Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A magyar irredentizmussal szembeni gyôzelemnek tekinti a Nagy- Románia Párt, hogy a megyei törvényszék közigazgatási részlegén – a törvényességre vonatkozó érdemi döntés kimondásáig – felfüggesztették a marosvásárhelyi városi tanács tavaly októberi döntését, melynek alapján a Kossuth Lajos utca visszakapta száz éven át viselt nevét. Az NRP áprilisban kérte a határozat felfüggesztését eljárásbeli és a törvények be nem tartására vonatkozó kifogások miatt. A városi tanács határozatát korábban a Vatra Româneasca valamint az Avram Iancu Kulturális és Hazafias Egyesület illetve Sita Ioan, Nagy- Románia párti tanácsos egyénileg is megfellebbezte, provokatívnak, szeparatistának, nemzetellenesnek tartva az elnevezést, amely véleményük szerint a román és az EU-s törvények semmibe vételét jelenti. A pert tárgyaló negyedik bíró a május 2-i tárgyaláson a városi tanács határozatának felfüggesztése mellett a kifogások egybevonásáról valamint az ügyben szavazó tanácsosok egyénileg történô perbe hívásáról határozott.

Kerekes Károly, a tanács védelmét ellátó ügyvéd szerint a határozat törvényessége nem vonható kétségbe, a tanács ugyanis minden szempontból betartotta az elôírásokat. A képviselôk egyéni perbe hívása pedig véleménye szerint a megfélemlítést szolgálja, mivel ebben az ügyben nincs szó kártérítésrôl, ami az eljárást indokolná. Az ügyvéd véleményével egyetérthetünk, hisz a helyhatósági törvény szerint a tanácsosok szavazatáért szolidárisan az egész tanács felel, ha nem kérték a voksok név szerinti rögzítését. Ami pedig az utcanév visszavételére vonatkozó határozat törvényességét illeti, annak hiányát már a döntést követôen kellett volna jeleznie mind a jegyzônek, mind pedig a prefektusnak, akik nem emeltek kifogást ellene. Kossuth Lajos történelmi szerepét pedig, akinek szobrát 1920-ban rombolták le Marosvásárhelyen, s akinek nevét 1986-ig viselte a Szentkirály felé vezetô fôutca, ideje lenne elfogulatlan történészeknek eldönteni. Hogy a jobbágyok millióinak felszabadulását kezdeményezô törvénye, az 1849-ben kiadott elsô nemzetiségi törvény, az emigráció éveiben megálmodott Duna Konföderáció, a román és magyar nép megbékélése érdekében tett erôfeszítései vagy idôszakos tévedései nyomnak-e többet a latban? És valóban ideje lenne véget vetni áltörténészek valótlan állításainak románok ezreinek a kivégzésérôl és a Marosvásárhelyen felakasztott románok emlegetésérôl, ami – ahogy Spielmann Mihály történész-képviselô az októberi ülésen vélekedett – uszításnak tekinthetô. A történelemhamisításra az országos diszkriminatív tanácsnak is régen fel kellett volna figyelnie (ha úgy végezné a dolgát, ahogy elvárható lenne). Továbbá Magyarország kormányának is fel kellene emelnie a szavát a magyar történelem személyiségei ellen folytatott sovén nacionalista kampány miatt. Mindezt figyelembe véve, a megyei törvényszéken folyó perben a közigazgatási bíróság döntése – Románia uniós csatlakozásának küszöbén – az önkormányzatiság, a valós autonómia tiszteletben tartásának, az igazságszolgáltatás függetlenségének határköve lesz. Vagy mindezek megcsúfolása.

Adrian Saftoiu elnöki tanácsadó szerdán a reggeli orvosi vizit után elmondta, Traian Basescu államfô egészségi állapota jó, orvosai bizakodóak a felépülés lehetôségét illetôen.

"A 10 órai reggeli orvosi vizit után az államfô jó fizikai állapotban volt, figyelembe véve az operáció utáni fejlôdést, a szakemberek bizakodóak az államfô felépülési lehetôségeit illetôen", mondta.

Adrian Saftoiu hozzátette, hogy nem rendelkezik információval arra vonatkozóan, hogy mikor jön vissza az országba az államelnök, errôl a bécsi orvosok döntenek majd.

Az elnöki tanácsadó megjegyezte, hogy az államfônek egy különleges futáron keresztül egy sor kihirdetésre váró törvényt továbbítottak, és a szerdai nap folyamán "a törvények visszaérnek és nyilvánosságra hozzák".

Saftoiu aláhúzta, hogy Traian Basescut szerdán a kórházban meglátogatja Wolfgang Schuessel osztrák kancellár. Azt nem tudta megmondani, hogy mikor kerül sor a látogatásra, és azt sem, hogy Traian Basescu fogad-e más látogatókat is.

Az elnöki tanácsadó elmondta, hogy Cotroceni-ben minden a megszokott módon történik. "Azonkívül, hogy hiányát érezzük, minden úgy történik, mintha az államfô itt lenne", mondta Saftoiu.

Elmondta, nem tudja, hogy Calin Popescu Tariceanu meglátogatja- e az államfôt Bécsben, lévén, hogy a kormányfô hivatalos látogatásra csütörtökön Ausztriába érkezik.

Engelbert Knops osztrák idegsebész szerdán egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, javasolni fogja, hogy Traian Basescu államfô maradjon még 8-15 napot a bécsi kórházban, sôt az egész felépülési idôszakot töltse ott, ami több hetet is jelenthet.

Knops aláhúzta, hogy az államfô akkor megy el, amikor akar, akár a hét végén is, de ezt az osztrák orvosok javaslata ellenére tenné – jelenti a Mediafax.

Az államfôi hivatal nem esik pánikba attól az értesüléstôl, hogy az Európai Bizottság esetleg elhalasztja a Románia csatlakozásának dátumára vonatkozó döntést – jelentette be Claudia Saftoiu, Traian Basescu államelnök tanácsadója.

A hír, miszerint a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásának idôpontjáról határozó döntés több hónappal való elhalasztását fontolgatja az Európai Bizottság, úgy tûnik, nem okoz különösebb riadalmat a román belpolitikában. Traian Basescu, aki Bécsben porckorongsérv-mûtéten esett át, személyesen nem tudott reagálni a hírre, helyette elnöki tanácsadója tette ezt meg.

Eszerint az elnöki hivatal nem tekint pánikkal az ezzel kapcsolatos értesülésre. Saftoiu leszögezte: az elnöki hivatalon belül higgadtan és józanul dolgoznak, hogy felkészülhessenek bármelyik változatra: akár az ország 2007. január elsejei belépésére, akár a dátum elhalasztására. A tanácsadó felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ország jelentôs lépéseket tett az integráció útján, egyre kevesebb a piros zászlóval jelölt problémás területek száma.

A román politikusok megnyilatkozásaiból az derül ki, hogy többen a "köztes" megoldást tartják a legelképzelhetôbbnek a remélt határidô és az egyéves halasztás között, vagyis azt, hogy a jövô heti országjelentés ugyan javaslatot tesz a 2007. január elsejei csatlakozásra, de a még nyitott problémákkal kapcsolatban feltételeket, határidôket szab megoldásukhoz. Ez elsôsorban az igazságügyi, a belügyi és a mezôgazdasági területet érintheti.

A szerdai sajtó utal arra, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök korábban mintha "tudott volna már valamit", ugyanis úgy vélekedett: Bulgária kedvezôtlen brüsszeli megítélése a csatlakozás dátumára vonatkozó javaslat elodázását eredményezheti. Razvan Ungureanu külügyminiszter vasárnap már maga sem zárta ki, hogy a május 16-i országjelentésbôl kimarad a csatlakozás dátuma. A diplomácia vezetôje hangsúlyozta: a jelentés technikai jellegû lesz.

Markó Bélát az integrációért is felelôs kormányfô-helyettesként sem érné meglepetésként, ha az Európai Bizottság valóban elhalasztaná a dátumra vonatkozó döntést.

A politikus úgy látja: a dátum közlésének halasztása nem jelenti azt, hogy ne akarnák 2007 januárjában Romániát és Bulgáriát felvenni az unióba. Erre sokszorosan nagyobb esély lesz továbbra is, mint arra, hogy esetleg 2008-ra halasszák Románia és Bulgária uniós csatlakozását – állapította meg a miniszterelnök-helyettes.

(MTI/AFP/ITAR-TASZSZ) Az ENSZ-közgyûlés kedden megválasztotta az újonnan létrehozandó Emberi Jogi Tanács 47 tagját. A Nyugat által az emberi jogok helyzete miatt gyakran bírált három ország – Kína, Kuba és Szaúd-Arábia is a tanács tagja lett. Ôket már az elsô fordulóban megválasztották – jelentette be Jan Eliasson, a Közgyûlés elnöke.

Az elsô fordulóban 44 tagot választottak meg, a három fennmaradó tag – három kelet-európai ország – sorsáról két további fordulón döntöttek.

A kelet-európai csoportból Azerbajdzsán, Lengyelország, Csehország, Románia, Oroszország és Ukrajna került be a testületbe. A második fordulóban Azerbajdzsánt és Ukrajnát választották meg. Magyarország a második forduló után kiesett, a harmadik fordulóban a fennmaradó utolsó helyért a legtöbb szavazatot kapott Románia és Szlovénia versengett.

A nyugat-európai csoport hét helyét Németország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svájc és a szintén ebbe a csoportba besorolt Kanada kapta.

Az Afrikának szánt 13 helyet a Dél-Afrikai Köztársaság, Algéria, Kamerun, Dzsibuti, Gabon, Ghána, Mali, Marokkó, Mauritius, Nigéria, Szenegál, Tunézia és Zambia tölti be.

A nyolc hellyel rendelkezô latin-amerikai csoportba Argentína, Brazília, Kuba, Ecuador, Guatemala, Mexikó, Peru és Uruguay került be.

Az ázsiai csoportból Szaúd-Arábia, Bahrein, Banglades, Kína, Dél-Korea, India, Indonézia, Japán, Jordánia, Malajzia, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Srí Lanka került a tanácsba.

Az Egyesült Államok, amely ellenezte az Emberi Jogi Tanácsnak a javasolt formában történô felállítását, úgy ítélve meg, hogy nincs elegendô garancia a hatékony mûködésére, eleve lemondott a tanácsban való részvételrôl.

A 191 tagú Közgyûlés titkos szavazással, abszolút többséggel választotta meg egyenként az Emberi Jogi Bizottság helyére lépô új ENSZ- szerv tagjait, a megválasztáshoz legalább 96 voksra volt szükség.

Az Emberi Jogi Bizottságot éppen azért érték bírálatok, mert számos olyan ország is helyet kapott benne, amelyben súlyosan megsértik az emberi jogokat. Az új testület alapszabálya azonban lehetôvé teszi azon tagállamok azonnali leváltását, amelyekben újabb sérelem éri az emberi jogokat.

Az Emberi Jogi Tanács június 19-én tartja elsô ülését.

Két kontinensrôl több mint 60 ország vezetôi tárgyalnak csütörtöktôl az Európai Unió, valamint a latin-amerikai és a karibi térség közötti együttmûködés fejlesztése érdekében szervezett bécsi találkozón (EU- LAK), amelyet az osztrák tömegtájékoztatás már a legek csúcsának is elnevezett.

Az osztrák fôvárosban 33 latin-amerikai és karibi térségbeli ország, valamint az EU 25 tagországa, továbbá Bulgária, Románia, Horvátország és Törökország vezetôi – állam- vagy kormányfôk, illetve külügyminiszterek – vesznek részt azon a tanácskozáson, amely az osztrák lapok egyöntetû értékelése szerint a legnagyobb méretû ausztriai diplomáciai rendezvény az 1815-ös bécsi kongresszus óta. A szombatig tartó tanácskozás sorrendben már a negyedik ilyen jellegû találkozó 1999 óta a két térség vezetô képviselôinek a részvételével. Az osztrák fôváros vendége lesz számos nemzetközi szervezet vezetôje is, közöttük Kofi Annan ENSZ-fôtitkár.

A háromnaposra tervezett tanácskozás programja és tematikája szinte átfoghatatlan. A nemzetközi és nemzeti politikai, gazdasági és társadalmi kérdések szinte minden idôszerû összefüggése napirendre kerül, beleértve például a terrorizmus vagy a szegénység elleni küzdelem problémakörét, a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatrendszer súlypontjait, a szabadkereskedelem fejlesztési lehetôségeit, nem beszélve a különféle kétoldalú találkozók speciális témáiról. Annyi világosan látszik, hogy az Európát képviselô 25-ök sokkal egységesebbek csaknem minden kérdésben, mint latin- amerikai és karibi országokbeli partnereik. Utóbbiak a legkülönfélébb társadalmi berendezkedésû és politikai irányultságú államokat képviselik, és különféle regionális gazdasági szervezetekhez és csoportosulásokhoz tartoznak. Ennek megfelelôen az unió különféle gazdasági együttmûködés-fejlesztési javaslatokat tesz majd például a Mercosur gazdasági blokknak (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay), vagy az Andok, illetve a Karibi Közösségnek.

José Manuel Durao Barroso, az EU bizottságának elnöke szerint a bécsi tanácskozás kiváló lehetôséget teremt arra, hogy a "két" fél erôsítse és hatékonyabbá tegye partneri viszonyát, és szorosabb politikai párbeszédet folytasson egymással.

A balközép pártszövetség jelöltje, a 80 éves egykori kommunista politikus biztos gyôzelmet szerzett, 543 szavazatot kapott, ami jóval több a megválasztásához szükséges 505 voksnál.

Az elnökválasztás hétfôn kezdôdött, de az elsô három forduló, ahol kétharmados többség kellett volna a köztársasági elnök megválasztásához az 1009 tagú elektori testületben, nem hozott eredményt. Az áprilisi választásokon gyôztes balközép pártszövetség, a Romano Prodi vezette Unione (Unió) csak kis többséggel rendelkezik, és mivel az ellenzékbe szoruló Silvio Berlusconi vezette jobboldali pártkoalíció elutasította a baloldali jelölt támogatását, eleve elérhetetlen volt a szükséges kétharmados többség. Az olasz választási törvény szerint a negyedik fordulótól azonban már elegendô az abszolút többség megszerzése.

Giorgio Napolitano – aki örökös szenátor, a parlament alsóházának volt elnöke – Carlo Azeglio Ciampit követi az államfôi poszton, az ô mandátuma május 18-án jár le.

A szavazás eredményének ismeretében a következô olasz miniszterelnök, Romano Prodi úgy nyilatkozott: Napolitano minden olaszt képviselni fog annak ellenére, hogy a jobbközép nem támogatta szavazataival.

A Kriorusz nevû cég Zelenograd mellett létesített intézményében mínusz 196 fokon korlátlan ideig tárolja ügyfeleit, "akiknek" nem is kell olyan sokáig várniuk az új életre. A cég számításai szerint ugyanis a fagyasztással megôrzött testek újjáélesztése már 2030-2050 körül lehetségessé válik – olvasható a MedNovosztyi címû egészségügyi témákra szakosodott orosz hírportálon.

Az egész test megôrzése 49 ezer dollárba kerül. Nem kell ilyen mélyen benyúlnia a zsebébe annak, aki csak az agyát kívánja megôrizni a jövônek: ez a szolgáltatás "mindössze" 9 ezer dollárba kerül. Még olcsóbban úszhatják meg a fagyasztásos tárolást azok, akik rokonaikra bízzák testük megôrzését – az ügyfeleknek csupán 1,5 ezer dollárt kell költeniük a szükséges berendezés beszerzésére, a megôrzés pedig a család gondját-baját szaporítja.

Az intézetbe egyébként már megérkezett az elsô "ügyfél". A 2005 szeptemberében, 79 éves korában elhunyt szentpétervári hölgy végrendeletében arra kérte hozzátartozóit, hogy halála után vetessék ki agyát fagyasztás céljából. Az eltávozott végakaratát teljesítették, de mivel a hölgy elhunyta idején az intézmény még nem fogadott egész porhüvelyeket, a szakemberek kiemelték az agyát, amelyet fél éven át szárazjég között mínusz 80 fokon tároltak egy ideiglenes konténerben.

A hôközpontok gyártóinak és forgalmazóinak egyesülete (APICT) hivatalosan tiltakozik a marosvásárhelyi tanács döntése ellen, mely szerint július 1-jéig megtiltják a leválást a központosított hôszolgáltatási rendszerrôl. Az APICT azzal egy idôben, hogy panasszal fordult Maros megye prefektusához, Ciprian Dobréhez, sajtóközleményben ismerteti álláspontját. A közlemény felvázolja azokat az indokokat, amelyeket a jog nyelvezetén a hivatalos beadványban is megfogalmaznak.

Az APICT a törvény súlyos megsértésérôl beszél, valamint az állampolgárok szabad döntési jogának korlátozását említi. A közjó nevében hozott intézkedések nem korlátozhatják az egyén jogait – vélik a tiltakozás aláírói. A marosvásárhelyi tanács döntéséhez nem képezhet elegendô jogalapot, hogy a kormány a központosított hôszolgáltatási rendszerek korszerûsítésére programot dolgoz ki, s úgy vélik, hogy a programban szereplô egyik cikkely elôírását, mely szerint felhatalmazzák a helyi tanácsokat, hogy helyi szinten körvonalazzák az alkalmazás módját, tévesen értelmezték.

Az APICT sérelmezi, hogy korábbi hasonló beadványa megválaszolatlanul maradt, csupán az Energomur részérôl kaptak egy átiratot, amely azonban – vélik – semmitmondó, és alapvetôen nem cáfolja, amit a hôközpontot gyártók és forgalmazók állítanak. Ezért újították fel most a beadványt – áll a közleményben.

Az APICT megjegyzi: az Energomur gyakorlatának megvizsgálása érdekében a versenyhivatal a tavaly vizsgálatot kezdeményezett, ami a lezárás stádiumában található.

Új vízgazdálkodási szemlélet

A múlt hét végén a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ kétnapos tanácskozást szervezett több megye nemkormányzati környezetvédô szervezetének képviselôivel, amelyen a vizes élôhelyek rehabilitációjáról és rekonstrukciójáról volt szó. Az Európai Unió erre vonatkozó keretirányelve más koncepcióra helyezi a vízgazdálkodást, ez elôírás egyes gyakorlati megoldásait ismertették a résztvevôkkel. A rendezvényen jelen voltak a vízügyi igazgatóság és a Megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetôi is.

A Fókusz Öko Központ több mint 10 éve folyamatosan foglalkozik az integrált vízgazdálkodás módszereinek a meghonosításával. Ennek köszönhetôen nyertek Phare-támogatást, melynek keretében az említett szemináriumot szervezték. Korábban – e rendezvénysorozat részeként – a Maros Vízgyûjtô Medence Bizottság tagjaival tanácskoztak, szerveztek egy kerekasztal-beszélgetést az alternatív szennyvíztisztításról, s lesz még egy szaktanácskozás a nitráthasználatról a mezôgazdaságban. A hét végi tréninget az adorjáni környezetvédelmi információs és fejlesztési központban tartották, illetve a résztvevôk ellátogattak a Kisadorjánban és Tompán rehabilitált vizes területre s a vármezôi rekonstruált területhez, illetve a buzaházi lápos rétre, valamint a nyárádszeredai Nyárád- kanyarhoz, amelyet érintetlenül megôriztek.

A kisadorjáni központban, miután Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje ismertette programjukat és gyakorlati megvalósításaikat, Kelemen Árpád vízügyi szakember javaslatát mutatta be a Nyárádgálfalván levô meder megmentésérôl. Stefanescu Danut, a Megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetôje, valamint Moldovan Florin és Fokt Calin, a vízügyi igazgatóság képviselôi elmondták, az uniós keretirányelvek által ajánlott új vízgazdálkodási koncepció szerint a nemkormányzati szervezetek, a helyi közösség, az egy folyó mentén lakók össze kell fogjanak, s közösen kell megoldásokat találjanak a vízügyi gondok megoldására, legyen az mederszabályozás, gátépítés, vagy akár természetvédelmi terület megôrzése. Ezért jó, hogy a Fókusz Öko Központ kezdeményezte a rendezvénysorozatot, s konkrét gyakorlati példákat is fel tud mutatni, amelyeket máshol is alkalmazni lehet.

A rendezvény végén Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje lapunknak elmondta, az elmúlt hetek árvizei arra is felhívják a figyelmet, hogy meg kell változtatni a vízgazdálkodással kapcsolatos felfogást, hozzáállást. Nem biztos, hogy gátak emelésével, a folyó természetes medrének a megváltoztatásával meg lehet akadályozni az árhullámot, vagy megvédeni az emberek által lakott területeket. Az unió vízügyi keretirányelvének egyik fontos kitétele a vizes területek rehabilitációja, a folyómeder érintetlenül hagyása, több olyan terület kialakítása, ami nemcsak a vízfolyást könnyíti meg, hanem az árterület több madár- , állatfajnak is életteret biztosíthat. Ezeket természetvédelmi övezetekként, akár turisztikai attrakciókként is megôrizhetik, kihasználhatják a környéken lakók. A tanácskozás arra is rámutatott, hogy a gondokat csakis széles körû összefogással, együttmûködéssel lehet hatékonyan megoldani, s ebben partneri kapcsolatokat kell kialakítani a civil szervezetek és az állami intézmények között.

A rendezvénysorozat júniusban az unió nitrát- keretirányelvének az ismertetésével folytatódik, majd szeptemberben Marosvásárhelyen lesz az a tanácskozás, amelyen a többéves és a Phare- program által támogatott rendezvény tapasztalait foglalják össze, elemzik a szakemberek.

A Pro Biciclo Urbo szervezet a Neuzer Kerékpárokkal közösen kétnapos biciklitúrára hívja az érdeklôdôket a következô útiránnyal: Marosvásárhely – Nyárádszereda – Nyárádmagyarós – Sóvárad – Szováta – Parajd – Korond – Kalonda-tetô – szencsedi nárciszmezô – Fenyôkút (elsô nap 88 km) – Korond – Felsôsófalva – Alsósófalva – Siklód – Szolokma – Makfalva – Székelyabod – Székelybere – Nyárádszereda – Marosvásárhely. Az össztávolság 161 km, amibôl 106 km aszfalt-, 50 km köves és 5 km földút. A szintkülönbség kb. 800 méter, a nehézségi fok M, azaz közepes. Szállás Fenyôkúton, szénapadláson. Látnivalók: a szencsedi nárciszmezô, a Firtos-Kalonda plató, a Sóvidék, a vízválasztókról való kilátás a környékre. Ami szükséges: megfelelô fizikai erônlét a fent említett útvonal megtételére, a kerékpárok jó mûszaki állapota, megfelelô öltözet, hálózsák vagy pokróc, kalóriadús élelem két napra, megfelelô pénzösszeg saját szükséglet szerint. Indulás május 13- án, szombat reggel 7 órakor a Tudor negyedbeli Favorit üzletház elôl, visszaérkezés 14-én, vasárnap este. Részletesebb felvilágosítás Both Károly túravezetôtôl a 240-439-es telefonszámon, az esti órákban. A 16 éven aluliak számára szülôi beleegyezés szükséges.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Rt. által szervezett V. Fotó Natura természetfotó- kiállításra beküldött és ki nem állított képeket május 25-e után vehetik át a szerzôk a Népújság szerkesztôségében (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet). A kiállítás anyagát Budapesten is bemutatjuk augusztus 14–23. között.

Néhány napja, az egyik autobusztársaság járatával utazva, nagyon rázós élményben volt részem. Székelyudvarhelyen szálltam fel a mikrobuszra, szimpatikus gépkocsivezetô ült a volánnál, de sok társához hasonlóan ô is megfeledkezett a jegyadásról. Már annyira megszokottá vált ez a jelenség, hogy nem okozott különösebb fejtörést. Alig tettünk meg kétszáz métert, egy fiatal hölggyel elegyedett társalgásba, közben fél szemmel az utat, fél szemmel pedig ôt figyelte. Egy fekete pont, gondoltam magamban, mert állítólag a járat vezetôjének a szükséges információcserén kívül nem szabadna beszélnie az utasokkal. Sôt, a feje fölötti kis táblácska is erre hívja fel a figyelmét. Sima mûúton szinte száguldottunk úticélunk felé, közben abban reménykedtem, hogyha rosszabb lesz az út, hátha lassít. Sajnos, tévedtem. Annyi volt a különbség, hogy azelôtt "csak" gyorsan hajtott, de késôbb eszeveszett sebességgel sorra vettük az összes utunkba esô kátyút. Úgy éreztem, minden megmozdul bennem, de szerencsére sikerült megúsznom. Dühömet még az is tetôzte, hogy tisztelt sofôrünk ügyes-bajos dolgait mobiltelefonon intézte el. Érdekes, mert úgy is képes volt majdnem hetvenessel vezetni, hogy bal kezével tartotta a telefont, jobb kezével a kormányt. Koncentrálóképessége egy csomag napraforgómag bontogatása közben hágott a tetôfokára. Ugyanis rájött arra, hogy óriási felelôssége mellett még arra is képes, hogy kibontsa a "szotyit" és majdnem egy órán keresztül dobálja ki az ablakon. Mi sem meglepôbb, mert e manôverezés közben, a gödrökkel egy csöppet se törôdve, szintén fél kézzel vezetett. Sötétedni kezdett, egy Ford Focus hajtott el mellettünk. Egyszerre feléledt sofôrünk versenyszelleme és még jobban a gázba taposott. És sikerült. Erôs rázkódás közepette lehúztunk egy sokkal gyorsabb autót. Közben az egyik utas ölében alvó kislány arcát figyeltem, aki rémülten felriadt. Nem is csoda, hisz egy felnôtt is nehezen viseli el ezt a sebességet. Már csak néhány kilométerre voltunk Vásárhelytôl, alig vártam, hogy biztos talajra lépjek, de egyáltalán nem volt garantált, hogy megúszom szédülés nélkül. Magamban megfogadtam, hogy leszálláskor köszönésre sem méltatom, mert nem érdemli meg. A városba érve újra társalogni kezdett a lánnyal, de már nem érdekelt. Végre megérkeztünk, és rájuk sem hederítve leszálltam a maxiról.

A központi fûtésrendszerrôl levált lakrészek tulajdonosai kötelesek lesznek a téli idôszakban törleszteni a lakásukon áthaladó közös rendszerhez tartozó csövek által kibocsátott hôenergia utáni számlát is, függetlenül attól, hogy ezeket leszigetelték-e vagy sem.

Errôl a Közszolgáltatásokat Szabályzó Hatóság (KSZSZH) döntött, mely hatálytalanítja azt a kedvezményt, melyben az utóbbi két évben részesültek azok a lakók, akik leszigetelték a lakásukon keresztül haladó csöveket, azaz mentesültek a közös hôenergia- fogyasztás fizetése alól.

A KSZSZH azután folyamodott ehhez a megoldáshoz, miután bejelentést kapott mind a haszonélvezôktôl, akik arra panaszkodtak, hogy a tömbház adminisztrátora megtagadja, hogy felmentse ôket a fizetés alól, mind a kedvezményt megkérdôjelezô lakótársulásoktól. A hatóság úgy döntött, visszavonja a kedvezményt, mely konfliktust okozott a haszonélvezô és az ingatlan lakói között.

"Megszüntettük, hogy ne legyen félreértés, a jövôben más, egyértelmûbben értelmezhetô jogszabály- módosításokat javasolunk", nyilatkozta a Mediafaxnak Cristian Oniceanu, a hatóság szakértôje.

A törvény szerint a lakásban lévô közös fûtôrendszerekért – a fûtéscsövekért – az egyéni kiadásokat a lakásadásvételi szerzôdésben szereplô rész alapján osztják el.

Egy 2004-es rendelet alapján a KSZSZH úgy döntött, hogy azon lakástulajdonosokat valamint a nem lakásként használt lakrészek tulajdonosait, akik a központi fûtésrendszerrôl való leválás mellett döntöttek, vagy akik más hôforrást szereltettek be, felmenti a közös tulajdonban lévô rendszerek után fizetendô hôenergia-fogyasztás alól, ha ezeket hôszigetelik.

A szigetelést a lakástulajdonosi vagy lakószövetség által kiállított jegyzôkönyvvel kellett igazolni.

(MTI/Reuters) Az Európai Bizottság meghozza döntését május 16-án Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának dátumáról – közölte José Manuel Barroso, a testület elnöke, cáfolva a bizottság egy névtelenül nyilatkozó tagjára hivatkozó, ellenkezô értelmû médiajelentéseket.

A bizottság elnöke az Európai Parlament egyik képviselôjének kérdésére felelve erôsítette meg, hogy a bizottság tartani kívánja a döntésre kijelölt eredeti dátumot.

Több tömegtájékoztató eszköz jelentette korábban, hogy az Európai Bizottság fontolgatja a döntés elhalasztását. A Financial Times címû brit üzleti lap azt írta uniós forrásokra hivatkozva, hogy valószínûleg csak októberben születik meg a döntés.

Olli Rehn, az EU-bizottság bôvítési biztosa május 16-án teszi közzé jelentését, amelyben véleményt mond arról, hogy a két állam elég érett-e a 2007-es csatlakozásra. Szófia és Bukarest aláírta már a csatlakozási okmányokat, de a szerzôdésben szerepel egy olyan kitétel, amely szerint egy évvel elhalasztható 2007-re tervezett belépésük, ha a közösség úgy ítéli meg, hogy a jelentkezôk nem elég fölkészültek.

Rehn a május 16-án esedékes jelentésben tesz javaslatot az uniós vezetôknek a két ország felvételi idôpontjára. A bôvítési biztos elismerôen szólt a minap a Románia által elért haladásról. Egyúttal viszont "sokkal határozottabb" fellépést kért a bûnözés ellen Bulgáriától, ahol a rendôrségi és az igazságszolgáltatási reform nem vezetett eddig a nagy bûnszövetkezetek vezetôinek és az alvilággal kapcsolatot tartó politikusoknak a felelôsségre vonásához.

4,5 százalékkal nôtt az ipari termelés az országban az idei év elsô negyedében az egy évvel korábbihoz képest, amikor még 6,6 százalékos volt a növekedés, közölték szerdán a statisztikai hivatalban. Márciusban tovább csökkent az ütem, 4,3 százalékos többletre.

Hat százalékkal nôtt viszont az ipar értékesítése az elsô negyedben az egy évvel korábbihoz képest; a tavalyi elsô negyedévben ez a többlet 1,9 százalékos volt. Az ipari termékek kiskereskedelmi értékesítése 23,8 százalékkal volt több, mint a tavalyi elsô negyedben.

Romániában tavaly lassult a gazdasági növekedés üteme – elsôsorban azért, mert az árvíz visszavetette a mezôgazdasági termelést –, reálértékben 4,1 százalékara, miután 2004-ben rekordütemben, 8,4 százalékkal gyarapodott a gazdaság a belföldi fogyasztás élénkülésének és a mezôgazdasági termelésnek köszönhetôen.

A legújabb ipari adatokból az értékesítés, azon belül is a kiskereskedelmi értékesítés kiugró növekedése keltette föl az elemzôk figyelmét, mert az erôsítheti a román központi bank szigorítási kedvét, ugyanis az elsô kéthavi visszaesés után a bérkiáramlás növekedésnek indult.

Márciusban a nettó átlagkereset 828 lej volt, 8 százalékkal haladta meg a februárit. Februárban 7,1 százalékkal kisebb volt a nettó kereset a gazdaság átlagában, mint januárban, miután januárban 2,6 százalékkal csökkent. Decemberben még 848 lej volt a havi nettó átlagkereset.

A sorozatos enyhítés tavalyi irányzatával ellentétben, a Román Nemzeti Bank február 8-án egy százalékponttal 8,50 százalékra emelte irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát. A bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát novemberben még csökkentette, 7,50 százalékra 7,72 százalékról, de márciusban 8,47 százalékra, majd áprilisban 8,50 százalékra emelte, azóta nem változtatott rajta.

A döntések – az alapkamat változatlansága február óta és a referenciaráta fokozatos emelése – megfeleltek annak az elemzôi várakozásnak, hogy a román központi bank az irányadó kamattal még vár, jobban akarja látni az eddigi szigorítás hatását az inflációra és a hazai fogyasztásra, de jelzi a piacnak a szigorításra való készségét.

Doru Borsan, a legutóbbi országos konvención kereszténydemokratának kinevezett Új Generáció Pártjának megyei elnöke szerint a parlament 80%-ban "kiürül", ha elfogadják az átvilágítási törvényt. Az elsô, aki "bukik", Corneliu Vadim Tudor lesz, és a 12%-os szavazórétege "papa" nélkül marad. Ezek pedig Gigi Becali pártjához fognak csatlakozni, mert övék a jövô. Ha bukik Vadim, "jön a fény lovagja" és megoldja a problémát.

A kérdésre, hogy mire alapozza a kijelentését, azt mondta, hogy "mindenki tudja, hogy Onisoru (a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács – CNSAS volt elnöke) mentette meg Vadimot", amikor a közvéleményben felvetôdött, hogy a Nagy- Románia Párt elnöke esetleg szekusügynök volt.

Egyébként is leáldozott a napja, mert ha véletlenül megúszná a "lusztrációt", az emberek akkor is eltávolodnak tôle, mert "látják a különbséget a szavak és a tettek között". Azaz, Vadim Tudor csak szövegel, Gigi Becali meg tesz is az elesettekért. Elismerte, hogy nagy kultúrájú ember, de mint mondta, senkit sem érdekel, hogy "mikor vették ki 8. Ferdinánd epehólyagját", vagy hogy "kivel sakkozott Szókratész anyósa". Egyébként is "fantompárt" a PRM, jelentette ki, amelyik "hol van, hol nincs", és "kétszáz éve ellenzékben van". Egy ilyen pártra senki sem szavazna.

A Kereszténydemokrata Új Generáció (PNGcd) Pártja megyei elnöke, Doru Borsan kedden sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Gigi Becali tárgyalásokat folytat Traian Basescu államfôvel a következô kormányról, elôrehozott választások esetére.

Ha elôrehozott választások lesznek, nem lesz idônk annyira megerôsödni, hogy kormányt alakítsunk, akkor pedig szövetkeznünk kell valakivel. Márpedig azzal fogunk szövetkezni, aki a legerôsebb. Jelenleg a Demokrata Párt erôs, tehát vele, mondta Borsan.

Véleménye szerint a DA Szövetség abban a pillanatban kettészakad, mihelyt Brüsszel zöld utat ad Romániának az uniós csatlakozáshoz, ami "látványos változásokat" eredményez a politikai palettán. Ekkor pedig a PNG "azok között lesz, akik Románia jövôbeni sorsáról határoznak".

Mivel a szervezet országos konvencióján a párt nevéhez csatolták a kereszténydemokrata jelzôt, Borsan kijelentette, a PNG lett a kereszténydemokrata pártok vezetôje, mert a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) nem is létezik.

A Népújság kérdésére, hogy ha szövetkeznek is a Demokrata Párttal, hogyan képzeli el a Dorin Floreával való együttmûködést megyei szinten, hiszen alig pár perccel korábban azt mondta, hogy "Florea az én szememben egyre kisebb és kisebb lesz", Borsan azt válaszolta: reméli, megszívleli Emil Boc szombati ajánlását, amikor a szervezet megyei konferenciáján arra szólította fel a PD- vezetôket, hogy ne legyenek arrogánsak sem politikai partnereikkel, de fôleg ne legyenek azok az egyszerû emberekkel. Ha így lesz, tárgyal vele, ha nem, "valaki biztosan megfizeti az árát". Borsannak meggyôzôdése ugyanis, hogy Emil Boc felhívása személy szerint Dorin Floreának szólt, és reményének adott hangot, hogy levonta a megfelelô következtetést, és ezentúl "jobb és humánusabb, emberibb" lesz.

Magyar levelek

Pakot Fülöp

Néha nem üdvös az igazság, de szólni kell róla. Amikor hazát cseréltem, de szívet nem, a magyar közélet vállalható oldalát aligha láttam. Kényszerítô érdek nem volt, így minek iparkodtam volna. Inkább rendesen meglepôdtem, amikor itt is, ott is a közpénzen kistafírozott politikusok szájából a fennkölt és magasztos mondatok a visszájára sikeredtek egyre-másra. Hát vállalható oldal nem volt, és ma sincs; erkölcsileg természetesen. És mégis az ember odaáll valahová, mert másként nem tehet. Hiszen szeretni vagy (uram bocsá') utálni egyformán dôreség. Persze, vannak dolgok, amelyekre jó válasz sosincs. És magyarázni sem érdemes. Egyébként (helyeslik vagy sem) nem olyan rossz a jobboldalon lenni, mint mondják sokan. Maradjunk annyiban, a szabad vélemény embernek való állapot. Hiszen azoknak is igaza lehet, akik úgy adogatták szavazataikat a gyôztesekre, mint fülig szerelmesek a virágcsokrot. Tudták, hogyan kell; megcsinálták. Ha ôk nem, magam sem adok arra, hogy számítógépem ezt az igét nem szenvedi. Ideírom: nekik bevált a szlogen, belehúztak. S jöhet a keserû pirula, vagy micsoda, amit nyelni kell; és gyógyulni. Mi mást mondhatna a vesztes. Mert az volnék. Alaphelyzet, a vonzalom jogait követeli. A csalódást nem érdemes takargatni.

Hatalmas pártom, sajnos, nagy ügyekkel nem tudott elôrukkolni. Pedig lehetett volna. És nem olyasmivel, amire akárki gúnyolódó ráakaszkodhat. Akik elhitték, hogy a közüzemi számlák kiteregetése elcsapja a kedvét valakinek, tévedett. Ezzel aligha lehetett bizonyítani, hogy mennyit drágult a gáz meg az áram és hogyan szegényedtünk. Volt, aki arra esküdött, hogy az ô fogyasztása annyi, mint rendesen, volt, aki emlékezett az ígéretre (amit ugyebár lassan mondogattak, hogy megértsük), miszerint szóba sem jöhet az árak emelése. Meglehet, nem így történt, mert hát a piac hivatalból ritkán igazodik, és fôleg nem ahhoz, hogy ki mivel szédíti a jónépet. És hiába látta az ember egymaga, hogy sok az a pénz, vagy nem, amit fizetni muszáj, a két hadakozó nem akart dûlôre jutni. Mint akik szabadulni sem tudnak a számok bûvöletétôl, csak hajtogatták, hogy mennyi is az annyi. Két párt, két díjbeszedô vállalat, két óraleolvasó vitatkozott elég unalmasan arról, hogy kinek a számítása hibás. Talán ez is, az is, csak nem hitte senki. Nem mellékes körülmény, alacsonyan szálltak az érvek. De mi azért erôltettük, vesztünkre. Amerre néztél, szomorú asszony hirdette a plakáton, rosszabbul élünk. És nem volt polgárista, aki ne undorodott volna a luxusbaloldaltól s annak luxusprofitjától. A nyelvtörô mutatvány mit sem számított. Ennyi volt a hívó szó. Mindössze ennyi. Mert kizsákmányolásíze van és tetszetôs. Ki törôdött azzal, hogy kapitalizmus van. Akartuk vagy nem, tetszik, nem tetszik, a tôke szaporodni akar, és nemigen korlátozza magát, ha teheti. Még szép, üzletel a világ, ahogyan sikerül. És szemérmetlenül. Egy biztos: tülekedni visszatetszô, csak éppen arról nem tanácsos megfeledkezni, hogy az nem kimondottan a baloldal tulajdonsága. Az én pártom szajkózhatta, hogy a jobb szerényebb, mint az ellenfél. Messzire nem juthatott vele. Elérte (mi végre?), valóságos népi játék kerekedett a rosszabbul élünk, jobban élünk vetélkedôbôl. Bizony, csöppet sem volt megható. Még akkor sem, ha az ilyesmitôl valakinek a látása odáig szûkült, hogy egyéb sem járt az eszében, bezzeg a régi szép idôkben még számla sem volt. Való igaz, szépen mondta a vezér, nincs más út, ennek a vadkapitalizmusnak szelídülnie kell. Nyilvánvaló, de tudhatta, hogy a villanycsökkentés ehhez édeskevés, és nem attól lesz boldog a munkanélküli. Na jó, ígért is Orbán Viktor. Mondott kézzelfoghatót, járulékok és adók lefaragásáról. De hogy ebbôl az államháztartásnak haszna legyen, talán maga sem remélhette. Hogy mondta a "nagy" ellenfél, akkor meg lárifári. Volt fanyalgás, honnan ennyi pénz meg annyi pénz. De kit érdekelt, ha mindenekelôtt a rajongó, önfeledt tömeget kellett lelkesíteni. Hogy tud még zavart kelteni, amikor kell, mint anno, az egypártrendszer idején. Monológ monológ után, mindenütt; volt kinek és miért. Rendben ment a kampány; látszatra. Semmiképpen sem úgy, mint amikor valami nagyot lehetett álmodni. Csakhogy kétmillió szavazó ura ma ritkán álmodik. Közhely, megalkudott magával. Neki már nem kell elhinni, tudja, aki hisz benne, nagyon hisz, aki utálja, még cigányozza is. Két véglet; egy dráma. Ebbôl soha nem fog kigabalyodni. Félt veszíteni, immár másodjára. És mégis.

Valamirevaló elemzô már megírta, mondja és írja azóta is, hogy a jeles kudarc miatt vehetné a kalapját. Sajna, nem a hibáit, tévedéseit osztják még nagyon sokáig. Maga az ember van célkeresztben. Bizonyára nem véletlenül. De lehet szabadulni tôle, s egyáltalán kellene? Rosszul feltett kérdés lehet határhelyzet. Annak, aki kedvet kap a rúgáshoz. Valamit azért ne feledjünk, ez volt immár a harmadik parlamenti választás, ahol a tét (lehet csodálkozni) Orbán Viktor volt. Kell vagy nem kell! Egyszer kellett, kétszer nem. Ilyen ez; teljesítmény. Az övé, a miénk és a protestálóké. Ha nincs ô, ma is az MDF ereje számít a jobboldalon. Lehetne értékelni, de minek. Elég baj, hogy útjában vannak egymásnak. Viktor nem szereti Ibolyát, pedig kormányoztak együtt. Semlyént, a keresztényt hívja maga mellé, meg Flórit, a romát. Velük könnyebb, ôk feloszlanak, ha kell, simulnak, és ha kell, újraalakulnak. A mutatvány fungál, volt, nincs párt. Aztán megint van, ha a helyzet úgy kívánja. Aki nagynak érzi magát, annak az egész kell, alább nem adja. Vagy tán mégis? Egyetlen példa: amikor már veszni látszott a remény s odavolt minden varázslat és Ibolya megüzente, hiába minden, a született "gyôzô" elbizonytalanodott, meghátrált úgy, mint soha. A zászlóerdô fölött zúghatott a hangja. Harcoljatok! De már maga sem tudta, hogyan. Csak annyit: fent vagy lent, neki mindegy.

Pusztába kiáltott. Kár. Ne sértôdjön meg senki erdélyi, aki másként látja. Vitatkozhatnánk, de arról nem, hogy ô azért ígért kettôs állampolgárságot; nem holmi kibôvített magyar igazolványt, nem fele királyságot, hanem magyar állampolgárságot. Enyhén szólva bökkenô, és sajnálhatjuk, belátható idôn belül meg sem tapasztaljuk, vajon igazat mondott, vagy blöffölt.

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem negyedéves színmûvészetis hallgatói a Csíki Játékszínnel közösen újabb bemutatóval lepik meg a színházkedvelô közönséget. Eugène Ionesco Haláli nagy játék címû tragikomédiáját Gavriil Pinte bukaresti rendezô vitte színre.

Csíkszeredában április 21-én volt a színmû magyar nyelvû ôsbemutatója, míg Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban május 26-án mutatják be.

A Gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium díjnyertes rendezôje a Csíki Játékszínnel már színpadra vitte Madách Az ember tragédiáját, újabb produkciójában a csíkszeredai színtársulat majd minden tagját és a végzôs színmûvészetis hallgatókat egyaránt láthatja a közönség. Ionescónak, az abszurd dráma egyik kiemelkedô alakjának, gyakori témája a halál, az elmúlás gondolata. Daniel Defoe Londoni pestis címû mûve alapján írt színdarabja is groteszk játék a halállal, apokaliptikus játékként tárja elénk az emberi lét, az emberi természet abszurditását, az abszurditással szembeni küzdelmeinket.

A Színmûvészeti Egyetem magyar tagozatos, utolsó éves színis hallgatóit április végén a budapesti Thália Színház a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek sorozat keretében két darabbal (Valahol Szecsuánban, Hideg gyermek) látta vendégül. Májusban a Hideg gyermek és az Othello címû darabokkal indulnak erdélyi turnéra, Kolozsvár, Udvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után a hónap végén a szebeni színházfesztivál meghívottjaiként a Hideg gyermekkel lépnek fel. Június elsô hetében kerül sor az évadzáró mûsorok bemutatására valamint az egyetem végzôs hallgatóinak a ballagására – tájékoztatta lapunkat Kovács Levente. Az év végi vizsgaelôadásokat a Nyitott kapuk rendezvény által a tágabb közönséghez is el szeretnék juttatni. A rendezô szakos diákok elôadásaira is lehet számítani, Harsányi Zsolt Harrower Kés a tyúkban címû darabját viszi színpadra, Szilágyi Emese és Patkó Éva is készül záróelôadásával.

A színiakadémia utolsó éveseit meghívták a kisvárdai fesztiválra, és valószínûleg az egyetem rendezô szakosai is esélyt kapnak a bemutatkozásra a rangos rendezvényen – tudtuk meg továbbá Kovács Leventétôl.

Hídvégi Igor tévérendezô, producer Uralni a káoszt, azaz a rendezôi döntések sokasága címmel tart mesterkurzust az egyetem negyedéves rendezô szakosainak és elsôéves színmûvészetis diákjainak, míg a hónap végén Bicskei István, a Színmûvészeti egykori diákja, a párizsi JEL Színház tagja a harmadéves színiseket mozgásszínházi mesterkurzuson fejleszti.

Elkezdôdtek az ingyenes felvételi elôkészítôk is: a színész és bábszínész szakokra vasárnaponként 10 órától, a zenetanári szakra szombatonként 11 órától lehet jelentkezni. A magyar tagozaton idén színész, bábszínész és zenetanár szakon indítanak elsô évet 7 tandíjmentes és 5 tandíjköteles hellyel. A jövô tanévtôl kezdôdik a magyar tagozaton a magiszteri és doktori képzés.

A lírai lelkû kultúros, sôt elôkultúros nem is olyan régen egy szakmai vizsgán afelôl érdeklôdött a jelöltektôl, hogyan képzelik el intézményük jövôjét, jövendô sorsát. Lírai lelkû bizonyára arra gondolt, hogy andalító virágozmányok fognak elôsarjadni a jelöltek torkából, mint a televíziós szünetekben mostanában. Ehelyett az egyik válaszadó elszomorítóan valóságos képet csúsztatott a bizottmány elé, hiszen míg ama kulturális intézménynek csak két számítógépe van és a modern elektronikus kütyük ára több euróra rúg, mint az intézmény egész évi beruházása, amíg az épületrôl vásik le a vakolat és külföldi rokonok pénzébôl öltözködik, addig botorság volna a húsz esztendô múltán felvillanyozó jövôrôl fecserészni poétikai hevítéssel.

Persze ez aztán hatott, mert a lírai lelkiségû fôbenjáró váratlanul, nem dalra fakadt, hová tetszik gondolni, ugyan, csak lelkének egy titkos rekeszét pattintotta fel, tette pillanatokra vizionálhatóvá, azt mondta a kettô-nulla-négy éves intézményrôl, mely azóta is szakadatlan szolgálja az elmét és a gondolkodást, mióta megalapították, midôn még a Lyra Patriae elôdei kaszával és kapával kalapálták agyon a gyûlölt nagyurakat (többek között a kultúra támogatóit, a kastélyrakókat, a jobbágyaiknak templomot építôket), na szóval azt a vízióját osztotta meg hallgatóságával, hogy szerinte a kettô-kettô-négy éves intézményen majd lakat fog lógni, nem lesz rá szükség. Mert a kultúrának ez az ágazata (melyik nem a valódiak közül?!!) egyszerûen taszítani fogja az ifjakat, minden abban álló dolog ósdi és elavult lesz addigra – mondta, miközben lelkének rekeszét visszacsukta – és az egészet digitalizálni fogják.

Lírait nem érdekelték a dolog anyagi vonzatai, azt, hogy mibe kerül, kik és hogyan fogják a porost digitalizálva fényesre vikszolni, láthatóvá szidolozni. Kik lapoznak bele, kik fogják kiválasztani a jövônek tetszô zsugorított részleteket? Az sem izgatta, hogy akaratán kívül az olvasáskultúra lerombolásának ragyogó jövôjét föstette fel. Mert a digit dugás közben is lehet mobilon stírölni.

Na igen, lírai lelkülete természetesen egy magyar és román, partikuláris és egyetemes kultúrát ôrzô, fejlesztett, folyton frissített tartalmú intézményre szánja a lakatot. Ô az a lírai, akit soha nem lehet egy magyar vonatkozású, olykor gyalog-prózai, de mindenképpen mûvelôdési eseményen látni, holott az efféléken (s nem csupán) az igazi kultúrapártolók nyelvtôl függetlenül rendszerint meg szoktak jelenni önként. Holott ez is a fôség dolga volna, bár a reprezentáció néhány pillanatáig udvariasan teszi tisztjét, majd továbbáll, mert ügyei másfelé hívogatják.

És abban az eszményített digi-dugi játszmában, ha csak Lyrai maga nem viszi föl az elektronikus járókába saját verseit, ôt sem fogják olvasni húsz év múlva a rosszul fizetett, olvasásból kiábrándult fiatalok, akik itthon sem lesznek, hiszen addigra már minden honunkból szakadt majdani ifjú az Eurázsiai és Izotóp Unióban azon fog sopánkodni, hogy nekünk nincsenek is angolszászul képzett hagyományos értékeink, és különben is zár fog lóg a Bolyaiak terén egy régi kapun.

Hatszor váltott a lámpa, és ôk még mindig csak nézték egymást.

Háborgó folyam az utca csúcsidôben. Két partján átkelésre váró tömeg – mint két ellentábor. Ahogy zöldre vált a fény, megütköznek. Néma küzdelem, a közöny háborúja: elsietnek egymás mellett, az ismerôsök is csak intenek, és tovább. Semmire sincs idô. A gyalogkomp fáradhatatlanul üzemel.

Hatszor váltott a lámpa, és ôk nem tudtak betelni egymással.

Talán beszélgettek is. Szebb vagy, mint a képen. Te pedig érettebb, igazi férfi. Vallomásodból inkább poétikus kamasznak gondoltalak.

Én viszont éppen ilyennek képzeltelek. Ilyen kedvesnek, mosolygósnak, aki éles szemmel látja a világot, és nem rejti véka alá a véleményét.

Nem volt elhamarkodott, sem túlságosan költôi az a vallomás. Lám, mennyire találó ma is, amit írtam. Hogy egész lényedért szeretlek. Hogy máris csak veled tudom eltervezni az életem, holott ez az elsô valóságos találkozásunk.

Én már a neten is éreztem ezt a remegést, ezt a feszült várakozást.

Nem csalódtam, megtörtént a csoda. Álom és valóság: teljesen azonosak...

A hatodik váltás után a fiú elindult. A lány türelmesen várt a túlparton. A sûrû tömegben egy pillanatra eltûnt az arca, és a lányba belehasított a félelem, hogy elveszítheti. Istenem, gondolta: máris úgy féltem, mintha a férjem volna.

Aztán másfajta ijedség fogta el: mi lesz, ha mégsem szereti? Mikor emberközelbe kerülünk, mást mutat az arcunk, minden vonásunk jelentésessé válik, és sajnos, csalódhatunk is a másikban.

Abban a pillanatban feltûnt a fiú.

A lánynak elszállt minden aggodalma, elpárolgott minden félelme. Ragyogva közeledett, és mire sárgára váltott a szemafor, már ott is állt elôtte.

Megfogták egymás kezét, és csak mosolyogtak. Az embertömeg körülfolyta ôket, aztán kiürült a járda, és kettesben maradtak.

Még mindig nézték, csak nézték egymást, és mosolyogtak. Aztán a lánynak két kedves könnycsepp gurult le az arcán.

A gyalogosforgalom a lámpák szerint hömpölygött tovább.

A járókelôk azt látták, hogy bár többször is vált a lámpa, ezek nem mernek átmenni. Valaki segíteni akart, de a lány határozottan visszautasította.

Most meg ott dangubáznak a zebra tövében, hé, álljanak odább, ne tartsák fel az embereket!

A járókelôk azt látták, hogy végül megindul két kerekes kocsi, bennük egy mozgássérült lány és egy mozgássérült fiú, a lány halad elöl, néha hátratekint, és valamit suttog a mozgássérült fiúnak. Amit úgy kell érteni, hogy most jobbra, most meg balra megyünk.

A lábtrabantos társaság nem olvas a lány szájáról, nem látják, hogy azt suttogja: Szeretlek.

A gyalogkomp utasai nem látnak semmit.

Szerencsére.

(MTI) Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte az intézmény elnöke szerdán Budapesten. Vizi E. Szilveszter az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékûnek nevezte e testület, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét.

Mint mondta, az Akadémia ily módon híd szerepet tölt be a Nyugaton és a környezô országokban élô tudóstársadalom között.

"Példát mutatunk a hatalom, a politika számára is" – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az MTA 1990-ben vezette be a külsô tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: "ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sôt társunknak fogadjuk a határon túl élô magyar tudósokat is".

Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldrôl – a Kárpát-medencébôl és a világ minden tájáról.

A kolozsvári területi bizottság a tervek szerint jövôre kezdené meg mûködését; jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület.

Glatz Ferenc történész, az MTA volt elnöke elôadásában arról szólt: újra kell gondolni, hol helyezkedik el a határon túli magyar tudományosság a reformot ígérô Akadémia koncepciójában.

Három tényezô jelentôségét hangsúlyozta, amely véleménye szerint az Európai Unióban a jövôben meghatározza a gondolkodást: a képviseleti demokrácia bizonyos válsága, a tudomány hatalmas szerepe és Bologna, a "közös európai értelmiség felé tett elsô lépés".

Glatz Ferenc szerint a nemzetállami költségvetésbôl a kis nemzeteknek többet kell fordítaniuk kultúrára és tudományra, mint a nagyoknak.

A rendezvényen Arany János-életmûdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésû Dudics Iván, a mûszaki tudományok kandidátusa Arany János- érmet kapott.

Ugyancsak Arany János-érmet ítéltek Somogyi Péter biológusnak (Oxford), ô már korábban átvette a kitüntetést.

Jézus nem azt mondja, hogy nem kell mobiltelefon, számítógép vagy Mercedes személygépkocsi, csak éppen arra figyelmeztet, hogy szíved-lelked harmóniája, belsô békéd nem attól lesz elérhetô, hogy mid van, mit birtokolsz, hanem ellenkezôleg, attól, hogy ki vagy, felismered-e identitásodat. Boldogságod az adja meg, ha megtalálod életed természetfölötti, örök üdvösségébe ágyazott értelmét. * Gyakran azt hisszük, hogy a boldogság olyan állapot, amelyben minden vágyunk beteljesedik, minden álmunk valóra válik, minden kívánságunk beteljesül. Természetesen ez csak a mesékben valósul meg. Jézus szerint – s az egész Hegyi Beszéd errôl szól – valójában azok boldogok, akik nem önmagukban, nem a megszerzett javakban, de nem is a másik emberben, hanem az Isten- és emberszolgálatban találják meg a boldogságot. Ehhez viszont az kell, hogy életüket, értékrangsorukat az ô tanítása szerint állítsák be. * Sokan azt állítják, hogy a keresztények tehetetlenek, gyámoltalanok, nem életrevalóak, és ezért tolják ki az igazi boldogságot a mennyországra. Holott mennyire kézenfekvô itt kiélvezni az élet örömeit. * Aki ilyet állít, abban nincs meg az Isten szeretete. A hívô ember nem életellenes. Éppen az az örömhír Jézus tanításában, hogy a mennyek országa, a mennyei boldogság már itt a földön, az emberi szívben, egy családi vagy nagyobb közösség tagjai között elkezdôdhet, ha kölcsönos szeretetben és alázatban alávetik magukat Isten akaratának, amikor megízlelik azt a belsô örömet és békét, a test és lélek azon egyensúlyát, amelyet az Istenhez fûzôdô szoros kapcsolat tart életben. * A könyvvé szerkesztett katekézissorozat a Hegyi Beszédrôl szól, Máté evangéliumának ötödik fejezetétôl a nyolcadikig; annak egymást követô verseit vizsgálva próbál korszerû válaszokat adni a ma kérdezô emberének. A könyv eredeti anyaga beszélgetések formájában hangzott el a Marosvásárhelyi Rádióban, 2003 szeptembere és 2005 novembere között, a Hitvilág címû ökumenikus mûsorban. Sebestyén Péter "beszélgetôtársa" Toth Béla szerkesztô. A hallgatók a Székelyföld nagy részén figyelemmel kísérték a templomépítô erdôszentgyörgyi plébános élet- és boldogságpárti magyarázatait, bátorító visszajelzéseikkel segítették a mûsor életben tartását. De a szó elszáll, az írás viszont megmarad. Ezért örömhír az Örömhír, a fiatal lelkész újabb kötete. * Sebestyén Péter: Örömhír. Beszélgetések a Hegyi Beszédrôl. Verbum Kolozsvár, 2006.

– Melyik Afrika legnagyobb folyója? Mi a neve? – Tanárnô, kérem, Afrikát sok folyó szeli át, én pedig Pityu vagyok, de otthon csak Sztívnek szólítanak.

Kis ujjamon innen,

nagy ujjamon túl,

éppen kertünk

közepében

él egy piros szemû

nyúl.

Errôl semmit

ma reggelig

tényleg senki

nem tudott.

Szinte minden

tudományunk

nagy hirtelen

megbukott,

amint arra

ébredtünk, hogy

káposztánknak

füle nôtt!

Ilyen csoda

nem történt

még Föld hátán

ezelôtt!

Kicsit mozgott,

ami furcsa,

pedig még a

szél se

fújt,

hát amikor

szökdécselve

a sorok közt

elindult!

Káposztánknak

van egy lába,

de az neki

nem elég,

hogy egy sánta

minutára

elérje a kerítést.

(Az egyetlen

józan lélek

személy szerint

Bodri volt,

aki mindig

korán ébredt,

s afféléket

ugatott,

hogy a kertet

ellepték a

hosszú fülû

tolvajok!…)

Pedig csak egy

nagyon kedves

piros szemû

nyuszkó volt…

Székely-Benczédi Endre

Nyárád, Nyárád,

nyaracska...

– e kis folyó

azt kapta

parancsba,

hogy míg tél dúl

fent, a hegyen,

lent, a völgyben

"nyárád" legyen,

vagyis: tündér,

"nyaracska" –

s csitribájjal

rákacagjon

a mogorva

erdôlájbis

havasra.

Kajcsa Jenô

Lecke

Egyszer, tavasszal, Minya bá a fiával metszette a szôlôt. Már dél felé járt az idô, mikor megszólalt az apa:

– Na, mindjárt végeztünk, hála Istennek.

– Végzünk – válaszolt a fiú –, de következik a neheze.

– Hát mi?

A fiú belerúgott a vagdalt venyigékbe.

– Ez né, édesapám, a szôlôvesszôk összeszedése, elhordása. Inkább metszenék még két sor szôlôt, mint hogy szedegessem a szemetet.

Minya bá elgondolkozott, aztán ezt a leckét adta fel a fiának: – Igazad van, fiam: könnyebb a kész kenyeret elfogyasztani, mint a tésztáját megdagasztani, felszaggatni kenyérformákra, s még meg is sütni a kemencében.

A fogadósné bakancsa

Kibéd már a régi idôkben nagy gyümölcstermesztô falu volt. A gazdák az egész környéken piacoltak, télen, nyáron akadt eladnivaló. Egyszer, úgy karácsony tájt, elindultam én is Gyergyóba egy szekér almával. Úgy volt a terv, hogy a parajdi Lídi-fogadónál töltöm az éjszakát, s reggel menyek tovább, keresztül a Bucsinon. Hát meg is érkeztem annak rendje s módja szerint Parajdra, de már messzirôl hallottam, milyen mulatság van a fogadóban. Szép nóta, muzsika van benn. Volt a lábamon egy új bakancs. Na, amikor a fogadósné meglátott, jó szívvel fogadott.

– Üljön le nálunk, Józsi bátyám.

– Nem – mondom –, erôsen megfázott a lábam.

– Itt megmelegszik – mondta az asszony –, táncolni kell. A fogadósné abban a pillanatban elráncigált táncolni. A muzsikások húzták, nagy vigalom lett. Mindjárt jött a fogadósnénak az egyik leánya, aztán jött a másik, azok is sorra megtáncoltattak. Addig s addig, hogy a tiszta új bakancsomat kirúgtam a lábamból. Valósággal szétmállott.

– Fene egye meg – mondom –, igaz, nem úgy volt csinálva, hogy örökké tartson, de most ennek vége. Reggel aztán a fogadósné adott kölcsön egy más bakancsot. Úgyhogy kölcsönbakancsban jártam meg Gyergyót. Szerencsére, az alma jól elkelt a piacon, s a fogadósnénak vissza tudtam vásárolni a bakancsát.

Ráduly János gyûjtése

Élt a szomszéd faluban egy jólelkû vasorrú bába. Mindenki félt tôle, mert mindent látott és mindent hallott. Kiolvasta a sorsukat a fejük fölötti csillagokból. Türelmesen hallgatta végig a talpuk körüli fûszálak beszélgetését. Így mindig elôre tudta, hogy aki jön, az mit fog kérdezni és miért. Egyszer egy gonosz lelkû ember nyitotta rá az ajtót. Nem is köszönt, csak lelökött mindent a legelsô háromlábú lócáról, és ráült. Nem tudhatta, hogy az a lóca a vasorrú bába varázslócája volt, s csak az alatt billegett, aki hazudott.

– Na, anyó, én nem félek tôled, de szeretném tudni, hogy lehetek-e még ennél is gazdagabb ?

A szék billent egyet, de csak egészen kicsit.

– Ha csak a pénzre gondolsz, az is lehetséges, de az rosszabb lesz, mint amit most elhihetsz – válaszolta kedvesen a vasorrú bába..

– Tulajdonképpen nem is érdekel a véleményed – nagyképûsködött a gonosz ember – de ha segítesz gazdaggá lenni, busásan megfizetlek.

Erre aztán a szék tényleg inogni kezdett. A gonosz ember viszont jól megvetette a földön a lábát. Hetet- havat összehordott, hogy a maga oldalára fordítsa a bábát. A jólelkû vasorrú bába, aki mindent látott, mindent észrevett, végighallgatta a gonosz ember összes ígéretét, s úgy határozott, hogy talán lehetne segíteni rajta, ha adna még legalább egy esélyt.

Nekem mindenem megvan, s ami nincs, arra nem is vágyom – mondta –, de hogy gazdaggá tegyelek, azt még megpróbálom.

Kotorászott kicsit a lelökött holmik között. Kiemelt végül egy hétágú korbácsot, és így szólt:

– Itt van ez a hétágú korbács. Ha megütsz vele egy szegényebbet, kipottyan belôle hét arany. Neki marad egy, neked marad hat, de ne feledd, hogy a korbács mindig visszaüt !

Mondott volna még valamit, de a gonosz ember hirtelen kikapta a kezébôl a korbácsot, és elrohant.

Telt-múlt az idô, a gonosz ember pénztárcája lassan vastagodott, de ô olyan lett, mint a szôlôkaró, és a háta csupa seb. Egy idô után már a korbács is a kamrában porosodott. Annyira elgyengült, hogy templomba menet kiesett az ujjai közül egy arany, de érte hajolni sem lett volna ereje.

– Áldott legyen, aki elhullatta ezt az aranyat ! – kiáltotta egy mezítlábas gyermek, aki megtalálta.

A lesoványodott ember csak otthon vette észre, hogy lehullott a varázskorbács egyik ága.

Másnap már szándékosan ejtett le egy aranyat, és megint lehullott a korbácsról egy ág.

Így ment ez egész héten. A következô vasárnap már elôre köszöntek neki az emberek. A gyermekek is. Néha kiült a kapu elé a padra, és mesét mondott a jószívû vasorrú bábáról, aki a szomszéd faluban lakott, és mindent tudott, mindent látott.

Székely-Benczédi Endre

Lett népmese

Egyszer egy legényke disznókat ôrzött a tó partján. Fütyörészett és ostort font magának. Hirtelen egy ördögöt lát kimászni a vízbôl. Kérdi az ördög:

– Minek neked az a kötél?

– Hogy összehúzzam vele az ördög pofáját – vetette oda a legényke. Az ördögnek inába szállt a bátársága.

– Hát olyan erôs teremtés vagy? – kérdezte.

– Nyomban megmutatom, micsoda erô lakozik bennem! Ezt a tavat elhúzom, s a torkodat átkötöm! Egyéb sem kellett az ördögnek. Könyörgött, nehogy megtegye, inkább segít rajta, hogy meggazdagodjék. A legényke mit sem törôdött az ördög szavaival, üldözôbe vette a pokolfajzatot. Ráparancsolt, mutassa meg az erejét.

– Olyan erôs vagyok – dicsekedett az ördög –, hogy fölemelem a lovat.

– Azzal hencegsz, hogy fölemeled? – nevetett a legényke.

– Nézd, én mit mûvelek: a lábam közé szorítom, és körbefutom vele a tavat. Itt az erô! Hallgatta az ördög, hallgatta, de nem hitte. Erre a legényke fölpattant a paripa hátára, sarkával oldalba bökte, és körbefutotta a tavat. Csak úgy szállt a por a nyomukban. Elbúsulta magát az ördög: ez aztán az erô! Úgy látszik, nem ô a legügyesebb, a legerôsebb az egész világon.

Fordította: Bán Péter

Május elején állították ki a marosvásárhelyi Oázis Alapítvány székhelyén azokat a munkákat, amelyeket az alapítvány a strasbourgi kiállításra küldött.

Mi is Európa vagyunk – ez az elnevezése annak a rendezvénynek, amelyet május 11-17-én tartanak Strasbourgban. E tárlatot, amelyen szociális intézmények által támogatott személyek munkái vesznek részt, az idén elôször szervezi meg a strasbourgi székhelyû Sociales Sans Frontières egyesület. A kiállított munkák romániai, magyarországi és lengyelországi szociális intézmények által támogatott személyektôl származnak. A Sociales Sans Frontières egyesület a marosvásárhelyi székhelyû Oázis Alapítványt és több Maros megyei szociális intézményt is megkeresett ezzel a kezdeményezéssel, amibôl hagyományt szeretnének teremteni. A szervezôk azokat a szociális intézményeket kérték fel a részvételre, amelyek kapcsolatokat tartottak fenn az egyesülettel és amelyek vezetôi részt vettek a szociális szférában szervezett képzéseken. Romániát nyolc intézmény képviseli Strasbourgban, ezek között van az Oázis Humán Ökológiai Alapítvány, a sárpataki Idôsgondozó Központ, a Gyermekvédelmi Igazgatóság és a marosvécsi Neuropszichikai Rehabilitációs Központ is. Ezen intézmények vezetôinek 24 munkát kellett kiválasztaniuk, és minden intézmény három munkával nevezhetett be. A kiállított munkák között vannak grafikák, festmények és kézimunkák. Görög Ilonától, az Oázis Alapítvány elnökétôl megtudtuk, hogy a szervezôk a részt vevô intézmények vezetôit is meghívták Strasbourgba a kiállítás idejére. Az Oázis Alapítvány székhelyén május 8-ig voltak kiállítva az alkotások. Görög Ilona azt is elmondta, nagy megtiszteltetés az alapítvány számára e kiállítás megszervezése, aminek elsôdleges célja a kapcsolatépítés a különbözô országok szociális intézményei között, és hamarosan Budapesten, majd más európai országok fôvárosaiban is szerveznek hasonló rendezvényeket.

Ma délután 5 órától az Axis Ifjúsági Központban (a tanfelügyelôség épülete) az alternatív kutatási és nevelési módszerekrôl szóló kerekasztal- megbeszéléssel veszi kezdetét a Habakuk Napok elnevezésû rendezvénysorozat. Folytatásként pénteken 17 órától a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban játszik a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplô Habakuk bábcsoport valamint a Tamacisza Társulat és a Talentum Alapítvány színjátszó köre. Szombaton 10 órától a várban tartott játszóházzal zárul a rendezvény, amely kellemes perceket ígér a bábozás kedvelôinek.

A nemzeti tartózkodási vízumot azok a külföldiek kérhetik, akik az idegenrendészeti jogszabályokban megállapított általános vízumkiadási feltételeknek megfelelnek és a következôk érdekében igénylik: a) a magyar nyelv megôrzése, ápolása; b) a kulturális nemzeti identitás megôrzése; c) államilag elismert felsôfokú oktatásban való részvételen kívüli oktatás, illetve tanulmányokkal össszefüggô ismeretek gyarapítása; d) a Magyarországon történô családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erôsítése érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kívánnak Magyarországra látogatni, illetve ott tartózkodni. A nemzeti vízum iránti kérést 2006. január elsejével kezdôdôen a Romániában élô román állampolgárok nyújthatják be az állampolgárságuk szerint illetékes vízumkiadásra feljogosított magyar képviseleten, a román állampolgárok a bukaresti nagykövetségen és a kolozsvári fôkonzulátuson. A kérés benyújtása személyes megjelenéshez kötött, de a családtagok vízumkérelmét, ha együtt utaznak, a nagykorú családtag is benyújthatja. A vízumkérést formanyomtatványon, díjmentesen lehet benyújtani, amelyhez szükséges: érvényes útlevél, amelynek legalább 6 hónappal meg kell haladnia az igényelt tartózkodási vízum érvényességét; fénykép.

A kérésben közölni kell a magyarországi szálláshely pontos címét és igazolni kell a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcímét. Igazolni kell a tartózkodás célját, továbbá a magyarországi tartózkodás teljes idôtartamára a megélhetés, valamint egészségügyi ellátás biztosítottságát. Ha a beutazás célja a családi kapcsolatok erôsítése, a családi kapcsolat annak igazolására alkalmas okirattal (például anyakönyvi kivonattal) igazolható. Amennyiben a beutazás célja alap- vagy középfokú tanulmányok folytatása, a tartózkodási cél az oktatási intézmény felvételi igazolásával is igazolható. A magyar nyelv megôrzésével, ápolásával vagy a kulturális, nemzeti identitás megôrzésével indokolt vízumkérés esetén a kérelmezô a magyar nyelv megfelelô ismeretérôl a magyar nyelvû vízumkérdôív kitöltése, illetve a személyes interjú során ad számot. Magyarországi szálláshelyként csak az ingatlan- nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelô kereskedelmi vagy egyéb szálláshely fogadható el.

A lakhatást igazolni lehet: érvényes meghívólevéllel; a Magyarországon élô családtag által tett, közjegyzôi okiratba foglalt, a kérelmezô befogadását biztosító nyilatkozattal; lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerzôdéssel; a kérelmezô lakásának tulajdonjogát igazoló okirattal (3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lappal); a kérelmezô által a földhivatalhoz benyújtott ingatlan-adásvételi szerzôdéssel, valamint az ingatlanszerzést engedélyezô közigazgatási hivatal határozatának másolatával; kifizetett kereskedelmi szálláshelyrôl szóló igazolással. A vízumkiadó hatóság a lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerzôdés bemutatásától indokolt esetben eltekinthet, azonban a kérelmezônek azt a szálláshely bejelentésekor be kell nyújtania.

A magyarországi megélhetés igazolható: a) a Magyarországon élô családtag által tett, közjegyzôi okiratba foglalt, a kérelmezô eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal; b) meghívólevéllel; c) a kérelmezô nevére szóló, magyarországi pénzintézetnél készpénz megtakarítását igazoló pénzintézeti igazolással (bankszámlával); d) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékû jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal; külföldön kapott rendszeres jövedelemrôl (nyugdíj, járadék) szóló igazolással; külföldi pénzintézetnél készpénz megtakarítását igazoló bankszámlával.

Az egészségügyi ellátásban biztosítottnak fogadható el, ha a következô feltételek valamelyikének megfelel: a) a nemzetközi szerzôdés vagy megállapodás alapján nyújtott szolgáltatásokra jogosult; ha országa Magyarországgal a szociális biztonságról szóló megállapodást kötött, állama egészségbiztosítójától szerezheti be az igazolást, de elfogadható a társadalombiztosító kártyának a másolata is; b) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény alapján biztosítottnak minôsül, vagy külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira; c) a társadalombiztosítás keretébe nem tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítással rendelkezik.

A külképviselet a vízumkérést 15 napon belül bírálja el. A nemzeti tartózkodási vízummal rendelkezô személyek a beutazásukat követôen külön kérés beadása nélkül, díjmentesen, a vízumkiadáskor átadott hatósági bizonyítványban meghatározott ideig (legfeljebb 5 évre) a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságai által kiadott tartózkodási engedélyre jogosultak. A tartózkodási engedély a magyarországi szálláshelynek a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságánál (ügyfélszolgálati irodájánál) történô bejelentésével egyidejûleg kerül kiállításra. A tartózkodási engedély kiállításához be kell mutatnia érvényes útlevelét és vízumát, át kell adnia a vízumkiadáskor kapott hatósági bizonyítványát, valamint a szálláshely-bejelentô lapját. Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt azonnal kiállítja és a szálláshely bejelentését igazoló szelvényt záradékolja. A szelvényt meg kell ôrizni és azt a hatóságok kérésére útlevelével együtt – ellenôrzés céljából – köteles átadni. A nemzeti tartózkodási vízum és a vízum alapján kiadott tartózkodási engedély nem jogosít fel senkit munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra.

Ha valaki munkát kíván végezni, vagy más jövedelemszerzési tevékenységet folytatni, illetôleg felvételt nyert felsôfokú képzésre, az új tartózkodási céljának megfelelô tartózkodási engedélyt kell kérnie a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságán. Ha munkavállalási engedély és munkavállalási célú tartózkodási engedély nélkül vállal munkát, az idegenrendészeti hatóság kiutasíthatja az ország területérôl, valamint beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el.

Mellau György

A szilva betegségeinek leküzdésére

A megyébôl több helyrôl jelezték a szilvamagdarázs (Eurytoma schreineri) megjelenését. Elterjedésének leküzdésére május 14-18. között a szilvásokban a következô vegyszeres kezelést ajánljuk:

– Diazol 50 EW 0,2 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Diazol 60 EW 0,15 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Pyrinex 25 ME 0,3 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Senthion 50 EC 0,1 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Fastac 10 CE RV 0,015%-os oldata (III. toxikussági fok), vagy Karate 2,5 EC 0,03 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Karate Zeon 0,015 százalékos oldata (III. toxikussági fok), vagy Talstar 10 EC 0,04 százalékos oldata (III. toxikussági fok). A vegyi kezelést 7-8 naponként megismétlik. A szilvás vegykezelésével egy idôben permetezni kell azokban a gyümölcsösökben, amelyekben spontán módon nôtt a cseresznyeszilva, a mirobalán vagy a kökény.

A szilva betegségeinek leküzdésére (varasodás, vörös levélfoltosság, moniliás betegség) a következô gombaölô szerek adagolását ajánljuk az oldat