|
LVIII. évfolyam 73. (16254.) sz. |
2006. március 29., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A már két éve bonyolódó koncesszióügy a marosvásárhelyi 2-es poliklinika estében a végkifejlethez közeledik. Ismeretes, hogy az elmúlt idôszakban a megyei tanács, amelynek köztulajdonában van a poliklinika épülete, mindenféle ürügyre hivatkozva nem utalta azt át a magánvagyonába, ami feltétele volt a haszonbérbe adásnak. Az itt rendelô szakorvosok hiába hivatkoztak a szerzôdéseikre, a törvényre, a betegek érdekeire, süket fülekre találtak. A huzavonát megelégelô szakorvosok pereket indítottak a megyei tanács ellen, és ezeket meg is nyerték. A végleges és visszavonhatatlan bírósági ítéletek kötelezik a megyei önkormányzatot, hogy tartsa be a kabinetek koncesszionálására vonatkozó 884-es kormányhatározatot.
A jelek szerint azonban csak elméletileg van így, mivel az önkormányzat még mindig nem hajlandó teljesen "megadni" magát. A 884-es kormányhatározat kimondja, hogy a koncessziós szerzôdést legkevesebb 15 évre kell megkötni, a használt helyiségre pedig négyzetméterenként évente 1 eurót kell fizetni az elsô öt évben. A megyei tanács végül, nem találván más kiutat, a szakorvosok elé tett egy koncessziós szerzôdéstervezetet, a furcsaság azonban az, hogy a tervezet egészen más feltételeket tartalmaz, mint amit a jogszabály elôírt. Nevezetesen, hogy a koncesszionálás három évre történjék, bérleti díjként pedig a törvény által elôírt összeg ötszörösét követelik.
A fentieket nem fogadták el a szakorvosok, akik bírósági döntéssel a zsebükben remélik, a testület mégiscsak belátja, hogy elfogadhatatlan egy törvényt csak részlegesen betartani, éppen egy közhatóság részérôl. A tervezet kapcsán tett módosításaikat azonban továbbra is ellenzi a megyei tanács vezetése, és holnap kiderül, hogy a közgyûlés hajlandó-e végre pontot tenni e szégyenletes ügyre, vagy továbbra is "kiszúr" a szakorvosokkal. Akik, koncessziós szerzôdés hiányában, nem tudják akkreditáltatni tevékenységüket, aminek hiányában gyakorlatilag törvénytelenül mûködnek, az egészségbiztosítási pénztár vezetôjének jóindulatára utalva. Ami tarthatatlan helyzet.
A koncesszió ügyében mindenféle kifogás elhangzott az önkormányzat részérôl. Hogy szükség van a 2-es poliklinika épületére az egészségügyi reform megvalósításához, hogy a szájsebészetnek kell helyet biztosítani, hogy egyetemi oktatás céljára kellenek a helyiségek. Mindezek bizonyára igazak, bár a rossznyelvek szerint a háttérben bizonyos orvosok érdekeltségei álltak, amelyek idôközben megoldást nyertek, a szájsebészetrôl pedig kiderült, hogy az idén megalakítandó megyei regionális sürgôsségi kórház épületébe, a SMURD mellé költöztetik. Így hát lassacskán elfogytak az érvek. Az egyetlen komoly indok, a betegek érdeke láthatóan nem érdekli azokat, akik minden erejükkel megakadályoznák azt, hogy a 2-es poliklinikán immár hagyományosnak is tekinthetô, a betegek által megszokott, igényelt és becsült szakorvosi rendelés megmaradjon…
Tegnap Dorin Florea polgármester heves támadást intézett a megyei tanács, a prefektus, a parlamenti képviselôk, a kormány, a kukatörôk, a szemetelôk és egyáltalán mindenki ellen, akik, szerinte, akadályozzák a munkájában.
A marosvásárhelyi polgármester haragját különösképpen a régi repülôtér körüli vita váltotta ki. Mint mondta, az a város tulajdona, de a megyei tanács akadályozza a jogi helyzetének rendezésében, a parlament pedig olyan törvényeket hoz, amelyek csak bizonyos "érdek- csoportokat" segítenek, de a becsületes, népért dolgozó polgármestereknek keresztbe tesznek. A közigazgatás és a parlament között az egyetlen "közvetítô" az igazságszolgáltatás, mert minden talpalatnyi területért kénytelen pereskedni. A parlament felületes, hibás, alkalmazhatatlan törvényeket hoz, és nem érti – egyébként a kormányfô sem, akinek újból felajánlotta az ingyenes tanácsadást –, hogy "az igazi Romániát a polgármesterek és a helyhatóságok képviselik". A többi, beleértve a törvényhozást is, csak "idôszakos" intézmény, amelyek négyévenként változnak.
A régi repülôteret, ahol most az aeroklub mûködik, kérik, mert belefoglalták az általános városfejlesztési tervbe, és egy mûszaki parkot akarnak létrehozni, hogy "a fiatalok ne menjenek külföldre dolgozni". A megyei tanács azonban nem hajlandó rábólintani a tervre.
A polgármester szerint a prefektus is hibás, mert egyebet sem tesz, mint politizál, ahelyett hogy a megye és a város érdekében ügyködne. Mint mondta, több mint egy tucat dokumentumot hevertet a fiókjában, a kakukk, aki a megyei tanács fészkében ül ellene dolgozik, a csicskása meg Toganel, aki "a nyugdíjért mindent megtesz." Ha nem oldják meg a problémát, jelentette ki, kénytelen lesz a nyilvánosság elé tárni, kik azok, akik akadályozzák a város fejlesztését.
A polgármester nemcsak a megyei tanácsra és a prefektusra haragudott, de Markó Bélára is, mert állandóan a helyhatóságok hatáskörének növelésérôl szónokol, anélkül, hogy bármit tenne az érdekében. Kijelentette: ha kell házról házra fog járni, hogy meggyôzze az embereket, többet ne szavazzanak a mai vezetôkre.
Elmondta, hogy megkezdték a tavaszi nagytakarítást, de a megtisztított utcák másnapra pont olyan szemetesek, mint takarítás elôtt. Mintha marslakók újra teleszemetelnék, vagy mintha "papíresô" hullna. Véleménye szerint drasztikus intézkedésekre lenne szükség a szemetelôk megbüntetésére, a kukarombolók szankcionálására. Abnormális idôket élünk, vonta le a konzekvenciát, mert hiába kapják el a garázdákat, nem lehet felpofozni ôket, mert "sértik a jogaikat". A szeméthelyzetért egyébként a városi tanács a hibás, amely nem szavazta meg a szolgáltatás koncesszióját. Itt is érdekcsoportokat emlegetett, akiknek "nem kell Terbea, hanem valaki Magyarországról". Abban is politikai érdeket lát, hogy a Salubriservnek 13 milliárd lejjel tartoznak.
A sajtótájékoztatón jelen volt Viorel Filip a közösségi rendôrség igazgatója, aki elmondta, hogy március 8-án két rendôr, Gheorghe Cerghizan és Todea Dorin a városi virágkertészetbôl 120-140 szál fréziát lopott el. Kérdésünkre Cerghizan tagadta a lopás tényét, mint elmondta, társával ott járôröztek és az ôr adott nekik 7 szál virágot. A rágalmazókat, mondta, be fogja perelni.
Egyébként elég hosszan elfilozofálgatott a "kakukkokról", amelyeknek ilyenkor tavasszal van "a hormonális-emocionális szezonja", és a kakukkozással vezetik le a hideg idôszakban felgyülemlett hormonmennyiséget. Ehhez nem sok intelligencia szükségeltetik, mondta végül.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kedden bejelentette, kormányfôi mandátuma idején a jelenlegi értéken marad az egységes adókulcs szintje. "Megtartjuk az egységes adókulcs rendszerét és jelenlegi szintjét is" – mondta Tariceanu. Az Európai Unió szakértôi azt ajánlották Romániának, hogy a jövô évtôl növelje a két fô illeték, a hozzáadottérték- adó (TVA) és az egységes adókulcs szintjét, nyilatkozta nemrég Leonard Orban, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára, Románia uniós fôtárgyalója. Joaquin Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa február végén, Bukaresben kijelentette, az adócsökkentés pozitív intézkedés volt. Szerinte Románia problémákkal szembesülhet, ha az adók begyûjtésének szintje nem felel meg a költségvetési szükségleteknek.
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) délkelet-európai államainak kormányfôi, valamint Moldova Köztársaság miniszterelnöke Bukarestben találkoznak április 6-án, az ülést Románia rendezi a CEFTA soros elnökeként. Az értekezleten elkezdôdnek a tárgyalások a CEFTA bôvítésére, a tervek szerint az új tagállamokkal induló tárgyalások az év végéig lezárulnak. Az ülésen részt vesz Olli Rehn európai bôvítési biztos, Erhard Busek, a Délkelet- európai Stabilitási Paktum koordinátora, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és az EU soros elnöke, valamint Peter Mandelson európai kereskedelmi biztos is. A CEFTA jelenlegi tagjai: Románia, Horvátország, Bulgária és Macedónia. Az április 6-i, bukaresti értekezletre meghívást kapott Albánia, Szerbia-Montenegró, Moldova Köztársaság és Bosznia-Macedónia is – jelenti a Mediafax.
Megyénkben 910 (888 állami és 22 magán) tanintézmény mûködött a 2005–2006-os tanév elsô szemeszterében. Az iskolai képzésben részt vevô 77.051 diákból 6037 tanulót nem zártak le az elsô félév végén.
Az elsô szemeszter eredményeit és a hiányosságokat tegnap délelôtt a marosvásárhelyi építészeti iskolaközpont dísztermében vette számba a Megyei Tanfelügyelôség vezetôsége az iskolaigazgatókkal tartott tanácskozás során.
A kiértékelésen a bukaresti továbbképzô és akkreditációs központot Elena Stanescu felügyelô képviselte, a helyhatóságok valamint a prefektúra nem érdemesítette figyelemre az oktatásügyi kiértékelést.
Visszatérve az eredményekre: a 26.160 elemista 92 százaléka ért el átmenô általánost a félév végén, a 16.044 líceumi tanulóból 12.505-öt zártak le ötösön fölüli átlaggal. Ezzel szemben a tanfelügyelôk által végzett ellenôrzések eredményei sokkal rosszabb képet mutattak a diákok felkészültségérôl, a matematikateszt eredménye 5,36, a románé 6,15, a magyaré 4,32, a történelemé 5,91, a földrajzé 4,3 volt, ami Luca Alexandru fôtanfelügyelô-helyettes és Sacarea Ioan szakszervezeti vezetô szerint elgondolkoztató adat a megyei oktatásügy helyzetérôl.
A különbözô szintek szerint és a tantárgyanként számba vett látványos vagy kevésbé hangzatos eredmények mellett elhangzott, hogy a próba-kisérettségin egyes tanintézetekben a diákoknak mindössze a 0,1 százaléka ért el átmenô jegyet.
A pedagógusok nem használják ki a lehetôségeket, esetenként túlméretezettek a házi feladatok, amit nem ellenôriznek, a diákok tudásszintjének felmérése nem történik következetesen, a nevelés folyamatát helyenként megzavarják az iskola vezetôsége és a tanárok, a pedagógusok, valamint a diákok és az oktatók között létezô konfliktusok, amelyeket nem mindenütt sikerül kellô pedagógiai érzékkel, hajlékonysággal kezelni.
A Megyei Rendôr-felügyelôségtôl származó statisztikák szerint az elmúlt évben kábítószer-fogyasztáson és -kereskedelmen egyetlen diákot sem értek tetten, a bûnözés viszont jelen volt a kiskorúak körében is, akik több esetben lopást és egy esetben prostitúciót követtek el. Suzana Ganta fôtanfelügyelô szerint továbbra sem ôrzik az elvárt mértékben az iskolákat.
Luca Alexandru fôtanfelügyelô-helyettes beszámolóját követôen a kisebbségi, a speciális valamint az alternatív oktatás helyzetét Albertini Zoltán mutatta be.
A statisztikai adatok szerint a 21.141 óvodásból 13.085 kisgyerekkel román , 7745-tel magyar és 311-gyel német nyelven foglalkoznak. Elemi osztályokban az arány 26.298 – 16.917 (román tagozat), 9.084 (magyar tagozat), 311 (német tagozat), az V–VIII. osztályban 24.579 – 16.113 (r.), 8.215 (m.), 251 (n.), a líceumban 16.164 – 11.727 (r.), 4.204 (m.), 233 (n.), az ipari és mûvészeti iskolai képzésben 6.873 – 5.046 (r.), 1827 (m.), 0 (n.) volt.
Folytatódott az iskolák korszerû számítógépes rendszerekkel való ellátása, számuk az elsô félév végére 79-re emelkedett – hangzott el Neagu Nicolae beszámolójában. A helyhatóságok 36 milliárd lejt költöttek a tanintézetek elôkészítésére, 92 (elsôsorban) vidéki osztályt láttak el új iskolapadokkal.
Nagy Edit, a Pedagógusok Házának igazgatónôje a gazdag továbbképzési kínálatot mutatta be, örvendetes tényként szólt arról, hogy az idén szélesebb körû kapcsolatot alakítottak ki az egyetemi központokkal, s igény szerint a színvonalas magyar nyelvû továbbképzést is megszervezték.
Tovább folytatódik a vidéki iskolák támogatása egyelôre a Mezôségen és Régen körzetében, majd a többi községi tanintézetben is.
A megyei Pszichopedagógiai Központ a tanszemélyzet pszichológiai felmérése mellett április folyamán megismétli a nyolcadik osztály végzô diákok továbbtanulási óhajainak a felmérést is.
Az ülés végén Sacarea Ioan szakszervezeti vezetô illetve Dónáth Adél fôkönyvelô jelentette be, hogy elkezdôdik az öt évre visszamenôleg járó pótdíjak kifizetése, amire a nyugdíjba vonult, a nyugdíj elôtt álló tanerôk, és az idôközben elhalálozott pedagógusok hozzátartozói is jogosultak.
A tanügyben történt átszervezések nyomán megyei szinten 246 jogi személyiséggel, azaz önálló vezetôséggel rendelkezô tanintézmény maradt, amelyekben 58 igazgatói és 46 aligazgatói állást kell betölteni. A versenyvizsgára most folyik a beiratkozás – mondotta Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes. Azok az ideiglenes megbízással rendelkezô intézményvezetôk, akik nem jelentkeznek a versenyvizsgára, a továbbiakban nem tölthetik be a vezetôi tisztséget – hangzott el többek között a kiértékelôn.
Kisnyugdíjból tengôdô idôs emberek, akik 2005 novemberéig a szociális díjszabást választották és kevesebbet fizettek a villanyáramért, jelezték, hogy bolondját járatják velük a villanyáram szociális díjának igénylésekor. A bürokrácia és az új jogszabály hiányosságából adódóan sok kis jövedelmû fogyasztó, akiknek törvény adta joguk lenne a szociális díjszabáshoz, nem élhet a kedvezménnyel. A jogosultakat egyelôre az Electrica és a polgármesteri hivatalok között járatják, s a villanyáramot drágábban fizettetik meg velük. Annak próbáltunk utánajárni, miért?
Elsôként Claudiu Hulpust, a Dél-erdélyi Electrica Rt. marosvásárhelyi kirendeltségének szóvivôjét kérdeztük, mi történik, hol akad el az ügyintézés?
– Az Energiaszabályozó Ügynökség tavalyi 38-as számú rendelete értelmében (amely 2005. szeptember 22-én a 857-es számú Monitorul Oficialban jelent meg) azok igényelhetik szociális díjszabással a villanyáram-szolgáltatást, akik családjában az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg a bruttó minimálbért. A szabályozás megjelenéséig, amíg a díjszabás nem volt jövedelemhez kötött, Maros megyében több mint 9000 fogyasztó esetében alkalmazták a szociális tarifát. Az új szabályozás megjelenését követôen ezeknek a fogyasztóknak értesítést, kérvénynyomtatványt és a saját felelôsségre tett nyilatkozathoz egy ûrlapot küldtünk ki. A kérvényeket és nyilatkozatokat 2005. november 15-ig, illetve a meghosszabbítást követôen december 15-ig lehetett benyújtani. Azokat a kérvényeket, amelyek idôben beérkeztek, a polgármesteri hivatalokba továbbítottuk, hogy ezeket láttamozzák. Körülbelül 4500 kérvényrôl van szó.
A gond a polgármesteri hivatalokban kezdôdik. Azért, mert a hivatal csak azoknak láttamozza a kérvényét, akik szociális segélyre jogosultak. Másnak nem. Arra hivatkoznak, hogy nem ellenôrizhetik a jövedelmeket.Tehát nem az Electricán, hanem a polgármesteri hivatalokon múlik, hogy a jogosultak egy része hozzájut-e vagy sem szociális árú villanyhoz.
– Miért nem láttamozza a kéréseket a polgármesteri hivatal? – tettük fel a kérdést Major Mártának, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó igazgatójának. Válasza:
– Ez nem csak Marosvásárhelyen, hanem országszerte gond. A láttamozási problémákkal kapcsolatban még januárban értesítettük az Energiaszabályozó Ügynökséget és a Municípiumok Szövetségét. Ugyanis a hivatalban 4500 kérvény van elakadva. Minden kérvény mellett van egy saját felelôsségre tett jövedelmi bevallás. Ezeket nem láttamozhatjuk addig, amíg le nem ellenôrizzük. De ahhoz, hogy leellenôrizzük, minden kérelmezôhöz el kellene mennünk. Erre pedig nincs lehetôség. E rendellenesség miatt mi a bíróságon megtámadtuk a rendeletet, aminek az a lényege, hogy a rendelet két cikkelyén változtassanak, s a saját felelôsségre tett nyilatkozatot láttamozás nélkül is vegyék figyelembe úgy, ahogy azt a fûtéspótlék igénylésekor teszik. Tehát a rendelet ilyen irányú módosítására várunk.
A rendelet hiányossága miatt, ennek módosításáig a sok kisnyugdíjas, kis jövedelmû család törvény adta jogát nem tudja érvényesíteni.
Tegnap a prefektúrán találkozott három megye (Maros, Arad, Hunyad) prefektusa Dávid Csaba vízügyi igazgatóval és Olivia Negruval, a környezetvédelmi minisztérium képviselôjével. Ezen a találkozón a Maros- medence rehabilitációjának legfontosabb kérdéseirôl tárgyaltak. A tanácskozást követô sajtótájékoztatón bemutatták A prefektus kézikönyvét, amely az árvizek esetén, illetve a katasztrófák megelôzése szempontjából látja el hasznos tanácsokkal a prefektusokat.
A Maros-medencérôl Dávid Csaba, a Román Vizek vezérigazgatója a Népújságnak elmondta, hogy egységes felépítésben gondolkodnak, és ennek arányában javasolják a beruházási munkálatokat. Ez azt jelenti, hogy a Maros- medencében a sürgôsen elvégzendô felértékelt munkák mintegy 3600 milliárd lejbe kerülnének. Ehhez képest 2006-ban 360 milliárd lejt kapott a medence. A sürgôsebb beruházásokra a felmérések, technikai alátámasztások megvannak, a következô évtôl kezdôdôen, de lehet, hogy még ez év végén, ha a kormánynak sikerül felvenni a 600 millió eurós kölcsönt, akkor a Maros-medence is megkapja a kb. 50-60 millió eurós részét. Ha ezek a tervek elindulnak, akkor a medencében igényelt munkálatokat 80%-ban el lehet végezni.
Az igazgató szemléletváltást sürget, vagyis, mint mondta, "arra kell törekednünk, hogy az itt képzôdô vízmennyiség itt maradjon. Nem arra, hogy bizonyos folyókat vagy patakokat hosszanti gátakkal elzárjanak, mert adott pillanatban a változásokkal nagyobb vízmennyiség keletkezhet, ami azt jelenti, végleges vagy ideiglenes gyûjtômedencéket kell építeni". Ilyen tervek vannak a Nyikó mentén, Farkaslaka fölött és Balavásár alatt, Mikefalván. Ez utóbbi egyébként része volt az 1989 elôtti általános rendezési tervnek is. Ugyanakkor beszélt arról, hogy Gyergyócsomafalva és Alfalu zónájában igen fontos volna a medence rendezése, mert a Maros Marosfôtôl gyors és nagy lejtôn halad, amikor beér a Gyergyói-medencébe, sík területen halad, és a medencének a kapacitása nem tudja azt a vízmennyiséget olyan gyorsan leszállítani, ahogy kellene. Ez meglátszott az elmúlt napi esôzéseknél, mondta az igazgató, az újfalusi hidrológiai állomásnál mért vízállás volt az, amelyik meghaladta a megszabott szintet. Ez, mint mondta, semmi veszélyt nem jelent, de jelzi, hogy a vízmennyiség lefolyása ott nem elég gyors. Erre, sajnos, az idei költségvetésbôl nem jut keret.
(MTI) Az MSZP és a Fidesz nem változtat kampányrendezvényeinek forgatókönyvén, az SZDSZ aggasztónak tartja a robbantásos fenyegetés hírét, de nem kíván beleszólni más pártok tevékenységébe, az MDF elnöke szerint viszont le kellene mondani a hétvégére tervezett politikai nagygyûléseket. A belügyi tárca vezetôje utasította az országos rendôrfôkapitányt, hogy tekintse át a kampányesemények biztosítási tervét, és tegyék meg a helyzetnek megfelelô szigorító intézkedéseket.
Az elmúlt napokban a magyar titkosszolgálat hivatalos értesítést kapott arról, hogy külföldi bûnözôi csoportok a magyarországi politikai helyzet destabilizálása szándékával robbantásokat kívánnak elkövetni az országban, a választási nagygyûléseken – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden Budapesten, rendkívüli sajtótájékoztatón. "A kapott tájékoztatás szerint a robbantások tervezett helyszínei a választási nagygyûlések" – mondta a kormányfô, aki az információ forrásáról szólva annyit közölt, hogy azt egy európai uniós tagállam titkosszolgálata a múlt héten szerdán juttatta el a magyar titkosszolgálatnak. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közremûködô politikai államtitkár késôbb az MTI érdeklôdésére közölte: az információ a Nemzetbiztonsági Hivatal szlovákiai partnerszervezetétôl érkezett.
Az MSZP nem fél, és arra kéri a köztársaság minden barátját, hogy vegyen részt a szocialisták április elsejei budapesti nagygyûlésén – reagált a hírre Hiller István, az MSZP elnöke kedden az MTI-nek.
A Fidesz megtartja április másodikai nagygyûlését – mondta Orbán Viktor kedden újságíróknak. "Az egész rendszerváltoztatásnak az volt az értelme, hogy Magyarországon szabad világot, meg szabad életet teremtsünk, egy félelemmentes Magyarországot, és nem is akarunk félelemben élni."
Az SZDSZ aggodalommal szemléli a tervezett robbantásokról szóló híreket, és arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ilyenek ne történhessenek – közölte Horn Gábor, a liberális párt kampányfônöke.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a miniszterelnök által bejelentett terrorfenyegetés miatt le kellene mondani a hétvégére tervezett politikai nagygyûléseket.
Lamperth Mónika belügyminiszter meghatározta a határôrség országos parancsnokának, hogy a Magyar Köztársaság valamennyi határátkelôhelyén szigorítsák a határátlépés ellenôrzését, s fokozzák az ország teljes területén az Integrált Vezetési Központ összehangolt ellenôrzési tevékenységét – olvasható a belügyminisztérium kommunikációs fôigazgatójának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az 53 tagú bizottság hatvankettedik, egynaposra rövidített ülésszakán átadta a folyó ügyeket a 47 tagú jogutód tanácsnak, amely június 19-én tartja elsô ülését Genfben.
Az 1946-ban létrehozott bizottság az utolsó néhány évben elvesztette hitele jó részét, többek között azzal, hogy a testületbe bekerültek az emberi jogok sárba tiprásáról hírhedt államok – például Kína, Kuba, Szaúd-Arábia – képviselôi is. A tagok ráadásul regionális alapon rendre szövetséget kötöttek egymással, megakadályozva egyik-másik, az emberi jogokra fittyet hányó tagállam – Szudán, Líbia, vagy éppen Zimbabwe – elítélését.
A testület feletti kvázi gyászbeszédében Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi fôbiztosa mindazonáltal méltatta a bizottságot, felelevenítve, hogy annak idején ez a testület fektette le az emberi jogok nemzetközi rendszerének alapjait, amelynek ékessége az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A fôbiztos megemlítette még a népirtás, a rasszizmus és a kínzás elleni egyezményeket, s felidézte, a bizottság micsoda erôfeszítéseket tett a nôk és a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében.
"Ha ma már ez nem is számít, az a tény, hogy e szövegek kinyilvánítják, hogy a mindenkit megilletô alapvetô jogok elengedhetetlenek a szabadság, az igazságosság és a világbéke megvalósulásához, akkoriban tényleg forradalminak számított" – emlékeztetett Louise Arbour.
Felelevenítette azt is, hogy a 70-es évektôl kezdve a bizottság közvetlenül bírálhatta a kormányokat, különleges jelentéstevôi nem egyszer bizalmasan beszélhettek vissza-élések áldozataival, s hogy a testület ülései az emberi jogokról folytatott diskurzus színteréül is szolgáltak.
Az új állandó testület, az Emberi Jogi Tanács létrehozását március idusán 170 tagország támogatta. Négy tagállam – az Egyesült Államok, Izrael, a Marshall-szigetek és Palau szigetállam – szavazott nemmel, három tagország – Fehéroroszország, Irán és Venezuela – tartózkodott. A négy módosító javaslatot elôterjesztô Kuba igennel voksolt, jóllehet egy sor fenntartást fogalmazott meg és a Nyugat kreációjának nevezte a tanácsot, amelynek tagjait május 9-én választják meg New Yorkban.
Az Európai Unióban hosszú távon egyetlen hitelkártya-formátumú jogosítvány fogja helyettesíteni a jelenleg forgalomban lévô 110 különféle vezetôi engedélyt a tagországok közlekedési minisztereinek hétfôi brüsszeli találkozóján született megállapodás alapján.
A három évvel ezelôtti európai bizottsági javaslat alapján születendô irányelv szerint közös európai szabályok segítik majd elô az uniós sofôrök szabad mozgását, elôzik meg a csalásokat, mivel a vezetôi engedélyek személyazonosító okmányokként használhatóak, és különösen a motorkerékpárosokat illetôen javítják a közúti biztonságot.
Az új vezetôi engedély a különbözô kategóriák alkalmazási körének pontosabb meghatározásával nagyobb közúti biztonságot garantál. Egyértelmû lesz, hogy ki mit vezethet. Elôírja a robogókra érvényes vezetôi engedély bevezetését, és felállítja a nagyobb és erôsebb motorkerékpárok használatának fokozatossági elvét. Ez utóbbi kategória használatára csak 24 éves kortól, elméleti és gyakorlati vizsga letételével nyílik lehetôség. A nagyobb teljesítményû motorkerékpárokat vezetni kívánó személyeknek két év tapasztalattal kell rendelkezniük a könnyebb típusúakon. Az új szabályok a vizsgáztatók minimumkövetelményeit is meghatározzák.
Az új szabályozás fontos lépés a vezetôi engedélyekkel kapcsolatos csalás elleni küzdelemben. A tagállamok erôsíteni fogják együttmûködésüket annak megelôzése érdekében, hogy az ideiglenesen tilalom alatt álló vezetôk másik tagállamban új vezetôi engedélyt szerezzenek. Ennek érdekében a vezetôi engedélyek adatcseréjének EU-szintû hálózatát is létre kell hozni. Egységes, biztonsági elemekkel rendelkezô, hitelkártya formájú jogosítvány kerül bevezetésre, míg a jelenlegi 110 különféle modellt fokozatosan kivonják a forgalomból.
A jövôben a vezetôi engedélyek érvényessége meghatározott idejû lesz. Az új szabályok 10 éves érvényességi idôt helyeznek kilátásba, amelyet a tagállamok 15 évre emelhetnek. A tagállamok az adminisztratív megújítással egy idôben orvosi vizsgálatokat is elrendelhetnek.
Az irányelvet még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, majd év végén életbe léphet.
Valentyin Pokrovszkij akadémikus szerint az átállás során a közismert alvászavarok mellett stressz-reakciók is felléphetnek. Emellett szív-és érrendszeri problémák, valamint anyagcserezavarok alakulhatnak ki, s az immunrendszer mûködésével is gondok lehetnek – olvasható a Mednovosztyi címû egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon.
Oroszországban, ahol 1981-ben vezették be elôször a nyári idôszámítást, az átállás napján átlagosan 7 százalékkal több hívás érkezik a mentôszolgálathoz a szív- és érrendszerbetegségben szenvedôk rosszullétei miatt. Az orosz tudós szerint azonban a legveszélyesebb az óraállítást követô 14-15. nap, amikor a szokásoshoz képest 17 százalékkal többen igényelnek sürgôsségi ellátást. A szervezet egyébként egy hónapon keresztül van stresszes állapotban, míg megszokja az új helyzetet.
Szentpéterváron egyébként már egy ideje mûködik a Zónaidô szerinti élet visszaállításáért küzdô bizottság, amely a nyári idôszámítást szeretné kiiktatni az oroszok életébôl. A bizottság adatai szerint az átállást követô elsô öt napban 75 százalékkal növekszik a szívinfarktus miatti halálozás. Ebben az idôszakban mintegy 60 százalékkal több az öngyilkossági kísérlet, s a szokásosnál 11-29 százalékkal magasabb a közúti balesetek száma.
Más orosz szakértôk nem tartják ily tragikusnak a helyzetet, mondván, hogy azt az egy órányi különbséget meg sem érzik az emberek. Mások a gazdasági szempontokkal érvelnek, hiszen 1991-ben, amikor Oroszországban "törölték" a nyári idôszámítást, lényegesen megugrott az energiafogyasztás, így egy évvel késôbb újból visszaállt a rend, vagyis a nyári rend.
Tegnap a Nagy-Románia Párt megtámadta a parlament két háza jogi bizottságainak azt a döntését, hogy Frunda György szenátor nem vonható felelôsségre amiatt a nyilatkozata miatt, amely szerint az Európa Tanácsban nem Romániát, hanem azt a szervezetet, illetve azt a nemzeti közösséget képviseli, amely szavazatával a törvényhozásba küldte.
Köztudott, hogy a közelmúltban a román nacionalista pártok, de a kormánykoalícióban szövetséges Demokrata Párt is össztüzet zúdított az RMDSZ szenátorra annak kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyûlése kétharmados többséggel elfogadta a nemzetrôl szóló jelentését. Ebben a jelentésben, amelyet az Európa Tanács jogi bizottságának megbízásából készített – szerintük – Frunda György alkotmányellenes kijelentéseket tesz, és, úgymond, merényletet követ el az egységes, oszthatatlan nemzetállam ellen. Emiatt a szenátor szankcionálását és az ET- küldöttség vezetôi tisztségébôl való leváltását követelték. A nacionalisták dühét csak fokozta, hogy arra a felvetésre, miszerint az Európa Tanács romániai delegációjának vezetôje Romániát és a román érdekeket kell képviselje az emberi jogok védelmére létrehozott, mára már 46 tagországot számláló európai szervezetben, Frunda György kijelentette: az Európa Tanácsban ô azt a szervezetet és azt a nemzeti közösséget képviseli, amely a parlamentbe juttatta.
Az ominózus kijelentés nyomán a szenátort két héttel ezelôtt a parlament két házának jogi bizottságai elé citálták, hogy magyarázza meg, hogyan képzeli a kijelentését. A meghallgatás nyomán a jogi bizottságok úgy döntöttek, hogy nem történt alkotmánysértés, és hogy Frunda Györgyöt nem kell leváltani a román delegáció élérôl. Ezt a döntést támadta meg tegnap a Nagy-Románia Párt.
Frunda György a Népújságnak elmondta, ez azt jelenti, hogy a külügyi bizottságok fogják ezúttal meghallgatni. Egyébként, tette hozzá, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének elnöke is tett már nyilatkozatot az ügyben, hangsúlyozva, hogy Frunda György nem vonható felelôsségre a véleménye miatt.
Március 28-án Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium székhelyén a romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége, a Helyi Hatóságok Föderációja, a Nagyvárosok, Kisvárosok és Községek Egyesületének képviselôivel, illetve a Megyei, valamint Municípiumi Építészek Szövetségének képviselôivel találkozott.
A helyi illetve központi adminisztráció szorosabb együttmûködését szorgalmazó találkozó napirendjén a 2007–2013-as országos területfejlesztési koncepció, valamint a 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatos kérdések szerepeltek.
Az országos területfejlesztési koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum – mondta Borbély László, kiemelve: fontos a koordinálás, hiszen a tervdokumentum meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket célja az országos, megyei és regionális területfejlesztési koncepciók összehangolása. A strukturális alapok lehívásához stratégia, koncepció szükségeltetik, nem lehetséges egy év alatt 500 település vízellátási rendszerének rehabilitációja, figyelembe kell venni, melyek a legelhanyagoltabb térségek, és ezeket kell minél hamarabb integrálni az országos stratégiának megfelelôen. Ha van egy tervünk, miszerint 2012-ig megépítjük az észak-erdélyi sztrádát, akkor ahhoz kell tartsuk magunkat, és azt kivitelezzük, hiszen 15 év alatt éppen az infrastrukturális fejlesztési koncepció hiánya miatt nem építettünk egyetlenegy sztrádát sem – hangsúlyozta a megbízott miniszter.
Az országos területfejlesztési koncepció feladata elôsegíteni a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangját az országos célkitûzésekkel, valamint elôsegíteni az illeszkedést az Európai Unió regionális politikájához, illetve hasznosítani a regionális együttmûködésben rejlô kölcsönös elônyöket – összegzett Borbély László megbízott miniszter.
"Ha rajtam múlna, a kormány egyetlen sürgôsségi rendeletet sem fogadna el" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén. Ezt a parlamenti képviselôk jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán mondta el, hangsúlyozva: egyetért azzal, hogy meg kell vonni a honatyák nyugdíjkedvezményét, de azzal nem, hogy ez sürgôsségi kormányrendelet útján történjen. Amennyiben nem mûködik megfelelôen a parlament, akkor ezt meg kell tárgyalni, át kell gondolni, de a parlament hatásköreit nem szabad átruházni a végrehajtó hatalomra – tette hozzá a szövetségi elnök.
Markó Béla szerint az alaptörvények végszavazását egy napra kellene kitûzni, így elkerülhetô az, hogy a kormány kezdeményezéseit leszavazzák.
Az RMDSZ elnöke bejelentette, hétfô este, a Koalíciós Egyeztetô Tanács keretében sikerült megállapodnia a partnerekkel, hogy a továbbiakban gyorsított eljárással folytatódjon a kisebbségi törvénytervezet vitája és annak elfogadása. Továbbra sincs egyetértés azonban a jogszabály lényegét illetôen, a kulturális autonómia jogi kereteit, valamint az autonómiatanácsra vonatkozó cikkelyek kapcsán. Szintén gyorsított eljárással kívánják elfogadtatni a parlamenttel a pártok finanszírozásáról szóló törvénytervezetet is, amelynek célja átláthatóbbá tenni a politikai alakulatok támogatási rendszerét. Ugyanakkor napirenden szerepelt a közszolgálati rádió és televízió mûködésére vonatkozó törvénytervezet is, amely kapcsán a koalíció kompromisszumos megoldást fogadott el.
Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten elmondta, hogy az Európai Néppárt március 30-31-én, Rómában sorra kerülô kongresszusán a tervek szerint az RMDSZ javaslatára olyan kitétel is bekerül a záródokumentumba, amely szerint a Néppárthoz tartozó pártok támogatják Románia és Bulgária 2007. január elsejei uniós csatlakozását.
Kerekes Károly képviselô beszámolójában a szociális biztonságot érintô RMDSZ-javaslatokat mutatta be. Kifejtette, hogy a nyugdíjak átszámítását egy év alatt rendezték. Ennek ellenére, a nyugdíjak átszámításával kapcsolatban néhány pontban javaslatokat fogalmazott meg a képviselô. Elsôként kiemelte, hogy 1950–1960 között a munkakönyvekben nem szerepelt a bérezés összege. Emiatt jelenleg a nyugdíj kiszámításánál az akkor alkalmazott minimálbért veszik figyelembe. Kerekes Károly javasolja az akkor érvényben lévô ágazati átlagfizetés figyelembe vételét. Továbbá javasolja, hogy módosítsák a kormányhatározatot, illetve számítsák újra azoknak a nyugdíját, akik 1977. július elsejétôl az I. bérkategóriához tartoztak (az 1977. évi 3. sz. törvény alapján). Ezzel kapcsolatban a képviselô megjegyezte, hogy a kormány válaszát várják. Az özvegyeknek járó nyugdíjjal kapcsolatban, mivel ezek alkalmazását elhalasztották, az RMDSZ javasolja újratárgyalásukat.
A sors már csak ilyen: akkor is összerak bennünket azokkal, akiket elkerülni szeretnénk, midôn semely porcikánk nem kívánja a találkozást. Az ember, ha lehet kerülje a konfliktust, ne hívja ki maga ellen a sorsot, ne csatázzon veszett ügyekért, figyelmeztetett mindenkit saját édes szülôje, midôn a gyermekrôl (rólam és rólad) kiderült, hogy izgága, igazáért hajlandó lenne akár elvérezni is. No persze nem ilyen drámai a helyzet, csak egy mûsorba kerültem a fulmináns fôszerkesztôvel a TVR 1 jóvoltából, oly módon, hogy néki sok teret szánt a szerkesztô, engem két bôvített mondatra vágott le egy, a véres marosvásárhelyi márciussal kapcsolatos dokumentum- és szándékmûsorban.
Elhangzott ott egy mondata, mely megmosolyogtatott, hiszen olyan tévhit foglya, ami – úgy tûnik – a rosszul tájékozottak körében erôsen rögzült dogma. Azt mondják tûzhelyesen ezek a pajtási csoportok, hogy 1990-ben minden készen állott a szélsôjobb/bal magyarok körében egész bérces pátriánk (Transsylvania nostra felix) elmagyarosítására, minden településnek már készen volt a kiötölt magyar neve.
A dolog igaz, csak az idôpontot választotta meg rosszul a történelemben járatlan vagy azon tapicskáló lélek. Ugyanis a provincia magyar elnevezései, kevés kivételtôl eltekintve, függetlenül attól, hogy kik lakják ma, ezelôtt már hat- hétszáz évvel léteztek. Nem kell mást csinálni, csak bekukkantani a református sírkert partján elhelyezett épületbe – levéltár, Arhivele Statului – és kikérni találomra egy eredeti régi okiratot, pl. olyat, ami 1603-ban kelt Brâncovenesti-en, és máris azt olvassuk, hogy lakói és a hatóságok e települést Vétsnek, Marosvécsnek hívják. Sajnos. Nagyon sajnos. Pakát.
F.F. konkrétan a szülôfalujára utalt, miszerint annak 1990 januárjában támadt volna elsô ízben fantázia-, tehát magyar neve. Ezzel szemben ha felütjük Coriolan Suciu (gör. kat., tört. professzor, már 1967-ben elhunyt) Dictionarul istoric al localitatilor din Transilvania. Buc., Ed. Academiei RSR, 1968, I. kötetének 303-ik oldalát, azt olvassuk, hogy Idicel-t, már elsô okleveles említése idején 1393-ban "poss[essio] Idechpataka cum duabus villis Valahalibus et una villa Rutinorum in eadem Idechpataka existentibus" formában említik, és az idézett mondattöredékben kétszer is azonos alakban fordul elô. És nehogy valami magyar huncfutságra tessék gondolni, ezt az okmányt elôször három szász (german, neamt, sas) találta meg és publikálta az Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen (Oklevéltár – románul Documente privind istoria germanilor din Transilvania-ra lehetne fordítani a könyvcímet) III. kötetében 1902-ben. Igaz, akkor Erdélyt valószínûleg éppen a németek készültek elfoglalni, mert a kiadó székhelyét, a város nevét még a legsötétebb osztrák- magyar elnyomás idején Hermannstadtnak tüntették fel a könyv címoldalán Sibiu helyett. Vajon melyik Hermannra gondoltak? Csak nem Goeringre? Schade. Pakát.
Az 1393-as okmány a korábban elhunyt Bánffy Dénes javainak osztálya és a hozzá kapcsolódó határkijárás alkalmából született, itt sorolták fel még Dedrád, Sceplak, Geledon, villa Holtmarus, Deda, Lyget helységeket is, melyeknek azonosítását bárki elvégezheti a fenti mû alapján.
Ami most már az idézett mondattöredéket illeti, az okmány arról tanúskodik, hogy Idechpatak-hoz két oláh (Valahalis) és egy ruthén falu is tartozott, vagyis a Maros felsô folyásánál a románok mellett szép számban még a XIV. század végén is szlávok is élnek, akiket a honfoglalás egyre keletebbre szorított. Nem annyira azonban, hogy nevet ne adjanak az Ön falujának is. A nyelvészek szerint ui. az Idechpatak/Idecspataka névben az Idecs személynév, vagyis a mai Aegydius, Egidius, Egyed szlávos változata rejlik. (Megvan az ukránban, a cseh nyelvben is Idik, Ideè alakban. Jelentése a görög eredetiben pajzshordozó.) Elég elterjedt név lehetett, hiszen az elsô névrôl ismert vásárhelyit is Egyed papnak hívták kb. hatvan esztendôvel korábbról. Ma már csak családnevekben fordul elô nyelvünk berkeiben. Kár.
Nem a helybelieknek és ott születetteknek magyarázom, de van még a közelben egy Orosz- vagy Alsóidecs is, melynek 1921-ben hatóságilag a Deleni nevet adták, holott a helybeliek Potoc-nak vagy Pataca-nak hívták, noha elsô elnevezése 1319-bôl Uruzfalu Superior, amelyben szégyenkezve ugyan, de az Oroszfalut kell felismernünk, sôt a Superior arra utal, hogy volt egy alsó is a felsô mellett. A két falu román nevét 1733-ban ill. 1839-ben elôször az osztrák hivatalos személyek jegyezték le, mintegy elfogadva a századokkal korábban meghonosodott, az ott lakó románok ajkán kikerekedett névformát.
Minden rosszindulatot félretéve, el kell utasítanunk, hogy idecs-betegségben szenvedne a magyar, illetve nem igaz az, nyelvészek cáfolják, hogy az Idicel az idióta becézett fomája lenne, vagy valami idétlen magyar csel. A potoc szalad, a kô marad. (Apa trece, pietrele ramân, mondta egyszer nekem egy urológus a vesekövekre célozva.) A közmondást sokan idézik, még gróf W. A. is, de ôt említeni sem merészelem. Hátha kiszállnak és megvizsgálnak, hogy én rejtegetem szobrát a szakállam alatt.
Több mint 30 erdélyi középiskola informatika szakos tanárai vettek részt azon a mûhelymegbeszélésen, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezett március 24-én a szovátai Teleki Oktatási Központban. A tanácskozás célja az volt, hogy bemutassák az utóbbi három év során kifejlesztett magyar adatbázisokat s meghallgassák a résztvevôk véleményét a világhálón levô didaktikai jellegû ismeretanyag hasznosítási lehetôségeirôl a határon túli középfokú képzésben. A megbeszélésen részt vett Szabó Béla csíkszeredai fôkonzul, a szaktárcát Csepeli György államtitkár, a HTMH-t Komlós Attila elnök és Szentgyörgyi Lajos fôtanácsos képviselte.
Az IHM és a HTMH képviselôi szerint a Magyarországon kifejlesztett adatbázisok ma már nélkülözhetetlenek a korszerû ismeretszerzésben, és határokon átívelô jellegükkel hozzájárulnak a nemzeti önazonosság megôrzéséhez és elmélyítéséhez a szülôföldön.
A felgyorsult információáramlás sodrásában megnövekedett a tanárok felelôssége – vélekedett Komlós Attila. Csepeli György az internetes világ forgatagában a keresni tudás fontosságát hangsúlyozta. Ezt követôen ismertette azokat az internetes tartalmakat, amelyeket a középfokú oktatásban lehet hasznosítani: Nemzeti Digitális Adattár (www.nda.hu), a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA – www.nava.hu), amely a Magyar Televízió archívumára, a filmhíradókra épülve történelmünk képtára. A Kárpát-medence interetnikus viszonyait tükrözi a Virtuális Enciklopédia (www.enc.hu).
17 szakmacsoport moduljaiból áll a Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu), amely az elméleti tudnivalók mellett illusztrációkkal, animációkkal, gyakorlatokkal és tesztfeladatokkal biztosít hatékony lehetôséget a IX-XII. osztályos tananyag oktatására – hangzott el Nedeczky Veronika, a Sulinet Programiroda vezetôjének bemutatójában. Januártól fogalomtárakkal, útmutatókkal, ajánlásokkal teszik könnyebbé tanárok és diákok számára, hogy a digitális tananyaghoz hozzáférjenek. Aki bejelentkezik, ingyenesen használhatja a Sulinet adattárát, sôt annak alakítására is lehetôséget kínálnak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indult el a Digitális Középiskola, amely a fiatal felnôtt romák és a börtönben levôk számára biztosítja a levelezô rendszerû felnôttoktatást a Földes Ferenc Gimnázium segítségével. A kezdeményezés olyan sikert aratott, hogy szeretnék az egész országra, sôt a határokon túlra is kiterjeszteni.
A felsôoktatás nincs olyan jó helyzetben, mint a középfokú – vélekedett dr. Kuti István, a Kecskeméti Tanárképzô Fôiskola fôigazgató-helyettese, aki a számítógépes hálózaton elérhetô e-learning felsôoktatási képzési formáról számolt be, amely a távoktatás hasznos eszköze lehet.
A továbbiakban Szentgyörgyi Lajos és Vincze István a HTMH pályázatkezelô és nyilvántartó informatikai rendszerét mutatta be.
Bár elismerte a digitális tartalom fontosságát, Márton Zoltán, a TOK igazgatója arra szeretett volna választ kapni, hogy az miért nem forradalmasította az oktatást. A részt vevô informatikatanárok egyrészt arról számoltak be, hogy ismerik a bemutatott adatbázisokat, köztük elsôsorban a Sulinetet, amit az egyéb tantárgyakat oktató kollégáik hasznosíthatnának. Ezt egyrészt akadályozza, hogy a romániai program eltér a magyarországitól, s hivatalosan nem lehet felhasználni, másrészt pedig egyes pedagógusok hozzá nem értése is nehezíti a részelemek segédanyagként való alkalmazását. Ennek hallatán a szervezôk pedagógusképzô tanfolyamok megszervezését ígérték, továbbá a román-magyar fordító szotfverrôl is szó esett, ami lehetôvé tenné, hogy a román nyelvû e-learning anyagot magyarul is használni lehessen.
Az informatika szaktárca a legelkötelezettebb a határon túli kapcsolatokat illetôen, ezt bizonyítja az a több milliárd forint, amit az eMagyar Pontok kialakítására fordítottak. A tanácskozáson jelentették be hivatalosan, hogy a HTMH jelentôs anyagi támogatásával a TOK számára olyan mûholdas rendszert telepítettek, amely az Amos 2 szatellitre irányított széles sávú internetkapcsolatot tesz lehetôvé.
Ki ne ismerné Kányádi Sándor gyönyörû versét a belsô vidékekrôl, melyeket úgy viselünk, akár a bôrünket. Vannak meggyötörten is gyönyörû tájak, történelmünk vidékei, ahol a keserû a szánkban édessé ízesül. Ezek a vidékek egy idô óta képernyôinken is megelevenednek. Érdemes nézni a tájismertetô magazinmûsort, a Kárpát-medencében vagy másutt élô magyarokról. Olyan vidékeket is bemutat, amelyek már nevezetesek és ismertek, de olyanokat is, amelyek megérdemelnék, hogy nevezetessé váljanak, magyar vonatkozású értékeiket pedig megismerje a világ.
Február óta láthattuk a Zala völgyét, Brassót és a Barcaságot, aztán Losoncot és Fülek vidékét, legutóbb pedig Pécset és a Mecsek környékét. Korábban szívünkhöz közelebb álló honi tájakat is. Legközelebb a tavaszi napfényben fürdô egyetemi várost mutatja be az adás. Temesvár lakóit az 1989- es események zászlóvivôiként ismerte meg a világ. A vasárnapi adásban ennek a legnyugatibb romániai városnak a levegôjével, utcáival, tereivel, templomaival, színházával ismertet meg a mûsor. Temesvártól nem idegen Mátyás király, Dózsa György, Bolyai, Bartók szelleme sem, és ma is él számos olyan magyar benne, akikrôl érdemes tudnunk, akik méltók elismerésünkre. Nekünk, erdélyieknek különösen kedves, hogy a Vannak vidékek riporterében földinkre ismerhetünk – Fülöp G. András személyében. (Vannak vidékek – Mûsorvezetô: Farkas Boglárka, felelôs szerkesztô: Blaskó Márt, operatôr: Mánfai Miklós, rendezô: Andrási Ferenc. Kéthetente, vasárnap délelôtt. Ismétlés vasárnap éjjel és szombat reggel. Az egyes mûsorok megtekinthetôk az interneten is: http://dunatv.hu/vannakvidekek)
A SZOVÁTAI HÍRMONDÓ márciusi számában olvasható Péter Ferenc polgármester március 15-i ünnepi beszéde, Molnos Ferenc jegyzete, tudósítások az ünneplésrôl, rendôrségi tájékoztató, kulturális hírek, beszámolók. Mester Zoltán interjút készített Fazakas Attila költôvel, mellette olvasható a szerzô hat verse is. Orosz-Pál József a kis tehetségek vetélkedôjét méltatja, Király Katalin a kisérettségirôl ír, Szakács László és Németh János cikkei a mértéktelen fairtás kárait mérik fel. Barabás Tünde témája: a tavaszi kerti munkálatok. A polgármesteri hivatal tájékoztatójából megtudjuk, milyen új álláslehetôségeket kínál az önkormányzat, továbbá hogy februárban négy újszülöttet jelentettek be, egy pár kötött házasságot, és heten hunytak el.
Az ERDÔSZENTGYÖRGYI FIGYELÔ márciusi száma Kányádi Sándor Öreg iskola ünnepére címû versével és Sebestyén Péter jegyzetével indul. A középiskola fél évszázados évfordulója kapcsán néhai Simon Alpár tanár emlékezését közlik az 1959-es kicsengetésrôl. Andrássy Árpád öregdiák cikkében a magyar oktatás, a magyar kultúra ôrhelyének nevezi az erdôszentgyörgyi iskolát. Két oldalt szentelt a szerkesztôség a Súrlott Grádics irodalmi körnek, a februári találkozó nyomán kínál "ízelítôt" az ott elhangzott szövegekbôl. Érdekes a Sulilapi két oldala: vetélkedôk, kirándulások, dalos bulik, ünnepségek híreit és persze diákhumort is találunk benne. Kacsó Csilla a pszichológia alkalmazási területeirôl és módszereirôl ír, Kovrig Magdolna az eMagyar Pont hivatalos megnyitójáról tudósít, Vadlesen címmel Sebestyén Péter jegyez riportot a helyi vadásztársulatról. Megtudjuk továbbá, hogy újjáéled a Küküllô Termelôszövetkezet, és hogy az idei Szent György-napi rendezvényt nem a névadó napján, hanem április 30-án, vasárnap tartják. Hivatalos megnyitó a Rhédey-kastély udvarában, de a program fô színhelye a bözödújfalusi tó környéke lesz, szabadtéri színpaddal, szórakoztató mûsorokkal, gulyásfôzô versennyel, bulival, tûzijátékkal.
Újabb napfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi ma a kora délutáni órákban. Ha az idôjárási viszonyok megengedik, mindenkit szeretettel várunk a Bolyai Farkas Líceum udvarára, ahol a kelet- európai, nyári idôszámítás szerint 12:45 és 15:07 között távcsöves megfigyelést végzünk. Ezúton szeretnék elnézést kérni a Népújság olvasóitól, amiért az október 3-i részleges napfogyatkozás idôpillanatai helytelenül kerültek az akkori ismertetôbe. Külön köszönet jár dr. Weszely Tibor tanár úrnak, amiért figyelmeztetett a hibára. Nézzük a mostani helyes idôpillanatokat (az érvényben lévô idôszámítás szerint): a fogyatkozás kezdete 12:46:39, a fogyatkozás maximuma, amikor közel 70%-os, 13:57:08, a részleges fogyatkozás vége pedig 15:06:56.
Mint közismert, napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld, Hold és Nap egymás körüli mozgásuk során egy egyenesbe kerülnek, az elôbb említett sorrendben. Tehát a Hold bekerül a Föld és a Nap közé, azáltal árnyékot vetve a Földre. Az elôbb említettek alapján nyilvánvaló, hogy napfogyatkozás, teljes vagy nem teljes, csak újhold idején lehetséges. Hogy mégis miért nincs minden hónapban napfogyatkozás? Azért, mert a Hold Föld körüli pályasíkja nem esik egybe a Föld Nap körüli pályasíkjával. Mivel az eltérés nem túl nagy, mindössze 5 fokos, ezért mégsem ritka esemény a napfogyatkozás. A Nap, Föld, Hold együttes bonyolult mozgása miatt, ezerévenként átlagosan 2375 a napfogyatkozások száma, amelybôl 838 részleges, 773 gyûrûs, 105 gyûrûs-teljes és 659 teljes. A napfogyatkozások száma évente legalább kettô és legfeljebb öt. A mostani fogyatkozás egy teljes napfogyatkozás nálunk, Marosvásárhelyen látható része. A teljesség nyomvonala valahol Brazília keleti csücskén indul az ottani napkeltekor, átszeli az Atlanti-óceánt, átsuhan Afrikán, délnyugat – északkelet irányban elhagyja a fekete kontinenst Líbia és Egyiptom határán, miután a Földközi-tenger, Törökország, Fekete-tenger keleti része, Oroszország, Kaszpi-tenger (tó), Kazahsztán következnek, majd elenyészik a Bajkál-tótól délre az orosz – mongol határnál.
Természetes, hogy a teljes napfogyatkozások sokkal izgalmasabbak a részlegeseknél, ezért utánanéztem, hogy városunk miként is áll a "teljességgel".
Tehát az amúgy nem ritka földi jelenség a föld egyazon pontján igen ritka esemény. Itt jegyzem meg, hogy amióta a magyarság letelepedett a Kárpát- medencében, Marosvásárhely területén mindössze egy alkalommal volt teljes napfogyatkozás, és nem is lesz az elkövetkezô száz évben. Napfogyatkozás szempontjából városunk elég peches, mert amint már említettem, emberemlékezet óta nem vonult itt át teljességi zóna. Lássuk, mit mondanak a csillagászok.
Idôszámításunk elsô évezredében hat alkalommal volt teljes napfogyatkozás a mai Marosvásárhely területén: 19. június 21., szerda, 118. szeptember 3., péntek, 810. november 30., szombat, 813. május 4., szerda, 840. május 5., szerda, és az egyetlen honfoglalás utáni esemény, 939. július 19., péntek, 10:12 körül 3,5 percig.
A második évezredben nincs teljes napfogyatkozás a város mostani területén. De van két alkalom, amikor a teljességi vonal 20–25 km-re megközelíti a várost, 1540. április 7-én, szerdán, valamint 1816. november 19-én, kedden.
A harmadik évezredben teljes napfogyatkozás szempontjából egészen biztos több "szerencséje" lesz váro-sunknak. Öt alkalommal figyelhetik meg utódaink itthonról ezt az égi tüneményt: 2135. október 7-én, pénteken; 2187. július 6-án, pénteken; 2381. július 22-én, szerdán; 2654. június 7-én, szerdán; és az utolsó, amely egyben a leghosszabb ideig tart, majdnem 6 percet, 2726. július 21-én, szerdán, 13 óra 55 perctôl. A legközelebbi, városunkból látható napfogyatkozás, 2008. augusztus 1-jén, pénteken, részleges lesz.
Ennyi adat után szóljunk a megfigyelés mikéntjérôl. A Napba nézni védôszemüveg nélkül szigorúan tilos! A Nap szabad szemmel való kémlelése vakulást okozhat, ráadásul minden fájdalomérzet nélkül. Csak bevizsgált és védjeggyel ellátott szemüveget használjunk! Ne használjunk: napszemüveget, kormozott üveget, fényképfilmet semmilyen formában, számítógépes hajlékony lemezt, semmilyen olyan szûrôt, amelyen keresztül a Nap sugarasnak látszik. Megfelelô a hegesztôszemüveg, és ha más nem áll rendelkezésünkre, akkor megteszi két réteg alufólia.
Egy életre szóló, igaz barátság
A Lám Béla levelezése címû könyv bemutatójára került sor vasárnap délben a marosvásárhelyi unitárius templomban.
A publikáció szerzôje a címszereplô lánya, Hantz Lám Irén, a könyv alaptémája pedig öt erdélyi származású értelmiségi hosszú évek, évtizedek alatti levelezése. Az öt barát név szerint Lám Béla, Áprily Lajos, Olosz Lajos, dr. Mannsberg Arvéd és a század emblémás erdélyi magyar költôje, akinek a szellemisége meg is határozta ezeket a kapcsolatokat: Reményik Sándor.
A könyvbemutató felvezetôjében Hantz Lám Irén párhuzamot vont a korabeli és a mai általános életforma között. Rámutat arra, hogy korunkban a kommunikáció átértékelôdött, alkalmazkodott a rohanó világ követelményeihez, felszínessé vált, így a sok évszázados hagyománnyal rendelkezô levél mint mûfaj egyre inkább kiszorul az emberek életébôl, a levelezés által közvetített meditatív mélységet pedig semmilyen más modern mûfaj nem helyettesítheti.
A könyvbemutató számos egyéni élményt idézett föl, a szerzô gyermekkorától, amikor megismerte a hozzá legközelebb álló dr. Mannsberg Arvédot (aki egyébként rendszeres levelezést folytatott a 20. századi íróóriással, Thomas Mann-nal), egészen az 1959-ben tett látogatásáig Áprily Lajosnál. Bár a szerzô maga nem ismerte Reményik Sándort (mert a költô meghalt, amikor Hantz Lám Irén hároméves volt), mégis költészete része volt családja életének, verseit rendszeresen felolvasták vasárnaponként és ünnepekkor.
A szerzô végül nosztalgikusan kapcsolt vissza a kiadói premier elôtti istentisztelet témájára, hangsúlyozva, hogy ezek a véleményformáló barátok képesek voltak mindennap megvalósítani a "szépet". A könyvbemutató végén a címszereplô lánya bevallotta: sajnálja, hogy ez az összeállítás csak most született meg, hisz számára még oly sok kérdés megválaszolatlan maradt, napjainkban viszont már nem tudja ezeket feltenni.
A kötet egyszerre tekinthetô az igaz barátság könyvének, nagyszerû írások dokumentumának és kortörténeti szintézisnek. Az olvasó ugyanakkor a jeles egyéniségek életébôl eddig a nagyközönség számára feltáratlan, apró, személyes jellegû részleteket is megismerhet.
Európai útlevél "zöld" termékekre
A különbözô fogyasztási cikkek olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek károsak az egészségre, a környezetre. Erre hívja fel a figyelmet az ökológiai címke, amely abban segítheti a fogyasztókat, hogy megkülönböztessék a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat másoktól. Az ökológiai címke, melynek szimbóluma egy virág (szirmai az Európai Uniót reprezentáló csillagok) egyfajta bizonyítéka annak, hogy az illetô termék a tervezéstôl a használaton keresztül a megsemmisítésééig, az anyag újrahasznosításáig kevésbé károsítja a környezetet. Ezt a szimbólumot Románia az uniós csatlakozást követôen alkalmazhatja. Ennek megfelelôen a különbözô gazdasági egységeknek (gyártók, importôrök, szolgáltatók, forgalmazók), amennyiben igénylik a címkehasználatot, az unió által követelt feltételeknek kell eleget tenniük. A címkehasználatot a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól igényelhetik azokra a termékekre, amelyek anyagának tiszta, környezetbarát összetételét, származását szakintézmények igazolják. Ha a cégek a feltételeket teljesítik, akkor élelmiszereken, italokon, gyógyszereken és orvosi mûszekereken kívül bármilyen termékre ráragaszthatják. Szigorúan tilos környezetre ártalmas, rákkeltô, illetve környezetkárosító módon elôállított javakra feltüntetni. A címke elôsegítheti a termékek szabad áramlását Európában. Eddig összesen 16 termékcsaládnál, háztartási eszközökön, papírárunál, kerti, háztartásbeli és turisztikai terméknél, valamint kenôanyagokon használják. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a címke használatát kiterjeszti bútorokra, szappanokra, samponokra, játékokra is.
A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium 2005-tôl, az Ipari termékek versenyképességének növelése címû program keretében támogatja az ökológiai címke alkalmazási költségeit. A pályázati kiírás alapján 130 milliárd lejt bocsátottak az igénylôk rendelkezésére. A kis- és közepes vállalkozások 65%-os támogatást igényelhetnek, a fennmaradó összeget önrészbôl kell állni. Maros megyébôl 14 vállalat jelezte szándékát a környezetvédelmi hivatalban, hogy egyes termékeit ökológiai címkével látná el. Ezek többek között a marosvásárhelyi Textor, a dicsô-szentmártoni CARS, a szászrégeni Irum és Larix Forest cégek, amelyek már pályáztak a minisztérium által meghirdetett támogatási lehetôség elnyerésére.
v. gy.
A 2003-ban kibocsátott 124-es számú kormányrendelet szerint 2007. január elseje – Románia uniós csatlakozása után – tilos az azbeszt elôállítása, forgalmazása és használata bármilyen formában. Azokat a magánszemélyeket, akik megszegik az elôírást, 4.000 lejtôl 12.000 lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják, jogi személyek esetén a büntetés 20.000– 60.000 lej között terjedhet. Kivételt képeznek azok a nyílászárók, amelyeket az elektrolizáló berendezéseknél használnak, de ezeket sem lehet 2008. január elsejénél tovább használni. A környezetvédelmi minisztérium programot indított el, amelynek célja feltérképezni, nyilvántartásba venni a 2005-tôl forgalomba hozott azbeszt tartalmú termékeket, illetve azokat a hulladékokat, amelyek azbesztet tartalmaznak. Bebizonyították, hogy az azbesztnek rákkeltô hatása van, elsôsorban ezért kell kivonni az anyagot a forgalomból – tájékoztatott Gabriela Boca mérnök, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetôje.
Nem változott a kamat
A jegybank a hétfôi kamatértekezletén változatlanul hagyta irányadó, úgynevezett pénzügypolitikai kamatát, és nem változtatott bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátán sem.
Az alapkamat változatlanul 8,5 százalékos, a referenciaráta 8,47 százalékos.
A döntés megfelelt annak az elemzôi várakozásnak, hogy a központi bank még vár, jobban akarja látni az eddigi szigorítás hatását az inflációra és a hazai fogyasztásra.
A közlemény szigorítási hajlandóságra valló eleme az a kitétel, hogy a központi bank "minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog az infláció ellen" ezentúl is.
A sorozatos enyhítés tavalyi irányzatával ellentétben, további kamatemelések lehetôségére figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isarescu korábban, mondván, hogy az infláció bizonyára meg fogja haladni idén is a bank célját. A központi bank év végi célsávja 4-6 százalékos tizenkét havi infláció, 2007 végére 3-5 százalék, ezen egyelôre nem akarnak változtatni. – Most azonban úgy becsüljük, hogy idén decemberben 0,5 százalékpontos túllépés valószínû, így a tizenkét havi infláció decemberben 6,5 százalék körül lehetséges – mondta a bankelnök bukaresti sajtóértekezletén.
A központi bank az utolsó negyedévben 6,5-8,5 százalékot célzott meg a tavalyi év végére. Az inflációs célkövetés tavaly augusztusi bevezetésekor még 6-8 százalékos volt a cél.
Az utóbbi idôk tanúsága szerint a jegybank óvatosan szigorít. Február 8-án 8,5 százalékra emelte az irányadó, úgynevezett pénzügypolitikai kamatát az addig 7,5 százalékról, habár a bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát a januári, negyed százalékpontos emelés után még változatlanul hagyta 7,5 százalékon. Egyszersmind tovább növelte a hitelintézetek devizakötelezettségeivel szembeni kötelezô tartalékrátát: 40 százalékra 35 százalékról, és ígérte, hogy folytatják a "túlzott likviditás jelentôs sterilizálását" is, nyíltpiaci mûveletekkel. Mindezt a 2007-ben esedékes EU-tagság elôtti dezinfláció sürgôs szükségességével indokolták.
Március 6-án a bank már a referenciarátát is emelte, 8,47 százalékra.
A Román Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentô ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva. Az irányadó pénzügypolitikai rátát utoljára tavaly szeptemberben csökkentette, egy százalékponttal.
A központi bank két malomkô között ôrlôdik, de újabban az inflációs "malomkô" válik fontosabbá. Egyfelôl útját igyekszik állni a spekulációs tôke beáramlásának, mert tavaly óta fokozatosan felszabadítják a lejben jegyzett papírok kereskedelmét a külföldiek számára. A beáramlás drágítja a lejt, amit a bank viszonylag alacsony kamattal ellensúlyoz, az viszont – másfelôl – növeli a likviditást, ami inflációs hatású, és ezt akarták visszafogni a tartalékolás növelésével, illetve a kereskedelmi banki kamatok fölfelé terelésével. A jelek szerint most már a kamatemelést sem lehet tovább halogatni. Bérnyomás is érvényesül: az átlagbér emelkedése tavaly többször meghaladta az inflációét.
A gazdaság tavaly 4,1 százalékkal bôvült, az árvizek miatt sokkal lassabban, mint 2004-ben, amikor éppen a mezôgazdaság kiugró teljesítménye 8,4 százalékos, rekord ütemhez segítette a GDP- növekedést, közölték a statisztikai hivatalban két hete.
A GDP-növekedés 2004-es adatát fölfelé módosították az eddig nyilvántartott 8,3 százalékról. 2003-ban 4,9 százalékkal bôvült a GDP.
A 2005-ös GDP folyó áron 287,186 milliárd lej (97,04 milliárd dollár) volt, a növekedést a lakossági fogyasztás, a teljes hazai fogyasztás, az építôipar és a szolgáltatások támogatták, 9,0 százalékos, 8,5 százalékos, 9,9 százalékos, illetve 8,1 százalékos növekedéssel. A mezôgazdaság termelésének bruttó értéke 13,9 százalékkal csökkent tavaly.
A gazdasági növekedés az idén 4,6 százalékos lesz, a Román Akadémiai Társaság (SAR) becslése szerint.
Az infláció meghaladja majd a nemzeti bank 5 százalékos, plusz/mínusz 1 százalékpontos célkitûzését, és év végén 7,1 százalékos tizenkét havi adat várható a SAR szerint. Tavaly decemberben 8,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció, akkor is meghaladva a központi bank év közben fél százalékponttal emelt, 6,5- 8,5 százalékos célsávját, és januárban 8,9 százalékosra gyorsult, majd februárban 8,5 százalékosra lassult. 2004. decemberben 9,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció.
A központi bank elnöke, Mugur Isarescu a maga részérôl 6,5 százalékot tartott lehetségesnek idén decemberre, egy februári nyilatkozatában.
Tavaly csökkent elôször az infláció egyszámjegyûre az öt évvel ezelôtti több mint 40 százalékról. Az évi átlagos infláció 9,0 százalékos volt a 2004-es 11,9 százalék, a 2003-as 18,3 százalék, a 2002-es 22,5 százalék, a 2001-es 34,5 százalék és a 2000- es 45,7 százalék után.
A társaság elôrejelzése szerint csökken a folyómérleg hiánya is.
A SAR szerint a legnagyobb kihívást a közszolgáltatások árainak az uniós árakhoz való közelítése, valamint a bérnövekedés és a fogyasztói hitelek növekedése jelenti majd.
Eltûnô borvidékek
A X. balavásári borverseny jó alkalmat adott a Kis- Küküllô menti szôlôtermesztôknek a tanácskozásra, tapasztalatcserére. A meghívott szakszemélyiségek, dr. Csávossy György, Kovács Adorján, a balázsfalvi szôlészeti és kutatóállomás fômérnöke, Kunszeri Miklós, a magyarországi Országos Borminôsítô Intézet fôfelügyelôje tartalmas elôadásokat tartottak a szôlôtermesztés technológiáiról, a növényvédelemrôl, a szôlôfeldolgozásról, a jó minôségû bor készítésérôl.
A tanácskozások során körvonalazódott, hogy az erdélyi szôlôtermesztés jelenleg válságot él át. Számos borvidék már csak emlék. A mostani szôlôtermesztôk nehéz helyzetben vannak, ennek ellenére a Kis- Küküllô mentén a gazdák annyira megtanulták a mesterséget, hogy a múlt évi kedvezôtlen idôjárás dacára is jó borokat állítottak elô. Persze, voltak hibák, éppen azért tanácskoztak, hogy a jövôben azokat elkerüljék.
Elhangzott, hogy a szôlôtermesztôk és borászok egyetlen esélye, versenylehetôsége, ha vidékenként földrajzi megnevezéssel ellátott borokat visznek a piacra. Spanyolországi tapasztalat, hogy bár a hazai borainkhoz viszonyítva azok közepes borok, de nagyon szépen fel vannak címkézve, helynevekkel ellátva, a piacon 7-12 euróért értékesíthetôk palackonként. Ezzel szemben a hazai borokért csak 0,7, legfeljebb egy eurót kínálnak. A bor minôségéhez viszonyítva ez gyenge ár. Mit lehet tenni, hogy a borászok piacon maradjanak a csatlakozás után is? A jövô csak akkor lesz biztonságos, ha hegyközségenként, termelôi csoportokként, vidékenként valamilyen értékesítési szövetkezési formát, például értékesítô pinceszövetkezetet hoznak létre, amelyben a termelés egyénileg történik, az értékesítés viszont közösen. Egységes, azonos minôségû borokkal, megfelelô marketinggel, piackutatással rendelkezô borkereskedelem kialakítására van szükség. Ellenkezô esetben további történelmi borvidékek tûnnek el a névtelenségbe. A célok – minôségi szôlôtermesztés és jó minôségû borok készítése – megvalósítása érdekében ki kell használni a SAPARD-támogatási programot. Szôlôtelepítésekre, szôlôfeldolgozásra még ebben az évben lehet pályázni. De a hazai Farmer-program keretében is pályázhatnak a szôlôtermesztôk, 50.000 euró nagyságrendû összeg igényelhetô, szôlôfeldolgozásra pedig 150.000 euró, ezzel egy kisebb feldolgozó egységet már létre lehet hozni. A Farmer-program keretében az 50%-os önrész fedezésére kölcsön is igényelhetô, 5%-os kamattal, 10 éves visszatérítési határidôvel, ötéves türelmi idôvel. Erre érdemes odafigyelni, fôleg ott, ahol szervezett szôlôtermesztô egyesületek már mûködnek.
Hasznos információ, hogy a szaktárca nemrég kibôvítette az állami támogatásra jogosult mezôgazdasági termelôk körét. A szôlôtermesztôk hektáronként kétmillió lej támogatásra jogosultak, amit a tavasz folyamán igénybe lehet venni értékjegyek formájában és vegyszervásárlásra lehet felhasználni. A mezôgazdasági igazgatóság szakemberei már felmérték, hogy hány gazda mekkora területre igényelheti a szóban lévô támogatást.
(kilyén)
Idôrôl idôre hallani arról, hogy egy-egy település az önállósulás útjára lép. Azaz kifejezi azon szándékát, hogy ki kíván válni az addigi községi keretbôl, amit a törvényes procedúra nyomán kiírt népszavazással erôsít meg. Így emelkedett az utóbbi években megyénkben is száz fölé a helyhatósági rangot szerzett települések száma.
A leválás – önállósulás igénye ellentmondani látszik a globalizáció korában érvényesülô folyamatoknak. Az elaprózott településszerkezet amennyiben nem párosul a világra való nyitottsággal, a fejlôdés gátjává válhat, létrehozva a nehezen oldható elmaradottság szigeteit.
Az önállósulást azonban tekinthetjük a helyi tettrekészséget, alkotó energiákat fölszabadítani akaró jogos törekvésnek is. Ami ebben az esetben tényleges esélyt kínálhat a szóban forgó települések életerejének újjáélesztésére, arra, hogy hatékonyabban legyenek képesek hasznosítani anyagi és szellemi adottságaikat, ennek révén válva alkalmassá a kor követelményeihez való felzárkózásra.
Négy ilyen önállósodott települést – Koronkát, Kibédet, Székelyberét, Sóváradot, – kerestünk fel, s az önkormányzatok vezetôivel beszélgettünk arról, érdemes volt-e az önállósodás útját választani. Mai lapszámunkban Sóváradot és Székelyberét mutatjuk be.
Sóvárad a Marosvásárhely–Balavásár–Szováta útvonalon, Marosvásárhelytôl 55, Szovátától 6 kilométerre fekszik, a Kis- Küküllô felsô szakasza mentén. Neve egy római kori vár létére utal. Elsô írásos említése az 1332-ben összeállított pápai tizedjegyzékben fordul elô. 2004 áprilisában vált le Szovátáról és lett önálló közigazgatási egység. Református temploma a XVI. századból való. Helyi tanácsosok száma: 11, ebbôl tíz RMDSZ-es, egy az Új Generáció Pártjából.
– Mi indokolta a leválást?
– Úgy gondoltuk, önállóan több dolgot megoldunk faluszinten, mint amit a szovátai tanács nekünk megoldott – nyilatkozta Madaras Árpád polgármester és Bíró Csaba alpolgármester. '68 -ig különálló község voltunk, akkor az erôltetett egyesítések után kerültünk Szovátához. Szovátának viszont elég volt az ô baja, nem tudott Sóváraddal is törôdni. Ez meg is látszott, mert a leválás után – most lesz két éve –, szerintünk elég sok olyan dolgot megoldottunk, amit – határozottan állítok – nem oldott volna meg Szováta. Sikerült az elsô évben az utakat lekövezni, 500 méter patakmedret kitakarítottunk, ez jól fogott, a múlt évi árvíz elkerült minket. Két utcába átfolyó-, levezetôcsatornát készítettünk. A székházat felújítottuk, a kultúrotthon belsô részét teljesen rendbe tettük. Az iskolánál, óvodánál jelentôs javításokat végeztünk, lambériáztunk, kályhákat raktunk. Egy könyvtárat is kialakítottunk az óvoda épületében, csak még könyvtárosunk nincs. A múlt év végén, decemberben befejeztük a közvilágítás modernizálását, egy 200 millió lejes befektetéssel. Ez azt jelent, hogy a fôúton új lámpatesteket, a roma negyedben égôket tettünk.
– Tehát jól jött az önállóság, ki tudták használni a falu javára.
– A saját bevételeinkbôl és a megyei leosztásokból igyekeztünk gazdálkodni. Az idei költségvetés 7.815.555 lej, soványabb, mint a múlt esztendôben volt. Saját bevételünk 2.674.570 lej. Adókból, illetékekbôl 1.354.970 lej gyûl be.
– Mit terveznek az idén?
– Az idén a kultúrotthon külsô javítását kellene befejezni. A Szováta felôli cserepes hidat elvitte az árvíz 1999-ben, erre elôtanulmányt kell készíteni. Két mûemléknek számító cserepes hidunk volt, mindkettôt elvitte az árvíz. Most traktorral, lóval lehet átjárni, mert nagy a kerülô (3 kilométer) az is kátyús, mezei úton.
Másik fontos dolog az általános településfejlesztési terv elkészítése. Ez folyamatban van. Van egy olyan elképzelés, hogy a kistérség – Szovátától Erdôszentgyörgyig – egy tanulmányt fog elkészíteni a szennyvízlevezetô csatornának, Erdôszentgyörgyön lenne az ülepítô.
Tervezzük a tejcsarnok épületének a visszavásárlását és az európai normáknak megfelelô felújítását, hogy 2007 után is használható legyen. Van egy gazdakörünk, próbáltuk meggyôzni az embereket, járuljanak hozzá ôk is: egy hûtôtank ára 300-500 millió lej, egy analizátor 100-150 millió lej, az összbefektetés kb. 800-900 millió lej. Tárgyalásokat folytatunk a Hochland vezetôségével is, a tanács is besegítene.
– Milyenek az emberek, van-e bennük közösségi szellem?
– Van egy olyan rész, aki mindig válaszol a felkérésünkre. Aki pedig nem jön, azt nem is hívjuk, mert úgysem érdekli semmi.
– Hányan szorulnak szociális segélyre?
– 143 dosszié van, ez havi 225 millió lejt jelent. A probléma, hogy ezek 99%-a roma, akikkel az utóbbi idôben erôsen kiélezôdött a helyzet. Nemrég volt egy összetûzés, amibe a helyi rendôrség is kénytelen volt beavatkozni, majd a polgármester és az alpolgármester is, késôbb a szovátai rendôrséget is riasztani kellett, sôt még a vásárhelyi DIAZ-osok is ki kellett jöjjenek. Egy roma nemzetiségû személy állandóan uszítja a roma fiatalokat a magyar fiatalok ellen. Van egy agitátor, aki it