Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Mostanában divat elítélni a kommunizmust. Jogos ennek az igénye, a kommunista rezsimek visszaéléseinek soha nem szabad megismétlôdniük. Csakhogy, mint minden egyéb minálunk, egyesek számára a kommunizmus vizsgálata is jó "biznisznek", sôt jó "fejôstehénnek" bizonyul. Ugyanis, mint kiderült, Romániában több tucat szervezet, intézmény, alapítvány "kutat" a közelmúltunkban, amelyek "természetesen" pénzt igényelnek, elsôsorban az állami költségvetéstôl (magyarán a mi adóinkból).

Az államnak nincs világos programja a kommunizmus visszaéléseit kutatók finanszírozására. Ezért aztán a pénzeket legtöbbször a (befolyásos) politikusok óhaja szerint osztogatja, nem pedig a konkrét szükségletek alapján. Így jelent meg a Ion Iliescu-féle Forradalom Intézménye, vagy a kommunista diktatúra elemzésére alakított elnöki bizottság. Ez utóbbi "replika" a kormány által alakított, a Kommunizmus Bûneit Vizsgáló Intézményre. Ezek mind-mind pénzt kapnak. Ha ennyi volna, talán nem is volna sok, hiszen hozzászoktunk, hogy hét bôrt nyúznak le rólunk ilyen-olyan adók, "taxák" leple alatt. Azonban az állam sokszor egymás tevékenységét átfedô intézeteknek is juttat (köz)pénzeket. Amint a statisztikákból kiderül, több mint tíz (10) ilyen intézet is "feji" a költségvetést. Például a Iorga, a jászvárosi Xenopol, a kolozsvári Baritiu, a Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, a Számûzetés Emlékére Intézet, a Forradalom Intézete, a kormány bizottsága, az államelnök bizottsága, a CNSAS ...

Szakértôk szerint nem az a baj, hogy sok intézmény foglalkozik a közelmúlttal, hanem az, hogy ezek átfedik egymást és nem hatékonyak. Vagyis, azért fizetik az adófizetôk pénzébôl, hogy legyenek, illetve, valakik ambícióit kielégítsék. Ez utóbbi ékes bizonyítéka, hogy miután 2005-ben a liberálisok arról kezdtek beszélni, hogy Traian Basescu "szekukollaboráns" volt, Tariceanu egy bizottságot hozott létre 60 milliárd lejes büdzsével, hogy "elôkészítse a kommunizmus perének a bizonyítékait". Erre replikázott Cotroceni a kommunista diktatúrát kivizsgáló "elnöki bizottsággal", amely egy 100 oldalas hivatalos dokumentumot készít 2006 végére, amelynek alapján az államfô aztán nyilvánosan elítélheti a kommunizmust. Ebben a két intézetben kb. 50-en fognak dolgozni. És még nem beszéltünk a többirôl. Ám a CNSAS-t sem hagyhatjuk ki, hiszen 6 év alatt csupán 15 dossziét vizsgált ki, holott csak 2006-ra a költségvetése 116 milliárd lej.

A kommunizmust valóban el kell ítélni, de ha a hatalom birtokosai úgy képzelik, hogy az egyre szegényebb lakosság adóiból pénzelnek gomba módra szaporodó, egymást átfedô, eredményt fel nem mutató intézeteket, akkor ezzel is oda jutunk, ahová minden egyébbel, kezdve a Temesvári Kiáltvánnyal, a forradalom "terroristáin" át, a marosvásárhelyi márciusi események kirobbantóinak a felderítéséig vagy a bányászjárásokig. A "téma" valakiknek jó biznisz, el lehet csámcsogni rajta, az eredmény pedig a nullával egyenlô. Csak a mi zsebünk lesz egyre vékonyabb.

Szombaton délelôtt a SELGROS nagyáruház 100 alkalmazottja és a gazdasági, valamint a pedagógia líceum 60 tanulója seprûkkel, meszelô- és mázolóecsetekkel, szemeteszsákokkal, más takarítóeszközökkel lepte el a Somostetôt. A SELGROS kezdeményezésére az önkéntesek kitakarították a marosvásárhelyiek egyik kedvenc kiránduló-, hétvégezôhelyét. A cég nemcsak Marosvásárhelyen, hanem korábban más olyan városokban, ahol üzletházuk van, szervezett már hasonló rendezvényt fiatalokkal, nemkormányzati szervezetekkel, alapítványokkal, egyetemistákkal együtt.

Marius Duval, a marosvásárhelyi SELGROS Cash&Carry nagyáruház igazgatója lapunknak elmondta, cégük nemcsak termékeikkel, szolgáltatással szeretne jelen lenni városunkban, hanem ilyen társadalmi rendezvények révén is. Korábban tervezték a Somostetôn a nagytakarítást, de csak most, május elseje elôtt sikerült megszervezni az akciót. A SELGROS Cash&Carry német tulajdonban levô vállalkozás, ezt a mentalitást, a társadalmi felelôsségvállalás tudatát szeretnék meghonosítani nálunk is. A Somostetô kedvenc kikapcsolódást nyújtó célpontja a városnak, ezért felelôsséget kell vállalni érte. Remélik, ha tiszta környezetet találnak itt azok, akik ide sétálnak, vagy akár itt szeretnének majálisozni, akkor meg is ôrzik ezt úgy, ahogy kapták – mondta az üzletház vezetôje.

A rendezvényt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal is felkarolta. Csegzi Sándor alpolgármester ez alkalommal lapunknak elmondta: örvendetes kezdeményezésnek tartja, hogy a cégek, a civil szféra, az iskolák összefognak és aktívan így is részt vesznek a város életében. A Somostetôt civilizált kirándulóhellyé szeretnék átalakítani, s ebben bárki partnere lehet a városvezetôségnek. Külön öröm, hogy fiatalokat is bevontak a rendezvénybe, hiszen ezáltal megtanulják saját és mások munkáját tisztelni, a tisztaságot, a természetet, a környezetet ôrizni.

Alig pár óra alatt a vendéglô és az állatkert közötti sétányokról és az erdôbôl öt teherautó szemetet gyûjtöttek össze a SELGROS alkalmazottai és a diákok. Ezenkívül újrafestették a padokat a játszótéren. Marius Duval lapunknak elmondta, ehhez hasonló városszépítô, más karitatív rendezvények szervezését tervezi a cég.

A Transparency International (TI) javasolja Románia 2007. január elsejei EU-csatlakozását, de a monitorizálás folytatását is a korrupció terén, ami még megoldatlan, véli Victor Alistar, a szervezet igazgatója.

"A megelôzés terén a dolgok egyáltalán nem mozdultak elôre. Nem rendelkezünk összefüggô mechanizmusokkal. A büntetések terén a kormány üzenetének köszönhetôen a fogadtatás pozitív. Sôt kezdtek megjelenni a nagykorrupciós dossziék, de ezekre nem hivatkozhatunk, mivel még nem továbbították a bírósághoz" – nyilatkozta hétfôn egy sajtótájékoztatón Victor Alistar, a TI–Románia igazgatója.

A TI–Románia hétfôn nyilvánosságra hozott egy jelentést, mely a korrupció jelenségeinek romániai méretére vonatkozik. Alistar szerint a 2005. március – 2006. március közötti idôszakot felölelô jelentés majdnem ugyanolyan, mint az elôzô években.

"A dokumentum kiemeli a pozitív és a negatív eredményeket egyaránt" – mondta Alistar.

Véleménye szerint a korrupció még mindig sebezhetô területei az egészségügy, az oktatás, a közbeszerzés, az infrastruktúrális szerzôdések odaítélése, valamint az állampolgár és a helyhatóság közötti kapcsolat.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô csütörtökön egy holland napilapnak adott interjúban elmondta, Románia jelentôs haladást ért el a korrupció megfékezése terén, olyan szintre jutva, hogy a jelenség már nem okoz nagy problémát, és egyes korrupcióval vádolt politikusok, mint Adrian Nastase bírósági kivizsgálása is véglegesítôdik.

Tegnap sokan kihasználták a munkaszüneti napot és hagyományokhoz igazodva, családdal, baráti körben kivonultak a szabadba. Változékony, napsütéses, szeles idô fogadta a majálisozókat. Marosvásárhelyen hosszú sorok kígyóztak a Somostetô felé, autóval nagyon nehezen lehetett szabad parkolóhelyet találni a tetôn. A sokak által nagyon várt kisvonat nem közlekedett, mivel – tudomásunk szerint – nem adtak engedélyt rá. Így nagyon keresett lett a két körhinta és a szórakoztató játékok, de többen az állatkertet látogatták leginkább.

A szabadban mititej ínycsiklandozó illata terjengett, darabját (mustárral és kenyérrel együtt) 15.000 régi lejért adták. Az üstben babgulyás fortyogott, amely az eladótól szerzett értesülések szerint vasárnap is teljesen elfogyott. Sör mellé kiegészítôként apró halat ajánlottak, melybôl tíz dekát 30.000 lejért mértek. A bódék körüli asztaloknál alig lehetett helyet kapni és jócskán fogyott a sör. Más italban is nagy volt a választék.

A Maros-parton, illetve a város körüli erdôkben, erdôszéleken viszonylag kevesen voltak, a szombati, vasárnapi meleget és napsütést talán többen kihasználták. Sokan leginkább azért választották ezeket a helyeket, mert távol akartak lenni a városzajtól, és néhány kellemes órát szerettek volna eltölteni családtagjaikkal vagy a baráti társasággal. S az elsô igazi tavaszi napon a megye közkedvelt kirándulóhelyein: Szovátán és környékén, a Maros völgyében is megjelentek a turisták.

OGÉT 2006

Rangos tudományos tanácskozás házigazdája volt a hét végén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusa. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság Gépészeti Szakosztálya XIV. alkalommal szervezte meg az országos gépésztalálkozót, amely nemzetközi szintûvé nôtte ki magát, több rangos kül- és belföldi egyetem részvételével. Több mint 150 egyetemi tanár és diák jött el a szaktanácskozásra.

A konferencia megnyitóját szombaton délelôtt tartották a számos társszervezô egyetemi központok képviselôinek, tanárok, diákok, érdeklôdôk részvételével. Dr. Csibi Vencel-József, az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke köszöntötte a jelenlevôket, s hangsúlyozta, hogy míg kezdetekben az OGÉT-en bemutatott szakdolgozatokból csak egy kis füzetet állítottak össze, a 2006. évi rendezvényre már vaskos dokumentációt nyújthattak a résztvevôknek, több referenciamunkával. Azt is örömmel nyugtázta, hogy a jelentkezôk között nagyon sok a fiatal, ami arra utal, hogy a szakmának van jövôje. Csegzi Sándor alpolgármester az EMT marosvásárhelyi fiókjának elnökeként szólalt fel. Elmondta, Marosvásárhely nemcsak a "virágok városaként", Székelyföld kapujaként kell szerepeljen a köztudatban. Megyeszékhelyünk egyetemi központként, konferenciavárosként kell öregbítse ezentúl hírnevét, ezért szívesen vállalta fel, hogy e rangos eseménynek a házigazdája legyen a marosvásárhelyi EMT. A Sapientián is elindult a tudományos munka, ezt támogatni kell. Az OGÉT egyik célja, hogy a szakdolgozatok bemutatásával a tudományos kutatást serkentse. Az EMT-rôl szólva a fiókszervezet elnöke hangsúlyozta, olyan szintre nôtt a szervezet, hogy ilyen rendezvények szervezésével hozzájárulhat az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztéséhez. A gazdasági függetlenséget, autonómiát csak úgy érhetjük el, ha piacot foglalunk itthon, de külföldön is. Ehhez az egyetemi oktatás szakemberképzéssel járulhat hozzá. Igény van gépészekre, mérnökökre, az ilyen jellegû szakmai tanácskozás még egy érvényesülési, megnyilvánulási fórumot teremthet a diákoknak, tanároknak egyaránt.

Dr. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja hangsúlyozta, az egyetemteremtés nem csak a campus felépítését jelenti. Marosvásárhely a tudományok fellegvára kell legyen, ezt szeretnék szorgalmazni, s a tanácskozáson részt vevô egyetemi központok képviselôit kérte fel arra, hogy közös projekteket dolgozzanak ki, amivel nemcsak az építkezést lehet majd folytatni, hanem a kutatást is.

A továbbiakban a meghívott magyarországi egyetemek küldöttei szólaltak fel. A tanárok (dr. Belina Ká-roly, dr. Döbröczöni Ádám, dr. Ábrahám György, dr. Nagy Vince, dr. Timár Imre) többek között arról a kötelezettségrôl és azokról a feladatokról beszéltek, amelyeket az uniós tagság követel a felsôfokú oktatástól. Lépést kell tartani Európával a tudományos kutatásban, piacot kell nyerni és megtartani, egyszóval a "mindenséggel kell megmérettetni magunkat", ezért ez a régiós szaktanácskozás – túl a személyes és az intézmények közötti kapcsolatápoláson, megmérettetésen – a magyar tudományos kutatás, az egyetemi oktatás egyfajta számvetése is lehet.

A megnyitó után plenáris ülés következett, majd a résztvevôk több száz szakdolgozatot mutattak be a jármûvek, mechatronika, finommechanika, általános gépészet, fogaskerékhajtások, modern megmunkálások, logisztika, minôségbiztosítás, környezetvédelem és CAD szekciókban. A tanácskozás mellett a résztvevôknek alkalmuk volt Marosvásárhellyel és környékével is megismerkedni. A munkálatok szombaton este zárultak.

Sólyom László köztársasági elnök konferencia-sorozatot kezdeményez, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése – közölte a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-vel.

Az államfô május 4-re hívta össze az elsô, nem nyilvános tanácskozást, amelyre olyan, a szomszédos országokban élô magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint érvényes megállapításokat tudnak tenni a határon túli magyarság helyzetérôl. A konferenciát a Sándor-palotában rendezik meg.

A tervezett program szerint a résztvevôk bemutatják saját régiójukat és tevékenységüket. Majd kerekasztal-beszélgetések lesznek, amelyek három témával foglalkoznak: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között, a fiatal generációk magyarságtudata és a támogatáspolitika.

A több éven át tartó tanácskozás- sorozat kiemelt témai közé tartozik a határon túli magyar kisebbség szociális, gazdasági, kulturális helyzete, az elvándorlás, az asszimiláció, a népességfogyás kérdése, de olyan problémák is szóba kerülnek majd, mint a munkanélküliség, az alkoholizmus, az analfabetizmus és a magyarajkú romák ügye. A konferenciákon megvizsgálják majd a jelenlegi magyar támogatáspolitika hatékonyságát, a határon túli magyar közösség jövôképét, a kisebbségi nemzetrész gazdasági erejének fejlesztési lehetôségeit, valamint a magyarországi munkavállalás és bevándorlás kérdését.

"A problémák és a perspektívák együttes feltárásával az államfô hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. Az eszmecserének a késôbbiekben a nyugati szórványmagyarság helyzete is témája lehet" – olvasható a dokumentumban.

A tervek szerint évente két-három alkalommal tartanak majd találkozókat.

A közlemény kiemeli, hogy "a kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe".

Jól kiegészítheti egymást a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat – mondta az MTI érdeklôdésére pénteken a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke.

"A Magyar Állandó Értekezlet (...) a napi politikai élet területe (...), amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, (...) legitim (...) politikai érdekvédelmi szervezetek vezetôivel folytat párbeszédet. Ez a kettô egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól" – mondta Komlós Attila az államfô kezdeményezésére utalva.

Komlós Attila szerint fontos látni, hogy a határon túliság fogalma az elmúlt években jelentôs mértékben megváltozott. Ennek oka egyrészt a rendszerváltás, másrészt pedig az EU-csatlakozás okozta változás. Ez utóbbi teljesen új helyzetet teremtett – tette hozzá.

"Egészen más a kapcsolatrendszerünk és a viszonyunk azon határon túli magyar közösségekkel, amelyek már EU-s tagországokban élnek, más a kapcsolatunk azokkal, aki holnap, holnapután lesznek EU-s tagországok (...). Ugyanakkor szigorodik és komolyodik a helyzet az olyan országokban élô magyarok vonatkozásában, mint Ukrajna és Szerbia- Montenegró" – fogalmazott Komlós Attila. A HTMH elnöke elmondta: a generációk között is jelentôs különbségek tapasztalhatók, hiszen a határon túli magyar fiatalok "szabadabbak, kevésbé terheltek történelmi örökségünkkel, vélt és valós sérelmeinkkel".

Komlós Attila szerint a változások miatt a köztársasági elnök kezdeményezése nagyon fontos. Hozzátette: úgyszintén fontosak azok a törekvések, amelyeket az elôzô és a mostani kormányok is folytatnak.

A HTMH elnöke kitért arra: még nem tudni, mikor lesz a Magyar Állandó Értekezlet következô ülése, ám amint megalakul a kormány, várhatóan sürgôsen össze fogják hívni a Máért-et.

Az akadályok legfeljebb 2009. áprilisig hosszabbíthatók meg, utána – legfeljebb még két évig – már csak abban az esetben, ha bizonyított, hogy feloldásuk súlyos zavarokat okozna egy- egy ország munkapiacán. Minden tagországnak kizárólagos joga dönteni a hosszabbításról, de az unió "kormánya" és az Európai Parlament határozottan arra biztatta a tagokat, hogy számolják fel a korlátozásokat.

Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére az új tagállamok alkalmazottait, Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország most csatlakozik hozzájuk. Franciaország, Olaszország, Belgium, Dánia és Luxemburg fenntart bizonyos korlátozásokat, de összességében enyhíti az akadályokat. Németország és Ausztria nem változtat a jelenlegi korlátozásokon. Hollandiában a kormány a jövô év elejétôl enyhíteni szeretné a korlátozásokat, de a parlament ellenkezése miatt egyelôre hivatalosan annak fenntartását jelezte, illetve a rendszer felülvizsgálatát még ez év végén.

A bizottság országonkénti bontásban közzétett emlékeztetôjébôl kiderül, hogy Ausztria és Németország a munkavállalási engedélyek rendszerét alkalmazza továbbra is, és a határokon átnyúló szolgáltatások terén is fenntartja korlátozásait. Dánia egy parlamenti döntés értelmében valószínûleg három évig fenntartja a teljes idejû állásoknál alkalmazott engedélyrendszerét, de a kvótákat eközben felszámolja, és munkaerôpiacát fokozatosan rugalmasabbá és nyitottabbá teszi.

Brüsszel eredetileg március végére várta, hogy megérkezzen a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) börtönébe Ratko Mladic, de nagyjából egy hónappal ezelôtt Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök meg tudta gyôzni Carla Del Ponte hágai fôügyészt és Olli Rehnt, az EU bôvítési biztosát, hogy a hatóságok április végéig kézre kerítik a szökevényt.

Brüsszel méltányolta a belgrádi ígéretet, egy hónappal eltolta a határidôt, amely elvileg vasárnap éjfélkor lejárt. A fogadkozások ellenére mind ez idáig nem érkezett hír arról, hogy letartóztatták volna a nyolcezer srebrenicai férfi és fiú kivégzésével vádolt tábornokot.

Rehn pénteken megismételte figyelmeztetését, hogy amennyiben Mladic néhány napon belül nem lesz Hágában, Brüsszel felfüggeszti a tavaly ôsszel kezdôdött társulási tárgyalásokat Belgráddal. "Volt idejük bebizonyítani, hogy nem bujtatják Mladicot. Ez az utolsó pillanat a cselekvésre és a konkrét eredmények felmutatására, ami alatt Mladic elfogása, és Hágának való kiadatása értendô" – mondta Rehn a BBC-nek nyilatkozva.

A Peter Smith bíró által jegyzett bírósági végzés szövegében elrejtett dôlt szedésû betûket egy olyan kóddal összeolvasva, amelyre az indokolás elsô bekezdéseinek ugyancsak kurzivált betûi utaltak, a megfejtés a következô volt: Jackie Fisher, who are you? Dreadnought – Jackie Fisher, ki vagy? Csatahajó).

Mint arról a The Guardian címû brit lap beszámolt, a lap ügyvédje, Dan Tench jött rá arra, hogy a bíró, aki lelkes rajongója a brit haditengerészetnek, a Royal Navynek, ezzel a szöveggel annak egyik tengernagyára utalt. Peter Smith, a bíró gratulált az ügyvédnek, hogy elsôként fejtette meg az ô kódpervégzésébe kódolt titkos üzenetét.

A bíróság április 7-i végzésének elsô hét bekezdésében dôlt betûkkel szedett szöveg a Smithy Code szavakat formálja, ami a bíró nevébôl formált kódra történt utalásként értelmezhetô. Az indokolás szövegének egészében további dôlt szedésû betûk voltak, de elsô látásra nem derült ki jelentésük. Dan Tench rájött, hogy a Smithy Code szavakkal a játékos kedvû bíró a Dan Brown regényében alkalmazott Fibonacci-sorra utalt (matematikai számsorra, nem irodalmi idézetre), és azt alkalmazva fejtette meg a további dôlt betûk jelentését.

Peter Smith, a bíró április 7-én meghozott végzésében úgy foglalt állást, hogy a Da Vinci-kód nem volt plágium. A két brit felperes azt állította, hogy a sikeríró az ô 20 évvel ezelôtt megjelent könyvük központi gondolatára építette regényét, nevezetesen arra a feltevésre, hogy Krisztus feleségül vette Mária Magdolnát, gyermekeik is születtek, akikkel a mai Franciaország területén telepedtek le, és utódaik talán még ma is élnek. A bíróság végzése szerint Dan Brown használta ugyan forrásként a másik könyvet saját regénye bizonyos részeinek megírásához, de közvetlenül és kiterjedten nem másolt abból.

Amikor az ítéletbe rejtett titkos kódra a héten felfigyeltek az újságírók, a bíróság szóvivôje hivatalosan csak annyit mondott, hogy "a végzést egyáltalán nem befolyásolja, hogy a szövegben van néhány dôlt szedésû betû".

Az egészségügy reformja törvénycsomag megjelent a Hivatalos Közlönyben, az egyes egészségügyi szakmák gyakorlására és az élvezeti cikkek adójára vonatkozó elôírások a megjelenés után három nappal, azaz keddtôl lépnek életbe.

A csomag 17 törvényt tartalmaz, az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi szakma gyakorlására, a kórházak és a szakmai szervezetek megszervezése, közegészségügy, közösségi, sürgôsségi és alapfokú orvosi ellátás, európai transzplantáció, az egészségügyi biztosítás, gyógyszerek, valamint az egészségügyi személyzet és a gyógyszertermékek szállítójának civil felelôsségvállalása terén. Ugyanaz a törvénycsomag – melyet a parlament a kormány felelôsségvállalása által fogadott el – az élvezeti cikkek adójának bevezetésérôl is említést tesz.

Az egészségügyi reform törvényei különbözô idôpontokban lépnek életbe, egyesek már a közzététel után három napra – mint az "élvezeti cikkek adója", az egészségügyi szakmák gyakorlása, és a szakmai szervezetekre vonatkozó –, mások egy hónapra, egy évre vagy hat hónapra Románia EU-csatlakozása után.

"Az élvezeti cikkek adóját" a dohány és alkohol (más mint bor és sör) termékek túlzott fogyasztásának meggátolásáért, valamint az egészségügyi kiadások fedezéséért vezették be. Ezeket e bevételeket – az egészségügyi miniszter szerint – a közegészségügyi rendszer infrastruktúrájába fektetik, országos programok finanszírozására fordítják, valamint az Egészségügyi Minisztérium különleges pénzalapjába kerülnek.

Ezek az elôírások a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstôl számított harmadik naptól lépnek életbe , és a pénz 2007. január elsejétôl az Egészségügyi Minisztérium saját bevételét képezi majd – jelenti a Mediafax.

Május 2-3. között hivatalos látogatásra Romániába érkezik Heinz Fischer, Ausztria elnöke, aki Traian Basescu államfôvel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel és a parlament két házának elnökeivel fog találkozni.

Fischer Traian Basescu meghívásának tesz eleget. A két államfô találkozóján szó esik Románia EU-csatlakozásáról, a csatlakozási egyezmény ausztriai ratifikálásáról, a kétoldalú gazdasági együttmûködésrôl – hangsúlyosan az energetikai méretekrôl, írja a Mediafaxhoz eljuttatott közleményében az elnöki adminisztráció. "Elemzik a 2002-ben Románia és Ausztria által létrehozott, az Európai Bizottság és a Délkelet-Európáért Stabilitási Egyezmény által támogatott sokoldalú együttmûködési kezdeményezés, a Dunai Együttmûködési Folyamat jelenlegi helyzetét és a fejlesztési perspektívákat", mutatnak rá a közleményben.

A hivatalos tárgyalások során értékelik az EU osztrák elnöksége által kidolgozott akcióterv alkalmazásának jelenlegi helyzetét, és az európai üzleti szféra érdekeirôl is egyeztetnek.

"Ugyanakkor véleménycserére is sor kerül a nyugat- balkáni államok európai törekvéseirôl, a fekete-tengeri térségi demokráciáról és biztonságról, és a közel-keleti békefolyamatról", olvasható a közleményben.

Az "Igazság és Igazságosság" Szövetség millió és millió ember nyugdíját "habzsolja", nyilatkozta a múlt hét végén Cristian Georgescu szociáldemokrata szenátor. A politikus szerint a nyugdíjak újraszámolása "egy nagy hazugságnak" bizonyult, a vele járó bürokrácia kiadásai nagyobbak voltak, mint maguk a nyugdíjak. A Munkaügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos tevékenységét "még nagyobb csalásnak" minôsítette.

Ugyanis, jelentette ki, sok ezer olyan nyugdíjas, aki annak idején a nehéziparban dolgozott (I-es és II-es kategóriában), az újraszámolás során kemény munkaéveket veszített el amiatt, mert nem vették figyelembe azt a szabályt, amely szerint egy I-es kategóriájú munkásnál egy év ledolgozott idô másfél évnek számított. A szabály azokra vonatkozott, akik embertelen körülmények között – mérgezett környezetben, föld alatt, a magasban, nagy zajban, elviselhetetlen hôségben stb. – dolgoztak.

A szenátor több kérdést intézett a miniszterhez: * Tudja, hogy milyen körülmények között dolgoztak a dicsôszentmártoni Bicapa munkásai? * Tudja, milyen körülmények között dolgoztak az IMATEX-beli csiszolóban? * Tudja, milyen körülmények voltak a kohászatban és az üvegöntödékben? A választ is megadja: ezeknek, a szakmai betegségektôl elkínzott személyeknek – ha egyáltalán megérték a nyugdíjkorhatárt – az 50. életévük betöltése után jogukban állt 20 évnyi munkát követôen nyugdíjba vonulni. Azok, akik elérték a nyugdíjazást, most elveszítik a nyugdíjuk egy részét amiatt, mert az "Igazság és Igazságosság" szövetség azok kategóriájába sorolja ôket, akik a nyugdíjkorhatár elérése elôtt mentek nyugdíjba.

Az újfajta nyugdíjátszámolást, amely során nem tartják szem elôtt, hogy a rendkívül nehéz körülmények között végzett munka után 20 év régiséget 30 évnek kell elszámolni, "felháborító szemtelenségnek" nevezi, és kijelenti: a Tariceanu-kabinet nem tudja, honnan sajtolja ki a Sebastian Bodu (az országos adóhivatal – ANAF elnökének) ötféle, illetve a Bogdan Olteanu (a kormány és a parlament közötti kapcsolatokért felelôs volt miniszter, jelenleg a képviselôház elnöke) háromféle fizetését. Ugyanakkor megengedhetetlennek nevezi Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter inkompetenciáját, akinek a parlamentben elhangzott interpellációkra megfogalmazott válaszaiból kiderült, hogy fogalma sincs a több ezer nyugdíjas helyzetérôl.

Cristian Georgescu szenátor a dicsôszentmártoni vegyi kombinát nyugdíjasainak helyzete miatt interpellált, amelyben épp a fentebb említett rendellenességre hívta fel Gheorghe Barbu tárcavezetô figyelmét, név szerint, és a nyugdíjazási dossziét mellékelve sorolta fel azokat, akik a nyugdíjak újraszámolása során 400000 régi lejtôl 1200000 lejig veszítettek a nyugdíjukból.

A szenátor szerint az Országos Nyugdíjpénztár alkalmazottjai is elismerték, hogy az I-es és II-es kategóriába sorolt munkásokat annak idején törvényesen nyugdíjazták, és nem lehet ôket a nyugdíjuk csökkentésével büntetni.

A közmunkálatügyi miniszter, Borbély László szombaton a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy a romániai bérek és az életszínvonal progresszíven fog növekedni és közel 10 éven belül megközelítik egy fejlett EU-s államét.

"Ha valaki azt hiszi, hogy 2007. január elsejével kezdôdôen, azok után, hogy tagok leszünk, látványosan fog Romániában valami is változni, annak garantálom, hogy nem. Egyes struktúrák fognak módosulni, bizonyos szabályokat be kell tartani, és ezen változások következtében növekedni fog az életszínvonal, a bérekkel közelíteni fogunk az EU-hoz" – mondta Borbély.

A továbbiakban kifejtette, hogy egy nemrég általa áttanulmányozott elemzés az EU-ban alkalmazott minimálbérekrôl kimutatja, hogy az EU-tagállamok között is nagy különbségek vannak e téren, de fokozatosan a bérek is és az életszínvonal is növekedni fog. "Progresszív közelítés lesz, én úgy vélem, hogy közel 10 éven belül 60- 70%-kal fogunk közeledni ami egy fejlett EU-állam színvonalát illeti. De ennek érdekében nagyon sokat kell tegyünk", húzta alá Borbély.

A szaktárcavezetô úgy értékelte, hogy a csatlakozás pillanatában az árak az ingatlanpiacon sem fognak jelentôsen nôni. "Nem lesz látványos drágulás, mivel ha például a mai bukaresti vagy budapesti árakat nézzük, akkor a különbség nem nagy, az árak már kiegyenlítôdtek, elhelyezôdtek. A területeknél várható növekedés, evidens, hogy nem látványos árakra" – tette hozzá Borbély László.

Az erdélyi, anyaországi és nyugati magyarság széles körû mobilizálásának eredményeként több ezer elektronikus levél árasztotta el április folyamán Olli Rehn bôvítési biztos postaládáját, hogy az Európai Bizottság magas rangú hivatalnokának tudtára hozzák, elfogadhatatlan az az álláspont, amit a romániai magyarság által sérelmezett kérdésekben képvisel. A tizenhét erdélyi magyar civil szervezet, két RMDSZ-es honatya és a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett "Írjon levelet Olli Rehn bôvítési biztosnak" kampány elsô fázisát áprilissal lezárták, mivel a bôvítési biztos elôzetesen bejelentett szándéka szerint április végéig vesz figyelembe újabb fejleményeket a május 16-án nyilvánosságra hozandó jelentéséhez. A HHRF- honlapon keresztül elküldött 2.288 levelet május elején – még az országjelentés nyilvánosságra hozatala elôtt – nyomtatásban is eljuttatják Olli Rehnnek – olvasható a HHRF sajtóközleményében.

Az erdélyi magyar civil kezdeményezés szervesen egészítette ki azt a tevékenységet, amelyet az Európai Parlament magyar képviselôi fejtettek ki. Tabajdi Csaba szocialista és Szent-Iványi István liberális európai képviselôk közös levele, valamint a Schöpflin György által kezdeményezett és összesen 18 képviselô által jegyzett levél mind arra voltak hivatottak, hogy nyomást gyakoroljanak Olli Rehnre, hogy vegye számításba az erdélyi magyarság segélykérését. Gál Kinga néppárti és Dobolyi Alexandra szocialista EP- képviselôk pedig Bukarestben is szóvá tették a hiányosságokat.

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a civil és médiapartnereknek, akik segítettek népszerûsíteni az Erdélyben újszerûnek számító kampányt. A kampány elérte célját: a civil szféra felemelte hangját és kimondta: "nem mindegy, hogyan fogunk élni az Európai Unióban!" Erre az akaratra és tenni akarásra lehet építeni a jövôben, hiszen az Unióhoz nem csupán az elvont és megfoghatatlan román állam, a korrupt bürokrácia és burjánzó apparátus fog csatlakozni, hanem fôleg kisemberek milliói, köztük az az 1,5 millió magyar is, akiknek kérésérôl Olli Rehn bôvítési biztos egyelôre nem akar tudomást venni – áll a kezdeményezôk szerkesztôségünkbe is eljuttatott közleményében.

Távhôszolgáltatók tanácskozása

A hét végén Szovátán tartott közgyûlést a COGEN elnevezésû, 32 távhôszolgáltatót – köztük a marosvásárhelyi Energomurt is – tömörítô országos egyesület. Mihai Balan elnök szerint a cél az volt, hogy megtalálják a lakások fûtésére a legjobb és a legolcsóbb megoldást, figyelembe véve ugyanakkor az európai uniós környezetvédelmi jogszabályokat. A következô lépés: az önkormányzatoknak el kell dönteniük, milyen övezetben milyen lakásfûtési módszert alkalmazzanak, hiszen a kormányprogram szerint az elv "egy tömbház – egy hôszolgáltató" lesz.

Az elmúlt évekbeli kormányintézkedések szakmaiságát megkérdôjelezte a COGEN egyesület, ám ezúttal Mihai Balan elnök jónak nevezte a kormány 2006–2009 közötti idôszakra kidolgozott távfûtési stratégiáját, amely egyrészt a tömbházak hôszigetelését és a szolgáltatás hatékonyságának növelését, másrészt a mérôberendezések és a hálózati infrastruktúra korszerûsítését célozza. A szombaton megtartott sajtótájékoztatón, amelyen Mihai Balan mellett Piturca Ion alelnök, Walter Popescu, a focsani-i és Bauer Andrea, a marosvásárhelyi távhôszolgáltató cég vezetôje vett részt, az egyesület alelnöke kijelentette, hogy az egyik legfontosabb kérdés az egyéni kis kazánok mûködésének szabályozása, ugyanis az európai környezetvédelmi normák érvényesekké válnak 2007. január 1- jétôl, ha Románia tagja lesz az EU-nak. Piturca Ion figyelmeztetett a hároméves kormánystratégiában levô kitételre, miszerint "a program alkalmazásakor a helyhatóságok meghatározzák azokat a zónákat, amelyek hôszolgáltatást igényelnek, annak az európai elvnek a figyelembevételével, amely szerint: egy tömbház – egy hôszolgáltató". Vagyis egy tömbházon belül nem lehet két- háromféle fûtési módszert alkalmazni. Hogy ez miként valósul meg, nehéz kérdés, a COGEN alelnöke szerint azonban "nem várhatók radikális intézkedések", hanem "fokozatosan" oldják meg a helyzetet, természetesen a tulajdonosi társulásoknak jelentôs szerepük lesz a folyamatban. Például, ha egy tömbházban a nagy többségnek egyéni kiskazánja van, várhatóan a többi lakónak is ezt a módszert kell választania, anyagi lehetôség híján akár önkormányzati támogatás lehetôsége is felmerülhet. Ha viszont a távhôrendszeren levôk vannak többségben, akkor a kis kazánnal rendelkezôknek kell "átállniuk", persze nem rögtön, hanem fokozatosan, a berendezések amortizálódása után.

– Bármennyire is nem tetszik, egy tömbházban közösségben élnek a lakók, ez a rendszer egész Európában megtalálható, azzal a különbséggel, hogy Romániában nagyobb arányban – jelentette ki Piturca Ion.

Az egyesület alelnöke a Népújság felvetésére elmondta, hogy az elmúlt években az egymást követô kormányok habozása, a távhôszolgáltatási stratégia kidolgozásának halogatása annak tudható be, hogy a "szakmai szempontok nem mindig egyeztek a politikai érdekekkel". Vagyis a kis kazánok felszerelésének hallgatólagos szorgalmazása bizonyos érdekcsoportoknak kedvezett. Piturca szerint ami most, utolsó nekirugaszkodásként történik, annak 1990-ben kellett volna elkezdôdnie, és az is a kormány számlájára írható, hogy a lakosság nem mindig volt tisztában azzal, milyen következményei lesznek az egyéni kazánok beszerelésének, hogy ezzel a módszerrel a földgázvállalatok kiszolgáltatottaivá válnak. Márpedig figyelembe kell venni a földgáz árának várható emelkedését, és azt, hogy különbséget tesznek majd a nagy- és kisfogyasztói ár között. A kisfogyasztói ár legalább kétszerese lesz az elôbbinek, olyan körülmények között, amikor a földgáz ára eléri az európai szintet. Ezúttal van stratégia és garancia arra, hogy alkalmazni is fogják az európai uniós, kényszerítô jogszabályokat – mondta Piturca Ion.

Az egyesület képviselôi szerint a távhôszolgáltatók helyzete is válságos, ezért ott, ahol még lehetséges, korszerûsíteni kell a rendszert, hiszen ez a gazdaságosabb szolgáltatás. A helyhatóság pedig el kell döntse egy városon belül, hogy hol indokolt mûködtetni a távhôszolgáltatást, és hol elônyösebb más, alternatív fûtési eljárást engedélyezni.

A marosvásárhelyi Bernády Ház immár negyedszer látta vendégül a Communitas Alapítvány kuratóriuma által megítélt alkotói ösztöndíjak kiosztásának gálaünnepségét. Évrôl évre bôvült a támogatottak köre, a 2006-os ösztöndíjat már 32 fiatal mûvész illetve kisegyüttes vehette át múlt pénteken délután. Az esemény rangját emelte, hogy a tavalyi és az idei ösztöndíjasok mellett a bensôséges ünnepségen megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, valamint az ösztöndíjbizottság több tagja, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Gáspárik Attila, Xantus Gábor.

– Soha nem hittem abban, hogy a tehetség mindenképpen érvényesül, és hogy a tehetséges ember elôbb-utóbb áttöri az elôtte álló akadályokat – mondotta az ösztöndíjbizottság elnökeként is Markó Béla. – Nem, a fiatal írót, festôt, szobrászt, zenészt, színészt, minden fiatal alkotót segíteni kell abban, hogy megfelelô körülmények között végezhesse a maga teremtô munkáját. A mi kötelességünk, a közösség felelôssége megbecsülni a fiatal alkotót, hiszen ezáltal önmagunkat, saját közös jövônket tiszteljük meg – hangsúlyozta. Az idén a támogatás értéke havi 6 millió régi lej, és az irodalom, a képzômûvészet, fotómûvészet, a zene, színház és a film területén kiemelkedô teljesítményt nyújtó 35 éven aluli pályázók közül került ki az a 32, aki számíthat rá alkotó munkájában. Gáspárik Attila és Xantus Gábor külön kiemelte a filmmûvészet kategóriájának hazai erôsödését.

Az ösztöndíjak elnyerését tanúsító oklevelek átadása elôtt a stipendium tavalyi birtokosai mutatkoztak be. A gálamûsor moderátora, a rendezvényt szervezô mûvelôdési és egyházügyi fôosztály vezetôje, Szép Gyula ügyvezetô alelnök Nagy Miklós Kund mûkritikusnak adta át a szót, aki az öt 2005-ös alkotói ösztöndíjas képzômûvész – Kiss Melinda, Debreczeni Botond, Részegh Botond, Márton Katalin és Baász Orsolya – közös kiállítását ajánlotta a jelen levô népes közönség figyelmébe. Festészet, grafika, kerámia- és papírmûvészet eredeti együttesét kínálta a tárlat a nézôknek, érdekes párbeszédet hozva létre a különbözô mûfajok tehetséggel bôven megáldott, ígéretes ifjú képviselôi között. A gondolatok és a látvány sokszínû gazdagságát méltatta a beszélô. Ezt követôen Albert Csilla, Bene Zoltán, Csiszér Viola, Czumbil Bernadette, Farkas Wellmann Endre, Gergely Edit, Kézdi Imola, Király Zoltán, Kolcsár Péter, Kulcsár Szabolcs, László Noémi és Székely Zselyke írásai, versmondása illetve énekes, hangszeres produkciója nyújtott maradandó élményt az egybegyûlteknek.

A középiskolába felvételizôk számára május 5. illetve 6-án tartják meg a képességfelmérô próbákat – olvasható a megyei tanfelügyelôség tájékoztatójában.

Azon diákok számára, akik kétnyelvû vagy emelt óraszámú nyelvosztályba készülnek, május 5-én szervezik meg a nyelvismeretet felmérô vizsgát. Angol nyelvbôl 9 órakor, francia, és német nyelvbôl valamint magyar és német anyanyelvbôl 10.30 órakor kezdôdik a felmérés. A francia, német valamint a magyar és német anyanyelvi felmérést a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában tartják, angolból nyolc központot jelöltek ki. A 2-es iskolán kívül (ahol a dicsôi Traian és Avram Iancu iskolaközpontok, a ludasi Ion Vladutiu és a radnóti általános iskola diákjai adnak számot nyelvtudásukról), a Liviu Rebreanu Gimnáziumban (Serafim Duicu és Al. Ioan Cuza gimnáziumok), az Európa Gimnáziumban (mûvészeti és Schiller Gimnázium), a Dacia Gimnáziumban (a Guga és a nyárádtôi Dragan Gimnázium), a Mihai Viteazul Gimnáziumban (szovátai ált. isk., nyárádszeredai ált isk., erdôszentgyörgyi iskolaközpont), a megyeszékhelyi 7-es ált. iskolában (marosszentgyörgyi Szent György Ált. Isk., sármási iskolaközpont, rücsi Gh. Sincai Gimnáziun, mezôbándi iskolaközpont), a régeni A. Maior gimnáziumban (régeni Ceuseanu, F. Bogdan gimnáziumok, dédai Vasile Netea iskolaközpont, görgényszent-imrei ált. isk.), a segesvári Neagu Gimnáziumban (segesvári Mosora és Zaharia Boiu gimnáziumok) vizsgáztatnak angol nyelvbôl. A többi képességfelmérô vizsgát május 6- án szervezik meg. A Bolyai Elméleti Líceumban a katolikus osztályba felvételizô diákok vallásismereteit, a Református Kollégiumban a református osztályba felvételizôk biblia- és egyházi énektudását, a Mihai Eminescu tanítôképzôbe felvételizôk beszédkészségét, hallását és ügyességét, a Brâncusi Iskolaközpontba valamint a segesvári Eliade középiskolába felvételizôk rajzkészségét az említett helyszíneken május 6-án kilenc órától mérik fel. A mûvészeti középiskolában 8 órától a képzômûvészeti, 9 órától a zenei ismereteikrôl adhatnak számot a diákok, a sportlíceumba felvételizôknek 8 órától lesz a válogatás a Bolyai sportpályáján.

Az ember azt hihetné, hogy kisebbségiként ôsi, zenei kultúrájának népszerûsítése elsikkad a többségi nemzet hasonló tevékenysége mellett. Hiszen ha megfigyeljük, több román televíziós csatorna is kizárólag népi kultúrával foglalkozik, szinte szünet nélkül sugározza különbözô elôadók népzenei mûsorait, és a jelenleg divatos többségi zene, a manele is (igaz, Szerbiából szûrôdött át) nép- illetve mûzenei gyökereken nyugszik.

Nálunk egy idôben mintha nem lett volna ,,menô" dolog folklórral, népi zenével foglalkozni. Szerencsére, ez csupán a látszat, és ezen megállapítást igazolja a számos népzene- és néptánctalálkozó, valamint az ezeken rendszeresen megjelenô népes és a legtöbb esetben értô publikum.

A Maros Mûvészegyüttes és a Folk Dancing and Music Egyesület szervezésében a múlt hét végén került sor az elsô Maros népzene- és néptánctalálkozóra a marosvásárhelyi Mezôgazdasági Szaklíceum éttermében, majd az Ifjúsági Házban. Mi az utóbbira, a gálamûsorra látogattunk el, ahol igazán színvonalas, minôségi est fogadott, teljes telt házas, lelkesen tapsoló, az elôadókkal együtt éneklô közönséggel. Fellépett a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezômadarasi, mezôpaniti hagyományôrzô táncegyüttes, a mezôkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Mûvészegyüttes tánckara és zenekara, valamint az utánpótlás együttes, a Napsugár fiatal tagjai. Élôzene kísérte a változatos mûsort, amelyben helyet kapott több tájegység több tánca, szólóének és vidám sirató is, amelyben hagyományosan felkel az önmagáról siratóasszonyaitól minden rosszat megtudott tetszhalott, majd pálinkával köszönti fel magát (és persze a jót derülô közönséget).

A nyári, eljövendô tánctáborok megfelelô nyitányát képezte az I. Maros találkozó, reméljük, az együttes a továbbiakban is megszervezi, hagyomány válik majd belôle. Megérné.

Április 27-én nyerte el végsô formáját a nagyszebeni szórványkollégium. Az Apáczai Közalapítvány küldöttségének jelenlétében felavatták a mosókonyha-szárító- fôzôkonyha szerepét betöltô helyiséget, illetve a felújított tanulótermet. A háromtagú bizottság – König Sándor elnök, Bálint-Pataki József kuratóriumi tag és Csete Eörs irodaigazgató – kifejezte örömét, hogy a több mint hárommillió forint értékû befektetés elérte célját: a diákok jobb feltételek között lakhatnak, étkezhetnek és tanulhatnak a nagyszebeni szórványkollégiumban. Méltatta az eseményt Keresztes Kálmán tanfelügyelô, Guttmann Szabolcs, Szeben város fôépítésze, valamint a nagyszebeni RMDSZ, a Polgári Magyar Mûvelôdési Egyesület, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete, az Evangélikus Kollégium és az ott lakó diákok szüleinek képviselôi. Fellépett a javarészt kollégistákból álló Olajág ifjúsági énekkar és a Hozsánna gyülekezeti kórus – tudósít Varró Sándor református lelkipásztor.

A filharmónia hangversenye, melyet a 250. születési évfordulónak dedikáltak, ünnepi volt ugyan, de abban sem volt utolsó, ahogy a "zene és közönsége" feliratú szomorú portrét is sikerült megrajzolnia. De vegyük sorjában.

Ha klarinétos körökben valaki a Versenymûvet említi, minden halandó tudja, hogy csakis és egyedül a Mozart Klarinétversenyérôl beszélnek. A remekmû Klenyán Csaba magyarországi klarinétmûvész zenei építkezésében valóságos értékében tündökölt. Klenyán technikai tudása nem ismer határt. Csodálatosan árnyalt, szinte érzéki hangminôség és páratlan muzikalitás áradt élettôl és örömtôl teljes Mozart-produkciójából. Fantasztikus, ízig-vérig zenei frazeálási elképzelései tökéletesen kivitelezett formában rajzolták, építették fel az elôadást. Persze, Mozart nem hangszerre, hangszerekre írt, hanem hangszerben gondolkodott, s ha valaki, mint Klenyán, ennyire birtokában van a hangszépségnek, akkor ôszinte és mélyrôl jövô, gyönyörû muzsikát hallunk/hallottunk tôle.

A c-moll Misét, amely a 18. ebben a sorban és torzóként is felbecsülhetetlen érték (bár az áriák színvonala nem éri el a kórusok és a szólóegyüttesek mércéjét), a Shinya Ozaki irányította zenekar, vegyes kar és szólistanégyes (Lucia Bulucz, Beatrice Iordache, Szilágyi Zsolt, Adrian Sâmpetrean) heterogén elôadásában hallgathattuk.

Tévedni emberi dolog. Hallom a szoprán elsô hangbicsaklását, majd az elmosódó szövegkezelésbôl kiderül, hogy pösze is, no meg hangképzési zavarokkal is meg kell küzdenie. Viszont nagyon sajnálom, hogy a mezzoszoprán hangerôben nem tud megbirkózni a zenei apparátussal, pedig melegségben, hangszépségben, érzékenységben, koloratúratechnikában ô alkalmas lett volna a feladatra (Laudamus te – F-dúr). A tenor és a basszus kisebb szerepkö-rében elsô rangú minôséget képviselt (Quoniam tu solus – e-moll, szoprán, mezzoszoprán, tenor tercett. Benedictus qui venit in nomine Domini – a-moll szólókvartett).

A kórus és a zenekar tudás és tehetség birtokában feladata mûvészi tökéletességének fokán beszélte a mozarti zenei nyelvet. Megrendítô, súlyos és emberi volt a Qui tollis, a miseirodalom egyik legmonumentálisabb tétele. A Sanctushoz csatolt nyolcszólamú Osana tétel az élni akarás örömétôl duzzadt. A zenekar kimunkált, egységes hangzása, a kórus plasztikus szólamvezetése a mû lényegére rálátó Ozaki, V. Cazan és Sikó Szidónia munkáját dicséri.

A valamikor közös nyelvet beszélô zeneszerzô és közönsége egység a polgárosodás beköszöntésével régen széthullott, már a 18. században. Az újratalálkozást azonban – és nemcsak a modern zeneszerzôkkel, de a klasszikusokkal is – nálunk, a zenei oktatás mellôzésével hivatalos formában is késleltetik. Az általános iskolában végzettek 90%-a zenei analfabéta. A marosvásárhelyi Egyetemisták Ligája támogatta az ünnepi hangversenyt. Nagyon sok új, fiatal, szép arcot láttunk a közönségben. Ôk hozták kényelmetlen helyzetbe a tételek közötti betapsolással a Klarinétverseny szólistáját és a többé-kevésbé hozzáértô koncertlátogatót.

Idén is változatos programmal várta az érdeklôdôket Erdôszentgyörgy a város névadójának, Szent György lovagnak az ünnepségére, melyre a város testvértelepüléseinek a küldöttségei is ellátogattak több országból. Mindenki kedvére való idôtöltést választhatott. Jól szórakozhattak kicsik és nagyok, a népzene és a könnyûzene kedvelôi, azok, akik sportolásra vagy éppen a május elseje elôtti pihenésre vágytak.

Az esemény megnyitójának a Rhédey-kastély adott otthont, Tar András polgármester köszöntôbeszéde után Bereczki Klára tanárnô diákjainak elôadásában hangzott el az Európai Unió himnusza, valamint a testvértelepülések országainak nemzeti dala. A francia Varades kantonból a múlt hét elején érkezett egy csoport. Nagyon szeretjük ezt a kisvárost, az itt élôk vendégszeretetét – fogalmazta meg a Népújságnak Patrice Rebureanu, aki azt is elmondta, hogy jelen látogatásuk alkalmával két mentôautót és egy Renault márkájú gépkocsit hoztak erdélyi testvértelepülésüknek. Franciaországból még Cambrai-ból (akik az erdôszentgyörgyi iskolával tartanak szoros kapcsolatot) és Argentánból is érkeztek vendégek.

Erdôszentgyörgy magyarországi testvértelepüléseinek a köre a Szent György-nap alkalmából bôvült: szerzôdés aláírására került sor a Heves megyei Bélapátfalvával, ahonnan ötfôs küldöttség érkezett az ottani alpolgármesterrel, jegyzôvel, vállalkozóval.

Eljöttek a bajaiak is. Baja toleráns, nyitott, befogadó város, hat partnertelepüléssel – hangsúlyozta Nemes Gábor önkormányzati képviselô, aki elmondta, céljuk, hogy ne csak formális szinten mûködjenek a testvérvárosi szerzôdések, hanem baráti, családi kapcsolatok alakulhassanak ki, ismerjék meg egymást, tanulhassanak egymástól, közös programokat szervezzenek, együtt dolgozzanak ki projekteket. A bajai küldöttség ezer eurót ajándékozott az erdôszentgyörgyi ifjúságpolitikai és kulturális célok finanszírozására.

A Szent György Lovagrend Székelyföldi Priorátusának tagjai, Eigel Tibor prior, dr. Makkai Gergely lovag és Nagy Géza, a lovagi cím várományosa a lovagiasságról, a Szent György Lovagrendrôl tartottak elôadást. A visegrádi székhelyû lovagrend 1326- ban alakult, az erdélyi priorátust 2004 augusztusában hozták létre, jelenleg tizenkét taggal (és hat várományossal, akiket pünkösdkor ütnek lovaggá) mûködik. Minden évben Szent György-nap alkalmából a lovag nevét viselô egy-egy településre látogatnak, idén elsô alkalommal Erdôszentgyörgyöt választották – tudtuk meg dr. Makkai Gergelytôl. A lovagrend okleveleket adományozott a város vezetôségének, köztük Tar András polgármesternek és Hegyi László alpolgármesternek, valamint a lovag nevét viselô helyi iskolaközpontnak, és Magyarosi Erzsébetnek, a tanintézmény vezetôjének.

Az ünnepség délutáni részében versenyekre került sor, a sportvetélkedôk mellett sokan a legjobb gulyásfôzô címért keltek versenyre a bözödújfalusi tónál. A néptáncok és könnyûzeneszámok után az estet tûzijáték zárta.

A-osztály, 25. forduló

A forduló eredményei:

Steaua – Rapid 0-2

FCM Bákó – Gloria 1-2

Poli Iasi – CFR Kolozsvár 1-0

Dinamo – Sportul Stud. 4-5

Pandurii – Jiul 1-1

Otelul – FC Vaslui 1-1

Poli Temesvár – FC Arges 0-0

Farul – National 4-0

A következô forduló (május 6.) mûsora: Rapid – Farul; Gloria – Steaua; CFR Kolozsvár – FCM Bákó; Sportul Stud. – Poli Iasi. Jiul – Dinamo; FC Vaslui – Pandurii; FC Arges – Otelul; National – Poli Temesvár.

C-osztály, 8. csoport

A forduló eredményei:

Ariesul – Florenta 6-2

Somes Gaz – Avântul 3-1

Sanatatea – Victoria 2-1

Somesul – FC Nagybánya 1-0

Fink Fenster – Stiinta 2-0

Marmatia – Rapid Zsibó 1-2

Az Oasul állt

A következô forduló (május 5.) mûsora: Ariesul – Somes Gaz; Oasul – Sanatatea; Victoria – Somesul; FC Nagybánya – Fink Fenster; Stiinta – Marmatia; Florenta – Rapid Zsibó. Az Avântul áll.

Teke

A hét végén Marosvásárhelyen rendezik a csapatbajnoki döntôt

Gyôzelemmel fejezte be a férfi teke csapatbajnokságot a marosvásárhelyi Koracell-Elektromaros. A szombaton rendezett utolsó fordulóban Ilie Hosu tanítványai 8-0 (3135- 2944) arányban nyertek a Siderurgica Vajdahunyad ellen. A teljes idény legnagyobb arányú sikeréhez az is hozzájárult, hogy a vendégek az ifjúsági csapattal érkeztek Marosvásárhelyre. Íme a Koracell- Elektromaros játékosainak egyéni eredményei: Májos Ferenc 513 fa, György Árpád 530 fa, Fekete József 550 fa, Seres József 498 fa, Kozma Lehel 484 fa, Orosz István 558 fa.

*

Az alapszakasz befejezôdése után a hét végén rendezik az elsô négy helyezett részvételével a csapatbajnoki döntôt, aminek az idén Marosvásárhely ad otthont. A nôknél az utolsó szombati fordulóban szabadnapos és a bajnoki idény során veretlen Romgaz-Elektromaros a legfôbb esélyes, a Koracell-Elektromaros férfiegyüttese viszont nem jutott a négyes döntôbe.

C-osztály, 9. csoport

Egyre inkább úgy tûnik, hogy tömegesen búcsúznak majd a C-osztálytól a 9. csoportban játszó Maros megyei együttesek. A hét közül három szinte biztosan a D-osztályban köt ki, de nem kizárt, hogy négyen (sôt akár öten) is lehetnek a kiesôk. A teljes tavaszi idény nem szólt egyébrôl, mint szánalmas vergôdésrôl, akár az idény elején még feljutási álmokat dédelgetô Szovátáról, akár a szinte menthetetlenné vált Marisról, vagy a váratlanul nehéz helyzetbe került Marosludasról vagy Trans-Silrôl van szó. Ezúttal a Maris nyert, a Gaz Metan pedig pontot hozott idegenbôl, de az összképen alig tudtak javítani.

A forduló eredményei:

FC Vidombák – Chimica 1-0

Transkurier – Gaz Metan 2-2

Tractorul – Nyárádtô 3-0 (hiv.)

Maris – Mobila 1-0

Stiinta Salamás – Matizol 3-1

Trans-Sil – KSE 1-1

FC Predeál – Marosludas 2-0

A következô forduló (május 5.) mûsora: FC Vidombák – Transkurier; Gaz Metan – Tractorul; Nyárádtô – Maris (0-3, hivatalból); Mobila – Stiinta Salamás; Matizol – Trans-Sil; KSE – FC Predeál; Chimica – Marosludas.

D-osztály, rájátszás, 1. forduló

Tragikomikussá fordult a D-osztályos bajnokság már a rájátszás elsô fordulójában. Az alsóházi rájátszásban ugyanis egyetlen mérkôzést sem játszottak le, mert a három találkozó közül az egyiken sem jelentek meg a vendégcsapatok. Erdôszentgyörgy és Gyulakuta már a rájátszás elôtt arra hivatkozott, hogy nincs pénze a folytatásra, Dános pedig mintegy csatlakozott a bojkotthoz. Ha pedig így áll a helyzet, s tulajdonképpen csekély az esély arra, hogy normális körülmények között fejezôdjön be a bajnokság, akkor a helyzet igen súlyos, mert nem csupán az anyagi (és egyéb jellegû) válság megnyilvánulásának vagyunk tanúi, hanem egyes klubok olyan nagyfokú cinizmusának, ami csak nagyon határozott fellépéssel – a klubok és érintett vezetôk legalább kétéves eltiltásával – szorítható vissza. Ha ugyanis a megyei egyesület belemegy a klubok piszkos kis játékába, s törli az alsóházi rájátszást (hisz ez az érintettek célja), akkor cinkosa lesz a Maros megyei labdarúgás teljes tönkretételének. Ha még egyáltalán van mit tönkretenni.

A forduló eredményei:

1-4. csoport

Marosoroszfalu – Nyárádszereda 0-0

Mezôméhes – Radnót 1-1

5-10. csoport

Kerelô – Erdôszentgyörgy 3-0

Sóvárad – Gyulakuta 3-0

Görgényszentimre – Dános 3-0

(mindhárom esetben meg nem jelenés)

A következô forduló (május 3.) mûsora: 1-4. csoport: Nyárádszereda – Mezôménes; Radnót – Marosoroszfalu; 5-10. csoport: Erdôszentgyörgy – Dános; Gyulakuta – Görgényszentimre; Kerelô – Sóvárad.

D-osztály

A rájátszás elsô összecsapása Marosoroszfalun végig nagy, de sportszerû keretek közötti küzdelmet hozott a napos, ám szeles idôben. Sajnos csak 40-50 szurkoló volt kíváncsi az összecsapásra. Az eredmény nagyvonalakban igazságosnak mondható, mindkét félnek voltak kecsegtetô lehetôségei, ezeket azonban nem tudták értékesíteni. A nyárádszeredai legénység egy hajszállal mégis közelebb állt a sikerhez, s ha Virág László vagy Tóth Sándor pontosabbak lettek volna, akár gyôzelemmel térhettek volna haza.

Kifogástalanul bíráskodott Pop Cezar, Danciu Alin és Rusu Octavian segítségével.

Marosoroszfalu: Pintea – Raica, Becsi, Floare, Ujica, Suler (77. Bucin), Cioatlos, Matarau, Sarmasan (46. Gliga), Cocosel, Ilovan.

Nyárádszereda: Vaida – Virág, Farkas, Almasan Adrian (50. Nistor), Tóth, Tamási, Szabó Levente, Almasan Marius, Aszalos, Rajmond Dániel, Istvánfi.

Szabó András

Kosárlabda

A két korosztályban összesen tizenegy csapat vett részt a marosvásárhelyi minikosárlabda- fesztiválon a hét végén. A BC Mures és megyei sportigazgatóság rendezte esemény nagy népszerûségnek örvendett a gyerekek körében, akik nagy lelkesedéssel vetették magukat a küzdelembe.

Az 1995-ben születettek korosztályában a legjobbnak a házigazda klub 1. csapata bizonyult, megelôzvén a Sportlíceum együttesét és a szászrégeni For You csapatát, míg az 1994-es korosztályban az MC Kolozsvár végzett az elsô helyen az ugyancsak kolozsvári For You és a marosvásárhelyi BC Mures elôtt.

A marosvásárhelyi BC Mures csapatait Trif George készítette fel Takács Levente segítségével, egy kivétellel, a BC Mures 3. csapatát Soós Tibor irányította. A Sportlíceum csapatáért Nagy István felelt, míg a szászrégeni For You vezetôje Borbély Zsolt.

Kerékpár

Szombaton a Hidegvölgyben kialakított pálya komoly erôpróba elé állította a román kerékpáros-szövetség kupájáért küzdô hegyikerékpározók mezônyét. Szerencsére nem esett az esô, ezért a sár nem nehezítette még jobban a pályát, így is történt egy baleset, ami a mentôk közbeavatkozását tette szükségessé, ám mindenki megnyugvására komolyabb következmények nélkül.

A versenyen részt vett a teljes, a pekingi olimpiai részvételt célzó keret is, közöttük a marosvásárhelyi Muresul két ifjú versenyzôje, Logigan Lucian és Madaras Attila, akik az U23 korosztályban a dobogó elsô és harmadik fokát foglalták el, közéjük a kolozsvári Radu Ion ékelôdött. Az elit kategóriát a várakozásoknak megfelelôen az athéni olimpikon, nagyszebeni Oprea Tudor nyerte, míg a második helyen egy Athénban – ám a paralimpián – szintén induló kerékpározó, a csíkszeredai (egy ideig a Muresul versenyzôje is volt) Novák Eduárd végzett. A 3. hely a marosvásárhelyi Mircea Ottóé lett.

Az ifjúsági korosztályban ugyancsak lett marosvásárhelyi dobogós, mégpedig a 3. helyezett Bartha Béla, aki a zernyesti Magos Ioan és a bukaresti Avarvarei Cristian mögött ért célba.

Kézilabda, A-osztály

Muresul Marosvásárhely – Universitatea Temesvár 33-33 (15-14)

Muresul: Olariu – Radoi 10, Dodan 5, Tóth 3, Criclevit 9, Stoica 1, Blaj. Cserék: Naut (kapus), Lung 1, Pop 2, Ghebea 2.

Univ. Temesvár: Matei – Ignat 12, Dragan 1, Calu 9, Roman 5, Preda, Cluci. Cserék: Mesesan (kapus), Turnea 3, Rombu 2, Crapciu 1.

Vezették: Robert Harabagiu, Silviu Stanescu (mindketten Moreni).

Az ôsszel kezdôdô Nemzeti Liga elôzeteseként harangoztuk be ezt a mérkôzést, s az egyre gyarapodó közönségnek nem kellett csalódnia, ami a játék színvonalát, a két fél ambícióját illeti. Noha gyakorlatilag mindkét együttes feljutott már a magasabb osztályba (csupán egyetlen apró elméleti lehetôség van arra, hogy a Muresulnak ez ne sikerüljön), igen kemény, néha ön- és közveszélyes játékot láthattunk, amelyben a két csapat mindent beleadott annak érdekében, hogy eldöntse, ki érdemli meg az A-osztályban az elsôséget. Végül a gyôzelem egyik félnek sem sikerült, noha mindkettônek a markában volt már, mégis kicsúszott belôle. A legjobban a hazaiak búsulhattak, hiszen tizenöt másodperccel a vége elôtt megszerzett vezetésüket nem tudták megôrizni az összpontosítás túl korai elveszítése miatt, és alig két másodperc volt hátra, amikor a vendégek egyenlíteni tudtak.

A találkozó kapcsán nem szabad elfelejteni azonban, hogy a Muresul két sérült alapemberét, Grigorét és Ciureát nélkülözni volt kénytelen, ami sokszor meglátszott a teljesítményen, a kapuban pedig folytatódik Olariu és Naut gyenge formája, s bár a klubvezetés reménykedett abban, hogy a mérkôzésig megérkezik az Olaszországból hazaigazolt kapus, Uresoaica zöld kártyája, ez nem történt meg.

Ami a mérkôzésen egyértelmûvé vált, hogy igen nehéz feladat elôtt áll együttesünk a Nemzeti Ligában. Vége az elôre megnyert mérkôzéseknek, lejárt a könnyed szórakozás idôszaka, egy osztállyal feljebb sokkal erôsebb, képzettebb ellenfelekkel kell megküzdeni, s bizony fel kell készülni arra, hogy kudarcokkal teli út vár ránk a megkapaszkodási kísérletünk során. Van azonban a csapatnak néhány jól képzett játékosa, s ha sikerül a lefedetlen posztokat is betölteni – mint ahogy ígéret van erre – akkor az elsôdleges célkitûzést, azaz a bennmaradás kivívását, siker koronázhatja. Ha pedig a támogatók is a csapat mellé állnak (mert a közönség szép lassan visszaszokik a kézilabda- mérkôzésekre a sportcsarnokba), adottak a feltételek a feljebb lépéshez.

Eredmények:

CSM Sepsiszentgyörgy – Stiinta Bákó elh.

Oltchim II – Activ Ploiesti 32-28

Univ. Resicabánya – Viitorul Medgyes 10-0

Muresul – Univ. Temesvár 33-33

LPS Slatina – Daewoo Craiova elh.

CSM Ploiesti állt

A Muresul könnyedén ki is kaphatott volna ezen a találkozón, mint ahogy nyernie is lehetôsége volt. E kettôsség mutatja, hogy a teljesítményben pluszokat és mínuszokat is felfedezhettünk. Pluszként kell elkönyvelnünk a küzdôszellemet, azt az erôt, amellyel kétszer is sikerült behozni a vendégek már-már döntô elônyét, hisz Temesvár a második félidô közepén négy góllal, nyolc perccel a vége elôtt pedig három góllal vezetett. A pluszok között említhetô még Radoi higgadt játéka a döntô momentumokban, ami megnyugtatta a csapatot a legnehezebb percekben, s Criclevit teljesítménye a bal szélen, ám sajnos a mínuszok sora igen hosszú. Egyrészt Dodan csak nagyon késôn lendült bele, s két-három alkalommal igen könnyedén szórta el támadásban a labdákat. Tóth Zsuzsa nem bírt a kôkemény vendégvédelemmel, a kapuban Olariu pedig szinte semmit sem hárított. A védelem néha teljesen kiszolgáltatottnak tûnt, a legnagyobb mínusz azonban a végére maradt, amikor a megmaradt néhány másodperc is elég volt Temesvárnak az egyenlítéshez, egy megbabonázott védelemmel szemben.

Nem kímélte egymást és magát a két csapat, a labdabirtoklásért zajló harc idônként küzdôsportokra emlékeztetô jeleneteket eredményezett (lásd az alábbi fotót is). A mérkôzést vezetô két nemzetközi bíró pedig amilyen szigorúan és precízen torolta meg a technikai hibákat (egy bajnokságra való lépést fújtak le), épp annyira lazán kezelte a kemény játékot. Minden bizonnyal magasabb szinten ehhez vannak hozzászokva. Erre pedig nem árt figyelni.

Lovastusa

Csodálatos környezetben, kivirágzott gyümölcsfák között, a tereplovaglással fejezôdött be az elsô nemzetközi lovastusaverseny, amelyet Udvarfalván, az új Mircea Chirvasuta lovaglópályán rendezett a Scorillo lovasklub és a román szakszövetség. Az eseményhez illôen a falu és Marosszentanna község apraja-nagyja testületileg kivonult a versenynek otthont adó gyümölcsösbe, igazi nagy eseményhez illô hangulatot kölcsönözve a versenynek.

Az egy és kétcsillagos viadalon végül összesen 15 páros indult, ebbôl nyolc bolgár és csak hét hazai, ami azt igazolja, hogy az olimpiai ciklust illetôen a bolgárok sokkal elôbbre állnak a felkészülésben. S ha ráadásul hozzátesszük, hogy a Romániát képviselô csapatból gyakorlatilag a Scorillo klubot képviselô két fô számított, a három lóval induló Viorel Bubau és a kettôvel versenyzô Silviu Iclanzan, még elgondolkod-tatóbb a helyzet. Az egycsillagos versenyben indult ugyan a méntelep két képviselôje is, Madalina Hentes, Yavrum és Vasile Teanc Basarab hátán, de nyílt titok, hogy nekik csupán az volt a feladatuk, hogy igazolják: létezik még lovassport az állami klubnál is, miután Bubauval összerúgták a port, s a marosvásárhelyi lovaglás legfôbb animátora lovastól, versenypályástól hátat fordított az állami intézménynek.

A végredmény is bolgár fölényt hozott, legalábbis ami a magasabb kategóriájú versenyt illeti. Bubaunak és Iclanzannak különösen a díjugratás ment kevésbé jól, az elôbbi Allegrájával még nagyon sokat kell dolgozni, hogy a lovas és ne paripa akarata érvényesüljön. Az pedig már hagyománynak számít, hogy a díjlovaglás gyenge pontja a hazai lovas-tusázóknak. Az olimpiai ciklus elején persze az eredmények még nem nyomnak olyan sokat a latban, csupán a lovak és lovasok késôbbi magasabb szintû versenyjogát alapozzák meg. Erre pedig jól alkalmat kínált ez a megmérettetés.

Eredmények

CIC*: 1. Silviu Iclanzan – Alexandru (Románia) 75,24 büntetôpont (díjlovaglás 60,24; tereplovaglás: 0; díjugratás: 15). 2. Todor Todorov – Viglasz (Bulgária) 82,04 bp (65,24; 0,8; 16). 3. Madalina Hentes – Yavrum (Románia) 85,38 bp (62,38; 0; 23). 4. Vasile Teanc – Basarab (Románia) 87,59 bp (61,19; 22,4; 4). 5. Viorel Bubau – Enioric kizárták a tereplovaglás 16. akadályánál.

CIC**: 1. Miroszlav Iliev – Markiz (Bulgária) 64,60 bp (59,60; 0; 5). 2. Ivan Dobrev – Kármen (Bulgária) 69,40 bp (63,40; 6; 0). 3. Miroszlav Iliev – Zámbó (Bulgária) 71,20 bp (62,20; 0; 9). 4. Robert Szavov – Dust In The Wind (Bulgária) 71,80 bp (56; 4,8; 11). 5. Viorel Bubau – Mare Senior (Románia) 77,20 bp (66,60; 1,6; 9). 6. Andrej Szasev – Dakota (Bulgária) 80,60 bp (67,60; 6; 7). 7. Szvetlin Ivanov – Vinprom (Bulgária) 87,20 bp (62; 9,2; 16). 8. Viorel Bubau – Allegra (Románia) 91,40 bp (69,40; 0; 22). 9. Silviu Iclanzan – Carlos (Románia) 92 bp (66,60; 8,4; 17). 10. Jana Terzieva – Daglasz (Bulgária) 102,20 bp (72,80; 20,4; 9).

A Román Lovasszövetség elnöke, Alexandru Iavorovschi, noha a verseny technikai megbízottja volt, a bolgár zsûrielnök, Juri Dinev-Valev csodálkozására csupán vasárnap jelentkezett a helyszínen. A magyarázat igen prózai, a szövetségben hamarosan választások következnek, ezért Iavorovschi úgy látta jónak, ha egy sepsiszentgyörgyi helyi jellegû eseményen vesz részt, hisz soha nem lehet tudni, kinek a szavazatára lesz szüksége.

Alexandru Iavorovschi és Viorel Bubau között, aki a mostani verseny szervezésében lényeges szerepet vállalt (s nem mellékesen a sportbázis tulajdonosa is) az évek során számos konfliktus alakult ki, s a feszült viszony most ebben a gesztusban is lecsapódott. A szakszövetségnek amúgy lényeges szerepe van abban, hogy külföldrôl csak Bulgária versenyzôi érkeztek meg, az osztrák és a magyar küldöttség ugyanis arra hivatkozott, hogy túl késôn kapták meg a meghívókat.

Az utak állapota komoly gondot okoz

Gödör gödör hátán, gépkocsival csak néhány tíz kilométeres óránkénti sebességgel lehet haladni. Ilyen állapotok fogadnak, ahogy rátérünk a Dózsagyörgy község felé vezetô megyei útra. Joggal panaszkodnak a jármûtulajdonosok. Pár napja az út amúgy is katasztrofális állapotát még inkább rontja, hogy a nehézgépjármû-forgalmat is erre irányították.

Árkok kellenének

Iszlai Tibor polgármestert kérdeztük, javul-e a helyzet ezen az útszakaszon?

Az említett megyei utat három éve javították fel, az alapréteget felôrölték, egy hideg kezelést kapott, amire egy záró aszfaltréteget kellett volna lefektetni. A fagy tönkretette, az állapotát az is rontja, hogy az út mentén nem ástak árkokat, a felgyûlt vizet nincs hova levezetni. A község vezetôje reményét fejezte ki, hogy idén a 151-D megyei úton a megyei tanács javítani fog. A megyei vízügyi igazgatóságot arra kérték, hogy az árkokat vezethessék a Véckébe.

Idén az önkormányzat tizenkét milliárd lejbôl gazdálkodik, aminek egyharmada saját bevétel – tájékoztatott Iszlai Tibor. Ebbôl igen kevés jut az utakra. Az itt élôk mintegy 85%-a fizette ki az év végéig adóját.

A tanügynek 5,7 milliárd régi lej jut 2006-ra, a helyi közigazgatásra pedig 3,5 milliárd, míg az egészségügy és szociális ellátás 1,2 milliárd. A kultúrotthonok fenntartására 210 millió lejt különítettek el. Az útjavításokra 360 millió lejt szánnak.

2005-ben a 68-as, Dózsa-györgy – Nagyteremi közti út két kilométeres szakaszát hatmilliárd lejbôl alapozták, majd leaszfaltozták, erre kellene még egy záróréteget húzni. Annak ellenére, hogy az útjavítási munkálatokat tavaly ôsszel végezték, máris néhány helyen (ahol az aszfaltréteg vékonyabb volt) gödrök alakultak ki. A községhez 18 kilométernyi utca tartozik.

Elôrelépés a hulladékgyûjtésben

A legelsô községek közt voltunk, akik a hulladékszállítás gondját megoldottuk – hangoztatta a község vezetôje. 2002 áprilisában kötöttek szerzôdést a Salubriservvel, a dózsagyörgyieknek évente százharmincezer lejt kell ezért a szállításért fizetniük. Hamar hozzászoktak ehhez a rendszerhez, bár sokan túl költségesnek gondolták – vallotta be Iszlai Tibor.

A hulladékot csütörtökönként szállítják el Lôrincfalváról, Lukafalváról és Ilencfalváról, illetve Nagyteremibôl és Teremiújfaluból. A község az idei költségvetésébôl 52.000 új lejt fordít a környezetvédelemre, szemételszállításra.

A nyárádmenti települések szelektív hulladékgyûjtésére vonatkozó nyertes pályázatát már többször is említettük a Népújság hasábjain, ennek Dózsagyörgy is részese. Az ákosfalvi szemétátrakó telepre csak a háztartási szemetet viszik, a fogyasztóknak az organikus hulladékot külön kell választaniuk. Remélik, a szelektív hulladékgyûjtéshez hamar hozzászoknak az itt élôk, meggyôzô munkával ezt el lehet érni – véli a polgármester. A hulladék megfelelô szétválasztása mellett szól, hogy a szállítás költséges, és a fogyasztónak is érdeke, hogy a szolgáltatás ára csökkenjen.

A sportterem terve

Nagy igény lenne a községben egy sportteremre – tájékoztatott Iszlai Tibor. Községszinten 435 gyerek van Dózsagyörgyön, akiket szolgálhatna, lévén, hogy az iskoláknak nincs tornaterme.

Világbanki támogatásból készült el a teremiújfalui iskola új épülete, ahol a jövô tanévben kezdhetik el tanulmányaikat a helyi I-IV. osztályos tanulók. Két tágas, világos tanterem áll majd a diákok rendelkezésére.

Jelenleg a teremiújfalui iskola és óvoda két régi épületben mûködik, harminchét elemi iskolással és negyvennyolc óvodással.

Az óvoda épülete a helyi református egyház tulajdona, ezért visszaszolgáltatják. 2001-ben a tanács 150 millió lejt fordított a karbantartására: az épület mintegy harminc százalékát lebontották, mert az oldalfalán található jókora repedés veszélyt jelentett, aláalapozták, kicserélték a csatornázatát, megjavították tetôzetét. Jelenleg az óvodával egybeépített tanítói lak oldalán észlelhettünk hasonlóan nagy repedéseket.

Ugyanebben az évben az iskolát felújították, megerôsítették az épület alapját, tetôszerkezetét és csatornáját, viszont a nyílászárókra már nem jutott pénz. Ezért pályáztak egy új épületre, és mivel a teremiújfalui tanintézmény a megye második legrosszabb állapotában lévô iskolaépületének bizonyult, pályázatuk kedvezô elbírálásban részesült.

A munkálatokból a helyi tanácsra hárult a villany- és a vízvezeték-hálózat, a csatornarendszer megvalósítása, hátterében egymilliárdos beruházással. Mivel az épület dombon helyezkedik el, egy 780 millió lejt felemésztô támfalat is építeniük kellett. A tavaly tavasszal elkezdett építkezést az Izorep cég végezte. A község vezetôje elégedetlen, mert szerinte nem tartották be több tekintetben az eredeti tervet.

A hatvanas években épült az a hatszor nyolc méteres vályog kultúrház Teremiújfalu lakóinak, amit a rendszerváltást követôen lebontottak. A helyén egy közel háromszor akkora épület fog emelkedni.

A falunak a kilencvenes évek közepén ígérte a francia testvértelepülés közössége, hogy állja a kultúrotthon építéséhez szükséges anyagok költségeit, viszont a helyb