Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Na, már megint rossz gombot nyomtak meg a törvényalkotók. Pedig a fôvárosi kánikula nem szállhatott az agyukra a légkondis szenátusi aulában. Csak éppen újfent kibújt az önös érdek a honatyai mundérból. S itt már nem számított - mint más alkalmakkor sem, amikor a busás személyi juttatásokról vagy az extranyugdíjakról volt szó - a köz érdeke, a jövedelemhez, vagyoni állapothoz mért közteherviselés. Pedig az eset pitiánernek is mondható, szinte zsenáns is róla beszélni. De mégis kell, mert jól jellemzi e tisztes társaság mentalitását.

Tízszázalékos luxusadó. Csupán errôl van szó. Ennyivel kellene többet fizetniük a 150 négyzetméternél nagyobb épített felületû ingatlannal rendelkezôknek. A kormány javasolta ezt a módosítást. És ki fúrta meg? Egy szociáldemokrata szenátor, akinek pártideológiája állítólag a társadalmi együttérzésen alapszik. És a többség vígan csapkodta a nem gombot. Naná, majd hülyék lesznek ôk nagyobb adót fizetni. Ugyanis ki látott tömbházban szorongó szenátort?! Ez a tíz százalék kiesés a helyi költségvetést szegényíti. Pont azokat fosztja meg a közmûvesítés, úthálózat- fejlesztési és életkörülmény- javító pénzalapoktól, akik ôket a bársonyszékbe emelték a választóikat.

Nehéz a törvényhozói munka. Állandó külföldi utak, reprezentálás és fárasztó munkavacsorák után még a paragrafusokkal is bíbelôdni kell. Most itt van az új pénzügyi törvénykönyv, melyet július elsejéig el kell fogadniuk ahhoz, hogy a megszabott menetrend szerint jövô év elején életbe léphessen. Napok, hetek, hónapok óta mind csûrik, csavarják a paragrafusait. Kevés a szakértô, annál több az érdekellentét. Néhány napja még egy volt pénzügyminiszter is ellentmondásosan értelmezte a vállalkozókat érintô rendelkezést. A beruházásként visszaforgatott nyereség adómentességét. Mert egyfelôl jó a vállalkozónak, de növelheti az inflációt és az ország pénzügyi hiányát. Lehet, hogy munkahelyteremtésre fordítják a tulajok ezt az összeget, de az is meglehet, hogy újabb országúti cirkálókat vásárolnak, hivalkodásból.

Sôt, az okosabbja szenátusi bársonyszéket vásárol magának a következô választásokon, hogy beleszólhasson az egyéni jólétét érintô törvényhozói kérdésekbe. Mert abból a tízszázalékos luxusadóból kitelik egy bôséges vacsora a Marriot szállóban, s utána elégedetten fekszenek le, hogy ezt a gombcsatát is megnyerték.

A polgármester által tervezett referendum illegális! – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Benedek István, a megyeszékhelyi városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetôje és dr. Kolozsváry Zoltán, a városi tanács közlekedési bizottságának tagja tartott tegnap. A sajtótájékoztató célja, hogy az RMDSZ- tanácsosok nyilvánosságra hozzák álláspontjukat dr. Dorin Florea polgármester nyílt levelével (tegnapi lapszámunkban olvasható) kapcsolatban, melyben bejelentette: felkéri Marosvásárhely lakosságát, támogassák azt a tanácsi határozatot, amely egy referendum megszervezésérôl szól, s amely a Tudor negyed és az 1989. December 22. negyed közötti összekötô út megépítésérôl hivatott dönteni. A határozattervezetet a csütörtöki tanácsülés napirendjén szerepel.

A két RMDSZ-es tanácsos a sajtótájékoztató elején kijelentette: elsôsorban tisztázni szeretnének bizonyos kérdéseket, hogy a lakosság világosan lássa a helyzetet. Dr. Benedek István elmondta, nem ért egyet dr. Dorin Florea polgármester dörgedelmes nyilatkozataival.

– Florea már valamely képviselôi, vagy szenátori székre pályázva, megkezdte a kampányt? – tette fel a kérdést, a tanácsos szerint mással nem magyarázható a polgármester újabb megnyilvánulása. Ahelyett, hogy elszámolna a választók elôtt a kampányban vállaltakról, inkább referendumot szervez egy olyan üggyel kapcsolatban, aminek nincs tárgya. Arról nem is beszélve, hogy jogi alapja sincs! A lakosság igennel vagy nemmel nem dönthet egy sor mûszaki kérdésrôl, amirôl szakembereknek kellene vitázniuk. Egy referendum nem bírálhatja felül a szakhatóság környezetvédelmi hatástanulmányát! Az optimális megoldást kell keresni, olyant, ami a legjobb a városnak, s egyben a legolcsóbban valósítható meg.

Dr. Kolozsváry Zoltán úgy vélte, hogy a marosvásárhelyi tanács és a végrehajtó szerv, nevezetesen a polgármesteri hivatal között nemcsak e témában, hanem bármilyen párbeszéd megszûnt. Ô személyesen megjegyezte a polgármesternek, hogy egy várost egy személy egyes-egyedül nem vezethet! De minden maradt a régiben, a párbeszédre való hajlandóság elmaradt.

A terelôúttal kapcsolatban a két tanácsos ismételten elmondta, a tanács 4 évvel ezelôtt egyetértett a terelôút megépítésével, mert ezt fontosnak tartja, hiszen Marosvásárhelyt mentesíteni kell a nehézgépjármû-forgalomtól. Össze kell kötni az E-60-as, azaz a Segesvári utat a Szászrégen felé vezetô úttal. A terelôút megépítésérôl szóló megvalósíthatósági elôtanulmányt el is fogadták.

– Úgy beállítani, hogy a helyi tanács ellenszegül a terelôút megépítésének, ez hamis állítás. A kérdés csak az, hogyan építjük meg a terelôutat, és mit áldozunk fel abból a kevés zöldövezetbôl, ami még van. Nem egyezhetünk bele, hogy szétromboljuk azt, amink van, hogy a Somostetôn kivágják az erdô egy részét, amikor a terelôút az erdôt megkerülve is megépíthetô. A Jeddi úti Benta negyed felôl akár meg is lehetne kezdeni az építést. A megvalósíthatósági elôtanulmány elfogadása óta sok minden megváltozott. De 4 év alatt a polgármesteri hivatal részérôl semmi elôrelépés nem történt. Miért nem láttak hozzá az elfogadható mûszaki megoldás megtalálásához? A tanács kérte, tegyék le az asztalra a szakemberek véleményét, s akkor lesz amirôl vitázni. Addig nincs amirôl – mondták a tanácsosok, akik kijelentették, megakadályozzák a referendum megszervezését. A referendum a város költségvetését 2-3 milliárd régi lejjel terhelné, ami megengedhetetlen.

A sajtótájékoztatón dr. Benedek István kijelentette, tudomást szerzett arról, hogy a polgármesternek csütörtökön, a tanácsülés napján szándékában áll megbénítani a forgalmat Marosvásárhelyen, s ezzel a politikai csatározásokat "kiviszi az utcára".

Sajtókonferenciát tartott kedden délelôtt Ciprian Dobre prefektus, tájékoztatóján több témáról is szó esett. Elsô bejelentésként elmondta: felszámolták a megyében a három madárinfluenza-gócpontot - Héjjasfalván, Segesváron és Királyfalván sem kell immár a kórtól tartani. Összesen mintegy hatezernyi szárnyast öltek le és semmisítettek meg az elôírások szerint. A továbbiakban száz, úgymond tesztcsirkét telepítettek a gócpontokra, megfigyelendô, hogy jelentkezik- e rajtuk a kór. Miután ez nem történt meg és a szárnyasok az elôírt idôtartam után mind egészségesnek bizonyultak (a csirkék egészségügyi lapját naponta vezették, rendszeres idôközönként vettek tôlük vért), a gócpontokat felszámolták, 997 millió régi lejjel 421 gazdaságot kártérítettek. Érdekesség, hogy a kárpótolandó gazdaságok csupán hat százaléka nem rendelkezett bankszámlával...

A továbbiakban a prefektus egy problémás helyzetet járt körül: a Maroson lévô sziget telekkönyvi helyzete máig tisztázatlan, ugyanis két korábbi kormányhatározat, egymástól függetlenül két tulajdonost határozott meg: a marosszentannai, illetve a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalokat. A szentannai községvezetôség most haszonbérbe, illetve el akarja adni a szigetet, Vásárhely ebbe nem egyezik bele, mindkét fél a magáénak vallja (tulajdonképpen jogosan) a területet - ezért valószínûleg per következik.

Végül az elöljáró felhívta a megye lakosságának figyelmét: a meteorológiai állomás közleménye szerint a napokban igencsak magas lesz a hômérséklet, a kánikula iránt érzékenyebbek a déli és kora délutáni órákban ha tehetik, ne mozduljanak ki a házból.

Az ôszig átszervezik a jelenleg 2400 ágyas megyei sürgôsségi kórházat, amelybe szinte az összes marosvásárhelyi klinika beletartozik. Az átalakításra vonatkozó két elképzeléssel szemben – megtartani egyben az egészet és ezen belül adminisztrátorok vezetésére bízni vagy négybe osztani –, végül is egy köztes megoldás született – jelentette be tegnap Silviu Morariu közegészségügyi igazgató.

Az elfogadott terv szerint két külön igazgatóság alatt álló egységre osztják a jelenlegi mamutszerkezetet. A regionális sürgôsségi kórházba fogják költöztetni azokat a klinikákat, amelyek a sürgôsségi ellátás szempontjából fontosak, mint például a szájsebészet. A krónikus betegek illetve a rehabilitációra szoruló páciensek számára egy 400 ágyas külön egységet alakítanak ki, ami együtt jár a jelenlegi klinikák átszervezésével, átalakításával is. Hogy egészen pontosan ki marad, és ki megy, hogy milyen épületekbe, helyiségekbe költöznek egyes klinikák – errôl egyelôre nem tudtunk meg részleteket. Morariu igazgató azt sem közölte pontosan, hogy az új egység megyei vagy városi alárendeltségû lesz-e. Azt viszont elmondta, hogy az átszervezés nem jár a személyzet leépítésével, s a szétválásról szóló megbeszéléseken jelen lesznek az egészségügyi szakszervezetek képviselôi is.

A 2005-ös kormányrendeletet immár megerôsíti és pontosítja az orvosi rendelôk privatizálásáról szóló 2006-os törvény, amelynek értelmében a családorvosok megvásárolhatják az orvosi rendelôket. Természetesen azokat, amelyek a helyhatóságok magántulajdonában vannak, és az elkövetkezô idôszakban a helyi tanácsok döntése alapján köztulajdonból a helyhatóságok magánvagyonába kerülnek át. A törvény szabályozza az árakat is, hogy ne lehessen az orvosokon nyerészkedni – jelentette be Morariu Silviu közegészségügyi igazgató.

Bukarestben 70 euró, kisebb településeken 15 euró lesz egy négyzetméter felület. Az árat azonban egy egész sor más tényezô, az épület régisége, állaga, elhelyezkedése is befolyásolni fogja. Ahol iskolák, polgármesteri hivatalok és más közintézmények épületében vannak a rendelôk, ott a tulajdonos beleegyezésére is szükség van. Az orvosoknak vállalniuk kell, hogy megôrzik a helyiségek rendeltetését, és ha erre nincs mód, elôször a helyhatóságoknak kell megvételre felajánlaniuk az épületet vagy épületrészt. Az áruba bocsátandó rendelôk jegyzékét 45 napon belül kell kifüggeszteni, és szintén 45 nap áll az orvosok rendelkezésére, hogy megvásárolják azokat.

Nemrég arról számoltunk be, hogy június 18- án ítéletidô tombolt Gyulakután. A vihar hatalmas erôvel tombolt, s a hirtelen lezúduló víz elöntötte az udvarokat, az utat, s mindent elvitt, ami útjába került. A falubelieknek még mai napig sem sikerült összeszedni a rengeteg hordalékot, kitakarítani az iszapot.

Azonban ami a hôerômû mögött, a Bordos fele vezetô úton az arra járót fogadja, az több mint sokkoló. A régi szemét mellé, amit a Küküllô holtágának medrében gyûjtöttek, most teherautószámra szállítják az árvíz irdatlan mennyiségû "termését". Sárral kevert szemetet, amelyek kupacokban állnak.

– Mi a szándékuk a szemétteleppel, hogyan számolják fel ezt a környezetromboló szeméttelepet? – kérdeztük Gáll Sándor polgármestert, aki bevallása szerint tegnap épp azon fáradozott, hogy egy lánctalpas buldozert szerezzen, hogy a szemetet elföldeljék. Miután ez megtörténik, ôrt állítanak, hogy a faluból származó szemetet csak a gödör egyik felébe – amely eredetileg is szeméttároló volt – hordják ki. A polgármester ígérte, eltûnik a szemét. Két hét múlva menjünk, s nézzük meg, tiszta lesz a környék.

Tanácsülés Segesváron

Június 29-én 12 órától a polgármesteri hivatal dísztermében ülésezik a segesvári tanács. A következô határozattervezeteket vitatják meg a tanácsosok: egy szupermarket építési tervét a Z. Boiu utcában, egy hipermarketét és egy szórakoztató központét a stadion mellett, illetve egy kereskedelmi központét a M. Viteazul utcában. Szó lesz egyes területek jogi besorolásának módosításáról, illetve különbözô, nem lakás rendeltetésû felületek eladásáról. A segesvári tanács társulási szerzôdést köt Apold községgel a közös erdôterületek adminisztrálására – errôl is döntenek majd a Küküllô-parti város vezetôi.

Bérbeadások, építkezések Szászrégenben

A szászrégeni tanács ugyancsak június 29- én gyûl össze 16 órától a polgármesteri hivatal tanácstermében. A városatyák többek között döntenek a csónakkészítôknek szánt emlékmû felállításáról, egyes területek eladásáról, a használaton kívül helyezett kazánházak sorsáról, a Mocsárerdôben levô volt katonai egység 10.000 négyzetméter felületének és két raktárának, valamint a radnótfáji kultúrotthon bérbeadásáról, illetve a terepmotor-versenypálya megépítésérôl és üzemeltetésérôl.

Cseresznyevásár Marosvécsen

Július 2-án Marosvécsen idén is megszervezik a már hagyományosnak számító cseresznyevásárt a vásártéren. Délelôtt 10 órától kulturális programok szórakoztatják a résztvevôket. Fellép a szászrégeni mûvelôdési ház magyar és román tagozata, meghívást kaptak a holtmarosi, a marosvécsi és a környezô falvak tánccsoportjai.

Megnyílik a Medve-tó

A tervek szerint a hétvégén nyílik meg a közönség számára a szovátai Medve- tó, melynek strandja nagyobb korszerûsítésen esett át. Nyitva tartás 10-13 és 13-18 óra között, az árak a tavalyiak maradnak. Az egynapos jegy 100.000 lej, diákoknak, egyetemistáknak, gyerekeknek, nyugdíjasoknak pedig 60.000 lej kedvezménnyel.

Jogi tanácsadás

Szerkesztôségünkben – Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os terem – ma, szerdán 15 órakor jogi tanácsadás lesz. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni az elôfizetési szelvényüket és az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot.

Érv-Velô a Marosvásárhelyi Napokról

A Marosvásárhelyi Televízió egy óra tízpercesre bôvült Érv-Velô címû mai mûsora három, a Marosvásárhelyi Napokhoz kapcsolódó témát kínál. Szucher Ervin újságíró meghívottjai Lázár Balázs, az ITD Hungary regionális vezetôje, Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere és Vasile Coros, a Muresul Sportklub elnöke. Az élô adás az új mûsorrács szerint szerda este fél 9-kor kezdôdik. Betelefonálni a 0365-804-814-es telefonszámon lehet.

Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának nyitvatartása

A vezetôtanács közleménye szerint július 1- tôl változik a Marosvásárhelyi Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának nyitvatartása. Az új program szerint 8-14 óra között várják a klienseiket.

Meditációs tanfolyam

A nyíregyházi Rajder Meditációs Központ vezetôje, Ferenczi Attila meditációs tanfolyamot tart Marosvásárhelyen az Eminescu utca 28. szám alatti Bocskai teremben. A tanfolyam témái: a meditáció mint a stressz ellenszere, tapasztalatok a belsô világokról, gyógyító hatások és a bölcsesség forrása. Idôpont: július 1., szombat 10-13 és 15-18 óra, valamint július 2., vasárnap 9-12 óra. A belépés ingyenes.

VIII. Marosszéki Népzene és Néptánctábor

A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány július 9–16. között az idén is megszervezi a marosszéki népzene- és néptánctábort Jobbágytelkén. Az egyhetes rendezvény programjában szerepel néptánc- és népzeneoktatás, néprajzi elôadások, kirándulás egy esztenához, bemutatják a hagyományos népi mesterségeket, lesz fotókiállítás, videovetítés, játszóház és folkkocsma hajnalig. Minderrôl bôvebben a www.hhrf.org/folkc honlapon olvashatunk.

A Psalmus kórus a Vajdaságban

A Vártemplom Psalmus Kórusa a szabadkai polgármester, Kasza József és az ottani református egyház meghívására a Vajdaságban hangversenyezik. A csoport június 28. – július 2. között Maradék, Magyarittabé, Bácskossuthfalva, Bajsa és Szabadka templomaiban lép fel.

Bábos alkotótábor

A Human Reform Alapítvány július 10–20. között szervezi meg a VII. székelyföldi mûkedvelô bábos alkotótábort. A képzésen való részvétel ingyenes. Az érdeklôdô mûkedvelô bábcsoportvezetôk, pedagógusok július 7-ig jelentkezhetnek, iratkozhatnak fel a Human Reform Alapítványnál Székelyudvarhelyen, az Eötvös József u. 13. szám alatt, vagy a 0266/216-015- ös telefonszámon, elektronikus postacím: huref@huref.ro. A tábor helyszíne: a Hargita megyei Kirulyfürdô.

Angol tábor Kalibáskôn

Még lehet jelentkezni a kalibáskôi angol nyelvû táborokba. Augusztus 13–18. között haladó, július 30 – augusztus 4. között kezdô angol nyelvû tábort szerveznek, illetve biciklitúra is lesz, augusztus 20-27. között pedig a tábor külön érdekessége, hogy az Almási-barlanghoz is ellátogatnak.

A romániai piacra lépés a légitársaság korábbi régióbeli terjeszkedésének következô szerves része, hiszen a Wizz Air az elmúlt néhány hónapban sikeresen megvetette lábát Bulgáriában, Szlovéniában és Horvátországban is. Mindezzel megerôsítve közép- kelet európai vezetô szerepét, amit Lengyelországban és Magyarországon már megalapozott. Jelenleg a Wizz Air 7 közép-kelet európai ország 15 repülôterérôl, 69 útvonalon, 40 úticélba biztosít kedvezményes árú repülôjegyeket. A légitársaság üzemelésének elsô két évében 3,5 millió utast szállított.

A Wizz Airnek 5 bázis repülôtere van a régióban: Magyarországon Budapest, Lengyelországban Katowice, Varsó és Gdansk, Bulgáriában pedig Szófia. A Wizz Air további járatokat kínál Poznanból, Wroclawból és Burgaszból, illetve a keleti térhódítás jegyében az idén nyártól Horvátország (Zágráb és Split) és Szlovénia (Ljubljana) is felkerült a cég célállomásai közé. Hamarosan Romániából (Bukarest, Marosvásárhely és Arad) is indulnak a Wizz Air járatai.

Ratko Mladic kézre kerítése érdekében a szerb kormány állítólag cselekvési tervet dolgoz ki, amelynek révén nyugati titkosszolgálatok is bekapcsolódnának a háborús bûntényekkel vádolt volt boszniai szerb katonai vezetô felkutatásába Egyes belgrádi lapok tudni vélik, hogy amerikai és brit titkosügynökök már meg is érkeztek Szerbiába.

A Blic címû belgrádi napilap azt írta kedden meg nem jelölt forrásokra hivatkozva, hogy néhány amerikai és brit ügynök már Szerbiában tartózkodik, hogy a helyi szakszolgálatokkal együttmûködve felkutassa Mladic rejtekhelyét. Vojislav Kostunica keddi londoni látogatása részben éppen ennek a témának lesz szentelve, a szerbiai miniszterelnök kérni fogja Tony Blair brit kormányfôtôl a brit titkosügynökök nagyobb részvételét a tábornok utáni hajtóvadászatban – írja a lap, amit megerôsít számára Paul Beever londoni katonapolitikai elemzô is.

A Blic szerint a Kostunica-Blair találkozó gyakorlatilag az elsô lépés a mostanság sokat emlegetett cselekvési terv meghatározására, amelynek révén pont kerül Belgrád és a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) közötti együttmûködésre.

A szóban forgó cselekvési tervrôl elôször Mladjan Dinkic pénzügyminiszter tett említést vasárnap. Azt mondta, hogy Kostunica július közepén bemutatja Brüsszelnek a szóban forgó dokumentumot, amely révén – horvát mintára – a szerbiai hatóságok az EU-val és az Egyesült Államokkal együttmûködve kerítenék kézre Mladicot. Dinkic egyetértett Vuk Draskovic külügyminiszter minapi kezdeményezésével, hogy külföldi szakszolgálatok is bekapcsolódjanak a hajszába.

Dinkic bejelentése után némi zavar támadt, mert Zoran Stojkovic igazságügyi miniszter és Rasim Ljajic, a Hágával való együttmûködésért felelôs kormánytanács vezetôje is azt állította, hogy nem tud semmit a készülô akciótervrôl. A legnagyobb kormányzó párt szóvivôje ugyanakkor nem leplezte, hogy létezik ilyen szándék, de – tette hozzá – korai beszélni a részletekrôl.

Dinkic mindenesetre találgatások lavináját indította be a belgrádi sajtóban. A Blic által idézett londoni katonapolitikai elemzô rámutat arra, hogy elkerülendô az információk kiszivárogtatását a majdani cselekvési terv általánosságban csak a szerb kormány és legfeljebb húsz ember elôtt lesz ismert Szerbiában, az EU- ban, illetve a titkosszolgálatoknál. Magáról a terv végrehajtásáról már Kostunica sem fog tudni semmit – állítja Paul Beever.

A fehérorosz hatóságok befagyasztják George Bush amerikai elnök és külügyminisztere, Condoleezza Rice számláit és részvényeit, amelyeket esetleg Fehéroroszországban vezetnek, illetve birtokolnak – közölte Viktor Sejman, a fehérorosz védelmi tanács titkára hétfôn.

Minszk ezzel arra válaszol, hogy az Egyesült Államok döntést hozott Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és vezetô kormánytagjai számláinak befagyasztásáról.

Az amerikai pénzügyminisztérium egy hete jelentette be, hogy szigorított a Lukasenkóval szembeni intézkedésein. A számlák zárolásán kívül felvette Lukasenkót, az igazságügy-minisztert, a belügyminisztert, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, a titkosszolgálat fônökét, az országos választási bizottság vezetôjét, valamint az állami rádió és televízió elnökét azoknak a személyeknek a listájára, akikkel amerikai állampolgárok nem tarthatnak fenn kereskedelmi kapcsolatot.

Sejman az állami televízióban elmondta, hogy Minszk ennek megfelelô és arányos intézkedést tesz Bushsal és Rice-szal szemben. Az Egyesült Államok szankciós politikáját ostobának és rosszindulatúnak minôsítve kijelentette, "mindenki számára nyilvánvaló", hogy sem Lukasenkónak, sem neki nincs semmiféle tulajdona az Egyesült Államokban.

Nem világos, hogy az amerikai elnöknek vagy külügyminiszterének van-e bármiféle vagyona Fehéroroszországban, és az amerikai nagykövetségen azt mondták, hogy egyelôre nem tudják kommentálni a fehérorosz hatóságok döntését.

Az 1994 óta hatalmon lévô Lukasenkót a nyugati országok gyakran Európa utolsó diktátorának nevezik. Márciusi, harmadik választási gyôzelme az Egyesült Államok és más országok szerint a választási csalások és emberijog- sértések sorozatának eredménye volt, és ezért az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetôintézkedéseket vezetett be.

Sejman sugalmazása szerint a Nyugat azért sújtotta szankciókkal Fehéroroszországot, mert szövetségi államot épít ki Oroszországgal, valamint erôs politikai és katonai struktúrát hoz létre.

Petar Kürschner mérnök, szenvedélyes gyûjtô mozdony makettekbôl, képeslapokból, vasúti menetrendekbôl összerakott kiállításán az egyik szecessziós stílusban épült szálloda rendezvénytermében az MTI-nek elmondta, hogy 1837-ben már megindult a vasúti közlekedés Bécs, majd Budapest és az Abbázia fölötti Matulji illetve Rijeka (Fiume) között, 13 évvel megelôzve az elsô angliai vasútvonal megindulását. A végállomásról Abbáziába és tovább Lovranba villamossal lehetett eljutni, s a gyûjtô érdekességként megemlítette: ezt a villamost késôbb Ljubljana vette meg.

A forgalom egyre nôtt, mert a tengerparton egymás után épültek a hotelek és a szanatóriumok, és nemcsak I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar király volt rendszeres vendége Abbáziának, hanem sok író és mûvész, köztük Karinthy Frigyes, Szabó Lôrinc, Molnár Ferenc, Kálmán Imre és Lehár Ferenc zeneszerzô. Ott pihent Anton Pavlovics Cehov orosz író, ott fejezte be IV. szimfóniáját Gustav Mahler osztrák zeneszerzô, és a legenda szerint Isadora Duncan (1878-1927), a híres amerikai táncosnô Abbáziában leste el a pálmafák leveleinek finom rezgését, amelyet késôbb mozgásában fölhasznált a színpadon.

Ma már nem lehet Budapestrôl közvetlenül eljutni vonattal Rijekába (Fiuméba), csak hosszadalmas zágrábi átszállással. Az autópályákon leszáguld ugyan az autós a tengerpartra, de a városkákban nem tudja hova tenni a kocsiját. A gondok enyhítésére Opatija egyik végében hatalmas parkolóház építését kezdték meg.

Mint Marin Skenderovic idegenforgalmi képviselô az MTI-nek elmondta, a horvát kormány idén 800 millió eurót, több mint 220 milliárd forintot költ autópálya és bekötôutak építésére, parkolók létesítésére, szálloda- és autentikus isztriai, valamint dalmát falusi kôházak felújítására.

Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselôk Tanácsa

Markó Béla szövetségi elnök július 1- jére, szombaton délelôtt 10-re, a marosvásárhelyi Kultúrpalotába hívta össze a Szövetségi Képviselôk Tanácsának soros ülését. A tanácskozás napirendjén a szövetségi elnök politikai tájékoztatója, az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése, valamint szervezési kérdések szerepelnek. Az ülésen meghívottként részt vesznek az RMDSZ polgármesterei és más önkormányzati vezetôi.

Legalább ötvenezer iraki vesztette életét a háború kezdete óta

A több mint három évvel ezelôtt lezajlott iraki háború kezdete óta legalább ötvenezer iraki vesztette életét erôszakcselekmények következtében – jelentette vasárnap a Los Angeles Times. A tényleges szám valószínûleg ennél is nagyobb, hiszen az amerikai és a brit csapatok Irakba való bevonulását követô elsô év adatai nagyon hiányosak. A háborút követô zûrzavaros idôszakban senki sem tartotta nyilván a halálozási adatokat. Sôt, egyes térségekben, például a kormányellenes erôk tevékenységének egyik központjában, el-Anbár tartományban most sem tudnak pontos képet adni a helyi hatóságok az ott dúló erôszak áldozatainak számáról – írta internetes kiadásában az amerikai lap, az iraki kormány hivatalosan közölt adataira hivatkozva. Az áldozatok túlnyomó többsége civil. Ugyanebben az idôszakban 2520 amerikai katonát öltek meg Irak területén – olvasható a lapban.

Elkészült a világ legmagasabban fekvô vasútvonala Tibetben

Szombaton adják át a világ legmagasabban futó vasúti pályáját a Qinghai-Tibet vasútvonalat. Az 1100 kilométeres vasúti pálya nagy része négyezer méteres magasság felett halad. Legmagasabb pontja az 5.072 méteres magasságot érinti. A pálya ezzel 200 métert vert rá a világ eddigi legmagasabb vasútjára, ami a perui Andokban húzódik. A Peking- Lhásza jegy 389 yüanba (48,65 dollár) kerül majd a 4.064 kilométeres 48 órás utazásra. Egy magasabb osztályú fülke ára 1.262 yüan lesz. A vonat este fél tízkor indul Pekingbôl és két nappal késôbb este kilenckor fut be Lhászába. A vasútvonalat Tibet gazdasági megnyitása céljából építette a kínai kormány. A tibetiek viszont a han kínaiak beáramlásától tartanak.

Jelentôs kínai megrendelés az Airbusnak

Az Airbus repülôgépipari társaság 30 A320 típusú repülôgépre kapott megrendelést a kínai Eastern Airlines légitársaságtól – jelentette be kedden a kínai társaság. A megrendelés összértéke 13,9 milliárd jüan, vagyis mintegy 1,4 milliárd euró. A kínai légitársaság a rövid-és közepes távolságú forgalomban akarja kielégíteni a növekvô igényeket az új gépekkel. Az Airbusokat 2008 májusa és 2010 novembere között szállítják majd le. Kína az egymással konkuráló Airbus és a Boeing leggyorsabban növekvô felvevôpiaca. Az európai EADS cég leányvállalata, az Airbus egyben azt is tervezi, hogy repülôgépek kínai gyártására vegyesvállalatot hozzon létre az ázsiai országban.

Fejkendôvita már Bulgáriában is

Néhány más európai ország után a moszlim fejkendô iskolai viselete immár Bulgáriában is vitát okoz. A jelentôs muzulmán kisebbséggel rendelkezô ország délkeleti részén lévô Szmoljan település közgazdasági középiskolájában egy tanárnô felszólított két diáklányt, hogy az iskolában vegyék le fejkendôjüket, mire a két tanuló panaszt emelt a hátrányos megkülönböztetés elleni állami hivatalnál. Daniel Vulcsev oktatási miniszter védelmébe vette a tanárnô eljárását, mert – mint mondta – Bulgáriában "világi alapokon álló iskolai képzés folyik". Hozzátette: ennek megfelelôen a tanulók a nem vallási oktatási intézményekben nem viselhetnek sem fátylat, sem más vallási szimbólumot. Erre vonatkozó kifejezett tilalom azonban sem az alsó, sem a felsô fokú oktatási intézményekre vonatkozóan nincs – hangoztatta a miniszter, majd kijelentette: azért tartja mégis helyesnek a tanárnô magatartását, mert a két diáklány fejkendôje nem tartozik az adott iskolában rendszeresített egyenöltözékhez, így a kendôk feszültséget kelthettek volna a 700 tanulót oktató iskola nem muzulmán növendékei körében. A 7,7 milliós Bulgária minden tizedik lakója a török etnikumú muzulmán kisebbséghez tartozik, de a túlnyomó többség ortodox keresztény.

Hetven éve szállt fel az elsô helikopter

Németországban, a Bréma melletti Neuenlander Feldrôl 70 évvel ezelôtt, 193. június 26-án szállt fel elsôször az FW 61-es típusjelzésû, egészen új konstrukciójú repülô szerkezet, amely mérföldkövet jelentett a repülésben, és elindította a helikopterek sikertörténetét. A repülés egyik úttöróje, a német Heinrich Focke által tevezett helikopter teljesen élethû, egy az egyes makettjét megtekinthetik az érdeklôdök a brémai repülôtér csarnokában június 26- tól július 23-ig nyitva tartó, a helikopterek fejlôdéstörténetét bemutató killításon. A ma 93 éves egykori sajtófotós, Georg Schmidt 1936. június 26-án megörökítette azokat a pillanatokat, amikor a Neuenlander Feldrôl felemelkedett és egy méterrel a talaj fölött lebegett a világ elsô helikoptere. A gép berepülô pilótája, Ewald Rohlfs, késôbb pedig Hanna Reitsch pilótanô számos világrekordot állított fel az FW 61-es helikopterrel, amelyet a repülés történetének olyan úttörôi is megcsodáltak, mint Charles Lindbergh és Igor Sikorsky. Különleges képességei miatt a helikopter azóta nélkülözhetetlenné vált mind a polgári, mind a katonai repülésben.

Dohányzó-Airline

A világ elsô dohányzó légijárata indul jövôre Düsseldorf és Tokió között. 2007. március 26-án startol az elsô ilyen gép – közölte a "bagós légitársaság", a Smoker,s International Airways (Smintair) alapítója, Alexander Schoppmann. A társaság által lízingelt mindkét Boeing 747-es gépen, mind a 138 helyen szabad lesz dohányozni. A két Jumbón csak elsô osztályú és business class helyek lesznek. A légitársaságot befektetôi és szponzorpénzekbôl finanszírozzák.

A helyi és megyei önkormányzatok kétéves tevékenységének mérlegkészítésére kerül sor szombaton, július 1-jén, Marosvásárhelyen, az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsának ülésén – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén. Ennek kapcsán hangsúlyozta, a szövetség számára rendkívül fontos a decentralizációs törvénycsomag, ugyanis a közigazgatási reformot célzó jogszabályok lehetôvé teszik a dekoncentrált intézmények megyei önkormányzatoknak való alárendelését.

A decentralizáció lehetôvé teszi, hogy a helyi és megyei önkormányzatok vezetôi ésszerû döntéseket hozzanak a települések, területi egységek sajátosságainak megfelelôen. "A megyei önkormányzatoknak, és nem Bukarestnek a feladata dönteni a közösség sajátos kérdéseirôl" – nyomatékosította a szövetségi elnök.

Markó Béla szerint a dekoncentrált intézményeknek, a jelenleg különféle minisztériumoknak alárendelt igazgatóságoknak is rövid idôn belül a megyei önkormányzatok hatáskörébe kellene kerülniük, csupán a felügyeleti, ellenôrzési feladatkörrel rendelkezô intézmények lennének a központi közigazgatásnak alárendelve.

Ennek kapcsán a szövetségi elnök üdvözölte a Demokrata Párt döntését, mely szerint támogatni kívánják az RMDSZ egyik alapvetô célkitûzését, a decentralizáció mielôbbi megvalósítását.

Markó Béla helyes döntésnek nevezte a Konzervatív Párt hétvégi elhatározását, miszerint ha feltételek mellett is, de Románia EU-csatlakozása elôtt nem lépnek ki a kormánykoalícióból.

Leszögezte, a következô idôszakban kizárólag a csatlakozási feltételek megvalósítására kell összpontosítani, egyik politikai párt sem kockáztathatja Románia Európai Unióhoz való csatlakozását. A koalíciós megállapodás újratárgyalását illetôen, Markó Béla kijelentette: a protokollumban foglaltakat mindenekelôtt tiszteletben kell tartani, így elkerülhetôk a már korábban is tapasztalt nézeteltérések.

A képviselôk kedden cikkelyenként elfogadták a diszkrimináció megelôzésérôl és megfékezésérôl szóló törvénytervezetet, mely meghatározza és bünteti a diszkrimináció formáit és a diszkriminatív viselkedést. A képviselôk által elfogadott szöveg elôírja, hogy diszkrimináció alatt értendô bármilyen etnikai, faji, nemi, életkori, szexuális hovatartozási, meggyôzôdés, nyelv, vallás, HIV fertôzés, valamint más kritériumok alapján történô kizárás, megkülönböztetés, megszorítás vagy elônybe részesítés, melynek célja az alapvetô emberi jogok és szabadság használatának vagy gyakorlásának gátolása.

A diszkriminatív viselkedésmód civil vagy bûnügyi felelôsségre vonást eredményez valamint 400 RON és 4.000 RON közötti pénzbírság kirovását vonhatja maga után, ha természetes személyt, és 800 RON és 8.000 RON közötti bírságot, ha egy csoportot vagy közösséget érint.

A képviselôk által elfogadott forma szerint a diszkriminációval foglalkozó állami hatóság a parlament alárendeltségébe tartozó Diszkriminációelleni Országos Tanács.

(MTI) – Tíz nappal a szlovákiai választások minden korábbi változatnál homályosabb, mely pártokból áll majd Szlovákia következô kormánya, de lehetséges partnerekkel tárgyaló Robert Fico szociáldemokrata vezetô biztos benne, hogy pénteken néven nevezheti leendô koalíciós partnereit.

Elemzôk szerint Robert Fico, a szociáldemokrata Smer elnöke egyedül olyan partnerekkel számol, akik szolgai módon fejet hajtanak pártja programja elôtt. Ilyen csak kettô van: a szélsôséges Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és annak egykori koalíciós partnere, a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), amely árnyéka csupán egykori önmagának, de Slotával együtt Ficonak bôséggel elég, hogy együtt kormányozzon velük, hiszen az egyszerû parlamenti többséghez szükséges 76 mandátumhoz képest közösen 85 mandátummal bírnak.

Ha a hármasban az SNS-t Fico mégis a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) és Meciarékkal együtt találná szalonképesebbnek, a kormánypártok mandátumaik száma így is 85 lenne, mert az MKP és az SNS egyként 20 képviselôi helyet szerzett a választáson. Ficónak 50, Meciarnak 15 mandátuma van. Sajtóvélemények szerint az MKP végsô esetben, "összeszorított fogakkal" ugyan, de kényszerûen, kisebbik rosszként talán még Meciar társaságát is felvállalná, nehogy a féktelen magyarellenességérôl elhíresült és a belügyminiszteri tárcára áhítozó Slota a kormányzati szerephez jusson.

Fico kedden nem hivatalos megbeszélést folytatott Slotával, aki a találkozó után elégedettségének adott hangot, noha – ha ez igaz – Fico semmit sem ígért neki, de saját véleményét hangoztatva Slota mégis úgy ítélte meg, hogy az MKP nem lesz ott Fico kormányában.

A Fico-Meciar találkozó után Meciar olyan szelíden – már-már kezes bárányként – nyilatkozott, ahogyan talán még soha. Az mondta: pártja semmilyen közjogi tisztségre, jómaga még a házelnöki székre sem tart igényt, mert – mint mondta – "egyszerû mezei honatyaként" akar az új alkotmány elôkészítésén dolgozni. Abban azonban bizonyos, hogy pártja nem az ellenzéki széksorokban fog ülni.

A fentiekbôl kiindulva akár úgy is értékelhetô, hogy máris létrejött a katasztrófa-koalícióként emlegetett szövetség. Ez azonban korántsem biztos, mint ahogy semmi sem az. Az elemzôk és a sajtó még annak megítélésében is igen tétova, hogy a páros napokon fekete, páratlan napokon fehérre váltó képek közül melyik a hiteles, melyik a színlelt. Afelôl sincs semmilyen bizonyosság, hogy ez a helyzet a céltudatos politikai játszmák nyomán, vagy egyszerûen csak a politikai sutaságok nyomán alakult-e ki.

Fico egyes hírek szerint kedden még a Bugár Béla vezette MKP-tárgyalóküldöttséggel is nem hivatalos megbeszélést folytat.

Fico jelezte: pártja szerdán még hivatalos tárgyalásokat is folytat a potenciális partnerekkel, s ezt követôen a Smer vezetése még aznap eldönti, kivel fog kormányozni. Fico biztos abban, hogy péntekig az államfônek is tudomására hozza, mely pártokkal akar kormányt alakítani.

Kommentár

Vidám népek lakják e tájakat. Dalolva osztogatják a baksist, a csúszópénzt, s kedélyesen veszik el tôlünk mindazok, akik az adok- kapokban szerencsésebb oldalon állnak.

Április óta teszek-veszek íróasztalomon egy hírügynökségi tudósítást. Arról szól, hogy a kormány 40 milliárd lejjel toldja meg az úgynevezett Kormánystratégiák Ügynöksége költségvetését "a közintézményekben létezô kiskorrupciós esetek számának csökkentésére, valamint a vidéki embereknek az európai uniós csatlakozásáról való tájékoztatására vonatkozó projektek finanszírozására". Slágertéma, mondhatjuk is mindjárt. Még "slágerebb" az elgondolás, ha néhány részleténél is elidôzünk. Például az "Átlátható Románia" projekt, amit belföldi felhasználásra szántak, vagy az "Európai Románia", a külföldre irányuló kozmetika, meg az "Európai falu" címû ötlet, amivel vidékre kívánják eljuttatni az európai unióra vonatkozó információkat. Az imént idézett, sablonosnak mondható reklámügyletek mellett, legalábbis különösnek tûnik az "Eredményes kormányzás felé" címet viselô terv, amelynek hír szerinti célja "ismertetni a politikai és adminisztratív döntéshozókkal a polgárok elvárásait". Április óta sem hallottam a 40 milliárdos tétel sorsáról. Annyi látszik bizonyosnak, hogy a "polgárok elvárásairól" még mindig kevés tudomása van a döntéshozóknak, mert változatlanul a maguk kis párt és állami pecsenyesütésével vannak elfoglalva. De nagyon!

Mindez azért merült fel bennem, mert azt olvasom, hogy újabb, ezúttal kizárólag a korrupció ellen kiélezett kampányba kívánnak kezdeni. Persze közpénzen, a mi pénzünkön, hiszen szervezôje az integrációs, az igazságügyi és a belügyminisztérium. A "kivitelezést" egyfelôl humorosnak, másfelôl fenyegetônek szánták. A bizonyára szép színes és hatásos plakátokon ilyesmit olvashatunk majd: "Viszket a tenyered, hogy adj?" –mármint sápot, csúszópénzt, vagy: "Viszket a tenyered, hogy kapj?", s aztán a fenyegetés: "A csúszópénz börtönt jelent". A kampányindítón állítólag az igazságügyminiszter meg egyéb fôhivatalnokok humorizáltak arról, hogy ôk hol és mikor adtak csúszópénzt. Hogy esetleg kaptak volna, nem esett szó, ami rendben is van. Nincs rendben azonban az a meghökkentô könnyedség, és miért ne, pofátlanság, amivel bolondot csinálnak belôlünk. Azaz próbálnak, mert széles e hazában aligha van normális állampolgár, aki komolyan veszi, hogy aki ad, pusztán valamiféle maradi reflexbôl osztogat kevéske pénzébôl az egészségügyben, meg mindenféle hivatalokban. Olyan, mint az egyszeregy. Akkor mégis, értelmesnek látszó és feltehetôen némi élettapasztalattal bíró miniszterek miért indítanak ilyen "akciókat"? Ha már nem megy a tényleges korrupció elleni harcnak kikiáltott összevissza hadonászás, legalább propagandalátványokkal leplezzék tehetetlenségüket?

A két fentebb jelzett "akciónak" közös vonása, hogy közpénzbôl mûvelik, az adóink lenyúlásának klasszikus sémái szerint. Van, ugye, a húsosfazék, amit valahogy elérhetôvé kell tenni – ez a közpénzvadászok feladata. Az ügyesebbje, nyilván, a nagyobb húsosfazakak körül lelhetô fel ilyen-olyan érdekcsoportokba szervezôdve. Nagy a konkurencia, így csak az élelmeseknek teremhet babér. Mindennek az alfája és ómegája a jó ötlet. Ennek mindenekelôtt aktuálisnak kell lennie, mostanság igen népszerûek az európai uniós csatlakozással kapcsolatos témák. Aztán fontos a hangolás. Vagyis, eléggé fülbemászónak kell lennie, hogy a pénz fölött rendelkezôk érezzék, az ötlet legalább a megoldás illúzióját hordozza olyan kérdésben, amivel képtelenek megbirkózni. Az illúziókeltés képessége azonban nem elég. Ha kész a terv, kell találni hozzá kijáróembert, aki a megfelelôen hangolt ötlet útját képes egyengetni. Ez lehet kellô bennfentességre szert tett "lobbista", de leghatékonyabb, ha a húsosfazék adott helyén eléggé fajsúlyos hivatalnokot találnak, mondjuk államtitkárt, de még jobb, ha egyenesen a tárcavezetés az illetô alkalmi foglalatossága. S hogy helyben maradjunk, ha ezúttal három minisztert sikerült bevonni az "akcióba", egyenesen kiváló teljesítménynek mondható. Tegyem hozzá rosszmájúan: ekkora "kapacitást" bevetni egy olyan ügyletbe, amelynek, mint olvasom, az összbüdzséje bagatell 120 ezer euró, tékozló eljárás, ami jelzi, hogy az ötletgazdák igen jó vadászlest építettek ki maguknak…

A közpénzek pazarlásának imént vázolt, általánosnak mondható technológiája után, próbáljunk most bepillantani például a kiskorrupciónak nevezett jelenség természetébe. Azt csak Móricka és a három már felsorolt miniszteriális képzelheti (egyébként nem hiszem, hogy képzeli), hogy ráolvasással, humoros meg fenyegetô tômondatokkal megszüntethetôk az adok-kapok széles körben elterjedt változatai. Annyit sem ér, mint az a gyengeelméjûeknek szánt "érv", hogy ha megemelik az egészségügyiek, igazságszolgáltatásban dolgozók stb. fizetését, megszûnik a hála- meg csúszópénz-adásvételre való késztetés. Az nem jut eszükbe, hogy például a beteg kiszolgáltatottsága jottányit sem változik, s az igazságszolgáltatás dzsungelében sem lesz könnyebb az állampolgár sorsa. A nyikorgóra állított kerekeket folyamatosan olajozni kell. Ezt nem értették a miniszterek? Tény, hogy kétéves mûködésük alatt nyomát sem láttam annak, hogy tisztában lennének a kiskorrupció,
vagyis a bürokrácia természetével. Így aztán nem az ügyintézés egyszerûsítésén és ésszerûsítésén törik a fejüket, hanem alkalomszerûen elheherésznek a korrupcióellenes ötleteken. Az államelnök kedélyesen szóbeli ukázban hívta fel a népet, ne adjon csúszópénzt, a miniszterek meg szégyenlôs mosollyal "vallják be", hogy egyszer-másszor már ôk is a "bûn" útjára tévedtek. Arról nem beszélnek, hogy mikortól kerültek "más-állapotba". Mert ugye, mi azért tudjuk, hogy adott "szinten" felül bizonyos transzformációkon esik át a hála- meg csúszópénz egész jelenségegyüttese. Az alacsonyabb szinteken pénzben kifejezôdô hála- vagy érdekszolgálat, magasabb szinteken hivatali elômenetelben, kedvezô megrendelésekben ölt testet. Természetesen a törvényesség rendje és módja szerint! A látszatot ôrizni kell. Még így sem problémamentesek a "magasszintû" állapotaink. Az egymással konkuráló érdekcsoportokból az alkalomadtán alulmaradók nem átallják közbotrány közepette kétségbe vonni a kinevezések, hivatalátrendezések, versenytárgyalások eredményét. De hát ez már a nagykorrupció bonyolult világa. Itt kevesek játszanak nagy tétben. Maradjunk a százezreket érintô kiskorrupciónál.

Ha a miniszterek, s a korrupció témájánál szívesen elidôzôk komolyan gondolnák, amit állítanak, akkor mindenekelôtt az ügyintézô bürokrácia természetét vizsgálnák meg behatóan (most hagyjuk az egészségügyi vonulatot). Erre, mint jeleztem, két esztendô alatt sem futotta értékes idejükbôl. Elgondolkodni például az ügyfél-ügyintézô viszonyán. Ebben a párosban az ügyfél a kiszolgáltatott, neki érdeke, hogy minél simábban célt érjen. Az ügyintézô ellenben monopolhelyzetben van, s nap mint nap találkozunk olyan hivatalnokkal, aki ezzel láthatóan tisztában van és tudatosan ki is használja a helyzeti elônyét. Vagyis nemcsak enged a kísértésnek, hanem elvárja, esetleg ki is követeli a sápot. Az igazsághoz tartozik, hogy a hivatalnokok többsége képes megmaradni a tisztesség határain belül. Vagy semmit sem vár el, s jóindulattal teljesíti hivatali kötelességét, vagy szívességéért beéri egy tábla csokoládéval, esetleg egy üveg itallal. A korrupt ügyintézô is ezekkel a hétköznapi hálajelekkel indul el a lejtôn, de ô a borítéknál köt ki, ahol már minden aktusnak és aktának szabott ára van. Egybevetve: az ügyintézés egyszerûsítésével lehet(ne) a monopolhelyzetet élvezô ügyintézôk korrumpálhatóságának határait szûkíteni. Azzal, hogy az elôírások dzsungelét ritkítva ne teljen az állampolgárnak majd három hónapjába, ha például egyszerû kertes házába be kívánja vezettetni a vizet. Aligha tudja a belügyminiszter, hogy ehhez még rendôrségi beleegyezésre is szükség van. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzetei megszámlálhatatlanok. S természetesen, ahány jóváhagyás, engedély stb., annyi hivatalnok illetékkel megtoldva. Egész iparággá nôtte ki magát az ügyintézés, s tarifáikban feltehetôen az "olajozási" hányadot is felszámolják. Rövidre fogva, akkor veszem majd komolyan a miniszterek igyekezetét, ha nem látványos propagandaakciókhoz adják a nevüket, hanem kellô alapossággal hozzálátnak a bürokratikus elôírások szisztematikus átfésüléséhez. Fáradságos munka, az tény, de szívesebben látom abba befektetve az adómat, mint a falra hányt borsót sem érô propagandára költve juttatni a húsosfazék körül turkálók zsebébe. Várakozásom persze reménytelen. Mint eme teljességgel fölösleges írás elején jeleztem, az áprilisban kiutalt (40 milliárd régi lej) kormánypénz egy részét arra szánták, hogy jobban megismerhessék a polgárok elvárásait. Nos, azóta sem javult a tisztánlátásuk. Minden friss jel arra mutat, hogy javíthatatlanok. Talán azért, mert miközben azt hiszik, hogy a mi szemünkbe hintenek port, a sajátjuk telik meg? Ettôl persze nem leszünk boldogabbak, hiszen kormányzásnak nevezett botorkálásuk árát mi fizetjük meg.

Mostanában naponta teszem kockára az életem. Reggel nem tudok elég korán jönni, tegnapelôtt tizenkettediknek, tegnap huszonegyediknek, ma végre ötödiknek érkeztem a sorba. Tegnapelôtt az utolsó pillanatban tántorogtam ki a friss levegôre, sápadtan, megalázva, holott el sem jutottam az öröm forrásáig, a számítógépes hivatalnokig, ha eljutok, biztosan Franz Kafkának mondom magam. Tegnap rávetettem sugarát kökényszemeimnek a beijedt népségre, hogy lám csak, egy rosszul kiszámított finánctrükk mennyire be tudja indítani a polgári öntudatot: mindenki hirtelen adót akar fizetni, mert ha nem...

Idôs szomszédasszonyunk ott csügg az egyik sor végén, mint ostor hegyén a csapó. "Miért tetszik itt állni?" "Hát nem látja?"

Mire elmondaná, meglódul az emberkígyó; lemaradtam. Sebaj, visszajövök. (Muszáj lesz.)

Két éve talán, önképzôkör hívott, beszélnék az 1990 után született mûvelôdési egyesületekrôl. Ismerek egyet- kettôt, miért ne, szívesen. Utána szól a szervezô, hogy jár valami kis honor is, itt meg itt írjam alá, de elôbb adjam meg személyi (adó)számomat stb. Kész örömmel, mondom, de a pénzt, azt tegyék oda a többihez, tudom, hogy ilyenkor meg szokták vendégelni az elôadót, többnyire a zsebükbôl. Tessék azt a kis pénzt is oda pótolni.

Aztán elfelejtettem az egészet. Nem úgy az adóhivatal. Jön a papír: szellemi jövedelmet realizálván elfelejtettem adózni. (Bika rugaszkodván kötél szakadt vala.) Azt az ijedséget! Hát minimó a fejemet veszik, börtönbe zárnak, legalábbis nyilvánosan rámpirítanak a helyi sajtóban, ha azonnal nem mozdulok. Igen ám, de hol és mikor csaltam én adót? Nem emlékeztem semmire. Nosza, az üvegpalotába, a sorocskába, számítógépes néni bepötyögi, gép kidobja: pár száz lejrôl van szó, nyugodjak meg, annak az adóját már levették, csak itt meg itt írjam alá, és mehetek Isten hírével. (Egyébként tudnom kell a dologról, hiszen az a szervezet megküldte nekem is a honorról szóló értesítést a figyelmeztetéssel: bevallani, különben jön a balhé.)

Na már most, ahhoz képest idén azt mondták, hogy rájöttek, mekkora ökörség volt a tavalyi szívatás, nem kell a már egyszer adózott jövedelmet külön bevallani. Nagy ökörségre csak agyi elefantiázis jöhet, hát mégis köll ám, mert megváltozott az ilyen-olyan százalék, hullámzani kezd a lakosság, mint a stadionok ezrei, ha rossz a játék, sorok vonaglanak; én nem tudom, mennyi pénzhez jut az állam, de azt hiszem, hogy már a koporsóköltség, a szív- és egyéb gyógyszerek ára, az idegesség, amelyet a levegôtlenül tartott épületben elvisel az állampolgár, nagyobb kárt okoz, mint a számokban kifejezhetô jövedék. Ha ez egy korszerû liberális adóztatási rend, akkor köszönöm, nem kérek belôle.

Egy életre elveszik kedvünket az "intellektuális" buzgólkodástól. Nincs az az egyesület, szervezet, polgári tömörülés, gittegyleti tündérkoszorú, üdvköszörülô szakkör, kulturális kecseszkecsken fesztivál, amelynek valaha is cselekvô részese lennék – tiszteletdíjas elôadó, intellektuális extraprofit-hajszoló rinó képében.

Végre odajutok az ablakhoz, ventillátor szele csap meg, én már kiizzadtam magamból a reggelit. Azonosítás, átadom "intellektuális haszonforrásom" igazolását negyvennégy euróról, a kisasszony keze villámgyors, számítógéppel nem bajlódik, kitölt a nevemre egy büntetô jegyzôkönyvet, ötvenezer régi lejt fizetek, amiért nem vallottam be idejében ezt a fránya jövedelmet. Van-e ellenvetésem, kifogásolnivalóm, kérdi az acélidegzetû hölgy nagy empátiával. Nincs, jaj, dehogy volna. A bünticédula másolatával a tízes számú ablakhoz megyek, át kell verekednem magam két másik, sokkal tekergôsebb soron, ott bepötyögik a gépbe, hogy tartozom, adnak egy másik, kisebb papirost, amit az egyes számú ablaknál nyújtok át, az a kassza, az egyes és a kettes, az mindig a kassza, ott a legoperatívabb a munka, mert egyirányú, csak fizetni kell, kifelé csak a visszajáró jön. Na és még nincs vége. Ott is kapok egy cédulát, egy nyugtát, azzal vissza a kedves szavú kisasszonyhoz, elveszi és a büntijegyz.-hez csatolja; lezárja az aktát, int, hogy oké. Mehetek, nincs több bajom a fináncokkal.

A kasszánál új emberek. Szomszédasszonyom is valami hasonló megtisztulási folyamaton eshetett át, mert megint ott áll. – Itt várok – mondja önérzetesen. – Mert én tisztességes adózó vagyok!

Büszkén nyújtja papírját. Új pénzzel fizet.

Rég nem volt ilyen hangos a székelyvéckei focipálya, mint idén júniusban. A vakáció elsô napján érkeztek a sátorozók, s szürkületre már sorakoztak is a sátrak. A tábor résztvevôi, ötvenen, helybeli, marosvásárhelyi, megyénkbeli és magyarországi gyerekek, akiket a szobrászként ismert helybéli Fekete Pál terelt össze. A tábor célja megismertetni a gyerekekkel a környék szépségeit, önállóságra nevelni ôket, s bevezetni az ôsi magyar kultúra, hagyományok, szokások világába, a cserkészet rejtelmeibe, s megtanítani ôket arra, hogy sajátjukként tiszteljék ezeket az értékeket. További szándék, hogy a különbözô környezetbôl érkezô gyerekek között barátságok szövôdjenek, ami erôsíti együvé tartozásukat.

Nem ez az elsô tábor a faluban, a francia testvértelepülésrôl pár évvel ezelôtt érkeztek már fiatalok, ôket a polgármesteri hivatal székely kapus épületének udvarán fogadták. A lakósátrak mellett egy jókora jurtát is felhúztak, konyha meg ebédlô gyanánt két óriás sátor állt.

A sátrak elôtt bôven jutott hely a tûzhelynek, ahol üstben fôtt a székely- és krumpligulyás, a paszuly, a túrós laska, ami a gyerekek szerint,sehol máshol nem sikerül olyan ízletesre. A tûzhely estére tábortûzzé nôtte ki magát, a gyerekek a körbe rakott rönkökön foglaltak helyet, s így kezdtek vidám éneklésbe.

De szemelgessünk a napi programból. Reggel kürtszóra ébredés, fél kilencre templomba vonulás. Itt Bene Gábor plébános misézett a mindig jóra intô szavak kíséretében. Aztán következett a reggeli, a tábori finomságok, házikenyér, juhsajt, orda, méz. Majd a délelôtti foglalatosságok. Lovaglás, íjászat, cserkészkedés, játékok, kirándulás, túrázás a majorházba agyagozás – amit maga Pali bácsi vezetett –, szalmafonás Kovács Erzsébet nénivel, kürtôskalács-sütés, hogy csak párat említsünk. Nagy sikert aratott a gyergyószentmiklósi Tölgyesi András Béla, aki az ôsmagyar kultúra kiváló ismerôje és ismertetôje. Bemutató elôadásban a magyarok harcmûvészetét, öltözetét, az íjászatot, a kardforgatást, az ôsi magyar hangszereket, a jurtát ismertette. Persze nem maradhatott el az ôsi dallamvilág felelevenítése sem.

– Szeretjük ezt a tábort, mert szabadok vagyunk, mert kedvesek itt az emberek, mert sok érdekes dologgal életemben elôször itt találkoztam. Sohasem láttunk jurtát, nagyon tetszett. Elmagyarázták, hogy a vázát fából készítik, erre kerül a nemezelt anyag, amit bôrszegecsekkel illesztenek a vázra. Építésénél fémet nem használnak. Belül pedig állatbôrökkel bélelik – mondták a résztvevôk. – Nekem a lovaglás tetszett! Elôször ültem lovon. Kicsit féltem, de aztán megbarátkoztam a lóval – mondták többen is.

Fekete Pált, aki a tábor "motorja", arról kérdeztük, hogyan született az elhatározás, hogy Székelyvéckén tábort szervezzenek?

– Régi álmom, hogy szülôfalumat kimozdítsam a holtpontról, hogy minél több embert megismertessek a falu szépségével, eredetiségével. Arra gondoltam, a gyerektábor a legjobb eszköz erre. Ötletem kivitelezésében magyarországi barátaim álltak mellém és segítettek, nevezetesen dr. Tihanyi István, dr. Körffy Kornél és mások, akik immár visszatérô vendégek. Ôk anyagilag támogatták a tábort, így a gyerekek – helyiek és vendégek – ingyenesen vehettek részt. Célunk, hogy a székelyvéckei sátortábor, ami egy-két év múlva valószínûleg jurtatáborrá növi ki magát, hagyományossá váljon, s minél több gyereket, és turistát csalogassunk székely falunkba, hogy a gyerekeket kimozdítsuk az internet mellôl, s a kényelmet otthon hagyva jól érezzük magunkat – mondta a szervezô.

Vasárnap tábort bontottak, a gyerekek élményekkel, a szervezôk tapasztalattal lettek gazdagabbak. Egy biztos: a tábor szellemisége, hangulata nyomot hagy minden gyerekben.

Tárca

Kár felkelni, nem vár ma semmi jó. /Ez csak a reggeli depresszió. /Kár feküdni, oly jó volna élni ma: / ez csak az esti eufória.

Ez Horváth Imrétôl van, ô is zseni volt, tudja, és szintén megfordult a vigyorgóban, az idézett négysoros is ezt a címet kapta: A sárga ház. Nem untatom? Az istenre kérem, ne nézzen így, nem vagyok sem köz-, sem önveszélyes, Szisz is zseni volt, tudja? És ô is alkotott itt. Csak nekem nem megy. Kicsi, fehér és epilepsziás, na mi az? Nem tudja? Hát a Mókus kutya. Olykor sikerül, bejön nekem, jókat mondok, igaz? A mókus kutya. Hát azt ismeri-e, hogy Fent a hegyen fénylik az idegosztály. Az volt ám az összkomfort, uram. Nem ilyen kalodaipari szakosztály. "Fent a hegyen fénylik az idegosztály. / Tavasszal még te is ott fent napoztál - / s most, mint árnyék lebegsz a zárt osztályon: / Hitted, hogy Isten így kirostáljon?" Mondjuk, én másként írtam volna meg az utolsó sort, így: Hitted, hogy Isten így kibabráljon? Jobb a rím, kérem.

Képzelje, engem nem bántanak. Nem bántanak! Az opricsnikok, kérem. Az opricsnikok címere a kutyafej s a seprû volt, jeléül, hogy mindig készek a cár ellenségeit megharapni és kiseprûzni. Nem tudta? Ó, az nem baj, az emberek olyan keveset tudnak a világról. Sok világ van, ezt sem tudta? Ó, annyi világ van, ahány képzelet. Rettenetes Iván, róla sem? Élt 54 évet. Bérencei városokban, vásárokban, udvarházakban hallgatóztak, ki mit ejt el a cárral kapcsolatosan. Az áldozatokat ágyból rángatták ki, úgy vitték a kínhelyre. Az asszonyokat megvesszôztetve küldte haza férjeikhez. Egyik titkára feleségét, miután hetekig élt vele, férje háza kapujára akasztatta, megtiltván levételét.

Nem untatom? Székelygulyás? Finom illat árad önbôl. Reggelire? Ja, az állomási restiben, egész éjjel utazott, hogy láthassa kedvenc betegét, igaz? Véletlenül nem én vagyok a kedvenc ápoltja? Nem, nem, a tökéletesség csak a Teremtônél. Nem a székelyektôl kapta a nevét, hanem egy XIX. századi író, költô, újságíró, Székely József volt az ihletôje ennek a pompás ételnek, mely sokban különbözik az eredeti gulyástól. Petôfi székely káposztának nevezte. Apropó, tudja, hogyan csábítja a mai kor Kukorica Jancsija, Netkukori az ô Netiluskáját? "Kattints ide, hiszen ezen a világon / Csak te vagy énnekem minden blogosságom!"

Idegesítem? Ez az én logoriám, ez visz a pokolba. Tudja, milyen a vécék Mercédesze? Uram! Oda el kell menni. Vécézni és meghalni, ah. Az érkezôt lágy fények, csillogó kis felületek, andalító zene fogadja, a falra erôsített kivetítôkön pedig vízben örvénylô légbuborékok folytatják vég nélküli táncukat. A nap huszonnégy órájában üzemelô illemhely teljesen légkondicionált, mindössze hétszázötvenezer eurójába került a vállalkozónak, ez ma kábé 195 millió forint, de ha tovább romlik, mármint a forint, lefagy az agyam. Viszont ön csak ötven eurócentet fizet, 130 forintot, a luxusbudi használatáért, kedves uram.

Ön egy harcias alkat? Ne mondja, látszik. Pofon akar verni. Ne tegye, én csak egy szegény ápolt vagyok. Drága anyaországunkban egyébként harckocsikázás az új hóbort. Bérelhet tankot a honvédségtôl, nekik már nem kell, egy órára ötvenezer forint. Ezek a harci masinák négyszáz liter benzint kajolnak száz kilométeren. Jó kis tankok, mi? Lôni? Lehet, de csak a még több pénzûeknek. Önnek sok a pénze, uram? Adhatna nekem is, nem?

Hallotta-e, hogy egy szlovák asszony kenyeret szelt, de amikor levágott egy darabot a friss veknibôl, egy óvszer kandikált ki a belsejébôl? A Condompress híre, uram. Merô véletlen, hogy szlovák volt az asszony, gumi mindenütt kapható, de arra a kérdésre máig nem kaptunk választ, hogy élvezés közben miért mondják a szlovák nôk: joj!? Esterházy Péter tette föl egyik fiatalkori munkájában, és azóta sincs tudva ez. Hrabal sem említi sehol.

Ön aszkéta termet, kedves uram. Szedhetne magára pár kilót. Hallotta, hogy egy kétszáz kilós férfit hasba lôttek, de "úszógumijában" megakadt a lövedék, a vastag zsírréteg megmentette az életét. Buszsofôr volt Santiagóban, krisztusi korú, 33 éves. Ön hányadikat tapossa?

Önpusztító életet élt? Ne is mondja. Egy indiai munkanélküli, bizonyos Mithajol Sanzsivan, Gudzsárát államból, felgyújtotta magát, mert felesége nem adott húst a vacsorához. Ön megtenné? Nem, persze. Megvan az állása. Kitaláljam? Maga tanár. Hallotta, hogyan bántak el 48 éves tanárnôjükkel huncut diákjai? Bristolban történt, kedves uram. Osztályában a tanári szék, leüléskor: farfanfári hangokat hallat, akkor is, ereszkedjék bár a világ legszélcsöndesebb pajdagogosza rája. Órán is, szülôi értekezleten is hangosan szellent a szék. Hát ez több mint kínos, nemde. Még borzalmasabb, hogy a tanárnô panaszát az önkormányzat testülete székmeghallgatás nélkül utasította el...

Nem unja, ugye. Zamatosabbat? Uram, nekem is megvan az önbecsülésem. Ôrült vagyok, de nem hülye! Van bennem önérzet, uram. Messzemenôen támogatom például az izraeli szexkommandó, a vallásos hackerek áldásos tevékenységét, akik ügyesen feltörik a pornográf honlapokat, és a sikamlós jelenetek helyét a lubavicsi rabbi fényképével töltik fel.

Uram, ha nincs ellenére, szólaljon meg, mondjon valamit. Hallotta, hogy az ENSZ-ben sokáig tanakodtak, mit írjanak a Föld virtuális honlapjára a Welcome (Isten hozott!) után. A honlapon váratlanul ez jelent meg, angolul és több világnyelven: RÁKKELTÔ INTÉZET.

Kitört a világbotrány. A tettest persze nem kapták el, de azonnal törölték a csúnya címet, maradt a szimpla Welcome. Fantáziátlan emberiség. Most aztán az ûrrákkutatók kereshetik a szakmai kapcsolatot a földiekkel. Pedig a tettesnek igaza volt, a Glóbusz hovatovább már csak rákot, egyéb halálos kórokat terem.

Nézze, én tisztelem önben ezt a különös tartózkodást, de azért valamit csak tehetne a kommunikáció érdekében.

Jó napot, ápolók, na, mi a helyzet? Az úrért jöttek? Hát nem tud járni? Néma is? Kataton.

Pedig milyen jól eldumáltunk. Tudják, végül ezt a kis idézetet kívántam elmondani neki, szintén Horváth Imrétôl, akivel konzseni volnék, meghallgatják? Nem? Viszlát, ápolók, úgyis mondom: Számon tartják azt a népek, / a holtak közt hányan élnek. / De nincs, ami elárulja, / az élôk közt hány a hulla.

Az én jelszavam, ápolók, ez: Kint, kint keresd a tébolyultakat.

Viszlát! Helló!

A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete június 8-án fogadta a Dél-Koreából hozzánk érkezô Chang-Hyun Choi mozgássérültet, aki európai körútja alkalmából 16.850 kilométert tesz meg tolókocsiban. A nagy utazót marosvásárhelyi tartózkodása alkalmából fogadta egyesületünk is. A fôtér megkerülése után bementünk az egyesület székhelyére és ott elbeszélgettünk az itteni és az ottani viszonyokról, a mozgássérültek életkörülményeirôl. Fontos témánk volt a mozgássérültek társadalomba való beilleszkedésének elôsegítése. Arról döntöttünk, hogy együttmûködési kapcsolatot hozunk létre, melynek célja, hogy ismerkedjünk és egymást segítsük. A kapcsolatot interneten tartjuk majd.

A Népújság arról már beszámolt, hogy városunkban járt a budapesti Gördülô tánccsoport és bemutatták az Akaraterôvel gördülve is táncolunk címû programot. Itt szeretném felsorolni azokat, akik a szervezést segítették: a Székelyudvarhelyi Mozgássérültek Egyesülete, a csíkszeredai Nefelejcs Egyesület, a gyergyó-szentmiklósi Esély Alapítvány.

A program támogatói: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Maros Megyei Tanács, a Kultúrpalota, a Doina&Jenô panzió, Nordenlor Prod Impex, Richter Gedeon Románia, Aquaserv, Cromatic nyomda, Román Fejlesztési Bank, Bart Impex, Melza Cons, Build Serv, Tectona, Electrolight, Gilfer, Elegances virágüzlet, Rex, Walter Expres, Lacto bar, Blue Pearl, Efendy étterem, Laci csárda, Gemini vendéglô, Gedô István, Zima Ferenc magánvállalkozó, a HIFA Egyesület, Alpha Transilvana, a Communitas Alapítvány, a marosvásárhelyi Caritas, a Felsôvárosi Református Egyházközség, Unitárius Esperesi Hivatal, marosszentgyörgyi római katolikus plébánia.

A Gördülô tánccsoport ígéretet tett arra, hogy jövôre ismét ellátogatnak Marosvásárhelyre. Az erdélyi turné alkalmából készült fényképek megtekinthetôk a www.gordulotanc.fw.hu vagy a www.handicapmures.tk weboldalakon.

Annyit szeretnék megjegyezni, hogy az elôadás alkalmával elértük, hogy kerekes székkel is kényelmesen bejuthatunk a Kultúrpalotába. Ezért külön köszönet Naste Teodor igazgatónak.

Jancsó István elnök

Régebb a falunkban levô felnôttekbôl álló színjátszó csoportot más helységekbe is meghívták, ahol mindig telt ház fogadta a színjátszókat.

Egy nyári vasárnap a mezôbergenyei kultúrotthonban a Sári bírót adtuk elô. Este nyolckor kellett volna kezdjünk, de nagyon kevesen gyûltek össze a meghirdetett idôre. Kilenc órakor már állóhelyet is alig lehetett kapni. Én a Sári bírót játszottam, a bíróné szerepét pedig egy Bergenyében született asszony tanulta meg. Az egyik rövid szoknyás szereplônek annyira elszakadt a harisnyája, hogy nem állhatott fel a színpadra. A biztosítótûvel, varrótûvel, cérnával teli dobozból – amit ilyen esetekben mindig magammal vittem – kivette a megfelelô cérnát és bestoppolta. A cérnát nem tudtuk elszakítani, így kénytelen voltam lehajolni és elharapni, de nem nagyon siettem vele, balszerencsémre éppen akkor lépett be a feleségem. Miután a szereplô elmagyarázta, hogy mi történt a harisnyájával, az asszony csak bólintott, de nem lehetett tudni, mit gondol magában.

Az elôadás befejeztével a helyi kultúrotthon igazgatója megkért, hogy maradjunk még egy rövid ideig, mert meg szeretnének kínálni. Megkezdôdött a poharazgatás, majd elôvettünk két harmonikát, felmentünk a színpadra és a vendéglátókkal együtt roptuk a táncot éjfél után két óráig. A mulatság végén megköszöntük a hozzánk való szívességüket, autóba ültünk és elindultunk hazafelé. Útközben az állami gazdaság gyümölcsöse mellett elromlott az autó. Elôkerültek a harmonikák, és az autóról leszállva, teleholdas, csillagos nyári éjszakán a sofôrön kívül mindenki táncolt. A reggeli munkába menés "nehézségekbe ütközött", de szerencsére a körorvosunk grippére hivatkozva, néhány embernek háromnapi betegszabadságot adott. Szép emlék maradt, csak amikor tüsszentek vagy köhögök, az asszony gyakran az orrom alá dörgöli, hogy amikor a cérnát haraptam, se nem tüsszentettem, se nem köhögtem.

Ítélje meg a kedves olvasó, el kellett-e távolítani azt a cérnát valamilyen formán, ha nem volt más vágóeszköz?

A közmondás is azt tartja, akkor kell segíteni az emberen, ha bajban van – még akkor is, ha cérnaharapásról van is szó!

Sárossy Pál, Csittszentiván

Bár 7-8 éves lehettem, világosan emlékszem az akkori falusi életmódra és általában az életfeltételekre, lehetôségekre. Akkoriban falun, Gyergyószárhegyen laktunk, egy nagy, 244 négyzetméteres épületben, mely sarokház volt, a fôtéren, a Gyergyószentmiklós felé vezetô út és a Gurzók utcája sarkán. Nagy udvara hosszan hátranyúlt, melynek a végén egy nagy gazdasági épület állt. Az egész terület közel 20 ár volt.

Szüleim kereskedôk voltak. Apám és bátyja együtt vezették a nagybátyám házában az üzleteket, ahol mészárszék és vendéglô is volt.

Nagyszüleim velünk laktak – külön bejáratú helyiségekben. Nagyapám gazdálkodó volt.

Akkoriban az volt a szokás, hogy szülôk és nagyszülôk egy házban laktak.

Az akkori életmód lehetôséget nyújtott több gyermek egészséges neveléséhez. A szabadban szaladgálhattak, mozoghattak.

Volt is gyermekáldás a faluban. Mi is négyen voltunk testvérek. Nagybátyámnak hét gyermeke volt.

Igaz, a mindennapi élet nem volt olyan kényelmes, mint a mai.

Emlékszem, hogy egy reggel – úgy hét óra tájt – beszaladt az egyik szomszédasszony – kezében egy szeneslapáttal – és kért egy kis parazsat, hogy tüzet rakhasson. A parázsolás megszokott volt, mert a gyufa sokba került. Egy skatulya, mely alig volt valamivel nagyobb a mainál, három lej volt, ugyanakkor egy kiló marhahús 3,50 lej. Onnan tudom, mert a mészárszékunk ajtajára kék ácskrétával vastagon ki volt írva: 1 kg – 3 lej 50 bani. Mi, gyerekek szerettük a cukros vajaskiflit, mely akkor 25 bani volt, egy tojás ára szintén 25 bani. Egy skatulya gyufa árával 12 tojást vagy 12 cukros kiflit lehetett venni.

Nagyapám pipázott. Idônként rágyújtott a szépen kifaragott pipájára. Ezt egy tûzcsiholó szerszámmal oldotta meg. A tûzcsiholás a következôképpen történt: egy görbe, recés acéllal addig ütögetett egy kovakövet, amíg az szikrázni kezdett. A szikra alá száraz taplódarabkát tett, melyet egy likacsos, szárított taplógombából tépett ki. A tapló nagyon gyúlékony anyag. A szikrától megszenesedett – tüzesedett –, ezt a darabot gyorsan a pipája fölé tette, s addig fújta, szívta, amíg a pipadohány is meggyúlt. Ezt a tûzcsiholási módszert az emberek ma nem is ismerik, teljesen elfelejtették.

A lakásban nem volt villany, ezért este mindenki korán feküdt le. Petróleumlámpával világítottunk az egész házban. Az ebédlôben volt egy nagy lámpa, mely elég nagy fényt árasztott. Ma ezek a lámpák drága régiségként, csak antikáru-kereskedésben találhatók, nagy ritkán.

A szenes vasaló szintén múzeumi tárgy lett. Mi bükkfával tüzeltünk. Nyáron igyekeztek beszerezni, felvágatni, máglyába rakni, hogy kiszáradhasson. Általában a száraz "másodéves" bükkfát tüzelték.

Akkor minden háznál volt egy osztováta.

Miután a lent, a kendert kitilolták – egy lábon álló törô eszközzel, a gyapjút megfonták, csôrölték és az osztovátán megszôtték a vásznat, az ágynemût, a szônyegeket, a posztót.

Akkoriban falun kis háziiparukban az emberek mindent elôállítottak, amire a létfenntartásukhoz szükség volt. Nem szorultak a gyári termékeikre. Olcsóbban éltek. Nagyon sok munkát közösen – kalákában – végeztek, segítettek egymáson, mely a falu népét összekovácsolta.

Bartis Árpád

Tudnivaló, hogy a mezôgazdaság rossz helyzetben van, de egyáltalán nem várhatjuk, hogy javuljon, ha nem teszünk érte semmit. Romániában a tulajdon biztosított, ennek ellenére az országban csak 5%-nak van a tulajdon a saját a nevén. A többiek mind örökösök, vagy még rendezetlen a tulajdonjoguk.

Én is megpróbáltam átíratni a 9 hektár erdômet, ami körülbelül 40 millió régi lejbe kerül. De nem fogom megtenni, mert nincs mibôl és jövedelmem sem lesz az erdôkitermelésbôl.

Rajtam kívül nagyon sokan vannak hasonló helyzetben. Összeszámoltam, hogy mibôl is áll ez a 4000 új lej (örökösödés 47,500, hitelesítés 825, betáblázás 35, tiszteletdíj 645 és HÉA 122,55 új lej), összesen körülbelül 1700 lej. A helyszíni felmérés ára 2500 új lej, nem is számítva a sok idegeskedést és utánajárást.

A Mezôgazdasági Minisztérium farmosítást, tagosítást, életjáradékot, a Sapard-programot és másfajta támogatásokat szorgalmaz, de ezeket csak az veheti igénybe, akinek rendezett a tulajdonjoga és a birtok a saját nevén szerepel. Ha a kormány, a minisztérium nem tesz sürgôsen valamit a tulajdonjog rendezésének könnyebbítése érdekében, akkor mindenféle intézkedés hiábavaló. Csak egy helyben topogunk és mindenkinek elmegy a kedve az élettôl, s senki ne csodálkozzon, ha ifjaink külföldön keresik a megélhetést...

Mikor elvették az ingatlanjainkat, az állam senkinek semmit nem fizetett, de most, amikor visszaadná, meg akarja fizettetni birtokainkat velünk az átírással és utánajárással. Szerintem nincs is jóindulat és érdek. De mibôl gazdagodnának meg az ügyvédek, közjegyzôk, topográfusok, akiknek számuk az utóbbi idôben megsokszorozódott.

Szerintem sürgôsen tenni kellene valamit, ha be akarunk lépni az Európai Unióba. Kérek mindenkit, hogy segítsenek ebben az ügyben!

Varga Vilmos, Marosvásárhely

A barátság aranyfonal. Ez a közmondás nemcsak egyéni kapcsolatokra érvényes, de közösségi szinten is beigazolódott. A Magányosok Klubja és a sérült gyerekeket tömörítô Ügyes Kezek Alapítvány között egy ilyen szeretetteljes kapcsolat szövôdött Kopacz Ilona pszichológus kezdeményezésére, aki évek óta irányítja és szakszerû kezelésben részesíti e csoport tagjait. S habár a lánykák és fiúk lassan ifjakká serdültek, az ünnepség jó alkalom arra, hogy e két közösség újra találkozhasson. Így történt, hogy június 13-án együtt ültünk a székház zöld pázsitos udvarán. Spontánul kialakult kis mûsor tette hangulatossá együttlétünket. Énekszámok, szavalatok hangzottak el a klubta-gok részérôl. S bár az ajándékcsomagok szerények voltak, az öröm felcsillanását láttuk a szemekben. Megható volt az igyekezet, amint vendéglátóink házigazdai szerepük betöltésére törekedtek. Édességekkel és hûsítôvel kínálgattak, úgy ünnepeltünk, mint amikor egy nagy család talál egymásra egy szép nyári délután. Hogy e házban valóban "ügyes kezek" mûködnek, bizonyítja az a sok szép subázott kézimunka, melyet Pápai Angela irányítása mellett készítettek ezek az ifjak. A Magdó Orsolya által vezetett kollektíva minden lehetôséget felhasznál, hogy ebben a közösségben ténykedô fiatalok értékes emberekként éljék napjaikat. Biztosítják számukra a sikerélményt és némi anyagi támogatást is, ugyanis ezek a színpompás darabok meg is vásárolhatók.

Vendéglátóink hálájuk, köszönetük jeléül Áron áldását adták ránk. "Áldjon meg... áldjon meg" énekelték kitárt karokkal a búcsú szavait &eac