Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Bevallom, nem tartozom a szakszervezetek nagy rajongói közé. A rendszerváltás utáni években különösen antipatikussá váltak számomra, miután a gazdasági átalakítás nélkülözhetetlenül szükséges – ám azonnali következményei miatt népszerûtlen – intézkedéseinek elsô számú kerékkötôivé váltak, nem értették meg a gyors és radikális változások szükségességét, s ezzel hosszú éveket késleltették a gazdaság fellendülését. Nem segítettek a tartózkodásom oldásában a bányászszakszervezetek politikai töltetû fôvárosi kiruccanásai sem, s a legfontosabb szakszervezeti vezetôkrôl alkotott véleményem akkor érte el a mélypontját, amikor némelyikük, teljes szereptévesztésben, a Nagy-Románia Párttal vállalt közösködést a parlamenti bársonyszékek megszerzésének reményében.

Mindemellett elismerem, hogy nélkülözhetetlen, a szociális egyensúly fenntartásában létfontosságú intézményekrôl van szó, amennyiben valóban a tagok – s nem egyes csúcsvezetôik – jól felfogott érdekeinek védelmezôjeként lépnek fel. Ha a gazdasági jelentôségû intézkedésekkel szemben nem a csak azért is ellenkezés vezérli ôket, hanem megpróbálnak közös gondolkodással hozzájárulni a megoldások kereséséhez.

Ezúttal azonban a valóságtól teljes egészében elrugaszkodott energiaárak kapcsán szervezett demonstrációjukkal nem lehet nem egyetérteni. Azt ugyanis semmiféle euroblablával, világpiaci árakhoz való igazodás szükségességével nem lehet logikusan megmagyarázni, hogy miért pont Romániában kell Európa egyik legmagasabb árát fizetni az energiáért, abszolút értékben is, de ami ennél sokkal aggasztóbb, a vásárlóerôhöz viszonyított arányban különösen.

A kormányzat felôl évek óta azt halljuk, hogy az EU kényszeríti Romániát az energiaáraknak az uniós szintre hozatalával, a statisztikák megvizsgálását követôen azonban hamar rá kell jönnünk, hogy már most vannak olyan tagországok, ahol az energia abszolút értékben is olcsóbb, a vásárlóerôrôl nem is beszélve.

A tények pedig makacs dolgok. Ha csak egy elhibázott energiastratégia kérdése lenne a tét, talán legyintve elintézhetô lenne a dolog, s menet közbeni kijavítással rendbe hozható. A statisztikai adatok mellett azonban az is tagadhatatlan tény, hogy odáig fajult a helyzet, hogy már egy átlagos fizetés sem elég például a távfûtési rendszerre csatlakozott lakás havi össz- energiaszámlájának kiegyenlítésére, s ha másként ez nem készteti gondolkodásra a kormányzati hivatalnokokat (hisz egyikük sem kisnyugdíjból, de még átlagfizetésbôl sem kényszerül megélni!), akkor egy széles körû szakszervezeti demonstráció talán megteszi.

A gyertya a körmünkre égett. Ha a kormány nem képes sürgôsen kibújni az euroszöveg mögé rejtett tehetetlenségébôl, a szociális helyzet – ha nem most, jövô télen biztosan – olyan robbanással fenyeget, amelynek következményei megjósolhatatlanok.

A megyei Alfa Kartell szakszervezet mintegy száz tagja tiltakozott tegnap délben a prefektúra elôtt a kormány földgázra, hôenergiára és villamos energiára alkalmazott árpolitikája ellen. A szakszervezet szociális feszültségektôl, a munkanélküliség növekedésétôl tart és kész a "végsôkig elmenni" a tiltakozási akciókkal.

Az Alfa Kartell országos szakszervezeti tömb minden megyében egyidejûleg szervezett sztrájkôrséget a prefektúrák épületei elôtt. Maros megyében képviseltette magát többek közt az Armedica, az Imatex, a Carbid Fox, az Azomures, a CFR és a szászrégeni Alpina szakszervezete, akik tiltakozó feliratokat tartalmazó pannókat lengetve vonultak ki, tiszteletet, igazságot, európai árak mellett európai fizetéseket, árcsökkentéseket követelve. Az Alfa Kartell megyei szervezetének elnöke, Márkos György a tömeg elôtt kijelentette: tiltakoznak a villamos energia valamint a földgáz árának emelése ellen, amit szerinte indokolatlanul emelt a kormány, és ami szociális feszültségekhez, a munkanélküliség növekedéséhez vezet. Míg Romániában a villamos energia ára egyike a legmagasabbaknak az EU országai viszonylatában, hazánkban és Bulgáriában a legalacsonyabb a jövedelem, mondta, hozzátéve, hogy ilyen árpolitika mellett a hazai termékek versenyképessége a külföldi piacon csökken. A termelési költségek növekedésére hivatkozva a kollektív munkaszerzôdések megkötésével kapcsolatos tárgyalásokon a vállalatok tulajdonosai elutasítják az alkalmazottak bérnövelési követeléseit – hangoztatta a szakszervezeti vezetô. Az Alfa Kartell képviselôi remélik, hogy a kormány gazdasági-szociális bizottságának mai ülésén megvitatják a földgáz és a villamos energia árának ügyét és sikerül megoldást találni. A tiltakozók tegnap beadványt juttattak el a prefektushoz, amely tartalmazta követeléseiket.

Március 24-e a tuberkulózis elleni harc világnapja. 1882-ben, ezen a napon jelentette be Robert Koch a tuberkulózis bacilusának felfedezését. Románia tíz éve a tuberkulózisban szenvedô betegek számát illetôen meghaladja az EU-országokat miközben országos szinten prioritásnak nyilvánították a tbc elleni harcot, és miközben e betegség leküzdésének a higiénia az egyik alapfeltétele, az e célra fordított pénzösszeg Maros megyében például egyre kevesebb. A marosvásárhelyi tüdôgyógyászati klinikán a meleg víz ritka "ajándék", az elavult hôközpont és vezetékrendszer miatt a meleg víz a harmadik emeletre ritkán jut fel, a beutalt betegek kénytelenek "kilesni" ezt a "becses" pillanatot. Az Egészségügyi Minisztérium tavaly 540 millió lejt utalt ki a tbc program fenntartására, idénre azonban már csak 240 millió jutott. A kórház vezetése is belefáradt már a beadványok írásába...

A közegészségügyi igazgatóság vezetôjének, dr. Silviu Morariunak tegnapi sajtótájékoztatóján részletes tájékoztatást kaptunk arról, hogy hogyan is állunk a tuberkulózisos esetekkel, melyek a fôbb okai, tünetei a megbetegedésnek, illetve, hogy milyen programokat futtatnak az e betegségben szenvedô felnôttek valamint gyermekek gyógyítására. Mint ahogyan arról is értesülhettünk, hogy miben áll az idén megkezdett kampány, mire fektetik a hangsúlyt, milyen poszterekkel és szórólapokkal tájékoztatják a lakosságot, a VII–XII. osztályos tanulókat, hogy a tüdôgyógyászati klinika televíziókészüléket, DVD-t és felvilágosító filmeket kapott adományként. Dr. Gabriela Jimborean, a tüdôgyógyászati klinika vezetôje hangsúlyozta: a lakosságnak feltétlenül tudnia kell, hogy a tbc gyógyítható, ellenôrzés alatt tartható, ám becslések szerint a teljes felszámolása 2050-re érhetô el. A tuberkulózis a a leggyakrabban elôforduló fertôzô betegség a világon, elsôként szerepel az elhalálozási okok között a felnôttek esetében. Romániában a tbc megelôzése és kezelése ingyenes, a tuberkulózisban szenvedôknek a betegszabadságokat százszázalékosan fizeti a biztosító – tette hozzá. Maros megyében, bár jól képzett és odaadó szakemberek dolgoznak a tüdôgyógyászati klinikán, a szakrendelôkben, a betegek nagy és egyre növekvô száma miatt nehezen látják el feladatukat. Az is gondot jelent, hogy a megyében egyetlen tüdôszanatórium sincsen, a Fehér megyében levô két szanatóriumba utalják be a Maros megyei betegeket is. Az adatok alapján Maros megyében tavaly 799 tébécés beteget tartottak nyilván, közülük 593 új eset, és 42-en hunytak el tuberkulózisban. Az adatok riasztóak, és bár az Egészségügyi Minisztérium prioritásnak nyilvánította a tbc megelôzését, gyógyítását, e programok anyagi támogatása elmarad a nyilatkozatok szintjétôl. A tüdôgyógyászati klinika egyrészt az egészségbiztosítási pénztártól kap pénzt a kezelések számának és komplexitásának függvényében, másrészt a szaktárca utalja ki a programok finanszírozásának anyagi fedezetét. Ami idén fele a tavalyi összegnek. Ilyen körülmények között dr. Patraulea Mihaela nem zárja ki, hogy a tuberkulózisos esetek száma méginkább nôni fog. Ami pedig a klinikát illeti, zsúfoltság van és gondok vannak a meleg víz biztosításával, az illemhelyek elhanyagolt állapotban vannak stb. A sajtó kitartó érdeklôdése látható módon ingerelte a klinikavezetôt, aki kijelentette: az épület idén fôjavítás alá kerül, legalábbis a tervek szerint, de ha októberig nem történik semmi, akkor ...ôk hívják össze a sajtót.

A sajtótájékoztatón szó esett még arról is, hogy lebonyolították a tejpor beszerzésére kiírt versenytárgyalást, Maros megyébe pedig az elsô félévben 4 tonna tejpor jut el. Dr. Silviu Morariu azt is kifejtette, hogy két hónapon belül megalakítják az állandó fogászati ügyeletet (éjjel és hétvégén) lebonyolító rendelôt, valószínûleg a 2- es poliklinika épületében, a személyzetet pedig a Fogorvosok Kollégiumának támogatásával biztosítják.

Legalább három hétig szünetel a vasúti forgalom Székelyudvarhely és Segesvár között, miután a szakemberek megállapították, hogy a Küküllô partjának eróziója és a hóolvadás okozta földcsuszamlások veszélyeztetik a vasúti nyomvonalat.

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus elmondta, a vasúti forgalmat vasárnap este állították le Székelyudvarhely és Segesvár között, miután jelezték, hogy a vasúti töltés meggyengült – jelenti a Mediafax. A Román Vasutak brassói központjának szakembercsoportja hétfôn kiszállt a helyszínre, és megállapította, hogy a töltést egyik oldalról az omladozó Küküllô-meder, a másik oldalról a hóolvadás okozta földcsuszamlások gyengítik.

Ioan Pintea, a brassói vasúti központ pálya- karbantartási osztályának vezetôje szerint Székelyudvarhely és Segesvár között legkorábban három hét múlva indulhat újra a vasúti szállítás – sebességkorlátozással.

A március 16-i kormányülésen elfogadták a pénzügyi törvénykönyv (2003. évi 571. sz.) módosítását szabályozó sürgôsségi rendeletet. Ennek értelmében a kültelkek után fizetett adó a helyi önkormányzatok költségvetésében marad, a mezôgazdasági életjáradékot pedig a helyi költségvetésbôl fizetik ki.

A kormányprogramban szerepel a helyi önkormányzatok szerepének és önállóságának megerôsítése, ugyanakkor a szükséges finanszírozás biztosítása. Ezt erôsíti meg a nemrégiben elfogadott decentralizációs törvénycsomag, amely az eddig az állami központi adminisztrációs szervek (kormány, minisztériumok) hatáskörébe tartozó tevékenységeket átengedi a helyi önkormányzatoknak, ugyanakkor biztosítja a helyi költségvetések jövedelmének növelését is. Az elfogadott sürgôsségi rendelet szerint a kültelki adó kiszámításában figyelembe veszik egyebek mellett a telek használat szerinti besorolását (építkezésre alkalmas terület, szántó, legelô, kaszáló, gyümölcsös stb.).

A sürgôsségi rendelet elôírja, hogy a mezôgazdasági életjáradékot a költségvetési alapokból folyósítják majd azok a helyi önkormányzatok, amelyekhez tartozik a bérbe adott terület. Mezôgazdasági életjáradékot kaphatnak mindazon 62. évüket betöltött személyek, akik kevesebb, mint 10 hektár mezôgazdasági földterület tulajdonosai és eladják vagy bérbe adják ezeket. Az életjáradék értéke 100 euró/ha évente eladás, illetve 50 euró/ha bérbe adás esetén. Az életjáradékot a helyi költségvetésbôl utalják át a jogosultaknak, egy összegben, minden év elsô negyedévében.

Jegyzet

Önvédelmet és jó modort fognak oktatni a postásoknak. Ez érdekez, de talán átvihetnénk ezt a dolgot egy másik területre is.

Nekem a postásokkal semmi bajom, legalábbis az "én" postásom szerencsére nagyon udvarias és kedves.

A mindennapi kenyeret viszont mindig ugyanabban az üzletben veszem meg, és még véletlenül sem volt egyetlen olyan nap sem, amikor jókedvû, kedves kiszolgálókkal találkoztam volna. Mindig durcásak, morcosak, haragszanak az egész világra. És ilyen mindegyik. Lehet, hogy ebbe az üzletbe szándékosan választ az üzletvezetô ilyen típusú embereket? Vagy az üzlet légköre változtatja ôket ilyenre?

Pedig én nem tehetek az ô világfájdalmukról, és megpróbálok viselkedni is. Mindezek ellenére köszönök, amikor bemegyek, használom a kérem szépen, meg a lenne szíves kifejezéseket, megköszönöm, amit kapok, és a viszontlátásom is jó hangos, csak azért, mert nem nagy dolog, és nem is esik nehezemre. Meg csak azért is, hogy hátha észreveszik magukat. De üdvözlésem még egyszer sem talált visszhangra. A maximális kommunikáció, amit folytatnak velem, az, hogy esetleg kioktatnak, hogy a pénzem túl darabos, vagy túl apró.

Ennyire nem lennék szimpatikus? Vagy fájna egy köszönés, egy mosoly, egy szívesen? Bár lehet, hogy velem van baj, mert túl sokat szeretnék, túl nagyok az elvárásaim. Az biztos, hogy az a nagy bajom, hogy a saját szemszögembôl nézem a világot, és úgy gondolom, hogy ha valamit én meg tudok tenni nagyon minimális erôfeszítéssel, akkor azt elvárhatom a másik embertôl is. De hát a mindennapi kenyérvásárlás és úgy általában a mindennapok nem igazolják ezt a filozófiát.

Ezért gondoltam, hogy áldozhatna egy kicsit ez az üzlet is a továbbképzésre, indíthatna egy jómodor- tanfolyamot, utána egy jókedvképzést, és aztán további hasonlókat. Így talán egy kicsit szebb lenne a világ, és nem csak számomra vagy a többi vásárló számára, szerintem nekik is jobb lenne, ha végre kicsit mosolyognának, és nem kellene folyton haragudniuk a világra.

Talán szabadidômben fel is vállalom ezt az oktatást!

A Hargita és Kovászna megyei románok politikai, civil és egyházi képviselôi találkozót kérnek Traian Basescu államfôvel, hogy ismertessék problémáikat.

Gheorghe Baciu, a Kovászna megyei DP elnöke hétfôn elmondta, a két megye román közösségének delegációja – politikusok, polgármesterek, civil szervezetek vezetôi, az ortodox egyház képviselôi – Bukarestbe utaznak, amint az államfô jelzi, hogy fogadja ôket.

"Azt kívánjuk, hogy Traian Basescu államfô meghallgassa a mi problémáinkat is, a román közösség problémáit Markó Béla több területen érezhetô terjeszkedô politikája kapcsán" – mondta Baciu.

A Hargita és Kovászna megyei románok képviselôi ismertetni kívánják az államfôvel a térség gazdasági és szociális helyzetét is. "Kovászna megyében jóval kevesebbet tesz a vezetôség, mint más megyékben, ezért jutottunk a jelenlegi helyzetbe. Hozzá nem értésrôl van szó, soha nem érdekelte ôket, hogy tegyenek valamit a helyi közösség érdekében" – tette hozzá Gheorghe Baciu. A delegációnak tagja lesz Silviu Ioachim, Sepsikôröspatak polgármestere is, aki ismertetni kívánja az államelnökkel az abból származó problémáit, hogy nem RMDSZ-es polgármester. Ioachim szerint Sepsikôröspatak vidéke azért maradt el a többi Kovászna megyei községhez képest, mivel az RMDSZ által vezetett megyei tanács hátrányosan megkülönböztette.

Adriean Videanu, a Demokrata Párt (DP) alelnöke hibának nevezte, hogy a Konzervatív Párt (KP) saját jelöltet állított a képviselôház elnöki tisztségének betöltésére, amely szerinte a kormánykoalíción kívül helyezi a Dan Voiculescu vezette alakulatot.

"Ezzel a döntéssel a KP a kormánykoalíción kívülre helyezkedik. Nem kívánom kommentálni a döntést, de továbbra is fenntartom, hogy ez a lépés nagy hiba volt" – mondta Videanu. Arra a kérdésre, hogy milyen következményekre számíthatnak a konzervatívok, Adriean Videanu azt mondta, errôl nem nyilatkozhat.

"Várjuk meg a szavazás lefolyását, de fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy a DA Szövetség szintjén állást foglaljunk a KP-val szemben" – mondta a DP alelnöke.

Dan Voiculescu, a KP elnöke hátfôn kijelentette, pártja továbbra is támogatja jelöltjét, Daniela Popát a képviselôház elnöki tisztségébe, és hozzátette, "nem jelent problémát", ha a kormány vagy az elnöki hivatal kérni fogja a konzervatívok távozását a kormányból.

"A második fordulóban, ha a DP, az NLP és az SZDP közül kell választani, akkor az NLP–DP jelöltjére szavazunk" – mondta Voiculescu.

Emil Boc DP-elnök kijelentésére, miszerint a KP-nak távoznia kell a kormánykoalícióból, ha saját jelöltjét támogatja, Voiculescu leszögezte: emlékeztetni szeretné a közvéleményt, hogy a KP nem azért vállalt kormányzati szerepet, mivel akarta ezt, hanem mivel "nem volt kiútja".

(MTI) – Nem lehet voksvadászattá és pártpolitikai kampánykérdéssé silányítani a nemzet ügyét – mondta Szili Katalin, az Országgyûlés szocialista elnöke hétfôn Budapesten sajtótájékoztatón.

Mikola István, a Fidesz kormányfôhelyettes- jelöltje az ellenzéki párt kongresszusán tett kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyarországi képviselôk kötöttek 2005 szeptemberében, a Kárpát-medencei magyar képviselôk fórumán, miszerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává – közölte a szocialista politikus.

Mikola István vasárnap többek között arról beszélt: "ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ôk szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna".

Szili Katalin szerint aki ma Magyarországon valóban a nemzetben gondolkodik, az nem silányíthatja pártpolitikai kampánnyá ezt a kérdést.

Megismételték az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei azt a figyelmeztetésüket, hogy a Szerbia-Montenegróval az úgynevezett stabilitási és társulási egyezmény megkötésérôl folyó tárgyalások megakadásához vezethet, ha Belgrád nem mûködik együtt teljes egészében a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök ügyében ítélkezô Nemzetközi Törvényszékkel.

A miniszterek egyúttal megerôsítették annak "sürgôs szükségességét", hogy a szerb-montenegrói vezetés tegyen döntô lépéseket a még szabadlábon lévô törvényszéki vádlottak, elsôsorban Radovan Karadzic és Ratko Mladic boszniai szerb politikai, illetve katonai vezetô igazságszolgáltatás elé kerülésére. A hétfôi tanácskozás után kiadott nyilatkozatában az EU teljes támogatását ígérte a szerb népnek ahhoz, hogy túllépjen a tíz napja meghalt Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfô rezsimjének örökségén. A 25 EU-tagország szerint ez "segíteni fogja a szerb népet abban, hogy közelebb kerüljön az európai nemzetek családjához, ahová tartozik".

Brüsszeli híresztelések szerint Belgráddal már április elején sem kerül sor a társulási tárgyalások tervezett folytatására, ha addig a két boszniai szerb fôvádlott közül legalább egyik nem kerül a hágai törvényszék kezére.

(MTI) – Alekszandr Lukasenkót harmadik alkalommal is, óriási többséggel megválasztották Fehéroroszország elnökének, s a hivatalos végeredmény közzétételét péntekre ígérik.

Ligyija Jermosina, a központi választási bizottság elnöke hétfô délelôtt sajtóértekezleten ismertette az elôzô napi szavazás elôzetes eredményét. Eszerint a jelenlegi államfôre a szavazók 82,6 százaléka adta le voksát, Alekszandr Milinkevicset, az egyesült demokratikus erôk jelöltjét a választók 6 százaléka támogatta. A liberális demokrata Szergej Gajdukevics a szavazatok 3,5, míg a másik ellenzéki jelölt, Alekszandr Kozulin a 2,3 százalékát kapta.

Lukasenkóra a központi választási bizottság adatai szerint 5 460 520 szavazó adta le voksát, azaz mintegy 800 ezerrel több, mint az öt évvel korábbi választáson.

A szavazást 1235 külföldi és 32 ezer hazai megfigyelô kísérte figyelemmel; a központi választási bizottságnak nincs arról adata, hogy utóbbiak közül mennyien voltak az ellenzék megfigyelôi. Az ellenzék vezetôi csalással vádolták a hatóságokat. Közölték, hogy nem ismerik el a hivatalosnak mondott eredményt és új választásokat követeltek – jelentette vasárnap este B. Ôze Katalin, az MTI különtudósítója. Alekszandr Milinkevics kampányfônöke azt állította, hogy Milinkevics a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg, míg Lukasenko kevesebbet kapott 50 százaléknál. A Minszk fôterén vasárnap este tartott, több tízezres ellenzéki tüntetésen Milinkevics választási bohózatról beszélt, s ismételten csalással vádolta a hatóságokat. Hangsúlyozta, hogy az ellenzék új és igazságos választásokat követel, s síkraszáll egy független és szuverén Fehéroroszországért.

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ), amely több mint ötszáz megfigyelôt küldött a helyszínre, már a szavazás elôestéjén felhívta a figyelmet a csalási kísérletekre.

A korábbi éveknél színtelenebb hangulatban nyílt meg tegnap a marosvásárhelyi Romulus Guga Általános Iskola sporttermében a középiskolák és ipari iskolák bemutatkozója, amelyen megyénk mind a 37 tanintézete standot mûködtet e hét során. A több-kevesebb ötletességgel elôkészített pannókon és asztalokon az iskolák kínálatát, felszereltségét, eredményeit mutatják be, amit a diákok szóbeli tájékoztatása egészít ki, akik az odalátogató nyolcadikosokat arról próbálják majd meggyôzni, hogy miért érdemes az általuk képviselt líceumot, ipari iskolát választaniuk.

Bár Ganta Susana Maria fôtanfelügyelô rövid nyitóbeszédét követôen a megyei tanács valamint a prefektúra képviselôi azt hangsúlyozták, hogy a kínálatot össze kell egyeztetni a megye jövôbeli lehetôségeivel, fejlôdési irányzataival valamint a diákok elképzeléseivel, a legtöbb közép- és ipari iskola jövôre is hasonló profilú osztályokat indít, mint a korábbi években. Természetesen nehéz egy tanintézet szerkezetét átalakítani, de vannak, akik vállalkoznak az újításra is, tudtuk meg a bemutatkozás során. Bár a beiskolázási tervezetet még nem hagyta jóvá a kormány és a most bemutatott kínálatot nem tekinthetjük véglegesnek, újdonságnak számít, hogy Szovátán turizmus és közélelmezés profilú osztályt hoztak létre, ahol szakácsokat képeznek. Erdôszentgyörgyön – és valószínû, hogy a megyeközpontban is – közigazgatási osztály indul magyar nyelven. A Mûvészeti Líceum ének szakán népdal-, könnyûzene- és dzsesszénekeseket is képeznek a 2006-os tanévtôl. A Mezôgazdasági Iskolaközpontban a hobbiállattartásra szakosodó technikusok képzésére hirdetnek felvételit a román tagozaton.

A Pedagógusok Háza mellett a bemutatkozón részt vevô Neveléslélektani Központ képviselôjétôl megtudtuk, hogy valójában a kínálattal való megismerkedés nyomán készülhet hiteles felmérés a diákok óhajairól, elképzeléseirôl. Ezt azonban a végleges beiskolázási tervhez kell igazítani, ami valószínû április végére lát napvilágot.

Míg a vásárhelyi iskolák számára a középiskolai körkép kitûnô alkalom arra, hogy diákokat nyerjenek meg, egyes vidéki líceumok vezetôi szerint az egyhetes oda-vissza utazás és részvétel költségei (több mint tízmillió régi lej), amit saját erejükbôl kellett kiteremteniük, túlságosan megterhelôek ahhoz képest, hogy valójában csak az iskolát környezô településekrôl toborozzák a tanulókat.

A zordon éghajlatú Székelyföldnek van néhány enyhébb levegôjû völgye. Ezekben a völgyekben az évszázadok folyamán kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely egyértelmûen jelzi a székely és szász vidékek kölcsönhatását. Bálint Zsigmond e sajátosságot, egyediséget jelzi fotóival – mondta Tófalvi Zoltán a múlt heti, Homoródmente 2005 címû fotótárlat megnyitóján. – Hiszen a falusi ember arca mindent elárul. A város olvasztótégelye szétzúzza ezt, a városi ember arc nélküli. A homoródmentiek az ezeréves múltat hordozzák arcukon. Az élet lenyomatai ott vannak a fotókon, minden jellemvonás kirajzolódik a képeken, akárcsak az arcok, szobabelsôk, nagy, ôszinte magányok vagy templomok. Mert Bálint Zsigmond nem a templomkülsôt, hanem a belsôt fényképezi, amely ezáltal megtelik élettel. Szinte szociofotók ezek a felvételek, hiszen a mindenütt jelen levô lassú elsorvadást is megmutatják – egyre fogynak a falvak, kevés a gyerek, a fiatal, a nagy lélekszám már régen a múlté. Nem nosztalgia ez, hanem mindennapi valóság. Ám az enyészeten túl van még élet a Homoród pataka mentén. Ugyanúgy farsangolnak, ugyanúgy mulatnak, ahogy évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal ezelôtt. A derû még ott lappang ezekben a falvakban. És ezért is nélkülözhetetlenek ezek a fotók – mert a vidéket ebben a sajátos pillanatában örökítik meg. Ez az az egyetemes kultúra, amellyel a világ bármely részén büszkélkedhetünk. Bálint Zsigmond nem kurióziumként, turistafotós módra, hanem belülrôl, együttérzôen, sorsosként örökíti meg azt, ami velük – velünk történik. Mûvészetének teljes nagyságában áll elénk homoródmenti fotóival.

A tárlat megtekinthetô az unitárius egyházközség marosvásárhelyi Bolyai tér 13. szám alatti tanácstermében.

A böjt idôszakát éljük. Ilyenkor elcsendesedünk és megpróbálunk belsô, lelki igényeinkre odafigyelni. Talán épp ilyen megfontolásból döntöttek úgy a budapesti Református Teológia hallgatói, hogy ebbe a kis csendes erdélyi faluba jönnek el teológushétvégére gyakorlatozni.

Az elmúlt hét kiemelkedô fontosságú volt Galambod életében. Jakab István református lelkész munkájának köszönhetôen az imahét utolsó napjaiban a budapesti Református Teológia hallgatóinak egy kis csoportja a református gyülekezetben szolgált. A teológusok munkájának e gyakorlati részét Bölcsföldi András lelkész – a leendô lelkészek, hitoktatók, vallástanárok lelki nevelôje – és Kókai Géza szervezték.

A hat teológus bekapcsolódott a gyülekezet életébe. Kátéórát, bibliaórákat tartottak. A szombat esti istentiszteleten Jakab Mátyás ötödéves hallgató szolgált, majd a vendégek éneke után a helyi dalárda is fellépett Jakab Edit tiszteletes asszony vezényletével.

A vasárnapi istentiszteleten Bölcsföldi András hirdette az igét. Az istentisztelet végén bemutatkoztak a hallgatók és az úrvacsoraosztásról beszéltek a gyülekezetnek.

Szerintük fontos, hogy ezek a gyakorlati hétvégék ne csak magyarországi gyülekezetekben történjenek, hanem határon túli református gyülekezetekben is. Gyakran járnak Délvidékre, Felvidékre. Ez egyfajta határokon átívelô kapcsolatépítô misszió. Egyszer valahol meg is kérdezték tôlük, mondják csak, mi hír van a Kárpát-medencében?

– Azt gondolom, hogy Erdély a megtisztulás helye, ahol lelkileg feltöltôdünk. Mindig úgy érkezünk, hogy sokat tervezünk. Aztán rájövünk, hogy mindent úgysem fogunk tudni megvalósítani, és nem is ez a fontos. Az ember rövid idô alatt elcsendesedik, lelassul, vagyis "ideidomul", átveszi a ritmust. Emlékszem, hogy Széken kiültem a templom elé és néztem a falut... hallgattam a falu hangjait – meséli Bölcsföldi András. – Itt is ugyanezt érezzük. Hálásak vagyunk, hogy itt lehetünk. Annak ellenére, hogy adni jövünk, úgy érezzük, hogy mi vagyunk azok, akik többet kapunk. Ez egy csereakció.

A fiatalokat is láthatóan megérintette az emberekkel való együttlét.

– Mi odahaza talán túlságosan elsüppedünk saját kényelmünkben. Itt viszont azt látjuk, hogy az embereknek tartása van – meséli az egyik teológus lány.

Elmondásuk szerint nagyon fontosak ezek a személyes beszélgetések a határon túliakkal. Mindannyian azt érzik, mintha itthon lennének, mintha hazatértek volna.

A romaoktatás lehetôségeirôl szólt az a pénteken megtartott tanácskozás, amelyen a pécsi Gandhi Gimnázium mutatkozott be, majd a Maros megyei romák képviselôi fejtették ki szándékukat, hogy megyeközpontunkban is egy hasonló középiskolát szeretnének felépíteni. Bár meghívók sokaságát küldték el a helyhatóságok képviselôinek, politikusoknak, oktatásügyi vezetôknek, csak a megyei tanács képviseltette magát, s végül is a magyarországi vendégek a helybeli romákkal folytathattak eszmecserét a témáról.

Zelariu Petru, a PR Pro Európa képviselôje kifejtette, hogy kormányszinten létezik ugyan (még 2001- tôl) a romák helyzetének javítására kidolgozott program, de csak az elméletben, a gyakorlatban nem alkalmazták és nem biztosították az alkalmazásához szükséges pénzösszegeket sem. Holott megyénkben fontos volna az elmélet gyakorlatba ültetése, mivel országos szinten itt vállalták a legtöbben a nemzetiségüket (a legutóbbi népszavazáskor 40.000-en vallották magukat romának a 120-140.000-es létszámúra becsült cigányságból). Léteznek programok az esélyegyenlôség megteremtésére, bentlakások, sportlétesítmények építésére – ezeket kellene megpályázni, hogy a roma gyerekeknek a pécsi gimnáziumhoz hasonló továbbtanulási lehetôséget biztosítsanak – vélekedett.

Ez nemcsak álom, a megvalósítása rajtunk múlik, hangsúlyozta Orsos Ferenc, aki a roma gyerekek alapfokú mûvészeti oktatásával foglalkozó iskolát vezet Pécsett, s aki azért ajánlotta fel a segítséget, mivel megyénkben sok a cigánytelep, sok a cigány gyerek, akik rászorulnak a segítségre.

A magyarországi roma elitképzés helyszíne a Gandhi Gimnázium – amelynek 136 érettségizett végzôsébôl 134-en folytatták tanulmányaikat elsôsorban a pedagógusi, de jogi, szociális munkás és egyéb szakokon is. Ahhoz, hogy ez az iskola létrejöjjön, három lelkes roma értelmiségi: Derdák Tibor – aki egyébként a tanácskozást vezette –, Bogdán János és Ignácz József életének egy részét szánta erre. Az 1992 tavaszán létrehozott Gandhi Alapítvány 1994-ben vált közalapítvánnyá, 2000-ben érettségizett az elsô évfolyam, 2002-re épült fel a korszerû, új iskolaépület, 2004-re készült el a könyvtár – hangzott el Karen Adanett igazgatóhelyettes és Geréb Attila némettanár bemutatójában. Az út nem volt könnyû és ma sem az, hisz elôször meg kellett gyôzni a szülôket, hogy hetedik osztályt végzett gyereküket elengedjék egy bentlakásos intézménybe. Ez ma sem egyszerû, s ahogy a német nemzetiségû igazgatóhelyettes elmondta, a 250 gyerek közül 200-nak a családjánál személyesen tett látogatást. Ezenkívül ma már diákjaik mennek el volt iskolájukba népszerûsíteni a Gandhit, ahol tanulnak.

Azt is el kellett dönteni, hogy a szegény, halmozottan hátrányos vagy motivált tehetséges gyerekeket fogadja az iskola. Ma a nulladik évfolyamot követôen az egyetemre elôkészítô magas szintû oktatás folyik az intézményben, ahol a roma nyelv és kultúra oktatása mellett nagy szerepe van az idegen nyelvek tanításának. A jól felszerelt könyvtár mellett jelentôs számítógéppark s egy korszerû, professzionális sportterem áll a diákok rendelkezésére. Az iskolának bentlakása és konyhája van, amelynek roma fônöke szintén a Gandhiban érettségizett, ahol egyébként esti oktatás is folyik. Nem volt könnyû megtalálni a megfelelô elhivatott tanárokat és legyôzni a diákokkal jelentkezô gondokat (dohányzás, ital, párkapcsolatok) és a lemorzsolódást. Ez csak nagyon szervezett kollégiumi élettel, gazdag programkínálattal lehetséges – hangzott el a bemutató során, amelynek végén az iskoláról készült képeket vetítették.

A Gandhi Gimnáziumot egészíti ki Pécsett egy egyetem romológia tanszéke, amelyet Lakatos Szilvia mutatott be. A szak népszerûségét jelzi, hogy 50- 60 nappali tagozatos hallgató választja, elsôsorban roma fiatalok, akik történetiségükre, eredetükre, identitásukra kíváncsiak, és alkalmuk van megtanulni a Magyarországon beszélt két roma nyelvet. A tanszéken pedig nemsokára a doktori képzés is elkezdôdik.

Szegregáció vagy integráció, roma gyerekek számára fenntartott intézmények vagy a cigány gyerekek beilleszkedésének elôsegítése az oktatási rendszerbe? – tette fel a kérdést Ürmös Andor, a Roma Integrációs Fôosztály vezetôje, aki szerint szükség van egy olyan szimbolikus intézményre, mint a Gandhi, ami azt bizonyítja, hogy a roma fiataloknak is van lehetôsége a sikerre. Majd úgy vélekedett, hogy a fô cél az oktatáspolitika olyan reformja, amely lehetôvé teszi, hogy minden cigánytelepen élô gyerek eljusson az óvodába és az általános iskolába. A felsôoktatásban tanuló roma fiatalok számára pedig a Láthatatlan kollégium biztosítja, hogy a támogatás mellett identitásukat is megôrizzék. Nem az asszimiláció, az integráció pártján állok, legyen a roma gyerekeknek iskolai végezettsége, de közben ne veszítsék el identitásukat, s úgy illeszkedjenek be, hogy hovatartozásukban megerôsödve váljanak a társadalom hasznos tagjaivá – tette hozzá.

Bár az elôtte szólók kifejtették, hogy még semmi konkrétat nem tudnak mondani arról, hogy hol is lesz a pécsihez hasonló roma középiskola Marosvásárhelyen, Demeter Zoltán, a Romák Pártjának alelnöke ígéretet tett, hogy az intézményt két év múlva felavatják. A magyarországi vendégek pedig a pályázat megírását vállalták, amellyel az elsô lépést megtehetik a helybeliek.

A jól szervezett, hasznos tapasztalatcsere, amelyet a Roma Politikai Államtitkárság, Pécs Polgármesteri Hivatala és a Baranya Megyei Közgyûlés Hivatala támogatott, a barátság vacsorájával zárult. A gernyeszegi mûvelôdési házban péntek este neves magyarországi és helybeli roma együttesek mutatták be tudásukat, tehetségüket.

"Az autonómiát nem kikiáltani kell, hanem kiküzdeni"

Markó Béla szövetségi elnök adta meg az alaphangját a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) szombati együttes ülésének. A Kultúrpalota nagytermében tartott tanácskozás napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója mellett a testület meghallgatta az ügyvezetô elnökség nek az RMDSZ helyzetérôl szóló beszámolóját, a költségvetés 2005. évi végrehajtásáról szóló jelentést és jóváhagyta a 2006-os évi költségvetést.

Emlékeztetett arra, hogy 16 évvel ezelôtt, Marosvásárhelyen, egy pogromkísérlet után véres konfliktusba torkollt a románok és magyarok között felszított feszültség. Figyelmeztetett, hogy, bár nem híve a történelmi fájdalmak észben tartásának, mégis újra kell gondolni, ami akkor történt, és le kell vonni a tanulságokat. Azóta felnôtt egy új nemzedék, amely nem érti, hogy miért rezzenünk össze, amikor szélsôséges nacionalisták ellentüntetéseket emlegetnek, de ha akkor a magyarság vezetôi nem hoztak volna felelôs döntést, hogy parlamenti eszközökkel próbálják a magyarság érdekeit képviselni, hozzájárulni az ország változásaihoz, akkor másként alakulhatott volna a történelem.

Tizenhat évvel a márciusi események után nap mint nap elhangzik, hogy autonómia, az RMDSZ-tôl és másoktól is. Az autonómia önállóságot jelent, azt, hogy a magyarság önállóan akar cselekedni, önállóan politizálni. Az RMDSZ 1990 óta azon dolgozik, hogy önálló iskolákat hozzon létre, mondta az elnök, amit 1990 márciusában Marosvásárhelyen véres konfliktussal megakadályoztak. Szimbolikus üzenet volt, hogy nincs szükség a magyarság önállóságára. Ez 16 év után valósult meg, a Bolyai líceum magyar tannyelvû iskola lett. Önállóság, amikor az egyházi vagyonokat visszaszerezzük, enélkül sincs önállóság, tette hozzá. Az elnök szerint a célokban egyetért mindenki: autonómia kell. Mégis visszautasítja azt a gondolatot, hogy egy népgyûlés keretében ki lehet kiáltani. Jó lenne, ha ezzel el lehetne érni, de nem lehet, jelentette ki Markó, majd folytatta: viszont el lehet érni, hogy feszültség keletkezzen a románok és magyarok között. Az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell – szögezte le. Azért kell emlékezni a 16 évvel korábban történtekre, kell levonni a tanulságokat, mert a történelem nem visszafordíthatatlan, és nap mint nap vigyázni kell arra, hogy vissza ne tudják fordítani.

Miután megköszönte a magyar közösségeknek, hogy március 15-én felmutatták a maguk szolidáris akaratát, arról beszélt, hogy egy illúzió omlott mégis össze benne, mert eddig naivan azt hitte, van alternatíva az RMDSZ-en belül. Van egy másik program, és egyesek azért tömörülnek az RMDSZ-en kívül, mert tudnak valamit, a programjuk különbözik az RMDSZ programjától. Azonban rá kellett jönnie, hogy az "oszd meg és uralkodj!" az alternatíva, a "külön-külön instanciázás a fényes Portán", szájhôsködés itthon, meghunyászkodás Bukarestben. Székelyudvarhely polgármestere mire megtette az utat Bukarestig, "elfogyott az autonómia", Szász Jenô gyorsan lemondott minden radikális programról.

Mi ezt az utat sokszor megtettük, hangsúlyozta Markó, és sosem mondtunk mást Erdélyben, mint Bukarestben, ezért nevezte "keserû alternatívának", amit Székelyudvarhely polgármestere felmutat és amit nem szabad elfogadni. "Nincs mit tenni, az RMDSZ-nek kell tovább vinni a harcot". Összehasonlította a "maximális hangerôt és minimális célokat", és kijelentette: "a mi szövegeinket nem Cotroceniben írják".

Markó szerint a koalíciós együttmûködést is az önállóság dilemmája határozza meg, az, hogy "tudunk-e koalícióban önálló politikát folytatni". Visszhangos a román politikai élet a korrupció miatt, ami önmagában jó, de nem mindig arról szól, amirôl kellene, állapította meg, hozzátéve, hogy a korrupció elleni küzdelem az RMDSZ küzdelme, az RMDSZ prioritása is, és nem fogad el senkitôl leckét errôl. Ha valaki gyanúba keveredik, az RMDSZ azonnal lép, ezt tette, amikor szekuritátégyanús képviselôket léptetett vissza. Figyelmeztetett: a korrupció elleni harcot úgy kell végigvinni, hogy ugyanakkor meg kell ôrizni a jogállamiságot, a kettôt nem szabad szembeállítani. Ezért nem fogadta el az RMDSZ a nyílt szavazást a Nastase házkutatásáról szóló szavazáskor. Nem lehet nem a jogállamiság eszközeivel harcolni a korrupció ellen, nem lehet úgy, hogy közben mértéktelenül megnövelnék a titkosszolgálatok hatalmát, szentesítenék az "agent provocateur" intézményét. Lassan sikerül lejáratni a parlament intézményét, pedig szükség van a parlamenti demokráciára, a parlament morális reformjára. Ehhez az RMDSZ hozzájárul, jelentette ki, de véleménye szerint a parlamenti rendszer gyengeségét nem lehet a titkosszolgálatok hatalmának a növelésével megoldani, sem úgy, hogy a kormány felelôsségvállalással vagy sürgôsségi rendeletekkel hozzon törvényeket. Nem lehet az, hogy miközben a parlament ostobaságokon vitatkozik, a kormány "megoldja" a dolgokat. A parlament morális megújulását végig kell vinni, jelentette ki, hozzátéve, hogy ezekben a kérdésekben az RMDSZ sokszor ütközött a partnereivel.

Az elnök beszélt a kompromisszumról, a politikai migrációról, hogy egyesek úgy cserélik a pártokat, mint a használt cipôt. A politikai migráció kérdését épp az a Demokrata Párt vetette fel, amelyik most az ellenkezôjét gyakorolja. Nem lehet így demokratikus jogállamot építeni, a játékszabályokat úgy alakítani, ahogy az érdekeink kívánják, mondta Markó. Az RMDSZ hajlandó a kompromisszumra, de nem a rosszra.

A kormánykoalícióról elmondta, van még tennivaló az infrastruktúra, az oktatás, a restitúció terén, van amiért önálló, felelôs politikát folytasson az RMDSZ. Ez nem tetszik egyeseknek, eddig sem tetszett. Az elnök szerint nem a székelyudvarhelyi népgyûlés jelent veszélyt a román politikusokra, hanem például Frunda György, az RMDSZ ereje, szolidaritása, egysége, de csak azok számára, akik egy bezárkózó, rossz RMDSZ-t akarnak építeni. Az RMDSZ a veszély a szélsôséges nacionalisták számára, nem azok, akik kiáltványt hirdetnek és másnap megtagadják. Mert így lehet önálló egyetemet, közigazgatási autonómiát elérni, így lehet önálló politikát folytatni. Ez jelenti az igazi veszélyt. Mi nem fogunk senkit kinyalni, jelentette ki Markó Béla, mi partnerek vagyunk, akik hajlandók dolgozni a román-magyar viszony javításáért. Ha nem így teszünk, úgy járunk, mint Székelyudvarhely polgármestere, mondta végül az RMDSZ elnöke.

A hozzászólások egy pontban megegyeztek, összefogásra van szükség. Abban is nagyjából egyetértés volt, hogy a székelyudvarhelyi polgármester egy elnöki "váll- veregetésért" elfelejtette azokat az elveket, amelyeket eddig hangosan kiabált. Viszont akadtak olyanok is, akik nem értettek egyet a szövetségi elnök álláspontjával.

Kelemen Hunor szerint nem véletlen például a nemzetbiztonsági törvény vagy a titkosszolgálatok erejének erôsítési szándéka, a parlament lejáratása, az olyan elvek megszegése, amelyekért az RMDSZ és a demokrata elveket valló politikusok 16 éve kiálltak. Olyan, mintha valakik valamiféle banánköztársaságot akarnának, egy ember hatalmát akarnák megerôsíteni. Egy ilyen félrecsúszást nem szabad megengedni. "Az ostort egyelôre fonják, de ne akkor ébredjünk fel, amikor a hátunkon csattan" – figyelmeztetett a SZET elnöke, különben 2008-ban nem lesz képviseletünk a parlamentben. Basescu székelyudvarhelyi látogatásáról úgy vélekedett, hogy gyakrabban kellene Székelyföldre látogatnia és segítô kezet nyújtania, ugyanakkor óvatosságra intett a "görög ajándék", azaz ami jó Székelyföldnek, jó Craiovának kapcsán, mert, mint mondta, az autonómiát nem szabad aprópénzre váltani.

– jelentette ki egyebek között Kónya Hamar Sándor. Szerinte jogos a polarizáció elleni felháborodás, az államelnöki látogatás egyrészt azt jelenti, hogy "egy elnöki vállveregetéssel nemcsak egy polgármestert lehet leültetni, egy közösséget is meg lehet osztani", ugyanakkor azonban "legitimáció történt", s ezzel is számolni kell.

Újabb döntéshelyzet elôtt áll az RMDSZ. Ez a hogyan tovább az autonómiáért. A magyarellenes hangulat rányomja bélyegét a koalíció munkájára is. Vannak, akik elnöki köztársaság felé akarják hajtani az országot, ennek a populizmusnak az autonómia is áldozatul eshet. Ugyanilyan nehéz Maros megyében koalícióban lenni azokkal, akik a mai napig szélsôséges nacionalista szöveggel szidják az RMDSZ-t, ahelyett hogy az EU-s pályázatokról, a kis- és középvállalatok támogatásáról beszélnének. A nemzeti önazonosság megôrzése gazdasági kérdés is. Összefogásra és önálló politizálásra van szükség, mert az önállóságot nehéz manipulálni, mondta felszólalásában Kelemen Atilla.

Ha egyébre nem, arra jó volt az államelnök székelyudvarhelyi látogatása, hogy a kürtôskalács mellett immár a somlyói galuska is híres lesz, mert ízlett Basescunak, mondta egyebek között Lakatos Péter. Egyébként feleslegesen izgult, mert a tankok úgy hátráltak ki, mintha befele mentek volna, Szász Jenô autonómia helyett somlyói galuskával etette az államfôt, Vadim hagyta magát lebeszélni az ellentüntetésrôl, az egyszerû románok pedig boldogok lehettek, mert a focicsapatok továbbjutottak. Történt annak ellenére, hogy a március 15. elôtti napokban a közszolgálati televízió könnyfakasztó riportot mutatott be arról, hogy nem tudnak románul a székely gyermekek. Véleménye szerint, ha az udvarhelyi "meccset" Szepessi György közvetítette volna, azt lehetett volna a mottója: Puha vagy Jenô!

Verestóy Attilában "aggodalom mûködik", mert igaz, hogy Szász Jenô "lenullázta magát", de egyfajta legitimizációt is kapott az államfôtôl. Figyelmeztetett, hogy Udvarhelyen rosszul mennek a dolgok, a választáskor nem Szász Jenôre szavaztak az emberek, hanem Orbán Viktor barátjára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az elnöki vállveregetésnek az a célja is lehet, hogy az RMDSZ alternatívájaként egy hamis szervezetet hozzanak létre, amely szavazatokat vehet el az RMDSZ- tôl, veszélyeztetve az 5%-os küszöböt. Nincs más mód megmaradni, mint együtt maradni, sommázta Verestóy.

Eckstein Kovács Péter listázta a lemaradásokat: a kisebbségi törvény megfeneklett, mert a Demokrata Párt kihátrált mögüle, a kolozsvári egyetem ügye a levegôben van, az RMDSZ-nek sosem volt olyan rossz sajtója, mint most. Eckstein Kovács Péter szerint az RMDSZ-nek nem kellett volna radikális retorikát használnia március 15-én, a parlamentben sem az emberi jogok bajnokaként viselkedett, amikor a nyílt szavazás ellen szavazott, partnerségben a Nagy-Románia Párttal. A szenátor kijelentette: a látszat az, hogy a korrupció elleni harcban az Európai Unió ellen szavazott az RMDSZ. Figyelmeztette a szövetséget, vegye komolyan Basescu székelyudvarhelyi látogatását, mert fontos üzenetet tartalmaz, s tegyenek meg mindent, hogy a következô akadályt is sikerrel vegyék.

Antal István képviselô szerint a Marosvásárhelyi Rádió másfél éve folyamatosan félretájékoztatja a közvéleményt, ezt tette a Basescu látogatása idején is. Mint mondta, a tudósító a polgármester "csicskása", de a félretájékoztatás nemcsak az udvarhelyiek ügye. Ha nem figyelnek oda, akkor a célt, az autonómiát, amit valamikor célul tûztek maguk elé, most elnöki segédlettel megakadályozhatják. Nehezményezte, hogy az elnöki találkozóra csak az Actiunea Populara képviselôit hívták meg (ô maga véletlenül csöppent oda), holott ott kellett volna legyenek az intézményvezetôk, az egyházak képviselôi, és nyíltan kimondták volna, hogy óhajtják az autonómiát. Ezt a lehetôséget azonban nem kapták meg. A tanácskozáson szégyellte magát, mert a szokásos "János-Ion" közhelyek hangzottak el az interetnikai viszony kapcsán. A létezô feszültségrôl Szász Jenô egyetlen szót sem szólt, holott azzal nyerte meg kétszer is a választást, hogy "meglovagolta Cserehátot". A képviselô bumerángeffektusra számít, mert világossá vált, ki az, aki küszködik, harcol az autonómiáért, ki az, aki szájhôs és elárulja ELVtársait, Csapó Józsefet és Tôkés Lászlót.

Náznán Jenô intô jelként mutatta be, ami a mezôgazdasági igazgatóságban történik, ahol az utóbbi idôben több olyan fôosztályt hoztak létre, amelyek egyenesen Bukarestnek vannak alárendelve. Vigyázzanak, mondta, nehogy máshol is olyan "decentralizációt" alkalmazzanak, mint a mezôgazdaságban.

– jelentette ki Toró T. Tibor, aki szerint az RMDSZ "ki akarja sajátítani a civil társadalom hatásköreit". A felelôsöket nemcsak kívül kell keresni, "a fô felelôsök az RMDSZ- en belül vannak". Mint mondta, az RMDSZ "felkínálta" Basescunak, hogy a "divide et impera" politikáját kövesse. Aki reális, az látja, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, ki kell dolgozni a játékszabályokat, hogy mi az, amiben (például autonómiaügyben) közösen léphetnek fel.

A felszólalásokat követô szövetségi elnöki viszontválasz legjellegzetesebb üzenete: én radikális vagyok, tényleg radikális vagyok, és így megengedhetem magamnak, hogy mérsékelt legyek! Ezek után Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ hogyan képzeli el az autonómiacélok elérését a politikai harc eszközeivel. Nyomatékosította, hogy Szász Jenô bukaresti látogatásával gyakorlatilag "elúszott" a Székely Nemzeti Tanács autonómiateremtô szándéka.

A testület a továbbiakban meghallgatta és elfogadta az ügyvezetô elnökség beszámolóját, határozatot fogadott el a falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatosan, végül zárt ülésen vitatta meg és fogadta el a tavalyi, illetve az idei költségvetést.

– Gondolatok a fesztiválzáró szakmai beszélgetésrôl –

Zsehránszky István és Fodor Zénó, a rendezvény két fôszervezôje sikeresnek minôsítette a találkozót. Vasárnap délelôtt szakmai beszélgetésre is sor került a Stúdió színpadán, A kisebbségi színházak helye és szerepe a romániai színjátszásban címmel. Meghívottként jelen volt Márton Árpád RMDSZ-képviselô és Markó Attila államtitkár, a Kisebbségügyi Hivatal vezetôje. Márton Árpád úgy véli, nagyon fontos, hogy a kisebbségi színházak életében legyenek ilyen kimagasló pillanatok. A politikum szerepe az, hogy biztosítsa ezen találkozók szabad megnyilvánulását, anyagi keretet teremtve erre és meghallgatva a szakma kéréseit. Markó Attila államtitkár különleges kérdést vetett fel, ami aztán további gondolatokat szült. Mi lenne, ha a további fesztiválokon a német színházak magyar darabokat, a magyar színházak zsidó elôadásokat, a román színházak meg több kisebbségi drámát játszanának és így tovább? A multikulturalitás így valósulhatna meg igazán.

A Csíki Játékszín igazgatója, Parászka Miklós azt feszegette: mi az eltérés az évente egymást váltó gyergyószentmiklósi kollokviumok és ezen fesztivál között? Hiszen mindkét találkozón a kisebbségi színházak vesznek részt, azzal a különbséggel, hogy Gyergyóban szakmai zsûri értékeli és díjazza a produkciókat, és rendszeres szakmai beszélgetéseket szerveznek az elôadásokról. Kovács Levente, a Színmûvészeti Egyetem dékánja szerint a két találkozót el kellene különíteni, egyéniséget adni nekik. Egyik fesztivál a dráma mûhelye lehetne (kortárs darabok játszásával), a másik meg vándorfesztivál, amely felmutató jellegû (hogy a különbözô városok közönsége megismerhesse a kisebbségi színházak produkcióit).

Béres László, a Figura igazgatója szerint fontos a kollokviumokon a versenyjelleg, a minôsítés, ami ösztönzô lehet a minél színvonalasabb elôadások létrehozására. De a kollokvium vagy az interetnikai fesztivál akkor válhatna mûhellyé, ha a társulatok láthatnák egymás elôadásait, mint ahogy erre Hegyi Réka színikritikus rámutatott. Erre azonban sem anyagi keret, sem más lehetôség nincs (évad közben tíz nap kihagyás a színház életében szinte lehetetlen).

Marosvásárhelyen sikeres fesztivált zárhatunk. A szervezés is, a közönség is jól vizsgázott, és ami a legfontosabb, nagyszerû elôadásokat hoztak a színházak. Hogy mi lesz a gyergyói kollokvium neve, vagy hogy hol lesz két év múlva az interetnikai fesztivál, nem tudni. De kisebbségi színházi fesztiválok léteznek, szükség van rájuk, a profilok is hamarosan kialakulnak, csak kitartás kell hozzá és még sok-sok egyéb.

Kádár-Dombi Katalin

Interjú Markó Attila államtitkárral

– Véget ért a harmadik interetnikai fesztivál. Hogyan minôsítené?

– Sajnos, nem vehettem részt minden elôadáson, de amit hallottam a kollégáimtól, a szervezôktôl, az arra utal, hogy sikeres rendezvény volt. Kezd felnôni ez a fesztivál. Közel harminc elôadás tíz nap alatt, ez rendkívül nagy teljesítmény.

– A vasárnapi szakmai beszélgetésen kétségek merültek fel a fesztivál elnevezését illetôen.

– Nekem mindig is bajom volt ezzel az Interetnikai Színházi Fesztivál elnevezéssel. Kezdetben Nemzetiségi Színházak Fesztiválja volt a neve. A temesvári szervezés kapcsán bukkant elô ez az elnevezés, ami a temesvári hangulatba jól beleillett, hiszen Temesvár rendkívül sokszínû társadalmát ez tükrözte a legjobban. Én megmaradnék a Nemzetiségi Színházak Fesztiválja név mellett, hiszen ez a lényege, nem a többségi és kisebbségi kommunikáción van a lényeg, hanem a kisebbségek egymás közötti kommunikációján.

– Létre is jött ez a kommunikáció a társulatok között?

– Én azt hiszem, hogy igen. Érdekli ôket, hogy mit játszik Csík, Gyergyó, Kolozsvár, Várad stb. Egymásnak egyfajta dinamizáló hatást is tudnak generálni. Ez a kommunikáció, ha nem is formálisan, szervezetten, de létezik. Én nem vagyok híve a nagyon szervezett dolgoknak. Az jó, hogy megszervezünk egy ilyen szakmai beszélgetést, még akkor is, ha nem vagyok szakember ebben a témában, de a legfontosabb az, hogy egy elôadás után különbözô társulatok vezetôi, színészei beszélgethetnek, láthatják egymást. Véleményem szerint ez a stimuláló és nem az, hogy szervezetten, formalizáltan, esetleg gátakat is szabva magunknak beszélgessünk.

– Miért van szükség erre a fesztiválra?

– Azért, hogy a Romániában mûködô nemzetiségi színházak találkozzanak. Éppen ezért, bármennyire is megalapozott érv volt a vasárnapi beszélgetésen az, hogy a román színházak bevonása is fontos lenne, én úgy gondolom, hogy amennyiben a román színházakat bevonjuk ebbe a közegbe, akkor az egy országos színházi fesztivál lenne. Ennek valóban megvan a létjogosultsága az etnikumközi dialógus szempontjából, de minket az érdekel, hogy a kisebbségi színházak egymás elôadásait hogyan értékelik, nem pedig a román színházzal való összehasonlításban.

– A politikum mennyire kapcsolódik be egy ilyen rendezvénybe?

– Az RMDSZ nagyon egyszerûen be tud kapcsolódni, mert benne van ebben a körforgásban, hiszen a közösségi identitásunk megôrzése szempontjából a kultúra alapvetô elem. A fesztiválon részt vett két német színház, egy zsidó társulat és egy roma nyelvû elôadást is láthattunk, de a többség magyar nyelvû produkció volt, tehát a magyar jelleg dominált a fesztiválon, és ezt nem tagadja senki.

Madaras Orsolya

Anne Frank történetét valószínûleg sokan ismerik. Olvasták a Naplót, látták a filmet vagy éppen egy színpadi változatot. Az Interetnikai Színházi Fesztiválon azonban egy olyan elôadást tekinthettünk meg, amely egyszerre könyv, film és színpadi alkotás. Alexander Hausvater a Bukaresti Állami Zsidó Színház mûvészeivel alkalmazta színpadra Anne Frank naplóját Egyenesen Amszterdamból: Anneee Frank! címmel. Hausvater a darab megírásához nemcsak az eredeti írást olvasta el, hanem ihletet merített a filmbôl is, megtekintett egy sor, már létezô színházi elôadást és a történelmi szálat is alaposan kutatta. A játék már a vörös fényekkel megvilágított elôcsarnokban elkezdôdik. A lépcsôkrôl lelógó horogkeresztes zászlók, az SS-katonatiszt (Veaceslav Grosu) merev testtartása és szigorú tekintete meglepi a színház ajtaján belépô embereket. Egy fordított világban vagyunk. A színészek már a színpadon vannak és várják, hogy megosszák a közönséggel a teret. A szokatlan megoldás feszültséget okoz, és ezzel kellô hatást gyakorol a nézôre. A színpadi díszlet három teret választ el egymástól. Az elôtérben az iroda a félelem és az erôszak megtestesítôje. A háttér kiemelt helyén két iskolapad és egy tábla látható, ez a szellemek helye. A színpad nagy része maga a lakás, ahol több zsidó család rejtôzködik. Számukra ez a bezártság maga a szabadság. Ez a hely a menedék, a remény, a boldogság tere. A színészek csak elvétve ejtenek ki pár szót, mondatot. A többi dialógust a szellemek olvassák, adják elô. Igazi pörgô játékot figyelhetünk meg, amely összeolvasztja a mozgást a mozdulatlansággal, a zenét a csönddel. A rendezô Anne Frank (Geni Brenda) álmodozásait zenés- táncos, vidám jelenetekkel illusztrálja. Ezek a jelenetek megszakítják a játék folytonosságát, de annál erôteljesebben fejezik ki a kiszolgáltatott emberek érzésvilágát. Érzéki játékok keverednek az erôszak világába. A színészek teljes mértékben kihasználják a díszletet. Nincsenek fölösleges elemek. A zuhanyzó is azért van ott, hogy a nézôt elkápráztassa valóságos vizével. A rendezô, a hatás érdekében, a közönséget is bevonja a játékba. Az elôadás kezdetén néhány nézô a színpadon foglal helyet, mintegy lakója lesz az amszterdami Prinsengracht 263. alatti háznak. Az elôadás vége felé pedig kiküldi a közönséget az utcára. A színészek és a nézôk közötti közvetlen kapcsolat mindvégig jelen van. A nézô kíváncsian és kapkodva veszi magára a kabátját (a színészek utasítása szerint), kilép a nyílt térre, ahol meglepôdve veszi észre, hogy a játék még folytatódik. Ez a nyílt tér a halálba vezetô út kezdete. Megjelenik egy horogkeresztes autó, melybe egyenként löki az SS-tiszt a szereplôket. A szellemek lépnek fel utoljára, és az autó félig nyitott ajtajából integetve búcsúznak el a közönségtôl.

Schmidt Krisztina

A fesztivál nyolcadik napján egy egészen különleges elôadás kezdôdött az Ariel színházban: a Zurinka. Az Ariel színpada leginkább bábelôadásokra alkalmas, így már sejteni lehet, hogy a Zurinka is bábjáték, méghozzá cigány nyelvû bábjáték.

A darabot Alina Nelega írta és Gavril Cadariu rendezte az Európai Unió Kultúra 2000 programjának keretében. Társ volt ebben a Concept Alapítvány.

Rudolf Moca, Ciresica Maria Moldovan és Virgil Stan adott a bábok szájába cigány szót. A színpadon kissé hangos volt a beszéd, de hozzájárult a hangulat élôbbé, sôt misztikusabbá tételéhez. Fergeteges cigányzene pezsdítette meg olykor a közönség vérét és sehogy sem lehetett volna unatkozni, hiszen a játékosságba jól beépített finom humor folyton felhívta magára a figyelmet.

Bábelôadásokban sokkal élôbb egy olyan mozdulat, amit nagyszínpadon talán észre sem vesz a nézô. Ezek a bábok emberi magatartást öltöttek, táncoltak, szekeret toltak, vándoroltak, vándorlás közben megbotlottak és elestek, széles mozdulatokkal sürgették lemaradt társaikat. Szerelmesek lettek és lebegtek, fehér lovon szálltak.

Az elôadásnak sikerült megragadni azt az életmódot, amiben a romák élnek legendás babonák és babonás legendák között, sikerült a ropogós muzsika és tánc mögé a keserûséget is elrejteni.

A közönség érezte a lüktetést. Nem mindenki érthette, amit a "szereplôk"mondtak, de az elôadás teljes egészében önmagáért beszélt.

Fekete ruhás bábszínészek fedték fel arcukat a tapsrendben. Ami külön élmény volt: a báb és életrekeltôje. Még a bemutatkozásuk, meghajlásuk is élvezhetô volt. Szerények és aranyosak, gondoltam, és ez még csak nem is szándékos.

Molnár Ildikó

Az oldalt összeállították: Kádár- Dombi Katalin ,Madaras Orsolya, Molnár Ildikó, Schmidt Krisztina, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói

Egy évvel ezelôtt Veress Gergely Domokos polgármester olyan célokat tûzött ki, amelyek megvalósítása számára álomnak tûnt. Mi valósult meg azok közül és mi nem?

– Akkor, amikor az ember terveket szô, természetesen a valóságra alapoz, a lehetôségekre, az adottságokra. Terveim közül néhányat valóban álomként kezeltem akkor, mert a megvalósítás, a kivitelezés során még nem láttam tisztán, milyen gondok adódhatnak. De hát azért vagyunk mi itt, hogy vállaljuk a kockázatokat. Kezdem az eredményekkel. A polgármesteri hivatal épülete elôtt sikerült a területet parkosítani, kerítéssel körülvenni és dísznövényekkel beültetni. Mellette gépkocsiparkolót létesítettünk. Mindezt saját erônkbôl. Nagy gondunk volt a gyógyszertár hiánya. Nos, azt múlt év november 1-jétôl megnyitottuk. Tervünkben szerepelt a fogorvosi rendelô létesítése. Az öt helyiséget a polgármesteri hivatal munkacsoportjával már kialakítottuk, teljesen felújítottuk. Ezekben rendezzük be a fogadószobát, a laboratóriumot, helyezzük üzembe a röntgengépet. Tudni kell, hogy a községvezetés csupán a felújítással kapcsolatos költségeket fedezte. A felszereléseket Quarz Olivér német állampolgár hozta, aki nemrég házat vásárolt Szentsimonban. A fogászati rendelôbe már megérkezett a felszerelések, gépek nagy része, annak összértéke meghaladja a 10.000 eurót. Közösen döntöttük el, hogy legkésôbb a nyár elején megnyitjuk a fogorvosi rendelôt Havadon. Az elmúlt évben felújítottuk Gegesben a tejcsarnokot, bôvítettük a vadasdi kultúrotthont. Sikerült átadni a Geges pataka fölött az új hidat. Ezek lennének a fontosabb megvalósítások.

– És a kudarcok?

– Sajnos, nem sikerült pénzt kerítenünk a gegesi és rigmányi iskolák tetôszerkezetének javítására. Csak az anyagra 300 millió lejre lenne szükségünk, mi ezt befoglaltuk az idei költségvetésbe. Továbbra is gondokat okoz a Havad – Geges közötti 4 km-es út állapota. Rengeteg pénzbe kerül a javítása még akkor is, ha a gázvállalat besegít egy bizonyos szakaszon az út menti sánc kitakarításába. Éppen ma szállíttatjuk ki a követ a gödrök betömésére. Különben az út teljes felújítása céljával elkészítettük már az elôtanulmányt, amelyet eljuttatunk Bukarestbe, most várjuk az elbírálást. Elgondolás illetve álom maradt a vadasdi gyümölcsösbe vállalkozót hozni. Pedig a világhálóra is feltettük ajánlatunkat. Egy magyarországi vállalkozó érdeklôdött, de amikor megtudta, hogy a volt épületeket annak idején lerombolták, lemondott az üzletrôl. Az elképzelésünk az, hogy egy kis gyümölcsfeldolgozót létesítsünk. Anyagi kereteink ezt nem engedik meg, de reméltük és reméljük, hogy találunk majd egy vállalkozót, aki hajlandó lenne beruházni. Így munkahelyek létesülnének. Számos más terv vár még megvalósításra, mint pl. a szemét tárolásának megoldása, szeretném, ha pékséget indíthatnánk a község területén, hogy a búzatermesztôk terményét itt dolgozzuk fel. Épületet is biztosítottunk, de még potenciális vállalkozó nem jelentkezett. Emészt még az a gond, hogy az emberek semmiképpen sem akarják tagosítani területeiket.

– Elôbb-utóbb kitavaszodik, felkészültek-e az árvízvédelemre?

– A múlt évben a Rigmány és Geges pataka három nap leforgása alatt kétszer öntött ki. Tudni kell, hogy településünk dombok közé ékelôdött. Bôséges esôzések után mindenhonnan folyik a víz a helységünk felé. Ezért takarítjuk folytonosan a két patak medrét és minden egyes átereszt, sáncot, árkot. E munka elvégzése mindenki számára kötelezô. Újjáalakítottuk a katasztrófavédelmi bizottságot. Minden falu tûzoltócsoporttal és motoros vízszivattyúval rendelkezik.

– Úgy hallani, turisztikai központot szeretnének nyitni Rigmányban. Igaz ez?

– A tervet a marosvásárhelyi Milvus egyesülettel közösen szeretnénk megvalósítani. Az egyesület Szentsimonon házat vásárolt turisztikai célokkal. Tájházat szeretnénk ott berendezni, kiállítani a településekrôl begyûjtendô régi háztartási és kézmûvesszerszámokat, eszközöket, a környékbeli népmûvészeti tárgyakat stb. Az egyesület tagjai sátortábort is nyitnának. Az elképzelés az, hogy Magyarországról vásárolunk egy jurtát, azt hazahozzuk és annak mintájára mi még néhányat elkészítünk. A tervek szerint az ott táborozó gyerekek számára az "erdei iskolában" tájékoztató elôadásokat tartanak majd. Nagyon remélem, hogy idén fontos lépéseket teszünk ez ügyben. Különben a Milvus egyesület támogatásával jelenik meg községünkben nemsokára a Kolompszó címû idôszakos helyi újság, amely valóban újdonság, reméljük, jó visszhangra talál majd a kiadvány.

Vadasdon a Fô út 36. szám alatti porta csinos, a ház is új, a gazdasági udvaron fóliasátor. Az útról látni, hogy módos gazda lakik itt. Nem kis meglepetéssel léptem az udvarra, hiszen fiatal házigazda fogadott. Késôbb kiderült, hogy Soó Ernô 31 éves, felesége, Enikô 23 éves. A fiatal házaspár jövedelempótló tevékenységként végzi a zöldség- és virágtermesztést. Mindkettejüknek munkahelye van, de jut idejük a 40 m²-es fóliasátorban is dolgozni. A telket 1997-ben vásárolták, két év múlva belekezdtek a két szobás, konyhás, elôszobás, fürdôszobás, két pincés ház felépítésébe. Mára be is rendezték. Nem hiányzik a színes tévé, de a digitális parabolaantenna sem. Sokba került a ház, a berendezés, az összköltségek 20%-át a zöldség és virág értékesítése biztosította. Emellett a fiatalok további fóliasátor felállítását tervezik 2 ár területen. A fóliát és tartószerkezetet, a csepegtetô rendszerhez szükséges anyagokat már megvásárolták. A beruházás értéke elérte a 16 millió lejt.

– Nem szabad félni egy vállalkozás beindításától. Mindketten dolgozunk, de érdekel a virág- és zöldségtermesztés. Képeztük magunkat és belevágtunk. Idén már 800 cserepes virágot termesztettünk a fólia alatt. Jól hozott a virág, amelyet Parajdon és Szovátán értékesítettünk. Újra bebizonyosodott, hogy a két lábon állás hasznos. Mi most a családalapítás szakaszában vagyunk, azt szeretnénk, hogy gyerekeinknek jó megélhetést biztosítsunk. Ezért is folytatjuk a virág- és zöldségtermesztést – mondotta Soó Ernô.

Kutasi Dezsô mérnök, a polgármesteri hivatal alkalmazottja elmondta, hogy a községben az össztermôföld 4.027 ha, ebbôl 1.298 ha szántóterületet, 1.089 ha erdôt, 636 ha legelôt, 291 ha kaszálót tartanak nyilván. Összesen 1.707 személy 3.521 hektáros területet igényelt vissza. Eddig 1.326 tulajdonos számára 2.228 hektáros területet mértek ki, a különbség kimérésére is sor kerül, amint az idôjárás megengedi. A visszaigényelt erdôterület 98%-át sikerült kimérni.

Az állattartó gazdák 268 fejôstehenet tartanak. A múlt év utolsó hónapjában 32.784 liter tejet szállítottak a tejcsarnokba. (Tavaly júliusban a tejmennyiség 43.641 liter volt.) Az állomány, sajnos, csökkenô tendenciát mutat, jelenleg 160 családnak van 268 fejôstehene.

Köztudott, hogy nagyon közeli a farmerlajstromok összeállításának határideje. Havad községben Szabó Endre (Erdôszentgyörgy) és Takács István (Székelyvécke), a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság mérnökei valamint Ozsváth Péter, a Havadi Polgármesteri Hivatal gazdasági referense végzi ezt a sziszifuszi munkát. A szakemberektôl megtudtuk, hogy a kultúrotthon fûtetlen termét bocsátották a rendelkezésükre. A nagy hideg miatt ott nem lehetett dolgozni, így a helyi "bodegába" kényszerültek, ahol adottak a feltételek a munkára. Amint Ozsváth Péter nyilatkozta, e héten a farmerregiszterek összeállítását községszinten befejezik.

A községben nemsokára megjelenik a Kolompszó nevû helyi újság, amelyet az önkormányzat ingyen juttat el az olvasókhoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mirôl szeretnének olvasni a helybeliek, és ha lehetôségük adódik arra, mirôl írnának a kiadványban?

Jakab Domokos nyugdíjas, Geges: – Elsôsorban azt szeretném, hogy a központi és helyi határozatokról értesíte-nének minket. Például az ôsszel senki egy szót sem szólt arról, hogy vannak támogatási lehetôségek, az ilyen felvilágosításokra szükségünk van. Ha tôlem kérnének cikket, akkor az utak katasztrofális állapotáról és a szemétrôl írnék. Allergiás vagyok a szemétre. Felelôtlenek az emberek, a kórét, a házi szemetet dobálják a Geges-patakba. Pedig tudniuk kellene, hogy nem jön ide senki, hogy kitakarítsa a patakot.

Madaras Lajos vállalkozó, Vadasd: – Jól jön egy ilyen helyi újság, hiszen nagymértékben hozzájárul a lakosság tájékoztatásához. Olvashatnánk abban az új törvényekrôl, a helyi tanács határozatairól, úgy vélem, ezzel egy nagy hiányt pótolna a községvezetés. Személy szerint a mezôgazdasági támogatásokról olvasnék, a kisvállalkozókat érintô kérdésekrôl. Ha cikket kellene írnom, akkor a fiatalság helyzetérôl szólnék. Valamiképpen haza kellene csalogatni ôket, munkahelyeket kellene teremteni, támogatásban részesíteni, és akkor a fiatalokat össze lehetne fogni.

Simon Attila, 24 éves, Vadasd: – Hasznos egy ilyen újság, én például álláshirdetéseket olvasnék. Munkahelyekre lenne szükség Vadasdon. A környéken nincs nagyobb gyár vagy mezôgazdasági egység, amely foglalkoztatna bennünket, fiatalokat. Még nem tudom, hol fogok dolgozni, vagy azt, hogy sikerül-e vállalkozást beindítani, de elhatároztam, hogy nem megyek el a faluból. És ha majd alkalmam adódik, akkor ezt a helyi újságunkban is megírom.

Csipán Ilona tanítónô, Rigmány: – Ez a kicsi újság mindenkinek kell valami keveset nyújtson. Kellene a község életébôl híreket tartalmazzon, a gyerekekhez, az idôsekhez kell szóljon, mindenkinek valami kis részt adjon, a gazdasszonynak a szakácskodásból, a kertésznek a kertészkedésbôl. Én is tudok errôl az újságról. Az elsô számban aláírásommal is megjelenik egy cikk, egy olyan Aranyábécérôl szól, amit én a 96 éves nagymamámtól élôszóban hallottam. Minden nemzedék számára megszívlelendô erkölcsi tanácsokat tartalmaz az Aranyábécé.

Balogh Irma, Rigmány: – Az újságban a hagyományokról is szeretnénk írni, fôleg a húsvéti hagyományokról, amelyek itt nálunk még élnek. De a szüreti mulatságok érdekességeit is közölni lehetne. A farsangolás is újra feléledt szokás. Szeretnénk cikkeket közölni a falu lakosságának munkájáról és a fontosabb határozatokról.

Labdarúgó A-osztály

A Steaua újabb gól nélküli döntetlenjével ért véget a 17. forduló záró-mérkôzése a Cotroceni stadionban a National ellen. A sevillai találkozó kivételével a piros–kékek eredménytelensége elgondolkodtató, s ehhez hozzávéve a Rapid bukdácsolását és hamburgi szerencséjét, talán mégiscsak jó, hogy egymás ellen játszanak az UEFA-kupa negyeddöntôjében, mert így biztos egy elôdöntôs csapat, egyébként talán egy sem lett volna. A Rapidra visszatérve, helyesbítésre kényszerülünk, ugyanis a vasutasok a mérkôzés hosszabbításaiban egyenlítettek Pitesti-en, így a végeredmény FC Arges – Rapid 1-1 (és nem 1-0, ahogy tegnapi lapszámunkban tévesen megjelent). A tájékoztatási csatornán bekövetkezett hibáért elnézést kérünk.

A forduló befejezô mérkôzése után a Dinamo maradt az élen 35 ponttal, a Steauának 33., a Poli Temesvárnak 32 pontja van.

"Bizonyos dolgok" nyilvánosságra hozatalát helyezte kilátásba Oscar Rojas Costa Rica-i válogatott labdarúgó arra az esetre, ha nem kerülne be hazája világbajnoki keretébe.

"Egyes forrásokból úgy értesültem, hogy nem leszek tagja a németországi világbajnokságra utazó csapatnak. Ha ez tényleg így alakul, egy-két dolgot elmesélek majd a válogatásról, illetve néhány válogatott játékosról" – igyekezett azt a gyanút kelteni a 26 éves futballista, hogy a csapat kialakításával összefüggésben szabálytalanságok történnek.

A mexikói Veracruz alkalmazásában álló Rojas hazát is váltana, amennyiben nem szerepelhet a vb-n.

"Mexikói állampolgárságért fogok folyamodni, már csak azért is, mert ebben az országban nagyon szeretnek engem" – jelentette ki az idegenlégiós.

Costa Rica válogatottja a június 9-én kezdôdô németországi tornán a hazai, a lengyel, valamint az ecuadori nemzeti csapattal találkozik az A csoportban.

Dorin Florea polgármester nem tett eleget a marosvásárhelyi A-osztályos kosárlabdacsapat vezetôsége meghívásának, s nem látogatott ki a sportcsarnokba szombaton, hogy megtekintse a West Petrom Arad elleni mérkôzést. Nem látogatott ki sem most, sem egyetlen korábbi alkalommal sem, mégis tudja, hogy a csapat nem ér egy fabatkát sem, gúnyos kijelentésekre ragadtatja magát az elért eredmények és a téli szünetben nagy erôfeszítésekkel leigazolt amerikai játékosok tudása kapcsán. Ugyanaz a Dorin Florea mondja ezt, aki az egyik elsôrendû felelôs azért, hogy a BC Mures ilyen nehéz helyzetbe jutott, hisz ha idôben megkapják azt a támogatást, amit már egy évvel korábban megszavazott a tanács a kosárlabda számára és fôutalványozóként nem szabotálja el a pénzt, akkor ma egészen más helyzetrôl beszélhetnénk.

Miközben azonban a sportban is "szakértô" véleményeket hangoztató városvezetô (még ismertünk valakit a történelemben, aki lucernatermesztéstôl az autógyártásig az égvilágon mindenhez értett) megmagyarázza, hogy miért nem érdemes a kosárlabdára áldozni, arra nem veszi a fáradságot, hogy ellátogasson a csarnokba egy mérkôzésre, hogy lássa, mekkora igény van a város lakóiban a minôségi sport iránt. Arról nem is szólva, hogy még teljesen kívülállóként is illene tudnia, hogy – a sportban különösen – nem egyszerre szoktak mutatkozni az eredmények, ezekhez hosszú építômunka és – most figyeljen polgármester úr! – pénz kell...

Ha a csapat kiesik, azért nem a klub, nem a játékosok – hisz ôk a legjobb tudásuk szerint próbáltak meg helytállni, ha pedig ez kevésbé sikerült, mint például szombaton is, akkor bizony megkapták a kritikát lapunk hasábjain is –, hanem azok a döntésjoggal felruházott politikusok a felelôsek, akik nem álltak idôben a csapatépítô erôfeszítések mellé, s Dorin Florea ezek között az elsô sorban van.

Szurkoló

A rendôrség csak könnygáz bevetésével tudta szétválasztani az összeverekedô labdarúgókat a legendás Maracana Stadionban rendezett Vasco da Gama–Flamengo brazil derbin.

A televízió élôben mutatta, amint a rendfenntartók olyan erôdemonstrációra kényszerültek, hogy egy játékost például a nyakánál fogva, már-már fojtogatva lehetett csak lefogni. A botrányos jeleneteket megörökíteni kívánó sajtómunkások sem maradtak ki a balhéból, amennyiben rájuk is könnygázt fújtak a rendôrök.

Az összecsapás két játékos, Morais és Diego Souza között kezdôdött, és másodpercekkel késôbb már legalább százan – rendôrök, biztonsági emberek, újságírók, fotósok – futottak a gyepre szétválasztani (vagy éppenséggel lefényképezni) a feleket. A balhé lecsendesedése után mindkét futballistát kiállította a bíró és folytatódott a találkozó.

A mérkôzés végén aztán újra elszabadultak az indulatok, a Flamengo játékosai ugyanis nem tudták elviselni a 2-1-es vereséget, körülállták a bírót, akit a rendôrök csak könnygáz bevetésével tudtak kimenekíteni a futballisták gyûrûjébôl.

Maradnak titkos Bechtel-záradékok

A Brassó–Bors autópálya megépítés&eac