Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Aki a múlt szombaton délelôtt a színház környékén járt Marosvásárhelyen, azt gondolhatta, hogy valamiféle demonstráció zajlik. Nos, nem is tévedett nagyot, mert valóban egyfajta felvonulásnak lehettünk tanúi. Dorin Florea megmutatta, micsoda népszerûségnek örvend a megyében. Aki azonban közelebbrôl is megnézte a dolgokat, láthatta, hogy – akárcsak a '90-es évek elején, amikor bizonyos kulturális szervezet különbuszokon szállította Vásárhelyre a szolgálatos tapsolókat, ordítozókat, akár verekedôket – a küldötteket most is úgy "hozták", majd vitték kisbuszokkal a konferenciára, onnan a vendéglôbe, majd haza. Ez lehetett az oka, hogy reggel kilenc óra helyett fél tizenegykor sikerült megkezdeni a tisztújítónak nevezett gyûlést. Mert nem érkeztek egyszerre, hanem jöttek-jöttek, mint az ár, s megtöltötték a színházat, úgy, hogy majd' leszakadtak a páholyok. Aki nem érkezett idejekorán, annak csak "állóhely" jutott. A színház bejáratát narancssárga lufikkal díszítették, mint az esküvôkön, az elôtérben, a lépcsôkön, a teremben, mindenhol luftballonok voltak százával. Volt párthimnusz, vastaps, nagyotmondás, fenyegetés. Egyszóval hamisítatlan erôdemonstrációt láthattunk.

Az "átmenetiségbôl" szabadult Dorin Florea, a szavazás eredményének bejelentése után (egyetlen jelölt volt a megyei elnöki tisztségre) elemében volt és minden "tehetetlennek", "léhûtônek" bosszút esküdött, aki valaha "bántani" merte, esetleg az elkövetkezendôkben ilyesmire vetemedik. Florea halálos ellenségeinek listáján az "ejtôernyôs" liberális Eugen Nicolaescu mellett, akit, amint bejelentette, hamarosan kiebrudal a politikából, még ha ezért "térden csúszva kell is bejárnia a megyét", az "etnikai alapon szervezôdött", szerinte az "asztal alatt – lakkcipôben – rugdosódó" RMDSZ is elsô helyen van. Kijelentette: nem csinálnak semmit, csak elfoglalják a legmagasabb állami és közméltósági tisztségeket, s bár annyian vannak a megyében, hogy "a repülôgép alig tud felszállni velük", a megye és a város semmi hasznukat nem látja. A terem közben boldogan tapsolt, beidomított birkanyáj módjára ment, amerre a vezér terelgette: felszólalás nuku, ellentmondás még annyi sem, a szavazásról pedig jobb nem beszélni. A jelöltlistákat jó elôre, mappában kézhez kapták. A jelöltek száma megegyezett a funkciókéval, így a küldötteknek annyi dolga maradt mindössze, hogy pisszenés nélkül négybe hajtsák, s bedobják az urnába. Ellenjelölt szóba sem jött. Ennek ellenére, úgy ünnepelték a frissen választott megyei elnököt, mintha kemény politikai küzdelem végén, legalább tíz jelölt közül lett volna a legjobb.

Ez volt tehát a Demokrata Párt megyei konferenciája. Kíváncsian várjuk, hogy a nagyotmondáson és fenyegetôzésen kívül mit fognak tenni például annak érdekében, hogy a megyében az eddig vegetáló koalíció életre keljen, és valamit felmutassanak az embereknek is. Hiszen nincsenek is olyan messze a választások...

Nagytakarítás a Maros völgyében

Tegnap délelôtt Ciprian M. Dobre prefektussal az élen a minisztériumok megyei kirendeltségeinek intézményvezetôi, a csendôrség, tûzoltóság, egy autóbusz iskolás és a sajtó képviselôi kivonultak a Maros völgyébe, hogy a folyó medrét a Marosoroszfalu és Gödemesterháza közötti szakaszon megtakarítsák. Mielôtt azonban a több száz "önkéntes ökológus" hozzálátott volna a munkához, május 9-e alkalmából megkoszorúzták a Marosoroszfalu központjában levô második világháborús emlékmûvet.

A koszorúzás elôtt Ciprian M. Dobre prefektus elmondta, május 9-e hármas ünnepnap, 1877-ben Románia ezen a napon nyerte el függetlenségét, 1945-ben május 9. volt a fasizmus fölötti gyôzelem napja, míg 1986 óta Európa napja is. Az idén elôször az intézményvezetôkkel együtt errôl vidéken emlékeztek meg, jelezvén, hogy az Európai Unióban a vidék ugyanolyan fontos, mint a város. A nagytakarítási akcióval példát szeretnének mutatni elsôsorban a fiataloknak arra, hogy környezetüket tartsák tisztán, s a felelôsségérzetet is szeretnék erôsíteni e gesztussal – mondta rövid ünnepi beszédében a prefektus. A felszólalást követôen a helybéli Cununita román gyerek-néptánccsoport mutatta be mûsorát, majd az intézmények nevében megkoszorúzták az emlékoszlopot.

A községközpontbeli ünnepséget követôen a nagytakarítási akcióban résztvevôk a kultúrotthonba vonultak, ahol ismertették a program célját, és az újságírók kérdésére is válaszoltak. Megtudtuk, hogy hat község: Marosoroszfalu, Felsôrépa, Déda, Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza létrehozott egy kistérségi társulást, amelynek célja a vidék fellendítése. Ezen belül pedig a Maros völgye kínálta turisztikai lehetôségeket szeretnék kiaknázni. Mind a hat polgármesteri hivatal képviselôje elmondta, hogy megszervezték a hulladékelszállítást, kihelyeztek a falvakba kukákat, szemétkosarakat, megtettek mindent, amit lehet. Aztán kérdések alapján kiderült, hogy bár létezik az egyesület, amellyel majd uniós pályázatokon szeretnének részt venni, de még egyetlen konkrét tervük, elképzelésük sincs. Olyannyira tájékozatlanok, hogy a dédai polgármester asszony hulladéklerakót akart létesíteni, amikor ezt az uniós követelmények tiltják. Sokan a pénzhiányra, az utak rossz állapotára panaszkodtak, ami akadályozza a gazdasági fejlôdést, bár mindenki tisztában volt azzal, milyen potenciált jelent a hat község környezete.

Stefanescu Danut, a környezetvédelmi hivatal fôfelügyelôje elmondta, mind a Kelemen Nemzeti Park, mind a Déda–Maroshévíz közötti szoros környezet-, illetve természetvédelmi terület, amit óvni kell, csak sajnos ilyen téren még nincsen elég kultúrája az ittlakóknak ahhoz, hogy megfelelôen tiszteljék a természetet. Azt többen hangsúlyozták, hogy mentalitásváltásra van szükség, azért kellenek az ilyen példamutató akciók. Bonteanu Marius csendôrparancsnok élesebben fogalmazott. Szerinte morális tisztulásra lenne szükség. S példaként említette, hogy összesen 22 esetben értek tetten a környéken orvvadászokat.

Népújság: – Miért nem végezték el kötelességüket a polgármesterek, hiszen a hulladékgazdálkodás és szemételtakarítás, a községek területének tisztántartása az ô feladatkörük, mi több, jogi eszközeik is vannak ahhoz, hogy a vétôket, szemetelôket megbüntessék? Miért kell Marosvásárhelyrôl ennyi embernek eljönnie ahhoz, hogy a községbeliek hulladékát összeszedjék?

Ciprian M. Dobre prefektus: – Ennek a rendezvénynek a célja a figyelemfelkeltés, nem a megoldáskeresés. Arra kell összpontosítani az erôket, hogy az intézmények, a civil szervezetek és a lakosság összefogjon annak érdekében, hogy felmérjük a helyzetet, s projektekben gondolkozzunk. Az újság folytatott propagandát a szemetelôk ellen?!

A problémafelvetés után az intézményvezetôk megszervezték a szemétgyûjtô munkát, majd a régi idôkre emlékeztetôen kocsisorba álltak és elhajtottak a Maros völgyébe megszemlélni a tevékenységet. Igaz, a sajtó kedvéért azért megálltak valahol Ratosnya és Szalárd között, ahol néhány perc alatt több zsák szemetet is összegyûjtöttek.

Visszafelé jövet láthattuk, hogy több tehergépkocsi is hordta a zsákokat, így a munka nem volt hiábavaló. Csak kérdés, hogy a tisztaságot meddig ôrzik meg.

Sikeres szívátültetést hajtottak végre tegnap a Marosvásárhelyi Szívgyógyászati és Transzplantációs Központban. Az új szervet egy 37 éves falticeni-i illetôségû asszony kapta, akit súlyos szívelégtelenséggel kezeltek. A donor Bukarestben szenvedett halálos kimenetelû balesetet és az agyhalál állapotában vették ki a szerveit. A szívet dr. Bilc Vasile, a marosvásárhelyi központ aligazgatója operálta ki, majd a rohammentô-szolgálat helikoptere szállította Marosvásárhelyre, ahol az átültetést azonnal elvégezték – tájékoztatott dr. Deac Radu egyetemi tanár, a transzplantációs központ vezetôje. Véleménye szerint rekordidônek számít, hogy a szállítással együtt három óra alatt az átültetés megtörtént és a beteget már ki is hozták a mûtôbôl. Az operáció során Deac professzor a dr. Suciu Horatiu, dr. Chivu Claudiu sebész- és dr. Pascan Sorin valamint dr. Toma Roxana altatóorvosokból álló csapattal dolgozott. A baleset áldozatának egyéb szerveivel Bukarestben mentettek életet. A Marosvásárhelyen tegnap operált beteg állapota kielégítô.

Egy hétig marad a kórházban Traian Basescu államfô, akit porckorongsérvvel mûtötték meg kedden Bécsben – jelentette be Adriana Saftoiu, az elnöki hivatal szóvivôje.

A kétórás operáció komplikáció mentesen zajlott le, az államfô egészségi állapota jó, Basescu teljes mértékben ellátja elnöki teendôit – nyilatkozott a szóvivô. Az elnököt egy hétig tartják megfigyelés alatt az Allgemeines Krankenhaus bécsi kórházban, a kezelés költségeit az elnök családja állja – tette hozzá Saftoiu.

Hétfô este az Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter által összehívott kiegészítô orvosi bizottság megerôsítette az elsô által felállított diagnózist és a sebészeti beavatkozás szükségességét, nyilatkozta dr. Sorin Oprescu a bukaresti Sürgôsségi Egyetemi Kórházban tartott sajtótájékoztatón.

Oprescu aláhúzta, hogy a Sürgôsségi Egyetemi Kórház fel volt készülve az azonnali sebészeti beavatkozásra, rendelkeznek a nyugati országok standardjainak megfelelô biztonságos egészségügyi, terapeuta, valamint operáció utáni kezelési feltételekkel, de az államelnök döntött úgy, hogy külföldön operáltatja meg magát, és nem óhajtotta kommentálni Basescu ezen utólagos döntését.

Az 55 éves államfôt vasárnap este szállították a bukaresti egyetemi kórházba, mivel erôs hátfájásra panaszkodott. Az elnök eleinte azt mondta: szeretné, hogy hazai orvosok mûtsék meg Bukarestben. Végül román orvosok javaslatára szállították át hétfôn késô este különgépen a bécsi klinikára, annak érdekében, hogy a mûtétre a legmegfelelôbb kórházban kerülhessen sor.

Betegsége miatt az elnök lemondta az egész hétre tervezett hivatalos programját. Tarja Halonen, az EU soros elnöki tisztét az év második felétôl betöltô Finnország államfôje Basescu egészségi állapota miatt elhalasztotta az erre a hétre tervezett bukaresti útját.

A leomlott várfal veszélyezteti a polgármesteri hivatal épületét

A segesvári középkori vár jelen pillanatban "drámai állapotban" van, a Mûvelôdési és Vallásügyi Minisztérium által megrendelt tanulmány súlyos problémákat mutat ki a vár csatornázási rendszerében.

Virgil Nitulescu államtitkár szerint miután a vár fala megrepedt, a polgármesteri hivatal épületét veszélyezteti. "A leomlott várfal veszélyezteti a polgármesteri hivatal épületét. Az oldal beszakadása a székháztól 12 méterre történt (…) Az önkormányzatnak leadtam egy nagyon fontos geotanulmányt, amely nélkül nem lehetett volna elkezdeni a megvalósíthatósági tanulmányt a megerôsítési munkálatok elvégzésére" – nyilatkozta Virgil Nitulescu egy keddi sajtótájékoztatón.

Ugyanakkor elmondta, hogy Segesvár drámai helyzetben van, mindenekelôtt a nagyon régi csatornázási rendszere miatt.

Más károk keletkezésének megelôzésére a minisztérium és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja 340 ezer lejt (3,4 milliárd régi lejt) utal ki két megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására az oldalak megerôsítése és a beomlott fal restaurálása érdekében.

Hétfôn megkezdôdött a Marosvásárhely–Maroshévíz közötti út javítása. Becslések szerint a munkálatok értéke meghaladja a 32 milliárd lejt. Az útszakasz teljes újjáépítése 2007-ben kezdôdik meg – nyilatkozta a Népújságnak Ispas Gheorghe, az Országos Utak Megyei Igazgatóságának vezetôje.

A Marosvásárhely – Szászrégen – Maroshévíz – Gergyószentmiklós – Sepsiszentgyörgy közötti útszakasz világbanki finanszírozással történô teljes felújítását leghamarabb 2007 nyarán kezdhetik meg – nyilatkozta a Népújságnak Ispas Gheorghe igazgató. Addig is hétfôtôl hozzáfogtak az igen rossz állapotban levô Marosvásárhely–Maroshévíz szakasz javításához. Kátyúzásról és kisebb aszfaltszônyeg leterítésérôl van szó, ott, ahol ez indokolt – tette hozzá. Az igazgató szerint az elôzetesen 32 milliárd lejre becsült munkálatok értéke ezt az összeget meghaladja. A munkálatot három Maros megyei cég kivitelezi, a befejezési határidô június 15. Ispas Gheorghe elmondta, hogy jövô héten megkezdik a Radnót–Dicsôszentmárton közötti útszakasz javítását, majd a Szászrégen–Kissármás, valamint a Marosvásárhely–Mezôrücs közötti út kátyúzását.

Mától a Nyárádtô–Cserged–Felsôkápolna közötti utat is lezárja a megyei tanács út- és hídügyi igazgatósága, a csergedi tetô konszolidációs munkálatainak befejezéséig. Mint ismeretes, a csergedi tetôn a nagyfokú földcsuszamlás miatt szinte járhatatlanná vált az út és veszélyezteti a gépjármûforgalmat. Bochis Nicoleta, a megyei tanács út- és hídügyi igazgatóságának igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a Radnót és Dicsôszentmárton közötti úton, 200 méteres szakaszon 1 sávon lehet közlekedni csupán, és sebességkorlátozási intézkedéseket hoznak a bándi tetôn is, ahol a földcsuszamlás miatt szintén kockázatos nagy sebességgel közlekedni. A megyei tanácsnál egyelôre nem kezdik el egyetlen megyei besorolású út aszfaltozását sem, a versenytárgyalások ugyanis még folyamatban vannak. Erre leghamarabb június 20-a után kerülhet sor. A megközelítôleg 160 milliárd lejes bankhitelbôl 12 megyei út aszfaltozását tervezi a megyei önkormányzat, a saját költségvetésébôl pedig négy-öt másik útét. Várhatóan ma 13 milliárd lejt hagy jóvá a megyei tanács vezetése a megyei utak kátyúzására – nyilatkozta Nicoleta Bochis.

A Megyei Közegészségügyi igazgatóság és a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság közös sajtóközleményt adott ki a mezôsámsondi veszettségi eset kapcsán. A múlt hét végén Mezôsámsondon egy levágott sertésnél fedezték fel a betegséget. Egy közeli gazdaságban egy másik levágott, nem ellenôrzött sertést fogyasztottak. A két intézmény intézkedéseket hozott a betegség megelôzése érdekében. Melyek azok? – kérdeztük az illetékeseket.

Dr. Silviu Horia Morariu, a közegészségügyi igazgatóság igazgatója: – Elsôsorban el kell mondanom, hogy a beszállított embereknél nem fedeztük fel a betegség jeleit. A megfelelô kezelési módokat alkalmazzuk a pénteken mentôvel beszállított személyek esetében. Továbbá a településen 80 személyt oltottunk be és kísérjük ôket figyelemmel, a betegség megelôzése érdekében. Megtörténhet, hogy a második levágott, ellenôrizetlen sertést nem támadta meg a betegség, nem volt veszett, de a megelôzés érdekében figyelemmel tartjuk a következô idôszakban azokat, akik fogyasztottak belôle.

Dr. Marian Ioan, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság munkatársa: – Abban a gazdaságban, ahol a beteg sertést tartották, azonnal beoltottuk a többi állatot. Mivel a magángazdaság közelében van egy legelô, az ott legelô juhok mindenikét beoltjuk, továbbá a faluban lévô kutyákat. Elrendeltük, hogy a településen a kutyákat tartsák láncon. A következô idôszakban figyelemmel követjük a két gazdaságban az állatállományt.

Idén május 20-án ünnepli 131. születésnapját a szovátai Medve-tó, Románia legjelentôsebb sós és heliotermikus tava. Az immár hagyományossá vált ünnepségre meghívták Szováta testvértelepüléseit. A programban kulturális rendezvények, sporvetélkedôk szerepelnek. A rendezvény legvonzóbb része minden bizonnyal Charlie, magyar bluesénekes koncertje lesz.

Nem kevesebb érdeklôdésre tarthat számot a polgármesterek fôzôversenye. Ezen Százhalombatta, Csopak, Sümeg, Tatabánya, Szikszó, Mezôberény, Budapest XIII. kerülete és Brzesko polgármesterei mutathatják be gulyásfôzô tudományukat.

A Memorial 89 Mártírváros Egyesület szombaton délelôtt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyûléstermében közvitát kezdeményez a hamarosan elfogadásra kerülô országos biztonsági stratégiára vonatkozó törvénycsomagba tartozó tervezetek kapcsán. Az egyesület elnöke, Ilcu Vasile lapunkhoz eljuttatott közleményében hangsúlyozta a nemkormányzati szervezetek szerepvállalásának fontosságát az ilyen jellegû törvénycsomagok elfogadásánál. A május 13-án 10 órakor kezdôdô közvitán részt vevô civil szervezetektôl azt várják, hogy elôzetesen elemezzék a szóban forgó törvénycsomagba tartozó tervezeteket, amelyek letölthetôk az Államelnöki Hivatal honlapjáról és fogalmazzák meg a végkövetkeztetéseket. Ezenkívül tegyenek cikkelyenkénti módosító javaslatokat, amelyeket közösen megvitatnak. A közvita döntéseit tartalmazó dokumentumot utólag eljuttatják az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz.

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete gulyáspartit szervez szombaton, 2006. május 13-án a somostetôi régi lôtéren.

Program: * 10.00 – Benevezés – verseny * 12.30 – Néptáncbemutató (ákosfalvi, koronkai és gernyeszegi tánccsoportok) * 14.00 – A gulyásfôzôverseny nyerteseinek díjazása, tombola * 15.00 – Közös gulyásebéd * 15.30- tól – A Sapientia EMTE egyetem könnyûzene-együttese zenél. Értékes tombolanyeremények: magyarországi utazás (oda-vissza), vendéglôi vacsorameghívások, tejtermékcsomagok.

A versenyzôk bejelentkezését a 267-116-os telefonszámon várjuk naponta 9 és 13.30 óta között. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!

Az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôje, Jonathan Scheele kedden a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a május 16-i jelentésben döntés születik arra vonatkozóan, hogy Románia csatlakozási idôpontját kitolják-e vagy sem. A jelentést 14 órakor mutatják be.

"Nem én írom meg a bizottság jelentését, mi csak jelentéseket továbbítunk Brüsszelbe a romániai tényekrôl, a döntést a bizottság hozza meg. Mindannyian tudni fogjuk május 16-án 13 órakor (romániai idô szerint 14 óra) a bizottság következtetéseit" – nyilatkozta Jonathan Scheele, aki aláhúzta, hogy "nagy érdeklôdéssel" várja az Európai Bizottság következtetéseit Romániára és Bulgáriára nézve.

Az Európai Bizottság egyik tisztségviselôje kedden közölte, hogy az intézmény pár hónappal elhalaszthatja a döntést, ami a Románia és Bulgária csatlakozási idôpontjára vonatkozó javaslatot illeti.

"Az egyik opció, amelyet figyelembe vettek az, hogy egyik vagy mindkét országnak hosszabb idôt biztosítanak, hogy a javaslat megszületése elôtt jobban felkészülhessenek" – nyilatkozta az említett forrás, aki nevét nem óhajtotta nyilvánosságra hozni.

Egy európai diplomata azt nyilatkozta, hogy a döntés elnapolása növelné Románia és Bulgária 2007. január elsejei csatlakozási esélyeit.

"Lehetséges, hogy abban az esetben, ha most a bizottság egy határozott döntést hoz, akkor 2008-at fogja választani, fôleg Bulgária esetében. Ôsszel azonban több oka lehet arra, hogy 2008-at mondjon" – mondta a nevét elhallgató európai diplomata.

Az Európai Bizottság május 16-án mutatja be a két ország által a csatlakozás érdekében elért eredményekre vonatkozó jelentést. A csatlakozást egy évvel elhalaszthatják, ha azt konstatálják, hogy Románia és Bulgária nincs felkészülve arra, hogy eleget tegyen ezen folyamatnak.

A legnagyobb ír napilap beszámolója szerint Bertie Ahern újságíróknak azt mondta: az ír kormány ebben a kérdésben még nem döntött, és döntése elôtt meg szeretné várni, "hogy a többi tagország is megteszi ugyanazt, amit mi megtettünk".

Ahern ezzel arra utalt, hogy Írország – Nagy- Britanniával és Svédországgal együtt – egyike volt annak a mindössze három régi EU- tagállamnak, amelyek a 2004. májusi bôvítés pillanatától megnyitották munkapiacukat az akkor csatlakozó nyolc kelet-európai új tagország munkavállalói elôtt. A múlt héten Spanyolország, Portugália, Finnország és Görögország is jelezte, hogy nem alkalmazza tovább a korlátozásokat.

Az ír kormány legfrissebb adatai szerint 2004 májusa és 2005 decembere között több mint 165 ezer kelet- európai, illetve ciprusi és máltai állampolgár vállalt munkát Írországban.

Az új tagállamok közül messze a legtöbben, csaknem 90 ezren Lengyelországból érkeztek; ez az új uniós országok írországi munkavállalóinak 54 százaléka.

A kelet-európai EU-tagállamok közül a legkevesebb munkavállaló Magyarországról és Szlovéniából próbált szerencsét Írországban; az elôbbibôl december végéig 4839-en (kevesebb mint 3 százalék), az utóbbiból mindössze 139-en érkeztek.

Nemrégiben egy országos közvélemény- kutatás azt mutatta ki, hogy az íreket aggasztja a keletiek beáramlása. A The Irish Times és a TNS-MrbI közvélemény-kutató néhány héttel ezelôtti felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését.

Keddi londoni értesülés szerint egyébként nem is biztos, hogy Romániát és Bulgáriát az eredetileg tervezett idôpontban, vagyis január 1-jén felveszik az EU-ba. A Financial Times azt írta: José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök a felvételrôl szóló, a jövô hétre beütemezett döntés öt hónapig terjedô késleltetésérôl határozott, megvizsgálandó, hogy Bulgária és Románia komolyan foglalkozik-e a korrupció és a szervezett bûnözés letörésével. Barrosót elsôsorban Bulgária aggasztja ebbôl a szempontból – írta a brit üzleti napilap.

Mondhatni, Dzurinda csupán "elsuttogta" ezt, amikor a gölnincbányai (Gelnica) szlovák gimnázium diákjaival találkozva adott hangot a véleményének, de nyomatékosan hozzátette: nehogy ezt az MKP élén álló és a szlovák parlament házelnöki feladatait is ellátó Bugár Bélának visszamondják. Hozzátette: az MKP-nek akkor van jövôje, ha a nemzetiségi érdekvédelem szempontjai mellôzve "szabványos konzervatív vagy szocialista pártként" kívánja folytatni.

Politikai elemzôk szerint ez azt jelenti, hogy az MKP majdani partnerségét – a közelgô idô elôtti választások kampányában elhangzottak szerint – (egyéb választás híján) Dzurinda a jövôben is felvállalja, de titkon arra számít, hogy a magyar párt idôközben jellegét és kisebbségvédelmi programját feladva hasonul majd a száznál több szlovák politikai párt vagy mozgalom valamelyikéhez.

A miniszterelnök bizalmasan elhangzott "jóslata" természetesen kiszivárgott. Erre reagálva Bugár azt nyilatkozta: Dzurindának aligha van igaza, amikor ilyen ábrándokban ringatja magát, mert megfeledkezik arról a kézenfekvô körülményrôl, hogy Szlovákiában végsô soron minden párt etnikai alapon szervezôdött, hiszen egyikük programjáról sem mondható el az, hogy az ország minden polgárát képes lenne megszólítani. Ilyen programja egyedül az MKP-nak van, mert "országos problémákat megcélzó javaslatokat és megoldásokat kínál, amelyek egészében a kisebbségek problémáinak megoldását ígérô módszereket is magukban hordozzák."

Függôben az iráni BT-határozat

Nem értettek egyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai és Németország egy esetleges Iránnal foglalkozó határozatról az Iránnal kapcsolatos közös stratégia kidolgozásának szentelt egyeztetésükön, amelyet helyi idô szerint hétfôn New Yorkban tartottak – közölték diplomáciai források.

"Nem mentünk bele a szöveg részleteibe, és a kérdéssel nagyköveteinket és politikai igazgatóinkat bíztuk meg" – mondta a megbeszéléseket követôen a francia külügyminiszter, Philippe Douste-Blazy. Egy neve elhallgatását kérô magas rangú amerikai tisztségviselô az ENSZ-alapokmányra utalva így nyilatkozott: "Még nincs egyetértés arról, hogy szükség lenne egy határozatra, amely a hetedik fejezetre hivatkozik." Az alapokmány hetedik fejezete szankciókra és végsô esetben katonai erô alkalmazására is feljogosítja a világszervezetet a határozatot megszegô országgal szemben.

A több mint háromórás külügyminiszteri találkozón Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter orosz, brit, francia, kínai és német kollégáját látta vendégül, valamint részt vett a tanácskozáson Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai fôképviselôje is.

Míg a találkozó fô kérdése az iráni atomprogram volt, Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivôje közölte: a megbeszélés ennél szélesebb körû volt, kiterjedt a terrorizmus és a regionális biztonság kérdéséire is. "Az eszmecsere inkább stratégiai szintû megbeszélés volt arról, hogyan lehet az Irán által a nemzetközi közösség számára feltett kérdéseket kezelni" – mondta a szóvivô, de a megbeszélés tartalmáról nem árult el részleteket.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint még vagy két hétre van szükség, amíg a hatok egyetértésre jutnak egy Iránnal foglalkozó határozat kérdésében.

Tevékenységekben gazdag hétvégét zárt az RMDSZ – készítette el az elmúlt napok mérlegét Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a keddi bukaresti sajtóértekezleten. Az eddigi gyakorlathoz hûen, a szövetség folyamatos párbeszédet folytat az erdélyi civil szféra képviselôivel, az egyházak vezetôivel. Ennek jegyében zajlott le szombaton Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tartott pedagógustalálkozó, valamint az Ügyvezetô Elnökség Szórvány, Szociális és Ifjúsági Fôosztálya által rendezett, a testnevelô tanárok országos találkozója. Hétfôn délelôtt kezdôdött, szintén Marosvásárhelyen a Mindenki más, mindenki egyenlô ifjúsági program, majd késôbb, Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôi találkoztak az RMDSZ képviselôivel.

Az eseményekrôl beszámolva, Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ célja a hatékony együttmûködés kialakítása az erdélyi civil szférával, még akkor is, ha ez a kezdeményezés nem annyira látványos-hangzatos, mint mások folyamatos veszekedése.

Európa napjának az együttélés, a tolerancia, a szolidaritás üzenetét kell hordoznia, Robert Schumann volt francia külügyminiszter is ezen elvek alapján fogalmazta meg azt a nyilatkozatot, amely a mai egyesült Európa megalakulását alapozta meg.

A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt között létrejött protokollum kapcsán elmondta, nem érti az SZDP döntését, hiszen ez idáig egy politikai alakulat sem vállalta egy ilyen együttmûködés felelôsségét a szélsôséges Nagy-Románia Párttal. Markó Béla szerint ennek az egyezménynek negatív üzenete lesz mind a hazai, mind a külföldi politikai életben, ugyanakkor a szociáldemokraták megkérdôjelezik saját pártjuk reformjának sikerét is.

Markó Béla elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy hosszabb szünet után hétfô este ismét összeült a koalíciós egyezetô tanács, ahol törvénytervezetekrôl, különféle intézmények vezetôinek kinevezésérôl tárgyaltak. A szövetségi elnök reményét fejezte ki, hogy sikerül megerôsíteni a koalíció egységét. Ugyanakkor komoly tévedésnek minôsítette a Demokrata Párt azon döntését, miszerint elôzetes koalíciós egyeztetés nélkül a szociáldemokratáknak ítélték a Nép Ügyvédje intézmény vezetôi tisztségét.

A képviselô látogatása valóban meglepetésként érte az egyetem vezetését. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni vonakodva a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvû oktatásról tájékoztatták a képviselô asszonyt.

Nagy László rektorhelyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselôi (közülük azok, akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását – a tud.) is ismertették az egyetem és a magyar tagozat mûködésével kapcsolatos álláspontjukat.

"Dobolyi Alexandra objektív tájékoztatást kapott a magyar tagozat autonómiájáról, döntési jogairól és a magyar diákok anyanyelvû oktatási lehetôségeirôl" – magyarázta a rektorhelyettes, aki szerint elmondták azt is: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsôoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a mûszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvû oktatás.

Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelôre csak a BBTE vezetôségével volt alkalma találkozni, akiktôl viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvû oktatásról. Hozzáfûzte: csak azt tette szóvá – amit a magyar külügyminisztérium is kifogásol –, hogy hiányoznak a magyar nyelvû feliratok a különbözô karokon.

Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvû oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fûzte hozzá.

A képviselô sajnálja, hogy a Sapientia-EMTE vezetôivel nem tudott találkozni, de újabb látogatást tesz majd Kolozsváron. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre is, hogy találkozott-e az önálló magyar karok létrejöttét kérô egyetemi oktatókkal.

A Demokrata Párt szombati tisztújító gyûlésén – amelyrôl tegnapi lapszámunkban beszámoltunk – igencsak elkapott egyeseket a gépszíj. Például Ioan Oltean képviselôt. A mikrofontól, teljes mellbedobással és maximális hangerôvel szidta liberális szövetségeseiket. A legenyhébb jelzô, amit használt, a következetlenség, árulás volt, amikor a "temesvári paródiáról" beszélt. A PNL, jelentette ki, rosszindulatú, lejáratja a PD-t, és szerinte mindez azért van, mert a demokraták népszerûsége megnôtt, s ezáltal "megváltoztak az erôviszonyok". A rosszindulat legékesebb jelének nevezte azt, hogy nem tettek eleget a meghívásuknak (a PNL megyei elnöke pénteken azt mondta, hogy nem kapott meghívót), hanem inkább Temesvárra mentek. "Ki a komolytalan, ôk vagy mi?" – szegezte a kérdést a teremnek. Ezután hosszasan ecsetelte, hogy micsoda disznóság Mircea Dinescu részérôl, hogy "az ország elsô emberét" kifigurázza, holott, ha Traian Basescu nincs, a PNL sose kerül hatalomra. Kizárólag neki köszönheti Tariceanu is, hogy miniszterelnök lett. Azonban komolytalan, és azt hiszi, hogy "motorbiciklit vezet, nem kormányt". Komolytalanságnak nevezte azt is, hogy a PSD-vel való egyezkedéssel gyanúsítják a demokratákat. Se ma, se holnap nem fogunk tárgyalni a PSD-vel, mondta határozottan. Annyira belelendült, hogy már azt sem tudta, mit mond: például azt, hogy a kormány (liberális szárnya) nem látja, hogy a nyugdíjasok sztrájkolnak (pensionarii sunt în greva). Végül azzal zárta szónoklatát, hogy kijelentette: jobban bízik az erdélyiekben, mint a déliekben.

A PD nôi tagozatának nemrégiben választott elnöke, Valeria Antonie (aki januárban még a PNL küldöttlistáján volt) sem vette észre, hogy az elôre elkészített szöveget mondja. Így aztán még a szavazás eredményének kihirdetése elôtt gratulált a "választott vezetôségnek". Mihail Antonie szenátor (Valeria férje), aki decemberben hagyta faképnél a Liberális Pártot és nyergelt át a Demokrata Pártba, azt mondta, hogy a "keresztapja" után ment (finul dupa nasul). De nemcsak ezért érzi jól magát, jelentette ki, hanem mert az egyik jelen levô polgármesterrel "egy szobában lakott". Egyszóval, derült ki a felszólalásból, úgy érzi magát a PD- ben, mint a hal a vízben. Elfelejtette, hogy a PNL ôszi megyei konferenciáján még a liberálisokat nevezte a világ "legszuperebb" csapatának.

Végül nem hagyhatjuk ki Dorin Floreát sem, aki a szavazás után bosszút esküdött mindenki ellen, aki "kritizálni meri", és megígérte, kiszorítja a politikából azt az "ejtôernyôst", aki "két éve folyton megalázza", még akkor is, ha ezért "térden csúszva" kell a megyét bejárnia. Bizonyára, hogy meggyôzze az embereket, ne szavazzanak arra a bizonyos "ejtôernyôsre". A Népújság kérdésére, hogy kire gondol, azt mondta, hogy "tudja maga jól".

A hangoskodók a jelek szerint nem is hallották, mit mondott pár órával elôttük Emil Boc. Az elnök, bár, mint mondta, kiábrándította a liberálisok kétarcúsága, arra intette a tisztségviselôket, hogy "ne legyenek arrogánsak", és vigyázzanak, hogy a korrupció gyanúja se essék rájuk.

Stolojan visszatérne a politikai életbe

Theodor Stolojan elnöki tanácsadó elfogadná a miniszterelnöki tisztséget, ha lenne egy parlamenti többség, mely támogassa, és úgy véli, hogy Mona Musca ideális elnöke lenne a NLP- nek.

A Guerrilla Rádió kérdésére, hogy elvállalná-e a miniszterelnöki posztot, ha a jelenlegi kormány megbukik egy bizalmatlansági indítvány által, Stolojan ezt válaszolta: "Úgy gondolom, a problémát máshogy kell feltenni. Mi demokráciában élünk, jól meghatározott folyamatok vezetnek egy miniszterelnök kinevezéséhez és parlament általi elfogadásához. Tehát a helyzetet a megfelelô idôben kell elemezni, milyen a parlamenti támogatás, ha az a politikai világ, mely a parlamenti többséget alkotja, úgy véli, hogy szerepet kaphatok, miniszterelnöki tisztséget, én nem állok félre, és vállalom ezt a felelôsséget, melyet életemben már gyakoroltam.

Ami az NLP elnöki tisztségét illeti, Theodor Stolojan azon a véleményen van, hogy Mona Musca "ideális elnöke lenne" a Nemzeti Liberális Pártnak, és errôl "mindenki" meg van gyôzôdve.

Stolojan aláhúzta, hogy az NLP DP-vel és a jobboldali erôkkel való összeolvadásának terve nemcsak a Cotroceni-palota felôl jön, hanem olyan liberálisokkal beszélt, akik támogatják ezt.

Elmondta, nem kívánja Calin Popescu Tariceanu félreállítását, a kormány bukását sem, hanem "bizonyos céljai" vannak, amiért két és fél évet harcolt a Nemzeti Liberális Pártban, vagyis, hogy ez a párt egybeolvassza a jobboldali erôket és egységessé kovácsolja ôket.

Tegnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében indult a "Mind mások, mind egyenlôk" európai ifjúsági kampány. A megnyitón Markó Béla miniszterelnök-helyettes a fiatalok szerepét emelte ki a diszkrimináció és intolerancia visszaverésében. Mint mondta, Románia rendelkezik a törvényes háttérrel, de újabb törvényekre van szükség, és ami ennél is fontosabb, ezeket a törvényeket alkalmazni is kell. A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba hangsúlyozta: Romániában túl vagyunk már egy folyamaton és a létezô elôítéletek dacára mára már nem elfogadhatatlan, hogy kisebbségek vezessenek intézményeket.

A "témagazda" Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az Európa Tanács bízta meg ôket ennek a kampánynak a lebonyolításával Romániában. Céljuk, hogy bevonják a fiatalokat és a civil társadalmat, és felhívják a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyekkel az Európa Tanács is foglalkozik: diszkrimináció, etnikumközi kapcsolatok, kisebbségi problémák. Pozitív üzenetet próbáltunk tolmácsolni a civil szervezetek és az ifjúsági szervezetek felé, hogy meg kell érteni azt, aki mellettünk él, a kisebbségi ügyekkel jobban kell foglalkozni, többet kell törôdni az elszigetelt ifjúsági csoportokkal, illetve azokkal, akik valamiféle diszkrimináció áldozataivá váltak. A kampány 2007-ig tart.

Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke szerint az esemény lényege az európai ifjúsági együttmûködés, összefogás, sokszínûség értékeinek a kiaknázása. Mivel a témakör összetett, úgy döntöttek a romániai szervezôk, hogy három társszervezôje lesz ennek a rendezvénynek: az Ifjúsági Hatóság, a Diszkriminációellenes Tanács és az Etnikumközi Hivatal.

A megnyitót követôen, a különbözô civil szervezetek és kisebbségi szervezetek több munkacsoportban dolgoztak, kerekasztal-beszélgetésen vettek részt.

A kétnapos rendezvény célja az volt, hogy a résztvevôk megismerjék az európai kampány lényegét, a romániai ifjúsági szervezetek számára kapcsolatteremtési lehetôséget jelentett külföldi ifjúsági szervezetekkel. Azonban nemcsak az ifjúsági jelleg dominált, a kétnapos rendezvényen a sokszínûségrôl, diverzitásról, nondiszkriminációról, toleranciáról is beszélgettünk.

Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy Románia rendelkezik a törvényes háttérrel, a megfelelô intézményekkel, de hatékonnyá kell tenni ezeket az intézményeket és forrásokat kell mellérendelni. Egy demokráciában nem luxus az esélyegyenlôség és az emberi jogok érdekében forrásokat áldozni. Úgy ítélte meg, hogy Románia egy folyamat közepén van, de még kell tenni a hatékonyság érdekében.

Európához viszonyítva jól állunk, jelentette ki ugyanakkor, mert a parlament még 2000-ben elfogadta a diszkriminációellenes törvényt, ezzel szemben Magyarország és Bulgária hasonló jogszabályt 2005-ben fogadott el. Sôt, Németország még nem rendelkezik ilyen jogszabállyal, annak ellenére, hogy az Európai Unió kéri ezt, Franciaországban tavaly hozták létre az intézményt. Ha az eseteket vizsgáljuk, akkor más országokban is komoly gondok merülnek fel, tette hozzá.

Elmondta, hogy több rendezvénysorozatról van szó, iskolákban, különbözô városokban lesznek kerekasztal-megbeszélések, olimpiát szerveznek az emberi jogok témakörben. A Tanügyminisztérium is és a külügyi tárca is partner ebben a kampányban. Párhuzamosan több tevékenység is folyik, a Diszkriminációellenes Tanács jövô hónapban indít egy hasonló kampányt, Kolozsváron egy, a romák jogaiért harcoló nonprofit szervezet egy esélyegyenlôség-kampányt indít. Asztalos Csaba elmondta, hogy az általa vezetett intézmény nemsokára elkezdi a hadrévi esettel kapcsolatos kampányt.

Javában zajlik a harminchatodik Marosvásárhelyi Zenei Napok koncertsorozat. Így kell neveznünk, mivel fesztiválnak nemigen mondható: a hangversenyeken kívül más nem csalogatja a Kultúrpalotába a vásárhelyi zenebarátokat (holott kellene).

Csütörtökön Florin Croitoru koncertjével indultak a Napok, aki maratoni feladatot vállalt és látott is el becsülettel: Bach á-moll, Beethoven D-dúr és Brahms ugyancsak D-dúr hegedûversenyét játszotta egy hangverseny alatt, ráadásként pedig mintha mi sem történt volna, Paganini-capriccióval zárta a mûsort.

Vasárnap dzsesszestnek adott otthont a nagyterem. A helyi Tony’s Band Frank Sinatra legismertebb slágereit játszotta bô két órán keresztül a háromnegyed háznyi közönség viharos ünneplése közepette. A Makkai István (szaxofon), Maier András (gitár), Tiberiu Butiurca (ének), Gombocz Avar (vibrafon), Albert Eugen (zongora), Zonda Attila (basszus) és Asztalos Zsolt (dobok) felállású banda megérdemelt és osztatlan sikert aratott, kár, hogy szinte egyedüliként mûvelik a mûfajt a városban (és annak jókora környékén).

A tegnap Ion Ivan Roncea hárfa- és Mihai Moraru zongoramûvész koncertezett a kisteremben. Händel Passacagliájától és Debussy Lenhajú lányától Nichifor Ragtime-jáig terjedt a repertoár, amelyben egyaránt helyett kaptak Ravel, Dussek és Glinka mûvei is.

Holnap pedig szimfonikus hangversenynek ad otthont a nagyterem: Gémesi Géza (Magyarország) vezénylete alatt Schumann-, Mendelssohn- és Brahms-mûvek hangzanak el, hegedûn Francesco Ionascu mûködik közre.

A rendezvénysorozat a hét végén, valamint a jövô héten is folytatódik, a zárókoncertre május 18-án, csütörtökön kerül sor: a vokálszimfonikus hangverseny Orff Carmina Buranájával zárja (ezúttal is) a zenei napokat.

Telenézô

"Mi kell ahhoz, hogy felfedezzenek? Elsôsorban Te magad – bár nyilván elônyt élvez, aki talpraesett, könnyen tanul szöveget, esetleg van némi színpadi tapasztalata. Mondjuk, megnyerte a suliban a versmondóversenyt, vagy ô volt a Mikulás a helyi nyugdíjasklubban. Ne tétovázz, küldd el fényképedet, s add meg a legfontosabb információkat magadról. (Név, cím, életkor, telefonszám, rövid bemutatkozás.) S ha van ilyen, akkor szakmai tapasztalatodról is írhatsz néhány sort." Tehetség jeligére: Magyar Grundy UFA Kft., 1590 Budapest. E-mail: tehetseg@baratok.hu * Nem árt még, ha 1. tanulmányozod a heti toplistát (Pamela Anderson, Natalie Portman, Keira Knightley), vagy 2. számolsz azzal is, hogy annyit mégsem fogsz azonnal keresni, mint Tom Hanks, aki megfejtette a Da Vinci- kódot (annyi mint 25 millió dollár); ha pedig úgy döntesz, hogy gazemberként leszel híres, akkor 3. nagyon nagyot kell ám dobbantanod, és még akkor sem biztos, hogy felkerülsz az ország 20 legkeresettebb bûnözôjének a listájára. * Az ilyen végenincs szappanoperákat egyébként profik találták ki, jól bevált profi recept szerint profik írják a sztorit, legalább heten, a forgatókönyvön 17 másik vérprofi buzgólkodik, és rendezôbôl is legalább öt van, egész hadsereg dolgozik a forgatáskor, az ötletek, a sztori, az epizódok, a figurák már betonba vannak öntve, mindössze "magyarizálni" kell a sablont, alkalmazni a korszak valóságához, voltaképpen látható Szabó családot kreál a hatalmas stáb, a szemünk elôtt, te pedig, ha bekerülsz a "közösségbe", százszázalékosan alkalmazkodsz: a figura alakít téged, és nem te a figurát. * Ha szerencséd van, a folyamatos szereplés ünnepelt sztárrá fejleszt, népszerû és keresett leszel, meghívnak minden egyéb mûsorba (Csaó, Darwin, Activity-show, Szombat esti láz, Névshowr, Balázs-show, Mónika-show, békasó), bulvárlapok címoldalának leszel állandó vendége, futótûz-pletykák terjednek rólad, nyilatkozol, cáfolsz, szingliskedsz, majd újra és újra lángra lobbansz, mindig negyven fokos lázban égsz, mert rettegsz, hogy homokszem kerül a fogaskerekek közé, és egyszerre csak, pályád csúcsán, hirtelen: ejtenek és elfelejtenek. * Ha több vége volna a gyertyának, mind a négyet égetnéd, de így is száz esztendôt élsz néhány év alatt – bánni nem fogod, hiszen jól megfizetnek, tûrhetôen pompás a társaság, tagadhatatlanul s érvényesen közéjük tartozol – Barátok közt, Jóban-rosszban. * Valahányszor utazik a feleségem, kötelezô szeretettel követem a képernyôn kedvenc sorozatait, ugyanis be kell számolnom a fejleményekrôl. Nem tudom megmagyarázni, miért, folyton összetévesztem a két szapiopit. (Pedig legalább annyi a különbség közöttük, mint, mondjuk, Sáromberke és Gernyeszeg között. Mégis...) * Nemrég felfedeztem, hogy az interneten megtalálható minden epizód. Lazsálhatok hát, aztán ügyesen lepuskázom a mesét. (Videón is megtekinthetô minden. Ezt azonban, vajon miért, sunyin elhallgattam a párom elôtt, nehogy rákapjon, és majd retróban végigücsörögje nekem az egészet, a teremtéstôl a hosszú lábú, lepcses szájú Magdi néni mennybemeneteléig...)

Boros János kolozsvári alpolgármester az MTI érdeklôdésére nem rejtette véka alá, hogy alaposan meglepôdtek, amikor kiderült: a restaurálási jog elnyerésére kiírt versenytárgyalásra senki sem jelentkezett. Felhívásuk annak ellenére maradt visszhangtalan, hogy a megfelelô szakértelemmel és engedélyekkel rendelkezô cégeket külön felkérték a versenytárgyaláson való részvételre. Most a kiírás megismétlését tervezik abban reménykedve, hogy az újabb kísérlet több sikerrel jár.

Az 1902-ben Fadrusz János tervei alapján felállított szoborcsoport felújítása a kolozsvári városgazdákat már régóta foglalkoztatja. A 2004-ben leváltott, szélsôségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester is kezdeményezte a szoborcsoport felújítását. Ennek köszönhetôen a restaurálási költségek egy része szerepelt is a város 2002-es költségvetésében. Akkor viszont csak annyi történt, hogy a városi tanács kiutalta a pénzt a javítások elkezdésére, a tényleges felújítási munkálatok azonban nem rajtolhattak.

Ennek örültek is az RMDSZ helyi politikusai. Az összeg csekély mivolta, valamint a magyargyûlöletérôl hírhedt polgármester addigi tevékenysége miatt feltételezték, hogy Funar látszólagos jobbító szándéka mögött álságos cél rejlik.

A politikai huzavona ellenére azonban senki számára sem kétséges, hogy a szobor megérett a felújításra. Az RMDSZ helyi vezetôi már 2000- ben szorgalmazták a szobor restaurálását. Akkor felhívást intéztek minden, Kolozsvárról elszármazott lakoshoz, hogy lehetôségeik szerint támogassák anyagilag a szobor restaurálását.

A városháza mostani vezetôi szerint a munkálatok két évig is eltarthatnak. Boros emlékeztetett, hogy a pénzzel nincs gond, hiszen a költségvetési tervben elkülönítettek erre elegendô anyagi fedezetet, mivel prioritásnak tekintik a Fadrusz-emlékmû rendbetételét. Az MTI kérdésére kifejtette: elméletileg magyarországi cég is jelentkezhet a kiírásra, de nehézségekbe ütközhet az esetleges külföldi jelölt referenciamunkáinak ellenôrzése. Hozzátette: ha továbbra sem jelentkezik senki, a legrosszabb esetben a munkálatok elvégzésének jogát közvetlen tárgyalás útján ítélik oda egy cégnek. Az elsô kiíráson tapasztalt érdektelenséget azzal magyarázta, hogy nagyon kevés az ilyen jellegû munkát kellô szakértelemmel elvégezni képes romániai cég.

A szakértôk is egyetértenek a restaurálás szükségességével. Murádin Jenô mûvészettörténész szerint a historikus, bástyás talapzatra és a szoborra is ráfér a megújulás. A talapzatból hiányzó követ az Esztergom melletti Süttô falu határában levô bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Szerinte csak így kerülhetô el, hogy a restaurált kô színe ne különbözzön a talapzatétól.

Murádin Jenô hozzátette: a legnehezebb feladat magának a szobornak a restaurálása, mivel minden valószínûség szerint a belsô tartóelemek megrozsdásodtak, ezek megvizsgálása pedig nagyon bonyolult.

Immáron tizenöt esztendeje mûködô egyházi intézmény a marosvásárhelyi Kántor- tanítóképzô Fôiskola. Ez idô alatt közel négyszáz fiatal végezte itt tanulmányait, és majdnem valamennyien a szülôföld iskoláiban, gyülekezeteiben helyezkedtek el mint tanítók, óvónôk, kántorok, zenetanárok.

Erdély földjén, ahol Apáczai Csere János az 1600-as évek közepe táján, nem kevesebb, mint három és fél évszázaddal ezelôtt, az iskola, az anyanyelven való tanulás-mûvelôdés fölöttébb szükséges voltára figyelmeztette kortársait, itt manapság rendkívüli – mondhatjuk: megtartó erejû – jelentôsége van az anyanyelvünkön történô oktatás valamennyi ágazatának, kezdve az óvodától, el egészen az egyetemig. Az alapozás színhelye – mûhelye – pedig az elemi iskola, ahol a tanító néni, a tanító bácsi bevezeti kis növendékeit a betûk birodalmába.

Semmiképpen sem jelentéktelen kérdés, hogy azok a fiatal pedagógusok, akik ezt a felelôsségteljes pályát választották hivatásuknak, milyen fokú felkészültség birtokában, milyen odaadással végzik munkájukat. És az sem mellékes, hogy például a mezôségi, dél- erdélyi, bánsági falvakban, de akárhol az erdélyi magyar szórványok templomaiban, ahol az el nem némult harangok hívó szavára együtt lehet a megfogyatkozott gyülekezet, a hûséges hívek kicsiny serege, hogy ezekben a kis közösségekben van-e jelenleg, s lesz-e még ezután is lélekbôl fakadó zsoltáréneklés vasárnaponként? A marosvásárhelyi Kántor- tanítóképzô Fôiskola tizenöt éve ennek a hatalmas feladatnak a vállalására készít fel nemzedékeket. Ökumenikus jellegének megfelelôen: református, római katolikus, unitárius, evangélikus lányokat, fiúkat egyaránt.

Nem mindennapi eseményekben, fordulatokban bôvelkedô története van ennek a másfél évtizednek. A fôiskolát lényegében 1990 ôszén alapították a történelmi magyar egyházak képviselôi és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség akkori szervezetének vezetôi. Elgondolásában, létrehozásában meghatározó szerepe volt az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspökének, dr. Csiha Kálmánnak, aki kitartóan szorgalmazta és irányította az intézmény megteremtését. Az alapító egyházak képviselôibôl és az oktatást kezdetben ellenszolgáltatás nélkül vállaló szaktanárokból kuratórium alakult, melynek elnöke a felejthetetlen emlékû Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkésze lett, és ugyanekkor Varga Erzsébet tanárnôt bízták meg az ügyintézéssel. (Fülöp G. Dénes halála óta Ötvös József esperes a kuratórium elnöke, igazgatója pedig – Varga Erzsébet lemondása után, 1993 óta – Barabás László.)

Sajátos viszonyaink közepette nem volt egyszerû és könnyû megküzdeni a kezdés nehézségeivel. Az elsô három évben az erôfeszítések fôleg arra irányultak, hogy az intézményépítéssel párhuzamosan sikerüljön kiharcolni az egyházi tanintézet nyilvánossági jogát, állami elismerését. Valójában csak 1993-ban lehetett megszerezni a mûködés hivatalos engedélyét – hosszas tárgyalások nyomán, sok utánajárással. Ekkor a román Kultuszügyi Államtitkárság az Erdélyi Református Egyházkerület hatáskörébe utalta át a fôiskola-szervezést – fenntartásához azonban semmilyen anyagi alapot nem biztosított. Továbbra is a vártemplomi egyházközség maradt az intézmény legfôbb fenntartója.

Azonban: csak a kántorképzés ügye oldódott meg ily módon 1993-ban. A tanítói szak "érvényesítése" változatlanul komoly gondot jelentett; az 1955-ös román tanügyi törvény ugyanis csak állami és magánoktatási rendszert engedélyezett – az egyházi, felekezeti oktatást a magánszférába utalta. Ebben az aggasztó helyzetben, amikor lényegében az intézmény léte forgott veszélyben, a Károli Gáspár Református Egyetem keretében mûködô nagykôrösi Tanítóképzô Fôiskola nyújtott testvéri segítséget: a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképzô Fôiskola kihelyezett erdélyi tagozatként folytathatta munkáját. Jelenleg is így van. Persze, a Nagykôrösön megszerzett tanítói oklevelet Romániában honosítani kell.

Gyakorlatilag tehát a marosvásárhelyi fôiskola a kántori szakot illetôen az Erdélyi Református Egyházkerület iskolarendszerébe tartozik, a tanítói szakot tekintve azonban a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozata. Végül is 2002-ben sikerült elnyerni az akkreditációt a tanítói szakra. Háromévi nappali képzés után a diákok megszerzik a kántori oklevelet, amelyet az illetékes egyházi hatóságok érvényesítenek: a levelezô rendszerben folytatott negyedik tanévben pedig a fiatalok már helyettes tanítóként vagy kántorként dolgoznak. Szükség van rájuk – sokfelé…

Napjainkban a vásárhelyi fôiskola legfôbb gondja azonban még megoldatlan: nincs saját épülete, bentlakása a vidéki diákok részére. Három helyiséget használnak a vártemplomi egyházközség Diakóniai Központjában, és egy leromlott állapotban levô épületben tarthatnak gyakorlati órákat. Ez utóbbi kellene renoválni, bôvíteni – modern és célszerû, az igényeknek megfelelô oktatási központtá tenni. Az intézmény vezetôsége ehhez kér anyagi segítséget egyházainktól, a civil szervezetektôl, áldozatkész magánemberektôl.

"A szülôföld fôiskolája" – hangzik el gyakran mifelénk a lényegre utaló minôsítés. Nem kevés belegondolással azonban így is lehet fogalmazni: fôiskola a szülôföldnek. Ahol erdélyi magyar fiatalok a korszerû népszolgálat tudományát sajátítják el – az Erdélyben oly régóta hagyományos értelmiségi mindenesség jövôt építô munkásaiként.

A nemzetközi áruházláncok terjeszkedése szempontjából jelenleg India a legfontosabb piac, majd Oroszország, Vietnam és Ukrajna következik. Változatlanul kiemelkedô növekedési lehetôségeket kínál Kelet-Európa, tette közzé hétfôn felmérésének eredményét az A.T. Kearney tanácsadó cég, amely harminc ország kiskereskedelmi piacát vizsgálta meg.

A felmérés szerint India kínálja a legnagyobb növekedést, a 350 milliárd dollárra tehetô piacon az idén 13 százalékos növekedés várható. A második helyezett Oroszországban tavaly 19 százalékkal 180 millió euróra nôtt a kiskereskedelmi forgalom, miközben Kína az ötödik helyre csúszott vissza, mert – bár továbbra is rendkívül fontos a nemzetközi áruházláncok számára – a piac a telítettség jeleit kezdi mutatni.

A legnagyobb növekedést kínáló országok közül a felmérés szerint 20 Kelet- Európában található, Oroszországon kívül Ukrajna, Lettország, Szlovénia és Horvátország szerepel az elsô tízben. Ezzel a térség változatlanul egyike a legfontosabbaknak az áruházláncok számára.

A harmadik helyen álló Vietnam Ázsia egyik leggyorsabban növekvô gazdasága – tavaly 7,5 százalékkal nôtt a hazai össztermék –, s mint ilyen igen jó lehetôségeket kínál a terjeszkedô globális kiskereskedelmi cégeknek: tavaly a 84 milliós országban 16 százalékkal nôttek a fogyasztói kiadások.

A gyorsan bôvülô piacok között vannak még a közel-keleti országok, élükön az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával.

Hét és fél milliárd euróval rekordot döntöttek az osztrák közvetlen külföldi tôkebefektetések tavaly, s minden második euró, azaz a teljes befektetett összeg 46 százaléka Közép- Kelet-Európába jutott – tette közzé hétfôn az osztrák nemzeti bank. Az Ausztriába áramló külföldi tôke 7,2 milliárd euró volt, az eddigi második legnagyobb.

Az egyes térségeket tekintve Közép-Kelet- Európa, míg az országokat tekintve Németország volt az osztrák külföldi befektetések fô célpontja, 1,6 milliárd euróval. A második helyen Ukrajna állt, majd Bulgária és Románia következett.

Ugyanakkor az Európai Unió új tagországai a csatlakozás óta sokkal kevesebb új osztrák tôkét vonzottak, elmaradva a korábbi csúcsoktól, csupán Szlovéniában volt értékelhetô növekedés, 240 millió euróra. Magyarországon és Lengyelországban elsôsorban a már megtelepedett cégek nyereségének újrabefektetése a jellemzô. Az újonnan felfedezett országok között van ugyanakkor Szerbia-Montenegró és Bosznia-Hercegovina, 150, illetve 90 millió eurós befektetéssel.

Kína a 18. helyen áll az osztrák tôke befektetési célpontjai között, ide tavaly 100 millió euró áramlott.

Az új befektetések elsôsorban a pénzügyi és biztosítási szektorba áramlottak, ezenkívül a Telekom Austria és az OMV nagy beruházásai említésre méltóak. A kereskedelmi cégek kevésbé látványosan, de folyamatosan növelik jelenlétüket külföldön, az iparvállalatok egyebek mellett az élelmiszeripart, a gépgyártást, a papíripart részesítik elônyben.

Vendéglátó-ipari szakkiállítás Szovátán

A hét végén második alkalommal rendezik meg az éttermek, cukrászdák, kávézók, szállodák és nagykonyhák eszköztárát bemutató HOVENTA SZOVÁTA Vendéglátó-ipari Szakkiállítást a Danubius szállóban. Az idei kiállításon számottevôen bôvül a romániai székhelyû cégek köre. Összességében növekszik a kiállítás területe is. A nagyobb gépek, technikai eszközök mellett dekoratívabb árukat is bemutatnak. A témakörök tekintetében is lesznek változások: a konyhai sütô-fôzô berendezések, a rozsdamentes edények és tálalóeszközök, az üveg-, porcelánáruk, a kávégépek és hûtôtechnika, valamint a vendéglátó-ipari textíliák és munkaruhák széles választéka mellett kiemelkedô kínálattal találkozhatnak a látogatók a fagylaltkészítés gépei és alapanyagai terén.

Az erdélyi és romániai vendéglátás rengeteg kiaknázatlan és fejlesztésre váró területtel rendelkezik, melyek az Európai Unióhoz való csatlakozással jelentôs fellendülésre számíthatnak. Így a kiállításon megjelenô beszállító cégek egy friss és növekedés elôtt álló piacra léphetnek. A tavalyi rendezvény igazolta, hogy a korszerû vendéglátó- és szállodaipari gépek, berendezések, felszerelések és alapanyagok iránti óriási igény egyre jelentôsebb fizetôképes kereslettel párosul, egyre több pénz jut a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi beruházásokra.

A Hoventa kiállításon azonban nemcsak a szemnek nyújtanak élményt a bemutatók, de ínycsiklandozó édességek is várják az érdeklôdôket. Neves mesterszakácsok és - cukrászok színvonalas bemutatóikkal gazdagítják a rendezvényt. Számtalan kiállító termékei bemutatásával egybekötve kóstolót is kínál. Visszatérô vendég lesz Tóth Endre, a Mit fôzzünk ma? címû mûsor mesterszakácsa, akit a látogatók a tavalyi rendezvényen nagy szeretettel és érdeklôdéssel fogadtak, s aki az idén is tart sütés-fôzési bemutatót a kiállítás mindkét napján. De jelen lesz Benke László négyszeres olimpiai aranyérmes mesterszakács és mestercukrász is.

Varga Károly többszörös olimpiai aranyérmes mesterszakács zöldség- és gyümölcsszobrokat kreál néhány egyszerû konyhai eszköz segítségével. Wenzelné Vígh Maya cukrászmester karamellbôl készült virágok és fújt karamellfigurák elkészítési módjának fortélyaiba vezeti be az érdeklôdôket. Nemcsak a formavilággal, hanem az egyes gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatban is sok ötlettel szolgálhat. A székelyudvarhelyi cukrászmester, Lengyel László Levente marcipánfigurák készítési folyamatát is bemutatja. A kiállításnak otthont adó szálloda szakácsai hagyományos túrófánk- készítési bemutatót tartanak.

(zs)

A kormány 325 millió eurót szán a költségvetésbôl 2006-2008 között idegenforgalmi fejlesztésekre.

A nemzeti idegenforgalmi hivatal alelnökének tájékoztatása szerint öt kiemelt területre összpontosítanak: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a síterepek fejlesztésére fordítják, 90 milliót szánnak a gyógyfürdôk felújítására.

A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülôhelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bôvítésére 30 millió eurót szánnak. A kormány 15 milliót fordít Nagyszeben és környéke idegenforgalmi kínálatának bôvítésére, mivel a település 2007-ben Európa kulturális fôvárosa lesz.

Az idegenforgalmi bevételei tavaly 840 millió euróra rúgtak, ez több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Az idén további 30 százalékos növekedést várnak.

Az Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) egy korábbi közlése szerint a hazai idegenforgalom az idén várhatóan 9,2 százalékkal bôvül, és a 2007-2016 idôszakban évi 7,9 százalékkal, gyorsabban, mint a gazdaság egésze. Ezzel Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabb ütemben fejlôdô idegenforgalommal rendelkezik.

Az idegenforgalom abszolút ütemû bôvülését tekintve a WTTC szerint három másik kelet-európai országgal – Horvátországgal, Albániával és Lettországgal együtt – a világ elsô tíz országa között van.

A 2007-2016 idôszakban az ágazat már a GDP 4,8 százalékát adná, és a teljes foglalkoztatottak 5,8 százalékát foglalkoztatná.

Tavalyelôtt 6,6 millió külföldi kereste fel Romániát, miközben 6,972 millióan töltötték külföldön szabadságukat. A külföldiek 95 százaléka utazási irodák szervezésében érkezett Romániába.

Az idegenforgalom 2007-2013-as fejlesztési stratégiája szerint 2007-ben a szállodák és vendéglátóhelyek 7,3 millió turistát fogadnak majd.

Tavalyelôtt 79 ezer személyt foglalkoztattak az idegenforgalomban, 2007-re az alkalmazottak számát 150 ezerre, 2013-ra 400 ezerre várják.

Tegnap fél ötig fogadták azokat a mezôgazdászokat, akik az EU-s SAPARD és a Farmer támogatási program iránt érdeklôdtek. Az eseményrôl a megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatóját, Cismas Alexandrut kérdeztük.

– Elsô alkalommal szerveztünk ilyen rendezvényt Európa napja alkalmából. Szerintem már négy évvel ezelôtt kellett volna elkezdeni a hasonló rendezvények szervezését, mivel a SAPARD-program alkalmazása négy éve kezdôdött el Romániában. Habár nagyon elônyös, e támogatási program keretében nagyon kevesen pályáztak. Megyénkben a négy év alatt 21 pályázatot adtak be. A múlt évtôl mostanig viszont 80 SAPARD-pályázatot jegyeztek. Ezekbôl 70-et elôkészítettek elfogadásra. A Farmer program iránt is nagy az érdeklôdés, hiszen 170 mezôgazdász adott be pályázatot.

– A SAPARD-program keretében ez év végéig lehet pályázni. Ön szerint mi volt az oka az eddigi érdektelenségnek?

– Elsôsorban a mezôgazdászok tájékozatlansága. Éppen ezért kezdtük el a múlt év végétôl a találkozó megszervezését. Személyesen a megye minden övezetében találkoztam a gazdálkodókkal. Bonyhán például 300-an jelentek meg a kultúrotthonban. Egyébként tájékoztatóinkra összesen 1200 gazdálkodó jött el. Talán ennek köszönhetôen növekedett a pályázók és pályázni óhajtók száma. Tapasztalataim szerint a második alapvetô ok az, hogy az utóbbi 16 évben a bankok az embereket nem bátorították a hitelek felvételére, magas kamatlábakat alkalmaztak. A világon mindenhol a bankok alacsony kamatokkal szoktatják magukhoz a beruházni, fejleszteni óhajtókat, fôleg a mezôgazdászokat. Minálunk ez a jelek szerint késik.

– Sôt, egyes bankok a Farmer program alkalmazását lehetetlenné teszik.

– Ez így igaz. Nem kívánom azon pénzintézmények nevét felsorolni, amelyek a Farmer programban szereplô 5%-os kamattal szemben – belsô banki szabályok címén – 10-12%-os kamatot alkalmaznak. Nem tisztességes, hogy az állam pénzének adminisztrálásával gazdagodjanak egyes bankok.

– Délig hányan érdeklôdtek a hivatalnál?

– Már több mint húszan jöttek el, nemcsak gazdálkodók, farmok vezetôi, hanem olyan cégek képviselôi is, akik pályázatokat készítenek. A legtöbben az újabb módosításokról nem tudtak. Mi tájékoztatókat, ismertetôket készítettünk elô. Hasznosnak bizonyult a Nyitott kapuk rendezvény, nagyon remélem, hogy év végéig még jelentkeznek pályázni kívánók. Befejezésül még megjegyzem, hogy ha megyénk az alacsony létszámú pályázókkal országos szinten az elsôk között van, akkor elképzelhetô, más megyékben mi a helyzet ilyen szempontból.

Kilyén Attila

Tegnap délelôtt Szászrégen fôterén, az Európa-nap tiszteletére, a helybéli iskolások és tanáraik közremûködésével több standot állítottak fel, amelyen az Európai Unió tagországait ismertették. Volt, ahol képeslapokkal, térképekkel, útikönyvekkel, máshol ételkülönlegességekkel is próbálták az érdeklôdôket "az unió felé" csalogatni. Az unió tagállamait szimbolizálva a gyerekek 25 fát ültettek el a központi parkban. Délután szimfonikus koncert volt, lapzártakor a Titan, a 112, és a Black Tears együttesek készültek rockkoncertre a város fôterén.

A mi Európánk

Május 9. az Európai Unió ünnepe. Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon javasolta a francia és német szén- és acéltermelés közös fôhatóság alá vonását, amely szerinte "az elsô lépés lenne az Európai Föderáció felé", ezáltal az Európai Unió létrehozása felé.

Európa napja – Egység a változatosságban címmel szervezett találkozót a Pro Európa Liga a Petru Maior Egyetemmel és a Maros Megyei Tanáccsal közösen a közigazgatási palota nagytermében, ahol a meghívott elôadók arról értekeztek, hogy miért érdemes, miért kell Romániának csatlakoznia az unióhoz, milyen elônyei, hátrányai vannak az integrációnak, hogyan találjuk meg majd az európai közösségben helyünket, továbbá, hogy Brüsszelben hogyan képviselik az illetékesek Maros megyét, értékeinket, kultúránkat.

A rendezvény keretében díjazták Az én Európám címû esszéverseny nyerteseit. A vetélkedôre, melyen a diákok arról vallottak, hogyan látják avagy hogyan szeretnék látni az öreg kontinenst, harmincegyen neveztek be a Mûvészeti, Bolyai, Pedagógiai, Sportlícemból, a Papiu és az Unirea Nemzeti Kollégiumból. A Papiu középiskola tizenkettedikes diákja, Moldovan Erika nyerte el az elsô díjat, az Unirea X. osztályos tanulója, Pap Andrea második helyezést ért el, míg Pásztor Csenge (X. osztály, Mûvészeti Líceum) esszéjéért a zsûri harmadik díját tudhatja magáénak. A szervezôk meglepetés- kirándulást tartogatnak számukra Szebenbe, abba a városba, mely Európa kulturális fôvárosa lesz 2007-ben.

A háborús veteránokat tömörítô Avram Iancu Egyesület Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala támogatásával tegnap leleplezte azt a bronzból készült, aranyozott sast, kereszttel a csôrében, mely a hivatal székházának erkélyén kapott helyet a román nemzeti értékek szimbólumaként.

Az avatóünnepségen dr. Dorin Florea elégedetlenségét fejezte ki, hogy május 9-én, közel százharminc évre Románia függetlenségének kikiáltása után, megyénkben sehol nem rendeznek ünnepséget ez alkalomból, sôt a megyei prefektúra mintha semmibe venné ezt a kezdeményezést, ehelyett inkább a Maros völgyét takarítják.

A polgármesteri hivatal, a városi tanács, a háborús veteránok képviselôi az avató után elhelyezték koszorúikat az ismeretlen katona emlékmûvénél.

A nagyvárosi övezetet létrehozó 15 önkormányzat képviselôi tegnap a megyei tanács üléstermében gyûltek össze, hogy aláírják az egyesület alapító iratát. Mint eddig egyetlen alkalommal sem, Marosvásárhely polgármestere ezúttal sem vett részt a gyûlésen. Dorin Florea a megyei tanácshoz címzett levelében hangsúlyozza: az egyesület elnöki tisztsége a megyeszékhely polgármesterét, azaz ôt illetné meg, a megyei tanács pedig alelnöki tisztségre nevezzen ki egy személyt, "mivel ez a nagyvárosi övezetekben bevett gyakorlat". Az egyesület tagjai néhány hete szavazatukkal erôsítették meg az egyesület elnöki tisztségében Lokodi Edit megyei tanácselnököt.

A tegnapi aláírásnál a hitelesség érdekében jelen volt egy közjegyzô is, ámde nem jött el Dorin Florea polgármester. Lokodi Edit megyei tanácselnök elmondta, hogy a polgármester május 4- én levelet intézett a megyei önkormányzathoz, amelyben kifejti, hogy az országban eddig megalakult nagyvárosi övezetek egyesületeiben az a bevett gyakorlat, hogy az elnöki tisztet a megyeszékhely polgármestere töltse be, a megyei tanács alelnöki tisztségre javasoljon személyt, aki összehangolja a kisebb települések tevékenységét. A levélben Florea kéri, hogy a Marosvásárhely Nagyvárosi Övezet Egyesület elnökévé Marosvásárhely polgármesterét (saját személyét – szerk. megj.) nevezzék ki, és kijelenti, hogy senki mást ne ruházzanak fel az alapító irat aláírási jogával vagy azzal, hogy tagja legyen az egyesület vezetôtanácsának.

A helyzet furcsasága az, hogy az aláírási megbízásról a marosvásárhelyi tanács dönt, nem pedig a polgármester. A városi tanács egy érvényben levô döntése ugyanakkor kimondja, hogy Csegzi Sándor alpolgármester az egyesület vezetôtanácsának tagja, aláírási joggal pedig Dorin Florea rendelkezik. Lokodi Edit szerint a május 4-i levélben a polgármester elutasítja az érvényes tanácsi határozat végrehajtását, az országban pedig Bihar és Iasi megyében alakultak meg nagyvárosi övezetek, ezek egyikében a megyei tanács elnöke, másikéban a megyeszékhely polgármestere az egyesület elnöke. Tehát nincs egységes gyakorlat az elnökséget illetôen. Vizi József, Marosszentgyörgy polgármestere ezek után megalapozottan tette fel a kérdést: hogyan akarja Dorin Florea, hogy elnökké válasszák, ha az egyesület egyetlen ülésére sem jön el? Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, hogy egy ilyen egyesület megalakítása fellendítheti a régió gazdaságát, és segíthet az EU-s strukturális alapok megpályázásában. Már így is nagy a lemaradás, az egyesület bejegyzésének késleltetése pedig odavezethet, hogy "el-szalasztjuk azt a vonatot", amely pályázatok elnyerését, finanszírozási lehetôségeket jelentene Maros megyének. Lokodi Edit tanácselnök végül a Népújságnak kijelentette: megoldást kell találnia a marosvásárhelyi tanácsnak arra, hogy Dorin Florea helyett más személyt ruházzon fel az aláírási joggal, hiszen amíg mindenik település képviselôje nem írja alá az alapító iratot, az egyesület nem jegyezhetô be a bíróságon. Ezt követôen került sor az okirat aláírására.

(MTI) – A személyi számítógépek és az internet elterjedése, valamint ezek egységes használatát és összeköttetését lehetôvé tevô szoftverforradalom teszi egyre laposabbá a Földet – mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Thomas L. Friedman amerikai író, publicista Budapesten.

Az író a magyarul És mégis lapos a Föld címmel megjelent, a globalizációról írt könyvérôl beszélve elmondta: a Föld a technológiai vívmányoknak köszönhetôen egyre laposabb, teljesen lapos akkor lesz, ha az utolsó afrikai kis faluban is lesz internet-hozzáférés.

"Ez gyorsabban fog megtörténni, mint bárki is gondolná" – tette hozzá.

Friedman a "lapos Föld"-ön az esélyek kiegyenlítôdését, a világ egyre több pontjáról származó egyre több ember egyre több dologhoz való hozzáférését és együttmûködését érti. A lapos Föld nem a teljes egységesülést jelenti, hanem egy olyan közös platformot, ahonnan mindenki azonos esélyekkel indulhat céljai eléréséhez.

"Ezt a platformot persze ugyanakkor egyformán fel tudják használni majd saját céljaikra a jók, a rosszak, a feltalálók és terroristák, bûnözôk és cégtulajdonosok, nacionalisták és kozmopoliták is" – mutatott rá.

A növekvô globális gazdaságban nemcsak több a vevô és az eladó, hanem egyre több az új irányokat és munkahelyeket teremtô újítás. A szerzô példaként az internetes keresôprogramokat említette, amelyekre tíz éve még senki sem gondolt volna.

A könyvben felvetett példára utalva elmondta: ha a könyvelés rutin-részét az amerikai cégek kihelyezik például az olcsó bérû Indiába, akkor a rutinmunka alól felszabaduló könyvelôik új pénzügyi stratégiákat kidolgozó pénzügyi menedzserré léphetnének elô. A korábbi pénzügyi menedzserek pedig szintén magasabb hozzáadott értéket hordozó tevékenységet végezhetnének.

Az államok persze lemondhatnak a más államok által nyújtott olcsóbb szolgáltatásokról, ezért viszont nagyon nagy árat kellene fizetniük – indokolta, miért tartja valószínûnek, hogy a nacionalizmus szerepe mérséklôdik.

Amerika olajfüggôségének csökkentésérôl szólva elmondta: ez azért is hasznos lenne, mert az olajexportáló országok fejlôdését gátolja a kizárólag az olajkitermelésre épülô gazdaság. Olajra még hosszú ideig szükség lesz, ára azonban csökkenni fog, így az olajexportáló országok rá lesznek utalva, hogy a technológia más területein fejlôdjenek.

"Ez közvetve az állam és a társadalom más területeinek fejlôd&ea