Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ha még jó néhány napig sztrájkolni fognak a pénzügyôrök, komoly bevételtôl esik el a központi költségvetés. A statisztikák szerint ugyanis minden munkabeszüntetési nap 350 ezer euró veszteséget jelent, mivel ez alatt az idô alatt nem rónak ki bírságokat a felügyelôk és 750 ezer euró kár megállapítása is elmarad. Azaz az országnak naponta több mint 1 millió eurójába kerül ez az "erôdemonstráció".

A fentiek láthatólag nem izgatják túlságosan a pénzügyminisztert, akinek kétségkívül jobban oda kellene figyelnie a jelenségre és akinek leváltását a párbeszéd hiányára való hivatkozással követelik a szakszervezeti vezetôk. Ahelyett, hogy azt számigálná, hány pénzügyôr tiltakozik országszerte és összehasonlításokat végezne a szakszervezeti vezetôk adataival, inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy megszüntesse a sztrájkot kiváltó okokat és megoldásokat keressen a munkaviszály feloldására, a rendszer javítására. Ha már ekkora a veszteség ami a minisztérium büdzséjét éri.

A sztrájkolók esetében pedig olyanok az elvárások, hogy el kellene ismerni, hogy elfogadhatatlan körülmények között teszik dolgukat. A szakszervezeti vezetôk felsorolása szerint a dolgok odáig fajultak, hogy a delegációkba küldött pénzügyisek saját gépkocsijukat, üzemanyagukat használják, túlórát pedig nem fizetnek nekik és bérük meglehetôsen szerény. Ami egyébként más közintézmények alkalmazottaira is jellemzô. Ilyen feltételek között könnyebb korrumpálódni. A köztisztviselôi statútum, a pénzügyôrök jogállását is szabályozó törvény nem csak papíron kell létezzen, hanem valóságosan. Egy pénzügyôrnek vagy más közhivatalnoknak olyan presztízse kell legyen, hogy még csak meg se lehessen kísérteni holmi csúszópénzzel.

Másrészt elég furcsa számadatokban mérik a sztrájk következményeit. A 350, illetve 750 ezer euró naponta, amire az államkassza számít, meglehetôsen nagy összeg. Úgy néz ki, hogy nagyon pontosan tudják az illetékesek, mekkora a "terv" és mennyire stabilan számíthatnak rá. Mindennap találni és büntetni olyan cégeket, amelyeknél nincsenek rendben ilyen-olyan papírok, nem kis teljesítmény. Még a köztudottan a kákán csomót találni képes pénzügyôröknek sem, akik úgy tûnik, annyira kompetensek, hogy kifognak a ravasz adócsaló cégvezetôkön. A törvénysértô vállalkozók azonban a jelek és a számadatok szerint nem hajlandók "megjavulni", így aztán az állami hivatalnokok munkájának eredményessége igencsak kétségbe vonható. Már ha a törvényesség visszaállítására irányuló szándékok egyáltalán léteznek. Az államnak ugyanis láthatólag nagyon megfelel a "langyos", felemás állapot, a nagyfokú bürokrácia és a törvények kiskapuinak fenntartása, ami jó sok pénzt hoz a konyhájára. Miért is foganatosítana drasztikusabb intézkedéseket, miért is erôsítené meg alkalmazottai pozícióit, mikor a zavarosban lehet a legjobban halászni?!

,,Légy takarékos és kreatív, hogy jövôd biztos alapokon álljon! – Te hogyan gazdálkodnál ötmillió forinttal?'' állt a magyarországi OTP-Bank által mûködtetett OTP Fáy András Alapítvány tavaly februárban kiírt pályázatának címeként. Nos, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum IX. F osztályának nyolc diákja dr. Borsos Szabolcs tanár vezetésével rendesen megválaszolta a kérdést. És pályázatban megfogalmazott válaszukkal elnyerték az alapítvány által felajánlott ötmillió forintos (!) összeget.

Idôutazás Székelyföldön – e címet adták a térségben egyedülálló, a nyereménynek köszönhetôen az eljövendôben megvalósuló tervnek, amely diákvállalkozást takar, üdülôközpont építését és mûködtetését jelenti. Utóbbit az iskola diákjai üzemeltetik majd, a bevételt pedig az oktatási munkára és a hely továbbfejlesztésére fordítják. A létesítmény számára kiválasztott telek a Gyilkos-tóhoz aránylag közel, Borzont településen, a Súgó-barlang könnyen megközelíthetô körzetében fekszik, amely kiemelt erdélyi turistaközpont.

Az iskola és az OTP Fáy András Alapítvány közötti ünnepélyes szerzôdéskötésre pedig tegnap délelôtt a Bolyai Farkas Líceum dísztermében került sor szép, kellôképpen rövid és tartalmas ünnepély keretében.

Horváth Gabriella aligazgató köszöntötte a megjelent magas rangú vendégeket: dr. Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia és az OTP Fáy András Alapítvány elnökét, dr. Csányi Sándort, az OTP Bankcsoport elnök- vezérigazgatóját, az esemény fôvédnökét és díszvendégét, Szabó Béla csíkszeredai fôkonzult, a megyei és városi elôkelôségeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia több megjelent, külsô tagját.

Bálint István, az iskola igazgatója köszöntôbeszédében elmondta, hogy a Bolyai Farkas- emlékév egyik fénypontja az esemény, amely újbóli nemzetközi elismerést jelent, a diákok és tanárok felkészültségét igazolja. Az elnyert pénzbôl Tamási világában, a Hargita szívében építenek üdülô- és tanulmányi központot, amely létesítmény újabb lehetôséget biztosít a diákok egészséges életfilozófiájának kialakításához, a népi hagyományok, szokások, a sajátos erdélyi magyar kultúra ápolásához és másoknak való megmutatásához – ezáltal pedig a kapcsolatépítéshez. Olyan alapkôletétel ez, amely páratlan és példaértékû az egész Kárpát-medencében. Lehetôséget jelent, amelyért érdemes itthon maradni – emelte ki az igazgató, majd az iskola jelképes ajándékát nyújtotta át Vizi E. Szilveszternek és Csányi Sándornak.

Elôbbi beszédében megemlítette: számára megtiszteltetés, hogy a Bolyai Farkas nevét viselô (aki maga is 1832-tôl a MTA tagja volt), a magyar szecesszió egyik legszebb épületében mûködô legrégebbi erdélyi schola ünnepségén lehet. Az aláírandó szerzôdés pedig azt bizonyítja: dr. Borsos Szabolcs csapata az ötven igen jó pályázó közül a legjobbnak bizonyult. Légy takarékos és kreatív: a szellemi tôkét kell felhasználni a jól mûködô gazdasághoz, mindezt pedig a közjó szolgálatában. Ez a hozzáállás volt a döntô az elsô díj odaítélésében és ez a célja az OTP befektetéseinek is. A megmaradás feltétele, hogy az értelmiség erôs, a gazdaság pedig hatékony legyen. Az, hogy a kisebbség jól éljen, a többségi nemzetnek is érdeke. Ez az igazi európai gondolkodás – fejtette ki a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Dr. Csányi Sándor az OTP közösségi szerepvállalását, támogatási érdemeit ismertette és kiemelte: bízik abban, hogy a megvalósuló központ nem egy pályázat utolsó, hanem egy még nagyobb szabású terv elsô lépése. Hiszen abban az iskolában, amelynek végzettjei között szinte százszázalékos a továbbtanulási arány, ez nem jelenthet problémát. Végezetül azt kívánta: az immár 45 fiókkal Romániában is megjelent OTP Banknak minél több, immár végzett öregdiák legyen ügyfele és ugyancsak minél több, az elkövetkezôben ballagó bolyais tanuló – a munkatársa.

A szerzôdés-aláírást követôen a Református Kollégium kórusa és Enyedi Csaba lelkész-tanár orgonakísérete zárta a valóban egyedülálló és megérdemelt ünnepélyt, amelyet fogadás követett. Utóbbiról azért teszünk említést, mert dr. Csányi Sándor pohárköszöntôjében bejelentette: az idôközben megemelkedett telekárak miatt az elnyert összeget az alapítvány megtoldja további félmillió forinttal…

Május 22-rôl 23-ra virradó éjjel a fôvárosi Állategészségügyi és Diagnosztikai Intézet megerôsítette a H5 vírus, azaz a madárinfluenza jelenlétét Héjjasfalván és Segesváron is. Ciprian Dobre prefektus azonnal összehívta a megyei, illetve a héjjasfalvi járványmegelôzô parancsnokságot és kijelölték az epidemiológiai egységet és a karantén övezetet.

Az epidemiológiai egység Héjjasfalván a vasúttól északra, délen az E60-as út mellett, keleten a 13A országúton Székelykeresztúr felé, egészen a vasútig, nyugaton a vasúttól vezetô úttól a helység utolsó házáig tart. Tegnap reggel 5 órakor I. fokú karantént hirdettek meg. Ez azt jelenti, hogy 4 fertôtlenítô pontot szereltek fel a gépjármûvek fertôtlenítésére: * a Héjjasfalváról Segesvár felé vezetô kijáratnál az E60-on, * az E60-as út és az iskola elôtti utca keresztezôdésénél, * a DN13-as országút és az E60-as út keresztezôdésénél a DN13-on, * a DN13-on a vasút mellett a Héjjasfalváról Székelykeresztúrra vezetô út mentén.

Ugyanakkor a magángazdaságok elôtt fertôtlenítôszerrel kevert fûrészporszônyeget helyeztek el, és kb. 90 személyt mozgósítottak az övezetbe az intézkedések végrehajtására. A pánik elkerülése érdekében a közegészségügyi igazgatóság és a polgármesteri hivatal képviselôi felelnek a lakosság megfelelô tájékoztatásáért. A Héjjasfalvi Polgármesteri Hivatalban válságstábot hoztak létre, hogy biztosítsák az állandó szolgálatot, és egy, a hivatalos állatorvosból, a szerzôdéses állatorvosból, a járványtani orvosból, a vészhelyzetekkel foglalkozó felügyelôség, a csendôrség, a rendôrség, az SC Ecosal Rt. és a környezetvédelmi ügynökség képviselôibôl álló csapatot, amely felügyel a szárnyasok megsemmisítésére.

Héjjasfalván 70 lakóházat és kb. 200 személyt zártak karanténba. Tegnap és ma mintegy 2000 háziszárnyast pusztítanak el.

Segesváron is madárinfluenza van. A fôvárosi laboratóriumi vizsgálat megállapította a H5 vírus jelenlétét. Ezért tegnapelôtt az egy nappal korábban vesztegzár alá helyezett Parâng utcában kb. 500 szárnyast pusztítottak el. A tegnap a prefektus szerint újabb 1800-2000 háziszárnyast altattak el az epidemiológiai egységben. 350 személyt helyeztek vesztegzár alá.

Megyei válságstáb alakult a Megyei Állategészségügyi Igazgatóságon: Ioan Rusu vezérigazgató, Tuca Cristian igazgató, Dragan Liviu állatorvos tart állandó szolgálatot. Ciprian Dobre elrendelte, hogy – Maros megyében elsôként az országban – a Nemzetvédelmi Minisztérium különleges gépében végezzék el az állategészségügyi káderek és a fertôzô gócban dolgozók fertôtlenítését. Ioan Rusu igazgató szerint a múlt szerda óta naponta végeznek vizsgálatmintákat (naponta 50-et, 60-at) a saját laboratóriumukban. A héten azonban egyetlen mintavétel sem mutatott ki vírust.

A hírt, miszerint Dicsôszentmártonban is felütötte volna a fejét a madárinfluenza, cáfolták. Valóban elpusztult két tyúk egy gazdaságban, azonban a boncolás bélférget mutatott ki.

A dicsôszentmártoni helyi hatóságok kétnyelvû táblák kihelyezésérôl határoztak, annak ellenére, hogy a településen a magyar lakosság számaránya 20 százalék alatt van.

Octavian Popa polgármester kedden a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy kétnyelvû feliratú táblát eddig csak a település Radnót felé vezetô kijáratánál helyeztek el, de hamarosan a Gálfalva, Medgyes és Balázsfalva felé vezetô kijáratoknál is felszerelik ezeket. "Ez egy gesztus, mely a dolgok normális menetét jelenti. Nálunk a lakosság 17,5%-a magyar. Úgy gondoltuk, a város bejáratánál lévô táblával egy bizalomra utaló jelt kell adjunk", nyilatkozta a polgármester. Hozzátette, figyelembe véve, hogy a magyar lakosság számaránya nagyon közel van a 20%-hoz, az elégedetlenségbôl fakadó feszültséget akarja megelôzni a kétnyelvû táblákkal.

A kormány az elkövetkezô hetekben jelenti be a kötelezô érvényû ajánlatok benyújtási határidejét a CEC takarékpénztár privatizációs pályázatán, azt követôen, hogy a 69,9 százalékos pakett értékesítésének felülvizsgált stratégiája közzétételre került a hivatalos közlönyben – írja a Ziarul Financiar gazdasági napilap, idézve Sebastian Vladescu pénzügyminiszter Londonban tett kijelentését.

A BCR privatizációja során szerzett tapasztalatok alapján módosítottuk a CEC privatizációja során követendô stratégiát. A hivatalos közleményt követôen értesítjük az érdeklôdô befektetôket az adatszoba igénybevételéhez rendelkezésre álló periódusról és a kötelezô érvényû ajánlat benyújtásának határidejérôl" – közölte Vladescu az EBRD éves közgyûlésén a román beszámolón részt vevô befektetôkkel.

A miniszter szerint a privatizációs folyamatot felgyorsítják annak érdekében, hogy az az év vége elôtt lezárható legyen.

A CEC privatizációs pályázatán a Raiffeisen, a Dexia, a görög jegybank, az EFG, az Eurobank és az OTP jelezte részvételi szándékát. Értesülések szerint az olasz Monte dei Paschi feladta szándékát.

A CEC teljes egészében állami tulajdonban van és a nála elhelyezett lakossági betétek állami garanciát élveznek. A pénzintézet lakossági, valamint kis- és középvállalati hitelnyújtással foglalkozik. Piaci részesedése 5,9 százalékos és rangsorban a negyedik legnagyobb a román bankszektorban.

Megalakultak az Országos Lakásügynökség területi irodái

Közel egy hónapja az Országos Lakásügynökség (ANL) keretén belül nyolc regionális iroda kezdte el mûködését. Megyénket Fehér, Szeben, Hargita, Kovászna, Brassó megye mellett Veres Katalin területi fôtanácsos igazgatja.

A fôtanácsos tájékoztatása szerint az Országos Lakásügynökség kétféle tevékenységet folytat: harminchat év alatti fiataloknak építenek tömbházakat, amelyeket a szerencsés feliratkozottak öt évig bérelhetnek, az ügynökség másik programja a hitelkeretbôl épülô házak. A Benta-típusú házakból jelenleg Brassó megyében közel negyven van épülôben.

Eddig a legtöbb tömbházat Fehér megyében adták át, és jelenleg Szeben megyében épül a legtöbb, megyénkben 109 áll építés alatt, ebbôl 65 jövô évben kerül átadásra.

Marosvásárhelyen a tervek szerint körülbelül két héten belül véglegesítik a munkálatokat a szájsebészet melletti épületen, a huszonöt lakrészes tömbházban az építkezést a Contrans Com Benta végzi. A Segesvári úti Suceava utcában ugyancsak huszonöt lakrészes épület készül augusztusi átadási határidôvel, építô az Izorep cég. A Gheorghe Marinescu utcában a munkálatokat a Consor végzi év végi átadással. A marosvásárhelyi épületek terveit Gleja Eugen készítette.

Pintya András mûépítész tervei alapján épül egy marosludasi ANL-s tömbház, 16 egyszobás és 18 kétszobás lakrésszel, a munkálatokat a Consor végzi és július végén kerül sor az átadásra. Ugyanitt elkészült már egy kivitelezhetôségi tanulmány 53 lakrész megépítésére.

Az Országos Lakásügynökség továbbá újabb tömbházak építését tervezi megyénkben, a kivitelezés elvégzésére a licitációk folynak. Dicsôszentmártonban 25 lakrészes tömbház fog épülni, míg a Predeal – Pandúrok utca sarkán újabb negyven lakrész áll majd a marosvásárhelyi fiatalok rendelkezésére.

Május 19-én a megyei rendôrség szervezett bûnözés elleni csoportja két – egy német és egy román állampolgárságú – személyt ért tetten, amint 195,3 gramm hasist próbáltak értékesíteni 50 millió lejért. A szóban forgó személyeket három hónapja figyelték a rendôrök, és mivel a vevô kilétérôl nem kaptunk információkat, csak feltételezni lehet, hogy a megszervezett akcióba a vásárlót bevonta a rendôrség. Tegnap Claudiu Pastia, a szervezett bûnözés elleni csoport parancsnoka elmondta, hogy a román állampolgár május 18-án lépett be Romániába a nagylaki határátkelôhelyen, és Marosvásárhelyen lépett kapcsolatba a német állampolgárral, kérve, hogy együtt próbálják Szászrégenben eladni a hasist. Másnap 11 óra körül egy meggyszínû Opel márkájú gépkocsival Szászrégenbe utaztak, ám a kábítószer eladásának pillanatában a szervezett bûnözés elleni csoporthoz tartozó rendôrök, egy ügyész irányításával, tetten érték ôket. A két személy ellen kábítószer- kereskedés és -terjesztés vádjával indítottak eljárást, és jelenleg tíz napig tartó elôzetes letartóztatásban vannak. A fenti bûncselekmény elkövetése miatt 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetés szabható ki. Információink szerint a két gyanúsított lakásán is házkutatást tartottak, ám ott nem találtak semmit. Claudiu Pastia tegnap újságírói kérdésre válaszolva nem erôsítette meg, hogy egy kábítószercsempész-hálózatról lenne szó.

Május 11-én a 16 éves marosvásárhelyi illetôségû Keresztély István Szovátára utazott és még nem tért haza. A fiú atlétatermetû, 170 cm magas, 70 kilogramm körüli, ovális arcú, barna, rövid hajú. Sárga, vízhatlan dzsekit, fekete-szürke csíkos pulóvert, kék farmert, piros sportcipôt viselt. Május 4-én Görgényszentimre községbôl eltûnt a szintén 16 éves Ivascu Nicolae, aki Beszterce-Naszód megyébe ment. Magassága 160 cm, 55 kilogrammos, kerek arcú, sötétbarna, rövid haja van. Eltûnése napján sárga simléderes sapkát, szürke dzsekit, kék inget, fekete nadrágot és fekete cipôt viselt. Akik a fiatalemberek hollétérôl tudnak, jelezzék a rendôrségnek a 202-467, a 202-300-as vagy a 112-es telefonszámon.

Marosszék Székely Tanácsa 2006. május 26- án, pénteken du. 6 órakor nyílt ülést szervez a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A gyûlésen Pál-Antal Sándor A székely önkormányzat címmel tart elôadást és megtárgyaljuk a június 18-i gyergyóditrói Székely Nemzetgyûléssel kapcsolatos teendôinket. Figyelembe véve az autonómiatörekvések idôszerûségét, felkérjük a küldötteket és a települési székely tanácsok tagjait, hogy mindannyian jelenjenek meg. Szívesen látjuk az érdeklôdôket, valamint a sajtó képviselôit is.

Jegyzet

Hogy mekkorát rúgott ’90 márciusában a 18-as gyógyszi magyar feliratától "ihletett" szekus kavarás magyarokon és nem magyarokon, mutatja a Tudor negyed mai képe (is). Tarka a tömbházak "aljnövényzete"; a szinte hónaponként cserélôdô boltok, új cégérek, firmák számos meglepetéssel szolgálnak a makacsul ott lakóknak, például megjelent a nyári strandruhakínálat, több az eleganciára serkentô ruhásbolcs (a turkálók napja, bár egy- kettô még mindég nagyon népszerû, leáldozott), bôségesebb a zöldségkínálat (ami a mostani madárinfluenzás idegbajban kifejezetten jól jönne, ha a termények egy része nem volna elôkezelt, tartósítókkal befújt pirosló, zöldellô stb. nagyüzemi áru), az én utcámban eddig még bútort is lehetett kapni, nemcsak grippét, hazaszállítják a padlószônyeget, sôt, ha beszólok a kisboltba, leérek, már be is csomagolták a felvágottat – és, igen, már nem ritka, ha így szól az ízléses formaruhát, köpenyt, kesztyût hordó eladó, hogy "Tessék, poftiti"; okos kis- vagy nagyvállalkozónak nem kell folyton konferenciákra járni, hogy belássa: a vevô jó néven veszi, ha anyanyelvén (is) szóba állnak vele. A biznisz nagy úr, legyôzi a zsigeri gyûgyszit. (Ezt egy netes lapon találtam így…) Szóval jó irányba menekülünk a szeku elôl. Csakhogy…

A frissen nyílt bolt elôtt unatkozó eladókisasszonyok cigiznek, a hamut elôkelô nemtörivel a járókelôk lába elé (vagy fejére) pöccentik, ajtajukon pedig alpári betûkkel áll, hogy AM PRIMIT…, AVEM…, A SOSIT… (árut kaptak, van ez meg az, frissen érkezett, sajt, vagy orda, vagy papagájeledel) – Szent Ajróp forog a zsírjában!, eszükbe nem jut kendôzni pallérozatlanságukat, hiszen nemhogy szépen, helyesen sem írnak, a fônöknek sem járja meg az eszét, hogy az "aprozáros reklám" helyett számítógépes felirattal lehet mindent okosan "csinyánni", az meg pláne nem, hogy esetleg kiírja, a gyengébbek kedvéért: ITT MAGYARUL IS BESZÉLNEK. Vagy ezt: BESZÉLÜNK MAGYARUL. (Láttam ilyet, jajdemesszeinnen. Olyat is, hogy VORBIM ROMANESTE. Bementem, hogy povegyáljak, kicsit beszélhessek, mert a román jó nyelv, szép nyelv, és én tudok és szeretek beszélni románul.)

Mondjuk, Marosvásárhelyen nem kell effélét a kirakatba tenni. De ha már odateszik azokat a dús infotartalommal bíró, randa krikszkrakszokat a friss akármikrôl, adjanak sanszot (anya)nyelvi szinten vegetáló más alkalmazottjaiknak is, hogy elregélhessék: FRIS SALYT ÉRKEZET.

A nyelvbátorság önmagában: kamu. Ma az nyelvbátor, aki felismeri érdekeit, és simulékonyan, rugalmasan "kezelve a kérdést" – udvariasan elébe sietve, maximálisan kielégíti vásárlókörét. Aki tudja: nem követ el törvénysértést, érzékenységet sem sért, ha maga is megtanul, legalább köszönni, más nyelven. Németül és angolul, franciául és hollandul már tudogatunk, nemde, uraim.

Ennek ellenére, vagy épp ezért (?): Marosvásárhelyen kevés a (nyelv)bátor vállalkozó.

(MTI) A montenegrói népszavazás elôzetes eredményeinek fényében a belgrádi vezetôk közül elsôként Vuk Draskovic szerbia- montenegrói külügyminiszter gratulált kedden Montenegró polgárainak a függetlenséghez, azzal, hogy gratulációja "elôzetes", mert szerinte Belgrádban mindenki a végleges eredményt várja.

Draskovic nyilatkozata azután hangzott el, hogy a politikus Belgrádban tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az EU montenegrói különmegbízottjával.

A Szerbiából származó politikus, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke közölte, hogy semmi sem fogja megrontani Szerbia és Montenegró kapcsolatát, bárhogyan is alakul a hivatalos végeredmény. Leszögezte, hogy a szerb és a montenegrói nép többsége a szoros kapcsolatok mellett szállt síkra, és ezt a viszonyt semmi sem ronthatja meg, ehhez senkinek sincs joga sem Szerbiában, sem Montenegróban. "Kihasználom az alkalmat, hogy elôzetesen gratuláljak Montenegró polgárainak a kifejezett akaratukhoz" – mondta Draskovic, aki szerint "a végleges gratuláció" a végleges eredmény ismeretében hangzik el.

Draskovic az elsô belgrádi politikus, aki ilyen módon gratulált Montenegrónak, pedig a térség minden országának vezetôi ezt már a részeredmények ismeretében is megtették.

A montenegrói választási bizottság (RRK) kedden az összes voks feldolgozása után közzétette elôzetes eredményeit, amelyek szerint a vasárnapi népszavazáson részt vevôk 55,50 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen, míg 44,50 százalékuk ellene szavazott. A választási részvétel 86,49 százalékos volt.

Az eredmények azután válnak véglegessé, hogy az RRK elbírálja a beérkezô panaszokat. A benyújtási határidô kedd reggeltôl számítva három nap. A montenegrói unionista ellenzék a szavazatok újraszámlálását követeli, részben újraellenôrizni akarja a választói névjegyzéket, és egyes szavazókörzetekben a leadott szavazatokat is hitelesítené. A szerbpártiak egyelôre nem nyújtották be hivatalos panaszukat az RRK-hoz.

Montenegró elôtt nyitva áll annak a lehetôsége, hogy idôvel csatlakozék az Európai Unióhoz – közölte kedden Brüsszelben Olli Rehn, a szervezet bôvítési biztosa, miután Podgoricában megerôsítették, hogy a függetlenségpártiak gyôztek a hét végi népszavazáson.

Az Európai Bizottság elôször tett erre utaló kijelentést azóta, hogy a vasárnapi montenegrói referendumon a szavazók 55,5 százaléka a függetlenségre voksolt.

Közleményében Rehn hangsúlyozta: nemcsak Montenegrónak, hanem Szerbiának is esélye van az EU- csatlakozásra, amennyiben Belgrád teljesíti az EU által szabott különbözô feltételeket, köztük azt, hogy, hogy mûködjék együtt a délszláv háborús bûnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT).

Az unió bôvítési biztosa keddi közleményében kijelentette: a Bizottság a 25 tagállamtól felhatalmazást kér arra, hogy külön kezdeményezzen tárgyalást az immár független Montenegróval, és külön egy módosított másikat arra, hogy folytassa a megbeszéléseket Szerbiával, de már Montenegró nélkül.

Ursula Plassnik, az EU soros elnökségét ellátó Ausztria külügyminisztere kedden Bécsben megerôsítette, hogy a szervezet teljes mértékben tiszteletben tartja a montenegrói nép döntését.

A magyarokat azzal vádolták, hogy idegenvezetôi jogosítvány híján tiltott tevékenységet folytattak.

A tizenhárom éven át hatályos pozsonyi rendelkezést ügyészségi utasítás nyomán a magisztrátus tavaly hatálytalanította. Az idegenvezetést Pozsonyban azóta semmilyen rendelkezés nem szabályozza, bárki szabadon kísérhet és tájékoztathat bárkit a város történetérôl – derült ki a szlovák gazdasági tárca közlésébôl.

Az illetékes szlovák gazdasági tárca rövidesen megfelelô rendelkezést kíván tenni annak érdekében, hogy a magyar városnézôkkel megesett incidensek ne ismétlôdhessenek meg. Ehhez a tárca az Európai Unió véleményét is kikéri – hangzott el a szlovák médiában, amelynek Juraj Tomaga szlovák külügyi szóvivô is nyilatkozott röviden. "A szlovák külügyi tárca konzuli jellegûnek tekinti ezt az eseményt, és a magyar fél kérése nyomán a rendôri eljárás ügyét kivizsgálják, ennek eredményérôl pedig a magyar felet tájékoztatni fogjuk" – mondta Tomaga.

Az ügy szombaton kezdôdött, amikor egy idegenforgalmi revizor Pozsonyban rendôröket hívott ki két magyarországi városnézô csoporthoz, bepanaszolva azokat, hogy engedély nélküli idegenvezetést folytatnak a szlovák fôvárosban, ahol szerinte ezt a tevékenységet szigorú törvényi szabályzók alapján szakképzéshez és szakvizsgához kötik. A rendôrök három magyart igazoltatás és a beavatkozás indítékának nevesítése nélkül kiráncigáltak a magyar királyok koronázási helyérôl, a Szent Márton székesegyházból, majd járôrkocsiba tuszkolták és szirénázva az ôrsre szállították ôket. Miután konzuli jogsegélyt kértek, a három magyar férfit a konzul megérkeztéig fogdába zárták, késôbb a jegyzôkönyv felvétele után elengedték ôket.

Vasárnap a szlovák rendôrség szóvivôje közölte, hogy "a közrend és a polgári együttélés szabályainak megsértése" miatt eljárás indul a három magyar ellen. A sértettek az MTI-nek elmondták, az eljárást jogsértônek tekintik, magyarellenes indítékokat látnak a zaklatás mögött, mert a rendôrség más külföldi csoportok ellen nem lépett fel, egyedül ôket hurcolták meg, jóllehet semmi egyebet nem tettek, mint hogy az egyikük, aki szakközépiskolai történelemtanár, jóhiszemûen a koronázó templom magyar vonatkozásairól beszélt a diákjainak.

A testület úgy foglalt állást, hogy a "biológiai sokszínûség elvesztése" a klímaváltozás mellett a legnagyobb környezeti kihívás, amellyel az emberiség kénytelen szembenézni.

A brüsszeli dokumentum szerint Európa ôshonos madárfajainak 43 százalékát, a pillangók 45 százalékát kihalás fenyegeti, és ugyanilyen sors vár a hüllôk 45 százalékára, valamint az édesvízi halfajok 52 százalékára.

Az Európai Bizottság 2010-re meg kívánja állítani a biológiai sokszínûség zsugorodását. A testület nem új törvények megalkotását kezdeményezte, ehelyett pénzügyi támogatásokat, a döntéshozatal hatékonyabbá tételét, illetve a környezeti tudatosság elômozdítását javasolja a 25 tagállamnak.

A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az 1970-es évek óta a világ trópusi esôerdeinek az EU-országok területénél nagyobb kiterjedésû hányada pusztult el.

Az állásfoglalás szerint a fajok kihalásának sebessége feltehetôen növekszik, s ez olyan tömeges kipusztulással fenyeget, amilyenre a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelôtti eltûnése óta nem volt példa.

A felmérést a Where Are You Now (WAYN) utazási honlap szervezte Nagy-Britanniában 6000 válaszadó megkérdezésével, akiknek 10 kategóriába kellett besorolniuk az országokat.

A megkérdezettek 46 százaléka igen negatívan vélekedett a franciákról, ám a németeknek sincs sok okuk az örömre, mivel szorosan követik a gallokat az undoksági toplistán.

Olaszország bizonyult a felmérés szerint a legkulturáltabb országnak, amely ráadásul a világ legjobb konyhájával büszkélkedhet.

Az Egyesült Államokat tartják a világ legstílustalanabb országának, ahol még a gasztronómiai örömöket is nélkülözniük kell a turistáknak, lévén az USA-nak a világ legpocsékabb konyhája.

A megkérdezett britek többsége, ha külföldön kellene élniük, Hispániában telepedne le, bár a spanyolokat csaknem olyan mogorvának és kicsinyesnek tartják, mint a franciákat.

A felmérés érdekessége, hogy Nagy- Britanniát a megkérdezettek a tíz lehetséges kategória egyikébe sem sorolták be. A Daily Express címû brit lap szerint ez arra utal, a szigetország olyannyira "beleszürkült" az átlagba, hogy a szavazók megfeledkeztek róla.

A közvélemény-kutatás másik érdekessége, hogy a britek 4 százaléka saját bevallása szerint kizárólag külföldön hajlandó szóba állni saját honfitársaival.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô egy kedd délelôtti tévényilatkozatban kijelentette: nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy importált baromfi okozta volna a szárnyasvészt, a sajtó és az elektronikus média feltételes módon beszél arról, hogy a H5N1-es vírus esetleg Magyarországról és Szlovákiából származó baromfiimporttal került be a Brassó megyei Feketehalom településre.

A román hírszerzés állítólag már péntek este elkészült titkos jelentésérôl hétfôn a kora éjszakai órákban kiszivárogtatott információkra hivatkozó bukaresti hírügynökségi jelentések úgy fogalmaztak, hogy "a román hírszerzô szolgálatnak (SRI) tulajdonított jelentést idézô források szerint a feketehalmi madárinfluenza-gócok Brassó megyei baromfitelepek Magyarországról és Szlovákiából származó élôpulykaimportja miatt keletkezhettek".

Kedden a médiában megszólaló kommentátorok egy része nagy fenntartással kezelte az "állítólagos SRI-jelentést". Ovidiu Nahoi, az Evenimentul Zilei címû napilap kolumnistája például a Realitatea hírtelevízió délelôtti mûsorában egyenesen megkérdôjelezte "az állítólagos SRI- jelentés sugalmazását", miszerint Magyarországról "származhat" az idei májusi romániai madárkórjárvány vírusa. A publicista szerint várható volt, hogy "a romániai madárinfluenzával kapcsolatos hisztéria légkörében elôbb-utóbb megjelenik a magyar ellenségkép, a magyar vád".

Az Evenimentul Zilei keddi száma külön cikket szentelt "a madárinfluenza konspiráció elméletének". A lap szerint a H5-ös vírus gyors elterjedése, a hatóságok reagálása erre és a jelenséggel kapcsolatos egyértelmû magyarázatok hiánya megnyitotta "a rémhírek tôzsdéjét". E rémhírek egyike szerint "a madárinfluenza vírusát mesterségesen juttatták be Romániába az amerikaiak, hogy a (román) vásárlók megvásárolják az ô baromfihúsukat" – írta a lap.

Az Adevarul, miközben elsô oldalának fô helyén azt írta, hogy Traian Basescu elnök azon töri a fejét, kivel váltsa le Radu Timoftét, a SRI igazgatóját, belsô oldalainak egyikén a Brassó megyei rendôrségi forrásokra hivatkozó pár soros hírt jelentett meg arról, hogy a feketehalmi Pati Prod Com a magyarországi Aviagen Kft.-tôl importált pulykacsibéket. A 41 860 darab pulykacsibét a brassói Verbatrans cég hozta Romániába 2006. január 17- én. Ugyanakkor a (a májusi járvány fellángolásának "kiindulópontjaként" megjelölt) Dracom Silva nevû feketehalmi cég 41 500 darab pulykacsibét importált Szlovákiából, Nyitráról.

A Cotidianul errôl az értesülésrôl azt írta, hogy csak "részben megerôsített feltételezés".

A Mediafax hírügynökség közlése szerint Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter kijelentette: még a keddi nap folyamán kérni fogja a mindössze hét példányban még a múlt péntek este elkészült SRI-jelentés titkosításának feloldását. De a titkosítás feloldása elôtt semmit sem mondhat (a szombatra virradó éjszaka az ô miniszteri kabinetjéhez is eljuttatott) SRI- jelentésrôl – hangoztatta.

Az idézett hírügynökség egyébként már elsô keddi hírei között ismertette Süth Miklós keddre virradóan adott nyilatkozatát, amelyben a magyar fôállatorvos cáfolta a SRI-jelentésre hivatkozó bukaresti állításokat.

A Székely Nemzeti Tanács vezetôsége felhívást intéz a székely nép jövôjéért felelôsséget érzô minden magyar emberhez, hogy vegyen részt a június 18-i ditrói Székely Nemzetgyûlésen.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága egy keddi közleményben kifejti, bíznak benne, hogy a helyi szervezôk erôfeszítései sikeresek lesznek, s Ditróban létrejön az összefogás, a székely nép akaratának kinyilvánítása érdekében.

"A március 15-i Székely Nagygyûlés sikerében két fontos hazai magyar intézmény nem osztozott: az RMDSZ és a római katolikus egyház. A ditrói Székely Nemzetgyûlés elôkészületei feljogosítanak arra, hogy elôrevetítsük: ez a helyzet nem ismétlôdik meg", olvasható a közleményben.

Az SZNT a nemzetgyûlés helyszínének a ditrói nagytemplom kertjét választotta. Éppen ezért dr. Csapó I. József SZNT-elnök személyes levélben kereste meg a ditrói plébánost, tisztelettel megkérve, tegye lehetôvé, hogy az impozáns templom szomszédságában kerüljön sor erre a fontos eseményre.

"A döntô többségében katolikus Gyergyószéken különös jelentôsége van annak, hogy egy megszentelt helyen szülessen meg az a határozat, ami sorsfordító lehet a székely nép életében", hangsúlyozza az SZNT vezetôsége.

A Székely Nemzeti Tanács vezetôsége nemrég döntötte el, mikor és hol kerül sor a második Székely Nagygyûlésre, amint nemrég Csapó József mondta, a júniusi rendezvény a Székely Nemzetgyûlés nevet viseli.

Az esemény alkalmával elfogadásra kerül egy határozat-tervezet a székelység nevében és a szervezôk ezért is remélik, hogy minden székelyföldi településrôl érkeznek küldöttek.

Május 23-án Bukarestben, a Királyi Palotában Borbély László középítkezésért és területrendezésért felelôs miniszter aláírta az Esplanada City Center kivitelezésével kapcsolatos memorandumot a TriGránittal. A memorandumot a TriGránit integrált ingatlan- befektetési, -fejlesztési és - üzemeltetési vállalat részérôl Hon. Nathaniel Rothschild írta alá. Az eseményen részt vett Adriean Videanu, Bukarest polgármestere, aki hangsúlyozta, a municipalitás partner a befektetôkkel Bukarest európai várossá alakításában

A memorandum a kereskedelmi szerzôdés alapja. A közeljövôben elkezdôdnek a tárgyalások a minisztérium, a befektetô, valamint a polgármesteri hivatal közt, a kereskedelmi szerzôdés aláírása kapcsán. A polgármesteri hivatal 2005-tôl a minisztérium partnere a fôváros arculatának megváltoztatását célzó fejlesztési tervben – mondta Borbély László.

A fejlesztéssel kapcsolatosan, mely a magán- és közszféra közti együttmûködés keretében fog zajlani, Borbély László kiemelte: az állam a területet 49 évre használatra adja a beruházónak. 107.140 m²-rôl van szó, ahol több száz millió eurós befektetéssel egy új városnegyed épül, egy olyan, kimondottan Bukarestre jellemzô épületkomplexum, amely reprezentatív lesz a fôváros számára. Az Esplanada City Center fô meghatározója a közterület minôségi felhasználása, valamint a multifunkcionalitás. A terv egy múzeum, valamint egy koncertterem építését is tartalmazza.

A munkálatok a kereskedelmi szerzôdés aláírásának függvényében remélhetôleg 2007-ben el is kezdôdnek. A terv futamideje 7-10 év – összegzett a középítkezésért és területrendezésért felelôs miniszter.

Minden idôk legismertebb operettjét, Kálmán Imre Csárdáskirálynôjét tekintheti meg a vásárhelyi közönség június 2-án (pénteken) este 7 órától a színház nagytermében a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elôadásában.

Ki ne ismerné a herceg és a sanzonett szerelmének történetét, ki nem dúdolta a "Jaj, cica", a "Hajmási Péter" vagy "A jányok, a jányok, a jányok angyalok" dallamát? Akár a Keresztes Attila által rendezett elôadás mottójának is tekinthetjük e dalt: "Álom, álom, édes álom, álomkép; álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még." A produkció egy játékmesterként megjelenô bohóc-angyal segítségével szimultán idézi meg a kor társadalmi sajátosságait és az operettet mint mûfajt. Ebben a teátrális formában az operett, a történelmi háttér és maga a szerelmi történet egyaránt exponálódik, a fordulatok színházisága felerôsödik.

A fôbb szerepekben Kicsid Gizella, Váta Loránd, Diószegi Attila, Pál Ferenczi Gyöngyi, D. Albu Annamária, Szabó Tibor, Kômíves Mihály, Botka László, Kolcsár József, Veress László, Márton Lóránt, Mátray László, Nagy Alfréd és Péter Hilda látható. Az elôadás rendezôje Keresztes Attila, karmester Incze G. Katalin, díszlettervezô Bartha József, jelmeztervezô Bianca Imelda Jeremiás, dramaturg Bodó A. Ottó, koreográfus Könczei Árpád.

Június 3-án, szombaton este 7 órától Balassi Bálint Szép magyar komédia címû elôadását láthatják a vásárhelyiek. A Szép magyar komédia igazi reneszánsz pásztorjáték. Ha Balassi korában lehetett volna magyar színházi élet, mûsordarab vált volna belôle, akárcsak a kortárs drámaköltô-óriás, Shakespeare darabjaiból. De a török dúlta országban, ahol ráadásul a haladást jelentô protestantizmus is többnyire színházellenesnek mutatkozott, nem sok esélye volt annak, hogy drámatörténetünk elsô, valóban figyelemre méltó kezdeményeivel színháztörténetünk is igazán elkezdôdjön. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy Balassi darabját máig kevesebb figyelem övezi, mint ami valójában megilletné.

Eltekintve a számunkra már valóban nehézkessé vált nyelvi formájától, Balassi komédiája ma is friss és teljes érvényû drámai alkotás. Mert mi lehet aktuálisabb téma bármely korban, mint a szerelem? Ha elképzeljük Rómeót és Júliát, akik a Szentivánéji álom erdejében egymástól elszakadva bujdosnak, de végül mégiscsak megtörténik az örömteli egymásra találás, akkor e teremtett tükörbôl a Júlia-versek szenvedélyes költôje mosolyog ránk.

Szereplôk: Mátray László, Kicsid Gizella, D. Albu Annamária, Pálffy Tibor, Péter Hilda és Váta Loránd. Az elôadás rendezôje Török Viola, díszlet- és jelmeztervezô Bartha József, zeneszerzô Könczei Árpád.

Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû színmûvét június 4-én, vasárnap este 7 órától játssza a társulat.

A háborúból álruhában hazatérô férj és a köréje fonódó események szereplôi a felborult világ helyreállítására tesznek kísérletet, felzaklatott, olykor burjánzó életükbôl szeretnének békés, nyugalmas és biztonságos rendet teremteni. Ahogyan Tamási is hitt a világot egyensúlyban tartó szent erôk ôsi elrendezôdésében, a havadi emberek életében is egyszerre van jelen a fékeveszettség, az ôrület, a kegyelem és a szeretet, belsô harcaik pedig a hit, a szerelem és bizalom utáni vágyakozásukról tanúskodnak.

Az elôadás rendezôje Török Viola, a díszlet Bartha József, a jelmezek pedig Dobre Kóthay Judit munkái, dramaturg Prezsmer Boglárka, zeneszerzô Könczei Árpád, koreográfus Ivácson László. Szereplôk: Mátray László, Pál-Ferenczi Gyöngyi, Nagy Alfréd, Pálffy Tibor, Fekete Mária, Kolcsár József, Debreczi Kálmán, Márton Lóránt, D. Albu Annamária, Péter Hilda, Sebestyén Melinda.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete és a Kemény Zsigmond Társaság közös szervezésében május 26–27-én, Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából a zeneszerzô emléke elôtt tisztelgô eseményekre kerül sor Marosvásárhelyen.

Május 26-án, pénteken délután 4 órai kezdettel Bartók Béla mellszobránál koszorúkat helyeznek el. Du. 5 órakor a Kultúrpalota elôcsarnokában Bartók- emlékkiállítást nyitnak meg, majd este 7 órai kezdettel a Nagyteremben hangversennyel egybekötött ünnepi elôadással tisztelegnek a világhírû zeneszerzô emléke elôtt.

Az eseményen részt vesz és elôadást tart Octavian Lazar Cozma, a Romániai Zeneszerzôk és Muzikológusok Szövetségének elnöke, valamint Almási István zenetudós és népzenekutató.

Ünnepi hangversenyt ad Bogányi Gergely magyarországi zongoramûvész, és Csíky Borka Boglárka gordonkamûvész.

Május 27-én, szombaton de. 11 órai kezdettel, a Bolyai Farkas Líceum dísztermében Szekernyés János temesvári újságíró bemutatja a közelmúltban megjelent Bartók és a Bánság címû könyvét. Továbbá levetítésre kerül a Gyökerek címû Bartók-film, melyhez bevezetô beszédet tart Várbíró Judit, a Magyar Televízió zenei adásainak fôszerkesztôje.

Az eseményekre díjtalan a belépés.

Pályázhatnak:

Olyan szülôk, akiknek igazolhatóan kiváló képességû gyermeke a 2005-2006-os iskolai évben magyar nyelven tanult 6, 7, 8 vagy 9. osztályban, vagy magyar iskolai osztályba fog iratkozni a következô tanévtôl, és teljesítik az alábbi feltételeket:

1. Falusi vagy szórványkörnyezetben élnek, és gyermekük is ott tanul. Rendkívül tehetséges és ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetû tanuló a lakóhelyi környezetétôl függetlenül is pályázhat.

2. A család anyagi helyzete nem teszi lehetôvé a gyermek továbbtanulását.

3. A szülô kötelezettséget vállal arra, hogy támogatás esetén legalább érettségiig tôle telhetôen biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven.

A pályázat leírása:

Az elmúlt évtizedben jelentôs mértékben csökkent a középiskolában tovább tanuló falusi gyermekek száma, a kedvezôtlen környezetben élô és anyagi gondokkal küszködô családok gyermekei hovatovább kiszorulnak az oktatásból, esély és támogatás híján tehetségek kallódnak el nagy számban. A jelképesen "Fogadj örökbe" címet viselô, a világ magyarságához intézett magyarországi felhívás támogatókat keresett és talált tehetséges erdélyi magyar falusi gyermekek oktatási támogatására. Egy gyermekre havonként 9000 forintnyi támogatás jutna két magánszemélytôl, akik személyesen is figyelemmel követik majd a támogatott tanuló elômenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek ilyen hátrányos helyzetbôl is eljuthassanak középiskolába, majd egyetemre. Ezért a pályázati úton elérhetô támogatás 7., 8., 9. vagy 10. osztályban kezdôdik, és lehetôleg érettségiig tart. A pályázatot a kolozsvári székhelyû Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hirdeti meg, a támogatást az egyesület ösztöndíj-bizottsága ítéli oda a felajánlott támogatások és igénylôk számától függôen, egységesen érvényesített értékelés alapján.

Nem szükséges pályázni azoknak a tanulóknak, akik a 2005-2006-os iskolai évben már a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület támogatásában részesültek, és megfelelô tanulmányi eredményt értek el. Csak olyanok pályázhatnak, akiknek a családjában egy fôre esô jövedelem nem haladja meg a minimálbért (bruttó 3.700.000 ROL)

A pályázathoz ki kell tölteni a pályázati adatlapot, és mellékelni kell az adatlapban felsorolt iratokat.

Az adatlap: Letölthetô a következô honlapról: www.nyilasmisi.ro, kérhetô e-mailen: nyilasmisi@yahoo.com, illetve megtalálható az egyesület irodájában.

Címünk:

Asociatia de Protejare a celor Talentati "Nyilas Misi", 400604 Cluj-Napoca, B-dul 21. Decembrie 1989. nr. 116., Tel/fax: 0264-591582.

Ügyfélfogadás:

Munkanapokon július 31-ig 11 és 13 óra között, az augusztus 1. és szeptember 5. közötti idôszakban pedig 12 és 14 óra között.

Határidô:

A pályázatokat a megjelölt címre várjuk, 2006. július 1-jén du. 4 óráig.

A nyertes pályázókat az egyesület levélben értesíti. Az ösztöndíj folyósítása, a szerzôdéskötés után, szeptember hónaptól kezdôdik, és egy évre szól. A támogatásban részesülô tanulók további munkáját és elômenetelét az egyesület munkatársai nyomon fogják követni.

Tárca

A Bazsalikom sétány krónikus kaszahiányban szenved, állapítom meg szomorkásan. Több a kassza, mint a fûnyíró/vágó szerszám. Ujjong a csöndes tömbparadicsom kis helyi ôserdeje, már csak a Tarzan-show hiányzik –, miközben a hídnál fegyelmezetten hordja tengernek szánt agyagadalékát a Világóceánhoz a Poklos, anyukák sétáltatják önfeledten picinyeiket, a játéktéren öregek és legkisebbek hintáznak, nézelôdnek, vagy titkolózva nyilatkoznak, vasárnap délutáni ejtôzés vihar elôtt, vihar után, csapatok nyerhetnek, csapatok buknak el, pereg a riporterek nyelve, mentô csak azért jön, ha, hogy ne feledjétek azt a százalékot oda íratni, zöldben tobzódó vasárnap, séta és virágrobbanás, a Dacia sportpálya mocskosszájú ifjú világbajnokai táltos igéket üvöltenek, áthaladtál, miféle híd, miféle nép, miért nem nyírjuk mi is a füvet, mint az angolok több száz éve, miért vagyunk mégis szebbek mindennél és mindenkinél, a Bazsalikom sétányon ott szenveleg szivárványban Marosvásárhely és Erdély, közelebbrôl Románia baja-búja- bánata, sétálsz ottan, ózondús zenét lélegzik a füled, csipkés manélé, vágy és kantelé, mennél máris hová- hová, nem menekülhetsz, sorsod elôl a Dacia piacra vagy a Szuperre úgysem futsz, húznál vissza, el és ki, a délután focirivalgásában a csudába, de ez sosem fog menni, véget ér a fantasztikus Bazsalikom sétány (ásítozik ott egy echte rozsdamarta úthöngör is, arról after a város szépségkirálynôi villogtatják majd puccos bájaikat), a fantasztikus Moldova utca, vagy út, vagy kijáró: szép mint mindig, teneked, kocsik parkolva zebracsíkokon, kocsik és járókelôk a szív segédigéit ragozva, mindjárt a Bucsin utca, abban alussza örök álmát két lerobbant vén Trabant, Ôsbölények, ezzel a címmel nyeri meg a sajtófotóversenyt Karcsi bácsi, ha véletlenül lefotózza ôket...

Hétfôre úgy jó ébredni, hogy ne legyenek vasárnapi emlékeid. A vasárnapi emlékek rendszerint szépek, de nem hétfôbe illôk. Mert mi van? Por és kenyér a megállóban; hogy is csinálják, nem tudható, mindig akkor jönnek össze a külváros legsajátosabb koszfórumán, amikor a seprûs köztörvényesek brigádja éppen ott ontja hazaffyas porfelhôjét; amikor az egyik legjobb kenyérsütô cég kocsija ott fékez, árut hozott!, ahol a húszas busz szok' megállni; és ahol most éppen hat vagy hét maxitaxi állomásozik, szembôl és balról jönnek a zöldet kapott jármûvek, jobbról és balról kocsikulcsos gyalogosok, libegô keblû olyanok, akiknek eszükbe jutott, hogy a Favorit, az favorit, ott minden jobb, mint másutt, érdemes forgalmi dugót provokálni, ott a szabályosan közlekedôkbôl is többet gázoltak halálra, mint ahány éve parancsnokolnak fônökék az illetékes osztályokon; a Favorit, az a hétfônek olyan vasárnapi tartozéka, amelyben benne van a pezsegô kocsmai húgybûz, az ôsbölények szarvcsattogtatása, a cigizôk és csikkszedôk orgonavirágos harmóniája, a napról napra nyíló új boltok tornácán semmiskedô cuki lányok cigis napozása, a csobánkultúrát idézô hirdetések, friss sajt érkezett, a csúcsforgalom zöldlámpás szüneteinek relatív idegnyugalma, benne a nyugdíjasjegyért ácsorgók, sorállók cidrizése, váratlan beletörôdésük a kakába, beteggondozók igyekvése egy-egy címre, mentôk sivalkodása, füllel nem fogható sírása, amikor mégis elveszítik a beteget, gyászjelentések a földön, eldobva; mert akikrôl szólnak, már odalent alusszák relatív álmukat.

A halál kora reggeli koreográfiája, szíved tétova abszurdja, a jajistenem, mennyit élhettem volna még, a maxitaxik között néha föl- föltûnô, orrmányukat lengetô buszok ôserdei magánya, buszban halni meg, és nem a trónon, ah!...Nagyszerû tyúkdögvész, szecessziós privatizációnk utálata tökig. Életszag, szerelmi illatok, exkrémentum stációk, hullahopp.

Édes rekordok.

Hallom a tizenhetesen: a halott körme gyorsabban nô, mint az orángután bébi valamije. Kikapcsolom magam. Hétfô, május, kedd, június, szerda, július, kánikula, kula kánisz. Megyek be, hová is, megint megúsztam egy hetet, nyerhetek talán egy havat, jegenyepihét hullajt a koranyár, lapátoljuk szerencséinket.

Munka és öröm, utána: siker, hatalom. Favorit megállóm.

A Parmalat Romania az idén 14 millió eurós forgalmat remél, 40 százalékkal magasabbat a 2005-ösnél – írja a Ziarul financiar gazdasági napilap. A tavalyi forgalom 30 százalékkal múlta felül a 2004-est. Üzemi eredménye 2,6 millió euró volt.

A vállalat termékprofiljának legnagyobb hányadát a bukaresti üzemben import alapanyagokból elôállított üdítôitalok teszik ki. Tavaly 10 millió liter üdítôitalt termelt a vállalat, amelynek 95 százalékát a belföldi piacon értékesítette, a fennmaradó hányadot pedig Bulgáriába, Moldáviába, Szaúd- Arábiába, Nigériába és Szerbia- Montenegróba exportálta. Giampaolo Manzonetto ügyvezetô igazgató a cég pozíciójának a megerôsítését vette tervbe az üdítôitalok piacán és növekedést tervez a gyümölcslevek piacán.

A Parmalat beruházásainak összértéke eléri a 11 millió eurót. Ezenfelül 5 millió eurót fordított termékreklámozásra.

A 2003 decemberi összeomlása és részvényeinek kivezetése óta az olasz Parmalat nyereséges kulcstevékenységeire karcsúsodott, még harminc országban van jelen, és továbbra is élen jár a világpiacon tartósított tejbôl, ugyanakkor 13,1 milliárd eurót követel régebbi pénzügyi partnereitôl – amelyek közül többen a részvényesei a korábbi, 12 milliárd euróig terjedt cégmentô adósság-részvény csere nyomán –, és további 7,46 milliárd euróért pereli azokat a bankokat, amelyek kölcsönügyleteket intéztek számára a csôdöt megelôzô hónapokban.

A harminc legfejlettebb ipari országot tömörítô OECD a kedden közzétett tavaszi gazdasági kitekintésében úgy ítéli meg, hogy a világgazdaság növekedése felgyorsul és átterjed a két gyengébb növekedésû területre, Európára és Japánra is. Ugyanakkor a Kínából áramló olcsó termékek csökkentik a globális inflációt, Európában jobban, mint az Egyesült Államokban.

Az OECD a tagországok átlagos GDP- növekedését idén 3,1 százalékra becsli a tavalyi 2,8 százalék után. A szervezet szerint a globális általános növekedés az ötödik évébe lép az idén, a magas és változékony energiaárak ellenére.

A világ nagy gazdasági térségei közül az amerikai növekedést jelenleg 3,6 százalékra várja az idén az OECD, és 3,1 százalékra jövôre, a tavalyi 3,5 százalék után.

Az euróövezetre 2,2 százalékos GDP- bôvülést vár az idén, 2,1 százalékot jövôre, a tavalyi 1,4 százalékot követôen.

Japán számára 2,8 százalékos idei, 2,2 százalékos jövô évi növekedést valószínûsít. Japánban tavaly 2,7 százalékkal nôtt a GDP.

A fôbb gazdasági mutatók közül a jelentés globálisan csökkenni várja az inflációt. Ezen belül az euróövezetben az idén 2,1 százalékot, jövôre csak 2,0 százalékot jelez a tavalyi 2,2 százalék után. Az Egyesült Államokban 3,3 százalék az idei, 2,4 százalék a jövô évi inflációs becslés, tavaly 3,4 százalék volt az amerikai infláció. Japánban 0,7 százalékos idei, 0,8 százalékos jövô évi fogyasztóiár- emelkedési ütemet vár az OECD, a tavalyi 0,3 százalékos defláció után.

A munkanélküliségben a teljes OECD területén az idén 6,2 százalékot, jövôre 6,0 százalékot vár a tavalyi 6,5 százalék után.

Az Egyesült Államokban az idei és a jövô évre 4,7-4,7 százalékot valószínûsít. Tavaly az amerikai munkanélküliség 5,1 százalék volt.

Az euróövezetben 8,2 százalék az idei, 7,9 százalék a jövô évi és 8,6 százalék a tavalyi érték.

A szervezet az amerikai kamatszintet további negyed százalékponttal, 5,25 százalékra valószínûsíti nôni az idén, az euróövezetben fokozatosan még 1,25 százalékpontos emelést jelez elôre, de csak az idén késôbbtôl.

Az Európai Unió az egyablakos rendszer bevezetésével egyszerûsíteni kívánja az általános forgalmi adó (áfa) rendszert, a gépjármûveknél az üzemben tartási adóba való beépítéssel a regisztrációs adó megszüntetését tervezi.

Kovács László uniós adóügyi biztos hétfôn, az Európai Adóigazgatások Szervezetének (IOTA) budapesti közgyûlése alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: az áfarendszer egyszerûsítésének lényege, hogy áfa-kötelezettségének mindenki saját országában tehet eleget.

Ez fôleg a kis- és közepes cégek számára jelenthet nagy elônyt. Ösztönzi az egységes belsô piacra való kilépésüket, most ugyanis sokan azért maradnak távol, mert túl bonyolultnak tartják, hogy más országban tegyenek eleget az áfa-kötelezettségnek.

Az egyszerûsítések mellett vannak törekvések a korszerûsítésre is, például a pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek most nem tartoznak az áfakörbe.

Az adócsalás hatalmas károkat okoz, egyes számítások szerint a teljes adóbevétel 10 százaléka vész el az egyes országokban. Ebben döntô az áfacsalás, ami a biztos szerint a rendszerbôl adódik.

Az Európai Unió komoly harcot hirdetett az adócsalás ellen, abban van eltérés, elég-e a képzés, a tapasztalatcsere, a közvetlen kapcsolatok erôsítése vagy pedig bizonyos jogszabályokat is meg kell változtatni, akár az egész áfarendszert átalakítani – mondta a biztos.

Az egyik megoldás az lehet, hogy az unión belüli forgalomnál a jelenlegi helyzettôl eltérôen az utolsó elôtti cég, amely megvásárolja az árut, teszi rá áfát, vallja be és fizeti be. Ausztria és Nagy-Britannia nagy híve annak, hogy ezt a módszert (fordított adózás) alkalmazzák mindenre. Egy másik módszer az egész áfarendszer logikáját megváltoztatná: az áruszállítás a nemzeti piachoz hasonlóan az egész közösségi piacon mindig áfával történne.

A bizottság tervezi a gépjármûadó egységesítését is. Jelenleg kilenc országban nincs regisztrációs adó, abban a tizenhat országban pedig, ahol alkalmazzák, mértéke néhány száz eurótól 16 ezer euróig terjed. (A magyar terhelés az európai átlaghoz mérten közepes mértékû.)

A rendszernek Kovács László szerint több gyengéje is van: egy összegben, sôt olykor többször is ki kell kifizetni a helyenként igen magas adót, amely a környezetvédelem szempontjait sem veszi figyelembe.

A javaslat szerint fokozatosan megszüntetnék a regisztrációs adót, az elfogadástól számított öt-tíz éven belül beépülne az éves üzemben tartási adóba (Magyarországon a súlyadóba).

A regisztrációs adónak megfelelô összeget tíz-tizenkét éven keresztül a súlyadó részeként lehetne kifizetni. A költségvetést hosszabb távon nem érné hátrány, az állampolgárok számára pedig sokkal könnyebb lenne a részletfizetés. A regisztrációs adót – mivel megszûnik – nem lehetne kétszer kivetni. Az autóipar ugyanakkor végre egy egységes belsô piacra támaszkodhatna.

2008-tól az integrált adó 25 százaléka, 2010 után pedig 50 százaléka a szén-dioxid- kiocsátástól függne, ami még inkább környezetbarát gépkocsik gyártására kényszerítené a gyártókat – mondta az adóügyi biztos.

A kôolaj és földgáz drágulása egyre inkább ráirányítja a figyelmet az alternatív energiaforrásokra – egyebek mellett a szélre –, ami óriási megrendeléseket eredményez az ezzel foglalkozó cégek számára. Május 16-19. között Hamburgban tartották a szélenergia- hasznosító berendezésekkel foglalkozó vállalatok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét, a WindEnergyt.

A német cégek már alig gyôzik teljesíteni a megrendeléseket – mondta a megnyitón az egyik vezetô német szélenergia-vállalat, a Repower elnöke. Németországban az összes áramfelhasználás 5 százaléka származik szélenergiából, s ezzel világviszonylatban is elôkelô helyet foglal el. A német vállalatok eddig elsôsorban a belföldi, illetve az európai piac növekedésébôl éltek, most inkább az Európán kívüli exporton van a hangsúly: világméretekben a német cégeknek 50 százalék körüli a piaci részesedése, s ezzel abszolút elsôk. Csupán tavaly 1,8 százalékkal 3 milliárd euróra növelték kivitelüket, s ezzel az export aránya 50 százalékról 64-re emelkedett. A fôbb exportpiacok között van az Egyesült Államok, Kanada, Kína, India, de Portugália és Lengyelország is.

Az ágazat további jelentôs növekedés elôtt áll: a német VDMA gépipari szakmai szövetség elnöke szerint nincs még egy olyan ágazat, amely évi 8 százalékos növekedésre számíthat, mint a szélenergia-ipar, ahol legalább 2014-ig biztosított az egyenletes növekedés. A foglalkoztatottak száma Európában eléri a 150 ezret, s csupán Németországban a 64 ezret. A következô évtizedben 20 ezer új munkahely jöhet létre a szélenergia-termelésben a növekvô keresletnek köszönhetôen.

Az Európai Unió 15 tagállamában folyamatosan növekszik a szélenergiával elôállított áram termelése: tavaly 18 százalékkal 40 504 megawattra nôtt az összteljesítmény – tette közzé néhány hete az Európai Szélenergia-szövetség (EWEA). Tavaly 6138 megawattal bôvültek a szélturbina-kapacitások.

A 40 504 megawatt szélerômû-kapacitás egy átlagosan szeles évben 83 terawattóra áram elôállítását teszi lehetôvé, ez az EU felhasználásának 2,8 százaléka.

1995-2005 között a szélenergia-kapacitások évente átlagosan 32 százalékkal nôttek, s ennek köszönhetôen a tervezetthez képest öt évvel korábban teljesült az EU 40 ezer megawattos célkitûzése.

Az egész Európai Unióban a régi tagországokra jut 40 137 megawatt kapacitás, az újakra 186 megawatt. Az elsô helyezett Németország 18 428 megawattal, a második Spanyolország (10 027 MW), a harmadik Dánia (3122 MW).

Az uniós tizenötök energiaszükségletének hat százalékát fedezik megújítható energiaforrások, ennek felét pedig szélenergia, bár országonként szélsôségesen eltérô arányban. Az EU-bizottság 2010-re 12 százalékos részarányt tûzött ki célnak, az Európai Parlament pedig 2020-ra 20 százalékos kötelezô arányra tett javaslatot.

A hozzáértô kívülállók elsôsorban döntéshozóknak tartják a topmenedzsereket, az elsô számú vezetôket. Mígnem egy nemzetközi vizsgálat kiderítette: az érintettek másképp látják önmagukat. Alig egyötödük sorolja a munkájára legjellemzôbb tevékenységek közé a döntéshozatalt.

A topmenedzserek 65 százaléka számára a vezetés motiváció, 26 százalékuknak integráció – állítják a németországi Wiesbadenben mûködô Frauenhof Institut kutatói a vizsgálatuk eredményeit összegzô tanulmányukban, amely szerint a megkérdezettek 20-20 százaléka definiálta a vezetést mint "kommunikációt", illetve mint "minden forrásnak egy cél érdekében történô kiaknázását". Közvetlen döntéshozónak csak 20 százalékuk tartotta önmagát.

Mi a csúcsvezetô? Specialista, vagy inkább általános tudás jellemzi? A válaszolóknak csak 9 százaléka vélte úgy, hogy a speciális szaktudás fontosabb, mint a személyiségjegyek. Egynegyedük fontosnak találta ugyan a formális szakmai képzettséget, döntônek mégis a személyiséget tartotta.

Semmi sem sikeresebb, mint maga a siker. Ez érvényes a vezetôkre is. Munkájuk leginkább kielégítô momentumai között a "siker" kapta a legtöbb szavazatot (25 százalék). További elégedettséget keltô tényezôként a következôket méltányolták: "döntési önállóság és kreativitás" (18 százalék), "embereknek elégedettséget okozni munkájukban" (18 százalék) és "egy-egy probléma eredményes megoldása" (14 százalék).

A tanulmány megkísérelte felderíteni a megterhelô munkahelyi szituációkat is. A munkahelyi stresszt a menedzserek többsége nem érzi túlzott tehernek. Arról, hogy a top-menedzserek tûrik, bírják a stresszt, az egyik megkérdezett kijelentése tanúskodik: "A munkámban nem ismerek terheket, sem stresszt. Amikor 16 órát dolgozom, olykor fáradt vagyok, de ez számomra nem stressz".

Amit a menedzserek a legterhesebb helyzetnek ítélnek, az a "személyi intézkedések" köre (22 százalék). Egy elnökségi tag ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Beruházni egy szociális tervbe viszonylag egyszerû dolog. Ám együtt élni e beruházás egyénekre gyakorolt hatásaival rettentôen nehéz."

A menedzserek hétköznapjai második számú terhe az "idôbeli elfoglaltság": a vezetôk 17 százaléka érzi úgy, hogy határidônaplója erôsen korlátozza mozgásterét. További terhelô tényezô az "elégedetlenség különbözô személyekkel a cégen belül és kívül": a menedzserek gyakran panaszkodnak inkompetenciára (12 százalék) és az ôszinteség hiányára (6 százalék).

A család nem mindig játszik kiegyensúlyozó szerepet, mivel gyakran nem jut a családtagokra elég idô. A topmenedzserek egyharmada nem egyezteti össze munkáját és magánéletét: az utóbbit alárendeli az elôbbinek. Mindössze 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy az estéit, a hétvégéket és a szabadságát a családjának tudja szentelni. A menedzserek leterheltségét tükrözi a heti munkaórák száma. A gyakran elhangzó tételt, miszerint "a menedzserek az átlagnál jóval többet dolgoznak", a vizsgálat is igazolja: a megkérdezettek egynegyede 43-50 órát, 41 százaléka pedig 51-60 órát dolgozik hetente. Egyharmaduk heti több mint 60 órát tölt munkával.

Rendszeressé vált körükben az esti és hét végi munkavégzés. Ezt a megkérdezettek 63 százaléka ismerte el. Egytizedük a hét végét is az irodában tölti, és csak 27 százalékuk mondhatja el magáról, hogy mind hét végén, mind esténként szabad. Egyikük – egy légi közlekedési vállalat vezérigazgatója – kifejtette: "Elvbôl nem dolgozom hét végén, hacsak nem történik valami katasztrófa. A hét öt napján viszont nagyon sokat dolgozom. Általában reggel háromnegyed nyolckor már bent vagyok az irodában, és csak 20 óra után megyek haza." E szigorú beosztásnak nagyon is belátható oka van: aki nem visz haza munkát, annak az irodaajtó bezárásáva1 a fejében is bezárul az "üzleti rekesz". (MTI)

Szembenállás helyett partnerség

A sokirányú tevékenységet folytató környezetvédelmi szervezetek olyan kihívásokkal szembesültek, mint amilyen a reprezentativitás, a szakmaiság, az önellátás, megannyi követelmény, amelyek meghatározzák az európai uniós csatlakozás utáni mozgásterüket. Hajdu Zoltánt, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetôjét kérdeztük arról, hogy mennyire érett a civil társadalom a csatlakozásra, megfelelnek-e az uniós elvárásoknak a környezetvédelmi szervezetek, vagy még mindig a rendszerváltás utáni dilemmákkal kell küzdeniük? Az interjút vitaindítónak is szánjuk.

– A Fókusz Öko Központ (FÖK) mondhatni, már nevet szerzett a "szakmában", de szélesebb körben is. Hogyan sikerült?

– Mindig is érdekelt a természet- és környezetvédelem. Közvetlenül a rendszerváltás után lehetôségem volt megismerkedni az európai nemkormányzati szervezetek munkájával. Ennek hatására több értelmiségi és szakember kezdeményezésére 1990-ben hoztuk létre a Rhododendron Öko Klub környezetvédô szervezetet, majd 1993-ban, miután én Strasbourgban környezetvédelmi tanácsadói szakképzésen vettem részt, néhány kollégával megalapítottuk a Fókusz Öko Központot, amelyet azóta is vezetek. A Fókusz Öko Központ tagja az európai környezetvédelmi tanácsadó szervezetek hálózatának, az Európai Környezetvédelmi Irodának (EEB) és az Európai Öko-Agroturisztikai Központnak (ECEAT). Négy program mentén szervezôdik a munkánk: környezeti nevelés, környezetvédelmi tanácsadás, integrált vízgazdálkodás, fenntartható vidékfejlesztés. Számos projektet valósítottunk meg ezeken a területeken. Például segítettünk kidolgozni a Nyárádmente kistérség fenntartható fejlesztési stratégiáját. Elkészítettük az integrált vízgazdálkodás "folyószerzôdés" módszerét, két vizes élôhelyet rehabilitáltunk, ökoturisztikai programot állítottunk össze. Kidolgoztuk Marosvásárhely úgynevezett "zöld jegyzôkönyvét", környezetbarát fejlesztési programját. Kisadorjánban, a gálfalvi polgármesteri hivatallal közösen környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesítettünk.

– Mifelénk mindig is sok volt a környezetbarát, mozgalommá szervezôdésük azonban legfeljebb egy laza kapcsolatrendszerben merült ki. Ebbôl nôttek ki a rendszerváltás után a különbözô területeken mûködô csoportok. Szerinted hol tartanak a szervezettség és hatékonyság dolgában?

– Valóban, míg Európában mindenfelé, így Magyarországon is a környezetvédelmi szervezetekbe a politika iránt is érdeklôdô, militáns egyének kerültek be, addig Romániában, Erdélyben inkább természetbarátok, a kirándulást, természetjárást kedvelôk, vagy a természetvédelemhez közel álló szakemberek vállalták fel azt, hogy ilyen szervezeteket alakítanak, mûködtetnek. Ezért talán a kezdeti tevékenységek is inkább a figyelemfelkeltésre, az oktatásbeli hiányosságok pótlására irányultak, mintsem az érdekképviseletre. Mivel a civil szférának nincs hagyománya Romániában, ezért a társadalomban sem alakult ki határozott kép a nemkormányzati szervezetek lehetôségeirôl, szerepérôl, feladatairól. Így vannak, akik még mindig azt hiszik, hogy a nemkormányzati környezetvédelmi szervezetek feladata a városi hulladékkezelés vagy a kombinát kérdésének a megoldása. Ez a hatóság feladata, hiszen meg kell teremteni a megfelelô jogi, gazdasági feltételeket a környezeti tényezôk feljavítása érdekében. A nemkormányzati szervezetek elszámoltathatják a hatóságokat, figyelmeztethetnek vagy éppenséggel együttmûködhetnek a hatósággal a problémák megoldásában. A környezetvédelmi problémák menedzselésében három tényezô együttesen kell mûködjön: a megfelelô gazdálkodási rendszer kialakítása, a széles körû informálás és a hatékony ellenôrzés. Az ellenôrzés mindenképpen a hatóság feladata, viszont az elsô két tényezô esetében a nemkormányzati szervezetek jelentôs szerepet vállalhatnak. Azt kell végre megérteni, hogy a három tényezôt az összes érdekelt fél bevonásával együttesen kell mûködtetni, mert például hiába nevelik az iskolában a gyerekeket a szelektív hulladékgyûjtésre, ha a hatóság nem alakítja ki a rendszert és nincs meg a lehetôség a szelektíven gyûjtött hulladék kezelésére.

Ilyen és hasonló esetekben mi felhívhatjuk a figyelmet a környezetszennyezésre, szorgalmazhatjuk, sürgethetjük a hatóságokat vagy a környezetszennyezôket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a káros hatás felszámolásáért, monitorizálhatjuk a tevékenységet, de nem vállalhatjuk fel a közhatóság szerepét. Ilyen estekben a nemkormányzati szervezetek a lakosság érdekképviseletét látják el a hatóságokkal szemben. Azt kell végre megérteni, hogy a nemkormányzati szervezetek se nem ellenségei, se nem kiszolgálói a hatóságoknak, hanem társadalmi partnerek.

– Nyugaton hatékonyan mûködnek az ún. militáns zöldszervezetek, mint a Greenpeace, amelynek tagjai több esetben látványos megmozdulásokkal hívták fel a figyelmet sok környezetkárosító tényezôre. Náluk hogyan válhatnak a természet- és környezetvédelmet hobbiból mûvelôkbôl álló egyesületek szakmailag felkészült, profi szervezetekké?

– Nyugaton valóban kialakult egy szakmailag jól felkészült környezetvédelmi nonprofit szektor. A Greenpeace típusú látványos akciók mögött szakmailag jól felkészült munkacsoportok állanak, a látványos akciókat végrehajtó fiatalok mellett ott vannak a kemény tárgyalásokat lefolytatni képes szakemberek. Persze, mindehhez meg tudják teremteni az anyagi hátteret is. Azért volt szükség ennek a szektornak a kialakulására, mert az állam nem mûködik tökéletesen még a nyugati típusú demokráciákban sem. A hibák korrekciójának egyik fô eszköze az aktív civil társadalom. Ezért segítik, támogatják a demokratikus társadalmakban a harmadik szektort, nem csak szóban, hanem anyagi eszközökkel is. Másrészt a nemkormányzati szervezetek olcsóbban nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat, mint a profitorientált vagy a közszolgáltatási szektor, mivel nagyszámú önkéntest képesek mozgósítani. A környezetvédelem területén számos példát találhatunk a természetvédelmi területek gondozásától, a szelektív hulladékkezelésig és a környezetvédelmi nevelésig. Ezért igen jelentôs feladat a harmadik szektor fejlesztése, erôsítése.

– Ha már a tagságról esett szó, akkor feltehetjük azt a kérdést is, hogy ki kit képvisel és milyen mértékben, ugyanis vannak olyan egyszemélyes szervezetek is, amelyeknek vezetôi azt állítják, hogy közös ügyet, netán egy város érdekeit képviselik, holott nincs támogatottságuk, inkább saját érdeküket szeretnék érvényesíteni a szervezet oltalma alatt.

– Ez valóban nagyon fontos kérdés. Ha azt az egyszerû alapelvet alkalmazzuk, miszerint azt képviseli a szervezet, aki tagsági díjat fizet, akkor valószínûleg a szervezetek nem mutathatnak fel komoly tömegbázist. Lehet, hogy a legtöbb szervezetnél több százan is kitöltötték a beiratkozási lapot, azonban kevesen fizetnek tagdíjat, így nem tudni, hogy ilyenkor mit vehetünk viszonyítási alapnak. Tehát ezen az alapon nem lehet igazán megítélni a szervezeteket. Vannak viszont tudományos mutatók, amelyek alapján értékítéletet lehet mondani. Egy fontos szempont a függetlenség, vagyis az, hogy egy szervezet ne valamelyik állami hivatal vagy politikai párt csatlósa legyen. Egy másik szempont, hogy a szervezet valamilyen etikai normarendszer szerint mûködjön. Ez lehet pl. a saját statútuma vagy valamilyen nemzetközi hálózat szabályzata. De ha egy szervezet pl. már a nevében felvállalja, hogy a farkasok védelmével foglalkozik és közben azt tapasztaljuk, hogy a városi közlekedéssel kapcsolatos projektjei vannak, akkor joggal gyaníthatjuk, hogy valami nincs rendben. Az is lehet, hogy valójában egyszemélyes szervezetrôl van szó, amely esetleg egyetlen személy ambícióit hivatott kielégíteni. Ezért nem szabad általánosítani a nemkormányzati szervezetekkel kapcsolatban, a szervezet által kitûzött célt kell figyelembe venni. Legitim az a szervezet is, amely kis ügyekkel foglalkozik, s az is, amely globális környezetvédelmi kérdést szándékozik megoldani. Egyetlen szervezet legitimitását, létezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogát sem lehet kétségbe vonni, ezt azonban nem szabad összetéveszteni egy adott közösség legitim képviseletével valamilyen kérd&e