|
LVIII. évfolyam 112. (16293.) sz. |
2006. május 18., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Tegnapelôtt hangzott el az Európai Parlamentben a Romániáról és Bulgáriáról szóló országjelentés. A várakozások ellenére, és annak dacára, hogy a múlt héten José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a jelentés pontos idôpontot jelöl meg a két ország uniós csatlakozását illetôen, a dokumentumban errôl nem esik szó. Továbbra sem kizárt ugyan a 2007 január elseje, de megtörténhet, hogy 2008 lesz belôle, illetve lehet ugyan 2007, de konkrét feltételekkel. Az országjelentés egyébként rövid volt. Olli Rehn szerint Románia tett erôfeszítéseket, történt elôrelépés a reformok terén, de van még tennivaló. Ezért októberben döntenek a csatlakozás idôpontjáról. Tehát van országjelentés, amely szerint vannak eredmények, de nem tettünk eleget ahhoz, hogy 2007 január elseje bizonyossággá váljon. Josep Borell, az Európai Parlament elnöke fogalmazott úgy, hogy "majdnem igent" mondtak Románia csatlakozására.
Az Európai Bizottság nem úgy döntött, ahogy a román hatóságok el akarták hitetni velünk, vagyis, hogy a jelentés amolyan "formai" dolog lenne. Nem volt az. Az EB politikai döntést hozott, és nem zárt feltétel nélkül a karjaiba. Az ország monitorizálása az elkövetkezendôkben még szigorúbb lesz. Mert igaz, hogy Olli Rehn azt mondta, hogy jelentôs lépést tettünk elôre, s ahhoz képest, hogy a tavaly októberi országjelentésben 14 pontban marasztaltak el, ma pedig "csak" négy "piros cédulát" kaptunk – három az agrártámogatások kifizetését biztosító intézmények hiányát és általában a mezôgazdaság helyzetét marasztalta el, egy pedig a hozzáadott értékadó (TVA)-begyôjtés számítógépes tárolásában talált kivetnivalót – de ha valóban az Európai Unió teljes jogú tagjává akarunk válni, minden feltételt teljesíteni kell.
Ahogy történni szokott, a romániai pártok reakciója nem maradt el. Emil Boc demokrata elnök szerint "jó úton haladunk", és az eredmények kizárólag a demokratáknak tudhatók be.Calin Popescu Tariceanu mérsékelten optimista magatartást mutatott, bár az eddigi legjobb országjelentésnek nevezte a tegnapit. Ezzel szemben az igazságügyminiszter szinte egyéni sikernek tudja be, hogy az igazságügy "piros cédulái" eltûntek a térképrôl. Mircea Geoana, a PSD elnöke a kormányt tette felelôssé a csatlakozás dátuma kijelölésének elhalasztása miatt, megfontoltságra intette a hatalmat. Basescu "kollektív erôfeszítést" emleget, az egész nemzet szolidaritását" kéri az elkövetkezendô idôszakra. A legoptimistább az integrációs miniszter, aki szerint "Románia elkészült a házi feladattal és "2007. jan. 1- jét "konfirmálta" az EB.
A halasztás magyarázata egyrészt az európai fejlemények, de leginkább a belsô politikai helyzet. Reméljük, a koalíciós pártok legalább az elkövetkezô hónapokban arra fognak koncentrálni amire kell, nem értelmetlen hatalmi harcban merítik ki energiájukat. Egy bizonyos: ôszig Európa konkrét erôfeszítésekrôl akar hallani, nem politikai harcokról, nem Cotroceni–Victoria palota közötti konfliktusról, nem a PNL-PD közötti háborúról, vagy bizalmatlansági indítványokról.
Május 8-án kezdték meg a Marosvásárhely – Maroshévíz közötti út javítását. Az Országos Utak Megyei Igazgatóságának vezetôje, Ispas Gheorghe szerint a munkálatok értéke meghaladja a 32 milliárd lejt. Az igen rossz állapotban levô úton fôként kátyúzási munkálatokat végeznek, és ahol szükséges, kisebb részekre, aszfaltszônyeg is kerül. A munkálatot Maros megyei cégek végzik, a befejezési határidô június 15. Az útszakasz teljes újjáépítése 2007-ben kezdôdik meg, Világbanki hitellel.
Méltányolta Romániának a reformok végrehajtására irányuló erôfeszítéseit szerdán José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) Bukarestbe látogató elnöke, de közben hangsúlyozta, hogy további elôrehaladásra van szükség az ország 2007-es európai uniós csatlakozásához.
Az EB elnöke kedden este érkezett a fôvárosba Olli Rehn bôvítési biztos társaságában, ahol Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több minisztere látta ôket vendégül.
Az EB kedden Strasbourgban közzétett jelentése nem ajánlotta Románia és Bulgária felvételének egy évvel történô elhalasztását, de kilátásba helyezett még egy, az idei ôsz elejére tervezett értékelést. Romániának elsôsorban a mezôgazdasági és adóügyi reformok terén kell sürgôs lépéseket tennie.
"Románia ez idáig jelentôs elôrehaladást mutatott. Most már csupán a végsô lépésekre van szükség" – mondta Barroso a Tariceanu miniszterelnökkel rendezett közös sajtóértekezletén. Bár a korrupciót és az igazságügyi rendszer megreformálásának ügyét nem tekintik az uniós csatlakozást akadályozó tényezônek, Barroso arra ösztönözte a bukaresti kormányzatot, hogy küzdjön a káros jelenség ellen, és folytassa az igazságügyi reformfolyamatot.
A Románia és Bulgária csatlakozási dátumával kapcsolatban feltett kérdésre Barroso azt válaszolta, hogy "mindkét országot a saját eredményei alapján értékeljük", majd hozzátette: "Természetesen azt szeretnénk, hogy 2007 január elsején mindkét ország csatlakozhasson az EU- hoz".
A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását is szorgalmazta szerdán Bukarestben Manuel José Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bôvítési biztos.
A törvényhozás – a képviselôház és a szenátus – parlamenti csoportjainak elnökeivel lezajlott találkozója során az EB két vezetô fôtisztviselôje felszólította a román honatyákat, hogy törvényalkotói tevékenységükkel mozdítsák elô Románia európai integrációjának folyamatát.
Az EB elnöke és bôvítési biztosa bírálta a szenátusban és a képviselôházban zajló tevékenységet, és arra ösztönözte a szenátorokat és a képviselôket, hogy tôlük telhetôen járuljanak hozzá a törvényhozás tevékenységének javításához, hogy a parlamenti jogalkotás hatékonyan segíthesse az ország európai felzárkózását – tájékoztatta a Mediafax hírügynökséget Cristian Radulescu, a Demokrata Párt (PD) képviselôházi csoportjának elnöke.
A PD képviselôházi frakcióvezetôje a többi között elmondta, hogy az EB elnöke és bôvítési biztosa két példát is említett az olyan jogszabályok közül, amelyeket a román parlamentnek el kell fogadnia. A kettô közül a vendégek elsônek a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt említették. A másik általuk sürgetett jogszabály a pártok finanszírozásáról szóló törvény volt – közölte Cristian Radulescu.
Marosvásárhelyi küldöttség látogatott a Zalaegerszegi Napokra május 11. és 14-e között – tudtuk meg Cseh Gábortól, a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Kör (MAZA) elnökétôl. A helyiek közül a MAZA háromtagú küldöttsége mellett a polgármesteri hivatal és a városi tanács részérôl Csegzi Sándor alpolgármester, Kirsch Attila városi tanácsos, illetve Kiss Imola gazdasági igazgató látogatott el a magyarországi testvérvárosba. Mint az elnök elmondta, a városnapokon Marosvásárhely külön sátorral jelentkezett, a koncerteken a Nox és az Apostol mellett fellépett az Autostop MS és a vásárhelyi City US nôi focicsapat is megnyerte a zalaegerszegi nemzetközi tornát, a döntôben 11-esekkel szerezték meg a 4-3-as gólarányú gyôzelmet.
A napok szentmisével kezdôdtek abban a zalaegerszegi katedrálisban, amelyben 24 éven keresztül szolgált Mindszenty József bíboros, majd a díszpolgári és Pro Urbe-díjak kiosztására került sor, amelyeket minden évben csak egy-egy személy kaphat meg.
Zalaegerszeg küldöttsége a Vásárhelyi Napok alkalmával látogat legközelebb Marosvásárhelyre, a MAZA (és nem csak) pedig már javasolta: dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg város polgármestere kapja idén Marosvásárhelyen a Pro Urbe-díjat.
A testvérvárosban tett ôszi látogatás viszonzásaképpen Marosvásárhely látja vendégül Kecskemétet a hét végén. A Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület meghívására pedagógusokból, mûvészekbôl, mûszaki és egyéb szakemberekbôl álló küldöttség tesz látogatást megyeközpontunkban. A szakmai megbeszéléseket és a városnézést követôen május 20-án, szombaton este 19 órától Kecskemét képei és hangjai címmel kerül sor zenés irodalmi estre a Kultúrpalota nagytermében. Az est szereplôi: Buda Ferenc Kossuth-díjas költô, Szirtes Anna bábmûvész, Kerényi Mátyás (klasszikus gitár), a Jazz 4 Ever együttes. Közremûködnek a kecskeméti Kodály Iskola mûvésztanárai, Ágocs Márta (cselló), Radványi Mária (zongora) valamint Falus János és ütôhangszeres növendékei, Farkas Tímea és Molnár Zsolt. Köszöntôt mond Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke és Csegzi Sándor alpolgármester, a marosvásárhelyi baráti kör vezetôje. A mûsort Toókosné Börönte Erika rendezte és vezeti. A kecskeméti Fotókör kiállítását a Kultúrpalota elôcsarnokában Fehér Kálmán elnök nyitja meg.
A rendezvényre minden érdeklôdôt szeretettel várnak. A belépés díjtalan.
Több mint két hónapja nyomorítja meg Héjjasfalván a vasútállomás mellett lakókat a belvíz, amely harminchárom házat és a hozzájuk tartozó területeket érinti. Eddig hiába várták a megoldást – tudtuk meg keddi látogatásunkkor.
A panaszok csak úgy ömlöttek az összesereglett helybeliekbôl: a házak fala az átnedvesedéstôl megrepedezett, a pincék megteltek vízzel, a kertek még mindig úsznak az átható szagúvá vált állóvíztôl, a kutak használhatatlanok és ezáltal megnôtt a különféle fertôzések veszélye is.
– A pincénkben még másfél méteres a víz, bár mára apadt a szintje – mutatja elkeseredetten Bulgaru Maria. A ház falai átnedvesedtek, az udvar valamennyire felszáradt, de a kert akár a kacsaúsztató. A vasúti sínek mentén az iskolából hazatérô gyerekek azzal szórakoznak, hogy köveket dobálnak, akárcsak egy tóba.
A járványt megelôzô fertôtlenítôszereket sem osztották ki mindenkinek az illetékesek az érintett területen.
Közben megérkezik Héjjasfalva polgármestere, Adrian Lepadatu, aki a kialakult helyzetet próbálja kimagyarázni: 1998-ban készült el a területre egy tanulmány, amit azóta sem sikerült megvalósítani. A falu ezen része alacsonyabb, a víz nem tud lefolyni megfelelôképpen, az egykor kialakított árkok mára köddé váltak.
A korántsem új keletû gondok megoldását keresték szerdán a prefektúrán az illetékes intézmények képviselôi: Marius Ichim, a prefektúra kabinetfônöke, Ovidiu Farcas a közegészségügyi igazgatóságtól, Ioan Rusu az állategészségügyi igazgatóságtól, Nicoleta Bochis a megyei tanácstól, Petru Vermesan a katasztrófavédelmi felügyelôségtôl, Danut Stefanescu a környezetvédelmi ügynökségtôl, Gyékény Gertrúd a környezetvédelmi ôrségtôl, valamint Adrian Lepadatu polgármester, aki bemutatta a korábban már említett elôtanulmányt, amelyrôl a vízügyi igazgatóság szakemberei péntekig szakvéleményt készítenek.
Dávid Csaba, a vízügyi igazgatóság vezetôjének tájékoztatása szerint a megoldást az jelentené, ha ideiglenes szivattyúkkal csapolnák le a területrôl a vizet. A település vezetôjének a napokban helyzetelemzést kell készítenie: hány házat érint a belvíz, hány lakost veszélyeztet (ebbôl mennyi a gyerek és az idôs személy).
A helyi önkormányzatnak biztosítania kell a lakók ivóvizét (csapokkal ellátott mûanyag tartályokban, mintegy 200 liter vizet), míg a katasztrófavédelmi felügyelôség a háztartásban szükséges víz fedezésére egy kilencezer literes tartályt helyez el. Az itt élôk felvilágosítása is fontos a megbetegedések veszélyeirôl. Péntekig az összes érintett kutat és árnyékszéket ki kell szivattyúzni, ellenkezô esetekben a törvény értelmében büntetésekre lehet számítani.
A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságot hétfôn értesítették, hogy Mezôpagocsa határában 19 sertés tetemére bukkantak. Dr. Marian Ioan, az állategészségügyi osztály vezetôje kiszállt a helyszínre. Tegnap elmondta, hogy a tetemeket elôrehaladott bomlási állapotban találták. A fülszámok segítségével állapították meg a tulajdonos kilétét. A vizsgálat során kiderült, hogy a tulajdonos mérgezô anyagokat kevert a takarmányba, aminek következtében az állatok elpusztultak. Az állattenyésztô gépkocsira rakta a döglött sertéseket, s a település határán egy bokros részen hagyta a tetemeket. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, valamint a Környezetvédelmi Hivatal súlyos bírságot szabott ki. A tulajdonos kötelessége az lett volna, hogy a történtekrôl értesítse a helybeli állatorvost és a polgármesteri hivatalt, hogy az adatbázisból töröljék az elhullott sertéseket. A tetemeket elásták, a helyszínt fertôtlenítették.
Dr. Marian Ioan felhívja a helybeli hatóságok figyelmét, hogy bármely tetemrôl, elhullott állatról értesíteniük kell az igazgatóságot.
Apróság az egész. Megszokott hétköznapi panasz, amely oly gyakori, hogy egy bizonyos életkoron túl majd mindenik ember szenved tôle. Olykor heves támadásba kezd, keservessé teszi a létet, máskor meg elcsendesedik. De arra mindenkor vigyáz, hogy számon tartsák. Az emberek szenvednek tôle, de kiismerve rigolyáit, megtanulnak együtt élni vele. A szenvedô, ha már nem bírja és különben is idôben és anyagilag ráér, kés alá fekszik, hogy szabaduljon a fájdalomtól. Rutinmûtét az egész.
Másfél évtized óta életünket többek között az határozza meg, hogy – akár fájó derékkal is – görcsösen kapaszkodunk egy álomba: szeretnénk kontinensünk demokratikus berendezkedésû, gazdaságilag fejlett, polgárai számára szabad életet biztosító államainak szövetségébe lépni. Ha a vágyakat nem is követték kellô intenzitással a tettek, ha le is maradtunk a versenyfutásban jócskán mindazoktól, akikkel együtt indultunk el egykor a rajtvonaltól, végre – valahára mégis egy finishez közeledünk. Kijöttünk már az utolsó kanyarból. Elôttünk a célegyenes. Régen el kellett volna kezdôdnie az utolsó, a "mindent bele" vágtának. Ránk szegezôdik minden figyelô tekintet. Szorítanak nekünk és szurkolnak ellenünk. Most bizonyíthatnánk be mindannyiuknak, hogy bár nehezen hihetô, mi mégis közéjük valók vagyunk, hogy bízunk magunkban, és megfelelünk minden jelenlegi és jövôbeli próbatételnek. Most kell hitet sugároznunk, megmutatnunk, hogy mi ügyesek, okosak, erôsek, magabiztosak vagyunk. Bízunk saját erônkben, tehetségünkben, tudásunkban. Meg tudjuk oldani a bármikor adódó nehéz helyzeteket. Nem félünk a kihívásoktól. És egyáltalán semmitôl.
Csíkos blúzú államfônk most megmutatta. Megmutatta teljes bizalmát saját országával szemben. Az oly sokat hangoztatott felkészültség és tehetség iránt. Hétköznapi gondjával két határon túl menekült. (A hajó még nem is süllyed, a kapitány máris mentôcsónakban ül.) S mivelhogy "ráért", ott feküdt kés alá.
Mûtéte minden bizonnyal sikerült. Csak a bizalom sérült ezáltal is újra. A példát látva, itthon maradt társai a szenvedésben milyen bizalmat éreznek a hazai orvostudomány iránt, milyen gondolatokkal fekszenek a mûtôasztalra mindazok, akiknek Bécsre nem telik?
A gerinc kisebb rendellenességét az orvosok most beavatkozásukkal elhárították. A súlyosabbik viszont, ami a legtöbb bajt okozza – noha nem neki fáj, sôt ô nem is észleli –, sajnos a mûtét után is megmaradt.
(MTI) – Aláírták szerdán Strasbourgban az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési megállapodását. Az EP sajtószolgálatának közlése szerint Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke, Dalia Grybauskaité, a költségvetésért felelôs uniós biztos és Wolfgang Schüssel, az unió soros elnökét adó Ausztria kancellárja írta alá az intézményközi megállapodást.
Ezt megelôzôen az EP jóváhagyta az errôl szóló szövegeket. A két érintett dokumentum közül a portugál Sérgio Sousa Pinto jelentését – ezzel adták meg a formális parlamenti felhatalmazást – 418-187-15 arányban, míg a német Reiner Böge jelentését 440-190-14 arányban fogadták el. A kompromisszum alapján az Európai Tanács javaslatához képest 4 milliárd euróval nagyobb lesz majd az unió 2007-2013-as költségvetése.
Az aláírás elôtt Borrell azt mondta, az EU fejenként és naponta 26 centbe kerül az uniós polgárnak, ez pedig egyáltalán nem tekinthetô soknak. Az EP már korábban értésre adta, hogy szerinte még többet kellett volna szánni az uniós politikák finanszírozására.
Az EP több hónapos egyeztetési folyamatot zárt le a voksolással: 418 igen szavazattal – 187 nem ellenében – fogadta el a 864,4 milliárd eurós csomagot, amelybôl a következô hét évben a nemzeti kormányok uniós támogatást nyerhetnek projektjeikhez. A szavazás mindazonáltal már csak formalitás volt azután, hogy az EP és a tagországok kormányait képviselô tanács küldöttségei megegyeztek a büdzsérôl, amelynek eredetileg tervezett – a tagországok állam- és kormányfôi által decemberben véglegesített – összegéhez képest az EP négymilliárd eurónyi emelést tudott kialkudni, mindenekelôtt a lisszaboni stratégia megvalósítását támogató programokra, valamint a közös külpolitikára elérve jelentôs növekményt (ezen túl az Európai Beruházási Bank garanciaalapját is növelték 2,5 milliárd euróval).
Az EP és az Európai Bizottság mindazonáltal még így is kevesellte az elsôsorban a nettó befizetô uniós országok érdekeihez igazított költségvetést, mert az szerintük nem elegendô az ambiciózus uniós tervek megvalósításának finanszírozásához. Magyarország egybehangzó értékelések szerint a tagországok közül viszonylag kedvezô pozícióval került ki az egyeztetésekbôl az uniós pénzek révén komoly fejlôdést finanszírozhat.
A két miniszterelnök-helyettes: Massimo D’Alema (Baloldali Demokraták/DS) és Francesco Rutelli (Margherita). D’Alema egyben külügyminiszter, Rutelli pedig a kulturális javak minisztere is.
A gazdasági, egyben pénzügyminiszteri tárca élére Tommaso Padoa Schioppa (független) került, a belügyminiszter Giuliano Amato (független) lesz. A védelmi minisztériumot Arturo Parisi (Margherita) vezeti, az igazságügyi minisztérium élére Clemente Mastella (Demokratikus Unió Európáért/UDEUR) kerül, a munkaügyi miniszter Cesare Damiano (Baloldali Demokraták) lesz. A kormány bemutatásakor a parlamentben Prodi kijelentette, hogy elsô feladatuk az egység szellemének a helyreállítása lesz az ország elôrelépéséhez szükséges célok kiválasztása terén, s csökkenteni akarják a szembenállást. Ezzel arra utalt, hogy az áprilisban rendezett parlamenti választások a választópolgárok közel 50-50 százalékos megosztottságát mutatták a bal- és a jobboldal között.
A kormánynak összesen 26 tagja lesz. A hivatali esküt szerdán délután tették le a miniszterek.
(MTI/AP/Reuters) – A jövô hétre halasztották az iráni atomdossziéról eredetileg péntekre tervezett londoni egyeztetést az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország között – erôsítették szerdán meg brit diplomaták, akik szerint a találkozó új idôpontja jövô kedd vagy szerda lehet.
A nevük elhallgatását kérô diplomaták szerint a halasztást az indokolja, hogy több idôre van szükség az elôzetes egyeztetésekhez. A felek azzal kapcsolatban finomítják álláspontjukat, milyen ösztönzôket ajánljanak Teheránnak, és miféle büntetôintézkedéseket helyezzenek kilátásba a nyugati gyanú szerint atomfegyver megszerzésére törekvô Iránnal szemben.
A hét elején Berlinben elhangzott értesülés szerint könnyûvizes atomreaktort készül felajánlani Iránnak az Európai Unió három legnagyobb hatalma annak az ösztönzô csomagnak a részeként, amellyel urándúsítási programjának befagyasztására próbálják rávenni a teheráni vezetést. Az értesülést részletek feltárása nélkül megerôsítette a francia külügyminisztérium helyettes szóvivôje, Denis Simonneau is. A nyugati hatalmak külügyminisztériumainak politikai igazgatói pénteken Londonban vitatták volna meg a felajánlandó "ösztönzô csomag" tartalmát amerikai, orosz és kínai kollégáikkal.
Az Egyesült Államok és az EU azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyver létrehozására tör polgári célú atomenergetikai programjának leple alatt, Teherán ugyanakkor hevesen cáfolja ezt a vádat.
A világszervezet vezetô testülete szankciókat tervezne arra az esetre, ha Irán nem hagyna fel a hasadóanyag dúsításával. Ehhez egyelôre nincs meg az egyetértés a Biztonsági Tanácsban, a múlt héten Oroszország és Kína ellenkezése miatt megfeneklett a tervezett határozat elfogadása.
Az EU már tavaly is azt várta el Irántól, hogy mondjon le saját nukleáris fûtôanyag elôállítására vonatkozó terveirôl, és állítsa le az araki nehézvizes reaktor építését. Egy ilyen reaktorban ugyanis atomfegyver gyártására alkalmas plutónium keletkezik.
Cserébe a Teheránnal folyó tárgyalásokat vezetô uniós trojka – Németország, Franciaország és Nagy-Britannia – hosszú távra garantálta volna az iráni könnyûvizes és kísérleti reaktorok nukleáris fûtôanyaggal való ellátását. Az ilyen reaktorok alacsony szinten dúsított uránnal mûködnek. Brüsszel támogatta a hosszú távú együttmûködést Oroszországgal is, amely a busehri atomerômûvet építi, és annak fûtôanyaggal való ellátását biztosítja.
(MTI/ITAR-TASZSZ) – Több fontos kérdést levettek a Nemzetközi Bûnügyi Rendôrségi Szervezet (Interpol) szerdán Minszkben kezdôdött regionális európai konferenciájának napirendjérôl, miután az EU- országok bojkottja miatt a szervezet több képviselôje nem utazott el a fehérorosz fôvárosba.
A 184 tagországhoz eljuttatott levelében Jackie Selebi, a szervezet elnöke és Ronald Noble fôtitkár múlt héten azt közölte, hogy az Interpol az Európai Unió kérése ellenére nem hajlandó megváltoztatni a május 17-19-i regionális értekezlet helyszínét, amelyet a terveknek megfelelôen Minszkben tartanak. Az EU Állandó Képviselôk Bizottsága korábban arra szólította fel a lyoni székhelyû nemzetközi szervezetet, hogy ne tartsa a fehérorosz fôvárosban a konferenciát.
Ronald Noble fôtitkár szerdán elmondta, hogy "jelentôs számú tagország" képviselôje nem utazott el a konferenciára, így lehetetlenné vált több fontos kérdés megvitatása.
Több elôadás elmaradt, és egyebek mellett azt a kérdést is ki kellett venni a 35. európai regionális tanácskozás programjából, hogy milyen nemzetközi biztonsági együttmûködést alakítanak ki az idei németországi futball- világbajnokság idején.
Noble reményét fejezte ki: egy új helyen és idôpontban találkozhatnak egymással az európai régió 46 államának képviselôi, és megvitathatják azokat a kérdéseket, amelyekben elmaradt az egyeztetés.
A fehérorosz vezetés a maga részérôl úgy foglalt állást: az EU "lényegében az alvilág oldalára állt" azáltal, hogy a minszki konferenciától való távolmaradásra hívott fel.
Traian Basescu államelnök szerdán elhagyta a bécsi AKH kórházat. Az elnök azt nyilatkozta, jó döntést hozott, amikor úgy határozott, hogy ebben a kórházban mûteti meg magát, ugyanis kötelessége hogy "Romániának egészséges elnöke legyen".
Az államfô bejelentette, hogy a felépülési idôszak hat hónapos, amibôl 7-10 nap kórházi kezelés lesz Mihai Berteanu orvos felügyelete alatt.
Az elnök a bécsi orvosok szolgáltatását "kitûnônek" értékelte. Ugyanakkor elmondta, hogy az AKH nagyon jó kórház, ahol rendszeresen elmagyarázták, mi fog történni. "Szeretném, ha hasonló egészségügyi szolgáltatások léteznének az országban is" – húzta alá Basescu.
Ami a költségeket illeti, Traian Basescu elmondta, hogy az orvosok díja 9.500 euró volt, amibôl 4.900 a mûtét költségeit jelenti, a korházi kezelési díj pedig 12.400 euróra rúg. Az államfô közölte, hogy a leánya számlájáról fizették ki ezen összegeket.
A bécsi kórházból Basescu egyenesen a bécsi repülôtérre ment, hogy egy különleges járattal hazautazzon. Az elnök gépe 15 óra körül szállt le az Otopeni Repülôtérre. Basescu és kísérete azonnal az Elias kórház felé vette útját. Az államfôt egy második emeleti, belsô udvarra nézô különszobában szállásolták el.
Mihai Berteanu orvos, aki az elnök felépülésével fog foglalkozni, a Mediafaxnak elmondta, csak azok után fogja meghatározni a kezelési módot, miután átvizsgálja a bécsi kórház által kiadott dokumentációt.
Korrekt és objektív az Európai Bizottság Romániáról készült jelentése, amelynek az az üzenete, hogy reális a 2007-es csatlakozási dátum – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Brüsszelben kedden nyilvánosságra hozott jelentést üdvözölve.
A kormányfô bukaresti sajtóértekezletén úgy vélte, hogy Románia eddig soha nem kapott ilyen jó értékelést az Európai Bizottságtól. Rámutatott, hogy a jelentésnek két üzenete van. Egyfelôl teljes mértékben lehetséges az, hogy Románia 2007-ben belépjen az Európai Unióba. Másfelôl elismeri az utóbbi hét hónap alatt elért fejlôdést, és azt, hogy Romániának ugyanebben a ritmusban és irányban kell folytatnia a munkát.
"Elkötelezettek vagyunk az ütem fenntartása és a korrupció elleni küzdelem folytatása mellett" – mondta a kormányfô.
A Románia és Bulgária uniós csatlakozásának idôpontjáról szóló döntés elhalasztása teljesen természetes, hiszen az Európai Uniónak az az érdeke, hogy az utolsó pillanatig teljesítményre serkentse ezt a két országot – mondta kedden Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
A politikus a kedden napvilágot látott országjelentéssel kapcsolatosan az MTI érdeklôdésére kifejtette: az integrációs szervezetnek az az érdeke, hogy Romániát és Bulgáriát az utolsó pillanatig az elôírt feltételek teljesítésére serkentse. Ugyanez az érdeke egyébként a két érintett országnak is – fûzte hozzá Markó Béla, aki szerint egyáltalán nem mindegy, mit teljesít Románia ebben a félévben. Nem mindegy, hogy az ország hogyan, milyen állapotban kerül be majd az EU-ba – hangsúlyozta. Szerinte tehát természetes az, ami történt, az lett volna a különös, ha most egy olyan döntés születik, amelybôl az derül ki, hogy a két országnak az elkövetkezô hónapokban már semmit sem kell tennie a taggá válásához. Ettôl függetlenül az RMDSZ elnöke szerint a jelentés – fôleg Románia szempontjából – pozitív.
Az RMDSZ számára pedig elégtételt jelent, hogy a jelentésben szó esik a kisebbségi törvényrôl – tette hozzá a politikus, aki szerint persze "a mércét mindig lehetne emelni". Emlékeztetett ugyanakkor: a Moscovici-jelentésben a téma még szerepelt, és akkor azt mondták, hogy ebben a mostani jelentésben már nem fog szóba kerülni. Ehhez képest mégis szóba került, és ez önmagában is kedvezô – mondta Markó Béla.
(MTI) – A Kárpát-medencei képviselôk fórumának folytatásáról és kibôvítésérôl tárgyalt Szili Katalin, a magyar Országgyûlés újraválasztott elnöke szerdán a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsának elnökével.
A házelnök a szenátorral folytatott egyórás megbeszélés után elmondta: a Kárpát-medencei képviselôk fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttmûködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttmûködésbe.
Szili Katalin hangsúlyozta: a választások alatt többé-kevésbé mind a két oldalnak sikerült betartania, hogy nem teszik kampánytémává a határon túli magyarság ügyét.
Az Országgyûlés elnöke elmondta: készül arra, hogy szeptember-október folyamán a román szenátus és képviselôház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselôi is – tette hozzá.
Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ továbbra is erôsíteni szeretné a kapocs szerepét a román képviselôház illetve szenátus és a magyar Országgyûlés között.
Hangsúlyozta: azzal, hogy biztossá vált Románia teljes jogú EU-tagsága, a magyarság nagy része most már az unió határain belül tud közös tervekrôl beszélni és dönteni.
Remélem, hogy az Országgyûlés továbbra is támogatni fogja az RMDSZ-t abban a próbálkozásában, hogy a kisebbségi törvényt elfogadja a parlament – emelte ki a szenátor.
Mint mondta, a törvény vitája jelen pillanatban nem halad. Megállt annál a pontnál, hogy a gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: ha ezen túljutnának ,következne a kulturális autonómia, "az az autonómiaforma, amirôl az RMDSZ nem mond le".
Közölte: ezzel párhuzamosan az RMDSZ tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, "a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül".
Az Európai Unió brüsszeli központjában és tagállamaiban nyoma sincs ma már annak a lelkesedésnek, amely még 5-6 évvel ezelôtt is körüllengte a szervezet keleti bôvítését, új – korábban kommunista irányítású – országok befogadását. Ennek a hangulatváltozásnak számos oka van, érdemes ôket egyenként górcsô alá venni.
Annak idején, az ezredforduló táján számos elemzô csoport készített alternatív forgatókönyveket az EU bôvítésérôl. Ezek túlnyomó többsége a regatta elv alapján történô növekedést tartotta célszerûnek, vagyis azt, hogy a kelet-európai tagjelölteket 2-3 fôs csoportokban, szakaszonként fogadja be Brüsszel, a megszabott csatlakozási kritériumok teljesítésének függvényében. A Deutsche Bank 2000 szeptemberi ajánlása értelmében például 2003-ben csak Magyarország és Szlovénia léphetett volna be az unióba. Ôket követhette volna egy évvel késôbb Csehország és Észtország. 2005-ben került volna sorra Szlovákia és Lengyelország, majd újabb 12 hónap múlva vált volna EU-taggá Lettország és Litvánia.
Ez a kizárólag ésszerû gazdasági megfontolásokon alapuló forgatókönyv azonban nem kapott esélyt – elsôsorban Berlin magatartása miatt. Az akkori német kormány – a Willy Brandt-féle keleti politika kései folytatásaként - úgy érezte: nem "tolhat ki" Varsóval azáltal, hogy a bôvítés elsô körére a lengyelek nélkül kerül sor. Gerhard Schröder kancellár és külügyminisztere, Joschka Fischer több ízben értésre adta: nem tudják elképzelni az EU- bôvítés elsô körét Lengyelország belépése nélkül. Ez viszont azt jelentette, hogy a regatta elv helyett a "nagy robbanás" (big bang) forgatókönyv valósult meg: 2004. május 1-jén egyszerre 8 kelet-európai, valamint két földközi-tengeri állam csatlakozott az unióhoz - annak minden következményével együtt.
A korábban soha nem tapasztalt méretnövekedéssel egyszerre 15-rôl 25 tagúra bôvült az európai integráció szervezete, ami látens félelmeket ébresztett a régi tagországokban. Ennek jele volt az új "jövevényekkel" lenyeletett jó néhány béka. Például az, hogy az ô agrártermelôik hosszú éveken át csupán a negyedét kaphatják a francia, spanyol, olasz, német parasztok által húzott brüsszeli szubvencióknak. A másik csattanós pofon a munkaerô-áramlás szabadságának egyirányú korlátozása: Nagy-Britannia és Írország kivételével az összes régi EU-tag korlátokat szabott az új tagállamokból érkezô munkavállalók legális elhelyezkedésének. Ez nem éppen gyengítette a Lajtától keletre kialakult érzést, amely szerint az új tagországok polgárai csak "másodosztályú" lakók a közös európai házban
Az EU-tagok hirtelen felduzzasztott száma okozta azt a kairói bazárra emlékeztetô alkudozást is, amely a 2005 decemberi kormányfôi csúcstalálkozón zajlott az unió új költségvetése körül. Mivel a 10 új tagállam mindegyike nettó fölvevô (azaz kevesebb pénzt fizetnek be a brüsszeli kasszába, mint amennyit onnan visszakapnak), evidens volt, hogy az ô igényeik kielégítése érdekében a régieknek a korábbinál mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Történt ez éppen olyan idôszakban, amikor számos nyugat-európai országban rekord méretûre nôtt a munkanélküliség (EU-szinten elérte a 11 milliót), ami ¦– a szociális ellátórendszerek szükségleteivel párosulva – minden korábbinál nagyobb megterhelést rótt a nemzeti költségvetésekre. Így azután egyik kormányfô sem volt igazán "adakozó kedvében" a brüsszeli csúcson. A helyzetet végül Angela Merkel német kancellár mentette meg: javaslata nyomán 5,3 milliárd euróval nôtt a büdzsé keretösszege, s rábírta Londont a rabatt nagyobb mértékû csökkentésére, Párizst pedig az agrárszubvenciók felülvizsgálatára.
A nagy léptékû bôvítés által kiváltott ijedelem okozta - legalábbis részben – az európai alkotmány elvérzését is két nyugat-európai népszavazáson. A globalizációt korábban inkább csak távoli mennydörgésként érzékelô franciák 2004 májusa után egy csapásra szembesültek a lengyel vízvezeték-szerelôk és egyéb iparosok áradatával (dacára a hivatalos korlátozásnak!). A pár tízezer "svarcoló" lengyel persze nem volt képes alapjaiban megrendíteni a francia munkaerôpiacot - arra viszont igen, hogy fokozza az egyesülô (azaz a keleti régiót is magába foglaló) Európával szembeni szkepszist. Ez jutott kifejezésre a 2005. május 30-i népszavazáson, amelyen a franciák többsége nemet mondott az európai alkotmányra, noha elôzôleg Jacques Chirac elnökkel az élen az egész párizsi kormány teljes gôzzel kampányolt annak elfogadása mellett.
Az alkotmány hollandiai elutasítása két héttel késôbb már csak hab volt a fanyar ízû tortán. A két pofon nyomán Brüsszel "gondolkodási idôt" rendelt el az alkotmányos szerzôdés megfontolása és esetleges módosítások kidolgozása céljából. A brit kormány visszakozott a referendum gondolatától, mások - így a finn és a német – a közvélemény nyomásával dacolva kitartottak eredeti felfogásuk mellett: az EU-alkotmányt nem népszavazásra, hanem parlamenti szavazásra fogják bocsátani. A honatyák voksai ugyan várhatóan minden uniós tagállamban biztos többséget jelentenek majd az alkotmány elfogadásához, ám az is szinte bizonyosra vehetô, hogy az ô szavazataik nem fognak egybevágni a választópolgárok véleményével. Utóbbiak körében gyaníthatóan több a szkeptikus, az integráció mélyítését megkérdôjelezô nézet, mint a parlamenti képviselôk között.
Könnyítettek a külföldre utazók kötelezettségein, ami a határnál bemutatandó pénzösszeget illeti. A Hivatalos Közlöny 2006. április 14-i 337. számában tették közzé a kormány 29-es számú sürgôsségi rendeletét és 475-ös számú határozatát, amelyek elôírják: Azoknak a román állampolgároknak, akik az Európai Unió országaiba vagy más olyan országba utaznak, ahová nem szükséges belépési vízum, a határátlépés alkalmával bizonyítaniuk kell, hogy személyenként rendelkeznek legkevesebb 150 euró értékû valutával, melynek fedeznie kell a kiutazás és a Romániába való visszautazás összegét, valamint a külföldön való tartózkodás bejelentett idejével arányos összeget. Ez utóbbi nagyságának kiszámításánál figyelembe kell venni: a) az Európai Unió országaiba való utazás esetében minden ott-tartózkodási nap után 30 euró, amit legkevesebb 5 napra kell kiszámítani; b) Amennyiben a kiutazás más vízummentes országba történik, a naponként felszámítandó összeg 20 euró, ugyancsak legkevesebb 5 napra számolva. Az így megállapított összeggel való rendelkezést igazolni lehet: a kiutazónál levô valutával, utazási csekkel, nemzetközi érvényû bankkártyával és a rajta levô rendelkezésre álló összeget igazoló, 24 óránál frissebb bankszámlakivonattal, pénzügyi garanciával (ez lehet a meglátogatandó ország törvényei alapján kiállított igazolás, miszerint a kiutazó személynek biztosítják tartózkodása alatt ellátását, vagy egy bank által nyújtott garancia) mûködési engedéllyel rendelkezô utazási iroda által kiállított voucherrel, miszerint a turisztikai szolgáltatások összegét elôleg formájában már kifizették. Nem kell rendelkezniük a 150 euró értékû valutával azoknak, akik igazolni tudják, hogy teljes egészében kifizették a kiutazáshoz és a visszautazáshoz szükséges menetjegyek értékét. Ugyancsak nem kell bizonyítaniuk a 150 euró létezését azoknak, akik az utazás céljaként megjelölt ország törvényei szerint kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá azok, akik hivatalos okmányokkal igazolják, hogy orvosi kezelésre, konferenciákra, tudományos tanácskozásokra, kulturális vagy sporteseményekre mennek, külföldi látogatásokra meghívót kaptak, vagy külföldi rokonuk megbetegedett, illetve elhalálozott. Nem kell valutát felmutatniuk a szülôk útlevelén szereplô 14 éven aluli kiskorúaknak, akik külföldön élô, dolgozó szüleikhez utaznak, illetve azoknak, akiknek az utazás céljaként kijelölt országban munkavállalási engedélyük vagy érvényes munkaszerzôdésük van. Végül mentesek a valuta felmutatásától azok, akik a határ menti kisforgalom (mic trafic) alapján utaznak a szomszédos országba. A fent említett szabályozások megszüntették azt az eddigi érvényben levô kötelezettséget is, miszerint a kiutazáshoz fel kell mutatni egy, az utazás célját igazoló okmányt is.
Mellau György
Hetente 2-3 alkalommal – kis mennyiségben – nyugodtan fogyaszthat minden egészséges ember csokoládét, de oda kell figyelni arra, hogy az magas kakaótartalmú, minôségi termék legyen.
Nem szabad viszont a csokoládét a fôétkezések, s fôleg a zödség és gyümölcs helyett enni: csak desszertnek ajánlott, s az adag se legyen túlzó. Ha valakinek mégis lelkiismeret- furdalása támad, sétáljon, fusson, mozogjon a szabadban a csokoládé élvezete után.
Az édes íz szeretete az ember vele született tulajdonsága – állítják a szakemberek. Az édességeknek évszázados kulturális hagyományai vannak, a desszertek és a csokoládé ajándékozása a szeretet, a hála és a jutalmazás kifejezésének elfogadott formája. Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintô és legkedveltebb édesség a csokoládé.
Néhány érdekesség a csokoládéval kapcsolatban:
– A csokoládéitalt – a kakaóbab- ôrlemény mézzel, fûszerekkel (vanília, bors, fahéj), és vízzel készült elegyét – a maja és az azték kultúrában csak a társadalom kitüntetett férfi tagjai, magas rangú állami hivatalnokok, kiváló harcosok és papok ihatták.
– Az egy fôre jutó évi csokoládéfogyasztás az USA-ban 4,6 kg, Hollandiában 7,7 kg, míg Magyarországon 3,95 kg. Az európai átlag 6,54 kg, Svájc csokoládéfogyasztása viszont kiemelkedô, évi 10,1 kg/fô.
– Finn kutatók szerint vidámabbak és kiegyensúlyozottabbak azok a babák, akiknek anyja a várandóság ideje alatt több csokit evett. – A kakaóbab több mint 500 különbözô aromát tartalmaz, így különlegesen összetett az ízhatása.
– A csokoládét évszázadok óta afrodiziákumként tartják számon, mivel olyan vegyületet tartalmaz, melyet a szerelmes ember agya is termel, de a kísérletek azt mutatják, hogy legalább 4 ezer szelet csokoládét kellene elfogyasztani ahhoz, hogy vágyfokozó hatása érvényesüljön.
– Testedzés közben, különösen állóképességet igénylô tevékenységek során, jelentôsen növelhetô a teljesítmény, ha megfelelô mennyiségû szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére, ezért a csokoládé alkalmas a test energiakészletének feltöltéséhez.
– A kozmetikai ipar már régóta alkalmaz a kakaóvajat, mivel az ezzel készült termékek tisztítják, ápolják és védik is a bôrt. Hamarosan azonban a szépségápolás egyik fôszereplôjévé is válhat a kakaóvaj, hiszen nagyon gazdag teobrominban, amely a koffeinhez hasonlóan serkenti a zsírégetô folyamatokat, így fontos összetevôje a fogyasztó és zsírégetô krémeknek.
– Már több mint 15 éve kutatja egy nemzetközi vállalatcsoport a kakaóban rejlô táplálkozási és gyó-gyászati lehetôségeket: kiderült például, hogy a kakaóban is megtalálható flavanoidok egy fajtájának kutatása közelebb hozhatja a szív- és érrendszeri megbetegedések étrendi kezelését, s a flavonoidok gátolják az öregedésért is felelôs szabad gyökök képzôdését.
Túraajánlat
E rovatban már többször ajánlottunk túrát a Kelemen- és a Görgényi-havasokba, ezúttal inkább pár érdekesebb, jelzett utat "leltározunk" fel:
– Palotailva–Zászpás gerinc–Zászpás csúcs – sárga sáv;
– Palotailva–Kisilva völgye – Drágás mezô–Rekettyés – piros kereszt;
– Palotailva–Ilva völgye–Negoj nyereg–Pietrosz csúcs – kék kereszt;
– Palotailva–Funtinel völgye–Tatárka gerinc–Tihu csúcs–Gruiu csúcs – sárga kereszt;
– Palotailva–Szalárd–Szerecsen szikla–Páfrányos mezô–Andrástelek.
Eme túrák nagy része elég nagy távolság és szintkülönbség megtételét jelenti, de bizonyos részük – például Funtinel mezeje, Szerecsen szikla, esetleg a Zászpás-csúcs kisebb erôfeszítéssel, kevésbé gyakorlott túrázók számára is elérhetô.
Az eligazodásban ezután segíthet az a tábla is, melyet a múlt héten állították fel osztályunk tagjai a település központjában. A mellékelt fotón az avatás pillanatát örökítette meg Páncél Tibor. A résztvevôk egy rövid túrával kárpótolták magukat a Funtinel mezejéig, elmondták, csodálatos volt a kilátás, a zöld erdô-mezô, az egyik mezôn már kint vannak a juhászok – kell vigyázni a juhászkutyákkal! –, az út fel a völgyön száraz idô esetén kiskocsival is viszonylag jól járható.
Kívánunk az ô élményeikhez hasonló túrázást, legyen hasznukra a felállított térkép.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki osztálya nevében,
Kerekes Ibolya
Új lejre számítják át a CEC- betétet
Nyugdíjas olvasónk, aki a nyolcvanas években pénzt helyezett el a CEC letéti és takarékpénztárban, arról érdeklôdött, hogy még kiveheti-e ezt a pénzt? S ha igen, akkor mennyi pénzt kap érte, átszámítják-e az értéket vagy sem?
A kérdésre Dorina Iacob, a CEC eladási igazgatója válaszolt, aki elmondta, hogy bármely betéti könyvet fel lehet számolni, az elhelyezett pénzt kibocsátják az összegre számított kamattal együtt.
Mivel sok idôs embert érdekelt a kérdés, arra kértük az igazgatót, hogy részletezze ezt a kijelentést, és magyarázza el, hogy ha például valaki 1985-ben 10.000 lejt helyezett letétbe (amivel akkor egy szobabútort lehetett vásárolni), akkor most 10.000 lejt és ennek kamatját kapja vissza vagy sem. Az igazgatónô tájékoztatott, hogy errôl szó sincs, hanem a 10.000 lej denominált értékével számolnak. Azaz 10.000 lej helyett 1 lejt és a ráesô kamatot adják ki.
Az igazgató azt is elmondta, hogy a betétesek ezért ne a CEC-et okolják, hanem azokat, akik ilyen döntéseket hoztak, s amit a CEC-nek be kell tartania.
Kell-e költségmegosztót szereltetni?
Több olvasónk tette fel a kérdést, hogy hatályban van-e az a jogszabály, amely a költségmegosztók felszerelését szabályozza, s ha igen, mikor jár le a határidô?
A kérdésre Bota Edit, az Energomur Rt. közönségszolgálati irodájának vezetôje válaszolt, aki elmondta, hogy a távhôszolgáltatásra csatolt fogyasztók mérômûszerekkel való ellátására vonatkozó 933-as számú, 2004. június 10-i kormányhatározat érvényben van. Ennek megfelelôen minden vízszintes elosztású rendszeren lévô fogyasztónak kötelessége hômérôórákat, a függôleges elosztású rend-szeren lévô fogyasztónak költségmegosztókat szereltetni. Ennek határideje 2007. július 31. A mérômûszerek, illetve a költségmegosztók szerelési költségeit a tulajdonosok fedezik.
A nedves és a hideg hajnali idôjárás kedvez a hagymaperonoszpóra-támadásnak. Mivel jelentôsen károsíthatja a növényeket, ajánlatos kezeléseket végezni a következô termékek egyikével: RIDOMIL GOLD PLUS 42,5 WP – 0,3%; RIDOMIL GOLD MZ – 0,25%; ACROBAT MZ 90/600 WP – 0,2%; PLANET 72 WP – 0,25%; ALIETTE 80 WP – 0,3%.
Ha a fertôzés folyamatos, akkor a kezeléseket 10-12 naponként kell megismételni. A permetezést oda-vissza módon kell elvégezni, hogy a csô alakú levelek teljes felületére jusson vegyszer. A szerhez ARACET-et lehet keverni, amely elôsegíti a tapadást. Az azonnali étkezésre használt zöldhagyma nem kezelhetô.
A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô.
Dr. Marian Pogacian mérnök, a növényvédelmi felügyelôség igazgatója
2007. január elsejétôl lépnek érvénybe azok az új útlevelek, amelyek elektronikus adathordozón is tartalmazzák a tulajdonos élettani adatait. Az errôl szóló határozatot (HG 557.) 2006. április 26-án fogadta el a kormány (megjelent a HK 2006.05.02/376. számában).
Az elektronikus útlevelek bevezetése az Európai Unió Tanácsának 2004/2252-es Szabályzata értelmében minden tagállamban kötelezô, több országban már be is vezették. Románia 2004-ben, a Schengeni Ütemtervben vállalta az elvárás teljesítését. Az okmányba foglalt chip az ún. biometrikus – élettani adatokat tartalmazza, amelyek felnôttkorban nem változnak. Ilyen alapvetôen az arcszerkezet és az ujjlenyomat.
Kibocsátás
A 25 év felettiek elektronikus útlevele 10 évig lesz érvényes, 14 éves kor felettieknek 5 évre, annál kisebb gyerekeknek pedig 3 évre adnak ezentúl útlevelet. Az úti okmányt központilag körülbelül egy hónap alatt bocsátják ki, ezáltal biztosítják a személyi adatok védelmét – ugyanakkor az elôállítással kapcsolatos költségek csökkentését is. Az igénylô adatait a megyei kirendeltségeken veszik fel, érvényességüket a helyszínen ellenôrzik, majd zárt elektronikai rendszeren keresztül küldik a fôvárosba, ahol felviszik azokat az adathordozóra, amelyet beépítenek az útlevélbe, egy többrétegû polikarbonát lapba. Az adatokat átvételkor a tulajdonos ellenôrzi. Ugyanakkor sürgôsségi esetben három nap alatt ideiglenes útlevelet állíthatnak ki. Ez egy évre érvényes és mindenki csak egyszer igényelheti. Az útlevelek elôállítását – továbbra is – az Állami Protokollalap biztosítja. A Külügyminisztériummal, valamint a Közigazgatási és Belügyminisztériummal közösen szervezett versenytárgyaláson választanak ki egy szállítót. Ez utóbbinak biztosítania kell a személyi adatok felvételéhez és a tárolt információk megjelenítéséhez szükséges számítógépes programokat és felszereléseket.
Megjegyzés: A jelenleg használatos útlevelek továbbra is érvényben maradnak lejártukig, ezeket fokozatosan vonják majd ki a forgalomból.
Milyen lesz az új útlevél?
Az elektronikus útlevél kinézetében nem tér el jelentôsen a régitôl:
– mérete 125x88 mm; 32 oldalas;
– száma az oldalakba bele lesz ütve, a polikarbonát lapba pedig lézerrel beégetve;
– a turistaútlevél színe ezentúl is meggypiros, a szolgálati okmány színe továbbra is kék, a diplomáciai útlevél pedig fekete borítójú lesz.
Mennyibe kerül?
Az útlevél kiállításának költségeit a kibocsátó fizeti. Az igénylô hozzájárulásának összegét a gyártó állapítja meg – a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával. Az összegeket bankban lehet majd befizetni (azokban az egységekben, amelyek erre vonatkozó szerzôdést kötnek az Állami Protokollalappal). Elôzetes számítások szerint az elektronikus útlevél kiállításáért 50 és 100 euró közötti összeget kell majd fizetni.
A következô évben, 2007 ôszén ünnepli fennállásának 450. évfordulóját a marosvásárhelyi Református Kollégium, valamint jogutódja, a Bolyai Farkas Líceum. Az évszázadok folyamán szinte mindig akadtak olyan krónikások, akik lejegyezték e rangos tanintézet mozgalmas történetének egy-egy fontosabb mozzanatát. Idôvel ezekre is alapozva írták meg egyesek az ô idôpontjukig a kollégium történetét. Két ilyen kimagasló szerzôt kell megemlítenünk: az egyik Koncz József, akinek munkája 1896-ban, a másik Kozma Béla, akinek mûve egy évszázaddal késôbb jelent meg. Európa magyar nyelvterületein mûködô iskolák közül kevésnek van olyan gazdag múltja és kulturális hagyománya, mint a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak. Olyan személyek tanítottak itt és olyanok voltak diákjai ennek a tanintézetnek, hogy manapság a lexikonokban, valamint a tudomány- és irodalomtörténeti könyvekben, ezeknek köszönhetôen, gyakran találkozunk ennek az iskolának az említésével. Úgy tûnik, hogy a legmozgalmasabb idôszaka a kollégium történetének a nemrég magunk mögött hagyott XX. század volt. Fôleg ami a zaklatásokat és a létért való küzdelmet illeti. Ugyanis a sovinizmustól egyáltalán nem mentes új román hatalom gyakran tesz kísérletet az iskola gyengítésére, sôt megszüntetésére is. Mivel az idô múlásával a le nem jegyzett történéseket lassan a feledés homálya fedi be, így megörökítésük elmulasztása jóvátehetetlen vétek. Ilyen irányú szolgálatot tett legújabban Kiss József a most megjelentetett könyvével, melyben az utóbbi hatvan év (1946–2006) több kulturális és zaklatásokkal teli eseményére világít rá. Mindazok, akik számára még jelent valamit az erdélyi magyar szellemi múltunk és hagyományaink ápolása, haszonnal forgathatják e könyv lapjait. Az ebben olvasottak hitelességét alátámasztja az is, hogy írója nemegyszer a saját bôrén érezte az események önkényes áramlását. A könyv bemutatójára – mely a csíkszeredai Alutus Kiadó gondozásában jelent meg – május 20- án, szombaton 11 órakor kerül sor a Bolyai Farkas Líceum amfiteátrumában. Kiss József 1926. május 20-án, Cserefalván született. Így könyvének bemutatója a 80. születésnapi évfordulójával esik egybe. Ebbôl az alkalomból a magam és sokunk nevében kívánom, hogy Isten éltesse még sokáig!
Ugyan ki ismeri mifelénk David Harrower nevét? Bizonyára kevesen. Ahogyan a kortárs magyar, vagy nem magyar drámaírók sem kimondottan ismerôsek ez operettparadicsomban. Pedig az 1966-ban született skót szerzô amúgy világszinten nem ismeretlen. Kés a tyúkban címû darabjának magyar fordítása Varró Dániel tudását, tehetségét dicséri, tavaly Kisvárdán a Szabadkai Népszínház tûzte például mûsorra. Hétfôn pedig Marosvásárhelyen is bemutatták, mint a Yorick Stúdió új produkcióját (azaz koprodukcióját – a termet és mûszaki hátteret a Színmûvészeti Egyetem állta). Rendezôje, Harsányi Zsolt végzôs hallgató, az ô vizsgaelôadása a legújabb vásárhelyi, magyar nyelvû bemutató. A Nasztaszja Filippovna annak idején nem okozott csalódást és a Yorick második produkciója is a minôség jegyében készült el – alig egy hónap alatt.
Egy isten háta mögötti, igencsak elmaradott faluban játszódik az egyszerû és mégsem annyira egyszerû történet: Csikós William (Ördög Miklós Levente), az egyszerû, darabos, a világot a maga evidenciáival együtt gond nélkül felfogó földmûves és fiatal, napszámos felesége (Moldován Orsolya) meséje. Utóbbi éjjel és nappal azon van: férjének mindennemû igényét kielégíteni. A kezdeti idillnek hamar vége szakad – amint a nô megjelenik Gilbert Horn, az írástudó és ezért gyûlölt, rettegett, varázslónak tartott molnár (Bodolai Balázs) malmánál, a maga egyszerûségében ráébred: más is van ebben a világban, mint a lovait imádó és igazán azokat szeretô rendes, de durva férj. És ez az egyszerûségben megvalósuló ébredés viszi el ôt a lét talán legmélyebb kérdéseinek szakadékszéleire, ezért marad magányos egy különös, malomkôszentelô éjszaka után, ezért válik ,,összetört szívû nôvé'" és ezért válik mássá – de nem boldogabbá – az élete.
A szerzô archaizáló, néhol szórendbontó nyelvezetét igen jól visszaadja a magyar fordítás – a hangok, szavak itt utalnak és sejtetnek, hangulatot keltenek, fokoznak, majd visszabújnak az eredeti szórend mögé, akár a szöveg és akár a játék. Az élet legalapvetôbb kérdéseit, az Isten létét boncolgató primitív, de egyszerûségében a válaszokat meglátó, megérzô intelligencia köszön vissza a megbontott mondatok mögül. A zavarosságukban is tiszta és meghatóan ôszinte monológok a már csak darabkáiban fellelhetô világot – a regék és mondák világát – viszik a színpadi hétköznapokba, azok minden varázslatával és kegyetlenségével egyetemben. A színészi játék meggyôzô, a rendezés pontos és feszes, a nézôt csak a vaskos de eltalált poénok idejére engedi ellazulni. A többi: koncentráció, publikumi boncolgatás, hogy most mit és hogyan és kivel és miért, azaz miért így, hogyan fog ez végzôdni, valamint végzôdik-e valahogy egyáltalán? De a nyilvánvaló válaszok elmaradnak, a fura kérdésekre nincs és nem is kell legyen magyarázat. Az a bizonyos, nagybetûs színházi világ itt létrejött és mentes a hétköznapok szánalmas logikájától. Szerencsére.
Harsányi Zsolt a bemutató elôtt azt mondta, mindenkinek, minden korosztálynak ajánlja az elôadást. Bátran ajánlhatja, és aki a premierrôl lemaradt, annak sem kell bánkódnia: a Nemzeti Kulturális Alapprogram fôtámogatásával, a Maros Megyei Tanács, a polgármesteri hivatal és az Evoline Kft. segítségével létrehozott produkció legközelebb május 28-án, majd június elején, ôsztôl pedig rendszeresen látható lesz az egyetem Stúdió termében.
Kossuth Lajos azt izente, hogy elfogyott a türelme. De nagyon. Ugyanis Parkinson tábornok katonái, az agg patrióták és retyketeg, vénséges sovének megint betettek a Kossuth Lajos utcának. Pikkelnek Lajosra és Sándorra, Istvánra és Miklósra (a Wesselényire), a magyar liberalizmusra. Amelybôl a modernitás megszületett sokak – természetesen közöttük magyar csepûrágók is vannak – bosszúságára.
Abcug tábornok fiai a történelemhez csöppet sem konyítanak, de annak hamisításához antúl jobban, mentûl rosszabbul áll a szénájok. Hivatásszerûen ûzik, ha már agg éveikben nincs reájuk szükség, nem tudnak a boltban egy kiló nullás lisztet kérni, és nem lehet ôket leküldeni egy darab vajért, mert ágyút hoznak haza helyette. Mint a dicke Hermann, akirôl már a múltkor is emlékeztem.
Innen, földközelbôl úgy tûnik, mintha erre képezték volna ki ôket tudós hamisítók, profi- és bértorzítók. És a hálás tanítványok, amint levetették a szolgálati mundért és felkötötték nekik a nyáladzó partedlit, máris nekiestek hasznossá tenni magokat a magyarellenesség romladozó gyepûvonalain. Ugyanis telivér fiatalembereket már nem nagyon találni a Kossuth-fóbia frontján. A taxisok nem háborodnak fel az utcanév említésére a közéleti fórumokon A Név nem kelt semmilyen izgalmat, praeinfarktusos tünet nem üti fel fejét, az epilepsziához szükséges nyavalyáért sem fordulnak le a hallgatók székükrôl. Szóval csak a nyugdíjaskorban kezdôdik minden.
Te, Izidor, nem tesznek ezek valamit a nyugdíjba? – kérdezte volt Málcsi néném, amikor Izidor nagybátyjám megemlítette, hogy hat régi munkatársa, amióta nyugdíjba ment, elfelejt köszönni, sôt magyarul is, holott korábban nem így volt. Hiába, tökéletesedik a világ.
Ha a dolgok kezdenek jól menni és Vásárhelyen kialakul valami halovány tanácsi konszenzus utcafronton, ôk rögtön közénk ártanak egy ártézi gyûlöletpocsolyát. Bíróért, hóhérért, bitóért kiáltanak, az elviselhetôségi (érzékenységi) szint túllépését emlegetik.
Persze, ha Marosvásárhelyen az utcák visszakapják a régi nevüket, ha a mûemlékek teljes eredeti pompájukban restauráltatnak, akkor lekerülnek a szánalmas utólagos aggatmányok a középületekrôl. Akkor megteremtôdik a jogcím az eredetiséghez, a politikum által bátorított hamisítás kigyomlálásához.
Olyan ez, mint amikor az óriás mellére a legyek eltakarítható kitüntetést pöttyentenek. Rengeteg uniós szidolt kínál a tévé.
Tiszta forrásból – volt a címe annak a megyei magyar néptánc-, népdal- és népviselet- találkozónak, amelyet vasárnap harmadik alkalommal rendeztek meg Marosszentkirályon. A megyei tanács, a hagyományôrzés megyei központja, valamint a marosszentkirályi polgármesteri hivatal által szervezett találkozó a fellépô néptáncegyüttesek felvonulásával kezdôdött, majd a kedvezôtlen idôjárás ellenére a helyi általános iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon folytatódott. A közönség elôtt felléptek a mezôcsávási fúvószenekar, valamint tánccsoportok Backamadarasról, Kibédrôl, Szászrégenbôl, Marosmagyaróról, Nyárád-szeredából, Vajdaszentiványról, és Marosszentkirályról. Mindenik csoport sajátos népviseletben és saját zenekarral lépett a közönség elé. Kádár Györgytôl, a házigazda község alpolgármesterétôl megtudtuk, hogy a megyei tanács kulturális ügyekkel foglalkozó osztálya immár másodszor kérte fel a marosszentkirályi polgármesteri hivatalt e rendezvény megszervezésére. Tavaly Vajda-szentivány adott otthont a találkozónak. Idén három korosztályból léptek fel csoportok: ötödik-nyolcadik osztály, nyolcadik-tizenkettedik osztályos tanulók, valamint a harmadik kategóriát az ennél idôsebbek csoportjai alkották. A hagyományôrzési céllal megszervezett találkozó minden évben alkalmat ad a megye különbözô részein fekvô településeknek, hogy bemutassák népviseletüket, hagyományos néptáncaikat, és ebbôl színes, látványos, hangulatos mûsor kerekedik. A szakemberek a kellô tanulságokat is levonják a látottakból, a közönség "csak" szórakozik, de mindig örül a többórás elôadásnak. Így volt ez Maros-szentkirályon is. A szervezôk jövôre is tervezik e néptánc- és népviselet-találkozó megszervezését.
Menyhárt Borbála
Tárca
Mindenekelôtt definiálni kellene a kultúrbudi fogalmát. Helyszûke miatt csak a hatodik értelmezésre térhetünk ki: falusi mûvelôdési otthon/ház (l. még kultúrház) tartozéka, rendszerint az épülettôl néhány méterre felállított higiéniai egység, vulgo árnyékszék.
Ez éppen megfelel; mert nem az eu-kompatibilis kultúrbudiról szólunk, hanem egyfajta kelet- közép-európai sajátosságról, amely még nem vívta ki a maga brüsszeli elismertségét és méltóságát. Az elemzô elme kénytelen néha átengedni a marsallbotot a riporternek, bár mindazáltal pláne óvakodik after levonni a konzervesdobozokat.
*
"Amikor beléptem a díszes községi épületbe, nem Karinthy-paródiát mormoltam Kosztolányiról, mégis éppen beleléptem. Ha nem a helyes irányból közelítünk egy mûvelôdési pont felé, ilyen malôr gyakran érhet. A szép feladat: tudósítani egy anyanyelvi vetélkedôrôl, bizony követel némi áldozatot.
Hát belelépve nem éppen brüsszeli a csipkém, a rám oktrojált illatról nem is beszélve. Hosszú idebuszozást követôen a számos településrôl érkezett gyermeksereg két célpontot rohant le: a fagyisnénit és az illemhelyet. Aki szülôként, tanciként vagy tudósítóként próbált menedéket találni, az bizony a közeli kocsmában köthetett csak ki.
Ott éppen nem folyt semmiféle szervezôdés, átalakítás vagy korszerûsítés, csupán pálinka, sör és bor folyt. Befolyt, kifolyt. Pénz a kasszába. A kocsmáros mobilon keresztül intézkedett a világ sorsáról. Az ô világa attól teljesebb, hogy megbízott egy sofôrt: hozzon má' maszekba néhány kocsi betontörmeléket abból a védôfalból, amelyet a tegnapelôtti földcsuszamlás ontott az országútra; felrobbantották és örülnek, ha minél gyorsabban eltakarítódik onnan. A kocsmárosnak kapóra jön a törmeléknek nevezett betonanyag, ez képezi alapját az új, big panziónak, amely a mostani kricsmi helyett csalogatja majd ide a honi, külhoni turistákat, a kedves iszákosokat.
Amikor végre megszusszanhatott a kocsmáros, kifejtette, hogy baj van a szívével, a májával és a veséjével, de bárkit szívesen és diszkrimináció nélkül kiszolgál. Kiszolgált alkoholisták fürkészték pókhálós tekintettel a jövôt a lerobbant ivóban. A tanító nénik és az anyukák közben becserkészték a kocsmabudit, és szomorúan elhúztak egyik szomszéd irányába, aki öt lej ellenében felajánlotta privát házibudija szolgálatait.
Már látom, jegyezte meg kitekintve a kocsmáros, hogy feljelentést kell eszközölnöm a szomszéd ellen, aki engedély nélkül vécéztet. Majd a nyakára hozom a Szanepidet, oszt' megnézheti magát Európában.
A Szanepid – ez a feledésbe merült terrorszervezet – persze keresgélhetett volna fertôzési gócot, büdibombát, humán marhakórt, madárinfluenza- szuvenírt, levelibéka ülepébe bújtatott HIV- vírust mindenütt a kies környéken, de minek. Nem is mondtam: tiszta volt a levegô, csak roppant szagos, kékellôn kukkantottak völgyünkbe a közeli havasok, mindenfelé hét és fél ágra sütött a nap – és sütöttek a kultúrház konyháján is az asszonyok, élükön a polgármesterrel és az alpolgármesterrel, akik a pálinkát kóstolgatták, ugyanis, mint késôbb kissé szûkszavúan nyilatkozták, az öröm mellé üröm is vegyült, nemcsak a magasztos anyanyelvi vetélkedô zajlik, hanem tor is lesz, abból kifolyólag, hogy megint meghalt valaki a jobbakból. A kultúrbudi tehát ma este is üzemelni fog, állapítottam meg szakszerûen, mire a polgi meg a helyettese gyorsan legurított még egy-egy décentet, majd könnyek között árulták el a titkot: ide gyûl a legtöbb emberi eredetû trágya a faluban. A trágya egyébként, jeleskedett anyanyelvismeretben az idôközben hozzánk csapódott kultúrigazgató, a régiségben fûszert jelentett, Apor Péternél olvasható, a Metamorphosis Transylvaniae-ban –, mutátisz mutándisz: ez a kultúrtrágya kertészeti tápanyagként nagy hasznot hajt a közösségnek, kár volna felszámolni."
*
Nincs szándékunkban részletezni a tényfeltáró riportot, olvasható a www.eubudi/kultragya honlapon, mindössze arra szorítkozunk, hogy megkérdezzük: hely- és kultúr-történészek, politológusok, uniós szakértôk, állami és civil mûvelôdési intézmények, szervezôdések, érdekvédelmi egyesületek és politikai pártok képviselôi mikor adnak már találkát egymásnak egy tág ölelésû nemzetközi konferencián, ahol a szakma legnagyobbjai prelegálnának multikulturalitásunk e méltatlanul háttérbe szorított, szônyeg alá söpört ágáról, amely nemcsak hogy elhanyagolhatatlan része elhanyagolt mindennapjainknak, hanem még hasznot is hozhat, ha idejében elkészített prodzsektekkel és pályázatokkal hozzuk felívelô pályára, korszerû multikult eurobudi- láncolatot kialakítva konszolidáljuk, és megfelelôen kemény – országokon, pártérdekeken átnyúló – szuperlobbizással dúcoljuk alá. Csak nyerhetünk.
Mikor értjük már meg igazán, hogy a ~ nem elválaszt, hanem – egyesít?!
Aki erre azt mondja: bezzeg ügyes az erdélyi ember, még a ~ ból is elônyt tud szerezni, az nem téved. Persze jó, ha tudva tudjuk és büszkén valljuk, hogy mindezért – néha évszázadokon át tartó – áldozatot is kell hozni.
Például: belelépni.
Bölöni Domokos
Tekintettel arra, hogy a besztercei stadionban pályafelújítási munkálatokat végeznek, az A-osztályos Gloria csapata Szászrégenben játssza mérkôzéseit. Így kerül sor pénteken 17 órai kezdettel, a 28. forduló keretében a Gloria Beszterce – Farul Konstanca mérkôzésre. A belépô 5, valamint 10 új lejbe kerül.
Érdekes ötlettel állt elô annak a svájci luxusszállodának a vezetôsége, ahol a brazil labdarúgó-válogatott lakik majd a június 9-én kezdôdô világbajnokság elôtt: a legelvakultabb szurkolók kivehetik azokat a szobákat, amelyekben a dél- amerikai szupersztárok laknak majd a torna elôtt.
Az eBay internetes aukciós (www.ebay.ch) honlapon már megkezdôdött a verseny: természetesen Ronaldinho (FC Barcelona) fekhelye éri a legtöbbet a rajongóknak, hiszen a gyôztes licit egyelôre 502 svájci frank. A legkevesebbet – a május 29-ig tartó aukción – Ronaldo (Real Madrid) és Adriano (Internazionale) szobája éri: jelenleg 51 frankot.
A képzeletbeli ezüstérmes egyelôre Kaká (AC Milan), "akiért" 101 frankot kínálnak, míg Roberto Carlos (Real Madrid) szobájáért 81 frank a pillanatnyilag legmagasabb licit.
A gyôztesek a brazilok távozása után egy nappal, azaz június 3-án tölthetnek el egy éjszakát a festôi környezetben elhelyezkedô hotelben, e mellett pedig a sztárok által dedikált mezt és még számos meglepetést is kapnak a szálloda vezetôségétôl.
Továbbra is a világbajnoki címvédô Brazília vezeti a Nemzetközi Labdarúgó- szövetség (FIFA) világranglistáját. A lista élcsoportjában Mexikó javított a legtöbbet, a hatodikról a negyedik pozícióba lépett elôre. A június 9-én kezdôdô németországi világbajnokságon szereplô 32 válogatott közül a togói nemzeti csapat áll a leggyengébben: az afrikai ország csapata a 61.
Íme a FIFA-világranglista (zárójelben a korábbi helyezés):
1. (1.) Brazília 827 pont 2. (2.) Csehország 772 3. (3.) Hollandia 768 4. (6.) Mexikó 758 5. (4.) Egyesült Államok és (5.) Spanyolország 756-756 7. (8.) Portugália 750 8. (7.) Franciaország 749 9. (8.) Argentína 746 10. (10.) Anglia 741 11. (12.) Nigéria és (11.) Dánia 736-736 13. (14.) Olaszország 728 14. (13.) Törökország 726 15. (15.) Kamerun 722 16. (16.) Svédország 709 17. (18.) Egyiptom 708 18. (17.) Japán 705 19. (19.) Németország 696 20. (19.) Görögország 694 21.
Olasz futballbotrány
Hat és fél órán át hallgatták ki az olasz futballbotrány ügyében a csendôrség római központjában Pierluigi Collina volt FIFA- játékvezetôt, a 2002-es világbajnoki döntô bíróját.
Mint arról a szerdai olasz lapok internetes kiadásai beszámolnak, Collina kihallgatása volt a leghosszabb. Ôt tovább faggatták, mint Luciano Moggit, a Juventus leköszönt fôigazgatóját, akit a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy ô az olasz futballvilágot behálózó bûnszövetkezet feje.
Collinát, mint "az eseményekrôl tájékozott személyt" idézték be, és fôleg arra voltak kíváncsiak, hogy miként mûködött a játékvezetô-küldés mechanizmusa, amelynek eredményét Moggi állítólag elôre, rendszerint már csütörtökön ismerte. Továbbá azt is tudni akarták, hogy mit jelentett az a Leonardo Meanival, az AC Milan egyik vezetôjével folytatott – és lehallgatott – telefonbeszélgetés, amelyre utalások történtek az 1999-2000-es bajnokságban lejátszott Juventus–Perugia találkozó után. A népszerû, külföl- dön is nagy tekintélyû játékvezetô tavaly vonult vissza, mert bár 45. életévének betöltése ellenére egy évig még engedték volna vezetni a Serie A-ban, de az AC Milant szponzoráló Opellel kötött reklámszerzôdése miatt kizárták a bírói keretbôl.
Ugyancsak kedden hallgatták ki Adriano Gallianit, az AC Milan igazgatóját, aki egyben az Olasz Labdarúgó Liga elnöke, Carlo Ancelottit, a milánói gárda vezetôedzôjét, valamint Roberto Mancinit, az Internazionale trénerét, a Lazio egykori játékosát is. Galliani egyelôre megerôsítette, hogy nem kíván lemondani ligaelnöki tisztségérôl. Ugyanakkor napvilágra kerültek olyan telefonbeszélgetések, amelyek arról tanúskodtak, hogy Moggiék nyomást gyakoroltak a liga vezetôire Galliani megválasztása érdekében.
A perugiai ügyészség megkezdte a vizsgálatot a Gaucci család kezében lévô Perugia futballklub csôdje ügyében is. Szerdán idézték be ez ügyben Franco Carrarót, az Olasz Labdarúgó- szövetség volt elnökét, aki másfél héttel ezelôtt, a futballbotrány kirobbanásakor mondott le. Közben árnyékot vetett Giuseppe Pisanu leköszönô olasz belügyminiszter utolsó munkanapjára, hogy a szerdai lapok közölték azoknak a lehallgatott telefonbeszélgetéseknek a tartalmát, amelyeket Moggival folytatott. Az egyik beszélgetésben a politikus éppen a bíráskodásra panaszkodott. Pisanu és környezete szerint "összeesküvés" folyik a távozó miniszter ellen. Szerdán ismét kivonták a Juventus részvényeit a tôzsdérôl, miután a reggeli nyitáskor több mint 11 százalékos zuhanást mutattak a torinói klub értékpapírjai.
Csak rövid ideig örülhetett 9.76 mp-es világcsúcsának Justin Gatlin, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) ugyanis szerdán bejelentette, hogy az idômérô rosszul mûködött a pénteki, dohai Grand Prix-n, s az amerikai sprinter "csak" 9.77-et futott 100 m-en, amivel csupán beállította és nem megjavította a jamaicai Asafa Powell rekordját.
A szám olimpiai és világbajnoka a most nyilvánosságra hozott adatok szerint egészen pontosan 9.766 mp alatt teljesítette a távot, s ez az IAAF szabályai szerint 9.77-et ér.
Powell tavaly június 14-én, Athénban futott ugyanilyen idôt.
Szerkeszti: Bálint Zsombor
1978 óta május 18-a a múzeumok nemzetközi napja, ünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) Moszkvában rendezett XI. konferenciáján határozták el 1977 májusában. A budapesti Szépmûvészeti Múzeum, egyedüliként a magyar közgyûjtemények közül csatlakozott a francia múzeumok kezdeményezéséhez és május 20-án, szombaton éjjel egy óráig lesz nyitva. A múzeumok éjszakája nevû, május 20-diki nemzetközi programhoz 1500 európai múzeum csatlakozott a budapesti Szépmûvészeti Múzeummal együtt, és az Európai Bizottság valamint a Múzeumok Nemzetközi Bizottsága patronálja a rendezvényeket.
Mikrovállalkozások 16%-os adója 2007-tôl
A mikrovállalatok 2007. január elsejétôl 16%-os profitadót fizetnek, de ettôl az idôponttól nem lesz lehetôségük választani a profit vagy az üzleti forgalom megadózása között. Ez a pénzügyi adószámra vonatkozó törvénymódosítás végsô változatában található. A mikrovállalkozások jelenleg a legkisebb adókulcsban részesülnek. Ezen kategóriába tartozó cégek két lehetôség közül választhatnak: a profit 16%-os vagy az üzleti forgalom 3%-os megadózása. Az adószámra vonatkozó törvényt módosító tervezetet a mai kormányülésen tárgyalhatják meg és 2007. január 1-jétôl alkalmazzák.
On-line pontos idô
2006. május 17-tôl mûködik az az informatikai rendszer, amely Románia hivatalos idejének on-line közvetítésére alkalmas, jelentette be Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter tegnap, a távközlés és az információs társadalom világnapján. Ez a rendszer lehetôvé teszi a különbözô ügyletek és dokumentumok pontos idejének rögzítését. Közép- és Délkelet-Európában Románia az elsô olyan állam, amely ilyen projekttel rendelkezik, mondta a miniszter. A digitális aláírás, az egyre elterjedtebb on-line pénzügyi tranzakciók, a hivatalos dokumentumok és elektronikus bejegyzések jogi érvényességének biztosítását teszi lehetôvé ez az informatikai megoldás.
Kedvezmény a hegyvidéki falvak fiataljainak
A képviselôház megszavazta a hegyvidéki településeken élô személyek számára biztosított kedvezményekrôl szóló 2000. évi 144. számú törvényt módosító tervezetet. A kezdeményezés állami támogatást ír elô mindazon, negyvenedik életévüket még be nem töltött fiatal házasoknak, akik h