|
LVIII. évfolyam 100. (16281.) sz. |
2006. május 4., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Május 3-án a sajtószabadság napjára emlékezett a világ. Tekintélyes nemzetközi szervezetek szólították fel a kormányokat, hogy ne hagyják büntetlenül az újságírók elleni erôszakot, ne gördítsenek akadályt a szabad és független tájékoztatás útjába és engedjék szabadon a médiával kapcsolatos tevékenységük miatt letartóztatott újságírókat. Miközben e témától volt hangos a romániai média is, elgondolkozhatunk azon, hogy helyi szinten valóban szabadnak érezhetik-e magukat a sajtó képviselôi. Továbbá, hogy kik gördítenek akadályt az újságíró tevékenységének útjába. S ha ezt szóvá tesszük, hogyan reagál a történtekre egy unióba készülô ország belügyminisztériuma. E sorok íróját egy törvényszéki tárgyalást követôen igazoltatta és jegyezte le adatait a szóban forgó igazságügyi fórumon szolgálatot teljesítô csendôr. Anélkül, hogy a szabályzat szerint elôzetesen igazolta volna magát, és elárulta volna, hogy mi a szándéka a rögzített adatokkal. Hetykén, mondhatni pimaszul viselkedett, és a testület, ahelyett, hogy beismerte volna, hogy az alkalmazottja udvariatlanul és önkényesen járt el, a törzsôrmester védelmére kelt. Kerekes Károly képviselônek az ügyben elhangzott parlamenti interpellációját követôen, a csendôrség replikájánál is meglepôbb volt a belügyminisztérium válasza. Ebbôl kiderül, hogy a szóban forgó csendôr az érvényben levô törvényeket tiszteletben tartva cselekedett. A belügyminiszter által szignált válasz szerint az újságíró viselkedésével zavarta a tárgyalást, ezért a csendôr már annak során figyelmeztette. A zavarás abból állt, hogy a tudósító mellett ülô személy, aki történetesen az alperes volt, néhány szót szólt e sorok írójához. Ami egyébként napirenden van minden tárgyaláson. A csendôrök figyelmeztetik a beszélgetôket, a tágyalás lejártával azonban nem futkorásznak a megszólítottak után, hogy az adataikat lejegyezzék. Ezen túlmenôen a belügyminisztérium tekintélyéhez méltatlan az az érvelés is, miszerint az újságírónál egy "... táska volt, amelyben hang- vagy képrögzítô készülék lehetett (így, feltételes módban), s mivel ezek használata az ítélôtanács elnökének engedélye nélkül tilos, a csendôrségi alkalmazott a tárgyalás lejártával jogosan igazoltatta a szóban forgó személyt." Ez azért nevetséges, mivel táskája minden újságírónak van és abban általában fényképezôgép és magnó is található. A munkaeszközeiért azonban, ha azokat látható módon nem használja, nem szokták igazoltatni a média képviselôit.
A történtek fölött akár legyinteni is lehetne. Vidékies, "piti" ügy, s az újságíró, aki hosszú évek óta tudósít a törvényszékrôl, nem ijed meg egy igazoltatás miatt. De a kicsi ügyekbôl lesznek a nagyok, s ha ezek fölött szemet hunyunk, legközelebb arra ébredhetünk, hogy munkaeszközei helyett akár egy bombát is feltételezhetnek az újságíró táskájában. Az ügyhöz tartozik, hogy a szóban forgó tárgyaláson román-magyar vitáról volt szó. Ez szította a kedélyeket, ez volt az oka a kisebbségi újságíró iránti "kitüntetô" figyelemnek. Miközben e téren is, akárcsak a sajtó szabadságát illetôen, a hivatalos vélemények szerint, Romániában minden a legnagyobb rendben…
A május 2-áról 3-ára virradó éjszakán az esôzések nyomán megcsúszott a talaj Vámosgálfalván a Geretala nevû dûlôben. A községközpontban, a Rózsa utcában már a harmadik ház alól csúszott ki a talaj, az épület fele összeomlott.
Ottjártunkkor a tulajdonosok mentették a még menthetôt és a még használható építôanyagot. Amint az elsô felszíni talajmozgásokat észlelték, Végh József polgármester értesítette a megyei tanácsot, a prefektúrát, a vízügyet, a talajjavító megyei hivatalt. A vizsgálódások után a hatóságok közös közleményben értesítették, hogy sürgôsen el kell készíteni egy komoly hidrotechnikai tanulmányt, amely kideríti a földcsuszamlás okát.
A Rózsa utca 795. szám alatti házában egyedül lakik az 58 éves Pataki Istók Katalin, aki lapunknak elmondta: éjszaka fél kettôkor hatalmas robaj, zaj ébresztette fel. Háza falai repedeztek, a kráter már elérte a téglából, betonból épített disznóólat. Még egy méter és az egész építmény szabályosan befordul a keletkezett "kráterbe".
Vámosgálfalván 14 ház került veszélybe. A lakosok közül egyesek még otthonukban laknak, mások rokonokhoz, ismerôsökhöz költöztek. Végh József polgármester felkérte az említett hivatalok vezetôit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy rövid idôn belül állítsák meg a földcsuszamlást.
Az Európai Szocialista Párt (PES) elnöke, Poul Nyrup Rasmussen, szerdán, ploiesti-i látogatása során kijelentette, hogy Romániának új kormányra lenne szüksége, mivel nagyon rossz pénzügyi helyzetben van az ország.
Rasmussen ezt akkor mondta, mikor egy gyógyszertár elôtt sorban álló emberekkel beszélgetett. Az emberek elmondták, hogy milyen kellemetlen helyzetben vannak mert, minden hónapban kénytelenek sorban állni a gyógyszertárak elôtt, hogy kiválthassák ártámogatott vagy ingyenes vényeiket.
Az európai-szocialista politikus a sorban állóknak elmondta, hogy szolidáris velük és közölte, Romániának egy új kormányra van szüksége – jelenti a Mediafax.
Egy év alatt a gazdasági növekedés 3-ról alig 8 százalékra nôtt, ami katasztrofális" – mondta Rasmussen.
Továbbra is több mint tizennégyezer ember tölti napjait lakhelyén kívül a dunai árvizek miatt, noha egy részük lassan-lassan hazaköltözik.
Vasile Blaga belügyminiszter szerint szerdáig összesen 14.143 volt a kitelepítettek száma, többségük továbbra is Dolj megyében van (8184), de az ország délkeleti részén is sokan vannak, így Calarasi megyében 4649, Tulceában 787 és Brailában 103 a fedél nélküliek száma. Az országos összesítés szerint eddig 157 települést érintett a természeti csapás, 5567 háztáji gazdaság és 2757 ház van víz alatt, 740 épület omlott össze, további 122 lakóházat fenyeget a leomlás veszélye.
– Bele lehet dilizni, eszméletlen mennyiségû faág, tíz év alatt összesen nem gyûlt össze annyi Marosvásárhelyen, mint az idén – mondta Kacsó Károly, a köztisztasági vállalat nagytakarítással megbízott vezetôje. Aki szerint ez egyrészt azért történhetett meg, mert tavaly ôsszel elmaradt a nagytakarítás, másrészt pedig azért, mert a megszokottnál több fakivágási, gallyazási engedélyt adtak ki, sokkal többet, mint az elôzô években. Az ok: a fôvárosban a viharban kidôlt fák gyerekéleteket is követeltek.
Kacsó arról is tájékoztatott, hogy egy hónapja szünet nélkül dolgoznak, az ünnepnapokat is beleértve. Eddig több mint 10.000 köbméter faágat szállítottak el a lakónegyedekbôl, ami naponta 40-50 fuvart jelent. Az elôre meghirdetett program szerinti övezetekben folyik a nagytakarítás, de az utcák szerinti ütemtervet nem mindig tudják betartani. Mivel a Kövesdomb egy része takarítatlan maradt, ma ott, a Bodor Péter soron és az Onesti tér környékén dolgoznak.
Az RMDSZ Maros megyei szervezetének székháza (Dózsa György u. 9. szám, elsô emelet) 2006. május 12-14. között vállalkozásfejlesztési képzésnek ad otthont. Az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány által szervezett képzésen a budapesti Általános Vállalkozási Fôiskola tanárai tartanak elôadásokat, ahová egyaránt várják a romániai kis- és középvállalkozókat, a kis- és középvállalkozók ügyintézôit, illetve mindazokat, akik tevékenységi területtôl függetlenül vállalkozást szeretnének indítani. Az alapítvány partnere a helyi szervezésben a Maros megyei RMDSZ.
A tanfolyamon a párhuzamos gyakorlati foglalkozások miatt összesen 12 óra elôadásra és 20 óra gyakorlati foglalkozásra kerül sor.
A résztvevôk gyakorlatban használható tudást sajátíthatnak el a következô tematika alapján: stratégiai tervezés, üzleti tervezés, piacismeret, piacbefolyásolás, marketingtervezés, projektek tervezése és menedzselése, üzlet az interneten – online marketing, elektronikus kereskedelem, e-business, üzleti kommunikáció – megjelenésben, írásban és szóban, az EU-tagság követelményei és normái, pályázatírás Romániában, forrásszerzés, forrásbôvítés, hitelfelvétel. Legfôbb cél a képzés gyakorlati jellege, ezért szükséges a www.vallalkozas.ro honlapon található, vállalkozásokat érintô témájú szakanyagok képzés elôtti tanulmányozása. Az egyénileg átolvasható elméleti anyagok leadása helyett a szervezôk az elméleti anyagok tanulmányozása során felmerült kérdések megválaszolására és gyakorlására fektetik a hangsúlyt.
A résztvevôk a honlapon mûködtetett fórum révén kérdéseket tehetnek fel az elôadóknak és a szervezôknek, amelyekre a legrövidebb idôn belül választ kapnak.
További információk a www.vallalkozas.ro honlapon, illetve az alábbi telefonszámon: 0265-264442 (Maros megyei RMDSZ). Feliratkozni a csepandi@rmdsz.ro e-mail címen lehet.
Az április 27-re virradó éjszaka betörtek a Mezôpaniti Polgármesteri Hivatalba és elvitték a körülbelül 100 kilogrammos vaskasszát, amelyben 29 millió lej volt. Bartha Mihály, a község polgármestere szerint mindeddig azért nem került nyilvánosságra az eset, mert a rendôrség azt sugallta, hogy a nyomozás eredményessége, az elkövetôk kézrekerítése szempontjából jobb, ha nem hozzák a köz tudomására a történteket. – Valószínûleg egy jól szervezett bandáról van szó, akik vaskasszákra specializálódtak, s a megyében is már több helyrôl elemelték a biztonságosnak vélt széfet. A sokkal nagyobb értékû számítástechnikai berendezésekhez nem nyúltak hozzá. A tolvajok rosszul idôzítettek – mondta a polgármester –, mert valószínûleg nem annyi pénzt találtak a kasszában, amennyire számítottak, amennyi például fizetések elôtt szokott a kasszában lenni. A rendôrségi nyomozás folytatódik.
A Caritas szeretettel vár minden olyan marosvásárhelyi idôs személyt, aki tagja szeretne lenni egy nyugdíjasközösségnek, ahol megtapasztalhatja az idôs kor szépségét, méltóságát. A klub kulturális, kézmûves, szórakoztató és információs programjai segítenek megosztani az örömöket és nehézségeket, lehetôséget ad barátokra találni és kilépni a magányból. A részvétel díjtalan. Érdeklôdni a Marasti (volt Vörösmarty) utca 13. szám alatt, telefonszám 213-509.
Udvarfalva vasárnap virágos arcát mutatta meg az odalátogatóknak. A fôút mentén 40 virágtermesztô kínálta szebbnél szebb virágait – mintegy 400 ládában és 240 állványon – portája elôtt. A kultúrotthon elôtti téren hét üstben fôtt a gulyás.
Nem áll módunkban felsorolni mind a 40 virágtermesztô nevét. Találomra megálltunk a Szalai-portán. Szalai Olga és férje, Dénes ezelôtt 12 évvel fogott virágtermesztéshez. 20 ár fóliaházban termesztenek virágot a legkülönbözôbb fajtákból. Három éve jövedelemmel dolgoznak. Piacra nem járnak, a vevôk hazajönnek hozzájuk, Konstancától Bukaresten át Brassóig. Nagy tételben termesztik a virágokat, így olcsóbban kínálhatják.
A fôút túloldalán a Ráduly család állította ki virágait. Ráduly György tanár, szabad idejében traktorista, elmondta, 2000-tôl ötletének köszönhetôen szervezik rendszeresen a virágkiállítást. Ráduly György azt tervezi, hogy megalakítják a virágtermesztôk szövetségét.
A téren délre elkészültek a bográcsgulyással. A marosszentannai Rusu Dumitru és Pavel Petru egy 150 és egy 50 literes üstben fôzte meg a gulyást. Ketten 300 adagot készítettek, a finom házi kenyeret pedig Rusu Dumitru pékségébôl hozták. Nagy Béla és Szôcs György egy 150 éves hordóból csapolt borral kínálták a vendégeket.
Legközelebb augusztus 20-án lesz virágvásár és -kiállítás Udvarfalván.
Tegnap 13-16 óra között az Outward Bound mutatkozott be Marosvásárhely fôterén. A nemkormányzati szervezetek "2%-os kampányán" belül szervezett foglalkozáson egy román és egy magyar tagozatos osztály vett részt a Mûvészeti Líceumból és az Európa Általános Iskolából.
A kreativitást, önmegismerést és közösségérzetet fejlesztô játékok során az érdeklôdôk betekintést nyerhettek az outdoor módszerbe, az élménypedagógiába, a tapasztalat általi tanulásba.
Május 6-án, szombaton este 7 órától Bacsó Péter A tanú címû, 1969-ben készült filmjét vetítik a marosvásárhelyi Philothea filmklubban (Kossuth utca 2. szám).
(MTI) Sólyom László magyar köztársasági elnök csütörtökre konferenciát hívott össze a budapesti Sándor- palotába, amelyen a szomszédos országokban élô magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel vitatja meg a határon túli magyarok helyzetét, hogy minél pontosabban megismerje a problémáikat.
A tervezett program szerint csütörtök délelôtt a résztvevôk bemutatják saját régiójukat és tevékenységüket. Délután három témáról folytatnak kerekasztal-beszélgetést. Ezek: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között, a fiatal generációk magyarságtudata és a támogatáspolitika.
A magyar államfô a nem nyilvános tanácskozásra olyan, szomszédos országokban élô magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik "tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetérôl".
"A konferenciasorozat célkitûzése a határon túli magyarság kérdésével kapcsolatban egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelôtt a magyarországi közvélemény és a közélet számára. A tanácskozásnak nem feladata konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, sokkal inkább a lehetôségek tudatosítása. A problémák és a perspektívák együttes feltárásával az államfô hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. Az eszmecserének a késôbbiekben a nyugati szórványmagyarság helyzete is témája lehet" – áll továbbá a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében, amelyet pénteken juttatott el az MTI- hez.
A több évre tervezett tanácskozás-sorozat kiemelt témai közé tartoznak a határon túli magyar kisebbség szociális, gazdasági, kulturális helyzete, az elvándorlás, az asszimiláció, a népességfogyás kérdése, de olyan problémák is szóba kerülnek majd, mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, az analfabetizmus és a magyar ajkú romák ügye.
"A megosztottság nemcsak a magyarországi lépések megtételét nehezíti meg, hanem sajnálatos módon kedvezôtlen hatással van a határon túl élô magyarokra, szervezeteikre is" – mondta Somogyi Ferenc szerdán Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
A diplomácia irányítója szerint be kellene végre látni, hogy ez a megosztottság rengeteg korlátot jelent, ezért nyitni kellene, a magyar-magyar politikába bevonni a regionális politika helyi szereplôit, beleértve az üzleti élet képviselôit, akik a regionális fejlesztéspolitika megvalósításában vesznek részt.
"Túl kell lépni a jelenlegi kereteken, amelyek a nemzetpolitikában szinte kizárólagos jelleggel a politikai szereplôkre koncentrálnak" – szögezte le Somogyi Ferenc.
Ami a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) jövôjét illeti, Somogyi Ferenc az MTI-nek azt mondta, a létezô intézményrendszert és annak elemeit is az új megközelítésben kell vizsgálni.
"A Máért egy meglehetôsen sajátos intézmény, amelyben a kormány felelôssége mellett az ellenzéké nehezen számon kérhetô. A legutóbbi periódus azt mutatta, hogy ebben a formájában nem tud érdemben hozzájárulni a nemzetpolitika céljainak megvalósításához" – szögezte le Somogyi Ferenc.
Szerinte ugyanakkor mindenképpen szükséges egy valamennyi szereplôt összefogó keret, ahol a kommunikáció szervezett formában megvalósulhat, és a koncepció is megbeszélés tárgya lehet.
Hozzátette: a sikeres nemzetpolitika kulcskérdése az, hogy megfelelô együttmûködô viszony alakuljon ki a szomszédos országokkal.
Mint mondta, egyelôre nem lehet tudni, hogy az alakulóban lévô kormányprogramban milyen tartalmi, szerkezeti és intézményi felelôsségek kerülnek a külügyi tárcához. Megjegyezte, hogy az eddigi koalíciós egyeztetéseken nem került szóba a nemzetpolitika kormányzati helyének témája.
Carla Del Ponte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnök ügyében ítélkezô hágai Nemzetközi Törvényszék fôügyésze ezzel jóformán egy idôben azzal vádolta meg a szerb kormányt, hogy félrevezette ôt, amikor azt állította, hogy Mladic közel áll a letartóztatáshoz. "Szerbiának be kell bizonyítania, hogy senki sem áll a törvény felett, és bárkit bíróság elé állít, akit súlyos bûnökkel vádolnak" – közölte Olli Rehn, az Európai Unió bôvítési biztosa, miután Brüsszelben tárgyalt Del Pontéval. A fôügyésznô értékelése negatív volt a törvényszékkel folytatott belgrádi együttmûködésrôl – tette hozzá Rehn.
A bôvítési biztos már a múlt héten jelezte: szerdáig ad idôt Belgrádnak, hogy segítsen Ratko Mladic egykori boszniai szerb katonai vezetônek a Nemzetközi Törvényszék elé állításában. Az EU- bôvítésért és a balkáni térségért felelôs bizottsági tag ezt azon az eszmecserén is világossá tette, amelyet az ügy miatt Brüsszelbe látogatott Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszterrel folytatott pénteken.
Közös biztonsági tanácsi határozattervezetet dolgozott ki az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország, amely a vitatott nukleáris tevékenység beszüntetését követeli Irántól. A tervezet ismertetését az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 15 tagjával szerda estére tervezték, amikorra a testület beütemezte elsô konzultációját az iráni dossziéról.
Oroszország és Kína, a BT két, vétójoggal rendelkezô tagja ellenzi, hogy a határozat az ENSZ alapokmányának VII. fejezetére hivatkozzon, ami utat nyitna a szankciók elôtt. A tervezet ugyan nem irányoz elô büntetôintézkedéseket, csak határidôt szab a követelés teljesítésére, a VII. fejezet azonban a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén lehetôvé teszi szankciók elrendelését és végsô soron katonai erô alkalmazását is.
A bécsi székhelyû Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (NAÜ) a múlt pénteken a Biztonsági Tanácsnak küldött jelentésében megállapította, hogy Irán nem tanúsított együttmûködést és nem hagyott fel nukleáris programjának vitatott tevékenységeivel, így az urándúsítással.
Az öt állandó BT-tag, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Németország magas rangú diplomatái kedden Párizsban nem tudtak megállapodásra jutni az Iránnal szembeni BT- határozatban. A hat ország Párizs után május 8-án New Yorkban külügyminiszteri szinten folytatja az egyeztetést Iránról és az amerikai–brit–francia határozattervezetrôl.
Lejárt a határidô az Európai Unió tagállamai számára az uniós lakosság letelepedési és utazási szabadságát biztosító jogszabály nemzeti törvénykezésbe ültetésére – jelentette be kedden Franco Frattini, az Európai Bizottsági jogi felelôse.
A biztos mérföldkônek minôsítette az irányelvet, amelynek értelmében öt év után a jelenleginél jóval egyszerûbb papírmunkával letelepedési engedélyt kaphatnak azon uniós állampolgárok, akik egy másik EU- országban laknak. Ez jelenleg mintegy hétmillió embert érinthet. Könnyíti a direktíva a két tagállamban élô családok egyesítését, illetve a három hónapnál tovább külföldön tartózkodni kívánók engedélyszerzését is.
Május 1-jével valamennyi tagországnak át kellett volna ültetnie jogrendjébe a tavalyelôtt elfogadott direktívát, de brüsszeli közlések szerint ez teljes egészében csupán Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában történt meg, illetve hamarosan végrehajtják Dániában, Spanyolországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában.
Elvben ezért minden tagországban alkalmazni kell annak rendelkezéseit, és amennyiben valahol ezt nem teszik meg, az érintett állampolgár jogi eljárást indíthat a helyi hatóságok ellen – emelte ki brüsszeli sajtóértekezletén Frattini.
Célunk az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása és felhasználása a lakosok javára – fogalmazott Korodi Attila, európai integrációért felelôs államtitkár a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban tartott szerdai találkozón. A tisztségviselô vezetésével tanácskoztak a regionális környezetvédelmi ügynökségek, valamint a nyolc fejlesztési régióban nemrég létrehozott (az európai környezetvédelmi pénzalapok menedzseléséért felelôs) köztes intézmények vezetôi. A megbeszélés célja a regionális szervezetek következô félévi feladatainak meghatározása volt.
Az államtitkár bevezetôjében kiemelte: a 2007-2013 közötti idôszakban a programok legfontosabb támogatottjai az önkormányzatok, amelyeknek érdekében mindent meg kell tennie a köztes intézményeknek: segíteniük kell a projektek elôkészítésében, kivitelezésében és ellenôrzésében egyaránt. Az intézmények felelôssége, hogy a rendelkezésre álló közel 4 milliárd eurót hatékonyan felhasználják, folytatva mindazt, amit a minisztérium 2005 elején elkezdett. Most legfontosabb a több mint 100 új szakember bekapcsolása a tevékenységbe, illetve a szakmai képzések elindítása és a jelenlegi tanácsadás és kivitelezés ellenôrzése – mondta az államtitkár.
Ugyancsak szerdán útjára indította a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a 3,5 millió euró értékû tanácsadó programot, amelynek haszonélvezôi Brassó, Giurgiu, Tulcea, Calarasi, Teleorman megye vízgazdálkodási vállalatai és helyi, valamint megyei önkormányzatai. A program célja, hogy az elkövetkezô évben elkészítse a megyéknek a technikai és pénzügyi dokumentációt, amellyel azok képesek lesznek lehívni az ivó- és szennyvízhálózat fejlesztésére szánt európai pénzalapokat. Az ôsszel kezdôdô második szakaszban várhatóan tíz megyének hulladékgazdálkodási, tizenöt megyének pedig ivóvíz-gazdálkodási tanácsadói támogatást indítanak útra. Ezt vissza nem térítendô európai pénzalapokból, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésébôl finanszírozzák.
2007–2013 között az ivó- és szennyvízhálózat fejlesztéséhez, valamint integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítéséhez 3 milliárd euró támogatásra számíthat Románia, vagyis a helyi önkormányzatok – mondta Korodi Attila.
A romániai politikai pártok sorában továbbra is a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) által alkotott D.A. Szövetség (a jelenlegi kormánykoalíció vezetô ereje) áll az élen, 45 százalékos támogatottságnak örvend – derült ki az IMAS közvéleménykutató-intézet legújabb adatai szerint.
Bármennyire is nagy számnak tûnik ez, a tavalyi 55 százalékos arányhoz képest ez jelentôs, egy év alatt bekövetkezett tízszázalékos csökkenést jelez. Az adatokat kommentáló megfigyelôk szerint a szavazók egy része az ellenzéki Szociáldemokrata Párthoz (PSD) vándorolt át, amely jelenleg 24 százalékos népszerûségnek örvend a múlt év áprilisában mért 17 százalékkal szemben.
A Nagy-Románia Pártnak (PRM) a megkérdezettek 13 százaléka szavazna bizalmat. A kormánykoalícióban részt vevô Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtartotta ötszázalékos támogatottságát. A parlamenti küszöböt elérni látszik a Gigi Becali vezette Új Nemzedék Párt (PNG), mégpedig 6 százalékkal, a Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) azonban 3 százalékos részesedésével nem reménykedhet abban, hogy elfoglalhatja helyét a törvényhozó testületben – derült ki a felmérésbôl.
A legnépszerûbb politikus az országban továbbra is Traian Basescu államfô, aki a szavazók 52 százalékának bizalmát élvezi. Ez csak három százalékkal kevesebb, mint a tavaly áprilisban mért adat. Calin Popescu Tariceanu kormányfô népszerûségi indexe ezzel szemben közel húsz százalékot (az egy évvel ezelôtti 47-rôl 28 százalékra) zuhant. Jelentôsen csökkent a bizalom Mircea Geoana iránt is: a PSD elnöke tavaly áprilisban még 39 százalékon állt, ez az arány jelenleg 24 százalék.
Az IMAS legújabb felmérése április 7. és 14. között készült 1245 személy megkérdezésével, a hibaküszöb +/-2,9 százalékos.
Miután az elmúlt napokban Calin Popescu Tariceanu kormányfô kijelentette: tiszta szívvel állíthatom (declar cu mâna pe inima), hogy Romániában sikeresen visszaszorítottuk a korrupciót, a Transparency International romániai fiókja két nappal ezelôtt kiadott éves jelentése szerint "Romániában még igen nagyfokú a korrupció". Egy tízes skálán mindössze 3 pontot ad a korrupció elleni harcnak. Arra is emlékszünk, hogy az igazságügy-miniszter azzal dicsekedett, hogy az Európai Unió megdicsérte az igazságügy reformja terén elért eredményekért. Ezzel szemben a Transparency International azt állítja, hogy "az igazságügy reformja csak papíron létezik", törvények vannak, a gyakorlatban azonban nem tartják be azokat, csak elvétve.
A szervezet kemény bírálatot fogalmaz meg a 247/2005- ös törvény módosításával szemben, amely arra jogosítja az igazságügy-minisztert, hogy kinevezze a fôügyészt. Véleménye szerint a 247-es törvény módosítása a bûnüldözés, nem az igazságszolgáltatás reformját szolgálja. A dokumentum szerint az ügyvédtörvény, a közjegyzôkre vonatkozó törvény, a bírói végrehajtásra vonatkozó szabályzók mellett szükséges lenne a bírósági regiszterek, archívumok, bírósági jegyzôségek reformjára, mert ezek a szolgáltatások sok kívánnivalót hagynak maguk után, mind a szolgáltatások gyorsasága és minôsége, mind a tisztviselôk viselkedése szempontjából. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy bár korrupció van, korruptok nincsenek. Monica Macoveit idézik, aki kijelentette, hogy a tavaly "a dossziék nagy részét kereszttel oldották meg", ami azt jelenti, hogy "senkit sem találtak bûnösnek". A miniszter asszony szavai szerint: "az az érzésem, hogy az volt a politika, a stratégia, hogy ne találjanak bûnösöket a bírák és az ügyészek között".
A jelentésben szó esik az Országos Korrupcióellenes Igazgatóságról (DNA) is. Ennek létrehozását "kompromisszumos megoldásnak" nevezi, amelyet azért hoztak létre, hogy lehetôvé váljék a parlamenti képviselôk és szenátorok elleni bûnvádi eljárás, miután a politikai osztály határozottan ellene volt egy ilyenszerû korrupcióellenes harcnak. A TI szerint korai lenne még a DNA minôségének értékelése, és az igazi "hatékonysági teszt" az lesz, amikor a kivizsgálás alatt levô ügyeket a bíróságokhoz utalják. "Annak ellenére, hogy a PNA-t DNA-vá alakították, egyetlen nagykorrupciós dossziét sem véglegesítettek".
A jelentés több alkalommal is kitér a vagyonok ellenôrzésére. Megállapítja, hogy a vagyonbevallásról szóló kérdôívek kitöltése javult, de a tisztességtelen úton szerzett tulajdon visszaszorítására vonatkozó törvények nem léteznek. A dokumentum kiemeli, hogy az igazságügy- minisztérium nemrég elôterjesztett egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amely azonban mind a civil szféra, mind a szakértôk szerint "olyan adópolitikát ír elô, amely megengedi ugyan a vagyonok ellenôrzését, de nem tartalmaz antikorrupciós politikát".
A Transparency International felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi idôben "megnôtt a hivatalok titkolózási kedve", az intézmények bojkottálják az állampolgároknak a közérdekû információkhoz való hozzájutását. Ez a "titkolózási mánia" fôleg a közbeszerzések terén tapasztalható, és emiatt nem követhetô nyomon a törvények betartása. A korrupció elleni harc szempontjából a TI 2005-öt "pont olyan rossznak" minôsíti, mint az elôzô esztendôket, mert "a DNA nem hatékony és a politikai osztály nem akar precedenst teremteni, hogy ne nyissa ki Pandóra szelencéjét", a közszféra pedig "védekezik a reformkísérletekkel szemben".
A legkorruptabb területnek az egészségügyet, a tanügyet, a vámot, a rendôrséget említi a jelentés. Az egészségügy reformját szolgáló törvénycsomagot elfogadták ugyan, de a "csúszópénzek" ügye például még megoldatlan, ami milliókat foszt meg a tisztességes egészségügyi ellátás lehetôségétôl. A tanügyi rendszer a TI szerint "továbbra is sebezhetô" a korrupció szempontjából, a vámhivatalok is Románia legkorruptabb intézményei között találhatók. A rendôrségekkel az a probléma, hogy "nem léteznek fegyelmi bizottságok" és olyan törvények, amelyek által kivédhetôk lennének a "felettesek visszaélései".
Általában az intézmények tevékenységérôl a jelentés úgy fogalmaz, hogy "bár javult az adminisztratív tevékenység, a korrupcióellenes reform nem hozta meg a várt eredményeket".
Tegnap Ciprian Dobre prefektushoz fordultak panaszukkal azok az iskolaigazgatók, akiket egy nappal korábban menesztett Suzana Ganta fôtanfelügyelô. Ezek: Corneanu Marinela, a marosvásárhelyi kémiai líceum, Cerghizan Doinita, a dicsôszentmártoni kémiai líceum igazgatója, és Maier Mircea, a segesvári J. Haltrich Líceum igazgatója. Az intézményvezetôk azért reklamáltak, mert a döntést önkényesen, elôzetes fegyelmi kivizsgálás nélkül hozták meg.
A találkozóról tegnap sajtótájékoztatón számolt be a prefektus.
Ciprian Dobre elmondta, hogy a dolog annál súlyosabb, mivel az említett oktatási intézményekben szakmai ellenôrzést tartott a tanfelügyelôség, és "nagyon jó" minôsítést kaptak az egyébként "érdemes" címet viselô igazgatók.
A megye 37 líceuma és kollégiuma közül 19-ben készült igazgatóváltásra Suzana Ganta fôtanfelügyelô, aki a Demokrata Párt tagja. A prefektus "politikai implantációnak" nevezte az egyébként törvénytelen akciót, ugyanis – érdekes módon – a dicsôszentmártoni kémiai líceumba, a leváltott igazgató helyébe az ottani PD elnöke került, Segesvárra pedig a Demokrata Párt elnökének a felesége.
A prefektus ellenôrzô testülete megállapította, hogy a leváltásokat és kinevezéseket sem fegyelmi ellenôrzés, sem versenyvizsga nem elôzte meg. Dobre szerint az ilyen változtatások súlyosak, mivel kihatnak a gyerekek elômenetelére, tekintve, hogy nemsokára kezdôdik az érettségi. Ezért jelenteni fogja az ügyet a tanügyminiszternek és követeli a megfelelô intézkedések megtételét.
A prefektus a sajtónak elmondta, hogy a panaszok nyomán magyarázatot kért a fôtanfelügyelôtôl, de Suzana Ganta mindent letagadott.
Az elmúlt hetekben a Liberális Párt elnöke, Eugen Nicolaescu már jelezte a megyei fôtanfelügyelô "politikai" tevékenységét, miszerint Dorin Floreával járja a vidéket és kötelezni próbálja az iskolaigazgatókat, hogy beiratkozzanak a Demokrata Pártba. Két héttel ezelôtt az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Atilla sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a fôtanfelügyelô törvénytelenül, a funkciójával visszaélve akar 19 líceumigazgatót leváltani.
Ifjúsági szervezet alakult Gernyeszegen
A Jó tanácsos mozgalom támogatásával 2006. május 2-án megalakult a Teleki ifjúsági szervezet. Az alakuló ülésen gernyeszegi és körtvélyfáji fiatalok vettek részt, akik felvállalták, hogy összefogják a fiatalokat és közös rendezvények, programok által bôvítik világnézetüket.
Csép Andrea, az RMDSZ Maros megyei ügyvezetô elnöke által elmondottak alapján szervezett formában a fent említett álmok könnyebben megvalósíthatóak (pályázatok, továbbképzési lehetôségek és egyéb, fiatalokat érintô és érdeklô programok). A megyei és a helyi RMDSZ ígéretet tett arra, hogy lehetôségei szerint támogatni fogja az újonnan alakult ifjúsági szervezet kezdeményezéseit. Csép tolmácsolta dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, a megyei RMDSZ elnökének üdvözletét, aki megerôsítette: szükség van arra, hogy a civil szervezetek együttmûködjenek a szövetséggel, illetve nagy az igény a fiatalok bevonására az RMDSZ tevékenységébe.
Az elsô közös programra elôreláthatólag május 20-án kerül sor, amikor a község fiataljai egymással ismerkedhetnek természetjárás és kirándulás alkalmával.
Nemrégiben, egy vasárnap déli adásban, aki nem sajnálta a ráfordított idôt, érdekes dokumentumfilmet láthatott a Román Televízió 2-es csatornáján. Az angol szövegû, román feliratozású film arról szólt, hogyan kelt-kel életre tetszhalálából a brit szigetek egyes ôslakosainak nemzeti identitástudata: az íreké, a skótoké meg a walesieké. Hallhattunk az Ír Köztársaság megalakulásáról, a walesi nyelv erôteljes feléledésérôl (ott, ahol hajdan még tenyeressel büntették a kisiskolást, ha magáról megfeledkezve, az órán, anyanyelvén szólalt meg), és nem utolsósorban a skót parlament megalakulásáról, melynek során – képsorok tanúsítják – nem kisebb személyiség, mint ôfelsége az angol királynô értékelte az esemény jelentôségét.
Maga a film nem különleges, nagyjából már ismert tényeket mutat be, rendkívülinek hat viszont az a tény, hogy épp most vetítették, amikor a román parlamentben a többségi képviselôk még csak az önálló magyar egyetemrôl sem akarnak hallani, nemhogy elfogadnának egy (kulturális) autonómiának nevezett, – szerintük – az állam integritása elleni "merényletet", s ezen az állásponton van az államelnök is. És eközben a nemzeti televízió kihoz egy olyan ismeretterjesztô filmet, amiben nem angol származású brit állampolgárok sok vonatkozásban sikeres önállósodási törekvéseit mutatják be, még csak nem is elítélô hangsúllyal. Aztán, mindezeken túlmenôen – talán a nemzetféltô, "hazafias" érzelmû angol polgárok vigasztalására? – egy kis kitérôbôl az is kiderül, hogy a jelenség nem korlátozódik csupán Angliára. Ugyanis nagy barátunk és példaképünk, Franciaország breton honpolgárai több mint két évszázaddal a nagy, nemzetállamot szentesítô forradalom után megunták, hogy egyszerûen a francia nemzettel egy kalap alá veszik ôket, és nem átallnak saját nyelvet, saját kultúrát meg saját tradíciókat emlegetni. Hiába, ez már így van az EU-ban, ezzel meg kell-kellene barátkoznia annak, aki benne van, de annak is, aki be akar kerülni ebbe az elit társaságba.
De valójában mi is történhetett? Vajon egyszerû tévedés volt, s az adás szerkesztôsége pillanatnyi figyelmetlenségében nem vette észre, hogy tulajdonképpen mirôl is szól a film? Vagy netán egy, a közvéleménynek európai irányba való befolyásolását célzó apró próbálkozásnak lehettünk tanúi? Ez lenne esetleg egyike a kezdeti óvatos lépéseknek, amik majdan talán azzal zárulnának, hogy az ország elnöke, II. Erzsébet példájára, az autonómia jelentôségérôl beszélne Csíkszeredában, vagy – miért ne? – Marosvásárhelyen, az egykori Magyar Autonóm Tartomány székhelyén? Hogy ez naiv, utópista elképzelés? Lehet, sôt ma még minden bizonnyal az. De a történelem kerekét, az események tanúsága szerint, nem lehet tartósan lefogni, annál kevésbé visszafelé forgatni. Jó példa erre a Bolyai líceum.
Több rendezvénnyel várja az elkövetkezô napokban-hetekben az EMKE Maros megyei szervezete az érdeklôdôket – hallottuk a szerdai sajtótájékoztatón a szervezôi, illetve társszervezôi minôségben fellépô egyesület székhelyén dr. Ábrám Zoltán elnöktôl és munkatársaitól.
Leghamarabb május hetedikén, az Európai értékek napjai címet viselô rendezvénysorozaton vehetünk részt EMKE-fesztiválon: az Alpha Transilvana Alapítvány, az NGO Erôforrások Központja, a Pro Európa Liga és a Project On Ethnic Relations regionális központja az egyesülettel közösen szervezi a szóban forgó napokat, amelyek keretében vasárnap kerül sor a nemkormányzati szervezetek vásárára, illetve a Maros megyei interkulturalitás fesztiváljára. Elôbbin (fél 11 órától) a nemkormányzati szervezetek Marosvásárhely központjában különbözô akciókat szerveznek, illetve ismertetik tevékenységüket az érdeklôdôkkel. Déli tizenkettôkor az Avram Iancu-szobor elôtti téren elôadások hangzanak el, fellép a Cinige és a Picinige, a Vajdaszentiványi Néptáncegyüttes, Diós Brigitta és Borbála szólisták, a Mazel Tov, a Maros Mûvészegyüttes, két roma csoport és több román együttes. A vásáron 11 és 15 óra között lesz kézmûves-foglalkozás, részt vesz a Gézengúz Játszóház, hétfô este hét órától pedig a nemkormányzati szervezetek báljára kerül sor a Bod Péter Diakóniai Központban. További társszervezôk: a Maros Megyei Tanács, valamint Románia Kormányának Interetnikai Kapcsolatok Fôosztálya.
Ugyancsak május 7-én fél tizenkettôkor tárlatnyitónak ad helyet a Vártemplom. Az EMKE és a Vártemplomi Református Egyházközség szervezésében bemutatják a magyarországi Magyar Emlékekért a Világban Egyesület Rákóczi és kuruc emlékek Európában címû vándorkiállítását. A 13 ország Rákóczi-emlékeit bemutató, 55 tablón közel 500 felvétellel illusztrált fotódokumentációs tárlat egy hétig lesz látható Marosvásárhelyen.
Május 11-én a Habakuk-napok kezdôdnek: a tízéves fennállását ünneplô Habakuk ifjúsági bábjátszó csoport kétnapos rendezvénysorozata délután öt órától kerekasztal-beszélgetéssel kezdôdik az Axis Ifjúsági Központban (a tanfelügyelôség épületében), amelynek témájaként az alternatív oktatási és nevelési módszereket hirdették meg. Bábmûvészek, színészek, néptáncosok, pedagógusok, pszichológusok vesznek részt a beszélgetésen. Május 12-én 17 órától a Bolyai líceum dísztermében a Habakuk ünnepi elôadása zajlik. A vendéglátókon kívül fellép a Tálentum Alapítvány színjátszóköre, valamint a Tamacisza Társulat.
13-án a IV. EMKE-fesztiválra kerül sor. Délelôtt 10 órától a vár kisszínpadán újra megszervezik a Gyermek- Gyöngykoszorút. A népi gyermekjáték- bemutatót 14 órától népdalvetélkedô követi a Deus Providebit Tanulmányi Házban.
Az elkövetkezô EMKE-rendezvények sorozatát június hatodikán 19 órától a Kultúrpalota nagytermében szervezendô nótaest zárja, amelyen híres magyarországi nótaénekesek lépnek majd fel, ôket Koszorús Kálmán és zenekara kíséri. Az EMKE mindenkit vár rendezvényeire és az ismert 2%-os adófelajánlást is szeretettel fogadják.
Miközben az orgonák egyetlen éjszaka alatt püspöklila bugát nyitottak az ablakom elôtt és a negyed szokott suhancai nem zsinatolnak az ablakunk alatt, egyáltalán a május, jogait követelve, diadalmasan belovagol városunkba, arra gondolok, hogy húsz évvel ezelôtt szüleimtôl örökre búcsút kellett vennem, miként ezt ôk is megtették negyvenkét évvel azelôtt az ismert csillagvarrási kényszer végsô akkordjaként, mégis hazajöttek – ha már élve maradtak – és itthon akartak boldogulni, megszülettünk és felnôttünk ..., elárvultunk és családot alapítottunk, az élet örök körforgása nem állt meg, csak meghökkent.
Miközben a május meleggel öntötte el a várost, húsz évvel ezelôtt a Margitszigetre sétáltam ki és ekkor tudtam meg, hogy nem egészséges a fûben járkálni, mert valami barom ukrajnai atomerômû a Szovjetunió utolsó ajándékaként felrobbant, és a sugárfertôzés legalább annyi áldozatot szedett rövid idô alatt, mint a szocializmus hosszú-hosszú idôn át.
Miközben a hársfák terebélyes és tekintélyt parancsoló lombot eregetnek és könnyû szellô himbálja az ágakat meg a szomszédban a baloldaliak zászlaját a gyôzelem után, és a kalapos hölgyet azért szidják, mert nem lépett vágóbaromként a nagyobbik testvér szalámiszeletelô kése alá (ui. látta, hogyan lehet szövetség címén elbánni a korábbi áldozattal, Torgyán doktorgazdák pártjával). Azt is hallottam, hogy senki nem akarta a kisebbségi magyarokat felhasználni a választások során, bár ezt olyik kisebbségi kifejezetten elvárta, hogy fegyverként használják; Dr. Pökhendy Nikuláj el is árulta, hogy a gyôzelem kipárnázásához kellenek csupán az utódállami magyar szavazatok. Ugyanakkor a gyôztes férfiú szájából elhangzott, hogy 15 millió magyar érdekében fog munkálkodni a következô négy év alatt is.
Persze, ehhez a májusi szellônél valamivel több kell: az állandó értekezlet összehívása, támogatás, a kultúra éltetéséhez szükséges anyagi támasz, közös vállalkozások, banki injekciók.
Ja igen, és a kettôs állampolgárság, amit Patrubány vetett fel, de amelyet nála sokkal nagyobb emberek, sem Horthy Miklós, sem Teleki Pál, sem Bethlen István, sem az Antall József vezette kormányok nem adtak meg.
Ugyanis, míg a májusi szél borzolja szakállunkat, arra kell gondolnunk, hogy ha meglenne az állampolgárság, akkor ez alig lenne több érzelmi jelnél. Hiszen, ha valakit köztörvényesen Romániában börtönbüntetésre ítélnek, nem kérheti, hogy Magyarországon töltse le büntetését, mert a foglárok mégiscsak az anyanyelvén küldik abba a zivataros... éjszakába, s ha meglenne a kettôs állampolgárság, mindenki magyar kórházban kezeltetné magát és fogát, mert mégiscsak más az, ha az embert az orvos magyarul kérdezi ki, fúrja meg a fogát és kéri a hálapénzt, és persze a mi semmi pénzünk és biztosításunk egy kalap madárinfluenzát sem fog érni odaát, és aki csak teheti, a gyerekét magyar egyetemre fogja küldeni, elvégre ô is állampolgár, és akkor mi már nem is kell harcoljunk iskoláért és óvodáért, magyar nevû utcákért, könyvkiadásunkra nem lesz szükség, mert mindenütt lehet kapni színes bulvárlapokat és digitális lábmosókat, és egyáltalán miért is van szükség még a nosztalgikus magyar Erdélyre, ha egyszer én magyar állampolgár is lehetek, s akkor a buletint is csak akkor fogom használni, amikor...
Itt a májusi szellô kifújta a kezembôl azt a hivatalos okmányt, amelyben értesítenek, hogy mégsem kaphatom vissza az apám házát és a nagyanyám havasát, s ha nem tetszik, mehetek magyarba, s mert a szél is arrafelé fújja a papíromat, hát loholok utána.
Második alkalommal tartják meg a Harag György- emléknapokat 2006. május 4-13. között, ha valaki tényleg komoly színházi élményben akar részesülni, erre a 10 napra Kolozsvárra kell jönnie, ahol bukaresti, nagyszebeni, újvidéki, kanizsai, kolozsvári elôadásokat, nemzetközi koprodukciókat ismerhet meg.
Amint a Kolozsvári Állami Magyar Színházban megtartott sajtótájékoztatón Tompa Gábor igazgató-fôrendezô elmondta, anyagi okokból kifolyólag nem tudták megrendezni, az eredeti szándéknak megfelelôen, 2005-ben, amikor 80 éves lett volna a mester, ha 60 éves korában gyógyíthatatlan betegség következtében nem szólítja magához a Mindenható. Az idén februárban tudták meg, hogy rendelkezésükre áll a Román Mûvelôdési és Vallásügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, a Romániai Színház Szövetségnek (UNITER), a Corvineum Alapítványnak köszönhetôen az a pénzösszeg, amely szerény keretek között, de lehetôvé teszi egy ilyen jellegû rendezvény megrendezését. Melyen nem csak jobbnál jobb színházi elôadásokat, de Harag György- rendezéseket felelevenítô filmeket is láthat a közönség. Kiállítanak színházi, operai díszletmaketteket, terveket Helmut Stürmertôl.
Részt vehetnek Georges Banu: Színházunk, a Cseresznyéskert franciául megírt, világhírnévnek örvendô színházi könyv magyar nyelvû bemutatásán, a Kis Harag beszélgetôkönyv szerzôje, Marosi Ildikó bemutatóján, melyet a Pallas-Akadémia Kiadó tulajdonos-igazgatója tart meg valamint Mihai Maniutiu: Aktus és utazás címû könyvbemutatóján.
Május 7-én este átadják a Bánffy Miklós Vándordíjat és az újonnan létrehozott Vlad Mugur Vándordíjat. Két nappal késôbb, május 9-én örökös tagokat avatnak Török Katalin, Mihály Pál, Borbáth Júlia és Boér Ferenc színészek valamint Kötô József, a társulat valamikori irodalmi titkára, dramaturgja, majd évekig színházigazgatója személyében.
Lesz Samuel Beckett munkásságát felidôzô szakmai beszélgetés. Tiszteletadó látogatás május 11-én Harag György Marosvásárhelyen levô sírjánál.
A rendezvénysorozat hivatalos megnyitója után május 4-én este fél 7 órakor Oscar Wilde nyomán: Dorian Gray arcképe, Odeon Színház, Bukarest – rendezô Dragos Galgotiu. Pénteken, május 5-én I. L. Caragiale: Az elveszett levél, Kolozsvári Állami Magyar Színház. Rendezô Tompa Gábor. Szombat, május 6. S. Beckett: Godot-ra várva, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – rendezô: Tompa Gábor. Május 7., vasárnap: Visky András: Tanítványok (KÁMSZ) – r. Tompa Gábor. Május 8-án este 7-kor és 9 órakor: Euripidész nyomán: Média-körök, Újvidéki Színház – rendezô Tompa Gábor. Kedden, május 9-én este 7- kor Brian Friel: Pogánytánc, Újvidéki Színház – rendezô: László Sándor. Május 10-én nemzetközi produkció: Pantagruel sógornôje, KÁMSZ, Radu Stanca, Nemzeti Színház, Nagyszeben, Silviu Purcarete Társulat, Lyon, rendezô Silviu Purcarete. Május 11., csütörtök este 7 órakor Beckett: Godot-ra várva, Radu Stanca Nemzeti Színház, Nagyszeben, rendezô Silviu Purcarete. Május 12-én este 7 órakor Szophoklész: Oidipusz király, KÁMSZ, rendezô Mihai Maniutiu. Május 13-án, szombaton este 7 órakor G. Büchner: Woyzeck, KÁMSZ, rendezô Mihai Maniutiu.
A rendezvényt számos neves színházi és közéleti személyiség fogja meglátogatni. De a nyertes mindenképpen az a közönség lesz, amely megengedheti magának azt, hogy ezeken az elôadások részt vegyen.
A leírt ember fordítva álmodja Petôfit, anyám, az álmok bizony hazudnak, fiad neve nem dicsô, és mi az, hogy soká, örökkön él, egy hajnalon arra riad leizzadva, hogy megálmodta Bajor Andor rovancsolóit: a leltározó bizottságnak annyit sem jelent, mint egy molylepke, azt legalább elnyomják, és a másik életében minimó Kafka lesz belôle. "Íróasztal székkel, számítógép, aggyal, képernyôvel és egérrel."
És egy emberrel, kiáltja magából kikelve a leírt ember, mire a leltározó bizottság vezetôje szelíden félretolja az útból, és hozzáteszi: Ja és a tasztatúrát is, legyen szíves, Irénke.
A leírt ember törölgeti az izzadságot, néz maga elé báván, és bár hat óra sincsen, gyorsan elkészül reggeli toalettjével, kávézik, reggelizik, tip-topp toppan be édes-aranyos munkahelyére – mint évekkel ezelôtt, mikor még azt rebesgették a hivatalban, hogy ô lesz az új fônök, mert fiatal és határozott, szigorú és igazságos, szorgalma és állhatatossága határtalan, elsônek érkezik és utolsónak távozik, igényes és rokonszenves, satöbbi, aztán megjelent a központtól a vezér, és bemutatta az unokaöccsét.
Neki a másodhegedûs szerepe jutott, fokozatosan szorult ki a zenekarból, végül a triangulumot sem ôrá bízták, hanem egy órabérrel fölvett ifjoncra, és ô akkor sem vette észre, hogy sorsa megpecsételtetett, ô a cég férfi Lédája, aki régen nincs, mert a fônök már régen nem látja, ô a Bab-el-Mandeb szorosbeli megtört szemû és hallgatag arab, aki kénytelen bagóért adni El-Zoráb nevû telivér lovát, aki végsô kétségbeesésében kését sem ránthatja elô, hogy beledöfje kedves állatának szügyébe, mert azt már korábban leadta a kapunál mint fehérfegyvert, ô az a fickó, aki egy nemszép napon arra döbben, hogy helyén a kapszlit nô kapdossa s elfakult fejû kisgyerek, és egyéb ilyen irodalmi utalások.
A leírt ember teljesen fölöslegesen megy be elsônek a hivatalba, mert ott már utolsónak sem számít. Jönnek-mennek a kollegák, ô csak ül gépe elôtt báván, és vár. Mire vár? Hogy hátha juttat neki is a fônök egy megbízatást, egy igazi feladatot, amelyet bravúrral old meg, és egy csapásra kiugrik a mezei egerek szürke mezônyébôl, egyre igényesebb munkákkal bízzák meg, neve márkát jelent a szakmában, ismét rovatvezetô lesz, nemsokára rá bízzák a legfontosabb osztályt, és aztán...
Istenem, egy lépés a Nobel-díj.
A leírt ember ott ücsörög gépe elôtt, és egész nap semmiskedik. Fordítsd le ezt, hívd fel és kérdezd meg azt, itt egy nyilatkozat, sûrítsd össze hat mondatra, érkezik egy vidéki csoport, mutasd meg nekik, hol az igazgatóság, menj ki az állomásra, vedd át a postát.
A leírt ember akkor is remél, mikor már semmi értelme, hiszen tisztiszolgai teendôket lát el. Hályog a szemén, néz, és nem lát. Maga mindig itt lebzsel, ahelyett hogy dolgozna, förmed rá a fônök, mintha bizony nem tudná, hogy a leírt ember úgyszólván egész napját a cég oltárára helyezte, látástól vakulásig várja, hogy dolgot adjanak neki. De persze nem adnak.
A leírt ember kínjában mindenféle trükkel próbálkozik. Megjátssza az elôzékenyt, a hadd- csak-majd-én figurát, a fiatalok félrelökik: ugyan, öreg, majd mi. Tartást erôltet gerincére, fél órán át nála a sajátosság méltósága. Meg se pirulázzák. Felölti az elgyávult öregember kopott zakóját, ez áll a legjobban, ám ez a legveszélyesebb is: mért nem vonul az ilyen nyugdíjba, mondják füle hallatára. Magára erôlteti a vérig sértett tehetség szerepét, ebben aztán hatalmasat bukik, mit mûvelt maga hosszú és dicstelen pályafutása alatt, fakad ki a cég hivatásos sértôdöttje, önnön pózát féltve tôle.
Megpróbál nagyon szerény lenni, mint aki tudva tud valamit, de világért sem mutatná. Hogy valójában ô a legnagyobb tehetség széles e hazában, ô a Hortobágy helyi poétája, csak sajnos, a kuratórium elfekteti dossziéját. Korán kipécézi szenvelgését a kartársi gúny. "Mire vagy olyan szerény, faszikám?"
A leírt ember végül magába roskad, és hagyja elkallódni a kulcsot. Ott van mindig, ahol kell, és belenyugszik abba, hogy már nem kell. Ott van, mint a rosszpénz, nem vész el, de nem is lehet semmire beváltani. Elvetélt ígéret, félrepottyant parittyakô. Bárcáját vesztett lotyó, akit már a potyázó sarki rendôr is utál.
A leírt ember csüggedten várja, hogy elküldjék. De a hivatal humánus. A cég álláspontja: 1. verje ki a hisztit, akkor ki lehet rúgni; 2. alázatosan kérje nyugdíjaztatását, akkor egy kis bankettet is rendezhetünk magának, Fószeri úr.
Tombol a tavasz, ragyogó a hangulat, aznap nincs sem tornádó, sem földrengés, nincs bozóttûz, sem bombariadó, nem dugult el a közlekedés a Forradalom sugárútján, sôt a helyi csapat sem kapott ki túlságosan.
A leírt ember mégsem örül az életnek. Ül gépe elôtt csüggedten, ötlettelenül, kiégve. Elôtte képernyô, ujjai az egérkét birizgálják. Képébe vicsorog az üresen fénylô billentyûzet. A "tasztatúra".
Végül mindössze ennyit ír árva magának képernyôre, de jó nagy karakterekkel: MENJ A P...BA, FÓSZERI ÚR!
Ijedten pillant körül, nem vették-e észre. Hát ki látná, hát hét óra sincs, ilyenkor fordulnak a másik oldalukra a kollégák... Hol van még a kilenc óra, amikor az operatív, a pilótabevetés lesz...
Mégis gyorsan, sunyin letörli.
Kopogás nélkül hatol irodájába a leltározó testület, képernyô egérkével, diktálja Irénkének fôrovancsos. Majd epésen odaszól.
– Innen hiányzik egy agy. Nem tudja, ki vitte el, Fószeri úr?!
Újabb autóipari beruházások indulnak Romániában: a német Siemens gépipari csoport autóelektronikai cége, a Siemens VDO Automotive szerdán avatta fel a Iasi-ban lévô számítógépprogram-fejlesztô központját. A központot 20 millió eurós beruházással hozták létre.
A Siemens VDO Automotive 2000-ben indult Temesvárott, az ottani központban az autóipar számára végeznek eszköz- és programfejlesztést, illetve mechanikai tervezô munkát, amit késôbb integrált autóelektronikai rendszereknél alkalmaznak.
A Siemens VDO Romania ügyfelei között van egyebek mellett a Daimler, a Mercedes, a Volkswagen és a Honda. A temesvári központban jelenleg 1200-an dolgoznak, 2000-ben tíz fôvel indultak.
A francia Renault tervezô és vizsgáló központot tervez létesíteni Romániában 2008-ban – írta szerdai számában a Ziarul financiar. A Renault Technocenter Romania helyszínérôl még nem döntöttek, várhatóan Brassó, Craiova, Pitesti, vagy Ploiesti környékén lesz a központ.
A Renault eddig 630 millió eurót fektetett be Romániában, miután 1999-ben megvette a Dacia céget.
Tegnap délelôtt, a Megyei Környezetvédelmi Ügynökségen, a környezetvédelmi ôrség, az erdészeti ellenôrzô testület, a horgász- és a vadászegyesületek, valamint több erdôkerület képviselôivel közösen felmérték a vadállományt. A felméréseket tavaly ôsszel kezdték, azzal a céllal, hogy az idénre erdészeti hivatalonként, illetve vadászegyesületenként leosszák az elejthetô vadak számát. Ez utóbbiak esetében figyelembe vették azt is, hogy a megyében hol volt a legnagyobb a vadkár. A megfigyelések szerint megyénkben több mint 500 medvét észleltek, ami az országos állomány – amely közel 4500 fô – több mint 10 %-a. Ezenkívül a becslések szerint 170 farkas és 86 hiúz tanyázik megyénkben. A Mezôségrôl, illetve a dombvidékrôl jelentett medveállománynak alig egy részét ismerték a szakemberek, hiszen, amint tapasztalható, a nagyvadak elsôsorban a hegyekben élnek, csak az élelemért vándorolnak alacsonyabb övezetekbe, így az itt levô vadászterületekre is kevesebb kvótát mértek ki. A környezetvédelmi hivatal az idénre a farkas- és a hiúzállomány 5-5, míg a medvék 10%-át javasolta kilövésre. A végleges létszámot a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium állapítja meg, ôk is bocsátják ki az elejtési engedélyt. Az idei kvóta megegyezik a tavalyival.
– Nem kell tartani attól, hogy drasztikusan csökken a nagyvadak száma megyénkben, hiszen a tavaly az elôzô években szokásos szám alig egynegyedét engedték kilôni. Míg a medvék esetében sikeresebbek voltak a vadászok, addig alig ejtettek el hiúzt és a farkast, így jóval több maradt meg, mint amennyire volt vadászengedély – mondta a Népújságnak Ábrán Péter, a Megyei Környezetvédelmi Hivatal védett területekért felelôs osztályvezetôje, a felmérés koordinátora.
Múlt hét végén a Segesvári Polgármesteri Hivatalban került sor annak a munkacsoportnak az ülésére, amelyik a városban történt földcsuszamlások okozta károkat mérte fel. Az elemzések egy határozattervezet alapját képezik, amelyet a kormány elé terjesztenek.
A megbeszélésen a város vezetése mellett jelen voltak a Közmunkaügyi Minisztérium, a prefektúra, a megyei tanács, a Maros Megyei Országos Utak Rt., a Vízügyi Igazgatóság, az Építkezési Felügyelôség és más intézmények képviselôi. Az árvizek okozta földcsuszamlások során felmérték a károkat és jelentést készítettek arról, hogy milyen anyagi beruházást igényelnek a legsürgôsebb konszolidálási munkálatok. A segesvári várfalakat tartó domboldal esetében, amely az elsô számú prioritás, további elemzések szükségesek arról, hogy milyen megoldásokat találjanak. Két helyen indokolt a sürgôs közbelépés: a Kovácsok bástyája–Városháza, valamint az Ónöntôk bástyája–Torony utca között. A beruházások értéke ezekben az esetekben megközelítôleg 2 millió új lej, és 3-5 hónap szükséges a munkálatok kivitelezéséhez.
A második legfontosabb cél a Segesd-patak medrének rendezése annak érdekében, hogy stabilizálhatóak legyenek a földcsuszamlásos területek a Várdomb és a Breite domb közötti szakaszon. Ezekhez a sürgôs munkálatokhoz is kétféle megoldást javasoltak a szakemberek: egyrészt a Segesd-patak szabályozását az instabil övezetben lépcsôzetesen elhelyezett betonelemekkel, valamint a meder kiszélesítését 4 kilométeren, ami mintegy 5 millió új lejbe kerülne és 5 hónap alatt lenne kivitelezhetô, másrészt a patak 860 méteren történô befedését betonelemekkel.
A Segesváron megtartott ülésen a megye más részein történt földcsuszamlások okozta károkat is elemezték, úgymint a csergedi tetônél levôt, valamint a 14A úton a Radnót–Dicsôszentmárton–Medgyes közöttit. A munkálatok összértéke ebben az esetben eléri az 1,3 milliárd új lejt.
Borbély László közmunkálatügyi miniszter bejelentette, hogy a Szállítási, Építkezési és Turisztikai Minisztérium (MTCT) elsô fázisban 150.000 és 200.000 RON-t utal ki sürgôsségi eljárással a vár falának megerôsítésére. "Ha szükség lesz, a második félévben kiegészíthetjük a pénzalapot, de ha már most elkezdik a munkálatokat, akkor 3-4 hónap alatt elkölthetik a kiutalt összeget" – mondta Borbély, aki aláhúzta, az hogy a szaktárca támogatást nyújt, nem jelenti azt, hogy hatáskörébe tartozik a vár fenntartása.
A Mûvelôdési és Vallásügyi Minisztérium is 170.000 RON-t ajánlott fel saját költségvetésébôl a vár falának megerôsítésére.
Hétfôn, május 8-án kezdik meg a Marosvásárhely és Maroshévíz közötti országút javítását, jelentette be tegnap a prefektus. A munkálatokat a Multiprod Kft., a Drumserv Kft. és a kolozsvári útép0tôk végzik. Az útjavításra 31,2 milliárd lejt utaltak ki.
Ugyancsak hétfôn, világbanki mûszaki szakértôk érkeznek két hétre Maros megyébe, hogy felmérjék az országutak helyzetét. A megyében 396 kilométer országút van, ennek egyharmada van megfelelô állapotban. A prefektus szerint egy héten belül megkezdik a Balavásár–Szováta közötti útszakaszon a futórétek öntését. 2006-ban a megyébe több pénzt utaltak ki útjavításra – 109 milliárd lejt –, mint az utóbbi 8 évben összesen.
Május elsején déli fél egytôl három és fél órán át "süket" volt a 112-es sürgôsségi diszpécserszolgálat száma. Az ok: meghibásodás történt a ROMTELECOM telefonközpontjában. Ciprian Dobre prefektus a telefontársaság és az STS képviselôivel próbált megoldást keresni a hasonló esetek megelôzése érdekében. A tárgyalások konklúziója az volt, hogy "back up" megoldásokra van szükség, hogy hasonló esetben pár perc alatt mûködésbe hozhassák a 112-es diszpécserszolgálatot. Az incidenst jelentették a kommunikációs tárcának és a belügyminisztériumnak.
A németországi labdarúgó- világbajnokság utolsó hetével egy idôben, július 2-10. között Stuttgartban rendezik meg az UNESCO 2006 nemzetközi ifjúsági fesztivált, a németországi külkapcsolatok intézetének szervezésében. A fesztivál keretében kispályás labdarúgótornát is szerveznek, amelyen három romániai csapat is részt vehet, a brassói, marosvásárhelyi és szatmárnémeti selejtezô csoportok gyôztesei. A torna rendkívüliségét az adja, hogy a csapatok vegyesek, öt fiú és három lány alkotja ôket, közülük egyszerre hatan vannak a pályán, ebbôl legkevesebb ketten lányok.
A marosvásárhelyi selejtezô tornát a Német Demokrata Fórum április 28-29-én szervezte a víkendtelepi pályákon, tizenhat csapat részvételével. A tornát végül a stílusosan német nevet választott Wir sind anders (fordításban: mi mások vagyunk) csapat nyerte, így ôk képviselhetik majd Romániát és természetesen Marosvásárhelyt is a stuttgarti fesztiválon. A csapat tagjai az alábbiak: Codrut Frunza (Szász Albert Sportlíceum), Ioan Ötvös (Vegyipari líceum), Nagy Catalin (Gh. Sincai líceum), Ioan Lacatus (Transilvania közgazdasági kollégium), Ollender Zsolt (Constantin Brâncusi építészeti iskolaközpont), Dobrean Réka (Mihai Eminescu padagógiai líceum), Maria Eftimie (Mûvészeti líceum), Tamási Erika (Bolyai Farkas líceum).
A versenyen jelen volt a német külkapcsolatok intézetének képviselôje, Anita Dulmin is, aki jelenleg a Német Demokrata Fórum marosvásárhelyi fiókjánál mint kulturális és sportszervezô dolgozik.
A szászrégeni Alexandru Ceusianu gimnázium sporttermében rendezték meg április 28-30. között az 5-8. osztályosok országos kosárlabda- bajnokságának megyeközi szakaszát, amelyen hat megye legjobb fiú kosárlabdázói küzdöttek egy helyért az országos döntôben. A házigazda iskolát képviselô Maros megyei bajnok ellenfelei Kolozs, Hargita, Szeben és Brassó megye legjobb csapatai voltak. Kovászna megye képviselôje nem jelent meg. A szászrégeni gyerekek 24-17-re nyertek a tordaiak, 55-36-ra a medgyesi-ek ellen, kikaptak 31-38-ra Csíkszeredától, majd 35-27-re verték Brassó csapatát, s az elsô helyen végeztek a tornán, amivel kivívták az országos döntôn való részvétel jogát. Razvan Moldovan és Vass Georgeta sporttanárok csapata május 11-14. között Tg.-Jiun vesz részt az országos döntôn.
Vian Bont
Északi csoport: Holtmaros – Marosfelfalu 2-1; Görgényoroszfalu – Alsóidecs 0-3 (hivatalból); Gliga Companies – Erdôszakál 7-4; Marosvécs – Disznajó 1-1; Felsôidecs – Görgénysóakna 1- 1; Déda – Lövér 3-2.
Középsô csoport: Marosszentanna – Harasztkerék 1-0; Sáromberke – Csittszentiván 0-3 (hivatalból); Mezôfele – Marossárpatak 5-4; Ákosfalva – Székelymoson 7-1; Mezôpanit – Marosszentkirály 1-2; Mezôbergenye – Koronka 0-3. Az elôzô fordulóból a Marosszentkirály – Ákosfalva mérkôzést 0-3 arányban hitelesítették (a pályán: 1-1).
Déli csoport: Marosgezse – Mezôzáh 4-3; Búzásbesenyô – Vámosgálfalva 0-1; Nagysármás – Mezôceked 0-4; Mezôszengyel – Marosugra 2-1; Mezôbánd – Marosbogát 2-2; Náznánfalva – Bonyha 3-0.
*
Gliga Companies – Erdôszakál 7-4 (2-1)
A vendégek példásan mozgósították az erejüket a rangsort toronymagasan vezetô Gliga Companies ellen, s a 11. percben vezetéshez jutottak Cocian büntetôje révén. A Gliga Companies azonban nem hiába a csoport legjobbja, mert a 15. percben Bucin egyenlített, Cismas a 40. percben pedig a vezetést is megszerezte. Szünet után a szászrégeniek ostrom alá vették a vendégkaput, Craciun (50.), Butiu (63., 66., 80.) és Popa (70.) révén öt gólt rúgtak, ám Erdôszakál dicséretére Sandru Al. (77., 85.) és Sandru V. (83.) góljaival háromszor is válaszolni tudtak. Jól vezette a mérkôzést Ovidiu Bucur, Florin Bordas és Albu Bálint (mind Marosvásárhely).
Gliga Companies: Grama – Mera, Sabau (Kozma), Rusu, Craciun (Boariu), Popa, Butiu, Suciu, Csuka, Bucin, Cismas.
Erdôszakál: Stoica C. – Stoica E., Pantea L., Sabau, Cocian (Cristian), Pop, Pantea G., Pantea I., Cismas, Sandru V., Sandru Al.
Vian Bont
Április 21-22-én a magyarországi Mezôtúron zajlott a református iskolák nemzetközi úszóbajnoksága, melyen tizenhat csapat vetélkedett. A Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub kilenc gyerekkel vett részt ezen a versenyen, a következô eredményekkel: elsô díjat hozott Ignat Paula, Dumangiu Anca, Fángli Mátyás, Demény Helga, míg Lungu Andrea két aranyérmet szerzett a csapatnak. Magos Zsolt, Ignat Paula egy-egy második díjat kaptak szereplésükért, Kagan Ferenc háromszor nyert ezüstérmet.
Lungu Andrea, Ignat Paula, Dumangiu Anca, Kagan Ferenc, Demény Attila egy-egy bronzérmet is hazahozhattak, úszótársaik, Kádár Norbert és Magos Zsolt két-két harmadik díjat tudhatnak magukénak.
A 4*50 méteres fiú gyors váltóban elsô díjat, míg a 4*50 méteres fiú vegyes váltóban szinten elsô helyezést értek el.
Az összpontozásban a leányoknál Lungu Andrea második, a fiúknál Kagan Ferenc a negyedik helyen végzett. A Kerekes István edzô által felkészített csapat a verseny végén a szervezôk által odaítélt második helyezésért járó serleget vehette át.
Mészely Réka
A bukaresti értéktôzsde Románia mûködô piacgazdaságának egyik fontos intézménye, ahogy mondani szokás, a gazdaság barométere. A tôkeforgalom és a részvények iránti kereslet növekedése stabilitást is jelezhet, ami a gazdasági fejlôdés hajtómotorja lehet. A BVB-t (Bursa de Valori Bucuresti) 1995-ben hozták létre, azóta egyfajta minôségi mutatójává is vált azon cégeknek, amelyeknek sikerült részvényeiket jegyezni a tôzsdén. Mit tükröz ma az értékpapírok piaca? – kérdeztük Stere Farmachét, a bukaresti értéktôzsde vezérigazgatóját.
– Ahhoz, hogy e kérdésre válaszolni tudjak, egy kicsit vissza kell mennünk a bukaresti értéktôzsde történetében. A BVB-t 1995-ben alapították, annak jeléül, hogy Romániában mûködik a piacgazdaság. Elég nehéz volt azonban az indulás, különösen az 1997, 1998-as esztendôk, de nem sokban javult a helyzet 1998–2001 között sem. Az említett öt évben egyfajta kirakatintézmény voltunk, ezt követôen már mûködôképes börzévé váltunk, amely valóban hozzájárul a piacgazdasági mechanizmusok mûködtetéséhez. Míg a kezdetekben naponta alig pár száz ezer euró volt az értékforgalmunk, addig most már ez eléri a 10 milliót is. Megnôtt a börze népszerûsége, és a hitele is nagyobb lett a brókerek körében. Úgy érezzük, most nôttünk fel odáig, hogy az uniós integráció elôtt, a volt kelet-európai tömb országainak egyik gazdasági referenciaintézményévé váljunk.
– Hogyan járulnak hozzá a piacgazdaság mûködtetéséhez?
– Nagyon szigorú gazdasági feltételeknek kell megfeleljenek azok a cégek, amelyek bejegyezhetik részvényeiket a bukaresti értéktôzsdén. S ha már eljutottak ide, ott meg is kell kapaszkodniuk. A részvénytársaságnak érdeke, hogy jól, nyereségesen mûködjön. Emellett a börzén jegyzett cégek teljesen nyitottak, átláthatóak kell legyenek, leginkább a befektetôk számára. Így majdnem kizárt, hogy egy ilyen cég valamilyen korrupciós, netán törvénytelen ügyletbe bonyolódjon, mert a részvényesek lesznek azok, akik a vezetôtanácsot és így az egész céget "bizalmatlanságukkal" büntetik majd. A tôkepiac- képes cégek másrészt példát is mutathatnak más üzletfeleknek, cégeknek, s ez ösztönözheti az egészséges versenyszellem kialakulását is. Ha például egy textilipari céget már jegyeztek a tôzsdén, akkor a konkurencia is megtesz mindent annak érdekében, hogy ide jusson, s ez egyértelmûen ösztönzi a gazdasági fejlôdést.
– Eléri-e a bukaresti értéktôzsde az unió országaiban mûködô tôzsdék szintjét?
– A bukaresti értéktôzsdén jegyzett cégek semmivel se gyengébbek, másabbak, mint a bécsi, londoni vagy berlini tôzsdén levôk. Az a különbség köztünk, hogy míg nálunk havonta 12.000 befektetô van, addig náluk ez a szám eléri a 60.000–70.000-t. A cseh és a lengyel börzén 5–10%-kal több befektetô vásárol részvényt, mint nálunk. Az uniós tagsággal reméljük, hogy az érdeklôdés is megnô a bukaresti értéktôzsde iránt, és valóban határok nélkül, több országbeli tranzakciókat is lehet majd alkalmazni.
– Mi teheti vonzóbbá a tôzsdét?
– Több jó hírnevû gazdasági egység bejegyzése. Lengyelországban például bejegyeztek a tôzsdén egy jól menô bankot, s ezáltal 160.000 befektetôt vonzottak a tôzsdére. Reményünk van arra, hogy hamarosan jegyzik majd az olyan nagy cégeket, mint a Romgaz, az Electrica, a Transelectrica, a Romtelecom vagy a Petrom. Ezek a cégek felkelthetik a tôzsdeügynökök figyelmét. Nagy Zsolt miniszter személyesen ígérte meg, hogy szeptemberben már lehet Romtelecom-részvényeket vásárolni a bukaresti értéktôzsdén. Ezek a lépések mindenképpen pozitívan hatnak majd a tôzsdei forgalom alakulására. Még egy lehetôség a tôzsde élénkítésére az állami kötvények kibocsátása és ezek jegyzése. Tárgyalásokat kezdeményezünk a gazdasági tárcával, hogy tegyék lehetôvé ezt a lépést.
– A politikai instabilitás, a gazdasági élet botrányai mennyire érintik a tôzsdét?
– A tôzsdei befektetés, mint bármilyen más hasonló beruházás a gazdaságban, rizikóval jár. Azért kell mindenekelôtt brókereken keresztül adni-venni a részvényeket, mert ôk szakemberek, s jól kitanult módszerek szerint elôre jelezhetik, hogy egyes cégek részvényeinek értéke csökken, vagy érdemes vásárolni. A piacgazdaságban senki nem garantál semmit. Meg lehet gazdagodni percek alatt, de ugyanígy veszíthet bárki. Természetesen a politikai élet, az ország általános gazdasági helyzete, a korrupciós ügyek befolyásolják a tôzsdét, hiszen mindez a részvények árában tükrözôdik. Vannak esetek, amikor a befektetôk védelmében felfüggesztjük az érintett cégek részvényeinek piacát. Így jártunk el az elmúlt napokban is a Rompetrol-részvényekkel, amelyeket a Dinu Patriciu körül kirobbantott korrupciós botrány miatt befagyasztottunk.
– Eddig minden jel arra mutat, hogy Románia 2007. január elsején tagja lesz az Európai Uniónak, ennek ellenére, ahogy ön is említette, a bukaresti értéktôzsde messze elmarad a volt kelet-európai országok tôzsdéinek forgalmától. Bár a liberális gazdaságpolitika szerint egyre kevesebbet kell az államnak, a politikának beavatkoznia a gazdasági életbe, mit tehet mégis a kormány annak érdekében, hogy növelje a bukaresti értéktôzsde iránti bizalmat?
– Mindenekelôtt szorgalmaznia kell a nagy állami cégek privatizálását olyan stratégiai befektetôkkel, akiknek van elegendô tôkéjük ahhoz, hogy a vállalatokat fellendítse és elérje azt a szintet, hogy minél elôbb jegyezzék részvényeiket a tôzsdén. Talán mi is többet tehetnénk azért, hogy kialakítsuk a tôzsdekultúrát az intézményünk népszerûsítésével, brókercégek, szakemberek, a sajtó bevonásával. Ami viszont mindennél többet számít, az, hogy az államnak gondoskodnia kell, hogy a romániai gazdaság minél átláthatóbb és vonzóbb legyen a külföldiek számára, ugyanakkor az értékátruházások, a tôzsdei ügyletek is nyíltan, az európai színvonalnak megfelelôen történjenek. Mert akkor a piac önmagát gerjeszti, így a tôzsdeforgalom is növekszik.