Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A hó, a fagy, a jég szorításából tavaszt vajúdik az idô. Nehezen, hosszan, keservesen, de biztosan, hisz a természet ébredését csak ideig- óráig lehet késleltetni. Ahogy a társadalom ébredésének sem állíthatnak örökös akadályt még a legszigorúbb diktatúrák sem. Március idusa számunkra nemcsak a tavasz, a társadalmi ébredés szimbóluma is. Történelmünk olyan pillanata, amikor a gyôzelemre emlékezünk. Vakmerô fiatalok merész tetteire, akik egy hûvös, esôs március 15-én a forrongó Európa példáján felbuzdulva kirobbantották a titokban áhított tavaszt. A forradalmat. Fiatalokra, akik a szabadságtól mámorosan maguk mellé tudták állítani mindazokat, akik egy igazságosabb, jobb jövôre vágytak. S elindítottak egy olyan folyamatot, amely gyôzelmeken és vereségeken át, a történelem búvópatakaiban valahol mindig felszínre tört.

Március 15-ét sokan nem szerették. A hatalmak, a diktatúrák a megfélemlítés eszközével próbálták meg elfelejtetni, elhallgattatni üzenetét. A szabadság, az egyenlôség, a testvériség hangoztatása mindig zavaró volt azok számára, akik csak egyoldalúan akarták és tudták elfogadni az eszmei triumvirátust a valóságban. A nap súlyát, fényét azonban sohasem sikerült kitörölni a nemzet kollektív emlékezetébôl. Mennél jobban szerették volna tiltani a megünneplését, annál nagyobb ellenállásba ütköztek ott és azok, akik ezzel próbálkoztak.

Március 15-e gyôztesen került ki 1990 tavaszának minden szennyébôl, ahogy a hozzá társuló szimbólumaink is. Fénye csak akkor kezdett halványulni, amióta szabadon ünnepelhettük. S amióta szabadon ünnepelhettük, sokan próbálták kisajátítani. Saját érdekükben, saját céljaikra felhasználni ezt a napot. Hogy ellenáll-e a széthúzó szándékoknak? Idôvel biztosak lehetünk benne, hogy igen. Igazi erô azok kezében lesz, akik a jövô, a márciusi eszmények érdekében hívják a tömegeket, akik meg tudják szólítani, tettekre tudják ösztönözni a fiatalokat. Március 15-e ugyanis nem csak a múlt. Nem csak az emlékezés. Jelentésében ma már ott van a mindenkori lázadás a mindenkori társadalmi igazságtalanságok ellen. A változtatás vágya és reménye. A hit abban, hogy a haza valóban az a hely, ahol annak minden állampolgára otthon érezheti magát. Ahol senki sem egyenlôbb a másiknál, ahol hitele van az emberi méltóságnak. Március 15-e a bennünk élô fiatalság, a tavasz, a szabadság örök reménye.

Új státust, "harmadik opciót" kínál az Európai Parlament külügyi bizottsága az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap keddi beszámolója szerint. A "harmadik opció" a például Ukrajnának felajánlott szomszédsági politika és a teljes jogú tagság között helyezkedne el, a köztes lépésként ajánlott "multilaterális társuláshoz" csatlakozhatnának például a Nyugat-Balkánnak nevezett régió országai, Ukrajna, illetve olyan országok, amelyeknek "jelen pillanatban nincs kilátásuk a tagságra". Az elképzelést Elmar Brok, a külügyi bizottság német kereszténydemokrata elnöke ismertette Berlinben. A bizottságban a javaslat támogatást élvez, s Brok ugyanerre számít az Európai Parlament plénuma részérôl is. Brok a "multilaterális társulást" az európai szabadkereskedelmi társuláshoz, az EFTA-hoz hasonlította, amelynek tagállamai közül számos ország késôbb EU-tag lett .

Tiltakoznak az Azomures szakszervezetei

Tegnap félórás eltolódással külön sajtótájékoztatót tartott az Azomures két szakszervezete, a Vegyipari és Petrokémiai Szakszervezetek Országos Szövetségéhez tartozó Alternativa 2002 Szakszervezet és a Vegyipari és Petrokémiai Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Azomures Független Szakszervezet. Mindkét szakszervezet csütörtökre tiltakozó megmozdulásokat jelentett be, az elôbbi csütörtökön 14 órától tiltakozó nagygyûlést szervez, amelyre több mint ezer szakszervezeti tagot várnak. Az utóbbi 10 órától sztrájkôrséget tart, melyen 150 tag vesz részt. A tiltakozásra a prefektúra elôtt kerül sor.

Az elsô sajtótájékoztatón Maria Dandarau szakszervezeti elnök elmondta, hogy a változás utáni 16 év alatt a kormányoknak nem sikerült egy hosszú távú stratégiát kidolgozni a mûtrágyagyártás fejlesztésére, ezért a szakágazat drámai helyzetbe került, ami kedvezôtlenül befolyásolja a mezôgazdaságot is. Stratégia hiányában mindig pillanatnyi megoldást találtak, azonban ez nem bizonyult életképesnek az Azomures esetében, s arra a pontra jutottak, hogy minden percben bezárhatják a gyár kapuját, ami súlyos szociális és gazdasági következménnyel járna. Ezért kérik a kormányt, nevezetesen két minisztériumot, a gazdasági, a mezôgazdasági és vidékfejlesztésit, hogy keressék a megoldást a nyersanyag- és gázárak szinten tartásához, valamint a belsô felvevô piac biztosításához.

A szakszervezeti elnök a sajtónak átnyújtotta azt a folyamodványt is, amelyet Markó Béla helyettes miniszterelnökhöz, a Maros megyei szenátorokhoz és képviselôkhöz intéztek, s melyben kérik hozzájárulásukat ahhoz, hogy a vegyipari kombinátot ne zárják be. Ugyanis a földgázszolgáltató figyelmeztetett, hogy 2006. március 11-tôl (tegnap még nem következett be, de a szolgáltatóval kötött szerzôdés lejárt) elzárja a csapokat. A Romgaz által alkalmazott új gázár veszteségessé teszi a termelést, következésképpen a gyár vezetôsége nem írta alá az új szerzôdést.

A gyár bezárásával 3000 alkalmazott kerülne az utcára, ami Marosvásárhely viszonylatában nagyon magas szám.

Ioan Siderias, az Azomures Független Szakszervezet elnöke ugyanazokat a kérdéseket taglalta, mint az Alternativa. Ki is hangsúlyozta, hogy céljuk közös, azonban más- más eszközökkel és megmozdulásokkal harcolnak érte.

A Népújság kérdésére, hogy jelenleg milyen gázárat alkalmaz a Romgaz, és mennyi az új ár, amit az Azomures nem fogadhat el, a szakszervezeti elnök nem volt hajlandó válaszolni. A kérdést azzal hárította el, hogy errôl nem hivatott beszélni.

A sajtótájékoztatón jelen lévô Márkos György, az Alfa Kartell Maros megyei fiókjának elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az energiaügyi hatóság a belföldi gáz árát 122 dollárban szabta meg 1000 köbméterenként, az importgázét 280 dollárban, ebbôl következik, hogy a beszerzési átlagár 204 dollár. Ilyen körülmények között egy tonna urea gyártási ára 264 dollár lenne, s ilyen ár mellett egyetlen romániai vegyipari kombinát sem mûködhet tovább.

Marad tehát a tiltakozás, csütörtökön a 10 órától kezdôdô sztrájkôrség és a 14 órától kezdôdô tiltakozó nagygyûlés.

Március 15 – minden magyar ünnepe

Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné lett a jövendô... a forradalom kitört Olaszországban!

Amint nézték a jövendômondók a gyermek Jézust a jászolban, oly lelkesedéssel és áhítattal néztem én ezen új meteort, ezen déli fényt, mely születésekor is nagyobbszerû volt minden éjszakai fénynél, s melyrôl meg volt írva lelkemben, hogy be fogja utazni a világot.

És úgy lôn. Olaszországban tölté gyermekségét, vándorolt fölfelé, egyszerre Párizsban termett mint férfi, s onnan kikergette Lajos Fülöpöt, miként Krisztus az adóvevôket Jeruzsálem templomából.

Oh, mikor én meghallottam, hogy Lajos Fülöpöt elûzték, s Franciaország respublika!...

Egy Pesttôl távol esô megyében utaztam, s ott egy fogadóban lepte... rohanta meg e hír szívemet, fejemet, lelkemet, idegeimet.

– Vive la république! – kiálték föl, aztán némán, merôen álltam, de égve, mint egy lángoszlop.

Amint eszméletemet visszanyertem, egy aggodalom kezdett bántani – a jelszó ki van kiáltva, gondolám, ki tudja, mi nem történt vagy történik, míg én hazaérek! Nélkülem kezdôdjék a forradalom ? Hah!

Nyakra-fôre siettem a fôvárosba... reszketve, lélekzet nélkül értem haza... Átalános volt a lelkesedés, de még semmi sem történt...

Nagyot lélekzettem, mint a búvár, midôn a víz alól fölmerül.

A forradalom lángja becsapott Németországba, egyre tovább harapózott, végre Bécset is fölgyújtotta, Bécset!... És mi folyvást lelkesedtünk ugyan, de nem mozdultunk. Az országgyûlés igen szépeket beszélt, de a beszéd bármilyen szép, csak beszéd, és nem tett. Pesten, március 14-én az Ellenzéki Kör gyûlést tartott, mely ôsi szokás szerint eredménytelenül oszlott szét. E gyûlésben indítványoztatott, hogy a tizenkét pont petícióképpen fölnyújtassék a királynak, mégpedig rögtön, de az akkor virágzott táblabírói szellem Pontiustól Pilátushoz akarta vinni a dolgot, úgyhogy valamikor a huszadik században lett volna vége. Egyébiránt jó, hogy így történt... micsoda nyomorúság, kérni akarni, midôn az idô arra int, hogy követelni kell, nem papirossal lépni a trón elé, hanem karddal! A fejedelmek úgysem adnak soha semmit, azoktól, amit akarunk, el kell venni.

Én nem voltam jelen az Ellenzéki Kör gyûlésén. Akkor este Jókai mondta el eredményét, vagyis eredménytelenségét nagy keserûséggel és teljes levertséggel. Hallatára magam is elkeseredtem, de el nem csüggedtem.

Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítô, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim elôtt, mint a hadsereg elôtt a magasra emelt zászló. Azon tanácskoztunk: mit kell tenni? Mert az határozottan állt elôttünk, hogy tenni kell, és mindjárt holnap... hátha holnapután már késô lesz!

Logikailag a forradalom legelsô lépése és egyszersmind fô kötelessége szabaddá tenni a sajtót... azt fogjuk tenni! A többit istenre bízom és azokra, kik rendelve vannak, hogy a kezdetteket folytassák; én csak arra vagyok hivatva, hogy az elsô lökést tegyem. Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot! És ha lelövöldöznek? Isten neki; ki várhat ennél szebb halált?

E gondolattal aludtam el. Korán reggel az ifjak kávéházába siettem. Az úton Vasvári Pállal találkoztam, mondtam neki, hogy menjen Jókaihoz, s ott várjanak meg együtt engemet. A kávéházban még csak néhány fiatalember volt, kik nagy búsan politizáltak. Bulyovszky Gyulát, ki közöttök volt, meghítam Jókaihoz, a többieknek meghagytam, hogy az érkezôket tartsák itt, még vissza nem jövünk.

Hazamenvén elôadtam szándékomat a sajtó rögtöni fölszabadításáról. Társaim beleegyeztek. Bulyovszky és Jókai proklamációt szerkesztettek, Vasvári és én föl s alá jártunk a szobában. Vasvári az én botommal hadonászott, nem tudva, hogy szurony van benne; egyszerre kiröpült a szurony, egyenesen Bécs felé, anélkül hogy valamelyikünket megsértett volna.

– Jó jel! – kiáltánk föl egyhangúlag.

Amint a proklamáció elkészült, s indulófélben voltunk, azt kérdém: micsoda nap van ma ?

– Szerda – felelt egyik.

– Szerencsés nap – mondám –, szerdán házasodtam meg!

Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vissza a kávéházba, mely már tele volt ifjakkal. Jókai a proklamációt olvasta föl, én Nemzeti dalomat szavaltam el; mind a kettô riadó tetszéssel fogadtatott.

Jeles történelmi évfordulók alkalmával azt is számba szoktuk venni, hogy a megidézett események milyen tanulságokat tartogatnak a ma embere számára. Ezernyolcszáznegyvennyolc eseménysora sok tekintetben példaértékû lehet, most csak az akkori összetartásról, egységrôl szólnék, mely talán csak 1956-ban ismétlôdött meg.

A magyar forradalom és szabadságharc idején a vezetôk példát adtak önzetlenségbôl, abból, hogy egy közös nagy cél érdekében képesek nemcsak egyéni ambíciókról lemondani, hanem saját elképzeléseiket is alárendelni a közös ügynek: a nemzeti függetlenség és a társadalmi egyenlôség kivívásának.

Igazságtalanok volnánk azonban, ha csak a vezetôkrôl beszélnénk, hisz ezekben a hónapokban az egész ország népe a forradalom ügye mellé állt, nem csak magyarok, hanem nagy számban ruszinok, zsidók, szlovákok, szerbek, románok, mindazok, akik magukévá tették a jobbágyfelszabadítás, a szólásszabadság, jogegyenlôség eszméjét, mindazt, amit a híres 12 pontban megfogalmaztak.

Igaz, ez az egység az események rosszra fordulásával 1849 tavaszán bomladozni kezd, de kezdetben a közös cél egységbe fogja a nemzet vezetôit, a radikális márciusi ifjaktól Kossuth személyén át a mérsékelt Széchenyiig és Deákig. Jellemzô Széchenyi esete, aki ellenezte a fegyveres harcot, a reformok és a gazdasági felemelkedés elsôbbségét hirdette, ezért tett is sokat, a legtöbbet kortársai közül, elôre látta a veszélyt, mégis 1848. március 17-én szerepet vállalt az új Batthyány-kormányban, akárcsak ellenlábasa, vetélytársa, a nála jóval radikálisabb Kossuth, vagy a forradalmat szintén ellenzô Deák Ferenc. Ez még a lelkesedés korszaka, úgy néz ki, hogy mód van a fegyveres harc elkerülésére, ugyanakkor folyik a honvédség és a nemzetôrség megszervezése, gyûlnek a pénzadományok, és él a remény, hogy Magyarországon egy dualista állam keretében megoldható a polgári átalakulás. Azt is látni kellett, hogy a császári udvar csak kényszerítô körülmények hatására hajlandó bárminemû engedményre, tehát a puszta remény mellett készülni kellett a csatára. Ezért jön létre 1848. szept. 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth vezetésével, majd okt. 2-án a kormány és az OHB veszi át a vezetést. Ezzel lényegében lezárul a forradalom elsô, békésebb szakasza, hisz szept. 29-én már lezajlott az elsô nagy csata Pákozdnál. Lehet utólag okoskodni azon, hogy melyik út lett volna járhatóbb, de fölösleges és történelmietlen. A nemzet példát mutatott összefogásból.

Közelebb jôve, Erdélyben a forradalmi összefogás legjobb példája a jobbágykérdés megoldása. Az itteni liberális nemesség, melynek vezéralakja Wesselényi Miklós, prominens alakjai között ott találjuk Bethlen Jánost, Kemény Dénest, Berde Mózest, Berzenczey Lászlót, Teleki Domokost, a helyzet magaslatára tud emelkedni, és az 1848. május 29-én összeülô országgyûlés rekordidô alatt törvényt hoz a kérdésrôl, melyet június 18-án ki is hirdetnek. "Ne legyen több pornép, jobbágy, csak szabad polgár." – mondta Wesselényi híres beszédében. E törvény eredményeképpen Erdélyben kb. 170.000 jobbágycsalád vált szabaddá és kapott földet, átlagban 10 katasztrális holdat. (Egyed Ákos adatai: Falu, város, civilizáció c. kötet, Kriterion, 2002., 97. old.)

Nos, az erdélyi liberális, reformer nemesség felismeri azt, hogy e kérdés megnyugtató rendezése országos, nemzeti ügy, egyrészt azért, hogy a parasztságot a forradalom ügye mellé állítsa, másrészt tagadhatatlan, hogy ezek a Nyugatot is megjárt politikusok elfogadhatatlannak, erkölcstelennek tartották, hogy a nép egy része szolgasorban tengôdik, közben azok, akik e nép vezetését fölvállalták, szabadságról, testvériségrôl, egyenlôségrôl beszéljenek. 1848 tavaszán–nyarán Erdély vezetôi felismerték azt, hogy a haladás legfontosabb záloga a jogi, társadalmi egyenlôség, a szabadság, és azt is tudták, hogy a politikusoknál a szavak és tettek összhangban kell legyenek.

Szoboravatás Szilágynagyfaluban

A magyarság nemcsak Kossuth, nemcsak Széchenyi, nemcsak Petôfi, hanem Arany János nemzete is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök kedden, Szilágynagyfaluban, Arany János szobrának ünnepi felavatásán. A magyar nemzeti ünnep jegyében lezajlott rendezvényen hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében mintegy 300 helybeli lakos emlékezett meg a magyar nemzeti forradalom és szabadságharc hôseirôl.

Az eseményen a szövetségi elnök mellett jelen volt Cseh Áron kolozsvári magyar fôkonzul, Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, Seres Dénes képviselô, Cseke Attila államtitkár, az RMDSZ helyi és megyei szervezetének, az egyházak, valamint a megyei tanács képviselôi is.

Ünnepi beszédében a szövetségi elnök úgy értékelte, a magyarság Petôfi nemzetének tekinti magát, mivel olyanná szeretne válni, mint a forradalom költôje volt: olyanná, aki életét is képes feláldozni népéért, hazájáért. A magyarság azonban legbelül olyan, mint Arany János, aki számára látszólag nem adatott meg semmilyen lehetôség, csupán a tehetsége, és aki ennek ellenére a magyar nyelv, a magyar nemzet egyik legnagyobb költôje lett. – Az erdélyi magyarság számára sem adatott meg itt, a Kárpát-medencében, itt, Európában semmilyen lehetôség, csupán a megmaradás, a kitartás tehetsége: és mégis képes volt alkotni, teremteni, újat adni a világnak, és tud ma is – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Cseh Áron magyar fôkonzul beszédében hangsúlyozta, március 15-e a haladó magyarok ünnepévé vált, hiszen 1848-ban a szabadság és a nemzetté válás hirdetôi vitték elôre a magyarságot. Az ünnepi szoboravatást követôen a rendezvény résztvevôi elhelyezték az emlékezés koszorúit a szobor talapzatánál.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô a romániai magyarsághoz március 15. alkalmával intézett üzenetében leszögezi, a romániai társadalom egésze üdvözli ezt az ünnepi pillanatot, és hangsúlyozza, hogy az etnikai harmónia erôsíti Románia európai identitását.

A kormány sajtóirodája által a Mediafaxhoz eljuttatott üzenetben Tariceanu megemlíti: március 15. fontos idôpont a magyar nemzet történelmében, amely az 1848-as forradalmi szellem emlékét ôrzi.

"Osztjuk e nap örömét a romániai magyar közösség tagjaival. A romániai társadalom egésze, amelynek a magyarok szerves részét képezik, üdvözli ezt az ünnepi mozzanatot és arra emlékezik, ami 1848-ban egyesítette a románokat és a magyarokat – a szabadságeszmére. A forradalmi megmozdulások vezetôi – Nicolae Balcescu és Kossuth Lajos – barátságának szimbolikus jelentôsége van, a két nemzet szolidaritását illusztrálja" – fogalmaz a kormányfô.

Tariceanu kifejti, a romániai magyarok képviselôit tisztelet illeti, mivel hatékonyan részt vesznek az ország kormányzásában és erôfeszítéseket tesznek Románia tekintélyének erôsítése érdekében.

"A helyi közösségek szintjén élô szolidaritás, a helyi fejlesztési tervek kezelésében tanúsított komolyság és felelôsség az európai viselkedésmód ismérvei, amelyet a többségnek és kisebbségnek egyaránt alkalmaznia kell" – áll a miniszterelnöki üzenetben.

Tariceanu kifejti, számos alkalommal hangsúlyozta a kisebbségi törvény elfogadásának fontosságát, a kormány pedig jóváhagyta a jogszabályt, mivel úgy értékelte, hogy garanciát jelent a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésére a demokratikus párbeszéd keretében.

"Úgy kívánunk eljárni, hogy a romániai magyarok egyenlônek és szabadnak érezzék magukat szülôföldjükön, a románokkal együtt" – áll a kormányfôi üzenetben.

Utalva arra, hogy március 15. a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, a kormányfô kifejti, a stratégiai partnerség kiváló viszonya lehetôvé tette egy regionális szinten premiernek számító esemény, a román és a magyar kormány 2005. októberi együttes ülésének megrendezését.

"Mindnyájunknak, románoknak és magyaroknak, kötelességünk erôsíteni ezt a nyitott szellemiséget és együtt építeni európai jövônket. Március 15. alkalmából jókívánságaimat küldöm minden magyarnak!" – zárul Tariceanu üzenete.

Mint minden évben nemzeti ünnepünk alkalmából, a magyar közélet és szellemiség jeles képviselôi az idén is kitüntetésekben, elismerésekben részesülnek. Az anyaországi kitüntetettek mellett ilyenkor néhány határon túli személyiség is díjat vehet át. Kedden Budapesten az Iparmûvészeti Múzeumban Sólyom László köztársasági elnök megbízásából Bozóki András kulturális miniszter nyújtotta át március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából az arra érdemeseknek az állami kitüntetéseket és a mûvészeti díjakat.

A kiemelkedô színmûvészeti és színháztudományi tevékenységet jutalmazó Jászai Mari-díj új birtokosa lett Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Ugyancsak erdélyi díjazott Szabó Tibor, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház mûvészeti vezetôje.

Két frissen kitüntetett személyében a kultúra Magyarországra már rég áttelepült, de szintén marosvásárhelyi elkötelezettjét köszönthetjük. A festô Krizbai Sándor Munkácsy Mihály-díjat vehetett át, Metz Katalint, a Magyar Nemzet kulturális újságíróját a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazták.

Ma ünnepeljük az 1848-as magyar polgári forradalom 158. évfordulóját. Az események felidézése erôt ad identitásunk megôrzésére.

A XVIII. századi franciaországi események Európa valamennyi államára és népére – így a magyarokra is – hatással voltak.

Nálunk a felvilágosodás, majd 1825-tôl a reformista irányzat Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal az élen, majd 1848. március 3- án a pozsonyi országgyûlésen Kossuth Lajos beszéde támadást jelentett az abszolutizmus szuronyokra támaszkodó rendszere ellen.

1848 tavaszán Európa láncra vert népei fellázadtak a zsarnokság elnyomó uralma ellen. A januári palermói és nápolyi megmozdulásokat a párizsi, a prágai és a bécsi forradalmak követték.

Pest-Budán a fiatalok március 11-13. között megfogalmazták a magyar nemzet 12 pontos követelését, Petôfi Sándor megírta a Nemzeti dalt, amikor hír érkezett, hogy Bécsben kitört a forradalom. Ez a hír felpörgette az eseményeket, s 1848. március 15-én Pest-Budán a fiatalok zászlót bontottak, kigyúlt a forradalom lángja, ami az évszázados elnyomás alól való felszabadulás lehetôségét jelentette az akkori Magyarország népei számára.

A forradalom tüze az egész országra kiterjedt. Így 1848. március 21-én Kolozsváron forradalmi gyûlést szerveztek és jóváhagyták a polgári átalakulás programját. Marosvásárhelyen március 25-én a Bodor-kút elôtt gyûltek össze a város lakói, nemzeti különbség nélkül, és csatlakoztak a forradalomhoz.

A forradalom egy másfél éves szabadságharc kezdetét is jelentette, amit a honvédek dicsôséges helytállása, a függetlenségért és a szabadságért való harca jellemzett. A hôsies küzdelem ellenére, az európai népek segítségét hiányoló magyar sereg 1849. augusztus 13-án Világosnál kénytelen letenni a fegyvert az osztrákok segítségére sietô orosz cári csapatok elôtt.

1848. március 15. és a magyar szabadságharc bebizonyította a világ népei elôtt, hogy mire képes egy kis, a szabadságért küzdô nép. Sajnos, Európa népei végignézték a küzdelmet, de nem siettek a magyarok segítségére, akárcsak a tatárjárás, a török veszedelem, majd a két világháborút követô béketárgyalások, vagy az 1956-os forradalom idején sem.

Európában ma új szemlélet kialakítására van szükség. Az európai népeknek arra kell törekedniük, hogy a szabadság, testvériség és az egyenlôség szellemében segítsék egymást, s így kialakítsák az európai népek nagy családját.

Az 1848-as forradalom magasztos eszméinek a szellemében feladatunk erôsíteni nemzettudatunkat, a régi hagyományok fenntartásával, kultúránk és nyelvünk megôrzésével s a haladó tudomány elsajátításával, hogy az európai közösségben megbecsült nép legyen a magyar.

Március 15. a román médiában

Keddi hírforrások szerint Traian Basescu elnök újságíróknak arra a kérdésére, hogy mi a véleménye a március 15-re bejelentett rendezvényekrôl, ezt válaszolta: "Én ünnepként kezelem március 15-ét, s remélem, az összes magyar is annak tekinti. Úgy gondolom, hogy a magyar nemzetiségû román állampolgárok számára ez a nap az öröm és nem a románoktól való elkülönülés napja."

Kedden különben az egész román elektronikus média és a sajtó is hangot váltott március 15. megünneplésével kapcsolatban. Az erre vonatkozó cikkekbôl és beszámolókból eltûntek a nacionalista felhangok és gyanúsítgatások. Több lap – köztük a Cotidianul, az Evenimentul Zilei és az Adevarul – tárgyszerû írásokban igyekezett eloszlatni a székelyföldi magyarokról a román közvélemény egy részében még élô nacionalista elôítéleteket. Ez alól a bukaresti sajtóban egyetlen kirívó kivételt a Ziua címû napilap képezett, amely az elmúlt napokban "félkatonai háttérrôl" szóló cikkekben riogatta olvasóit a székelyföldi rendezvényekrôl szólva. A lap kedden az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) múlt szombati szatmárnémeti rendezvényén elfogadott memorandum állítólagos "csapdáiról" közölt "elemzést".

A néhai szerb és jugoszláv elnök vérét elemzô Ronald Uges szerint Milosevic rifampicin hatóanyagú, részére nem felírt – lepra és tuberkulózis kezelésére használt – orvosságot vett be, amely semlegesítette a magas vérnyomására adagolt szer hatását. A groningeni egyetem szakértôje ezt annak a vérmintának az elemzése nyomán mutatta ki, amelyet még tavaly decemberben vettek le Milosevictôl. Az akkori vérelemzés célja annak megállapítása volt, vajon miért magas változatlanul a vádlott vérnyomása, noha hipertóniát csökkentô gyógyszereket írtak föl neki.

A hivatalos törvényszéki halott-vizsgálat szerint szívinfarktus okozta Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfô, a múlt évtized balkáni háborúi fô felelôsének tartott politikus halálát. A hágai Nemzetközi Törvényszék közleménye szerint a boncolás során a vizsgálatot végzô holland orvosok azonosítottak két olyan szívproblémát is, amelyben Milosevic szenvedett.

Oroszországnak "jogában áll nem bízni" Slobodan Milosevic boncolásának eredményeiben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hozzátéve: orosz orvosok utaznak Hágába, hogy "legalább megismerkedjenek" a boncolási jegyzôkönyvben foglaltakkal.

Slobodan Milosevic fia, Marko "humanitárius alapon" három napra szóló beutazási engedélyt kapott hétfôn a holland hatóságoktól, hogy átvehesse apja holttestét a hágai Nemzetközi Törvényszéktôl. A holland külügyminisztérium szóvivôje szerint a 2003-ban Szerbiából elszökött Marko Milosevic jelenleg nem áll nemzetközi körözés alatt, így nem volt ok arra, hogy megtagadják tôle a vízumot.

Marko Belgrádban szeretné eltemettetni apját.

Szerbiában eltemethetik Slobodan Milosevic egykori jugoszláv államfôt – jelentette be kedden Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök.

"A bírósági döntés, miszerint Mirjana (Mira) Markovic visszatérhet az országba férje, Slobodan Milosevic temetésére, lehetôvé teszi a családnak, hogy (Milosevicnek) Szerbiában adják meg a végtisztességet" – mondta Kostunica a Tanjug hivatalos szerbia-montenegrói hírügynökségnek.

A kormányfô arra nem tért ki, hogy a temetést Belgrádban rendeznék-e meg. Milosevic családja ugyanakkor még nem döntött arról, hogy Szerbiában temeti-e el a volt jugoszláv elnököt.

A vitában felszólalt mások mellett Ôry Csaba (Fidesz-MPSZ), aki szerint a sorrendet pontosan meghatározó új uniós eljárási rendre van szükség, míg Tabajdi Csaba (MSZP) azt hangoztatta, hogy a munkaerôpiac megnyitása és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása nem ajándék vagy kegy lenne, hanem a korlátozásokat alkalmazó régi tagállamok ésszerû döntése, amely az Európai Unió összes állampolgárára nézve kedvezô hatásokkal járna.

A közép- és kelet-európai új tagállamok csatlakozási szerzôdése 2+3+2 éves periódusra lehetôvé teszi a régi tagoknak, hogy a munkavállalást elôzetes engedélyhez kössék. 2004. május 1-tôl Nagy-Britannia, Írország és Svédország kivételével valamennyi tagállam élt a korlátozás lehetôségével. A fennmaradó 12 tagállamnak április 30-ig kell jeleznie a brüsszeli bizottság felé, hogy fenn kívánja-e tartani a korlátozásokat újabb három évre.

"Az Európai Parlamentnek is mihamarabb szorgalmaznia kell az új tagállamok munkavállalóit sújtó ideiglenes korlátozások eltörlését.... Bár 2006 papíron az európai munkavállalói mobilitás éve, ez könnyen önmaga paródiájába csaphat át, ha a tagállamok nem tesznek érdemi lépéseket a korlátozások megszüntetésére" – fogalmazott Szent-Iványi István.

A március 10-12. között a CNN amerikai hírtelevízió és az USA Today címû napilap számára készített felmérésbôl kitûnik: a megkérdezettek mindössze 36 százaléka volt kedvezô véleménnyel Bush elnöki tevékenységérôl, míg 60 százalékuk helytelenítette azt. Bush elnöknek, aki immár hatodik éve a Fehér Ház lakója, még soha nem süllyedt ilyen mélyre a népszerûségi mutatója a Gallup által a két média számára rendszeresen készített felmérések során. A mutató elôzô mélypontját tavaly november közepén mérték, 37 százalékon, az Irakban fellángolt erôszak és a Katrina hurrikán (a mentési munkálatok szervezésében mutatkozó fogyatékosságok) együttes hatására. Akkor a megkérdezetteknek szintén a 60 százaléka volt rossz véleménnyel Bush elnöki tevékenységérôl. Most, nem sokkal az iraki háború kirobbanásának harmadik évfordulója elôtt a válaszadók 60 százaléka vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok szempontjából rosszul vagy nagyon rosszul alakul a helyzet az arab országban. Ez hét százalékkal több a januári felmérésben szereplô adatnál, a Bush-kormányzat ugyanis akkor gyûjtötte be a tavaly decemberi iraki választások sikere miatt járó "jó pontokat". A Gallup által megkérdezettek 38 százaléka ezzel ellenkezô véleményt vall az iraki helyzetrôl. A válaszadók 57 százaléka hibának tartja, hogy amerikai csapatokat vezényeltek Irakba, 67 százalékuk pedig úgy véli, hogy Bush elnöknek nincs terve az iraki rendezésre.

Garry Schwartz a 90-es évek végén szerzett hírnevet, amikor nyilvánosságra hozta az emberi tudat halál utáni különleges fizikai állapotban való megmaradásának elméletét, amely mind a mai napig éles vitákat vált ki világszerte – olvasható az NTV orosz tévécsatorna honlapján.

Új dolgozata szerint a betegeknek legkevesebb tíz százalékánál, akik új szívvel, tüdôvel, vesével, vagy májjal élnek, a transzplantáció után furcsa pszichés változások lépnek fel. Voltak olyan esetek is, amikor az operáció után a betegeknek gyökeresen megváltoztak étkezési szokásai, vagy akár az egész életmódja is átalakult.

További vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a páciensek a donorok személyiségjegyeit kölcsönözték. Arra is akadt példa, hogy a betegek az új szervekkel együtt új képességek, tehetség birtokába jutottak.

Garry Schwartz professzor a jelenséget azzal magyarázza, hogy a belsô szervek saját biokémiai memóriával és energiaháztartással rendelkeznek. Új testbe "költözve", olyan vegyületeket bocsátanak a véráramba, amelyek az agytól független pszichoszomatikus reflexekben okoznak változást.

Adrian Nastase, aki önmagát függesztette fel a Szociáldemokrata Párt ügyvezetô elnöki tisztségébôl, egy televíziós mûsorban közölte, hogy kedden bizalmi szavazást kér a megyei szervezetek elnökeitôl, majd dönt a lemondásról.

"Kollégáim döntenek majd arról, hogy hasznos vagyok-e még a pártban. Bizalmi szavazást kérek, majd döntök" – mondta Nastase.

A szociáldemokrata politikus kifejtette, lemondása megoldaná a párt problémáit, szerinte az SZDP szatellitpárttá alakult, és elveszítette identitását.

Nastase azt is elmondta, nem indul a belsô választásokon, ha rendkívüli pártkongresszusra kerül sor. Hozzáfûzte, véleménye szerint Ion Iliescunak valamilyen vezetô tisztséget kell betöltenie az SZDP-ben.

"Az SZDP-nek másfajta vezetôkre van szüksége, különösen baloldaliakra" – szögezte le Nastase.

"Ion Iliescu kivételével, aki az egyetlen baloldali, mi, többiek inkább a balközépen, sôt, középen állunk. Egy szociáldemokrata vezetôt az minôsít, amit az emberekért tesz, nem amit mond" – fejtette ki Adrian Nastase.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke a párt vezetôivel kedden tartott informális találkozó után kijelentette, fontos, hogy megbeszélést folytassanak a területi szervezetek elnökeivel, mivel megoldást kell találni a párt népszerûségvesztésének megállítására.

"Fontos megbeszélésrôl van szó, ez minden bizonnyal nehéz mozzanat a párt számára. És megoldást kell találnunk a népszerûségvesztés megállítására. A közvélemény- kutatásokban két hónap alatt több mint 12 százalékpontot veszítettünk, ez egymillió szavazatot jelent" – mondta Geoana.

A pártelnöknek és a vezetôségnek kötelessége intézkedni a hanyatlás megállítása érdekében, a következô idôszakban erre módozatot kell találni – tette hozzá Geoana.

Az SZDP vezetôinek megbeszélésén részt vett Mircea Geoana, Nicolae Vacaroiu, Miron Mitrea, Titus Corlatean, Ilie Sârbu, Valer Dorneanu, Cristian Diaconescu és Victor Ponta.

Az uninominális szavazás bevezetésével kapcsolatos döntést a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk alapján kell meghozni, szögezte le Calin Popescu Tariceanu kormányfô. Hozzátette, rendkívüli esetben a kormány felelôsséget vállalhat ebben a kérdésben.

A miniszterelnök szerint kívánatos, hogy az uninominális szavazással kapcsolatos döntés az összes parlamenti párt konszenzusának eredménye legyen, ne a többségi koalíció akarata.

Emil Boc, a DP elnöke a múlt héten kifejtette, a kormánynak felelôsséget kell vállalnia a parlamentben az uninominális szavazás bevezetésért, ha ezt nem sikerül parlamenti vitával elérni.

Az utóbbi három hétben harmadszor halasztották el a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének bizottsági vitáját. A képviselôház jogi, oktatásügyi, illetve emberjogi szakbizottságának együttes ülésén kvórumhiány miatt halasztották el újból a tervezet megvitatását.

A három szaktestületnek két hónap alatt csak a tervezet címét és egyetlen cikkelyét sikerült elfogadnia.

Daniel Buda (DP) sérelmezte, hogy Lia Olguta Vasilescu (NRP) ülésvezetô felfüggesztette az ülést, anélkül hogy több szünetet engedélyezett volna a létszám növekedéséhez.

Buda hangsúlyozta, a DP képviselôi jelen voltak az ülésteremben, de az SZDP, az NRP és a KP honatyái hiányoztak. "Kínos helyzet ez a parlament számára, csúfolódás a bizottsági üléseken megjelenô kollégákkal" – mondta. Hozzátette, kérni fogja a képviselôház vezetését, hogy a törvénytervezetet a három szakbizottság külön vitassa meg – jelenti a Mediafax.

Botladozás a törvénytelenség dzsungelében

Másodszori halasztás után végre sikerült a marosvásárhelyi tanácsnak egy olyan határozatot elfogadnia, amely megpróbálja tisztázni a sok éve elhúzódó garázsügyeket a városban. Törzsök Sándor, a városrendezési szakbizottság elnökének javaslatára elfogadott határozattervezet szerint egyetlen garázs építésére sem bocsáthat ki engedélyt a polgármesteri hivatal, ameddig nem tisztázza a meglévôk jogi helyzetét, s ezt követôen is csak a tanács beleegyezésével lehet esetenként legalizálni a már felépített garázsokat. A rendteremtésre hat hónap haladékot kapott a polgármesteri hivatal. A garázsügyön kívül jóváhagyták a kölcsönfelvételt és hosszasan vitatkoztak a sporttámogatásról is.

45 millió új lejes bankkölcsönnel a polgármesteri hivatal több olyan munkálatot szeretne finanszírozni, amelyre nincs lehetôség a költségvetésbôl. Ennek a jegyzékét is tartalmazta a határozattervezet. Ebben több utca korszerûsítése mellett szerepelt még a hulladéktelep szennyvíztisztító állomásának a megépítése, ivóvíz- és csatornahálózat- bôvítés, a Maros-híd feljavítása, szociális lakások korszerûsítése, a Színház, a Gyôzelem tér elrendezése, hôenergia-hálózatcsere, a Birau Mirceáról elnevezett uszoda munkálatainak folytatása. Mindezek mellé Csegzi Sándor alpolgármester javasolta, hogy sorolják be a marosvásárhelyi vár rehabilitációját, amire már van terv, a stadion és környékének (Liget) rendbetételét, illetve egy technológiai park létesítését. E javaslatot senki sem vetette el, csak Craciun Florin tanácsosnak voltak ellenvetései. A bankszakember elmondta, a listát nem módosíthatják, mert minden tételt külön meg kell tárgyalni a Pénzügyminisztériummal, és ez elég nehéz helyzetbe hozhatja a tanácsot. Végül abban egyeztek meg a tanácsosok, hogy jegyzéket nyújtanak be a minisztériumhoz. Ha a kölcsönt megadják, ezt úgy is részletekben veszik majd fel, akkor minden tételrôl külön dönt majd a tanács.

A sporttámogatás vitáját Kirsch Attila tanácsos, a kulturális és sport szakbizottság elnöke robbantotta ki, amikor felolvasott egy interpellációt, amelyet személyesen Dorin Florea polgármesternek szánt. Ebben ismételten felkérte a polgármestert, hogy tegyen eleget a tanácsi határozatnak, amellyel a városi testület 1,2 milliárd lej támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi kosárlabdacsapatnak, mi több, meghívta a városvezetôt, hogy egy mérkôzésen személyesen is gyôzôdjön meg arról, hogy az ide befektetett pénzösszeg nem hiábavaló. Dorin Lazar, a BC Mures elnöke is arra kérte a városvezetést, hogy utalja át a megígért pénzösszeget, hiszen az 1,2 milliárd lejbôl eddig mindössze 65 millió lejt kaptak. Dorin Florea válasza az volt, hogy szakemberszinten kellene tanácskozni arról, mit és hogyan támogasson a hivatal, hiszen a labdarúgás terén már megjárták, hogy pénzt adtak és a csapat csôdbe jutott. A polgármesteri hivatalnak mások a prioritásai, s a klub felkérhetne magáncégeket is szponzorizálásra, hiszen máshol a csapatok magánkézben vannak. Még azt is kifejtette, rossz beruházás volt három amerikai játékost hozni, mert ezek sem érték el a tôlük elvárt szintet. Benedek István tanácsos ezzel szemben azzal érvelt, ha a tanács nem segíti a sportot, a kosárlabdát, akkor a támogatók sem fordulnak a klub felé. Kolozsvári Zoltán elmondta, több alkalommal javasolta, hogy a város dolgozzon ki egy sporttámogatási stratégiát. Végül abban egyeztek meg, hogy a bizottságok közös tanácskozása után megpróbálnak tisztább képet kialakítani a sporttámogatások terén. A társulást a BC Muressel elfogadták ugyan, de hogy mennyi pénzt kap a sportklub, az elôzményekbôl kiindulva nem lehet tudni.

A legélesebb vitát a garázsügy váltotta ki. A polgármesteri hivatal nyilvántartása szerint Marosvásárhelyen összesen 4074 garázs van, ebbôl 2477 engedélyezett, 1595 elfogadott, 799 törvénytelen (ebbôl 416 a Tudor negyedben van) – ez utóbbiak sorsáról kellett egyöntetû döntést hozzon a tanács. A tanácsosok mind azon a véleményen voltak, hogy olyan határozatot kell hozzanak, amely elvileg minden garázsra vonatkozik, s ez egyértelmûen azt kell tükrözze, hogy a törvényesség betartatását várják el a polgármesteri hivataltól. Törzsök Sándor, a városrendezési bizottság elnöke javasolta, hogy a polgármesteri hivatal 6 hónapon belül vizsgálja meg az összes garázs jogi helyzetét és intézkedjen ezek törvényesítésében, addig egyetlen engedélyt se bocsássanak ki újak építésére. Ugyanakkor a tanács elvárja, hogy havonta jelentésben értesítsék a testületet az addig hozott intézkedésekrôl. Ezenkívül a megadott féléves határidôn belül a polgármesteri hivatal alternatív megoldásokat kell találjon a gépkocsiparkolására. A vitát a "törvényesítés" kifejezés értelmezése váltotta ki (intrarea în legalitate). Többen úgy értették, hogy ez azt jelenti, hogy a hivatalnak 800 garázst le kell bontatnia. Voltak olyanok, akik megoldást szerettek volna találni az addig jogtalanul felépített garázsok legalizálására. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azokat a garázsokat – mintegy 300-at számolt össze a hivatal közterületkezelô osztálya –, amelyeket vezetékek fölé, gátakra, mások ablaka alá építették stb. és sehogy sem lehet elfogadni, a megadott határidôn belül lebontják. Az olyanok esetében, amelyeket meglévô garázssorokhoz építettek fel, utólag, engedély nélkül, de ez nem zavarja a környezetet, esetenként törvényesíthetnek, de a tanács engedélyével. A polgármesteri hivatal pedig megoldást kell találjon parkolóhelyek, garázsok létesítésére.

Tegnap a képviselôház plénumában Kerekes Károly RMDSZ-képviselô politikai nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok mindennek kell változnia azért, hogy az állampolgárok megbízhassanak a rendôrségben.

A képviselô felemlegette, hogy az államelnök a Közigazgatási és Belügyminisztérium 2005. évi beszámolóján elégedetten nyilatkozott a tárcának az uniós csatlakozás érdekében kifejtett erôfeszítéseirôl, viszont a rendôrség tevékenységével korántsem volt ilyen jó véleménnyel. Az állampolgárok biztonságáról szólva az elnök kijelentette, hogy sok még a tennivaló, amíg a rendôrség azzá a hatósággá válik, amelyikben az állampolgár nyugodtan megbízhat.

A Kovászna megyei Európai Idô címû lap 2006/5. számának a begyûjtése március 8- án Marosvásárhelyen teljes mértékben igazolja az államfô állításait, jelentette ki, majd hozzátette: ezzel az akcióval a marosvásárhelyi rendôrség megszegte a sajtószabadságot és az információhoz való jogot. Az eseménnyel kapcsolatosan a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy "hivatalos megkeresés nyomán, az újság néhány példányszámát gyûjtötték be, tanulmányozás végett, mivel olyan anyagot tartalmazott, amely a nemzetbiztonságot, az egységes nemzetállamot veszélyeztette".

Ezzel a nyilatkozattal ellentétben a rendôrök a lap összes, a marosvásárhelyi árusítóknál található példányszámát összeszedték, derül ki a büntetôjogi perrendtartás 97. cikkelye értelmében kitöltött jegyzôkönyvbôl, mondta az RMDSZ-képviselô.

Létezik, hogy a rendôrség ne tudná, hogy a – saját hatáskörben indított – bûnügyi kivizsgálás során elég lett volna, ha egyetlen példányszámot vesznek el? – tette fel a szónoki kérdést Kerekes Károly. Ugyanis, jelentette ki a továbbiakban, az említett rendôrségi akcióból arra lehet következtetni, hogy "nem bizonyítékszerzés, hanem megfélemlítés volt a célja, és sikerült feszültséget teremteniük még akkor is, ha a rendôrök civilizáltan viselkedtek". Az elkobzás híre hamar szétterjedt a városban, a sajtó révén az egész ország tudomást szerzett róla, és a civil szervezetek azonnal tiltakoztak az alkotmányos jogok megsértése miatt.

A rendôrség, miután rájött, hogy hibát követett el, visszaszolgáltatta az összes elkobzott lapszámot.

Az RMDSZ-képviselô rámutatott: "Ezzel az akcióval a rendôrség mégiscsak elért valamit. Azt, ami mindeddig nem sikerült az említett kiadványnak – hiszen alig-alig volt olvasóközönsége, a radikális és RMDSZ-ellenes írások miatt –, hogy a felfigyeltek rá".

A rendôrség "éberségére" utalva a továbbiakban kijelentette: "Érdemes odafigyelni, hogy soha nem indít saját hatáskörben eljárást a marosvásárhelyi Cuvântul liber napilapban megjelenô durva magyarellenes írások miatt, holott ezek a romániai magyarság elleni támadások kimerítik a nemzetbiztonságot érintô megnyilvánulások fogalmát".

Tekintve a Marosvásárhelyen történteket, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy sokkal több a tennivaló annál, mint amit az államelnök hisz, azért, hogy az állampolgárok bizalmat érezhessenek a rendôrséggel szemben – jelentette ki végül a képviselôház plénumában Kerekes Károly képviselô.

A román gazdasági növekedés az idén 4,6 százalék lesz, a tavalyi – elôzetesen becsült – 4-4,5 százalék után, a román akadémiai társaság (SAR) becslése szerint. Az infláció meghaladja majd a román nemzeti bank 5 százalékos, plusz/mínusz 1 százalékpontos célkitûzését, és év végén 7,1 százalékos tizenkét havi adat várható a SAR szerint.

Tavaly decemberben 8,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció, akkor is meghaladva a központi bank év közben fél százalékponttal emelt, 6,5-8,5 százalékos célsávját, és januárban 8,9 százalékosra gyorsult.

A központi bank elnöke, Mugur Isarescu a maga részérôl 6,5 százalékot tartott lehetségesnek decemberre, egy februári nyilatkozatában. Romániában tavaly csökkent elôször az infláció egyszámjegyûre az öt évvel ezelôtti több mint 40 százalékról. Az évi átlagos infláció 9,0 százalékos volt a 2004- es 11,9 százalék, a 2003-as 18,3 százalék, a 2002-es 22,5 százalék, a 2001-es 34,5 százalék és a 2000-es 45,7 százalék után.

A társaság elôrejelzése szerint csökken a folyómérleg hiánya is.

A SAR szerint a legnagyobb kihívást a közszolgáltatások árainak az uniós árakhoz való közelítése , valamint a bérnövekedés és a fogyasztói hitelek növekedése jelenti majd.

Románia idei folyómérleg-hiánya várhatóan 8,2 százalék lesz, a tavalyi 9,2 százalék után.

A képviselôház 171 igen, hét nem szavazattal és hat tartózkodással kedden elfogadta az új vámtörvénykönyvet. A szenátusban a tavalyi év végén elfogadott organikus törvény kiemelt fontosságú az EU-csatlakozás perspektívájában. Az új Vám- törvénykönyv rendelkezéseket tartalmaz az uniós jogharmonizációval kapcsolatban olyan területeken, mint a tarifa- és származási információk kötelezettsége, a szabad zónák vámügyi státusza, vámilleték-mentességek, elvámolási értékek, tranzit- szabályozások, valamint a vámnyilatkozat részletes kitöltése. A tervezet az európai közösségi vám-törvénykönyv alapján készült, figyelembe véve, hogy Románia átvett bizonyos jogi intézményeket a vámügyi szabályozás területén. A vámügyi formaságok egyszerûsödéséhez járul hozzá többek között az is, hogy bizonyos árukat szóban is be lehet jelenteni, ha értékük a meghatározott szint alatt van.

2003-ban az RMDSZ közbenjárására a Szállításügyi és Építkezési Minisztérium jóváhagyására hatályba lépett rendelkezés nyomán az Országos Vasúti Társaság (SNCFR) elkezdte a kétnyelvû helységnévtáblák elhelyezését, azon helységek vasúti állomásain, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Eddig több mind 175 kétnyelvû névtáblát helyeztek el. Borbély László megbízott miniszter közbenjárására a vasúti társaság hivatalos szerve közölte: az országos vasúti társaság az ez évi költségvetésében elkülönítette azt az összeget, amely szükséges a magyar–román nyelvû helységnévtáblák gyártására. Azt a 35-40 helységnévtáblát, melyet a Sepsiszentgyörgy- Bereck közti útvonalon, illetve más útszakaszon kell még kitenni legkésôbb a nyár közepéig elhelyezik – mondta Borbély László.

Marosvásárhely, 2006. március 10-19.

Radu-Alexandru Nicával, a nagyszebeni Radu Stanca Színház rendezôjével az Arab éjszakáról

– Az Interetnikai Színházi Fesztiválon csütörtökön, március 16-án a te munkáid közül Roland Schimmelpfennig Az arab éjszaka címû drámáját láthatja a közönség a Radu Stanca Színház német társulatának elôadásában. Miért választottad ezt a darabot, mi érdekelt benne leginkább?

– A darab dramaturgiája kápráztatott el leginkább: öt ember, akik a darab egész ideje alatt egymással párhuzamosan élnek – én még egy szereplôt vittem a darabba. A párhuzamos síkok hangszerelése, ezek ritmusa képezi azt a kihívást, amit ennek a darabnak a színpadra állítása jelentett számomra. Emellett pedig a drámaszövegben lévô epikum és drámaiság közötti dialektika az, ami az utóbbi idôben sokat foglalkoztat engem – ezek a formai szempontok. A szereplôk borzasztó magányossága – amelyet csak a közönségnek vallanak be, társaiknak soha – szerintem híven tükrözi a mai ember életérzését. Az a tény, hogy a szereplôk hiába szaladgálnak egy olyan labirintusban, amely csupán a fantáziájukban létezik – ismét egy sokértelmû színpadi megjelenítésre ad lehetôséget.

– A te elôadásaid rendkívül dinamikusak: rövidek, tömörek, lényegre törôk. Érvényes-e ugyanez a fesztiválon szereplô Az arab éjszaka címû elôadásodra is?

– Természetesen. Ezúttal a cselekmény gyorsaságát a videoklipek technikájából kölcsönöztem. Ez az egész olyan, mint egy hangszerelés, amelynek tökéletesen kell mûködnie, másodpercnyi pontossággal – ebbôl fakad az elôadásmód nehézsége is. Ugyanakkor a dráma és epika közötti átmenetnek is nagyon pontosnak kell lennie – és mindez a filmben használatos montázstechnika sebességével. Remélem, ezt Marosvásárhelyen is sikerül megvalósítania a társulatnak, bár egy, az otthonitól teljes egészében különbözô térben játszanak majd. Bevallom, nagyon drukkolok, mert személyesen nem tudok majd jelen lenni sem az elôadáson, sem az azt megelôzô próbán… Egyébként, visszatérve a kérdéshez, valóban minden elôadásom rövid. Szeretek tömöríteni. Nekem az egyik legfontosabb kritérium a ritmus esztétikája. Úgy gondolom, hogy a mi nemzedékünk másként él, mint szüleink, s a színháznak is alkalmazkodnia kell ehhez a tempóhoz. Ma már nincs idô órákig mélázgatni egy-egy eszmén: zajlik az élet és lépést kell tartani vele. Unalmasnak érzem azt a játékot, ahol félórákig alig történik valami. Lehet, hogy ez az életkoromból adódik, hiszen huszonhat éves vagyok. Megtörténhet, hogy valamikor majd lenyugszom… De az is elôfordulhat, hogy nem… Talán néhány év múlva másként látom majd a világot és a színházat… Egyelôre viszont jól érzem magam ebben a ritmusban, erre van szükségem ahhoz, hogy úgy érezzem: élek.

Kulcsár Andrea

Interjú Gavril Cadariuval, a marosvásárhelyi Ariel Színház igazgatójával

– Hogy született meg a Zurinka? Miért választottak roma darabot?

– A bukaresti Concept Alapítvány, a Dramafest Alapítvány és az Ariel Színház koprodukciójában született meg. Ez egy ôsbemutató, egy teljesen új darab, melyet Alina Nelega írt. Mocca Rudolf, aki nálunk színész és roma nemzetiségû, vállalta a tanácsadást, mesélt a roma folklór dicsôségesebb, nemesebb, színesebb oldaláról, és erre alapul a darab dramaturgiája.

– Milyen céllal készült az elôadás? Gyerekekhez vagy felnôttekhez szól?

– Önmagában egy mese, amelyben bábok szerepelnek, így gyerekelôadásnak minôsül, de ugyanakkor a felnôtteknek is üzen, hiszen a történet a szerelemrôl szól. Úgy gondolom, hogy mindenki talál magának lelki örömöt ebben az elôadásban. Közönségünknek – akár román, akár magyar vagy roma nemzetiségû – másképp próbáljuk feltárni a roma kultúrát, mint eddig.

– Hol játszották és milyen volt a fogadtatás? Roma nemzetiségûek is eljöttek az elôadásra?

– Játszottuk már roma gyerekeknek is néhányszor, de még nem alakult ki bérletrendszer, hiszen nem minden roma gyerek és felnôtt beszéli a saját nyelvét. Az elôadást román és roma nyelven is játsszuk. Fesztiválokra, rendezvényekre kapunk meghívást. Tavaly részt vettünk Grazban a Kisebbségi Fesztiválon, ahol csak roma elôadások szerepeltek. Nagyon jó volt a fogadtatás, hiszen egy színes, szellemes elôadás, melyet nagyon szép roma zene kísér.

– A színészek megtanulták a roma nyelvû szöveget?

– A roma nyelvû elôadásnak van egy szalagkísérete. Ezt nem a mi színészeink mondták fel, hanem néhány roma fiatal, akit Rudi betanított.

– Lesz-e ennek folytatása? Az Ariel Színház fog még foglalkozni a roma kultúrával?

– Próbáltunk utat nyitni, sikeresnek minôsült és szeretnénk is folytatni. Már kaptunk felkérést egy más típusú felnôttelôadásra, amely komolyabb problémákról szólna, olyan szociális kérdésekrôl, amelyek jellemzôek a roma nemzetiségûek társadalmi beilleszkedésére.

Madaras Orsolya

Interjú Parászka Miklóssal, a Csíki Játékszín igazgatójával

A harmadik alkalommal megrendezett Interetnikai Színházi Fesztiválra érkezô társulatok közül az egyik legfiatalabb a Csíki Játékszín, az önkormányzati színházként mûködô intézmény, amelynek létrehozásában fontos szerepet játszott Hunyadi László marosvásárhelyi színmûvész is, aki sajnos már évek óta nincs közöttünk – nevét kamaraterem viseli Csíkszeredában. A Csíki Játékszín helyzetérôl, terveirôl Parászka Miklós igazgatóval beszélgettünk.

– Csíkszereda önkormányzati színházaként mûködik az intézmény. Ez a státus milyen elônyökkel jár és milyen nehézségeket okoz a mûvészeti munkában?

– Önkormányzati színháznak lenni egy sajátos alaphelyzet. Az intézmény a városé, ezért a város természetszerûen magáénak is kell érezze. Amikor várost mondok, a lakosságra, a közönségre gondolok, akik joggal várják adójuk ízlésük szerinti kulturális megtérülését. A politikumnak nem érdeke szembefordulni ezzel. Ha egy színház látogatott és népszerû, normális körülmények között a politikai támogatottságot is megôrzi.

Ez az új népszínházi modellnek tekinthetô mûködési forma széles körû bérletrendszerrel jár, üzemszerû pontos mûködést igényel. Alkalmas a színházba járási szokások széles körû kiterjesztésére egyfelôl, másfelôl megnehezíti a produkciók bemutató elôtti kiérlelését. Nincs halasztás, mindennek idôre készen kell lennie.

Színházfenntartó városaink, kevés kivétellel, pénzszûkében lévô kisvárosok. Ezért mindig nagyon kevés pénzbôl kell kijönni, ami korlátokat jelent a legjobb gazdálkodás mellett is. Mivel nem játszhatunk ráfizetéssel, elôadásainkat nem vihetjük el akárhová.

– Mûködésének hetedik esztendejébe lépett a Csíki Játékszín. Mi az a megvalósítás, amire a legbüszkébb a színház vezetôje?

– A Csíki Játékszín igazgatójaként a legjobban a nyolcezer bérletesünknek örülök. Érdeklôdésük a munkánk iránti legszebb visszajelzés. Örülök továbbá annak, hogy sikerült színházunkat technikailag alapszinten felszerelni, használható otthont biztosítva az egyre karakteresebb fiatal társulatnak.

– Az elmúlt évadok során valószínûleg sikerült felmérni a közönség igényeit is. Mi az a mûfaj, amire a térség színházkedvelôi körében a legnagyobb igény mutatkozik, és milyen mértékben sikerül ezt az igényt kielégíteni?

– Mûsorpolitikánk színes, minden mûfajt igyekszünk felölelni. Ez azért van így, mert Csíkszereda ízlésrétegek tekintetében izgalmasan összetett. A legnagyobb nézettsége nálunk, akárcsak másutt, a szórakoztató színházi elôadásoknak van. Nem egy stúdió-elôadásunk ugyanakkor több évada mûsoron van.

Mi széles körû vidékjáró programot bonyolítunk le. Hét Csík és Gyergyó környéki településen kétezer bérletesünk van. Körükben is mindenekelôtt A Dzsungel könyve vagy az Egy bolond százat csinál örvendett közkedveltségnek, de az Iphigénia Auliszban vagy Az ember tragédiája is értô fogadtatásra talált Gyergyóremetétôl Csíkkozmásig.

– 2004. március 4-e óta, azaz immár két éve létezik a Hunyadi Lászlóról elnevezett kamaraterem. Ez egyfajta mûvészeti irányultságot is mutat, hiszen a stúdió- elôadások köztudottan nem kimondottan a nagyközönség, hanem egy szûkebb réteg számára készülnek, hiszen ebben a térben a megváltozott kommunikációs lehetôségek másfajta recepciót feltételeznek. Milyen stúdió-elôadások készülnek Csíkszeredában és hogyan fogadja ezeket a közönség?

– Kamaraszínházi repertoárunk arculata alakulóban van. Egyelôre fôleg alkalmi, támogatásra érdemes ambíciók határozzák meg, de helyet kapnak rendezôi stúdiumok is. Tehát a Hunyadi László Kamaraterem mûsorára is a már említett színesség jellemzô, a befogadói viszonyulásra pedig a töretlen érdeklôdés. Tervezzük modern szövegek bemutatását, továbbá sikeres vendégelôadások meghívását is.

Kérdezett: Kulcsár Andrea

Az oldalt összeállították: Kulcsár Andrea, Madaras Orsolya, Molnár Ildikó, Schmidt Krisztina és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói

Egyelôre nincs komolyabb árvízveszély megyénkben: az alacsonyabb fekvésû övezetekben lassan olvad a hó, míg a magasabb vidékeken még eléggé alacsony a hômérséklet – tájékoztatta lapunkat Calin Fokt, a Maros Vízügyi Igazgatóság sajtószóvivôje.

A vízügyi igazgatóság idôjárás- elôrejelzése szerint köbméterenként maximum 5 liter esô eshet. Maroshévízen -4 Celsius-fokot mértek. A Bucsinon a hóréteg még eléri a 140 centimétert, Laposnyán 60 centiméternyi, míg Ratosnyán 40 cm.

Szombat éjszaka a Nyárád öntött ki, mostanra viszont visszahúzódott. A Kis-Nyárád Nyárádszeredánál, a Nagy-Nyárád Fintaházánál egy méterrel emelkedett, túlhaladva az árvízvédelmi szintet, ezt a Luc-patak szintje is meghaladta Vajdaszentiványnál és Sárpataknál. A kitisztítatlan árkok, vízelvezetôk is gondot okoznak.

A Kis-Küküllôt a bözödi gátnál (a tó 25 millió köbméter víz befogadására képes), a Nagy-Küküllôt a zetelaki gátnál (32 millió köbméter) és a Nyárádot Jobbágyfalván (6 millió köbméter) tudják visszafogni. A sajtószóvivô úgy véli, a megyében felkészültek a tavaszi hóolvadások következtében létrejövô vízszintemelkedésre.

Az író immár tizenöt éve nincs közöttünk, nekünk azonban erkölcsi kötelességünk, hogy évfordulótól függetlenül rá, mint a legkiválóbbak egyikére, a betûvetôk becsületének képviselôjére, emlékezzünk – mondta Nagy Pál a hétvégi, Bernády házbeli könyvbemutatón. Bajor Andorról volt és van szó, akinek az Új Élet képes lapban 1959 és 1989 között megjelent, a humor jegyében fogant írásait gyûjtötte és szerkesztette kötetbe az irodalomkritikus. Az Angyal Bandi illemtana címû könyv bemutatóján megjelent H. Szabó Gyula, a Kriterion kiadó igazgatója, Bajor Ella asszony, az író özvegye és Bartis Ildikó színmûvésznô. A kiadó megemlítette: személyesen nem ismerte ugyan Bajor Andort, ám annál lelkesebb olvasója – írásaiból egy egészen különleges, lefegyverzô mûveltségû ember rajzolódik ki, aki igencsak fájdalmasan és érzékenyen reagált az ôt körülvevô abszurd világra. Írásait vajon megértik-e lábjegyzet nélkül a mai generációk? Hiszen akkoriban szinte kódszerûen kellett írniuk azoknak, akik felvállaltak bizonyos eszméket. És nem csak a szerzô ment el 15 éve, hanem a lap is, az Új Élet, a kötet azonban azokat a rajzokat is reprodukálja, amelyek annak idején az írásokat kísérték.

Nagy Pál az író és lap viszonyát ismertette: – Bajor Andor kézzel írta beküldendô humoreszkjeit, karcolatait, paródiáit, amelyeken soha nem kellett javítani, és amelyek nélkül elképzelhetetlen volt a megjelenés, különösen a szilveszteri lapszám. Az életmû szerves részei ezek a rövid alkotások, ahogy Sütô András mondta: "egy olyan író munkái, aki az egyenruhás esszék korában beírta magát a szellemi szabadságharcosok közé, aki nemzedékének talán legmûveltebb, legeurópaibb gondolkodású képviselôje volt." És akinek írásait az állandó cenzúra miatt nem volt könnyû leközölni...

Bartis Ildikó a kötetbôl olvasott fel, Bajor Ella asszony pedig férjének munkamódszerérôl mesélt. Megtudtuk: mindig éjjel írt és mindig minden foglalkoztatta. Nagyon megviselte az írás, ha meglátott valami nagyon lényegeset vagy bántót, sokáig ôrlôdött rajta. Mindig valami fölötte álló bántotta, ha azonban elkezdett írni, azt szinte nyomdakészen fejezte be. Ameddig elkezdte, addig volt nehéz. Stílusparódiái a korabeli szocreál irodalom duzzanatairól máig a leghitelesebbek, ahogy Bodor Pál mondta egykoron: "minden írása egy-egy tüllrózsába rejtett bomba".

Jegyzet

Praktikus, és be kell vallanom, ötletes pénzkérési technikáknak lehet tanúja, illetve áldozata a gyanútlan járókelô. Kifogástalan külsejû fiatalember, akivel éppen szembe megyünk, egy karikagyûrût talál a járdán. Bár ez gyakorlatilag lehetetlen, mégis megkérdezi, nem mi vesztettük-e el. Miután ez tisztázódik, kiderül, hogy az a bizonyos aranygyûrû… hát nem fér fel az ô ujjára, de mi lenne, ha elfogadnánk mi, hogy mégis ne vesszen kárba a szerzemény. Ekkor esik csapdába az illetô, aki már megörül a hirtelen jött szerencsének, mert hát nem ingyen megy a dolog, illene azért fizetni is valamit, elvégre nem mi találtuk meg. És ekkor kezdôdhet az alkudozás…

Idôs néninek sikerül megállítania két fiatalt. Megkérdezi, nem tudják-e véletlenül, x utca és y számú tömbház merre található stb. Mivel a fiatalok nagyon készségesek az eligazításban, elmondja, hogy ô tulajdonképpen állásajánlatra kell jelentkezzen, megvan minden papírja is hozza, a cv-jét is kikérte már (?), mert hát idôs korban is kell dolgozzon az ember, ha tud, csak az a problémája a néninek, hogy nincs pénze fénymásolni a papírjait, amelyek mind ott vannak a kezében tartott mûanyag zacskóban és…

Bár az igényelt összeg ebben az esetben jóval kisebb, az az érzésem támad, hogy csôbe húztak, már azzal is, hogy elhittem a történet egy részét. Vagy akkor, amikor idô múltával ráébredek és mástól is hallom, hogy volt még szerencsénk a nénihez, csak akkor maxitaxijegyre kellett bepótoljunk. Keserûbb szájízzel távozok ilyenkor, mint amikor utcagyerekek szegôdnek mellém, vagy üzletek lépcsôjén, utcasarkokon látom a nyomort. Mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy mikor és mekkora összeggel szánja meg az arra rászorulókat. Igen könnyen megeshet az is, mint a móriczi történetben, hogy a gyûrû szerencsés megtalálója vagy a többiek nevetve ki tudnának segíteni engem a hiányzó krajcárral.

Nem csoda hát, ha szkeptikus és türelmetlen vagyok, rögtön a tárgyra térve kiegyezünk egy szál cigarettában, amikor éjnek idején megállít minket egy fiatalember azzal, hogy ha magyarok vagyunk, akkor bizonyosan ismerjük a nem tudom milyen családot…

Március 15-ét világszerte a fogyasztók napjaként tartják számon. Ebben az évben a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a Rózsák terén, a virágóra környékén, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolat jegyében "ünnepli" e napot. A rendezvény 12 órától 17 óráig tart. A fôtéren jelen lesznek a fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi, akik tanácsadást nyújtanak azoknak a fogyasztóknak, akik hozzájuk folyamodnak az élelmiszerekkel, más ipari termékekkel, a köz- vagy magánszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekkel. A fogyasztók a nem megfelelô termékekrôl vagy szolgáltatásokról szóló panaszaikat, észrevételeiket helyben nyújthatják át a felügyelôknek.

A fogyasztóvédelmi hivatal akcióját a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Diákegyesületével közösen szervezi – közölte Livia Galenco, a hivatal ügyvezetô igazgatója.

esszéíró pályázatot hirdet

Kuncz Aladár születésének 120., halálának 75. évfordulója alkalmából, Maros megyei líceumi tanulók és fôiskolai hallgatók számára.

A Fekete kolostor címû mû alapján választhatnak a következô témák közül:

1. Az individualizmustól a közösségélményig

2. Leépülés és gazdagodás

3. Kuncz Aladár portréfestô mûvészete

Válasszanak jeligét! Nevüket, címüket és telefonszámukat kisebb zárt borítékban közöljék! Terjedelem: maximum 5 oldal (10.000 karakter).

Beküldési határidô: 2006. április 15., a következô címre: Adamovits Sándor, 540064, Marosvásárhely, M. Kogalniceanu utca 8/A szám.

Jutalmak:

I. díj: 2.000.000 lej

II. díj: 1.500.000 lej

III. díj: 1.000.000 lej

Érdeklôdni lehet a 260-490-es telefonszámon.

Hétfôn és kedden az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) több képviselôje Budapesten tartózkodott, hogy egy szeminárium keretében megválaszolja a 2012-es Eb-re kandidáló magyar–horvát szervezôbizottság kérdéseit, ezzel is segítve a május 31-ig leadandó végleges pályázat elkészítését.

Az UEFA-delegációt vezetô Mikael Salzer a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, az összejövetel célja, hogy javaslatot tegyenek a készülô pályázattal kapcsolatban, illetve rávilágítsanak a pályázati kiírás egyes részeire, amelyek esetleg félreérthetôk. A cél, hogy mindhárom versenyben maradt kandidáló a lehetô legjobb anyagot nyújthassa be május végén.

"A pályázatok leadása után nyáron a kiértékelés következik, majd a hivatalos terepszemlére szeptember kerül sor, akkor vizsgáljuk meg a leendô helyszíneket, illetve az infrastruktúrát, az edzéslehetôségeket és a szállodákat. Ezt követôen javaslatot teszünk a rendezôre, december 8- án pedig megszületik a döntés" – vázolta a rendezô kiválasztásának menetét Salzer, aki a válogatottak versenybizottságának vezetôje az UEFA-ban.

Ábrahám Attila, a Nemzeti Sporthivatal vezetôje elsôsorban jogszabályi és közigazgatási kérdéseket tett fel.

"Nem mindegy, hogy a szükséges jogszabályoknak csak a rendezvény idejére kell elkészülniük vagy esetleg már korábban. A kiírásban szerepel, hogy a rendezvényszervezés után az UEFA nem adóköteles a rendezô országban, a repülôtereknek éjjel- nappal fogadóképesnek kell lenniük. Ezekhez meg kell teremteni a szükséges jogi hátteret" – mondta a címzetes államtitkár.

Kisteleki István, az MLSZ elnöke kifejtette: jó hangvételû vita zajlik a szemináriumon, s próbálják meggyôzni az UEFA képviselôit, hogy Magyarország és Horvátország rendezhesse a 2012-es kontinensviadalt.

"A felzárkózáshoz szükségünk van az Eb-re, mert ettôl újjászülethet a magyar futball. Kiderült, biztonság tekintetében jól állunk, de infrastruktúra és a szállodák szempontjából lemaradásunk van, míg a stadionokat fel kell építeni" – mondta Kisteleki.

Horvát kollégája, Vlatko Markovic kijelentette: az UEFA képviselôi minden kérdésükre egyértelmû választ kaptak, s láthatták a két ország elszántságát és elkötelezettségét.

"Jelenleg nem vagyunk készek a rendezésre, de hat év múlva több mint készek leszünk. A két ország összesen ötödször pályázik. Ezt nehéz lesz megkerülniük a döntéshozóknak, s egy olyan pályázónak adni a rendezést, amely elôször kandidál. A két ország sokat tett a labdarúgásért, most ideje, hogy a futball valamit visszaadjon a térségnek. Az Aranycsapat még élô tagjai is megérdemelnék, hogy megéljék, Magyarország az Eb házigazdája" – érvelt magabiztosan a magyar- horvát pályázat mellett Markovic.

Nála csak Gyárfás Tamás, a magyar szervezôbizottság elsô embere optimistább, ugyanis jelezte Salzernek, nézze meg, melyik a szálloda legjobb szobája, mert magyar rendezés esetén gyakran kell majd látogatást tennie Budapesten.

A magyar-horvát pályázat mellett még az olaszok, illetve a lengyelek és az ukránok közösen vannak versenyben a rendezésért.

Víkendtelepi City'us bajnokság, 1. forduló: Black White – Sportul 2-0; Monaco – Piramida 2-3; Tomy's – Craiova 2-3; Torino – PSG 2-2; Como – Arsenal 0-2; Lecce – Villarreal 3-1. Az Aleea állt.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 17. (utolsó) forduló: Electro – Ajax Ronifel X 1-4; Como TFK – Atlantic 3-1; Poli – Estudiantes 0-0; Jetsystem – Leeds 1-3; Liverpool – Monaco 6-0; 007 – Carion 6-1; Nike – Torpi 7-0; Bastia – Hertha 8-0. Végsô állás: 1. Nike 38 p. 2. Como TFK 37 p. 3. 007 35 p. 4. Ajax Ronifel X 34 p. 5. Bastia 32 p. 6. Torpi 26 p. 7. Electro 25 p. 8. Atlantic 23 p. 9. Estudiantes 19 p. 10. Leeds United 17 p. 11. Poli 13 p. 12. Liverpool, Monaco 12-12 p. 14. Jetsystem 11 p. 15. Carion 7 p. 16. Hertha 4 p.

Kövesdombi bajnokság, 8. forduló: Craiova – Inter 3-1; Ascoli – Brazilia 0-3; Como – Juventus 4-4; Valencia – Speranta 4-0; Villarreal – Vicenza 1-3; Steaua – Dinamo 2-0. A C. Sharp állt. Állás: 1. Craiova, Valencia 19-19 p. 3. C. Sharp 18 p.

Tudor I bajnokság, 12. forduló: Pet Chicken – Sampdoria 7-1; Juventus – Lazio 2-7; Barcelona – Daneuro 1-0; Focus – Roma 0-3; Rimotin – Boca Juniors 3-0; Reggina – UTA 0-3. A Villarreal állt. Állás: 1. Rimotin 30 p. 2. Pet Chicken, Barcelona 25-25 p.

Tudor II bajnokság, 12. forduló: Thalia – Barcelona 1-4; Arbaleta – Stiinta 2-0; Pandurii – Otelul 0-1; Deportivo – Celtic 4-0; Parma – Banat 2-4; Milan – Viitorul 1-7. A Rapid állt. Állás: 1. Viitorul 31 p. 2. Otelul 23 p. 3. Rapid 20 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 7. forduló: Craiova – Pharma Tech 1-5; Prescon – Dragon Star 7-1; Sanlacta – Bastia 0-2; Fortuna – OMV 4-0; Aleea – Parma 2-5. A Colo Colo állt. Állás: 1. Prescon, Parma 15-15 p. 3. Colo Colo, Fortuna 13-13 p.

Marosszentkirályi bajnokság, 12. forduló: Energomur – Liverpool 8-1; Boca Juniors – Parma 3-0; XXL – Remeteszeg 2-2; Lyon – Dinamo 5-2; Bayer – Ajax 3-2; Inter – Fenomenul 2-6; Steaua – Juventus 6-3. Állás: 1. Inter, Lyon 30-30 p. 3. Fenomenul 29 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 3. forduló: Juventus – Chelsea 0-2; Transaldea – Metachim 0-5; Flamingo – Ajax 1-3; Foresta – Dinamo 2-6; Oldboys – Craiova 1-2. A Speranta állt. Állás: 1. Metachim, Ajax 9-9 p. 3. Dinamo, Chelsea, Transaldea 4-4 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 6. forduló: Bayer – Fortuna 1-10; Tudor – Valencia 3-3; Barcelona – Inter 1-4; Milan – Ferencváros 11-1; Ajax – Juventus 3-7. A Parma állt. Állás: 1. Milan 18 p. 2. Inter, Parma 15-15 p.

Ioan Paus

A Renault felpumpálná a Daciát

A Renault, vezérigazgató helyettesének az Automobilwoche német hetilapnak adott nyilatkozata szerint nem elégségesek olcsó autóik, a Dacia, illetve Logan márkák gyártási kapacitásai, azokat növelni szeretnék. A Pitestiben lévô Dacia gyártókapacitás évi felsô határa 200 ezer autó, az idén döntés várható, hogy tovább növelik, vagy új gyártóhelyet alakítanak ki. Tavaly 146,5 ezer Logan modellt gyártottak, korábbi tervük a 175 ezer darabról eszerint nem teljesült. Már a múlt év végén jelezték, hogy 2006-ban kapacitásnövelésre készülnek. Elképzelhetô, hogy ezt a néhai Daewoo Craiovában lévô gyáregységének a megszerzésével érik majd el, idôvel, de a Pitestiben lévô Dacia további kapacitásnövelése is napirenden van.

Eredményjavulás a Petromnál

Az ország vezetô olajipari társaságának, a Petromnak adózott eredménye jelentôs mértékben emelkedett tavaly, 1,416 milliárd lejre (1 dollár= 2,9 lej) nôtt – közölte kedden a társaság. 2004-ben, azelôtt, hogy az osztrák OMV többségi részesedést szerzett a Petromban, a vállalat még 974 millió