul kecsegtetô lehetôségeket. A 65. perctôl Marosfelfalu létszámhátrányban játszott, Maris M. jutott a kiállítás sorsára a játékvezetô súlyos szidalmazásáért.

Jól vezették a mérkôzést Alin Pascan, Sebastian Moldovan és Miklós István (Marosvásárhely).

Lövér: Ioncean – Morar A. (Saplacan A.), Oprea, Bompa (Graur), Saplacan F., Bugnar, Craciun, Cengher, Cîmpean, Morar M. (Morar D.), Morar T.

Marosfelfalu: Chiorean – Oltean, Rotaru (Vaida), Cotîrla, Maris M., Moldovan (Maris I.), Ceusan, Lôrincz, Gurdian (Morariu), Morar M., Sabau.

Vian Bont

Szovátai tekvondósok barátságos viadalon vettek részt Csíkszentkirályon, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhely, Székelyudvarhely és a házigazdák csapataival együtt. Máté Miklós és Boros Márton edzôk a 7-14 év közötti tanítványaikkal csapatban a 3. helyet szerezték meg, míg egyéniben Fehér Zsolt, Lancuta Tibor, Csortán Valentin, Izsó Sándor és Boros Márton az elsô helyen végeztek, Szász Erzsébet, Katona Szabolcs és Boros Márton a másodikok lettek saját kategóriájukban, míg Izsó János és Man Rares 3. lett. Az ugyancsak szovátai Katona Róbertnek fair-play díjat adományoztak a szervezôk.

Sajnos, sok esetben nem vették figyelembe az alapfizetésen kívüli jövedelmet, amelyért annak idején befizették a társadalombiztosítási járulékot (CAS). Ilyen az éjszakai mûszakban végzett munka esete is. A fenti méltánytalanságot kívánja kijavítani a Hivatalos Közlöny 2006. szeptember 25-i, 801-es számában megjelent munkaügyi miniszteri rendelet, mely szabályozza, hogyan kell igazolni az éjszakai mûszakban letöltött idôt, annak érdekében, hogy az ezért kifizetett bérjárulék (îndemnizatie de noapte) összegét figyelembe vegyék a nyugdíjak újraszámításánál. Ez a miniszteri utasítás azokra vonatkozik, akik 2001. április 1. elôtt éjszakai mûszakban is dolgoztak, és az ezért járó bérjárulék összegét nem írták be a munkakönyvükbe, s így a nyugdíjuk megállapításánál ezt nem vették figyelembe. Aki a fent említett miniszteri rendelet alapján nyugdíjának újraszámítását szeretné, kérvényt kell benyújtson ahhoz a vállalathoz vagy intézményhez, ahol éjszakai mûszakban is dolgozott, megjelölve azt a munkahelyet és idôszakot, ahol és amikor éjszaka is dolgoztak. Ha lehet, a kérvényhez mellékelni kell a munkakönyv azon fénymásolt oldalait, ahol a fenti adatok szerepelnek. Ha a vállalat vagy intézmény már nem létezik, a kérvényt a jogutódjához kell benyújtani. Ha ez nem ismert, akkor az Országos Állami Irattár (Arhivele Nationale ale Statului) megyei hivatalához kell fordulni, ezeket már törvény kötelezi, hogy megadják a szükséges információt: hol található meg egy már nem létezô vállalat vagy intézmény irattára. A miniszteri rendelet az éjszaka ledolgozott idôszaknak a következô fokozatait feltételezi, amit kötelezôen fel kell tüntetni az ezt igazoló iratokban:

a. Ha a letöltött munkaidôt három váltásban dolgozták le, ebben az esetben az éjjel végzett munka az összmunkaidônek 31,5 százalékát jelenti. Ez esetben az éjszakai munkáért járó bérpótlék összegének megállapításánál ezt a százalékot és a vállalat által alkalmazott, az éjszakai munkáért járó fizetési pótlék ugyancsak százalék formájában kifejezett hányadosát veszik figyelembe (általában ez 15 százalék volt, de egyes munkahelyeken az alapfizetés 20-25 százalékát tette ki).

b. Ha az elvégzett munka kizárólag éjszakai idôszakban történt (például az éjjeliôrök esetében), ez esetben a kötelezô munkaidô általában napi 7 óra volt, és ennek teljes idôszakára kell megállapítani az éjszakai bérpótlék összegét.

c. Ha az éjszaka ledolgozott idô csak esetleges volt, az ezt igazoló iratnak tartalmaznia kell, hogy havonta milyen összeget fizettek ki éjszakai bérpótlékként. A megszerzett igazolást be kell nyújtani a nyugdíjhivatalhoz, és igényelni kell a nyugdíj újraszámítását. A kérvények beadásának nincs határideje. De figyelembe kell venni azt az általános jellegû szabályozást, amely elôírja, hogy a nyugdíjak megállapításától számított 3 éven belül lehet csak kérni újabb adatok alapján a nyugdíjak újraszámítását.

Mellau György

P. K. marosvásárhelyi olvasónk kérdése: hogyan lehet táviratot küldeni az ország valamely településére, illetve mûködik-e egyáltalán ez a szolgáltatás?

Az 1-es Számú Marosvásárhelyi Postahivatalban érdeklôdésünkre elmondták, a távirat mint a postai szolgáltatás része jelenleg e-post néven mûködik. A feladónak a postahivatalban formanyomtatványt kell igényelnie, amelyen feltünteti a címzett nevét, lakcímét, az irányítószámot, valamint saját adatait és természetesen az üzenet szövegét.

Attól függôen, hogy melyik romániai településre küldik az e-postot, 1,2 új lejtôl 2 új lejig terjednek az árak.

K. M. marosvásárhelyi olvasónk kérdése: mi történik abban az esetben, ha a megvásárolt háztartási gépre 3 év garanciát ad az illetô cég, viszont két év után a vállalat tönkremegy, a gép pedig nem mûködik?

A kérdéssel elsôként a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját, Galenco Liviát kerestük meg. Közölte, hogy a probléma már nem tartozik a hivatalra, szerinte a panasszal a rendôrséghez kell fordulni.

A Maros Megyei Rendôrs-felügyelôség szóvivôje, Livia