LVIII. évfolyam 122. (16303.) sz., 2006. május 30., kedd
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektõl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfõtõl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetõk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfõtõl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az autonómia témája szinte állandóan jelen van a közéletben, s nem véletlenül. A fogalomhoz igen mereven viszonyuló román politikusi köröknek ugyanis lassan hozzá kell szokniuk, hogy az autonómia rendezésének – légyen az területi vagy kulturális – kérdése megkerülhetetlen, elõbb-utóbb az egész Európára jellemzõ decentralizációs folyamatoknak Romániában is érvényesülniük kell. Alighanem az autonómia gondolatának ébren tartása vezérelte az RMDSZ-t is, amikor konferenciát rendezett a témában Marosvásárhelyen.
Lehet, hogy vannak, akik húzzák az orrukat a résztvevõk névsora láttán, belterjesnek nevezik a konferenciát, hisz a szövetség politikusai mellett csupán azok foglaltak helyet a „másik fél" képviseletében, akikrõl már rég tudjuk, hogy támogatják az erre vonatkozó törekvéseket. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu politológus – tegyük hozzá: sajnos – nem képviselnek a románság körében többségi véleményt, ezért akár baráti kerekasztalnak is felfogható ez az önkormányzatiság-konferencia. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A mostani konferencia tétje ugyanis nem a zsigerbõl vagy politikai számításból ellenállók meggyõzése volt, hanem annak a demonstrálása, hogy az autonómia igénye nyugodt, tárgyszerû és érveléssel is elõadható. Amire aligha lett volna esély, ha a heveskedõk (pró vagy kontra oldalon) is helyet és szót kapnak a rendezvényen. Nem Székelyföld autonómiájának hangzatos, de gyakorlati következményekkel nem járó kikiáltását tûzték zászlajukra a szervezõk, s nem is az ellentábor túlharsogását kívánták. Csupán azt, hogy lassan az egész társadalomban tudatosítsák: a mindig jelen lévõ szélsõségek ellenére a helyi közösségek önrendelkezésének megvalósítása nem kerülhetõ meg a közeljövõben, különösen az egyesült Európában, ahol nincs ugyan egységes elképzelés az autonómiáról (különösen a mindig nagyon kényes nemzeti önrendelkezés témájában), a szubszidiaritás elve azonban mégis alapvetõ fontosságú.
Bálint Zsombor
Segesvár és Héjjasfalva után Mezõkirályfalvánn is madárinfluenza-gócot fedeztek fel. Vasárnap délután a megyei járványmegelõzõ parancsnokság „hivatalos megfigyelést"-re adott utasítást, ugyanakkor elrendelte a gyanús körzetbeli szárnyasok elpusztítását.
Elkülönítették a fertõzõ zónát: északon a falu határától Kisnyulas felé, nyugaton Mezõörményes felé vezetõ úton, délen a Mezõkirályfalva- Kisnyulas útkeresztezõdésnél, a Komlód- patakon át, keleten a Komlód völgyéig.
Ugyanakkor 3 szûrõ és fertõtlenítõrendszert állítottak fel (északon, délen és nyugaton) ahol a karanténba lépõ személyeket ellenõrzik. A prefektúra által kiadott közlemény szerint tilos a jármûvek és állatok közlekedése az udvarokon és a karanténzónákon kívül.
A személyek, jármûvek és termékek vizsgálatát Mezõkirályfalva védelmi övezetében (amely a fertõzött övezettõl 3 kilométeres terület) 2 ellenõrzõ és fertõtlenítõ pontot állítanak fel a gépjármûvek és jármûvek számára. Egyik Mezõkirályfalván a Szászrégen felõli bejáratnál a DN16-on a rücsi útkeresztezõdésnél, a másik a Mezõörményes felõli kijáratnál a DN16-on a Régen–Mócs–Kolozsvár úton.
A hivatalos és a szerzõdéses állatorvosból, járványtani szakorvosból, a sürgõsségi esetekre létrehozott felügyelõség, a csendõrség, a rendõrség, a környezetvédelmi felügyelõség képviselõibõl álló csoportok végzik el a szárnyasok elpusztítását és a lakosság beoltását. A gócban élõ és dolgozó személyeknek Tamiflut adnak. A pánik elkerülése végett a közegészségügyi igazgatóság és a polgármesteri hivatal képviselõi tájékoztatják a lakosokat az intézkedésekrõl.
A környezetvédelmi felügyelõség és a helyi polgármesteri hivatal közösen jelöli ki a tetemek elhamvasztására alkalmas emésztõgödrök helyét. A szükséges felszereléseket a megyei és a helyi tanács biztosítja.
A fertõzõ gócból ki- és oda bemenni csak a fertõtlenítés után lehetséges. A tanulók lábbelijét az iskolába való belépés elõtt fertõtlenítik, a megyei közegészségügyi igazgatóság állandó ellenõrzést végez a gócban található iskolában és monitorizálja a tanulók és a tanárok egészségi helyzetét.
Közben országos szinten már 115 helységben mutattak ki madárinfluenza-vírust, a „gyanús" települések száma is húsz fölött van.
Mózes Edith
Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfõn, az Európa Parlament Európai Unió – Románia Guido Podesta bizottsági elnök vezette vegyes bizottságának küldötteit fogadta a Victoria Palota Fehér szalonjában. A találkozó alkalmával a szövetségi elnök megköszönte az Európa Parlament Románia kisebbségi törvénytervezetének elfogadása iránt tanúsított támogatását. Ugyanakkor, a miniszterelnök-helyettes kifogásolta a Demokrata Párt kisebbségi törvénytervezettel szemben tanúsított ellenállását, annál inkább, mivel a kormány elfogadta azt, majd késõbb a parlamentben megtorpant. A szövetségi elnök hivatkozott Olli Rehn EU Bõvítési Biztos intelmére, miszerint Romániának három törvény elfogadását kell sürgetnie: a pártok finanszírozását szabályozó, a közméltóságok vagyonellenõrzését szabályozó, illetve a kisebbségi törvényt.
Gál Kinga, illetve Bauer Edith európai képviselõk kérdésére válaszolva a szövetségi elnök kitért az állami magyar tannyelvû egyetem szükségességére, illetve annak fontosságára, hogy magyar anyanyelvû katedrák jöjjenek létre, továbbá, hogy a magyar anyanyelvû diákok és tanárok döntési joghoz jussanak a Babes – Bolyai Tudományegyetem szenátusában.
Az RMDSZ elnöke felvázolta, hogy noha Románia sokat fejlõdött az utóbbi években a kisebbségvédelem terén, sok még a tennivaló ebben a kérdésben. Az a tény, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelõsséget vállalt és tagja lett a kormánykoalíciónak, nem jelenti azt, hogy Románia teljes mértékben tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat, illetve hogy a kisebbség védelme feleslegessé vált Romániában – összegezte az elnök.
Az Európai Parlament Románia – EU vegyes tanácsát vezetõ Guido Podesta európai képviselõ kérdésére Markó Béla szövetségi elnök az országot sújtó madárvésszel kapcsolatban kijelentette, a vírus terjedésének megakadályozása érdekében minden lehetséges lépést megtesznek.
Yiannakis Matsis ciprusi képviselõ kérdésére válaszolva a szövetségi elnök elmondta, a közelmúltban Románia egyik fõ problémája a törvények hiányos alkalmazásából adódott, ám a jelenlegi kormány prioritásként kezeli ezt a kérdést.
Az Adótörvénykönyv módosítását követõen a legfontosabb adók mértéke változatlan marad. Az ÁFA továbbra is19%-os, a 16%-os egységes adókulcs is változatlan marad, mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások esetében -nyilatkozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter hétfõn, Bukarestben.
A kormány múlt heti ülésén elsõ olvasatban tárgyalta az Adótörvénykönyv módosított tervét, melyet valószínûleg ezen a héten el is fogad. A módosítást nem sürgõsségi rendelet formájában kívánják életbe léptetni, hanem törvénytervezetként terjesztik a parlament elé. Abban az esetben, ha a parlament július elsejéig elfogadja ezt, a törvény 2007. január 1-tõl életbe lép.
Az új Adótörvénykönyv értelmében az ÁFA kezelési rendszere gyökeresen megváltozik, továbbá a jövedéki adó is módosul. Érvényben marad a személyi jövedelemadó 2%- áról szabadon rendelkezés egyházak, alapítványok felé, emelik az ingatlanadót, a jármûvek és luxuscikkek esetében növekedik a jövedéki adó és illeték – közölte Winkler Gyula.
Nemzetközi gazdasági, jogi és közgazdasági konferencia
Az európai uniós csatlakozás egyik alapkövetelménye az oktatás minõségének javítása, a diákok tanulmányi elõmeneteleinek támogatása és a lehetõségeik bõvítése. Ezen követelmények elõsegítését szolgálja a Petru Maior Egyetem a hét végén megszervezésre kerülõ gazdaságtudományi, jogi, közigazgatási és menedzsmenti nemzetközi konferenciája is, melyen három kontinensrõl, – Afrika, Amerika és Európa – , 15 ország, 170 munkával (kb. 120 résztvevõvel) képviselteti magát. Mind az országos, mind a nemzetközi szintû tudományos szférában jelentõs elõrelépésnek számító, második alkalommal sorra kerülõ eseményen, a szervezõk változatos témákkal, kerekasztal- beszélgetéssel, fórumokkal szándékoznak felkelteni az érdeklõdõk figyelmét. A külföldi oktatás irányába történõ nyitás legnagyobb bizonyítéka a két társszervezõ, a franciaországi Versailles St'Quentin en Yvelines és az egyesült államokbeli – Metropolitan State College of Denver egyetemek küldöttségének részvétele, melyek nyilvános vitát szerveznek a következõ témákban: „Nemzetközi partnerség és területi bõvítés", „Információs és döntéshozói rendszerek egy gyorsan fejlõdõ világban." A fórumok tiszteletbeli meghívottja Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter lesz.
A tegnapi sajtótájékoztatón Liviu Marian, a Petru Maior Egyetem rektora a konferencia szükségességérõl, a diákok elõmenetelérõl számolt be, közben azt is ecsetelve, hogy mennyire fontos a tapasztalatcsere, a széles látókör és a kapcsolatépítés a különbözõ területeken. Közben kiemelte, hogy sajnos az országban végzett mérnökök zöme nagyon nehezen vagy kevés fizetéssel tud elhelyezkedni és ennek köszönhetõen egyre többen vállalnak munkát külföldön.
Stepan Manson, a franciaországi Versailles St'Quentin en Yvelines jogi egyetem dékánja elégedettségét fejezte ki a konferenciával kapcsolatban, véleménye szerint mindez egy konkrét dolgokban megnyilvánuló kölcsönös együttmûködés kezdetét jelenti.
Mindehhez azonban folytatni kellene a már jól bevált Erasmus programot, melynek segítségével franciaországi diákoknak biztosítanak lehetõséget a Petru Maior Egyetemen és a helyi diákoknak a külföldön való tanulásra. Az elért eredményeket egy kétnyelvû, a francia és a román tanügyminiszter által aláírt oklevéllel hitelesítik. A sajtótájékoztatón még részt vett Szabó Zsuzsanna, a Petru Maior Egyetem dékánja és Lucian Chiriac a szervezõ bizottság társelnöke is.
Ferencz Melánia
Vasárnap harmadik alkalommal gyûltek össze a megyébõl lótenyésztõ gazdák, hogy bemutassák legszebb egyedeiket. Bebizonyosodott, hogy a székelyhodosi kiállítás a tenyésztés jobb irányba való terelését, a nemesítést szolgálja.
A végig zuhogó esõ ellenére összesen 80 lovat hoztak el a gazdák elbírálásra. Nagyszámú nézõközönség elõtt zajlott a rendezvény, amelyen ezúttal jelen volt Bartha Róbert, a nemrég megalakult Országos Lótenyésztési Ügynökség elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus, Náznán Jenõ, a Megyei Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Szabó Árpád, a Megyei Mezõgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója. A kiállítás szakkommentátora dr. Kelemen Atilla állatorvos, a képviselõház mezõgazdasági bizottságának elnöke volt. A kiállítás nagydíját, a hárommillió lejt, a hodáki Fãrcaº Ioannak ítélték. A húzatópróbán a 40 mázsa farönkkel megrakott szekeret kellett páros fogattal eljuttatni a célpontig.
A kiállítás befejeztével dr. Kelemen Atillát kértük, hogy minõsítse a rendezvényt.
– Ilyen, küllemre vonatkozó kiállítást az országban sehol sem rendeznek. Tudni kell, hogy Európa-szerte az ilyen rendezvények nagyon népszerûek. Ezeken a kiállításokon minden küllemi jegynek megvan az értékhordozója. Azért kell egy jól illesztett nyakat, vagy jól alakult szügyet, pontozni, mert azokat a lovakat kell tenyészteni, amelyek ilyen küllemi jellemmel bírnak, mert a helyes anatómiai arányok a teljesítményt is befolyásolják. A minõsítések, a díjak célja éppen az, hogy a tenyésztést a legjobb irányba tereljék. Szakemberekkel beszéltük, hogy ma sokkal jobb, szebb, genetikailag magasabb értékû egyedeket láttunk, mint két évvel ezelõtt.
– Az EU-ban használnak még munkalovakat?
– A munkaló, a sodrott, a félnehéz, a nehéz ló Európában reneszánszát éli. Habár nem használják a termelésben, de rendszeresen szerveznek szántó- és húzatóversenyeket. Különbözõ hagyományokat éltetnek, például szénabegyûjtés után nagyon sok európai faluban lovasszekér-felvonulásokat tartanak. Óriási divat lett ezeknek a lovaknak a tenyésztése, a munkalovakat inkább kedvtelésbõl tartják nyugaton. Minálunk a ló még mindig a gazdaember segítõje, ezért is kell minél nagyobb figyelmet szentelni a lónak.
(kilyén)
A Civitas Nostra Városvédõ Egyesület ezúton is felhívást intéz a Marosvásárhelyi Municípiumi Tanácshoz, hogy hagyjon fel a tömbházak melletti zöldövezet-részek koncesszióba adásának gyakorlatával, valamint a 195-ös sürgõsségi kormányrendeletnek, vagyis az új környezetvédelmi törvény tudatos megszegésének gyakorlatával.
Ezen kormányrendelet egyebek között megtiltja a zöldövezetként berendezett és városrendezési tervekben feltüntetett területek rendeltetésének megváltoztatását.
Koncesszióba adás révén a zöldfelületek megszûnnek, mert így beépítik azokat, és ez fõleg a sûrûn lakott, ugyanakkor a legszennyezettebb fõutakon történik.
A municípiumi tanácsot tájékoztatták a törvényes elõírásokról, ennek ellenére az továbbra is jóváhagyja zöldövezet-részek koncesszióba adását épületek kibõvítése céljából. Marosvásárhely gazdasági fejlõdését csakis a természetes környezet megóvása és a környezetvédelmi törvények betartása mellett kell megoldani.
Varga István elnök
A megyei tanfelügyelõség, a Pedagógusok Háza és a 7-es számú iskola szervezésében június 3-án, szombaton 13 órától a marosvásárhelyi 2-es kisegítõ iskolában óvónõknek, tanítóknak drámajáték és kontakttánc témakörben tartanak elõadásokat magyarországi szakemberek. Drinóczky Viktória tánc- és drámatanár és Angelus Iván a kreatív mozgásról, táncok mozgástechnikájáról, a modern táncirányzatok alapjairól értekezik. Az érdeklõdõ pedagógusok csütörtökig a 7-es iskolában Struguraº Fazakas Ildikó tanítónõnél jelentkezhetnek.
A kapcsolat eleinte nehézkesen indult. Hiába hirdették meg a magyarországi iskolában diákok számára az erdélyi kirándulást, tapasztalatcserét, nem jelentkezett senki, nem mert (?) jelentkezni senki.
Innen azonban a kis csapat hamar összegyûlt: sokan szerettek volna eljutni az anyaországba, megismerkedni az ott élõkkel, kapcsolatokat, barátságokat kötni. Noha néhányuk szûkös anyagi háttérrel rendelkezett, útlevelet készítettek, apróbb ajándékokat vásároltak vendéglátóiknak.
Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Évente kerül sor a tanár-diák tapasztalatcserére, közös versenyeken, megmérettetéseken vesznek részt.
Híre ment a marosvásárhelyi kirándulásoknak – vallja az egyik vendégtanár. Míg korábban csak néhányan akartak Erdélybe látogatni, addig mára nagyon sokan jelentkeznek. Így van lehetõség a legjobbakat kiválasztani, szem elõtt tartva a diákok magatartását, szorgalmát avagy szakmai tudását – teszi hozzá a magyarországi pedagógus.
Látszólag néhány nap leforgása alatt az anyaországi diákoknak sikerült beilleszkedniük erdélyi társaik közé: együtt sajátítják el a szakma rejtelmeit, ismerkednek az itteni technikákkal, módszerekkel.
A nyelvi akadályok sem szabhatnak határt: a magyarországiak és a helyi román anyanyelvû diákok közt a magyar anyanyelvûek vállalják fel a tolmács szerepét. Így a gyakorlati órákon túl együtt is szórakozhatnak, sportvetélkedõkön mérhetik össze erejüket, kirándulhatnak.
Sok új barátot szereztünk – meséli az egyik anyaországi fiú. Ezért érdemes lesz még visszatérni...
Mészely Réka
Ma és holnap a madárinfluenza-helyzetrõl tanácskozik Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations – FAO).
Az Egyesült Nemzetek szakosított szervezeteként mûködõ intézményt 44 ország hozta létre 1945. október 16-án a kanadai Québec-ben azzal a feladattal, hogy az élelmiszerek és mezõgazdasági termékek termelése és hatékony nemzetközi elosztása, valamint a vidékfejlesztés révén emelje a tagállamok táplálkozási és életszínvonalát. Különbözõ programjain keresztül elõsegíti a mezõgazdasági beruházásokat, támogatja az országok felkészülését a rendkívüli élelmezési helyzetekre, szükség esetén élelmiszersegély-akciókat irányít. A FAO által támogatott projektek évente 2 milliárd dollárt kapnak különbözõ donorszervezetektõl és kormányoktól, s ezzel mezõgazdasági beruházásokat és vidékfejlesztési programokat finanszíroznak. A FAO jelentõs szerepet vállal az éhínség visszaszorításában, kiemelt figyelmet fordít a fejlõdõ országokra, melyek a világ szegény és éhezõ lakosságának mintegy 70 százalékát teszi ki. A FAO létrehozásának napját, október 16- át 1981 óta mint Élelmezési Világnapot (World Food Day) évente megünneplik.
A FAO legfõbb szerve a tagállamok részvételével minden páratlan évben ülésezõ Konferencia, amely kijelöli a szervezet tevékenységének irányvonalát, jóváhagyja programját és pénzügyi tervét, s áttekinti az eredményeket. A Konferencia ülései közötti idõszakban a FAO irányító szerve az évente legalább egyszer ülésezõ Tanács, amelynek 49 tagját a Konferencia választja meg. A FAO adminisztratív szerve a Titkárság, amelynek élén a Konferencia által választott fõigazgató áll. Ezt a posztot 1994 óta a szenegáli Jacques Diouf tölti be. A FAO-nak nyolc tagozata mûködik az Adminisztráció és pénzügyek, a Mezõgazdaság, a Gazdasági és társadalmi kérdések, a Halászat, az Erdõgazdaság, az Információ és általános kérdések, a Fenntartható fejlõdés valamint a Technikai együttmûködés területén. A FAO-nak 190 tagállama van, székhelye 1951 óta Rómában található.
A programszerû, mindennapi tevékenység, segélyakciók mellett több mint 60 éves során története során a szervezet számos kiemelkedõ eredménnyel büszkélkedhet. Nevéhez fûzõdik a Nemzetközi Élelmezési Szabvány bevezetése 1962-ben, az AGROSTAT (ma FAOSTAT), a világ legátfogóbb mezõgazdasági és statisztikai információs adatszolgáltatásának beindítása 1986-ban, a Nemzetközi növényvédelmi megállapodás (1991) és az Élelmiszerbiztonsági Program (SPFS, 1994) útjára indítása, a krónikus éhség sújtotta területek helyzetének javítását célzó stratégia kidolgozása (2000), a Növények genetikai forrásainak felhasználásáról rendelkezõ nemzetközi jogszabály elfogadása (2001), s mindemellett világélelmezési csúcstalálkozók rendezése (legutóbb 2002-ben).
Montenegró célja a teljes jogú EU- tagság – jelentette ki hétfõn Brüsszelben Milo Djukanovic, a balkáni ország miniszterelnöke, miután megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az EU- bizottság bõvítési biztosával.
Djukanovicnak ez volt az elsõ külföldi útja azóta, hogy egy hete a montenegróiak többsége népszavazáson az ország függetlenségét, a Szerbiától való elszakadás gondolatát támogatta.
Djukanovic szerint országa képes néhány éven belül teljesíteni az EU-tagság összes követelményét. Ugyanakkor – az EU-n belüli közhangulatot realistán felmérve – elismerte, hogy a csatlakozás nem csak tõlük, de az EU befogadó készségétõl is függ. Ezért nem mondott céldátumot, nem közölte, hogy mikorra szeretnének az Európai Unió tagjává válni.
Rehn hangsúlyozta: nincs „rövidített út" a taggá váláshoz, végig kell menni a különbözõ szakaszokon, s ezen belül az elsõ a stabilitási és társulási szerzõdés megkötése az EU, illetve Montenegró között. Ez viszont akár már az idén megtörténhet – tette hozzá biztatásként.
Az EU eredetileg Szerbia-Montenegróval mint közös államalakulattal kezdett megbeszéléseket a stabilitási és társulási szerzõdésrõl, de ezeket a szerb háborús bûnösök (mindenekelõtt Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnok) kiadatásával kapcsolatos belgrádi késlekedés miatt nemrégiben felfüggesztette. A montenegrói népszavazás után azonban Brüsszel megígérte, hogy az önállósodni akaró kis balkáni állammal külön megbeszéléseket folytatnak majd. Rehn hétfõi nyilatkozatából úgy tûnik, jó esélyt látnak a gyors megállapodásra. Az EU-biztos ugyanakkor figyelmeztetett: ha létrejön a stabilitási és társulási szerzõdés, már önmagában ennek végrehajtása is számos reformot követel majd Montenegrótól, például a közigazgatás, illetve az igazságszolgáltatás korszerûsítése terén.
A május 21-i népszavazáson a voksolók 55,5 százaléka szavazott Montenegró függetlenségére: ez mindössze 2090 szavazattal haladja meg az 55 százalékos szintet, amelyet az EU az esetleges elszakadás elfogadási feltételeként szabott. A nemzetközi megfigyelõk szabadnak és tisztességesnek minõsítették a voksolást.
(MTI) – Az éghajlatváltozás rajtad múlik! címmel jelentett be figyelemfelkeltõ kampányt hétfõn az Európai Bizottság, és ebben arra ösztönzi az embereket, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentõs mértékû csökkentése érdekében változtassanak egy kicsit mindennapi szokásaikon.
A brüsszeli bizottsági közlemény szerint az útjára indított „kampány számos gyakorlati és könnyen megvalósítható tanácsot ad, miközben egyrészt megpróbálja felhívni az emberek figyelmét saját felelõsségükre és lehetõségeikre, másrészt lehetõvé teszi számukra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeseivé váljanak."
A háztartások az Európai Unió üvegházhatást okozó teljes gázkibocsátásának mintegy 16 százalékáért tehetõk felelõssé, amelynek legnagyobb része az energiatermelésbõl, illetve energiafogyasztásból ered.
A közlemény idézi José Manuel Durao Barroso bizottsági elnököt, aki szerint „a bizottság számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem prioritást élvez. A kampány ... rámutat saját felelõsségünkre és arra, hogy mit lehet és mit kell tennünk mindannyiunknak az éghajlatváltozással járó veszélyek visszaszorítása érdekében."
Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos úgy fogalmazott: „Noha az emberek azt gondolhatják, hogy személyes magatartásuk nem bír jelentõséggel, én azt mondom, épp ellenkezõleg: a háztartások termelik ki az EU teljes üvegházhatást okozó gáz- kibocsátásának nagy részét, ezért mindannyiunknak ki kell vennünk a részünket a kibocsátás csökkentésébõl. A kampány információkkal látja el a polgárokat egyrészt az éghajlatváltozás jelenségérõl, másrészt az ellene folytatott küzdelemben betöltött szerepükrõl."
A következõ napokban az EU-tagállamok nemzeti szinten is elindítják a kampányt, amelynek során óriásplakátokat és más köztéri reklámokat függesztenek ki, tévéreklámokat, újsághirdetéseket és sok más elektronikus eszközt – mindenekelõtt a internetet – is alkalmaznak a figyelem felkeltése érdekében. Brüsszel emblematikus bronz szökõkútját, a Manneken Pist és Bécsben a zeneszerzõ Johann Strauss szobrait a kampány jelszavait hirdetõ pólóba öltöztetik.
A kampány költségvetése 4,7 millió euró.
Az Európai Befektetési Bank (EBB) az elkövetkezõ években is befektet Romániába, elsõsorban infrastruktúra, környezetvédelem, oktatás és egészségügy terén, mondta a bank elnöke, Phillippe Maystadt.
„Nagyon fontos, hogy Románia az említett szektorokba befektetéseket eszközöljön és az EBB kész arra, hogy részt vegyen nemcsak a finanszírozásban, hanem a projektek elõkészítésében is", nyilatkozta hétfõn Maystadt, amikor sor került Románia és az EBB között két finanszírozási szerzõdés aláírására. Az egyik a kis- és közepes városok infrastruktúrájának fejlesztését célzó SAMTID-programra vonatkozik, a másik pedig a fõvárosi Glina víztisztító állomás rehabilitálására. A ceremóniára a Victoria palotában került sor és a szerzõdést román félrõl Sebastian Vlãdescu pénzügyminiszter valamint Adrian Videanu, Bukarest fõpolgármestere írták alá. A pénzügyi intézet két hitelt biztosít Romániának összesen 55 millió euró értékben. A hitel futamideje 25 év és a pénzalapokat környezetvédelmi projektekre és a települések vízhálózatának bõvítésére fordítják. A projektek Arad, Máramaros, Maros, Hargita, Prahova és Suceava megyei kis- és közepes települések infrastruktúrájának bõvítését célozzák, valamint a fõvárosi Glina víztisztító állomás modernizálását.
A kis- és közepes települések infrastruktúrájának bõvítésére az EBB 29,4 millió eurós hitelt biztosít, a projektek finanszírozása kiegészül PHARE és költségvetési alapokkal. A pályázati feltételeknek eleget nem tevõ költségeket a helyi büdzsékbõl fogják fedezni.
Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök, aki jelen volt a szerzõdések aláírásánál, elmondta, hogy az EBB Románia második legnagyobb finanszírozója. A Bank 1990 óta Romániának 6,26 milliárd euró hitelt biztosított. Philippe Maystadt elnök ugyanakkor elmondta, hogy Románia képviselve lesz egy igazgató által a pénzügyi intézet vezetõségében azzal a feltétellel, hogy Románia 2007 január elsején csatlakozik az EU-hoz és a bank részvényesévé válik.
A hét végi kétnapos szeminárium a folytatása volt annak a sorozatnak, amelyet négy-öt éve szerveznek Marosvásárhelyen a Bernády Alapítvány rendezésében. Borbély László kuratóriumi elnök vitaindítójában kissé provokálta a jelenlevõket azzal a felvetéssel, hogy Romániában 16 év után is aktuális ugyanaz a kérdés, amely '90-ben, más körülmények között és más összefüggésben idõszerû volt.
Az „autonómia-szellem" a rendszerváltás óta hiányzik a román társadalomból: ami Európában elfogadott, itthon a román politikai osztály kiforgatja, ijesztgeti a közvéleményt, hogy veszélyben az állam egysége.
A kommunista nyájszellemtõl ma sem szabadultunk meg
Ám keveset beszélnek arról, hogy mit jelent az igazi autonómia, az önálló gondolkodás, a szubszidiaritás elve. Borbély szerint a kommunista nyájszellemtõl ma se szabadultunk meg, egyes polgármesterek ma is úgy mennek hozzá, mint „a bukaresti elvtárshoz", aki megoldja a problémáikat. Ezzel szemben az európai gyakorlat az, hogy a kis közösségek nem várják felülrõl az utasításokat, megtanultak autonóm módon gondolkodni és cselekedni.
Nincs ellentmondás az integráció és a kisebbségi autonómiák között
Markó Béla szövetségi elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy bár látszólag fordítva van, épp az integráció segítségével kerülhetünk közelebb az autonómiához, az egyes országoknál sokkal nagyobb, európai entitást építünk ki, amelyben a különbözõ régiók, helyi közösségek fontossága felértékelõdik. Európa nem egyszínû monolit, hanem a különbözõ régiók, közösségek, autonómiák mozaikja. Ezért, jelentette ki, optimista, mert az EU-integráció nem azt jelenti, hogy elszalasztjuk az autonómia esélyét. Nincs ellentmondás az integrációs és a kisebbségi autonómiák létrehozása között. Egyébként, mondta, Romániában a decentralizálódás folyamata elindult, ugyanakkor tanúi vagyunk bizonyos ellenkezésnek is ezzel a folyamattal szemben. Bár benne van a kormányprogramban, mégis sok vita folyik róla, a koalíción belül is, akár a pénzügyi politikát illetõen, a „központ" bizalmatlan a helyhatóságokkal szemben, nem akar lemondani a „kézi vezérlésrõl". Az EU-integráció versenyhelyzetet teremt a helyhatóságok között, mert az uniós alapokat a helyi közösségek pályázzák majd meg, és ezek direkt módon stimulálják az önkormányzatokat, hogy versenyképessé váljanak.
A koalíciós partnerek úgy viselkednek, mint a „frusztrált" adós
A kormánykoalícióról „keserûen" állapította meg, hogy a partnerek úgy viselkednek a kisebbségi törvénnyel szemben, mint „a frusztrált" adós, aki nem tudja kifizetni az adósságát, bár a kormányalakítás idején egyetértettek a kisebbségi törvénnyel és belefoglalták a közös kormányprogramba, késõbb ilyen-olyan meggondolásból nem vállalták. Mint mondta, elvárja, hogy partnereinek „legyen bátorsága felvállalni a népszerûtlen intézkedéseket" is, és frusztráltságukban ne az RMDSZ-t kiáltsák ki a korrupció elleni harc és a reformok akadályozójának, hiszen a kisebbségi törvény többet jelentene a kis közösségek számára, mint az RMDSZ-nek.
Centralizációra nem lehet európai demokráciát építeni
jelentette ki egyebek között Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. Utalva arra, hogy a román hatóságok Romániát modellként emlegetik a kisebbségi jogok szempontjából, kijelentette: amíg nem értjük meg, hogy ez a „modell" a minimális európai standardokat jelenti csupán, nem tudunk elõrelépni a kisebbségi jogok terén. Romániában elõrelépés történt a közösségi aquis terén, de amíg a törvényekben elõírtakat nem fogják intézményesíteni, nem fogunk elõrelépni a kisebbségvédelem terén. Centralizációra nem lehet európai demokráciát építeni, Románia pedig úgy akar integrálódni, hogy közben etatista akar maradni. Véleménye szerint az autonómia a demokrácia legitim formája, önrendelkezést jelent, amivel elkerülhetõk a konfliktusok. Lehet európai modellekrõl beszélni, de lemásolni nem lehet – minden állam megtalálta a maga sajátos autonómia-formáit –, de elveket, értékeket át lehet venni.
A helyi autonómia nem etnikai alapú, de megoldja az etnikai problémákat
Frunda György szenátor az Európa Tanács gyakorlatát ismertette és arról beszélt, hogy az integrációval az ország a szuverenitásának egy részérõl lemond. Autonómia-modell nincs, jelentette ki, miután ismertette a különbözõ európai autonómiákat – a spanyolországi katalán, a dél-tiroli, és az Aland szigeti helyzetet. Véleménye szerint ahol tömbben él egy kisebbség, a megoldás egyszerû. Mint mondta, a régiósítás lesz Románia jövõje, mert a jelenlegi megyék kicsik, a gazdasági régiók nem megfelelõek. Ez lesz az igazi kihívás Románia számára, ezt kell megoldja a politikai osztály. A helyi döntéshozatali és pénzügyi autonómia nem etnikai alapú, de megoldja az etnikai problémákat.
Gabriel Andreescu politológus arról beszélt, hogy Románia kidolgozott egy kisebbségi jogi rendszert, például az anyanyelvi oktatás, a politikai képviselet terén, a probléma az elvárások és a standardok között van. Mint kijelentette: a politikai elit, illetve a (roma) kisebbség vezetõi leszakadtak a közösségük problémáitól, s véleménye szerint a kisebbségek problémáit belsõ önrendelkezéssel kellene megoldani.
Román modellre van szükség
Varga Attila képviselõ a kisebbségi törvény körül kialakult parlamenti vitáról beszélt, s úgy látta, hogy mindkét részrõl voltak kommunikációs nehézségek. A többség legfõbb hibájának azt tekinti, hogy a kisebbségek jogköveteléseit fenyegetésnek fogják fel, merényletnek az ország szuverenitása, területi integritása ellen. A kisebbség viszont olykor misztifikálja a követeléseit, ösztönösen egyetlen megoldást követel, nem gondol alternatívákra. Ez megnehezíti a párbeszédet. A leghevesebb vitát az autonómiatanácsok mellett az „államalkotó nemzet" megnevezés váltotta ki, holott ez azt jelenti, hogy „lojális az illetõ ország iránt". Ugyancsak vehemens ellenállást váltott ki a közösség kifejezés, mert egyesek úgy vélték, „megteremti a kollektív jogok alapját".
Véleménye szerint szükség van egy román autonómia-modellre, nem lehet átvenni sem a tiroli, sem a katalán mintát: másak a feltételek, a hagyományok, a történelem, és mentalitásbeli különbségek is vannak. Végül megállapította, hogy mind a többség, mind a kisebbség részérõl kölcsönös empátiára van szükség.
Markó Attila államtitkár arról beszélt, hogy az autonómiatanácsok gyakorlatilag az autonómia intézményes keretei. Ha autonómiáról, a kisebbségi törvény esetében a kulturális autonómiáról beszélünk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak az intézményes keretét. Az autonómiát gyakorolni csak ezeken keresztül lehet majd, amelyek a döntéshozás mechanizmusában részt vesznek a helyi közösség képviseletében. A kettõ összefügg. A tanácsok mûködése egyrészt függ a törvényektõl, másrészt attól, hogy a helyi közösségek milyen mértékben tudják magukévá tenni ezt a lehetõséget. Ezek a tanácsok, ha sikerül a törvény által létrehozni, képesek lesznek arra, hogy ellássák a közösségi kompetenciákat.
Mózes Edith
Az elsõ. Utazás csúcsidõben, zsúfolt maxitaxiban. Az egyik megállóban jól öltözött, a középkoron túl lévõ hölgy igyekszik felfelé, mögötte többen gyúródnak. Hogy ne akadályozza a felszállást, a hölgy próbál elmenni a sofõr mellett, s közben keresgél a táskájában, de már nem marad semmire ideje, mert az autó szuverén, magyarán korlátlan hatalmú(?) – legalábbis magát annak képzelõ – vezetõje durván ráförmed: „Hová siet annyira? – jobb lenne, ha jegyet váltana, vagy megmutatná az utazási igazolványát!" Szegény hölgy félszegen hebeg, hogy igazán nincs szándékában potyázni, majd elõkeríti és megmutatja a nyugdíjas bérletét. A „vezér" megvetõen legyint: „Gondoltam". Nem állom meg, s rászólok, emlékeztetve, hogy illene udvariasabban beszélni a tisztelt(?) utassal. Na, azt a „rendreutasítást" amiben részesültem... Többek között azt is megtudhattam, hogy amihez nincs közöm ("unde nu-mi fierbe oala"), abba ne szóljak bele. Azzal a következtetéssel, hogy az utasokkal való beszédmodor valóban nem az én reszortom – elhallgattam (magamban viszont még elmorfondíroztam azon, vajon kinek a hatáskörébe is tartozik ez a már sokak által felvetett kérdés, mert hogy az illetékes nem érdemli meg a fizetését, az biztos). Miután leszálltam, a jármû elejéhez mentem, hogy felírjam a számát. Miközben írószer után kutattam, kiszólt a sofõr: „Ha nincs ceruzája, én szívesen kölcsönözhetek". Ekkora pimaszság hallatán nem volt mit tennem, elkacagtam magam. S eközben a „barátom" röhögve továbbhajtott. Én pedig szomorúan állapítottam meg, hogy a zsúfolt jármûben nem akadt még egy ember, aki a goromba hangnem ellen felszólalt volna. Az utasok hallgatva bámultak ki az ablakon, vagy maguk elé. Talán ezt érdemlik? Úgy látszik, igen.
A második. Ügyes-bajos dolgom akadt egyik távolabbi negyedben. Semmi gond, mondom magamban, buszra ülök, s máris ott vagyok. Igaz, nem busz jön, hanem maxitaxi, de nem baj, ez is odavisz, gondolom, s felszállok. Ekkor ér, hideg zuhanyként, a sztentori hang: „Nem csukná be tisztességesen azt az ajtót? Csak nem gondolja, hogy félig zárt kilinccsel fogok végigmenni a városon?" Szót fogadok, s jól becsapom az ajtót. Hm, a stílus kissé zord, de a zárnak valóban zárnia kell – egyezkedem magammal, s okulván a korábbi tapasztalatból nem szólok. Dolgom végeztével ismét mikrobuszra szállok, s – mit ad isten – megint rossz fát tettem a tûzre; meg is kaptam a „jól megérdemelt" dorgatóriumot, valahogy így: „Ne csapkodja olyan durván azt az ajtót, tegye be finoman!". S én, mint fegyelmezett állampolgár, kinyitottam, aztán újra becsuktam – most már „finoman" – az ajtót, a sofõr pedig elégedetten nyugtázhatta „megneveltetésemet" (a felesleges akcióban rejlõ gúnyt persze nem vette észre). Hát, most már teljesen tanácstalan vagyok. Be kell vallanom, halvány dunsztom sincs, hogyan kell egy maxitaxi ajtaját szakszerûen becsukni. Viszont volna pár ötletem: ha már mi, utasok, nem vagyunk képesek eltalálni a helyes technológiát, hisz minden autó esetében más-más erõt kell kifejteni, gorombáskodás helyett csukja-csapja be maga a sofõr azt a fránya ajtót. Ennél jobb és korszerûbb megoldás lenne, ha az ajtók gombnyomásra, a kormány mellõl kezelt távirányítással mûködnének (van rá nemegy példa a mikrobuszokban is). Még azt is felvetném, és ezzel a javaslattal nem állok egyedül – bár sejtem, hogy ebben az esetben (is) komoly gazdasági-pénzügyi érdekek „forognak fenn" –, hogy vonják már ki a forgalomból a sok-sok panaszra okot adó maxitaxikat, s a városi személyszállítást oldják meg végre civilizáltan, erre a célra gyártott autóbuszokkal, az utasok érdekeit tartva elsõsorban (hogy ne mondjam kizárólag) szem elõtt.
Végül a kérdés: Valóban nem lehet a sofõröket udvariasságra nevelni, vagy ha ez nem megy, kényszeríteni? És ezen túlmenõen, valóban semmi kilátás nincs arra, hogy városunk tömegközlekedését utasközpontúvá, civilizálttá, európaivá tegyék? – kérdem, kérdezzük valahányadszorra már, mert eddig válaszra sem méltattak.
Dr. Kolumbán Pál
Két napon át, közel háromszáz dalos, nyolcvan százalékuk fiatal, énekelt – hetvennél több mûvet, népdalokat, népdalfeldolgozásokat, az egyetemes és magyar klasszikus és kortárs kórusirodalom kimagasló alkotásait, egyházi és világi munkákat szólaltatott meg, széles mûfaji skálán, olyan szerzõktõl, mint Palestrina, Orlando Di Lasso, Cardini, Bertolucci, Rovanello, Pitoni, Händel, Bach, Haydn, Mascagni, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Chilf Miklós, Csire József, Ligeti György, Farkas Ferenc, Gavril Musicescu, Vasile Timiº, Stefan Andronic, Kocsár Miklós, Nagy Olivér, Ráday Emil, Csíky Boldizsár, vagy a háziszerzõnek számító Murár Éva és Dénes Elõd – latinul, olaszul, angolul, németül, románul és természetesen magyarul. A rendszerváltozás óta a kórusmozgalmat különbözõ szakmai szövetségek szervezik, az állam levette a kezét kultúránknak errõl a „szegmensérõl", mintegy elirtózva a „Megéneklünk..." típusú mamutrendezvények rossz emlékétõl, ezzel át is esve a ló másik oldalára. Holott zenei anyanyelvünk, csakúgy, mint mozgáskultúránk, táncanyanyelvünk, elidegeníthetetlen része nemzeti létünknek, tudatunknak. A zenei oktatás elhanyagolása nem is csak hiba, hanem egyenesen bûn.
Tudják ezt az énekes csoportok, szövetségek irányítói, a zenetanárok, karnagyok, akik meglehetõsen mostoha körülmények között foglalkoznak az utánpótlással, nevelik nemzedékek sorát – úgyszólván minden különösebb elégtétel, anyagi támogatás nélkül. Errõl beszélt a rendezvényt jelenlétével megtisztelõ Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, a karnagyok doyenje rövid vasárnapi köszöntõjében. A vers az, amit mondani kell, utalt egy Kányádi Sándor-féle „meghatározásra", a dal pedig az, amit énekelni kell. A vershez, dalhoz egyaránt kell a közvetítõ, a szavaló, a dalos. A kórustalálkozók haszna a szórványnak számító vidékek templomaiban látszik meg igazán, amikor az ének vezeti vissza a nyelvében bukdosót az imához, Istenhez. Ott a legközvetlenebb a kórushatás, mert értéket, kultúrát, identitást menthet az ének. És persze az iskolában, ahonnan úgy tûnik, az át nem gondolt, „reformos" koncepciók számûzni vagy még inkább marginalizálni szeretnék a zenei oktatást...
A tizenötödik évét megért Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar felvállalta a Bárdos Lajos – Nagy István kórusfesztivál megszervezését, és minden gond ellenére évrõl évre összegyûlnek a dalosok Marosvásárhely legreprezentatívabb épületében, a Közmûvelõdési Palotában, idén a 125 éve született Bartók Béla emlékének szentelve a kétnapos ünnepet. Kultúránk integritását védjük, amikor az egyetemes és magyar kórusmûvészet legszebb darabjait tanuljuk meg és mutatjuk be.
Manapság rangot jelent, ha egy kórus felléphet a fesztiválon. Igaz ugyan, hogy az anyaországi csoportok száma megcsappant, csak a Ferencz Sándor vezette Vasas vegyes kar jött el Jászberénybõl, a marosszentgyörgyiek vendégeként, már a belsõ-székelyföldiek is „kihagyták", ám annál örvendetesebb a fiatalok tömeges jelentkezése, Kolozsvárról (az Apáczai Csere János református középiskola énekkara, Bázsa Ildikó irányításával, õk vitték volna el a népszerûségi díjat, ha van ilyen), a profizmust „ostromló" marosvásárhelyi Celebrate ifjúsági kórus Korpos Kamilla vezetésével, a Szabadság utcai református egyház bibliakörének tagjaiból verbuválódott ificsoport, melynek háziszerzõje a „gitáros pap", Dénes Elõd tavaly még a bonyhai kórus élén jelent meg ugyanitt, vagy a mûvészeti szakközépiskola Primavera gyermekkórusa, Kovács András irányításával.
Apropó, Kovács András. Nem voltam rest, megszámoltam: a karnagy úr dalosainak száma százharminc körül mozog, három kórusban: a Nagy István nevét viselõ ifjúsági vegyes karban, a már említett Primaverában és a vártemplomi református gyülekezet imponáló Psalmusában. Ez egyébként nem ritkaság, hiszen Hajdó Károly is két kórust mozgat, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloriát és a Laudate Dominum ifjúsági kart. (Nyugdíjba vonulása elõtt gyermekkara is volt.)
Szombaton az ifik, a „nagyistvánosok", „celebrátésok" és a „szabisok" mellett az alsóvárosi református egyház Murár Mária vezette vegyes kara lépett fel, elmaradt a fõtéri ortodox katedrális kórusa, õket szólistájuk, Maria ªuteu képviselte egyházi dallal. Az estet a mindig igen magas színvonalon éneklõ vártemplomi nõi kar, a Csíky Csaba dirigálta Musica Humana zárta kiskoncertnek is beillõ fellépésével. Vasárnap a kolozsvári, marosvásárhelyi fiataloknak, a vendég jászberényieknek tapsolhattunk, a hûséges marosszentgyörgyi vegyes kar (egyetlen fesztivált sem hagyott ki) élén Hajdó Károly ismét szólózni kényszerült, (énekese nem jöhetett el), a Psalmustól hallhattunk egy nekik ajánlott Birtalan József-feldolgozást és a fiatal komponista, Murár Éva Reményik-versre írott mûvét is. Ismét reveláló erõvel hatott a marosvásárhelyi adventista vegyes kar, a Laudate Domini profizmusa. Vasile Cazan karnagy sûrített „mesterkurzusa" elragadta a közönséget, hosszú perceken út ünnepelte a magyarul, németül, románul egyaránt pompásan éneklõ, most éppen spanyol turnéra készülõ együttes ragyogó teljesítményét.
A dalosok tudják, hogy a mûhelymunka az igazi élmény, hallottuk a mûsorvezetõ Jánosi Kingától, aki maga is két kórusban énekel: „nagyistvános" és „csíkicsabás" is. De az igazi megmérettetés, az mégis a színpadon történik, közönség elõtt. Sok volt a hétvége szabadidõs, az utcára vagy a természetbe csábító kínálata, a hideg front, a szél, az esõ lakásba parancsolta az embereket, mégis jó közönsége, rendes háza volt a kórusfesztiválnak. Szép mérleget vonhatnak a szervezõk. Minden reményünk meg lehet rá, hogy esztendienkor – a rendezvény társnévadója, Nagy István kórusépítõ karnagy századik születésnapját is ünnepelve – nemcsak a kórusmuzsika megszállott kedvelõi, hanem (korosztályra és mûvelõdési szintre való tekintet nélkül) a dalt kedvelõ érdeklõdõk széles tömege lesz kíváncsi a kórusok seregszemléjére.
Mert ugye, a dalt énekelni – de meghallgatni is kell.
Bölöni Domokos
A Marosvásárhelyi Rádióban vasárnap, a déli órákban hangzott el a népszerû Szól a nóta címû mûsor 300. adása. A szerkesztõpáros, a Kacsó házaspár állhatatot, kitartó munkáját dicséri, hogy munkatársaikkal együtt hasznosítani igyekeztek az aranyszalagtár értékes anyagait, és a még élõ dalosokat, muzsikusokat felkeresve beszéltették õket emlékeikrõl, munkásságukról. A rádió Madaras Gábor-emlékmûsora keretében pedig idén ötödik alkalommal tartottak nyilvános nótaestet a Kultúrpalotában. A Magyar Rádióval való kitûnõ kapcsolatnak köszönhetõen anyaországi elõadók vagy szalagok, kazetták is a közönség tartalmas szórakoztatását szolgálják.
A jubileumi adásban az aranyszalagtár felvételei mellett helyet kaptak az újabb felvételek is, azok az énekesek, akik friss felvételeiket, lemezeiket eljuttatják a rovathoz. A nosztalgiázók örömmel hallhatták ismét felcsendülni a hajdani prímások, Salamon Kálmán, Muszka Sándor, Bámbó Gábor, Rózsa Béla és zenekaraik muzsikáját, Bende Mária, Madaras Gábor, Bordi Aranka, Kádár Ferenc, Vásárhelyi Prodán Miklós, a maiak közül Demeter Ágnes, az anyaországbeli Miklóssy József, a fiatal Buta Attila dalait – Jakab Attila zenekarával. Örökszép marad a Maros Mûvészegyüttes mûsorából felidézett Korondi bál, a két nagy eltávozott, Balogh Dénes és Széllyes Sándor nótázása, üdítõ a tanítvány, Zsombori Róbert hangja. Szûknek bizonyult a mûsorkeret, kevésnek tûnt a nem egészen egy óra. De sebaj. Minden vasárnap szól a nóta Erdélyben, a vásárhelyi rádió jóvoltából.
Gratulálunk Kacsó Ildikónak, Kacsó Tibornak, a közösségnek!
(bölöni)
Nagyszabású és színvonalas Bartók Béla emlékrendezvény-sorozatot ígértek a szervezõk, és ígéretüket a hét végén meg is valósították: a hagyományos és elvárt koszorúzás mellett kiállítás, elõadások, filmvetítés, könyvbemutató és nem utolsósorban ünnepi hangverseny gazdagította a programot: utóbbin Bogányi Gergely zongora- és Csíky Borka Boglárka gordonkamûvész közremûködésével került sor a Kultúrpalota nagytermében: Bartók- és Brahms- mûveket hallhatott a szép számban megjelent közönség.
A péntek délutáni koszorúzást (amelyen mellesleg csupán maroknyi koszorúzó és még kevesebb érdeklõdõ volt jelen...) tárlatnyitó, koncert és gálaest követte.
A Kultúrpalota elõcsarnokában Cseh Áron kolozsvári fõkonzul nyitotta a Dokumentumok Bartók Béla életébõl és mûvészetébõl címet viselõ kiállítást, aki méltatásában kiemelte: Bartók szellemi és emberi nagyságát szolgálja a tárlat, amelynek anyagát a Magyar Köztársaság külügyminisztériuma, illetve a bukaresti Magyar Kulturális Intézet bocsátotta rendelkezésre, és amelyet több helységben is bemutattak.
A gálaest nyitóbeszédét a társszervezõ RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökére, Kelemen Atillára bízták, majd Octavian Lazãr Cosma, a Romániai Zeneszerzõk és Zenetudósok Szövetségének elnöke, illetve Almási István zenetudós és népdalkutató ismertette Bartók Béla életét, méltatta munkásságát. Elõbbi elmondta: Marosvásárhely büszke lehet arra, hogy Bartók a Kultúrpalota színpadán is fellépett, elsõ felesége kapcsán pedig családi szálak fûzték a városhoz. A ceremóniamester szerepét Csíky Boldizsár zeneszerzõ vállalta el.
A pénteki mûsort a fentebb említett hangverseny zárta, Bartók Zongoraszvit (op.14), Improvizációk magyar parasztdalokra (op.20), valamint a Tíz könnyû zongoradarab-sorozat ötödik darabja, az Este a székelyeknél hangzott el. Brahms Szonáta gordonkára (op.38, e moll) címû mûve gazdagította a repertoárt.
Szombat délelõtt Szekernyés János Bartók Béla és a Bánság címû könyvének bemutatójára került sor a Bolyai Farkas Líceum dísztermében. A szerzõ objektív okok miatt nem vehetett részt az eseményen, így a könyv ismertetésének feladata Csíky Boldizsárra hárult: a jelenlevõk megtudhatták, hogy a kötet érdekességeket, olyan információkat is tartalmaz, amelyeket eleddig nagyon kevesen ismertek.
A rövid bemutatót követõen Várbíró Judit, az MTV fõmunkatársa mutatta be pár szóban a Magyar Televízió háromrészes, Gyökerek címû Bartók- filmjét. A háromszor 50 perces filmes alkotás igen részletesen, zenei aláfestés mellett illusztrációkkal és Bartók leveleibõl kölcsönzött idézetek segítségével mutatta be a zeneszerzõ életét: munkáinak létrejöttét, magánéletét. A film elkészültét alapos kutatómunka elõzte meg, Bartók fiai éppúgy segítettek, mint a hátramaradt naplórészletek, levelek és – vonatjegyek. A forgatás alatt a készítõk majd' minden, Bartók által is meglátogatott helyen megfordultak, a Felsõ Orosz hegységen egy, a Cantata Profanához nagyon hasonlító népdalt énekelõ idõs nénivel találkoztak. A rövid ismertetõ és forgatási élménybeszámoló után a Gál István-rendezte, Kovács Sándor zenetörténész, Bartók-kutató, valamint Csíky Boldizsár tanácsadó segítségével elkészített film vetítésével zárult az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Kemény Zsigmond Társaság, a Maros Megyei Tanács és nem utolsósorban Markó Enikõ, a Maros Megyei Mûvelõdés- és Vallásügyi Igazgatóság tanácsosa által szervezett emlékrendezvény-sorozat.
Nagy Botond, Szûcs Györgyi-Ivett
Megbecsülhetetlen nyeresége Marosvásárhely zenei életének, hogy idõrõl idõre része van abban a kisugárzásban, melyet Bogányi Gergely, ez a nagyszerû fiatal magyar pianista áraszt, õszinte jelenléte hatalmával körénk muzsikál. Ez alkalommal Schumann a-moll zongoraversenye az õ költészetében pompázott két egymást követõ hangversenyen is a Palotában, majd különbözõ társadalmi szervezetek és a Kemény Zsigmond Társaság ötletébõl a Bartók-évforduló kapcsán született tanulmány- és emlékesten játszotta az op. 14-es zongoraszvitet, az op. 20-as Improvizációkat és a Tíz könnyû zongoradarabból az Este a székelyeknél címût.
A mágia ott kezdõdik, amikor végigsimítja jobb, majd bal kezével a zongorabillentyûket, az utolsó, láthatatlan porszemtõl is megszabadítva a felületet és már szinte erotikus érzéssel minket is leporol. Az a-moll zongoraverseny líráját a maga költészetévé formálja, betöltve azt hatalmas, nemes szenvedéllyel, a szólammintázás plaszticitásával, átlelkesíti az intim romantika varázskörét, instrumentális képzeletével felfedezve a legtitkosabb zenei parányokat is. Ebben a hebehurgya tavaszban Schumann-nal együtt születik mámoros tavaszvarázslat, ábrándos, álmodozó szenvedély vagy inkább szenvedélyes álmodozás, költõi rajongás a párját ritkító technikai tudás kiegyenlített mûvészi tapintatával.
Bogányi teljes értékû Bartók- interpretációja a szabadság és a tisztaság revelációját hozta. Ahogy ámult, felfedezte és elmondta a Szvit élet-halál problematikáját a szuggesztivitás legmagasabb fokán, vagy a Bartók által új zenei köntösbe öltöztetett parasztdalok, az Improvizációk, bartóki emócióval az õ kézírásában, olvasatában sugározták felénk a kis remekmûvek (Debussyt is megidézve) új zenei nyelvét. Az „Este a székelyeknél" bartóki dallama is (mely nem a „régi székely himnusz", ahogy egyesek tudni vélik, vagy szeretnék!) ezzel az ihletett, mély emberséggel gyönyörködtetett. Aki még nem hallotta õt, nem is sejtheti hogy így is, ilyenféleképpen is lehet zongorázni. Az elkápráztató virtuozitás és mûvészetének elõkelõ formai tisztasága, mellyel magához emel, ezek Bogányi zeneiségének bámulatos erényei.
A filharmónia hangversenyein ( Liszt Mefisztó-keringõje és Dvoøak 9. e-moll szimfóniája hangzott el) Shinya Ozaki karmesteri interpretációjában jó partnerre talált Bogányi. A Bartók emlékesten külön zenei élmény volt Bogányi partnereként egy a pályája kezdetén álló gordonkamûvészt üdvözölni Csíky Borka Boglárka személyében.
Brahms e-moll gordonka-zongora szonátájában a Mester egyenrangú félként kezelte partnerét, melynek eredményeként az összjátéknak hangzásbeli és technikai mûvészi harmóniája született meg.
Mindhárom estén forró lelkesedéssel ünnepelte a mûvészt Marosvásárhely zeneszeretõ közönsége.
Csíky Csaba
Az utolsó ellenõrzéseken túl egy hét múlva megkötik a szerzõdést, majd elkezdõdhetnek a versenytárgyalások, hogy kiválasszák a kivitelezõt a Nyárádgálfalvát Szentháromsággal és Bedével összekötõ 5,5 kilométeres útszakasz korszerûsítésére. A SAPARD pályázaton elnyert 854.254 euróból leaszfaltozzák a szóban forgó útszakaszt, ahol igen nagy problémát jelent a közlekedés. A munkálatokhoz a formaságok lejártával július végén fognak hozzá – tájékoztatott Karácsony Károly polgármester.
Vizes élõhelyek rehabilitációja
A nyárádgálfalvi és szentháromsági mûvelõdési otthonok felújítására használják fel azt az egymillió forintot, amit Marosvásárhely testvérvárosa, Kecskemét önkormányzata adományozott a településnek. A gálfalvi kultúrotthonban belsõ illemhelyeket alakítanak ki, s a konyhát korszerûsítik. Az épületben a közelmúltban adták át az e- Magyar pontot, ami lehetõséget teremt a helybelieknek az internet használatára.
A Szülõföld Alaptól nyert pénzzel a polgármesteri hivatal számítógép- parkját szerelték fel. A Focus Eco Centerrel közösen a vizes élõhelyek rehabilitációjára pályáznak Kis- és Nagyadorjánban.
A Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza a régió ivóvíz-vezetési és csatornázási programját, amelynek érdekében még a múlt évben elkészültek az elõtanulmányok, a kivitelezésre azonban még várni kell.
Szent Lászlók találkozója
Július 8-án a község látja vendégül a 18 Kárpát-medencei Szent László nevet viselõ település küldöttségét. A romániai falvak mellett Szlovéniából, Szlovákiából, Magyarországról és Horvátországból várnak részvevõket. 200 vendégre számítanak, akiket a Lovasfogadóban illetve családoknál szállásolnak el. A szombati ünnepségre, amelyen minden település bemutatkozik, kiállításokat és gazdag mûvelõdési mûsort terveznek.
Mûködik az otthongondozói hálózat
A község elöregedett falvaiban a polgármesteri hivatal a Caritas segítségével mûködteti az idõs, beteg személyek házi gondozását. Demeter Délia és Györfi Éva Márta szociális munkások az elmúlt évben 204 alkalommal segítettek a rászorulókon.
Mi lesz, lehet a jövõ?
A földek egy része parlagon, a gyümölcsösök, szõlõsök kipusztultak. A gabonának és az állatoknak nincs jövedelmezõ piaca. A község lakossága kiöregedett, Kisadorjánban 30-40 nyugdíjas él. Kérdésünkre, hogy mivel lehetne Nyárádgálfalva életét fellendíteni, Karácsony Károly az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatását említi. A nadrágszíj-parcellák helyett, amelyeknek ma mindössze a 40-50 százalékát mûvelik meg, teljesítményorientált, korszerû mezõgazdaságra kellene áttérni. Vajon ez valóban meghozná a várt eredményt? Vagy valami egészen mást kellene kitalálni?
A megyében három nagyobb vállalkozás termeszt és gyûjt be gyógynövényeket. A Solvoplant nemrég bõvítette a tevékenységet egy új részleggel Nyárádgálfalván, ahol gyógynövényeket dolgoznak fel. Kilyén Ernõ vegyész segítségével mutatjuk be az ott zajló tevékenységet.
– Az idén hat hektáron termesztünk kamillát. Most ültettünk 42.000 tõ csipkebogyóbokrot egy vadadi domboldalba. Szerbiából hoztuk a szaporítóanyagot. Jó hatóanyagú, bõ hozamokra számítunk azon a területen. Különben a termõterületeket magánszemélyektõl vesszük bérbe. A bérelt összterület kb. 40 hektár. A jelen idõszakban próbálgatjuk, hogy melyik terület a legalkalmasabb, ahol majd a gyógynövényeket meghonosíthatjuk.
– A spontán flórából is gyûjtenek?
– A többi gyógynövényt, amit feldolgozunk idénymunkásokkal gyûjtjük be. Idén tavasszal a pitypanggyökérrel kezdtük, jelenleg a csalán van soron, majd a bodza következik. A múlt évben 23 tonna nyers bodzát dolgoztunk fel. A következõ a mezei zsúrló. A múlt évben szállítottunk levendulát is. A feldolgozás gyakorlatilag szárítást, vágást, õrlést jelent, ezután a terméket csomagoljuk. A hecserli esetében a gyümölcsöt géppel kettévágjuk, kiszedjük a magot, hogy a szárítás hamarabb történjen. Az a célunk, hogy a csipkebogyó megõrizze szép, piros színét és a benne lévõ hatóanyagot.
– Próbálkoztunk a szárított alma, sárgarépa, petrezselyem elõállításával. Abbahagytuk, mert nagyon nehéz volt betörni a piacra a nagy áruházláncok miatt. Termékeinket csak külföldön, Magyarországon értékesítjük. A termékszerkezetet a megrendelések, szerzõdések alapján állítjuk össze.
– További fejlesztésre gondoltak-e?
– Az épületen van még kis tennivaló. Szeretnénk egy új vonalat üzembe helyezni, hogy gyógynövénykivonatokat készítsünk. E téren van tapasztalatom, hiszen a marosvásárhelyi Prodcomplex azon részlegén dolgoztam, ahol extraktumokat állítottunk elõ. További célunk illóolajok készítése. A beruházáshoz szükséges költségek fedezése érdekében lehet, hogy támogatási programokhoz folyamodunk pályázatok készítése révén. Meg vagyok gyõzõdve, hogy az extraktumokban van a jövõ .
(kilyén)
Megviselt állapotban van a nyárádszentlászlói unitárius templom. A XIV. században emelt mûemlék épület külsejét, zsindelyfedelét megviselte az idõ, a templom udvarát a temetõkerttõl elválasztó kerítést egy fa ledöntötte. A helybeli száztíz lelket számláló unitárius gyülekezetnek nem kis gondot jelent fenntartani a templomot, amely igencsak rászorul a felújításra, gondozásra. Amint Nagy László unitárius esperestõl értesültünk, a Vallásügyi Államtitkárság 150 millió lejt utalt ki az épület tatarozására, s a község ékességének megõrzését remélhetõleg a megye is támogatja.
Mint ismeretes, a sütõiparban dolgozó vállalkozók többsége fejlesztéseket kell végezzen ahhoz, hogy az ország EU-csatlakozása után is folytathassa termelõi tevékenységét. Nyárádgálfalván 2004-ben egy fiatal család indította el a termelést. Mire jutottak a két év alatt, miként látják a jövõt? Erre válaszolt Tóth Péter és felesége.
Tóth Katalin 1987-ben végezte Kolozsváron a sütõ- és malomipari iskolát. Mielõtt munkanélkülivé vált, Marosvásárhelyen dolgozott a szakmában. Férjével együtt gazdálkodtak, állatokat tartottak. Megtakarított pénzükbõl fokozatosan kezdték el az építkezést. A munkálatokat Péter végezte és irányította. Két évvel ezelõtt belefogtak a termelésbe. Ma négyféle kenyeret sütnek, amelyet helyben, Marosvásárhelyen, Székelyvajában, Havadtõn és más településeken értékesítenek. A kifli, zsemle, a sós perec is kelendõ.
A házaspárnak sikerült folyamatosan beruházni, nemrég cserélték ki a dagasztógépet újjal. Október 1-ig a felszereléseket inoxra kell cserélniük, külön étkezõ- és csomagoló-helyiséget kell kialakítaniuk. A ládamosót az épület alatti garázsban létesítik. A munkálatok már folyamatban vannak.
– Meg vagyok gyõzõdve, hogy az általam elképzelt szakaszos fejlesztést sikerült befejezni a kiírt határidõig. Mindent aprólékosan beütemeztünk, éppen azért, hogy a szükséges pénzünk meglegyen. Mi nem folyamodtunk hitelhez, pályázatot sem írtunk. Ha tervek szerint haladunk, biztos vagyok benne, hogy október elseje után megkapjuk az új minõsítést – mondotta Tóth Péter.
(kilyén)
Partner kerestetik
Szentlászlón a Nyárád kanyarulatában a falu szélén áll a képen látható épület. Kuti Béla 1997-ben vásárolta a 4,7 hektáros területet, amelyen kitûnõ gazdaember édesapjával és testvérével egy állattenyésztõ farmot alakítottak ki. Az elõírások szerint épült fel masszív alapokra az istálló, szabadeséssel forrásból vezették be a vizet, a szükséges méretû emésztõgödröt is kialakították. A célja az volt, hogy a farmon megtermelt termékeket, a húst és a tejet feldolgozzák, s a környezõ parasztházak megvásárlásával faluturizmust is beindítsanak. A sertéstenyésztés 1990-ben ráfizetéssel zárult. Ezután szarvasmarha- tenyésztésre álltak át. Elképzelésük szerint az elsõ tíz évben minden hasznot a fejlesztésre fordítottak volna. Közben a telken pirosban egy lakóház is felépült. Befejezni azonban már nem sikerült. Négy évvel ezelõtt, valószínû a véget nem érõ munka, a sok stressz miatt súlyos ízületi betegséget kapott, ami lehetetlenné tette, hogy a farmon dolgozzék, a testvére pedig egyedül nem vállalta tovább a munkát. Az állományt felszámolták, s az épület négy éve üresen áll. Mivel az állattenyésztéshez egész ember kell, Kuti Béla szerette volna bérbe adni vagy eladni a farmot. A próbálkozás nem járt sikerrel. Bár felépült a betegségbõl, anyagi és egészségi helyzete miatt az állattenyésztõk nem kívánja újrakezdeni. Ez indokolja, hogy hitelfelvételre sem vállalkozik, s eldöntötte, hogy szociális célra szeretné felajánlani az épületet, amelyet öregotthonná lehetne átalakítani. A hozzá tartozó telken meg lehet termelni a szükséges zöldséget, s akár virágkertészet is kialakítható. Jelenleg biozöldséget termeszt a terület egy részén, s az egyedülállóan szép természeti környezetben levõ épület, amely körül az egyetlen zaj a madárcsicsergés, kihasználatlanul áll. A helyi egyháznál nem járt sikerrel, a polgármesterrel még nem sikerült beszélnie, de más karitatív szervezettõl vagy vállalkozótól is elfogadna ilyen természetû ajánlatot. A felajánlásért cserébe azt kéri, hogy az elkészülõ otthonban egy állást biztosítsanak számára.
Nyár van. Erdõ-mezõ tele van gyógynövénnyel. Most van a begyûjtés ideje, amit Nyárádgálfalván a Solvoplant szervezetten végez. Ismerik, használják-e a helybeliek? – tettük fel a kérdést házról házra járva.
Fekete Teréz, pék:
– Gyakran használom az egérfarkkóró (cickafark) teát, bár keserû, de orvosi javallatra kezdtem el inni, mivel idõnként gond van az epémmel. Ha nehezebb ételeket fogyasztok, segít. Gyûjteni is szoktam, s ha elfogy, megvásárolom a gyógyszertárból. Ezenkívül a cikóriaszárat szoktam elrágni, az is serkenti az epemûködést, jót tesz a májnak.
Nagy Jenõ, mezõgazdász:
– Nem használok semmilyen gyógynövényt, sem gyógyszert, sohasem voltam beteg, nem volt rá szükségem. Pontosabban zsályateával szoktam szájat öblögetni, amikor a mezõn vegyszerekkel dolgozunk. A teát a szaküzletbõl hozatom.
Karácsonyi Etelka, nyugdíjas:
– Ritkán szoktam gyûjteni, mert azt mondják, hogy amióta mûtrágyázzák a földeket, nem jó bárhonnan szedni. Használni azonban szoktuk. Amikor a férjem cukorbeteg lett, egy évig csalánteát ittunk. A csalánt itthon szedtük, az áfonyát és a fagyöngyöt megvásároltuk. Felhûlésre zsályateát iszunk.
Cojocaru Zsuzsánna, nyugdíjas:
– A leggyakrabban a fodormentát használjuk. Én szoktam szedni, szárítani, és még pálinkát is készítettünk a mentából. Amikor a férjemnek gyomorpanaszai voltak, cickafarkot szedtem és abból fõztem teát. Kamillát is szedünk, megterem a kertben.
Kelemen Annamária, tanítónõ:
– Leggyakrabban teát fõzök a gyógynövényekbõl. A kamillát használtam, amikor a kisbabáimat elõször fürösztöttem, és arcápolásra is. Amikor meghûlnek a lányaim, kamillával inhalálunk, hogy hamarabb meggyógyuljanak. Szeretem a borsmentát, tavaly ültettem a kertbe, hogy itthon is legyen.
Havadtõi Erzsébet, nyugdíjas:
– Az elsõ szobában, az ágyon szárad a fodormenta és a méhfû. Leszedtem, megmostam, hagytam, hogy lecsorogjon a vize, majd kiterítettem, úgy, ahogy szoktuk. Teát fõzök, ha megszáradt, akárcsak a hársból, amit a kert végében levõ fáról szedek.
Szerkeszti: Bodolai Gyöngyi
Vb-2006 elõzetes – A csoport
A házigazda német labdarúgó-válogatott számára Jürgen Klinsmann szövetségi kapitány szerint csak a világbajnokság megnyerése az elfogadható eredmény.
Ennek tükrében a legutóbbi vb-n második vendéglátóknak magabiztosan kell továbbjutniuk Lengyelország, Costa Rica és Ecuador ellen. Klinsmann optimizmusa töretlen, annak ellenére, hogy Németország évek óta nem nyert meccset a világ élvonalába tartozó gárda ellen, és a közvélemény sem bízik annyira a Nationalelfben. Ugyanakkor tény, hogy a németek a nagy tornákon mindig jól szerepelnek, 2002-ben is meglepetést jelentett, hogy eljutottak a döntõig. A kispadon Klinsmann személyében sorozatban a hatodik vb-n ül olyan szakvezetõ, aki korábban játékosként világbajnok volt, a csapatban viszont a Bayern Münchentõl a Chelsea-hez távozó Michael Ballack az egyetlen világsztár.
A papírforma alapján a másik továbbjutó a kétszeres vb-bronzérmes (1974, 1982) Lengyelország lehet. A lengyeleknek „jól megy" Németországban: az 1974- es vb-n harmadikok voltak, az 1972-es müncheni olimpia futballtornáját pedig megnyerték.
Nem szabad azonban lebecsülni Costa Ricát sem, amely 1990-ben Olaszországban bejutott a nyolcaddöntõbe, négy évvel ezelõtt pedig a csoportküzdelmek során csak rosszabb gólkülönbsége miatt szorult a másodikként továbbjutó és végül bronzéremig menetelõ Törökország mögé.
Nõi labdarúgás
Az A-osztályos nõi labdarúgó-bajnokság alapszakasza utolsó fordulójának vasárnapi mérkõzésén a marosvásárhelyi City'Us nõi csapata hazai pályán a Negrea Resicabányát kellett volna fogadja, azonban az ellenfél nem jelent meg a találkozón. Így a három pont hivatalból a hazaiakat illette meg, akik ezzel a gyõzelemmel a nõi labdarúgó-bajnokság nyugati csoportjában a harmadik helyen végeztek.
Szabadfogású birkózás
Több ezüstérmet szereztek a marosvásárhelyi birkózók a Sepsiszentgyörgyön megrendezett kisifjúsági (17 évesig) szabadfogású birkózó országos bajnokságon. A marosvásárhelyi ISK képviseletében Gyarmati Ferenc tanítványa, Botos Arabella a lányok 43 kg-os versenyében lett második, míg ugyancsak a lányoknál, de 38 kg-ban Simon Melinda (Mureºul) szintén ezüstérmet szerzett. A Márton József és ifj. Simon László edzette Mureºul- birkózók közül a 42 kg-os Târnãvean Paul (kettõs leigazolással a szászrégeni ISK-val) és a 63 kg-os Szép Zoltán ugyancsak a második helyen végeztek, míg 63 kg-ban Gliga Gheorghe bronzérmet szerzett.
Kispályás labdarúgás
Az 1. forduló eredményei: Cad Master – Primer Electro 6-11; Izorep – Auto Center Spanner 9-2; Daw Benþa – Auto Top 3-0; Focus – Contranscom Banþa 3-6; BCR – Foraj Sonde 3-10; Cis Gaz – Media Expert 4-5; e-on Gaz Romania – MBO Group 5-1.
Víkendtelepi City'us bajnokság, 9. forduló: Lecce – Como 0-5; Inter – Tomy's 3-9; Aleea – Torino 0-0; Arsenal – Monaco 6-0; PSG – Black and White 0-1; Craiova – Sportul 4-3. A Piramida állt. Állás: 1. Craiova 22 p. 2. Torino 20 p. 3. Aleea, Arsenal 19-19 p.
Víkendtelepi oldboys bajnokság, 8. forduló: Hertha – Electro 1-4; Liverpool – Carion 2-2; Bastia – Lornion Ajax 0-3; Estudiantes – Atlantic 2-0; Poli – Como TFK 3-1; Monaco – Leeds 2-3; Jetsystem – 007 4-0. A Nike és a Torpi álltak.
Kövesdombi bajnokság, 4. forduló: Villarreal – Ascoli 3-1; Steaua – Brazilia 4-0; Speranþa – Vicenza 1-0; C. Sharp – Dinamo 1-2; Juventus – Inter 1-2; Craiova – Como 0-0. A Valencia állt. Állás: 1. Steaua, Craiova 10-10 p. 3. Valencia 9 p.
Tudor I bajnokság, 6. forduló: UTA – Focus 2-4; River Plate – Rimotin 2-5; Boca Juniors – Lazio 0-0; Reggina – Pet Chicken 2-4; Villarreal – Daneuro 1-3; Roma – Barcelona 2-2. A Juventus állt. Állás: 1. Juventus 13 p. 2. Rimotin 12 p. 3. Boca Juniors, Lazio, UTA 10-10 p.
Tudor II bajnokság, 6. forduló: Banat – Milan 7-2; Arbaleta – Viitorul 3-5; Parma – Deportivo 0-4; Real – Rapid 2-0; Pandurii – Chelsea 1-2; Barcelona – Oþelul 1-4. A Thalia állt. Állás: 1. Real 16 p. 2. Chelsea 15 p. 3. Viitorul 13 p.
Kárpátok sétányi bajnokság, 2. forduló: Sampdoria – Feyenoord 2-5; Bayer – Dragon Star 4- 1; Colo Colo – Sanlacta 3-0; Parma – Prescon 1-2; Energomur – Lyon 2-1; Bastia – Fortuna 0-3. A Sandoz állt. Állás: 1. Bayer, Colo Colo, Energomur, Prescon 6-6 p.
Meggyesfalvi bajnokság, 10. forduló: Rapid – Steaua 3-0; Romconstruct – Anakonda 4-2; Viitorul – Deportivo 4-2; Brasil – AurMob 3-8; Route 66 – Lyon 4-0; Fepa – Parma 7-4. A Milan állt. Állás: 1. Route 66 25 p. 2. Rapid 22 p. 3. Viitorul 21 p.
Maroskeresztúri bajnokság, 11. (utolsó) forduló: Foresta – Flamingo 3-0; Oldboys – Transaldea 4- 3; Speranþa – Juventus 0-3; Craiova – Chelsea 2-1. A Dinamo – Metachim döntõ jelentõségû mérkõzést június 4-én játsszák le, az Ajax állt. Állás: 1. Metachim 27 p. 2. Dinamo 25 p. 3. Ajax 24 p. 4. Transaldea 16 p. 5. Craiova 14 p. 6. Foresta 12 p. 7. juventus 9 p. 8. Flamingo 8 p. 9. Oldboys 7 p. 10. Chlesea 7 p. 11. Speranþa 7 p.
Marosszentgyörgyi bajnokság, 4. forduló: Fortuna – Parma 3-1; Valencia – Eindhoven 5-0; Arsenal – Juventus 3-4; Inter – Bayer 10-1; Barcelona – Cargus 3-0. Állás: 1. Inter 12 p. 2. Milan, Fortuna, Juventus 9-9 p.
Nagyernyei bajnokság, 8. forduló: Boca Juniors – Bacchus 2-6; Valencia – Regat 3-0; Manchester – Bayer 14-3; Bastia – Liverpool 5-3; Chelsea – Ajax 4-2. Állás: 1. Valencia 22 p. 2. Manchester 21 p. 3. Bayer 16 p.
Ioan Pãuº
Szerkeszti: Bálint Zsombor
Fülöp G. Dénes, volt vártemplomi lelkipásztort „post mortem", kitüntette a magyarországi ’56-osok szövetsége, a népért, hazájáért, egyházáért való tevékenységéért és bátor kiállásáért.
A kitüntetést 75. születésnapja alkalmából adta át egy küldöttség 2006. május 13-án özvegyének, Fülöp G. Ilonának, a marosvásárhelyi Bocskai Teremben.
A Bocskai Terem tele volt tisztelõivel és volt évfolyamtársaival.
A kitüntetés átadása egy rövid istentisztelettel kezdõdött, melyet Szatmári Elemér nyugdíjas lelkipásztor, volt évfolyamtárs tartott.
Istentisztelet után vette át özvegye a kitüntetést és a jelvényt, elmondta, hogy tovább kell vinni azt az eszmeiséget, melyet Fülöp G. D. képviselt és a munkát, melyet elkezdett. Ha ez megtörténik, lesz értelme az 56-os szövetség munkájának és lesz értelme a kitüntetésnek.
Gellért Márta és Szövérfi István Reményik-verseket mondtak, majd id. Balogh Károly nyugdíjas lelkipásztor, volt évfolyamtárs és teológiai szobatárs mondta el közös élményeiket és a lelkipásztori szolgálatra készülõ terveiket. Terveik között szerepelt, hogy vallásórákon, konfirmációi felkészítõkön a bibliai történetek mellett meg kell tanítani a jövõ nemzedéknek saját népünk történetét is. Az emlékezõ évfolyamtárs arról vallott, hogy szolgálataikban ezeket a terveket meg is valósították. Kifejezte óhaját, hogy bárcsak akadna sok-sok követõjük.
A magyarországi küldöttség egyik tagja felolvasta Fülöp G. Dénes egyik nyomtatásban is megjelent imáját, melyet a debreceni Nagytemplomban mondott el egy ünnepi szolgálata alkalmával.
A rövid ünnepség után a jelenlevõk nagy része a református temetõbe vonult Fülöp G. Dénes sírjához, ahol imát mondott Szatmári Elemér.
Gyönyörû, szép idõ volt, az ünnepélyt csak a kivégzettek, megkínzottak, sok ideig raboskodók emléke árnyékolta be. Soha ne ismétlõdjön meg!
Balogh Etelka,
ny. kántor
Hogy mennyire számít a nyugdíjas egyes vállalatoknak, arról már számtalan írás látott napvilágot. Ismét a Siletina szállítási vállalatról van szó, de nem sofõrsztori. Ebben az esetben a fiatal buszvezetõ jelesre vizsgázott.
Május 20-ára kirándulást hirdetett és szervezett a nyugdíjasok egyesülete. Össze is verõdött egy 41 nyugdíjasból álló csoport, 60-85 évesekbõl, többségükben nõk. Indulási idõpont a fenti dátumon, reggel 8 órakor. Kevés késéssel meg is érkezett a fent említett szállítási vállalat 28 személyes autóbusza. 41 személy részére! A telefonálások eredménye: vagy elfogadjuk a jármûvet, vagy halasztunk egy hetet. Elképzelhetõ, mi következett ezek után. Ha lemond valaki, pénzt nem kaphat vissza, mert azt már lefizették. Arról nem is beszélve, hogy mindenki látni szerette volna a bazsarózsa- rezervátumot, ami Mezõzáh határában található. Végül szavazás eredményeként és néhány önfeláldozó lábon állóval elindultunk. A végcélhoz vezetõ utat Záhon túl senki sem ismerte. Ez súlyos szervezési hiba. Elindítanak egy csoport nyugdíjast, de nem tudják, hogyan jutnak célba. Sem a buszvezetõ, sem a csoportot összetartó nyugdíjas asszisztensnõ nem járt ott soha. Tájékoztató tábla, jelzés sehol. Érvényesült: a kérdõ útját nem veszti. A mezõzáhi rendõrség épületénél található egy kis tábla, amit mintha szégyelltek volna, eldugtak egy fa lombja alá. A helyi tanácsnak nem érdeke, hogy ezt a rezervátumot könnyen meg lehessen találni? Kérdezem tisztelettel. Már csak azért is, ha néhány kíváncsi kiránduló arra téved, s két út helyett négy úthoz ér, tudja, melyiken induljon.
Kedves környezetvédõk, Örökmozgók, EKE- tagok, e hely miért mostohagyerek? Nem csak a hegyek szépek! Az erdélyi Mezõség szegényes természeti szépségekben, árnyas erdõkben, de ami van, arról is kellene tudni. Ez is megérdemelne néhány komolyabb jelzést. A rezervátum az egyetlen jelzõtáblától 5 kilométerre van, igazi mezei úton. A gázvállalat lekövezte egy bizonyos szakaszon, ameddig érdekeltsége van.
Minden elismerés a fiatal buszvezetõé, aki eltûrte a hisztériás kirohanásokat és elvitt a helyszínig, aho