Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A magyar nyelvû oktatásért folyó buzgólkodás során – hol politikusi berkekben, hol a szakmában – idôrôl idôre felmerül az oktatás színvonalának kérdése. Igazán belemerülni a problémába senki sem igyekszik, csak úgy tesz egyik-másik hangadó, hogy azt a látszatot keltse, mintha mondandójának veleje is lenne. Lépten-nyomon azt halljuk a különbözô összejöveteleken, hogy "emelni kell a magyar nyelvû oktatás színvonalát", olyan fiatalokat kell nevelni, akik megállják a helyüket az Európai Unióban, sôt "nyertesei, nem vesztesei lesznek az ország uniós csatlakozásának".

Nos, egy minapi fejlemény kézzelfoghatóan érzékeltette a közvéleménnyel a magyar nyelvû oktatás – legalábbis egy részének – a színvonalát. A történet önmagában elképesztô. Történt ugyanis, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett fôiskoláján két tanár a diákok szeme láttára esett egymásnak. A tudósítások szerint Cziprián-Kovács Loránd, a BBTE tanszékvezetôje és Élthes Zoltán egyetemi adjunktus addig cukkolta egymást egy állítólag elvágott internetes kábel miatt, amíg istenesen össze nem verekedtek. Képzeljük el a történetet!

Az esemény utóélete sem mindennapi. Cziprián állítólag elôbb "csak" ordítozott, majd megpofozta, a földre teperte, és rugdosta a kollégáját mindaddig, míg a dühöngô tanárt, Élthes segélykérésére, a diákok fogták le. A cirkusz teljes volt: kihívták a rendôrséget, a sértett írásos panaszt tett. A támadó elutasította a testi sértés vádját, annyit ismert el, hogy "galléron ragadtam, és a földön vonszoltam". Az emeletes "érvelésre" joggal fogja el az embert a röhögés, amíg eszébe nem jut, hogy kikrôl van szó.

Tótágast állt a világ? Egy "normális" iskolában a tanárok választják szét a verekedô diákokat, most a fordítottja esett meg: diákoknak kellett közbelépniük egymást püfölô, rugdosó, ordítozó, dühöngô tanáraik szétválasztására. Egyetemi pedagógiai kurzuson lehetne tanítani!

A hülyeség csimborasszója, hogy Cziprián- Kovács Loránd tanszékvezetô kijelentette: nem bánta meg a tettét (…) és nem hajlandó fentebb említett kollégájával dolgozni. Ezért vagy ellenfele, vagy ô távozik a fôiskoláról. Illetve, ô maga önként távozik, ha "az igazságszolgáltatás ôt találja vétkesnek a bántalmazási botrányban. Vagyis, a tanszékvezetônek annyi esze sincs, hogy tettét erkölcsileg felmérje. Nem elég, hogy köznevetség tárgyává tette magát, egyetemét, színt vall szellemi képességeirôl is, midôn egy morálisan mindenképpen elítélendô tettrôl bírói rendelkezést vár.

Ezek után a legkevesebb, hogy a két díszes oktató szedi a sátorfáját, s eltûnik a láthatárról. Hacsak a saját imázsára és az oktatás színvonalára oly érzékeny egyetem illetékesei a gyors és kategorikus "színvonaljavítás" helyett nem ilyen-olyan mentségekkel próbálják meg a botrányos eseményt elkenni.

Részemrôl: szégyellem magam.

December közepén tartják az elsô politikai konzultációt az átalakított magyar-magyar kapcsolatrendszerben – közölte Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hétfôn.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar közösségek vezetôinek találkozóját idôben nagyjából akkor tervezik, amikor – a kormány reményei szerint – az Országgyûlés módosítja a Szülôföld Alapról szóló törvényt – mondta a nemzetpolitikai szakállamtitkár a magyarországi és a határon túli magyar újságírók számára rendezett háttérbeszélgetésen.

Elmondta, hogy a kormány a múlt heti ülésén elfogadta, majd pénteken benyújtotta a Szülôföld Alapról szóló 2005. évi törvény módosítási javaslatát. Véleménye szerint a javaslatot legkésôbb december 20-ig elfogadhatja az Országgyûlés.

A szakállamtitkár szerint sikerült hivatalos formába önteni, a nemzeti fejlesztési tervben, a költségvetési törvény tervezetében, illetve törvénymódosítási javaslatokban megfogalmazni a kormány új nemzetpolitikájának idén nyáron felvázolt alapelveit: a fejlesztéspolitika elôtérbe helyezését, a támogatáspolitika rendszerének egyszerûsítését, jogszabályi letisztítását. Emellett kidolgozták a magyar-magyar párbeszéd új kereteit.

Amikor január elsejével Románia is az Európai Unió tagja lesz, a Kárpát-medencei magyarság legkevesebb 90 százaléka uniós állampolgárrá válik, ezért a hagyományos támogatási politikát egész egyszerûen nem lehet folytatni – hangsúlyozta az államtitkár.

"Az idô egyszerûen elszaladt felettünk, teljesen más valóságba érkezünk Románia EU- tagságát követôen" – fogalmazott. Gémesi Ferenc szerint szimbolikus dolgokon lehet vitatkozni, ám a valódi kérdés az, hogy a magyar közösségek nyertesei lesznek-e az uniós csatlakozásnak saját országukban. Mint mondta, a magyar politikának ahhoz kell elsôsorban hozzájárulnia, hogy a sokszoros hátránnyal induló nemzeti kisebbségek versenyképesek legyenek ebben a folyamatban.

A fejlesztéspolitika céljait ismertetve kiemelte, hogy 190 milliárd forintot lehet majd közös két- és többoldalú programokra fordítani, de a közös projekteket nem lehet a magyar közösségek, azok tagjainak szerepvállalása nélkül megvalósítani.

Kitért arra, hogy a hagyományos támogatáspolitika ezentúl tisztán az identitás megôrzését kívánja segíteni. Hangsúlyozta, hogy az itt tervezett szerkezetátalakítás nem jelent forráskivonást: a határon túli magyarok támogatására a 2007. évi költségvetés tervezetében a 2006-os támogatással megegyezô összeget szánnak.

A szakállamtitkár az MTI kérdésére elmondta, hogy a nemzetpolitika elveinek újrafogalmazását és intézményi kereteinek átalakítását úgy végezte a kormány, hogy folyamatosan tájékoztatta elképzeléseirôl a határon túli magyar közösségek vezetôit, akikkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többször találkozott az elmúlt hónapokban.

Gémesi Ferenc elmondta, hogy a magyar és a román kormány csütörtökön tervezett második együttes ülésének egyik legfontosabb kérdése a nemzeti fejlesztési politikák összehangolási lehetôségének megvitatása lesz.

"Nagyon fontos üzenet számunkra az, hogy Románia kész az ilyen együttmûködés megkezdésére" – mondta.

A tanügyminiszter azon meggyôzôdésének adott hangot, hogy az iskolai tanév normális körülmények között fog lezajlani, megszakítások nélkül, mert a szakszervezeti vezetôk "okos emberek". Hardau úgy látja, hogy 2006-ban elsô alkalommal az oktatás a GDP több mint 4%- át kapta meg, és jövôre a költségvetése meghaladja az 5%-ot.

"Eddig a szakszervezeti vezetôk a Tanügyminisztériumot bírálták, hogy elfogad egy olyan költségvetést, amely a GDP 4%-a alatti, bár a tanügyi törvény egyértelmûen elôírja, hogy az oktatásra esô rész legkevesebb 4%-os legyen. Ez az elsô év, amikor az oktatás 4% felett kapott, vagyis közel 4,85%-ot, és 2007-ben a GDP több mint 5%-ával fog rendelkezni", nyilatkozta hétfôn a Mediafax hírügynökségnek Mihail Hardau tanügyminiszter.

A tárcavezetô elmondta, hogy a szakszervezeti vezetôk akciói kissé össze nem illôk. Elôször általános sztrájkkal fenyegetôznek, és csak azt követôen kezdik el gyûjteni a támogató aláírásokat ennek érdekében.

"Úgy vélem, megpróbálják manipulálni a tanárokat. Azt hiszem, az iskolai év befagyasztására vonatkozó fenyegetôzések csak a szakszervezetek meséi. A szakszervezeti bizalmi illúziókat próbálnak eladni a tanároknak. Mindenki tudja, és a szakszervezeti vezetôk sem tagadhatják, hogy minden jogot megadtunk, még az ezelôtt három évieket is. Növeltük a béreiket 16%-kal, ez pedig jelentôs növekedés. Ezen emelés után a fizetések 18,7%-os növelését kérték. Ezt is elértük. Most jönnek és újabb, 30%-os béremelést akarnak és ételjegyeket. Ez pedig a jelenlegi lehetôségeinket meghaladja. Természetesen, lehet, hogy a jövôben ezt az összeget is elérjük", tette hozzá Hardau.

Véleménye szerint jó lenne, ha a szakszervezeti vezetôk az európai finanszírozású projektekbe a tanárokat is bevonnák, ez jelenti a román oktatás esélyét az EU-ba való problémamentes bejutáshoz.

"Meg kell tanítani a tanárokat pályázatokat írni, hogy ezáltal kormánytámogatásban részesüljenek és európai finanszírozáshoz juthassanak. Tavasszal volt egy szimulálásunk, melyen megtanítottuk az embereket pályázatokat írni. Akkor 323 projekt készült el országos szinten, melybôl 233 elfogadható volt", magyarázta Hardau.

Szentmártoni vigasság

Már a 10. alkalommal szervezték meg a falu nevét adó szent ünnepét Nyárádszentmártonban, s az idei rendezvény különlegessége, hogy eljött az egykori római katona szülôvárosának, Szombathelynek egy küldöttsége azzal a céllal, hogy uniós pályázat támogatásával "kiépítsék" a szent útját, illetve turisztikai programként is felkínálják az érdeklôdôknek. S hogy hitelesebb legyen az ünnep, az idén falubeli fiatalok a megkeresztelkedett római katona legendáját is felidézték.

Szombaton délután a helyi iskolában a diákok játszóházban és egy vetélkedôn ismerkedhettek meg a szent életével és a Márton-napi szokásokkal. Vasárnap az egyházi megemlékezést követôen felavatták és - szentelték a templom és az iskola között felállított, Kilyén Domokos volt polgármester által készített kaput. A kapu az egyház által visszakapott épületet ôrzi, amelyet az egyháziak mellett a falubeli fiatalok is használhatnak majd. Külön látványosság volt Szent Márton legendájának a felidézése. A jelenlevôk a templom elôtt láthatták, amint az egykori római katona az Aimes melletti gyôztes csatából hazatérve megsajnálja a didergô koldust és saját palástjával takarja be. A lúdkergetés, a "vadászat" se maradt el. Ugyanis a legenda szerint a hadsereg kötelékébôl menekülô katona az ôt keresôk elôl a lúdketrecbe bújt el, s a szárnyasok gágogással árulták el hollétét. Az idén a szerencse a csíkfalvi község jegyzôjének kedvezett, aki hasra esett ugyan áldozata elôtt, mégis sikerrel járt. A szervezôknek is kellemes meglepetést okozott a torboszlói–nyárádmagyarósi lófô székely csapat, amely díszruhában, lóháton vonult fel a falu központjában.

Az ünnepség délután a felújított kultúrotthonban folytatódott. A helybéli fiatalok csôsztánca után Seprôdi József borász küküllômenti borokat mutatott be, majd a Bekecs zenekar húzta a talpalávalót, népdalokat énekelt Zolnai Ildikó.

Varga Sándor unitárius lelkész lapunknak elmondta, túl azon, hogy immár 1996-tól hagyományosan ünneplik Szent Mártont a faluban, az idén különös jelentôsége volt a rendezvénynek, hiszen Feisz György, Szombathely volt alpolgármesterének, levéltárosnak köszönhetôen a falu is bekapcsolódhat az általa szorgalmazott programba, amelynek célja Szentmárton útjának rekonstrukciója, illetve az e nevet viselô települések közötti összefogás. A lelkész tudomása szerint a világon közel 2900 település és több mint 3000 templom viseli e nevet, vagy választották a püspököt védôszentjüknek.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közterületkezelô osztályának munkatársai csütörtökön felállították a fôtéren azt a fenyôfát, amelyet az elkövetkezendô napokban díszítenek fel. A fát Vármezôbôl szállították a megyeszékhelyre. A város ünnepi díszvilágítása, a karácsonyfa körtéivel együtt, december 15-étôl várható.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya megalakulásának 100. évfordulója alkalmából 2006. november 17-én, délután 6 órai kezdettel, a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében ünnepi rendezvényt tart.

Bemutatásra kerül a dr. Péter Mihály és dr. Péter H. Mária: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának százéves tevékenysége címû könyv.

A Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesülete a Diabetológiai Központ és a Közegészségügyi Igazgatóság támogatásával ma 14 órakor találkozót szervez cukorbeteg gyerekek és fiatalok számára. A rendezvényt, amelyen részt vesznek a hatóságok képviselôi, diabetológus szakemberek, Marosvásárhelyen, a Bartók Béla utca 1. szám alatt tartják a cukorbetegek nemzetközi napja alkalmából. A részt vevô gyermekeknek lehetôvé teszik tesztek elvégzését és megajándékozzák ôket cukormentes élelmiszerrel.

A diabétesz világnapja alkalmából ma délelôtt ingyenes vércukorszintmérést végeznek a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság Bartók Béla utca 1. szám alatti Egészségügyi Nevelési Központban. A 8–10 óra között zajló vizsgálatokra jelentkezôket arra kérik, hogy éhgyomorral (tea, kávé, üdítôk fogyasztását mellôzzék) jelentkezzenek, hogy az eredmények pontosak legyenek.

Jegyzet

Sehogy sem tudom megemészteni, hogyan lehet olyan szolgáltatásért pénzt elkérni, amit soha az életben nem vettek igénybe. Pedig van ilyen. Kapásból kettôt mondok: a jogi személyeknek felszámolt rádió-, tévédíj még akkor is, ha nem rendelkeznek készülékkel és a visszamenôleg elkért egészségbiztosítási hozzájárulás.

Nem az elôbbi, hanem a második az, ami inkább felháborít. Azért, mert a jogi személyek, azaz a vállalkozók még valahogy kiszorítják a pénzt, még ha – törvényes – visszaélésrôl is van szó, legyintenek egyet, s a sok adó, illeték mellett ezt is kifizetik.

Azonban az egészségbiztosítási hátralék befizetését illetôen súlyosabb a helyzet. A kiszolgáltatott munkanélküliek, jövedelem nélküli személyek nem legyinthetnek, s gondjukat mégsem vállalja fel senki. Az ô esetükben nem arról van szó, hogy valamennyien hanyagok, nem törôdnek saját egészségi állapotukkal, hanem egyszerûen nincs amibôl havonta egészségbiztosítási hozzájárulást fizetni. Következésképpen ha megbetegednek és kórházi kezelésre szorulnak, vagy nem látják el ôket, vagy megkövetelik tôlük a kezelési, kórházi költségeket.

Ismerek olyan munkanélkülit, aki hosszú évek óta nem fizetett hozzájárulást, de beteg sem volt, tehát nem vette igénybe az orvosi ellátást, receptet sem íratott fel. Korosodva, betegségek elébe nézve úgy döntött, mégiscsak megpróbálja rendezni helyzetét. Kiderült, illúziókat kerget. Ugyanis ahhoz, hogy elnyerje biztosítotti minôségét és belépjen a biztosítottak táborába, visszamenôleg 5 évre kell befizetnie az országos átlag bruttó bérre számított havi hozzájárulást, ami jelenleg több mint 22 millió lej lenne. Honnan ennyi pénz a munkanélküli zsebében, amikor eddig havonta sem tudta fizetni a taksát? Ez egy. De miért is fizetne, amikor ezért a pénzért semmit sem kapott?! Csak azért, hogy bezsebeljék a pénzét és felháborodva nyugtázza, hogy immár ô is a biztosítottak táborába tartozik. Aberráció. – A törvény, törvény! Nem értelmezzük, hanem alkalmazzuk – mondta a betûket szigorúan betartó igazgató. Csakhogy fel kellene figyelni végre arra, hogy ezzel jogsértést követnek el, méghozzá súlyosat.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert bûnbaknak kiáltják ki azok a saját felelôsségüket nem vállaló politikusok, akik korábban támogatták az eleve kudarcra ítélt iraki inváziót a Time magazin értékelése szerint.

A Time szerint Rumsfeld szertartásos feláldozása nem más, mint a Bush-kormány vezeklése az iraki válságért. De nemcsak a kormányzó párt, hanem az ellenzéki demokraták közül is többen bûnbakot csinálnak a Pentagon vezetôjébôl, hogy elkerüljék a kellemetlen felelôsségre vonást. Az amerikai megszállás, amely mellett a washingtoni nagypolitika legkülönbözôbb politikai beállítottságú képviselôi álltak ki, ugyanis elkerülhetetlenül az arab országot ma sújtó válsághoz vezetett.

A hetilap hangsúlyozza: a háborút annak idején támogató neokon-zervatív és liberális héják ma azzal mossák kezeiket, hogy a háború indítása helyes döntés volt, de a végrehajtás, amiért a védelmi miniszter a felelôs, "el lett tolva". Mint mondják, ha Rumsfeld több katonát küldött volna, más lenne a helyzet.

A Time szerint ez az álláspont a trockisták nézetére hasonlít, akik annak idején úgy próbálták menteni a bolsevizmust, hogy a sztálini végrehajtást hibáztatták, és nem a rendszer belsô logikáját kezdték ki.

A magazin szerint egy nagyobb létszámú megszálló hadsereg sem tudta volna megakadályozni az iraki válságot, nem lehetett volna elkerülni például a hatalmukat elveszítô szunniták lázadását.

A Time azt írta, túl egyszerû lenne, ha az iraki katasztrófát néhány rossz taktikai döntés okozta volna. Az iraki válság már jóval az invázió elôtt látható volt, és Bush elnök elsô kormányában többen figyelmeztettek arra, hogy a megszállás végzetes stratégiai döntés volna. Az invázióról aligha Rumsfeld határozott.

Washington persze helyesen tette, hogy megszabadult Rumsfeldtôl, de ezzel nem húzta ki a probléma gyökerét, s nem is tudja, míg Dick Cheney alelnök, Condi Rice külügyminiszter vagy maga Bush elnök nem vállalja a felelôsséget, nem is beszélve például a kezdetben az iraki háború mögé felsorakozott Hillary Clinton és John Kerry demokrata politikusokról.

Az Európai Unió még ebben a hónapban tárgyalásokat kezd a nyugat-balkáni államokkal arról, hogy miként lehetne megkönnyíteni a vízumkiadást, s így az EU területére való beutazást az adott országok, azaz Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina lakosainak.

Errôl az EU-tagállamok külügyminisztereinek tegnapi brüsszeli tanácskozásán született meg a hivatalos döntés.

Az uniós vízumkiadási rendszer gyorsításával, s egyben olcsóbbá tételével Brüsszel azt akarja jelezni, hogy a Nyugat- Balkán valóban számíthat az Európai Unióhoz való közeledésre, arra, hogy elôbb- utóbb a térség államai a szervezet tagjaivá válhatnak. Ráadásul sok szakértô szerint a lépésnek van taktikai célja is: Szerbiában a jövô év januárjában parlamenti választásokat tartanak, s az EU nyilván azokat az erôket szeretné segíteni, amelyek az Európához való közeledés programját hirdetik.

A hamarosan kezdôdô tárgyalásoknak az a célja, hogy egyes csoportok, így például diákok, kutatók, üzletemberek, újságírók könnyebben kaphassanak beutazási vízumot az EU-ba és csökkenjen a vízumkiállítási díj. Egyes kategóriák akár többszöri belépésre jogosító vízumot is igényelhetnek majd.

Ennek fejében viszont az Európai Unió azt kéri, hogy a nyugat-balkáni államok kössenek az EU-val visszatoloncolási egyezményeket, azaz a térség országaiba vissza lehessen küldeni azokat, akik onnan érkeztek és illegálisan tartózkodnak az EU területén.

András herceg és Sarah Ferguson lánya, a trónutódlási sorrendben az ötödik, a kereskedelmi ûrhajózással foglalkozó Virgin Galactic szolgáltatását készül igénybe venni. A cég Sir Richard Branson brit milliárdos, a Virgin Group alapítójának tulajdonában van, és turistákat akar ûrutazásra indítani 2009-tôl. Addig azonban még sok víz lefolyik a Temzén, és a királyi család reméli, hogy a most 18 éves, érettségire készülô Beatrix is meggondolja magát.

Már 13500 fizetôképes érdeklôdô jelentkezett Branson vállalatánál az ûrtúrára. Köztük számos híresség is akad, mint például a popénekes Robbie Williams, a színész Bratt Pitt, vagy William Shatner, a Star Trek címû sci-fi filmsorozat ûrhajójának kapitánya.

A lap szerint még bizonytalan, hogy vajon az uralkodó család sarjának is kell-e fizetnie az ûrutazásért, amelyért a nem királyi származású utasoktól fejenként mintegy 51 millió RON-nak megfelelô összeget kér a cég.

Meg is ér ennyit az utazás, ha hinni lehet Bransonnak, aki azt nyilatkozta 2005-ben, mikor beharangozta új vállalkozását, hogy az ûrturisták "megtapasztalják majd a súlytalanság élményét, meggyôzôdnek arról, hogy a föld kerek és nagyon élvezni fogják a világûrt."

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Állandó Bizottságai múlt szombaton Marosvásárhelyen üléseztek. A korábbi nézeteltéréseket félretéve a két szervezet megegyezett a szoros együttmûködésben, összmagyar szándéknyilatkozat kidolgozásában. Az igények változatlanok: a székelyföldi területi autonómia, a Bolyai mint romániai magyar állami egyetem újraindítása.

Az ülést követô sajtótájékoztatót Tôkés László református püspök, az EMNT elnöke, Fodor Imre, az SZNT ideiglenes elnöke valamint dr. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményezô Bizottság alelnöke tartotta. Tôkés László azt követôen, hogy elítélte és Fodor Imre lejáratására irányuló nemtelen eszköznek nevezte a szombat reggel a Magyar Polgári Szövetség megyei székházánál százával elszórt, az SZNT ideiglenes elnökét támadó röpcédulákat, kijelentette: a két szervezet megegyezett abban, hogy túllépve az ellentéteken, a jövôben szorosan együttmûködve olyan dokumentumot fogalmaz meg, amely a háromszintû autonómia tárgyában fejezi ki a romániai magyarság akaratát. Az összmagyar szándéknyilatkozat decemberig történô kidolgozásában számítanak az RMDSZ-re, MPSZ-re egyaránt, a lehetô legnagyobb reperezentativitást szeretnék. Egyeztettek a székelyföldi népszavazások ügyében is. Az EMNT elnöke szerint megtartják a népszavazásokat, ha ez törvényes keretek között nem sikerül, akkor "belsô" népszavazást szerveznek, amelyhez igénylik az RMDSZ erkölcsi, anyagi támogatását. E referendumokra 2007-ben kerülne sor. Fodor Imre "nagyon idôszerûnek" nevezte a nyitást, hiszen az Európai Unió kapuja elôtt "a romániai magyarságnak egységesen kell megfogalmaznia követeléseit". "Az igények változatlanok: a székelyföldi autonómia és egyéb követelések, amelyek a magyar nemzeti minimumban szerepelnek majd. Ezt a dokumentumot eljuttatjuk Brüsszelbe" – mondta Fodor Imre.

A Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) alelnöke, dr. Hantz Péter kijelentette: a Bolyai Egyetem újraindításához szükség van a konszenzusra. Az EMNT és a BKB által nemrég Kolozsváron szervezett II. Európai Kisebbségi Felsôoktatási Konferenciára utalva hangsúlyozta, a résztvevôk zárónyilatkozatban elítélték a romániai helyzetet, hiszen a romániai magyar az egyetlen európai kisebbség, amely nem rendelkezik önálló állami egyetemmel. "A Bolyai- Babes Egyetem multikulturálisnak nevezi magát a nemzetközi fórumokhoz eljuttatott szórólapokon, ismertetôkön, azt állítja, hogy többnyelvû feliratokat tettek ki az egyetemen, ám a nemzetközi konferencia résztvevôi személyesen is meggyôzôdhettek, hogy ez nem így van" – mondta Hantz Péter, aki szerint a Bolyai Egyetem újraindítása benne kell legyen a nemzeti minimumban. A BKB továbbá követeli, hogy a romániai felsôoktatásban legalább 6 százalék legyen a magyar nemzetiségû egyetemisták aránya a jelenlegi 1,6 százalékhoz képest, követeli, hogy a magánegyetemeket is finanszírozza az állam, hiszen a romániai magyarok az román államnak fizetnek adót, a Sapientia Tudományegyetemet illetve a Partiumi Egyetemet pedig jelenleg a magyar állam tartja fenn. Elsô lépésként azonban kétnyelvû feliratokat követelnek a Babes-Bolyai Egyetemen. E feliratok kihelyezésére november 19-ig adott haladékot a BKB, ami ha nem történik meg, a Bolyai Kezdeményezô Bizottság saját erôbôl és pénzbôl, minden engedély nélkül elkezdi kihelyezni a táblákat. Elôször a Babes-Bolyai Egyetemen, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hantz Péter szerint többen is vállalták az önkéntességet, akiket ha akadályozni fognak a hatóságok, a tiltakozás passzív formáit alkalmazzák.

Jelentôs korlátozásokkal sújtják átmenetileg az Európai Unió tagországai a jövô év elejétôl a hazai élelmiszer- kivitelt, élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva – derül ki az Európai Bizottság brüsszeli közleményébôl.

Az úgynevezett élelmezésügyi és állategészségügyi állandó bizottságban hozott határozatok alapján januártól Románia az EU-államok közül csak saját területén árusíthat olyan állati eredetû termékeket, amelyeket idén vagy korábban gyártottak, mert ezek "esetleg" nem felelnek meg az uniós elôírásoknak – derül ki a múlt héten hozott döntésbôl, amelyet a brüsszeli sajtó hétfôn ismertetett.

Összesen 387 élelmiszer-elôállító létesítmény 2009 végéig átmeneti mentességet kapott az uniós szabályok betartása alól – hogy ez idô alatt átállhasson azoknak megfelelô termelésre –, de az átmeneti idôszakban csak hazai piacon árusíthat, az EU-ba nem exportálhat. Hús-, hal- és tejtermelô üzemekrôl egyaránt szó van. Amennyiben három év alatt sem sikerül átállniuk uniós színvonalú minôségre, nem kapnak további mûködési engedélyt.

A tejágazatban az élelmezésügyi szakértôk arra mutattak rá, hogy tavaly a nyers tej több mint 50 százaléka nem elégítette ki az uniós szabványokat – az ilyen termékek jövôre sem kerülhetnek uniós piacra, még akkor sem, ha az azokat feldolgozó üzemek eleget tesznek az EU elôírásainak. 2008 közepéig ezek a termékek is csak belsô piacon árusíthatók (vagy unión kívülre), onnan kezdve pedig már ott sem.

Összesen 16 külön ellenôrzési állomást is létesítenek januártól Bulgáriában és Romániában a kivitelre szánt állati jellegû vagy eredetû javak vizsgálatára. A jelenlegi határokon is létrejön több új ellenôrzôpont, közülük az egyik a magyar-román határon.

Az Európai Bizottság egyúttal bejelentette, hogy a két jövôre csatlakozó országnak összesen 11,5 eurónyi támogatást ad állati eredetû betegségek elleni fellépésre. Ez a madárinfluenzától kezdve a sertéspestisen át számos kórral kapcsolatban igénybe vehetô, nagy része, 9,7 millió euró Romániának jut.

Az SZDP bizalmatlansági indítványt fog benyújtani a jövô évi költségvetés-tervezet parlamenti vitája után az RMDSZ által támogatott, etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia tárgyában, jelentette be hétfôn Cristian Diaconescu szóvivô.

Diaconescu azzal indokolta kezdeményezésüket, hogy a kormány nem tartotta be két kötelezettségét: azt, hogy elôterjesszen és támogasson a képviselôházban egy olyan, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amely az európai elveknek megfelel, valamint azt, hogy nem reagált az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia esetleges megvalósítására vonatkozó RMDSZ- álláspontra. Az SZDP szóvivôje hozzátette, a szociáldemokraták kezdeményezése azért született, mert a hatóságok nem reagáltak a területi autonómia kérdésére, pedig az SZDP hivatalosan is választ kért az államfôtôl és a kormányfôtôl ebben a kérdésben.

Másfelôl Diaconescu annak kapcsán, hogy az SZDP miért nem támogatta a KP Markó Bélával szembeni egyszerû indítványát, azt mondta: ez azzal magyarázható, hogy a szóban forgó párt hivatalosan nem kérte az SZDP vezetôségének támogatását. (Mediafax)

Az SZDP vezetôsége hétfôn úgy döntött, hogy hivatalosan is állást foglal a szakszervezetek fô követeléseinek támogatására, törvényesnek vélve azokat. A szociáldemokrata vezetôk kedden találkoznak öt szakszervezeti konföderáció képviselôivel.

A CNSLR Testvériség, a Meridian, a BNS, CNS Alfa Kartell és a CSDR szakszervezeti konföderációk képviselôivel ma fog találkozni az SZDP központi vezetôsége.

Az SZDP Állandó Bürója tegnap döntött arról, hogy hivatalosan is állást foglalnak a szakszervezeti konföderációk fontosabb követeléseinek támogatására.

Cristian Diaconescu úgy értékelte, "a kormány bebizonyította, hogy csak szóban európai kormány", ezt a kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a kabinet a 2007-es költségvetés-tervezetet úgy állította össze, hogy elôzetesen nem konzultált a gazdasági partnerekkel.

"Elfogadhatatlan, hogy a kormány úgy határozta meg a minimálbért, hogy nem tanácskozott a szociális partnerekkel, ahogyan azt a munkatörvénykönyv is elôírja. (...) A kormány a szociális párbeszédre vonatkozó európai normákat is áthágta, de a romániai törvényeket is", mondta Diaconescu.

Négy szakszervezeti konföderáció országos szintû közös tiltakozó megmozdulásokkal fenyegetôzik november 20-a után. A szakszervezetek elégedetlenek, mivel a kormány nem tartotta be a májusi tiltakozó megmozdulások után tett ígéreteit, elsôsorban az állami intézmények alkalmazottai béreinek növelésére vonatkozót.

A BNS, CSDR, CNSLR Testvériség és a Meridian a héten döntenek arról, hogy milyen tiltakozó megmozdulásokhoz folyamodnak, de nem zárják ki az esetleges munkabeszüntetést sem olyan területeken, mint az oktatás, egészségügy, szállítás, kommunikáció. (Mediafax)

A Sed Lex Szakszervezeti Szövetséghez tartozó köztisztviselôk hétfô reggel figyelmeztetô sztrájkba kezdtek, és határozottak, hogy abban az esetben, ha nem teljesítik követeléseiket, november 20-tól általános sztrájkba lépnek.

A köztisztviselôk mintegy fele tartozik a Sed Lex Szakszervezeti Szövetséghez, és két órára felfüggesztették a munkát, mert elégedetlenek azzal, hogy nincs olyan bérezési törvény, mely lehetôvé tenné a fizetések 60%-os emelését és a pótlékok folyósítását.

Vasile Marica, a Sed Lex Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, hogy a kormány nem mutatott be olyan bérezési törvényt, mely biztosítaná a kért fizetésemelést és a pótlékok folyósítását. A szakszervezeti bizalmi kiemelte, hogy november 15-én nem lesznek tárgyalások a kormány és a köztisztviselôk között, ahogyan azt bejelentették, mert e tekintetben semmilyen hivatalos meghívást nem kaptak.

A szakszervezeti elnök szerint az országban 48.000 köztisztviselô függesztette fel a munkát olyan területeken, mint a statisztika, nyugdíj, vám, munkavédelem.

A szakszervezeti elnök szerint, ha ezen a héten a kormány nem mutatja be a bérezésre vonatkozó törvénytervezetet, november 20-án a köztisztviselôk több mint fele általános sztrájkba lép.

A múlt héten, csütörtökön a Sed Lex Szakszervezeti Szövetség, de más köztisztviselôk is, akik nem tartoznak ezen szakszervezethez, japán sztrájkot tartottak.

A Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Föderációjának mintegy 500 tagja a múlt csütörtökön a Közigazgatási és Belügyminisztérium székháza elôtt állt sztrájkôrséget, és november 15-én megkezdik a tárgyalást több minisztérium képviselôivel, hogy megoldást találjanak gondjaikra.

Jövôre a tizenharmadik következik, reméljük a szám ezúttal szerencsét hoz, jó vásárt, gazdag kínálatot, megerôsödött keresletet. A hét végén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnoka is bezárta kapuit (no nem végleg), és véget ért a hômérsékletben fagyos, hangulatban, lélekszámban, vendégszeretetben otthonos és családias XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A családias ezúttal pusztán a hangulatot jelzi, csütörtöktôl szombatig nézelôdô, beszélgetô, vásárló vagy vásárolgató tömeg vette birtokba az elôcsarnokot. Az egyik sarokból dzsessz, a másik standról halk népzene szólt, és a már megszokott békés, barátságos légkör telepedett a résztvevôkre, látogatókra. Itt a könyv volt a lényeg, és a hétezernyi cím, a 37 megjelent kiadó, szerzôk sokasága és bemutatók egymásutánisága jelezte: korai még eltemetni a könyvet, a nagybetûs Olvasóval egyetemben. A könyvolvasás soha nem tûnik el – nem elavul majd, hanem klasszikussá válik.

Ami a rendezvényeket illeti, a délelôttök a dedikáló íróké volt, a délután a kiadóké: külön programpont keretében, esetlegesen több kötetbemutatóval mutatkozott be a Komp Press, a Korunk, a Kráter Mûhely Egyesület, a Móra, a Mentor, a Pallas Akadémia, a Romghid, az Erdélyi Magyar Könyvklub, a Polis, a Közdok, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Madal Bal, a Koinónia. Helyszínnel szolgált továbbá a Bernády Ház, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem, a Nagy Imre Galéria, a Szakszervezetek Mûvelôdési Háza, a bemutatókat irodalmi est (Csaplár Vilmos, Láng Zsolt, Márton László, Szilágyi István és Balázs Imre József részvételével), tárlatnyitó (Haller József és Kiss Levente) színesítette. Minôségi rendezvénysorozatnak bizonyult-bizonyul a könyvhét, bemutatóira, új kiadványaira a késôbbiekben még visszatérünk. Addig is várjuk a tizenharmadikat, az úgynevezett közös Európában pedig – az elsôt.

– állította Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori hírszerkesztôje, akinek pénteken mutatták be a Vasfüggönyön át, A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – elôtte és utána címû könyvét a Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában. A mûvet Agyagási Levente, a rádió egyik szerkesztôje, valamint Szabó Zsolt, a Mûvelôdés folyóirat fôszerkesztôje méltatta.

A kis létszámú közönség betekintést nyert a szerzô rövid életrajzába, majd a könnyvvel ismerkedtek.

Skultéty 1920-ban született Nagykaposon, Budapesten járt közigazgatási karra, majd 1945 januárjában a szovjet csapatok ôt is elvitték "malenkij robotra" Gödöllôre. Ceglédre, végül a moldovai Focsani-ba került. Innen megszökött, s Erdélyen keresztül hazament Magyarországra. 1947 októberében elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, ahol nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott. 1951-tôl 1983-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa Münchenben. Elôbb hírszerkesztô, majd Ambrus Márton néven nemzetközi politikai kommentátor. "Életpályám, a budapesti egyetemi éveket leszámítva, úgy alakult, hogy tele van dokumentációs értékû információkkal, ezért és ebbôl állítottam össze a könyvet, amely tájékoztató jellegû adattár" – fogalmazott a szerzô, aki a részint újságírókból álló közönségnek egy kis ízelítôt adott abból, hogyan mûködött a hírszolgálat a neves Szabad Európánál, hogyan tettek szert az információkra, illetve, hogyan állt össze az óránként sugárzott tízperces híradó.

"Nem létezett tévé, telefon, mobilkészülék, világháló. Hajnalban a szolgálatos hírszerkesztô asztalára került a Budapesti Rádió éjfélig sugárzott mûsorának minden szava, leírva; kétszer egy héten a magyar nyelven megjelent Kárpát-medencei lapok cikkeinek összefoglalója, valamint a nyugati tudósítók magyarországi hírei. Az amerikai vezetôség nem ismert cenzúrát, de a gondos felismerésen, pontos információn, hitelességen volt a hangsúly" – fejtette ki Skultéty, könyvének dedikálását megelôzôen.

Marosvásárhelyen mindeddig egyedülálló rendezvénysorozat kezdôdött a tegnap délután. Alig ért véget a filmfeszt és a könyvvásár, újabb fesztiválra, ezúttal a Tiberius-hétre látogathatnak a film és irodalom után a zenekedvelôk. Elôzmény nélküli a kezdeményezés, amelyet a Tiberius Q Egyesület, avagy a helyi Tiberius vonósnégyes szervez és nevez Nemzetközi Kamarazene Fesztiválnak. Joggal. Eddig Marosvásárhelyen hasonló még nem volt, a vasárnapig tartó kamarazene- hét minden estéjén (hét órától) koncertek lesznek a Kultúrpalota nagy-, kis- és Tükörtermében, amellyel párhuzamosan nyílt mesterkurzusok futnak zenészek, vonósnégyesek számára, hírneves tanárok részvételével, szerte a nagyvilágból.

Az esti koncerteken a Tiberius vonósnégyes zenél, illetve a kurzus résztvevôinek hangversenyére is ellátogathatunk (szombaton), a helyi kamarazenekarral brácsa-, nagybôgô-, hegedû-, gordonka-, zongora-, oboamûvészek mûködnek közre az esti koncerteken, amelyek repertoárja széles és ugyancsak nemzetközi: Mozart-, Schubert-, Orbán György-, Csíky Boldizsár-, Respighi-, Kurtág György- és Mendelssohn-mûvek hangzanak el a vonósnégyes és a közremûködô mûvészek tolmácsolásában.

A kamarazenehét tegnap este kezdôdött a Tükörteremben Bartha Lajos és Kostyák Márton közremûködésével, ma a kisteremben folytatódik a hangversenysorozat, ezúttal Kóródy István klarinétmûvész (Németország) a meghívott: Schubert, Orbán György, Csíky Boldizsár és Mozart mûvei lesznek hallhatóak.

A szervezô Tiberius Q Egyesület szándéka a kamarazenét szeretôk kedvében járás, a hazai vonósnégyes-kultúra szakmai felkészültségében való segítés mellett a hagyomány megteremtése. Ha sikerül, Marosvásárhely eddig is szépen csengô fesztiválhírneve tovább gyarapodik – fesztiválgazdagságban hazai szinten már így is az élvonalba tartozunk. A Tiberius-hét a klasszikus zene ezen, a szakmán kívül kevésbé ismert válfaját népszerûsíti. Reméljük, lesz folytatás. Mi még visszatérünk rá.

Péntektôl vasárnapig a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Ház volt a helyszíne a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciának, amelyen a hazai szakemberek mellett neves magyarországi vendégek tartottak elôadást. Az Erdélyi Múzeum Egyesület helyi fiókszervezete nevében nyitóbeszédet mondó Pál-Antal Sándor elnök, nyugalmazott történész-levéltáros örömmel nyugtázta, hogy milyen sok tudományos munkát végzô fiatal révész kolléga vesz részt a tanácskozáson, amelynek programfüzetében közel ötven dolgozat szerepelt.

A romániai magyar régészek sorsa hasonlít a történészekéhez, számuk a 60-as éveket követô rövid nyitás után alig néhány szakemberre csökkent, s tevékenységi terük évtizedeken át csak a római-dák leletek kutatására korlátozódott, mondotta az elôadó, aki beszélt a 90-es évek után bekövetkezett megújulásról, amikor a kolozsvári egyetemen beindult az anyanyelvi képzés is, s reményét fejezte ki, hogy a fiatal kutatók a korábban elhanyagolt korszakok tisztázatlan kérdéseinek felderítésében is tevékeny szerepet vállalnak.

A valamikor tabunak tartott szakterület fellendülését méltatta Csegzi Sándor alpolgármester is, majd a nyitóünnepséget vezetô Bajusz István, a romániai magyar régészeket tömörítô Pósta Béla Egyesület elnöke az elsô elôadónak adta át a szót.

Raczky Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetének képviseletében a magyarországi autópálya- régészet helyzetérôl, és az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokról számolt be. A gyorsforgalmi utak építése (2005-ig eléri az 550 kilométert) a kezdeti idôszak után, amikor sok lelet kárba ment, a régészet minôségi átalakulását hozta Magyarországon Az ötszázmillió négyzetméter ásatási felületet mágneses méréssel térképezték fel, majd azokon a helyeken, ahol a felvételek a felszín alatti struktúrákat jeleztek, elkezdôdtek az ásatások. A feltárt leletek sokasága és változatossága a tudásalap átalakulását eredményezi, ami alapján a történelem rekonstrukciója végbemehet. Bár az autópálya-régészet valódi sikertörténet, a feltárt több millió lelet sorsa aggodalmat kelt a szakemberekben – osztotta meg a gondokat is az elôadó.

Hogy miképpen sikerült az M3-as autópálya szabolcsi szakaszának megelôzô feltárását elvégezni, errôl Almássy Katalin és Istvánovits Eszter a Nyíregyházi Józsa András Múzeum szakemberei számoltak be. A 2003 óta tartó munkálatok során a 36,32 kilométeres szakaszon 44 lelôhelyet tártak fel, ahonnan mintegy 300 ezer tárgy került a múzeum tulajdonába. Ezt az óriási munkát 25-30 régész, 5-8 rajzoló, 2-5 restaurátor és 4-5 térinformatikus végezte. A szakemberek egy része Romániából érkezett, s az együttmûködés az anyagok feldolgozásában ma is tart.

Kézfogás a természetvédelemmel. A régészeti örökség védelmében végzett magyarországi kísérletrôl Paszternék István számolt be.

A plenáris elôadásokat a századforduló jeles régészére, Pósta Bélára való megemlékezés követte. A Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Érem- és Régiségtárából címû folyóiratot pedig Kovács András felelôs szerkesztô mutatta be.

Szombaton és vasárnap két tagozat (Ôskor, ókor valamint Népvándorláskor, középkor) keretében hangzottak el a változatos, érdekes témákat taglaló dolgozatok. A kongresszus során megtartották az erdélyi magyar régészközösség reprezentatív szervének a Posta Béla Egyesületnek az évi közgyûlését is.

A második legjobb elôadásnak a Krétakör Színház Peer Gyntjét tartotta a szakmai zsûri, míg egyaránt "bronzérmes" lett a szabadkai Népszínház Záróra, illetve a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház A Pityu bácsi fia címû produkciója. Az idei fesztiválon 10 társulat lépett színpadra, közöttük három képviselte a határon túli magyar színjátszást. Jelenlétük sikeresnek bizonyult, hiszen mindhárom elôadást díjjal jutalmazta a zsûri.

A dicsôszentmártoni származású virtuóz a helyi Kis-Küküllô Alapítvány tiszteletbeli elnöke. Évente egyszer legalább hazajön Németországból, a magyar fôvárosban és idehaza is koncertezik.

– A filharmóniával muzsikálok. A zenerajongóktól kedvelt fesztivál vendégeként lépek fel. "Odahaza" a muzsikusok szokásos életét élem, mûvelem a szakmámat, rengeteg növendékem van, három iskolában tanítok és mellette nyilvánvalóan ápolom a klarinétmûvészetet, annak mindenféle oldaláról; tehát a historikus részét a hangszergyûjteményemmel, azon kívül pedig fellépek állandóan. Az utóbbi három hétben Schumann halálának 150. évfordulója alkalmából két hangversenyen vettem részt Budapesten. Nem teljes Schumann-mûsorral mentem, hanem két nagyon jó barátommal, Kocsis Nagy Klára zongoramûvésszel és az Alsósófalváról származó Pál Dénes fuvolamûvésszel együtt léptem fel november 8-án a budapesti Gaál Imre Galériában. Ott többek között eljátszottam Csíky Boldizsár Triptico-ját, ez egy háromtételes darab, amelyet 2001-ben nekem írt a jeles zeneszerzô, bemutatója ugyanabban az évben volt Budapesten. A második, pesterzsébeti koncert után végre hazakerült a mû, ma a Tiberius Kvartett hangversenyén, melyen fellépek Mozart klarinétötösével, szeretném a Csíky Boldizsár mûvét is eljátszani. Tegnap délután hangfelvétel készült belôle, a Marosvásárhelyi Rádióban. Célomnak és faladatomnak tekintem az erdélyi mûveket és az innen elszármazott zeneszerzôk mûveit életre kelteni koncertjeimen. Van egy kis kiadóm, amely ezt a célt, a kiadást és terjesztést, népszerûsítést szolgálja. A Musa Transilvaniae sorozat elsô darabja éppen Csíky Boldizsár Tripico- ja. Kedves zeneszerzôm, a Marosvásárhelyen született Orbán György – a kibédi népdalgyûjtô, népzenekutató, néprajztudós Seprôdi János leszármazottja. Édesanyját, Seprôdi Ilonát ismertem a zeneiskolából. Fiának mûveit nagy kedvvel iktatom mûsoraimba. Orbán György a világ egyik legjobb zeneszerzôje. Szememben ô a Bartók utáni generáció legmarkánsabb képviselôje. Azt a zenét írja, amit szeretünk; amire a nép nem kimegy, hanem beáramlik a koncerttermekbe.

Rendkívüli tanácsülés

A nagysármási tanácsosok múlt héten rendkívüli ülést tartottak, melyen két napirendi pont szerepelt: A tudásra alapozott gazdaság elnevezésû, a Kommunikációs Minisztérium által meghirdetett programban való részvétel jóváhagyása, valamint két erôgép felértékelése és értékesítésének jóváhagyása. A képviselôk egyhangúlag döntöttek mindkét esetben, jóváhagyva a határozattervezeteket.

Tulajdonképpen az elsô napirendi pont miatt hívta össze a polgármester a rendkívüli tanácsülést, hiszen A tudásra alapozott gazdaság elnevezésû projekt benyújtási határideje november 15., az idô tehát sürgetett. A projekt lényege, hogy a pályázó települések nagy értékû számítástechnikai felszerelést kapnak, internet- csatlakozási lehetôséget azzal a feltétellel, hogy biztosítsák a felszerelések számára a helyiségeket. Az informatikai közönségszolgálati iroda számára a polgármesteri hivatalnak egy 30 négyzetméter felületû helyiséget kell biztosítania, a városi könyvtárban szintén találni kell egy termet, a községközpont egy iskolája látja el a koordinációs feladatokat, míg a falusi iskolákban szintén találni kell egy-egy helyiséget, ahova számítógépeket szerelnek fel. Másik feltétel ami az önkormányzatokra hárul: a helyiségek és a számítógépes rendszer fenntartása valamint két, a szaktárca által szervezett tanfolyamokon képzett alkalmazott (egy menedzser illetve egy rendszergazda) bérének biztosítása. A tanácsosok közül Dózsa Géza elsôsorban azt vetette fel, hogy két új személyt kell alkalmaznia és fizetnie a tanácsnak, ami a polgármester szerint nem jelent gondot, hiszen a hivatal személyzeti felépítésében szerepelnek ilyen betöltetlen állások. Floare Gheorghe arról érdeklôdött, hogy miben áll a felszerelés. Mint kiderült, 30 számítógép, szerverek, szkennerek, videokamerák, fax, xerox és nyomtató – ezekre pályázna a polgármesteri hivatal. Túl sokat nem firtatták az ügyet a tanácsosok, vita nem volt, a testület egyhangúlag jóváhagyta a határozattervezetet, a projektet Mocean Ioan polgármester szerint év végéig gyakorlatba is ültetik.

A Maros megyében építendô kórházak egyikét Nagysármásra tervezik. A városban azonban jelenleg mûködik egy korszerûen felszerelt, 45 ágyas kiskórház, amely a Mezôség településeinek nagy részét szolgálja ki. Indokolt-e egy új kórház építése, vagy inkább a jelenlegit kellene átalakítani? – kérdeztük dr. Chertes Marius igazgatótól.

– Romániában kevés kórház felel meg az akkreditálási követelményeknek. Augusztusban jelent meg a kórházak egészségügyi engedélyezésére vonatkozó jogszabály, szigorú követelményeket támasztva a kórházigazgatóknak. A minisztériumban négyféle megoldást találtak a kórházépületekre: korszerûsítést, rehabilitálást, felszerelést és új épületek létesítését. A nagysármási kórház esetében több érv szól az új kórház építése mellett, mint ellene – jelentette ki dr. Chertes Marius. A kórház helyhiánnyal küszködik, nincsenek gyermekgyógyászati és belgyógyászati járóbeteg-rendelôk, a laboratórium csupán 35 négyzetméter, ami a jogszabályoknak nem felel meg és emiatt nem akkreditálható. A kórházat alkotó épületek elszórtan találhatók, öt épület tartozik ide, ezek közül csupán a sürgôsségi részlegnek helyet adó épület korszerû, a többi pártiskolából, traktoristaiskolából alakult át kórházzá a 50-es években. Akkor még 120 ágyas volt, ma már csak 45 ágyas a kórház. Öt év múlva már alkalmatlan lesz, akkor is, ha még toldanak is hozzá épületeket. Jelenleg még a négy alapvetô egészségügyi szolgáltatást sem tudják biztosítani: van belgyógyászati, gyermekgyógyászati részleg, de nincs sebészet, nôgyógyászat- szülészet. Az igazgató szerint ha a kormány jelentôs összegeket szándékozik áldozni az egészségügyi rendszer modernizálására, akkor érdemesebb új épületet létesíteni, amelyben az összes részleg helyet kapna, mint a meglévôket fenntartani. A fenntartási költségek ugyanis utóbbiak esetében jóval nagyobbak. Egy új kórház építésére terület is van a városban, a helyi tanács három lehetséges helyszínt vett számításba, ezek egyike központi fekvésû. A szaktárca által finanszírozott megvalósíthatósági tanulmány elkészítôi között orvoscsapat is lesz, figyelembe veszik majd a demográfiai mutatókat, a lakosság egészségi állapotára, a betegségek elôfordulására vonatkozó adatokat. Legalább 20 évre elôre kell gondolkodni – tette hozzá dr. Chertes Marius, aki szerint, tekintve a kórházi ágyaknak az országos átlagon felüli kihasználtságát, az új kórházban mintegy 60 ágyra lenne szükség, a négy alapvetô részleg mûködtetésére. Orvosokban is hiány van, ám az igazgató szerint, ha öt éven belül a romániai orvosokat is úgy fizetik majd, mint az európai országokban, akkor ez a gond megoldódik. A megürülô épületek felhasználásával kapcsolatos kérdésünkre dr. Chertes Marius elmondta, hogy a helyi tanács tulajdonát képezik, amelyek egy részét szolgálati lakások kialakítására lehetne felhasználni.

Szeptemberre százszázalékosan kifizetik a szociális segélyt, e célra a helyi tanács 55,3 millió lejt áldoz. A támogatást 45 személynek hagyták jóvá, 37 dossziét elutasítottak, mivel az igénylôknek nem voltak rendben irataik, hiányzott a Megyei Foglalkoztatási és Munkaerô-elosztó Ügynökség által kibocsátandó igazolvány. Socaciu Elena referens szerint havonta átlagban 150 igénylést nyújtanak be szociális segélyre, van úgy is, hogy 200 kérést tesznek le. Júliusig a tanács csupán a segély 50 százalékát biztosította, augusztusra 80, míg szeptemberre 100 százalékosan fizették a segélyt.

A szociális gondoknál maradva, Anamaria Farcas szociális asszisztens elmondta, 29 súlyos fogyatékost gondoz személyi asszisztens, de a gondozásra szorulók száma ennél sokkal nagyobb. Otthoni gondozást egyetlen alapítvány vagy egyesület sem hajlandó felvállalni. A szociális ankétokat, havi 50-60-at csupán 2-3 személy végzi: válás, gyermekvédelem, líceumi ösztöndíjak, sürgôsségi segélyek estében, de ugyanôk bírálják el a földgáz árának támogatására benyújtott 1823 kérvényt is. Legalább egy személyt kellene alkalmazni még a polgármesteri hivatal szociális osztályára – véli Anamaria Farcas, ám a jelenlegi személyzeti felépítés ezt nem teszi lehetôvé.

Nagysármás csatornázásra és szennyvíztisztító állomás építésére nyújtott be pályázatot a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztériumhoz, a 7-es kormányrendelet alapján. A pályázatról Sallai Imre alpolgármester úgy tudja, nem nyert, ami 40 milliárd lejes befektetést jelentett volna Nagysármás számára.

A pályázat szerint 13,7 kilométeren készült volna el a csatornahálózat Nagysármás peremövezetében, illetve közel 4 kilométeren Kissármáson. Sallai Imre szerint az augusztusban benyújtott pályázatból egyetlen dokumentum hiányzott: a helyi tanács határozata a peremövezettel kapcsolatosan, erre sürgôsségi határozatot hoztak és továbbították a szaktárcának. A megvalósíthatósági tanulmányt, a mûszaki tervet a versenytárgyalással kiválasztott cég, a Consult Construct Kft. végezte. Ha a pályázat nyert volna, akár a jövô héttôl neki lehetett volna fogni a munkálatoknak – mondta az alpolgármester, aki úgy tudja, hogy Mezôbánd, bár Nagysármás után nyújtotta be hasonló pályázatát, megelôzte és nyert. A mezôségi városkában számítottak arra, hogy sikeres lesz a pályázat, éppen ezért elmaradtak a járdajavítások, a tanács pedig elkülönítette az önrészként befizetendô 4 milliárd lejt. Sallai Imre szerint Bukarestben "csúszott el" a pályázat, mivel Mezôbánd jobban lobbizott és megelôzte Sármást. "Mindkét pályázat nyerhetett volna" – tette hozzá az alpolgármester, aki még bízik abban, hogy nem végleges az elbírálás. "Nagysármást mindig elhanyagolták. Nagy veszteség ez a kudarc, hiszen a város 60-70 százalékában van víz, van fürdôszoba, de nincs csatornahálózat. 2007 után sáncokba engedni a szennyvizet nem lehet, emésztôgödröt sem lehet minden ház elé ásni. Ez nem megoldás" – mondta az alpolgármester, aki szerint a pályázat megnyerése lendületet adott volna a városnak, személy szerint neki pedig egy beváltott választási ígéretet is jelentett volna.

A nagysármási tanács a megyei önkormányzathoz továbbítja azokat a projekteket, amelyekhez önrésszel kell hozzájárulnia 2007-ben és amelyekre pénzt igényel a megyei tanácstól. Mocean Ioan polgármester szerint a jövô évi költségvetésnek nemcsak a tanács és a hozzá tartozó intézmények zavartalan mûködését fogja biztosítani, hanem fejlesztésekre is jut pénz.

A polgármester elmondta, az önkormányzat fôbb beruházásai: a sportterem megépítése, amelyre az önrész 1,5 milliárd lej, a tíz mezôségi települést kiszolgáló háztartásihulladék-átrakó állomás elkészítése, amelyre az önrész 800 millió lej, 4 milliárd lejt különítettek el a csatornázási munkálatokra, remélve, hogy a késôbbiekben kedvezôen bírálják el, ugyanakkor igényelnek pénzt az általános városrendezési terv jóváhagyására, két ANL-tömbház, valamint az új városi kórház építésére. Mocean Ioan bevallása szerint elégedett lesz, ha a tanács és a hozzá tartozó közintézmények mûködését biztosító összegek mellett fejlesztésre is tudnak pénzt elkülöníteni. A nagy projektek mellett, amelyekre a megyei tanácstól igényelnek támogatást, a kisebb beruházásokat saját bevételekbôl finanszírozzák, úgymint a mozi átalakítását kultúrházzá (2006- ban három kultúrotthont újított fel az önkormányzat – Báldon, Kissármáson és Kissármás-állomáson). A költségvetést a tanács decemberben hagyja jóvá.

A város vezetése úgy tudja, Nagysármás csatornázási pályázata nem nyert a szaktárcánál. Mit jelent ez a városnak, fontosnak tartja-e hogy legyen csatornarendszer a településen?

Floare Gheorghe: – A csatornázás az elsô számú prioritás, amit Sármáson el kellene végezni. Jelenleg csak néhány intézménynél van csatornahálózat, és ez sem mûködik megfelelôen. Város lett Sármás, és úgy illene, hogy megoldják az ilyen jellegû problémákat. Mezôségen vagyunk, ahol a legkisebb esôzéskor is árvizek vannak. Pár évvel ezelôtt megpróbáltunk Sapard-programmal pénzt szerezni erre a célra, de nagyon nehéz. A képviselôknek, szenátoroknak többet kellene lobbizniuk Sármásért.

Tamás Sándor: – Sármáson megszaporodtak a tömbházlakások, a magánházakba is bevezették a vizet. Eredetileg nem ilyen nagyszámú lakásra tervezték a vízhálózatot. Gyakorlatilag a sáncokba eresztik a szennylét. Máshova hova? Ki hová éri! Ez fertôzéseket okoz. Ha már város lett Sármás, kellene csatornázni is. A víz, a csatornázás egyformán fontos, egyszerre kellene kiépíteni.

Kiss Zoltán: – A víz már ’90-tôl be van vezetve, de nincs hová engedni a szennyvizet. Nem minden lakóháznál van csatornahálózat. Nálam például emésztôgödör van. Elsôsorban oda kellene eljutni, hogy minden utcában legyen kanalizálás, de ahogy én látom, ez nem történik meg egyhamar. A fôtéren mindent mozdítanak, aszfaltoznak 100-200 méteren, de a mellékutcákban semmit. Ahol én lakom, köves út van, de csak akkor van kövezés, amikor választások vannak. Nem tudom, mi okból akadt el a pályázat. Az a baj, hogy a munkálatoknál is fejetlenség megy végbe, elôször javítunk, aztán újra rontanak. Ma elhelyeznek egy vezetéket, holnap kicserélik, feltörik a járdákat. Nincs egy elképzelés, hogy mi hogy legyen a városban.

Nagy Béla: – Egy városnál létkérdés a kanalizálás, ha arra gondolunk, hogy állandóan duzzad a lakosság. Ha a szennyvíz nincs elszállítva egészséges körülmények között, akkor fennállnak a járványveszélyek, nem is lehet városról beszélni. Mi úgy tudjuk, folyamatban van a pályázat elbírálása, ha nem nyerne, akkor az katasztrofális lenne. A szennyvizet jelenleg nem lehet elvezetni, folyik a város közepén a sáncban. A kritériumok szerint ahhoz, hogy Sármás város legyen, csatornahálózattal kell rendelkezzen. Itt az történt, hogy a tézsla megelôzte a jármot.

Socaciu Elena: – Nagyon fontos lett volna a városnak, hiszen vízvezetékek vannak, de kanalizálás nincs. A szennylé jelenleg is a sáncokban folyik, ami nem higiénikus. Reméljük, hogy a jövôben mégis sikerülni fog pénzt szerezni e célra.

Škoda Roomster

Rendkívüli körülmények között, a csíkszeredai jégpályán mutatták be a sajtónak országosan elôször a Škoda új családi autóját, a Roomstert. A kisautó kategóriájú jármû nevét meghazudtolóan nagy belsô teret biztosít, ami a forradalmian új tervezési koncepciónak köszönhetô. A Roomster megálmodói abból az alapfeltételezésbôl indultak ki, hogy a jármû vezetôi és az utasok nem ugyanazt várják az autótól. Míg a sofôr a kényelmes és biztonságos vezetôülésre vágyik, kézre esô és áttekinthetô mûszerfallal, az utasok nagy teret és kényelmet szeretnének. Így a tervezôk szerint a gépkocsi egy pilótafülke és egy nappali szoba "összeházasításából" keletkezett. Ezt a jellegzetességet már a Roomster külsô vonalvezetése is hangsúlyozza, a fülke rész hangsúlyosan elkülönül a hatalmas ablakokkal ellátott hátsó utastértôl. Ebben az utastérben pedig nemcsak az ablakok szolgálják az utasok kényelmét. A mélyen fekvô padló kényelmes ülésre ad lehetôséget, a hátsó ülések pedig kedvünk szerint variálhatók, a három különálló ülés közül bármelyik kiszerelhetô vagy támlája lecsukható, ezzel a csomagteret 1780 literre lehet bôvíteni.

A rendhagyó dizájn ellenére az új Roomster is magán viseli a Škoda márka jellegzetességeit, a kocsi orrának kialakítása jellegzetes, míg a C alakú hátsó lámpatestek sötétben is felismerhetôvé teszik, hogy Škodáról van szó. A Roomster három benzines és három dízelmotoros változatban hozzáférhetô. A legkisebb a háromhengeres, 1,2 literes benzines változat, míg a legnagyobb az 1,9 literes, négyhengeres és 106 lóerô kifejtésére képes dízelmotoros variáns.

A Roomster a biztonságra is nagy gondot fektet, útfekvése nagyobb sebességnél is kiváló, a biztonságot oldalsó légzsákok növelik, emellett a biztonsági övek felsô felfüggesztése az utas magasságának függvényében állítható. A Roomster ráadásul az elsô autó a saját kategóriájában, amelynek a fényszórói az elsô kerekek szögét követik, azaz a kanyarban is az utat világítják meg, nagy mértékben növelve ezzel is a biztonságot.

A Škoda Roomster számos opcionális kellékkel is felszerelhetô, a nyitható tetôablaktól az elektronikusan állítható és melegített visszapillantó tükrökig.

Marosvásárhelyen a Škoda Roomster az Ingricoop Kft. Dózsa György utcai showroomjában szemlélhetô meg és próbálható ki, illetve rendelhetô meg.

Színházi elôadások, filmvetítések, szemináriumok és sportrendezvények várják az egyetemistákat egy héten át az ötödik alkalommal Marosvásárhelyen megszervezett diákfesztivál keretében.

Az Unifest nevet viselô egyetemistafesztiválra országszerte tizenegy egyetemi központban kerül sor. Vásárhelyen a Petru Maior Egyetem diákszövetsége szervezi november 13. és 17. között, az Egyetemisták Országos Szövetségének támogatásával. A tegnap tartott sajtótájékoztató keretében Dan Pacurar, a diákszövetség elnöke közölte, a fesztivál minden marosvásárhelyi egyetemistának szól, azonban a rendezvényekre a 200 ingyenjegyet csupán a Petru Maior diákjai vehetik igénybe. A program hétfôn kezdôdött és ma folytatódik biliárdbajnoksággal, lábtenisszel, majd délután 4 órától projektekkel kapcsolatos képzésen vehetnek részt az érdeklôdôk, este 7 órától pedig a Nemzeti Színházban elôadásra kerül sor. Szerdán 2 órától 6-ig sporttevékenységek lesznek, majd 6 órától Vezetéselmélet és kommunikáció címmel tartanak képzést, ezt követôen pedig 7 órától a marosvásárhelyi Mûvész moziban filmvetítésre kerül sor. Az est karaokéval zárul. Csütörtökön, a biliárd- és sakkbajnokságok után, délután 4 órától a dohányellenes világnap alkalmából szemináriumot tartanak, majd este héttôl egy idôben három ajánlat közül is választhatnak a fiatalok, ugyanis szimfonikus hangversenyre, az Ifjúsági moziban filmvetítésre, a Nemzeti Színházban pedig elôadásra kerül sor, majd éjjel az Exit klubban folytatódik a buli. A rendezvénysorozat pénteken, az egyetemisták nemzetközi napján zárul. A szemináriumokat, képzéseket a Petru Maior Egyetem épületeiben, a sportrendezvényeket a marosvásárhelyi Diákházban, a biliárdmeccseket pedig a Grand Szálló termében tartják.

A vasárnap este, hétfôi sportmellékletünk lapzártája után zajlott mérkôzésen a Steaua 6-0-ra kiütötte a – látottak alapján érdem szerint – kiesésre álló National csapatát, s ezzel visszavette a mindössze egy napra elveszített második helyét a bajnoki rangsorban. A Steaua 31 pontot gyûjtött, s továbbra is tizenegy ponttal van lemaradva az éllovas Dinamóhoz képest. A találkozó eseménye azonban Mirel Radoi visszatérése volt, a hónapok óta sérülés miatt kimaradó középpályást a találkozó 81. percében cserélte be Cosmin Olaroiu, s elsô cselekedete egy büntetô eredményes elvégzése volt.

Ugyancsak vasárnap este a Farul 3-0-ra verte a Poli Iasi együttesét, aminek köszönhetôen 19-re növelte a pontjai számát, s a 11. helyre jött fel.

A magyar sport két kiválósága, az olimpiai (1972), világ- (1971) és Európa-bajnok (1976) birkózó Hegedûs Csaba, a nemzetközi szövetség (FILA) elnökségének tagja, valamint az olimpiai (1976, 1980), világ- (1974, 1978, 1979) és Európa- bajnok (1973, 1975, 1977) tornász, Magyar Zoltán, a maga idejében a lólengés koronázatlan királya és a Magyar vándornak nevezett, ma is alkalmazott gyakorlati elem elsô elvégzôje Marosvásárhely vendége lesz.

A két kiválóság november 15-én, szerdán, ifj. Gyarmati Ferenc birkózóedzô és az Oli Management kulturális egyesület meghívására és szervezésében érkezik a városba, s délután 5 órai kezdettel a Bolyai líceum disztermében találkoznak a szurkolókkal és tartanak élménybeszámolót. A rendezvényre a belépés díjtalan.

• A teremlabdarúgásban ritka, alig két gólt eredményezô mérkôzésen 2-0-ra nyert a marosvásárhelyi Izorep Székelyudvarhely második csapata ellen a teremlabdarúgó 2. liga II. csoportjának 7. (az elsô bajnoki kör utolsó) fordulója keretében. Csoma Ferenc és Zagon góljaival az eredmény már az elsô félidôben kialakult, több gól azonban már nem esett, mert a vendégek kizárólag arra törekedtek, hogy lezárjanak minden utat a saját kapujuk felé, hogy minél kisebb különbséggel szenvedjenek vereséget, hermetikus védekezésük ellen pedig a házigazdák a két találat megszerezése után már nem találták meg az ellenszert.

A siker következtében az Izorep az elsô bajnoki kör után, azaz a bajnokság negyedénél százszázalékos teljesítménnyel a csoport élén áll.

A 7. forduló további eredményei: Siculum Csíkszereda – Elite Gyergyószentmiklós 10-6; Transilvania 2005 Maroshévíz – Autoglobus Nagybánya 1- 4. A City'us Marosvásárhely állt. A jövô hét végi fordulóban az Izorep áll, míg a City'us az Autoglobus Nagybányát fogadja.

A City’us Sportklub kezdeményezésére, az általános iskolák tanári kara és a Mihai Viteazul Gimnázium szervezésében bonyolították le az elsô középiskolás lányfutball-tornát, a Reménységek kupáját.

A kezdeményezés egyik célja, hogy ebben a kategóriában is egyre nagyobb népszerûséget teremtsenek a futballnak, ezenkívül olyan tehetségeket fedezzenek fel, akik majd magasabb és szervezettebb szinten gyarapíthatják a tudásukat. Így megteremtôdik annak a lehetôsége, hogy közülük kerüljenek ki a City’Us ifjúsági és elsô ligás újabb játékosok.

Hét iskola válaszolt a felhívásra: a Serafim Duicu, a 7-es sz. általános iskola, az Alexandru Ioan Cuza általános iskola nem jutottak tovább.

Az elsô elôdöntôben a Liviu Rebreanu 2-0-ra gyôzött a 20-as sz. általános iskola ellen, míg a második elôdöntôben a 2-es sz. általános iskola – Mihai Viteazul iskola 2-0.

Az eredmények alapján a harmadik helyért játszott meccs, a Mihai Viteazul iskola – 20-as általános iskola összecsapása 3-0-ra végzôdött. A döntô mérkôzésen a 2-es számú ált. isk. 4-0- ra nyert a Liviu Rebreanu isk. ellen. Bratec Carmen négy gólt rúgott az ellenfél kapujába, aki a döntô elôtt szerzett szintén négy góljával együtt kiérdemelte a legjobb góllövô címet. A legjobb játékosnak ugyancsak a 2-es számú ált. isk. játékosát, Sárosi Csillát választották.

A részt vevô csapatok kérték, hogy a jövôben is rendezzenek ehhez hasonló tornákat. A sorból nem maradnak ki a fiúk sem, akiknek mind az általános iskolák, mind a líceumok szintjén a megyei tanfelügyelôség hasonló válogatókat szervez.

F.M.

Látványos, gólözönnel tarkított mérkôzést vívott a két csapat, melynek során az eredmény sorban mindkét félnek kedvezett. A régeniek rúgták az elsô gólt Bucin révén (10.), a félidô azonban a vendégek vezetésével zárult (Niculescu 28., illetve Bordea 20. és 29., Tescariu 35.). Szünet után Butiu sorozata következett (48., 50., 65. és 80.), Bucin a 75., Cismas a 84. percben volt eredményes a régenieknek, míg a vendégek góljait Zeicu (60. és 63. tizenegyesbôl) és Kovács (83.) szerezték.

Vezették: Eugen Mocan, Dinu Gorea és Paul Stuparu (mind Marosvásárhely)

Gliga Companies: Ercse – Sabau, Cengher I (Serbanat), Mera (Grama), Niculescu, Popa, Bucin, Butiu, Cismas, Luca (Craciun).

Marosludas: Suteu – Bidi (Rus), Zeicu (Hotman), Coman, Sita, Cîrpaci (Rus E.), Szabó, Chertes (Aldea), Bordea, Tescariu, Kovács.

Vian Bont

A székelyhodosi Hodos–Venerque Baráti Társaság keretén belül megalakult az Esély Oktatási Központ.

Az Oktatási Központ Társaságunk és Hodos község franciaországi testvértelepülése, Venerque ifjúsági szervezete közös kezdeményezése eredményeképp valósulhatott meg. A foglalkozásokra a Székelyhodosi Általános Iskola egyik eddig nem használt termében kerül majd sor. Az iskolatermet, melyet társaságunk hodos község polgármesteri hivatalától bérel, szervezetünk önerôbôl javította fel és tette használhatóvá. November 1–4. között, mindössze három nap alatt, egy hattagú venerque-i csapat új bútorzatot készített. Felszerelte és mûködésbe helyezte az általuk hozott 11 számítógépbôl álló, és nyomtatókkal ellátott hálózatot, amelyen egyben az Internet-hozzáférés is biztosított. A javak védelmét korszerû riasztórendszer szavatolja.

Az avatásra november 4-én, szombaton került sor. Az ünnepségen jelen volt a kezdeményezést támogató franciaországi szervezeteket képviselô küldöttség – Chantal Garcia asszony, Jacques Ragot és Yves Casalot úr – valamint társaságunk vezetôsége, Hodos község polgármesteri hivatala, a községbeli iskolák igazgatója és természetesen az oktatási központ iránt érdeklôdô gyermekek és szülôk. A Maros Megyei Tanács részérôl Bartha József tisztelt meg jelenlétével.

Az Esély Oktatási Központban a kisiskolás, serdülô és felnôtt közönség olyan tudás megszerzésére kap lehetôséget, mely falusi környezetben egyébként elérhetetlen lenne: francia- és angoloktatás, számítógép- kezelés, hangszertanítás, délutáni iskola, játszóház, társasági tánc. Az oktatás részben ingyenes, részben pedig szimbolikus összegért mindenki számára elérhetô lesz. Az EOK információs központ, könyv- és médiatár szerepet is szeretne betölteni.

Az EOK mûködését a franciaországi ARISJ ifjúsági szervezet támogatja pénzadománnyal. További pénzalapot juttattak el szervezetünkhöz a venerque-i fiatalok, akik rockkoncert-elôadásokat szerveztek a központ javára. Hodos polgármesteri hivatala azzal támogatja az oktatási központ mûködését, hogy fedezi a terem nem csekély fûtés- és áramfogyasztás- költségét.

A muret-i Vöröskereszt új edényeket küldött támogatásként, melyeket kedvezményes áron fogunk árusítani a községben, a befolyt összeget pedig az EOK javára fordítjuk.

Köszönet illeti továbbá a francia küldöttséget fogadó és ellátó Fodor Veronikát és Szabó Máriát, valamint az alábbi szervezeteket, intézményeket: Fédération Régionale Léo Lagrange, Venerque Polgármesteri Hivatala, Lagardelle-sur-Leze Polgármesteri Hivatala, Comité d'Entreprise du C.N.E.S, Deus Providebit Tanulmányi Központ, Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ.

Ludo, Momo, Brice, Isabelle, Marie, Pierre, Lufo: köszönjük barátságotokat és a közösségért való fáradozást, lelkesedést!

Balássy András, az EOK felelôs vezetôje

Közhírré tétetik! A kakasdi szôlôskertben megérett a szôlô, nagy munkában van a kerülô. Szôlôskertek ajtaja bezárva, szôlôsgazda vigyáz a kulcsára. Tolvajtól védi a szôlôjét, otthon készíti a prését. Szombaton, 12 órától, víg szüret dalára minden vendégét szeretettel várja. Bô szüretet, nagy csizmát, bort, búzát békességet!

Ez a meghívó adta tudtára a marosvásárhelyi 2-es számú napközi nagycsoportosainak, hogy Székely-kakasdon szüreti mulatságot szerveznek. A közös tevékenység szervezése Kovács Elza, kakasdi óvónô ötlete volt. Ô határozta el, hogy meghívja a városi gyermekeket is. Nagy örömmel fogadtuk a meghívást. A kultúrházba lépve megcsodáltuk a Kakasdra jellemzô hagyományos díszítést. Míg más falvakban két vagy három szôlôkoszorú díszíti a termet, addig itt minden csôszlány édesanyja koszorút készített a lányának. De a koszorúnál csodálatosabbak voltak a székely ruhába öltözött fiúk és lányok. Lovas szekérrel jártuk be a falut, a talpalávalót két zenész húzta. A falu utcái a gyermekek népdalaitól visszhangoztak. Gyönyörû élményben volt részük mindazoknak, akik velünk együtt töltötték ezt a napot.

Köszönetet mondok az iskola lelkes igazgatójának, Albert Zoltán tanár úrnak, Kovács Elza óvónônek és a szülôknek, akik elkísérték a gyermekeket.

Szalai Erika óvónô

Marosvásárhely, 2-es számú Napközi Otthon

Itt a szüreti bálok ideje. Nemcsak a felnôttek, a nagyobb gyerekek, hanem az óvodások is szervezhetnek szüreti bált. Panit községben nagyon sok lelkes, fiatal óvónô dolgozik, akik elhatározták, hogy a község összes óvodását meghívják erre az eseményre. Így Panit, Csittszentiván, Bergenye, Harcó, Kövesd óvodásai végre együtt lehettek, ismerkedhettek és jól érezték magukat. Reggel a székely ruhába öltözött szülôkkel és az óvó nénikkel együtt minden faluból székely ruhás legénykék és leányok gyülekeztek az óvoda udvarán. Nemsokára megérkeztek az óvoda elé a szekerek is, amelyek körbevitték a gyerekeket az egész falun. A szekereken az óvó nénik és a gyerekek nótáztak, népdalokat, ôszi énekeket énekelgettek. A kapuk elôtt álló emberekben csodálatot keltett a látvány, a gyermekek pedig óriási élményként fogták fel. Miután megérkeztünk a szépen feldíszített kultúrotthonba, megkezdôdött a mûsor, a játék s a szórakozás. A "fôszereplôk" ôszi verseket, mondókákat, énekeket adtak elô és természetesen közösen is énekelt&uum