Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Görgényüvegcsûr önállósulni szeretne. A tét, hogy megmarad-e életképes településnek vagy sem. Jelenleg ugyanis elmennek a fiatalok, mivel munkahely nem létezik, a bekötôút pedig járhatatlan, ami lehetetlenné teszi a település egyetlen valószínû túlélési lehetôségét, a faluturizmus beindítását. Holott a festôi környezetben fekvô Görgényüvegcsûr a maga érdekes történetével vonzó lehetne a turisták számára – vélik a helybéliek, akik évek óta szeretnének leszakadni az egyébként távol fekvô Görgényszentimrétôl, ahova az idôs lakosságnak egyre nagyobb gondot jelent eljutni ügyintézni. A faluban lenne épület, amely helyet adna a polgármesteri hivatalnak, s ennek megalakítása a helybeliek szerint életet hozna a hanyatlásnak indult hajdani virágzó település jelenébe. Az iskola helyzete is késélen áll, a 197 diák és a 69 óvodás talán elegendô lesz ahhoz, hogy ne veszítse el önállóságát a tanfelügyelôség szakfelügyelôjének ellenkezô véleménye dacára. Az önállóság fontos következménye lenne, hogy a hosszú évek óta szörnyû állapotban levô bekötôútból megyei út legyen, hisz az átminôsítés nyomán felújítására más pénzalapokból is pályázhatnának. Az 1800 lakosú település az elmúlt évek során amolyan mostohagyermeke volt a rajta kívül nyolc kisebb helységet is adminisztráló Görgényszentimrének, ahol azt a kevést pénzt, amivel rendelkezett a helyi tanács, a községközpont kiépítésére használták fel elsôsorban. Az idén megtörni látszik a jég, s mind a polgármester, mind a helyi tanács rábólintott a szétválásra, ami a községközpont számára is elônyösebb, hisz a szóban forgó útszakasz nem emészti tovább a milliárdokat. A megértés alapján a népszavazás idôpontját is kitûzték: húsvét elsô napján, április 16-án várják az urnák elé a község lakóit. Hogy a közelében levô kásvaiak hova akarnak tartozni, errôl a kis falu lakosai maguk döntenek. Mindezek ismeretében még a helybeliek többségét is megdöbbentette az az uszító jellegû újságcikk, ami a minap az ilyen írások közlésére mindig készséges napilapban megjelent, s amelyben a szerzô a magyar enklávétól a magyar rendôrökön át eljut odáig, hogy az esetlegesen Üvegcsûrhöz csatlakozó román falvak lakói árendásai lesznek magyar "jótevôiknek". A szerzô ördögi, románellenes drámai következményekkel járó forgatókönyvrôl beszél, majd Wass Alberttel és a hozzá hasonlók állítólagos gonosztetteivel fenyegetôzik. Hogy aztán kibújjék a szög a zsákból, a szétválás nyomán az üvegcsûri adófizetôk pénze a görgényi mûvelôdési ház korszerûsítése és a új közigazgatási székhely építése helyett más irányt vesz majd, kesereg a cikkíró, aki ily módon szeretné a helybeli szinten született megegyezést aláásni.

Az utóbbi napok enyhébb idôjárása felszakította a jégréteget megyénk folyóin. Fokt Calin, a megyei vízügyi igazgatóság szóvivôje szerint nincs jégzajlásveszély. Helyenként mederkanyarban, könyököknél, kialakultak torlaszok nem okoztak gondot a vízügyi igazgatóság alkalmazottainak. A helyszíni szemlék igazolták, hogy a víz a jégtömbök alatt kapott helyet, s így nem kell áradástól tartani. Eddig megyénkben sehol se kellett robbantani a jeget. Az elkövetkezendô napokra további enyhülést és sûrû havazást ígértek a meteorológusok.

– Az RMDSZ üdvözli egy erôs jobbközép politikai elveket valLó párt létrehozását, de csakis akkor támogatja a demokraták kezdeményezését, ha azok változtatnak az utóbbi idôben tanúsított kisebbségellenes magatartásukon – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök kedden bukaresti sajtóértekezletén.

Jelen pillanatban az RMDSZ az egyedüli politikai szervezet a parlamentben, amely tagja az Európai Néppártnak, szögezte le a szövetségi elnök. Markó Béla ugyanakkor figyelmeztette a demokratákat, hogy nem elegendô nyilatkozatok szintjén keresztény-demokrata, konzervatív elveket vallani, ennek alapfeltétele a párt magatartásának újraértékelése. A Demokrata Pártnak javítania kell az RMDSZ-szel való viszonyán, meg kell változtatnia a kisebbségi kérdésekkel, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos elutasító álláspontját – nyomatékosította a szövetségi elnök, aki hozzátette, a Demokrata Párt inkább népszerûségre, mintsem a néppártiság megvalósítására törekszik, állapította meg Markó Béla.

Ami a kormánykoalíció mûködését illeti, Markó Béla figyelmeztette a partnereket, hogy az 1996- 2000-es kormányzás kudarca fenyegeti a jelenlegi koalíciót is, amennyiben a belsô viták továbbra is a nyilvánosság elôtt zajlanak. Emlékeztette az újságírókat, hogy a Demokratikus Konvenció kudarcának oka az volt, hogy nem sikerült alárendelni a pártérdeket az ország érdekeinek.

A szövetségi elnök nehezményezte azt is, hogy a képviselôházban akadályozzák a román–magyar közös kormányülésen eldöntött, a Gojdu Alapítvány létrehozásáról és mûködtetésérôl szóló kormányrendelet elfogadását. Mint mondotta, a döntés nyomán egy rendkívül káros, elôzménytelen helyzet alakult ki.

Markó Béla a sajtótájékoztatóján leszögezte: egyetért a Bolyai Kezdeményezô Bizottságnak a magyar állami egyetem létrehozására vonatkozó kezdeményezésével, ám ezt, véleménye szerint a politikai párbeszéd, az egyeztetés útján, és nem pedig polgári engedetlenségre való felhívás révén kell megvalósítani. A szövetségi elnök kifogásolta a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetôségének merevségét a kérdés kapcsán, véleménye szerint a kisebbségek igényeinek a visszautasítása az egyetemi autonómia figyelmen kívül hagyását jelenti.

Tovább gyûrûznek a megyei Közpénzügyi Igazgatóság alkalmazottainak korrupciós ügyei.

Miután az elmúlt két évben több pénzügyi alkalmazottat helyeztek vád alá korrupció gyanújával, hétfôtôl a Közpénzügyi Minisztérium vezetése felfüggesztette állásából a megyei Közpénzügyi Igazgatóság aligazgatóját, Sorin Lazart, aki néhány évvel ezelôtt az intézmény vezérigazgatói tisztségét is betöltötte. Az aligazgatót a Korrupcióelleni Ügyészség által február 23-án kezdeményezett vizsgálat miatt függesztették fel tisztségébôl- nyilatkozta tegnap a lapunknak Pop Felicia, a Közpénzügyi Igazgatóság tavaly kinevezett vezérigazgatója, aki úgy tudja, hogy a Lazar elleni vádak között szerepel a csúszópénz elfogadása. Pop Felicia hozzátette, Sorin Lazar betegszabadságon van, ennek ellenére a minisztérium felfüggesztési döntése érvényben van.

Az Egyesült Nemzetek Lakosságalapja (UNFPA) által támogatott, a családon belüli erôszak megfékezésére kidolgozott megyei terv életbeültetésérôl számolt be Ionela Cozos, a programot megvalósító Szaporodás- egészségtani Intézet igazgatója. A múlt héten tartott tájékoztatón kiderült: a 2005- 2009. közötti terv fô célja az ország több megyéjében családvédô központokat létrehozni, támaszcsoportokat alakítani, amelyek felvállalják a családon belüli erôszak áldozatainak megsegítését.

Maros megyében már létrehozták azt a központot, ahol a verbális, fizikai erôszak áldozatai és gyerekeik kaphatnak szállást, szaktanácsadást. Idén a Szaporodás- egészségtani Intézet szakmai felkészítôt tart a vidéken és a sürgôsségi ellátásban dolgozó asszisztenseknek. Tervek szerint nemcsak a városokban, hanem a községközpontokban is megalakítják azokat a támaszcsoportokat, amelynek tagjai tanácsadással segíthetnek a bántalmazott nôknek, gyerekeknek. A csoportokban helyet kapnak a polgármesteri hivatal, a rendôrség képviselôi, az egészségügyi asszisztensek. Ezenkívül idén folytatják a tavaly megkezdett adatbázis bôvítését. Egységesített adatbázist hoznak létre, amelyben szerepelni fog a megyében történt családon belüli erôszakos cselekmények száma, áldozatai, a számukra talált megoldások. Maros megyén kívül a programot Hunyad, Máramaros és Ilfov megyében valósítják meg.

A Szaporodás-egészségtani Intézet által létrehozott szolgáltatásokról, menhelyrôl a 255-532-es telefonszámon lehet érdeklôdni.

A nyárádremetei I–X. osztályos iskolában 253 gyerek tanul, közülük a tegnap 150 gyerek és a tanári kar negyede öltözött farsangi ruhába, hogy megünnepeljék a farsangzárást elôadással a kultúrotthonban, immár a második éve. A bohózatokat a gyerekek ötletei alapján állították össze, idén rendkívüli volt a roma gyerekek részvétele is az ünnepségen. A legötletesebb, legbohócosabb, legpocsékabb ruházatokat díjazták, miután a gyerekeket a szülôk fánkkal és teával kínálták meg – nyilatkozta Bondor András iskolaigazgató.

Pro Karma a HIV-fertôzöttekért

A Pro Karma egyesület jogi személyként két éve vállalja fel a HIV-fertôzöttek védelmét megyénkben. Világszerte számuk 2000- ben – a becslések szerint – már több mint harminchatmillió volt – tíz év múlva a legtöbbjük már nem él. A járvány eddig huszonkétmillió életet követelt, és az áldozatok száma évrôl évre növekszik. Románia helyzete e téren egyáltalán nem megnyugtató. Míg a környezô országokban, mint például Törökország, alig éri el a kétezret a fertôzöttek száma, Bulgáriában 500-at tartanak számon, addig hazánkban tízezer fölötti betegrôl tudunk. Maros megyében megközelítôleg kétszáz AIDS-es él – tájékoztatott Lassel Irén, az egyesület elnöke.

Románia HIV-fertôzött betegeinek érdekvédelmi szervezeteit – mintegy huszonhármat – az UNOPA fogja össze, támogatásukból és a HIV/AIDS, tbc. és malária megelôzésére fordítandó globális alapból való finanszírozásból a Pro Karma egyesület egy kilenc hónapos projekt során különféle tevékenységeket szervezett huszonegy fertôzött tagja számára. Felmérték a fiatalok szociális helyzetét, különféle találkozókat szerveztek számukra, Csíki Angéla pszichológus irányításával személyiségfejlesztô tréningeken vettek részt. Hangsúlyt fektettek a társadalomba való beilleszkedésükre. A betegek és családjaik információkat szerezhettek a kezelési módokról, az erre vonatkozó törvénykezésrôl. Öt fiatal részesült szakképzésben a minisztérium által elismert oklevelet szerezve, amelyet az egyesület vezetôje a projekt egyik legfontosabb pontjaként említett. A programba több önkéntes is bekapcsolódott. Számos tevékenységet az ország más, hasonló területen tevékenykedô egyesületével közösen szerveztek meg.

Pénteken az érdeklôdôket az egyesület és a tanítóképzô néhány fiatalja rövid mûsorral lepte meg, a táncok, énekek, rövid jelenetek mosolyt avagy könnyeket csalogattak arcunkra.

Február 15. és 17. között Gyulafehérváron a 7-es Számú Központi Régiófejlesztési Ügynökség közremûködésével a nyárádmenti szelektív hulladéktelep tervének megvalósításához szükséges mûszaki asszisztenciát biztosító Hill International SA and Louis Berger SAS & Beture-Environment konzorcium képviselôi tájékoztatták a hulladékgazdálkodási tervek projektmenedzsereit a kivitelezésrôl. Az asszisztenciát biztosító nemzetközi konzorcium bemutatta azt a gyakorlati útmutatót, amely az Európai Unió közbeszerzési rendszerét, eljárástípusait szabályozza, emellett pedig ismertették a további együttmûködés módját. Minderre azért volt szükség, mert a kivitelezôket ennek a szabálynak megfelelôen kell alkalmazni. Amint Antal Zoltán projektmenedzser tájékoztatott, a héten hozzáfogtak a kivitelezéshez, ami azt jelenti, hogy az uniótól zöldutat kaptak az alvállalkozók kiválasztásáért. A nyárádmenti Pro Regione Pura tervet az unió 2003-as Phare-program alapján támogatják.

(MTI) – Kedden kora délután kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett az orosz államfô. Vlagyimir Putyin és kísérete a Ferihegyi repülôtérrôl a Sándor palotába hajtatott. A köztársasági elnök hivatalának otthont adó épület elôtt, a Szent György téren Sólyom László államfô katonai tiszteletadással fogadta a magas rangú vendéget. A két államfô megbeszélését közös sajtónyilatkozat zárta, ezt követôen a Parlamentbe várta az orosz delegációt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A szûk körû, majd a plenáris tárgyalások után a két fél képviselôi számos kétoldalú megállapodást írtak alá, köztük a középtávú gazdasági együttmûködés fô irányait kijelölô memorandumot, amelyet a kormányközi vegyes bizottság két társelnöke – Kóka János gazdasági közlekedési, valamint Leonyid Rejman informatikai miniszter – látta el kézjegyével. A parlamenti program zárásaként Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin közös nemzetközi sajtótájékoztatót tartott.

Kedd este Sólyom László és Gyurcsány Ferenc közösen díszvacsorát adott az orosz vendég tiszteletére a Szépmûvészeti Múzeum barokk csarnokában. Putyin elnök a magyar államfô és a miniszterelnök együttes meghívásának tesz eleget budapesti útjával.

Magyarországi látogatásának második napján, szerdán Putyin elnök megkoszorúzza a Magyar Hôsök Emlékmûvét a Hôsök terén, majd a Szovjet Hôsök Emlékmûvét a Szabadság téren. Ezt követôen a Magyar Nemzeti Múzeumban a magyar közjogi méltóságok és az orosz államfô jelenlétében megnyílik a sárospataki református kollégiumnak az Oroszországtól visszakapott 136 kötetét bemutató kiállítás. Vlagyimir Putyin és Gyurcsány Ferenc tavaly februárban Moszkvában kötött elvi egyezséget a második világháború végén a Szovjetunióba elvitt könyvritkaságok egy éven belüli visszaadásáról; az évtizedek óta Nyizsnyij Novgorodban ôrzött kötetek február 22-én érkeztek meg Budapestre.

A látogatás azzal zárul, hogy Gyurcsány Ferenc otthonában látja ebédre vendégül Putyin elnököt, aki Budapestrôl Prágába utazik tovább, ugyancsak kétnapos vizitre.

Az orosz elnököt Budapestre elkísérô Szergej Lavrov külügyminiszter szerda reggel tárgyal magyar kollégájával, Somogyi Ferenccel.

(MTI) – Orbán Viktor szerint a nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, hogy elérhetô legyen minden Kárpát-medencei magyar számára. A Fidesz elnöke errôl hétfôn Kárpátalján beszélt, amikor a munkácsi várban felvatatta Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát.

A politikus több száz fôs hallgatósága elôtt hangsúlyozta: a nemzeti vízum mai feltételei közepette kirekeszti Magyarországról a kárpátaljai magyarok nagy tömegeit, megszerzésének feltételei viszont könnyen teljesíthetôk a "kétes szándékkal és céllal" belépni akaróknak.

"A nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, le kell egyszerûsíteni, és elérhetôvé kell tenni minden Kárpát-medencei magyar, minden kárpátaljai, minden munkácsi magyar számára" – hangoztatta a pártelnök. Ígéretet tett arra, hogyha "kedvezôen alakul a széljárás Magyarországon", akkor a Fidesz a határátlépés, a nemzeti vízum, a kárpátaljai kultúra és az ottani tanárképzô fôiskola sorsát "egyszer s mindenkorra megnyugtatóan és biztonságosan" rendezi.

Orbán Viktor szerint azzal, hogy Magyarország is az új, egységes európai határrendszer részévé válik, "nehéz felhôk gyülekeznek a kárpátaljai magyarok feje fölött".

Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) éles hangon tiltakozott kedden amiatt, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás etnikai alapon kettôs mércét alkalmaz, amikor magyar és szerb nemzetiségû bûnelkövetôk felett ítélkezik.

A legnagyobb délvidéki magyar párt dél- bácskai és szerémségi szervezete eljuttatta az MTI- hez tiltakozó közleményét, amelyben párhuzamot vont két bûneset között. Tavaly júniusban Temerinben öt magyar fiatalember súlyosan és kegyetlenül bántalmazott egy szerb férfit, amiért "példátlanul gyors, a nyilvánosság kizárásával lefolytatott büntetô eljárás során a vádlottak összesen, immár jogerôsen, 61 év börtönbüntetést kaptak".

A másik eset 2004 szeptemberében történt: Újvidéken hat szerb nemzetiségû fiatalember elrabolt egy magyar fiatalembert, akit súlyosan és kegyetlenül bántalmaztak, vasrúddal vertek. Az áldozatot a Duna partjára hurcolták, meztelenre vetkôztették, levizelték, a Dunába kényszerítették, egy csónakból fojtogatták. A vérzô, mezítelen fiatalembert ezután magára hagyták. Az újvidéki bíróság pénteken zsarolás, emberrablás és engedély nélküli fegyvertartás bûncselekménye miatt elsô fokon összesen 14 év börtönre ítélte a szerb nemzetiségû bûnelkövetôket.

A VMSZ rámutatott arra, hogy az elôbbi esetben a magyar fiatalok letartóztatás alatt voltak gyakorlatilag a bûntény elkövetése óta egészen addig, amíg a jogerôs ítélet után a börtönbe vonultak, míg az újvidéki szerb fiatalok szabadlábon védekeztek, és az elsô fokú, "kirívóan enyhe ítélet csak most született meg".

"Feltesszük a kérdést, hogy a vasrúddal történt verés, meztelenül Dunába kergetés és fojtogatás, valamint a vérzô és félholtra vert áldozat cserbenhagyása miért nem minôsült gyilkossági kísérletnek, és miért nem kapott a hat szerb fiatal példásan elrettentô börtönbüntetést úgy, mint a temerini eset vádlottjai?" – firtatta a VMSZ, amely szerint az etnikai alapon alkalmazott kettôs mérce nem járul hozzá a szerb többség és a magyar kisebbség közötti bizalom erôsítéséhez, valamint ahhoz, hogy a kisebbség bizalommal legyen az igazságügyi szervek iránt.

(MTI) – Egy párizsi cégnek köszönhetôen bárki megtapasztalhatja egy kis idôre, hogy milyen a hírességek élete, amennyiben hajlandó e kalandért néhány száz, vagy ezer eurót áldozni.

A Soirée de Star, vagyis az Est Csillaga nevû cég egy évvel ezelôtt alakult, s a vállalkozásnak azóta sincs panasza a kuncsaftokra, hiszen hetente három-négy ügyfél igényli szolgáltatásait. A vevôkör 70 százalékát magányos hölgyek teszik ki, ám a cég ajánlatában házaspárokra, valamint a gyermeküket meglepni kívánó szülôkre is gondol – olvasható a NEWSru címû orosz hírportálon.

A vállalkozás nemcsak a gazdagokra számít, hiszen a legolcsóbb szolgáltatás mindössze 299 euróba kerül: az összegért az ügyfél belekóstolhat egy "mezei" híresség életébe. Jár a piros szônyeg, egy gépkocsi sofôrrel, valamint testôr és VIP-ellátás Párizs egyik éjszakai szórakozóhelyén.

A legborsosabb a 3499 eurós tarifa, amelyért az ügyfélnek a hatalmas limuzinon és testôrön kívül jár néhány hisztérikus rajongó, valamint lesifotósok tömege, akik fáradhatatlanul követik a "hírességet", persze csak a befizetett csekk erejéig.

A cég egyébként törekszik a hitelességre – testôrök szerepét olyanok alakítják, kik korábban ezt a cseppet sem könnyû foglalkozást ûzték, a paparazzik pedig professzionális fotósok. A rajongók szerepére hivatásos színésznôket szerzôdtetnek, kiknek csínján kell bánniuk a sminkkel, nehogy túl jól nézzenek ki és háttérbe szorítsák a "hírességet", elvégre az ügyfél azért fizet, hogy egy kis idôre övé legyen a fôszerep.

Az Európai Integráció Minisztériuma elôzetes dokumentumot küldött az Európai Bizottságnak az EU-csatlakozási elôkészületek területén elért eredményekrôl, a dokumentumot felhasználják a májusi országjelentés elkészítésben, áll a szaktárca közleményében.

"A csatlakozási felkészülés utolsó szakaszába érkeztünk. Ez a dokumentum a Románia által 2005 szeptember és 2006 február között elért eredményekrôl szól. Viszonyunk az EB-vel átlátható és nyitott. Mindig konkrét és objektív értékeléseket küldtünk, és meggyôzôdésem, hogy megközelítésmódunkat jól fogadják az európai partnerek" – nyilatkozta Anca Boagiu integrációs miniszter .

Boagiu elmondta, Románia célkitûzése a 2007. január 1-jei csatlakozás, a kedden elküldött dokumentum pedig "meggyôzô érv amellett, hogy az EB ezt a dátumot ajánlja Románia csatlakozása idôpontjaként" – jelenti a Mediafax.

A múlt kedden a parlament plénumában került sorra Frunda György szenátor útmatricás törvénymódosításának tárgyalása. A végsô szavazást február 28-ra halasztották. A plénum a javaslatokat minimális többséggel elutasította. Tehát marad az éves matrica minden román autótulajdonos állampolgár részére. Frunda György kijelentette, újra fogja kezdeményezni a törvény módosítását, javasolni fogja a hetes, havi, 3 hónapos matrica megvásárlásának lehetôségét, mert igazságtalannak tartja, hogy a külföldi állampolgároknak lehet ideiglenes matricát vásárolni, a román állampolgároknak meg nem.

A képviselôház kedden 15 nappal meghosszabította a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar megállapodást ratifikáló törvény hallgatólagos elfogadásának határidejét. A javaslatot a Nagy- Románia Párt és a Konzervatív Párt kezdeményezésére 195 "igen" és 20 "nem" szavazattal, két tartózkodással fogadták el a képviselôk.

A jogszabály hallgatólagos elfogadásának eredetileg 45 napban megállapított határideje kedden lejár, de a képviselôház különösen összetett törvénynek nyilvánította a törvényt, az alkotmány 75. cikkelye 2. bekezdése 2. alpontja értelmében.

A törvénytervezet hallgatólagos elfogadásának határideje így 60 nap lett, a határidô pedig Victor Ponta SZDP-szenátor szerint március 14-én jár le.

A Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar megállapodást ratifikáló törvény tervezete hétfôn került a képviselôház napirendjére, a kezdeményezôt, a kormányt senki nem képviselte. A képviselôk keddre halasztották a vitát, kérték Mihai Ungureanu külügyminiszter jelenlétét, és azzal vádolták az NLP-t és a kormányt, hogy a halasztgatással a tervezet hallgatólagos elfogadását akarja elérni.

Újabb madárinfluenza-eseteket regisztráltak háziszárnyasoknál Topalu településen.

A mezôgazdasági minisztérium keddi közleménye szerint a községbôl származó mintából az országos egészségügyi laboratóriumban azonosították a madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát, emiatt a településen elrendelték valamennyi, mintegy 15 ezer szárnyas levágását.

Danut Culetu, Constanta megye prefektusa elmondta, hogy a megyében három faluban azonosították háziszárnyasokban a madárinfluenza H5 típusát. A prefektus újságíróknak elmondta, hogy a hatóságok várják a tesztek eredményét, mielôtt megkezdenék a baromfi begyûjtését és a karantén bevezetését Crângu, Satu Nou és Anghel Saligny falvakban.

A madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes H5N1 altípusát Constanta megyében eddig kilenc helyen fedezték fel. A fertôzést eddig 35 romániai faluban, valamint egy kis fekete-tengeri fürdôhelyen észlelték, mióta a vírus tavaly októberben elôször megjelent a Duna-deltában.

Eddig nem regisztráltak emberi madárinfluenza- megbetegedést az országban. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a H5N1 vírus legkevesebb 92 ember halálát okozta világszerte – fôként Délkelet-Ázsiában -, amióta 2003 végén elôször megjelent Ázsiában. A vírus eddig 10 európai országot ért el és Afrikában is megjelent.

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyûlést – ezzel a kéréssel fordult Ilie Botos fôügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselô.

A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselôi mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyûlést. Szerinte ugyanis "sérti az alaptörvény elôírásait" az RMDSZ "hallgatólagos jóváhagyásával" meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselô fogalmaz – ezen "kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját".

Csapó nyílt levele Gyurcsánynak

Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védôhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett – egyebek között erre szólítja fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

A levél aláírója emlékeztet: a Székelyföld ma is többségben levô ôshonos közössége, a székelység, sok évtizedes kiszolgáltatottság és alárendeltség után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban ez idáig a Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezésüket visszautasították, nem vették és nem veszik figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait – olvasható a dokumentumban.

"A székelység soha nem mond le a teljes és tényleges egyenlôségét szavatoló belsô önrendelkezéshez való jogáról, Székelyföld autonómiájáról!" – szögezi le Csapó I. József. Emlékeztet: az SZNT felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az ENSZ fôtitkárát, tekintse kiemelt megelôzô megoldásnak Székelyföld helyzetének rendezését, és járuljon hozzá Székelyföld autonóm státusának nemzetközi felügyelettel való rendezéséhez.

Csapó az SZNT nevében felszólítja Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként ôt megilletô hatásköreinek, valamint alkotmányos kötelességének. A levélíró szerint Budapestnek e szellemben kell támogatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyûlése elôtt "a magyar nemzetiségû székelység közakaratát Székelyföld autonómiájára". Csapó arra is felszólítja a magyar kormányt, hogy kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védôhatalmi státusának gyakorlására Székelyföld felett, s mint az Európai Unió tagja, igényelje az Európai Bizottság támogatását Székelyföld autonóm státusának rendezéséhez, a történelmi Székelyföld eurorégióvá minôsítéséhez.

Tegnap rendkívüli ülésen döntött a megyei közgyûlés a költségvetés kiigazításáról. A kormány tartalékalapjából 2,6 milliárd lejt utalt ki arra a célra, hogy a megyei önkormányzat javítási és korszerûsítési munkálatokat végezzen a holtmarosi felnôttgondozási központban. Schmidt Loránd, a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója a Népújságnak elmondta, hogy az összegbôl elsôsorban a holtmarosi gondozási központ mosodáját, a konyhát és a fôútra nézô épület homlokzatát lehetne felujítani. E munkálatokat a versenytárgyalások lebonyolítása után kezdenék meg. Hozzátette: a központnak nagy szüksége lenne egy korszerû víztisztító berendezésre, amire a fent említett összegbôl jutna és ezt az igazgatóság kérelmezte is.

A tanácsülés másik napirendi pontja néhány, a Védelmi Minisztérium ügykezelésében levô területnek a megyei önkormányzat adminisztrálásába való utalására vonatkozott. A hadsereg által használt gernyeszegi üzemanyag-lerakat helyébe Szakmai Átképzési Központot építenének a közigazgatási alkalmazottak számára, Csergeden egy 34,5 hektáros területen sport- és szórakozási bázist alakítanának ki, egy Koronkán levô 4.400 négyzetméteres területen szociális jellegû beruházásokat terveznek. A testület ezt a határozattervezetet is jóváhagyta.

Sajtótájékoztatón ismertette tegnap a megyei Fratia Romániai Szabad Szakszervezetének Szövetsége (CNSLR-Fratia) szakszervezet vezetése a tavaly április óta kifejtett tevékenységét. Az öt újabb szakszervezettel bôvült CNSLR Fratia azonban továbbra is konfliktusban van a CSDR szakszervezet megyei szervezetével, amely ellen ma nyújt be bûnügyi feljelentést a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségen.

A CSDR ellen hamisítás, hamis okirat tudatos felhasználása vádjával tesz feljelentést a CNSLR Fratia szakszervezet, mivel az évek óta zajló perben nem történt elôrelépés, a Fratia pedig újabb dokumentumok birtokába jutott. A két érdekvédelmi szervezet évek óta perben van, a viszály mozgatórugóját pedig valójában a szakszervezeti tulajdon megszerzése képezi. Legalábbis a CNSLR Fratia vezetôje, Cocis Calin szerint, aki reméli, hogy a bíróság "helyesen" dönt majd az ügyben.

A tevékenységi beszámolóból kiderült, hogy a CNSLR Fratia tavaly új tagokkal bôvült. Szakszervezet alakult többek közt a Törvényszéki Orvostani Intézetnél, a marosvásárhelyi Vérközpontnál, a Román Lottótársaságnál és a rendôrségnél. Tárgyalások folynak egy szászrégeni, 1360 tagot számláló szakszervezeti tömbbel és a közintézmények szakszervezeti vezetôivel a csatlakozásról. Felbomlott 5 szakszervezet. Jelenleg a CNSLR Fratia 56 szakszervezetet foglal magába, a tagok száma 1860-nal bôvült. Tavaly számos munkaviszályt sikerült feloldaniuk, mint például a vasúti sztrájkot, az Azomuresben kirobbantott sztrájkot, részt vettek többek közt a Muresul, a Solidaritatea, a nagysármási SIM, a Carbid Trading, a Pro Lex vállalatoknál kialakult munkakonfliktus feloldását célzó tárgyalásokon, támogatták a tanügyi szakszervezeteket a tavaly ôszi tiltakozó megmozdulások alkalmával és megkísérelték feloldani a dicsôszentmártoni kórházbeli munkaviszályt is. A szakszervezet ugyanakkor 15 millió lejt adományozott az árvízkárosultak – három Bákó megyei család – részére.

Magyarországon dúl a választási kampány. És rombol! Nem csak az ígéretek szappanbuborékai szálénak magasra, hanem a már-már eszelôsen tomboló gyûlöletszítás hangzavara is. Mondhatnám, lelkük rajta! Mondhatnám, de sajnos gondoskodnak róla, hogy ne mondhassam. Úgy tûnik, Erdély nem csak a magyar kultúra mindenkori tartaléka, tárháza volt és maradt, hanem a politikusok felfedezték, hogy magyarjai jó választási "ágyútölteléket" is képezhetnek anélkül, hogy irántuk valós kötelezettségeket kellene vállalni. Megdöbbenéssel vegyes felháborodással olvastam egy típuslevelet, melyet Orbán Viktor aláírásával küldtek egy vásárhelyi diáknak "Tisztelt határon túl élô honfitársaim!" megszólítással. Nem magyar állampolgár, csak egyszerûen magyar, mint még másfél millióan ebben a "Tündérországban". "Nincs az a távol élô magyar, akit nemzetünk nélkülözhetne!"" mondja a levél, majd tovább: "az új kormány feladata az lesz, hogy újjáélessze a magyar szolidaritást." Hát arra nagyon rá is fér, mert eddig csak azt láttuk, hogy a megosztottságot munkálták ki, szívósan és – sajnos – sikeresen. Megdöbbentô, hogy milyen olcsó a magyar, ha erdélyi! Nem számít, hogy meggondolatlan szlogenek és kijelentések remek üzemanyagot szolgáltatnak az amúgy is acsarkodó román nacionalizmusnak, hogy prédául dobják a nehezen kimunkált és kivívott kisebbségi jogainknak. Majd legfennebb kivándorolunk olcsó, másodrendû munkaerônek az anyaországba. És ha lassanként eltûnik nemzetünk Erdélybôl, hát majd könnyezve siratjuk, mert ehhez nagyon értünk. Pedig mi itt megmaradni szeretnénk és nem leforgácsolódni az éppen esedékes politikai rövidlátás vagy nemtörôdömség eredményeképpen. Mi itt nem sorakozhatunk fel egyetlen ideológia mögé sem, legyen az vörös, zöld, vagy a szivárvány bármely színében játszó! Nem lehetünk MSZP-sek, FIDESZ- esek, csak egyszerûen magyarok, mert különben elsodor a többségi áradat! Mit mondhatnék még? Legfennebb annyit, ha magyarságunk porszemnél többet ér, ha még egy porszemnyi becsület maradt a magyarországi politikusokban, akkor minket hagyjanak ki ebbôl a játszmából!

Telenézô

Amikor beütöttem nevét, ezres találatot jelzett a gép. Egy ember, gondoltam, aki egyszemélyes intézménnyé vált Magyarországon. * Részlet önvallomásából: – Véget ért az a korszak a magyar televíziózásban, amikor a közszolgálati televízió mûvészeti mûhely is volt, egy-egy új mû, film bemutatása a kulturális élet fontos eseményének számított. Még szerencse, hogy annyi értéket sikerült a hazai televíziózás elsô évtizedeiben "dobozba tuszkolni", hogy azok közül ma is sok elôvehetô, bemutatható. Fölismervén a változás elôszelét, jól döntöttem, létrehozván a "városvédô mûsort", amely immár a 27. évében jár. * Ez a vallomás viszonylag friss – ha lehívjuk a Budapest címû kiadványt (a városlakók folyóiratát) a neten, megtaláljuk "a legnagyobb magyar városvédô" vallomását a maga egészében. Jól tudta: az épített környezet – nem csak a kiemelt mûemlékek – értékeinek megismertetése, megszerettetése érdekében érdemes, kell mûsort csinálni, "prédikálni". * Ráday Mihály (1941) mûvészettörténész, operatôr, rendezô, mûsorvezetô, Kossuth-díjas mûvész. Munkásságát az Europa Nostra érdeméremmel is elismerték. Elôbb az ELTE mûvészettörténet szakán szerzett diplomát, majd a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen szerzett operatôri és rendezôi képesítést. Elsô fényképezôgépét 13 évesen kapta, s egy életre elkötelezte magát a fényképezés és a film mellett. Közel ötezer fotográfiája jelent meg könyveiben, és operatôrként is komoly életmûvet tudhat maga mögött: mozifilmeket, tévéjátékokat, gyermekfilmeket, dokumentumfilmeket egyaránt fényképezett. 1968 óta a Magyar Televízió operatôre, fômunkatársa. Rendszeresen publikál újságokban is, mindig felemeli szavát valamelyik védelemre szoruló építészeti, mûvészeti érték mellett. Ô a városvédô mozgalom alapítója, aki tévés mûsoraival menti a menthetôt. Több civil szervezet alapítója és vezetôje. Nevéhez fûzôdik az 1848/49-es emlékhelyek bemutatása és védelme. * Aki a déli harangszókor kattint a magyar tévére, jó, ha tudja: azokat a képeket is Ráday Mihály készítette. * Városvédô sorozata – Unokáink sem fogják látni, avagy Pallasz Athéné kezébôl idônként ellopják a lándzsát – nyilván faluvédô is, más szóval: ország-, vagyis Európa- védô. * Amikor kiderült– mondja –, hogy nézik, s hatása van a határon túl is, ahová elér az MTV1, kértem, legyen megismételve a mûsor az M2-n, hogy láthassák délebbre is Erdélyben, s másutt is, ahol magyar tévét néznek távoli tájakon. Többször, néha évente kétszer is változik a "mûsorstruktúra", de ez a lehetôség – köszönet érte – ma is megvan. * Egyik legutóbbi témája: bontják Budapestet. A magyar fôváros "múzeumi relikvia", "túlhaladta az idô" (egy építész véleménye). Csákánnyal, buldózerrel rombolják a múltat. A befektetôk, beruházók terjeszkednek, jönnek a multik, nyomul a tôke. A szétrobbantott régi paloták helyére újakat, hasznosakat húznak, amiket húsz-harminc év múlva ismét le lehet bontani, hogy még hasznosabbakat építsenek a helyükbe. A Városvédôbeszédek (kettô kötetben, az elsô az 1988-ig, a második az 1988–2000 között elhangzottakat tartalmazza, a harmadik 2001-tôl látható, videós anyaggal is, az interneten) szerzôje nem tehet mást: szóval és képpel, korunk új lármafáival adja hírül, hogy a pusztítás nem ért véget a háborúkkal, újabb harácsoló hordák özönlik el a kultúrát, egységesen kell megvédenünk életminôségünket. * A mûsor rövid, pergô, Ráday remek rutinnal szerkeszt, csapata összeforrott, látszik, hogy egy kulcsra jár az agyuk. Amikor lejár, felsóhajtok: van-e nekünk itt, Erdélyben, Romániában hozzá mérhetô városvédô egyéniségünk? Mûemlékvédô egyesület az van, idônként hallat magáról, felmutat eredményeket. De nálunk sokkal nagyobb mérvû és iramú a pusztulás; amit meghagyott a diktatúra, azt tizenöt éve tovább rothasztja a tunyaság, az "idegen" érték iránti közömbösség. * A romániai közélet, a média vajon mikor gyöngyözi ki a maga Rádayját?

Több lap is megírta, egykori évfolyamtársaim, Bocsan Nicolae (jelenleg rektor) és Gyémánt Ladislau (csak magánemberként Laci), különben a Judaisztikai Intézet vezetôje, ellenzi a Bolyai Egyetem avagy a három magyar kar létrehozását. Az még hagyján, hogy Nicu Bocsan (kedves kis futballozó fiú volt, túl sok tudomány akkoriban nem szorult belé, utóbb lett naggyá) nem akar hozzájárulni a magyar karok létrehozásához és a kezdeményezô bizottság tagjait jelentékteleneknek, fajsúlytalanoknak nevezi, akiknek még doktorijuk sincsen. (Általában a politikai és tudománypolitikai küzdelmek résztvevôit nem fokozataik szerint mérik, hanem az általuk képviselt ügyben kifejtett tevékenység és eredményesség arányában). Az már azonban elszomorító – pontosabban fogalmazva meg is hökkentô – hogy olyan szemponttal zsonglôrködik colegul Gyémánt, aminek semmi köze sincsen a Bolyai egyetem ügyéhez.

Ugyanis a judaisztika nem csupán a holokausztról szól, hanem a zsidó kultúra és mûveltség, a héber nyelv és a vallás tudománya, amely bármely egyetemen tantárgy, tanszék lehet. (Németországban is az, ahol szintén akadnak a holokausztnak túlélôi és túlélô végrehajtói.)

Aztán: a világ zsidóságának jelentôs része nem esett át már csak (földrajzi) helyzeténél és életkoránál fogva sem a holokauszton. A judaisztikai tanulmányok és a holokauszt összefüggése erôltetett, annyiban függ össze, mint a filozófia és a bölcselôk. Tanítványaidon mérheted le, kedves barátom, hány zsidó gyerek jelentkezett ezek folytatására és történelmi tanulmányaidból tudhatod, judaisztikát a keresztény tudósok is mûveltek Európában anélkül, hogy egyetlen zsidót is ismertek volna közelebbrôl (v. ö. Apáczai Csere János.) A judaisztika tudomány – neked magyarázzam?!! – nem a politika jolly-jokere. (Sôt, azt a gyanúmat sem tudom elhallgatni, hogy a kilencvenes évek legelején azért hozta létre sebtiben a BB egyetem ezt a tanszéket (intézetet, tanulmányi központot), mert ezzel remélte elodázni a megkerülhetetlent, a magyar karok indítását, újra megnyitását és remélte, hogy Amerika ezek után elégedetten távolodik el a magyar kisebbségi egyetemi oktatás ügyétôl. Persze ez csak az én magánreakcióm, hitelét majd csak az egyetem 21/22. századi történészei fogják megerôsíteni avagy cáfolni.)

Megjegyezném, a budapesti Eötvös Loránd T. E. Judaisztika karán végzôk jelentôs hányada nem zsidó, ahogy a tanári kar tagjai közül sem mindenki az, pl. maga a tanszékvezetô professzor, Komoróczy Géza kassai református család sarja. S a tanítványok között magam is ismerek több erdélyit. (Tanszabadság van, a Bolyai Egyetemen is felvehetô tantárgy lehet, lenne, lesz, hiszem.)

A holokauszt erdélyi túlélôi bizony jelentôs szerepet vállaltak a Bolyai Egyetem mûködtetésében, ott tanultak, tanítottak, oktattak magyarul, kiváló embereket adtak a honnak és a nagyvilágnak. Elég, ha csak közös ismerôseinkre gondolunk, elég, ha csak apámra emlékezem és a marosvásárhelyi orvosi egyetem professzoraira (ôk is a Bolyai Egyetem részlege voltak). Ôk is a lágerekbôl jöttek haza, a munkaszolgálatról tértek meg, családjukat veszítették, de a magyarul oktatást nem tekintették haza- vagy nemzetgyalázásnak. Vállalták a magyar oktatás felfejlesztését (könyveket, jegyzeteket, tudományos dolgozatokat írtak), legtisztább lelkiismerettel dacoltak az egyetemet elsorvasztó központi és helyi törekvésekkkel. Nézd végig az egyetem iratait, s láthatod, hogy nem a levegôbe beszélek, nem mûnosztalgiákat fogalmazok meg.

Az meg egyenesen rosszindulatú feltételezés, hogyha a két egyetem szétválna, avagy csak a karok kettôzôdnének meg, akkor a Judaisztikai tanszéknek nem lenne helye, szerepe, értelme. Miért? Tán a magyarok (egyetemi oktatók, hallgatók) antiszemiták és ilyen karra nem tartanának igényt? Avagy nem vállalnád a magyar karon az oktatást, elfelejtetted volna Nagyváradon tanult anyanyelvedet?

Van még Erdélyben magyar anyanyelvû és kultúrájú zsidóság, ha számbelileg kevesen is maradtunk. Nem rólunk van szó. A judaisztikáról, amelyet minden demokrácia és európai egyetem vállal, vállalhat. Oktatók kellenek. Ezt jól tudod, hiszen te vagy multikulturális egyetem Európai tanulmányok karának dékánja. A multikulturalitásnak elegendônek kell lennie ahhoz is, hogy elfogadja a sokszínûséget, akár a magyarok elkülönített, önálló kari jelenlétét az általuk alapított valamikori egyetem mai utódján. Hiszen Eisler Mátyás, a kiváló tudós, a valamikori Ferencz József TE oktatója volt, magántanári habilitálással. 1920 után ez a státusa névlegessé vált a Ferdinánd egyetemen, ha nem illuzórikussá.

Efféle dramaturgiának és drámakísérletnek, a holokauszt- túlélôkre való hivatkozásnak, úgy gondolom, helye nincs az egyetem-vitákban. S hidd el, Elie Wieselt nem lehet átrázni, félrevezetni. Te találkoztál vele, emlékszel, nem beszélt magyarult a holokauszt 40. megemlékezésén a Ferenc József úti neológ zsinagógában. Ô igenis tudja, miben rejlik a különvalóság, az etnikai jelek rendszerének (a szeparatizmus) ereje, hiszen úgy nôtt fel Máramarosszigeten 1944 elôtt egy teljesen zárt és egynyelvû közösségben, hogy a hagyomány világából merítette az erôt, az erkölcsi erôt a túléléshez. S talán egy Nobel- díj birtokosa, egy volt lágerlakó jobban tudja, mi kell a kisebbségeknek, mint Te vagy én.

Sajnálom, Laci, hogy éppen téged használtak fel, toltak elôtérbe egykori évtársaink.

A hadijáték iránt évrôl-évre mind nagyobb az érdeklôdés, ezért Szolnok önkormányzata számára, a hagyományápolás jegyében, magától értetôdô a rendezvény támogatása – mondta Botka Lajosné polgármester. Az eseményre ellátogat a városba Lengyelország budapesti nagykövete is, hogy megkoszorúzza az emléktábláját annak a lengyel légiónak, amely a magyar szabadságharcosokat segítette – tette hozzá.

Udovecz György, a "Szolnok" Magyar Királyi Honvéd Hagyományôrzô Alapítvány elnöke elmondta: az 1849. március 5-én vívott, a magyar sereg gyôzelmével végzôdött szolnoki csata leglényegesebb mozzanatait 220 cseh, szlovák, osztrák és magyar katonai hagyományôrzô eleveníti fel.

Tizenkét löveg, hatvan lovas, 140-160 gyalogos részvételével és pirotechnikai elemek alkalmazásával igyekszünk látványossá tenni az osztrák és magyar csapatok történelmi hûségû összecsapását – jegyezte meg.

Manapság nagyon divatossá vált az a szólás, hogy "csak a pénz beszél, a többi nem számít". És ehhez aztán a kaméleon meglepôen gyors és nagyfokú változékonyságával alkalmazkodnak sokan.

Egyik módszerük az ötletgazdák kifosztása a szabadalmaztatási eljárások elôtt. A kivitelezésben profitot hozó hasznos ötletet nyújtó ötletgazdát, mint 1989 elôtt, a kommunizmusban, kifosztható közösségi tulajdonnak, intellektuális javától, termékétôl megfoszthatónak tekintik akkor is, ha élô szóban és akkor is, ha írásban terjeszti ötletét (ötleteit) mások elé.

Általában a különbözô utakon nagyobb pénzösszegekhez jutottak – most ne firtassuk, hogy legálisan-e vagy sem –, alkalmazzák az ötletgazdák kifosztását, mivel többnyire saját maguk az újításra, ésszerûsítésre, új termékek elôállításához ötletszegények. Ezért aztán rengeteg gyakorlati eljárást találtak ki azért, hogy ne kelljen érdem szerint megfizetniük az ötletgazdának pénzügyi profitot is hozó intellektuális javát.

"Akinél a pénz, annál a hatalom" jelszóval letagadják, különbözô úton- módon az ötletgazda tulajdonjogát a saját ötletére, amely úgy ingyen, minden ellenszolgáltatás nélkül hoz hasznot az eltulajdonítónak.

Ezt még támogatja az is, hogy a szabadalmi hivatalok nagy összegeket kérnek egy-egy feltalálás, újítás, új eljárás kivitelezhetô ötlettermék szabadalmazására.

Ezzel valójában illojális (tehát nem lojális) versenyhelyzetet teremtenek az intellektuális javak birtokosai és a gazdagok között. Nem teremtik meg az önmaga tudása alapján feltörekedni igyekvô egyénnek a gazdasági versenyben ezen az úton az esélyegyenlôség lehetôségét. Ugyanis az ötletgazda hiába talált ki és/vagy dolgozott ki egy gazdaságilag, pénzügyileg is hasznosítható eljárást, ha nincs amibôl kifizetnie szegénysége miatt a szabadalmaztatás költségeit.

Ugyanakkor rengeteg esetben sem a menedzserek, sem a patronok nem akarják elismerni azoknak az érdemeit, akik éppen annak a társulásnak, vállalatnak vagy intézménynek hajtanak hasznot ötletgazdaként, amelynek vezetôiként, irányítóiként, tulajdonosaiként éppen az ötletet kapók és pénzügyi lehetôségeik miatt gyakorlati kivitelezôk tevékenykednek.

Lehet-e így a képzett, tanult, értelmes embernek becsülete igazából? Lehet-e az iskolának, a tanulásnak és a tanárnak becsülete, ha így viszonyulnak nagy általánosságban az egyéni tanultság alapján intellektuális termékként megalkotott és a gyakorlati kivitelezésben profitot hozó ötletekhez?

Egyre többen gondolkoznak úgy manapság – és éppen a pénzesebb rétegben –, hogy ott lopom másoktól az ötletet, ahol erre a legcsekélyebb alkalom is kínálkozik, s majd röhögök a markomba, mert betû szerint egyetlen törvény sem tiltja az ötletlopást.

S ha már esetleg teljesen ingyen nem megy a dolog, majd csak kiszúrom a szemét valami csekélységgel az ötletgazdának, hogy senki se mondhassa reám, hogy nem honoráltam meg azt neki.

Így aztán nem csoda, hogy a kommunizmusban szokásos csekély prémiumoknál is csekélyebb honoráriumokhoz jut még a szerencsésebb ötletgazda is, pedig az ötletei hatalmas hasznot hajtanak másoknak.

A legtöbben arra hivatkoznak, hogy erre vonatkozóan nem rendelkeznek a termékek szabadalmaztatására valamint a gyártási titkokra vonatkozó törvények. Ugyanakkor azonban figyelembe se veszik, hogy a kivitelezésben hasznot hajtó ötlet az ötletgazda saját, személyes tulajdonú intellektuális java, és érvényesnek kell lennie arra az intellektuális javakra vonatkozó törvény elôírásainak is.

Így az ötletgazda ötlete csak úgy idegeníthetô el, ha önként lemond róla vagy arányosan megfelelô ellenérték kifizetésével (itt két fél között egyezményesen és/vagy szerzôdésileg, több változat is megvalósítható).

Jelenleg azonban mintha csak egy hatalmas, és kimondottan az intellektuális javakra ható kleptománia lett volna úrrá az országon, úgy néz ki a helyzet.

Ne csodálkozzunk akkor azon se, hogy sok képzett és új ötletekkel is rendelkezô személy hagyja el az országot, és keres magának máshol jobb megélhetési lehetôséget, ha itthonról a szüleinek nincsen amivel állandóan jól kibéleljék a pénztárcáját.

A rossz országos gazdaságpolitika mellett ez is az egyik ok a szürke arannyal rendelkezôknek az országból való exodusára (kivonulására).

A fejlett iparral rendelkezô nyugati államokban bevett szokás, hogy jól megfizetik valamilyen változatban az ötletgazda ötletét, s ha nincs elég pénze, esetleg az ötlet termékké vagy eljárássá kivitelezésére, még pénzt is elôlegeznek neki a cégek, hogy megvalósíthassa elképzelését. Természetesen, olyankor az ötletgazda azzal köt kétoldalúan elônyös szerzôdést, aki az ötlet kivitelezését pénzügyileg biztosította.

Riporter: A télnek hamarosan vége. Sikerült helytállnia a fûtésszolgáltatónak a legnagyobb hidegekben is?

B. A.: Véleményem szerint a marosvásárhelyi fogyasztók meggyôzôdhettek arról, hogy az idôjárástól függetlenül, a szolgáltató megállta helyét az elmúlt idôszakban. Függetlenül attól, hogy kint -20 Celsius fok volt vagy pozitívak voltak a hômérsékleti értékek, sikerült alkalmazkodnunk, s megfelelô mennyiségû hôenergiát szolgáltatnunk a fogyasztóknak, ideális hômérsékletet biztosítva a lakásokban. Higgye el, az elmúlt hetekben tapasztalt nagy fagyokban nem volt könnyû biztosítani a megfelelô hôenergia-mennyiséget. Bizonyára látták, hogy nyugaton is gondok voltak a fûtésrendszerben a rendkívül alacsony hômérsékleti értékek miatt. Természetesen, nem panaszkodunk, hiszen a marosvásárhelyiekkel kötött szerzôdésben vállaltuk, hogy megfelelô szolgáltatást biztosítunk számukra. Sikerült kiesések nélkül átvészelnünk a telet, s bebizonyítottuk, hogy a rendszer jól mûködik.

Riporter: A jó mûködéshez hozzájárult az a 65 milliárd lejes befektetés is, amelyet a tavaly ôsszel sikerült eszközölniük?

B. A.: Az említett befektetések a Tudor negyedben voltak, mellettük meg kell említeni az Egyesülés negyedben végzetteket is. Természetes, hogy azok a kazánházak, ahol befektetéseket eszközöltünk, korszerûsítettünk, sokkal jobban mûködtek, hatékonyabban voltak. De a többi negyedben is zökkenômentes volt a mûködés, a fogyasztókat megfelelôen kiszolgáltuk. Sajnálatos módon egyes kazánházakban a felszerelés elavult, a régi vezetékrendszer miatt hôveszteségünk van. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk a befektetéseket, a helyi és központi szerveknél lobbizzunk, néha agresszíven is, újabb befektetési alapokért. Ez a tél vizsga is volt számunkra...

Riporter: Újabb pénzalapokra számítanak a kormánytól?

B. A.: Reméljük és hisszük, hogy igen. Kértük a támogatást, ígéretet is kaptunk, küzdünk azért, hogy minél több pénzt kapjunk.

Riporter: Mikor számíthatnak a pénzre és mekkora összegrôl beszélünk?

B. A.: Reméljük, hogy minél elôbb megkapjuk az alapokat. Az összeg nagyságáról jelenleg nem mondhatok semmit, de amennyiben hozzájutunk, tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

Riporter: Az elmúlt idôszakban az Energomur agresszívnek mondható tájékoztató, felvilágosító kampányt indított.

B. A.: Nem mondanám agresszívnek, inkább becsületesnek. Megpróbáltuk a legkevesebb költséggel pontosan tájékoztatni fogyasztóinkat. Gyakran találkozhatunk az egyéni hôközpontokat gyártó és fogalmazó cégek reklámjaival. Úgy gondoltuk, nem ülhetünk mi sem tétlenül, versenyhelyzetben vagyunk, s saját reklámjainkkal javunkra kell fordítanunk a mérleget. Tájékoztattuk az Energomur-fogyasztókat a fûtésrendszeren maradás elônyeirôl, a jelenlegi és várható valós helyzetet mutattuk be. Ugyanakkor felhívtuk figyelmüket, hogy mit jelent rövid, közép- és hosszú távon a leválás.

Riporter: Mit jelent a marosvásárhelyi fogyasztó számára a rendszerrôl való leválás?

B. A.: Azok, akik leválnak, csak veszíteni fognak. Többet veszítenek, mint amennyire most számítanak. Ôket senki nem tájékoztatja pontosan, hiszen az egyéni hôközpontok forgalmazóinak nem érdekük megtenni ezt.

Riporter: Mit hallgatnak el a forgalmazók?

B.A.: Nem beszélnek arról, hogy a közeljövôben a földgáz kétszer vagy talán háromszor többe fog kerülni, különösen a kisfogyasztók, az egyéni hôközpont-tulajdonosok számára. Az egyéni hôközpontok rövid életûek, elég gyakran kell kicserélni ôket, s ez többletköltséggel jár. Ezenkívül az európai elôírások értelmében az egyéni hôközpontok által termelt mérgezô gázokat elvezetô kéményeket nem lehet az ablakok mellett kivezetni, hanem csak a tömbháztetôn. Egy fogyasztónak, aki az elsô emeleten lakik és egyéni hôközpontja van, fizetnie kell az elvezetési berendezés felszerelését egészen a tömbháztetôig, lehetséges, hogy a tizedik emeletig. Ezenkívül építészeti szempontból is elfogadhatatlan, hogy a tömbházak külsô felületét csövekkel borítsák be, nem hinném, hogy a polgármesteri hivatal beleegyezne ebbe. Meglátják, hogy az idô bebizonyítja az igazamat. A központosított rendszeren maradt fogyasztók számára a fûtésköltségek alacsonyabbak lesznek, hiszen nekünk mint nagyfogyasztóknak lehetôségünk van lealkudni a gáz árát. Többen erôsebbek vagyunk. Az egyéni hôközponttal rendelkezôk nem tartoznak egy rendszerhez, így nincs lehetôségük alkudni.

Riporter: Az ellenérvek ellenére sokan döntenek a leválás mellett.

B. A.: Ez részben a tájékozatlanság miatt van így. S ehhez hozzájárul a rendszeren maradtak engedékenysége, jólelkûsége is. Mit is jelent ez? Ha valaki le akar válni a fûtésrendszerrrôl, szüksége van a tömbházlakók írásos beleegyezésére. Sokan aláírják anélkül, hogy tudnák, ezzel saját számláikat terhelik meg. Ha egy tízemeletes tömbházban 20-an leválnak, "szabad helyek" maradnak a központosított rendszerben. Vagyis, a fûtésrendszer a levált lakók falain is áthalad, lakásukat melegíti, s ezért a számlát a rendszeren maradtak fizetik.

Riporter: Nagyon sokat kell fizetnie annak, aki le akar válni a rendszerrôl.

B. A.: A leválási díjat helyi tanácsi határozat szabályozza, s nem véletlenül olyan nagy. Az egy-egy negyedben végzett befektetés értékét leosztották a fogyasztókra, így kapták meg a kirótt díjat. Vagyis a város, saját költségvetésébôl, mindenki pénzébôl befektet X és Y számára, és Y úgy dönt, hogy leválik a rendszerrôl. Megteheti ezt, de vissza kell fizetnie nekünk, a városnak azt a pénzösszeget, amelyet számára is befektettünk. Egy közösséghez tartozunk, s ebben a közösségben az egyén van mindenkiért és mindenki az egyénért.

Riporter: Véleménye szerint az a helyes döntés, ha a fogyasztók a központosított fûtésrendszeren maradnak.

B. A.: Én ezt ajánlom. Mi a városért dolgozunk, fektetünk be. A közponosított fûtésrendszer jelenleg és a jövôben is a leggazdaságosabb és mûszakilag a legmegbízhatóbb.

Idestova közel 60 esztendeje, hogy az esemény lezajlott. Ha jól emlékszem, az ország politikai ügyeit Ana Pauker és Vasile Luca intézte.

A szovjet katonai megszállás alatt nyögött az ország. A szovjet hatalom diktálta az élet menetét minden vonalon, az ô megbízható emberei kerültek a fôbb pozíciókba. Így volt ez Gyergyószentmiklóson is, ahol az orosz katonai parancsnokság irányítása mellett bonyolódott az élet.

E biztos háttér mögött a kommunista párt hívei erôteljes szervezkedésbe kezdtek, és minden vonalon igyekeztek átvenni a vezetést. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, meg kellett szabaduljanak a régi rezsim vezetô embereitôl.

Átvették és megerôsítették a rendôrséget, melyre most céljaik kivitelezésében számíthattak.

Gyors akcióba kezdtek és mint sintérek a kutyákat úgy igyekeztek összefogdosni, letartóztatni és bezárni ideiglenesen a számukra veszedelmesnek, akadálynak tartott egyéneket.

Akkoriban a Kurkó Gyárfásék által létrehozott Magyar Népi Szövetség képviselte a magyarság ügyeit.

Mivel az egész Gyergyói-medencére kiterjedt az emberek összefogdosása, nem csak magyarok, hanem románok is horogra akadtak. Így például a román Független Kisgazdapárt egyik képviselôje, dr. Câmpian Mihai ügyvéd is, és még többen mások.

Közös megegyezés alapján, de fôképpen a Népi Szövetség vezetésével – melyben magam is mint vezetô (titkár) vettem részt, elhatároztuk, hogy azonnal népgyûlést hívunk össze Gyergyószentmiklós fôterére. Ezt kihirdettük az egész gyergyói járásban. A városban közel tízezer ember gyûlt össze a környéki falvakból. A nép követelte a népbíróság azonnali felállítását. Ezt annak ellenére, hogy a kommunista párt az összefogott személyeket bûnösnek bélyegezte – mint a régi rezsim kiszolgálóit, mondvacsinált kitalációk alapján –, és többeket hadbíróság elé is akart citálni. Az összeszedett embereket – úgy látszik, felsôbb utasításra – be kellett vagonírozzák és sürgôsen elszállítsák egy megadott helyiségbe.

Az embereink értesítettek, hogy az állomáson több tehervagon áll, de már egyesekbe be is tuszkoltak több letartóztatottat. Ezeket a vagonokat le is zárták.

Erre fel a népbíróság azonnali ítélet alapján felmentette az összefogottakat. Mi utasítottuk a népet, hogy rohanjanak le az állomásra és szabadítsák ki a bevagonírozottakat, úgyszintén a rendôrségen lévôket is.

A kommunista vezetôk, látván a sikertelen akciójukat, sürgôsen telefonáltak Bukarestbe, azzal vádolva meg bennünket, hogy szélsôséges nacionalista tevékenységet folytatunk, arra törekszünk, hogy Észak-Erdélyt csatoltassuk vissza Magyarországhoz.

Pár napra rá megérkezett Gyergyószentmiklósra egy nagyobb csapattest, amely a kommunista párt segítségével arra törekedett, hogy összeszedje a zendülés vezetôit és fôbb résztvevôit. Közel 350 embert el is szállítottak Bukarestbe, és törvényszék elé állították ôket.

Én megszabadultam az összefogástól szerencsésen, mert a népgyûlés utáni napon felmentem Csíkszeredába, az eljegyzésemre.

Bukarestben – miután majdnem egy hónapig tartották fogva a bûnösnek bélyegzetteket – kisült, hogy románok is voltak a zendülôk között, kiknek semmi köze nem volt a nacionalista, az ország integritása ellen törô szervezkedésnek. Felmentették és hazaengedték mindnyájukat.

Késôbb, amikor a kommunista párt átvette a teljes vezetést, végrehajtotta a tervbe vett akciót, egyeseket – mint a szüleimet is, kiket kinevezett kuláknak – kényszerlakhelyre, másokat – mint apósomat is – a Duna-csatorna építéséhez hurcoltak.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

Néha az álmok is valóra válnak. Ezt bizonyítja a Magányosok Klubjának az a bensôséges ünnepe, amelyet fennállásának 15. évfordulójára rendeztek meg február 15- én.

Kopacz Imola pszichológus álma vált valóra. Hivatásánál fogva ráérzett arra, hogy tudását, emberszeretetét hol és hogyan kamatoztassa. A magányosok, a társtalanok felé fordult, s hívó szava visszhangra talált, mert 1991. február 15-én nyolcvanegyen jelentek meg a fôtéri plébánia tanácstermében. Marosvásárhely akkori plébánosa, Lestyán Ferenc fogadta be az alakuló szervezetet. Az idôk folyamán még segítô kezet nyújtott Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius lelkész és Chertes Ioan, a TCM kantin-vendéglô volt felelôse. Azonban minden anyagi segítség nélkül, csupán önerôbôl és szeretetbôl épült fel ez a közösség. A tizenöt évi fennállása azt tanúsítja, hogy ha a jó mag jó talajba hull, megtermi a jó gyümölcsöt.

Tizenöt évi tevékenységünk gyümölcseit mutattuk fel ezen az ünnepségen, mert minden nevezetes évfordulón számot vet a lélek.

Tudjuk, hogy emberi törekvéseinket azért koronázza siker, mert Isten kegyelme kísérte végig, és egész tevékenységünk valláserkölcsi alapon állt. Ezt a szemléletet élesztették bennünk az évek során meghívott papjaink a különbözô felekezetek részérôl. Ennek köszönhetôen lehetôségeinkhez mérten karitatív jellegû munkát is kifejtettünk. Évente keressük fel a Hit és Fény közösségéhez tartozó fogyatékos gyermekeket, valamint a Tudor-beli öregotthon lakóit. Váro- sunk sok neves irodalmára és mûvészei elôadásaikkal tették élvezetessé találkozásainkat. A már négy év óta megtartott gulyásfôzôverseny, a hagyományos bálok, valamint a bel- és külföldi kirándulások színes foltokat jelentettek klubunk életében. Sokévi tevékenységünkrôl röviden így vallott Kopacz Imola megnyitóbeszédében.

Orbán Dezsô református lelkész János evangéliumából olvasta fel a beteszdai gyógyítás történetét, a szöveg mondanivalóját pedig sikeresen alkalmazta élethelyzetünkre.

Rövid mûsor szórakoztatta az egybegyûlteket. Köszöntôk, versek, szóló- és kórusdalok hangzottak el a klubtagok tolmácsolásában. Köszöntôt mondtak. Demeter Irén, Kerekes Piroska alapító tagok, szavalt Gyallai Pap Enikô, Ciprián Irén, Bíró Irén, Nagy Margit és Radványi Hajnal, énekelt Német Ibolya, Székely Árpád.

A kórust Makkai Edit zenetanárnô tanította be. Kiegészítô számként fellépett a Madártej színjátszó csoport két mûvésze kis humoros jelenettel.

Záróakkordként következett a Hûségdiploma kiosztása kilenc alapító tag részére, akik az induló nagy nyolcvanegyes számból ma is jelen vannak, de a lemorzsolódottak és az elhalálozottak helyét folyamatosan foglalták el új tagok, bebizonyítván így e közösség életképességét és szükséges voltát. Ma 67 tagot számlál a magányosok nagy családja. Sor került a nyolctagú kuratórium bemutatására is. Minden résztvevônek- vendégnek és klubtagnak emléklapot nyújtottak át, kihangsúlyozva ezáltal rendezvényünk ünnepélyességét. Meghívott vendégünk volt a sepsiszentgyörgyi Reménység Klub egyik tagja, Pakuts Etelka, aki kedves szavakkal és szép verssel köszöntött minket. Szénégetô István római katolikus plébános méltatta tevékenységünket, kiemelve azt a megható életkedvet, mely átjárja ezt a közösséget.

A jó hangulatot tetôzte a jó vacsora és a jó zene. Majd begördült a születésnapi gyertyafényes emeletes torta. A gyertyafényben ragyogtak az arcok. Lám, milyen kevés kell a boldogsághoz!

Milyen jó is lenne, ha mindazok, akik tevékenységüknél fogva embertársaikra hatni tudnak, erôtartalékukból valami pluszt, egy többletet nyújtanának ingyen, csupán szeretetbôl. Néha elég lenne egy jó szó, egy mosoly vagy egy tortaszelet.

Sok szép álom válna így valóra.

Radványi Hajnal

A Népújság múlt év december 29-i számában megjelent: Január elsejétôl magasabb támogatások címû cikket olvasva nemcsak a hajszálam állt az égnek, hanem felmerült bennem az a kérdés, hogy ki az az arcátlan vezetô, aki ilyen becstelenségre vetemedik. Nem sorolom fel a nevetséges emelések értékét, csak egy-két példát említek meg. "Egyedül élô személyek esetében a szavatolt minimális jövedelem 880.000 lejrôl 920.000 lejre emelkedik. Sehol nincs utalás arra, hogy ez az összeg mennyi idôre szól. Évre vagy havonként. Mert, ha esetleg naponta kap az illetô személy 40.000 lej emelést, hát az már valami. De havonta kiszúrni a szemét az amúgy is nyomorult nyugdíjasnak vagy a 2-3 gyermeket nevelô szülônek, ez enyhén szólva nevetséges, de lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatnám aljasságnak is. Feltételezem, hogy havi emelésekrôl van szó, merthogy egyetlen esetben havi támogatásról beszél. De hogy mit lehet kezdeni havonta 40–50 vagy akár 100 ezer lejes emeléssel, arról a legjobban az érintettek tudnának beszélni. Hogy az állami gyermeknevelési pótlék is 240 ezer lejre nô január 1-jétôl, egyenesen eláll a lélegzetem. Egy fejlôdésben lévô gyermeknek ez nevetséges összeg, legfeljebb 2–3 napra elég, csak élelemre, de hol van még a cipô, amit elszaggat, hogy szappanról, fogkrémrôl és egyebekrôl ne is beszéljek. Még akkor is az emberi méltóságnak a végtelen megalázása az ilyen szemkiszúrós emelés, ha a szülôk és egyáltalán a dolgozók legalább annyit keresnének, mint 1989 elôtt. A 18–20 évvel ezelôtti fizetési szintet még 100–200%-os emeléssel sem érnénk el, és szégyen, hogy 5–6%-ot kegyeskednek megereszteni idônként. És hát kérem, senkinek sem pirul le a pofáján a bôr ezekért a gaztettekért. Mit lehet egyebet tenni, mint imádkozni: Miatyánk, aki a mennyekben vagy, ... szabadíts meg a gonosztól.

Dávid F. István

A február 14-én megjelent számban a szegénykonyháról írt cikkhez szeretnénk hozzászólni.

Megjegyzem, hogy a Milcovului utcai Ferenc-rendi házban Pál atya már 1994-tôl mûködtetett szegénykonyhát és akkoriban 100 rászoruló kapott naponta egy meleg ebédet.

Nemhiába Szent Ferenc utódai, mindig a szegények segítése volt a fô céljuk. Jómagam is vittem paszulyt, diót (a lányom jóvoltából) a szegénykonyhára.

Egyik ilyen alkalomkor éppen akkor érkeztem, amikor nagy gondban voltak, hogy mi is legyen aznap az ebéd, mivel üres volt a kamra. Hát kirendelte az Úr aznapra a diós laskát!

2003-tól lecsökkent a porciók száma, most csak 20–25 személy részesül egy meleg ebédben.

Ha valaki adománnyal (bármilyen élelemmel) segíteni szeretné a rászorulókat, kérjük, tegye meg, Isten bôségesen visszaadja. Bôvebb felvilágosítást Pál atyától kérhetnek.

Farkas Eszter, Marosvásárhely

Ráérôs nyugdíjasként lépegetek az utcán, és odafigyelek apró dolgokra, amiket máskor észre sem vettem. Három óvodás kislány húzogatja egymást a szánkón. Éppen a legkisebbik volt a soros. Odaszólok barátságosan – hiszen csak a mosolyukra vágytam:

– Nini, a kicsi húzza a nagyot.

Kissé közömbösen néztek rám, mert nem értették a szavaimat. Nyomban lefordítottam, s megkaptam a várt mosolyt a kipirult arcról. Csak néhány lépéssel érek tovább, s hallom, hogy csengô hangon kacagnak, s az egyik mondogatja: kicsi, kicsi. Vagy ismerte a szót, vagy csak tetszett neki a csengése. A romlatlan gyereklélek így szedegeti össze a szavakat, ha vigyázunk lelkükre, mosolyukra...

Egyik reggel nagymama viszi unokáját a napközibe a forgalmas utcán. Éppen melléjük értem, amikor a gyerek köhécselt, s elkaptam egy röpke párbeszédet.

– Jaj, vajon miért köhögsz, csak nem vagy beteg? – mondta aggódó kedveskedéssel a mama.

– A füsttôl, mama, amit ez a sok autó csinál – jött az okos válasz, és sikerült megnyugtatni a nagyit.

Rövid történetek, rövid tanulság: egyaránt vigyázzunk a gyermek lelkének és a levegônek a tisztaságára. Mindenki csak nyerhet: nagyi, szülô, unoka.

Gagyi József

Történészek lévén, keressük a II. világháború idôszakában a magyar és román légierôben szolgált tiszteket és legénységieket. Célunk a II. világháború erdélyi vonatkozású légi eseményeit feldolgozni, különös tekintettel az 1944 ôszi légi harcokra. Kutatásunkat a készített interjúk felhasználásával egy kötetben szeretnénk összegezni. A mû összeállításához az adatokon kívül magántulajdonban lévô dokumentumokra, korabeli fényképekre is szükségünk volna.

Jelentkezésüket a 0265/268-900-as telefonszámon várjuk.

Köszönjük hozzájárulásukat!

László Márton és Bernád Dénes

Kevesen maradtak közöttünk. Azok közül most két idôsebb férfi, testvérek, megdöbbenéssel tologatja a havat szüleik megmocskolt sírjáról. Mert február 8-ról 9-re virradó éjszaka a Nyár utcai zsidó temetôben 13–14 sírt csúfítottak el, döntöttek le "névtelen hôsök".

Nem a hivatalos bejáraton érkeztek, hanem hátulról, az ilyen lelkületû lényekhez méltóan; nem nappali világításban hôsködtek, hanem a sötétet választották, azt a társ sötétet, ami a gonoszt, a rosszat kíséri örökös romboló útján.

Nem egyedi eset... volt és lesz még ilyen, sajnos. De újra és újra tehetetlenül kérdezzük: miért?! Kik ezek?! Mi van, kik vannak a háttérben?!

A falakról, kerítésekrôl el lehet tüntetni az oda mázolt horogkereszteket, egyéb mocskos jelképet, de mi lesz az emberi lelkekbe maródott fájdalmas kérdô- és felkiáltójelekkel?!

Décse Anna-Mária

Bár az idei hó sem olvadt el még teljesen, sokunk már izgalommal várja a nyarat. És ha már nyár, akkor Félsziget... Szepessy Szabolcsot kérdeztük a fesztiválról.

– Nemrég újabb díjat szerzett a Félsziget fesztivál. Mit jelent ez számotokra? Milyen nagyobb elismeréseket tudhattok magatokénak?

– A Félsziget fesztivál nemrég elnyerte a "legjobb nyári turisztikai termék" díjat. Ez számunkra nagyon biztató, hiszen ez egy szakmai díj, és azt jelenti, hogy jó úton haladunk. A legnagyobb elismerés számunkra, ha a résztvevôk gondolják úgy, hogy évrôl évre érdemes visszajönni a fesztiválra. Már létezik egy ilyen réteg, aki visszajár, és reméljük, számuk nôni fog.

– Gondolom már elkezdôdtek az idei fesztivál elôkészületei. Mire számíthatunk az idén?

– Valóban elkezdtük a szervezést, most abban a fázisban vagyunk, hogy igyekszünk szponzorokat, támogatókat és megfelelô partnereket találni, és ezáltal biztosítani egy színvonalas fesztivál programfinanszírozását. Az idén a fesztivál július 26-30. között lesz a már jól megszokott helyen.

– Milyen újdonságokkal leptek meg?

– Lesznek újdonságok, de korai volna beszélni róluk. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy márciusban indul a Kívánsággépünk, a www.felsziget.ro honlapunkon. Itt majd javasolni lehet romániai, magyarországi, illetve nemzetközi fellépôket is. Mi meg igyekezni fogunk, hogy ezek a "kívánságok" tükrözôdjenek a programban.

Az önéletrajz életed története, amelyben különös szerep jut azon eseményeknek, amelyek kidomborítják az áhított munkahelyedhez szükséges képességeidet. Fontos, hogy mindent tényekkel támassz alá, hiszen ezek nélkül üresnek és hiteltelennek tûnhet.

A állás elnyerésében a CV-nek hatalmas szerepe van, mert az ajtót az ajánlók ki tudják nyitni, de belépni Neked mint jelöltnek kell.

Az önéletrajzot ma már mindenki számítógépen készíti. A kézzel írt önéletrajz rossz benyomást kelthet, kivéve persze abban az esetben, ha az álláshirdetô történetesen pont ilyet kér.

Attól sem kell megrémülni, ha valahol fényképet is kérnek az önéletrajzhoz. Ne felejtsd el, hogy az ápolt külsô és a kellemes megjelenés a fontos, és a végén úgysem az fogja eldönteni, hogy megkapod-e az állást, hogy testfelépítésed vagy hajad színe mennyire közelíti meg Claudia Schifferét vagy a Brad Pittét.

Információk, amelyek nem hiányozhatnak:

* Elérhetôségek (lakcím, telefonszám, e- mail cím)

* Tanulmányok: tömören, világosan fogalmazz!!! Az utoljára befejezett iskolával kezdj, majd haladj visszafele az idôben. Csak az adott munkahely szempontjából releváns tanulmányaidat sorold fel. Ne felejts el feladataid felsorolásakor az eredményeidrôl is beszámolni!

* Továbbképzések: fontos, hogy mielôtt feltünteted valamilyen képzettségedet, vizsgáld meg, hogy mennyire aktuális a tudásod.

* Szakmai tapasztalat: egyetemi hallgatók vagy frissen végzettek nem mindig rendelkeznek szakmai tapasztalattal. Az önkéntesség, a diákszervezeti tevékenység vagy az egyetemi projektekben való részvétel kiválthatja ezt a hiányosságot.

Ezt Nem Kellett Volna!

* A CV nem azonos a biográfiával, így felesleges minden apró részletre kitérni. A hosszú évekkel korábbi történések, általános iskolás tapasztalatok a legtöbb esetben irrelevánsak a mostani alkalmazás szempontjából.

* Az önéletrajzban szereplô túl sok megalapozatlan követelés, vagy a túlságosan sok szakmai zsargon nem segít "eladni" Téged mint jelentkezôt. Az önéletrajz olyan marketingeszköz, amelyet úgy kell megtervezni, hogy nyilvánvalóvá tegye a szakmai képességeid és erôsségeid.

* Sok jelölt elôszeretettel jelöli meg jelenlegi tevékenységének mibenlétét ezzel a kifejezéssel: tanácsadó. Az alkalmazó szempontjából azonban éppen ez a "Nesze semmi, fogd meg jól!" kategóriája. Mindez természetesen akkor érvényes, ha sikerül részletesen megfogalmazni, s projektekhez kapcsolni a konzultánsi munkát.

* Színes papír, kis virág a bal felsô sarokban azért nem tanácsos. Az ilyen elemek az észrevételt garantálják ugyan, de a papírkosár elkerülését aligha.

* Mindenképpen fordíts kiemelt figyelmet arra, hogy önéletrajzodban ne legyen semmiféle elírás vagy helyesírási hiba

* Figyelj a betûtípusra!

Mit tegyél, ha...

........nincs valami sok tapasztalatod?

Az önkéntes/társadalmi munkával eltöltött idôt ugyanúgy listázd, mint egy profitszférában betöltött pozíciót, írd be mikor, hol és mit csináltál. Nem is biztos, hogy muszáj azt feltüntetned, hogy ez önkéntes/társadalmi munka volt, csak ha erre a késôbbiek során rákérdeznek.

Fülöp Gyula Leventét kértük meg, hogy számoljon be az általa alapított, harmadik életévét betöltött Madártej humortársulatról, tervekrôl:

– A Madártej társulat fennállása óta talán most éli "életének" csúcspontját, elôadást elôadásra halmozva. Ezt bo