Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Miután a CNSAS elemezte és eldöntötte, hogy füllentésen kapták, már ami a jelentgetôs múltját illeti, a konzervatív pártvezér a régi jó beidegzôdések szellemében, fordított egyet a keréken, s most már ismét ô akar diktálni a koalíciónak. A besúgómúlttal rendelkezôk legtöbbje megpróbálja meghúzni magát, hátha elfeledkeznek arról, amit tett, Dan Voiculescu azonban nem ilyen. Ô még most is diktálni akar, sôt diktál is. Olyasvalaki magabiztosságával, aki tökéletesen tisztában van vele, hogy milyen kényes helyzetben van a másik fél, amelynek jelenleg a legkevésbé egy kormányválság hiányzik.

A közvélemény felé mutatott magabiztosság azonban tulajdonképpen igen alaposan végiggondolt taktikát takar. Dan Voiculescu és pártja tisztában van azzal, hogy politikai öngyilkossággal lenne egyenlô, ha most kényszerítené ki az elôrehozott választásokat, ezért esze ágában sincs lemondani a pillanatnyilag megszerzett tisztségekrôl, amely néhány területen néhány hónapig még ellenôrzési lehetôséget biztosít a számára. A konzervatívok azonban azt is tudják, hogy az EU-csatlakozás után már semmi sem fogja megállítani a DA szövetséget, hogy megpróbáljon megszabadulni az "erkölcstelen megoldás"-tól. Így a jelenlegi ultimátummal tulajdonképpen az elkerülhetetlen kivonulásukat készítik elô, amikor országnak- világnak azt mondhatják, hogy tulajdonképpen elvi megfontolásból lépnek vissza, s nem a koalíció "ejti" ôket.

S mert ultimatív követeléseik zöme teljesíthetetlen, hisz alapjaiban rengetné meg a kormányprogram pilléreit (lásd a következetes adópolitikát megtorpedózó elképzeléseket, mint a kétkulcsos áfa, vagy a kisvállalkozók preferenciális adózása), illetve egyértelmûen az RMDSZ-szel való együttmûködés ellehetetlenítését célozza (a Har-Kov szindróma folytatása), nagyon sokan hihetik el, hogy ez valóban így van, ettôl pedig a népszerûségi indexük növekedését várják a jövendô – elôrehozott vagy határidôs – választásokon. S ki fog emlékezni akkor már arra, hogy a Konzervatív Pártot irányító politikusnak sötét foltok éktelenkednek a múltjában?

Elképzelhetô persze, hogy nem jön be a számítás, s amikor a konzervatívok kihullanak a kormányzásból, akkor be is fejezôdik Dan Voiculescu és pártja pályafutása az igazán számító politikában. Erre azonban kockázatos lenne mérget venni. Azt ugyanis, amit 1% körüli támogatottsággal a Konzervatív Párt összehozott, tanítani lehetne a gátlástalan politikusok tanfolyamán, így meglepetésre mindig lehet számítani. Ha viszont mégis eltûnnek, akkor sincs miért sajnálni ôket. Biztosak lehetünk benne, hogy kellôen tartalékoltak rövid tündöklésük alatt a szûk esztendôkre...

Felhívással fordulok önökhoz egy referendum szervezéséért Marosvásárely municípium területén a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedeket összekötô út elkészítéséért.

Marosvásárhelynek nincsen terelôútja, ezért a tranzitforgalom Délkelet-Északkelet irányból átszeli a várost, túlterhelve a közlekedést a 70-es, 80-as évekre tervezett úttesten. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal már 2002 elején lépéseket tett egy olyan terelôút megépítéséért, amelynek célja a Marosvásárhely központjában levô forgalom tehermentesítése. A nyilvános vitát követôen ez a terv hasznosnak bizonyult, és az egyetlen megvalósítható változata a Tudor Vladimirescu és a 1989. December 22. negyedek összekötése volt a Somostetôn és a Nagyhegyerdôn keresztül. E terv megvalósíthatósági tanulmányából kiderült, hogy a két negyed között nagy a forgalom, jelenleg is a város központjában összpontosul. Ez nagyon forgalmassá válik és gyakran forgalmi dugók alakulnak ki. A jelenlegi forgalom felmérésének eredménye szerint naponta átlagban 7.850 könnyû (helyi forgalmi) és 1590 nehéz- (tranzit) jármû fordul meg az utcákon. Ez a forgalom évrôl évre nô, a gépkocsik számának növekedésével. Marosvásárhely e téren országos tekintetben az élvonalban áll.

Marosvásárhely Helyi Tanácsa 2002. június 4- én kibocsátott 85-ös számú határozatával jóváhagyták a Marosvásárhely Délkelet-Északkelet irányú, nehézforgalmat elterelô útjára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt és a beruházás mûszaki- gazdasági mutatóit. A kidolgozott terv elôírja 8,42 hektár – részben a román állam, részben pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonában levô – erdô kivágását. A terv kivitelezése érdekében a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal kérte a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy vegye ki az említett területet az erdôalapból.

Egyes környezetvédelmi igényû nemkormányzati szervezetek nyomására a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség visszautasította a tervre kidolgozott környezeti hatástanulmányt. Úgy ítéljük meg, hogy megengedhetetlen módon tárgyalták a terv megvalósíthatóságának lehetôségét (a környezetvédelmi ügynökség képviselôi átlépték jogi hatáskörüket), megoldásként a két negyed között megépítendô alagutat választva, amit lehetetlen teljesíteni az elkövetkezendô évtizedekben a helyi közigazgatási egység alacsony költségvetési szintje miatt. Ezért a polgármesteri hivatal jogügyi igazgatósága beperelte a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, azonban az ügyvitel nagyon elhúzódhat.

Tovább folytatódik a nemkormányzati szervezetek nyomása és félretájékoztatása azzal, hogy ôk a marosvásárhelyiek többségének véleményét képviselik. Ezért úgy gondoljuk, hogy egy helyi referendum végkép tisztázná az ügyet, megcáfolhatatlan érvet jelentve azoknak az intézményeknek, amelyek az út megvalósításához szükséges engedélyek kibocsátására jogosultak. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a szóban forgó engedélyek kibocsátásának elhúzódása miatt a tervvel nem tudtunk megpályázni az Európa Unió által felajánlott helyi infrastruktúra-fejlesztési pénzügyi támogatást. Az erre vonatkozó, 2002–2005 között több ízben készített közvélemény-kutatás eredményei igazolják, hogy a marosvásárhelyiek 80%-a támogata az út megépítését. Csupán két hét alatt 16.000 aláírás gyûlt össze, amivel a marosvásárhelyiek az útépítés mellett döntöttek. Ezeket az aláírásokat eljuttattuk a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez.

A 2001-ben kibocsátott 215-ös számú helyi közigazgatási törvény 68. cikkelyének c bekezdése szerint a polgármester "nagyobb horderejû helyi érdekeltségû ügyekben javasolhatja a helyi tanácsnak a lakosság véleményének kitérését referendum által. A helyi tanácsi határozat alapján, a törvényes keretek között intézkedést hozhat a konzultálás megszervezésére."

Az a véleményem, hogy megkérdôjelezik Marosvásárhely municípium lakosainak akaratát, jelenleg elnyomják a helyi közösség vágyát, hogy az érvényben levô törvényeknek megfelelôen, a központi döntéstôl függetlenül, önállóan döntsön azon tervek érvényesítésében, amelyek fejlôdését és jólétét szolgálják.

Felkérem az egyetemi köröket, a gazdasági egységeket, minden felelôs társadalmi szakmai közösséget, a város polgárait, hogy támogassák a nyilvános vita szervezésében tett lépéseket, a közösen felvállalt marosvásárhelyi fejlesztési tervek és programok kivfitelezését. Felhívom önöket a két lakónegyed közötti összekötô útról szóló referendum szervezésére vonatkozó határozat támogatására, amelyet a 2006. június 29-i helyi tanácsülésen vitatunk meg.

Bízom benne, hogy ezúttal sem hagynak magamra a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ezen kezdeményezésében.

Tegnap a középiskolát végzett diákok izgalma a tetôfokára hágott, a román szóbelivel ugyanis megkezdôdött az érettségi vizsga. Megyei szinten 4300-an iratkoztak be a megmérettetésre, az elmúlt évrôl elmaradt vizsgázókkal együtt a magyar diákok száma 1200 körül van. A végzôsök 14 központban és négy vidéki kihelyezett központban (Görgényszentimre, Marosludas, Nyárádszereda, Radnót) adhatnak számot tudásukról. Szerdán és csütörtökön idegen nyelvbôl, pénteken és szombaton anyanyelvbôl szóbeliznek az érettségizôk, majd hétfôtôl kezdôdik az írásbeli azok számára, akik a szóbelin megszerezték az átmenô jegyet. Az írásbeli dolgozatokat három központban javítják, ezek helyszíne csak a jövô héten válik ismertté – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes fôtanfelügyelô.

A Kultúrpalota, a Teleki Téka, a vár mellett városunk egyik legérdekesebb látnivalóját kínálja a Vásárhelyi Napok záróakkordjaként vasárnap megnyílt toronymúzeum, amely az egyedi panoráma mellett az épületet és a korszerû Vásárhelyt megálmodó dr. Bernády György polgármesternek állít emléket. A tárlat Bónis Johanna múzeum-igazgató és csapatának ízléses, szép munkáját dicséri.

Hiánypótló kiállítás – vélekedik Bónis Johanna, aki szerint megengedhetetlen, hogy Bernádynak ne legyen egy jelentôségéhez méltó emlékszobája Marosvásárhelyen. Erre nyílott alkalom a felújított toronyban, ahova a jegy mellé a jövôben egy ismertetôt is kap a látogató a kiállított képekrôl, tárgyakról.

A díszes majolikacserepekkel fedett, 50 méter magas, korábban poros, pókhálós, elkoszosodott toronybelsôt Lokodi Edit tanácselnök kezdeményezésére már korábban felújíttatta a megyei tanács, és a Vásárhelyi Napokra kerültek fel az elsô szinten a Bernády elôtti várost ábrázoló képek, majd a másodikon dr. Bernády György portréja, aki Marosvásárhelyt korszerû várossá alakította. A szecessziós, eklektikus stílusban 1907-re elkészült Városházát Komor Marcell és Jakab Dezsô tervezte. A torony óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette.

A toronymúzeumba a Kultúrpalota jegypénztáránál lehet jegyet váltani, ha egy csoportra való látogató összegyûl. A látogatókat ügyes, jól felkészült fiatalok vezetik. Aki szeretné meglátogatni, készüljön fel, hogy jó néhány lépcsôfokot meg kell másznia. Kezdetben kôbôl faragott csigalépcsôn kanyargunk, a lépcsôház falára erôsített kapaszkodókötelek segítségével. Az elsô szinten a város alapítólevele és az ismert panoramikus kép látható a hajdani településrôl, amelynek fôterén volt a piac. A második szinten, a négyzet alakúvá váló toronyban már kényelmesebben lehet felfele haladni, hogy a pihenôben a Bernády idejében emelt ipari létesítmények, iskolák, középületek képét megtekinthessük. A tárlókban az egykori polgármester személyes iratai, egyetemi diplomák, gratulációk, köszönôlevelek, hírességek névjegykártyái, báli meghívók láthatók.

Tovább már könnyû felmenni az oszlopos teraszra, amelyet körbejárva teljes panoráma nyílik a városra, és az órát naponta jelzô harangokat is megtekinthetjük. Csak arra kell ügyelni, hogy azt az idôt használjuk ki erre a célra, amikor nem kongat a toronyóra, mivel azt nehéz ott fenn elviselni.

Párizsban járva, meglepetten tapasztaltam, hogy milyen sorokat kell kiállni, hogy a látogató feljusson a Notre Dame vagy a Diadalív felsô emeletére. Igaz, hogy a marosvásárhelyi városháza tornyából nem a Champs Elysée-re vagy a Szajnára nyílik kilátás, de a vásárhelyi panoráma is bôven kínál látnivalót. Amikor amerikai vendéget fogadtunk, és véletlenül sikerült a poros toronyba is felvinni, bevallása szerint a Tékában látott Függetlenségi nyilatkozat mellett a torony jelentette számára a legérdekesebb látnivalót. Vásárhely amúgy sem tobzódik turistacsalogató látványosságokban, ideje volt, hogy a meglévôket kihasználjuk.

Európa minden tájáról...

Tût sem lehetett leejteni a Kultúrpalota földszinti széksorai között. Fiatalok, idôsebbek, diákok, egyetemisták, tanárok és professzorok népesítették be a sokat látott nagytermet a 7. Ifjúsági Matematikai Kongresszus hétfô délelôtti megnyitóünnepségén: a 7th Junior Mathematical Congress, vagyis JMC 2006, hogy eredeti nevénél maradjunk – angol címének megfelelôen – nemzetközi, nomád matematikai fordulópont, gyülekezô és találkozó is egyben: a világ minden tájáról összesereglenek az ifjú és leendô számmûvészek az egyhetes vándorkongresszusra.

A Miskolci Egyetem, a Maros Megyei Tanfelügyelôség, a Petru Maior Egyetem és a Sapientia Egyetem Mûszaki és Humán Tudományok Kara által szervezett rendezvénysorozat nyitóünnepélyén anyanyelvükön köszöntötték a megjelent nemzetek ifjú és idôsebb képviselôit: a hazaiak mellett Magyarországról, Bulgáriából, Németországból, Görögországból, Lengyelországból, Oroszországból, és Svédországból fejezték ki részvételi igényüket, a vendégeket többek között Suzana Maria Ganta fôtanfelügyelô, Dorin Popescu, a Romániai Matematikai Társaság elnöke, Hollanda Dénes, a Sapientia helyi karának dékánja, illetve Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem tanára, a szervezôbizottság elnöke köszöntötte. Utóbbi beszédében elmondta: kevesebb, mint egy év múlva Románia egy jóval nagyobb család tagja lesz, és Európának ezen a részén mindig nagy figyelmet szenteltek a matematikának – nem véletlen, hogy idén itt szervezik meg a rendezvénysorozatot. 1894-ben Magyarország adta ki az elsô matematikai folyóiratot, picivel késôbb Románia szervezte az elsô tantárgyversenyt. Ezt a nevelést, a számok tudománya iránti szeretetet szeretnék átadni, hogy a most megjelent, következô matematikusgeneráció is továbbvihesse, továbbadhassa azt.

A megnyitót követô sajtókonferencián megtudtuk: nem csak az fontos, hogy matematikussá válik-e az ígéretes gyerek, hanem az is, hogy miként válik matematikussá. A szervezôk azt szeretnék elérni, hogy ne csak az iskola padjaiban, tantárgyversenyeken, hanem a közvetlen beszélgetés útján is bôvíthessék tudásukat. A konferencia ezért a szokásos dramaturgiát követi: itt nem verseny és versengés, nem vetélkedô zajlik, hanem elôadások sorozata – ez a modell pedig igen jónak bizonyult. A résztvevôk (diákoktól az egyetemistákig) amellett, hogy elismert professzorok elôadásain vesznek részt, meghallgathatják szintén részt vevô barátaik, osztálytársaik elôadásait is és rájönnek: erre ôk is képesek. A jelentkezés is egyszerû forgatókönyv szerint történt: a télen internetes honlapot indítottak, amelyen föl lehetett iratkozni. A részt venni szándékozónak elôadása összefoglalóját kellett mellékelnie, amely megfelelô elbírálás után megkap(hat)ta a zöldutat – azaz a dolgozatot és íróját meghívták a konferenciára. Összesen 60 dolgozat mutattatik be, ezekbôl 12 kutatómunkai jellegû. 16 munkát szereztek egyetemisták, a többi (a tanárok elôadásain kívül) középiskolai diákok mûve.

Ami pedig a rendezvénysorozat történetét illeti: 1992-ben szervezték az elsô Nemzetközi Matematikai Kongresszust, ahol a változások után végre egész Európa szabadon képviseltethette magát és amelynek árnyékában az elsô ifjúsági is lezajlott. A másodikra Budapesten, illetve Miskolcon került sor, utóbbi sikere láttán határoztak úgy, hogy kétévenként különálló rendezvényként megszervezik. A legutóbbi, 2004-es stockholmi konferencián döntöttek úgy: idén Marosvásárhely lesz a házigazda, a cél ugyanaz maradt: találkozót szervezni a jövô európai matematikusainak – fogalmazta meg a ciprusi, németországi, oroszországi, svédországi, lengyelországi és hazai professzorokat tömörítô tudományos és szervezôbizottság elnöke.

Jobbak az idei kisérettségi-eredmények – vélekedik Luca Alexandru helyettes fôtanfelügyelô, aki kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt évi 800 óváshoz képest az idén 360-an voltak elégedetlenek a vizsgán elért általánossal megyénkben. A szakaszzáró megmérettetésen részt vevô körülbelül ötezer nyolcadik osztályt végzett diák közül 288-an nyújtottak be óvást a román nyelv és irodalomból, 129-en a matematikából, 16-an a történelembôl, 37-en a földrajzból, 30-an a magyar nyelv és irodalomból és 4-en a német nyelvbôl elért jegy miatt. A dolgozatokat a kolozsvári központban javítják újra, és valószínû, szerdán függesztik ki a végeredményeket – tájékoztatott a vizsgáért felelôs tanfelügyelô.

Mentôautó tömegszerencsétlenségekre

A marosvásárhelyi Rohammentô-szolgálat a Vodafone mobiltelefon-társaságtól egy tömegszerencsétlenségek esetén használható autót kapott. A gépkocsit vasárnap dr. Raed Arafat, a SMURD vezetôje Bukarestben vette át hivatalosan az adományozóktól az egészségügyi miniszter, a belügyminiszter, valamint Maros megye prefektusának, több elöljárónak a jelenlétében. Az orvos lapunknak elmondta, ez egy olyan tehergépkocsi, amely 50 személy ellátására alkalmas – felfújható sátorborítású, tábori kórház teljes berendezését szállítja, emellett feszítôvágóval, emelôvel, minden olyan felszereléssel ellátott, amellyel vasúti balesetnél, de akár földrengéskor, természeti csapás esetén is azonnal menthetnek. A jármûvet, amelynek értéke 280.000 euró, szükség esetén nemcsak megyénkben, hanem az egész országban bevethetik majd.

Holnap veszik át az oklevelet a nyárádszeredai végzôsök

A budapesti kertészeti egyetem Nyárádszeredába kihelyezett kertészeti karának közel 30 végzôse, rövid ünnepség keretében, holnap veszi át az okleveleket a magyar fôvárosban. Az ünnepségen jelen lesznek a nyárádszeredai oktatási intézmény tanárai és a budapesti oktatók egyaránt.

Akvarell-kiállítás

Gyenes Tibor amatôr képzômûvész akvarell- kiállítása június 26. és július 7-e között tekinthetô meg a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében.

Továbbra is látogatható a népmûvészeti kiállítás

A nagyszámú érdeklôdô miatt június 28-án és 29-én, 10–18 óra között még látogatható a várban, a katonai pékség épületében a Népi Egyetem magyar népmûvészeti kiállítása, amelyet a Marosvásárhelyi Napok alkalmával nyitottak meg.

Szentiványi-napok

A vajdaszentiványi Zichy-Horváth Egyesület július 1–2-án Szentiványi-napokat szervez a községközpontban levô kastélyban és annak udvarán. Szombaton 17 órakor nyitják meg hivatalosan a napokat. Az ünnepi beszédeket követôen fellép a helyi néptáncegyüttes. Barta Zoltán bemutatja falumonográfiáját, Samu Pál tanár Szászrégen és környékérôl készített diáit vetíti le. Lesz cukrászverseny is. A rendezvény vasárnap 11 órakor a kastély udvarán ökumenikus istentisztelettel folytatódik, majd a faluból elszármazottak találkozhatnak az otthoniakkal. Az egész napos programban szerepel román-, magyar-, cigánytánc-bemutató, sportvetélkedô is. A helybéli polgármesteri hivatal által támogatott rendezvény vasárnap éjjel a hagyományos "boszorkányégetéssel" zárul.

Jogi tanácsadó

Szerkesztôségünk – Dózsa György utca 9. sz. II. emelet – június 28-án szerdán 15 órától, a 76-os teremben jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési szelvényüket, s azzal az üggyel kapcsolatos valamennyi okiratot, amelyben a szakember véleményét kérik.

Jelentkezni lehet népdalversenyre és néptáncelôadásra

Az augusztus elsején kezdôdô Nyárádszeredai Napok keretében népdalvetélkedôt szerveznek I–IV. és V–VIII. osztályos tanulóknak. A versenyre nyárádmenti lányok és fiúk jelentkezését várják, ajánlott és szabad választott dallal. A dalszöveget és a kottát kérésre eljuttatják az érdeklôdôknek. Ugyanakkor iratkozni lehet az aznap esti Nyárádmente kisrégiós néptáncbemutatóra. Erre elsôsorban a környékbeli községek hagyományôrzô csoportjait várják. Jelentkezési határidô: július 15. Bôvebb felvilágosítás Kádár Gyöngyinél, a nyárádszeredai mûvelôdési otthon igazgatójánál, vagy az 576-401-es telefonszámon.

Évadzáró Lyukasóra a KZST-ben

A Kemény Zsigmond Társaság ma délután 6 órakor tartja a Kultúrpalota kistermében a hagyományos évadzáró költészeti Lyukasórát. A kérdéseket Kovács András Ferenc "vezetô tanár", Farkas Ernô, Káli Király István, Láng Orsolya, Nagy Attila és dr. Pletl Rita teszik fel.

Szociális történet a Történet-tárban

A Marosvásárhelyi Televízió ma este fél kilenckor kezdôdô Történet-tár címû mûsorának vendége az Oázis Alapítvány elnöke, valamint a Mission Romania angol segélyszervezet tagjai. Eric Hayes, a szervezet alelnöke a múlt héten Pro urbe- díjat vehetett át a megyeszékhely vezetôitôl, és néhány éve a Brit Birodalom Legkiválóbb Rendjének is a tagja. A mûsorból megtudhatják, mint mondott I. Erzsébet brit királynô Eric Hayesnek, mikor átadta neki a kitüntetést, és hogy mivel érdemelte ki David Beckham labdarúgó a királyné tiszteletét. Továbbá a nézôk megismerhetik a swindoni csoport tagjait, és kiderül, miért kedveli Erdélyt a 90 éves Stanley Karn.

Szegénység, szelídség, szolgálat

Június 28-án, szerdán 18 órakor lesz a marosvásárhelyi Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai termében a magyarországi tanár- újságíró Toldi Éva: A szegénység, a szelídség és a szolgálat lírikusa – Váci Mihály biblikus költészete és Párbeszéd címû köteteinek a bemutatója. Az utóbbi a tihanyi bencés apátság által szervezett "Tetôtéri esték" rendezvény elôadóival készült beszélgetéseket tartalmazza, olyan jeles közéleti személyiségekkel, mint Mádl Ferenc, dr. Vízi E. Szilveszter, Hámori László, Harrach Péter, Jókai Anna, Pozsgai Imre és sokan mások. A kötetek bevételét a szerzô felajánlja a diakóniai öregotthon javára. Mûsorvezetô- beszélgetôtárs: Adamovits Sándor.

(MTI) – Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki a magyar miniszterelnök napirend elôtti felszólalásában a parlamentben hétfôn.

Ennek célja, hogy közös nemzeti külpolitikánk több legyen, mint a kormányzati külpolitika, elvont és távlatos célok helyett a magyar kultúra, tudomány, gazdaság érdekeinek közvetlen képviselete jelenjen meg egyre hangsúlyosabban – mondta Gyurcsány Ferenc.

Hozzátette: a következô idôszak egyik legnagyobb feladata, hogy az államközi külpolitika helyett az intézményközi, emberközi külpolitikát kell felépíteni.

Mint mondta, Magyarországnak stabilizáló szerepre kell törekednie a régióban.

A kormányfô szerint "Magyarországnak van feladata abban, hogy ebben a térségben a stabilitás a progresszió erejeként képes legyen arra, hogy ezt a befolyást és ezt az erôt a megértésre fordítsa.

Gyurcsány Ferenc úgy vélte, Magyarországnak van abban felelôssége, hogy a térség azon országai, amelyek még nem tagjai az EU-nak, így a balkáni országok számára is reális közelségbe kerüljön az uniós tagság.

A miniszterelnök szerint külpolitikát nem csak a kormánynak kell önmagában alakítania, nem is a kormánynak és az ellenzéknek, hanem politikai és nem politikai tényezôknek, civileknek és intézményeknek, gazdasági és tudományos szereplôknek egyaránt.

Az ellenzék a nemzeti érdekek képviseletét kérte számon a miniszterelnökön, míg a kormányoldal pártjai az új külpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet az Országgyûlésben, a kormányfô napirend elôtti felszólalását követôen.

Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsôsorban az Európai Unióban is. Mint mondta, amit Gyurcsány Ferenc a nyitás politikájának nevez, az 1990-ben, az Antall- kormány idején kezdôdött.

Semjén Zsolt (KDNP) szerint az állampolgárságról szóló népszavazás óta Gyurcsány Ferenc az utolsó a parlament üléstermében, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelôsség szót kiejtheti a száján.

A mindenkori magyar kormány az egyetemes magyar nemzetnek tartozik felelôsséggel – jelentette ki.

Dávid Ibolya (MDF) sikeresnek nevezte Gyurcsány Ferenc külpolitikáját, ugyanakkor megjegyezte: az mindaddig kirakatpolitizálásnak minôsül, amíg nem párosul a magyar nemzet elônyökhöz jutásával.

Mind az MDF elnöke, mind a KDNP frakcióvezetôje kifogásolta, hogy a nemzeti felelôsség kapcsán Gyurcsány Ferenc nem ejtett szót az Új egyensúly program intézkedéseinek hatásáról.

Vadai Ágnes (MSZP) szerint a nemzetközi kapcsolatokban nem lehet hosszú távon potyautas magatartást folytatni, részt kell vállalni a szövetségesi politika alakításában.

Aktív külpolitikát kell folytatni, több nyitottsággal kell fordulni a feltörekvô piacok, Oroszország és Ázsia felé.

Kuncze Gábor (SZDSZ) kifejtette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön.

Egy 42 éves magyar férfi meghalt a törökországi Antalya közelében történt robbanásban, két könnyebben sérült magyar turistáról lehet tudni, egy 15 éves kislányt pedig megmûtöttek, állapota stabil, nem életveszélyes. Errôl a magyar külügyi szóvivô beszélt hétfôn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Elképzelhetô, hogy több magyar sebesült is van, a törökországi magyar konzul elutazott a helyszínre, amelyet meglehetôsen nehéz megközelíteni – jelentette ki Polgár Viktor. Hozzátette: a magyar érintettek valamennyien turisták.

A szóvivô hangsúlyozta: továbbra sem lehet tudni, hogy vasárnap robbanás, vagy robbantás történt a törökországi üdülôhelyen. Az MTI kérdésére azt mondta, hogy a helyi hatóságok egyelôre vizsgálódnak. Az eddigi információk szerint a Manavgat vízesésnél történt robbanás következtében négyen haltak meg, és mintegy 25-en sebesültek meg.

Polgár Viktor elmondta: a 42 éves magyar áldozat egy Hajdú-Bihar megyei férfi.

Az eddigi adatok szerint három magyar nemzetiségû sérültje van a történteknek, közülük egy 15 éves kislány nyakából hétfôn reggel sikeresen eltávolították a szilánkokat, állapota stabil, nem életveszélyes.

Mint Fikret Dayioglu helyi kormányzó írásos közleményében bejelentette, a halálos áldozatok között van egy orosz, egy norvég és egy magyar állampolgár, valamint egy török pincér (a robbanás egy étteremben történt). Az étterem közel volt egy, a turisták által kedvelt vízeséshez, amelyet Manavgatnak neveznek. A kormányzó ezzel pontosította a korábbi közleményét, amelyben még két orosz halálos áldozatról volt szó.

A Külügyminisztérium eddig is a biztonsági kockázatot jelentô országok közé sorolta Törökországot, hiszen az elmúlt két évben egy tucat robbantás történt az országban.

"A Külügyminisztérium, többek között internetes honlapján is külön felhívja a figyelmet az esetleges terrorista fenyegetettségre egyes országok, országcsoportok kapcsán" – közölte Takács László. Hozzátette: általában, ha egy adott országban a mindennapi életben nincs fennakadás, a közlekedés, a vízszolgáltatás mûködik, akkor külön nem adnak olyan tanácsot, hogy ne utazzanak oda magyar állampolgárok.

A fény és az ámulások szent városa nem mindig tartja be csábító ígéreteit, és az illúzióvesztés betegségig is fajulhat. Az elsô benyomások után sokakat meglep, sokkol, sôt csalódást okoz Párizs. A kulturális különbségektôl elsôsorban a japánok szenvednek, akik közül évente több százan válnak a "Párizs-szindróma" áldozatává, negyedük kórházi kezelésre, vagy egyszerûen orvosi hazaszállításra szorul.

A fura kór senkit nem kímél; turistákat, diákokat, diplomatákat és üzletembereket is megtámad.

Philippe Adam francia író novellájának hôse a Montmarte romantikus kis utcája egyszobás lakásában élô fiatal japán diplomata, aki egyetlen franciát sem ismer. Sokat sírdogál magányában, Japánból küldet magának gyógyszereket, és szégyelli, hogy nem érzi magát jól a világ egyik leggyönyörûbb városában. A narrátor szerint azt hiszi, hogy mindenki ôt bámulja az utcán, elítéli és haragszik rá.

A francia író fél évet töltött Tokióban, ahol azt tapasztalata, hogy a fiatal lányok azt hiszik: Párizsban minden szép, a francia férfiak pedig finomak és gyengédek. Ez a fantazmagória indít el számos külföldit a francia fôvárosba, akik megérkezésükig idealizálják a párizsi életet.

A "Párizs-szindróma" lényege az elképzelt és valóságos Párizs közötti különbség okozta depresszió, amellyel tíz éve kezelnek betegeket. Közülük évente ötöt haza is kell küldeni, mert "nem sikerül visszaadni nekik azt a szeretet, amelyet ôk éreznek Franciaország iránt, s amit egy francia Japánban megkap" – olvasható a novellában.

A páciensek a századforduló Párizsáról, Manet és Renoir világáról, divatlapokból öltözködô francia nôkrôl, a luxus, a gasztronómia és az irodalom hazájáról álmodoznak. Ez a díszlet ma is megtalálható a francia fôvárosban, az élet mûködése azonban teljesen más.

A párizsi Amerikai Kórházban külön osztály foglalkozik a japán esetekkel. A kezelésre szorulók az ellenségesnek érzett Párizsban üldözési mániától szenvednek, amiért másképp néznek rájuk, mint hazájukban. Sokuk szenved a bezártságtól, egyeseknek hallucinációi vannak, és félnek elmenni otthonról, mert nem érzik magukat biztonságban a franciák között. De haza se akarnak menni, mert az beilleszkedésük kudarcának elismerése lenne.

A japánok elsôsorban a hazájukban és Franciaországban mûködô emberi kapcsolatok különbségétôl szenvednek. Japán a természetes diszkréciójáról híres, ezzel szemben a franciák mindenkinek mindent a szemébe mondanak. Az ázsiai országban a végletekig kimódolt tisztelet áll mindenek felett, a franciák viszont sajátos humorokkal folyton "beszólnak" egymásnak. A japánok szolgálatkész gyorsaságával szemben a francia hivatalok lassúsága elviselhetetlen, a japán csapatszellem után pedig nehéz szembesülni a francia individualizmussal.

Winkler Gyula a CEFTA-egyezmény bôvítésérôl tárgyalt

A délkelet-európai együttmûködési politika erôsítése rendkívül fontos a térség államai számára, hiszen a régió a közelmúltban és most is több meg nem oldott konfliktus színhelye – nyilatkozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a szombaton Monacóban megrendezett Crans Montana fórumon. A tanácskozáson fôként az európai gazdasági együttmûködési folyamatokról tárgyaltak. Az immár hagyományosan megrendezett tanácskozáson Winkler Gyula rámutatott: a gazdasági együttmûködési folyamatok lényeges eleme a szabadkereskedelmi egyezmény, amelyet úgy kívánnak bôvíteni, hogy ennek részei legyenek a volt jugoszláv tagköztársaságok és Moldova Köztársaság is. Winkler elmondta: reméli, hogy rövidesen, amikor Románia tölti be a CEFTA soros elnöki tisztségét, sikerül tetô alá hozni az egyezményt.

50 millió eurót fektetnek be Brassóban egy lakópark építésébe

400-500 házas lakópark épül Brassóban a Méhkertek negyedben, a befektetés értéke megközelítôleg 50 millió euró, nyilatkozta hétfôn a Mediafaxnak Constantin Iacov, az egyik befektetô. A lakóparkot 400.000 négyzetméter összterületû telekre építik, és 400-500 házat, kereskedelmi központot és óvodát foglal magába. Iacov szerint a kivitelezôt és az építô céget a szükséges engedélyek beszerzése után létrehozott konzorcium választja ki. A projektet 30%-ban saját erôbôl finanszírozzák, a fennmaradó részt befektetési alapokból és bankhitelbôl fedezik. Constantin Iacov, az FC National vezetôtanácsának elnöke építkezési és ingatlan- vállalkozásokban érdekelt.

Határon túli magyar tanítók Debrecenben

Harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar pedagógus egy hetes nyári továbbképzése kezdôdött meg hétfôn Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzô Fôiskolán – közölte az MTI-vel Nanszákné Cserfalvi Ilona rektorhelyettes, a képzés igazgatója. Tájékoztatása szerint a határon túli magyar tanítók legnépszerûbb képzésére az idén olyan fiatal pedagógusok érkeztek, akik eddig még nem vettek részt a már 17 éve tartó debreceni kurzuson. A idei képzés témája a sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelése – tette hozzá a rektorhelyettes.

Erdélyi árva gyermekeket nyaraltatnak

Negyven erdélyi árva gyermeket nyaraltat a Dévai Gyermekotthon lakói közül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász – közölte Gégény Béla, a Kelet Karitász Alapítvány igazgatója hétfôn az MTI-vel. A gyermekeket Nyíregyházán, Kisvárdán, Ajakon és Tiszagyulaházán látják vendégül – mondta a jótékonysági szervezet vezetôje. Hozzátette: a Dévai Gyermekotthon megsegítésére jótékonysági koncertet, egész napos kulturális programot, illetve adománygyûjtést is szerveznek a szabolcsi megyeszékhelyen. A koncertet, amelyen a világhírû nyíregyházi Cantemus Vegyeskar lép fel Szabó Dénes, Kossuth-díjas karnagy vezetésével, július 4-én este 19.30 órától tartják a nyíregyházi társszékesegyházban.

Bush az Egyesült Államokba hívta Szili Katalint

Egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Szili Katalint, a magyar Országgyûlés elnökét George W. Bush amerikai elnök. Ezt a házelnök hétfôn mondta el az MTI érdeklôdésére. George W. Bush múlt hét csütörtöki magyarországi látogatása során, amikor a Citadellán elköszöntünk, szó volt arról, hogy ha az ôsz folyamán ellátogatok az Egyesült Államokba, akkor feltétlenül látogassam meg – közölte Szili Katalin, megerôsítve a Népszabadság információját. A házelnök elmondta: eddig csak terv szintjén vetôdött fel, hogy ôsszel, október 23-a környékén az Egyesült Államokba utazna.

Megalakult az MTA Reformbizottsága

Vizi E. Szilveszter vezetésével hétfôn megalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Reformbizottsága, amelyhez egy operatív testület a tervek szerint szeptember 1- jéig juttatja el megvitatásra a javaslatokat tartalmazó reformcsomagot. A több mint egy éve megkezdôdött reformfolyamat során négy nagy területen kell jelentôs változást elérni: az akadémiai testületek rendszerében, a kutatóhálózatban, a vagyongazdálkodásban és finanszírozásban, valamint a központi szervezetben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA és a reformbizottság elnöke a 23 fôs testület alakuló ülését megelôzô sajtótájékoztatón.

EU sürgeti a kínzás elleni konvenció aláírását

A kínzás elleni nemzetközi konvenció aláírására buzdította az Európai Unió hétfôn a világ országait, hangoztatva, hogy a kínzás nem csak az áldozatok számára kegyetlen, embertelen és megalázó, hanem azoknak is, akik embereket ilyen bánásmódnak alávetnek. Az unió, amelynek nyilatkozata a kínzások áldozatainak ENSZ által meghirdetett emléknapján jelent meg, hangoztatta, hogy nem fogadható el a büntethetetlenség eszméje. A szervezet egyben elítélte az államok vagy állami tisztségviselôk kísérletét arra, hogy törvényesítsék vagy jóváhagyják bármilyen körülmények között az ilyen bánásmódot, beleértve azt is, amikor nemzetbiztonsági érdekekre hivatkoznak.

Együttmûködést tervez a Duna TV a francia-német ARTE

Mûsorcserérôl és közös forgatásokról egyeztet a Duna Televízió vezetése a francia-német ARTE kulturális csatornával – mondta el Cselényi László, a közszolgálati médium elnöke az MTI-nek hétfôn. A közös forgatások és projektek közül az egyik elsô Méhes György Kolozsvári milliomosok címû regényének tévéjáték-változata lehet – közölte a Duna Televízió elnöke, hozzátéve, hogy a 24, egyenként félórás epizód mellett mozifilm forgatását is tervezik a mûbôl. Mint mondta, a francia-német adó számára a Duna Televízió "nyitna ablakot" térségünkre, a közszolgálati tv pedig átvenné az ARTE kulturális híradójának adásait.

Dühösen lépett a protokollterembe tegnap délben a szokásos heti sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Elégedetlenségének oka a gázvállalattal való tárgyalás volt, de rögtön azután kifejtette, hogy az orvosi rendelôk eladása ellen is tiltakozik, mi több, referendumot akar szervezni a Tudor negyedet a megyei kórházzal összekötô út megépítéséért, s miután megdicsérte a Marosvásárhelyi Napok rendezvényét, kijelentette: ha tôle függne, kitiltaná a Félsziget-rendezvényt a városból, mert az az RMDSZ-propaganda rendezvénye.

A polgármester elmondta, továbbra is azon a véleményen van, hogy a gázvállalat állam az államban. A sajtótájékoztató elôtt tárgyalt a e-on gaz képviselôivel és nem tudtak egyetérteni a javítási munkálatokat illetôen. A polgármester kijelentette, arra kérte a gázvállalatot, hogy az utcai vezetékcserét ütemezzék úgy be, hogy annak megfelelôen lehessen majd újraaszfaltozni az uttestet, de a vállalat nem tartotta be ezt a kérést. Ôket semmi sem érdekli, csak az, hogy legyen kifizetve a gázszámla – mondta a polgármester, aki azt is kifejtette, nem akarnak eltérni a kommunista rendszerben megszokott hálózati rendszertôl, miszerint lefektetnek egy központi vezetéket az úttest közepén, aztán onnan ágaztatják le a házakhoz. Florea szerint az utca jobb és bal oldalán külön csöveket kellene vezessenek, s akkor csak a járdát érintenék, de ezt spórlás miatt nem hajlandóak alkalmazni a gázasok. Több nagy utca javításának programja ezért késik, mert várnak, ameddig a gázasok méltóztatnak elvégezni a munkájukat.

A polgármester a továbbiakban egy kézzel írott nyílt levelet mutatott be, amelyben a municípiumok föderációja nevében tiltakozik az orvosi rendelôk eladása ellen. Az erre vonatkozó nemrég kibocsátott kormányrendeletet a törvényhozók a helyi egészségügyi politika ellenében hozták – vélte. Nekem mint városvezetônek kötelességem a város vagyonát megvédeni és biztosítani a lakosság egészségügyi ellátását. A jövôben városi kórházak is lesznek és emiatt egyre nagyobb felelôsség hárul majd a helyi közigazgatási egységekre az egészségügyi ellátás terén. Nem engedhetjük meg, hogy a rendelôket kocsmákká, üzletekké alakítsák majd át, mondta a polgármester, aki azt is kifejtette, akik a törvényt alkották, nem ismerik a vidék realitásait.

A polgármester megdicsérte azokat a szervezôket, szervezeteket, intézményeket, akik részt vettek a X. Marosvásárhelyi Napok szervezésében, lebonyolításában. Az egyik legsikeresebb rendezvény volt ez a 10., mert semmilyen incidens nem történt – mondta. Florea örömét fejezte ki, hogy nem kellett a várból kiköltöznie a napoknak, s új helyszínt találtak, a Színház teret, amelyet jövôre teljesen átrendez, átépíttet. Ami a fogyasztást illeti, egy hosszú listát kézbesítettek, ebbôl néhány adat: 27.900 liter sör, 115.300 darab mititej, 1.375 adag kolbász, 210 kg hal, 3.600 lángos, 28.000 liter víz, üdítô, 6.310 sült kukorica és puliszka, ugyanakkor egy 200 kg-os ökör is elfogyott.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e Félsziget fesztivál Florea ingerülten válaszolt: ha tôle függne, megtiltaná a szervezését, mert nem a Víkendre való ez a rendezvény, nem méltó Marosvásárhelyhez, de mivel a Maros partján szervezik, ezért nem a város kell engedélyezze. Egyébként is a Félsziget fesztivált az RMDSZ azért szervezi, hogy szavazatokat nyerjen, így egyértelmûen propaganda-rendezvényrôl van szó.

A polgármester ismét azzal állt elô, hogy referendumot szeretne szervezni, amelyben a lakosság véleményét kérné ki a Tudor negyedet az 1989. December 22. úttal összekötô, a Somostetôn átvezetô út megépítésével kapcsolatosan. Három éve küzd azért, hogy ez az út megépüljön, s más megoldás nem maradt mint a referendum. Egyes "pihent agyú, anakronisztikus emberek, és az esztelen bürokrácia" akadályozza a városfejlesztést – mondta. A megyei környezetvédelmi hivatalt beperelték, mert öt évig felelôtlenül, önkényesen a város ellen döntöttek. Egyes környezetvédelmi szervezetekre hallgatva érzelmileg és nem racionálisan utasították el az útépítési engedélyt. A polgármester a környezetvédelmi hivatal vezetôjét ostobának (dobitoc) nevezte, azokért a kifogásokért, amivel már a második tervet is elutasították, mi több, egy alagút megépítését javasolták.

– Miért nem láncolja magát egy fához, amikor a Kelemen-havasokban erdôket irtanak ki? Vagy ellenôrizné le a megyénkben levô szennyvíz-ülepítôket, mintsem az úttal foglalkozna! – mondta Florea.

Ha a tanácsosok nem szavazzák meg a referendumot, akkor ezt biztos politikai parancsra teszik – fenyegetôzött a továbbiakban a polgármester, aki kérdésünkre elmondta, ha mégis megtartják a referendumot és a város lakosságának nagy része akarja az utat, akkor ennek eredményével Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz és Traian Basescu államelnökhöz fordul jogorvoslásért.

– A nép akarata egy törvényt is megváltoztathat s kimozdíthat állásából egy ostoba igazgatót! – jelentette ki Florea.

Az érintett, Stefanescu Danut a megyei környezetvédelmi hivatal igazgatója nem kívánta kommentálni a polgármester által elmondottakat, szerinte a környezetvédelmi törvényben nem szerepel olyan cikkely, amelynek alapján egy engedélyt ki lehet váltani referendummal. Az igazgató azt is megerôsítette, már három éve folyik a per, halasztásról, halasztásra, hiszen több okiratot is kértek a bírók, emiatt ítélet még ez idáig nem született.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elégedetlen azok kommentárjaival, akik megpróbálják fékezni a reformot. Ezért az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek rendszerére vonatkozó döntéseit az átláthatósági bizottság és a törvény által megbízott személyek elemzéseire alapozza.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az új támogatási rendszer stratégiája, a miniszter azt válaszolta, a bizottság még nem továbbította az összes variánst, de nem is akarja kommentálni a lehetséges munkastratégiákat.

"Amikor határozatot hoztam, több ezer ember véleményét meghallgattam. A javaslatok közül nagyon sok építô jellegû volt, és ezeket alkalmaztam is. Mindezek ellenére bármit tennék, mindig akadnak, akik nem értenek egyet velem és kritizálják a döntéseimet. Következésképpen ez alkalommal a szakbizottságok és a törvény által felhatalmazott személyek döntését fogadom el" – nyilatkozta a Mediafaxnak Eugen Nicolaescu.

A miniszter szerint a reformstratégiának jól meghatározott célja van, éspedig, hogy a lakosság érdekeit szolgálja, az egészségügyi rendszer jól mûködjön, és megvalósuljon a közpénzek jobb kezelése.

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága egy átiratot fogalmazott meg Olli Rehn bôvítési biztosnak, amelyben tájékoztatja a Székely Nemzetgyûlés határozatáról és felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a székely nép jogát az önrendelkezésre, Székelyföld önkormányzására, népszuverenitásának gyakorlására.

Az SZNT Állandó Bizottsága ugyanakkor, a ditrói Székely Nemzetgyûlés határozata alapján, megvitatta és jóváhagyta a Románia államelnökének, kormányának és parlamentjének címzett megkereséseket a Székelyföld autonóm státusának garantálására vonatkozó tárgyalások megkezdésérôl, tájékoztat az SZNT elnöke, Csapó József egy hétfôi közleményben.

Az ÁB ülésén a Székely Nemzetgyûlés határozata alapján jóváhagyták az átiratot Magyarország kormányának, arra kérve a magyar államot, hogy gyakoroljon védôhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései felett.

Összeállt egy tárgyalóbizottság is, amelynek hatásköre a Székely Nemzeti Tanács, a székelyudvarhelyi Székely Nagygyûlés és a ditrói Székely Nemzetgyûlés dokumentumainak alapján képviselni az illetékes romániai hatóságokkal folytatott megbeszéléseken a székelyföldi autonómia-törekvéseket.

A bizottság feladata szorgalmazni, hogy az SZNT és az illetékes romániai hatóságok közötti tárgyalások szeptember 30-ig záruljanak le és a felek az aláírt megállapodásban garantálják Székelyföld újralétesítését és autonómiáját. A tárgyalóbizottság tagjai: dr. Csapó I. József, Andrássy Árpád, Ferencz Csaba, Izsák Balázs és Tulit Attila.

Az ÁB tiltakozó átiratban tájékoztatja az illetékes hatóságokat, az emberjogi szervezeteket és a nemzetközi közvéleményt a Székely Nemzetgyûlés elôestéjén Gyergyószentmiklóson elkövetett, súlyos etnikai konfliktus veszélyét magában hordozó csendôri atrocitásról, követelve a határozott és gyors kivizsgálást, valamit a vétkesek példás felelôsségre vonását.

A lakásokba beszerelt költségelosztók ügyében a Fogyasztóvédô hivatal által megállapított rendellenességek között számos, a mûszerek típusára, felszerelésére vonatkozó észrevétel volt. Ezekkel kapcsolatosan kerestük meg Fúró Juditot, az FGH szerelô cég vezetôjét.

– Felvetôdött, hogy egyes lakásokba nem a helyi tanács által jóváhagyott kétszenzoros költségelosztók kerültek, hanem egyszenzorosak. Mi a különbség ezek között és a fogyasztó, nem lévén szakember, hogyan tudja megállapítani, mit szereltek lakásába?

– Romániában a Közmû- szolgáltatások Országos ügynöksége (ANRSC) 3 költségelosztó-típust engedélyezett: az egyszenzorosat, a kétszenzorosat és az elektronikus adatközlésût (ez utóbbi drágább). A Marosvásárhelyi Tanács 2005-ben olyan határozatot hozott, amely szerint minden egyes költségelosztót szerelô cég a kétszenzoros mûszert köteles felszerelni a lakásokba. A fûtôtestre felszerelt egyszenzoros költségelosztóról annyit, hogy nem a hôszolgáltató által biztosított átlaghômérséklet pontos érzékelésére tervezték, és más hôforrások befolyásolhatják, a kétszenzoros mûködésének alapelve, hogy a környezet és a fûtôtest által leadott hômérséklet- különbségt méri, tehát reálisabb értékeket ad. A költségelosztón nincs külön feltüntetve, hogy hányszenzoros, de a szerelô cégek kötelesek tájékoztatni a tulajdonosi társulást, az Energomurt és a lakosokat a társulási közgyûlésen arról, hogy milyen típusú, elnevezésû költségelosztókat használ. Ezt írásban is be kell nyújtania, ha pedig mégis más típusú mûszert szerel fel, a helyi tanács, a Fogyasztóvédelmi hivatal büntetést róhat ki, és az is megtörténhet, hogy az ANRSC visszavonja a cég mûködési engedélyét. A költségelosztókon tehát kizárólag a megnevezés szerepel, aminek egyeznie kell a szerzôdésben levôvel. A szerzôdést csak a megfelelô tájékozódást követôen kell aláírni, a szerelés után a szerelô cég garancialevéllel kell átadja a munkálatot.

– Elhangzott, hogy a költségelosztók nem a fogyasztást mérik.

– A költségelosztók nem a gigakalóriát mérik. Mint a nevük is mondja: költségeket oszt meg. A lakó megtudja, hogy mekkora költség hárul rá a közösbôl, tehát indirekt módon azt is, hogy mekkora a "fogyasztása". Eddig ez úgy történt, hogy a hôenergia-fogyasztásra a számításoknál a felületet vették alapul, négyzetméterre számították ki, és senki nem tulajdonított jelentôséget annak, hogy mennyit "fogyaszt". A költségelosztók lehetôvé teszik a megtakarítást.

– Elméletileg biztosan így van, de hogyan fordulhatott elô mégis (és erre számos példa van), hogy egyesek, akik költségelosztókat szereltettek, többet fizettek közköltség címen, mint akiknél nincsenek ilyen mérômûszerek?

– Ilyen eset ott fordulhatott elô, ahol kevesen maradtak a távfûtési hálózaton és ott is, ahol a kis kazánnal rendelkezôkre nem osztottak semmit a közösbôl. Az idén májusban megjelent 553-as törvény ez utóbbit már korrigálja. A költségelosztókat nem szerelhették be csak ott, ahol a távfûtési rendszerre kapcsolt lakók 80 százaléka beleegyezett. Nem mindegy azonban, hogy egy tömbházon belül 5 lakás van e rendszeren és ennek 80 százalékánál szerelnek költségelosztókat, vagy pedig 20 lakásról van szó. Nagyon fontos, hogy a rendszeren elvégezzék a nyomáskiegyenlítést. A fô hômennyiségmérô-órák egy tömbházon belül valamikor az összlakások számára voltak méretezve és precízen mûködtek. A rendszerbôl való kiválások után az Energomur kötelessége az órák mûködését ellenôrizni, a rendszeren a nyomáskiegyenlítést elvégezni, bár ezt a költségelosztókat szerelô cégek is el tudják végezni, a lakók költségére. Az érvényben levô jogszabályok szerint az elkövetkezôkben a cégek addig nem szerelhetnek költségelosztókat, amíg a rendszer kiegyensúlyozása nem történik meg.

– És mi történik ott, ahol már be vannak szerelve a költségelosztók, de idôközben még váltak ki a rendszerbôl?

– A fenti elôírásokat a fûtésszezon elôtt kell alkalmazni. Ott, ahol már beszerelték a költségelosztókat, a tulajdonosi társulás képviselôjével közösen újra felmérjük a tömbházakban a helyzetet, beleértve azokat a lakásokat is, ahol kis kazánokat szereltek, és elkészítjük a mûszaki dokumentációt, amit az Energomurhoz továbbítunk.

– Ezt nem az Energomurnak kellene elvégeznie?

– A törvény szerint a költségelosztó cégeknek kell a helyzetfelmérést elvégezniük.

– A fogyasztók arra is panaszkodtak, hogy nem azzal a céggel szereltethetnek fel költségelosztót, amelyikkel szeretnének.

– Egy tömbházon belül egyetlen cég szerelhet költségelosztókat, nem úgy van, mint annak idején a vízórákkal.

– Számos panasz arról szólt, hogy nem tartották be a kért távolságokat a fûtôtestre való szerelésnél.

– A költségelosztót szerelô cég képviselôjének kötelessége ellenôrizni a fûtôtesteket (anyag, típus, méret, elemek száma, elhelyezkedés, vezetékek mérete, hatásfok). A szabály szerint a fûtôtest felsô részétôl egyharmad távolságra, a csaptól számítva középtávolságra kell elhelyezni a mûszert. A hibás elhelyezés, akár centiméterekrôl legyen szó, jelentôsen befolyásolja a mért értékeket. A cégeknek írásos tájékoztatót kell adniuk a lakóknak, amin le van írva, hogy hova helyezik el a mûszert. Amikor a szerelési jegyzôkönyvet aláírják, legyenek figyelmesek és akkor tegyék fel a kérdéseket. A munkások pontosságán is múlik természetesen a dolog, helyenként elôfordult, hogy nem végeztek precíz munkát.

– Más országokban ez a költségelosztós rendszer hogyan mûködik?

– Általában 3 kritériumot alkalmaznak a költségelosztók szerelésekor: a felszereltség 100 százalékos legyen és a leválás nem elfogadott, a rendszer helyes feltérképezését elvégzik, a saját lakásában pedig mindenkinek kötelessége saját költségén elvégeztetni a minimális hôszigetelési munkálatokat, ami elsôsorban az ablakokra vonatkozik, hiszen a termosztatikus csapok érzékenyek a hôingadozásokra. Itt elôfordult, hogy egyes cégek nem vették számba a közös részeket, nem ellenôrizték le például a pincékben a rendszert (ott is lehet veszteség), nem tájékoztatták megfelelôen a lakosokat, például arról, hogy ott, ahol kevesen maradtak a rendszeren, nem lehet 40 százalékot spórolni. Az új jogszabály számos pontosítást tartalmaz, eszerint a költségelosztókat szerelô cégek kötelesek kiegyensúlyozni a rendszert, feltérképezni az összes belsô vezetéket, fûtôtesteket a tömbházban, tájékoztatni a lakókat.

– Lemondhat-e valaki egyoldalúan a költségelosztókról "menetközben"?

– Lemondhat, miután kifizette a teljes árát, hiszen sokan részletre vásárolták. Ezenkívül be kell tartania a szerzôdés feltételeit, azt jelenti, hogy a leolvasási díj értékét a szerzôdés érvényességi idejére, elôre ki kell fizetni.

Erre a megnevezésre számos település tart igényt szerte a világon, de nyilván ezúttal Marosvásárhelyre gondolunk. Mindenekelôtt azért, mert a vasárnap zárult városnapok egyik fontos kiadói eseménye éppen a Tîrgu-Mures oras al artelor (Marosvásárhely, a mûvészetek városa) címû kötet megjelenése és nyilvános bemutatása volt. Számos kiváló minôségû fotót, mûvészi reprodukciót tartalmazó, szép, igényes kiadvány. A polgármesteri hivatal és a Vatra folyóirat közös munkája közel félszáz tanulmányt, szakdolgozatot, esszét foglal magába több mint háromszáz oldalon.

Az Alina-Aurora Aldea, Ileana Sandu és Kocsis Francisko gondozta könyv, amely a folyóiratnak a város kulturális feltérképezését célzó kezdeményezését felhasználva bôvült ilyen figyelemre méltó kötetté, Marosvásárhely mûvelôdési létesítményeit, mûvészeti jelenségeit igyekszik felmutatni, a múltat is érintve, a jelenbe is beágyazva. Olykor tudományos igénnyel, máskor inkább csak vázlatosan, de mindenképpen kellô alapossággal közelítve a témához. Így tagadhatatlan a kiadvány dokumentum értéke is, de persze a polgármesterség bevallott szándéka a protokoll, olyan városismertetôt akarnak nyújtani vendégeiknek, amely méltó módon és színvonalon népszerûsíti Marosvásárhelyt. Ezért fordultak a kiválasztott kérdéskörök szakértôihez, lévén szó román nyelvû kiadványról, elsôsorban a román tollforgatókhoz. De magyar szerzôk dolgozatai is olvashatók a kötetben. A pénteki premieren az is elhangzott, hogy elôkészületben van a könyv magyar és angol nyelvû változata, megjelenése fôként a megszerezhetô anyagiak függvénye. Rövidített tartalmi kivonat a cikkekbôl angolul már ebben a változatban is van. Persze, az lenne a helyes, ha a várható magyar kötetben a város múltját, az itteni magyarság szellemiségét, annak alakulását nem a most közölt tanulmányok egyszerû fordításával tükröznék, hanem a témában szakosodott, éveken át elmélyült helyi magyar kutatók írásaival rajzolnák ki. Ekképpen a genius lociról, Marosvásárhely sajátosságairól kikerekedô arckép még jóval színesebb, árnyaltabb, hûségesebb, pontosabb és hitelesebb lenne a mainál. Bizonyos nevek is retusálásra szorulnak, és olyan, valóban meghatározó kulturális értékek is hiányoznak a könyvbôl, mint például az Aranka György-féle Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaság, a Kemény Zsigmond Társaság, a Székely Színház, a Színmûvészeti Egyetem, a mûvészeti középiskola által létrehozottak, hogy csak néhányat említsünk. De ebbe most ne menjünk bele, a kiadók különben is jelezték, hogy a késôbbiekben folytatni szeretnék, amit elkezdtek, tehát pótolni lehet azt, ami ezúttal kimaradt. E pár soros ismertetô nem a hiányok felleltározására hivatott, inkább méltatni kívántuk a tetszetôs és jelentôs kép- és cikkgyûjteményt, amely sokkal nagyobb publicitást és elismerést érdemel, mint a jubileumi városnapok számos kétes értékû, de pénzemésztô tömegrendezvénye.

Asztalos Enikô tanárnô "nagydiákjai", a Marosvásárhelyi Népi Egyetem keretében mûködô néprajzi tanfolyam 1977-tôl végzett hallgatói találkoztak szombaton, fôleg azok, akik részt vettek az országos magyar néprajzi pályázaton. A pályázatot, mint arról Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen címû írásunkban hírt adtunk, a budapesti Néprajzi Múzeum hirdette meg tavaly, a dolgozatokat pedig az ELTE BTK Folklór Tanszéke, az MTA Kutatóintézete, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársai bírálták el, a zsûri elnöke dr. Gráfik Imre, a Magyar Néprajzi Társaság fôtitkára volt. A teljesség kedvéért emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a három témakör (Falusi és városi kisközösségek mindennapjai; Hadifogság, munkatábor, internálás; Szabadidô, utazás, szórakozás) mindenikében születtek jó munkák. A népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben az elsô témakörhöz kapcsolható. Pályamunkák: A marosvásárhelyi cserealji református egyházközség rövid története (szerzôje Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélô beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és mûködése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál), Karácsonyi vacsora Marossárpatakon (Bakó Béla Pál), Karácsonyfa- állítás Marossárpatakon egy középbirtokos református családban (Bakó Béla Pál), Karácsonyfaállítás Tordán 1965-ben (Daradics Andrásné Boros Ildikó Leila). A településkép változásait térképezi fel több szerzô: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Makiné Böjte Éva-Ilona), Egy település változásai a 18-20. században – 72 éves juhosgazdáné önéletrajzi emlékezései alapján (Soós Eszter – Törzsök Gyopár), A mezôfelei gyékényfeldolgozás háziiparának története, album (Lázár Éva), Egy település (Cserefalva) változásai Pásztor Katica önéletrajzi elbeszélésében, videokazetta (Mátyus Andrea). A falusi és városi közösségek mindennapjaihoz kapcsolható Soós Eszter dolgozata a cserkészéletrôl, Czirjék Lajos munkája a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének történetérôl. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörrôl tudósít (2001–2006, CD-lemez, képekkel). A második témakörhöz tartozik Makiné Böjte Éva-Ilona dolgozata: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban, a harmadikhoz Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson (CD, képekkel) címû gyûjtése.

A dolgozatok szerzôi azért találkoztak szombaton, hogy kis kollokvium keretében beszámoljanak egymásnak munkásságukról. Erre ezidáig nem nyílt mód, most a városnapok alkalmából rendezett néprajzi kiállítás körüli ügyködés, a napi szolgálat összehozta a zömmel fiatalokból álló társaságot. Meglepetéssel tapasztalták, milyen tág a népi mûveltség kutatási mezeje, mennyi mindent érdemes megfigyelni, föltárni, feldolgozni, megôrizni és hozzáférhetôvé tenni a jövô nemzedékei számára.

Asztalos Enikô tanárnô ismertette a pályázat eredményét. A sorrendben 49. országos gyûjtôpályázatra 207 dolgozat érkezett Budapestre, 52 az ifjúsági és diák kategóriában. Az anyaország határain túlról 39 pályamunkát küldtek be, (29 Románia, 3 Szlovákia, 3 Ukrajna, 3 Szerbia, 1 Mexikó területérôl érkezett). Felnôtt "kategóriában" mindössze egy erdélyi pályázó nem az Asztalos Enikô tanítványa, egy inaktelki szerzô. A munkák, attól függetlenül, hogy díjazták-e ôket vagy sem, bekerülnek a múzeum dokumentum- állományába, hozzáférhetôvé válnak a további kutatás számára.

A "vásárhelyi iskola" 17 pályamunkája közül kettôt honorált dicsérô oklevéllel a bíráló bizottság: Makiné Böjte Éva-Ilona Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd faluban az I. és II. világháborúban, és Mátyus Andrea: Egy település változásai Pásztor Katica cserefalvi földmûves asszony önéletrajzi elbeszélésében címû dolgozatait. Az ifjúsági és diákdolgozatok erdélyi szerzôi között fôleg a csíkszeredai Segítô Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai jeleskednek, ott olyan irányító tanárok mûködnek, akik maguk is mûvelik a néprajzi kutatást: Madaras Hajnal, Mirk László, Tankó István. Hadd említsek meg egy hozzánk "közelebb álló" címet, Kató Anikó Andrea: A balavásári nagyvásárokról szóló írását. (A diákok rendszeres munkatársai a Burus János szerkesztette KÚTFÔ címû néprajzi diáklapnak.)

Pótolhatatlan az iskolai szintû néprajzi oktatás. Maros megyében kevés az ilyen irányú kezdeményezés. A hallgatók (fiatal tanítók, szabadfoglalkozásúak, iparmûvészek, de volt orvos is köztük) a néprajzi tanfolyamon sajátíthatják el az alapismereteket, majd a kutatás módszertanával ismerkednek, végül egy-egy önálló dolgozattal bizonyítanak. Az ilyen pedagógusra szívesebben bízzuk gyermekeinket, örömestebb köszöntjük a falu utcáin, mert tudjuk: értô szemmel közelíti meg, érzô lélekkel, simogató szeretettel mutatja fel népi kultúránk pusztulásra ítélt tárgyi és szellemi emlékeit, mert az egyetemes tudás és mûvészet sajátos erdélyi értékeit tisztelheti bennük.

Múlt csütörtökön Szombathelyen, pénteken Gödöllôn zajlott Wass Albert- szoboravatás. Mindkét ünnepen képviseltette magát Wass Albert családja.

"Wass Albert mellszobrát Gödöllôn közvetlenül a mûvelôdési ház mellett, egy füves részen avatták fel. Az avatást két helyi képviselô kezdeményezte, s a város polgármestere, Gémesi György, volt országgyûlési képviselô volt a védnöke. Sok százan voltak jelen.

Beszédet mondott Tôkés László püspök és Bartha József holtmarosi lelkész. Jelen volt Wass Endre, Wass Géza, Sanborn Atzél Anne és az író fél tucat unokája. Ôk egy hosszabb erdélyi körúton vesznek részt, Amerikából elsô állomásként Gödôllôre érkeztek.

Wass Albert szerettei 12 napos kiránduláson ellátogatnak Debrecenbe, Pallagra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, valamint végigjárják az író erdélyi útjainak legfôbb állomását: Válaszúttól és Vasasszentgotthárdtól kezdve Cege, Mezôzáh, Bonchida, Szamosújvár, Gernyeszeg, Sáromberke érintésével Szászrégenen és Holtmaroson át Marosvécsig, majd Disznajó, Galonya, Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza útvonalon Istenszékére érkeznek.

Az út rendkívüliségéhez tartozik, hogy az Istenszéke térségében Walter Drew Sanborn porait dédapja poraihoz szórják. Erdély ifjú szerelmese itt talál örök nyugalmat. A szeretet és ragaszkodás rendkívüli jele az, hogy a Wass család dajkája, Ágnes néni (Moldován Ágnes sz. Marosvásárhely, 1883 – Astor 1971) hamvait is hazahozta a család Erdély földjére, ahonnan vétetett.

– Én még soha nem voltam szerelmes! – mondta a szôke, göndör hajú, csinos 22 éves lány. Aztán megkereste azt a fiút, akivel másfél éve kézen fogva jár, puszit adott és kapott, átkarolta, majd tekintete üresen a földre irányult.

Szeretném, ha egyedül lennék azzal a felismerésemmel, hogy racionalizálódnak az érzelmek. A veronai szerelmesek története óta hosszú idô telt el. Olyan hosszú, hogy manapság nevetségesnek tartjuk az általuk átélt szenvedélyt, sôt, talán azt is, ha az újságban megjelenik egy cikk, amely a szerelemrôl szól. Miért? Létre lehetne hozni egy új tudományágat, ami kizárólag csak ezen a téren végez kutatásokat, von le következtetéseket, aztán készítenek róla ismeretterjesztô mûsort valamelyik okos adón.

Úgy látom, úgy érzem, hogy manapság a mindennapok folyton megkövetelik az embertôl, hogy gondolkodjon, annak érdekében, hogy megéljen, hogy korlátok között, amennyire tud: boldog legyen, megóvja magát a csalódásoktól. Ha az érzelmek egy kicsit is eluralkodnak rajta, akkor ez akadályozza ôt a mindennapi, átlagos boldogságban. Ekkor álljmeget jelent a világnak, végiggondolja az esetet, majd elintézi, kiküszöböli azt a bizonyos zavaró, vagy annak ígérkezô kis érzelmet. A boldogságot mérô mûszer konstans legyen, ne kilengéses. Persze, itt rögtön beugrik egy újabb kérdés, amit a fennebb említett, javasolt tudományág kutathat: átlagos szürke, biztos boldogság, vagy záporesôszerû, hirtelen, és nagyon jólesô de bizonytalan szerelem?

Szegények vagyunk, mi, mai fiatalok, a racionális szerelmünkkel együtt. Csodás érzés, vagy gyötrô, kínzó, amikor várod a kedvesedet. Elcsuklik a hangod, megroggyan a térded, pirulsz, a szíved a torkodban dobog, a kigondolt mondandód a semmibe vész, mert csak arra gondolsz, hogyan érinthetnéd meg, hogy biztos légy, itt van, rád figyel, érted jött, neked mond. Közhelyek. De tud valaki ezeknél jobbat mondani?

17-18 évesen az elsô csók után a fiú azt mondja a lánynak, ne haragudj, nem megyek bele ebbe a kapcsolatba, mert túl komplikált, én kell még szórakozzak, veled nem akarok, mert téged szeretlek. 24 évesen pedig ismétlôdik a történet, csak egy kicsit másképp szól. Azt mondja a fiú a lánynak, hogy vele akarja leélni az életét, most minden jó és szép, de ha a lány nem tudja megígérni, hogy két év múlva a felesége lesz, akkor inkább ne folytassák a kapcsolatot, mert akkor túl szép lesz minden, utána nekem hasraesés.

Mi következik? Tantárgy az elemiben, vagy közlekedési táblák, hogy "Vigyázat, szerelemveszély"? Honnan van ez a hihetetlen racionalizmus bennünk? Az evolúció kiküszöböli az érzelmeket? Nem lesz többet eget rengetô, mindent elsöprô szerelem? Sem spontaneitás, az, hogy semmi nem számít, csak Te légy itt? Szeretem, ahogy kacagsz, az illatodat, szeretlek Téged.

Mindegy, mit írok, vagy milyen jelzôket használok. Elôttem a világirodalom nagyjai megfogalmazták már a szerelem nagyságát. Úgy tûnik, most itt az ideje egy új irányzatnak, ami az érzelmek kifizetôdôségérôl, kényelmességérôl, ésszerûségérôl stb. rímel. Mert ezek szerint nem maradt már csak értelem és szexualitás. Szegény fiatalok, szegény fejünk, szegény világ.

Persze, hadd legyen egy kis racionalitás ebben az írásban is: a lány megígéri, hogy a fiú felesége lesz két év múlva, de akkor a fiú is ígérje meg, hogy húsz év múlva nem lesz szerelmes egy szép fiatal és valamennyire okos lányba.

Mibôl táplálkozik egy harmincéves házasság? Ezt még nem tudhatom. De feltételezem, hogy abból a pár együtt töltött évbôl, amikor minden hirtelen volt, nagy, és szinte eszméletlen, irracionális. Mert akkor ránézel az öregedô emberre magad mellett, és látod benne azt, akibe olyan hihetetlenül szerelmes voltál, és megbocsátod neki, hogy lyukas a zoknija, és nem mosogatja el maga után a tányérokat. Elmosolyodsz.

Szôcs Lajos 1996 óta a község polgármestere. Behatóan ismeri a hozzá tartozó települések – a 700 éves Szélelyvécke, Székelyszállás és Magyarzsákod – gondjait. A község, amelynek jelenleg 862 lakója van, évrôl évre kisebb költségvetésbôl gazdálkodik. Milyen gondjaik, terveik vannak? – kérdeztük a polgármestert.

– Idén 1,075 milliárd lejjel kisebb a költségvetésünk, mint tavaly volt. A költségvetésbôl 480-520 millió saját bevétel, ami az összköltségvetés 16 százaléka, a fennmaradó 84 százalékot a megye osztja le. Ebbôl a pénzbôl az intézményeinket tartjuk fenn. Beruházásra nem jut. Ahhoz, hogy a polgármesteri hivatalba bevezessük a gázt 500-550 millió lejre lenne szükség. Ezt nincs honnan elôteremteni. Igaz, a havi gázszámlára se futná. Az épület fûtésére valószínûleg a fafûtéses központi fûtést választjuk. Sajnos, kevés a magánvállalkozás, nincs, honnan adót behajtani. Eddig két kft. mûködött – egyik fafeldolgozással, másik mezôgazdasági termeléssel foglalkozott –, azok leálltak, maradt 7 családi vállalkozás, kereskedéssel foglalkoznak. Szálláson és Véckén két-két üzletben, Zsákodon egy üzletben árulnak alapélelmiszereket. Nincs fiatal, nincs, aki vállalkozzon. Zsákodon Hegedûs Béla most próbálkozik a Farmer-program keretében az állattenyésztéssel. Jelenleg kilenc fejôstehene van. Hasonló példa Szálláson és Véckén nincs. Itt a gazdák egy-két fejôstehenet tartanak. Abban reménykedünk, hogy a faluturizmus hoz valami fellendülést a falunak. A község legnagyobb gondja az elöregedés, a lakosság 70 százaléka 55 éven felüli.

– Hány gyerek van a községben?

– Összesen 86 gyerek. Véckén I-VIII. osztályos iskola és óvoda, Szálláson és Zsákodon I-IV. osztály és óvoda mûködik. Véckén például az I-IV. osztályban csupán 9 gyerek tanul, egy tanítónôvel.

– A faluban jelenleg is tartózkodnak francia és magyarországi vendégek. Milyen céllal vannak itt?

– A francia Teloché településsel 1990 óta tart a kapcsolatunk. A franciák minden évben ellátogatnak ide, mi 1993-ban voltunk ott. A polgármesteri hivatal vendégház-épületének felújításához járultak hozzá. Bevezették a vizet, fürdôt, konyhát alakítottak ki, elkészült két vendégszoba, s a nagyteremben ma már 40 embert tudunk leültetni. Az iskolában korszerûsítették a mosdót, most alakítják át az igazgatói szobát. Ôk járulnak hozzá, hogy az orvosi rendelôbe is bevezessük a vizet. Egy héten belül már folyik a víz a csapból. Másik testvértelepülési kapcsolatunk a magyarországi Zamárdi, ôk a volt kollektív gazdaság épületének átalakítására több mint félmillió forinttal járultak hozzá. Itt alakítjuk ki a magyar vendégházat, ahol 40 személyt lehet majd elszállásolni. A magyarországi vendégek magánlátogatáson vannak, illetve a most zajló tábor szervezésében segédkeznek.

A faluban immár második éve virágkertészettel foglalkozik Csiszér János és felesége, Délia. A 8×20 méteres fóliasátor alatt, amelynek felállítása körülbelül 50 millió lejes beruházás volt, szebbnél szebb virágok pompáznak. A virágok a segesvári, udvarhelyi és medgyesi piacra kerülnek.

– Ezen a héten a petúnián, muskátlin kell túladni, ezeknek lejár a szezonjuk. Aztán kezdjük a krizantém cserépbe ültetését, hogy halottak napjára ezzel menjünk piacra. A virágtermesztéssel sok munka van, kezdve a mag beszerzésétôl, az értékesítésig, de megéri a fáradságot. Eddig nem volt ráfizetéses, mert ha valamelyik virág "nem sikerült", akkor a másikkal pótoltuk. A családunknak ez biztosítja a megélhetést – mondja Délia asszony, aki a virágkertészet mellett a mezei munkában, a kapálásban is részt vállal.

A tejcsarnokba 55 gazda szállít tejet, ami napi 450-500 litert jelent. A csarnokból a tej lovasfogattal jut el Bordosra, ahonnan a Hochland tejfeldolgozó üzem gyûjti össze. Sok családnak a tejtermelés az egyetlen jövedelemforrása. A faluban tartózkodó francia vendégek egy fölözôgépet hoztak, hogy saját használatra elôállítsák a finom, friss tejfölt. A fényképen látható fölözôvel tíz liter tejbôl egy liter tejföl nyerhetô.

Székelyszállás felôl érkezve a faluba, már az elsô házon megakad a tekintet. A régi székely építészet jegyei pompáznak a felújított épületen. Fehérre meszelt fal, faragásos, díszes ablakok, a kapuban székely embert ábrázoló szobor és kiülô. Továbbhaladva a központ felé ismét egy felújított tornácos ház díszeleg az 1800-as években faragott kapu mögött. Mellette még ott áll a romos szénaszín, istálló, s egy omladozó, 1857-ben épített parasztház. Aztán a falu másik vége fele, Zsákod irányába, a kerítés mögé megbújva még egy tornácos, muskátlis ház, azt is idén újították fel. A házak története azonos. A faluban található összes többi 30-40 elöregedett, lakatlan házzal együtt az enyészetre ítéltettek. Ugyanis tulajdonosaik elhunytak, a leszármazottak elköltöztek a faluból, s az ôsi ingatlanok kezdtek tönkre menni. Állaguk egyre romlott.

Tavaly, a véckei napok alkalmával pattant ki az ötlet, hogy a régi, omladozó házakat lassanként visszaállítják eredeti állapotukba. Persze, ehhez ügyszeretetre, összefogásra, szorgalomra, tehetségre, segítô szándékú helybeliekre volt és van szükség.

És mindez nem maradt el. Fekete Pál szobrászmûvész felvállalta a munka kivitelezését és az erre vállalkozók támogatásával már négy házat sikerült megmenteni. Ma már a helybeliek is elismeréssel figyelik a folyamatot.

A felújított házakon meghagyták az eredeti ajtókat, ablakokat, régi vaszárakat. Az égetett téglafalakat agyaggal tapasztották vissza, megmaradtak a régi tornácok, s ahol az épület megengedte, az eredetivel azonos verandákat alakítottak ki. Néhol megmaradt a ház "földje", a döngölt agyag. Visszaépítették a régi kemencéket is. A tetôszerkezet felújítása után visszakerültek a régi cserepek. A házba csak eredeti székely bútorok kerültek: a tálas, a kaszten, kanapé, ruhás szekrény, lóca. A falon tányérok, bokályok, korabeli fényképek, dédnagyanyák korabeli falvédôk, citera, régi edények, háztartásbeli eszközök. Olyan 1825-ben készült festett ládát is láttunk, amiben hosszú szôrû báránybôrökön ma is alszanak. A konyha ékessége lett a régi érckályha, de a gabonásból bekerült a szúszék is. A régi szôtteseket, terítôket, kézimunkákat is mind nagy becsben tartják.

A házak felújítása elkezdôdött tehát. A folytatás hátravan.

Az évtizedek folyamán elöregedett a falu, kevés fiatal marad itthon és teremt megélhetést magának. Lát-e esélyt arra, hogy ez a falu gazdaságilag fellendüljön és ismét életképes legyen?

Kiss Margit, nyugdíjas: – Szerintem nem jönnek vissza többé a fiatalok, s a most felnövôk sem telepednek le itt. Az én négy gyermekem is elment. Egynek sem kell a kapa! Az egyik fiamnak Vásárhelyen mûhelye van, a másiknak tehergépkocsija, szállítással foglalkozik. A lányom egy magáncégnél bôrvarrónô. A kisebbik fiam a nagyobbiknál dolgozik. Sajnos, mind öregek vagyunk, én beteges is, nincs, aki segítsen.

Pipei Erzs&ea