Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nagy riadalmat kelthetett bizonyos "zöld" politikusi körökben, hogy Markó Béla és Tôkés László leült tárgyalni egymással, de a hazai magyar közvélemény is minden bizonnyal felkapta a fejét a hírre, hogy az elhíresült szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus óta elôször ült egymással tárgyalóasztalhoz, sôt – horribile dictu! – egyezett meg az erdélyi magyarság két kibékíthetetlennek tûnô vezéralakja.

Hogy ki a legitim és ki nem, ki és miért tért le a helyes útról és ki nem, melyik fél hibázott az eléggé el nem kárhoztatható megosztottság kialakulásában, most egyáltalán nem fontos (a történészek egyszer talán majd kiderítik az igazságot), mert a különutasság olyan veszélyes útra terelôdött, hogy az már a kisebbségben élô magyar közösség létérdekeit kezdte veszélyeztetni. Ezért volt nagyon fontos félretenni büszkeséget és ostoba makacskodást, még a jogos vagy vélten jogos meggyôzôdés tudatában is, hisz a közelmúlt magyarországi erôszakos eseményei szintén arra világítottak rá, hogy mire vezethet a csökönyös szembenállás.

A kérdés most nem az, hogy mi indította a két politikust a tárgyalások megkezdésére, s még kevésbé, hogy a továbbiakban kinek az irányvonala érvényesül (annál is inkább, mert az csak a részleteiben tér el egymástól), hanem az, hogy a most megkezdett közeledés minden felelôs magyar vonulatot felölelôen hosszú távon fennmaradjon. Ez ma Markó Béla és Tôkés László felelôssége.

Mélységes naivitás lenne részünkrôl, ha azt hinnénk, hogy a kolozsvári találkozóval minden eddigi nézeteltérés megoldódik, még inkább, ha azt hisszük, hogy a jövôben eltûnnek a "választás szabadsága" hamis jelszavát lobogtató magyar opportunista zsebpártocskák. Tôkés László tagadhatatlan tekintélyére azonban akkor is szüksége van az egységes magyar képviseletnek, ha a többség vitatja (megint csak ne firtassuk, hogy okkal vagy ok nélkül) politizálási stílusát.

Az EU-csatlakozás küszöbén paradox módon (vagy éppen a csatlakozás megfelelési kényszerétôl megszabadultan) a többségi nacionalizmus ismét csúcsokat ostromol. Magát szocialistának tituláló alakulat tüntetôen Marosvásárhelyen rendezi országos tanácskozását, s nem a párt ügyeivel, hanem a magyarok megfélemlítését célzó szónoklatokkal van elfoglalva, a vagyon visszaszolgáltatását zászlajára tûzô jobboldali alakulat éppen csak a magyar tulajdon visszaadásával nem ért egyet, kormányzó demokraták tagadják a magyar tanulók jogát, hogy megfelelôen megtanulják az állam nyelvét, konzervatív színekre mázolt mélynacionalisták saját magyar kormánypartnerük ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, mert – micsoda vörös posztó! – az európai alapelvek közé tartozó önrendelkezést tûzte zászlajára. Ilyen körülmények között az összefogásra, az egységes és határozott fellépésre nagyobb szükség van, mint valaha.

Csak tartson ki – akár kényszerû kompromisszumok árán is – az egység.

Tegnap délelôtt T. J. backamadarasi lakos a Balavásár és Kelementelke közötti útszakaszon elvesztette uralmát a kormánykerék fölött és az útszéli fának rohant. A gépkocsivezetôt, aki egyedül ült jármûvében, a rohammentôsök súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az autó mintegy 90 %-ban károsodott.

Toró Tibor az RMDSZ vezetôségének azt fogja javasolni, hogy az európai parlamenti választások listáját Markó Béla RMDSZ-elnök és Tôkés László, az EMNT elnöke vezesse.

Toró Tibor azután nyilatkozta mindezt, miután részt vett a Tôkés–Markó találkozón.

Toró pénteken a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy Tôkés és Markó jelenléte a választási listák élén jelzés lenne a romániai magyarság egységére nézve.

"A közös érdek az, hogy az RMDSZ minél több szavazatot kapjon azok részérôl is, akik nem találják meg helyüket a szövetségben. Ezeknek a szavazóknak azt kell érezniük, hogy az európai parlamenti választások listája az övék is, hogy a listán szereplô személyek hitelesek" – emelte ki Toró. A honatya szerint a végleges döntést az RMDSZ jelöltjeire vonatkozóan az SZKT fogja meghozni.

Markó Béla szövetségi elnök pénteken Kolozsváron, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székházában találkozott Tôkés Lászlóval, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével.

A találkozóra az RMDSZ elnöke által kezdeményezett, az erdélyi magyar civil, szakmai és ifjúsági szervezetekkel, valamint a történelmi magyar egyházak vezetôivel folytatott konzultációsorozat részeként került sor. A megbeszélésen az erdélyi magyarság helyzetének idôszerû kérdéseirôl, többek között az autonómia-célkitûzésekrôl volt szó.

Ma délben a megyei tanács nagy gyûléstermében a megyei és a városi önkormányzatok képviselôinek közös ülésére kerül sor. Régen várt fejlemény. A polgármester és a megyei tanácselnök "intenzív" levelezésének eredményeképpen jön létre a megbeszélés, amely Lokodi Edit szerint a sajtó képviselôi számára is nyitott. A gyûlés napirendjén ugyan csupán 5 pont szerepel, de ezek közül legalább három "kemény diónak" ígérkezik: a nagyvárosi övezet ügye, a vagyonügyi kérdések valamint a terelôút problémája bizonyára hosszú vitákat vált majd ki. Ezenkívül a repülôtér valamint az Európai Integrációs Regionális Fejlesztési Igazgatóság által javasolt ügyek szerepelnek a napirenden.

Lapunknak nyilatkozva Lokodi Edit megyei tanácselnök elmondta, hogy a polgármester várhatóan olyan problémákat is felvet, amelyekben a megyei önkormányzat nem illetékes, hiszen bizonyos épületek, területek nem tartoznak tulajdonába, ezekben a legtöbb, amit tehetnek, hogy közös megegyezés születik, amit politikai lobbi követ. Azt is hozzátette, hogy egyetlen olyan ügy sincs, amiben a megyei tanács ne engedne, vagy amelytôlelzárkózna, de a megyei önkormányzatnak is szüksége van épületekre, hisz több intézménynek – többek közt az Ariel bábszínháznak – ki kell költöznie jelenlegi székhelyérôl, más intézmények, mint például a Mezôgazdasági Igazgatóság, a Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal jövôtôl a megyei tanács hatáskörébe tartoznak majd és számukra is székhelyet kell találni. "Szeretném rendezni vitás ügyeinket" – jelentette ki Lokodi Edit, mintegy üzenetképpen.

Dorin Florea polgármester lapunknak elmondta, hogy hat hét után a megyei tanács vezetése végre beleegyezett a találkozóba, amelyen elsôsorban elvi kérdésekben szeretne közös nevezôre jutni. A tulajdonjogi kérdéseket illetôen szeretné, ha a megyei tanács nem avatkozna a város dolgaiba és megoldást szeretne találni a megyei önkormányzat által kibocsátandó engedélyek ügyében is, hiszen a Koronkában, a peremközségekben kibocsátott építkezési engedélyek sok esetben károkat okoznak a városnak. A polgármester kifejtette, hogy a párbeszéd híve, az egyetlen amiben nem enged: a városi tanács által hozott határozatok módosítására.

Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert támadta tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester, aki szerint hangzatos kampányfogások a tárcavezetô megyénket illetô tervei.

Az egészségügyi miniszter kellene tisztázza, hogy csak szlogen, avagy komoly kormányprogram, amit Marosvásárhellyel és a megyével kapcsolatban kijelentett – szögezte le Florea, nehezményezve, hogy a tárcavezetô nem válaszolt a régiós kórház ügyében felvetett kifogásaira, és az orvosi kollégium véleményét sem kérte ki. Orvosi szemszögbôl pénzkidobásnak minôsítette a miniszternek a lakosság orvosi ellenôrzésére vonatkozó programját is, mondván, ez fedi az egészségügyi biztosító pénztárnak a háziorvosokkal kötött szerzôdése jogkörét, tehát tisztázatlan szerinte, hogy mire akar ezen a címen 9000 milliárd régi lejt elkölteni. A PD megyei elnöki minôségében a kritizált miniszterrel szövetséges Florea szerint pozitív dolog, hogy az egészségügyi tárca jelentôs pénzeket készül beruházni a megyében, csak ezt szakmailag is meg kellene alapozni, mert így hiteltelenek a kezdeményezések.

Ötvenhat hôsei, áldozatai, négy erdélyi magyar értelmiségi szenved a Duna-delta hírhedt börtönhajói egyikében. Egyikük teljesen váratlanul ajándékokat kezd kapni a láger vezetôségétôl: nyilván azért, mert kollaboráns, besúgó. A négy barát közti békének örökre vége, a külsô borzalmakat elviselhetetlenné teszi a megbomlott összhang. Van kiút?!? Ártatlan-e az ártatlan, bûnös-e a bûnös, ember-e az ember?!? Helyre állhat-e végre- valahára újra a Rend?!? Errôl szól a Duna Tv-ben. ma este bemutatásra kerülô film.

(Rendezô: Kincses Elemér, Ordódy György, Kincses Elemér forgatókönyve alapján.)

A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén a tanácsosok jóváhagyták a marosvásárhelyi Európa Gimnáziumra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, valamint a helyhatóság részérôl egy 6 milliárd régi lejnek megfelelô pénzösszeget az iskola Ballada utca felôli épületszárnyának lebontására és ehelyett egy új, korszerû épület felépítésére. Múlt héten az iskola igazgatónôje, a polgármesteri hivatal és a Megyei Tanfelügyelôség képviselôinek jelenlétében aláírták a szerzôdést, a következô lépés tehát a versenytárgyalás megszervezése, amit a Világbank bonyolít le – tájékoztatott Ciubuca Cornelia, az iskola igazgatónôje, aki reményét fejezte ki, hogy a munkálatokat sikerül majd hat hónap alatt lebonyolítani. A munkálatokhoz szükséges összeg hetven százalékát a Világbank biztosítja, ebbôl húzzák fel az új épületet és be is bútorozzák való felszerelése, a többi harminc százalékot pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal biztosítja, amit egy saját hôközpontra és a különbözô vezetékek szerelésére fordítanak majd. Az igazgatónô szerint a szóban forgó épületszárny annyira rossz állapotban van, hogy nem lett volna elegendô csupán egy feljavítás. Emellett az épületszárnyban jelenleg mûködô öt osztályterem, sportterem, könyvtár és egészségügyi helyiség helyett az új, két emeletes, termopán ablakokkal felszerelt épület tervrajzában tíz osztályterem, könyvtár, orvosi rendelô, tanári szoba és titkárság szerepelnek. A gimnázium 20 osztálytermében jelenleg 662 diák tanul, így felmerül a kérdés, hogyan zajlik majd a tanítási folyamat a munkálatok alatt. Az igazgatónô elmondta, az iskola vezetôsége elutasította azt a megoldást, hogy más tanintézményben tartsák az órákat az építkezés idején, mivel az állandó ingázás zavarná a tanítás menetét, így megoldásként azt választották, hogy a jelenlegi kettô helyett három váltásban fognak járni a diákok. Mivel márciusra várható az épületszárny lebontása és a munkálatok megkezdése, az igazgatónô szerint a tornaterem hiánya sem okoz majd gondot, hiszen a testnevelésórákat megoldják majd az iskola udvarán. – Az építkezések nem fogják negatívan befolyásolni a tanítás menetét és eredményképpen egy korszerû, európai színvonalnak megfelelô épületet nyerünk – hangzott az igazgatónô véleménye. Hogy a három váltás milyen hatással lesz majd a gyerekekre és mennyire lesz népszerû a szülôk körében, Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes elmondta, az iskola vezetôsége még nem nyújtott be kérést a tanfelügyelôségre a három váltásban történô oktatási folyamat jóváhagyására, amely szükséges ahhoz, hogy ezt a megoldást alkalmazzák – tájékoztatott Albertini Zoltán.

A Romániában mûködô 11 vízügyi igazgatóság közül a Maros megyei a legnagyobb: az ország területének 14 százalékát "fedi le". A beruházások és saját fejlesztések szempontjából az igazgatóságnak sikerült "méltányosabb elosztási rendszert" felállítania, így a magyarok lakta vidékeken is jelentôs beruházásokat eszközöltek – jelentette ki Dávid Csaba,a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

Az intézmény alkalmazottainak számát 40-el sikerült bôvíteni, így jelenleg 956 személy dolgozik az igazgatóságnál (egyötöde magyar nemzetiségû). A létszámnövelést csak a Maros Megyei Vízügynél hagyták jóvá,és egyenlô eséllyel versenyvizsgáztak a magyar nemzetiségû jelöltek is, akiknek 99 százalékát fel tudták venni. Dávid Csaba szerint, aki a megyei RMDSZ TKT ülésén számolt be tevékenységérôl, a vízdíj emelésével megoldódtak az intézmény anyagi gondjai, már nem fordul elô, hogy az alkalmazottak kevesebb pénzt kapnak. Ami a beruházásokat és a saját fejlesztéseket illeti, méltányosabb elosztási rendszert állítottak fel, így a magyarlakta vidékeken is jelentôs beruházásokat eszközöltek az elmúlt évben. Árvízvédelem szempontjából az igazgató szerint nincs nagy veszély, hiszen a 70-es évek nagy áradásai után kiépítették az árvízvédelmi vonalakat a megyében. Olyan katasztrófa, mint Farkaslakán és környékén, ahol 40 perc alatt négyzetméterenként 220 liter csapadék esett, Maros megye területének 98 százalékán nem következhet be. Kelemen Kálmán felvetésére, miszerint a Maros folyó gát fölötti részénél, a Cement lapoknál (a Víkend telep felôli részen) nagymennyiségû iszap rakódott le, ami befolyásolhatja a város vízellátását, Dávid Csaba elmondta: az Aquaservrészérôl nem érkeztek eddig ilyen jellegû panaszok.

Mintha csak a megnevezést próbálta volna igazolni, valódi fehér éjszakára sikeredett az Országos Ifjúsági Igazgatóság kezdeményezése, melyet Marosvásárhelyen a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság a Marosvásárhelyi Diákházzal együttmûködve szervezett. Szombaton este 7 órától egészen vasárnap hajnalig a tél beköszönte sem volt képes eltéríteni az érdeklôdôket a várbeli rendezvényeken való részvételtôl.

A falmászás vagy a graffitiverseny közben hidegtôl kipirult arcok, elgémberedett végtagok – minderre volt orvosság. Csak néhány lépést kellett tenni a bástyáig, ahol a melegben a könyvvásárra kivitt olvasnivalók nézegetése vagy egy pohár forralt bor iszogatása lelket öntött a fiatalokba. Így újra erôt vett rajtuk a kíváncsiság, és a bástyából kilépve szurkolással buzdították az éppen falat mászó társaikat, ismerôseiket, akik hol kesztyûvel, hol anélkül vágtak neki a megerôltetô, mégis izgalmas feladatnak. Három kategóriában – fiú, lány és gyermek (utóbbinál ketten próbálkoztak) – hirdettek versenyt, az elsô három helyezett pedig értékes díjakkal térhetett haza.

Ami még nagyobb érdekességet kölcsönzött az eseményeknek, hogy a graffitiverseny a rendfenntartás céljából kiküldött rendôrök jelenlétében zajlott. Itt már nem tevôdött fel a legalitás kérdése, hisz a jelentkezôk szabadon, a szervezôktôl kapott festékekkel rajzolhattak. A színpadtól jóval távolabb, kedvenc együttesük ismert dallamait meghallva egy kis létszámú csoport körében örömteli kiáltások hangzottak el. Ha a fiatalok erre is ráuntak, akkor a Mészárosok bástyájában két elôadást – Cristi Juncu rendezésében David Mamet Edmond, majd a Yorick Stúdió elôadásában Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli címû darabját – tekinthettek meg. A késô esti meccsre készülve, már nyolc órakor lelkes sportszeretô emberek – szám szerint tizenketten – rúgták a labdát a Constantisn Brâncusi Iskolaközpont mûfüves pályáján.

A rendezvénnyel kapcsolatban kérdeztük meg Tóth Andreát, a Marosvásárhelyi Diákház igazgatóját, aki kérdésünkre ezt mondta: "a hideg miatt a várt érdeklôdés elmaradt. A programok közül nagy kíváncsiság övezte a falmászást, úgy tûnik, hogy a hegyet szeretô emberek, nem riadnak vissza a zord idôjárástól."

Jegyzet

Már meg sem lepôdöm azon a sok irkafirkán, magyarán szemeten, ami az internetes levelezôládámba akarva, nem akarva, szüntelenül érkezik. Kínálnak csodálatos utazásokat kevés pénzért – világárak szerint – vagy akár a lakásomat is felújíthatom néhány ezer euróért. Nem is szólva arról, hogy különbözô szépségszalonokba juthatok el, ha van hozzá kedvem, és persze fedezetem rá. Talán a feladók nem tudják, ha lenne több ezer euró készpénzem, magam is be tudnám fektetni, tanácsok, javaslatok nélkül is. Ismeretlenek azt állítják a "numerológia- tudományok" címszó alatt, hogy különbözô számkulcsok segítségével kiszámolhatom, milyen feladatok állnak elôttem az életben, betekinthetek egy misztikus világba, amely valóban "lenyûgözô". Olyan tudásra tehetek szert, amely segít majd eligazodni a világban. Megoldhatok olyan problémákat, amelyek eddig sikertelenné, boldogtalanná tettek.

És, amint beütöm a születésem idôpontját, kiszámolásos alapon megtudom végre, hogy rendkívül ambíciózus vagyok és a sors állandóan lehetôséget ad arra, hogy fejlôdjek. Könnyen és sokat vállalok magamra, és bármilyen területen feltalálom magam, akár a jég hátán is megélek. A sors sokszor tálcán kínálja számomra a lehetôséget, de én is keresem a kihívásokat. Anyagilag is a sors kegyeltje vagyok, különösen az évek elmúltával leszek az. De van egy hibám is, meg kell tanulnom néha fejet hajtani mások akarata elôtt.

Magára vessen az, aki elolvassa az ilyen és ehhez hasonló leveleket, sôt még bele is megy a játékba. De talán egy kis önismeret nem árt, hisz ezúttal ismeretlenek olyan képességeimre, értékeimre hívták fel a figyelmemet, amelyek eddig rejtve voltak elôttem. Ne gondolják, hogy én vagy esetleg Önök az egyetlenek, akik ilyen csodálatos emberek, hisz bármely számkombinációval csupa-csupa dicséret száll a "világhálóra adott fejünkre".

Berekméri Ildikó

Tizenegy aktív román politikus nevét tartalmazó újabb "szekuslistával" lepte meg a közvéleményt hétfôn az egyik napilap hasábjain Liviu Turcu, a kommunista hírszerzés Amerikában élô egykori osztályvezetôje, aki nemrég ugyanilyen módszerrel érte el Varujan Vosganian liberális politikus európai biztosi jelöltségtôl való visszalépését.

A román kommunista külügyi hírszerzés egyik osztályának volt vezetôje, aki még a kommunista diktatúra bukásának küszöbén menekült az Egyesült Államokba, hétfôn ismét "leleplezô" írással állt elô a Jurnalul National címû napilap hasábjain. Tizenegy aktív politikust vádolt meg azzal, hogy annak idején együttmûködtek a Ceausescu-rendszer hírhedt titkosszolgálatával, a Securitatéval.

E listán két volt miniszterelnök is szerepel, nevezetesen a szociáldemokrata Adrian Nastase és a parasztpárti Radu Vasile. A megnevezettek között van a liberális Teodor Melescanu volt külügyminiszter és Ioan Mircea Pascu volt védelmi miniszter, akárcsak további hét politikus, nagy részük szociáldemokrata.

Turcu írásában "melegen ajánlotta" ezeket az embereket a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) figyelmébe, s tette ezt a politikai elit "erkölcsi megtisztításának" a nevében. Még bizonyos dokumentumokat is megjelölt az átvilágító bizottság számára, ha esetleg nem tudná, hol keresse a megvádolt politikusok múltját rejtô forrásokat.

Az egykori kémfônök a Jurnalul Nationalt használta fel néhány héttel ezelôtt arra is, hogy megtámadja Varujan Vosganiant, az európai biztosi tisztségre pályázó liberális szenátort. Azt állította róla, hogy együttmûködött a Securitatéval. Jelölését akkor már el is küldte Brüsszelbe Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Csakhogy Vosganian a cikk – és más egyéb vádak – hatására maga lépett vissza, s így a kormányfô kénytelen volt mást jelölni az EU-biztosi posztra. Az örmény nemzetiségû Vosganian tagadta ugyan a múltját illetô állításokat, de visszalépését azzal a szándékkal indokolta, hogy óvja Románia imázsát.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások megszakításával fenyegette meg Törökországot a német kancellár. A liberális Süddeutsche Zeitung címû lap hétfôi számában megjelent, rendkívül kemény hangú nyilatkozatban Angela Merkel arra szólította fel Ankarát, hogy – mindenekelôtt Ciprussal kapcsolatosan – tegyen eleget az unió által szabott feltételeknek.

Merkel szerint ellenkezô esetben Törökországnak súlyos következményekkel kell számolnia, s kilátásba helyezte a csatlakozást elôkészítô tárgyalások megszakítását. Rendkívül nehéz helyzet állhat elô a tárgyalások jövôjét illetôen, ha Ankara nem enged a ciprusi kérdésben – jelentette ki szó szerint a kancellár, utalva arra, hogy a török kormány lemondta a finn uniós elnökséggel a kérdésrôl tervezett találkozót.

Ennek egyik fô napirendi pontja az a jegyzôkönyv lett volna, amely elôirányozza, hogy Törökország az év végéig nyissa meg kikötôit, illetve repülôtereit a ciprusi hajók és repülôgépek számára. Merkel ezzel összefüggésben "elmulasztott esélyrôl" beszélt, mint ahogy felrótta azt is, hogy a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan visszautasította azt a vatikáni javaslatot, hogy találkozzon a pápával.

A kancellár hangsúlyozta: Németország – amely januártól fél éven keresztül az unió soros elnöke lesz – szilárdan tartja magát az EU eddigi politikájához. Törökország hajthatatlansága esetén nagyon nehéz lesz folytatni az Ankarával megkezdett csatlakozási tárgyalásokat – jelentette ki Merkel.

Komoly torlódások várhatóak hétfôtôl az EU-tagállamok repülôterein, ugyanis ekkor lépnek életbe azok az intézkedések, amelyek az egész Európai Unióban korlátozzák a gépek fedélzetére felvihetô folyadékok mennyiségét, s egyben az ellenôrzést is szigorítják.

Az intézkedés-csomag annak nyomán született, hogy idén nyáron a brit hatóságok utasszállító gépek felrobbantását célzó merényleteket hiúsítottak meg. A terroristák akcióikat folyékony robbanóanyagokkal akarták végrehajtani, amelyeket kézipoggyászukban vittek volna a fedélzetre.

A korlátozások értelmében az EU területérôl, valamint Norvégiából, Svájcból és Izlandról induló utasok hétfôtôl legfeljebb 1 deciliteres flakonokat, tubusokat, üvegeket vihetnek magukkal a repülôgépek fedélzetére, méghozzá úgy, hogy a különbözô folyadékokból (samponok, parfümök, fogkrémek, stb.) összesen 1 liter lehet náluk, s e termékeket egy átlátszó, lezárható nejlontasakban kell bemutatniuk az ellenôrzésen. (Egyes EU-repülôtereken néhány napig ingyenesen osztanak majd ilyen nejlontasakokat, egyébként pedig a repülôtéri boltokban is lehet majd ilyeneket vásárolni.)

A korlátozás csak a kézipoggyászokra vonatkozik, a feladott, a gépek rakterébe kerülô csomagokra nem. Egyébként a kézipoggyászoknál is lesznek kivételek, így például ha valakinek orvosi okokból kell az engedélyezettnél több folyadékot magával vinni, s ezt bizonyítani tudja, megteheti, mint ahogy például a kisgyerekek cumisüvegjei, a bébiételek is felvihetôk a fedélzetre. Egyben – hiába nagyobbak esetleg 1 deciliternél – az utasok magukkal hozhatják azokat az üvegeket, tubusokat, stb., amelyeket a repülôtéri boltokban vásároltak: de ezeket is lezárt nejlonzacskókban kell tárolniuk.

A folyadékokra vonatkozó korlátozások mellett ezentúl még az eddiginél is szigorúbban ellenôrzik majd a repülôtereken a hordozható számítógépeket és más elektronikus eszközöket. Emellett mindenütt bevezetik, hogy az utasnak le kell vennie kabátját, s így kell átmennie a fémdetektoros kapun: ezt a módszert már eddig is követték a legtöbb repülôtéren, de mostantól ez kötelezô lesz.

Az EU-tagállamok a folyadékok korlátozásáról szóló intézkedésükkel egy idôben arról is döntöttek, hogy egységes szabályokat vezetnek be a fedélzetre felvihetô kézipoggyász méretére, ami legfeljebb 56-szor 45-ször 25 centis lehet majd. Ez a szabály azonban csak jövô áprilisban lép életbe.

Lucian Balan, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt alelnöke vasárnap kifejtette, hogy a párt arra vonatkozó döntése, miszerint tartózkodnak akkor, amikor a DP néppárti tagságáról kell szavazni, nem megrovás a demokratákra nézve.

"Nem hozhattuk néppárti kollégáinkat olyan helyzetbe, hogy a DP elfogadása mellett szavazzanak, olyan körülmények között, hogy mi elleneztük volna, hiszen ismert, hogy a NKDP mindig is ellenezte a DP néppárti tagságát és a döntést a többi tagpárt tiszteletben tartotta" – húzta alá a parasztpárti alelnök.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az EU néppárti csoportjától nem lehet elvenni a leendô demokrata europarlamenterek hozzájárulását, ugyanis az Európai Néppárt az "EU motorja".

"Az Európai Néppárt megerôsítésére vonatkozó döntésünk, miszerint nem fogjuk ellenezni a DP ezen politikai gesztusát, megengedi a demokratáknak, hogy észrevegyék, hogy pártunk által még 1990-ben megfogalmazott követelések a politikai osztály és a román társasdalom erkölcsi reformjára vonatkozóan, az átvilágítási törvény elfogadása és a kommunizmus hivatalos elítélése által, teljesen összhangban vannak a Néppárt kérdéskörével Romániát illetôen" – hangsúlyozta Lucian Balan.

(MTI) – November 4-e válasz volt az október 23-i utcai tüntetésre és megnyilvánulásokra – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke hétfôn a Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában.

Dávid Ibolya szerint november 4-e "olyan válasz volt, amelyik bebizonyította, hogy ebben az országban többen vannak a normális emberek, többen vannak a békeszeretô emberek".

Meglátása szerint az elmúlt négy év kampánya szerepet játszott az ôszi helyzet kialakulásában, mivel mind az MSZP, mind a Fidesz a tavaszi parlamenti választásokat megelôzô kampányban elvesztette a józan realitását, "hamis illúziót" keltett az országban.

Mint fogalmazott, "a csillagos ég volt ígérgetéseik legfelsô határa".

Az elnök hangoztatta: a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása azt jelenti, hogy a parlamentben együtt kell tudni dolgozni, a tisztességtelen politizálást be kell fejezni.

Rámutatott, a politikus legnagyobb tôkéje a "bizalmi tôkéje, és ha ezzel egyszer-kétszer eljátszotta a tekintélyét, akkor az tûnjön el a politika színpadáról".

Hangsúlyozta: "nem kedvünkre való, amit a kormányzat csinál, de ennek oltárán nem szabad egy ország nyugalmát áldozni, nem lehet az anarchiához közeli állapotot elôidézni Magyarországon". Ugyanakkor hozzátette: a Fidesznek nem az az érdeke, "hogy minél tisztábban lehessen látni, hanem az, hogy minél nagyobb díszletet lehessen felhasználni a politikai szándékaihoz".

Arra a kérdésre, hogy "kifizetôdô-e" az MDF számára a mérsékelt stílus, azt válaszolta: "mi hosszú távra játszunk, szeretnénk 2010-re megkerülhetetlen politikai erô lenni".

Mint mondta, az új politikai jobboldalt kívánják addig felépíteni, "mert ami most van, az nem nevezhetô sem konzervatívnak, sem jobboldalnak".

Az önkormányzati vezetôk négyszemközti beszélgetésekben támogatják az autonómiáról szóló belsô népszavazást, de mivel többségük RMDSZ- függô, nem kezdeményeznek referendumot, jelentette ki Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács új megbízott elnöke. Miután Csapó József indoklás nélkül lemondott, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állandó bizottsága szombati sepsiszentgyörgyi ülésén Fodor Imrét, Marosvásárhely volt polgármesterét, a Marosszéki Székely Tanács elnökét bízta meg elnöki teendôkkel.

– Vállaltam, hogy ellátom az elnöki teendôket az SZNT tisztújító küldöttgyûléséig. Fô feladatnak a küldöttgyûlés megfelelô jó elôkészítését tekintem. A széki tanácsok a december közepére tervezett küldöttgyûlésig meg kell vitassák az állandó bizottság által, a házszabállyal (alapszabályzat) kapcsolatban javasolt módosításokat, egyértelmûsíteniük kell a népszavazásra vonatkozó álláspontjukat, és képviselôt kell jelölniük a SZNT-be.

– Milyen módosításokat kezdeményezett az állandó bizottság?

– Az állandó bizottság felelôsségének növelését, gördülékenyebb ügyvitelt, a döntéshozatal és az ügyvitel összekapcsolását, az állandó bizottság és a székek közötti belsô kommunikáció javítását javasoltuk. Ezenkívül tisztázni kell a hatáskörök összeférhetetlenségére vonatkozó kérdéseket, és meg kell szervezni a különbözô szakbizottságok mûködését, mert eddig elvileg léteztek csak.

– Megbízatása idejére a fentiek mellett tervez-e változtatásokat?

– A magam nevében mondom, mert ebben nincs egyetértés az állandó bizottságban, szeretném, ha a belsô feszültségek helyett együttmûködnénk mindazokkal, akik fölvállalják autonómiatörekvéseinket.

– Kikre gondolt?

– A Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett, természetesen az RMDSZ-re is, ha nem csak kampányfogásnak szánja.

– Hogyan értékeli a Markó Béla által Csapó Józseffel és Tôkés Lászlóval kezdeményezett találkozókat?

– Az elôbbit negatívnak nevezném. Szerintem Markó Béla nem kellett volna elutasítsa Csapó József javaslatait. Viszont a Tôkés Lászlóval szervezett találkozó pozitív, úgy látom, rájött, hogy eredményesebbek leszünk, ha együttmûködünk. Az EU-tagság egy csomó új problémát vet fel a magyarság számára, ugyanis Európában nincs kiforrott koncepció, stratégia a kisebbségek jogállásáról. Amit a kisebbségek kiharcoltak maguknak, arra az EU rábólintott, de húzóerô ilyen szempontból nincs. Valaki azt kérdezte tôlem, mit szólnék, ha a magyarság két európai parlamenti képviselôje Markó és Tôkés lenne. Ezt én nem találnám a legszerencsésebb megoldásnak, mert nekik itthon fontosabb dolguk van, mint Brüsszelben.

*A négymilliós szavazótáborral szembeni kötelességünk elûzni a hatalmat, amely csalással és hazugsággal nyerte meg a választásokat! * Kikergetjük Traian Basescut Cotroceni-bôl! * A kétéves narancssárga kormányzás megosztotta a társadalmat! * A 16%-os adókulcs a lakosság 10 százalékának kedvez, a többinek kiveszi a pénzt a zsebébôl * Tariceanunak túl nagy a miniszterelnöki kalap * Megreformáljuk a veszekedôs, inkompetens narancssárga ellenséget, és ellenzékbe küldjük * Az összes választást megnyerjük, kezdve az európai parlamenti választásoktól, el addig, hogy a tengerészt elkergetjük Cotroceni-bôl, * A könnyezô krokodil ne adjon leckét a PSD-nek, mert nincs joga Romániát vezetni!

Formában volt a múlt pénteken Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kellô hangerôvel és a megfelelô színpadias gesztusok kíséretében mondta a fentieket a párt Marosvásárhelyen tartott országos vezetôségi ülésén.

Basescu, a "könnyezô krokodil"

Miután válogatott jelzôkkel illette a narancssárga kormányzatot és a "könnyezô krokodilt", azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a PSD kész felvenni a harcot halálos ellenségével, a jelenlegi hatalommal, és biztosította a jelenlevôket, hogy megnyerik mind az európai parlamenti, mind a helyhatósági, mind pedig a parlamenti választásokat, és végül elkergetik Basescut Cotroceni-bôl. Mert a PSD – szerinte – demokratikus párt, és olyan politikai ajánlattal áll a választók elé, hogy mindenki rájuk adja a voksát. Az államfôt, aki állítólag, a múlt héten a Nastase vállán sírt, de láttuk már Stolojan mellett pityeregni, "könnyezô krokodilnak" nevezte, és kijelentette, nincs joga ahhoz, hogy Romániát vezesse, sem ahhoz, hogy a PSD-nek adjon leckét demokráciából.

Geoana és Geoana közül gyôzzön a jobbik?

Hogy kellôen felkészülhessenek a jövô évtôl sorban következô kampányokra, december 10- én rendkívüli kongresszust tartanak, amelyen a pártelnök korábbi nyilatkozatai ellenére – tisztújítást is tartanak. Egyelôre az egyetlen jelölt a jelenlegi elnök. Ezt erôsítették meg a felszólalók, élen Ioan Rus kolozsvári elnökkel, aki (utalva Adrian Severin nemrég megjelent írására) kijelentette: "mielôtt akadna egy senkiházi, aki bármit leírna vagy mondana a »kolozsvári köztársaságról«, felhívja a figyelmet, hogy Geoanat támogatják a következô választáson". Ugyancsak a jelenlegi elnököt kívánja támogatni Miron Mitrea fôtitkár is. Ezt a fôtitkár is dörgedelmes hangon jelentette be a mikrofonnál. Mivel egyelôre legalábbis más jelölt nincs a láthatáron, úgy néz ki – amint a folyosón az egyik PSD-s küldött ironikusan megjegyezte, Geoana és Geoana közül a jobbik fog gyôzni.

Iliescut nem hatották meg a bókok

A felszólalók majd mindegyike szép szavakkal illette a volt államfôt és pártelnököt, Ion Iliescut, aki azonban "nem vette a lapot". Végig szótlanul és szinte magányosan ült a színpadra ültetett vezetôségi tagok között, senkihez sem szólt, a folyosóra sem ment ki, mozdulatlan arccal hallgatta mind a hozzá intézett hízelgô szavakat, mind a narancssárga kormány ellni nagyhangú kirohanásokat. Azonban Ioan Rusnak a "senki-háziaknak" címzett fenyegetô szövegét kiábrándítónak és aggasztónak nevezte.

Kijelentette: "A PSD nem kaszárnya, nem bottal, bunkóval és buzogánnyal kell pártfegyelmet tartani". Egyébként ô volt az egyetlen, aki anélkül, hogy hangzatos szónoklatot vágott volna ki, vagy bárkit címkézett volna, világosan vázolta mind a belsô pártproblémákat, mind a megoldási lehetôségeket. A jelenlevôk is érzékelték és értékelték is az ô és a többi felszólaló közötti különbséget. Iliescu felhívta a figyelmet, hogy nem használják ki kellôképpen a rendelkezésükre álló humán potenciálokat. A decemberi kongresszus, jelentette ki, jelentôs, meg kell vonni két év mérlegét – a hatalomét és az ellenzékét is, de különösen a PSD-nek kell komoly elemzést végeznie s levonnia a megfelelô következtetéseket, nehogy megismétlôdjék a 2004-es vereség. Meg kell határozni a párt identitását: modern baloldali szociáldemokrata párttá kell válniuk. Ugyanakkor hozzátette: fontos a hatalom bírálata, de egy párt nem nagyhangú szitkozódással nyerhet hitelt, egy komoly párt argumentumokat, valódi alternatívákat kell felmutasson.

"Agóniából eksztázisba"

A nagy egyetértést Sorin Oprescunak, a PSD fôvárosi szervezete elnökének a felszólalása is megtörte. Mint gúnyosan megjegyezte, amikor meghallotta Ioan Rus fenyegetô szavait, "ijedtében" megváltoztatta a korábban elgondolt szövegét. Mindenkit arra kért, hogy viselkedjenek méltósággal, s hagyják "hogy belefulladjon a senkiháziságába" azt, aki ilyesmiket mond. Politikai cirkusznak nevezte, ami a pártban történik, ahol még mindig "egymás bokáját rugdossák az asztal alatt", miközben az egységrôl szónokolnak. Minden gyûlésen "agóniából eksztázisba esünk", jelentette ki, majd hozzátette, ô nem a sajtónak akar témát kínálni a szavaival, hanem valódi reformot szeretne, nem olyant, amirôl két éve beszélnek a "reformerek" Úgy jártak, mint a súlyos beteg, aki "orvos helyett matrózt hívott". "Saját magukba rúgtak", miközben Basescu, aki a kampányban sírt, rajtuk röhög Cotroceni-ben. Az egység szép dolog, jelentette ki, de ha a rendszerváltás után tizenhat évvel "a Kisselef kilincsét borító négyzetcentiméterenkénti puszikban mérik", akkor baj van. Politikai bölcsességre intette
"szeretett" kollégáit, nehogy úgy járjanak, mint a PNL. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem lesz "senkiházi" valaki csak attól, hogy bírálni meri a pártot vagy a vezetôjét. Egy párt akkor erôs, ha nem úgy oldja a belsô problémáit, hogy "befogja a kritizálók száját", mondta végül Sorin Oprescu. Szavai szemmel láthatóan kényelmetlenül érintették a párt elnökét.

"NEM az RMDSZ-nek"

Mint szombati lapszámunkban olvashatták, a PSD választmányi ülésének egyik visszatérô motívuma az RMDSZ volt. Ion Iliescun és Sorin Oprescun kívül midegyik felszólaló a "volt partner" autonómiatörekvései ellen emelte fel szavát, s az alkotmány megszegésérôl szövegelt. Különösen Mircea Geoanat és Miron Mitreát kapta el a gépszíj, s nagy hangon harsogták, hogy "Románia területi épsége s az alkotmány nem képezheti tárgyalás témáját", s ha a hatalom csak azért, hogy megmaradjon a hatalomban eltûr egy olyan pártot, amely "etnikai alapú területi autonómiát követel", akkor majd ôk megmutatják! A pártelnök bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, mert az RMDSZ-t ki kell ebrudalni a kormányból. "Ha a koalíciós pártok nem határolódnak el az RMDSZ-tôl, mi majd teszünk arról, hogy elhatároljuk ôket a kormányzástól", – jelentette ki Geoana.

És ha már ilyen szépen átevezett nacionalistába, nem felejtette el megköszönni Ovidiu Nateának, a PSD Maros megyei elnökének, hogy "a PUNR kemény magját bevitte a PSD-be". Majd arról szónokolt, hogy 40 ezer jelöltjük lesz a következô választásokon, 3 ezren lesznek a kormánytisztségekben és több tízezren a helyhatóságokban. "Én leszek a garanciája, ha kell, a bírója annak, hogy aki tisztességesen politizál, karriert fusson be", jelentette ki, végül még egyszer megerôsítette, hogy a következô választásokon elkergetik Basescut és egy "pészédés" lesz majd Cotroceni-ben.

A tanácskozáson jelen volt Adrian Nastase volt kormányfô is, aki miután meghallgatta az elnök beszédét, úgy döntött, nem kér szót. Lapunk kérdésére azt mondta, egyelôre kivár, figyel, majd eldönti, mit csináljon. Véleménye szerint a lapokat elôre leosztották, és nem lett volna érdemes ott szót kérni, viszont reméli, hogy a tanácskozást nem a jelenlegi vezetés mandátuma meghosszabbításának burkolt céljával hívták össze. Ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a "csapatot" egyesek kizárásos alapon képzelik el.

Marosvásárhelyen ígéretes évadkezdésrôl elég régóta nem beszélhettünk, már ami a színházi életet illeti. Ebben az évadban valami történt, valami változott. Vagy nem változott, csak úgy tûnik? Végül is mindegy. A lényeg: éppen csak beköszöntött a tél, és már a harmadik olyan elôadást mutatják be a városban, amely nyugodt szívvel ajánlható. Azoknak, akik értik, tudják, hogy mirôl szól – mirôl kellene szóljon – a színház, akik nem szórakozni, illetve kiöltözni és önmagukat mutogatni járnak a premierekre.

A Yorick Stúdió különösen kitett magáért. Igen rövid idô alatt idei évadi második elôadását mutatta be vasárnap délután. Eddigi produkcióinak sok köze nem volt egymáshoz mind szerzôi kor, mind színpadi megfogalmazás szintjén, maradt a lelkesedés és minôség. A nemrégiben bemutatott Sóska, sültkrumpli komédiás labda-játék után az Alvajáró románc (rendezô-koreográfus András Lóránt, játssza Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente, Tollas Gábor és Fekete Zsolt e.h., zenél Zonda Attila és Sándor Gyula, díszlet- és jelmeztervezô Szabó Annamária) bemutatóján tette tiszteletét a teljes telt ház. És ez a produkció szintén teljesen más jellegû, mint az elôzô. Táncszínház, minimálszínház, látványszínház, mozgásszínház. Mindegyik és egyik sem. Egyedi és önmagában élô, önmagát beteljesítô és közönségét ezáltal bevonó elôadás – olyan partokra merészkedik, amelyek a szavakon messze túl vannak, mélyben és magasságban.

A történetet itt nem elmesélik, hanem eljátsszák. A szó szoros értelmében. Játsszák, táncolják, énekelik. Alig vannak szavak, amelyek elhangzanak, azok legnagyobb részébôl a nézô mit sem ért. Mert cigányul hangzanak el. Cigánydalokból, táncokból áll össze a történet, amely mindezek ellenére – éppen ezért – érthetô. Átélhetô, megélhetô, megrendítô. A tánc nem eredeti, hanem stilizált mozdulatok sorozata, összhangja, ezért a szakmaiatlanság esetleges buktatóit is kikerüli. A dalok lényege nem a szöveg, hanem a hozzá társuló játék, mozgás, tánc. A versek mozdulatokká változtak, az énekek játékká. Belôlük kerekedik ki a szomorú történet, a klasszikus szerelmi háromszög, amely elôre sejthetôen gyilkossággal zárul. A cselekmény mondhatni banális, sokszor hallottunk, láttunk már ilyet, amióta dráma a dráma. De ez a történet nem szavakban meséltetett el. Azok az érzések, amelyek az ilyen "banális" cselekményekhez társulnak, amelyekbôl ezek kinôtték magukat, szavakban nem mondhatók el. Úgy közhelyekké válnak. És erre tapintott rá az ötletgazda színészházaspár, Szabadi Nóra és Ördög Miklós Levente, ezt játszotta végig a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának közös produkciója. A mérhetetlen mélységek a mondatokon túl rejteznek, megtalálhatók a táncban, az énekhangban, a legôsibb érzelmek és ösztönök így megnyilatkozhatnak. És ezt meg is teszik. Megrendítô az elôadás: a történet egyszerûségében, a rendezés egyszerûségében, a mozgalmas, de letisztult koreográfiában és ritmusban vegytisztán törnek elô az érzelmek, amelyek megélésétôl legtöbbünk fél. Így átélhetôvé válnak. A rögtön feltörô vastaps ezt igazolta. Színházat láttunk a szó klasszikus és pozitív értelmében.

2006. november 9-11.

10.00 – Nemzeti Színház – Megnyitó

10.30 – Nemzeti Színház – A "Szép könyv – 2006" díj átadása

11.00 – Nemzeti Színház – Magyar KönyvKiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének standja – Dedikálás – Csaplár Vilmos és Márton László

11.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – Romániai Magyar Könyves Céh – sajtótájékoztató a Céh 2006. évi 2. számú könyvkatalógusáról.

12.00 – Nemzeti Színház – a Pallas Akadémia Kiadó standja – Dedikálás: Kozma Mária: Szarvassá vált...; Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt; Nagy Pál: Itthoni könyvespolc.

13.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Komp Press és Korunk Kiadó könyvbemutatója – Viharok. Az 1956-os irodalom a Korunkban (szerk. Balázs Imre József); Történelmünk a Kárpát- medencében (1926-1956-2006, szerk. Kovács Kis Gyöngy); Buday György és Kolozsvár (szerk. Cseke Péter); Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal.

14.30 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Kráter Mûhely Egyesület könyvbemutatója – Wass Albert két új dokumentumkönyvének és mesesorozatának valamint az 56-os könyvek bemutatása.

16.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Móra Kiadó bemutatkozása

16.30 – Dr. Bernády György Közmûvelôdési Ház – a Mentor Kiadó irodalmi délutánja – Balázs Imre József: Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban; Bogdán László: A démon nôi alakot ölt; B. Kovács András: Szétszabdalt Székelyföld; Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája; Roth Endre: Választásaim; Szabó Róbert Csaba: Az egész Antarktisz kontinens, Vermesser Levente: Az egyensúly ígérete.

17.00 – Nagy Imre Galéria (Köteles Sámuel utca 1.) – a Pallas Akadémia Kiadó könyvbemutatója – Szabó András: A bôfény forrása.

18.30 – Színmûvészeti Egyetem – Studió Színház – Irodalmi est. A történelem az új magyar regényben – Meghívottak: Csaplár Vilmos (a Szépírók Társaságának elnöke), Láng Zsolt, Márton László, Szilágyi István. Mûsorvezetô: Balázs Imre József.

12.30 – Márton Áron Kollégium, Csíkszereda – Irodalmi délelôtt. Meghívottak: Csaplár Vilmos (a Szépírók Társaságának elnöke), Láng Zsolt, Márton László, Szilágyi István. Mûsorvezetô: Balázs Imre József.

14.00 – Nemzeti Színház – A Pallas Akadémia Kiadó standja – Dedikálás – Albert Ildikó: Az önpusztító lélek; Kozma Mária: Szarvassá vált...; Nagy Attila: A Nap kertje; Sükös József: A Mount McKinley.

14.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – A Romghid Kiadó könyvbe-mutatója – Maros megye (album).

15.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – Az Erdélyi Magyar Könyvklub Könyvbemutatója – Borsos Szabolcs: Önismeret a karrierépítésben; ***Együttélés a gondolattal.

16.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – Könyvbemutatók – Az 1956-tal kapcsolatos könyvek bemutatása – Pál-Antal Sándor: Áldozatok – 1956. A forradalom utáni megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban. 1956 (Mentor); 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956-1965 (Polis); Gazda Ferenc: Elrabolt esztendôk 1956-1964 (Polis).

16.00 – Nemzeti Színház – Közdok Kiadó standja – Dedikálás – Adamovits Sándor: Helikoni nagyasszonyok.

16.00 – Nemzeti Színház – a Mentor Kiadó standja – Dedikálás – Szabó Róbert Csaba: Az egész Antarktisz kontinens, Vermesser Levente: Az egyensúly ígérete.

17.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Romániai Magyar Közgzadász Társaság könyvbemutatója – Somai József: Gazdaság és gazdaságtudományok Brassai Sámuel életmûvében.

17.00 – Nemzeti Színház – a Mentor Kiadó standja – Dedikálások – Bogdán László: A démon nôi alakot ölt; Pál-Antal Sándor: Áldozatok – 1956. A forradalom utáni megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban.

18.00 – Dr. Bernády György Közmûvelôdési Ház – a Pallas Akadémia Kiadó estje – Albert Ildikó: Az önpusztító lélek; Kozma Mária: Szarvassá vált...; Murvai Olga: Viseltes szavak; Nagy Attila: A Nap kertje; Nagy Pál: Itthoni könyvespolc; Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt; Sükös József: A Mount Mc Kinley; *** Kiss Levente (Mûterem sorozat).

Kiss Levente szobrászmûvész és Haller József grafikus kiállítás-megnyitója.

18.30 – Színmûvészeti Egyetem – Stúdió Színház – Könyvbemutatók – Albert Mária: English Act; Ion Coja: Színmûvészeti poétika (fordította Albert Mária); Killár Kovács Katalin: Improvizatia în procesul creatiei scenice; Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája; Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába.

10.30 – Nemzeti Színház – protokollterem – az Erdélyi Magyar Könyvklub új katalógusának bemutatója.

11.00 – Dr. Bernády György Közmûvelôdési Ház – a Mentor Kiadó könyvbemutatója – Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely jogszabályai és polgárnévsorai a XVII-XVIII. században; Péter Mihály: Az erdélyi fogorvoslás történetébôl; Sebestyén Mihály: A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetébôl (1895-1944).

12.00 – Nemzeti Színház – a Pallas Akadémia Kiadó standja – Dedikálás – Nagy Attila: A Nap kertje; Nagy Miklós Kund: Míg a magnó összekapcsolt; Nagy Pál: Itthoni könyvespolc.

12.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Koinónia Kiadó dedikálással egybekötött könyvbemutatója – Balázs Imre József: Vidrakönyv; Demény Péter: Visszaforgatás; Kovács András Ferenc: Álmatlan ég; Láng Zsolt: Kovács Emma születése és más elbeszélések; Selyem Zsuzsa: 9 kiló; Visky András: Tirami sú. Két monológ; Visky S. Béla: Játék és alap; Zakariás Erzsébet: Miesnapok képei.

14.00 – Nemzeti Színház – protokollterem – a Kráter Mûhely Egyesület sajtótájékoztatója

17.00 – Szakszervezetek Mûvelôdési Háza – a Madal Bal Kiadó bemutatkozása: Boldogság – Sri Chinmoy spirituális mester meditációval egybekötött módszereinek bemutatkozása.

Önálló kisebbségi egyetemek létrehozását javasolja a bolognai folyamatban részt vevô országok, így Románia számára is a hét végi kolozsvári Európai Kisebbségi Felsôoktatási Konferencián elfogadott charta. A kezdeményezés ideális esetben éveken belül az európai jogrend része lehet – mondta el lapunknak Hantz Péter, a konferenciát szervezô Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) alelnöke.

Közel húsz felsôoktatási intézmény képviseltette magát a második alkalommal megszervezett konferencián, amely mégis elsô volt abban az értelemben, hogy míg tavalyi kiadása internetes kapcsolat révén zajlott le, idén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskoztak három napon át az európai kisebbségi egyetemek küldöttei.

A rendezvény elsô napján a résztvevôk ismertették intézményeiket. Az a laikusok számára sem bír már a meglepetés erejével, hogy Európa nyugati részén a nemzeti kisebbségeknek állami finanszírozású anyanyelvû felsôoktatási intézményeik vannak, a többmilliós nagyságrendû walesiektôl egészen az alig másfél százezres lélekszámot kitevô számi közösségig, akik négy északi állam területén élnek, és Norvégiában államilag pénzelt egyetemen tanulhatnak. Hasonló példák már Európa fôleg mentalitásban keletibb tájain, mint például Szlovákiában is vannak, de olyan államokban is, amelyek még nem tagjai az európai közösségnek. A moldáviai pár százezres gagauz kisebbség, vagy a macedóniai albán kisebbség szintén állami finanszírozású anyanyelvû felsôoktatási intézménnyel rendelkezik.

A túlnyomórészt pozitív kicsengésû külföldi példák felsorolása után az öreg földrész keletibb fertályáról származó idegen résztvevôk is értetlenül hallgatták a romániai magyar felsôoktatásról leírt helyzetképet. A romániai magyar vagy magyarul is oktató intézmények mindegyike bemutatkozott. Külön elôadás tárgya volt az erdélyi magyar vonatkozású oktatási helyzetkép, miszerint a romániai egyetemeken magyarul tanuló hallgatók aránya távolról sem éri el a magyar kisebbségnek az ország lakosságához viszonyított arányát, és nincsenek önálló magyar egyetemek vagy karok, kivéve a vásárhelyi színmûvészeti egyetemet, vagy a protestáns teológiai intézetet.

A Bolyai Egyetem helyzetét két elôadás vázolta, a BKB korábbi lépései nyomán ismert kolozsvári viszonyok mellett a Bolyai Egyetem Kolozsváron alakult orvosi karából született Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét is ismertették.

Mint errôl elmondták, az 1960-ig magyarul oktató intézményben a román tagozat létrehozásával megindult a magyar oktatás sorvasztása, aminek nyomán 1990-re a magyar diákok aránya 10%-ra csökkent. Jelenleg 48% a magyar hallgatók részaránya, viszont az egyetem chartája erôsen korlátozza a magyar nyelvhasználatot az oktatásban. 2003- ban az orvosi és fogorvosi karokon 40-40%-ban, míg a gyógyszerészeti karon 50%-ban határozták meg a magyar hallgatók arányát. Ez negatív megkülönböztetéshez vezetett, mivel a magyar helyekre sokkal magasabb felvételi eredménnyel lehet bejutni, mint román szakra, ami az egyetem képviselôi szerint azt a kérdést is felveti, hogy a hallgatói helyek megszabása arra ösztönzi az orvosira készülô magyar középiskolásokat, hogy román líceumokba iratkozzanak, mert így könnyebben bejuthatnak.

Ha a hallgatók közel fele magyar, a magyar egyetemi oktatók aránya 29%-os az intézményben. Ez azt jelenti, hogy román kollégáiknál jóval több elôadást kell megtartsanak, kevesebb idejük van a diákokkal törôdni, ami az elhangzottak szerint az oktatás minôségének rovására megy. A jelenlegi megoszlásnál nagyobb gond, hogy a magyar oktatók esetében nagy az életkorbeli szakadék az idôsek és fiatalok között, szinte hiányzik a középosztály, mivel az intézményben levô hátrányos megkülönböztetés miatt nehezen lehet, sokáig szinte lehetetlen volt magyar oktatót alkalmazni. A magyar oktatás itteni fennmaradását csak úgy látnák biztosítottnak az elhangzottak szerint, ha a magyar és a román tagozatokat különválasztanák, önálló vezetés alatt. Az arról elhangzott beszámoló is megdöbbenést keltett a résztvevôkben, hogy az intézménybeli állapotok nyilvános szóvá tevésére a vezetôség fenyegetésekkel válaszolt.

A konferencia résztvevôi a romániai kisebbségi vonatkozású felsôoktatási viszonyokat élesen elítélô zárónyilatkozatot fogadtak el, melyet a BKB képviselôi ma hoznak nyilvánosságra Kolozsváron.

Galambod központjában aszfaltoznak, Mezôcsáváson tejbegyûjtô központ épül a fedett buszállomás szomszédságában, Mezôménesen pirosban áll a mûvelôdési ház, Kölpényben kívül-belül rendbe tették az iskolát, amelynek a múlt évben nem volt mûködési engedélye, Szabédon lerakták a vízvezetékeket és folyamatban van a földgáz bekötése a házakhoz, valamennyi falu mûvelôdési házát újrafedték – sorolja az utábbi hónapok során elért eredményeket Szabó J. Levente, a község polgármestere.

Földadó helyben

Az idén 600.000 lejbôl gazdálkodott a község, a látványosabb településfejlesztéshez azonban ennek a háromszorosára lenne szükség – vélekedik. Bár májustól a megemelt földadó (hektáronként 40-tôl 60 lejig, a földterület minôségétôl függôen) helyben marad, mivel a község lakói általában pontos adófizetôk, és már a májust megelôzô hónapokban eleget tettek ez irányú kötelezettségeiknek, a remélt összeg egyharmada maradt a polgármesteri hivatalnál.

A termôföldeknek körülbelül az 50 százalékát dolgozzák meg. A 2004-es fellendülést követôen, amikor a gazdák állami támogatásban részesültek, egy éve, amióta csak az ipari növényekre (répa, dohány, kender stb.) járt szubvenció, sokan, különösen, akik nem rendelkeznek gépparkkal, lemondtak a föld megmûvelésérôl, mivel nem kifizetôdô.

Az idôsebbek ennek ellenére ragaszkodnak a földhöz. A törvény alapján azonban a polgármesteri hivatal büntetést szabhat ki azokra a tulajdonosokra, akik parlagon hagyják.

Tejcsarnok épül

A mezôgazdaság tehát nem szerepel a község jövôjét kirajzoló lehetôségek között. Az állattenyésztés fellendítése érdekében építtette a polgármesteri hivatal a tejbegyûjtô pontot (képünkön). A községközpontból ugyanis már nem vitték el a tejet, mivel nem volt a követelményeknek megfelelô tejcsarnok. A polgármester azt reméli, hogy az új épület elkészültét és felszerelését követôen napi 1.000 liter tej is begyûl, ha a helybeliek nem a piacra mennek a tejespalackokkal.

Jövôben lezárják a bizonyítatlan kérelmeket

A birtoklevelek kiosztását már régen befejezhették volna, ha a kérelmezôk nem késnek az igazoló iratok bemutatásával. Ugyanazt a földterületet esetenként több örökös kéri. Hiába szólított fel egyeseket több alkalommal is a polgármesteri hivatal, nem tettek eleget a felkérésnek, és mai napig sem jelentkeztek. – 2007-ben ezeket a megoldatlan dossziékat lezárjuk. Sajnos, megtörténik, hogy a bizonyított tulajdont sem tudjuk visszaszolgáltatni, mivel a 18-as törvény alapján a tsz-tagoknak kiosztották az 50 ár területet, ilyen esetekben a kárpótlási listára kerül fel a volt tulajdonos, aki peres úton kezdeményezhet eljárást – teszi hozzá Szabó J. Levente.

Iskolabuszt kap a község

A polgármesteri hivatal nyolc iskolát kell fenntartson, ezek közül kettôt valószínûleg bezárnak, ha a kért iskolabuszt megkapja a község. A busz az általános iskolás gyerekeket fogja szállítani Kölpényrôl Szabédra és Csávásra, Galambodról a központi iskolába, és Mezôménest is szeretnék belefoglalni. Nem lesz könnyû ennyi útvonalat lefedni, de az ingázó gyerekek helyzetén mindenképpen javítani fog a kisbusz.

Az orvosi rendelô községi tulajdonban marad

A helyi tanács döntése alapján Mezôcsáváson nem adják el az orvosi rendelôt. Ha komoly feltételek szerint állapították volna meg az eladási árat, akkor esetleg meggondoltuk volna – vélekedik a polgármester, potom áron nem akarjuk elkótyavetyélni az épületet. A bérletet meghosszabbítjuk mind a négy orvosnak és a gyógyszerésznek is, a pontos adatokat a helyiségekre az utolsó tanácsülésen rögzítettük – teszi hozzá.

Bár ígéretesen indult el a faluturizmus útján, Mezôcsávás és Mezôfele ez irányú lendülete már régen megtorpant. Mûemlék haranglábak (Galambodon és Csáváson), a mezôfelei háziipar, a gyékényfonás, a ménesi egészségügyi központ, a szabédi természetvédelmi rezervátum – látnivalókban nincsen hiány, a kezdeményezés azonban, amelyet a franciák támogattak, hamvaiba hullt.

A franciák elmaradtak, s a vendégfogadás ma már szervezetten nem mûködik. Vállalkozásokban sem bôvelkedik a község, holott a megyeközponthoz való közelsége erre alkalmassá tenné. Csak a betelepülôk (némelyek Moldova Köztársaságból) által építtetett villák szaporodnak a város és Szabad valamint Szabad és Csávás határában.

Aki pedig azt hitte, hogy a gyékényfonás a rendszerváltás után fellendül, tévednie kellett, a helybeliek az ellenkezôjérôl panaszkodnak. Egyesek szerint a viszonteladóknak hoz elsôsorban hasznot, akik készítik, fonják, azoknak sok munkát és csak sovány jövedelem-kiegészítést jelent. A fiatalokat nem érdekli, a kínálat nem bôvül, a reklám nem mûködik, s bár szerettük volna, nem sikerült megtekinteni a mûvelôdési házban levô múzeumot sem.

Mezôfelében Kiss László, a Pro Câmpenita Egyesület elnöke számol be arról, hogy elkezdték az eljárást a háziiparnak mint mezôfelei jellegzetességnek a levédésére, a dokumentáció összegyûjtése azonban a Nemzeti Kultúravédelmi és -népszerûsítô Központnál elakadt, ahonnan a mai napig sem kaptak választ. Az egyedi termékek levédése könnyebb lett volna, így, együtt az egészre állítólag nincsenek paragrafusok. Ennek ellenére tovább kellene lépni, amíg valaki más meg nem elôzi a feleieket, és ebben az ügy szélesebb körû támogatást érdemelne.

A karácsonyi vásárra készülnek

163 diák jár a mezôcsávási iskolába, körzeti iskolaként 480-an tartoznak hozzá. A pedagógusok zöme szakképzett, a katedrák – bár mindig van szülési, gyermeknevelési szabadságon tanerô – be vannak töltve. A dombon levô iskola mégsem tartozik az elkényeztetett tanintézetek közé. Bár van bent ivóvíz és belsô illemhelyek is, a jelek szerint nehéz a bútorzatuk, felszerelésük épségét megôrizni. Amint Contiu Gheorghe igazgató elmondta: egy nyertes pályázat segítségével korszerû többfunkciós laboratóriumot rendeznek be, az épület feljavítására, korszerûsítésre, esztétikusabbá tételére azonban nem kapott kormánytámogatást az iskola. Rossz nyelvek szerint a Csávásnak szánt pénz is Rücsre vándorolt, ahol kacsalábon forgó épületté alakították az iskolát. Csáváson viszont, ahogy a polgármestertôl megtudtuk – és az igazgató is megerôsítette –, az iskola mellett sportcsarnok épül.

A tanintézmény életében változást hozott a családias jellegû házak megjelenése, ahova az árvaházi gyermekeket helyezték el. Beilleszkedésük nem kevés gondot jelentett, de a harmadik évre sikerült részben felzárkóztatni a gyerekeket. Jelenleg 12 fogyatékos gyerek kezdte el külön osztályban a szocializálódást, akikkel két speciális oktatásra szakosodott tanítónô foglalkozik.

A múlt tavasszal kellemes meglepetést jelentett az a meghívó, amit a magyar tagozat két tanárnôjétôl kaptunk, Bernád Enikô (képünkön)mûszaki nevelés és Sajgó Melinda magyar szakos pedagógusok a vidéki iskolák támogatására kiírt pályázaton nyertek jelentôs összeget, amelynek alapján lázas tevékenység kezdôdött el a gyerekekkel. A húsvétra készített ötletes tárgyakból rendezett kiállításon 4,2 millió lejt árultak, színdarabot tanultak és adtak elô, Vándor címen pedig megjelent az iskolaújság.

Ahogy Bernád Enikôtôl megtudtuk, a húsvét elôtt árult pénzbôl most egy karácsonyi vásárra készülnek. A gyerekek ez alkalommal is szívesen jelentkeznek a köri tevékenységre, ahol képeslapokat, díszeket, gyertyatartókat, adventi koszorúkat és egyéb, az alkalomhoz illô tárgyakat készítenek jobbára természetes anyagokból (csuhé, fûzfavesszô, fenyôtoboz) és festett gipszfigurákat is formálnak. A mûsor ezúttal sem marad el, gitárkísérettel elôadott karácsonyi énekekkel készülnek az ünnepre mind a román, mind a magyar tagozaton.

A Czegô család ötven éve kertészkedik Mezôcsáváson. Jelenleg csak virágkertészettel foglalkoznak. Czegô Gyôzô hét fóliaházban termeszt virágokat, télen ebbôl kettô mûködik fafûtéssel. Ilyenkor, halottak napja után nem olyan mutatósak a fóliaházak, de a cserepekben már új dugványok zöldellnek.

Az idén gyenge üzletet jelentett a krizantém – vélekedik, majd hozzáteszi: a vágott virágot lehetett jobban eladni, a cserepest szinte nem érte meg gondozni, a kertészek örvendtek, ha a befektetett összeget vissza tudták szerezni.

Bár úgy tûnik, hogy nagyobb az igény a virágokra, a konkurencia is folyton bôvül, mind több a kertész, miközben a felvásárlási erô gyenge. A család csak ebbôl él, mind a négyen a szülôkkel együtt a fóliaházakban dolgoznak.

– Miért mondtak le a zöldségtermesztésrôl? – érdeklôdtünk, hisz a szülôk ezzel váltak ismertté a vásárhelyi piacon. Czegô Gyôzô szerint a zöldségtermesztés "kiment divatból", nem tudják felvenni a versenyt az ország déli részérôl érkezôkkel, ahol jobb a föld és jobb minôségû zöldségeket tudnak elôállítani. Meglepetésünkre kiderül, hogy a virágtermesztésre is csak zacskós földet használnak, amit külföldrôl hoznak be. Szivacsos tôzegrôl van szó, aminek a savassága pontosan be van állítva. A szaporítóanyagok, dugványok, magok szintén külföldrôl származnak, az idén drágább volt a muskátlidugvány, mint a fejlett növény – teszi hozzá. Ezenkívül számolni kell a kártevôkkel és kórokozókkal, olyan új betegségek jelennek meg, amelyekre speciális vegyszerek szükségesek. Emiatt évrôl évre nônek a kiadások, a bevételek pedig mind kevésbé, de megállni már nem lehet. Kis kultúrákkal nem lehet megmaradni a piacon, legalább 15 árnyi területen levô fóliasátorral érdemes foglalkozni.

Hogyan látják a gyékényfonás jelenét és jövôjét a helybeliek, s elsôsorban azok, akik még ôrzik a mesterséget?

Kiss D. Gyula nyugdíjas: – Egyre kevesebbet dolgozunk. Sokba kerül az engedély, drága a nyersanyag, Szeben környékérôl hoztuk a gyékényt, mert a deltából már nem lehet, s amit készítünk, abból egyet-egyet vesznek. Egyébként a kereskedôk vásárolják fel a termékeket. Ilyen körülmények között nem kifizetôdô dolgozni, azt kellett volna megszervezni, hogy nagy tételekben külföldön értékesíthessük, ami Felében készül.

Kiss Margit: – Az olcsó kínai dolgok kiszorítják a piacról a mi termékeinket. Egy kalapon egy napig dolgozom, nem adhatom 10.000 lejért, ahogy a kínait meg lehet vásárolni. Azt mondják, le kell védeni a munkánkat, hívattak is ezért a kultúrotthonba, de nem tudom, sikerült-e. Valahogy fel kellene lendíteni ezt a tevékenységet, mert a külföldiek sem érdeklôdnek már iránta.

Székely Margit: – A fiam tavaly adta le az engedélyt, olyan sok volt az adó, nem érte meg fizetni. Az anyag drága, derékig vízben kell vágni. Már Magyarországon sincs kereslet, talán jobban kellene reklámozni belföldön és külföldön is. A Korondhoz hasonlóan utcára nyíló üzleteknek nem lenne annyi vásárlója, hisz a mi falunk nem fekszik nemzetközi úton.

Máthé Eliz: – Rendszeresen rendelést kellene hozni, akkor megérné nagyban foglalkozni a gyékényfonással. Az egyesület sajnos nem tudott segíteni. Ma 110-en dolgozunk még a faluban, a fiatalok már inkább külföldön vállalnak munkát. A tanács is jobban kellene támogasson, s talán egy szövetkezet is felvállalhatná, mint régen, hogy begyûjti, reklámozza és értékesíti a termékeket.

Kiss László: – Nem látom túlságosan biztatónak a jövôt. Mint hagyomány, valószínûleg fennmarad, de háziiparként kisebbek az esélyek, mert nem mutatkozik olyan piac, hogy meg lehessen élni ebbôl a tevékenységbôl. A kézmûvesek pályázhatnának egyénileg, de nem vállaják, mert az önrészt fizetni kellene.

Lázár Gyöngyi: – A szép munkában látom a jövôt. Ezenkívül a fantáziára is szükség van, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelô új termékek készüljenek, a régiekkel ugyanis tele van a piac. A népmûvészetet tovább kell vinni, tovább kell folytatni, hisz olyan érték ez, amelyrôl nem szabad lemondanunk.

Teremlabdarúgó 2. liga

Folytatódik a marosvásárhelyi Izorep gyôzelemsorozata a teremlabdarúgó 2. liga 2. csoportjában. Jakab Zoltán együttese ezúttal az Elite Gyergyószentmiklós ellen diadalmaskodott egy idegenbelinek számító, Maroshévízen játszott találkozón. A vendégek javára 6-1 arányban végzôdött mérkôzésen az Izorep góljait Csoma Alpár 3, Szôcs, Zagon és Klein (hat- méteresbôl) szerezték.

Ugyancsak a 6. forduló keretében, a szintén marosvásárhelyi City'us 9-4-re nyert a Transilvania 2005 Maroshévíz ellen, míg Nagybányán Autoglobus – Siculum Csíkszereda 5-7.

Vasárnap a ligeti sportcsarnokban 17 órától rendezik a csoport rangadóját, amelyen az Izorep a Székelyudvarhely II csapatát fogadja. Ebben a fordulóban a City’us szabadnapos lesz.

Teke

Megnyerte a Siderurgica Vajdahunyad elleni csapatbajnoki mérkôzését a marosvásárhelyi Koracell- Elektromaros férfi tekecsapata. A marosvásárhelyi tekézôk 6-2 (3205-3119) arányban bizonyultak jobbnak ellenfelüknél. Egyéni eredmények: Májos Ferenc 553, György Árpád 511, Fekete József 524, Fazakas Károly 543, Seres József 508, Orosz István 566.

A Romgaz-Elektromaros idegenbeli mérkôzése a Petrolul Baicoi ellen elmaradt, miután a házigazdák idôben jelezték, hogy nem tudják biztosítani a mérkôzés lebonyolításának technikai feltételeit a pálya meghibásodása miatt.

Nôi labdarúgó 1. liga

A címben szereplô tömör mondattal reagált Kiss István, a City'us elnöke arra a kérdésre, hogy miként zajlott a vasárnapi nôi labdarúgó bajnoki mérkôzés a marosvásárhelyi klub és a Negrea Resicabánya között. Az idei bajnokságban ugyanis már másodszorra fordult elô, hogy a City'us nôi labdarúgói az orvosi ellátás hiánya miatt nem tudják befejezni, vagy el sem tudják kezdeni a bajnoki mérkôzésüket, ami – a szabályok szerint – a mérkôzés 0-3 arányú elkönyvelését vonja maga után. Elôzôleg a Pandurii Tg.-Jiu elleni mérkôzésen a vendégek egyik játékosának megsérülésekor derült ki, hogy a mentôkocsi idôközben elment valahová, míg ezúttal meg sem érkezett, illetve csak késve jött el a mérkôzésre.

A szabályok szerint a játékvezetôknek 15 percet kell várniuk a mentôkocsi és az orvos megérkezéséig, ezek után nem tehetnek mást, mint jegyzôkönyvbe venni a tényállást, s lefújni a találkozót. Ez történt most is, a találkozó levezetésre kiküldött Curta Ovidiu 11 óra 15 perckor a mentô hiányában a lefújás mellett döntött. Ezen már nem lehetett változtatni akkor sem, amikor a mentôkocsi a hivatalos várakozási idôt meghaladóan néhány perc késéssel mégis megérkezett.

Mivel még senki sem távozott a helyszínrôl, a házigazda klub vezetôi megpróbálták meggyôzni a játékvezetôt, hogy a találkozót vezesse le, ô azonban – Naste Dorin, a megyei labdarúgó-egyesület alelnökének közbelépésére is – hajthatatlan maradt, szigorúan ragaszkodva a szabályzat elôírásaihoz, annak ellenére, hogy a vendégek hajlandóak lettek volna hivatalos mérkôzésen pályára lépni. Végül – ha már a resicabányaiak eljöttek ekkora távolságra – a két csapat barátságos mérkôzést játszott, amit a házigazdák 8-1-re megnyertek.

Székes Károly edzô és Kiss István elnök roppant csalódottan vették tudomásul a tényállást, hisz ismét nem a csapat hibájából szenvedtek el egy újabb megalázó epizódot. A klubelnök emellett a hazai bírókat is hibáztatja (a nôi bajnokságban helybeli játékvezetôk bíráskodnak), s kijelentette, hogy inkább hajlandó megfizetni máshonnan érkezett játékvezetôk kiszállási díját, mint hogy a Maros megyei bírói testület "csúfot ûzzön a csapatból". Kálmán Annamária csapatkapitány hasonlóan el volt keseredve, mert véleménye szerint jó irányban fejlôdik a csapat, hóban, fagyban, zuhogó esôben is edzenek, játszanának, hajtanának a lányok, ám külsô körülmények – jelen esetben a SMURD mulasztása – elveszik a kedvüket a folytatástól.

Az esettel kapcsolatban megpróbáltuk megszerezni a SMURD álláspontját is, de többszöri telefonálásunk ellenére sem sikerült találni valakit, aki válaszolt volna kérdéseinkre.

(ferencz – bálint)

Labdarúgó 1. liga

Elszalasztotta a felzárkózás lehetôségét a Steaua a labdarúgó 1. liga 14. fordulójának vasárnap este, lapzárta után lejátszott mérkôzésén. A Dinamo kolozsvári vereségét követôen, ha nyer a katonacsapat Piatra Neamton, akkor kilenc pontra közelíti meg az éllovast (ami még mindig tekintélyes hátrány), ám csupán gól nélküli döntetlenre futotta a Ceahlaul otthonában. A rangsorban a Dinamo 39 ponttal vezet, míg a Steaua a 2.helyen áll, 28 ponttal.

Kosárlabda

A B-osztályos bajnokságra készülô marosvásárhelyi BC Mures nôi kosárlabdacsapata a hét végén barátságos tornán vett részt Székelyudvarhelyen. A Szabó Tibor vezette csapat a négy együttest felvonultató torna második helyén végzett, miután 40:26 arányban legyôzte a házigazdákat (Varga Emese 12, Nagy Melinda 6, Habor Adriana 6), 57:41-re múlta felül Csíkszereda csapatát (Varga Emese 22, Katona Linda 17, Ballai Szidónia 8), s 30:69-re kikapott a KSE Sepsiszentgyörgytôl (Habor Adriana 12, Katona Linda 5).

A BC Mures nôi csapata a tavalyi bajnokságban kivívta a feljutásért folyó tornán való részvétel jogát, anyagi háttér hiányában azonban nem vállalta a részvételt.

Az utóbbi napokban igen aktívak voltak a közösségi rendôrök, nemcsak a halottak napja alkalmával teljesítettek megerôsített szolgálatot, hanem a várban a Fehér éjszakák rendezvényen is nagy számban voltak jelen. Ahogy lehullt az elsô hó, figyelemmel követték, hogy kik nem takarítják el a járdákról a havat. A szerkesztôségünkbe eljuttatott közlemény szerint 32 gazdasági egység tulajdonosát és 47 magánszemélyt szólítottak fel, teljesítsék kötelességüket, mert a mulasztásért a 2002. évi 224-es tanácsi határozat alapján 300 új lejre is büntethetik az érintetteket.

November elsején az ôrjáratot teljesítô közösségi rendôrök letartóztatták, majd átadták a rendôrségenk O. S-t, aki 30 új lej értékben lopott javakat a Luxor üzletbôl. November 3-án értek tetten a marosvásárhelyi Bolgárok téri autóbuszmegállóban egy petrozsényi és egy marosvásárhelyi zsebtolvajt. Mint utólag kiderült, visszaesô bûnözôk voltak. Október 27-én éjjel a marosvásárhelyi Z. K. diszkóból hazatérve egy szemetesládát rongált meg. Hasonló tettekre vetemedtek Zs. M. 14, A. B. 15 és L. K. 17 éves marosvásárhelyiek, akik virtuskodásból az Înfratirii parkban tették tönkre a szemetesládákat, kosarakat. Tettükért 500 lej büntetés jár. Az utóbbi hét alatt a közösségi rendôrök 52 büntetést róttak ki szabálytalan parkolásért, engedély nélküli utcai árusításért és koldulásért, valamint szemetelésért – áll a közleményben.

A kormány úgy döntött, hogy a CEC takarékpénztár jövôbeni felvásárlója nem egyesítheti a CEC-et saját romániai leánybankjával. A Mediafax kormányforrásokra hivatkozó jelentése szerint a kormány megtartaná a CEC 25 százalékát.

Továbbra sincs ugyanakkor végleges határidô a javított ajánlatok beadására, közölte Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. Vladescu októberben úgy nyilatkozott: nem tudja, hogy a CEC az év végéig magánkézbe kerül-e.

A júliusi döntés alapján két bank, a magyar OTP Bank Nyrt. és a görög Ethniki Trapeza maradt a döntôben a CEC takarékpénztár 69,9 százalékos többségi privatizációjáért folyó versenyben.

Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Wolf László szeptemberben közvetve utalt az egyesítés szándékára, mondván: az OTP Bank Romania egyelôre veszteséges, a gyors fióknyitási program után, nagyjából két év múlva ütemes eredményjavulás várható, és jelentôsen megváltoztatná a helyzetet, ha az OTP-nek sikerülne megszereznie a CEC takarékpénztárat, ennek hiányában organikus módon kell növekednie a román leánycégnek.

Október közepén azonban Wolf László már úgy nyilatkozott, hogy a CEC elnyerésének esélyei nem túl biztatók, hiszen az OTP-é az alacsonyabb ajánlat. Azt sem tudni, mikor akarják befejezni a CEC privatizációját, viszont az OTP Bank a Crnogorska komercijalna banka (CKB) megszerzésének zárása után "tart egy kis szünetet" a felvásárlásokban, megpróbál a csoport konszolidálására koncentrálni, tette hozzá. Az OTP Bank Magyarországon kívül nyolc országban van jelen. A csoport mérlegfôösszege a már megvásárolt bankokkal eléri a 21 milliárd eurót.

Az OTP román leánybankja, az OTP Bank Romania 16. a román bankpiacon, egyelôre 1,3 százalékos részesedé