Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ha eddig voltak fenntartásaink az Országos Diszkriminációellenes Tanács mûködésével kapcsolatosan, amit lapunk hasábjain szóvá tettünk, a 2000. évi 137-es kormányrendeletet módosító törvény képviselôházi elfogadásával az eddigi hiányosságokat remélhetôleg sikerül kiküszöbölni. Ami valójában azt jelentené, hogy etnikai, faji, nemi, életkori sajátosságai, meggyôzôdése, nyelve, vallása, betegsége miatt az uniós csatlakozás küszöbén álló Romániában senki se kerülhessen hátrányos helyzetbe. A héttagú igazgatótanács mûködését kedvezôen befolyásolhatja, hogy a kedden elfogadott törvény értelmében ezután a kormány helyett a parlament alárendeltségébe utalják át az intézményt. Abból kiindulva, hogy a tanács képtelen volt átfogni az ország területérôl érkezett panaszokat, tagságát két személlyel bôvítették, és valamennyien államtitkári rangot kapnak. Kedvezô változást jelent, hogy a tanácsnak létrehozzák a helyi szerveit is, amelyek segítséget nyújtanak a panaszok kivizsgálásában. Azt is fontos módosulásnak tekinthetjük, hogy az ügy kivizsgálásakor mind a panaszt tevô személyt, mind pedig a bepanaszoltat kötelezô módon beidézik. Eddig ugyanis jobbára a bepanaszolt személyt hallgatták meg, és általában nem került sor a szembesítésre s a tanúk meghallgatására sem, ami egymásnak ellentmondó különvélemények megfogalmazásához vezetett. A munkát vállaló személyek egyenlôségét kellene garantálja a törvény azon elôírása, amely szerint a bepanaszolt személynek is konkrét bizonyítékokkal kell igazolnia, hogy nem követett el hátrányos megkülönböztetést. A jogszabály lehetôvé teszi, hogy akit hátrányos megkülönböztetés ért, egyenesen az igazságügyi szervekhez is fordulhasson, ha azt tartja célravezetôbbnek. Pontosították a diszkrimináció esetén kiszabható büntetések értékét is, ami 400 új lejtôl 8.000 új lejig terjed. Az elôírások értelmében a munkáltatónak, aki bizonyíthatóan diszkriminációt követett el, visszavonható a mûködési engedélye. Asztalos Csaba Ferenc jelenlegi elnök szerint a jogszabály azt is lehetôvé teszi, hogy a panaszt tevô személyt ne fenyegethessék meg amiatt, hogy élni mert törvény adta lehetôségeivel. A törvénytervezetet áprilisban fogadta el a szenátus, s miután kedden a képviselôházban is zöldutat kapott, most már csak a Hivatalos Közlönyben kell publikálják, hogy életbe lépjen. A jogszabály azonban egymagában nem elég. Ismernünk kell ahhoz, hogy személy szerint vagy testületileg is kiállhassunk a jogainkért, ami az egyetemes emberi jogok alapján mindannyiunkat megillet. És azt sem szabad elfelejteni, hogy panaszt csak az tegyen, aki valamilyen formában (a törvény minden lehetôséget biztosít) bizonyítani tudja, hogy valóban hátrányos megkülönböztetés érte. Törvény most már van, a többi azon múlik, hogy merünk-e, tudunk-e élni vele, továbbá, hogy akiknek a feladata a jogszabály életbe ültetése, azok tisztességgel tegyék a dolgukat.

Július elsejével új szakaszba lép a román lej denominálásának folyamata, mivel 12 hónappal az új lej bevezetése után megszûnik a kötelezettség az árak feltüntetésére a régi értéken is. Az árakat ezentúl csak az új értéken kell feltüntetni. Ettôl függetlenül a régi bankjegyek és pénzérmék december 31-ig forgalomban maradhatnak törvényes fizetôeszközként. Utána már csak a jegybank (BNR) helyi képviseleteinél és a jegybank által kijelölt helyeken lehet majd beváltani ôket határozatlan ideig.

Valóban át kell gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika prioritásait, de helytelen lenne azt hinni, hogy ezeknek a közösségeknek nincs szükségük továbbra is hathatós politikai és anyagi támogatásra – mondta Bukarestben az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-en belül folyik-e annak latolgatása, miként alakuljon a romániai magyarok szervezete és a magyar kormány közötti viszony az új helyzet tükrében, Markó emlékeztetett: a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Budapesten zajlott megbeszélésen szó volt arról, hogy mielôbb kétoldalú találkozókat szervezzenek, például az RMDSZ és a miniszterelnök, illetve a kormányzati tisztségviselôk között. Egyelôre még ki kell tûzni egy ilyen találkozó idôpontját, és azt úgy kell elôkészíteni, hogy azon már érdemi kérdéseket, elképzeléseket lehessen felvetni – mondta a politikus.

Markó szerint el kell fogadni, hogy az elmúlt másfél évtizedben valóban változtak a különbözô országokban élô magyar közösségek körülményei és kilátásai. Kétségtelen az is, hogy e közösségek más és más helyzetben élnek, egyes országok már benn vannak az Európai Unióban, mások hamarosan bekerülnek vagy esetleg még messze vannak a csatlakozástól. Ennek ismeretében vitathatatlan – folytatta Markó –, amit a magyar miniszterelnök is mondott, miszerint a prioritásokat újra kell gondolni, vagyis át kell értékelni, hogy a továbbiakban milyen intézményeket, milyen területeket kell támogatásban részesíteni.

"Ezzel egyetértek. Csak azzal nem tudnék egyetérteni, ha valaki most azt gondolná, hogy a határon túli magyar közösségeknek nincs szükségük a jövôben is hathatós – akár politikai, akár anyagi – támogatásra", mondta Markó Béla. Megállapította, hogy a magyar közösségek tekintetében az elmúlt tizenöt évben sikerült "megerôsíteni a múltat", azaz a hagyományt, e közösségek identitástudatát. Az RMDSZ- elnök szerint most már tovább kell lépni, a határon túli magyarság európai versenyképességét, a modernizációt kell elsôrendû szempontnak tekinteni, ennek érdekében kell a megfelelô intézményeket, programokat támogatni. Ebben a szellemben valóban újra kell gondolni az egész támogatáspolitikát – tette hozzá Markó, elutasítva ugyanakkor azt a szemléletet, amely szerint a határon túli magyar közösségeknek már "olyan jól megy", hogy nincs is szükségük támogatásra.

A Szülôföld Alapot illetôen az RMDSZ-nek egyelôre kevés információja van. Tudni kellene, mi lesz a jövôben az alapítványokkal, mi lesz a különbözô tárcáknál a határon túli magyarsággal való együttmûködést szolgáló osztályokkal – mondta Markó Béla.

Szerdán a parlament két háza együttes ülésen vitatta meg az SZDP által benyújtott, a "Tariceanu-kormány – Tettek és hazugságok" címû bizalmatlansági indítványt, melynek szövegét Dan Nica SZDP-képviselô olvasta fel.

A 468 képviselô és szenátor közül 367 jelent meg az ülésen, 101-en hiányoztak. A plénum 145 igen és 235 nem szavazattal elvetette az indítványt.

A kormányfô szerint a bizalmatlansági indítvány tele van hazugságokkal, hamis számokkal és misztifikált értelmezésekkel, melyet egy, a valóságtól elszakadt pártvezetô szerkesztett. A parlament plénumában Calin Popescu Tariceanu vádolta a fô ellenzéki pártot, hogy négy év kormányzása alatt korrupcióval, a reform megtagadásával és egyes csoportok elônyben részesítésével "kifosztotta" az országot.

A kormányt az EU-csatlakozás után szervezik át és ez kiegészíti a helyi közigazgatás reformját, nyilatkozta Tariceanu.

Az ülésen az RMDSZ részérôl Puskás Bálint szenátor, valamint Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter szólalt fel.

– A kormányzás elmúlt ötszáz napjáról készített szociáldemokrata párti mérleg nem reális, hiányzanak a számadatok, hiányzik a konkrétum. Az egész bizalmatlansági indítvány szövege üres politikai megnyilvánulás – mondta felszólalásában Borbély László.

Reális mérleget kell készíteni, számba kell venni a jogalkotás terén elért eredményeket, elemezni kell a kormányprogramot, a gyakorlatba ültetett terveket – emelte ki a területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter, hozzáfûzve: az indítvány a kormány pénzügyi és költségvetési politikáját egyenesen felelôtlennek, helytelennek és károsnak nevezi, bár az idén elôször történt meg, hogy kétszer is kiegészült a költségvetés, melynek kétharmadát infrastrukturális beruházásokra irányozták elô.

Puskás Bálint beszédében leszögezte, nem bizalmatlansági indítványokra, hanem egy egységes fejlesztési stratégiára van szükség, amelyet a mindenkori kormányok felvállalnak és támogatnak, értékelése szerint csak így lehet Romániát kivezetni a mostani nehéz helyzetbôl.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke a bizalmatlansági indítvány vitáján úgy értékelte, hogy a kormányfô beszéde azt igazolja, kétségbe van esve.

Geoana ugyanakkor kifejtette, hogy Tariceanu a kormány kudarcait vagy minisztercsere-javaslatokkal, vagy átszervezési formulákkal, vagy pedig a koalíciós protokoll újratárgyalásával próbálja leplezni.

Kánikulai körkép

Forró napokkal búcsúzik a június, az árnyékban tegnap 30,4 fokot mértek Marosvásárhelyen. A kánikula nehezen elviselhetô azok számára, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, amelynek nem kedvez a nagy meleg, de leginkább a tûzô napon, konyhán dolgozók szenvednek miatta. Marosvásárhely lakói joggal várnák el, hogy ilyen körülmények között gyakran locsolják a város utcáit. A Salubriserv tegnap két autóval járta a megyeközpont fôútjait, de mint mondták, hat locsolókocsit is mûködtethetnének, ha lenne rá megrendelés a polgármesteri hivataltól.

Az Atecno cég munkásainak sem volt könnyû, különösen aki fent a kosárban a Cuza Voda utcai lámpatestet cserélte, de elmondásuk szerint a cég gondoskodik, hogy ivóvízben, üdítôben ne szûkölködjenek. A Citadin munkásai, akik a szélköveket szedik fel a Cuza Voda és a Szabadság utcában, alig tudtak egy üres borvizesüveget mutatni. Állítólag napi fél liter ásványvizet biztosít a cég, ami már a reggeli órákban elfogy. A legnagyobb déli napsütésben egy kapualjban jólesett a szieszta a tûzô napon végzett munka után.

A Víkendtelepen tegnap megdôlt a hétköznapok rekordja. Vasárnap szintén csúcs volt, hisz közel 10.500-an vásároltak jegyet. Szerdán a déli órákig 8.000-en kerestek üdülést a város egyetlen mûködô szabadtéri fürdôhelyén, ahol 25-26 fok körüli volt a medencék vize. Mint kérdésünkre Mátyási Levente, a Víkendtelep Igazgatóság osztályvezetôje elmondta, a gyerekmedencék vizét, a saját szûrôberendezés ellenére, naponta friss ivóvízzel cserélik. A felnôtteknek kialakított medencékben a telep vízforgató szûrôrendszere tisztítja a vizet, hétfôn pedig, amikor zárva tartanak, kimossák a medencéket. A telep arculata az idén is sokat szépült, újabb virágosládák, ágyások, sziklakertek tanúsítják a kertészmérnök osztályvezetô elképzeléseit. Bár a szezon nagyon késôn kezdôdött, reményeik szerint az idei bevételek megközelítik a telep fenntartásának évi 11-12 milliárdos költségeit. Annak ellenére, hogy a bejáratnál, ahol tegnap sort kellett állni a jegyért, pontosan kifüggesztették a telepen elvárt viselkedési normákat, az osztályvezetô szerint a három-négy strandfelügyelônek bôven van dolga, hogy figyelmeztesse azokat, akik mások nyugalmát zavarják. A víkenden egészségügyi pont is mûködik, ahol két váltásban négy rezidens orvos teljesít szolgálatot. Vasárnap éjjel sajnálatos baleset történt, egy tizenéves fiú akart négy sör után dupla szaltót ugrani a medencébe, amelybôl éppen a vizet engedték le. A próbálkozás nyomán három csigolyája repedt el, de állapota stabilizálódott – mondotta az osztályvezetô. Egyébként napszúrás miatt ritkán kell igénybe venni a mentôket.

A marosvásárhelyi Rohammentô-szolgálat székhelyén tegnap a legnagyobb déli melegben viszonylag csend volt, a megyei sürgôsségi kórház földszintjén sem várakozott több beteg a szokásosnál, talán még kevesebben voltak. Amint dr. György Elena szolgálatos orvosnô elmondta, az idén két vízbefulladás történt, a víkendtelepi viszonylag szerencsésen végzôdött, a szentkirályi vízbefúltat nem találták meg.

A munkaügyi felügyelôk kedden 15 büntetést szabtak ki 250.000 millió lej értékben azokra a munkáltatókra, akik nem tartották be a kánikulai napokra érvényes szabályokat – tájékoztatott Vamanu Carmen igazgató. Az ellenôrzésre induló felügyelôk általában azokba az akadályokba ütköznek, mint az elmúlt években, a dolgozók nem vallják be, hogy nem részesülnek a megfelelô védelemben, mivel az állásukat féltik. A fôfelügyelô szerint a konyhán dolgozó személyzet szenved a leginkább a hôség miatt, mivel egyes helyeken nem mûködik a ventiláció, nincs lehetôségük pihenni, és néhol a víz hiánya is gondot okoz. A szabadban munkát végzôk esetében a megfelelô öltözet, elsôsorban a védôsapka hiányát észlelik a felügyelôk, akik szerdán újabb átfogó ellenôrzést végeztek a megyében.

A fürdôzést, napozást kedvelôk továbbra is örülhetnek a meleg napoknak, bár idônként helyi záporokat, felhôszakadást jósolnak a meteorológusok. De amint Fokt Calin, a vízügyi igazgatóság szóvivôje elmondta, a kánikula marad.

Viorel Bubau, marosszentannai polgármester az igazságszolgáltatás döntései gyakorlatba ültetésének akadályozásával vádolja Ciprian Dobre prefektust, aki hivatala jogosítványaival élve, a közigazgatási bíróságon megtámadta a marosszentannai tanácsnak azt a határozatát, amelyben utóbbi a "pártsziget" néven elhíresült, egykor csak a rendszer kivételezettjei számára megközelíthetô, zárt üdülôterület értékesítésérôl döntött.

Ciprian Dobre prefektus véleménye szerint a "Sziget" jogállása nincs véglegesen tisztázva, két ellenkezô tartalmú kormányhatározat közül az egyik Marosszentanna, a másik Marosvásárhely birtokába utalja, így a marosszentannai tanácsnak nincs joga elidegeníteni azt. Ciprian Dobre azt is közölte, hogy véleménye szerint a terület Marosvásárhelyt illetné meg.

Viorel Bubau polgármester szerint azonban szó nincs tisztázatlan jogállásról, a "Sziget" (tulajdonképpen a Maros és a holtága közé ékelôdô földnyelv) a pártvagyon elosztását szabályozó 1990. évi 10-es törvény értelmében a község tulajdonát képezi, és a tulajdont a Román Vizek Kht.-val és Románia Kormányával indított peres eljárásban hozott végleges és végrehajtandó ítélet is alátámasztja.

Bubau elmondta, hogy a községben zajló nagyszabású, Sapard-alapok felhasználásával történô infrastrukturális fejlesztés önrésze 29 milliárd lejre rúg, ami egy község számára óriási összeg, s teljes joga, hogy a magánvagyona értékesítésével szerezze meg a fejlesztéshez szükséges összegeket. Az értékesítésbôl befolyó pénzbôl kifizethetné a banktól felvett kölcsönt és újabb, kedvezôbb hitel igénylése révén teljesen felújítható lenne a községi fôút, illetve tervezik egy stadion kialakítását.

Bubau szerint a prefektus azzal, hogy akadályozza mindezt, gyakorlatilag egy végleges bírói ítélet gyakorlatba ültetését gátolja, ami kimeríti a bûncselekmény fogalmát. Ugyanakkor Marosszentannának nagy veszteségeket okoz a munkálatok késleltetésével és a kamatok és késedelmi költségek felhalmozódásával, ezért pedig valakinek felelnie kell.

Tegnap délben a szervezôk és négy Maros völgyi (Déda, Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza) polgármester, valamint a téren érdekelt intézményvezetôkkel együtt Ciprian M. Dobre prefektus sajtótájékoztatót tartott, ahol ismertették a július 7–9. között Ratosnyán szervezett Maros völgyi folklórfesztivált.

A Fedezd fel újra a Maros völgyét! – jelmondattal megszervezett kulturális rendezvénnyel szeretnék fellendíteni a környéket és arra bírni az itt lakókat, hogy kihasználva a természeti környezetet, inkább a turizmusba fektessenek – mondta a prefektus. A fesztivál célja felszínre hozni és megôrizni azokat a népmûvészeti értékeket és szokásokat, amelyek jellegzetesek a Kelemen- és Görgényi-havasok hegyvidékein lakókra. Mindenekelôtt lehetôséget teremtenek arra, hogy mind a négy község bemutatkozzon, ezért külön házikókat rendeznek be, ahol a juhtenyésztéstôl a sajtkészítésig, illetve a különbözô kézmûves mesterségekig mindent megmutatnak majd. Természetesen jelen lesznek a helyi néptáncegyüttesek, s a Maros Mûvészegyüttes román elôadómûvészei is külön mûsorral készülnek. A rendezvény keretében bemutatják: Vasile Netea Maros völgye (Valea Muresului) címû könyvét is. Ezenkívül lesz tutajverseny, festészeti kiállítás vizen úszó rönkökön, hagyományos népi elemekbôl ihletett játékok és vetélkedôk. A díszmeghívottak között szerepel pénteken a Phoenix, szombaton a Hara, vasárnap pedig a Sistem együttes. S mivel az esemény egybeesik a labdarúgó- világbajnokság zárásával, a szervezôk gondoskodnak majd arról is, hogy e sportot kedvelôk hatalmas képernyôrôl kövessék ez elôdöntôt és a döntôt. Mi több, vasárnap 10 órakor a román és az olasz válogatott is összecsap a marosoroszfalui labdarúgópályán. Nem Totti, Del Pieróékat látják vendégül, csupán a romániai olasz üzletemberek csapnak össze a megyénk közéleti személyiségeibôl alakított válogatottal. Mivel az olasz nagykövet is vendége lesz a rendezvénynek, szimbolikusan egy négyzetméter területet adnak majd Olaszországnak a Maros völgyében, s itt felhúzzák az olasz és a román zászlót is. E gesztussal is arra szeretnék ösztönözni a külföldi vállalkozókat, hogy beruházzanak a Maros völgyébe.

Szombaton 10 órától a ratosnyai erdészeti hivatal elôadótermében szemináriumot szerveznek a Maros völgye turisztikai és gazdasági fejlesztésérôl.

A fesztivál mintegy 60.000 euróba kerül, amit nagyrészt támogatók segítségével teremtenek elô. Mogila Gheorghe polgármester elmondta, e rendezvénnyel arra számítanak, hogy az itt lakók mentalitása is megváltozik és valóban potenciális lehetôségként kezeli majd a turizmust, s azon lesz, hogy minél több szállás- és ellátási lehetôséget biztosítsanak azok számára, akik nemcsak a fesztiválra, hanem ezután is eljönnek, felkeresik a Maros völgye, a Kelemen-, illetve a Görgényi-havasokat.

Aggódó diákok, az idegességtôl körmüket rágó szülôk, fejüket csóváló tanárok. Vizsgalázban ég az ország. Sok esetben a diák jövôje dôl el egy sikeres vagy elbukott vizsgán, a tanároknak az elért teljesítmények adnak képet tanítási módszereik eredményérôl. Hogy ez a módszer mennyire jó, az meglátszik a fokozatosan halmozódó bakikon, melyekbôl néha akár köteteket lehetne kiadni. Poénnak elmegy, a jövô nemzedéke majd tele szájjal jókat röhög rajta. Az viszont egyáltalán nem garantált, hogy tudni is fogják, hol tévedtek elôdeik. Évek múltán már csak mosolyognak azon a képességvizsgán elejtett bakin, amikor az izgatott vizsgázó a Pál utcai fiúk címû regénybôl, Nyilas Misit mint fôszereplôt elemezte. Szegény Nemecsek. Az is meglehet, hogy fel sem fogta a tévedést, hisz halovány ismereteibôl csak ennyire futotta. Egyre gyakoribb az a tanulói hozzáállás, miszerint ha valami kötelezô, azt még azért sem kell elolvasni és ha nem az, akkor meg miért törjék magukat vele? Helyette ott a számítógép, és az a sok butító játék, mely képes órákra lekötni a figyelmüket. Ha pedig a szülôk már tizedszerre könyörögnek, hogy végre fogjanak hozzá a tanuláshoz, alig lehet elráncigálni ôket a gép elôl. Egyre ritkábban lehet látni regényekbe, verseskötetekbe lapozó, belemélyedô gyerekeket.

Aztán jön egy megmérettetés, ahol jóformán azt sem tudva mit írnak, magabiztosan nyújtják be a papírlapot a felügyelô tanároknak.Van, aki meg se tapasztalja, milyen az igazi vizsgadrukk, nagy szerencse folytán egy vékony ötöskével átcsusszannak, késôbb senki sem fogja megkérdezni, hogy azon a bizonyos képességfelmérôn vagy érettségin milyen jegyet kaptál. Hallgatnak, mintha mi sem történt volna, legfennebb a tanárt hibáztatják, aki jó esetben, négy évig legjobb tudása szerint próbált valami használhatót beletömni a fejekbe.

Az a bizonyos "elírás" már régen el lesz feledve, de évrôl évre egyre gyakoribbá válnak a hasonló esetek. Talán lesz olyan is, hogy Jókai egyik nagy regényét összetévesztik Petôfi Anyám tyúkja versével, de ez is csak pillanatnyilag fog meglepetést okozni.

A helyesírás kérdése is fejtörést okoz, s ez szintén az olvasás hiányára vezethetô vissza. Amit órán – néha a tanárra figyelve – felszednek, nem elég egy ilyen, mindent eldöntô megmérettetésre. Viszont mind színesedik a bakiparádé. Amin nevethetünk, de ha alaposabban belegondolunk, bizony ajkunkra fagy a mosoly. Habár úgyis ott van a pótvizsga, akkor talán mégis meglesz az a vékony ötöske. Ha pedig nem, akkor viszlát, jövôre.

Szóbeli román nyelv és irodalomból

Tegnap ért véget román nyelv és irodalomból a szóbeli érettségi vizsga. A 4133 feliratkozott diákból 4076-an jelentek meg a vizsgán, melybôl 4063-an kapták meg az átmenô jegyet és 13-at "vágtak el". Az érettségi vizsga tegnap és ma idegen nyelv, pénteken és szombaton magyar nyelv és irodalom szóbelivel folytatódik.

Két új gépkocsit kapott a nyárádszeredai rendôrség

Bukaresti kezdeményezésbôl, az egész országra kiterjedô vállalkozásból részesülve, két új gépkocsit kapott a nyárádszeredai rendôrség. A polgármesteri hivatal és a bukaresti rendôrség támogatásával egy héttel ezelôtt és a tegnapelôtt kapott jármûvek nagy segítséget jelentenek a helyi rendôrségnek.

Híd- és útjavítás Mikházán

A Mikháza határában mûködô gázkútfúró szondát mûködtetô vállalat kezdeményezésére lekavicsozták a helyszínig vezetô utat. Néhány napja fejezôdtek be a mikházi Peres-híd körüli munkálatok. A már tavaly is használható állapotban levô hídra idén kerültek fel a karzatok.

Szarvasmarha-kiállítás Gernyeszegen

Vasárnap, július 2-án délelôtt 10 órától a község és a szomszéd falvak – Vajdaszentivány, Marossárpatak és Sáromberke – részvételével szarvasmarha- kiállítást tartanak Gernyeszegen.

Nyáresti orgonahangversenyek

Az elôzô évekhez hasonlóan, idén is megrendezésre kerülnek a nyáresti orgonahangversenyek. Molnár Tünde közremûködésével július 6-án este 7 órától, a Gecse utcai református templomban a D. Buxtehude, J. Pachelbel, J. S. Bach mûveibôl álló mûsort hallgathatják meg az érdeklôdôk.

Cinema Paradiso a Philotheában

Giuseppe Tornatore olasz filmrendezô nagy sikerû filmje, a Cinema Paradiso vetítésére kerül sor a marosvásárhelyi Kossuth utca 2. szám alatti Philothea Klubban július 1-jén este 7 órától.

Negyedik Csûrszínházi Napok

Mikházán június 30 – július 2. között rendezik meg a Csûrszínházi Napok negyedik kiadását. A rendezvény június 30-án 20 órától a mikházi iskolában Fekete Pál kisplasztikai kiállításával és Hunyadi László szobrászmûvész megnyitóbeszédével veszi kezdetét. 21.30-tól a Csûrszínházban Széllyes Sándor- emlékesten vehetnek részt az érdeklôdôk. Szombaton, július 1-jén 21.30-tól a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Liliomfit adja elô, melyet 24 órától reggelig tartó bál követ.

Vasárnap a mikházi ferences templomban a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum kvartettjének közremûködésével szentmisére kerül sor. A Csûrszínházban Pályi János magyarországi bábmûvész elôadása, misztériumjáték, a mikházi gyerekek elôadásában Szent Kinga gyûrûje kerül mûsorra.

Maros megyei fatemplomok

Fatemplomok Maros megyében címmel július 1-jén, a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének megyeszékhelyi, Köztársaság tér 9. szám alatti Unirea galériájában kerül sor dr. Liviu Ovidiu Stef képzômûvész festménykiállításának megnyitójára.

Elôadás Sóváradon

A siófoki Balaton néptáncegyüttes erdélyi körútja alkalmával július 2-án, vasárnap 17 órai kezdettel elôadást tart a sóváradi kultúrotthonban, melyre minden érdeklôdôt szeretettel várnak. A belépés díjtalan.

Török Gáspár kiállítása Nagybányán

A Teleki Társaság és a Misztótfalusi Kis Miklós Közmûvelôdési Egyesület szervezésében június 29-én a nagybányai Teleki Magyar Házban nyílik meg Török Gáspár marosvásárhelyi fotómûvész kiállítása. A kiállításon nagyrészt a mezômadarasi táborban készült képeket, régi és új, fekete-fehér fotókat, aktokat tekinthetnek meg az érdeklôdôk.

Megoszlik a volt elnökök véleménye arról, hogy június 30-án jogutód nélkül megszûnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), az 1989-es rendszerváltás utáni korszak egyik sajátos állami intézménye. A korábbi vezetôk közül többen üdvözölték a döntést, mások az MTI-nek nyilatkozva aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a másfél évtizede létrehozott HTMH feladatait miként tudják majd ellátni egy fôosztály keretei között.

Az új kormányzati struktúrában közvetlenül a kancelláriaminiszter alá besorolt szakállamtitkár felügyeli a határon túli magyarok ügyét. A kormány álláspontja szerint ezzel nem gyengül, hanem erôsödik a határon túli magyarok ügyének képviselete. Szilvásy György kancelláriaminiszter mellett Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli majd a területet, a fôosztály vezetôjét még nem nevezték meg.

Entz Géza, akit Antall József miniszterelnök bízott meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, 1990 és 1992 között politikai államtitkárként tevékenykedett a MeH-ben, majd a vezetése alatt megalakuló HTMH elnöke lett 1994-ig.

Antall József koncepciója az volt, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos ágazati ügyek egy helyen, a kormányfô közvetlen irányítása alatt álló MeH-ben legyenek. Entz Géza szerint a területnek ma is a MeH-ben lenne a helye, de megfelelô súllyal. Fôosztályként "az ügy politikailag (...) súlyát veszti", így nem érvényesíthetô a kormánypolitika – figyelmeztetett.

Az Illyés, az Új Kézfogás és az Apáczai Közalapítvány jövôjérôl szólva úgy vélte, nem az a kérdés, milyen szervezeti keretek között biztosítják a forrásokat, hanem az: van-e stratégia?

Lábody László, aki 1997-ig vezette a HTMH-t, és jelenleg az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik, az MTI-nek korábban "szigorúan magánemberként" kifejtette, hogy jó megoldásnak találná, ha a jövôben a határon túli magyarok ügye a MeH-hez kerülne, ahogy 1990 és 1992 között volt.

A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet mûvelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegô" önálló intézményben – mutatott rá a régi-új struktúra elônyére.

Szabó Tibor, aki a Fidesz-kormány idején, 1998 szeptembere és 2002 májusa között elnökölte a HTMH-t, úgy értékelte, hogy a hivatal a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a közalapítványok mellett az elmúlt 15 évben kialakult intézményrendszer része.

A HTMH a magyar közigazgatás határon túliakat érintô ügyeiben gyakorlatilag koordinációs feladatokat látott el – mutatott rá a jelentôségére.

Úgy vélte, hogy a HTMH megszüntetése helyett inkább az említett intézményrendszert kellene megerôsíteni, hogy hatékonyabban mûködhessen.

A magyar közigazgatáson belül kell egy megerôsített egység,
"amilyen egy megerôsített HTMH lehet". A MeH-ben létrejövô, alacsonyabb közigazgatási szintû fôosztály nem lesz képes ezt a koordinációt ellátni – figyelmeztetett.

Bálint-Pataki József, aki 2002 júniusától három évig állt a HTMH élén, örömtelinek tartja, hogy a határon túli magyarok ügye újra a MeH-be kerül. A kérdés számára az, lesz-e ugyanakkora súlya, mint 1990-92 között volt?

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben változtak a feladatok is. Ennek kapcsán úgy vélte: ha a három közalapítvány jobban tudna mûködni más formában, akkor érdemes lenne a jelenlegi rendszeren változtatni.

Mint mondta, örülne annak is, ha nem csökkennének a határon túlra szánt források.

Komlós Attila, a HTMH jelenlegi, utolsó elnöke, aki január 1-je óta tölti be hivatalát, elmondta, "szerencsés és elôrevivô dolognak" tartja, hogy a határon túli magyarok ügye a MeH-be kerül be. Kérdésesnek mondta ugyanakkor, hogy a hivatal által eddig ellátott "bonyolult és összetett feladatsort" egy fôosztály keretében hogyan oldják meg.

Az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harcra hivatkozva fokozatosan világszerte létrehozta az embereltûnések, titkos fogvatartások és törvénytelen, határokon átnyúló fogolyszállítások illegális "pókhálóját", amely több száz emberre vonatkozott, s amely számos állam, köztük az Európa Tanács több tagországának együttmûködésével mûködött, miközben ez a rendszer teljes mértékben összeegyeztethetetlen az ET alapvetô elveivel.

Egyebek mellett ez olvasható abban a határozattervezetben, amelyet kedden fogadott el az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer mûködésével foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyûlése. A testület az állítólagos CIA-járatok és - börtönök ügyének tisztázásával megbízott svájci törvényhozó, Dick Marty jelentésérôl, s az ennek alapján összeállított határozattervezetrôl tárgyalt Strasbourgban – egyébként érdekes módon a parlamenti képviselôk elég nagy érdektelensége mellett. A most elfogadott határozat szerint az Európa Tanács nem fejezi be a kérdés vizsgálatát: a közgyûlés jogi bizottságának egy albizottságot kell létrehoznia a nyomozás folytatására. A parlamenti közgyûlés emellett kéri tagjait, a nemzeti parlamentek törvényhozóit, hogy saját hazájukban sürgessék az ottani vizsgálatok beindítását, végigvitelét. A határozat felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálják felül azokat a jogi rendelkezéseket, melyek titkosszolgálataik mûködését szabályozzák, s sürgessék az Egyesült Államokat, hogy számolja fel ezt a titkos fogvatartási és átszállítási rendszert.

Marty egyébként jelentésének júniusi, végleges változatában 14 európai országot vádolt azzal, hogy valamilyen formában részt vettek ezekben a "megkérdôjelezhetô tevékenységekben", s közülük kettôt, Lengyelországot és Romániát azzal gyanúsított, hogy náluk valószínûleg titkos fogolytábor is mûködött. (Ezt mindkét állam határozottan cáfolta.) Marty szerint Románia a "fogolyátküldési" hálózat tagja volt, s rendszeres megállóként szolgált a CIA által bérelt gépeknek. Lengyelországban pedig szintén volt egy repülôtér, ahol valószínûleg foglyokat szállítottak ki és be. A dokumentum az illegális fogolyszállítások, s eközben az emberi jogok megsértése miatt hét országot bírált (Svédország, Bosznia-Hercegovina, Nagy-Britannia, Olaszország, Macedónia, Németország és Törökország). S hozzátette: más országok, Románia, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Ciprus, Portugália és Görögország pedig felelôsnek tekinthetôek az illegális államközi transzferekben, a titkos fogvatartásban való "aktív vagy passzív összejátszás" miatt. A jelentés hatását ugyanakkor gyengíti, hogy az állítólagos európai börtönökre nem ad konkrét bizonyítékokat, a CIA- repülôjáratokra, a fogolyszállításra vonatkozó állításait pedig – néhány tanúvallomáson kívül – alapvetôen csak az európai uniós repülésirányítási központtól, az Eurocontroltól kapott útvonal-kimutatásokra alapozza.

Tokiónál már a szervezet megélhetési számításai szerint Szöul, a dél-koreai fôváros is drágább, elsôsorban a jen árfolyamának csökkenése miatt. Mindenesetre a világranglista 6. helyén is japán város, Oszaka található, míg a második legdrágább európai város London, megelôzve Genfet.

Az amerikai városok drágasági listáját New York vezeti, egyben a világranglista 10. helyét foglalva el társbérletben a norvégiai Oslóval.

Latin-Amerika nagyvárosai közül Sao Paulo (a lista 34. helyezettje) és Rio de Janeiro drágább a többinél, Kelet-Európából Prága (az 50. helyen) és Budapest (65. hely) áll a mezôny közepe táján, visszaesve 2005-höz képest, köszönhetôen annak, hogy nemzeti pénzük értéke csökkent a dollárhoz képest.

A Mercer dollárárakat hasonlít össze és New Yorkot tekintette számításaihoz alapnak, ehhez képest drágább kilenc nagyváros és olcsóbb a többi. Elsôsorban a paraguayi Asuncion, mint a világ legolcsóbb fôvárosa, de nem kerül sokkal többe az élet a zimbabwei Hararéban. Viszonylag olcsó Manila, Buenos Aires és az uruguayi Montevideo is.

Az RNB negyed százalékponttal emelte alapkamatát

A Román Nemzeti Bank kedden negyed százalékponttal 8,75 százalékra emelte irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát. Egyszersmind 20 százalékra emelte 16 százalékról a kereskedelmi bankok minimális tartalékolási kötelezettségét a lejben jegyzett, legföljebb kétéves lejáratú betétekre. Közölték, hogy a bank folytatja a "jelentékeny nyíltpiaci mûveleteket" is a pénzpiacon lévô túl nagy likviditás felszívása végett. A központi bank elnöke, Mugur Isarescu néhány napja már úgy nyilatkozott, hogy a világszerte tapasztalható pénzügypolitikai szigorítás és a lej viszonylagos gyengesége indokolja, illetve lehetôvé is teszi a kamatemelést Romániában az infláció leküzdése végett, jóllehet hazai eredetû inflációs nyomás szerinte nemigen tapasztalható.

A képviselôház elutasította az RMDSZ törvénykezdeményezését

A képviselôház keddi ülésén tárgyalta Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselô azon törvénykezdeményezését, mely szerint a III. fokú betegnyugdíjasok esetében is lehetôség nyílna minden 12 hónap ledolgozott idôt követôen a betegnyugdíjak újraszámítására. A kedvezô szakbizottsági elbírálás ellenére a végszavazás nem hozta meg a várt eredményt, jelen esetben nem az ellenzék, hanem a két koalíciós párt – a Demokrata és a Nemzeti Liberális Párt – buktatta meg a törvényt.

1.500 milliárd régi lej az infrastruktúra és a házak újjáépítésére

A Beszterce-Naszód megyei hatóságok értékelése szerint az áradások által tönkretett Cibles-völgyi lakások és infrastruktúra újjáépítésére több mint 1.500 milliárd régi lejre lesz szükség. Gheorghe Tuta alprefektus szerdán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infrastruktúra helyreállítása mintegy 900 milliárd lejbe kerül.Ehhez még hozzájön 12 milliárd régi lej az elektromos hálózat kiépítésére és 7 milliárd régi lej a víz által elmosott házak újraépítésére. A besztercei Vízgazdálkodási Hivatal képviselôi 636 milliárd régi lej kiutalását kérték az árvíz-megelôzési munkálatokra és az Iliusa folyó mederszabályozási munkálataira. Szilágyi János kormánymegbízott szerint a kormány szerdai ülésén 40 milliárd régi lejt utal ki Beszterce-Naszód megyének, melybôl az árvíz sújtotta térségben dolgozó útjavító cégek költségeit fizetik ki, de az emberek azonnali szükségleteinek fedezésére is jut.

További nyolc madárinfluenza-gócot számoltak fel

Újabb nyolc madárinfluenza-gócpontot számoltak fel, ennek következtében szerda reggel csupán 21 gócpont volt felszámolás alatt Brassó, Bákó, Buzau, Prahova, Arges, Ilfov, Ialomita, Giurgiu és Hargita megyékben. Az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a megyei igazgatóságok folytatják a felügyeletet laboratóriumi elemzések által. A baromfiállomány egyedeibôl vett vérmintákat naponta küldik elemzés végett a Diagnosztikai és Állategészségügyi Intézethez. Az utolsó madárinfluenza-hullámot június elsô felében állították meg, amikor a gócpontok száma elérte a 127-et. Június 8-a után egyetlen gyanús esetet sem jegyeztek. A szakemberek akkor úgy értékelték, hogy a gócpontok bezárása július közepéig tart.

Romániában is megpályázható a Demján Sándor Alapítvány

Romániában is megpályázható az a Demján Sándor Alapítvány által felajánlott ösztöndíj, amely a nehéz anyagi helyzetû és rendkívüli tanulmányi eredményeket felmutató egyetemi hallgatóknak szól – jelentette be Kolozsváron Pászkány Árpád Zoltán, a Polus Transilvania elnök- vezérigazgatója. Az üzletember emlékeztetett, hogy Demján Sándor, a TriGránit Fejlesztési Részvénytársaság elnöke eddig egyebek között Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon ajánlott fel hasonló ösztöndíjakat. Romániában elsô ízben Kolozsváron teszi ezt a kezdeményezést. Pászkány elmondta: az ösztöndíjalap összege egymillió euró, ebbôl a pénzbôl összesen 1250 diákot támogathatnak. A nehéz anyagi helyzet és a kiváló tanulmányi eredmény mellett a másik pályázati feltétel az, hogy az érintett fiatal fejezze is be az egyetemet.

Közös magyar-román légimentô-gyakorlat

Egy szimulált helikopterbaleset tizenöt sérültjét kutatták fel magyar és román katonai egységek azon a közös légimentô- gyakorlaton, melyet a Békés megyei Okány térségében rendeztek – tájékoztatta az MTI-t Csôsz József ôrnagy. Az egységek azt gyakorolták, mi történik akkor, ha két harci helikopter ütközik össze: a szimulált baleset után a légi jármûvek kényszerleszállást hajtottak végre, a szerencsétlenséget még rádión jelezni tudták, de ezt követôen megszakadt velük a kapcsolat – mondta el a légierô parancsnokságának szállítóhelikopteres fôtisztje. Szolnokról összesen három MI-8-as helikopter kapcsolódott be a gyakorlatba: a sérültek felkutatásában részt vett a szolnoki helikopterezred két egysége, az alakulat egy helikoptere pedig egészségügyi feladatokat látott el – közölte a szakember. Romániából két, Puma típusú helikopter érkezett, a sérült katonák egy részét ôk szállították Szegedre. A gyakorlat ma, magyar egységek bevonásával, Romániában folytatódik – tette hozzá az ôrnagy.

Az E.ON belépne a cernavodai atomerômû építésébe

A legnagyobb német energiakonszern – egyik elnökségi tagjának nyilatkozata szerint – komolyan érdeklôdik Cernavoda atomerômûvének bôvítési programja iránt. Johannes Teyssen elmondta: bár az E.ON egy atomerômû megépítésére egyedül is képes lenne, és mûködtetni is tudná a létesítményt, a partnerségi együttmûködésre is nyitott. A cernavodai atomerômû 3. és 4. reaktorblokkjának megépítésére, melyek elôreláthatólag 2012-13 körül lépnének mûködésbe, eddig összesen 16 vállalkozás jelezte érdeklôdését – közölte a román szakvállalat, a Nuclearelectrica. A nagy európai energetikai vállalkozások közül két olasz, az Enel és – konzorciumban – az Ansaldo, két német, az E.ON és az RWE, továbbá a spanyol Iberdrola is jelezte részvételi szándékát a megvalósításban. Az Ansaldo már közremûködött az elsô két blokk építésében.

Elôzetes letartóztatásba helyezték és elmeorvosi vizsgálatnak akarják alávetni azt az iszlám vallásra áttért román fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy Temesváron robbantásos merényletet akart elkövetni tiltakozásul az iraki és afganisztáni hadmûveletekben való román részvétel miatt.

A 28 esztendôs lugosi Florin Ioan Lescht hétfôn este vette ôrizetbe Buziásfürdô mellett a titkosszolgálat (SRI) ügynökeibôl, rendôrökbôl, illetve ügyészekbôl álló antiterrorista csoport. Lesch Lugosról éppen Temesvár felé tartott, amikor rendôrkézre került. A gyanúsított két állítólagos cinkostársát is elfogták, mégpedig Lugoson, ôket kihallgatás céljából Temesvárra szállították.

Lescht terrorizmus vádjával helyezték 29 napos elôzetes letartóztatásba. Személyét már régóta veszélyesnek tartották, mert a nyomozók információi szerint egy terrorizmussal gyanúsított boszniai hálózattal van kapcsolatban. Állítólag 2002-tôl részt vett "vallási elôkészítô táborokban", amelyekben a Muzulmán Testvériség elnevezésû szervezet vezetôi is megjelentek.

A fiatal férfi gépkocsijában két teli konyhai gázpalackot találtak, amelyet állítólag Temesvár központjában akart felrobbantani az autóval együtt. Florin Ioan Lescht (aki miután áttért az iszlám hitre, felvette az Aynan Hassan Abger nevet) hat hónapig figyelte a SRI. A titkosszolgálatnak ugyanis feltûnt, hogy az illetô a világhálón keresztül több intézménynek, hazai és külföldi televíziónak – köztük a CNN-nek és az al- Dzsazírának – küldött fenyegetô leveleket. Legalábbis ezt mondta a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában Schiffbeck Tamás, a Temes megyei Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatóság ügyésze.

Az illetékes szervek már néhány hónappal ezelôtt kiderítették, hogy Lesch fenyegetô videoüzenetet akart küldeni "a Muzulmán Testvérek részérôl", követelve a román csapatok Irakból és Afganisztánból való kivonását. A videofelvételt nemcsak az említett hírtelevíziók, hanem a bukaresti hatóságok is megkapták. Folyamatosan figyelték a fiatalember internetes honlapját, amelyen politikai nézeteit terjesztette. Így azt sugallta: a román népnek "fizetnie és bûnhôdnie kell" amiatt, hogy az Egyesült Államoknak, az "iszlám legnagyobb ellenségének" az oldalára állt, és részt vesz a két muzulmán ország területén zajló mûveletekben.

Az Európa Tanács mûködését megreformáló indítványt nyújtott be Frunda György a Parlamenti Közgyûléshez. A szenátor javaslata az ET monitoringrendszerét új alapokra helyezné. A politikus szerint erre azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer diszkriminatív, ugyanis az ET elôírásai szerint csak az új tagországokat kell ellenôrizni, a régiek ez alól a procedúra alól mentesek. Vannak azonban olyan európai egyezmények, amelyeket régi tagországok nem írtak alá, vagy aláírtak, de nem ratifikáltak. Az is elôfordul, hogy az ilyen egyezményeket egyszerûen nem tartják be. Ennek ellenére ezeket az országokat nem monitorizálja a bizottság. Frunda György javaslata – amely ma kerül a plénum elé, és a bizottságban semmilyen ellenállásba nem ütközött – azt javasolja, hogy a régi tagországokból ábécérendben kiválasztott évi tizenegyet monitorizáljanak annak megállapítására, hogy miként tartják be az említett egyezményeket. Ezenkívül, ha valamely tagországból olyan jelzések érkeznek, hogy megsértik az emberi jogokat, a javaslatnak megfelelôen, a panaszok kivizsgálására azonnal adódik mód.

– Sokkal jobban oda kell figyelni a mellettünk élôkre, Európában mindenki kisebbségben él – mondta Frunda, aki úgy tekinti indítványát, mint az ET szükséges reformjának kifejezôdését.

Június 27-28-án került sor a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium külképviseleti attaséinak éves találkozójára Bukarestben.

Winkler Gyula, kereskedelemi ügyekkel megbízott miniszter, a rangos esemény koordinátora megnyitóbeszédében méltatta a több mint 100 külképviseleti attasé munkáját, fontosságát, és a jövôben is eredményes munkára biztatta ôket.

Winkler Gyula felhívta a jelen levô 133 gazdasági attasé figyelmét arra, hogy az egész ország reális gazdasági helyzetét kell szem elôtt tartani és elsôrendû prioritásuk a román márka ismertetése és népszerûsítése a külföldi piacokon.

Ugyanakkor attaséink fontos feladata, hogy a külképviseleti munkapontokból információval is segítsék a román exportôr cégeket, hogy azok minél pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a külföldi piacok igényeit illetve exportajánlataik meg tudjanak felelni ezen piacok elvárásainak.

A külképviseleti attasék még egy fontos feladatot kaptak ez évtôl kezdôdôen, a hazai helyi közigazgatási egységek projektjeinek promoválását abban az országban, ahol tevékenységüket folytatják – tette hozza a megbízott miniszter.

A találkozón jelen volt és beszédet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, Theodor Stolojan elnöki tanácsos valamint különbözô intézmények képviselôi.

Kiemelt figyelmet szentelt az Európai Parlament Románia csatlakozási folyamatával összefüggésben a tervezett verespataki beruházásnak, tájékoztatta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi minisztert Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselô az MTI-hez szerdán Brüsszelben eljuttatott közlemény szerint.

Románia az Espooi egyezmény értelmében biztosítja Magyarország számára a részvételt a verespataki bányanyitás engedélyezési eljárásában az országhatáron esetlegesen átterjedô környezeti hatások elkerülése érdekében. Ennek keretében Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben tájékoztatta Persányi Miklóst arról, hogy a Rosia Montana Gold Corporation benyújtotta környezetvédelmi hatástanulmányát. A román környezetvédelmi minisztérium augusztus 30-ig várja az észrevételeket, a magyar KVVM pedig a közeljövôben lakossági fórumot kíván szervezni a témában.

Szent-Iványi István ez alkalomból fordult levélben Persányi Miklóshoz, tájékoztatva ôt az Európai Parlament következetesen képviselt álláspontjáról a verespataki aranybánya ügyében.

Emlékeztetett arra, hogy 2004. december 16-án elfogadott határozatában az EP komoly aggodalmának adott hangot a verespataki bányafejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek megítélése szerint súlyos környezetvédelmi fenyegetést jelentenek az egész régió számára.

Magyar levelek

Most, amikor elspájzoltuk boldogtalanabb idôkre ifjabb B. gondolatait rólunk, magyarokról meg az embernek szabadságáról, immár elmondhatom, hogy kötekedni nincs kedvem. Pedig volna miért. Hiszen a magamfélének egyre szaporodnak a világ furcsaságai. Hiába na, nem nagyon értem, hogy ki mit és hogyan felejt(het) annyira, és hagyna veszni a történelembôl, ami vele és közösségével megesett. Köntörfalazni semmi értelme, bizony volt úgy, hogy az elhíresült asszonyszobor New York bejáratánál lesütötte szemét, amikor országa még a kisujját sem mozdította a rab nemzetek sorsáért. Vagy éppen hiteltelenül egyezkedett. De hagyjuk, mert miért lenne muszáj mindent érteni? (Egyébként ez a széljegyzet az esemény margójára meg sem íródna.) Sietek véleményt nyilvánítani, kicsit gyanús nekem B. elnök szabadsága. Ahogy vesszük; ô sem szabad, és mi sem. Akire annyira vigyáznak, akit annyira féltenek tôlünk, hogy amerre jár, madarak helyett rafinált masinériák röpködnek a sterilizált utcák és kiürített házak fölött, avval az emberrel elég lehetetlen jóban lenni. Mondják, ô a legveszélyeztetettebb halandó, de azért elnököt és országot mégsem tévesztenék össze. Lesz ô még egyszerû, hétköznapi polgár. Egy biztos, most kiírhattam volna homlokomra, hogy békés járókelô volnék, lobogtathattam volna holmi orvosi igazolást, hogy híjával vagyok a kiszámíthatatlan, hirtelen cselekedetekre utaló hajlamnak, attól még nem jön szembe velem a Nagykörúton. El kell hinnem, neki sem könnyû. Ha már a meghívott hallgatóságát, a sok közjogi méltóságot (akik mind vendéglátói), szigorúan ellenôriztette. Talán nem ô, hanem azok, akik neki is megmondják, mit tehet, és mit nem.

Persze, ifjabb B. nem ilyesmitôl népszerû vagy népszerûtlen úgy általában. Ô is egy ember. De fontos ember. Mindenhol, itt és most, Budapesten is. Hogy eljött, hogy beszélt, és emlékezett a magyar ötvenhatra. Tizenhárom percig babusgatta nemzetünket, ami azért ritkán esik meg manapság, és nem akárkikkel, akár ennyi idôre is. Közepében voltunk a világnak. A Citadelláról pazar a panoráma (a választott háttér) a hömpölygô Dunával, a hidakkal. És vette a világ valamennyi televíziója. Hallgattuk a kedves közhelyeket a magyarságnak történelmi tetteirôl, a most vagy soha-Petôfirôl. Hát megérintett. Mintha a vállunkat veregette volna a barát, a szövetséges, vezetô hatalma a világnak; mintha csak ránk figyelt volna. Kicsi ország, oldottkéve-nemzet beérhette ennyivel. Még szép. Másnap a számítógépem Google News internetes keresôjén hatszáz írás emlegette ifjabb B. budapesti nagyvizitjét. Alig gyôztem számolni; szinte senki el nem hallgatta, elnök úr hamut is szórhatott volna fejére negyvenötért, ötvenhatért, amikor magunkra hagyott, s tán kezére játszott az elvetemült szovjetek uralmának. Mi nem szóltunk. Egyáltalán minek hánytorgattuk volna? Kínos az ilyesmi. Hogy ki mikor könnyít(het)ne kollektív lelkiismeretén. És ha megteszi, ha miszter B. bocsánatot kér? Mint halottnak a csók. Azoknak, akik akkoriban elhitték, hogy az amerikaiak jönnek, csak nem látszanak a kanyartól. De mondok mást, ifjabb B. egyetlen szóval nem emlegette, hogy a magyarnak a határokon túl is élni kell; keserves életet, ahol mégiscsak fontos erény, hogy nem születünk terroristának. TGM, a filozófus, radikális nézeteit nem rejtette véka alá; tüntetett és ítélkezett ifjabb B. kétséges teljesítményeirôl, és arról, hogy miért nem osztogatja máshol hamis üveggyöngyeit.

Hát igen, nem vagyunk egyformák. Tudtunk alkudni, tudtunk protestálni. Akár rendjén is volna. Hogy a miniszterelnök hajladozott, az államelnök meg az embernek jogairól való véleményét ütköztette inkább. Ahogyan hozta a helyzet. Ha volt értelme, ha nem.

S marad minden, mint emlék, amit felejteni csak nem kellene. Különben hevenyészett leltárféle már úgyis van az amerikai kapcsolatok mibenlétérôl... Kádár János megbélyegzett volt, amikor elôször megjelent az ENSZ-ben, egy orosz hajón töltötte éjszakáit kénytelen-kelletlen, mert a szállodák hallani sem akartak arról, hogy náluk vendégeskedjen. Amerika intézte a Mindszenthy-ügy méltó rendezését. Cyrus Vance külügyminiszter visszahozta a Szent Koronát; minekutána Grósz Károly is megnézhette magát Disneyland csodapalotáiban. Majd jött idôsebb Bush, Antall Józseffel parolázni; és jött a zenélésben sem utolsó Bill (inkognitóban mindig), hogy bevigye Magyarországot valami rendesebb egyenruhások közé.

Ifjabb B. meg jelezte, semminek nincs vége; a világ most éppen így megyen elôre.

Ha évadzáró KZST, akkor – immár hagyományosan – Lyukasóra: a Kemény Zsigmond Társaság tájainkon egyedi irodalmi estje a magyarországi példa szerint szervezôdött és adatik ma is elô, ugyanazon címhasználattal. A lényeg: az összeverbuvált "tanári kar" verseket olvas fel, a lyukasórai diákság, azaz a közönség feladata: kitalálni a szerzô(k) személyét. Természetes, hogy nem az Anyám tyúkja, vagy az Anna örök hangzik el a Kultúrpalota kistermében ilyenkor, hanem kevésbé ismert szerzôk mûvei, vagy ellenkezôleg: híres költôk jószerint ismeretlen, vagy stílusukra egyáltalán nem jellemzô költeményei. Az egyetlen szabály: csak magyar és csak elhunyt költôk verseibôl szabad válogatni, mindenki legfeljebb öt mûvet hozhat.

Az említett tanári kar idén hat személybôl állt: a feladványszerkesztôk Farkas Ernô, Káli Király István, Láng Orsolya, dr. Nagy Attila és dr. Pletl Rita személyében ültek az emelvényen, a "katedrafônök" szerepét Kovács András Ferenc vállalta el. Természetesen ô is a kérdésfeltevôk, vershozók közé tartozott. Az est kezdetén Farkas Ernô félig viccesen megjegyezte: lassan olyan fogalomrendszerrel operálnak az iskolai irodalomelemzéseknél, hogy a végén már ô sem tudja, hogy mirôl volt szó, ezért felüdülés számára a Lyukasóra. És valóban, nem (csak) a légkondi számlájára írható, hogy a délutáni kánikulában gyorsan eltelt a másfél (lyukas) óra. A feladványversek között voltak könnyebben, illetve nehezebben kitalálhatók, utóbbi esetben a vershozóval kellett barkochbázni, utóbbi rendszerint körülírta a szerzô személyét, néhány ismert, vagy kevésbé ismert dolgot mondott róla, amelynek alapján már könnyebben ment a találgatás. Változatos, színes volt a kínálat: mûveivel jelen volt (többek között) Orbán Ottó, Füst Milán, Babits Mihály, Szabó Endre, Nagy László, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Arany János, Gárdonyi Géza, Somlyó György, Romhányi József, Török Sophie, Tamkó Sirató Károly, Juhász Gyula, Ignotus és Reményik Sándor is, akiknek versei közül KAF a vidám, Farkas Ernô az Istent keresô alkotásokat válogatta ki ezúttal. Végül, a hagyományos könyvjutalommal (Káli Király István felajánlása) értékelték a szerzôk kitalálóit, a KZST pedig nyári szünetre indul. Legközelebb szeptemberben, az új mûvészeti-irodalmi- színházi-zenei évad kezdetén jelentkezik.

Nemlaha György, a sorozat szerkesztôje az MTI-nek elmondta, hogy hét héten át minden pénteken este Hofival szórakozhatnak a nézôk. Az összeállítás végigmegy Hofi teljes életén a kôbányai gyerekkortól Rózsahegyi Kálmán színiiskolájáig, bemutatja a debreceni színészéveket, a budapesti beérkezést a tévé nyilvánosságáig, pályafutását a Mikroszkóp Színpadon, majd a Madách Kamara Színházban.

A mûsorban sok ritkán, vagy egyáltalán nem látott felvétel is helyet kapott, illetve Hofi egyetlen filmszerepe, a Lila ákác címû produkcióban. A Hofi-Koós páros emlékezetes percei mellett felidézik az Odüsszeusz és a Rózsa Sándor paródiák vidám perceit. Részletek szerepelnek a sorozatban a Hofélia- és az Élelem bére címû elôadásból.

A válogatás az elsô vállalkozás a nagy humorista életmûvének összefoglalására. Hofi fellépései mellett 30 olyan ember is megszólal a sorozatban, aki Hofi Géza munkatársa, segítôje, barátja, szerzôtársa volt, köztük Bánki Iván, Csenterics Ágnes, Farkasházy Tivadar, Horváth Ádám, Koós János, Kovács Kati, Sas József, Szenes Iván, Szinetár Miklós és Vitray Tamás.

Mintegy ötszáz énekes, színész és statiszta, valamint ötven lovas részvételével napok óta zajlanak Csíksomlyón A napba öltözött leány címû rockopera próbái.

Az alkotás ôsbemutatója zárja szombaton az évente megrendezett Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozatot. A szervezôk hagyományt szeretnének teremteni azzal, hogy a népzene és néptánc e gazdag ünnepét nagyszabású produkcióval zárják – jelentette ki Csíksomlyón a sajtó képviselôi elôtt Koltay Gábor, a rockopera rendezôje.

Tavaly ugyanitt a Megfeszített címû alkotást mutatták be, szintén Koltay rendezésében, 2003-ban pedig az István, a király erdélyi bemutatóján mintegy félmilliós tömeg vett részt.

A Koltay Gergely és a Kormorán együttes által írt rockopera fôszereplôi között olyan mûvészek is vannak, akik felléptek a tavalyi és a tavalyelôtti csíksomlyói produkcióban is. Varga Miklós ezúttal István papot alakítja, Vikidál Gyula pedig Márton, az öreg székely pásztor szerepét játssza. Fellépnek továbbá Bodnár Vivien, Miller Zoltán, Varga Klári, Kalapács József, Makrai Pál, Csengery Attila, valamint komáromi és váci színészek, csíkszeredai és környékbeli statiszták, ötven helyi lovas.

"Egyetlen magyar televíziós társaság sem volt hajlandó felvételt készíteni, netán sugározni az elôadást" – nehezményezte Koltay, hangsúlyozva, hogy a Magyar Rádió Kossuth adója élôben sugározza a szombat esti produkciót.

A rendezô azt is elmondta, hogy gondot jelentett az elôadás költségeinek elôteremtése, így a mintegy 10 millió forint költségvetésû produkciót több tucat vállalkozó adományának köszönhetôen viszik színre. Mint mondta, ô maga ingyen vállalta a munkát, a magyarországi vendégmûvészek, a mûszaki szakemberek szállás- és ellátási költségeit a vendéglátók állják.

Csütörtöki kimenô

Nagy igazságtalansága a naptárnak, hogy nem nyárközép az év vége, nem júniusban vagy júliusban zárjuk le az esztendôt. Ugyanis minden másban ez bizony mûsorzárás: a tévék abbahagyják népszerû élô- és elôadásaikat, csak a folytatásos mártásokat lehet továbbtunkolni.

A kiadók kevesebb könyvet dobnak piacra, a tavalyi ôsz és tél folyamán felvásároltakat most vesszük le a polcról, a többi könyv tetejérôl – ideiglenesen kaptunk nekik egy helyet, mintegy jelezve, hogy ô következik: ôt fogjuk elvinni magunkkal a dél-botokud tengerpartra és a felsô-eszperantói hegyek közé kikapcsolódásul, ugyanis nyáron még illik olvasni vagy legalábbis naponta hûséges rendszerességgel lecipeljük a kötetet – regényt vagy novellákat, verset soha – a partra, a homokba, szerényebb esetben kiülünk társaságukban egy régi nyarak szagát idézô kockás pléddel a kert végébe, ott, ahol a feketeüröm és kullancs valószínûsége a legnagyobb.

Befejezôdik a tanév, lázárták a naplót, a tanárok emancipálódnak, a tanárnôk végre kedvükre fôzhetnek és az év közben összegyûjtött recepteket, melyeket a tanáriban sebtiben mondtak nekik tollba vagy másoltak le, az internetrôl csupaszítottak le, most büntetlenül kipróbálhatják kis családjukon. Az érettségik lezajlanak, az egyetemek felvételit hirdetnek, a bolognai mártás értelmében csak azok juthatnak be, akik milanói pizzát esznek számítógépes etikettel: Norton-programban a déliek, Sudtonban a vikingek. Kivingek a kövéreken. Azok nyernek felvételt, akik, behunyt szemmel azonosítják az európai unió ôskövületeit és huszonhatezer pontot gyûjtenek össze a mûveltségtotón és lábtengón. (Csak felvételi, olyan igazi nincs.) De lassan ott is elcsitulnak a nyüzsgô tantermek, oroszlánvermek és kínzókamrák, la-borok és jönnek a lés-sörök.

Apropó, sörök. Ez itt a sörök ideje, az emberek kiszaladnak a kertvendéglôkbe, mindenütt folynak a mulatozások, bankettek, összejövetelek, évad végi találkozók, alapítványok gratulálnak önmaguknak, színházak húzzák le a rolót, a mozikban nyári üde gyilkosságokat játszanak, strandélet, stanslabda, focivébé, portugál erdôtûz, a Fontana Treviben mosdó japán optikusok, mentôk sisteregnek szívbetegek mellett.

Csellengô kulcsos gyerekek labdát vágnak ütemesen az aszfalthoz, a biciklit támasztják unottan, táborról álmodoznak és önvédelmi matek-angol, néptánc-, asszonyfektetô és népbetegség-kutató táborok országszerte. Sok pénzért.

Egyáltalán mindenki szerteszéjjel van. Semmilyen hivatalban semmit sem lehet elintézni, a lehúzott ablakokon – sajnáljuk, nem vagyunk házon-hazán belül, a hivatal Horvátországban pancsol – táblácska fogad. Vagy inkább utasít el.

A könyvtárak elcsendesednek, az állatkertek megtelnek, azaz a kultúra szektorai most cserélnek egymással népességet. Átirányult népmozgalmak a bezártságból a külsô zsúfoltba.

Vagyis év vége van ténylegesen. Szünet. Két jó között a legjobb.

Csak a csütörtöki kimenô rója köreit változatlanul.

(Önreklám helyett.)

"Az a veszély, hogy a számítógép olyan lesz, mint az ember,

nem olyan nagy, mint annak a veszélye, hogy az ember lesz

olyan, mint a számítógép."

Konrad Zuse (1910–1990)

Bármit is írsz – írd röviden, és meg fogják érteni;

írd képszerûen és emlékezetükben fogják tartani.

Joseph Pulitzer (1847–1911)

Amikor jelentették Fordnak a Wankel-motor feltalálását, meghallgatta a mérnökök jelentését, ami után a jelenlévôk feszülten vártak Ford véleményére. Rövid szünet után ezt mondotta Ford: "A Wankel-motor válasz egy soha fel sem tett kérdésre." Napjainkban a digitális technológia kiváltotta forradalommal kapcsolatosan képzeljük el a következô, nem irreális helyzetet: a telefontársaságok képviselôinek bemutatják a továbbfejlesztett maroktelefont, amelyikkel fényképezni is lehet, és a képet nyomban tovább is küldeni. Nos, ez a készülék tényleg nem volt válasz egy kérdésre sem, és igény sem volt reá. Hogy aztán milyen hasznos lehet? – de milyen súlyos események kiváltója is lett, éppen az iskolában! – arról is lesz szó a következôkben.

A könyvnyomtatás találmánya után 600 évvel szemtanúi, résztvevôi és haszonélvezôi vagyunk egy hasonlóan korszakalkotó, ugyancsak forradalmi eseménynek: a média digitális korszakának. Ahogyan azonban mindig is lenni szokott, egy probléma megoldása után egy új probléma mutatkozik. A digitális forradalom egy csapásra megoldott problémákat és megnyitotta az utat soha el sem képzelhetô további megvalósítások felé. A nagy-nagy lelkesedés azonban elterelte a figyelmet a máris jelentkezô, új problémákról. Nagy kerülôvel fogunk közelíteni. Amikor Párizsban bemutatták Gutenberg nyomdáját, a francia király lelkesedéssel fogadta. A királyt lépésrôl lépésre kísérô gyóntató pap azon nyomban figyelmeztette: fenség, ez az ördög találmánya! Ha pedig számba vesszük mindazt, amit a nyomdának köszönhetünk, akkor a gyóntató szerzetes szemszögébôl nézve a dolgokat, félelme tényleg nem volt megalapozatlan. Továbbá, ha a médiális forradalom kezdetét a mindennapok szintjén a fénymásolók megjelenésében jelölnénk meg, akkor elmondható, hogy azzal vezetôdött be a katolikus egyház hierarchikus struktúrájával azonos felépítésû kommunista rendszer leáldozása. Nem is csoda, ti. a fénymásoló tette lehetôvé olyan anyagok sokszorosítását és terjesztését, amelyek vagy nem jelenhettek meg, vagy nem voltak elérhetôk. Pro memoria: a fénymásolók zár alatt voltak, lajstromot kellett vezetni arról, kinek, miféle szöveget és hány példányban másoltak le. Az ártalmatlannak tûnô, modern és felette hasznos irodai fénymásolók súlyos csapást mértek a kommunista rendszerre, mivel a diktatúra központi szervét, a cenzúra hivatalát teliben találták, egy csapásra megtörték hatékonyságát, ami nélkül a rendszer nem mûködhetett. Szorosan utána jöttek a hírek soha nem látott, se nem hallott masinákról. Ez volt a médiális forradalom bevezetô szakasza; s ugyanakkor az ilyen nagy mondások kora is: vége a könyvnek, info totál, a globális falu, az információ érája stb. Mindez ma jobban értelmezhetô, nyugodtan megbeszélhetô.

Amikor Gutenberg születésének 600. évfordulóját ünnepelték Mainz városában, nyitva maradt a kérdés, vajon 1400-ban, netán 1397-ben született Johannes Gensfleisch. Teljesen irreleváns. A mainzi megemlékezés ünnepi beszédére azt a férfiút kérték fel, aki a média legkiválóbb ismerôje, kutatója és kritikusa egy személyben: az államokbéli Neil Postman. Egy ilyen bölcs férfiú beszédére jó odafigyelni, annál is inkább, mivel a gutenbergi galaxis vitorlavásznait a globalizáció hullámverései jobban megtépázták, mint a szellemi szabadság és a cenzúra között folyó harcok évszázadai. Azt is látni fogjuk, mi Gutenberg legnagyobb érdeme, és mennyi marad meg továbbra is a gutenbergi örökségbôl.

Postman a könyvnyomtatás kultúrtörténelmi jelentôségét három forradalomnak nevezhetô tényben jelölte meg. Az elsônek köszönhetjük – mondja Postman – a racionális gondolkozás térhódítását. Az olvasás az értelmet élesíti, és mind a gondolkodási mind a kifejezési képességet fokozza; a nyomtatott szavak soronkénti felvonulása egy bizonyos gondolkodási formát indít be, ami során az olvasó a leírtak mögött meghúzódó szerzô gondolatait követve, a leírtak mérlegelését, összehasonlítását végzi el. A nyomda és a racionális gondolkodás szövetsége a tudományok megszületését eredményezte. A második abban jelölhetô meg, hogy elôtérbe helyezte az egyént, és annak becsvágyát, ami maga a szellemi alkotás mozgatórugója. A nyomda szabad kibontakozási teret biztosított az individualizmus számára: a becsvágy szülte alkotások terjesztésével a nyomda csillapította az egyénnek az elismerésre vágyás kínzó szomjúságérzetét; lehetôvé tette a saját szavak megörökítését, idôállóvá tételét. A nyomda nem egyéb, mint idômasina, és a nyomtatott könyv révén összeköti a jelen idôt az örökkévalósággal. A nyomtatott szó független a puszta továbbmondás során elkerülhetetlen lemorzsolódástól; szerzôje abban a jutalomban részesül, hogy halála után is megszólalhat az olvasó számára. A nyomda idôszaka elôtti felolvasó ugyan tovább élt, mivel a nagy többség még évszázadokig nem tud olvasni, de lassan kialakul az egyéni olvasók rétege. [ A felolvasás az 1800-as évek végét is túlélte; a mellékelt kép Gustave Doré (1832- 1883) fametszetének címe: Felolvasó egy éjjeli menhelyen ]. A harmadik az információ forradalma; a nyomtatott könyv (az elsô 50 évben kb. 8 millió) felvillantotta az info hiányállapota megszüntetésének lehetôségét. 1480 körül 6 országban 110 nyomda mûködött, ebbôl 50 Olaszországban. Mit nyomtattak? hát ... elsôsorban bibliát. A reformáció el sem képzelhetô a nép nyelvén írott és nyomtatott biblia nélkül. De megjelent Agricola mineralogiája, Clusius botanikája, Erasmus és Descartes írásai, továbbá nyelvészeti, filozófiai és más munkák is. A nyomtatott könyvvel kapcsolatos rendkívül fontos újítás volt a lapok arab számokkal számozása, ami lehetôvé tette egy könyvben a keresett info gyors fellelését, továbbá a könyvek pontos katalogizálását! Meg sem fordul a fejünkben, hogy ezt is fel kellett találni.

(Folytatjuk)

A szociális segélyek között kiemelt jelentôségû a minimáljövedelmet biztosító 2002. január 1-jétôl életbe lépett 416. sz. törvény. Ennek alapján 2006. január 1-jétôl az alább felsorolt havi szociális segélyt nyújthatják az önkormányzatok. Két személybôl álló családnak 166 RON; háromszemélyes családnak 213 RON; négyszemélyes családnak 287 RON; ötszemélyes családnak 341 RON. Minden 5. személyt meghaladó családtagért havi 23 RON. Egyszemélyes család esetében a szociális segély havi 92 RON.

A Hivatalos Közlöny 2006. május 11-i 408. számában megjelent törvénymódosítás és kiegészítés pontosít egyes fogalmakat, lehetôvé téve pontos alkalmazását. Így a család fogalma a törvény értelmezése szerint a következô: személyazonossági okiratuk szerint egy helyen és közös háztartásban élô férj és feleség és ezek házasulatlan gyermekei egy családnak tekintendôk. Ugyancsak egy családnak számít az a személy, aki együtt él az általa eltartott gyermekeivel, akkor is, ha nôtlen, özvegy, elvált vagy házastársát eltûntnek nyilvánították. Ide számítanak a felsorolt helyzetek egyikében levô, 18 éven aluli személyek is. Családot alkotnak azok az egy háztartásban levô, gyermektelen testvérek, akiknek lakhelye nem azonos a szüleikével. Egy családnak számítanak a közös háztartásban élô nôtlen férfiak és férjezett nôk, valamint egyikük vagy másikuk által eltartott gyermekei. Családtagnak tekinti a törvény a házastársak házasságából származó, az egyik házastárs által örökbe fogadott vagy a családhoz kihelyezett gyermekeket. Egyedülálló személyek mindazok, akik betöltötték 18. életévüket, külön háztartásban és lakhelyen élnek. A ténylegesen külön élô házastársak is részesülhetnek a legkevesebb jövedelmet biztosító szociális támogatásban, amennyiben jogosultságukat egy szociális vizsgálat (ancheta) igazolja. Ugyancsak jogosultak a szociális támogatásra a lakhely nélküli, lakással nem rendelkezô személyek is, amennyiben saját felelôsségükre kijelentik, nem nyújtottak be más polgármesteri hivatalhoz támogatást igénylô kérvényt.

A szociális segély megállapításánál figyelembe veszik a család (egyedül álló személy) nettó havi jövedelmét, ezt kivonják a fentiekben felsorolt szociális támogatás értékébôl és az így kiszámított különbözet határozza meg a támogatás összegét. Amennyiben az így megállapított összeg kisebb, mint 50 RON, a megítélt támogatás nem lehet kisebb 50 lejnél.

A felsorolt szociális támogatás értékét 15 százalékkal lehet növelni, amennyiben a család legalább egyik tagjának állása van, egyéni munkaszerzôdés alapján, köztisztviselô vagy munkabérbôl származó jövedelme van.

Megváltoztak a szociális támogatás ellenértékeként elvégzendô közmunkát szabályozó rendelkezések is. Ezután csak a család egy tagjának kell közmunkát végeznie (eddig ez minden munkaképes családtagra kötelezô volt), erre kijelölhetô a család bármelyik munkaképes tagja, és megszûnt a legtöbb 72 órában megállapított munkaidô is. A szociális támogatást igénylô kérvényeket, mint eddig is, a lakhely szerinti illetékes polgármesteri hivatalhoz lehet beadni, ez köteles 30 napon belül döntést hozni a támogatás megítélésérôl vagy visszautasításáról.

Mellau György

Az ázott kutyával nemcsak az a gond, hogy állandóan igyekszik lerázni magáról a vizet. A vizes bundából intenzív kutyaszag is árad, ez pedig nem tartozik a kellemes illatok közé. Mi az oka e jelenségnek, és mit tehetünk ellene? A kisállatgyógyász szakállatorvos szerzônek van válasza e kérdésekre.

Szokatlanul esôs az idei nyár. Sokkal jobb lenne kint, a szabad ég alatt élvezni a nap melegét, mint bent üldögélni a lakásban. Kedvenceink is – kivált a lakótelepi lakásban tartott állatok – beszorulnak a négy fal közé, s ez nemcsak pszcihésen terheli ôket (no meg a családot), ugyanis az esô miatt kialakult magasabb páratartalom újabb problémák forrása.

Minden állatnak "alapjáraton is" van bizonyos testszaga – éppúgy, mint nekünk, embereknek. Ez kortól, nemtôl függôen változik, kinek erôsebb, kinek enyhébb. Ha izgulunk, vagy ha nagyon meleg van, a verejtékmirigyeink fokozottabban mûködnek, és a test kipárolgása is erôsebb. Így vannak ezzel háziállataink is. Testszaguk intenzitását meghatározhatják még egyes gyógyszerek (például B-vitaminok), egyes betegségek, a levegô páratartalma (esôs idôben még intenzívebbnek érezzük a vizes kutyabunda szagát), vagy egyes táplálékok, de még az anyagcsere intenzitása is. Kedvencünk pontosan beállított étrendje mellett is keletkezhetnek az emésztési folyamat során erôs szagú anyagcseretermékek, amelyeknek túlzott mértékû felszaporodása a száj, a bôr és a szôrzet kellemetlen szagához vezetnek.

Az erôs testszag emellett gyakran külsô jele az anyagcsere és a máj folyamatos túlterhelésének. A lehetséges negatív következmények, mint például a csökkent általános kondíció és a korlátozott teljesítôképesség, sokáig észrevétlenek maradnak.

Ezen a problémán nem lehet a gyakori samponos fürdetéssel segíteni, ráadásul a túl gyakori fürdetés könnyen korpásodáshoz vezethet. A sampon ugyanis kioldja az alapvetô természetes védô zsírréteget, és így kiszárítja a bôrt is.

Ha kedvencünket a szabad ég alatt tartjuk, úgy a testszag nem okoz nagy problémát, de mit tehetünk azokkal a kedvencekkel, akiket kénytelenek vagyunk lakásban tartani, de az említett kellemetlenségeket szeretnénk megszüntetni? Megoldást jelenthet egy, a közelmúltban megjelent táp, amely új, növényi alapú speciális hatóanyag-kombináció: megköti és inaktiválja az állat – ez esetben a kutya – testszagát. Lényegesen tompítja a testváladékok "illatozását", az ürülék állagát is kedvezôen befolyásolja, elôsegíti az egészséges bélflóra kialakulását és javítja az anyagcserét is.

Napisten havának végére megérkezett az igazi nyár, s az igazán kellemes felüdülést a vizek mellett találjuk meg. A halászoknak jó ilyenkor, mondhatjuk, ôk biztosan jobbnál jobb helyeket ajánlanának: a Maros-parton, a Mezôség tavai mellett, a Bözödújfalut elárasztó tó partján avagy sebes folyású hegyi patakok mentén. Kicsit távolabb kell utazni, de megéri legalább egyszer elmenni a Duna-deltája vidékére – ez a mi ajánlatunk. S ez nemcsak a halászok, madarászok számára lehet izgalmas hely, hanem a vérbeli természetjáró, avagy csak egy kis nyaralásra vágyó utazó számára is. S ilyenkor nemcsak a természeti szépségek jelenthetnek látnivalót, hanem az a történelmi múlt is, amit az ott élô sokféle nép, népcsoport hagyott maga után. Érdemes megnézni a görögök építette vár romjait Hisztrián, ugyanott a múzeumot, sétálni egyet Sulina néhol még ma is középkori hangulatot árasztó utcácskáin, kószálni egy-egy török temetô fejfái között, belépni egy lipován templomba… Tulceán, a múzeumban nemcsak a Delta élôvilágáról tudhatunk meg sokat, hanem régészeti tudnivalókat is; római kori tárgyak, dák leletek, géta kincsek, keresztény bazilika romjai, a csiszolt kôkorszakból származó szobrocskák