Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Soha nem jöhetett volna rosszabbkor – vélte Kelemen Atilla eurómegfigyelô a Romániában egyre jobban elharapódzó madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatosan. A néhol súlyos hiányosságokra rávilágító eset ugyanis pontosan a Románia uniós sorsát mérlegre tevô májusi országjelentés elôtt néhány nappal, s az októberi, most már véglegesen bût vagy bát mondani kénytelen újabb jelentés elôtt alig néhány hónappal került nyilvánosságra.

Az RMDSZ-politikus nyilván arra célzott, hogy a madárinfluenza kapcsán kiderült hiányosságok negatív megítélést hoznak majd az országnak, hisz a mezôgazdaság témakörében amúgy is piros zászlócskák jelentkeznek az integráció térképén. Anélkül, hogy vitába szállnánk ezzel a megállapítással, valahol mégiscsak jó, hogy ha már elkerülhetetlenné vált a megjelenése, hogy a madárvész éppen most szedi szárnyasáldozatait tájainkon.

Megmagyarázom: a mezôgazdaság fejezet dossziéjának fedelére tûzött piros zászlók egyáltalán nem véletlenek. Aki gyakran jár falura, ráadásul némiképp tisztában van azzal is, hogy tôlünk nyugatabbra (s ráadásul Magyarországnál még csak nem is kell messzibbre menni) mit neveznek vidéknek, vagy éppen falunak, az különösebb vizsgálódás nélkül is azonnal észreveszi az évtizedes lemaradást. És most még csak nem is a vidékfejlesztés terén tapasztalt infrastrukturális szakadékra, a mezôgazdaság technológiai lemaradására, vagy a túlságosan szétdarabolódott földtulajdonra utalok. A lemaradás ugyanis elsôsorban a vidék mentalitásában gyökerezik. Ha valamiféle csoda folytán ugyanis holnaptól azonos anyagi eszközök állnának a termelôk rendelkezésére, engedtessék meg nekem a kételkedés, hogy azonos gazdasági eredmények születnének. Nem azért, mert a romániai földmûves vagy állattenyésztô átlagban lustább (ez nyilván vidékenként változó), vagy butább lenne nyugati társánál, hanem ugyanazért, amiért mind a mai napig élcelôdés tárgyát képezik a disznóölés európai követelményei, amiért a fejés higiéniai szabályait sem tartja mindig mindenki kötelezô érvényûnek, vagy amiért a legtöbb helyen kinevetik a takarmányozásra vonatkozó szigorú elôírásokat.

Márpedig a madárinfluenza megjelenése éppen most, amikor egész Európa szeme felénk irányul, talán ráébreszthet – s nem csak a hatóságokat, de magukat a termelôket is –, hogy az európai mezôgazdaság szabályrendszere nem öncélúan, hanem a modern kor követelményeinek, egy fejlôdési folyamatnak megfelelôen alakult olyan szigorúvá, mint amilyen, s a hagyományokhoz való ragaszkodás nem szolgáltathat ürügyet saját konokságunknak.

A feketehalmi hanyagság, amelybôl az egész járvány kiindult, persze szélsôséges, és józan gondolkodással nehezen megmagyarázható eset. Jól példázza azonban, hogy a szabályokat nagyon sokan még mindig csak másokra nézve tartják kötelezônek – a mezôgazdaságban is. Lehet, hogy kellôen ijesztô példa ahhoz, hogy megváltozzon a szemléletünk?

Roman Herzog volt német államfô "botránynak és svindlinek" tartaná, ha Románia és Bulgária jövô év január elsejétôl teljes jogú EU-taggá válna anélkül, hogy megfelelne a belépési kritériumoknak.

Miért fogalmazott meg az Európai Unió kritériumokat, "ha azokat nem kell betartani. A belépés csak akkor történhet meg, ha a feltételeket teljesítik" – közölte a Focus német hírmagazinnal Herzog, aki 1994 és 1999 között volt szövetségi elnöke Németországnak.

A hírmagazin által vasárnap közreadott anyagban Herzog azt sürgette, hogy Románia és Bulgária úgymond elôször csinálja meg a házi feladatait.

Az Európai Bizottság legkésôbb október elején kíván konkrét belépési dátumot javasolni a két ország esetében. A Romániával és Bulgáriával kötött csatlakozási szerzôdés a 2007. január 1-jét jelöli meg a belépés dátumaként. Brüsszel ajánlására azonban a belépés elhalasztható egy évvel, amennyiben a két országot még nem tartják érettnek a csatlakozásra.

Herzog szerint az Európai Unió engedékenysége erôsíti a polgároknak az EU-val szemben táplált bizalmatlanságát, ezért szavazták le Franciaországban és Hollandiában egy évvel ezelôtt az EU-alkotmányt.

Gerda Hasselfeldt, a Bundestag egyik alelnöke, a bajor CSU képviselôje a Focusnak azt fejtegette, hogy "ellentmond a józan észnek, ha a belépési dátumot rögzítik, mielôtt a követelményeket teljesítették volna" a tagjelöltek. Roland Koch, Hessen tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, a CDU elnökségének tagja viszont azt jelezte, hogy a CDU irányította tartományok részérôl nem várható túl nagy ellenállás a román és a bolgár belépéssel szemben. "A hiba megtörtént", ám ennek ellenére "sem kétséges, hogy a belépés bekövetkezik. Így aztán nem is kellene mûvi késleltetéssel próbálkozni" – érvelt Koch.

Vasárnap késô este, a bukaresti Országos Állategészségügyi és Diagnosztikai Intézet megerôsítette a helyi laboratóriumi gyorstesztek korábbi eredményét, a madárinfluenza-vírusok jelenlétét Segesváron, jelentette ki tegnap délelôtt Ciprian Dobre prefektus a megyei járványmegelôzési parancsnokság ülését követôen.

Délelôtt fél tizenkettôre összehívták a helyi járványmegelôzô parancsnokságot, délután 3 órától rendkívüli tanácsülést tartottak Segesváron.

A sajtótájékoztatón, amelyen jelen voltak a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság, az útügy, a rendôrség és a csendôrség megyei vezetôi, a prefektus hangsúlyozta, hogy egyelôre csak a madárinfluenza gyanúja áll fenn, de az esetleges fertôzések megelôzésére karantént rendeltek el a Parâng utcában. Ugyanis, Ioan Giurgiu Parâng utca 15. szám alatti gazdaságából származott az a két szárnyas, amelyeken kimutatták az influenzavírust.

Tegnap a megyei járvány-megelôzési parancsnokság ülése után elrendelték a karantént a Parâng, a Tölgy, Kisszôlô, Nagyszôlô és Olt utcában is, és az említett utcabeli szárnyasok elpusztítását. Az akcióhoz szükséges szén-dioxidot az Azomuresnek, a 600 darab védôfelszerelést a megyei tanácsnak kell biztosítania, mondta egyebek között Dobre. Ugyancsak elrendelték a helybéli vágóhíd és a feldolgozó vállalat tevékenységének a felfüggesztését. Az eddig a Brassó és Maros megye határán levô Mihai Viteazulból a fertôtlenítô állomást a segesvári Nagyszôlô utcába helyezték át, a Tölgy és az Olt utca közé. A szárnyasok tetemeit megsemmisítették, megkezdték a lakosság beoltását. Ugyanakkor, mivel több gazdasági egység is van a környéken, állandó szakfelügyeletet rendeltek el. Az esetleges változtatásokról, mondta a prefektus, a helyszínen döntenek.

Ugyancsak gyanús gócot fedeztek fel szombaton Héjjasfalván. Az itteni szárnyasokon végzett gyorsteszt eredményei pozitívak voltak, ezért a mintákat Bukarestbe küldték további kivizsgálásra. Az eredményeket Ioan Rusu, a Megyei Állategyészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója szerint legkésôbb négy nap múlva kapják meg.

Hétfôn, az NLP Központi Állandó Bürójának ülésén napirendre került a kormány átszervezésének kérdése. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP vezetôségének ülése után jelentette ki, hogy az átszervezéskor figyelembe kell venni az EU- csatlakozás során, valamint az európai struktúrákba való integrálás kapcsán megfogalmazott célkitûzéseket.

A kormányfô szerint ezen témáról már régóta beszélnek a miniszterelnöki kancellária szintjén is. Ugyanakkor aláhúzta, hogy bár egyértelmûen szükség van egy kormányátszervezésre, de ennek külön- külön figyelembe kell vennie az EU-csatlakozás érdekében létezô célkitûzéseket illetve azokat, amelyek az EU-integrációból erednek. Ilyen megközelítésbôl, mondta Tariceanu, nagyobb eredményességre és összhangra van szükség. Ellenkezô esetben, tette hozzá, "a politikai játékok azon zónájában maradunk, amelyek inkább balkáni kulisszajátékok".

A kormányfô szerint a legfontosabb kérdés az európai alapok lehívása, de ugyanakkor, az EU integráció távlatából figyelembe kell venni Románia képviseletét is az Európai Tanács szintjén.

Tariceanu úgy értékelte, hogy az átszervezést a létezô sok ügynökség szemszögébôl is elemezni kell, ugyanis ezek hatásköre néha egymást fedi. Azon kérdésre, hogy egyetért-e az államminiszterek számának csökkentésével, egyértelmû választ nem adott, de rámutatott arra, hogy lehet róla tárgyalni.

Troznai Albert portáján kopogunk be, aki körbevezet gazdaságában. Az udvaron több mezôgazdasági gép, jármû.

– A napokban jártam a vágóhídnál, nyolc vágni való sertésem van, nem lehet ôket értékesíteni. A húst inkább külföldrôl vásárolják meg a feldolgozók és a kereskedôk – panaszolja a gazda, majd megmutatja a jó húsban lévô állatait. Nem hagyományos moslékkal táplálja a sertéseket, hanem száraz liszt és víz keverékével, valamint lucernával, amit a kertben kaszálnak.

Az istállóban van egy háromszáz kilós koca, mely legutóbb húsz malacot ellett, már négy éve hasonló módon szaporítja az állományt. Egy másik épületben három koca várja az etetést, aztán elôkerül húsz fürge kismalac is egy ugrabugráló kecske társaságában. A ház legifjabb tagja, a kétéves kisfiú már otthonosan mozog közöttük: eteti, terelgeti ôket a tyúkokkal, a néma kacsákkal és a rozsdaszínû cicával együtt. Az istálló egyik részében öt bikaborjút is tart a gazda, ezekre állami támogatás is jár, számításai szerint jól jár majd velük.

Vendéglátónk tizenöt hektáron gazdálkodik, egy hektáron burgonyát, ötven áron zöldséget termeszt, a terményekbôl a piacon is értékesítenek. Míg a tavalyi árvizekkor a termés fele tönkrement, az idei év sem ígér sok jót: sokáig volt hideg, majd esôs idô. Most, hogy sikerült a palántákat elültetni, a magokat elvetni, élnek a reménnyel, hogy lesz égi áldás is, s jég sem tesz majd kárt a terményekben.

A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány a hét végén ismét megszervezi hagyományos kisebbségi szemináriumát. Az elsô ilyen rendezvényt 1999-ben tartotta a Borbély László kuratóriumi elnök vezette alapítvány, azóta évrôl évre összehívja a hazai nemzeti kisebbségek képviselôit, a kérdésben érintett politikusokat, tisztségviselôket, politológusokat, kutatókat, és a legaktuálisabbnak tûnô témákat megvitatva, a törvénykezésben, döntéshozásban is hasznosítható gyakorlati következtetéseket is megfogalmaznak. A szemináriumnak külföldi meghívottjai is vannak, akik országuk valóságát ismertetve kapcsolódnak az eszmecserébe.

A Bernády Házban május 26-27-én zajló idei eseményen is számos romániai és határon túli személyiség, szakértô jelenlétére számíthatnak az érdeklôdôk. A szeminárium az Autonómia, merre? címet viseli, s a 13 órakor kezdôdô nyitónapi programban Borbély László miniszter, dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Frunda György szenátor, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu politológus elôadása hangzik el az autonómia kérdéskörérôl. A szombati elôadók Varga Attila és Márton Árpád képviselôk valamint Markó Attila államtitkár. Mindkét napon az elôterjesztések nyomán eleven vita várható az autonómia különbözô formáiról, a kisebbségi jogokról, a nemzetiségi kisebbségek törvénytervezetérôl, az ezekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi megnyilatkozásokról. A szeminárium részvevôi ezúttal is megteszik a maguk javaslatait és a rendezvény zárásaként egybevonva véglegesítik, majd továbbítják azokat a közvélemény és a politikai, hatalmi tényezôk felé.

Két rendkívüli hangverseny

Némi gyötrôdés és tapogatózás után egyre pontosabban rajzolódik ki a hangversenymûsor, amely a fausti témakör egy epizódját hívja segítségül az indításhoz. Már hangolnak a zenészek (nemsokára itt is, a Kultúrpalotában! / de ott is a falusi kocsmában), mikor a vadásznak öltözött Mefisztó megjelenik Fausttal egy ifjú pár lakodalmán. Mefisztó kiragadja a muzsikus kezébôl a hegedût, s maga zendít rá. Zabolátlan, tüzes muzsikája felpezsdíti hallgatói vérét, s szinte önpusztítóan vad, érzéki táncba kezdenek. Bûvölô szerelmi téma és Mefisztó gúnyos kacaja hallszik még. Szokatlan disszonanciái, váratlan hangsúlyai és nagy dinamikai fokozásban tornyosuló mozgása által Liszt zenéje valóban démoni hatást ér el.

Jól jön ez a Schumann-zongoraverseny poézise elôtt. De hogyan szólhat a schumanni program, hisz maga mondta: "engem a kor minden gondolata megihlet – csak nekem épp zenében kell mindezt elmondanom". Legyen az szonáta, szimfónia, impromptu vagy zongoraverseny, ô mindig fantáziát ír, mert ez a gondolattársítás szabad képlete. Az oldott formák mellé már természetes mozdulattal odatelepszik a program – írja Szabolcsi Bence. Mégis Schumann sok programatikus utalást, címet törölt mindenbôl, mondva: "az ember ne mutassa meg a szívét mindenkinek". A zene azonban marad, nincs törölve. S ha például a C- dúr Fantázia eredeti címe szerint "romokat, diadalíveket és csillagokat" fûzött koszorúba, de alapjában "mélységes panasz Claráért", ahol "minden hangban egyetlen titkos hang zenél a mindenségen át", akkor mit rejthet a zongoraverseny muzsikája?

S itt van még Dvorak, a romantika nemzeti ága, mely új, sajátos varázsú színt kever a romantika palettáján.

Kicsit emlékezzünk. Liszttel jött elôször hozzánk, s fiatal óriásként megbabonázta hallgatóságát. Azóta járt itt Brahmsszal, hozott ölelésnyi Chopint, de Schuberttel is vallott már. A Marosvásárhelyi Filharmónia zenekara, Shinya Ozaki karmester és Bogányi Gergely zongoramûvész most újra együtt, mint akkor elôször! S a hallhatóságnak két rendkívüli hangverseny készül a romantika jegyében.

Siessenek tehát, hisz szerdán, május 24-én "hangolnak már", május 25-én "újra hangolnak" a zenészek!

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövôje címû, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértôk részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést.

Ambrus Attila, a MÚRE elnöke a tavaly megalakított KMÚEK látható és láthatatlan eredményeirôl beszélve megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Szakmaiság és etika jelszó alatt megfogalmazta a magas szakmaiságú sajtóra való igényt.

Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke már a tanácskozás elsô napján alapvetô és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal mûködjenek. A tanácskozás résztvevôi olyan kérdésekre kerestek válaszokat, hogy van-e újságíró utánpótlás, milyen képzést kellene biztosítani az újságíróknak, hol történjen e képzés illetve továbbképzés, elkötelezett-e a kisebbségi újságíró vagy sem, miként befolyásolja az újságíró munkáját a kiadvány tulajdonosa, hangsúlyozták a rádiósképzés fontosságát, a teljes értékû médiaszakember képzésének szükségességét. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, a tulajdonjog és a sajtószabadság konfliktusairól értekezett, arról, hogy politikamentessé lehet-e tenni a sajtót. Komlós Attila szerint a szakmai követelményeknek százszor könnyebb Magyarországon eleget tenni, mint a kisebbségi újságíróknak. A BBC-nél történô kötelezô képzésrôl beszélô Klemm József szerint nemcsak az újságírókat, az olvasókat is képezni kell, és hasznos lenne a médiaismeret bevezetése az iskolában, amit egyébként a zárónyilatkozat is tartalmaz. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztôségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság fôszerkesztôje. A KMÚEK zárónyilatkozatában a magyar újságíróképzés nemzetstratégiai ügyként való kezelésének szorgalmazása mellett többek közt hangsúlyozza, hogy elsôrendû fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-mûhelyek létrehozása, a már meglevô ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni, a következô találkozókra pedig meghívják a külhoni újságíró-iskolák diákjait, hogy megismerjék elvárásaikat, lehetôvé tegyék a fiatalok tapasztalatcseréjét.

Jegyzet

A szerkesztôségünkkel szemben megszüntetett átjáró miatt gyalogosként mostanában magam is gyakran vétkezem. Ennek ellenére bosszant, ha a rendôrökkel kerülök összetûzésbe, s a sok járókelôbôl, gépkocsivezetôbôl pontosan engem bírságolnak amiatt, hogy nem tartottam be a szabályokat. Ilyenkor szívesen szidom a rendfenntartókat, akik közül egyesek bárdolatlanul vagy megértés nélkül kezelnek. És úgy érzem, hogy az egyszerû polgár oldalán a helyem, aki minduntalan ki van téve a hatalmon levôk kénye-kedvének. A valóság azonban, ha ôszinték akarunk lenni, nem egészen így fest. Hisz mi, gyalogosok vagy gépkocsivezetôk, akiknek védelme érdekében a szabályokat megalkották, nem állunk mindig a helyzet magaslatán. Sôt...

A minap a gyakorlaton levô rendôrök munkáját figyelve bosszantó, pontosabban szégyellnivaló volt, ahogy a kérdôre vont gyalogosok viselkedtek. Bár déli órában a fôtér közepén jól látható helyen állt a három egyenruhásból álló csoport, a buszmegálló és a kereskedelmi bank között (a meg nem engedett helyen) sokan szaladtak, mentek át az úttesten. Holott, ha a város egyes részein szóvá lehet tenni a zebrák hiányát, a fôtéren erre igazán nem panaszkodhatunk. Az alig csoszogó idôs nyugdíjas férfi láttán arra gondolhatna az ember, hogy minden lépés nehéz számára, és ezért választja a rövidebb utat, de amikor a rendôri sípszó hallatán úgy kezd futni, hogy sebességét a mezei nyulak is megirigyelhetnék, majd süketnek és vaknak tetteti magát, megváltozik bárki véleménye. Az is érthetetlen, ahogy az idôs nyolcvanas házaspár derûs nyugalommal totyog a tülkülô autók között, majd a sípszóra korukat meghazudtolva futnak az elsô mellékutcáig. A fiatalok többsége ezzel szemben teljes közönnyel veszi tudomásul, hogy büntetést kell fizetnie. Meglett férfi, akinek saját gyerekét kellene a közlekedési fegyelemre tanítania, a büntetô jegyzôkönyvvel a kezében csak azért is a tiltott helyen megy át újra. Más városból érkezett üzletemberek moralizálnak, szemtelenkednek, sokallják a büntetést. Egy fôvárosi hölgy pedig, aki tréfának veszi az egészet, szinte a rendôrségig kísérteti magát, mivel a személyi adatait csak az utolsó métereken hajlandó bevallani. A tucatnyi felelôsségre volt gyalogos közül mindössze egy lány ismeri be, hogy tévedett. Mindent összevetve, a fôtéren töltött másfél órai tapasztalat alapján megállapítható, hogy mi, civilek sem vagyunk jobbak azoknál, akiket szívesen szoktunk kritizálni. Pedig, ha arra gondolunk, hogy az új KRESZ szerint baleset esetén a felelôsség csak a szabálytalanul közlekedô gyalogost terheli, a gépkocsivezetôk pedig ezentúl mentesülnek a kérdôre vonás alól, jobban meg kellene gondolni, hogyan közlekedünk. És be kellene tartanunk a szabályokat legalább ott, ahol erre adottak a feltételek a nemsokára életbe lépô borsos büntetések, no meg a rendôrség állományának bôvítését követô fokozott rendôri felügyelet miatt. De mindenekelôtt a magunk és mások személyi biztonságának az érdekében.

Wilfried Gruber, Németország nagykövete hétfôn, Aradon, keményen bírálta a romániai közigazgatás egy részét, mely "erôs bürokrácia nyomait viseli, melyben a letargia egybeolvad az arroganciával, és a korrupció továbbra is virágzik".

Gruber, aki Aradon a "Vasile Goldis" Egyetem Doctor Honoris Causa címet vette át, elmondta, hogy felháborodva tapasztalta, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatási folyamatban az ingatlanügynökségek cápái kétségbe vonható módon gazdagodnak meg.

Bár egy külföldi diplomata általában a házigazda ország fényes részének örvendhet, a német nagykövet megállapította, hogy a romániai közigazgatás az erôs bürokrácia jegyeit viseli. Gruber szerint a helyzetbôl adódóan nagyon sok romániai állampolgár számára a bürokrácia keserû tapasztalatot jelent. A nagykövet emlékeztetett, hogy a berlini kormány nemcsak biztató szavakkal támogatta Románia EU-csatlakozását, hanem több kétoldalú projekttel, és évi 250 millió euró értékû anyagi segéllyel is. Az Európai Bizottság e havi jelentése nagy elôrelépést jelzett, de "a maradt hiányosságokat nem kell technikai természetûekre szûkíteni", véli a német diplomata. Véleménye szerint, ha teljesülnek a csatlakozási feltételek, semmi sem kérdôjelezi meg a Románia és Bulgária befogadására vonatkozó döntést. Rámutatott, hogy 2007-tôl, amikor Németország átveszi az Európai Tanács elnökségét, az EU a szomszédos politikára fektet hangsúlyt, elsôsorban Nyugat- Balkánnal és a keleti szomszédokkal.

Befejezésként Gruber nagykövet felhívást intézett a román állampolgárokhoz, hogy folytassák a politikai, gazdasági és társadalmi reformokat, mert mindezt saját érdekükben teszik. Németország azt szeretné, ha Románia ne csak a gazdasági és pénzügyi elônyöket lássa az EU tagságban, hanem odaadással részt is vegyen a politikai unió fejlesztésében. A közös külügyi- és biztonságpolitika nagy elônyökhöz juttatja Romániát, minden bizonnyal nagyobbakhoz, mint amihez egyetlen támogató juttathatta volna, magyarázta a német nagykövet.

Tony Blair brit miniszterelnök elôre be nem jelentett látogatásra Bagdadba érkezett, hogy támogatásáról biztosítsa az új iraki kormányt.

Megvitatja Núri al-Máliki iraki kormányfôvel az arab országban állomásozó brit erôk fokozatos kivonásának kérdését – közölték névtelenül nyilatkozó brit tisztségviselôk.

Az iraki nemzeti egységkormány megalakulása várhatólag felgyorsítja a biztonsági feladatok átadását az iraki rendôri és katonai egységeknek, és lehetôvé fogja tenni az amerikai vezetésû nemzetközi erôk, köztük a brit alakulatok számára létszámuk fokozatos csökkentését. A brit tisztségviselô szerint már az év közepén lehetôség lesz egyes brit alakulatok hazatérésére.

Megerôsítette a montenegrói választási bizottság hétfôn hivatalosan a függetlenségpárti tábor gyôzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett népszavazáson. Frantisek Lipka, a köztársasági választási bizottság (RRK) szlovák elnöke szerint a szavazatok csaknem teljes számának értékelése alapján készített elôzetes eredmény szerint a vasárnapi népszavazáson részt vevôk 55,4 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen. Montenegró önállósodása ellen a polgárok 44,6 százaléka adta voksát. A választási részvétel 86,3 százalékos volt.

Az RRK számára mindössze 25 ezer voks kiértékelése hiányzik ahhoz, hogy közölje a hivatalos végeredményt, amely lényegében már bizonyosan nem fog eltérni az elôzetestôl. A választási bizottság adatai egytized százalékkal térnek el a podgoricai CEMI és a belgrádi CESID nevû elemzô intézet által hétfô hajnalban közzétett nem hivatalos eredményektôl. A népszavazási törvény szerint a népszavazás legkevesebb 50 százalékos részvétel mellett érvényes, és a résztvevôk több mint 55 százalékának szavazata szükséges ahhoz, hogy kikiáltható legyen Montenegró függetlensége.

Milo Djukanovic kormányfô, a szakadár tömb vezetôje már hétfôn hajnalban kihirdette a gyôzelmet, és bejelentette, hogy Montenegró megújította államiságát, és szuverén ország lett. Az unionista ellentábor azonban nem ismerte el vereségét, mert csak az RRK hivatalos végeredményét tekinti mérvadónak. Hasonló álláspontra helyezkedtek a belgrádi vezetôk is.

A szerbia-montenegrói védelmi minisztérium hétfôn megismételte sokat hangoztatott álláspontját, amely szerint a hadsereg tiszteletben tartja a montenegrói polgárok akaratát, és semmilyen formában nem avatkozik bele a népszavazás eseményeibe.

Mi várható, amennyiben Montenegró függetlenségét hivatalosan is megerôsítik?

– Szerbia és Montenegró államközössége feloszlik, s Szerbia – utódállamként – örökli a korábbi unió minden jogát és kötelezettségét, beleértve az ENSZ-tagságot is.

– Montenegrónak, mint elszakadó országnak tagságért kell folyamodnia valamennyi nemzetközi szervezetben.

– Szerbiának el kell fogadnia a népszavazás eredményét, amit elôirányzott az államközösség 2003-ban elfogadott egyesülési alapokmánya.

– Nem kizárt, hogy lesznek zavargások Montenegró azon területein, ahol a szerb etnikum – a teljes lakosság mintegy 32 százaléka – többséget alkot, s erôteljesen ellenzi a Szerbiától történô elszakadást.

– Szerbia-Montenegró európai uniós társulási tárgyalásai az elmúlt évben egyfajta kettôs vágányon kezdôdtek, ami már számításba vette a két állam eltérô gazdasági rendszerét. Ily módon a különválás nem lesz tényleges hatással a tárgyalások technikai tényezôire.

– Mindazonáltal Montenegró uniós csatlakozási erôfeszítései mindaddig késedelmet szenvedhetnek, amíg Podgorica nem nyer teljes elismerést a nemzetközi közösségben. Függetlenségpárti politikusok ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az ország európai beilleszkedése felgyorsulhat, mihelyst Montenegrót nem büntetik többé azért, amiért Szerbia nem tanúsít megfelelô együttmûködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Emiatt a törvényszék a múlt hónapban felfüggesztette a csatlakozást megelôzô társulást célzó tárgyalásokat az államközösséggel.

– A két ország amúgy is különbözô valutával, eltérô kereskedelmi és vámtörvényekkel rendelkezik. Emiatt kevés az a hivatalos vagyon, amin osztozkodni kell. Ez utóbbiak közé tartoznak például a nagykövetségi épületek.

– Montenegrónak a jövôben magának kell finanszíroznia védelmi, illetve külpolitikai tevékenységét, az ezért felelôs minisztériumokat, s saját hadsereget kell létrehoznia.

A Közalkalmazottak Országos Szakszervezetéhez tartozó Pénzügyôrség felügyelôi hétfôn is folytatták a sztrájkot. Ez a tiltakozó akció harmadik napja. A sztrájkoló felügyelôk követelik az adócsalás megfékezését, a plusz munkaórák kifizetését és tevékenységüknek megfelelô felszereléssel való ellátásukat.

Az elmúlt hét végén Sebastian Oprescu szakszervezeti elnök bejelentette, hogy országos szinten a 905 szakszervezeti tag közül 830 lépett általános sztrájkba, míg a Pénzügyi Minisztérium szerint csak 350 személy vesz részt a tiltakozó megmozdulásban.

Minden munkabeszüntetési nap 350.000 euró veszteséget jelent, mert a tiltakozó felügyelôk nem rónak ki büntetéseket, és nem koboznak el árukat. Ugyanakkor a felügyelôk naponta 750.000 euró kárt állapítottak meg, ami a sztrájk miatt most elmarad.

A hét végén Traian Basescu államelnökhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz, Nicolae Vacaroiuhoz, a szenátus és Bogdan Olteanuhoz, a képviselôház elnökéhez címzett beadványban a közalkalmazottak országos szövetsége Sebastian Vladescu közpénzügyi miniszter lemondását követeli a pénzügyôrök sztrájkja során tanúsított magatartása miatt.

Valeriu Baziotis, a közalkalmazottak szakszervezetének Maros megyei képviselôje, aki a sztrájkoló megyei pénzügyôrök nevében nyilatkozott, a Népújságnak elmondta, hogy a miniszternek azért kellene mennie, mert nem írta alá a közalkalmazottak statútumát, azaz nem tartja tiszteletben a pénzügyôrök jogállására vonatkozó jogszabályokat, ráadásul a párbeszédre sem mutatkozott hajlandónak a sztrájkolókat képviselô szakszervezeti vezetôkkel.

Baziotis azt is közölte, hogy az országos pénzügyi adminisztrációs ügynökség vezetôjével – akihez a pénzügyôrség közvetlenül tartozik – Sebastian Boduval, nincs hasonló jellegû követelésük, Bodu ugyanis láttamozta a statútumot és úgy nyilatkozott, hogy elvben egyetért a pénzügyôrök követeléseivel, noha a választott módszerrel, azaz a sztrájkkal nem.

Baziotis azt is közölte, hogy mindaddig folytatják a nemzetgazdaságnak hatalmas károkat okozó megmozdulásukat, amíg legalább hajlandóságot tapasztalnak a miniszter, a kormány részérôl gondjaik orvoslására. Több nagy szakszervezeti tömb jelezte, hogy szolidárisak a pénzügyôrök követeléseivel, s várhatóan ezt kifejezô megmozdulásokat is terveznek a napokban.

Politikamentes sajtótájékoztatót tartott tegnap Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. A felvetett témák közt a villamossági hálózat korszerûsítése, a távfûtési rendszeren végzendô beruházások és a Belvedere luxusnegyedbeli lakóházak építése szerepelt.

Mától megköthetôk a szerzôdések – jelentette ki Dorin Florea a Belvedere luxusnegyedbe tervezett, a Contrascom Benta Kft. által építendô lakóházakkal kapcsolatosan. A polgármesteri hivatalnak az Enescu utcában levô irodájában ma már megköthetôk a szerzôdések a terület megvásárlásáról, majd az építtetôvel következik a tárgyalás. Elsô szakaszban 68 lakóházat építenek meg, a polgármesteri hivatal tulajdonát képezô közmûvesített terület ára 11,8 euró lesz négyzetméterenként. A megvásárolható telkek 350-500 négyzetméter közöttiek, a beépíthetô felület 100-250 négyzetméter. a polgármester szerint a legolcsóbb ház ára 50 ezer euró körül mozog majd, az építkezést pedig várhatóan 2007. augusztus-szeptemberre fejezik be.

Még mindig késésben vannak a munkálatok a fent említett utcában, mivel a régi úttest felbontásakor egy 30 négyzetméteres szakaszon egy "nagy ürességre" bukkantak, a polgármester szerint csoda, hogy nem omlott be az aszfalt. Gyanítható, hogy egy vezeték meghibásodása miatt a kiömlô víz elmosta a területet, a hibát pedig ki kell javítani, jelentette ki, hangsúlyozva, hogy egy városi vállalatnak kellene adminisztrálnia, felértékelnie a város úthálózatát, hogy pontos kép alakuljon ki az utcák állapotáról.

Készülôben van a tömbházlakások manzárdosítására vonatkozó szabályzat, és csak a jóváhagyást követôen kerülhet sor a tetôzetek beépítésére. Ezért a polgármester arra figyelmezteti a tulajdonosi társulások adminisztrátorait, hogy ne "dôljenek be" bizonyos cégeknek, amelyek különféle kedvezményes javaslatokkal állnak elô (mint például azzal, hogy elvégzik a tömbház hôszigetelését) és cserében manzárdrészt építenek, mivel a szabályzat megjelenése elôtt a polgármesteri hivatal nem fog építkezési engedélyeket kibocsátani. Egyébként is a hôszigetelésnél maradva, a polgármesteri hivatal egy tanulmány elkészítését tervezi, amelynek lényege, hogy a tulajdonosok bizonyos számú éven át a téli fogyasztással megegyezô összeget fizetnének, az önkormányzat pedig vállalja a hôszigetelési munkálatok elvégzését, aminek költségeit az így megtakarított pénzbôl fedeznék. Dorin Florea szerint ez egy, a Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter által szorgalmazott tervtôl különbözô elképzelés, amire azért van szükség, mivel a tanácsnak nincs pénze arra, hogy vállalja a hôszigetelési munkálatok költségeinek egyharmadát.

Dorin Florea szerint már régen a város tulajdonába kellett volna kerülniük a város területén áthaladó villamos, illetve a gázvezetékeknek, ámde ez nem történt meg sem a gázszolgáltató privatizációjakor, és immár elôkészületben van a villamossági vállalat magánosítása is. E privatizációs szerzôdést a polgármester bíróságon támadja meg – jelentette ki. Egy másik alternatíva, hogy az Electrica hálózatával párhuzamosan saját vezetékhálózatot építtet, ám erre vonatkozó, három évvel korábban megtett javaslatait a tanács elutasította. Akkor nem volt tanulmány egy ilyen beruházásra, most már van. A tanács jelenleg évi 18 milliárd lej villanyszámlát fizet, az összeg jelentôsen, akár 40 százalékkal is csökkenthetô lenne a villamossági hálózat korszerûsítésével, gazdaságos égôk alkalmazásával.

– Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerûsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Nagyváradon. A miniszterelnök-helyettes errôl a Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon beszélt, ahol Lakatos Péter képviselôvel az európai uniós csatlakozás kilátásairól, a Romániáról szóló országjelentésrôl, és a kisebbségi jogok bôvítését célzó politikai erôfeszítésekrôl szóltak.

A szövetség elnöke leszögezte, egyetért a kormány, megfogalmazása szerint "rendkívül dús" struktúrájának leegyszerûsítésével, a minisztériumok és miniszterek számának csökkentésével, valamint a kormány felügyelete alatt mûködô számos ügynökség, hatóságok átszervezésével, ám úgy értékelte, egy ilyen kemény döntést egy "szétesô, viszálykodó" koalíció nem képes meghozni. Ezért megítélésében a kormánynak ebben az évben nem ezzel, hanem az ország uniós csatlakozásához szükséges intézkedések meghozatalával kell foglalkoznia.

A miniszterelnök-helyettes szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése elôtti napokban már mindenki tudott, ez jobb nem, de rosszabb lehetett volna. Úgy vélte, az Uniónak nem érdeke, hogy a tagjelölt országok "ellazítsanak" és ne teljesítsenek maximálisan. Az Ady Endre középiskolában megtartott tanácskozáson szóba került a kisebbségi törvény is, melynek elfogadását figyelemmel követi az Unió. Úgy értékelte, bár az országjelentésben említés van a jogszabályról, mindez nagy valószínûséggel kevés lesz az elfogadáshoz: álláspontja szerint ehhez a koalíciós szolidaritás megerôsítésére van szükség. – Amikor egy veszekedô, gyenge koalíció van, akkor természetszerûen erôsödik a nacionalizmus és ezáltal csökken a kisebbségi jogérvényesítés mozgástere. Ilyen kényes, nehéz kérdéseket csupán egy erôs, egységes kormányzat tud megoldani – mutatott rá Markó Béla.

Elhangzott: idén ôsszel is megtartják a román- magyar kormányülést, hiszen a csíkszeredai fôkonzulátus létrejötte például a tavalyi tárgyalások egyik konkrét eredménye. Kiemelte: az európai versenyképesség elválaszthatatlan lesz a szülôföldön való boldogulástól és elvárja Magyarország ezt elôsegítô támogatását.

Magyar levelek

Akár jobban is érezhetném magam. Így most utólag bizonyosan. De inkább mással törôdöm. Már nem kérdés, ki hova ikszelt, ki kit választott és miért. Elfelejti a magyar (már mi értelme lenne csak arról beszélni), ki énekelt önfeledten a ligetben, s kiabálta miniszterelnökének, táncolj csak Feri; feledésbe merül, mint keserves emlék, a csalódottak zászlólengetése ott fenn a budai várban. Mert a sebeket sem jó sokáig nyalogatni. Mondta is sietve a különc (de inkább szabad szájú) tévés-faggatózó, a hisztériának immár illik csitulni.

Aztán ránk telepedett a csend. A csöppet sem nyugalmas, inkább vészjósló csend. Derült égbôl villámcsapás; a híradások holmi romlást emlegettek unos-untalan, mint létezô gazdasági válságnak következményét. Mintha néhány nap alatt fejre bucskázott volna az ország, s alig-alig kapaszkodna a szakadék szélén. Akit meglepett a dolog, találgathatta, vajon most van ideje annak, hogy lehet igazat beszélni, holott a legszívesebben hallgattunk volna róla. Egy biztos, a meglepetés hatott. Már az is, hogy mennyi hozzáértô termett egyszerre. Akik mindenkinél jobban tudják, hogy hova, merre muszáj nekilódulni. Ôk, akik nem kételkednek, mert mellényzsebükben a megoldás. Az álomvilágból ideje felébredni, hiszen a külföldi befektetôk pénzébôl többé már nem lehet (és nem is érdemes) szavazatokat venni. Így mondják. (Még szép, ha más tenné, megrendülne a pártok hite.) Meglehet, nem kibicként, akinek semmi sem drága. Feladják a leckét. Annak, aki odaért, ahol megteheti, nincs más útja, bátornak kell lenni; mert a jövôt felélni bûn; és engedetlen jog, ha gyermekeink és unokáink csészéjébôl meginnánk a kakaót. A szakértô tovább már nem titkolja. "Magyarország ma nem pannon puma, hanem egy messze a lehetôségei alatt teljesítô, szétszakadó szerkezetû, túlsúlyos, pazarló, és egyre kevésbé hatékony állammal küszködô, zömmel jövôfelélô politikai osztállyal terhelt közösség."

Ritka mondatot idéztem, mert nehéz beletörôdni, hogy pontos a látlelet, és igen kegyetlenül ôszinte. Szemünk-szánk tátva, mert, ami ezek szerint van, nem éppen hízelgô. Persze most így utólag nem nagy rizikó teregetni a szennyest. Hogy ami a kampányban elhangzott, az messze nem igaz. Gondolta a fene, pedig sejthettük volna. Hallottunk mi harangozni mindenfélét arról, hogy a költségvetés enyhén szólva tarthatatlan, hogy csak úgy duzzad a hitel s vele együtt az adósság; még Brüsszelbôl is üzengettek, hogy jó lesz vigyázni, mert megannyi pénzügyi tervünk fabatkát sem ér és egyszerûen értékelhetetlen. Csak hát mindebbôl az átlagember aligha érzékelhetett valamit. Akkor meg honnan tudtuk volna, hogy a valóság csupán ábránd, hogy kicsit gyorsabban emelkedett az életszínvonal, amit megsínylett az államháztartás. A kioktatás nagyjából ennyi, s lehet csodálkozni. Csomag lesz vagy nem csomag, megszorítás vagy nem megszorítás, esetleg reform (mert elnevezni akárhogyan lehet), készülni kell a megpróbáltatásokra.

Ötlet van persze, hát ilyenkor ne lenne; jut eszembe a tanács és a kalács esete. Legyen jobbító a szándék; csak fájdalommal jár. Azoknál mindenképpen, akikkel példálóznak. Az egyetemista, aki tanulni akar, fizessen; fizessen a beteg vizitdíjat az orvosnál, s külön, ha felírják gyógyszerét; fizessen a nyugdíjas, ha a társadalombiztosítónak fogytán a pénze, hiába fizetett valamikor, az akkor volt, most pótolni kell.

Nincs és nem is lehet, aki nem értené, az állam szerepérôl van mit újragondolni. Akár tetszik, akár nem, megkerülhetetlen. Közhely, de igaz, a változó idôkhöz igazodni kell. A gázártámogatás, lakáshitel, forgalmi adó, és még annyi minden más része lehet (és az is) az állam jóléti funkciójának. Nyilvánvaló, nem úgy, mint régen.

Akkor mégis hogyan? Nem kevés a gond a politika háza táján. Kapkodni természetesen hiba lenne. Mintha tesztelnének. Vajon mekkora a türelem vagy a beletörôdés? Ilyenkor minden fontos. Ha éppen elvenni kell, akkor ossza és szorozza a tényeket az, aki érti a dolgát; hogy honnan, mennyit lehet spórolni és kinek kell inkább adni. Még az sem baj, ha netán az ördög hasonmását is odamázolják a falra. A szakértô nem feltétlenül örömhírnök. És a politikának kell a kontraszt, hogy a nekibuzdulásból visszafoghasson valamit. Ami jól áll neki. Annak hatása van; és tisztességes. Pláne, ha sikerül bizonyítani, hogy a sokk valójában nem az, ami és csak az élet kényszeríti. Ha már elköltekezte magát az állam. Nem véletlen, amennyire lehet, behúzza a féket a politika, muszáj neki tapintatosnak lenni; és ad a demokráciára. Hiszen a felelôsség elôbb is, utóbb is az övé. Néha kedvünkre tesz, néha nem. Már mondják, most finom hangolásra van szükség, hogy a társadalom a kiigazításokat kényszerûen elfogadva, a reformokat szükségesnek (s nem szitokszónak) és célszerûnek tekintse. Aki kormányoz, oldja a görcsöt, pedig meggyûlt a fonnivalója. Lesz, akinek nagyobb védelmet nyújtanak, és lesz, akitôl a korábbinál nagyobb felelôsséget várnak. Ez biztos. Akarat és a szándék nem hangzik rosszul. Pláne a felismerés. Mert becsületes. Ha a terhek viselését nem átalányban mérik. Kénytelen, kelletlen reménykedik hát a magyar; nyolcvankét százalék igenel, amikor a megszorítások szükséges voltáról kérdezik a tévében. Nyugtatgatja magát, azért nem annyira elviselhetetlen az élet; és ha más mindenki akarja, miért ne.

Idôseket és fiatalokat egyaránt mosolyra hangoló elôadásnak lehettek tanúi azok, akik szombat délelôtt részt vettek a Kultúrpalota kistermében megrendezett óvodások megyei mesemondó vetélkedôjén. E versenyt elsô alkalommal szervezi meg a Maros Megyei Tanfelügyelôség. A Hol volt, hol nem volt címû vetélkedôn a marosvásárhelyi gyerekek mellett részt vettek óvodások Marosludasról, Szovátáról, Régenbôl, Dicsôszent-mártonból, Hármasfaluból és Nyárádszentmártonból.

Az összegyûlt gyerekeket, szülôket és pedagógusokat Kovács Júlia tanfelügyelô köszöntötte: "azért gyûltünk itt össze, mert e palotában lakik a mese, az ének és a tánc" – szólt a gyerekekhez a tanfelügyelô. "Úgy érezzük, hogy a nyelv kopik", ezért van szükség arra, hogy a gyerekeknek minél több mesét, népdalt és gyermekjátékot adjanak át a pedagógusok – fejtette ki Kovács Júlia. A köszöntôbeszéd után a székely ruhás kicsik az óvónôkkel közösen vidám gyermekjátékkal kedveskedtek a közönségnek, majd kezdetét vette a mesemondás. Azonban ez sem a megszokott módon történt, az óvónôk kis mesevilágot teremtettek a kicsik számára: a meseládából furulyaszóra varázsolták elô a mesekellékeket, és az a kisgyerek, aki felismerte a saját meséjére jellemzô tárgyakat, már indulhatott is a színpad felé. A "kis elôadómûvészek" szebbnél szebb magyar népmesékkel és állatmesékkel nyerték el a közönség tetszését. A produkciók után mindenki a díjazásra várt, ezért meglepetést okozott a közönségnek a szervezôk azon döntése, hogy nem rangsorolják a teljesítményeket. "Itt minden gyerek elsô díjat nyert" – szólt a közönséghez Kovács Júlia. Ennek ellenére volt egy háromtagú zsûri, tagjai Józsa Kata Kecskemétrôl, Kilyén Ilka színmûvésznô és Szakács Gizella óvónô. A zsûri feladata azonban csupán arra szorítkozott, hogy a mûsor végén véleményt mondjanak a látottakról és hallottakról. Kilyén Ilka dicsérte a gyerekek színészi képességeit, kis varázslóknak nevezve a mesélô óvódásokat. "Ezek a gyerekek nemcsak ügyesen memorizálnak, hanem egyéniségüket is belevitték a mesékbe." A színmûvésznô elismerését fejezte ki az óvónôk iránt, akik népviseletbe öltözve játszottak együtt a kisgyerekekkel, "meg- adták a módját" – hangsúlyozta Kilyén Ilka, aki azt is kifejtette, hogy kellemes meglepetést okozott, hogy a szórványvidékeken élô kisgyerekek milyen szépen beszélnek magyarul. Az esemény emlékére minden gyerek névre szóló oklevelet és meséskönyvet kapott. Az igazi ajándék azonban csak ezután következett, hiszen a kecskeméti Szirtesné Ancsa bábszínész bábjátékkal örvendeztette meg a gyerekeket, ôket is bevonva játékába. A közös tánc és éneklés után egy mesét játszottak el a "kis színészek", végezetül pedig dióhéjból állatfigurákat készítettek.

Magyar nyelvû ôsbemutatóját hozza el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba a Csíki Játékszín május 26-án 19 órai kezdettel. Csíkszereda önkormányzati színháza a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemmel közös produkcióban mutatja be Eugene Ionesco: Haláli nagy játék címû tragikomédiáját. Ionesco a drámát Daniel Defoe: A londoni pestis címû regénye alapján írta, benne apokaliptikus játékként tárja elénk az emberi lét, az emberi természet abszurditását, az abszurddal szembeni küzdelmeinket.

Az elôadás rendezôje Gavriil Pinte, díszlet- jelmeztervezôje Roxana Ionescu, fordította: Ungvári Zrínyi Ildikó. Szereplôk: Antal Csaba e.h., Bányai Kelemen Barna e.h., Bartalis Gabriella, Ciugulitu Csaba, Csíki Hajnal e.h., Dálnoky Csilla, Erdei Gábor e.h., Fekete Bernadetta, Fülöp Zoltán, Giacomello Roberto, Keresztes Szabolcs, Korpos András e.h., Kosztándi Zsolt, Kovács Botond e.h., Kozma Attila, Lôrincz András-Ernô, Lung László-Zsolt, Magyarosi Imola e.h., Márton Eszter, Nagy Sándor e.h., Ruszuly Éva e.h., Szabó Enikô, Varga Sándor, Veress Albert.

Idén a Gyimesi-szoros bejáratánál szervezi meg nyári alkotótáborát a Filmtett mozgóképes havilap, valamint a budapesti Duna Mûhely. A táborba jelentkezhet minden 18. évét betöltött romániai, magyarországi vagy más határon túli régiókból származó fiatal, akit érdekel a kisjátékfilmek készítésének folyamata vagy a filmkritikaírás.

Idén nyolc csoportban való részvételre lehet pályázni: filmrendezôi, animációs filmes, operatôri, filmszínészi, vágó, hangmérnöki, producer-gyártásvezetôi- felvételvezetôi, valamint filmológus csoportba. Az egyes csoportok tevékenysége kiegészíti egymást. A csoportok tevékenységét a hagyományhoz híven neves hazai és külföldi szakemberek irányítják.

Minden csapatba kötelezô jelentkezési feltétel a részletes önéletrajz és a Filmtett honlapjáról (www.filmtett.ro) letölthetô ûrlap kitöltése. A szervezôk kérik csatolni az esetleges elôzetes szakmai tapasztalat rövid bemutatóját is. Jelentkezéskor két csoportot lehet megjelölni fontossági sorrendben. Túljelentkezés esetén a táborvezetôk és az érintett csoport vezetôi döntenek a résztvevôket illetôen. Jelentkezni június 10-ig lehet e-mailben a kklara@gmail.com címen. Az eredményeket két héten belül közzétesszük.

A tábor helyszíne a Hargita megyei Csíkszépvíz, bázisa a Kishavas Panzió. A részvételi díj 250 RON romániai résztvevôk számára, illetve 40 000 forint külföldieknek. Az összeg magában foglalja a szállás, a teljes ellátás, valamint a felhasználandó technika, film- és videomennyiség költségeit. Nehéz anyagi helyzet alapos indoklása esetén öt magyarországi és öt erdélyi táborozó 50%-os árkedvezményben részesül. A pályázati eredmények függvényében a kedvezményezettek létszáma emelhetô.

További információk, részletes jelentkezési feltételek a www.filmtett.ro oldalon találhatók, valamint a kklara@gmail.com címen kérhetôk.

A Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület az idén tizenötödik alkalommal rendezi meg a Bárdos Lajos – Nagy István Kórusfesztivált. Kovács András karnagyot egy kis beharangozóra kértük fel.

– Az elsô tizenegyet a budapesti Bárdos Lajos Zenei Hetek Alapítvány rendezvénysorozatának részeként, 2003-tól önállóan, a Marosvásárhelyi Filharmónia segítségével, a kórusmozgalmat önzetlenül támogató Vasile Cazan karnagy-igazgató patronálásával szervezzük. Anyagi támogatója idei fesztiválunknak is a Communitas Alapítvány, mely kezdetektôl értékeli és segíti rendezvényünket.

Mivel a tizenöt kerek szám, úgy érzem, megérdemel rendezvényünk egy rövid visszatekintést. Ez idô alatt harmincnyolc hangversenyen fellépett hetvennyolc énekkar, ez kórusonként átlagban harminc énekest számítva is 2346 dalos. A Kodály–Bárdos–Nagy István szellemében szervezett kórusfesztivál nem verseny, hanem ünnepe akar lenni azoknak az amatôr énekegyütteseknek, melyek különbözô mûvészi fokon, de mind nagy szeretettel és odaadással mûvelik a kórusmuzsikát. Úgy érzem, bátran kijelenthetem, hogy az évek folyamán fesztiválunk ünnepévé és várva várt fórumává vált kórusainknak.

– Népszerûsége lassan, de fokozatosan nôtt.

– A kórusmuzsika a zenének egy olyan mûfaja, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Külön világ. Talán csak az érti és szereti igazán, aki mûveli is – ezért kellene növelni évrôl évre az együttesek számát. Sajnos, az egyházakon kívül más, világi, gazdasági vagy politikai fórum még nem fedezte fel a kóruséneklés közösségformáló, ízlésnevelô erejét, hagyományôrzô szerepét. Pedig mennyivel színesebb lenne a paletta, ha mondjuk, nagyobb vállalatok, intézmények, egyetemek patronálnának kórusokat.

– Kiket várnak az idei fesztiválra?

– Elôször hallhatjuk a jászberényi kórust Magyarországról, az Apáczai Csere János Gimnázium vegyes karát Kolozsvárról, a tordaszentlászlói vegyes kart, itthonról pedig három fiatal együttest, a Celebrate ifjúsági kórust, a Szabadság utcai református templom Ifjúsági Kórusát és a Mûvészeti Líceum Primavera gyermekkórusát. Örömünkre elfogadta meghívásunkat a ortodox katedrális Tropar kórusa, és reményeink szerint hallhatjuk majd a Laudate Domini adventista kórust is . A szervezô Nagy István Ifjúsági Vegyes Karon kívül fellépnek még a hûségesek, a szervezésbe is besegítô Alsóvárosi Református Templom Kórusa, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria és a Laudate Domini Kórus, a vártemplom Musica Humana nôi kara és Psalmus vegyes kara.

– Már csak a helyszín és az idôpont hiányzik...

– Szeretettel várjuk a kórusmuzsika kedvelôit május 27-én, szombaton és 28-án, vasárnap 18 órakor a Kultúrpalota nagytermébe. A belépés ingyenes.

Telenézô

Soma: Tényleg, Zsandárk jutott eszembe Rólad.

Presser Gábor: Azt éreztem, hogy ha leszakadna az ég, a te éneklésed meg tudná tartani.

Archív konzsenialitás: Sörös ember nem megy gyárlátogatásra Plzenbe.

Mert akinek csak egy torka van, annak mit sem használ a sok penge (v.ö. "Ez dió, ez mogyoró!").

Szombaton mi minden nem volt a tévében, muramista: Eurovízió 2006 a Román 1-en, Bródy János születésnapi koncertje a Duna Televízióban, Szombat esti láz (táncshow, kedvencem, a Barátok közt Klaudiájával), és még szót sem szóltam Fásy Ádámról, más hasonló, Engedd-el- magad pazarságokról...

De mindent vitt a MEGASZTÁR.

Egy kis tallózó: Több mint 12 ezer nézô a Budapest Sportarénában, több milliónyi a képernyôk elôtt – a TV2 harmadik Megasztár tehetségkutató versenyének döntôje zajlott szombaton. Gyôztese a 20 éves vajdasági Rúzsa Magdolna. Az énekes hölgy egy berendezett vadonatúj lakóparki lakást, egy autót, valamint lemezszerzôdést nyert. A 2006-os év legjobb férfihangja Varga Ferenc, a döntô másik résztvevôje. Már kora este nem lehetett egy tût sem leejteni a Papp László Budapest Sportaréna körül. A parkoló megtelt a vidékrôl érkezô autókkal és buszokkal. Vajdaságból, Rúzsa Magdolna szûkebb hazájából is érkeztek rajongókkal teli buszok. A döntôn részt vett minden énekes, aki bejutott a 12 legjobb közé. Ott voltak az elmúlt két széria döntôs szereplôi is. A zenei szerkesztésért felelôs Novák Péter a legkülönfélébb mûfajokból válogatta a döntô számait. Máté Pétertôl a Piramisig, Enyától Tina Turnerig egymástól eltérô stílusú dalokban tette próbára tehetségét Rúzsa Magdolna és Varga Ferenc.

Kitörô taps fogadta a harmadik versenycsoport többi tíz döntôsét és az elôzô két Megasztár vetélkedô legjobbjait is, akik együtt is nagy sikert arattak. Torres Dani, Gáspár Laci, Puskás Péter, Palcsó Tamás, Bella Levente, Molnár Ferenc Caramel, Bálint Ádám, Pál Tamás és Gál Csaba Boogie együtt, egy színpadon igazi zenei csemegét nyújtottak, akárcsak az elôzô két széria nôi fôszereplôi, köztük Tóth Vera, Kovács Tímea és Schmidt Vera is.

Kábé eddig a hírügyi beszámoló, amit még elvisel flott idegzetem. A mûsorvezetô Görög Zita és Tilla vetekedett megabájtos közhelyek idióta pufogtatásában, döbbenten tapasztaltam, hogy minél nagyobb egy buli, annál inkább menô a békaülepi blôdli. A zsûritagok – Soma, Presser Gábor, Pélyi Barna, Bakáts Tibor Settenkedô és Novák Péter önmaguktól is meghatódva értékelték a tehetségkutató versenyt. "Soma és Presser is azt emelte ki, hogy a verseny szinte összehozta egész Magyarországot, az énekeseknek hónapokon keresztül milliók drukkoltak. A verseny megmutatta, milyen tehetségesek a Magyarországon, valamint a határon túl élô magyar fiatalok. A vajdasági lány gyôzelme után búcsúzóul az Abba együttes The Winner Takes It All (A gyôztes mindent visz) címû világslágerét adta elô, ami tökéletesen illett az estéhez." (MTI, MOL)

Megasztárról csuhaj megasztárra, vágyik szívünk, vágyik szívünk a Magdára...Mind nagyobbat kell hajítani, és az ember ihlete nincsen fából, hogy kirúgjon a hámfából. Bakács Tibor Settenkedô viszi a pálmát, de legalább fennen hangoztatja, hogy nincs hallása. És – mit ad a fürhéces éceszgéber – tényleg. Ám ki hiszi el egy ilyen született parittyásnak.

A Megasztár zeneileg valóban nagy mûsor. A többi a hasonló megashow-k velejárója, píár, közönség, reklám, nézettségi mutató. Kell a cirkusz a zenei kenyérhez. Látnokok nem vagyunk, de látnók a zsûriben pl. Anettkát, Sebeôk Jánost, Havas Henriket (avec Mme Claudia), Gyôzikét, Sokmindenkiéket, a Dicsô Magyar Média nagy sékszpíárjait, a bájrontókat, szvifteket, dzsíbisóskakasokat, mert a zsûri elöregedett: kiengedte fáradt olaját a közhelylegelô antic gyepûjére. (Amforája titkos zacskójából.)

Új, csomolungmás, csimborasszós szövegmarkecok rabonbánjaira vár a behülyített popjúlésen, nézzünk ki teleszkópusos fejünkbôl, mit mutat a csapodárság kaleidoszkópja, Varga Feri visszafutur képében, elkottyantván: új lányt szeret, feleség, két gyerekem, hahó!

A való világ mindent úgy szankcionál, ahogy elvárják tôle.

Hogy nem a Varga?

1997 elôtt könyvtár és lomtár mûködött abban az épületben, amely a nemrégi nagyobb méretû felújítás után méltó székhelyévé lett a polgármesteri hivatalnak.

– A költségvetésünket úgy állítottuk össze, hogy tervezni is tudjunk – hangsúlyozza Ferenczi György polgármester. A költségvetés negyedét a helyi adók teszik ki, jelenleg ennek 85%-át fizette ki a község lakossága.

A tavalyi túlzott csapadékmennyiség sok – fôleg mezei – utat elmosott, több helyen azok közepén alakultak ki az árkok.

A Hagymásbodon–Nyárádkarácson közti útszakasz körülbelül 5 kilométer, ebbôl 800 méter aszfaltozott. Az elsô aszfaltréteget a hetvenes években fektették le, azóta csak a foltozásra futotta. A többi részét még a negyvenes években lekövezték, ám idôrôl idôre újra le kell szórni, esôzés után mindig tönkremegy.

A polgármester abban reménykedik, hogy kormányprogram révén sikerül járhatóvá tenni, lévén a Nyárádmente igen fontos útszakasza. Leaszfaltozása a számítások szerint húszmilliárd lejbe kerülne. Míg Ákosfalva felé 18 km a megyeközpont, ebbôl az irányból csupán 8 kilométer a távolság, és megoldódna a mezôgazdasági forgalom is.

A roma program keretében pályáztak a helyi roma negyed útjainak javítására, ám sikertelenül. 2002-ben a Sapardnál a községközpont – Somosd közti útszakasz javítása céljából pályáztak, ez nyertes lett, csak éppen nem volt rá pénz. A napokban a Sapard képviselôi újból ellátogattak a helyszínre, s elkészült egy elôtanulmány is az út leaszfaltozására.

Út- és hídjavítás világbanki pénzbôl

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) a CHF International Romania Alapítvány útján azokon az árvíz sújtotta településeken segít kisebb infrastrukturális javítások és felújítások támogatása révén, amelyeknek a központi költségvetésbôl nem sikerült alapokat elkülöníteni erre a célra. Legfeljebb 25.000 dollár értékû újjáépítési összegek pályázhatók meg. Nyárádkarácson három pályázatot nyújtott be két útszakaszra és egy hídra, ezeken a keletkezett árvízkárok nem voltak olyan mértékûek, hogy kormánysegélyben részesüljenek, önerôbôl azonban nem tudják rendbe hozni ôket.

A múlt augusztusi árvíz során megrongálódott és eldugult a szentmiklósi Nyárád-híd, amely ma csak a gyalogosforgalom lebonyolítására alkalmas, így erre is pályázatot nyújtottak be. Az elsô sikertelen próbálkozás után a projektet nemrég újraértékelték a CHF szakemberei, remélhetôleg most kedvezôen bírálják el.

Egy angol befektetô is ígéretet tett az új híd megépítésének támogatására, ami a számítások szerint 1,5 milliárd lejt emésztene fel. Ennek felét az önkormányzatnak kellene állnia (ami a faanyagot jelentené, melyet a hivatal erdeibôl lehetne kitermelni), míg a másik fél a munkaerôt és a vasszerkezetet biztosítaná.

A CHF International Romania Alapítványnál nyert a Fintaháza–Somosd közti útszakasz lekövezése céljából benyújtott pályázatuk. A 2,5 kilométeres útszakasz siralmas állapotban van, gyalogosan is alig járható. A hegyrôl folyamatosan lefolyik a víz, átszivárog egy hathektáros területre is. Ezért kérték a Vízügyi Igazgatóságot, hogy készítsenek egy átfolyót a Vécke patakába.

A két és fél kilométer helyett közel tíz kilométert kell megtenniük azoknak, akik Fintaházáról Somosdra szeretnének jutni.

Kevés haszon az erdôbôl

A község területe közel 4600 hektár, ebbôl 800 hektár erdô. A hivatal 264 hektár erdôvel rendelkezik, amit a marosvásárhelyi erdészet adminisztrál. – Költségesek az erdeink, mivel meg kell fizetnünk a szaktanácsadást, az erdôpásztort – mondta a polgármester. Sok nyereség nincs benne, lévén hogy csak gyertyán (ami csak tûzifának jó) és cserefa honos a környéken. Korábban egy harminchektáros területet fásítottak, most tavasszal csak kisebb területekre telepítettek csemetéket.

Egyházi tulajdonban a tanintézmények épületei

Phare-programon keresztül, immár két éve indult el a község roma nemzetiségû gyerekeinek anyanyelvi oktatása. Bár igen friss kezdeményezés, már négy tanító próbálta ki az oktatás örömeit a nyárádkarácsoni iskolában.

Jelenleg Szászrégenbôl ingázik egy tanító, aki roma nyelven tanítja a diákokat. Kedden és pénteken tanulhatnak anyanyelvükön a helybeli roma gyerekek. Amellett, hogy a tanítónak nincs megfelelô szakképesítése, gondot jelent az is, hogy a roma nyelv más dialektusát beszéli, mint a tanítványai – tudtuk meg Fábián Judit igazgatónôtôl.

A központi iskola mellett a községhez tartozó falvak tanintézményeit is igazgatja: Fintaházán elemi iskola mûködik huszonöt tanulóval, valamint óvoda harmincöt óvodással, két csoporttal, Somosdon általános iskola 118 tanulóval és ötven óvodással, Szentmiklóson három elemi osztály 52 diákkal és harminchat óvodással, Kisbodonban 28 kisdiák és 18 óvodás tanul, míg Nyárádkarácsonban 137 gyerek az általános iskola magyar tagozatán és 34 a román tagozat elemi osztályaiban.

Az iskola igazgatónôjének tájékoztatása szerint több iskola- és óvodaépület visszakerült az egyház tulajdonába: a somosdi, a szent-miklósi, kisbodoni iskola, valamint a kisbodoni óvoda épületei, ezeket a tanács bérli és a belsô javításokat végzi, a külsô munkálatok az egyházra hárulnak.

A szentmiklósi tanintézmény javíthatatlan állapotban van, nincs folyosó, így hidegek a termek – tudtuk meg Fábián Judittól, aki szerint vagy teraszt kellene építeni, vagy egy teljesen új épületre lenne szükség. Holland támogatásból konvektorokat, hôszabályzókat vásároltak. Nyárád-karácson tanintézményébe ugyancsak Hollandiából érkezett bútorzat, tíz számítógép az informatikalaborba, és egy kormányprogram révén három osztályt is új bútorokkal láttak el. Az önkormányzat szûkös költségvetésébôl számos új taneszközt, többek közt térképeket vásároltak.

Sok tehetséges, jó hangú diák tanul az iskoláinkban, iskolai mûsorokat szervezünk, egy-egy osztály színdarabokat is betanul – újságolta Fábián Judit.

A helyi önkormányzat 500 millió lejt különített el az utak karbantartására. 2004-ben vásároltak egy kotrógépet, amit már a tavaly ároktakarításra használtak. Múlt hét folyamán érkezett meg egy útgyalu is, amire saját befektetésbôl 550 millió lejt fordítottak.

A magyarországi Balaton-endrédhez öt éve köti testvér-települési szerzôdés a községet. Az iskolák között jó a kapcsolat, diákcsereprogramok mûködnek.

A hónap végére várják Nyárádkarácsonba a magyarországi vendégeket.

Bár községszinten négy mûvelôdési otthon létezik, kevés a kulturális tevékenység – tájékoztat Pethô Loránd kultúrigazgató. A kultúrotthonokat elsôsorban lakodalmakra, családi összejövetelekre használják, és vendégül látnak színtársulatokat, néha pedig koncertek színhelyéül szolgál, vagy cirkuszi, bûvészmutatványok gyûjtik össze az érdeklôdôket.

Felvetôdött egy népi tánccsoport vagy akár egy amatôr színtársulat létrehozásának ötlete is – tudjuk meg továbbá, amiket a polgármesteri hivatal támogatna.

Múlt csütörtökön tanácsülésre gyûltek össze a helyi önkormányzat képviselôi. A napirendi pontok közt szerepelt a hivatal tulajdonába tartozó épületek bérleti szerzôdéseinek visszavonása. Jóváhagyták a nyárádszeredai LorinfoNet – rádiós internetszolgáltatás bevezetését Nyárádkarácsonban.

A községben 20 fogyatékos személy él, a hivatal jóváhagyta ezek beteggondozóinak tevékenységét, míg a tanács ellenôrzi ôket a továbbiakban.

A tavalyi év változó idôjárása, a sok árvíz hogyan befolyásolta az idei mezôgazdasági munkálatok megtervezését? – tettük fel a kérdést a nyárádkarácsoniaknak.

Székely György: – A növénytermesztés sok munkát, odafigyelést, befektetést igényel. Szerintem az esô ellen nem lehet, csak a szárazság ellen felkészülni, éppen ezért kutat ásattam. 11 áron termesztek zöldségeket, amiket a piacon értékesítünk. Lejtôs oldalra ültettünk, így nincsenek akkora árvízveszélynek kitéve. Idén a padlizsánra állunk rá, ez sajnos nagyon kényes növény, megsínyli az idôjárás- változást, de minden zöldségbôl veteményezünk, nem lehet tudni elôre, melyikre lesz kereslet. A zöldségtermesztés mellett gabonatermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozom.

Harkó Jenô: – A növényvédelemre minden évben – fôleg esôs idô esetében – nagyon fel kell készülni, persze az idôt nem lehet szabályozni. A befektetett munka nem mindig térül meg, korábban 100 hektáron gazdálkodtam, az idén ezt 12 hektárra csökkentettem. Két és fél hektáron cukorrépát termesztek, ez nem kényes növény, így biztos a haszon, megfelelô állami támogatást is kapunk rá.

Simon Loránd: – Az idôjárás- elôrejelzésekben nem bízom. Zöldség- és gabona-termesztéssel egyaránt foglalkozom, mindenbôl ültettünk egy keveset. Idén hosszan tartott a tél, így minden késésben van, tavaly pedig minden szépen fejlôdött, de a víz elvitte. Ami kevés megmaradt, annak jó ára volt. Három hektáron gazdálkodunk, a terményeket Parajdon, Korondon, Szovátán értékesítjük.

Somodi Csaba: – Jelenleg két hektáron foglalkozom növénytermesztéssel, ebbôl 30-40 ár területen terem zöldség. A tavalyi árvíz nagy károkat okozott, a termény fele megsemmisült. Így idén csak saját használatra termesztünk zöldséget, hiszen sok munkát igényel és magas az elôállítási ár. Ehelyett az állattenyésztésre álltam rá, az sokkal biztosabb, és nem kell annyit belefektetni.

Aszalos János: – Ötven éve foglalkozom a mezôgazdasággal, de még olyan esôs évet, mint a tavalyi, nem láttam. Az utóbbi három hétben pedig nagy szárazság volt, a növények nem tudtak kellôképpen fejlôdni. Két hektáron termesztünk zöldséget, a gyerekeim is besegítenek. A terményeket Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen értékesítjük.

Karate

A marosvásárhelyi Dragon-do néhány sportolója részt vett az olaszországi Caorléban szervezett WUKO karateklub-világbajnokságon. Közülük kiválóan szerepelt Székely Ildikó, aki klub-világbajnoki címet szerzett a 13-14 éves lányok kata versenyszámában. Ugyanebben a korosztályban, a kumitében induló Notar Florina jól küzdött, ám egy kevésbé ellenôrzött mozdulatába beleszaladó belga ellenfele sérülése miatt kizárták. Becsülettel helytálltak Boga Bence és Notar Victor, akik a 9-11 éves fiúk kata versenyében indultak.

Ugyanezek a sportolók a nagyenyedi Dojokan-kupán is indultak, ahol Notar Florina mind katában, mind kumitéban a 2. helyen zárt, Székely Ildikó pedig ugyancsak 2. helyen végzett a formagyakorlatok versenyszámában.

Megyei bajnokság

Nagy ambíciókat keltô helyi rangadót vívott egymással az ugyanahhoz a községhez tartozó két szomszéd falu együttese, amelyek ráadásul ugyanazon a mezôpaniti futballpályán játsszák hazai találkozóikat. A kiegyensúlyozott mérkôzésen igazságos döntetlen született. Miután a 10. percben Kovács büntetôbôl vezetéshez juttatta a vendégcsapatnak számító panitiakat, két perccel késôbb Titi ugyancsak büntetôbôl egyenlített. Szünet után mindkét félnek volt két-két nagyon jó helyzete, de Puscas (60. és 75.), illetve Kiss (60.) és Szilágyi (85.) kihagyták a lehetôségeket. Jól vezette a mérkôzést Mózes Barna, Alex Ceusan és Mircea Damian segítségével (mind Marosvásárhely).

Csittszentiván: Mihai – Sas, Varga, Pogacean L. (Tóth), Tróznai, Gálfi A, Puscas, Gálfi N., Titi, Fechete (Pogacean Cs.), Asztalos.

Mezôpanit: Barta – Botezan, Bodó, Sikó, Man, Szilágyi, Márton, Kiss (Barabás), Kovács, Szilágyi, Adorján.

Vian Bont

Úszás

Május 20-án, szombaton zajlott le az úszó Gyulafehérvár-kupa, melyen a marosvásárhelyi Iskolás Sportklub tizennégy úszója szerepelt, 9-14 éves korosztályban. A versenyen tizenkét csapat vett részt, összesen 340 sportolóval. Az úszók korosztályonként 4-4 versenyszámban indultak, és a következô eredményeket érték el:

Aranyérmesek: Magos Zsolt 50 m mellúszásban, Kádár Norbert 50 m mellúszásban, Kurki Paula 50 m mellúszásban, Dumangiu Anca 100 m mellúszásban, Demény Helga 100 m mellúszásban, Cojocaru Cristian 100 m mellúszásban, Ignat Paula 50 m hátúszásban, Kagan Ferenc 100 m hátúszásban és 200 m gyorsúszásban, Nagy Hunor 50 m pillangóúszásban.

Ezüstérmesek: Kurki Paula, Ichim Sebastian, Kádár Norbert, Fangli Mátyás, Ignat Paula (2), Kagan Ferenc (2), Demény Attila.

Bronzérmesek: Kurki Paula (2), Demény Attila, Lungu Andrea (2), Bodoni Botond (2).

A verseny végén a nemzetközi pontszám szerint elért idôeredmények alapján díjazták a korosztályokat, a nyertesek egy serleget és ajándékokat kaptak.

Elsô díjasok: Kurki Paula (10 éves korcsoport), Kagan Ferenc (12 éves), Demény Helga (14 éves), Cojocaru Cristian (14 éves).

Második díjasok: Dumangiu Anca (11 éves), Nagy Hunor (14 éves).

Harmadik díjasok: Magos Zsolt (9 éves), Ignat Paula (11 éves), Fangli Mátyás (11 éves), Demény Attila (12 éves), Lungu Andrea (13 éves).

A csapatversenyben a maros-vásarhelyi ISK a dobogó második fokán végzett.

Az úszók Kerekes István tanítványai.

Mészely Réka

Víkendtelepi City'us bajnokság, 8. forduló: Torino – Arsenal 4-0; Craiova – Monaco 9-0; Aleea – Lecce 3- 1; Como – Villarreal 3-0; PSG – Tomy's 5-1; Piramida – Black and White 3-2. A Sportul állt. Állás: 1. Torino, Craiova 19-19 p. 3. Aleea 18 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 7. forduló: Leeds – Nike 4-2; Jett – Como TFK 4-2; Ajax Lornion – Poli 1-0; Monaco – Atlantic 4-2; Bastia – Electro 2-1; Estudiantes – Carion 2-2; Torpi – Liverpool 2-0. A 007 és a Hertha álltak. Állás: 1. Nike 18 p. 2. Leeds 15 p. 3. Como TFK 13 p.

Kövesdombi bajnokság, 3. forduló: Valencia – Inter 4-0; Craiova – Dinamo 3-2; Steaua – Villarreal 7-1; Speranta – Ascoli 4-1; C. Sharp – Brazilia 2-2; Vicenza – Juventus 3-0. A Como állt. Állás: 1. Valencia, Craiova 9-9 p. 3. Steaua, Speranta 7-7 p.

Tudor I bajnokság, 5. forduló: Juventus – Daneuro 4-1; River Plate – UTA 1-1; Rimotin – Reggina 3-0; Boca Juniors – Focus 4-3; Lazio – Villarreal 2-0; Roma – Pet Chicken 4-3. A Barcelona állt. Állás: 1. Juventus 13 p. 2. UTA 10 p. 3. Rimotin, Daneuro, River Plate, Boca Juniors, Lazio 9-9 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 1. forduló: Bayer – Sampdoria 5-1; Colo Colo – Feyenoord 3-1; Parma – Dragon Star 7-1; Energomur – Sanlacta 5-3; Prescon – Bastia 1-0; Lyon – Sandoz 3-1. A Fortuna állt.

Meggyesfalvi bajnokság, 9. forduló: Route 66 – Deportivo 7-3; Romconstruct – Rapid 3-2; Milan – Lyon 6-0; Viitorul – Steaua 3-0; Aur Mob – Fepa 3-0; Anakonda – Brasil 5-2. A Parma áll. Állás: 1. Route 66 22 p. 2. Rapid 19 p. 3. Milan, Viitorul 18-18 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 10. forduló: Dinamo – Juventus 6-1; Ajax – Chelsea 6-4; Transaldea – Craiova 1-0; Oldboys – Foresta 6-3; Speranta – Flamingo 3-0. A Metachim állt. Állás: 1. Metachim 27 p. 2. Dinamo 25 p. 3. Ajax 24 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 3. forduló: Milan – Parma 10-2; Inter – Barcelona 5-0; Fortuna – Eindhoven 10-4; Juventus – Fradi 2-0; Arsenal – Cargus 5-2; Valencia – Bayer 3-1. Állás: 1. Milan, Inter 9-9 p. 3. Fortuna, Juventus, Arsenal 6-6 p.

Nagyernyei bajnokság, 7. forduló: Valencia – Ajax 2-0; Manchester – Bacchus 15-1; Bayer – Liverpool 7-3; Chelsea – Boca Juniors 3-0; Bastia – Regat 2-0. Állás: 1. Valencia 19 p. 2. Manchester 18 p. 3. Bayer 16 p.

Ioan Paus

Teljesen együtt érzek azzal a nyugdíjas olvasóval, aki a Közönségszolgálat rovatban (Népújság 2006 máj. 18-as szám) arra kér választ, hogy a '80-as években az Állami Takarékpénztárban (CEC) elhelyezett pénzéért mennyit kap ma? A nevezett pénzintézet eladási igazgatója válaszában kifejti, hogy az elhelyezett pénzt bárki megkaphatja, a kamatokkal együtt. Ez biztató. Csakhogy jön a példa: aki pl. 1985-ben 10.000 lejt helyezett letétbe, amivel akkor egy szobabútort lehetett vásárolni, ma az összeg denominalizált értékét, azaz 1 lejt és a ráesô kamatokat fogja kézhez venni.

Magam is meggyôzôdtem errôl a denominalizációról (milyen szép új szó!?), pár éve meg is írtam e lapban. Nyugalomba vonulásom után felszámoltam az ún. garancia- betétkönyvem, amiben mint "egységvezetônek" egy hónapi fizetésemnek megfelelô összeget kellett aktív szolgálatom idején letétbe helyeznem. Jogosan gondoltam arra, hogy legalább egy mai minimálbérnek megfelelô összeget fogok kézhez kapni. Sok utánajárás és jó órai számolgatás után kaptam 10.200 régi lejt, ami egy üveg olcsó sörre éppen hogy futotta.

Arról is értesültem, hogy törvénytervezet áll a parlament asztalán arra nézve, hogy akik 1989 elôtt Dacia gépkocsira befizettek, visszakapják a pénzüket. Nem irigylem ôket érte. Úgy emlékszem, akkoriban 70.000 lejt fizettek be erre a célra. Na már most ez "denominalizálva" egyenlô 7 egész lejjel, plusz az utána számított kamatokkal. Ha megkapják, jó esetben egy fél adagnyi pizza kitelik belôle. Ezek után mit ajánlhatok azoknak, akik verejtékes munkájukkal keresett pénzükbôl, váratlanul rájuk szállott örökségbôl valamit megtakarítanak? Mivel különbözô típusú emberek vagyunk, különféle tanácsadás lehetséges:

1. Életkedvelôknek. A ma kézhez vett fizetésed 30 napon belül költsd el. Amit ma megehetsz (nem sajtóhiba!), ne halaszd holnapra. Ha valami megmarad, odaadod az orvos