Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Elsô ízben Erdélyben, Brassó megyében is feltûntek a madárinfluenza-gócpontok. Szokatlan intenzitással jelenik meg a probléma, immár több baromfifarmon, sôt, magángazdaságban is kimutatták a veszélyes vírust.

A hatóságok lába alól kicsúszni látszik a talaj, fûhöz-fához kapkodnak. A gondot egyrészt az jelenti, hogy a húsfeldolgozó cégek idôközben már tonnaszámra szállítottak le fagyasztott csirkét, tojást az áruházaknak, nem is beszélve a baromfihúsból készült felvágottakról, ahol nehéz kibogozni a szálakat és kideríteni, milyen húst használtak fel. Másrészt a vírus terjedése, amit karanténnal, fertôtlenítô pontok kialakításával és természetesen a szárnyasok kiirtásával próbálnak megakadályozni. Immár több millió szárnyas megsemmisítését határozták el, ami azt jelzi, hogy nagy a pánik az illetékesek körében.

Az árvizek után Romániára szakadó madárinfluenza-ügy igencsak próbára teszi a hatóságokat, amelyek nem állnak a helyzet magaslatán. Az újabb vészhelyzet az Országos Állategészségügyi Ügynökség vezetôjének állásába kerülhet (jobb helyeken legalábbis a szakminiszternek kell "mennie"), akire most ráhúzzák a vizes lepedôt. Pedig a felelôsség kormány(ok)szinten kollektív. Feltéve, hogy a helyzet súlyossága tényleg olyan, amint állítják, érdemes volna elemezni, miért éppen Romániában támad a vírus ilyen hevességgel. Az illetékesek talán rájönnének, hogy a mezôgazdaságban, állattenyésztésben, környezetvédelemben évek óta nem történik hatékony változás. A törvénykezés értelmezhetô és túlságosan engedékeny, a vétségekért gyakorlatilag nevetségesen alacsony bírságokat rónak ki, amit a törvénysértôk akármikor és akárhányszor könnyedén kifizetnek, aztán marad minden a régiben. Nem véletlenül támad az az érzése az embernek, hogy Romániában bármit el lehet intézni. Pénzzel, kapcsolatokkal.

Túlságosan elnézô volt a mindenkori kormány az állattenyésztôkkel, exportôrökkel szemben, az EU-s követelmények teljesítésétôl még most is fényévnyi távolságra állunk. Hogy a törvényekkel nem lehet elôrelépni az unió felé. A mostani madárinfluenza-ügy óriási károkat okoz a gazdaságnak, hiszen a szárnyashús exportja várhatóan teljesen leáll, a belföldi szárnyashús-fogyasztás jelentôsen csökken és a baromfitenyésztôket is kártalanítani kell. A pánik már a lakosságot is hatalmába kerítette. Esedékes lenne tehát egy pontos, közérthetô tájékoztatás az illetékesek részérôl a vírus terjedésérôl, a kockázatokról. Ami pedig a szárnyasok milliószámra történô leölését illeti, jobb helyeken ezt sem így oldották meg...

A Megyei Fogyasztóvédô Hivatal befejezte az ellenôrzést az utolsó – a negyedik – költségelosztókat forgalmazó cég esetében is. Bár Pora Zamfira alprefektus múlt csütörtökön kérte, hogy hétfôn küldjék át a prefektúrának az ellenôrzés eredményeirôl szóló jelentést, és hozzák nyilvánosságra az adatokat valamint az elrendelt intézkedéseket, a hivatal vezetôje ezt még nem tette meg.

Livia Galenco, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója hétfôtôl szabadságra ment, így a jelek szerint az ellenôrzés eredményeirôl szóló hivatalos jelentésre még várni kell. Odeta Puia felügyelô, aki ellenôrizte a költségelosztót szerelô cégeket, hétfôn elkészítette az utolsó (az Iton Kft. – szerk. megj.) cégnél talált rendellenességeket megállapító jegyzôkönyvet is. Mint már írtunk róla, mintegy 70 reklamáció érkezett a fogyasztóvédôkhöz a téli hónapok során, és az ellenôrzés során kiderült, hogy a panaszok megalapozottak voltak, azok, akik költségelosztókat szereltettek, gyakran többet fizettek, mint azok a fogyasztók, akik nem szereltettek be ilyen készülékeket. Az elsô három cég (FGH, Ista Romania, Elsaco) ellenôrzése után kiderült többek között az, hogy nem tartottak be bizonyos törvényes rendelkezéseket, különbözô típusú, importból származó költségelosztót szereltek fel, olyat is, amelynek forgalmazását nem engedélyezte az Országos Közmû-szolgáltatási Ügynökség, a tulajdonosi társulásokkal megkötött szolgáltatási szerzôdések nem egyértelmûek, a tömbházankénti minimális 80 százalékos arányt a költségelosztók beszerelésénél nem mindenhol tartják be, gondok vannak a költségelosztók felszerelésével is, a leolvasások nem történnek meg azonos idôben stb. Ami még súlyosabb, az Elsaco Kft. nem rendelkezik a polgármesteri hivatal engedélyével, ezért a fogyasztóvédelmi hivatal fél évre elrendelte a cég tevékenységének felfüggesztését. Az FGH, ahol a felügyelô szerint a rendellenességek kevésbé minôsíthetôk súlyosnak, pozitív magatartást mutatott és elkezdte a cégnél tapasztalt gondok orvoslását, ezzel szemben az Elsaco és az Ista megóvta a fogasztóvédelmi hivatal által összeállított jegyzôkönyvet, így most már bírósági eljárás is folyamatban van a költségelosztók ügyében. Az utolsó cég, az Iton esetében, ahol az ellenôrzést hétfôn fejezték be, Odeta Puia szerint kiderült, hogy nem minden tömbházban tartották be a 154-es helyi tanácsi határozat 6-os cikkelyének elôírásait, amelyek elôírják, hogy egy tömbházon belül a a költségelosztók beszerelési aránya legkevesebb 80 százalék kell legyen, és ennél kisebb arányban is beszereltek költségelosztókat, sok esetben a költségelosztók mást mutatnak, mint ami a leolvasási lapon vagy az egyéni lapon megjelenik. A különbözet akár a 800 egységet is eléri, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosi társulások háza táján sincs minden rendben a számításokkal és bizonyára egyes fogyasztók számláit "felduzzasztották". A szereléssel is gondok vannak helyenként, továbbá volt eset, hogy a cég nem az Energomur távhôszolgáltató által kiküldött számlák, hanem a tulajdonosi társulások által telefonon vagy pecsét nélküli számlákon közölt adatok alapján számolták ki a költségeket, és az eltérések nagyok. Két nyugdíjas, háborús veterán esetében is megtörtént, hogy egyik hónapban 8, míg a következôben 10 millió lejes hôenergia számla "jött ki", amit a 3 millió lejes nyugdíjból nem lehet törleszteni. A költségelosztókra vonatkozó garancialevélben az Iton Kft. kijelenti, hogy a számlán szereplô vásárlási dátumtól kezdôdôen 36 hónap a garanciaidô, míg a törvényes rendelkezések értelmében az üzembe helyezéstôl számított 36 hónapra szól ez az idôszak, ami a fogyasztók megtévesztését jelenti, az eladási ajánlatukban pedig elmulasztják megjelölni az euró átváltási módját. Ami viszont különös, és ez mind a négy cégre vonatkozik, a fogyasztási költségeknél nem az országos referenciaárat, hanem a helyi árat vették figyelembe, ami 50 százalékkal több. E helyzet még tisztázásra vár, bár a pontosság kedvéért megjegyezzük: a 2004. évi 233-as kormányrendelet szerint az országos referenciaárat kell a számítások alapjául venni (a 2005. évi 1254- es kormányhatározat szerint az érvényes referenciaár gigakaloriánként 107,5 új lej, a helyi tanács 2005. évi 234-es határozatában 150 új lejre emeli ezt az árat), csupán idén, a május 4-i Hivatalos Közlönyben jelent meg a 255-ös kormányrendelet, amely kimondja, hogy a számításoknál alkalmazható az országos referenciaár vagy, adott esetben, a helyi ár, ez a jogszabály azonban nem visszamenôleges hatályú.

Kíváncsian várjuk az illetékesek álláspontját, amire azt követôen kerülhet sor, hogy az idôközben az Energomurnál is megkezdett ellenôrzést befejezik.

A fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôje a Népújságnak elmondta, hogy a jegyzôkönyvben egy sor intézkedést rendeltek el az ellenôrzött cégek számára. Többek közt azt, hogy ott, ahol költségelosztókat szereltek (vagyis nemcsak a reklamációkat benyújtott személyek esetében) a hôenergiaköltségeket újra kell számolni októbertôl kezdôdôen a téli hónapokra, a helytelenül végzett szereléseket ki kell javítani, a szerzôdésekben szereplô téves adatokat helyesbíteni kell. "Ott, ahol kiderül, hogy a számításoknál tévedtek, a különbözetet a tulajdonosi társulásnak vissza kell szolgáltatnia a fogyasztónak" – jelentette ki Odeta Puia.

Szovátán május 19-én kezdôdnek a Medve- tó ünnepének szánt rendezvények. A Teleki Oktatási Központban 16 órakor szavalóversenyre kerül sor, majd 17 órától a Hollywood Star Caféban gyerektáncház lesz. Ugyanitt 20 órától ismét táncház, majd a résztvevôknek ingyenes buli.

Szombaton több állandó program várja az érdeklôdôket: az Artéra Alapítvány kézmûvesvására és lovas hintós sétakocsikázás. 10 órától szervezik a sportrendezvényeket: a futóversenyt és a lassúsági kerékpárversenyt a Medve-tó környékén és teraszán, a lábteniszbajnokságot a Sándor János-villa pályáján. 12 órától országos mountain bike-versenyt ütemeztek be, helyszín a Zoltán- tetô.

A Kereskedelmi Bank parkolójában Toyota gépkocsikat állít ki az Eurocar Trading, s az autókiállításon drive test lehetôséget is kínálnak. Közben a Bernády parkban gulyásfôzô, sörivó, fánkevô, Trilak deszkafestôversenyt szerveznek.

13 órától ismét a gyerekeké a tér, a Folker együttes ôket szórakoztatja. 14 órakor az erôs emberek vetélkedôjét, majd taekwondo- bemutatót láthat a közönség. 15 órától az autósok ügyességi versenyére kerül sor, amelyre 14 óráig lehet benevezni. 17 órakor várhatók az eredményhirdetések és a díjazások.

Délután a Salty Land Travel vetélkedôje, a marosszéki Kodály Zoltán gyermekkar elôadása között választhatnak. Este 8 órakor fellép az Insect, a Compact együttes, este 10 órától pedig Charlie élôkoncertje szórakoztatja a közönséget. A koncert után tûzijáték lesz, majd hajnalig tartó nosztalgiabulin szórakozhatnak a szovátaiak és meghívottaik.

Vasárnap délelôtt 11 órakor kézmûvesvásár, 15 órakor Koszorús Kálmán és népi zenekara, egy óra múlva a szovátai gerek-néptánccsoport, 17 órától Mátyus Vilmos és népi zenekara, 18 órától a Hargita Székely Népi Együttes elôadása kerül sorra.

19 órakor indítja elsô adását a GaGa Rádió szovátai stúdiója. 20 órától a Titan együttes és a Disco Express koncertezik.

A mûsort Nagy István vezeti.

Közjóra születni. A Marosvásárhelyi Református Kollégium, Bolyai Farkas Líceum szellemi otthonába – címet viseli Kiss József, az iskola nyugalmazott tanáránák az Alutus Kiadónál megjelent könyve, amely a szerzô életrajzát, beszédeit, írásait tartalmazza a tanintézetrôl és ezen belül a természetrajz katedra neves oktatóiról. A bemutató május 20-án, 11 órától lesz az iskola amfiteátrumában. A könyvet dr. Weszely Tibor és Tôkés Béla tanárok méltatják. Házigazda a Református Kollégium Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre.

Hang és mû – csend és mû: e címet viselte a múlt hét végén megrendezett irodalmi est, és az elnevezés nem véletlen. A Magyar Rádió mûvészeti szerkesztôségének három munkatársát látta vendégül a Látó Irodalmi Színpada, a marosvásárhelyi irodalmi folyóirat meghívottjai pedig nem csupán szakbarbár rádiósok voltak: Balázs Attila író, Zelki János költô és dokumentumfilmes, Zoltán Gábor pedig író, valamint rendezô is.

A vendégLátó részérôl Láng Zsolt vállalta a ceremóniamesteri feladatot, a beszélgetés kötetlenül zajlott: a meghívottak rádiós élményeikrôl, a mûfajjal való találkozásukról beszéltek elsôsorban, de szó esett Weöres Sándorról, Faludy Györgyrôl is és a Rongyszônyeg sorozat sem maradt említetlen. Zelki János a színházat is felemlegette, valamint a sajátos, rádiós hangszínét okozó történeteket mesélte el a Bernády Házban megjelent közönségnek. A délvidéki Balázs Attila a nyolcvanas évek eleji Jugoszláviájának viszonyairól anekdotázott, írói pályafutásának kezdeteirôl mesélt, a szocreál, mûvészeti borzalmaktól a helybéli neoavantgárd vonulatig. És természetesen a késôbbi eseményekrôl, amelyek során politikai okokból mindenhonnan kirúgták és munka nélkül maradt jó ideig.

De szó esett a szöveg–szerzô, szöveg–felolvasó, felolvasó–szerzô viszony(ok)ról is, amelyek vitatásakor bukkant elô igazán a cím, a hang, a csend és a mû, a rádiózás, az irodalmi alkotómunka, a rendezés és dokumentumfilmezés sajátos elegye, amelynek alkotóelemei sajátos összetevôit alkotják a sokoldalú munkának és életszemléletnek.

Befejezésként Zoltán Gábor és Balázs Attila novelláiból, Zelki János verseibôl olvasott fel az érdeklôdô közönségnek.

Mint egy gyorsított filmben, úgy keltek át a gyalogosok tegnap a marosvásárhelyi 1918. December 1. út elején levô új gyalogátjárón. Aki nem szedte elég gyorsan a lábát, azt meg-meg súrolta egy-egy autó. Súlyos baleset valószínû csak azért nem történt, mivel a jármûvek a nagy forgalomban kialakuló dugók miatt lassabban közlekedtek. A megszokás alapján egyesek a régi átjárónál próbálkoztak, hasonló veszélyeknek téve ki magukat. A CEC-kel szembeni zebrát ugyanis, ahol jelzôlámpa is mûködött, felszámolták. Ahogy Trif Aureltól, a polgármesteri hivatal sajtóirodájának munkatársától értesültünk, a teret rendezô Prescon Kft.-nek volt szüksége a nagyobb mozgástérre, s így az építôtelepet egészen a régi átjáróig bekerítik. Sajnos az új átjárónál még nem szereltek vagy nem is fognak jelzôlámpát tenni, ami jelentôs mértékben megnöveli a balesetveszélyt, mivel a gépjármûvek a Romexterra Bankkal szembeni átjárónál elfelejtenek lassítani.

Nem tudni, meddig tart ez a gyalogosok számára kellemetlen helyzet. Aki ugyanis a fôtér irányából szeretné megközelíteni a kereskedelmi bankot vagy szerkesztôségünket, illetve az épületben székelô egyéb intézményeket, annak lassan egy fél kilométert kell kerülgetnie, hogy átjusson a kívánt oldalra, ugyanis a Poklos-patak hídjánál levô gyalogátjárót is már régen megszüntették. Azóta a Tudor Vladimirescu utca sarkán idônként elôszeretettel lesnek a gyalogosokra a rendôrök. Akiknek a polgármesteri hivatal illetékeseivel együtt éppen az lett volna a dolguk, hogy ésszerûen szervezzék át a közlekedést, figyelembe véve a gyalogosan járó személyek szempontjait is. Ha ez továbbra sem történik meg, akkor a balesetveszély mindkét említett helyen továbbra is fennáll.

Csehország számára nem kifizetôdô az európai uniós tagság – állította Václav Klaus cseh államfô abban a felszólalásában, amely a Cseh Tudós Társaság hétfôi tanácskozásán hangzott el.

Klaus szerint az uniós tagság elônyeinek döntô többségét Csehország már a belépése elôtt "felélte", s a 2004 májusi csatlakozás után a "kiadások meghaladják a nyereséget".

Jirí Havel, a gazdaságért felelôs kormányfôhelyettes a zárt ülésen elhangzott beszédre reagálva kijelentette, hogy Klaus figyelmen kívül hagyja a tényeket, amelyek egyértelmûen azt bizonyítják, hogy Csehország számára az uniós tagság nagyon pozitív.

Az Európai Unió a liberalizációs szakaszból a centralizáció szakaszába lépett, s az elburjánzó adminisztratív követelmények, a túlzott szabályozás korlátozza az emberek tevékenységét. "Vissza kell térni az elsô, liberális szakaszhoz, s korlátozni kell a harmonizációs-egységesítô tendenciákat, amelyek túlsúlyban vannak" – mondta Klaus a tudósoknak. Kijelentette: téves az a várakozás, hogy az uniós tagság nagy nyereséget hoz az országnak.

Bár a cseh államfô közismert euroszkepticizmusáról, hétfôi, zárt ajtók mögött elhangzott beszéde éles reakciókat váltott ki. A nyilvánosságra került információk szerint a tudósok között is éles vita volt róla, s pró és kontra vélemények is elhangzottak.

"Sajnáljuk, hogy Klaus, aki a gazdaságtudományok professzora, figyelmen kívül hagyja a tényeket" – mondta Jirí Havel. Megjegyezte: Csehország EU-csatlakozása után megduplázódott a nemzeti jövedelem növekedése, a kivitel, az ipari termelés, s jelentôsen emelkedett az idegenforgalom, míg az infláció a legalacsonyabb a közép-európai országok között.

A két ország közötti ellenséges viszony újabb mélypontra süllyedt azzal, hogy a venezuelai elnök londoni tartózkodása során a BBC világrádióban impotens birodalomnak nevezte az Egyesült Államokat. Egyben hozzátette, hogy kormánya figyelmen kívül fogja hagyni a fegyverembargót.

A politikus kijelentette, hogy "az észak-amerikai birodalom egy papírtigris". Hangoztatta, hogy amennyiben igaz a fegyverembargóról szóló hír, akkor az "a birodalmi visszaélés megerôsítése, a birodalom kétségbeesésének" a jele.

Washington hétfôn azzal vádolta Venezuelát, hogy nem mûködik együtt a terrorizmus elleni harcban, különösen az Andok térségében tevékenykedô fegyveresek ellen.

Az amerikai fegyverembargó jelképesen tovább fokozza a diplomáciai válságot Washington és az olajban gazdag Venezuela között, évekkel azt követôen, hogy viták robbantak ki közöttük a kereskedelemtôl kezdôdôen egészen az olaj áráig.

Chávez az elmúlt napokat Londonban töltötte, ahol a brit politika baloldali személyiségeivel folytatott megbeszélést. Nem találkozott Tony Blair kormányfôvel, akit korábban Hitler fô szövetségesének nevezett azért, mert annyira szoros kapcsolatokat ápol George Bush amerikai elnökkel.

Hugo Chávez Londonból a tervek szerint szoros szövetségeséhez, a Kôolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) egy másik tagjához, Algériába utazik, majd Tripoliba, ahol Moammer el-Kadhafi líbiai vezetôvel találkozik.

Feltétlenül folytatni kell az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos hatoldalú tárgyalásokat, amelyeket nem zavarhatnak meg emberi jogi és egyéb témák – nyilatkozott a sajtónak Annan a dél-koreai fôvárosban, Szöulban Ro Mu Hjon elnökkel való találkozója elôtt.

Az észak-koreai nukleáris programról szóló nemzetközi egyeztetések tavaly novemberben akadtak el, miután Washington pénzügyi büntetôintézkedéseket vezetett be Phenjan megrendszabályozására. Így kívánta megtorolni a kommunista állam által folytatott különbözô illegális tevékenységeket, például hamisítási ügyleteket. Ezután Észak-Korea közölte, csak akkor tér vissza a tárgyalóasztalhoz, ha Washington feloldja a szankciókat.

A világszervezet vezetô diplomatája ugyancsak sürgetett: Irán és az európai országok mûködjenek együtt az iráni nukleáris program kapcsán kialakult vita rendezése érdekében.

Washington azt akarja elérni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorú határozatot fogadjon el, amely a világbékét fenyegetô országnak bélyegezné Iránt, és katonai erô alkalmazását is kilátásba helyezné ellene. Az Európai Unió eközben arról igyekszik meggyôzni Teheránt, hogy fogadja el atomprogramjának nemzetközi felügyeletét. Irán hangsúlyozza, nukleáris programja békés célú, a villamosenergia- termelést szolgálja.

A világi és egyházi hatalmasságok érdeklôdését ismételten felkeltô sikertörténetet, a naptár keletkezését ismertette nemrég megjelent "Zeit und Fest" (Idô és ünnep) címû kultúrtörténeti mûvében Jörg Rüpke német vallástudós.

"A rómaiak elôtt az emberek a Holdhoz igazították életüket. Úgy köszöntek el egymástól, hogy viszontlátásra a következô teliholdkor" – írja könyvében. Az ilyen idôpontok analfabéták által is betarthatók és így nagymértékben demokratikusak voltak. Azzal a hátránnyal jártak azonban, hogy a holdfázisok nem tesznek ki egy teljes esztendôt és ezért nem lehetett változatlan, visszatérô idôpontokat – például a császár születésnapját és más ünnepeket – elôjegyezni. A holdhoz igazodó, muzulmán Ramadan ünnep például egyre vándorol az év folyamán.

Rüpke rámutat, hogy a tervezhetôségnek ez a hiánya egy Rómához hasonló világhatalom számára elfogadhatatlan volt. Római tudósok már Krisztus elôtt a IV. századtól kezdve kísérleteztek a Napból kiinduló naptárral. A vallástudós feltételezi, hogy különösen az igen nagy mértékben fejlett római igazságszolgáltatás ragaszkodott a reformhoz, mivel pontos idôpontokat akart kitûzni eljárásai számára.

A legnagyobb problémát a szökônapok jelentették, amelyeket kezdetben szökôhónapokban foglaltak össze. Ezekkel a semmilyen naptárban nem található hetekkel azonban igen súlyos visszaéléseket lehetett elkövetni. Akadtak politikusok, akik hivatali idejük meghosszabbítására használták fel azokat. Caesar azután hatalmi szóval gondoskodott az egyöntetûségrôl: szétosztotta a szökônapokat a hónapokra és február hónapba egy rugalmas napot iktatott be.

Rüpke véleménye szerint Julius Caesar naptára sikerének legfôbb elôidézôje a gyakorlatiasság volt. A keresztények ezért azonnal átvették és áldásukat adták rá. Azóta létezik "Krisztus utáni" idômeghatározás, és akkor neveztek el hónapot római császárról (Augusztus) és istenekrôl (Mars=március).

Caesar utódainak már nem sikerült nevüket megörökíteni a naptárban: a hagyomány legkésôbb a mindenkori kísérletezô császár halála után újból érvényre jutott.

Hasonlóan jártak más reformerek is, mint például a francia forradalmárok. Az ô naptáruk szigorú logika szerint készült: 12, egyenként 30 napból álló hónap, amelyek mindegyike három tíznapos hétbôl állt. A hónapokat hóról, esôrôl, szélrôl, fûrôl vagy gyümölcsrôl nevezték el. Ez a modell éppen úgy megbukott, mint Hitler és Mussolini diktátorok kísérlete, hogy a maguk ízlésére alakítsák át a naptárt.

Globális diadalmenetéért azonban értelmet adó struktúrája feloldódásával fizetett a naptár. Ma még fekete vagy színes jelzés mutatja a naptárban a hétvégeket, de ez is hamar meg fog szûnni, amikor majd egyre több ember lesz kénytelen ezeken a napokon dolgozni – véli Rüpke. Akkor aztán majd egy naptárváz marad fenn, amelyet mindenki kedve szerint tölthet meg. A differenciálódás hosszabb ideje megfigyelhetô: manapság már minden rétegnek saját naptára van, tanároktól kezdve asszonyokon és irodalmárokon át egészen a papokig – vélekedik könyvében a teológus Rüpke.

(MTI) Tegnap tartotta alakuló ülését az Országgyûlés, amelyen Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjét bízta meg kormányalakítással.

Az alakuló ülésen megválasztották az Országgyûlés elnökét, két alelnökét és tíz jegyzôjét.

A képviselôk meghallgatták Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke és Lamperth Mónika belügyminiszter beszámolóját a választások lebonyolításáról, majd esküt tettek.

A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség – mondta Sólyom László köztársasági elnök kedden kora délután a parlamentben. "A választások után a tények, a döntések és a felelôsségvállalás ideje jött el" – fogalmazott a köztársasági elnök beszédében, amellyel megnyitotta az új Országgyûlés alakuló ülését.

A törvényhozás tagjaihoz intézve szavait Sólyom László kiemelte: az alkotmány parancsa szerint az országgyûlési képviselôk tevékenységüket nem egy település vagy foglalkozási csoport, hanem "a köz érdekében végzik", azaz szabad mandátumuk van. A szabad mandátumot a modern parlamentekben ugyan korlátozza a frakciófegyelem, "de végsô garanciaként az alaptörvény a képviselô lelkiismeretét teszi meg legfelsôbb fórumnak, és a mérce – ahogy az Alkotmány indokolása megnevezi – a nemzet szolgálata" – tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelô alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyûlés. Ezek közül a környezetvédelmet és a jövô nemzedékek iránti felelôsséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendô politikát, az unió mûködéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki a köztársasági elnök.

Miután Horváth János korelnök közölte, a képviselôk megbízólevele megfelelt a törvényben elôírtaknak, így valamennyi honatya részt vehet az Országgyûlés munkájában, határozattal igazolták a képviselôk mandátumát.

Az ünnepélyes eskütétel elôtt a díszôrség behozta az ülésterembe a történelmi zászlókat, majd az Országgyûlés hagyományainak megfelelôen a legfiatalabb képviselô, Nagy László olvasta fel az eskü szövegét.

"Az új Országgyûlés a képviselôk mandátumának igazolásával és az ünnepélyes eskütétellel megalakult" – jelentette be Horváth János a honatyák eskütétele után.

A képviselôk titkos szavazáson választották meg az MSZP által az Országgyûlés elnökének javasolt Szili Katalint, valamint az alelnöki posztra jelölt Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ).

Az Országgyûlés jegyzôi: Nyakó István, Podolák György, Török Zsolt, (MSZP), Hende Csaba, Németh Zsolt és Szûcs Lajos (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), Béki Gabriella és Kis Zoltán (SZDSZ), és Pettkó András (MDF) lettek.

Bernben hétfôn három vallás – a zsidó, a keresztény és a muzulmán – vezetô képviselôi közös nyilatkozatban adták tudtul, hogy megalakították a Vallások Svájci Tanácsát (SRC), amelynek feladata a vallások közötti dialógus elôsegítése, valamint szerepvállalás az állammal való tárgyalásokon. Svájc vallási térképe megváltozott az elmúlt évtizedekben, akárcsak az egyházak és a vallási közösségek funkciója a társadalomban, különösen a keresztényeket, a muzulmánokat és a zsidókat terheli a vallási béke iránt nagy felelôsség és ennek a felelôsségnek óhajtanak eleget tenni a tanács létrehozásával – szögezték le az SRC kezdeményezôi a médiához intézett írásukban.

Bulgáriának és Romániának jó esélye van arra, hogy 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz – tûnik ki az Európai Bizottság kedden Strasbourgban közzétett jelentésébôl, amely – a több szférában mutatkozó bolgár és román lemaradás dacára – nem ajánlja a két balkáni ország felvételének egy évvel történô elhalasztását, de kilátásba helyez még egy értékelést ôsz elején.

A Brüsszelben is hozzáférhetôvé tett jelentések szerint Bulgáriának még hat, Romániának még négy területen kell sürgôs lépéseket tennie: közös probléma a mezôgazdasági kifizetô ügynökségek mûködôképessé tétele, a mezôgazdaság egységes irányító és ellenôrzô rendszerének kiépítése, továbbá az állategészségügyi létesítmények uniós szintre fejlesztése. Emellett Bukarestnek adóügyi technológiáját kell összhangba hoznia a többi EU-országgal, Szófiának viszont komolyabb problémákkal kell megküzdenie, így a szervezett bûnözés elleni harcra kell bizonyítékokkal szolgálnia, fokoznia kell a pénzmosás elleni harcot, továbbá javítania kell a majdani uniós felzárkóztatási támogatások felhasználásának pénzügyi ellenôrzésére hivatott rendszert.

A Romániáról szóló jelentésben Brüsszel a romák helyzetében is további – a belépés idôpontját már nem érintô – javításokat tart szükségesnek Brüsszel; a magyar kisebbségrôl nem esik szó, de a dokumentum megjegyzi, hogy továbbra is szoros figyelemmel kell követni a parlamentben megvitatás alatt álló kisebbségi törvényt. Haladást állapított meg az EU a javak visszaszolgáltatásának kérdésében is – így a jogi keret létrejöttét és az adminisztratív rendszer kialakítását –, ugyanakkor a kérelmek elbírálásának folyamatát még nem kielégítônek minôsítette.

A jelentések megállapítják, hogy az EU- csatlakozás politikai, illetve gazdasági kritériumainak mindkét ország továbbra is eleget tesz, de a reformokat folytatni kell a legtöbb területen. Mindkét ország immár makrogazdaságilag stabil, mûködô piacgazdaságnak számít, amely uniós tagként is állni tudja a versenyt, de ehhez szigorúan végre kell hajtaniuk a szerkezeti reformokat.

Romániától további eredményeket vár az Európai Bizottság a korrupció elleni harcban, az állami fizetések skálájának felülvizsgálatában, az emberkereskedelem elleni fellépésben, valamint a romák társadalmi beilleszkedésének segítésében és a rasszizmus leküzdésében. Jelentôs elôrelépésrôl számolt be ugyanakkor a jelentés a gyermekvédelem területén – korábban ezt az egyik legaggasztóbb területként azonosították a brüsszeli jelentések.

Az értékeléseket az Európai Parlament plenáris ülésén bemutatva José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bôvítési biztos megerôsítették, hogy legkésôbb október elején a testület még egy helyzetjelentést ad a témában, egyértelmûen jelezve, hogy tartható-e a belépési határidô, illetve mely területeken van esetleg szükség pótlólagos rendelkezésekre a gördülékeny csatlakozás érdekében. Még mindkét országnak tennie kell a teljes felkészültség eléréséhez – hangoztatta Barroso az EP képviselôk elôtt.

A képviselôház kedden elfogadta, EU-ból származó 6000 tonna baromfihús importjára vonatkozó kormányrendeletet, melyre nem számítanak a madárinfluenza-vírus megjelenése után bevezetett megemelt behozatali illetéket.

A madárinfluenza-vírus romániai megjelenése után a bukaresti hatóságok úgy döntöttek, ideiglenesen, hat hónapra, 45-rôl 70%-ra emelik a baromfihús-behozatal vámilletékét.

A bukaresti és az Európai Bizottság hivatalosságainak megbeszélése után döntöttek arról, hogy az EU-ból származó baromfitermékek esetében a 45%-os illetéket alkalmazzák.

Pontosabban arról van szó, hogy hat hónapra, 2006. február 16 – augusztus 15. között, 6000 tonna az EU- országaiból importált szárnyashúsra a 45%-os vámilletéket alkalmazzák.

Ugyanakkor egy elôzô megegyezés alapján 9000 tonna, EU-ból származó baromfihús- szállítmány mentesült a vámilletékek alól.

A behozatali vámilletéket 2006. február 16- ától emelték 45-rôl 70%-ra, az intézkedést minden baromfihúsimport esetében alkalmazzák, az EU-egyezség alapján kivételt csak a fent említett szállítmányok képeznek.

A vámilletékek emelésére valamint az ez alól kivételt képezô szállítmányokra vonatkozó rendelet következtében ellentétek alakultak ki a képviselôk között.

Az SZDP több képviselôje kijelentette, hogy a rendelet által bevezetett intézkedések veszélyeztetik a hazai baromfitenyésztôk érdekeit, és fennáll a veszély, hogy ez a teljes romániai ágazat végét jelenti.

A kormányrendeletet 148 "igen" és 95 "ellen" szavazattal fogadták el.

Május 12–14-én vállalkozásfejlesztési képzésre került sor Marosvásárhelyen, az RMDSZ megyei szervezetének székházában az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a megyei RMDSZ közös szervezésében. A képzést, házigazdaként Frunda György szenátor nyitotta meg, majd az alapítvány elnöke, Kerekes Gábor tartott elôadást Vállalkozónak lenni címmel. Tapasztalt, sikeres üzletemberként egy vállalkozói mentalitást és magatartást mutatott be a résztvevôknek, hangsúlyozván azt, hogy ezek a legalapvetôbb követelményei egy sikeres vállalkozás mûködtetésének.

A budapesti Általános Vállalkozási Fôiskola tanárainak részvételével zajló képzésen jelen volt Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítványt elnöke is, aki bemutatta az általa képviselt alapítvány kis- és középvállalkozásoknak szóló támogatási formáit.

A tanfolyamon összesen 12 óra elméleti elôadásra és (a párhuzamos gyakorlati foglalkozások miatt) 20 óra gyakorlati foglalkozásra került sor az alábbi témákban: stratégiai tervezés, üzleti tervezés, piacismeret, piacbefolyásolás, marketingtervezés, projektek tervezése és menedzselése, üzlet az interneten – online marketing, elektronikus kereskedelem, e-business, üzleti kommunikáció – megjelenésben, írásban és szóban, az EU-tagság követelményei, normái, pályázatírás Romániában, forrásszerzés, forrásbôvítés, hitelfelvétel.

A képzésen a lehetô legváltozatosabb tevékenységi körben tevékenykedô Maros megyei magyar kis- és középvállalkozók voltak jelen, illetve olyan személyek, akik most jegyezték be vállalkozásukat, de még tevékenységeiket nem indították el. A jelen levô vállalkozók között fellelhetôk voltak a termelôk, szolgáltatók, forgalmazók egyaránt. Gyapjúfeldolgozás, virágtermelés, olajos magvak feldolgozása, virágárusítás, fafeldolgozás, bútorgyártás, minôségbiztosítás, -ellenôrzés, ingatlanközvetítés, fordítás, számítástechnika, online marketing, webfejlesztés, catering, rendezvényszervezés, pályázatfigyelés,-írás, - utógondozás, varrodai tevékenységek szerepeltek a vállalkozók tevékenységei között.

A Megyei Fogyasztóvédô Hivatal befejezte az ellenôrzést az utolsó – a negyedik – költségelosztókat forgalmazó cég esetében is. Bár Pora Zamfira alprefektus múlt csütörtökön kérte, hogy hétfôn küldjék át a prefektúrának az ellenôrzés eredményeirôl szóló jelentést, és hozzák nyilvánosságra az adatokat valamint az elrendelt intézkedéseket, a hivatal vezetôje ezt még nem tette meg.

Livia Galenco, a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatója hétfôtôl szabadságra ment, így a jelek szerint az ellenôrzés eredményeirôl szóló hivatalos jelentésre még várni kell. Odeta Puia felügyelô, aki ellenôrizte a költségelosztót szerelô cégeket, hétfôn elkészítette az utolsó (az Iton Kft. – szerk. megj.) cégnél talált rendellenességeket megállapító jegyzôkönyvet is. Mint már írtunk róla, mintegy 70 reklamáció érkezett a fogyasztóvédôkhöz a téli hónapok során, és az ellenôrzés során kiderült, hogy a panaszok megalapozottak voltak, azok, akik költségelosztókat szereltettek, gyakran többet fizettek, mint azok a fogyasztók, akik nem szereltettek be ilyen készülékeket. Az elsô három cég (FGH, Ista Romania, Elsaco) ellenôrzése után kiderült többek között az, hogy nem tartottak be bizonyos törvényes rendelkezéseket, különbözô típusú, importból származó költségelosztót szereltek fel, olyat is, amelynek forgalmazását nem engedélyezte az Országos Közmû-szolgáltatási Ügynökség, a tulajdonosi társulásokkal megkötött szolgáltatási szerzôdések nem egyértelmûek, a tömbházankénti minimális 80 százalékos arányt a költségelosztók beszerelésénél nem mindenhol tartják be, gondok vannak a költségelosztók felszerelésével is, a leolvasások nem történnek meg azonos idôben stb. Ami még súlyosabb, az Elsaco Kft. nem rendelkezik a polgármesteri hivatal engedélyével, ezért a fogyasztóvédelmi hivatal fél évre elrendelte a cég tevékenységének felfüggesztését. Az FGH, ahol a felügyelô szerint a rendellenességek kevésbé minôsíthetôk súlyosnak, pozitív magatartást mutatott és elkezdte a cégnél tapasztalt gondok orvoslását, ezzel szemben az Elsaco és az Ista megóvta a fogasztóvédelmi hivatal által összeállított jegyzôkönyvet, így most már bírósági eljárás is folyamatban van a költségelosztók ügyében. Az utolsó cég, az Iton esetében, ahol az ellenôrzést hétfôn fejezték be, Odeta Puia szerint kiderült, hogy nem minden tömbházban tartották be a 154-es helyi tanácsi határozat 6-os cikkelyének elôírásait, amelyek elôírják, hogy egy tömbházon belül a a költségelosztók beszerelési aránya legkevesebb 80 százalék kell legyen, és ennél kisebb arányban is beszereltek költségelosztókat, sok esetben a költségelosztók mást mutatnak, mint ami a leolvasási lapon vagy az egyéni lapon megjelenik. A különbözet akár a 800 egységet is eléri, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosi társulások háza táján sincs minden rendben a számításokkal és bizonyára egyes fogyasztók számláit "felduzzasztották". A szereléssel is gondok vannak helyenként, továbbá volt eset, hogy a cég nem az Energomur távhôszolgáltató által kiküldött számlák, hanem a tulajdonosi társulások által telefonon vagy pecsét nélküli számlákon közölt adatok alapján számolták ki a költségeket, és az eltérések nagyok. Két nyugdíjas, háborús veterán esetében is megtörtént, hogy egyik hónapban 8, míg a következôben 10 millió lejes hôenergia számla "jött ki", amit a 3 millió lejes nyugdíjból nem lehet törleszteni. A költségelosztókra vonatkozó garancialevélben az Iton Kft. kijelenti, hogy a számlán szereplô vásárlási dátumtól kezdôdôen 36 hónap a garanciaidô, míg a törvényes rendelkezések értelmében az üzembe helyezéstôl számított 36 hónapra szól ez az idôszak, ami a fogyasztók megtévesztését jelenti, az eladási ajánlatukban pedig elmulasztják megjelölni az euró átváltási módját. Ami viszont különös, és ez mind a négy cégre vonatkozik, a fogyasztási költségeknél nem az országos referenciaárat, hanem a helyi árat vették figyelembe, ami 50 százalékkal több. E helyzet még tisztázásra vár, bár a pontosság kedvéért megjegyezzük: a 2004. évi 233-as kormányrendelet szerint az országos referenciaárat kell a számítások alapjául venni (a 2005. évi 1254- es kormányhatározat szerint az érvényes referenciaár gigakaloriánként 107,5 új lej, a helyi tanács 2005. évi 234-es határozatában 150 új lejre emeli ezt az árat), csupán idén, a május 4-i Hivatalos Közlönyben jelent meg a 255-ös kormányrendelet, amely kimondja, hogy a számításoknál alkalmazható az országos referenciaár vagy, adott esetben, a helyi ár, ez a jogszabály azonban nem visszamenôleges hatályú.

Kíváncsian várjuk az illetékesek álláspontját, amire azt követôen kerülhet sor, hogy az idôközben az Energomurnál is megkezdett ellenôrzést befejezik.

A fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôje a Népújságnak elmondta, hogy a jegyzôkönyvben egy sor intézkedést rendeltek el az ellenôrzött cégek számára. Többek közt azt, hogy ott, ahol költségelosztókat szereltek (vagyis nemcsak a reklamációkat benyújtott személyek esetében) a hôenergiaköltségeket újra kell számolni októbertôl kezdôdôen a téli hónapokra, a helytelenül végzett szereléseket ki kell javítani, a szerzôdésekben szereplô téves adatokat helyesbíteni kell. "Ott, ahol kiderül, hogy a számításoknál tévedtek, a különbözetet a tulajdonosi társulásnak vissza kell szolgáltatnia a fogyasztónak" – jelentette ki Odeta Puia.

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." A nagy titkot Saint-Exupéry felnôtteknek szóló szép meséjébôl a marosszentgyörgyi Szent György Gimnázium hetedikes diákjai árulták el az V. körzet magyar szakos tanárainak szombati találkozóján, amelyen az összetartás szép példájaként az iskola vezetôsége és a község polgármester-helyettese, Simon Ferenc is tevékeny szerepet vállalt. Akárcsak Baricz Lajos helybeli plébános, aki vendégül látta a rendezvényt, amelynek résztvevôi templom és iskola eredményes együttmûködésének is tanúi lehettek.

Ahogy a kissé lazábbra, de ugyanakkor mégis tartalmasra szervezett módszertani kör hangulatából és Nagy Olga körvezetônek a visszatekintésébôl kiderült, a résztvevôk valójában ismerik a titkot, de mégis jólesett, ahogy az iskola Szôcs Kálmán Irodalmi Körének VII. C osztályos tanulói ötletes elôadásukkal újra eszükbe juttatták. A kollégákat a rendezvény házigazdái, Jakab Ilona és Moldován Irén tanárok fogadták az iskola magyar kabinetjében, majd Nagy Csaba igazgató mutatta meg megyénk egyik legszebb iskolaszárnyát a vendégeknek. Bár a Szent György Gimnázium udvara még építôtelep, mivel a régi és az új szárny összekötésének alapjain dolgoznak, a tavaly decemberben átadott épületrészben már valóban a XXI. század iskoláját valósították meg a helyi önkormányzat mondhatni erôn fölüli, 18 milliárdos támogatásával, valamint a Hoop op zegeni holland barátok hozzájárulásával, akik a berendezés egy részét biztosították. A step by step valamint a hagyományos osztályoknak helyet adó tantermeket valamint a kellemes hangulatú, szemet és szívet gyönyörködtetô, a tanulók esztétikai ízlését fejlesztô könyvtárat, amire mind az iskolavezetés, mind a polgármesteri hivatal joggal büszke, a marosvásárhelyi pedagógusok is kissé irigykedve szemlélték. A folyamatban levô építkezés láttán kiderült, hogy tennivaló van még bôven, de Marosszentgyörgyön azt a nagy titkot is tudja község és az intézmény vezetôsége, hogy aki iskolát épít (és nem akármilyent), az valójában jövôt épít a településnek.

A 13. századi kazettás mennyezetû templomban, majd az udvarán levô Szent György-oszlopnál Baricz Lajos plébános tartott színes történelemórát a magyartanároknak. A Bartha Zsuzsa színmûvész közremûködésével Moldovan Irén magyar szakos tanárnô rendezte elôadást követôen adták át az anyanyelv ápolásában érdemet szerzett résztvevôknek járó oklevelet.

Idôközben a VII. C osztály szülôi közössége is elkészült a bárányhússal fôzött gulyással, amivel a plébánia udvarán kínálták meg a vendégeket. Szem, szív, ész, száj – egyszóval mindenre gondoltak a vendéglátók, akik egy kellemes "módszertani" délelôttöt szerveztek a kollégáknak és a résztvevôknek. Úgy ahogy az Marosszentgyörgyön szokás.

Tanácsadás és pályairányítás pedagógusoknak

Az Oktatásügyi Minisztérium és a romániai Neveléstudományi Intézet közös szervezésében áprilisban került sor a Tanácsadás és pályairányítás mûveltségi kör oktatására megrendezett országos kiképzôk tanfolyamára. Megyénket ezen a képzésen Daniela Ana Ilioasa, a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium pszichológusa, valamint Sorin Emil Bloj, a Mezôgazdasági Kollégium pszichológusa képviselték.

Marosvásárhelyen május 4-7-e között a Maros megyei Pedagógusok Háza támogatásával és irányításával rendezték meg a megyei képzôk tanfolyamát – tájékoztatta lapunkat Nagy Edit, az intézmény vezetôje.

A tanfolyam célja célja harminc olyan megyei kiképzô (iskolai tanácsadók, tanácsadó osztályfônökök és tanítók) felkészítése volt, akik a továbbiakban maguk fognak szervezni és tartani tanártársaiknak készség- és kompetenciafejlesztô képzéseket a tanácsadás és pályairányítás témakörében. Az elsajátított készségek továbbítása és fejlesztése fokozatosan fog megvalósulni az ország területén mûködô Pedagógusok Háza hálózatán keresztül, oly módon, hogy a 2006- 2007-es tanévtôl kerül alkalmazásra és végig fogja kísérni a tanulót a beiskolázás minden szintjén, elsô osztálytól tizenkettedikig.

Jövô tanévtôl kezdôdôen csakis azok a tanárok vállalhatják el a tanácsadó osztályfônök szerepét, akik ez év szeptemberéig kiképzésben részesülnek, lehetôvé téve ezáltal azoknak a pszichopedagógiai kompetenciáknak az elsajátítását, amelyek olyannyira szükségesek egy tanácsadó osztályfônök számára.

A háromnapi megfeszítô munka alatt a hangsúly az oktató-nevelô jellegû tevékenységek fellendítésének a szükségességére helyezôdött.

A tulajdonképpeni célkitûzés az, hogy a közönséges osztályfônöki órákat felváltsák a tanácsadási órák. Ezek egy más dimenzió kereteit körvonalazzák, és egy olyan sajátos teret biztosítanak, amelyben a tanulók koruktól függetlenül az osztályfônökökkel vagy tanítókkal közösen képesek legyenek sikeresen kommunikálni az életrôl, a családról, önmagukról vagy akár a jövôrôl.

A hatékony kommunikációs technikák és eljárások használatához szükséges képességek fejlesztése, az aktív tanulási elvek megértése és alkalmazása, az oktatás különbözô területeirôl beemelt és megosztott élmények, a megfelelô eszközök és eljárások elôtérbe helyezése csak töredékét képviseli a tevékenység haszonelemeinek.

Ezen a képzésen részt vevô és felkészített megyei képzôk (iskolai tanácsadók, tanárok, tanítók) a továbbiakban minden tanerô számára tanfolyamot szerveznek és tartanak a tanácsadás és pályairányítás mûveltségi területen belül.

Páratlan az erdélyi mûkedvelô versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élô nyugdíjas nemrég egy elôválogatáson Korondon szavalt, az iskolának ama termében, amely a hetvenes évek elején még tán utoljára látta György Dénest vendégül – azt a szavalómûvészt, aki hajdanán Benedek Elekkel és székely fiaival turnézott a korán elhunyt dicsôszentmártoni költô, Sipos Domokos családjának megsegítésére indított felolvasó körúton. Rüsz Károly háromszor lett elsô, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották a Csoóri Sándor pompás versének címét viselô vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7. között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklôdôket Veresegyházon. A verseny elôdöntôjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntôbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Sajnos nem minden erdélyi vagy moldvai "kiválasztott" jutott el oda. Ennek az is oka, hogy költségtérítés nem lévén a versenyzôk intézményük, illetve saját zsebük terhére utaznak. Akik mégis eljutottak, szépen szerepeltek, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna.

Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) meséli: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzômûvészeti esemény, Fôdi Tibor faszobrász kiállítása, a Pest megyei mûkedvelô képzô- és iparmûvészek seregszemléje, színházi elôadás és ismerkedési est, majd persze a gálamûsor.

– Pompás ajándékot kaptam – mutatja: embaralakot ábrázoló faragott szobrot, oklevelet, könyveket. – Alig melegedett meg alattam a szék Veresegyházon, máris utaztam tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntôjére – ott dicséretet nyertem.

Vasárnap, május 21-én a Budapest Mûvelôdési Központban egymást követôen három elôselejtezôn vehetek részt: a Cantata profana verseny Bartók Béla emlékét idézi, az Illyés Gyula-vetélkedô a nagy ozorai költô szellemiségét hirdeti, a Vigyél hírt a csodáról címû megmérettetés pedig 1956 forradalma és hôsei elôtt tiszteleg. Nem tudok lemondani egyikrôl sem: ott leszek mindegyiken, mert nem élhetek vers nélkül. Nekem a vers olyan, mint a tüdômnek az oxigén.

A vajdasági 3+2 együttes múlt csütörtök este tartotta erdélyi elôadókörútjának legelsô koncertjét a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. Más, itt megrendezett koncertektôl eltérôen – ahol egy tût sem lehet leejteni – a rendezvényen még az is kapott helyet, aki utolsó pillanatban érkezett. Csak a lelátók fele telt meg, középen pedig csak néhány mulatni vágyó fiatal ropta a táncot. A szerény érdeklôdés ellenére a lakodalmas, mulatós zene nagyjai lelket öntöttek a közönség tagjaiba, akik velük együtt énekelték a lakodalmas slágereiket.

Egy 25000 lakosú vajdasági kisvárosban, Temerinben született meg a sokak által gúnyolt zenei irányzat. A mûfaj megteremtôi, Bugyi Zoltán és Burai Károly 1975-tôl, egészen a kezdetektôl tagjai az állandóan változó létszámú 3+2 együttesnek. Pályafutásuk csúcsára 1986-ban érkeztek, amikor Magyarországon akkori lemezüket másfél millió rajongó vásárolta meg, ez a szám azóta is rekordnak számít. Ekkor kapta meg az énekes a világ legnagyobb Bugyija becenevet. Három társa, a szintetizátoros Burai Károly, a Szerb Nemzeti Színház elsô klarinétosa, a koncert napján születésnapját ünneplô Bugyi Dániel, az alapító Bugyi Zoltán fia, az együttes dobosa. A negyedik tag, Kucsera Csaba basszusgitáros, aki gyerekkorában álmodni sem mert volna arról, hogy valaha a 3+2 tagja lehet.

Csütörtök este ismert cigánynóták, csárdások késztették táncra a fiatalokat, de nagy meglepetést okozott az egyik legismertebb Edda-szám, a Kör elôadása. Bugyi Zoltán arra hivatkozott, hogy az Edda frontembere, Pataki Attila is áttért néhány dal erejéig a mulatós stílusra, így a 3+2 most tôlük fog kölcsönözni.

Az örökzöld slágerek, a lakodalmakban közkedvelt Halvány ôszi rózsa, Kicsiny falum, a legelsô slágerük, a Csipkés kombiné, a Sárgul már a kukoricaszár sem maradtak ki a mûsorból. Hiába voltak kevesen, egy igazán mulatós este sikeredett a 3+2 erdélyi turnéjának legelsô koncertjébôl.

Telenézô

Amikor végre láthatóvá vált a képernyôn is a mérkôzés, és már nem csupán a rádiós közvetítésre vagy a filmhíradók "gólzáporos" sûrítményeire szorítkozott a tájékoztatás, törés állt be; kiderült, hogy amit pl. Szepesi György olyan sodró erôvel közvetít, az a látható valóságban – cammogó játék; és rögtön nosztalgiába ment át egy korszak. Nem különb a magyar könnyûzene helyzete sem, a tévé megfosztotta trónjától a rádiós felvételekre alapozó muzsikálást, "a bevált rádiós sztárok az új médiumban hirtelen avíttnak látszottak, s ezen a leértékelôdésen az sem változtat, hogy kinn a világban ugyanez történt." Mindez a Szenes-turné kapcsán jut eszébe egy szépészeti írónak, a Túlélô dicsérete mindenképpen a slágerszövegek szerzôjét, Szenes Ivánt illeti meg. Rég volt, igaz se' volt? De, igaz volt, és például az én nemzedékem is szeretettel emlékszik azokra a dalokra. Holott, mondja György Péter az Élet és Irodalomban megjelent méltatásában (A túlélô és a túlélô-show, 2006., május 12.):"Mára részben az egykori popsztárok is eltûntek, számos új divathullámot már ôk sem éltek túl."

Látható az M1-en ez a túlélô mûsor, azt mondja György Péter: "Ülnek a popkorszakot is túlélt tánczenei rádiósztárok egy ipartörténeti emlékként is értékelhetô farmotoros Ikarus buszban, s azért küzdenek, hogy megcsinálják az MTV talán egyetlen, a kereskedelmi tévékkel összemérhetô mûsorát. Ami részben sikerül is. Nyolc színhelyre látogatnak el, vidéki kultúrházakban várja ôket a közönség, az ô hajdani közönségük, s egy részben ismeretlen stúdiózenészekbôl álló zenekar segítségével próbálják elénekelni hajdani dalaikat. Ami, lássuk be, életveszélyes és reménytelen kísérlet. Mert a nosztalgia alanya mindig egy olyan, a képzelete által újraálmodott hajdani világba kívánkozik vissza, ami a valóságban már soha többé nem lesz. Az idô és a tér azon pontján, amit a slágerénekes ma felidéz, már nincs többé semmi. Akik saját egykori nagy dalaikat éneklik, nem csupán hajdani önmagukkal kelnek versenyre s szenvednek vereséget, mert részben nem tudnak úgy énekelni, részben pedig sehogy, ellenben a múló idôt kellene ott legyôzniük. Ez tehát buta, eleve rossz helyzet. Azoknak van esélyük, akik nem az élô múzeum panoptikumfiguráinak tûnnek, azaz nincsenek különösképp meghatva attól, hogy még mindig ismerik a nevüket. Mintha Koós János és Aradszky László látta volna át a legvilágosabban, hogy nincs mit kezdeni a hajdani nagyságuk mai emlékeivel. Ha nem akarnak roncsnak tûnni: most is bohóckodniuk kell. Cirkuszolni, viccelni, poénra menni, menthetetlenül és mindhalálig."

Azért idéztem ilyen hosszan György Pétert, mert ennél pontosabban nem tudnám megfogalmazni, amit a turné egyes adásai láttán magam is éreztem. Még annyit, hogy nekem még mindig szépek, jók, nagyok ôk – miközben tudva tudom persze, hogy eheu!, eltelt négy évtized – és mi is "elteltünk" benne... De talán nem múltunk (is) el.

Száz éve, 1906. május 18-án született Báffyhunyadon Balázs Samu Kossuth-díjas színész, érdemes mûvész.

A Színmûvészeti Akadémián 1928-ban végzett, s ezt követôen a kolozsvári Magyar Színház szerzôdtette. Harmincéves kora elôtt már olyan nagy szerepeket tudhatott maga mögött, mint Shakespeare Hamletje, Katona Bánk bánja, és Madách Tragédiájának Ádámja. Az Erdélyben töltött évtized után lett a budapesti Nemzeti Színház tagja, s 1970-ben történt nyugdíjazásáig meghatározó egyénisége volt. Kiváló jellemábrázoló készségével, karikírozó képességével klasszikus és modern témájú vígjátékokban, drámákban, intrikus szerepkörben hamarosan meghódította a fôvárosi színházbarátok táborát is. Stílusát sajátos, groteszk hanghordozás, egyfajta szatirikus gúny jellemezte. Azon kivételes színészegyéniségek közé tartozott, akik akár néhány mondatban, pár percbe sûrítetten is a teljes embert érzékeltették. Hagyományos játékstílusa ellenére mindvégig modern tudott lenni, az általa alakított figurák ma is elevenek, a mához szólók.

A Nemzeti Színháznál számos nagy sikerû Shakespeare-bemutató részese volt: játszotta Hastingset a III. Richárdban, Glostert a Lear királyban, Malvoliót a Vízkeresztben, Poloniust a Hamletben, de ô volt a Gombkötô Ibsen Peer Gyntjében, és Pickering ezredes Shaw Pygmalionjában is. 1970-ban nyugdíjba ment, de a színpadtól nem vált meg. Szerepekre szerzôdött a Madách Színházhoz, ahol aztán parádés alakításokkal örvendeztette meg a közönséget: Blakely kapitány (H.Wouk: Zendülés a Caine hadihajón), Kormányzó (Gogol: Holt lelkek), Al (Neil Simon: A Napsugár fiúk). Vendégként nagy sikere volt a vén gavallér Csermlényi Viktor szerepében (Örkény: Macskajáték) a Pesti Színházban. Utoljára Talavera érsekét játszotta Illés Endre Spanyol Izabella címû drámájában.

1946-1952 között a Színmûvészeti Akadémia tanára volt. Filmezni a negyvenes években kezdett, mûvészetét mintegy ötven játék- és tévéfilm ôrzi. Láthattuk a Különös házasságban (1951), a Rokonokban (1954), az Utazás a koponyám körül-ben (1970). Legemlékezetesebb filmszerepe kétségkívül Szilvay professzor volt a Makk Károly rendezte Liliomfiban. Minden lélegzetvétele, mozdulata ellenállhatatlanul mulatságos volt, noha egész lénye a tiltást és a tagadást személyesítette meg. Ebben a szerepben bizonyította a legékesebben, hogy ripacskodni is milyen fenségesen és méltóságteljesen tud.

Azt mondták róla, ô a legangolabb magyar színész, és hogy még az ördögtôl is tartja a három lépés távolságot. A magánéletben a szemérmességig zárkózott volt. Interjút nem szívesen adott, ha nagy ritkán mégis kötélnek állt, kizárólag a hivatástudatról beszélt. Egy ilyen alkalommal mondta: "A színésznek át kell lényegülnie, de teljes átlényegülés nem létezik. Az egyéniség, – amely egy jellemet átél – ez adja a színpadi feszültséget".

Sok évtizedes mûvészi munkájának elismeréseként 1951-ben Kossuth-díjat kapott, 1963-ban érdemes mûvész címmel tüntették ki.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 1981. szeptember 25-én halt meg Budapesten.

Bambuszfolyosót kívánnak létrehozni Csinling (Qinling) kínai hegységben, Kína északkeleti részében az óriáspandák számára, amelyeknek két csoportját egy autópálya-építés szakította el egymástól.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) önkéntesei és Sanhszi tartomány erdészeti szakemberei az elkövetkezendô két hónapban 87 hektárnyi erdôsávot ültetnek az autópálya mindkét oldalán, alatta pedig alagutat fúrnak.

Az autópálya által egymástól elszakított óriáspandák – szám szerint 130-an – így újra találkozhatnak majd.

Az óriáspanda egyike a Föld legveszélyeztetettebb fajainak, évtizedek óta a kihalás szélén áll, a bambuszrügyet fogyasztó emlôsöknek mindössze 1600 példánya él Kínában.

Az örömlány(ok)nak állított szobrot egy cseh mûvész, aki az éjszakai pillangót munka közben, egy padon üldögélô ügyfél elôtt térdelve örökítette meg az utókor számára.

Eredetileg a mûvész az alkotást Prága Perlovka nevû vöröslámpás negyedének szánta, ahol számos peep-show, masszázsszalon, más erotikus intézmény található, és persze örömlány is bôségesen – olvasható a Beseder címû orosz hírportálon.

A terv a környékbeliek ellenállásába ütközött, ôk úgy vélték, hogy az mûalkotás megpecsételné a városrész sorsát, amely örök idôkre vöröslámpás negyeddé válna.

A szobrász így kénytelen-kelletlen a Prága egyik külvárosában lévô mûhelye elôtt állította fel az alkotást. A bronzból készült szoborkompozíciót a helybéliek ugyan A bûn melegágyának keresztelték el, ám ahányszor elmennek mellette, megsimogatják, hátha szerencsét hoz.

A légtérben zajló katonai cselekmények során, például a felderítéshez, az üldözéshez és a bombázáshoz már ma is alkalmazzák a pilóta nélküli harceszközöket. Az elektronikával bôségesen fölszerelt, nagy értékû robotrepülôgépek visszahozható típusai jelentik a fejlesztés irányait, immár európai összefogással is.

A kísérleti lôtérként használt sivatagokban mindennapos a gyakorlatozás táv- vagy önirányítású, személyzet nélküli harckocsikkal, lánctalpas önjáró lövegekkel. Sôt, legújabban már a Boeing X-45A típusú, pilóta nélküli sugárhajtású bombavetôvel, az úgynevezett UCAV-val is, amely sok száz kilométerre elrepülése után 10 ezer méter magasból képes bombával eltalálni a célként felállított, kimustrált teherautót. A harci feladatát elvégzô gép pilóta nélkül haza vezérelhetô és alkalmasint újra indítható, nem semmisül meg, mint sok elôdje.

Az elsô pilóta nélküli repülôszerkezeteket a németek 1944-ben vetették be Anglia ellen. A V-1 (Vergeltungswaffe=megtorlófegyver) Fieseler Fi-103 szárnyasbombákat ferde rámpáról indították, s pulzáló sugárhajtómûve 550 km/órás sebességgel, giroszkópos önirányítással hajtotta az 5 méter hosszúságú, 830 kg robbanóanyagot szállító szerkezetet a célig, ahol arra rázuhant. A sok száz kis repülôgépbôl az angol vadászok a háborúban sokat leszedtek.

A hadászati robotrepülôgépeket, másképp A, G és SLBM cirkáló- rakétákat – amelyeket földrôl, repülôgéprôl, hajóról, tengeralattjáróról is lehet indítani – 1980- tól állították hadrendbe. Kis sugárhajtómûvükkel a hangsebességnél valamivel lassabban, alacsonyan, térképkövetô és GPS-önirányítással jutnak el a célig, amelyre (akár atomtöltettel is) rázuhannak. Szárnyuk, kormányfelületük az indítás után nyílik ki.

Az elôbbiekkel ellentétben már hazatérnek a kis benzinmotorral, légcsavarral hajtott, felderítésre alkalmas UAV-ok, amelyek az öböl-háborúban debütáltak. Legismertebb a balkáni háborúba Taszárról is indított RQ-1A Predator, amelyet az indítóbázison maradó "pilóta" rádióval távirányít a gépecske videokameráinak visszaközvetített képei alapján. A Predatort idôközben lézer vezette bombák és rakéták kilövésére is alkalmassá fejlesztették. Hasonló feladatokra készült a nagyobb Grumman RQ-4A Global Hawk, amelynek már sugárhajtómûve van.

Látva az UCAV-ok kialakításában az amerikaiak elônyét, február végén hat európai ország: Franciaország, Görögország, Svájc, Svédország és Spanyolország megegyezett egy hasonló, európai bombázó UCAV kifejlesztésében. A programot a világhírû francia Dassault Aviation cég irányítja. (Nem véletlen, hogy a britek és a németek távolmaradtak, hiszen az Eurofighter-2000 vadászgép gyártásába meg a franciák nem szálltak be, azaz teljes európai összefogásról most sem lehet beszélni. Egyes információk szerint az angolok önállóan fejlesztenek ki egy UCAV-ot.)

Az elôtervek szerint a 12 méteres szárnyvég távú, hat tonna összsúlyú, az amerikai gépnél tehát valamivel nagyobb, Neuronnak elnevezett, személyzet nélküli bombázót egy, a Hawk vadász-iskolagépeken használatos kis gázturbinás sugárhajtómû hajtaná a hangsebesség 0,8 részének megfelelô 950 km/órás sebességgel, 10-11 kilométer magasan, 500 kilométeres hatósugárral. (Szuperszónikusan száguldásához jelentôsen erôsebb szerkezetre és sokat fogyasztó hajtómûre lenne szükség.) A gép a törzsében szállítaná 1300 kg-os, lézerirányítású bombaterhét, mert az alája, kívülre felfüggesztett bombákon "megakadna" a védôk radarjainak sugara. Az X-45A- tól eltérôen a Neuron nagyon hasonlítana a nála sokkal nagyobb, "lopakodó" Nothrop B-2-es bombázógépre, hogy a radarok minél nehezebben fedezhessék fel. Az elsô példány felszállását 2011-re tervezik, amikorra készen lesz az amerikaiak X-45B típusú, továbbfejlesztett és nagyobb UCAV-ja is.

Éppen idôben, mondják a légi stratégák, akik szerint 2030-tól a légierôk támadó gépeinek harmadát már pilóta nélküli robotok fogják jelenteni. A szakértôk egy csoportja azonban arra figyelmeztet: a célhoz találó, azt eredményesen bombázó és onnan vissza is térô, ezért automatikákkal teletömött UCAV- ok jóval drágábbak lesznek a ma is használatos gyorsbombázóknál.

Az E60-as úton, Brassó – Maros megye határánál, Mihai Viteazunál (Zoltán településnél) szigorított ellenôrzésekre számíthatnak a gépkocsivezetôk. A megyénkkel határos Brassó megyében felfedezett madárinfluenza-gócok követelik meg a fokozott figyelmet.

A vírus továbbterjedésének megfékezése érdekében közös akciót indított a fôispánság, a megyei tanács, a közegészségügyi igazgatóság és a járványmegelôzô parancsnokság, valamint a közúti rendôrség. Keddi lapszámunkban bôvebben beszámoltunk már a közegészségügyi igazgatóság és a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság intézkedéseirôl.

A közúti rendôrség képviselôi május 13-ától a fent már említett ponton azokat a gépkocsikat ellenôrzik tüzetesebben, amelyek teherforgalmat bonyolítanak, és ezen belül állati eredetû termékeket forgalmaznak. Az eddigi vizsgálatok során nem tapasztaltak rendellenességeket – tájékoztatta lapunkat Tuca Cristian, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezérigazgató-helyettese.

A Brassó megye felôl érkezô jármûveknek a Müller-patak fölött emelkedô hídra érve egy szônyegen kell áthaladniuk, amelyre a járványmegelôzô parancsnokság szakemberei folyamatosan erôs fertôtlenítôszert permeteznek.

Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter kedden bejelentette, hogy módosításokat eszközölnek az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) csúcsvezetésében, de a Brassó Megyei Állategészségügyi Igazgatóságnál is a madárinfluenza-helyzet hibás kezelése miatt.

"Változások lesznek a bukaresti hatóság élén, de a helyzet kialakulásáért elsôsorban felelôs Brassó Megyei Állategészségügyi Igazgatóság szintjén is" – mondta Flutur.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetôségét csak Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök menesztheti, és valószínû, hogy miután ellenôrzik, hogyan végezték el munkájukat, hogyan tettek eleget kötelezettségüknek, Ion Agafitei elnököt és az intézet két alelnökét bocsátják el. A Hatóság két alelnöke Dan Marcu és Victor Lupescu.

Flutur a hatóság vezetôségének felrótta, hogy nem ellenôrizték a területi kirendeltségen dolgozókat és a járványmegelôzô parancsnokságokat.

Ami a Brassó Megyei Állategészségügyi Igazgatóságot illeti, Flutur elmondta, hogy valószínûleg a teljes vezetôséget menesztik, de figyelembe kell venni minden személy egyéni tevékenységét. A miniszter elmondta, nem tud arról, hogy Mihai Dumitrescunak, a Brassó Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetôjének szándékában áll-e beadni lemondását.

A miniszter szerint az ellenôrzô szervek 220 tonna húst koboztak el azoktól a cégektôl, amelyek Feketehalmon a volt Avicola területén mûködtek. Az elkobzott húsmennyiségbôl 24 tonna a Drakom cégtôl származott.

Élô szárnyast öt megyében (Brassó, Vrancea, Kovászna, Buzau és Bákó) adtak el: – mondta Flutur.

A somosdi református templom közvetlen közelében emelkedô Fehérítôs-hegy csapadékos idôszakban fenyegetô veszéllyé válik. A gond 1970-ben kezdôdött, amikor a szokatlanul esôs idôjárás következtében a hegy csúszni kezdett a lejtôn. Akkor veszélybe került a közel 200 éves templom, a 170 éves papilak, amely használhatatlanná vált, s le is kellett bontani. Egy lakóház is tönkrement. Azóta a hegy többször is elindult. Idén tavasszal ismét, s a föld most másfél-két méter magasságban áll a toronynak nyomulva.

– A Fehérítôs-hegy – mely nevét 1601-ben a török dúláskor kapta egy fiatalemberrôl, aki az Ôrzô hídon állva kürttel jelezte a falubelieknek, hogy érkezik a sereg, s akit nyílvesszôvel hátba lôttek, majd a hegyre menekült, s itt találtak rá holtan, kifehéredett arccal – megmozdult, s úgy látszik, egyelôre meg sem áll. Tehetetlenek vagyunk. Az immár 201 éves templomunk állandó veszélynek van kitéve. A hegyet a kollektivizálás idején, az 1960-as években szôlôtermesztésre teraszosították, ezzel megváltozhatott a víz levezetése, a talaj vizenyôsebb lett. A hegy az 1970-es esôzések idején csúszott meg elôször. Ekkor a templomra 4-5 méternyi föld került. Ezt a nagy mennyiséget sikerült eltakarítani. Az egyházközségnek a templomot, a tornyot sikerült aláfalazni s az épületet megerôsíteni. Ekkor rongálódott meg a papilak is, mely használhatatlanná vált és újjá kellett építeni. A földcsuszamlás 1975-ben, majd a nyolcvanas években megismétlôdött. Legutóbb 2004-ben fordult elô, amikor egy hétig két 16 tonnás teherautó hordta a földet. Körülbelül 3000 köbmétert! Óriási munka volt. De Ferenczi S. György polgármester hathatós segítségével sikerült ezt kivitelezni. Akkor úgy nézett ki, hogy a közeljövôben hasonló gondunk nem lesz. Azonban az idei csapadékos idôjárás következtében, diófástól, mindenestôl ismét csúszni kezdett a föld – mondja Botos Csaba református lelkész.

Mivel a hegy lassan, de biztosan ereszkedik, a templom, a hat éve épült ifjúsági és gyülekezeti ház, a lelkészi lakás védelmét csak egy erôs beton támfal biztosíthatná. Ennek megépítésére azonban a gyülekezetnek nincs anyagi lehetôsége. Éppen ezért a megyei tanácsnál 100 millió lejes támogatásra pályáztak, s abban reménykednek, hogy sikerrel. Mindeddig talajtani terv nem készült és megvalósíthatósági tanulmány vagy terv sem. A falubeliek ódzkodnak a szakemberektôl, mondván, hogy a mérnökök csak a pénzt veszik el, aztán a falat úgyis nekik kell majd megépíteni . Amit vállalnak is, úgy, ahogy az évtizedek során mindig vállalták a közmunkát, amikor szükség volt rá.

Felvetôdött az is, hogy az egész oldalt akácfával ültessék be, mivel köztudott, hogy az akác megköti a talajt. Az egyház vezetôsége ezt a lehetôséget sem veti el. Addig is, amíg döntés születik, hogyan állítsák meg a hegyet, ismét el kell hordani a temérdek földet, ami nem kevés lapátolást jelent majd a falubelieknek.

Az üzleti siker reményében Noul cod rutier 2003 megtévesztô címmel ugyan már évekkel ezelôtt "piacra dobták" egyes kiadók a 195- ös sürgôsségi kormányrendeletet, de a 2002 decemberében a Románia Hivatalos Közlönyében napvilágra került jogszabály-rendszer azóta gyökeres átalakulást szenvedett. A közelmúltban ismét megjelent az újságárudákban egy hasonló külsejû román nyelvû brosúra Új közúti közlekedési törvénykönyv (Noul cod rutier) címoldali felirattal, melynek ára mindössze 3 új lej és 70 bani. A vaskosabb könyvecske lényegében több korábbi dokumentumot foglal magába: a 195-ös rendeletet, amelyet módosítottak és kiegészítettek a 2003. január 23-i kormányhatározattal, majd a 2004. június 15-i sürgôsségi rendelettel, végül elénk tárva a 2006. évi 49-es törvényt, amely elsô nyomtatásban idén tavasszal került –, a Hivatalos Közlöny jóvoltából (Monitorul Oficial al României, partea I, nr. 246 din 20 martie 2006) –, a közönség elé.

Másként fogalmazva, ez már az igazi, a parlament alsó- és felsôháza által is elfogadott törvény, amit nem csak illendô, több mint tanácsos, egyenesen állampolgári kötelességünk megismerni. Ha valaki netalán legyintene, mondván, hogy ô már igazán nem fárasztja a szemét és az agyát ilyesmivel, hiszen "régi motoros", betéve tudja a szabályokat, annak sajnálattal kell mondanunk, hogy hatalmasat téved. És – bár nem kívánjuk, hogy így történjen – meglehet, hogy mulasztásáért drága árat kell majd fizetnie.

A kiadvány fedôlapjára okkal került a De larg interes felirat, mert valóban széles körû érdeklôdésre tarthat számot. Nem túlzás azt állítani, hogy az elôírások abszolút mindenkit érintenek, aki gyalogosként, utazási szándékkal, illetve bármilyen közlekedési eszközzel kimerészkedik az utcára vagy útra. A magunk részérôl az elkövetkezôkben egy cikksorozatban igyekszünk felkelteni az érdeklôdést a téma iránt, figyelmeztetni olvasóinkat az illetékes szervek által beharangozott változásokra. A szóban forgó törvény ugyan a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után fél évvel lép érvénybe, de ez esetben sem jó a hegy alatt abrakolni. Két hónap már elrepült, és mintegy 120 nap áll rendelkezésünkre, hogy átrágjuk magunkat az illusztrált szövegen, ahhoz, hogy ôszire lecketanultan állhassunk helyt a sûrûsödô forgalomban. Még nem késô tehát, s ha naponta egy oldalnyit megértünk és rögzítünk a brosúra anyagából, akkor nem lesz gond eligazodni a kötelességek és jogok rengetegében.

Ettôl a pillanattól javasoljuk: vegyük sorra együtt, mi az, amire okvetlenül oda kell figyelni a törvény tanulmányozása közben.

Ami már az elsô fejezetbe foglalt általános rendelkezések közt szembetûnik: a közlekedési szabályok hangsúlyozottan MINDENKIRE vonatkoznak. Tehát nincs olyan kitétel, hogy a rendôr, a csendôr, a katona, az állambiztonsági szerv, az ôrzô-védô cég alkalmazottja, a taxis, a parlamenter, ilyen-olyan vezetô beosztású személy, holmi multimilliárdos szuperkocsi tulajdonosa, vezetôje büntetlenül fittyet hányhat a szabályokra. Kíváncsian várjuk, szeptember 20. után lesz-e változás e tekintetben. Avagy továbbra is valahányan úgy közlekednek, ahogyan jónak látják, mit sem törôdve a rettegett elôírásokkal, a végrehajtás esetleges következményeivel. Akkor majd kiderül, hogy mit érnek, mire képesek a rendfenntartó szervek, illetve az egész közlekedési