Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az RMDSZ megyei vezetôje, dr. Kelemen Atilla nehezményezte, hogy a 630 meghívott polgármester, alpolgármester és tanácsos mindössze fele mutatott érdeklôdést a múlt heti megyei önkormányzati tanácskozás iránt. Az észrevétel jogos, de tekintve, hogy miként alakultak a konferencián az "erôviszonyok", a nagyobb tömeg kizárólag nagyobb közönséget jelentett volna a szövetség politikusainak.

Bár két évvel a választások után ideje volt egyfajta számvetésnek, a megbeszélés e részének talán kevésbé hangsúlyosan kellett volna szerepelnie. Az önkormányzatok súlyos problémákkal küszködnek, az önkormányzati képviselôknek pedig kevés alkalmuk van arra, hogy párbeszédet folytassanak a szövetség vezetôivel. Éppen emiatt azt vártuk volna, hogy a konferencia e gondokra, a megoldások keresésére, a párbeszédre összpontosítson. Ehelyett mi történik? Közel négy órán át beszámolók hangzottak el a kormánykoalíció helyzetérôl, az Európa Tanács és az EU viszonyáról, a szenátusi munkáról, az igazságügy- miniszter asszony és Markó Béla közötti ellentétekrôl, az EU vidékfejlesztési stratégiájáról stb. Volt fôtisztviselô, aki szellemeskedô stílusban kommunikálni tanított, a tíz, szót kérô polgármestert, intézményvezetôt pedig felszólították, foglalja össze mondandóját 3-3 percben.

A tanácskozás tehát nem volt reális alkalom, hogy az önkormányzatok képviselôinek problémáit megbeszéljék és megoldások szülessenek. Mert hiába vetette fel például Balogh József a lakott településeken át vezetô Jedd–Nagyernye közötti terelôút problémáját, már nem volt kinek. A hárompercesre megszabott felszólalások csak ízelítôt adtak arról, hogy mi fáj. Panaszkodnak a megye polgármesterei, tanácsosai, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó pályázatai vastag dossziékban porosodnak, hogy hiába készítették el ezeket, mert mégsem kaptak pénzt. Az utak lassacskán mindenütt járhatatlanokká válnak, a vízellátás, csatornázás megoldatlan, a szociális, a kulturális terület elhanyagolódik, nincs pénz európai szintû öregotthonok építésére, nincs pénz az otthoni beteggondozásra, nincs pénz fesztiválok megszervezésére, még a községi, falusi utak leaszfaltozására, lekövezésére, megjavítására sem. Panaszkodnak, hogy településmenedzsernek lenni nehéz, mert kevés a pénz, nagy a bürokrácia.

Panaszáradat van tehát, de ezeknek nem a szünetben, a Kultúrpalota elôcsarnokában kellene kifulladniuk. Erre volna jó egy igazi önkormányzati konferencia, ha az igazi önkormányzatiságot akarják meghonosítani.

Romániának szüksége van arra, hogy az EU tagjává váljon, ugyanúgy, ahogy a 25 EU- tagállamnak is szüksége van arra, hogy Románia a "klub tagja" legyen, nyilatkozta kedden Traian Basescu elnök az osztrák elnökkel, Heinz Fischerrel folytatott megbeszélést követôen.

"Romániának ugyanolyan mértékben van szüksége az EU-ra, ahogyan a 25 EU tagállamnak is szüksége van arra, hogy Románia a klub tagjává váljon" – mondta Basescu. Ugyanakkor aláhúzta, hogy Románia 2007. január elsejei csatlakozása "óhajtott dolog" mind Románia, mind az EU számára.

Basescu közölte, tájékoztatta Ausztria elnökét, hogy Románia egyértelmû döntést akar az Európai Tanács jelentésében, oly módon, hogy a 2007. január elseje után beérkezô európai pénzalapokat kezelô intézmények felkészülhessenek. "Arra kértem, hogy miután döntés születik részesülhessünk támogatásban a pénzalapokat kezelô intézmények személyzetét illetôen, fôleg, ami a vidéknek szóló alapokat illeti" – mondta Basescu.

Basescu megemlítette, hogy az osztrák elnökkel folytatott megbeszélésen Moldávia Köztársaság kérdését is felhozta az EU-bôvítés kontextusában.

Ugyanakkor úgy értékelte, hogy politikai hiba lenne, ha Romániát és Bulgáriát kettéválasztanák az EU-csatlakozás folyamatában.

Ausztria elnöke nem óhajtotta addig kommentálni Bulgária és Románia esetleges szétválasztását a csatlakozási folyamatban, amíg az EU nem hoz egyértelmû döntést ezen kérdésben, vagyis "május 16-a után, amikor a ET bemutatja a jelentést".

Fischer elnök elmondta, hogy véleménye szerint "sok elôny származna a két ország egyidejû, 2007. január elsejei csatlakozásából". Az osztrák elnök elégedettségének adott hangot, ami Románia és Ausztria gazdasági kapcsolatait illeti, amely "növekedô, harmonikus és bizalmi". "Ausztria nemrég 8 milliárd eurót fektetett be Romániában, és ezáltal a legnagyobb befektetôvé vált az önök országában", mondta Fischer. Megemlítette, hogy a kétoldalú kereskedelmi cserék nagyságrendje 2 milliárd euró – jelenti a Mediafax.

Dorin Florea:

Marosvásárhely polgármestere a tegnapi sajtótájékoztatón név szerint Ciprian M. Dobre prefektust és Lokodi Edit Emôkét, a megyei tanács elnökét tette felelôssé a városfejlesztési tervek stagnálása miatt. Dorin Florea szerint a két intézményvezetô akadályozza az elképzelések kivitelezését, Marosvásárhely miattuk nem jut anyagi támogatásokhoz.

A polgármester kifejtette, 2005-ben és 2006-ban összesen 40 (!) nagy tervet dolgoztak ki, ezek közül 11-et ejtettek, kettôt elfogadtak különbözô pályáztatók. Florea szerint a szállításügyi minisztériumhoz a megyei tanács egyetlen útjavítási tervet sem nyújtott be, ezzel szemben a város pályázott. Igaz, elutasították a projekteket. Elárulta többek között, hogy a Somostetôn átvezetô út megépítését sem támogatják, viszont például Szováta, illetve Hargita megye nyert, ez utóbbi "A borvíz útjá"-nak kiépítésére kidolgozott pályázattal. A legutóbbi tanácsülésen a tanácsosok is megkérdôjelezték a polgármesteri hivatal európai integrációs és pályázatkezelô irodájának tevékenységét. Ezért a sajtó tudomására hozta, hogy hat olyan – különbözô alapokból – támogatott tervet dolgoztak ki, amelyet meg is valósítottak. Megemlítette a Rovinari, Bese és a Hidegvölgy romatelepein létesített orvosi rendelôket, az utóbbi helyen alapított kézmûvesmûhelyt, a házi beteggondozó rendszer kiépítését, a Rozmaring központ támogatását, illetve a negyedekbeli adófizetô irodák megnyitását. Ezt követôen az európai delegációt is hibáztatta Florea, amiért olyan témakörben hirdetnek pályázatot, amire inkább nemkormányzati szervezetek kellene pályázzanak, mintsem a polgármesteri hivatalok. A polgármester elmondta, a municípiumok föderációja nevében felkéri Jonathan Scheelet, az Európai Bizottság romániai képviselôjét, közvetítse feletteseinek, hogy írjanak ki pályázatot infrastruktúra- fejlesztésre, városrendezésre is, mert ez hasznosabb lenne a polgármesteri hivataloknak. S ha már a nagyobb tervekrôl tájékoztatott a polgármester, azt is megtudtuk, hogy jövô kedden rendkívüli tanácsülés lesz, ahol a helyi tanács arról dönt, mennyi pénzkölcsönt vegyenek fel a Segesvári út javítására, illetve hova építsenek parkolóhelyeket. Ezt követôen újságírói kérdésre kifejtette: a gázvállalat, illetve a Romtelecom és az ivóvíz- és lefolyóhálózatot javító, karbantartó cégek miatt nem került sor a betervezett utcák fôjavítására. Várták, hogy benyújtsák a hálózatjavítási kérést, de ezt nem kapták kézhez, ennek ellenére hamarosan hozzákezdenek a munkálatokhoz, de utólag egyetlen útburkolat-felbontási engedélyt sem bocsátanak majd ki.

A sajtótájékoztató egy rövidfilm bemutatásával zárult, amelyen azt láthattuk, hogy az ipari park területén képzôdött "állóvizekben" a környékbeli lakosok horgásztak. Florea hozzáfûzte, nemcsak az ipari park ügye futott zátonyra, hanem a nagyvárosi övezet ügye is kudarcba fulladt, amióta a megyei tanács vette át az egyesület vezetését.

A tanulmány szerint a bôvítés fokozta a gazdasági növekedést és a kereskedelmet a huszonöt országban. A nyolc kelet- és közép- európai új tagállamban az egy fôre esô jövedelem 1997 és 2005 között a régi EU-tagok átlagához viszonyítva 44-rôl 50 százalékra emelkedett. Élesen megnôtt a kereskedelmük is a régiekkel: importrészesedésük a 15 korábbi államban 5-rôl 13 százalékra emelkedett 1993 és 2005 között. A régi EU- országok még mindig jelentôs kereskedelmi többlettel is bírnak – áll a szövegben, amely része Brüsszel azon erôfeszítéseinek, hogy a régi államok lakosságát meggyôzze a bôvítés elônyeirôl.

Az új tagországokban jelentôsen megnôtt a közvetlen tôkebefektetés is: tavalyelôtt összesen 191 milliárd euróra rúgott, míg tíz évvel korábban gyakorlatilag nem is lehetett ilyenrôl beszélni. A régebbi tagok mindennek háromnegyedét mondhatják magukénak: közülük is kiemelkedik Németország, amely különösen a közép- európai országokban aktív, továbbá a skandináv országok, amelyek a balti államokban a legnagyobb befektetôk – derül ki a tanulmányból.

Folytatódik a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu utca teljes felújítása. Az aszfaltozási munkálatokat 2004-ben kezdték meg, a tervek alapján idén június 4-ig kell befejezôdnie az út rehabilitációjának. A jelek szerint sokkal közelebb van a határidô, mint az utca vége…

Vegyél részt te is az Európa-nap tiszteletére szervezett esszépályázaton!

Az én Európám

Írd le, hogyan látod vagy hogyan szeretnéd látni Európát.

Kiknek szól a pályázat?

– XI.-es és XII.-es líceumi tanulóknak

Hogy kell kinéznie az esszének?

– számítógépen, 12-es betûkkel, másfeles sortávolságra írt maximum 4 oldalnyi szöveg

– a fogalmazás nyelve magyar vagy román

– tartalmazza a diák személyi adatait: név, e-mail cím, telefonszám, iskola neve, osztály

Ki fogja elbírálni az esszéket?

– egy 5 személybôl álló független zsûri

Milyen díjak kiosztására kerül majd sor?

– az elsô három helyezést tárgyakkal díjazzuk (fényképezôgép, hátizsák, CD-player)

– 15 résztvevô (az értékelés sorrendjében) egy meglepetés-kirándulásban részesül

Hová és hogyan kell eljuttatni az esszéket?

– e-mailen a dbaci@proeuropa.ro címre (a subject line-ban fel kell tüntetni: "az esszépályázat részére")

– személyesen a Pro Europa Liga székhelyére (Rózsák tere 5. sz. III. em.) naponta 9 és 16 óra között

– a borítékra rá kell írni: "az esszépályázat részére"

Meddig lehet leadni a pályázatokat?

– leadási határidô: szombat, május 6-a, du. 4 óra

Bôvebb felvilágosítást kaphattok Doina Baci programirányítótól naponta 9 és 15 óra között a 0265/250-182-es telefonszámon.

Holnap este hét órától a Kultúrpalota nagytermében Bach, Beethoven és Brahms hegedûversenyeinek rendkívüli koncertjével kezdôdik a XXXVI. Marosvásárhelyi Zenei Napok fesztivál. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatóját, Vasile Cazant kértük, ossza meg gondolatait az elkövetkezô, majd’ két hétig (május 18-ig) tartó rendezvénysorozattal kapcsolatosan.

– Hagyománnyá vált a fesztivál, történetének 36 éve bizonyítja, hogy a helyi közönség igényli, természetessé, a város életéhez szervesen hozzátartozóvá vált a tavaszi koncertsorozat. Csakúgy, mint a két másik helyi fesztivál, a Musica Sacra, illetve a Constantin Silvestri nevét viselô rendezvénysorozat. A mûsor összeállításával is a hagyománytiszteletet részesítettük elônyben: sok, híressé vált mûvész indult el Vásárhelyrôl – Silvia Marcovici, Cristina Anghelescu, vagy Ágoston András –, ezért ebben az évben is megszervezzük a fiatal tehetségek hangversenyét, amelynek keretében a Mûvészeti Líceum tanulói lépnek a Kultúrpalota színpadára. Operettkoncert ezúttal nem lesz, dzsesszt viszont hallgathatnak a zenebarátok: a helyi Tony’s Band játszik Frank Sinatra-mûveket második programpontként vasárnap a nagyteremben. A záró, vokálszim-fonikus hangversenyen pedig Bach, Nardini és Corelli mûvei mellett újra felhangzik Orff Carmina Buranája. Utóbbira hagyományosan igényt tart a vásárhelyi közönség. Ami a támogatókat illeti: köszönjük a megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a Mûvelôdésügyi Minisztérium, a BRD és a sajtó segítségét.

– Csupán két külföldi mûvész fellépése szerepel a programban, Gémesi Géza karmester Magyarországról és Karla Haltenwanger zongoramûvész Németországból. Miért?

– A Zenei Napok országos szintû rendezvénysorozat. A Constantin Silvestri a nemzetközi fesztivál, a külföldi elôadók meghívására annak rendezésekor összpontosítunk. És persze a rendezvénysorozat megszervezése sem kerül ily módon olyan sokba.

– Kiállítások, kiegészítô rendezvények nem gazdagítják majd a mûsort?

– Az elôcsarnokban vonós-hangszerek tárlatát láthatja majd a közönség, a zenei mûsor mellett természetesen.

– Egyéb rendezvények, például filmvetítés, zenei témájú elôadások, könyvbemutatók, interaktív jellegû programok, elvégre fesztivál a Zenei Napok-sorozat?

– Nem, az említetteken kívül nem szerveztünk más rendezvényt.

Április utolsó napjaiban a kábítószer- fogyasztásról szóló román–magyar tapasztalatcsere helyszíne volt Félixfürdô. A két országban kialakult helyzetrôl dr. Pavel Abraham egyetemi tanár, az Országos Drogellenes Felügyelôség illetve Felvinczi Katalin, a magyarországi drogellenes tanács vezetôje tartott beszámolót. A rendezvényt követô sajtótájékoztatón Pavel Abraham a határokon átnyúló együttmûködés fontosságát valamint a régiók közötti kapcsolatok kialakításának szükségességét hangsúlyozta. Ezt követôen bemutatta a MARA elnevezésû országos drogellenes szövetség programját, valamint a szenvedélybetegségekre vonatkozó kormánystratégiát.

A magyar elôadók a helyi kábítószer-ellenes programok fontosságát hangsúlyozták és bemutatták a Kábítószerügyi Egyeztetô Fórum valamint a megelôzô és tanácsadó központok szerepét, továbbá a kábítószer-fogyasztók rendelkezésére álló orvosi szolgáltatásokat.

A Népújság Alapítvány és a Népújság közéleti napilapot kiadó Impress Kft. ezúton fejezi ki háláját és köszönetét azoknak, akik tavaly adóbevallásaikban a Népújság Alapítványt jelölték meg kedvezményezettnek az 1%-os felajánlási lehetôség során.

Egyebek mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, a tavaly sem emeltük a Népújság árát, még az infláció mértékével sem.

Az idén, az érvényben lévô törvények értelmében, minden adózó állampolgár immár adója 2%-a fölött rendelkezhet szabadon.

Így, amennyiben a Népújsághoz ragaszkodó olvasóink jónak látják, adójuk 2%-át írhatják a Népújság Alapítvány javára.

Önzetlen támogatásukat elôre is köszönjük. Aki így határoz, az alábbiakkal kell kitöltenie a 2%-os adófelajánlást rögzítô ûrlapot:

Fundatia NÉPÚJSÁG Tg-Mures; 5093655 (cod de identificare fiscala); RO 96 RNCB 0188034977520001 BCR Tg-Mures (cont bancar, IBAN).

Jegyzet

A több éve gyakorló újságírónak már a könyökén jön ki a közszállítás témaköre. Évek óta tájékoztatunk, írunk, reklamálunk, szóvá teszünk, felvetünk, körbejárunk kérdéseket, de úgy tûnik, még mindig nem elég. Az utazóközönség, amelyért a céget létrehozták, folyton elégedetlen. Vagy a pontatlanságra, vagy az árakra, vagy mostanában a bérleteknek a buszszám szerinti, s nem útvonal szerinti érvényességére vonatkozóan, vagy a megállóhelyek mellôzése miatt érkeznek a panaszok.

Leggyakrabban mégis a sofôrök agresszivitásáról kapunk hírt. Legutóbb az egyik olvasónkat – aki írogatni is szokott e lap hasábjain – agyabugyálta el atyaistenesen az egyik sofôr, annyira, hogy ágynak esett. A minap egy tisztes kort megélt hölgy azt hozta tudomásunkra, hogy a Dózsa György utcában egy túlzsúfolt 18-as számú maxitaxin utazott. Az Állomás téri villanyrendôrnél a sofôr akkora féket nyomott, hogy négy utas a szó szoros értelmében repült, majd a földre zuhant. A hölgy hanyatt esett, nagyon megütötte magát, azóta is kék a háta. A legsúlyosabb, hogy az eddig retinaleválás miatt öt szemmûtéten átesett nôt jelenleg is szemfenékbevérzéssel kezelik. Ezért minden hirtelen mozdulat, ütôdés végzetes lehet számára. A szerencsétlenül járt utasoktól a sofôr még csak elnézést sem kért.

Normális körülmények között – de hol vagyunk mi attól? – a maxitaxinak biztonságos jármûnek kellene lennie, azonban mindaddig, amíg olyan sofôrök kerülnek a volán mögé, akiknek az utasok biztonsága, testi épsége másod-, harmad- vagy ki tudja, hányadrendû szempont, addig idôs, beteges ember számára az utazás több mint kalandos, hogy ne mondjuk, veszélyes vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzat nagylelkûségébôl fakadó joguk gyakorlásában, az ingyenes vagy félárú utazásukkor a modortalan sofôrök tetézik az öregséggel járó kiszolgáltatottságot, hiszen lépten-nyomon megalázzák a nyugdíjasokat, gorombáskodnak velük.

Nem ártana végre leülni ezekkel a gépkocsivezetôkkel, s megértetni velük, a közszállítás a közért van, az utasért, s ehhez igazítsák mindenkori magatartásukat.

"Ez összhangban van azzal a céllal, hogy minél hamarabb legyen az országnak új Országgyûlése, minél hamarabb legyen új kormánya is" – fûzte hozzá az államfô.

A köztársasági elnök közölte azt is, hogy még ezen a héten tárgyal a pártok vezetôivel és a miniszterelnök-jelöltekkel arról, hogy kit javasol miniszterelnöknek az Országgyûlés elôtt.

Sólyom László elmondta: a keddi tárgyalásnak két napirendi pontja volt, az Országgyûlés alakuló ülése idôpontjának egyeztetése, valamint technikai kérdések. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a mostani megbeszélés volt az elsô azoknak a sorában, amelyek az új parlament alakuló ülését elôkészítik. A témák közül az államfô a bizottságok és az alelnökök számát említette. Hozzáfûzte: az egyeztetésen a témákat és a megbeszélések idôpontját is tisztázni kellett.

A megbeszélésen Hiller István, az MSZP elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, valamint Soltész István, az Országgyûlés fôtitkára vett részt.

Az iráni atomenergia-ügynökség vezetô tisztségviselôje leszögezte, hogy "a(z urán)dúsítás folytatódni fog. Ugyanakkor a kiegészítô jegyzôkönyv tekintetében önként vállaljuk, hogy a továbbiakban is alkalmazni fogjuk a dokumentum elôírásait." Jelezte azt is, hogy Irán az urándúsításhoz a jövôben sokkal korszerûbb centrifugákat és berendezéseket használ majd, s errôl tájékoztatta a bécsi székhelyû ügynökséget. Szajedi szerint egy éven belül háromezer új, szuperszonikus centrifugát állítanak üzembe, hogy nagy mennyiségben állíthassanak elô dúsított uránt.

A kutatók üdvözölték a döntést, de sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az archívum amúgy is megkésett megnyitása csak részleges. Komicki fogalmazása szerint ugyanis a folyamat a "történelmi és társadalmi érdeklôdésre számot tartó akták" hozzáférhetôvé tételével kezdôdött meg.

A minisztérium közleménye szerint eddig 253 ezer akta adatait dolgozták fel, és a szakértôk folytatják további, több mint 2 millió titkosított anyag tartalmának a feltárását. Ezeknek az aktáknak a többsége az egykori kommunista rendôrség 1989-ig folytatott tevékenységével foglalkozik.

Hriszto Hrisztov kutató és újságíró, aki több hidegháborús ügyben, így Georgi Markov ismert bolgár máskéntgondolkodó 1978-as londoni meggyilkolásának az ügyében is folytatott nyomozást, úgy vélte, hogy ennek a folyamatnak már három éve meg kellett volna kezdôdnie. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy a 2002- ben Bulgáriában hozott titoktörvény kimondta: a kommunista rendszerrel kapcsolatos akták nem titkosak többé, és azokat egy éven belül át kell adni az állami levéltárnak. Tehát a belügyminisztérium hároméves késésbe került, és most sem szándékozik teljes terjedelmében feltárni a titkosított iratokat, hanem azoknak csak részleges feldolgozásához fogott hozzá – mutatott rá a szakértô.

A mostani bolgár bejelentés csupán két héttel elôzi meg a Szófia csatlakozási érettségérôl szóló, Európai Bizottság által készített jelentés közzétételét. Az EU képviselôi többször felszólították a tagjelölt Bulgáriát, hogy nyissa meg hírhedt kommunista állambiztonsági szervezetének irattárát. Az uniós politikusok hangoztatták, hogy Bulgária az egyetlen kelet-európai állam, amely továbbra is titokban tartja egykori ügynökeinek nevét.

23 magyar intézmény és szervezet felhívta Ollie Rehn bôvítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvû felsôfokú oktatást ért diszkriminációra. A Bolyai Kezdeményezô Bizottság elnöke, Bodó Barna kedden sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 23 intézmény és szervezet pénteken közös nyilatkozatot küldött Rehnnek, hogy ezen problémát vegyék figyelembe a május 16-án nyilvánosságra kerülô országjelentés megfogalmazásakor. "Azt szeretnénk ezen kezdeményezés által, hogy lássák, a romániai felsôfokú kisebbségi oktatás még nincs megoldva. Más országokhoz képest a helyzet elfogadhatatlan", mondta Bodó.

A levél aláírói a nyilatkozatban kérik a magyar nyelvû természettudományi, szocio-gazdasági és humán karok létrehozását a Babes–Bolyai Egyetem keretén belül, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen belül magyar karok létesítését, a magyar nyelvû oktatás elkezdését a kolozsvári Mûszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, valamint a Mezôgazdasági Egyetemen. Ugyanakkor tényleges kétnyelvûséget kérnek a kétnyelvû tanügyi intézményekben, azt, hogy a magyar nyelv váljon hivatalossá ezen intézményekben, a magyar nyelvû magánegyetemek akkreditálását, a Sapientia Egyetem és Partiumi Keresztény Egyetem támogatását a román állam részérôl.

A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetôi. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kiadott füzet szerint a magyar egyetemisták a romániai egyetemistáknak 4,4 százalékát teszik ki, miközben a magyar lakosság számaránya szerint 6,6 százalékosnak kellene lennie.

A Babes–Bolyai Kezdeményezô Bizottság alelnöke, Kovács Lehel szerint három magyar szervezet több mint 5000 tagja továbbított elektronikus postán levelet Ollie Rehn fôbiztosnak, fenntartva követelésüket a romániai magyar nyelvû felsôoktatással kapcsolatosan.

A Nap felületén lévô foltok és az azzal kapcsolatos mágneses viharok kialakulása tizenegy évenként, periodikusan ismétlôdik. Ilyenkor különösen nagy mennyiségû anyagot lök szét a bolygóközi térbe, így a Föld irányába is. A felénk közelítô, elektromosan töltött részecskék a mûholdak pályáját is módosíthatják, majd a légkörbe érve nagy zavarokat okozhatnak bolygónk elektromos hálózatában, idôlegesen megbéníthatják az elektronikus rendszereket is. A folyamatot a Nap belsejébôl a felszínre áramló, elektromosan töltött plazma-gázok idézik elô. A plazmafolyamok a Nap egyenlítôi vidékérôl 22 évenként feláramlanak a pólusok vidékéig, majd onnan visszafolynak. Áramlásuk közben sorban átszelik a Nap energiamezôit, amelyek mintegy pántként tartják egyben éltetô csillagunk felszínét. A Nap forgása közben azonban ezekre mind nagyobb feszítô erô hat, ami a végsô esetben egyes mezôknek a megszakadásához vezetnek (mint amikor egy túlfeszített gumipánt elpattan). Az ilyesmi rendszerint a koncentrált energiamezôknél következik be, amelyeket mi a Földrôl jól látható, fekete napfoltokként tartunk számon.

Korunkban azonban alig látunk ilyen foltokat, ami jelzi, hogy most rendben van a Nap energiaháztartása, viszont ilyenkor kezdenek rajta összegyûlni a feszültségek. Ezért a NCAR (National Center of Atmospheric Research, az Egyesült Államok nemzeti légkörkutató központja) kutatói a Napot folyamatosan távcsövek és speciális mûholdak segítségével figyelve, arra a következtetésre jutottak, hogy rendkívül erôs naptevékenység várható 2008-tól, amely 2012-re fokozódik maximálisra. A Geophysical Research Letters (kutatási értesítô) közlése szerint olyannyira, hogy akkor a Nap egész felületének 2,5 százalékát sötétítik el majd a napfoltok, s a csillagunk különösen sok anyagot lök majd szerteszét a bolygóközi térbe, jelentôsen fenyegetve az ûrben keringô és a földi elektromos-elektronikus rendszereket is.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága május elsején, Sepsiszentgyörgyön tartott ülésén elhatározta, hogy folyó év június 17-re Gyergyóditróba összehívja a Székelyek Nagygyûlését, amelynek javasolt tárgya a székelység belsô önrendelkezésére és önkormányzására vonatkozó határozattervezet elfogadása. A testület javasolja a települési és széki székely tanácsoknak a székelység belsô önrendelkezésére és önkormányzására vonatkozó elvek megvitatását és elfogadását. A települési és széki székely tanácsok üléseire május folyamán kerül sor – olvasható az SZNT Állandó Bizottságának közleményében.

Most már nem a folyó áradása fenyegeti elsôsorban a Duna-menti településeket, hanem fôleg az elárasztott területeken megrekedt víztömeg.

A környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium keddi jelentése szerint a Duna romániai szakaszának déli és keleti részein megkezdték a spontán módon, illetve az irányított árasztások nyomán megrekedt víztömeg visszavezetését a folyam medrébe. A katasztrófavédelmi hatóságoknak most az okozza a legfôbb gondot, hogy a Duna gátjain kívül felgyülemlett hatalmas vízmennyiség eddig biztonságban tudott településeket fenyeget.

Ezért Dolj megyében a sokat szenvedett Bistret község térségében, akárcsak az al-dunai szakasszal határos Calarasi megyében lévô Chiselet mellett több helyen is fel kellett robbantani a dunai gátakat, hogy visszatereljék az árterületen lévô vizet a gátak között apadásnak indult Dunába. Ezeken a helyeken a Duna vízszintje 20-30 centiméterrel alacsonyabb, mint az elárasztott területekre szorult vízé.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok kénytelenek voltak elrendelni újabb települések lakosainak kimenekítését, mivel az árterületen fôleg a viharos szél által felkorbácsolt víz vad áramlása emberéleteket is fenyeget.

Az árhullám túlságosan lassú, várhatóan több hétig tartó levonulása valószínûleg egészen május végéig okoz gondot a hatóságok számára. A dunai gátak ugyanis a hosszú ideig tomboló árhullám miatt átáztak, sok helyen a víz átszüremlik a meggyengült töltéseken, buzgárak keletkeztek, újabb szakaszokon fenyeget a gátszakadás.

Kommentár

Vasárnap délután, a Steaua–Rapid meccs elôtt alig több mint két órával, Traian Basescu villámlátogatást tett az árvíz sújtotta Calarasi megyei Manastirea faluban. Az egyik központi lap tudósítása szerint este hat óra tájt szállt ki a helikopterbôl, körülnézett, "felmérte" az árvízkárokat. Az egészet amúgy kutyafuttában, mert sietett. Ugyanis várta a barátja, Gigi Becali, akivel együtt nézte végig a meccset.

Miután szemrevételezte a károkat (24 óra alatt 21 lakóház dôlt össze, 128-at pedig elárasztott a Duna), azt mondta a falusiaknak: "Ne sírjatok annyit! Láttam én már ennél nagyobb vizet is!" Az emberek természetesen rossz néven vették az elnök érdektelenségét, a víztenger mellett javaikat siratva, nem voltak képesek kellôképpen "értékelni" az államfô "szellemességét", az egyik lakos szóvá is tette. Az emberek elmondták, hogy kijelentette: ne búsuljanak, mert 200 házat fognak felépíteni, "abból, amijük van és amit az államtól kapnak", és a falut amúgy is elköltöztetik. Georgeta Ghita, manastireai lakos az újságíróknak elmondta, hogy amikor Basescutól megkérdezték, miért nem árasztják el a Greaca vagy ciocanesti-i lápot, a házakat és a gazdaságokat megmentendô, mosolyogva válaszolta, hogy nem is hallott azokról. Az emberek szerint "valamilyen érdek" miatt nem "bántották" a mocsarakat, és hagyták, hogy ôk fedél nélkül maradjanak.

Nos, tudjuk, hogy olyan elnökünk van, aki saját bevallása szerint szeret a dolgok sûrûjében lenni. "Játékos" minden szempontból, vagyis mindenbe beleszól, ha kell, ha nem. Bár az alkotmány értelmében pártok fölött kell állnia, azaz egyenlô távolságot (vagy közelséget) kell tartania az összes politikai párttal, nyílt titok, hogy a volt pártját, a Demokrata Pártot, Emil Boc "távirányításával" ô vezeti, hogy beleszól a kormány ügyeibe, hogy a tavaly, amikor az árvíz elvitte, 15-ször volt a maracineni-i hídnál. De napokig járt az Olt völgyébe "bolovánokat" nézni és teázgatni a falusi kocsmában. Most pedig ManastireÁra ruccant ki, hogy leintse a panaszkodókat.

A dolog azért sántít, mert egy államfônek nem az a feladata, hogy az árvíz sújtotta vidékekre utazgasson. Erre vannak a szakminisztériumok, a vízügyi és egyéb szakemberek. Másrészt, még az államelnök jelenléte sem kompenzálja a kormány és a különbözô hivatalosságok tehetetlenségét. Harmadsorban pedig, ha mégis odamegy, nem azzal kellene "vigasztalnia" a szerencsétlen embereket, akiknek a víz elnyelte az egész életét, hogy "látott ô már ennél nagyobb vizet is". Persze, hogy látott, nem mindenki volt matróz!

A legszomorúbb az egészben a hatóságok "együttérzése". Emlékezzünk vissza, a tavaly, amikor Temes megyét árasztotta el az ár, a kormányfô azt vágta a síró asszonyok arcába, hogy mit akarnak, elvégre nem építhet szállodát nekik! Aztán az úgynevezett újjáépítés is olyan, amilyen. A házak még állnak, de repedeznek a falak, penészesek, az ajtók-ablakok nem zárnak jól. És ez még a jobbik eset, ahogy a székely mondja. Mert azokról, akik katonai sátrakban húzták ki a nem akármilyen telet, mostanában egyetlen szó sem esik. Sem a hivatalos adatokban, sem a médiában, amely egyébként mindenbôl szeret szenzációt csinálni.

Az idei "statisztika": a Duna áradása következtében 16.366 kitelepítés történt, 2.249 lakóházat árasztott el, 12 megyét sújtott az árvíz.

Ezeknek az embereknek nem "feszt-vizitekre", nem élcelôdésre van szükségük, hanem igazi együttérzésre, segítségre, reális támogatásra. Ha az elnök csak azért látogat el katasztrófa sújtotta helyekre, hogy esetleg kipipázza a naptárából, s hányavetin azt mondja, hogy látott ô már nagyobb vizet és siet vissza a helikopterbe, mert "meccse van" (are meci), akkor jobb, ha otthon marad. Egyébként, mint már említettem, semmilyen államfôi jelenlét sem pótolja azt, amit a hatóságok nem tesznek meg vagy képtelenek megtenni.

Mint már jeleztük, csütörtökön a marosludasi bíróság helyt adott azon román nemzetiségû hadréviek keresetének, amelyet a tavalyi legfelsôbb bírósági ítélet ellen nyújtottak be, amelynek értelmében végre kell hajtani a kártérítésrôl szóló ítéletet. A ludasi bíróság határozata értelmében a gyújtogatóknak nem kell kártérítést fizetniük, vagyis nem kell végrehajtani a Legfelsôbb Bíróság döntését. A bírósági döntés újabb kérdéseket vetett fel a közvéleményben.

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 1993. szeptember 20- án Hadréven etnikumközi konfliktus robbant ki a község román, illetve roma nemzetiségû lakosai között. A konfliktust az robbantotta ki, hogy a 25 éves Chetan Craciun, miközben hazafelé tartott a mezôrôl, találkozott Lacatus Rupa Lupian 20 éves roma fiatalemberrel és testvérével, Lacatus Aurel Pardaillan-nal. Szóváltásba keveredtek, Rupa Lupian kést rántott és mellbe szúrta Chetan Craciunt, aki azonnal meghalt. A két roma elmenekült. A felháborodott falusiak felgyújtották azt a házat, ahová a két fiatalember bemenekült, és mindkettôjüket meglincselték, majd több roma házat felgyújtottak.

1997 novemberében kezdôdött a büntetôper a hadrévi ügyben, 2000 januárjában a Legfelsôbb Bíróság döntése 3 személyt emberölés miatt és összesen 11 személyt (közöttük az emberöléssel vádolt hármat is) kártérítésre ítélt. Ezt követôen indult a polgári per a kár nagyságának a megállapítására. A Legfelsôbb Bíróság 2005 februárjában hozott jogerôs ítéletet, amely szerint a gyújtogatók családonként 100 és 300 millió lejt kellett volna fizessenek a kárvallott romáknak.

Idôközben a romák az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak. Az EEB 2005. július 5- én született határozata értelmében elfogadta a román kormány békés megoldását, ami azt jelenti, hogy az állam kártérítést fizet, emellett programokat készít a roma lakosság szociális támogatására, a társadalomba való beilleszkedését elôsegítendô. Július 12-én egy újabb EEB-döntés született, amely jogsértés miatt elmarasztalja Romániát.

2005 augusztusában a Legfelsôbb Bíróság által kártérítésre ítélt román személyek a ludasi bíróságon megtámadták a Legfelsôbb Bíróság határozatát. A bíróság döntése szerint a gyújtogatóknak nem kell semmiféle kártérítést fizetniük a kárvallottaknak.

Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje a Népújságnak elmondta, hogy nem látta a ludasi bíróság döntését, várja, hogy elolvashassa az ítélet jogi indoklását. Ha egy ilyen döntés születhetett, jelentette ki, az azt jelenti, egy olyan országban élünk, amelyben nem érzem, hogy védve lenne a magántulajdon. Egy olyan országban, ahol semmiféle jogi eszközt nem alkalmaznak, ahol következmény nélkül felgyújthattak 14 házat. A gyújtogatóknak pedig egyetlen napi börtönt nem kellett leülniük, egyetlen lej kártérítést sem kellett eddig kifizetniük. Az sem mellékes, tette hozzá, hogy volt olyan roma kárvallott, aki nem fordult az Európai Emberjogi Bírósághoz, az illetô pedig egyetlen lejt sem fog kapni.

"Nincs már kormánykoalíció Romániában, nem létezik közös kormányprogram sem. Csupán személyes érdekektôl és a hatalom birtokosainak gôgjétôl vezérelt elvtelen komaság van, amely káoszba vitte Romániát. Több mint 16 ezer embert telepítettek ki, a kormány reakciója dadogásban és inkompetenciában merül ki. Amint várható volt, természetesen senki sem hibás ezekért a problémákért, senki sem felel azokért" – jelentette ki Cristian Georgescu PSD- szenátor a múlt hét végi sajtótájékoztatóján.

A PSD felszólítja Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, tájékoztassa a parlamentet, hogyan kezelte a kormány az árvízgondokat, és pontosan ismertesse a kiadásokat és a segélyalapok szétosztásának módját. Ugyanakkor magyarázatot várnak arra vonatkozóan is, ahogy a prefektusok kijelölték a katasztrófaövezeteket, amelyek felé a kormányalapokat irányították.

A szenátor szerint a "csalások elérték a szenátust" a Norica Nicolai liberális szenátor unokahúga révén, és senkit sem vontak felelôsségre. Emlékeztetünk, hogy a múlt héten a szenátor úgymond unokahúgát, akit nem tudni, miért vitt be a gyûlésterembe Norica Nicolai, "elkapták" a tévékamerák, amint éppen "szavazott". Cristian Georgescu felháborodásának adott hangot amiatt az elnézô magatartás miatt, ahogy a hatalom, de egyes PSD-sek is kezelték az ügyet. A szenátor kijelentette: az úgynevezett unokahúg tette bûnténynek számít, amelyet ennek megfelelôen kell elbírálni és büntetni. Ezért Ana Manea Hanes vád alá helyezését kéri.

Koncert. A jegyek hamar elkeltek és kevésnek bizonyultak. A jó pár évtizedet maguk mögött tudó, de korukat meghazudtoló ragyogó hölgyek és elegáns urak méltóságteljes csendben, szinte ünnepélyesen várták Tamás Gábor elôadómûvészt, aki dalaival már rég belopta magát a marosvásárhelyi közönség szívébe.

Érdemes volt figyelni a kiviruló arcokat, amint az énekes megszokott sármjával lépett a színpadra. Rekedt, de simogató hangja sokakból könnyeket csalt elô. Együtt voltunk Gáborral, együtt énekeltük a slágereket, nevettünk, kicsit politizáltunk, sok szép új dalt kaptunk és sok-sok szeretetet adtunk cserébe. Taps, taps, vastaps! Tamás Gábor, aki szerint városunk közönsége a legcsodálatosabb, nem úszta meg könnyen, nem engedte ki "karmai" közül a marosvásárhelyi közönség. Elhangzott a "himnusszá" vált Gyere velem a Hargitára c. dal is. Ráadást ráadás követett. A mellettem ülô Székely Rozália gerberát hozott Erdély Koós Jánosának: "Nagyon szeretem, már gyerekkoromtól minden dala a szívemhez kötôdött. Már rég elhatároztam, hogy el fogok jönni egy koncertjére. Most sikerült és boldog vagyok, hogy láthatom, hallhatom. Kedvenc dalom a Dónát úti orgonák és valahányszor ránézek az orgonáimra, ô jut eszembe."

Tamás Gábor lapunknak elújságolta:

– Stockholmban élek, a Németország és Svédország között közlekedô sétahajón dolgozom, énekelek, de már nem olyan sokat, mint eddig, mert mostanában egyre több meghívást kapok Magyarországra. Rengeteg fellépésem van a Duna Tévében, nemrég pedig a Budakeszi Székely Körnek voltam a vendége. Olyan hangulat volt, amilyent életemben nem éltem át.

– Mit jelent számodra, annyi évtized énekelés után, a szülôfölded közönsége elé lépni?

– Ugyanolyan nagy ambícióval, szeretettel és odaadással készülök az új turnékra. Eszméletlenül emotív természetû vagyok, mielôtt a színpadra lépek minden alkalomkor úgy érzem, hogy belehalok. Ez az izgalom, ez a lelkiállapot, hogy minden jót át tudjak adni a közönségnek, teremti meg a leírhatatlan hangulatot. Talán ettôl jók, sikeresek a koncertjeim… Ha a közönségem elvisz valamit magának néhány órára, napra, hétre ebbôl a hangulatból, ha ebbôl tud táplálkozni, akkor már úgy érzem, hogy megérte.

– Igaz-e, hogy Budapestre költözöl?

– Nem hiszem, hogy egészen otthon érezném magam a mostani Magyarországon. Tizenegy éves koromtól úton vagyok, akkor indultam el az operával turnéra, és azóta ez az életem: pakolok és indulok itthonról haza (Stockholmból Erdélybe). Ha újrakezdhetném sem csinálnám másképpen. Boldog vagyok, hogy sikeres volt a pályám és annyi szépben lehetett részem.

A kolozsvári Magyar Opera társulata Kálmán Imre legnépszerûbb operettjével, a Csárdáskirálynôvel vendégszerepel május 6-án, szombaton este 6 órai kezdettel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A kolozsvári operatársulat számára mindig rendkívüli kiszállásnak minôsül a vásárhelyi operettkedvelô közönséggel való találkozás, annál is inkább, mivel társulatunk tagjai közül sokan kötôdnek ehhez a szép Maros-parti városhoz.

Kálmán Imre zeneszerzôt mind az osztrák, mind a magyar zenés társadalom magáénak vallja. Bár élete nagy részét hazájától távol élte, gyökerei a magyar földbôl táplálkoznak. Új életet, új vitalitást ömlesztett a bécsi operettbe. Magyarsága valódibb, tartalmasabb bármelyik kortársáénál.

A Csárdáskirálynô bô humorú, könnyed eleganciájú operett, annak ellenére, hogy az elsô világháború közepette született. Szövegírója két ismert librettista, Leo Stein és Jenbach Béla. Ôsbemutatója 1915. november 17- én volt a bécsi Johann Strauss Theaterben. A budapesti országos bemutatóra 1916. november 3-án kerül sor a Királyszínházban, Gábor Andor szellemes és bravúros fordításában. A következô év elhozza az erdélyi bemutatót is 1917. április 25- én, a Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán.

Kálmán Imre halála után, 1954-ben a budapesti Operettszínház felújítja a Csárdáskirálynôt, melynek szövegét Békeffy István és Kellér Dezsô átdolgozta, keveset változtatva a cselekményen. Ezt a változatot játsszák ma is a magyar operettszínpadokon.

A mindig aktuális, nagy közönségsikert elért, vonzó elôadást új rendezésben (rendezte: Selmeczi György m. v. Budapest), új díszletekkel (díszlettervezô: Venczel Attila m. v.) és jelmezekkel (jelmeztervezô: Szakács Ágnes m. v.) folyó év április 13-án mutatta be a Magyar Opera Incze G. Katalin zenei vezetésével.

A marosvásárhelyi vendégjáték szereposztása a következô: Leopold Mária, Lippert- Weilersheim hercege: Szabó József, Cecília, a felesége: Marton Melinda, Edvin, a fiuk: Fülöp Márton, Verecki Szilvia: Kele Brigitta, Kaucsianó Bóni gróf: Galló Ernô m. v., Stázi grófnô: Pataki Enikô, Kerekes Ferkó: Szeibert István, Miska: Ádám János, Tábornok: Molnár János, Tonelli: Sípos László, Mérô: Veress László, Endrei: Mányoki László, Karolina grófnô: Réti Zsuzsa, Krisztina grófnô: Popovici Zsófia, Lazarovics: Sípos László, Báró: Mányoki László, Karmester: Berciu Samu, Kiss közjegyzô: Kovács Ferenc.

Karigazgató: Kulcsár Szabolcs, hangversenymesterek: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Koreográfus: Mihail Mîndrutiu. A rendezô munkatársa: Szabó Emese.

A kolozsvári Magyar Opera elôadásának sikerében bízva kívánunk az operettkedvelô közönségnek kellemes szórakozást, tartalmas idôtöltést.

Esszéversenyt szervezett a Helikon – Kemény János Alapítvány, írásbeli vetélkedôt diákok számára. A téma – Kuncz Aladár, illetve életének, mûvészetének különbözô mozzanatai, sajnos nem vonzott nagyszámú versenyzôt (és közönséget sem az eredményhirdetésre). Utóbbit Adamovits Sándor szervezô nyitotta, majd a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum vonósnégyesének játéka oldotta a Bocskai terembeli hangulatot. Mint a késôbbiekben hallottuk, az alapítvány folytatni szeretné a vetélkedôt, hagyományt létrehozni, olyan tradicionális versenyt, amely népszerûsítené a helikoni írókat a fiatalok, diákok körében. A zsûri (Farkas Márta és Sikó Olga tanárnôk) részérôl Farkas Márta emlékezett meg a névadó, hányatott sorsú íróról, aki – noha 125 évvel ezelôtt született – azt vallotta: születésének igazi idôpontja 1909, amikor Párizsba érkezett. A szubjektív idô törvényei szerint pár év alatt több tapasztalatot szerzett, mint más évtizedek alatt. És ezen tapasztalatok, a hadifogság szörnyûségeinek következménye A regény, A fekete kolostor. Az esszé a tudomány és irodalom határán áll, bár inkább a kettô szintézise – a versenyzôknek pedig sikerült ezen szintézist megvalósítani. Sikó Olga a dolgozatokat értékelte, majd a díjazottak olvastak fel dolgozataikból. A vetélkedô eredménye: Láng Orsolya elsô helyezés, Gábos Enikô második és Engel Olga harmadik díj. Dicséretben Szántó Annamária (negyedik hely) és Kiss Emôke (ötödik hely) részesült.

Telenézô

A nemzet csalogánya Reindl Ludovika, alias Várai Lujza, vagyis legigazibb nevén Blaha Lujza volt ugyebár, a magyar csalogány pedig Korbuly, azaz Hollósy Kornélia, neki ez jutott, a színháztörténeti gyakorlat Blahánét tisztelte meg a nemzeti jelzôvel. Tudunk még egy Petôfi nevû lobbanékony ifiúrról, aki azt írta, hogy nekünk most nem csalogányok, hanem pacsirták kellenek. De az régen volt, tempora mutantur, és mi is rotyogunk az idôk levében, ma pl. Nagy Feró a nemzet csótánya, azt pedig, hogy locsogány, hiába ütöd be a neten, nulla találat.

Pedig úgy néz ki, hogy mind a magyaroknak, mind a románoknak most pacsirták egyáltalán nem, csalogányok aztán pláne nyet nuzsná (ez, mondjuk, órájt), hanem direkt locsogányok kellenek. A locsogány fogalma még meglehetôsen tág, rugalmas, belefér mindenki, a szájtépô demagógtól a populista nádmézáruson át (l. még rahát) – a politológusig. A locsogás mint olyan, ismert a világnyelven is, yack a.m. szöveg, de to yack az már fecseg, sôt karattyol, a yackety-yack, a yack-yack pedig badarság, blabla, locsogás is lehet. Úgyhogy nem csodálkozom, ha a globalizáció kismagyar nyelvi dagálya új partok felé sodorta a jakkingolást is, ott pedig az ügyes tévérévészek kifogták, szakszerûen kipreparálták, és nincs az a csatorna, amelybôl ne áramlana jakjak.

A nemzet locsogányai természetesen többfélék, a fô locsogányi ág számtalan al-locsogányira bogadzik, nem lesz könnyû rendet teremtenie majd az új magyar Linné Karcsikának – hiszen a kocsmában kezdôdik és az országgyûlésben csúcsosodik und viceverza a tenzív-detenzív ív, amely a témát grafikusan szemlélteti. A rajz ráillik egész Kelet-Közép- Európára. Elôször is ott vannak a fôlocsogányok, ôk szólnak a nemzetekhez, pártokhoz, Vilma nénikhez – Budapesten, Bukarestben, Szófiában, Belgrádban, Pozsonyban, Varsóban és Prágában, ötleteiket úgymond alulról merítik, csajágaröcsögei, mucsai alapemberektôl, középszinten pedig a nemzetek szemüveges, úgynevezett bagolycsalogányaitól, akik a dalolás elméleti alapjait lefektetik, kidolgozzák a diszciplína rendszerét és módszertanát, definiálják paradigmáit, elôrevetítik az érvényes trendeket.

Különösen két alkalomkor locsognak a locsogányok: választások elôtt és után. Mivel pedig a társadalmak mindig választanak vagy választottak, ki lehet írni az országok kapuira, hogy NONSTOP LOCSOGÁS.

Leginkább a politológusok vonzanak. Mert a fôlocsogányokon voltaképpen át lehet látni. Ott állnak, másként nem locsoghatnak. Sajnálom is ôket – ha lehetne, mindre voksot adnék. A fôlocsogány-helyettesek, locsogány-fôhelyettesek, kommunikációs vezérdalnokok, cselszóvivôk és sajtóközpont-locsogányok kitûzôit is kedvtelve nézegetem: ki-ki azt nyújtja, amije van, és azt kapja, amit a szocializmus is megadott az ilyeneknek. Ha rádolgoznak, jól belehúznak, ha megcsinálják, isten neki, kapják meg azt a kis dolcse dekórumot, azt a csekély medált.

De ott vannak a magánszorgalmú locsogányok. Azokkal mi légyen, olvasótársaim. Voltaképpen a magánszorgalmú locsogány az igazi locsogány, aki elôbb csak pszichológiai alapon fodrászmester. Nézi, mekkora a luk a kedves kuncsaft hasikáján. Aztán egyszer csak sugallat vágja dobhártyán, küldetéstudata támad, s attól kezdve nincs az a tévé, amelynek showja, kerek- és szögletes asztala, vitaestje, közönségtalálkozója ki tudná bekkelni, ellen tudna állni a maszorglocs, a magánszorgalmú locsogány szédületes hadovájának.

Az a szellemi tûzijáték, amellyel elkápráztatják a nézôt, a Monte Carló-i cirkusz nagydíját vinné el. Ahogy összeszikráztatják az ország pólusait, és a szikrából tüzet csiholnak, és annak parazsán sütik diétás pecsenyéjüket, és akkor azt hinnéd, jóllaktak, de sosem. Amikor azt hinnéd, most megállhatunk, mert itt van már a politikai Kánaán, kiderül, hogy nem, mert megint ki van árusítva az ország, ismét nem tudni, mik vagyunk: fejlettek, felzárkózottak (mondja egyik), kapaszkodók (mondja a másik), á, dehogy: leszakadtak vagyunk (így a harmadik), egy fenét, már az esélytelenek kategóriájába süllyedtünk vissza (érvel a negyedik).

Gonosz énjeink, a politológus riporterek, közírók, elemzôk és kontraanalitikusok naponta gyötrik fáradt idegeinket, úgy tesznek, mintha érvelnének, közben megtréfálják partnerüket, mert látszólag egyetértenek vele, de valójában nem, mert figyeli ôket a nagy testvér, a viceházmester, a lélekrovancsoló, és baj lehet, ha érvek alapján történik a konfrontáció. Nem a tárgyilagos vita, a józan a cél, hanem a gép eltérítése. (A gépen mi ülünk, ja.)

Olyan játék ez, hogy senkinél sincs nyerô kártya, ezért mind csalnak. A MALÉV-gépen valakinél ott dorombol egy pannon kiscica, aki a jószagú EU-nak sem akar puma lenni. Messze a lehetôségei alatt teljesít, szétszakadó szerkezetû, pazarló, zömmel jövôfelélô szemléletû politikai osztállyal terhelt macskaféle.

A túlsúlyos paternalista állam elnyomja és torzítja a kedves állat fizimiskáját. Kiábrándító diagnózis, közgáz- bakacsinba vontan közvetíthetô. (Országhalálról legjobb, ha élet és irodalom ürügyén beszélgetünk.) A macskával voltaképpen az a helyzet, hogy minden süllyedt gyomor eo ipso atonikus s a locsogás az atoniának s így a ptosisnak is legállandóbb jele.

Világos tehát, hogy a nemzet locsogányai a puma gyomrából származnak. Amibôl egyenesen következik, ha tetszettek koncentrálni, hogy nekünk itt, Kelet- Közép-Európában nincs más hátra, mint elôre.

Ez a május üzenete. A tévés dumák színvonala pedig senkit se keserítsen el. Jean Giraudoux szerint csak a középszerûek nyújtják mindig a legjobb formájukat.

Az ihlet Istentôl való. Azt ki kell várni.

Addig is itt a katyvasz. Nézzük a tévét.

– interjú Tisza Katával –

A magyarországi média közkedvelt szereplôje, tanárként már próbált bejutni az írott és elektronikus sajtóba. Tisza Kata nyolc éve költözött szülôvárosából, Marosvásárhelyrôl a magyar fôvárosba. Nemrég, Pesti kínálat címû könyvének megjelenésekor szólaltattuk meg, most az Ulpius-ház kiadónál világot látott Reváns címû novelláskötete kapcsán kerestük meg. A kötetet a Libri a hónap könyvének választotta, lévén, hogy a megjelenés elsô hetében megvásárolták az elsô kiadás ötezer példányát, de az eladások alapján a Fókusz és a többi áruház sikerlistáinak is az élén szerepel.

– Nem is olyan rég azt mondtad, meglepetésre készülsz. Most már tudjuk, hogy egy novelláskötet formájában...

– Újra az élet hozta... Meg kellett írni. Valójában néhol már a hosszabb terjedelmû elbeszélések összefüggô regényszövevénnyé fonódnak.

– Kinek szól a visszavágás?

– A Reváns összefoglalása annak a kálváriatörténetnek, melyet az elmúlt egy évben átéltem, amikor is hat lapnál, két tévénél, egy rádiónál dolgoztam és két könyvet adtam ki. Kívülrôl persze sikersztori, na de mi volt mögötte? Egy olyan világ, melybe bele lehet halni, minél inkább csillog kívülrôl. A Sors hullámvasútjáért reváns, a történelemért, na meg a megélt–meg nem élt szerelmekért.

– Érdekes témát választottál. Mennyire lehet ma a magyar média világáról, "pult alatt zajló" történéseirôl nyíltan beszélni, vannak-e még tabuk?

– Amíg ez nem napló és önéletrajz, hanem fiktív irodalmi mûfajban íródik, tökéletes az alkotói szabadság. És a Reváns ilyen értelemben fikció, tehát ezen belül nincsenek tabuk. Én ezt éltem meg, úgy éreztem, tovább kell adnom, nyilván megrázó, és kihívja a sorsot, de én csak ôszintén és nyíltan tudok írni.

– Mennyire tekinthetô önvallomásnak ez a könyv?

– Ami a miliôt illeti, a valóságból merítettem, azaz a média világából. A szereplôk már kitalált személyek, akiket esetleg több valós figurából, megfigyelésekbôl és fantáziaképekbôl gyúrtam össze. A történetek nagy része nem feltétlenül velem történt meg, de ebben a környezetben szervesen létezô és sajnos idôtálló jelenségek.

– Milyennek látod az átlag magyar férfit? Na és hogyan jellemeznéd az átlag magyar nôt? Vagy egyáltalán beszélhetünk átlagról?

– Nincs átlag. Egyének és egyéniségek vannak. Legalábbis a mûben mindenkinek megvan a maga története. Szerethetô, megbotránkoztató, együttérzést kiváltó, kinek milyen. Ez egyébként a fejlôdés fô iránya az elsô könyvemhez képest: hosszabb terjedelem, a kimunkáltabb részletek, a hitelesebb, már-már élô jellemek a valóság és a képzelet szûk határán.

– Mesélnél a fôhôsnôrôl?

– Egyik kritikus szerint: "érzô és vérzô szívû fiatal nô". Bodor Pál szerint olyan nô, aki "túl tehetségesen, túlfûtötten és szabadon szeret." Szerintem meg olyan nô, aki sokat csalódott, fatalista és idealista, lelkileg és intellektuálisan összetett, keményen küzd az életéért és a boldogságáért egy lélekölô világban, de nem rejti el gyengeségeit, ettôl olyan, mint mindannyiunk.

– Gondolom, már megfogant egy újabb könyved gondolata... Vagy tévedek?

– Színdarabot írok egy színház felkérésére, a nyári könyvhéten jelenik meg egy kortárs írók antológiája, melynek egyik szerzôje vagyok, illetve jövôre várható a regényem.

– Nemrég még az M1-es csatorna egyik mûsorában is láthattunk...

– A Kell 1 pasi egy szezonjára szerzôdtem, azaz novembertôl április végéig. Ezután nyári szünet, ilyenkor nem forgatnak, viszont ismétlik a részeket. Én nem tudtam, mit vállalok az elején, nyilván megtisztelô volt a felkérés, menet közben rájöttem, hogy nem az én mûfajom a show- biznisz. Ezért nem is akartam volna tovább csinálni, de nem is volt tervben több rész. Arra jó volt, hogy megtanultam napi tizenkét órát is akár hat kamera, száztagú közönség elôtt színpadon dolgozni.

– És most?

– Jelenleg a Juventus Rádió reggeli mûsorát vezetem naponta 6-tól 9-ig. Ez egy új mûfaj, kulturált magazinmûsor, jobban szeretem, mert az a fontos, hogy mit mondok, és milyenek a gondolataim. A hajnali életformát még nehéz az írói léttel egyeztetni, de semmi nincs áldozatok nélkül. Én pedig hálás vagyok a sorsnak a lehetôségekért.

Mészely Réka

A Félsziget honlapja néhány hónapja egy újabb linkkel bôvült. A Kívánsággép (http://www.felsziget.ro/wishingbox) által kedvenc együtteseinkre szavazhatunk. A szervezôk tájékoztatása szerint eddig közel nyolcvanezer voks érkezett be a négy kategóriában.

Az elektronikus zene listavezetôje a nonkonformista megjelenésérôl híres Prodigy. A magyar együttesek kategóriában a gyôztes a Tankcsapda, amelynek tagjait már korábban is láthattuk a fesztivál színpadán. Az alternatív rock képviselôi, az Omul cu sobolani nevû együttes nyerte el a legtöbb szavazatot eddig a román együtteseknél.

A külföldi együtteseknél a lista élén a System of a Dawn áll.

Falvakban, kisebb településeken élô fiataloknak szól az a kétéves program, amit az Outward Bound 2002-ben indított útjára a Charles Stuart Mott Alapítvány támogatásával. A program célja a vidéki fiatalok vezetôi készségének fejlesztése, ezen belül általános személyiségfejlesztés, kommunikációs készségek fejlesztése, pályázatírás, projektmenedzsment.

A négy év alatt hét megyébôl körülbelül száz fiatal vett részt a különbözô képzéseken, tizenhárom vidéki közösséget képviselve. A programban részt vevô közösségek Maros megyébôl: Nyárádszereda, Panit, Dicsôszentmárton és Marosugra, de a Kolozs megyei Tordaszentlászlóról és Katonáról, a Szeben megyei Rasinari-ból, Carsisoararól és Salistébôl, a Brassó megyei Tatrangból, a Fehér megyei Felvincrôl és a Hargita megyei Mádéfalváról is bekapcsolódtak fiatalok.

Ebben a hónapban kerülnek sorra az utolsó helyi tréningek, azokban a közösségekben, ahol igénylik ezeket, öt folyamatban levô projekt utánkövetése zajlik, amelyek támogatást nyertek az Outward Boundtól, egy személyiségfejlesztô tanfolyam és egy végsô projekt-kiértékelô tanfolyam lesz ugyanebben az idôszakban Szovátán.

A helyi tréningek témája változik a résztvevôk igénye és kérése szerint (projektírás, hatékony kommunikáció, szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés stb.) Az Outward Bound pályázatot hirdetett vidéki közösségi projektek támogatására is. Megyénkbôl a dicsôszentmártoni és a maros-ugrai fiatalok projektjei nyertek.

A személyiségfejlesztô tanfolyam 2006. május 8-14 között, a szovátai Outward Bound Ifjúsági Központban fog zajlani és olyan fiatalok vesznek majd részt vidéki közösségekbôl, akik szükségét érzik tenni személyiségük fejlôdéséért, az önismeretért, a saját határok megismeréséért és implicite az önbizalom fejlesztéséért.

Az Outward Bound a program által segít a részt vevô fiatalokon, hogy közelebb kerüljenek a Warren G. Bennis által megfogalmazott célhoz: "A vezetés az ötlet megvalósításának képessége", és ezt otthon, a helyi közösség szintjén valósítsák meg.

Unjátok már, hogy a négy falnak zenéltek? Itt az ideje, hogy megmutassátok, mire vagytok képesek! Az idei Félszigeten nem csak meghívásos alapon lehet fellépni, hanem jelentkezéseket is elfogadnak.

Ha magatokat már meggyôztétek, bizonyítsátok a szervezôknek is, hogy a http://www.felsziget.ro/band/online-registration/ oldalra június 1. elôtt feltöltött dalotoknak nem lehet ellenállni! Legyetek ti is a legjobbak közt!

A nyár közeledtével tömegek rohamozzák meg azokat a helyeket, ahol a friss levegôn ki lehet kapcsolódni, és Marosvásárhelyen az egyik ilyen fô célpont a Maros-part. Ezért döntött úgy a Rotaract Téka fiatal csapata, hogy tisztább környezetet biztosít, példát mutatva Marosvásárhely lakosainak. Immár második alkalommal, május 6-án 9 órától Maros-part-tisztítást szervez Marosvásárhelyen a gát és komp közötti szakaszon. Az akció célja egyszerre a környezetvédelmi nevelés és a környezet óvása. Tavaly 15 szeméttárolót szereltek fel, amelyeket rendszeresen ürítenek. A Maros-part-tisztító akciót a Rotaract Téka szervezi, a Rotary Téka égisze alatt, az Aquaserv és a polgármesteri hivatal támogatásával.

Az ifjúsági szervezet a tavalyi Félsziget fesztiválon nagy sikerû környezetvédelmi akciót bonyolított le: a gyûjtögetô kedvû fiatalok a mûanyag palackokért, poharakért gulyást vagy sört kaphattak jutalmul.

A Szomszédnéni Produkciós Iroda és az RMDSZ szervezésében Kolozsváron került sor a 3. Erdélyi Humorfesztiválra, melyen idén felléptek Maksa Zoltán és Galla Miklós humoristák is. A huszonöt jelentkezôbôl heten jutottak a döntôbe, a fesztivál fôdíját a kolozsvári Felméri Péter vitte el, dobogós helyen végzett még a csíkszeredai Nagy Zsuzsa és Bíró Zsombor, akikkel a Félszigeten is találkozhatunk majd. És most átadjuk a szót az elsô díjas Felméri Péternek:

Sziasztok, Izabella vagyok és az atomerômû mellett lakom. Régebben nagyon zavart, hogy ilyen férfias a hangom, de aztán a szüleim megnyugtattak, hogy nem ez a legrosszabb, ami velem történt a sugárzás következtében. A barátomnak, Józsinak is megártott a sugárzás, neki például csak három hajszála van. Fejenként. Azaz összesen kilenc. Egyszer egy matekversenyen elsô helyet nyert... És harmadikat. Meg hatodikat.

Én nagyon szeretem az állatokat. Otthon is teli vagyunk állatokkal. Darálva és fagyasztva. A legaranyosabb a hörcsög volt, ahogy kis mancsaival kapálózott, mikor becsípte a húsdaráló. A kutyát a rotációs kapával kaptam el. De kicsit kellemetlen volt megenni, mert véletlenül a kerti törpét is bedaráltam mellé és folyton kellett köpködni a cserépdarabokat meg a szôrszálakat. A szomszéd kerti törpéjét is megettük. Az mûanyagból volt, de annak se volt túl jó íze, pedig olyan szépen ráolvadt a kenyérre.

A szomszédunk, Pista bácsi az erômûben dolgozik. Sokat hazudik, de olyan átlátszó, mint egy röntgenkép. Amikor fáradtan hazajön a munkából a felesége, Béla néni, készít neki egy kis meleg tejet, amitôl, ahogy issza, szemmel láthatóan feltöltôdik. A bajok akkor kezdôdtek nála, amikor egyszer húsz gramm dúsított urániumot próbált kicsempészni a szájában, de véletlenül megbotlott és lenyelte az egészet. Mikor visszagondol erre az esetre, felragyog a szeme, de nem hinném, hogy az örömtôl. Azóta is, anélkül, hogy tévéje meg antennája lenne, gond nélkül fogja a HBO-t.

Van nálunk cserkészcsoport is. Az ôrsvezetô azt mondta, hogy olyan neve kell legyen a csoportnak, ami jellemzi azt. Mondta például, hogy van olyan, hogy virágocska, mert szép gyerekek vannak benne, meg medve, mert szôrös gyerekek vannak benne, vagy görény, ahova a büdös gyerekek kerülnek. A mi nevünk egyszerûen X-akták lett.

azaz utóirat annak az újságnak a neve, amelyet minden résztvevô kézhez kapott a 2006. április 18-22. között Besztercén megrendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán. A verseny mottója egy Reményik Sándor-idézet volt: "Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven." A megnyitóünnepségen Székely Dávid tanfelügyelô üdvözölte a 15 megyébôl érkezô 179 versenyzôt, s elmondta: "azért gyûltünk össze, hogy a magyar nyelvet és irodalmat ünnepeljük". Ünnepi beszédet mondott Kötô József államtitkár, majd dr.Orbán Gyöngyi, egyetemi tanár, a verseny elnöke szólt a résztvevôkhöz. A helyi meghívottak közül Gheorghe Tuta alprefektus és Mihai Cazacu fôtanfelügyelô üdvözölte a vendégeket. Az ünnepség a besztercei Andrei Muresanu Fôgimnázium diákjainak elôadásával ért véget, akik dalban, versben és táncban "játszották el" a magyar irodalom korszakait. Az elôadást Sárkány Panna és Kinga pedagógusok állították össze. Az este ünnepi vacsorával ért véget. A Maros megyeieket három pedagógus képviselte: Soós Katalin tanfelügyelô, értékelô tanár, illetve Csicsáky Noémi és Demeter Ignác Attila kísérô tanárok. A második nap délelôttje a dolgozatok megírásával telt. A diákok jókedvûen, de azért be nem vallott szorongással várták a tételeket. Nem csalódtak: a tételek valóban kreatívak, elgondolkodtatóak voltak. Mindenki igyekezett a legjobb formáját hozni, hiszen nagy volt a tét: megmutatni, kik a legjobbak a jók között. A vetélkedôk és a kézmûves-foglalkozások oldott hangulatban zajlottak, csak délután lett izgatottabb a gyereksereg, mivel a zsûri hat órára ígérte az eredményhirdetést. Ez kis késéssel meg is történt, íme az eredmények. Maros megyébôl dicséretet kapott: Nagy Kóródi Enikô (A. Mosora Gimn., Segesvár, 8. oszt., Jakabházi Béla), Dálnoki Réka (Bolyai F., 9. oszt., Soós Katalin), Szabó Judith Eszter (Szováta, 12. oszt., Vass Júlia). Harmadik díjban részesült: Kiss Ernô Csongor (Bolyai F., 9. oszt., Farkas Márta) és Balázs-Oldal Nóra (Bolyai, 11. oszt., Fodor Ibolya). Második díjasok: Dénes Hunor (Bolyai F., 10. oszt., Sikó Olga) és Láng Orsolya (Mûvészeti Líceum, 11. oszt., Kozma Edit). A pénteki nap az óvások benyújtásával kezdôdött, majd mindenki szép és tartalmas tanulmányi kiránduláson vett részt. Az útvonal és a látnivalók: Beszterce – Árokalja (Bethlen- kastély és park) – Cegôtelke (cserhalmi emlékmû, népi tánc, koszorúzás, lovas játék) – Kerlés (Bethlen grófok temetkezési helye) – Sárvár-Bethlen-Vice (néptánc és népdaléneklés, koszorúzás, ebéd). Este a javító tanárok, a kísérô tanárok és a helyi szervezôk díszvacsorán vettek részt a Beszterce szálló éttermében, míg a diákok szintén helyi tanárok felügyelete alatt bulizhattak. Szombat reggel 9 órától a besztercei kultúrotthonban záróünnepség keretében megtörtént a nyertesek díjazása. Maros megye az összesített táblázaton az ötödik helyen végzett, három dicsérettel, két harmadik hellyel és két második hellyel. Különdíjak kiosztására is sor került. Az RMDSZ az elsô három helyezést elért tanulókat díjazta: Dénes Hunor, Kiss Ernô Csongor, Balázs-Oldal Nóra. Az RMPSZ Láng Orsolyát részesítette díjban dolgozata kiemelkedô szakszerûségéért, valamint ô kapta a Beszterce-Naszód Megyei Ifjúsági Igazgatóság és a MADISZ különdíját is. Ezenkívül Dávid Panna a Horváth Pál Baráti Kör különdíjában részesült, az EMKE Kántor Emesét díjazta, a Közoktatás díját pedig Kiss Ernô Csongor nyerte el. A verseny során többször is elhangzott, hogy mindannyian nyertesek vagyunk. Aki eljut a magyar tantárgyverseny országos szakaszára, az jól teljesített, még ha nem is szerez ott díjakat. Az ismerkedések, barátságok, az átélt izgalmak, a gyôzelmek és vereségek, reméljük, mindenkiben maradandó nyomot hagytak/hagynak. És nem utolsósorban hatnak jövendôbeli teljesítményükre is. Köszönjük, Beszterce!

Viszontlátásra 2007-ben, Nagyváradon!

Demeter Ignác

Jólesô érzéssel olvastam Havadi Tibor úr cikkét a Népújság április 26-i számában, melyben megemlékezik a hajdani és egyben megboldogult Oroszlán vendéglôrôl. Ahogy írásából kivettem, nem egy generáció tagjai vagyunk, ugyanis régebbi emlékeit osztja meg az olvasóközönséggel. Elárulom Havadi úrnak, hogy jómagam 1982-ben ittam az elsô sörömet az Oroszlánban 4 lej 75 baniért (borravalóval 5 lej volt) és persze illegálisan, ugyanis még diák voltam és kiskorú. De a bolyais diákokat soha nem lehetett onnan kitiltani, legyen az államhatóság vagy morcos tanári kar. Elôbbiek és utóbbiak is odajártak egy-két "málnaszörpre" és ezzel mindenki tisztában volt. Sôt, olyan esetnek is szereplôje voltam, hogy a már ismerôs pincérek eldugtak minket a raktárba és oda hozták a "halbát", hogy ne kelljen találkoznunk a már bent poharazgató tanárainkkal. Mikor a dohos raktár félhomályát megszokta a szemünk, akkor vettük észre, hogy a Borsos Tamásból a tányérsapkások is ott iddogálnak munkaidôben. Méregettük egymást egy ideig (mi berezelve), ám nem lett semmi belôle.

Havadi úr a régi idôket eleveníti fel, én meg a végnapjait szeretném a saját szemszögembôl és emlékeimbôl felidézni. 1987-ben zárták be olyan ürüggyel, hogy a közeli (nem is olyan közeli) számítóközpontnak létszükséglete egy kantin, és persze a több száz éves épület pont ezt a célt volt köteles szolgálni. Senki sem volt hülye ebben a városban, senki sem ette meg a mesét és mindenki átkozta a "szentségtörôket". Az is, aki odajárt és az is, aki nem, ugyanis a teljes városképnek egy jeles képviselôje volt, úgy is mint épület és úgy is mint fogadó. Ami még érdekesebb – és ez csak alátámasztotta mindenki gyanúját –, hogy az Oroszlánnal egyszerre megszûnt a híres Tutun kávéház is. Tisztán látta mindenki, hogy ez egy jól megfontolt terv, ugyanis azokban a zavaros idôkben ez a két hely volt az, ahol a magyarság összegyûlt és megvitatta ügyes-bajos dolgait. És ez az elvtársaknak nem nagyon tetszett. Nem volt egészséges arra a romlott rendszerre nézve. Ez nyílt titok volt, de nem lehetett tenni semmit ellene.

Régi ismerôsöm, bolyais véndiák mondta nem is olyan régen, hogy a világ közepe a Bolyaiak szobra hátánál van, a hajtûkanyarban. Ugyanis onnan ágazik három irányba az út: az Oroszlán felé, az iskola és a Tutun felé. Ez vicces, de valamikor voltak marosvásárhelyiek, akik ezt hitték is. Csak azt nem értem, hogy miért van a megboldogult vendéglô most is lakat alatt?

Igaz, hogy a többi híres vendéglô is erre a sorsra jutott, de minket, "oroszlánosokat" ez nem sokat vigasztal. Nincs Maros vendéglô, bank lett, lakat alatt az Aranykakas, a Somi, és eltûntek a régi jó helyek.

Nemrégiben New Orleansból hazalátogatott volt osztálytársam és hihetetlennek tûnt neki, hogy nem ihat meg egy "halbát" a régi helyen. Pedig oszióra után (ugyanis érettségi találkozónk volt) így illett volna, pont mint diákkorunkban. Csak most már legálisan.

A Tutun egypár éve ismét nyitva. Igaz, nem ugyanaz, mint hajdanában. Hiába a sokkal szebb belsô. A mentalitás 180 fokkal változott benne, egész más a beszédtéma és a felfogás is, ám mint mondtam: nyitva van. Valakinek nem lenne érdekében újraindítani az Oroszlánt is? És ha lehet, ne Vânatorul vagy Boema néven és ne cipôüzletnek vagy hamburgeresnek (ugyanis ilyen formákban is fungált a kilencvenes évek elején). Van belôlük elég. És ha mégis megtörténik a csoda, meghívom Havadi urat egy jéghideg, persze zúzmarás "halbára", hálám jeléül, hogy végre valaki megemlékezett errôl a sokat vitatott, de annál inkább szeretett helyrôl.

Máthé Levente, volt oroszlános

Tizenegy évvel ezelôtt,1995-ben szervezték meg a Veszprém megyei Pápa városában a Szent György- napi elsô regionális mezôgazdasági és élelmiszer-kiállítást és vásárt. Erre akkor a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét is meghívták kiállítóként. Azóta minden évben kiállítottunk a pápai Agrárexpón, több különdíjat és elismerést hoztunk el a rangos rendezvényrôl. A múlt évben elmaradt a kiállítás, ezért az idén volt a 10. jubileumi kiállítás, amelyre ismét meghívtak. Nem szégyenkeztünk a standokkal, hiszen a hagyományos erdélyi népmûvészeti termékek mellett az idén megjelentek a kalotaszegiek gyönyörû kézmûves termékei, csodálatos öltözékei, csecsebecséi, és természetesen volt szilvapálinka is.

A megnyitó pillanatától zárásig – három napon át – nagy volt a sürgés-forgás a standunk elôtt, sok ismeretség és üzlet kötôdött. A kormány részérôl Pásztóki András, az FVM politikai államtitkára gratulált kiállítóinknak, akik Maros, Brassó és Kolozs megyébôl érkeztek.

Köszönetet mondunk a Veszprém Megyei Agrárkamarának és Pápa város önkormányzatának a meghívásért. A számos szakmai és szórakoztató mûsor mellett vetélkedôk is voltak, többek között rönkfûrészelô verseny. A hat benevezô közül az elsô és a harmadik díjat erdélyiek szerezték meg, nem kis örömünkre, hiszen egy-egy fûnyírógépet, illetve svéd baltát nyertek. A nyár folyamán több dunántúli kiállításra is meghívtak gyönyörû termékeinkkel – Badacsonyba, Szigligetre és Kaposvárra. Reméljük, hogy ott leszünk.

Máthé László, az RMGE alelnöke

Április 29-én rendezték meg a 48. Szent István- bált a montreali Fairmont The Queen Elisabeth hotel nagy szalonjában. A hosszú hónapokon át tartó szervezés, próbák, sürgés-forgás végre meghozta gyümölcsét.

Az európai magyar-osztrák bálokra és tradíciójukra emlékeztetnek a napjainkban évente megrendezésre kerülô Szent István-bálok.

Amit az 1800-as években az elegancia és elôkelô szó jelentett, annak értelme nem kopott mára. A modernebb megrendezésû bálok igyekeznek a hagyományos és igazi magyar hangulatot idézni és megôrizni.

A Szent István-bálok résztvevôi nemcsak magyarok, hanem más nemzetiségûek is, de öröm látni, hogy a csárdás zenéjére az angol, francia vagy skót is megpróbál táncolni, ugyanakkor érdeklôdnek a magyar hagyományok iránt és sz&iac