Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Mintegy két hete, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóságon ünnepélyes keretek között ismertették az intézmény tavalyi tevékenységét jellemzô mutatókat. A megye prefektusa szokatlanul kemény bírálatokat fogalmazott meg a fenti eseményen, nyíltan utalva a korrupciós esetek gyakoriságára, a pénzügyi ellenôrök agresszív magatartására, a védelem alatt álló cégeket tartalmazó "vörös listára". Majd kijelentette: a korrupciós eseteknek, a botrányoknak ideje lenne már véget vetni, meghúzni a vonalat és "elôre haladni".

Az eseményen jelen volt a közpénzügyi igazgatóság aligazgatója, Sorin Lazar is, aki liberális párti politikusként a Demokratikus Konvenció kormányzása idején vezérigazgatói tisztséget is betöltött, és aki ellen február 23-án a Korrupcióellenes Ügyészség csúszópénz elfogadásával, hivatali tisztséggel való visszaélés, különbözô cégek kedvezményes eljárásban való részesítése vádakkal indított eljárást. Sajtóhírek szerint 1,2 milliárd lejt kapott "szolgálataiért", gépkocsik illetve külföldi utazás formájában.

A hír bombaként robbant, hiszen Sorin Lazar az utóbbi években sok más pénzügyi alkalmazottól eltérôen nem keveredett botrányokba, komoly gyanú sem merült fel ellene korrupcióval kapcsolatban. Míg elôdjétôl, a PSD-s Savu Luciantól gyanúsan könnyedén megszabadult az új hatalom, Lazar továbbra is aligazgató maradt. Bár a hírek szerint Lucian Savut is vizsgálja a Korrupcióellenes Ügyészség, kétségtelenül Sorin Lazar lesz az elsô igazi helyi "nagy hal", ha kiderül, hogy az ellene felhozott vádak valósak. Hogy súlyosak, az bizonyos, hiszen nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium, a kormányintézményeknél nem tapasztalt sietséggel, hétfôtôl már felfüggesztette állásából az aligazgatót. Az is fura, hogy Lazar éppen felfüggesztése napján betegedett meg.

Az viszont mindenképpen elfogadhatatlan, hogy éppen annál az intézménynél derül ki a legtöbb korrupciós eset, ahol a legnagyobb rendnek kellene lennie. 2004 nyarától kezdve a Korrupcióellenes Ügyészség szinte futószalagon "gyártja" a "fináncok" ellen a korrupciós pereket. Valami tehát nincs rendben a pénzügy háza táján, ha éppen itt hágják át a legtöbb törvényt. Vagy a hozzáállással van baj, vagy a törvényekben túl sok a "kiskapu". Vagy mindkettô igaz.

Tény, hogy mindeddig egyetlen korrupciós ügyet sem véglegesítettek a pénzügyi alkalmazottak ellen indított perekben. Talán nem is fognak, némely esetben ugyanis a tanúk szavahihetôsége vonható kétségbe, máskor a vádakat visszavonja a feljelentô, de gyakran a vádiratokat elkészítô ügyészek is felületesen teszik a dolgukat. Mindazonáltal megengedhetetlen, hogy a közpénzügy alkalmazottai folyton-folyvást korrupciós ügyekbe keveredjenek, gyanú árnyéka vetôdjön rájuk, hiszen ez megingatja az intézmény hitelét, rombolja presztízsét. Ezt jelezte a prefektus is a minap. Pedig lehet, csak a jéghegy csúcsát látjuk.

Miután február 26-i ülésén a Legfelsôbb Bíróság határozatot hozott, hogy a 2003 júniusában (a Ciuca Andreea-ügy kapcsán) leváltott Cordos Artenie volt fellebbviteli bírósági elnököt visszahelyezi funkciójába, az eltelt egy hét alatt semmi sem történt. Holott a szóban forgó határozat szerint Grosu Floarea jelenlegi elnöknô meghallgatását követôen döntöttek arról, hogy helyt adnak a Legfelsôbb Semmítôszék döntésének, amely szerint folytatódik Cordos Artenie elnöki megbízatása.

Kérdésünkre a tisztségébe visszahelyezett elnök elmondta, hogy várják az indoklást, amelybôl kiderül, hogy végrehajtási jellege van-e a határozatnak, és eszerint nem lehet megfellebbezni, vagy a 2004. évi 317-es törvény 29-es cikkelye értelmében olyan döntésrôl van-e szó, amely a bírák és ügyészek karrierjét illeti, és ami a közléstôl számított 15 napon belül megtámadható a Legfelsôbb Semmítôszék közigazgatási bírósági részlegén.

– Véleményem szerint ez a határozat, ami megsemmisíti a visszahívásomra vonatkozó döntést, az elnöki tisztségre vonatkozó minden további határozatot is semmissé tesz. De végül is a Legfelsôbb Bíróságnak kell kimondania, hogy valóságosan vagy csak jogilag tekint elnöknek – mondotta Cordos Artenie.

– Amíg nem kapom meg az indoklást a mandátumomra vonatkozóan, addig nem tudok nyilatkozni arról, hogy mit fogok tenni – nyilatkozta Grosu Floarea, akit 2003 nyarán (Ciuca Andreea leváltását követôen) egy hónap leforgása alatt neveztek ki törvényszéki majd fellebbviteli bírósági elnöknek.

– Az indoklásnak a határozat meghozatalát követô 20 napon belül el kell készülnie. Annak ismeretében döntöm el, hogy milyen mértékben okoz kárt a karrieremben, és hogyan fogok eljárni a továbbiakban – mondta a funkcióját még betöltô elnök.

A jelek szerint tehát még két hetet várni kell, hogy végleg kiderüljön, ki tölti be az elkövetkezô idôszakban a Maros és Hargita megyét ellátó Fellebbviteli Bíróság elnöki székét.

Február 27-én, hétfôn a helyi lakosság számára rendkívül fontos kivitelezési szerzôdést írt alá a helyi AQUASERV vízszolgáltató, melynek értelmében hamarosan bôvíteni fogják a városi csatornahálózatot és javítani fogják a csapadékvíz-gazdálkodást.

Az eseményen jelen levô központi és helyi hatóságok képviselôi elismerô szavakkal méltatták az AQUASERV vízszolgáltatót. Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter kiemelte az Aquaserv jól kigondolt és hosszú távúra ütemezett stratégiáját, értékelte a vízszolgáltató szakértôinek munkáját, melynek eredményeként sikerült elnyerniük megyénk legnagyobb európai uniós pályázatát. Alexandru Fratean, a Maros Megyei Tanács alelnöke kihangsúlyozta beszédében a vízszolgáltató rendkívüli képességeit, melyek tökéletesen megfelelnek egy eredményes regionális üzemeltetôvel szembeni elvárásoknak. Csegzi Sándor alpolgármester azokról az elônyökrôl és hasznokról beszélt, amelyeket Marosvásárhely lakosai fognak egyre inkább megtapasztalni a víz- és csatornahálózat kibôvítése nyomán valamint a vízüzem és a szennyvíztisztító telep korszerûsítése következtében.

A Közpénzügyi Minisztérium keretén belül mûködô Phare Központi Pénzügyi és Szerzôdéskötô Egység, amely az ISPA-programok életbeültetéséért és a konzultánsok valamint a munkát elvégzô cégek kifizetéséért is felel, dicsérô levelet intézett a marosvásárhelyi Aquaservhez.

Mivel a dicséretek ugyanolyan mértékben Marosvásárhely lakosságát is illetik, a levél tartalmát az alábbiakban közöljük:

"Daraban Ottó vezérigazgató úr,

AQUASERV Kht.

Az utolsó kivitelezési szerzôdés aláírása alkalmából a Központi Pénzügyi és Szerzôdéskötô Egység gratulálni szeretne Önnek és egyben megköszöni a szakszerû hozzáállást, amelyet a projektet kivitelezô egység valamint az Ön által vezetett vállalat szakértôi tanúsítottak azokban a lépésekben, amelyek a versenyeztetést, az ajánlatok kiértékelését, a tárgyalásokat valamint a szerzôdéskötéseket hivatottak véghez vinni.

A sikeresen lebonyolított versenytárgyalások és szerzôdéskötések után, melyek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Bizottság elôírásai alapján történtek, sok sikert kívánunk a projektek életbe ültetéséhez és megvalósításához, a kijelölt célkitûzések elérése végett."

Tavasz helyett tegnap ismét igazi téli reggelre ébredtünk. A hóvirágos hangulat helyett hótakaró lepett meg. A megyében sok helyen még délelôtt sem szûnt meg a havazás.

Fokt Calin, a vízügyi igazgatóság szóvivôjének tájékoztatása szerint az éjszaka folyamán lerakódott hóréteg vastagsága nem haladta meg a 16 centimétert. Ezzel az eddigi hóréteg vastagsága a Bucsinon elérte a 110 centimétert, Laposnyán a 80 centimétert, míg Gödemesterházán a 60 centimétert.

Jégzajlás vagy árvízveszély egyelôre kizárt. Csak Gödemesterházánál van befagyva a Maros. A hegyvidéki övezetben máshol csak a part mentén található jégréteg a folyóvizeken. Marosludast elhagyva a Maroson, illetve Dicsôszentmártont elhagyva a Kis-Küküllôn még a part mentén sincs jég. A lehullott hómennyiség vízügyi szempontból jelentéktelen, a folyóvizek hozama állandó maradt.

A megyei és országutak tegnap hajnalban járhatók voltak, a diszpécsereknek sehonnan nem jeleztek forgalmi fennakadást. Marosvásárhelyen a kora reggeli órákban akadozott a gépkocsiforgalom, azonban fennakadások itt sem voltak.

A romániai viszonylatban túlzásba vitt börtönbüntetés helyett hogyan lehetne a kisebb bûncselekményt elôször elkövetô személyekre vagy akik nem erôszakosak és nem veszélyesek a társadalomra, más büntetési módot kiszabni? Pontosabban a köz érdekében kifejtett munkára kötelezni ôket, ami egyrészt enyhítene a túlzsúfolt börtönök helyzetén, másrészt nem befolyásolná kedvezôtlen módon az elkövetô személyiségét, családjának helyzetét.

Ez volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyet kedden délben a Megyei Törvényszék mellett mûködô az áldozatok védelmét ellátó és a bûnözôk társadalmi beilleszkedését követô szolgálat hívott össze. Ennek munkáját és a megbeszélés célját Rusu Camelia tanácsos ismertette a bírákból, közintézmények vezetôibôl, a helyhatóságok és nem kormányzati szervezetek képviselôibôl álló meghívottaknak. Az összejövetelen a témában szerzett tapasztalatairól Tanase Adrian, a dési Pro Porbatiune Alapítvány ügyvezetô igazgatója számolt be, aki a büntetés- végrehajtás átalakítására vonatkozó PRI-projekt övezeti felelôse is egyben.

A projektet hét megye nyolc közösségében próbálták ki, és 477 személy érintett. Az eredmények összegzését követôen a projekt vezetôi törvényes kereteket javasoltak a közösség érdekében kifejtendô munkával letölthetô büntetésnek. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a helyhatóságok nem rendelkeznek olyan szakszemélyzettel, akik az elítéltekkel dolgozni tudnának. Ezért a büntetés ezen formája a nevelô jelleg helyett az elítéltek megalázásához vezetett. Más intézmények pedig kategorikusan elutasították, hogy az elítéltek ezen csoportjával kapcsolatba lépjenek. Hogy mindez a késôbbiekben elkerülhetô legyen, fel kell készíteni a helyi közigazgatás felelôs személyeit arra, hogy megfelelô körülményeket és feltételeket biztosítsanak a büntetés- végrehajtás ezen formájának. A bíráknak pedig szem elôtt kell tartani, hogy az elítéltek számára a képzettségüknek megfelelô munkát jelöljenek ki a büntetés végrehajtására.

A keddi megbeszélésen a jelenlevôk egy része azt kifogásolta, hogy olyan témáról folyik a vita, amelynek nincsenek még megteremtve a törvényes feltételei. Egyrészt még nem lépett életbe az új büntetô törvénykönyv és büntetôeljárási törvénykönyv, amelyek lehetôséget nyújtanának a bíráknak a munkával letöltendô büntetés kiszabására. Arról is szó esett, hogy meg kell teremteni a feltételeit az elítéltek szakszerû felügyeletének és követésének, az ítéletet hozó bírák rendszeres tájékoztatásának. Ezenkívül össze kell gyûjteni azon közintézmények és cégek ajánlatát, akik elítélteket fogadnának.

A nôk és a HIV-fertôzés

Piros szív szalagocska ajándékba

Az együttérzés a HIV-fertôzöttekkel, a remény, az immunhiányos betegség elleni harc szimbólumát, a vörös szalag formájú márciuskát vehette át közel ötszáz nô Marosvásárhely fôterén a Mellettetek Alapítvány és a Mediconsult szervezésében. A Tárd ki a szíved! kampány keretében került sor a Nô és a HIV elnevezésû akcióra a közegészségügyi igazgatóság támogatásával.

A konferencia elôadói, szakemberek arról számoltak be, hogy milyen országos stratégiák léteznek a HIV- fertôzött betegek számának csökkentésére, milyen óvintézkedéseket tesznek a terjedése ellen a különféle intézmények, legyenek azok egészségügyi vagy nem kormányzati szervezetek. A védekezés, a tanácsadás, folyamatos tájékoztatás fontosságát emelték ki a felszólalók. A márciuskák mellett több mint ezer szórólapot osztottak szét az AIDS-rôl, megelôzésérôl, a betegség kapcsán felvetôdô kérdésekrôl és az azokra adott válaszokról, melynek célja – a felvilágosítás mellett – a beteg személyek diszkriminálásának csökkentése.

Ami a nôk és a HIV-fertôzés kapcsolatát illeti, a legtöbb fertôzött beteget a 15-19 éves korosztály körében tartják számon. Egy 2005- ös felmérés szerint 310 drogfogyasztó hölgy közül kettô fertôzött, és közel nyolcvanezer terhes nô közül negyven beteg (legtöbbjük huszonéves).

A HIV-fertôzött terhes nônek jóval több vizsgálaton kell átesnie az egészséges terhes nôvel szemben, s 13-40% az esély, hogy betegségét átadja az újszülöttnek. Ezenkívül egy fertôzött anya gyereke a fertôzés veszélye mellett egyéb rendellenességnek is ki van téve (pl. koraszülöttként jöhet a világra). Naponta 1900 AIDS-es csecsemô születik világszerte.

Jegyzet

Amikor egy ország szegény, a mûvelôdési élet húzza a kurtábbat, nincs pénz könyvkiadásra, elôadások, produkciók finanszírozására. Ez történik nálunk is több mint egy évtizede. Csak a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház példáját vegyük – igen hosszú idôt kellett arra várni, míg végre elôteremtôdött annyi pénz, hogy a siralmas állapotban levô épület javításához kezdhettek. Ilyen körülmények között jó arról hallani, hogy vannak magántársulatok, mint a Yorick stúdió, amelyek saját produkciók bemutatásával próbálkoznak. S még örvendetesebb a hír, hogy vidéken sem mondanak le az ottlakók a kultúráról. Nemrég Gernyeszegen arról tájékoztattak, hogy csak a községközpontban négy színjátszó kör és hat néptánccsoport tevékenykedik, magyar, román és cigány egyaránt. S hogy egy másik példát is említsek környékünkrôl, hasonlóan aktív élet van Nyárádszeredában is, ahol szinte minden hétvégén történik valami a kultúrotthon körül. Persze, lehet vitatkozni a bemutatott elôadások minôségérôl, de most nem ez a lényeg. Vannak lelkes emberek, akik próbálkoznak, akarnak, tesznek valamit a mûvelôdésért, önmaguk és mások örömére. S valahol itt kezdôdik a kultúrmenedzsment: az alapok lerakásával, a falak megépítésével. S ezek a téglák lehetnek pályázatok, alapítványi pénzek, más támogatások, a 2 százalékos jövedelemadó átutalása stb. Ha van már amire odafigyelni, amire áldozni, akkor általában akadnak olyanok is, akik ezt szívesen megteszik. A mecenatúra intézménye több évszázados találmány, éltetéséhez fôként jó, kivitelezhetô ötletek, lelkes emberek kellenek. Az ô hozzájárulásuk is lehet mecénási cselekedet. Ez pedig nem annyira anyagiakban, mint inkább lelkiekben, szellemiekben mérhetô hozzájárulás. Talán ez segíthet abban, hogy a gazdasági nehézségeket is áthidaljuk.

(MTI/AFP/AP/dpa) – Biztosnak mondta magát George Bush amerikai elnök szerdán Kabulban abban, hogy törvény elé állítják Oszama bin Ladent. "Nem az a kérdés, hogy kézre kerülnek-e, hanem az, hogy mikor" – jelentette ki az amerikai elnök Hamid Karzai afgán elnökkel közös sajtótájékoztatón az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat fejeként emlegetett szaúdi milliárdosra és Omar mollára, a vallási fanatikus tálib mozgalom vezérére utalva.

A hajsza folytatódik bin Laden és cinkosai után – fûzte hozzá az amerikai elnök, megjegyezve, hogy "lassan de biztosan" haladást értek el az al-Kaida- hálózat fölszámolásában.

Afganisztánban 21 ezer fôs nemzetközi erô vadászik az al-Kaidának feltételezések szerint az afgán-pakisztáni határvidéken rejtôzô tagjaira és a tálib mozgalom híveire. (E térségben a pakisztáni haderôk szerdán mintegy negyven, feltevésük szerint az al-Kaidához kötôdô külföldi iszlámista fegyverest öltek meg.) Az amerikai elnök Kabulban úgy nyilatkozott, nagy hatással volt rá az Afganisztán által elért haladás. Vendéglátója köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, annak az embernek nevezve Bush elnököt, "aki segített nekünk kivívni a szabadságot".

Az amerikai elnök afgán kollégájával folytatott megbeszélés után átvágta a szalagot a kabuli amerikai nagykövetség új épületének hivatalos átadásán, majd a bagrami légitámaszponton lelkesítô beszédet mondott az amerikai alakulatok elôtt.

Az amerikai elnök szerdán érkezett váratlan afganisztáni látogatásra, s még a nap folyamán továbbutazott a hivatalosan bejelentett háromnapos indiai vizitjére.

(MTI/Reuters/AP/AFP) – A tizennegyedik tárgyalási nappal folytatódott szerdán az iraki fôvárosban Szaddám Huszein volt iraki elnök és társai büntetôpere, majd a pert – valamivel több mint négyórás tárgyalás után - március 12-éig elnapolták.

A tárgyaláson, amelyen a vád sorompóba szólította utolsó hét tanúját, megjelent az összes vádlott és Halíl ad-Dulaimi vezetô védô kivételével valamennyi ügyvéd.

Irak egykori diktátora és hét vádlott- társa ellen az a vád, hogy a 80-as évek elején az iraki diktátor ellen megkísérelt merénylet megtorlásaként csaknem másfél száz emberrel végeztek a támadás helyszínének, Dudzsaíl síita városkának a lakói közül. A vád igyekszik bebizonyítani, hogy a kínzásokat és kivégzéseket a rezsim vezetôi rendelték el, s hogy felrajzolható egy parancsnoki lánc, amelynek egyik végpontján a volt diktátor helyezkedik el.

Szaddám Huszein a tárgyalás során elismerte, hogy elrendelte azok földjeinek elpusztítását, akiket bûnösnek találtak az ellene 1982-ben megkísérelt gyilkosságban. "Én írtam alá a rendeletet – mondta. – Én Szaddám Huszein vagyok. Akkoriban az én kezemben volt az irányítás, és nem szokásom másra hárítani a felelôsséget."

Dzsaafar el-Muszávi ügyész a tárgyaláson bemutatott egy levelet, amelyben Szaddám Huszein kegyelmet ad a merényletben való részvételért halálra ítélt 148 dudzsaíli közül kettônek. 1987 áprilisában a rezsim rettegett biztonsági szolgálatának egyik vezetôje azzal a kéréssel fordult a köztársaság elnöki hivatalához, hogy kegyelmezzenek meg két halálraítéltnek, akiket egyébként egy adminisztratív hiba folytán elôzôleg szabadon bocsátottak.

Az ügyészség utolsó tanúi Szaadún Sakír, aki a merényletkísérlet idején Szaddám Huszein belügyminisztere, valamint hat dudzsaíli lakos voltak. Vallomásuk meghallgatása után a pert március 12-éig elnapolták. Szünet következik tehát a tavaly októberben kezdôdött perben, amely alatt a bírák arról tanácskoznak, pontosan mi róható az egyes vádlottak terhére.

Franciaország után Németországban is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a baromfitenyésztôk a madárinfluenza miatt: a jelentôs exportôrnek számító Németországban az ágazati szövetség adatai szerint 15 százalékkal csökkent a fogyasztás tavaly nyárhoz képest. A felére csökkent a belga kivitel is az EU-n kívüli országokba, holott még nem is találtak fertôzött állatot. Közben a FAO lefelé módosította az idén várható baromfihús fogyasztásra vonatkozó elôrejelzését, s szakértôi további árcsökkenést jósolnak.

Párizsban kedden azt közölték, hogy eddig már összesen 30 ország állította le baromfi importját, miután a múlt héten állapították meg teljes bizonyossággal, hogy a H5N1 altípus pusztított egy pulykafarmon. A teljes vagy részleges importtilalmat bevezetô országok között van Japán, Hongkong, Marokkó, Egyiptom, Thaiföld, Észak-Korea. Az Egyesült Államok nem importál baromfit a madárinfluenza sújtotta Ain térségébôl, libamájat azonban továbbra is vásárol onnan.

Franciaország Európa legnagyobb baromfi exportôre, világviszonylatban a negyedik helyen áll Brazília, az Egyesült Államok és Thaiföld után: a 30 ezer üzemben évente 700 millió baromfit tenyésztenek, ebbôl 160 milliót szabadon. A vágóhidakat is beleértve az ágazatban 43 ezren dolgoznak. Az export 40 százalékot tesz ki, de a kivitel 30-40 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, elsôsorban a Közel-keletrôl érkezik kevesebb megrendelés. A belföldi fogyasztás is nagyjából hasonló mértékben csökkent, emiatt az ágazatban eddig több mint 1000 fô elbocsátását jelezték, az összes kárt 130 millió euróra teszik.

(MTI) – Diana terhes volt, és éppen be akarta jelenteni eljegyzését, amikor a párizsi autószerencsétlenségben meghalt – ezt Mohamed Fayed, a néhai walesi hercegnô szintén elhunyt szeretôjének apja mondta kedden megjelent nyilatkozatában.

Diana, Károly brit trónörökös akkor már elvált felesége 1997. augusztus 31-én, Párizsban vesztette életét, amikor az ôt szállító Mercedes gépkocsi igen nagy sebességgel egy közúti aluljáró pillérének csapódott. A szerencsétlenségben meghalt Diana akkori barátja, Dodi Fayed, Mohamed Fayednek, a londoni Harrods luxusáruház és a párizsi Ritz szálló brit-egyiptomi tulajdonosának fia is.

Az idôsebbik Fayed, aki a tragédia óta váltig állítja, hogy fiát és Dianát a brit titkosszolgálat tette el láb alól, a keddi Daily Mirrornak azt mondta: Dodi és Diana a baleset elôtt egyaránt közölte vele, hogy a hercegnô terhes, és össze akarnak házasodni. Eljegyzésüket két nappal a szerencsétlenség után akarták bejelenteni – tette hozzá az idôs mágnás. "Tudom, hogy Dianát és Dodit meggyilkolták ... de a brit titkosszolgálatokkal kell szembeszállnunk, ha ezt bizonyítani akarjuk" – mondta a milliárdos üzletember.

A párizsi Alma-híd aluljárójában történt tragédia hat évig tartó francia hivatalos vizsgálata azzal a megállapítással zárult két éve, hogy baleset történt, amelyet az ittas, és ugyanakkor erôs depresszióellenes szerek hatása alatt is álló francia sofôr, Henri Paul – a Ritz helyettes biztonsági fônöke, vagyis az idôs Fayed alkalmazottja – okozott gyorshajtásával.

Rendre felmerülnek ugyanakkor olyan találgatások, amelyek szerint a sofôr vérmintáját annak idején manipulálták, sôt esetleg kicserélték. A The Sunday Times legutóbbi kiadásának értesülése szerint a francia nyomozás lezárultával megindult brit vizsgálat részvevôinek egyik fô erôfeszítése arra irányul, hogy rábírják a francia hatóságokat a mintaelemzés módjáról készült feljegyzések kiadására.

Lord John Stevens, a Scotland Yard tavaly leköszönt volt fôparancsnoka, aki a brit vizsgálatot vezeti, már elsô, rendkívüli feltûnést keltô nyilatkozatában azt mondta: a hercegnô halálával kapcsolatos összeesküvési feltételezéseket is ki kell vizsgálni. Ezt idén január végén, a BBC-nek nyilatkozva megtoldotta azzal, hogy a vizsgálat "sokkal összetettebb, mint bárki gondolta volna", és bizonyos felvetéseket, amelyeket Mohamed Fayed hangoztat, "helyes volt felvetni".

A Diana halála óta keringô összeesküvés-elméletek fô szítója éppen Fayed, aki szerint az általa vélelmezett merénylet célja annak megakadályozása lett volna, hogy egy hithû muszlimtól – vagyis az ô fiától, Dodi Fayedtôl – származó gyermek álljon be a brit trónutódlási sorba.

A néhai walesi hercegnô kevesebb mint egy évvel az életét kioltó autószerencsétlenség elôtt maga is azt írta személyi inasának, hogy szerinte Károly merényletet készít elô ellene, mégpedig úgy, hogy halála autóbalesetnek tûnjék.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes meghívására március 3-án, pénteken Maros megyébe látogat Daniele Mancini, Olaszország romániai nagykövete. A látogatás során a diplomata délelôtt 11 órakor, Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában folytat megbeszélést a szövetség elnökével. Ezt megelôzôen 10 órakor Ciprian Dobre prefektussal, majd 12 órakor Lokodi Edittel, a Maros megyei önkormányzat elnökével találkozik. Marosvásárhelyi tartózkodása alatt a nagykövet meglátogatja a Teleki Tékát, a Kultúrpalotát, valamint a Városházát, majd Szovátára utazik, ahol Péter Ferenc polgármester kíséretében a település turisztikai látványosságait tekinti meg. Ezt követôen megbeszélést folytat az olasz tulajdonú szovátai ROWO KFT. vezetôivel. A körút utolsó állomásaként a diplomata látogatást tesz a parajdi sóbányában, ahol Bokor Sándor polgármester fogadja.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) a CHF International Romania alapítvány útján azokon az árvíz sújtotta településeken segít kisebb infrastrukturális javítások és felújítások finanszírozása révén, amelyeknek a központi költségvetésbôl nem sikerült alapokat elkülöníteni erre a célra. Számos Maros megyei település is olyan helyzetbe került, hogy a keletkezett árvízkárok nem voltak akkora mértékûek, hogy kormánysegélyben részesüljenek, önerôbôl azonban nem tudják rendbe hozni a kisebb hidakat, gyaloghidakat, utcákat, szociális és kulturális létesítményeket.

A CHF alapítványnál azonban, amely a megyei tanáccsal kötött megállapodás útján elindította a Romanian Flood Recovery (RFR) programot, megpályázhatóak a legfeljebb 25.000 dollár értékû újjáépítési összegek. A programot az USAID 2005 októberében hozta létre és 3,2 millió dollárt különített el erre a célra. Ebbôl Maros megyében mintegy 200 ezer dollár áll a rendelkezésre. A megyei tanács szakemberei által összeállított lista 40 községben térképezett fel olyan létesítményeket, amelyek esetében lehetôvé válik a programból származó segély folyósítása. Már a télen sikerült rendbe tenni a mezôpaniti óvoda és a gyulakutai iskola épületét, az igazi munka azonban kitavaszodás után kezdôdik, amikor a munkálatok zömét végzik el.

Kedd délután a Continental fehér termében jelentették be a megyei Konzervatív Párt (PC) és a Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) közötti frigy szentesítését. A jelenlevôk arcából ítélve nem szerelmi házasság történt, a "központ" nyomásának engedtek a felek. Talán emiatt utazott Vásárhelyre Mircea Chelaru volt PUNR-s elnök, jelenleg a PC elsô alelnöke és Sabin Cutas szenátor, a PC alelnöke, nehogy valami baki üssön be a számításukba. Miután elmondták a szokásos (és szükséges) protokollszövegeket, a sajtótájékoztató végén Mircea Chelaru (talán figyelmeztetésnek szánta) meg is jegyezte: "majd meglátjuk, mi jelenik meg errôl a sajtóban".

A sajtótájékoztatót megelôzôen a két szervezet megyei végrehajtó bürói tanácskoztak, és elhatározták, hogy bár az elôzetes egyezség szerint az új Konzervatív Párt megyei vezetése a PUNR-ra szállt volna át, a megyei elnök továbbra is a konzervatív Marian Cornaciu marad. Az elsô alelnöki tisztséget elvették Silviu Morariutól és Mircea Radu, a néhai PUNR megyei elnöke kapta meg.

Mircea Chelaru szerint minden a legnagyobb rendben van, nincs szó krízisrôl, és a PSD-vel kötött protokollum (amelyrôl még pár nappal ezelôtt Ovidiu Natea megyei elnök úgy nyilatkozott, hogy érvényben van és a tárgyalásokat folytatják a PUNR megyei vezetésével) a múlté, mert ôk a tavaly decemberi vezetôségi ülésükön visszamondták. Azt mondta, hogy "fîs" az egésznek. Mint mondta, kiderült, hogy a konzervatívokkal való egyesülés a lehetô legéletképesebb logika alapján történt, és ezzel a lépéssel az 1+2=2-bôl már eljutottak addig, hogy 1+1=1,5. A továbbiakban elmondta, hogy felelôs politikát kívánnak folytatni és az új Konzervatív Párt a megye második legerôsebb pártja lett.

Lazar Ladariu elmondta, hogy ôk nem akartak beolvadni a konzervatívokba, inkább szövetséget kötöttek volna, ily módon megôrizve a jelképeiket, arculatukat, de "a politikában csak az érdek számít"...

A lapunk kérdésére, hogy hogy érzi magát abban a koalícióban, amelyet az újságjában nap mint nap "szörnyûségesnek" (monstruoasa coalitie) nevez, Ladariu kijelentette: E pillanatban a legfontosabb az európai integráció, és ezért kénytelen elviselni a tényt, hogy az RMDSZ-szel egyazon kormányban van, de "nehogy azt képzelje valaki, hogy valaha is egy padban fog ülni Verestóyval, Markóval, Katona Ádámmal". Ugyanakkor minden erejével harcolni fog azért, hogy ne fogadják el a kisebbségi törvényt, mert az "románellenes, alkotmányellenes és Európa- ellenes", és azért is, hogy legyen névre szóló szavazás és egykamarás parlament.

Ugyanezt a jelszót követi Mircea Chelaru is, aki a kisebbségi törvény kapcsán idézte Catót, a nagy római szónokot: Vesszen Karthágó! Szerinte az egyetlen megoldás a kisebbségi törvényre az elutasítás.

Mivel a körülbelül két héttel ezelôtti PUNR vezetôségi ülést követô, illetve a PC és PUNR egyesülését szentesítô kongresszust megelôzô sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a fúzióból létrejövô új párt neve esetleg Nemzeti Konzervatív Párt lesz, és a jelvényük is a PUNR jelvénye az ország határkontúrjával és ebbe helyeznék a konzervatívok mérlegét, a lapunk megkérdezte, mi történt, hogy semmi sem lett a dologból? Ugyanis a párt neve csak Konzervatív Párt, a jelvény is maradt a régi.

Mircea Chelaru azt felelte, hogy a kongresszuson nem sikerült kivívni, de még nem mondott le errôl, megpróbálja rávenni a vezetôséget.

A PC jelen levô alelnöke, Sabin Cutas szenátor szerint ôk sem örülnek, hogy az RMDSZ-szel együtt kell kormányozniuk, de az ország integrációja jelen pillanatban a legfontosabb célkitûzés, s a nemes cél érdekében feláldozzák magukat. A kisebbségi törvényrôl a véleménye ugyanaz volt, mint az egységpártiaknak, és fogadkozott, hogy ellene fognak szavazni, ha az "RMDSZ nem érti meg, hogy nekik is vannak igényeik".

Végül a tábornok kijelentette, hogy ô "alkotmányos állampolgár" (cetatean constitutional), és bárki, aki megszegi az alkotmányt, ellenségévé válik, mert soha nem fogadják el a "privilégiumokat és a zsarolást".

Pénteken a Megyei Törvényszék helyt adott Porkoláb Zoltán panaszának és visszahelyezte jogaiba. Az elôzmény, hogy a maroskeresztúri tanács múlt év október 27-én felmentette tisztségébôl az RMDSZ-es alpolgármestert.

A törvényszéki döntést követôen Porkoláb védôügyvédje, Kincses Elôd a lapunknak elmondta, számára az volt a kérdés, hogy az alpolgármestert törvényesen mentették-e fel vagy nem. Mint kijelentette, elsô látásra megállapította, hogy a keresztúri tanács nem tartotta tiszteletben a 2004. évi 393-as törvény által elôírt ötnapos határidôt. Ugyanakkor, tette hozzá, a napirenden nem szerepelt az alpolgármester leváltásának kérdése, és a háttéranyagokat – mivel nem is léteztek – nem juttatták el a tanácsosoknak.

– Miért váltották le?

– A döntés indoklása a per szempontjából nem volt érdekes, hiszen ha az ötnapos határidôt nem tartják be, akkor akár megalapozott egy határozat, akár nem, az törvénytelen.

– Mégiscsak szükség volt egy indoklásra...

Olyan dolgok voltak benne például, hogy a maroskeresztúri tanács nem kötötte meg az ivóvíz-szolgáltatási szerzôdést, vagy hogy nem megfelelôen mûködik a hôközpont. Ilyen indokok szerepeltek, összesen nyolc, de mint mondtam, a gond az volt, hogy nem tartották be a törvényes határidôt. Hiszen ha a tanácsosok nem tudják, mi a napirend, ha nem ismerik az anyagokat, akkor fogalmuk sincs arról, hogy mire szavaznak.

– Hogy történhetett meg mégis?

– Az ülésvezetô javaslatára szavaztak a felmentésrôl, nem a polgármesterére, tehát itt nem arról van szó, hogy Porkoláb Zoltán megfelelôen dolgozott-e mint alpolgármester, hanem arról, hogy a tanács tiszteletben tartotta-e a törvényeket vagy sem.

– Ezért perelte be az alpolgármester a tanácsot?

– A Megyei Törvényszéken közigazgatási pert indítottunk, a múlt pénteken született meg a döntés, amely helyt adott Porkoláb Zoltán panaszának, és hatályon kívül helyezte a felmentô ítéletet. Idôközben egy másik (ugyancsak RMDSZ-es) alpolgármestert neveztek ki. El kell mondanom, hogy Porkoláb az ügyben a prefektúra közbelépését kérte, amit az megtagadott, mondván, hogy szerinte nem történt jogsértés. Az alpolgármester elmondása szerint a megyei RMDSZ-tôl sem kapott támogatást.

– Jogerôs a döntés?

– Nem, fellebbezésnek van helye, de az ötnapos határidô be nem tartását a törvény szigorúan bünteti, pontosan azért, hogy a helyi tanácsok mûködése ne legyen formális, a tanácsosok ne bólogatójánosok legyenek, akik bármit megszavaznak, miközben fogalmuk sincs, hogy mirôl szavaznak.

– Mi ezután a procedúra?

– Miután a törvényszék megindokolja az ítéletet és kézbesíti a feleknek, a tanácsnak jogában áll fellebbezni.

– Hogy lehet, hogy ön egy RMDSZ-tanácsost védett?

– Számomra a per szakmai kérdés és nem politikai.

Porkoláb Zoltán úgy gondolja, személyes bosszú áldozata. "Az RMDSZ-es tanácsosok hálójába estem" – jelentette ki. Elmondása szerint a dolog a legutóbbi helyhatósági választásokat követô funkcióleosztáskor kezdôdött, amikor a szerinte neki jogosan járó alpolgármesteri tisztséget RMDSZ-es kollégái el akarták venni tôle. Mint a Népújságnak elmondta, az RMDSZ polgármesterjelöltje azzal vádolta, hogy "nem kampányolt neki", másoknak meg az nem tetszett, hogy alpolgármester akart lenni. "Én 8 évig voltam tanácsos, az elôválasztásokon elsô helyre kerültem, elvártam, hogy én kapjam meg a tisztséget". Ebbe a kollégái – állítólag – nem egyeztek bele. Ô pedig megfenyegette ôket, hogy "ha ki akartok babrálni velem, más pártra szavazok". Ezek után lett alpolgármester, de mint mondta, azóta is "forrt a belsô feszültség és támadtak, de én végeztem a munkámat". Ez a feszültség csúcsosodott az ominózus tanácsülésen, amikor leváltották.

A lapunk felvetésére, hogy a védôügyvédje szerint a megyei RMDSZ nem támogatta, kijelentette: a megyei RMDSZ-t nem vádolja ("Az ügyvezetô elnök megkérdezte, mi van nálatok"?), hanem a helybéli RMDSZ-elnököt hibáztatja. Végül kijelentette, folytatja a harcot, mert "szerintem ez igazságos harc".

... a szarka farkával, a keresztanyáink térdekalácsával és szüléink kínjával, a perecek árával meg a béka seggével egy súlycsoportban megfér aktív szókincsünk középmezônyében. Felmenôink testálták ránk mindezeket a multifunkcionális lexikális kombinációkat, s életünk során mi magunk is gondosan cizelláltuk tartalmukat, hatókörüket tovább és EU-konform metaforákként rágjuk ôket az utánunk sorjázó nemzedékek szájába.

Bár a kalapból sebtében elôhúzott képlékeny "vegyespárosok" bármelyike megérne egy átvilágítást, ezúttal a kis jegyzetem címéül kiválasztottat állítanám górcsô alá. Barkácskészletünk rendkívül egyszerû felépítésû alapszerszáma, a kalapács, tudvalevôen az ítélet-végrehajtásra kitalált, fokozott keménységû fejbôl és az ezt mozgató, irányító nyélbôl áll. A szerkentyû alkotóelemeinek egymás közti viszonya ennek felépítésébôl adott. A nyelet felsôbb sugallatra vagy saját elhatározásból lehet keményen, határozottan marokra fogni, tétován cirógatni, szorult helyzetben letojni, hántani-faragni és kényszerû vagy kierôszakolt holtidôkben szívünk választottjainak neve is könnyedén belevéshetô. Mondanom sem kell, hogy nyélvégre, minden esetben, ember szükségeltetik. Munkáját homo sapiensekként elkönyvelt kortársai értékelhetik, becsmérelhetik belátásuk szerint. Ha homo politicus, publicus, polemicus is az illetô, egy véleményhez mindenképpen joga van. Alkotmány szerint, az emberi jogok chartája szerint. Aktuálpolitikai eseményeink kora tavaszi zajlását követve mérték nélkül záporoznak firkálgató kacsómra a gólpasszok. Önértékelésemet nyirbálná, ha kihagynám az adódó ziccereket. Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése által elfogadott 1735-ös ajánlás ürügyén a felsô sarok pókhálóit is kilôhetném. Melyik meccsen? Azon, amelyet alkotmányunk makulátlanságáért harcba szálló, elszánt csúcspolitikusaink egy része (jó része) vív Frunda György szenátor és annak a nemzet fogalmáról készített dolgozata ellen. De végeredményben miért is került kétszeres államfôjelöltünk az aréna közepébe? Azért, mert többéves kutakodást, sokirányú tájékozódást követôen összekalapálta egyik "munkáltatója", az ETPK (vigyázat, e fórum nem tévesztendô össze az EU-parlamenttel) személyére kirótt házi feladatát. A kész munkát átvevô és értékelô ítészek elismerôen bólintottak rá az ópuszra, fogalomtisztázó és pontosító szándékú értelmezéseit (nemzet, nemzeti kisebbségek és ezek anyaországukhoz kötôdô viszonya) minôsítették, és ezáltal a tanuló felsôbb osztályba léphetett, irománya az ajánlások tékáját gazdagíthatja mind az idôk végezetéig. Ennek dacára prófétává a saját pátriájában mégsem válhatott. Hiperérzékeny lelkû-tudatú hazai kollégái kíméletlenül a nyakának ugrottak. Ellenzékiek, koalíciós partnereink egyaránt. Fertôzô hatású ürüléknyomokat véltek felfedezni klopfolója nyelén, irónja hegyén. Nocsak, forró vizet, szitkot, átkot deresedô fejére! A hazaárulás samponjával hatékonyítva. Emil Boc pártelnökbôl egybôl Dâmbovita-parti szûzzé (l. Jeanne d’Arc) avanzsált. Egy kis lépés a politikai hegemónia felé. Oly régen nem volt már egyszínû, egységes ideológiájú, igazi kondukátor vezette állampártunk. Aki majd a barátokat, szövetségeseket ellehetetleníti, az ellenségeket megsemmisíti. Nem fizikailag, persze (méltatlan lenne ez XXI. századunkhoz), hanem erkölcsileg. Terítékre is kerülnek a tulajdonképpen mindenki által sejtett, pletykált panamák, adócsalások, megvesztegetések, nagybani pénzmosások, tôzsdei machinációk, sokasodnak a DNA-s kihallgatások, elôvezetések, parciális házkutatások. Színlapra kerülnek a protagonisták nevei, nagy karátszámú közjogi méltóságok feddhetetlensége mellé kerül kérdôjel. Kezdjük megtudni, ki, mikor, hogyan, hányszor székelt kis "ütôhangszere" nyelére. A miértekre is keresik a választ a nagyon heterogén szigorú inkvizitorok. Az érdek-összeszövôdések homályát feloszlatandó ködágyúk nem kerültek azért még sorozatgyártásba. A zsigereinkben elpusztíthatatlanul munkálkodó, tamáskodó kisördögök sugallatait, miszerint az ökonomikumban sokkal hamarább megszületett a teljes konszenzus, mint létünk más emeletein, elokvens több-kevesebb jó szándékkal kiszivárogtatott példák (George Copos, Dinu Patriciu, Dorin Florea, a jelenlegi hatalom különbözô fajsúlyú pilléreiként) is bizonyítják. A pénznek, az általa megvalósítható anyagi jólétnek, esetenként fényûzésnek tudvalevôen nincs ideológiája, vallása, etnikuma, sôt a római ôsök jó idôben, abszolváló szándékú megfogalmazása szerint (Pecunia non olet) szaga sem. Az elviselhetetlen, kiszellôzhetetlen bûz a szerszámoskamra felôl terjeng, poluálja életterünket. A fekáliákkal impregnált pörölyfarkincák mián.

A marosvásárhelyi 2-es poliklinikán rendelô szakorvosok követelik a megyei önkormányzat vezetésétôl, hogy adja koncesszióba az épületben levô rendelôket, amelyekben évek óta szakrendelés zajlik. A közel két éve tartó huzavona a szakorvosok és az épület tulajdonosa, a megyei önkormányzat között oda vezetett, hogy az orvosok a közigazgatási bíróságon keresték igazukat. Végleges, a koncesszionálást elrendelô bírósági döntés alapján most a szakorvosok azt várják, hogy a megyei tanács betartsa a törvényt, ellenkezô esetben az államelnökhöz és az európai fórumokhoz fordulnak.

A 2-es járóbeteg-rendelôben 1998-tól mûködnek a szakorvosi rendelôk, az épület 2002-ben, egy kormányrendelet alapján került a megyei önkormányzat köztulajdonába, amely a megyei kórháznak adta az ügykezelési jogot. Ezt késôbb, 2004-ben újabb kormányhatározat követte, a 884-es, amely lehetôvé teszi a helyiségek koncesszionálását, de csak azt követôen, hogy az épületet a megyei önkormányzat köztulajdonából átutalják a magántulajdonba. Mivel ez utóbbi lépésre a megyei tanács nem volt hajlandó, a koncesszióra sem kerülhetett sor. Bár a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit mandátuma kezdetén támogatásáról biztosította a szakorvosokat, "menet közben" a helyzet változott. A tanács vezetése részérôl felmerült az a kifogás, hogy a 2-es poliklinika épülete éppen megfelelô lenne a szájsebészet mûködtetéséhez, utóbbi ugyanis jelenleg lehetetlen körülmények között látja el a betegeket, valamint az, hogy a megyei kórháznak átadott ügykezelési jog sem vonható meg. A szakorvosok, látva, hogy a jogszabályok által biztosított koncesszionálás lehetôségétôl elesnek, és így gyakorlatilag megélhetésük forog kockán, a közigazgatási bíróságon keresték igazukat.

Tíz ügyiratot tárgyalt le a bíróság, mindenikben igazat adott a szakorvosoknak. A döntések visszavonhatatlanok, és kötelezik a megyei tanácsot a koncesszionálásra. Az orvosok ügyvédje, Horatiu Coprean már kilátásba helyezte a tanácsnak, hogy bírósági végrehajtóhoz fordulnak, ha az önkormányzat nem hajlandó eleget tenni e határozatoknak. A február 16-i megyei közgyûlésen a képviselôk tájékoztatást kaptak a fentiekrôl, ám az intézmény jogásza hangsúlyozta, hogy bár a bírósági döntés valóban kötelezi a tanácsot a koncesszionálásra, "arra azonban nem kötelez, hogy a koncesszionálást megelôzôen az ingatlant a köztulajdonból átutaljuk a magántulajdonba". A végrehajtási rendelet "nem tökéletes", tette hozzá, mert nem jelöli meg pontosan a szerzôdés feltételeit és azt sem, hogy ki legyen a szakorvosok mellett a másik szerzôdô fél – ugyanis az épület jogi státusa (köztulajdonban levô ingatlan) változatlan marad. A fenti álláspont fenntartása akár idôhúzásnak is tekinthetô, csakhogy a szakorvosok kényszerhelyzetben vannak, és immár a javukra szóló bírósági határozat birtokában nem hajlandók tovább várni arra, hogy a megyei önkormányzat tovább csûrje-csavarja a dolgot. Az orvosok az idei év elsô két hónapjában kiegészítô okiratok alapján mûködtették rendelôiket, de a megyei egészségbiztosítási pénztárral e hónapban meg kell kötniük a szerzôdést, hogy szolgáltatásaikért pénzt kapjanak. Erre pedig csak úgy kerülhet sor, ha a rendelôiket akkreditálják, az akkreditálás feltétele pedig az, hogy koncessziós szerzôdések birtokában legyenek. A kör tehát ördögi, és ha a megyei tanács nem hajlandó alávetni magát a visszavonhatatlan bírósági határozatoknak, a szakorvosok "sosem látott botrányt" helyeznek kilátásba. Újabb perre a magas költségek miatt valószínûleg nem kerül sor, de az államelnökhöz és az európai igazságügyi fórumokhoz fordulnak. A február 16-i tanácsülésen nem született konkrét döntés a testületben a 2-es poliklinika ügyét illetôen, bár ez elvárható lett volna, viszont felvetették, hogy újabb – immár a sokadik – megbeszélést tartsanak a szakorvosokkal, a megyei kórház vezetésével. Hogy erre mikor és mi célból kerülne sor, csak találgatni lehet. Az orvosok viszont azt várják, hogy a megyei önkormányzat a jogállamiság szellemében járjon el és vesse magát alá a bírósági döntéseknek.

Nagy fesztiválnak ad otthont Marosvásárhely egykori szabad királyi városa. Színházfesztiválnak, amely egyszeri és egyhamar meg nem ismétlôdô eseményként vonulhat be a köztudatba – hiszen a Francia–Román Színházi Központ által szervezett és az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelôs Hivatal által támogatott interetnikai színházi fesztivál amolyan vándorsorozat, a harmadik kiadásához elérkezett, kétévenként megrendezett szemle bemutatkozása Bukarestben történt 2002-ben, a második kiadásnak Temesvár adott otthont 2004-ben, míg a harmadikra idén, március 10-étôl kerül sor Marosvásárhelyen. Fodor Zénó szervezôt és "fesztiválmotort" kerestük meg kérdéseinkkel.

– A hazai kisebbségek színházai általában hiánytalanul részt vesznek a szemlén – mondta a szervezô. – Mindig van magyar, német és jiddis nyelvû színház, illetve elôadás, és gyakran elôfordult, hogy román társulatok is felléptek, amennyiben produkciójuk valamilyen szempontból kapcsolatba hozható volt valamely kisebbséggel. Az idei szemle két nagy újdonságot tartogat a nézôk számára: az egyik, hogy ezúttal lesz roma nyelvû elôadás (az Ariel Színház Zurinka címû produkciója), a másik, hogy a Kolozsvári Magyar Opera elôször szerepel a fesztiválon Verdi Rigolettójával. Lesznek ugyanakkor táncszínházi produkciók is, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi mûhelye például két produkcióval jelentkezett, és mindkét elôadás komoly irodalmi mûveken alapszik – az egyik Büchnernek a legendássá vált és gyakran játszott Woyzcekje, a másik pedig Dürenmatt Baleset címû novellája. Uutóbbi azért is igen érdekes, mert román-magyar koprodukció és nem hivatásos táncosok adják elô, hanem a táncszínház iránt érdeklôdô prózaszínészek. Összesen 28 elôadást láthatunk, négy helyszínen, fontos szerzôktôl jó darabokat.

– Milyen alapon történt a válogatás?

– A színházak ajánlottak 3-4 elôadást, mi pedig megbeszéltük velük a részleteket. Úgy próbáltuk összeállítani a programot, hogy fele- fele arányban legyenek kis– és nagyszínpadi produkciók. Változatos repertoárt szerettünk volna a drámától az operettig és ez nagyrészt sikerült. Az operett azonban objektív okok miatt elmarad. De lesz Beckett-, Tolsztoj-, Cocteau-, Schiller-, Barta Lajos-, Csehov-, Hamvai Kornél-, Caragiale-, Shakespeare-, Mrozek– és Verdi-darab, illetve átdolgozás. Az így sem teljes lista önmagáért beszél… A helyszínekre visszatérve, négy színpadon zajlanak az elôadások: a Nemzeti Színház nagyterme, a Stúdió és Ariel színházak termei, illetve a Szabók bástyája ad otthont a produkcióknak.

– Gondolom, nem kevés pénzbe került a fesztivál…

– A költségek legnagyobb részét az Etnikumok Közötti Kapcsolatokért Felelôs Hivatal állja, de segít a Mûvelôdésügyi Minisztérium, illetve a megyei tanács is. Az összköltségvetés körülbelül másfél milliárd lej, ez azonban mindent magába foglal, kezdve a szállítástól a szállodai költségeken keresztül a felszerelésbérlésig és a vendégmûvészek honoráriumáig. Ami a belépôket illeti, azok nem lesznek drágák, azt szeretnénk, ha minél többen ellátogatnának a szemlére. A legdrágább jegy sem kerül többe százezer régi lejnél. A délutáni elôadások ennél jóval olcsóbbak lesznek, csakúgy, mint a gyerekelôadásokra érvényes belépôk.

– Milyen érdekességekre számíthat az átlagnézô?

– A színes repertoár számos meglepetést tartogat. Itt jegyezném meg, hogy több magyar és német nyelvû elôadon a publikum igénybe veheti a román nyelvû szinkronfordítást, és a bukaresti zsidó színház is román nyelven játszik ezúttal. Az Anne Frank: egyenesen Amszterdamból címû produkciójuk dokumentumokból, régebben a történetbôl írt drámákból összeollózott szöveg, igen érdekes próbálkozás, csakúgy, mint a székelyudvarhelyiek Anna Karenina Pályaudvar címû elôadása, amelynek múlt pénteken volt a bemutatója. Szintén figyelemre méltó Kilyén Ilka színmûvésznô két egyéni mûsora – az Ágról szakadt madár a csángókról, a Virágzik számban az átok a romákról szól. Anatol Constantin Hotel Siberia címû mûsora is (elôadójához hasonlóan) legendássá vált. A hamarosan a 85. életévét betöltô mûvész nem vállalta a játszást, de a kivetítôn megtekinthetô elôadáson ô is ott lesz. A vetítést pedig beszélgetés követi a Székely Színház egyik alapítótagjának számító mûvésszel, aki ezúttal kötetét is dedikálja majd. Tompa Gábor két rendezéssel jelentkezik, az egyik a sepsiszentgyörgyi Godot-ra várva, míg a másik, a záróelôadás az Elveszett levél. A Caragiale- klasszikus országos szinten óriási sikert aratott, hiszen Tompa koncepciójában a politikusok kurvák és hisztérikusak, azért a férfiszerepeket hölgyekkel, illetve az egyetlen nôi szerepet férfiszínésszel játszatja, ráadásul az egész egy luxusközvécében játszódik. Szintén megemlítendô a Pálffy-házban március 19- én megrendezendô színházi kollokvium is, ahova rendezôket hívtunk meg, a téma a kisebbségi színházak helye és szerepe a romániai színjátszásban. Nem lesz moderátor, sem meghatározott dramaturgia, nyilvános, szabad, baráti beszélgetést szervezünk, amelybe bárki beleszólhat.

Fesztiválrajt tehát március 10-én, záróelôadás 19-én, addig is élménydús készülôdést!

(MTI) – A tudomány szemszögébôl kíván aktuális, mindenkit foglalkoztató kérdésekkel foglalkozni a VIII. szemeszterébe lépô Mindentudás Egyeteme, amely új szlogenje szerint "még egy lépéssel szeretne közelebb kerülni a közönséghez" – hangzott el hétfôn a Mindentudás Egyetemének új helyszínén, a Millenáris Teátrumban rendezett sajtótájékoztatón.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter fantasztikus kezdeményezésként értékelte a 2002 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Telekom összefogásaként indult Mindentudás Egyetemét, amelynek révén a tudás, a tudomány népszerûsítésének új formája született és honosodott meg. Százhuszonhét elôadás, ötvenhárom klubfoglalkozás, amelyek a televízió- és rádióadások révén hetente több száz ezer emberhez jutnak el – vonta meg az eddigi mérleget Pásztory Tamás, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, a Mindentudás Egyetemének honlapját naponta négyezren keresik fel, s az eddigi letöltések száma elérte a 24 milliót.

Meskó Attila, az MTA fôtitkára a következô szemeszter elôadásaival ismertette meg a sajtó munkatársait. A nyolcadik szemeszter "tananyagában" szerepel energetikának szentelt elôadás, szó esik majd a genetikailag módosított élelmiszerekrôl, lesz elôadás az allergiáról, s beszélnek az egyre többeket sújtó cukorbetegségrôl. Külön elôadás keretében boncolgatják, hogy mitôl sikeresek a magyar matematikusok, s igen érdekesnek ígérkezik Klaniczay Gábor Boszorkányüldözés, bûnbak-mechanizmus – a vádaskodás logikája címû elôadása.

Az új helyszínnel egyébként némiképp átalakulnak az elôadások, amelyekbe a szervezôk szándékai sokkal jobban bevonják a közönséget.

A Millenáris Teátrum nézôterén négyszázan foglalhatnak helyet, s további háromszázan a színház másik részén, az óriás kivetítô elôtt követhetik az eseményeket. Az elôadásokat élôben követhetik interneten keresztül a nézôk, akik menet közben tehetik fel kérdéseiket, s a legizgalmasabb felvetések eljutnak az elôadókhoz.

További újítás, hogy a színházteremben helyet foglalókat elôadás közben megszavaztatják. A szervezôk ezt nem azért teszik, hogy felmérjék tudásukat, hanem, hogy megismerjék véleményüket. A hallgatóságnak elôadás után lehetôsége lesz a VIP-szobában közvetlenül is elbeszélgetni a tudósokkal.

Minden elôadás alkalmával virtuális "közvetítôkocsi" települ valamely külsô helyszínre, amellyel internet-kapcsolatot létesítenek.

Újdonságnak számít a teremben helyet foglaló opponens, aki tiszte szerint egyetlen célzott kérdést tesz fel az elôadónak, valamint a moderátor, aki kérdéseket tesz fel és véleményt nyilvánít. A moderátort egyelôre keresik, addig is, míg megtalálják a megfelelô személyt, a szerepet Fábri György, az MTA kommunikációs igazgatója vállalta magára.

Csütörtöki kimenô

Mire ezek a sorok megjelennek, már benne járunk a márciusban. Bár a rómaiak Mars istennek, a hadra kelés és háborúzás hónapjának tekintették, ilyenkor vonultak ki hadszemlére a Mars mezejére, ennek dacára számukra is az évkezdet volt. Nyugodtan tekinthetjük annak mi is, hiszen a január és február afféle folyománya csupán a novemberben már erejét próbálgató, aztán dühöngô és fagyos télnek, sötétségnek, hatalmas közüzemi számláknak.

Március hóvirágokat jelent (bár elôbb és utóbb ki fogják mondani, a hóvirág is védett lesz, mint a koala és a kisebbségi egyed), apró kis ajándékot, az elsô hosszabb napsütés és olvadás biztos jeleit, midôn már mindenki azt gondolta, hogy vásárhelyi égövünk alatt is hat hónapig tart a zord tél, mint Csíkban. Ezen még az elfogadásra váró autonómia sem tud majd segíteni. Bár sok mindenben jobb lesz (nekünk, neked, sokaknak), remélhetôleg.

Március a megélénkülés hónapja. A feltámadásé. A politikai élet március 15- én nagyobb fordulatot tett, mint korábban századévek alatt. A híre egy hét alatt érkezett Erdélybe. És a távolság sem csökkentette a robbanás erejét. A soknemzetiségû Erdélyben mindenki saját követelésekkel rukkolt ki. Rangsorolni, fontossági sorrendet kellett tartani. Kossuth és az erdélyi magyar forradalom legfontosabbnak a jobbágyok felszabadítását tekintette, mely százezres román nincsteleneket is érintett. Felemelkedésük elôtt nyitotta meg az utat. A nemzetiségi kérdés kezeléséhez még gyakorlat kellett és belátás. A forradalom türelmetlenségében benne rejlett az a gyúanyag, mely a közös küzdelem helyett a véres és értelmetlen polgárháborúhoz vezetett. Mi lett volna ha... (A számra ütök, képzelôdni kár...)

Jó-jó, az 1848/49-ben volt. De aztán? 141 év múltán sem változott a világ? – kérdezheti bárki.

Úgy tûnik, sok mindent elnôhet Erdély röpke 14 évtized alatt: gyermekbetegségeket, diktatúrákat és háborús sérüléseket, elhurcolást és igazságtalanságot, szegénységet és úttalanságot, a hagyományok javát veszítheti, egyet nem, a ki ki fölött dominál örökös nullavégû játszmáját nagyon lassan. Vagy soha?

Ugyanis 1990 tragikus vásárhelyi provokációja is márciusban volt, pár nappal a pesti forradalom emlékezete után. A megbuktatott párt és állami elit második vonala, az állva maradt megyei kiskirályok, agg sovének és ifjabb önzôk szervezték, elbutított falusiakat löktek küzdôtérre a város régi és demokráciát óhajtó lakói ellen. A változást akaró közóhaj ellen szerveztek puccsot.

Március elején messzirôl is látszott, hogy a kolonizáció nem sikerült százszázalékosan. Nem hallgattak el a magyar igék, nem lehetett föld alá küldeni a magyar szabadságvágyat. Akik többet követeltek saját becsapatásuk tudomásul vételénél, azok mind "árulók és kútmérgezôk" lettek.

Március volt, szinte tavasz, amely legalább egy évtizedre a szocializmushoz fagyott szentek révén városunkra újra telet hozott.

Olvadni látszik. Rohan a patak, szemetet mosva. A tél még olykor-olykor visszavág, gyors futó hózáport hajít felénk, kalimpál, száját tépi, Frunda-ügyeket kreál, fulmináns farkasokat bújtat báránybôrbe, a nyugalomba küldött tél tábornok megtorpedózná az önkormányzat és autonómia tavaszi rügyeit, de soha nem tudja végleg elodázni a májust és a nyarat.

Erre mérget lehet venni.

A gernyeszegi sertéshizlaldában hajdanában közel 20.000 állatot tartottak. A mezôgazdasági egység külön takarmánymalommal, húsfeldolgozó üzemmel és kísérleti állomásként is mûködött. Az 1989-es rendszerváltás után több mint 450 alkalmazott dolgozott itt, közöttük 30 felsôfokú végzettséggel rendelkezô, kiváló szakember. 1990-ben korszerû vízüzemet építettek, a takarmánymalomban 35–40 tonna gabonát is feldolgoztak, a húsüzembôl pedig havonta több tonna terméket szállítottak a kereskedelemnek. A volt állami egységet 2001-ben privatizálták, majd nem sokkal ezután kiütköztek a válság jelei – foglalta össze a hizlalda történetét lapunknak Demeter Árpád állategészségügyi technikus. Ô az, aki arra vállalkozna, hogy a csôdbe jutott farmot újjáélessze.

A gernyeszegi Testsuin privatizálását 2001-ben hirdette meg a Mezôgazdasági Minisztérium, noha az alkalmazottak egyesületbe tömörülve szerették volna átvenni. Nem sikerült. A versenytárgyalásra még két cég jelentkezett, a nyertes a bonchidai székhelyû Agroflip mezôgazdasági konszern lett. A Kolozs megyei cég akkor 14 farmmal, hatalmas területekkel rendelkezett. Elôlegben mintegy 2 milliárd lejt fizettek. Az átvétel után egy évig gond nélkül üzemeltették tovább az egységet, az új tulajdonos, Florean Liviu ritkán látogatott el Gernyeszegre. A hizlaldát a korábbi igazgató, dr. Beres Marius irányította. A hanyatlás tüneteként kezdtek elmaradni a fizetések, elôször csak késtek, majd csökkentek is. A könyvelôséget is felszámolták, csak egy pénztáros maradt Gernyeszegen, a pénzügyeket Bonchidáról irányították. A jelentkezô anyagi gondok miatt a szakemberek otthagyták a vállalatot. A sertésállomány is csökkent, hiszen többet vágtak le, mint amennyi a szaporulat volt. Beres Marius többször tájékoztatta az új tulajdonost a kialakult helyzetrôl. Florean Liviu a gernyeszegi hizlalda élére Muresan Marint nevezte ki, hogy mentsék meg a mezôgazdasági vállalatot a csôdtôl. Ez nem sikerült. Egyre nôttek az adósságok az állami hivatalok, beszállítók és a polgármesteri hivatal felé, s jött a tragikus vég, 2005 májusában oda jutottak, hogy a még megmaradt sertések éhen pusztultak. S ami nem ment tönkre addig, ellopták, noha a vállalat szakosított cégeket bízott meg az ôrzéssel. Volt, amikor egy éjjel 20 sertést is elvittek. Emiatt a tulajdonos a mai napig tartó perben áll az említett cégekkel. 2005 novembere és 2006 január között ôrség nélkül maradtak az épületek, így gyakorlatilag bárki besétálhatott, vihetett, amit akart.

Demeter Árpád szerint az Agroflip tulajdonosát félretájékoztatták a gernyeszegi hizlalda helyzetérôl, nem tudta pontosan, milyen állapotba került az egység. Az épületekben okozott kár kivételével, a tartozásoktól eltekintve, eddig több mint 7 milliárd lej a veszteség. Ottjártunkkor a csendôrség négy 28 és 33 év közötti személyt vett ôrizetbe, akik kiásták a szennyvíztisztító állomás vezetékét, hogy ócskavasként értékesítsék. Bár jogtalanságot követtek el, az általuk okozott kár messze elmarad a nemtörôdömség, a gondatlanság miatt kialakult állapotoktól.

Florean Liviu, az Agroflip Rt. tulajdonosa is elsôsorban a lopást okolja a kialakult helyzetért. Nemcsak az ócskavasgyûjtôk, hanem az ôrzô-védô kft.-k is tetemes kárt okoztak – állítja a cégvezetô.

– Sok mindent megpróbáltam, hogy megmentsem a céget a csôdtôl. Sajnos, 2003-ban elárasztották az országot az olcsó magyarországi és lengyelországi sertéshússal, és ez aláásta a romániai ipart. Az országban levô sertéshizlaldák és húsfeldolgozók 90 %-a bezárt. A tenyésztôk szövetsége nevében két éven át folytattunk tárgyalásokat a Mezôgazdasági Minisztériummal, hogy vezessenek be védôvámot, de ezt nem tették meg. A hazai tenyésztôket senki sem segítette. 2007-tôl úgyis teljesen szabad lesz a piac, fennmarad, aki bírja, ez a piacgazdálkodás. Ami az adósságokat illeti, ez nem nagy katasztrófa, igyekszünk törleszteni, s máris tárgyalok Demeter Árpáddal, aki át szeretné venni a gernyeszegi hizlaldát – mondta el lapunknak Florean Liviu.

Demeter Árpád gazdálkodó Holtmaroson most többek között szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik, de több mint 15 évet dolgozott a gernyeszegi sertéshizlaldában. Szívügye feltámasztani az egységet a klinikai halálból. Elmondta, bérbe szeretné venni a hizlaldát az Agrofliptôl. Ehhez azonban a tulajdonosnak törlesztenie kell az adósságokat. Erre keresik a megoldást. Számításai szerint tetemes befektetésre van szükség ahhoz, hogy használni tudják a magukra hagyott épületeket. Külföldi befektetô segítségével, pályázatokkal, saját hozzájárulással ide egy gabonaraktárt, zöldséglerakatot létesítene a Demforit cég vezetôje, természetesen sertéseket is tartana, de nem ez lenne a fô foglalatosságuk. Reménye szerint három hónap alatt visszaköltözik az élet a telepre. A holtmarosi vállalkozó minél elôbb lépni szeretne, hiszen mindenképpen azt tervezi, hogy a pénzösszeg egy részét vissza nem térítendô hitel formájában az unió elôcsatlakozási alapjaiból pályázza meg. Szinte hetente tárgyal Kolozsváron Florean Liviuval, hogy mentsék a menthetôt, s talpra állítsák a telephelyet.

Hogy a tervek mikor válnak valóra, nem tudni, a pillanatnyi helyzetrôl beszéljenek a képek.

A múlt hét végén a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a vízügyi igazgatóság székhelyén szemináriumot tartott az Európai Unió vízgazdálkodási keret-irányelveinek az alkalmazásáról. Ezúttal a szennyvíztisztítás alternatív módszereirôl volt szó, emellett tárgyaltak arról is, hogy az uniós elvárások teljesítéséért miként fogjanak össze az állami hatóságok nemkormányzati szervezetekkel. A megbeszéléseken részt vettek a szervezôkön kívül a vízügyi igazgatóság, közegészségügyi hatóság, a környezetvédelmi hivatal, az Aquaserv Kht., valamint Szeben, Galac, Hargita, Máramaros és Kolozs megyei nemkormányzati szervezetek képviselôi.

Szombat délelôtt a szeminárium keretében Kelemen Árpád vízügyi szakember a szennyvíz-gazdálkodásra vonatkozó törvényeket ismertette, emellett olyan alternatív szennyvíztisztítási módszereket is bemutatott, mint a gyökérzónás ülepítés, amelyet Nyugat-Európában alkalmaznak. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje a vidéki szennyvíztisztítás szükségességét hangsúlyozta. Elôadásában több nyárádmenti település kútjaiból vett vízminta elemzését ismertette. Az eredményekbôl kiderült, hogy a víz nitráttartalma több mint 30%-kal haladja meg a megengedett értéket. A szennyezést a talajvízbe szivárgó trágyalé okozza – állapították meg a szakemberek. Az elôadást követôen Ileana Sandu, a vízügyi igazgatóság osztályvezetôje ismertette Románia kötelezettségeit a vízgazdálkodási keretirányelvek alkalmazására, illetve arról is beszélt, mit tett ennek érdekében a Megyei Vízügyi Igazgatóság. Bauer Csaba mérnök, az Aquaserv Kht. szennyvíztelepének igazgatója munkájukról és a tervezett beruházásokról beszélt a jelenlevôknek.

Az elôadást követô kerekasztal- beszélgetésen Dávid Csaba, a vízügyi igazgatóság vezérigazgatója elmondta, a keretirányelvek alkalmazásában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vízgyûjtômedence-bizottságok munkájára, s ennek mintájára a kisebb vízgyûjtôkben is össze kell fogjanak az állami hatóságok a helyi közigazgatási egységekkel és a nemkormányzati szervezetekkel, hogy a szennyvíztisztítás terén a helyi sajátosságoknak megfelelô megoldást találjanak. Vannak pozitív példák, mint a Hargita megyei Vaslábon, ahol uniós pályázattal, lakossági összefogással szennyvíztisztítót építenek. Ezen túlmenôen a helyi lakosságnak kell konszezusos alapon eldöntenie, hogy milyen rendszereket alkalmazzanak a kis térségekben, összeegyeztetve az ökológiai követelményeket az anyagi lehetôségekkel. A környezeti tényezôk megfigyelése, monitorizálása pedig nemcsak a hatóságok feladata kell legyen, hanem a civil szervezetek is oda kell figyeljenek a környezetet károsító tevékenységekre, jelenségekre.

A Nyárádszeredában február 26-án tartott kertésznap nyújtott alkalmat arra, hogy néhány mezôgazdaságban vállalkozót idei reményeikrôl kérdezzünk. Természetszerû, hogy az EU-csatlakozás kapcsán szóba került a mezôgazdaság sok apró- cseprô aktuális gondja.

Nagy Zoltán virágtermesztô, Nyárádszereda: – Összesen 15 ár fedett területen, üvegházban és fóliaházban termesztünk virágokat. Az elmúlt évben növeltük a termelést, szerencsére a piac felvevôképessége is nôtt. Terményeinket az erdélyi piacokon értékesítjük. Már a múlt nyáron elkezdtük a felkészülést az idei egynyári virágok termesztésére. Az elmúlt évekre alapozva úgy vélem, hogy idén valamivel hatékonyabban sikerül dolgozni és nagyobb jövedelmezôségre számítunk. Ennek érdekében bôvítem az üvegházat és a fóliaházat. Meggyôzôdésem, hogy a virágkertészetbôl meg lehet élni, ha az ember komolyan végzi munkáját és odafigyel az újdonságokra, a piac alakulására. Gondoltam már a 2007-es évre is, próbáltam elképzelni, hogy mi történik majd, ha Románia is csatlakozik az EU-hoz. Nem lettem derûlátó. A térségünkben élô virágtermesztôknek változtatniuk kell a jelenlegi gazdasági, termesztési körülményeiken, elsôsorban a versenyképességre figyelve. Gépi és más felszereléseinket ki kellene cserélnünk, ami tetemes beruházás. Úgy képzelem el az EU-t, mint egy hatalmas kaktuszt, amelyhez ha nem közelítünk megfelelôen, rajtavesztünk. Az EU esetleges "szurkálásai" kell arra ösztönözzenek bennünket, hogy csak nemes magokból, dugványokból származó minôségi virágokat termesszünk. Arra is, hogy fogjunk össze, alakítsuk meg végre, legalább Erdélyben, a virágtermesztôk egyesületét. Jó erre a magyarországi minta, ahol hatékonyan mûködik például a Rózsatermesztôk Országos Egyesülete. Ez lenne számunkra idén a legfontosabb feladat.

Balogh Gyula, a kelementelki Aranykalász társulás elnöke:

– Azt remélem, hogy az idei mezôgazdasági évben pótoljuk a tavalyi terméskiesést, amit az esôs idôjárás okozott. Nem értük el a kitûzött terméshozamokat sem a szalmásgabonáknál, sem a kukoricánál. A szôlôtermés ugyancsak csökkent az elôzô évekhez viszonyítva. A múlt évben hibákat is elkövettünk, ezekbôl okulva próbálunk dolgozni az idén. Mindenekelôtt igyekeztünk az erôgépeinket megjavítani, gondoskodtunk a szükséges tavaszi minôsített vetômagokról, a cukorrépán kívül. Számunkra nagy feladat a mûtrágya beszerzése, de azért vagyunk, hogy e gondot is megoldjuk.

Társulásunk különben három lábon áll: növénytermesztés, állattenyésztés, szôlôtermesztés és borászat. A második "lábunk" az állattenyésztés, 120 szarvasmarhát tartunk, a takarmányt a téli idôszakra biztosítottuk, erre az évre tervünkben szerepel a takarmánytermô terület növelése. Mivel tejelô tehenekrôl van szó, nagyon odafigyelünk a tej minôségére. Örvendünk az EU-csatlakozásnak, de gondolkodunk, hogyan tudjuk betartani a piaci követelményeket, igazodni a tejkvótához, a cukorkvótához. Ezek mind új kihívások, s nem szeretnénk kudarcot vallani.

Néhány mondatot a "harmadik lábunkról": ez a szôlôtermesztés és a borászat. A környékünkön sikerült megakadályozni a szôlôtelepítések kihalását, néhány hektáron már új nemesszôlô-telepítéseket is létrehoztunk. Ennek köszönhetôen sikerült Kelementelkén borházat nyitni, ami lehetôséget teremt arra, hogy további terveket szôjünk, hogy egy "negyedik lábra" is álljunk, a borturizmusra. Ez évi célunk a Kis- Küküllô menti borút kiépítése.

Balogh Elemér vámosgálfalvi családi vállalkozó 47 ha mezôgazdasági területet mûvel, a Corvinus Egyetem nyárád-szeredai levelezô tagozatának végzôse: – Immár köztudott, hogy az eltelt mezôgazdasági évben az idôjárás gondokat, nehézségeket okozott, de remélem, hogy ebben az évben a gazdasági károkat sikerül pótolni. A tavaszi teendôkre elôkészítettem a két traktoromat, az ezekhez való felszereléseket. Elégtételem is van, alig két-három gépre van még szükségem, és a park teljessé válik. Másik fontos körülmény az eredményességhez a vetômag. Kizárólag minôsített vetômagot vásárolok. Ez különben az EU egyik elvárása is. Úgy gondolom, az év végéig, a lehetséges csatlakozásig meg azután is lesznek gondjaink, problémáink, de jó szaktudással, megalapozottsággal bejutunk az EU-ba. Határozottan fenntartom, hogy a mostanihoz hasonló szakmai találkozókra szükség van ahhoz, hogy a nagykultúrákban jó hozamokat valósítsunk meg. Nagyállatokat is tartok, szôlôt termesztek, a zöldségeskertbôl mindennap jut a piacra is. Hogy mindezt hozzáértéssel tudjuk végezni, állandó tanulásra van szükség. A jövôre nézve mégis azt hiszem, hogy szakosodnia kell a vállalkozónak, egy-két, legtöbb három munkaterületen, ahol komolyabb eredményeket képes felmutatni.

Mihály Géza zöldségtermesztô, Csíkfalva: – Úgy fogalmaznék, hogy az idei évtôl a túlélést várom. Mindenki az EU- ról beszél, a támogatási programokról. Sajnos, a SAPARD stb. támogatási programok nem nekünk készültek. Ez nem azt jelenti, hogy nem reménykedünk. A múlt évben sikerült eljutnom Bukarestbe az Indagra kiállításra. Ott vásároltam elôször olyan zöldségmagvakat, amelyekkel érdemes foglalkozni. Ebben az évben mennyiségileg többet és minôségileg jobbat fogok termeszteni. Mi Hargita megyében értékesítjük a zöldséget. Hiányolom, hogy még mindig nincs egy szervezett zöldségpiac, s így a kistermelôk nem tudnak bejutni a nagykereskedelmi hálózatokba (Metro, Selgros stb.). A harmadik elvárásom: a viszonteladókat végre ki kellene tiltani a piacokról. Ár szempontjából velük szemben egy szerencsénk volt: a termékeink minôsége. Állítom, jó minôségûek, de ha az EU- csatlakozásra gondolok, azt mondanám, hogy Románia nem azért válik uniós tagállammá, hogy nekünk jó legyen. Egyetértek azzal, aki azt mondta elôadásában, hogy minket belöknek az EU-ba. Abban reménykedem mégis, hogy a kis piacok a friss zöldséggel megmaradnak a csatlakozásunk után is, noha hátrányos helyzetben vagyunk, hiszen képtelenek vagyunk két-három milliárdos befektetésekre. Nem fogok meggazdagodni, de a zöldségtermesztés biztosíthatja majd megélhetésünket, ha apró lépésekkel fejlesztjük vállalkozásunkat a talpon maradás érdekében.

A Hivatalos Közlöny 2006. január 31-i 88. számában jelent meg a kormány törvényerejû rendelete, amely módosítja és kiegészíti a kis- és középvállalatok létrehozásának és fejlesztésének ösztönzését elôíró 2004/346. sz. törvényt. A fontosabb módosítások az eddig érvényben lévô szabályozásokkal szemben a következôk:

1. Felemelték a kis- és középvállalatokat jellemzô határértékeket, az évi nettóforgalmuk nem lehet nagyobb, mint 50 millió euró (az eddigi 8 millió volt), eszközeiknek (aktíváiknak) értéke nem haladhatja meg a 43 millió eurót.

2. Változnak a legkisebb (mikro-), a kis- és a középvállalatokat megkülönböztetô határértékek is. Ezek szerint az eddig érvényben lévô, az alkalmazottak létszáma alapján történô elhatárolás mellett a nettó forgalom és az eszközök nagysága szerinti megkülönböztetést is. Így:

– legkisebb (mikro-) vállalatnak számítanak a legtöbb 9 alkalmazottat foglalkoztató és legtöbb évi nettó 2 millió euró forgalommal vagy ugyanolyan értékû eszközzel rendelkezô vállalkozások;

– kisvállalatra jellemzô 10–49 alkalmazott foglalkoztatása, amennyiben az évi nettó forgalom, illetve az eszközök értéke nem haladja meg a 10 millió eurót;

– közepes vállalatnak tekintendôk azok, amelyeknek alkalmazotti létszáma 50 és 249 között van, valamint évi nettó forgalmuk, illetve eszközeiknek értéke nem nagyobb, mint 43 millió euró. Az új szabályozás a vállalkozások három típusát különbözteti meg: önálló (autonóm) vállalatok; társ- (partner-) vállalatok; egymáshoz kötôdô (intreprinderi legate) vállalatok.

Önálló vállalkozásnak számít, ha 25 százaléknál kisebb részesedése van egy másik vállalat részvénycsomagjából vagy a szóban forgó vállalkozás részvényeinek kevesebb mint 25 százal