Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nem a határkô, a küzdés a fontos

Noha nyilvánvalóan nem egy nap alatt születik meg a döntés, a nyilvános bejelentés szintjén ma dôl el Románia (és Bulgária) európai sorsa. Ma hozzák nyilvánosságra ugyanis, hogy mikortól csatlakozhat az Európai Unióhoz az ország. S mint minden hasonlóan fontos döntés dátuma esetén, ezúttal is kommentárok és magyarázatok, hírek és álhírek, megnyugtató nyilatkozatok és idegeskedô megnyilvánulások lepték el a médiapiacot az elmúlt napokban, a teljes bizonyosságot sugalló bejelentésektôl a 2008 utánra halasztás rémét felvetô híresztelésekig.

Az izgatottság a döntés horderejét tekintve érthetô, annál kevésbé, ami a várható tartalmat illeti, hiszen európai körökben megszokhattuk, hogy meglepetések nemigen fordulnak elô, minden határozatot alaposan megrágnak közlése és gyakorlatba ültetése elôtt, s noha a demokrácia játékszabályai alapján minden fél meghallgatásra kerül, a többség akarata érvényesül, s ezt az akaratot jó elôre ismerni lehet.

Márpedig Románia esetében a csatlakozásról már régen megszületett a döntés, elsôsorban politikai síkon, amelyet most már igen nehéz lenne levenni a napirendrôl, noha a bôvítési szkeptikusoknak és Románia csatlakozása ellenzôinek érveit sok esetben akár helytállónak lehet tekinteni. Egészen nyilvánvaló ugyanis, hogy az ország nincs minden tekintetben felkészülve az integrációra, mint ahogy az is, hogy Európa számára gazdasági és presztízsérdek, hogy Románia minél korábban EU-tag legyen. Most már csak azt kell valahogy kisakkozni, hogy miként tálalják az egészet oly módon, hogy az európai alapelv se sérüljön (mármint Románia ne részesüljön külön kedvezményben), s az integráció folyamata se álljon le.

Ami pedig az egész ügyet Románia szempontjából illeti, egyértelmû, hogy a modernizációt célzó átalakítás folyamatát folytatni kell, bárhogyan is hangozzék Brüsszel országjelentése. Hisz Románia saját szempontjából lényegében nem is a csatlakozás dátuma a fontos, hanem azok az erôfeszítések, amelyek az országot korszerû állammá alakíthatják, s amelyeknek a folyamata egészen biztosan nem zárul le sem 2007, sem 2008. január 1-jével. Azaz nem maga a csatlakozás határköve a fontos, hanem – Ma-dáchot idézve – "a küzdés maga".

Ezért lehetünk egészen nyugodtak, ami Brüsszel bejelentését illeti, s ezért nyugtalankodhatunk, amikor Bukarestbôl nem az építô munkáról, hanem politikusi civakodásokról, meddô hatalmi harcokról hallunk. Mert ebben rejlik a legnagyobb veszély: ha elmúlik az elvárásoknak való megfelelés kényszere, akkor a késztetés is. Márpedig igaz ugyan, hogy EU-tagként hosszú távon a fejlôdés garantált, az azonban mégsem mindegy, hogy mennyire hosszú az a táv.

Bálint Zsombor

Tegnap lejárt az összjövedelmi adó meghatározására szükséges jövedelem- bevallás határideje. Az idén változás következett be a rendszerben, az egységes adókulcs bevezetése következtében ugyanis a fizetésbôl vagy hasonló jellegû bevételekbôl származó összegeket nem kellett bevallani, s az átállás számos adófizetô számára nehézségeket okozott.

Dénes Irén, a megyei közpénzügyi fôigazgatóság aligazgatója elmondta, hogy egyelôre nem rendelkeznek adatokkal arra vonatkozóan, hogy az adókötelesek hány százaléka tett eleget kötelezettségének, mert a postára feladott bevallások jelentôs hányada késôbb érkezik meg a hivatalba. Ráadásul tegnap este addig tartottak nyitva az ügyfélfogadó pultok, amíg el nem fogyott az ügyfelek sora. Az azonban már most elmondható, hogy nem változtak az adóbevallási szokások, a legtöbben az utolsó pillanatban kívánják elintézni ilyen jellegû kötelezettségüket, így a forgalom jelentôsen megnôtt az utóbbi héten az ügyfélfogadó pultoknál. Hogy mégis viszonylag gördülékeny volt az ügyintézés, az annak tulajdonítható, hogy szokásosnál lényegesen több fogadópult szolgálta ki az érdekelteket, amelyek szombaton és vasárnap és nyitva voltak. A hét végén azonban a vártnál kevesebben néztek be a hivatalba.

A magyarokon kívül az összes tanfelügyelô a PD tagja

Tovább gyûrûzik a tanügyben hetek óta kirobbant botrány. A 2005 októberében lemondott volt fôtanfelügyelô, Stefan Somesan politikai tisztogatással vádolja Suzana Ganta ideiglenesen megbízott fôtanfelügyelôt, aki, mint kijelentette, a feje tetejére állította a tanügyet azzal, hogy pár héttel az érettségi vizsgák elôtt leváltott iskolaigazgatókat, illetve tanfelügyelôket.

Az indoklás szerint azért kellett leváltani 19 líceumigazgatót, mert bár a törvényeknek megfelelôen versenyvizsgával nyerték el a tisztségüket, nem rendelkeztek a minisztérium által aláírt megerôsítéssel. Ennek oka az, hogy a tanfelügyelôség vezetése nem juttatta el a tárcához az igazgatók névsorát.

A szaktanfelügyelôk jó része állattenyésztô mérnök

Somesan szerint azonban bosszúhadjáratról van szó ebben az esetben is, de abban még inkább, hogy miután április 29-én lejárt a tanfelügyelôk szerzôdése, a fôtanfelügyelô bosszút állt azokon, akiket nem sikerült "besoroznia" a Demokrata Pártba. Ezzel felborította az oktatási rendszert pár héttel az év vége elôtt. Öt tanfelügyelôt – 2 román nyelv szakost, 1 matematika, 1 fizika, 1 történelem szakost – küldött vissza a katedrára, helyükbe két állattenyésztô mérnököt nevezett ki. Ráadásul ezek közül az egyik a keresztanyja. És van közöttük egy óvónô és két tanár.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy "egyetlen kisebbséghez tartozó tanfelügyelôt sem menesztettek". A megbízott fôtanfelügyelô "fia-talításra" való hivatkozását is elutasította, mivel, mint mondta, a 20 tanfelügyelôbôl 4 közvetlenül nyugdíjazás elôtt áll.

A következmények között hangsúlyozta a VIII. és a XII. osztályosok helyzetét, akiknek hirtelen "kicserélték" a tanáraikat. Ugyanakkor, jelentette ki, kérdés, hogy az "átmeneti" helyzetben leledzô tanfelügyelôk, akik nem tettek kompetenciavizsgát, hogyan fogják kezelni az érettségi vizsgákat. Ebben az idôszakban kb. 2000 tanügyi kádert kell titularizálni, áthelyezni, helyettesítônek kinevezni.

Érdekes nyilatkozat. Különös módon folynak a leváltások-kinevezések a tanfelügyelôségen. Megérne "egy misét" a helyi koalíciónak. Vagy mégsem? Mert egyelôre agyonhallgatják az ügyet.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hétfôn azt sugallta, hogy nem szándékozik módosításokat eszközölni a kormány felépítésében, e téma kapcsán újságírói kérdésre annyit mondott, hogy "nem cserélsz lovat, amikor áthaladsz a folyón".

Az NLP Ügyvezetô Tanácsának ülését követôen az újságírók arra kérdeztek rá, hogy szándékozik-e csökkenteni a minisztériumok számát, és Tariceanu kijelentette, hogy errôl a kérdésrôl nem tárgyaltak. "Jelen pillanatban a fô foglalatosságunk az, hogy betartsuk a felvállalt kötelezettségeket annak érdekében, hogy a január elsejei csatlakozás sikeres legyen", folytatta Tariceanu.

A kérdésre, hogy miniszterváltásra sor kerül-e azokon területeken ahol, az országjelentés negatívumokat állapít meg, a kormányfô azt válaszolta, hogy a jelentés nem miniszterekrôl szól, hanem azon pontokat határozza meg, ahol további eredményekre van szükség. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a négy, piros zászlóval jelzett terület nem veszélyezteti Románia csatlakozását. Tariceanu szerint minden miniszter jól végezte feladatát, ami az integrálást illeti. A kormányt átszervezzük oly módon, hogy a miniszterek száma megegyezzen az EU- tagállamokéval, nyilatkozta szombaton Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. "Ez egy ígéret, amelyet a DA Szövetség a kormány megalakulásakor tett az EU- csatlakozás távlatában" – mondta Boc. A demokrata elnök szerint a szövetség felelôsséget vállalt már 2004 decemberében a kormány átszervezéséért, de mindeddig nem tudta megvalósítani mindezt, mivel "az idô túl rövid volt ennek kivitelezésére". A DP elnöke rámutatott, hogy az átszervezés után a kormányt alkotó miniszterek száma "kompatibilis lesz az Európai Unió államainak kormányaiban létezôkkel". Azon kérdésre, hogy mikor kerül sor az átszervezésre, Boc elmondta: "Miután Románia EU-csatlakozását megerôsítik, mindezt véghez kell vinni" – jelenti a Mediafax.

A korelnök és a korjegyzôk felkérését követôen a 85 éves Horváth János (Fidesz) mond köszöntôbeszédet és vezeti az ülést.

Ezután Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke és Lamperth Mónika belügyminiszter országgyûlési képviselô-válasz-tásokról szóló beszámolóját hallgatják meg a honatyák. A képviselôk a történelmi zászlók elôtt ünnepélyes esküt tesznek, ezt követôen a pártok bejelentik képviselôcsoportjaik megalakulását és a frakcióvezetôk nevét.

Az Országgyûlés tagjai ezután titkos szavazással megválasztják az Országgyûlés elnökét, alelnökeit és jegyzôit. A legtöbb mandátummal rendelkezô Magyar Szocialista Párt házelnöknek Szili Katalint, az Országgyûlés jelenlegi elnökét jelöli.

A pártok megállapodása szerint az alakuló ülésen két alelnököt választanak, majd megválasztják a tíz jegyzôt.

Alelnöknek Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ) jelölték, jegyzônek az MSZP Nyakó Istvánt, Podolák Györgyöt és Török Zsoltot, a Fidesz Hende Csabát, Németh Zsoltot és Szûcs Lajost, a KDNP Móring József Attilát, az SZDSZ Béki Gabriellát és Kis Zoltánt, az MDF Pettkó Andrást javasolja.

A titkos szavazás eredményének ismertetése után a házelnök mond köszöntôt.

Az alakuló ülésen bejelentik a kormány megbízatásának megszûnését. A kabinet ezután ügyvezetô kormányként tevékenykedik, vagyis gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik, de nemzetközi szerzôdést nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Miután a köztársasági elnök megtette javaslatát az új miniszterelnök személyére, Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje immár kijelölt kormányfôként szólal fel.

Az Országgyûlés alakuló ülése a Szózattal ér véget.

Az új Országgyûlésben az MSZP frakciója 190, a Fideszé 141 tagú lesz, a KDNP 23, az SZDSZ 20, az MDF 11 képviselôvel rendelkezik, és lesz egy független képviselô is.

1966. május 16-án a "Nagy Proletár Kulturális Forradalom" hivatalos kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) központi bizottságának e napon kiadott körlevelétôl datálják. A május 16-i körlevél elítélte "a burzsoázia képviselôit, akik befurakodtak a pártba" és ezzel megadta a jelet a nagyszabású tisztogatásra.

Június 1-jén Mao elrendeli egy tacepao (nagybetûs plakát) országos terjesztését. A tacepaót a pekingi Peita egyetem diákjai tûzték ki, elítélve az egyetem vezetôinek kísérletét a "kulturális forradalom" elfojtására. Ezzel kezdetét vette a vörösgárdista mozgalom.

Augusztus 5-én Mao közzétette "Bombázzátok a vezérkart!" szövegû tacepaóját, amely közvetett támadás volt Liu Sao-csi (Liu Shaoqi) államelnök ellen, aki 1959 óta töltötte be ezt a tisztséget és akit legfôbb ellenfelének tekintett. Liut 1969-ben kizárják a pártból, és még abban az évben meghal a börtönben, ahol nem kezelték betegségét. A vörösgárdisták rémületben tartják az országot, országszerte erôszakcselekményeket követnek el, embereket hurcolnak és kínoznak meg, rombolnak.

Augusztus 8-án a KKP központi bizottsága elfogadja a "16 pontos határozatot", amely felszólítja a proletariátust a "négy régi" (régi eszmék, régi kultúra, régi szokások és hagyományok) elítélésére. A vörösgárdistákhoz parasztok, katonák és munkások csatlakoznak.

Augusztus 18-án egymillió vörösgárdista sorakozik fel a Tienanmen téren Mao Ce-tung elôtt.

1969 áprilisában a KKP IX. kongresszusa véget vet a vörösgárdista mozgalomnak. Csiang Csing (Jiang Qing), Mao Ce- tung felesége a szûkebb vezetésbe kerül.

1971. szeptember 13-án Lin Piao, (Lin Biao), akit 1969-ben Mao majdani utódává jelöltek, rejtélyes repülôgép-szerencsétlenség áldozata lesz, azzal vádolják, hogy összeesküvést szervezett Mao ellen. Ezután a kulturális forradalomra inkább a vezetés felsô csoportjaiban zajló manôverek, fordulatok voltak a jellemzôek.

1976. január 8-án meghal Csou En-laj miniszterelnök, aki 1972-ben bírálta az ultrabalosságot.

Szeptember 9: meghal Mao Ce-tung.

Október 6: letartóztatják a "Négyek bandáját", akik alatt Csiang Csinget, és ultrabalos társait, Jao Ven-jüant (Yao Wenyuan), Csang Csun-csiaót (Zhang Chunqiao) és Vang Hung-vent (Wang Hongwen) értették.

A szorosan vett "kulturális forradalmon" az 1966-76 közötti évtizedet értik. Ezt kétéves átmeneti idôszak követte, amelynek során a még Mao halála elôtt kinevezett Hua Kuo-feng (Hua Guofeng) állt ugyan a párt élén, de a hatalom fokozatosan átment a korábban Csou En-laj által támogatott Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) kezébe. Ô formálisan nem került a hierarchia elsô helyére, de 1978-tól döntô befolyást gyakorolt az ország életére, pragmatikus reformirányvonalat érvényesítve. Hu Csin-taót (Hu Jintao), a párt és az ország mai irányítóját is ô emelte be a legfelsô vezetésbe.

Teng Hsziao-ping vezetésével fogadták el 1981-ben azt a párthatározatot, amely a "kulturális forradalom" hivatalos értékelésévé vált Kínában, elítélve annak gyakorlatát.

"Több ország is bekapcsolódott már ebbe a vitába, és mi támogatjuk a megbeszéléseket" – szögezte le a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában. Utalt arra, hogy az európai hatalmak már másfél éve megtették Iránnak javaslataikat, és
"mi azon vagyunk, hogy könnyítsünk ezeken az indítványokon".

A hét végén Sean McCormack amerikai külügyi szóvivô hárította el Kofi Annannak, a világszervezet fôtitkárának azt a javaslatát, hogy Washington közvetlenül tárgyaljon Teheránnal az iráni atomprogramról. Az amerikai vezetés álláspontja szerint ugyanis Irán csak a konfliktus megoldásának a késleltetésében és eltussolásában érdekelt. Teherán "olyan tárgyalási folyamat iránt kötelezte el magát, amely a külsô jelek szerint inkább az elodázásra irányul, míg ezalatt továbbra is atomfegyver megszerzésére törekszik" – közölte újságírók elôtt McCormack, és hangsúlyozta: az Egyesült Államok elégedett az iráni urándúsítás beszüntetésérôl folytatandó tárgyalások érdekében az európaiak és az oroszok által tett erôfeszítésekkel.

A Kaláka-Club, az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyûlés elnökét és Andreas Khol osztrák parlamenti elnököt kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpát-ukrajnai magyar vállalkozók képviselôinek szervezett tanácskozáson. A rendezvényen számos meghívott tartott elôadást, közöttük Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel megbízott államtitkára. A résztvevôk tájékoztatást kaptak egyebek között az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésérôl, a régiós vállalkozási tapasztalatokról, a magyarországi fejlesztési tervekrôl, a támogatási rendszer kérdéskörérôl.

Szili Katalin – aki külön találkozott Martin Bartenstein gazdasági miniszterrel, valamint Christoph Leitllel, a gazdasági kamara elnökével – felszólalásában egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei együttmûködésnek politikai, gazdasági és társadalmi céljai vannak. Politikai értelemben a stabil, demokratikus régió kialakulása a cél, gazdaságilag a prosperáló, a lehetôségeit minél jobban kihasználó gazdaságok szimbiózisa, míg társadalmilag az embereknek nyújtott mind jobb alternatívák, az életminôség javítása, vonzó, pozitív légkör kialakítása a Kárpát-medencében. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy ebben a szellemben jött már létre 2004-ben a Kárpát-medencei Magyar Képviselôk Fóruma, amely szimbolikus üzenetet hordoz a magyar-magyar kapcsolatok erôsítése szempontjából, de emellett gyakorlati szerepet is játszik, hiszen a KMKF üléseinek keretében stratégiai fontosságú ügyek kerülnek megvitatásra. Így például alkalmat ad arra, hogy megvizsgálják: melyek azok az utak, amelyek elôsegíthetik az Európai Unió által nyújtott lehetôségek hatékony kihasználását.

Brüsszelben és Bukarestben egyre erôsebben aggódnak amiatt, hogy Románia képtelen felhasználni az európai uniós pénzeket. Az Euractiv szerint tavaly decemberben 266 millió eurót már elveszített az ország amiatt, hogy a pályázatokon elosztható pénzt nem tudták elkölteni.

A legújabb adatok szerint az ország az EU- támogatásnak még a 40 százalékát is alig képes felhasználni.

Egy jó héttel ezelôtt szokatlan lépésre szánta el magát Sebastian Vladescu pénzügyminiszter: felszólította Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, hogy fogja munkára a minisztereket, továbbá központilag ösztönözzék az érintetteket arra, valósítsák meg a 2004-2005-ös PHARE-programok keretében vissza nem térítendô támogatást nyert pályázatokat, amelyek összértéke mintegy 800 millió euró. A pénzügyminiszter figyelmeztetett: "van olyan borúlátó forgatókönyv", amely szerint Brüsszel visszavonja a nagy infrastrukturális beruházásokra szánt PHARE-támogatást (több mint 100 millió eurót), s elhalaszthatják a PHARE 2006 folyósítási egyezmény aláírását is.

A pénzügyminiszter már februárban írásban figyelmeztette a minisztériumokat a feltételek teljesítésének elmulasztásával járó kockázatokra. Április végén a miniszter személyesen találkozott a PHARE-programok kedvezményezettjeivel, és megállapította, nem dolgozták ki a versenytárgyalások kiírásához szükséges dokumentumokat és nem továbbították azokat jóváhagyásra.

Anca Boagiu integrációs miniszterasszony a parlamentnek címzett levélben elismerte, hogy tavaly decemberben a humán erôforrás-fejlesztési célokra (munkanélküliek integrációja, alkalmazottak továbbképzése stb.) szánt 266 millió eurót veszített el az ország a projektek határidejének lejárta miatt.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter szerint e hónap 28-án, egy idôben a kórháztörvény életbe lépésével, lejár a kórházigazgatók és a kórházak igazgatótanácsainak a mandátuma. Ezt követôen az általa vezetett tárca legkésôbb hat hónapon belül versenyvizsgát hirdet meg. Ezen azonban csak azok vehetnek részt, akik elôzetesen elvégzik a tárca által szervezendô menedzsmenttanfolyamot.

A miniszter szerint május 28-tól számított 3-6 hónapon belül kiírják a kórházigazgatói tisztségekre a versenyvizsgát. Addig ideiglenesen megbízott igazgatók lesznek az egészségügyi intézmények élén. A kijelentést pénteken, hét megye közegészségügyi igazgatóságai vezetôivel tartott találkozót követô sajtótájékoztatón tette. A versenyvizsgán mindenki részt vehet, aki elvégzi a szakminisztérium által szervezett kurzust. Ez még azok számára is kötelezô, akiknek menedzserdiplomájuk van. A lapunksére, hogy ki fogja kinevezni az ideiglenes igazgatókat, kijelentette, ez személyesen a miniszter hatáskörébe tartozik. A kurzust a résztvevôk fizetik.

Senkit sem kötelezünk, hogy kórházigazgató legyen, jelentette ki, ha nem akar részt venni a felkészítôn.

A találkozón kiderült, hogy bár nagyrészt komolyan veszik az általa eltervezett reformot, sok helyen idegenkednek az alkalmazásától. Továbbra is a "kis helyi érdekkörök" mûködnek. Ez fôleg abban nyilvánul meg, hogy több ágyat tartanak a kórházakban, mint amennyit a betegek száma indokolna. Vannak olyan helységek, amelyeket a helyhatóságok, mivel az érdekeik úgy kívánják, "preferenciálisan" kezelnek. Ezeknek azt üzente, hogy a felmérések teljes restrukturálással, átszervezéssel fognak végzôdni. Ami nem kizárólag a kórházi ágyak számának csökkentésével fog járni, a fô cél az, hogy a szükségleteknek megfelelôen gazdálkodjanak, azaz a kórházak a valós helyzetet mutassák, és kiszolgálják a körzetükhöz tartozó közösségeket.

A miniszter szerint a legkevesebb nyitottságot Kovászna megye mutatta, ezért úgy határozott, hogy 10 napon belül a minisztérium egy bizottságot küld oda, hogy a helyi közegészségügyi igazgatósággal közösen jobb belátásra bírja ôket. Ugyanakkor, mondta, egyesek azt hitték, hogy kéregetni jöttek, ezért pénzt kértek ilyen-olyan felszerelésre, egyebekre, anélkül, hogy pontosan meg tudták volna mondani, mire is költenék a pénzt. Nicolaescu azonban figyelmeztet: egyetlen lejt sem fognak kapni azok a kórházak, amelyek nem ébrednek rá a valóságra, és fenn akarják tartani a jelenlegi helyzetet.

A pénteki találkozón a Maros Megyei Sürgôsségi Kórházról nem döntöttek. A közegészségügyi igazgatóság igazgatójával arra a következtetésre jutottak, hogy két hét múlva hoznak határozatot. A miniszter felkérte a kórház vezetôségét, a DSP igazgatójával közösen gondolják át, hogy a megyei sürgôsségi kórház az ország legnagyobb kórháza, amely ugyanakkor a legnagyobb adósságot halmozta fel. Így át kell szervezni. Felkérte, végezzék el a számításokat és felméréseket, hogy két hét múlva a legmegfelelôbb döntést tudják meghozni. Nicolaescu egy dologról biztosított: a jelenlegi állapotot nem fogják tovább fenntartani. Olyan kórházzá akarja átalakítani, amely a jövôben regionális sürgôsségi kórházzá válhat. El kell dönteni, mit utalnak át a létrehozandó municípiumi kórháznak, egy krónikus betegségekkel foglalkozó kórháznak, egy tbc- kórháznak.

Szászrégenben és Segesváron új kórházakra van szükség, jelentette be a miniszter, amit személyesen felvállalt. Azt még nem tudja, hogy a dicsôszentmártoni kórházat a jelenlegi formájában fenntartják-e vagy átszervezik, esetleg új kórházat építenek. Egyelôre a mentális egészségre vonatkozó törvény megjelenését várja, illetve az országos helyzetrôl szóló jelentést. Marosludason a városi kórházat szociális központtá akarja szélesíteni. Errôl most készül a megvalósíthatósági tanulmány.

A múlt héten Brassó megyében madárinfluenza-gócokat fedtek fel. Mivel a feldolgozó cégektôl a baromfihúsból elôállított termékek eljutottak az ország más megyéibe is, félô, hogy a betegség elterjedhet. Dr. Rusu Ioant, a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezérigazgatóját kérdeztük, milyen megelôzô intézkedéseket foganatosítottak a megye területén?

– A Megyei Járványmegelôzô Parancsnokság szombaton ült össze, amelyen kidolgozta a szükséges intézkedéseket. Ezeket határozatba foglalták, amelyet a prefektúra eljuttatott a polgármesteri hivatalokhoz, a helyi tanácsokhoz, helyi parancsnokságokhoz. Az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság munkatársai május 13-tól riadókészültségben vannak. Idôben értesítettük az állategészségügyi körzetek, rendelôk, az élelmiszerellenôrzô egységek szakembereit. Együttmûködési tervet dolgoztunk ki a Közegészségügyi Igazgatósággal. Elkezdtük az állati eredetû termékeket forgalmazó élelmiszerüzletek, nagy kereskedelmi láncokhoz tartozó egységek és húsraktárak szigorú ellenôrzését. Ha a szárnyashús-termék vagy tojás Brassó megyébôl származik, vagy bármilyen gyanús jeleket fedezünk fel, lefoglaljuk, kivizsgáljuk. Hétfô délig az ellenôrzések során 17.000 tojást és 183 kg pulykahúst helyeztünk zárlat alá. Tegnap óta felfüggesztettük a farmokról vagy más kereskedelmi egységekbôl származó szárnyasok, csibék értékesítését. A szárnyas-nevelô farmokról csak akkor szállíthatók el az egyedek, ha azt megelôzôen az állategészségügyi igazgatóság jóváhagyást adott ki. A következô idôszakban a legnagyobb szigorúsággal ellenôrizzük a határozatba foglalt rendelkezések alkalmazását is. A törvénysértôkre drasztikus bírságokat szabunk ki. Folyamatosan követjük a szárnyasállomány forgalmazására vonatkozó szigorítások tiszteletben tartását. Elrendeltük, hogy a megye területén a szárnyasokat a gazdák tartsák az udvarokban, ne hagyják szabadon.

– Maros megye határos Brassó megyével, ez valóban veszélyessé teheti a helyzetet...

– Az intézkedéssorozat alkalmazásának célja a betegség elterjedésének megelôzése. Ezért a megye Brassó felôli bejáratánál, Mihai Viteazul településnél az út mentén a rendôrséggel közösen ellenôrizzük a hústermékeket, szárnyasokat szállító gépkocsikat. Oda rendeltük a fertôtlenítô szakembereket a megfelelô gépkocsival és felszerelésekkel. Állandó állatorvosi szakfelügyeletet vezettünk be. A szállító gépkocsik egy fertôtlenítô szônyegre hajtanak, majd az ellenôrzés és fertôtlenítés után folytathatják útjukat. Felkérem a szárnyastartó gazdákat, a farmervezetôket és más egységek képviselôit, a feldolgozókat, hogy a megelôzés érdekében feltétel nélkül tartsák tiszteletben az elôírásainkat.

Bár konkrét adatokat nem sikerült megtudni a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság tegnapi sajtótájékoztatóján, dr. Morariu Silviu igazgató kijelentette, hogy egészségügyi téren megtették a szükséges intézkedéseket a madárinfluenza-járvány elleni védekezés érdekében. A fertôzô betegségek klinikáján elkülönítettek egy részleget az esetleges fertôzöttek kezelésére, a megye rendelkezik a szükséges mennyiségû oltóanyaggal azon személyek beoltására, akik az elsô vonalban kerülhetnek kapcsolatba a fertôzöttekkel. A kérdésre, hogy az egyik marosvásárhelyi nagyáruházban lefoglalt feketehalmi (Codlea) szárnyashús és tojás fertôzött-e, az igazgató egyelôre még nem tudott válaszolni. Azt viszont elmondta, hogy ismeretetô füzetekkel, szórólapokkal kívánják felhívni a lakosság figyelemét az elengedhetetlenül szükséges megelôzô intézkedésekre a gyakori kézmosással kezdôdô egyszerû higiénés szabályok betartásától olyan javallatokig, hogy szárnyashúst csak engedélyezett egységektôl tanácsos vásárolni, használat elôtt alaposan meg kell mosni a tojást, és a megfelelô hôfokon (70°C fölött) kell elkészíteni a szárnyashúst, az elhullt szárnyasokról értesíteni kell az állatorvost, zárt helyen kell tartani a háziszárnyasokat stb. A szórólapon részletes információ olvasható a madárinfluenza leírásáról és a betegség tüneteirôl is.

Ciprian Dobre prefektus tegnap Ákosfalva, Ádámos, Cintos, Mezôbánd, Bátos, Marosbogács, Balavásár, Bükkös, Kóródszentmárton, Havad, Sóvárad, Szengyel, Marosszentanna és Zágor polgármestereinek, vagyis 14 helyi földosztó bizottság elnökének küldött figyelmeztetést, mivel késlekednek a 247/2005-ös számú törvény alkalmazásával.

A szerkesztôségbe eljuttatott közlemény szerint a fent említett bizottságok egyike sem tett le még semmiféle dokumentációt, annak ellenére, hogy a megyei bizottság több mint fél éve mûködik. A megyei földosztó bizottság legutóbbi (május 11-i) ülésén Ciprian Dobre prefektus felszólította a 14 település polgármesterét, hogy a felszólítás kézbesítését követô 5 napon belül közöljék a megyei földosztó bizottsággal a dokumentumok megoldása halogatásának az okait, illetve a helyi földosztó bizottságoknál folyamatban levô dokumentumok számát.

Ha a megfelelô dokumentációt május 30-ig nem terjesztik a megyei földosztó bizottság elé, 2006. június 1-jétôl a bizottság, amelynek az elnöke Ciprian Dobre, alkalmazni fogja a 247-es törvény elôírásait, olvasható a prefektúra közleményében.

A fenti kijelentés a Zenei Napok két hangversenyének közös címadója is lehet ez alkalommal. A Gémesi Géza (Magyarország) vezényelte koncerten egy 15 esztendôs hegedûs, Franceso Ionascu – aki Kolozsváron Valeriu Maior irányítása alatt tanul – bûvölte el légiesen könnyed játékával Mendelssohn e-moll hegedûverse- nyében a hallgatóságot. Pár napra rá a marosvásárhelyi zenei líceum kilenc növendéke bizonyította tehetségét, semmivel sem alacsonyabb szinten. Ez alkalommal a filharmónia zenekarát Szônyi Zoltán irányította.

Ionascu ragyogó ígéret. Korának megfelelôen az elôadandó anyag megmunkálásának fontossága van elôtérben s az élmény középpontjában a hegedûjáték tökéletessége áll. Lélekben még nem elég érett arra, hogy teljességében befogadja, átélje és kisugározza a mû tartalmát is. Hegedûhangja salaktalan, tökéletesen intonált, ritmikája, dinamikája kidolgozott, a hangszeres kivitelezés egy különleges mûvészi formátum jelenlétének alakulását hordozza magában.

A versenymûvet keretezô két szimfonikus kompozíció – Schumann Genovéva-nyitánya és Brahms III. szimfóniája – inkább a karmestert, mint a zenekart tette próbára. Gémesi nem igazán profi pálcakezelô, inkább a betanító karmesterek munkakörében tudom elképzelni.

A marosvásárhelyi növendékek hangversenyén a vonósok kivétel nélkül ihletett muzsikálással ajándékozták meg a hallgatóságot. Ha a Ionascu korú Engel Lajos tanítványnak, Simon Csongornak lenne egy jó hangszere, játéka Lalo Spanyol szimfóniájának elsô tételében sokkal meggyôzôbb lehetett volna. Így is joggal keltett feltûnést karcsú, törékeny, rugalmas és tiszta zenei ihletésû hangjával. Bartha Lajos osztályából Darabont Júliában (IX. oszt.) már igazi szólistaegyéniség típusát pillanthattuk meg. A Mendelssohn-hegedûverseny elsô tételében játékának tisztasága és virtuozitása, hangszeres tudása, zenei érzékenysége méltán vívott ki számára nagy sikert. Mozart D-dúr, KV. 218 hegedûversenyének elsô tételében Vlad Popa (Szônyi Zsuzsa növendék, XII. oszt.) érzékeny gonddal kidolgozott, arányosan formált, kiegyenlített produkcióval jelentkezett, míg J. Chr. Bach c-moll gordonkaversenyének I. tételében a VII. osztályos Kecskés Ávéd Csilla (Kozma Péter növendék) gyönyörû hangú, érzelemgazdag, nagy rokonszenvet ébresztô csellójátékának természetes lélegzete volt.

Remekeltek a fúvósok is. Vincze Balázs (X. oszt. Vincze Ferenc növendéke) J. Chr. Bach D-dúr fuvolaversenyének elsô tételében csillogtatta virtuozitását, aprólékosan kidolgozott hangszeres munkát és figyelemre méltó zenei építkezést honorált a nagy taps. Dan Docolin (X.oszt. Szabó Sándor növendéke) Haydn Esz-dúr trombitaversenyének elsô tételében nyújtott korrekt, kifejezô hangszeres teljesítményt. Dorinel Puia (IX.oszt. Calin Calugaru növendéke) valószínûtlenül szép magas hangja, leheletpianója, érzékeny, bár kissé rapszodikus dallamkezelése ragadta magával a hallgatót Weber f-moll klarinétversenyének III. tételét hallgatva.

Balázs Oldal Ádám (VIII. oszt. Elekes Márta- Adrienn növendéke) J. S. Bach É-dúr zongoraversenyének II.-III. tételét játszta analitikus értelemmel, amely komoly értéket kölcsönzött a produkciónak. A hangversenyt László Cristina (XI. oszt. Carmen Mihaescu növendéke) zárta Beethoven 3. c-moll zongoraversenyének II-III. tételével. Biztos hangszerkezelés, szép, üde, zengô zongorahang áradt az elôadásból. Egy jó irányban alakuló egyéniség ült a zongoránál, akiben a mûvésszé válás minden adottsága megvan.

A marosvásárhelyi Mûvészeti Líceumban – megalakulása óta – a zeneoktatásnak értéke van és magas színvonalon mûvelik azt. Ezért is szólt és szóljon ezután is a taps.

Szombaton Bereresztelkén tartották meg a harmadik osztályosok megyei rege- és mesemondó versenyét. A rendezvényen ezúttal magyarországi, érdi gyerekek is részt vettek, akik a megye legszebben regélô kisdiákjaival mérték össze tudásukat. A regemondó versenyt Demeter Aranka tanítónô irányításával a helybeli általános iskola módszertani körének tagjai, a helyi önkormányzat, az Érdi Polgármesteri Hivatal, a Budapesti Hagyományok Háza, a tejfeldolgozó, a református egyház, a szülôi közösség, illetve a Van Den Herrik Alapítvány támogatásával szervezték meg. A gyerekeket Chira Gheorghe polgármester, az iskola igazgatója valamint Réman Jenô lelkész köszöntötte.

40 gyerek sereglett össze, hogy tudásukat, amelyet hosszú és kitartó munkával szereztek, bemutathassák. Fejes Réka, a magyar nyelvû elemi oktatásért felelôs tanfelügyelô hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy kisgyerek színpadra álljon, sok mindennek kell eleget tennie, sok elemre kell odafigyelnie: ismernie kell a szöveget, éreznie kell a rege mondanivalóját, lüktetését, a szöveget megfelelô arcjátékkal kell kísérnie, egyszóval meg kell érjen benne a rege. Ha mindez összejön, akkor jó lesz az elôadás. Azok, akik mind a 40 monda- és regemondót végighallgatták, megállapíthatták, igenis vannak rendkívüli és kiváló képességû gyerekek, akik ajkáról szépen szól a monda nagyjainkról, tájainkról, híres harcosainkról. A tanfelügyelô pozitívan értékelte a tanítónôk hozzáállását, munkáját, akik arra törekedtek, hogy változatos, minél színesebb mondákat válasszanak ki.

A mûvelôdési ház közönsége feleleveníthette a Csodaszarvas, Hunor és Magor, Attila király, András vitéz, Gellért püspök legendját, hallhatták a Lehel kürtjérôl, a telekfalvi töklámpásról, Déva váráról szóló mondát vagy a Rózsahegy, a Szent Anna, illetve a Gyilkos-tó legendáját, s a Mátyás király nevéhez fûzôdô számtalan mondát.

A zsûri hét dicséretet osztott ki: Buksa Emesének (marosvásárhelyi 8-as iskola), Ferenczi Beatrixnak (2-es iskola), az erdôszentgyörgyi Pál Imolának, Szucher Eszternek (marosvásárhelyi 18-as iskola), a gyulakutai Bálint Richárdnak, Tordai Lorándnak és Kósa Rebekának (marosvásárhelyi 7-es iskola).

Különdíjat a marosvásárhelyi 14-es iskola tanulója, Kristóf Brigitta kapott.

Harmadik helyre két érdi kislány, Erényi Júlia és Pósa Panni került, második helyezett az erdôcsinádi Jenei Emôke Noémi lett, míg a megérdemelt elsô díjjal Oproiu Nikolett (marosvásárhelyi 2-es iskola) és az érdi Szalma Lili térhetett haza.

Bölöni Domokos a Népújság díjával tüntette ki az érdi Fehérvári Veronikát és dicséretben részesített két gyulakutai versenyzôt.

Április végén tizenkettedik alkalommal találkozott két testvériskola küldöttsége. Lapunkban többször is adtunk hírt, közöltünk élménybeszámolót e találkozásokról. Egyik évben Jászberényben, másik évben Marosvásárhelyen jönnek össze a diákok és nevelôik. Az elsô találkozás 1995 júniusában volt, a Bárdos Lajos Zenei Heteken, a XIX. rendezvény záróhangversenyének alkalmából. Az akkori 20-as Számú Általános Iskola tanulóközössége voltaképpen Szászkay Erzsébet zenetanárnônek köszönheti a dobbantást, hiszen a zene, a dal hozta közös "sátor" alá a két iskolát, a Nagyboldogasszony nevét viselô kéttannyelvû jászberényi Scholát és az utóbb Mihai Viteazul Iskolacsoport nevet nyert tanintézményt, azok diákjait, szülôit és pedagógusait.

Idén az erdélyiek voltak a házigazdák. Szászkay tanárnô így be-szélt kapcsolatuk történetérôl: "Találkozásaink alkalmával nemcsak énektudásunkat csillogtattuk meg, hanem igyekeztünk vendégeinkkel megismertetni Erdély nevezetességeit, természeti szépségeit, ily módon kapcsolva össze a kellemeset a hasznossal. Az évek során kórusaink összetétele sokat változott, mégis mindig együtt dicsértük az Urat, hol Jászberény Fôtemplomában, hol a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébániatemplomban, vagy a Szent Kozma és Damján plébánián. Énekeltünk a budapesti Szent István Bazilikában, a brassói Fekete templomban, a csíksomlyói Kegytemplomban, az egri Bazilikában, a debrece- ni Nagytemplomban, a csíkszentdomokosi Márton Áron templomban, az esztergomi Bazilikában és sok-sok más helyen, ahol erre alkalom adódott. Minden alkalommal közös kirándulás követte a közös éneklést, városainkat, emlékhelyeinket, mûvelôdési nevezetességeinket látogattuk meg, ismerkedtünk népdalainkkal, hagyományainkkal. Az iskolán túlnövô barátságok alakultak ki, nemcsak a kórustagok, hanem családok és kollégák között is. Mindezt a kórusvezetôk fáradságos munkája mellett köszönjük az iskolák vezetôinek, a szülôknek – általuk sikerült gyakran csaknem önerôbôl, jó körülmények között megrendezni találkozóinkat."

A progam idén is változatos volt: városnézés, hangverseny az Elektromaros Iskolaközpont dísztermében, vacsora utáni közös diszkózás, másnap kirándulás a Marosvásárhely–Brassó–Törcsvár–B rassó–Pojána–Csíkszereda–Korond–Marosv& aacute;sárhely útvonalon, vasárnap hangverseny a cserealji katolikus templomban, a vendégkórus és a házigazdák kórusainak szolgálata a déli szentmisén, még éppen belefér a barátkozás a fogadó családoknál, majd a tantestületiek búcsúvacsorája, és hétfôn az érzelmes búcsú.

A szombati nap tetszett a legjobban, emlékezik Maier Éva (VII.B.), hiszen gyönyörû körúton vettünk részt. Vendégeinket a leginkább a törcsvári kastély és Drakula mítosza nyûgözte le. Nagyon megörültem, amikor megláttam, milyen szép, kedves, intelligens lányt "kaptam" – mondja Oroian Laura (V.E.). – Mikor hazaérkeztünk, megismerkedett a családommal. A kutyámmal is, mivel nagyon szereti ôket. A Kultúrpalotában a Tükörterem tette a legnagyobb hatást a vendégekre, mondja Kátai Beáta. Vendégeink bizonyára sosem felejtik el a Teleki Tékát, sem Tamási Áron síremlékét Farkaslakán. Hát még a csíksomlyói kegytemplomot!... – Az én vendégem meglepôdött, sírt is, mert azt hitte, tavalyi barátnôjéhez kerül. De aztán beszélt az édesanyjával, megnyugodott, és megbarátkoztunk. Sándor Csillának hívják, csak húsz nappal nagyobb nálam, meséli Karácsonyi Tímea. Nagyon sok új barátot szereztem, ujjong Jakab Eszter is. – Ebéd után elvittük a kislányt, Gugi Mariettát, a Somira, az állatkertbe. A parkban felültünk egy nagy hintára. Késôbb kimentünk falura is, Koronkába. Megmutattuk a sok állatot, majd a mamám finom vadassal és tésztával kínált, újságolja Mátyás Borbála.

Nem sok iskola dicsekedhet ilyen tartós, folyamatos testvérkapcsolattal. A Szászkay házaspár köré szervezôdô közösségnek és a jászberényi testületnek sikerült idôtállóvá tennie a kapcsolatot. Nem fáradt meg a barátkozás, hiszen évente jönnek újak, a "régiek" közül pedig néhány család már "iskolán kívül" is összejár.

Életerô, vidámság, dinamizmus – talán így jellemezhetnénk a magyarországi Gördülô Tánccsoport tagjait, akik péntek este a Kultúrpalota nagytermében kápráztatták el a világon egyedülálló, Akaraterôvel gördülve is táncolunk címû produkciójukkal a közönséget: kerekes székben a táncmûvészet legváltozatosabb mûfajaival mutatkoztak be.

A lassan hetedik életévét ünneplô csoport a Maros Megyei Mozgássérültek meghívására érkezett Erdélybe. 2003-ban vette fel a kapcsolatot a két szervezet – amint Jancsó István a vendéglátók részérôl hangsúlyozta, aztán a turné ötlete tavaly októberben fogalmazódott meg. A Mozgássérültek Egyesületének vezetôje szerint az is gondot jelentett – a turné költségeinek fedezése mellett –, hogy megfelelô szálláshelyet találjanak a magyarországi "gördülôknek": hiszen a megyében csak egy olyan panzió létezik, melynek tervezésénél a mozgáskorlátozottakra is gondoltak és az épületet speciális feljáróval látták el.

A rendezvényre meghívást kapott a mozgássérültek segesvári szervezete, valamint a Pro Karma egyesület, mely a HIV-fertôzött betegeket karolja fel. Bevezetôként a Pro Karma önkénteseinek elôadását tekinthette meg a közönség: a lelkes fiatalok mûsorukban a fertôzött betegekkel szembeni toleranciára, együttérzésre hívták fel a figyelmet.

A magyarországi csapatot Ambrus Csaba Gördülô-tag mutatta be Kozsik József mûsorvezetôvel közösen: az 1999-ben alakult tánccsoport tagjai számára a táncolás nagy öröm, mert önmaguk kifejezésének nyitott módja a külvilág felé. Azt mutatja, hogy szinte nincs az életben olyan dolog, melyet kitartással, szorgalommal, közös akarattal ne lehetne elérni. Mûsoraikkal megmutatják azt is, hogy a kerekes székbe kényszerült ember is képes teljes és érdekes életet élni, és fizikai korlátozottságát legyôzve értékes mûvészeti tevékenységet folytatni. A tánc iránti érdeklôdésük és elkötelezettségük belülrôl fakad. A csapat saját koreográfussal rendelkezik, Sárai Rita maga is mozgássérült, balesete elôtt is ezen a területen tevékenykedett.

A csapat közel kétórás repertoárral rendelkezik, a táncmûvészet legszélesebb skáláját felölelve. A közönség körében is jó hangulatot keltettek vidámságukkal. A csapat palotást járt, kánkánozott, rock and rollozott, láthattuk néptánc mûsorszámukat, keringôztek, produkciójuk a múlt század híres táncdalai mellett mai táncokat is felölelt.

Fellépésével a Gördülô Tánccsoport bebizonyította Peter Marshall Tombol a hold címû könyvében megfogalmazott gondolatokat: "A tolókocsi nem azoknak olyan nagy dolog, akik benne ülnek. Hanem, akik nem ülnek benne, és azt képzelik, hogy olyan nagy dolog."

Hittel, szakértelemmel

Ahol igazi közösség van, mûködik a diakóniai szolgálat – fogalmazta meg Kató Béla fôjegyzô, a Diakóniai Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezetének felszentelése alkalmából a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban tartott ünnepi beszédében. A fiókszervezet hivatalosan február elejétôl nyitotta meg kapuit, a tevékenységek beindultak – amint azt dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi kuratórium elnöke hangsúlyozta. A szalagavató ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kovács István elôadó-tanácsos, dr. Fazekas Sándor fôgondnok, Anita Gerig, a Svájci Evangéliumi Egyházak Segélyszervezetének képviselôje, aki szerint egyre inkább fejlôdik hazánkban a szeretetszolgálat, és dr. Benedek István, aki a helyi önkormányzat részérôl üdvözölte a város és a környék életében nagy ûrt betöltô kezdeményezést. A reformáció óta a református egyházban töretlenül létezik a szeretetszolgálat, még a kommunizmus ideje alatt sem sikerült megtörni, míg napjainkban az egyház egyre inkább – immár intézményes módon is – kiterjeszti, megszervezi – fejtette ki Kató Béla, aki egyben a kolozsvári székhelyû Diakóniai Keresztyén Alapítvány elnöke is. Ennek lényege, hogy ne csak professzionális szintû testi "támogatást" kapjon a beteg, az elesett, hanem vigasztalást, erôt, reményt is nyújtsanak számára – hangsúlyozta több felszólaló is köszöntôbeszédében.

Sok a rászoruló, sokan igénylik a szeretetet, és a problémákat a legalsóbb szinten lehet csak hatékonyan megoldani. Ehhez alapvetôen fontos a bizalom kialakítása, ha egy gyülekezet igazán él, észreveszi tagjainak gondjait, így a szeretetszolgálat mindig a helyi közösségek szintjén fog eredményesen megvalósulni – fogalmazódott meg.

Meg kell tanulniuk a szakembereknek, hogyan forduljanak a betegekhez, de nemcsak szakmai tudásra van szükség az elhivatottság mellett, hanem hitre és elkötelezettségre is. "Nem elég csak gyógykezelni, a lelket is simogatni kell" – emelte ki a fôjegyzô.

Az intézmény mûködtetéséhez anyagi alapokat pályáznak – hangsúlyozta dr. Ábrám Zoltán, a házibeteggondozó-programba már az alkalmazottak, diákok is egyaránt bekapcsolódtak, és más munkapontok létrehozását is tervezik a továbbiakban.

A Habakuk Bábjátszó Egyesület szervezésében május 11. és 13. között zajlott a Habakuk Napok, támogatója a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság volt.

A rendezvénysorozat csütörtökön 17 órakor vette kezdetét, egy családias hangulatban zajló, Alternatív oktatási és nevelési módszerek címû beszélgetés formájában, melynek témája a bábjátszás, színjátszás, a néptánc és a kézmûves-foglalkozások szerepe az ifjúság nevelésében. A délután meghívottjai: Kozsik József színmûvész, Fazakas János néptáncos, valamint Moldován Emese és Molnár Rozália, a Gézengúz játszóháztól. Helyszínül az Axis Ifjúsági Központ egyik nemrég felújított terme szolgált.

A beszélgetést Bartha Júlia, a Habakuk Egyesület vezetôje nyitotta meg, aki az egyesület immár tíz éve tartó sikeres mûködése fölött érzett örömét hangsúlyozta ki.

Kozsik József beszédében arra fektetett hangsúlyt, hogy a báb- és színjáték révén a gyerekek megtanulnak értéket becsülni, és az érték-rendteremtés által az erdélyi magyar kultúra alakítására is sor kerül, ami rendkívül fontos. A meghívottakon kívül felszólalt még Dóczy Tamás, a Talentum Alapítvány vezetôje, és a marosvásárhelyi ifjúsági szervezetek (a Gézengúz játszóházat mûködtetô Folk Center, a Habakuk és a Talentum) jövôbeli nagyobb mértékû összefogásának szükségességét emelte ki.

A rendezvénysorozat pénteken, 12-én a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében és 13-án a várban folytatódott, amelynek eseményeirôl a késôbbiekben is beszámolunk.

A mezôkölpényi gyümölcsöst és szôlôst évekkel ezelôtt a Prescon vállalkozó cég mentette meg a kipusztulástól. Négy éve 113 ha-on termesztenek almát, 14 ha-on cseresznyét és meggyet. A munkálatokat Moldován Csaba kertészmérnök irányítja. Milyen eredményeket értek el a fiatalnak nem nevezhetô gyümölcsösben? kérdeztük.

– Amikor átvettük a gyümölcsöst, azzal kezdtük, hogy a fákat visszavágtuk a megfelelô magasságra. Újabb termesztési technológiákat alkalmaztunk. Ez köszönhetô a szakképzett munkatársainknak, akik 20 év régiséggel dolgoznakitt. Vannak megfelelô gépeink, felszereléseink. Jelenleg a per-metezéseket öt jó teljesítményû géppel végezzük, van közöttük 1600, 1200, 1000 literes permetezôgép is, természtesen saját tulajdonunkban vannak.

– Milyen termés volt a tavaly?

– A mezôgazdaságban az egyik legkockázatosabb tényezô az idôjárás, ez bebizonyosodott a tavaly. Az elôzô két évben a három alapfajtából – golden, jónatán, Starkinson – átlagosan 20 tonna almát szedtünk le egy hektárról. Ezzel szemben a múlt évben csak 10 tonnát gyûjtöttünk be. Most a virágzás jó termést ígér, ha nem következik be fagy vagy alacsony hômérséklet.

– A gyümölcsös meglehetôsen öreg, van-e jövôje?

– Ez az, ami engem bánt. A fák 24-26 évesek. Tudni kell, hogy ezek a fajták 30 éven át adják a maximális termést. A szakaszos újratelepítést két év múlva el kellene kezdeni. Ha ez nem történik meg, nem látom, miként alakul a gyümölcsös jövôje. De más tényezô is fenyegeti a kölpényi gyümölcsöst. A terület 60%-át a volt tulajdonosok visszaigényelték. Helyezzék jogtulajdonba, de ne darabolják fel, mert az a gyümölcsös kipusztulását jelenti. A legjobb megoldás az lenne, ha tulajdonosok a cég részvényeseivé válhatnának, így folytathatnánk az intenzív termesztést és talán a fiatalítást is elkezdhetnénk telepítéssel. Kár lenne, ha a gyümölcsös tönkremenne emberi meggondo-latlanság miatt. Ezért aggódom...

***

Mint ismeretes, érvényben van a 2005. évi 139-es számú sürgôsségi kormányrendelet, amely arra kötelezi az erdôtulajdonosokat, hogy szerzôdést kössenek egy erdészeti hivatallal. Amennyiben ez nem történik meg, a büntetés 1.000 lejtôl 5.000 lejig terjedhet. Nagysármáson a múlt hét közepén kezdték el a szerzôdéskötéseket, amely jó alkalmat adott arra, hogy az illetékesekkel felmérjük az erdôk jogtulajdonba helyezésének helyzetét is.

Czirjáki Gyula, a polgármesteri hivatal gazdasági referensének nyilvántartásai szerint Nagysármás 329 hektár erdôvel rendelkezik. A 18-as, az 1-es és a 247-es törvény alapján szinte a teljes erdôterület magántulajdonba kerül(t). A kimérések nagy része megtörtént. Múlt hét csütörtökétôl elkezdik az erdôszerzôdések megkötését a Romsilva marosludasi erdôgondnokságával. Terveik szerint az erdôtulajdonosokat utcánként hívatják a polgármesteri hivatalba a szerzôdések aláírása végett, azért, hogy minél rövidebb idô alatt fejezzék be ezt a tevékenységet.

Ilyés Károly, a Romsilva marosludasi erdôgondnokság erdésze jól ismeri a nagysármás és környékbeli erdôterületeket. Sajnálatát fejezte ki, hogy a tulajdonosokban még nem alakult ki a megfelelô magatartás az erdôkkel szemben. Az történt a télen, hogy sokan leváltak a gázfûtésrôl és áttértek fával való fûtésre. A kisjövedelmûek, akik elég sokan vannak, pénztámogatást kaptak azzal a céllal, hogy fát vásároljanak. Az erdészet létrehozott egy kis vágteret is, ám a támogatottak közül senki sem vásárolt fát. Eközben megszaporodott a lopások száma. Az erdész azt javasolja, hogy ezentúl nem pénzt, hanem értékjegyeket adjanak ki favásárlásra, amellyel valóban csak tûzifa vásárolható. Az erdôk állaga jónak mondható, eltekintve azoktól a csutakoktól, amelyek ott maradtak a törvénytelen vágások után.

A beszélgetésen ott volt Szép Béla erdôtechnikus is, aki elmondta, hogy a volt vágtereken faültetéseket végeztek, több mint egy hektáron. Szinte két hektáron a természetes felújítást elôsegítô munkálatokat elvégezték. Az erdôtechnikus szerint összesen 150 erdészeti szerzôdést kötnek meg a tulajdonosakkal. A következôkben felleltározzák a csutakokat, megállapítják az illetô területen a faállomány állagát. Az erdôk ôrzését, az üzemtervek kidolgozását az erdészet végzi szolgáltatásképpen. Érdeklôdtünk néhány díjszabásról is. Íme: az erdô ôrzése 3,67 lej/hónap/ha; vágások 0,70 lej/szál; gyérítés, ritkítás 0,75 lej/szálfa.

Mikorra várható a szerzôdések megkötésének befejezése? A kérdésre nem neveztek meg pontos határidôt, ugyanis az egész tevékenység operativitása nagymértékben függ az erdôtulajdonosok hozzáállástól is.

(kilyén)

A Nagysármáson átvezetô megyei úton lassan kockázatos közlekedni, hiszen a talajcsuszamlás miatt helyenként 10-15 centiméteres egyenetlenségek is vannak. Idén már három alkalommal szakadtak el a föld alatti vezetékek, a telefonkábelek, és fennáll a veszély, hogy a 4 colos gázvezeték is megreped. A megyei tanács költségvetésében a szóban forgó útszakasz megjavítására 6 milliárd lejt különítettek el, a 151-es megyei utat pedig belefoglalták a beruházási tervbe, de ahhoz, hogy a munkálatokhoz kezdjenek, az önkormányzatanak el kell készíttetnie a megvalósíthatósági tanulmányt. Egyelôre a dokumentációk elkészítése elakadt, mert nincs rá pénz – mondta Mocean Ioan polgármester.

Bár a tavaly már tervben volt egy halottasház építése, pénz híján nem készült el. Azonban három hónapon belül Nagysármáson megépül a város egyetlen ravatalozója, amire a helyi tanács 1 milliárd lejt utalt ki. A munkálatokhoz 2 hete fogtak hozzá, az alapot már megöntötték, jelenleg a kömûvesmunkát végzik. A ravatalozót mindenik felekezet használhatja.

Mocean Ioan polgármestert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjeként választották meg, és úgy tûnik, nem szándékozik pártot cserélni. A lapunknak elmondta, hogy a Demokrata Párt (PD) Nagysármáson is egyre erôsebb, és ôt is "megkeresték".

Nyomást nem gyakoroltak rá, hogy belépjen a PD-be, de "meg-keresték", "barátságos tárgyalásokat folytattak". Mint arról a sajtóhírek szólnak, a PD Maros megyei szervezete erôteljesen toborozza a polgármestereket, tanácsosokat, amit Dorin Florea Marosvásárhely polgármestere nem is rejt túlságosan véka alá, mondván, hogy az értékes emberekre a pártjának szüksége van. Annak ellenére, hogy támogatottságot ígértek a városfejlesztési tervek megvalósítására, Mocean Ioan határozottan állítja, hogy nem cserél pártot. "Többet nyerek az emberek szemében, ha kitartok elveim mellett, a pártom mellett" – mondta a polgármester, aki szerint a városra vonatkozó tervek megvalósítására jelenleg is van támogatottság a PNL részérôl, hiszen az alpolgármester, Sallai Imre RMDSZ-es, a megyei tanácsban pedig szintén a PNL–RMDSZ alkotja a többséget.

A nemrég megjelent egészségügyi törvénycsomag elôírja, hogy öt éven belül Romániában is sort kell keríteni az egészségügyi intézményeknek az európai szabványok szerinti akkreditálására. A nagysármási kórház, bár a szaktárca évi értékelôjén várhatóan magas pontszámot ér el, még távol áll attól, hogy megfeleljen az európai követelményeknek. Dr. Chertes Marius kórházigazgató szerint a finanszírozás jelenti a gondot, hiszen nem egyértelmû, az akkreditáláshoz szükséges korszerûsítési munkálatok költségeit ki állja.

Új épületre lenne szükség

A kórházigazgató elmondta, hogy amikor az akkreditálás bonyolult és igényes folyamatára vonatkozó elôírásokat elolvasta, arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kórházépületet le kellene bontani, a legkézenfekvôbb megoldás egy új épület felépítése lenne. A régi ugyanis eredetileg nem egészségügyi céllal épült, pártszékhely, majd iskola volt, és "menet közben" alakult kórházzá. Bár sok kisvárosi kórháznál modernebb, jobban felszerelt, mûködési engedéllyel is rendelkezik, európai viszonylatban csupán a minimális feltételeknek tesz eleget. Dr. Chertes Marius szerint a korszerûsítés során az ágyak méretétôl, a kórtermek felszereltségéig, a tevékenység átszervezéséig mindenre szükség van. A kórház vezetôsége tervbe vette, hogy meghívja a minisztérium akkreditációs bizottságát véleményezés végett, hogy pontosan felmérjék, milyen korszerûsítési intézkedések szükségesek. Azonban mindezek után is kérdés marad, hogy ki fogja finanszírozni a munkálatokat, ugyanis a törvény ezt nem pontosítja. A sármási kórházat évek óta támogató holland szervezet nem vállalhatja fel a milliárdokra rúgó kiadásokat, bár így is nagylelkûen, mentôautókkal, felszerelésekkel (legutóbb vízszûrô berendezést hoztak) támogatja a közösséget. A helyi tanács az igazgató szerint idén is jelentôs összeget, 350 millió lejt utalt ki a kórháznak, ebbôl viszont a megkezdett javítási munkálatokat fejezik be. Folyamatban van a régi, leromlott mosoda épületének felújítása, ahol végül az adminisztratív személyzet irodái kapnak helyet.

A hogyan továbbra az igazgató elmondta, hogy az új jogszabályok értelmében a kórházak költségvetése globális, a kórházi menedzserekre hárul a pénz elosztása. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a költségvetések szûkösek, (a személyzeti költségek 70 százalékát teszik ki, a többi a gyógyszerekre, beruházásokra fordítható), gyakorlatilag nincs mirôl dönteni. "A kórházi menedzserek döntési szabadsága igencsak korlátozott, nem vagyunk bûvészek. A menedzsment lényege valószínûleg az lesz, hogy megtaláljuk azokat az anyagi pluszforrásokat, amelyekbôl fejleszthetjük az intézményeket" – jelentette ki dr. Chertes Marius.

Nem biztos, hogy a beteg kibírja

A Nagysármásra Mezôbándon át vezetô, (rövidebb) út szinte járhatatlan. Helyenként csak lépésben lehet közlekedni, valóságos kráterek tátonganak az úttesten. Mentôautó itt már nem jár, nem is járhat, hiszen a súlyos beteg, akit a nagysármási kórházban nem tudnak kezelni már, megtörténhet, hogy nem bírja ki az utat a marosvásárhelyi kórházig. Dr. Chertes Marius kórházigazgató szerint a legsúlyosabb esetekhez a mentôhelikoptert hívják, amely 12 percen belül tud a helyszínen lenni. Ilyen eset idén 3 volt. "Az út állapota valóságos merénylet a mentôkocsik ellen" – jelentette ki az igazgató.

Menyhárt Borbála

Nagysármáson, bár a környéken jó földgázlelôhelyek vannak, az utóbbi télen paradox módon a lakosság jó része a gázzal való fûtésrôl áttért a fával tüzelésre. Mi ennek az oka, és hogyan tovább?

Dózsa Géza, 53 éves, kereskedô: – Az emberek nem tudják, mit csináljanak. Én egyelôre a gázzal maradok, bár nagyon drága, legalábbis a fizetésekhez képest. Én 2,7 millió lejt fizettem. Hogy mennyire fogom bírni, nem tudom. Fafûtésre át lehet térni, de az megint pluszköltség. Valamennyivel kevesebb, de mi lesz az erdôkkel? Az a legnagyobb baj, hogy lopják az erdôt. Mert az embereknek megvan a tulajdonuk és még azt sem adják vissza. A 274-es törvény alkalmazásával még mindig baj van.

Székely József 57 éves, földmûves: – Nem gyôzzük fizetni a gázat. Fával is fûtöttünk, mert még volt erdôrészünk, de a hidegben is ültünk eleget. Van 2 millió lej betegnyugdíja a feleségemnek, az orvosságok ára meghaladja a 2 milliót. Befektetéssel át lehetne térni központi fûtésre, de az is sokba kerül. Sokan tértek át fafûtésre. Akinek nincs erdeje, az a gyártól kapott hulladékfát. Aki hozzá tudott férni, szerencsés volt, aki nem, nélkülözött.

Gálfi Jolán Zsuzsánna, 38 éves, eladó: – Idén én is fával fûtöttem a csempekályhában. Kint konvektorunk van, de bent csempekályha. Alapfizetésem a minimálbér, a férjem a gyárnál nagyon keveset kap és nem bírjuk fizetni a gázt. Jövôre megint megpróbálunk szert tenni tüzelôfára, de akkor szét kell szedjük a csempekályhát, mert elromlik. Ha minden még jobban drágul és a fizetések nem nônek, nem lesz mit tennünk, télen beszorulunk egy helyiségbe. A telefont már levágtuk, de a gázról nem lehet lemondani teljesen.

Csabai Irén, 57 éves, eladó: – Mi megmaradtunk a gáz mellett, de sajnos, elég sokat fizettünk. A férjem nyugdíja meg az én fizetésem a számlákra megy el. Azt sem lehet, hogy fával fûtsünk, mert az sem olcsóbb. Ha be lehetne szerezni olcsóbban, úgy mint régen, amikor volt egy faraktár, ahonnan be lehetett szerezni. Nem fûtünk csak egy helyiségben és a konyhában, ahol fôzünk. Van nekünk is erdôjogunk, de nem kapunk minden évben fát. Nem tudom, mi lehetne a megoldás, ezt mi nem is tudjuk megoldani, az iyen problémákat "fentrôl" kell megoldani.

Rus Csilla, 39 éves, vállalkozó: – Egyelôre nem volt olyan nehéz, hogy ne tudjuk kifizetni, de nem tudom, mit hoz a jövô tél, mert drágult a földgáz és továbbra is drágulni fog. Spórolni nem tudtunk, mert az ember azért dolgozik, hogy azt a kis meleget megadja magának. Nehéz helyzet, én is sokszor elmaradtam a fizetéssel, a pénz mindenkinek nagyon be van osztva. A megoldás, amit mi már meg is csináltunk: termopán ablakokat tettünk, a házat le szeretnénk szigetelni a nyár folyamán. A takarékpénztárból vettünk fel kölcsönt ezekre a munkálatokra.

Kötô József politikai államtitkár és Matekovics Mihály, az oktatásügyi minisztérium kisebbségügyi fôosztályának vezetôje a megyei tanfelügyelôségek vezetôivel, képviselôivel találkozott nemrégiben Marosvásárhelyen.

– Mi volt a célja a találkozónak, milyen problémák vetôdtek fel a megbeszélésen? – tettük fel e kérdést a kisebbségi fôosztály vezetôjének.

– Évente legalább kétszer találkozunk a megyékben dolgozó magyar oktatásért felelôs kollégákkal. Két megyében van fôtanfelügyelônk, tízben fôtanfelügyelô-helyettesünk és három megyében olyan tanfelügyelô, aki a kisebbségi oktatás kérdéséért felel. Azért tartjuk szükségesnek ezeket a találkozókat, pontosabban munkamegbeszéléseket, mert összegyûlnek olyan gondok, feladatok, amelyekre különösen oda kell figyelni, s amelyeket telefonon, interneten nehéz lenne rendezni. Mivel a személyes véleménynyilvánítás során alakulhatnak ki a közös nézetek, nem elegendô a minisztériumból rendeletekkel, szabályokkal, utasításokkal irányítani a dolgokat. Az oktatásban május elsejétôl szeptember 30-ig tart a legforróbb idôszak. Bár kívülrôl úgy tûnik, hogy ekkor van a nyári szünidô, valójában a következô tanév sorsát ez az idôszak dönti el. Mind a gyermekek, mind a pedagógusok szempontjából sorsdöntô események zajlanak, érettségi, képességvizsga, felvételi, a pedagógusok versenyvizsgáztatása, a beiskolázási tervekben szereplô osztályok létrehozása, átalakítása, átköltöztetése... olyan dolgok, amire a magyar tisztségviselôk fokozottan oda kell figyeljenek.

– A marosvásárhelyi megbeszélésen mi volt a központi téma?

– A különbözô országos vizsgák, valamint a pedagógusmozgások gondjai, a készülô tanügyi törvények, a tanszemélyzet szervezeti szabályzata, a különbözô pályázatok, amelyek központilag a minisztérium vagy az RMDSZ kisebbségi fôosztálya révén futnak, az iskolahálózat mind a minisztérium, mind a kisebbségi fôosztály szemszögébôl, valamint a tankönyvek. Végül minden megye képviselôi körszólás formájában elmondták esetleges sajátos problémáikat, amiben a minisztérium illetve a megyék egymás között segíthetnek.

– Milyen újdonságokra számíthatunk a törvénykezés területén?

– Négy hónapja folyik az új tanügyi törvény kidolgozása. Az elképzelések szerint a jogszabályt kettéválasztják egy közoktatási és egy felsôoktatási törvényre. A kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetet a kisebbségi fôosztály és államtitkárság készítette el és tette le a miniszter asztalára. A miniszter össze kell hívja a szaktárca vezetôségét, mielôtt törvénytervezetként a parlament elé kerülne. Sok újdonságot próbáltunk ebbe bevinni, mint például, hogy csak a román nyelvet és irodalmat tanítsák román nyelven, hogy a román nyelv oktatásának sajátos kisebbségi tantervei lehessenek. Ebbôl fakadóan sajátos tankönyvekre és sajátos vizsgatételekre lenne szükség..., amit belefoglaltunk a törvénybe. Hogy ezt milyen mértékben fogadja el a minisztérium vezetôsége, illetve a parlament, e téren az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nem vagyunk túl optimisták, de kötelességünknek érezzük körömszakadtáig védeni az álláspontunkat.

– A megbeszélésen felvetôdött az iskolai autonómia szükségessége is. Az új törvény változtat-e valamit a helyzeten?

– Az iskolák önállóságáról remélhetôen kedvezôen döntenek. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kisebbségi oktatás szempontjából kétélû kérdésrôl van szó, mivel teljesen megszûnik a lehetôség, hogy a minisztériumból kiálljunk egy-egy iskola megtartása mellett. Az autonómia megvalósulása esetén minden kérdésben a helyi közösségek döntenek, s megtörténhet, hogy a szavazás során a döntô kérdésekben a magyar kisebbség alul marad. Az autonómia megvalósulása esetén a pénzügyi lehetôségek is igen nagy befolyást gyakorolhatnak a helyi döntésekre. Vannak tehát elônyei és hátrányai is, mint minden újdonságnak.

– A nagyobb középiskolák számára a színvonal megôrzésében vagy emelésében elengedhetetlenül fontos lenne, hogy beleszólhassanak a diákok kiválasztásába. Változik-e valami e téren is?

– Elsôsorban pszichopedagógiai kérdésrôl van szó, amit a nemzetközi tapasztalat szerint más országokban is hasonlóképpen oldanak meg. Kisebb-nagyobb metodológiai eltérések vannak, ami azt hivatott biztosítani, hogy egy nagyobb átlaggal rendelkezô gyerek a neki megfelelô iskolába kerüljön, és ne véletlenszerûen jusson be valahova. Ezzel azt akarják kiküszö-bölni, hogy aki kiesik egy jó iskolából például 9,20-szal, az a diák egy másik jó iskolába nyerjen felvételt, ne csak oda, ahol ötössel betöltötték az utolsó helyet... Ez nemzetközi tapasztalat alapján történik. Más a helyzet azon szakok esetében, amelyek bizonyos hajlamokat igényelnek.

– Ha már itt tartunk, sok kifogás merült fel az alkalmassági vizsgák május kezdetére elôhozott idôpontját illetôen.

– Amikor a minisztériumba kerültem, ez a rendelet már létezett, szeptembertôl tehát tudni lehetett. Megalkotói azzal érveltek, hogy nagyszámú szülô kérésére és nyomására tették, akik úgy látták, hogy a júliusi nagy melegben nehéz újból vizsgáztatni a gyermekeket hangszeres zenébôl vagy sportból, illetve nyelvekbôl. Akkor más szülôk kérték, a mostaniaknak nem tetszik. Valamiképpen ezt a kérdést el kellett dönteni, de sohasem lehet úgy eljárni, hogy mindenkinek jó legyen.

– Még fontosabbnak tûnik, hogy a tanári kar kiválasztásában is szava legyen az iskolának, hogy az oktató-nevelô munka színvonalát meg lehessen ôrizni.

– Ez biztosan változni fog. Jelen pillanatban nem tudnak jobbat, ami teljesen elfogadható lenne, de egy-két éven belül megtalálják a módját, hogy esetleg próbaidôre vegyék fel a pedagógusokat egy-egy iskolába. Ezt megelôzôen azonban az igazgatóknak kell átesniük egy olyan képzésen, hogy valóban hozzáértéssel dönthessenek. Ezen dolgozik a minisztérium, de országos szinten még nagyok a különbségek az igazgatók kompetenciáját illetôen.

– Az új rendelkezések szerint a szórványiskolák összevont osztályaiban megszûnik a felvételi tantárgyak külön órában tanítása, ami a tanári normák csökkenése miatt a szóban forgó iskolák magyar tagozatának a felszámolódásához vezet...

– Statisztikailag ez nagyon kevés iskolát érint. Másrészt valóban el kell jussunk az iskolaközpontok létrehozásához. Magam is pedagógus vagyok, s tudom, hogy öt gyerekkel dolgozni egy osztályban mit jelent. A kívülállónak úgy tûnhet, hogy szuper lesz mind az öt gyerek. Valójában nem így történik, mert nincs konkurencia... A normális az lenne, hogy iskolabuszokkal egy másik iskolába szállítsuk ezeket a gyerekeket, ahol megfelelô színvonalon, teljes osztályokban történik az oktatás. Persze ez nagyon nehéz a szórványmegyékben, ahol például 3 kilométeres körzetben csak egy szórványtagozat mûködik. Ilyen esetekben próbálunk memóriumokkal segítséget elérni, de legjobb megoldás az lenne, hogy erôsebb iskolaközpontokat alakítsunk ki bentlakásokkal, kollégiumrendszerrel.

A hét végén számos európai országban dôlt el a labdarúgó-bajnokság és a kupa sorsa, több esetben drámai küzdelmet tartogatott a végkifejlet. Törökországban a Galatasaray, Svájcban az FC Zürich, Ukrajnában pedig a Sahtar Doneck végzett az élen a pontvadászatban. A Galatasaray a záróforduló elôtt csak a második helyen állt az utóbbi két alkalommal gyôztes Fenerbahce mögött, utóbbi együttes azonban az utolsó mérkôzésén csupán 1-1-re végzett, míg az "üldözô" csapat 3-0-ra nyert a Kayserispor ellen, ezzel pedig helycsere történt az élen.

A Mircea Lucescu irányította Sahtar Doneck bajnoki döntôt játszott a Dinamo Kijevvel, mivel a múlt szerdai utolsó fordulóban egymás ellen játszott döntetlen következtében egyaránt 75 ponttal zárták a bajnokságot. Az "aranymeccset" 2-1-re a donyeckiek nyerték meg, ezzel megvédték címüket.

Az FC Zürich, ha lehet, még drámaibb körülmények között ért 25 év után ismét a csúcsra. A zárókörben idegenben le kellett gyôznie a címvédô és listavezetô Baselt, ami sikerült is neki, de úgy, hogy a bajnoki címet érô gólt a 93. percben szerezte az egész szezonban az elsô találatát jegyzô Iulian Filipescu. Ezt követôen a feldühödött hazai fanatikusok elárasztották a játékteret, s a rendôrség csak könnygáz és gumibot bevetésével tudta megakadályozni a nagyobb rendbontást.

Bölöni László csapata, a Rennes csak döntetlent tudott kiharcolni a Lille ellen, így az nem indulhat európai kupákban az ôsszel.

A hét végén rendezték meg a hagyományos Tavasz Kupa tájfutó versenyt és vele egy idôben egy gyerekeknek szánt versenyt is. A felnôtt és az ifjúsági kategóriában mind az éjjeli, mind a nappali futamot Varga Levente, illetve Nagy Csaba nyerte. A nôknél Fazakas Emô, a lányoknál pedig Moldován Réka végzett az élen. A veterán kategóriában Szántó István volt az elsô, míg a gyerekeknél Germán Salló Zoltán elsôként, Máthé Attila másodikként és Szôcs Zoltán harmadikként érkezett be. A kezdôk versenyébe több mind 50 gyerek nevezett, szép eredmenyeket értek el: Lokodi Eszter, Székely Éva, Nagy Imola, Csiki Andrea, Biró Júlia Izabella, Ghirca Diana, Cocis Sorin, Nagy Örs Tamás, Csiki Edgár, Vass Levente, Minor Szilárd, Mózsa Gellért, Bakó Hunor, Bereczki Zsolt. A verseny támogatója az Arttrico sportzoknikat gyártó cég volt.

Férfi kézilabda, A-osztály

Hazai pályán döntetlennel fejezte be A-osztályos szereplését a HC Segesvár férfi kézilabdacsapata. Az idény elején számos játékosa nélkül maradt együttes bukdácsolva kezdett, utóbb összeszedte magát, s végül a tabella 3. helyén zárta a bajnokságot, ami visszalépés ugyan a tavalyi eredményhez képest, ám a támogatás szintjének megfelelô, hisz tavaly is azért léptek vissza a segesváriak a feljutásért zajló rájátszástól, mert nem volt biztosítva az anyagi háttér.

Az idén elôször vett részt a bajnokságban a segesvári olimpiai központ növendékeibôl álló ificsapat is.

Noha a bajnokság vasárnap gyakorlatilag befejezôdött, az alábbi táblázat mégsem a végleges, hisz egy elmaradt találkozót szerdán játszanak le, egy másik mérkôzés eredményérôl pedig nem született döntés a szakszövetségben.

A forduló eredményei

12. tavaszi forduló

Olimpic Segesvár – Univ. Petrol Craiova

HC Junior Székelyudv. – CSM Szászsebes elm.

HC Zsombolya – HC Segesvár 29-29

Potaisa Torda – CSM Beszterce 30-40

Nagyszentmiklós, Delignit Mehedinti &