Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Jubileumi városnapokat ünnepelünk. Tizedszerre szervezik meg a Marosvásárhelyi Napokat, s ebben a korban bizony már illene a gyerekbetegségeken túltennie magát egy rendezvénynek. A Marosvásárhelyi Napok esetében azonban ennek semmi jele nem mutatkozik. Ellenkezôleg. Azok a hiányosságok, amelyeket az ember az elsô néhány alkalommal hajlamos volt múlandó tünetként elnézôen kezelni, mára bosszantóvá váltak, s a rendezvénysorozat makacsul visszatérô alkalmát szolgáltatja az ellaposodás terjedésének.

Az utóbbi évek tapasztalata alapján az idei rendezvény programja szinte teljes egészében megjövendölhetô volt, legfeljebb néhány fellépô együttes nevét kellett megváltoztatni, egyébként a tavalyi programfüzet kiválóan használható. Mindezt az is jelzi, hogy kinézetre sincs semmi különbség a korábbi programfüzethez képest, a hivatal felelôs alkalmazottai még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy valamit újítsanak a formán.

De hát mit is beszélek, milyen formán újítanának, amikor a tartalomban semmi sem változott? Azaz mégis: a helyszíneket kicserélték, hogy aztán a gyakorlatban maradjon minden a régiben. S amit a füzet ír – nemde? –, az elméletileg meg is valósul, legfeljebb máshol és más idôben.

Hogy a Marosvásárhelyi Napok már nem töltik be az eredetileg elképzelt funkciójukat, azt a széles közönség egyre lanyhuló érdeklôdése is jelzi, hisz a koncertek törzsközönségén kívül, amely – az elôzetes ígéretek ellenére – hangoskodásával, szemetelésével és antiszociális viselkedésével néhány napra az idén is ellehetetleníti a vár környékén lakók életét, mindazok, akik nem részesítik a tömegnyomort elônyben, legfeljebb egy délután ugorhatnak fel a várba egy korsó sörre – s ezzel ki is merül részvételük a Napokon. Márpedig néhány év után a várbeli sörözés is megunható...

A Marosvásárhelyi Napok alapvetô hibája, hogy egyszerre próbál mindent egyetlen kalap alatt megoldani. Négy sûrû napban kell bulizást, gazdasági kiállítást, kulturális rendezvényeket, tudományos tanácskozásokat, sportot és ki tudja még mi egyebet összefoglalnia, ami – ismerjük el – lehetetlen feladat.

Mielôtt azonban olyan jellegû replikát kapnék, hogy ha így nem tetszik, csináljam én jobban, szeretném leszögezni, hogy ez nem az én feladatom, hisz nincs rá sem képzettségem, sem hajlamom, a baj az, hogy a jelenlegi programot sem tömegrendezvények szervezésében jártas szakemberek dolgozzák ki, hanem boldog-boldogtalan szétesô javaslatok heterogén egyvelegébôl tevôdik össze, amelyre ránehezedik a városvezetés makacsul fenntartott elképzelése a tömegszórakoztatásról.

Ilyen körülmények között pedig a Marosvásárhelyi Napok nem más, mint alkalom arra, hogy bizonyos költségvetési tételeket az élelmesebbek között szét lehessen osztani, s ennek birtokában beletörôdni, hogy a közpénzekbôl jelentôs összeg további cigányutakra terelôdjön.

Az RMDSZ nyitott a kormányprogram újratárgyalására és a kabinet átszervezésére is, ám nem fogja kezdeményezni ezt, a Szövetség álláspontja szerint ugyanis jelenleg az európai uniós csatlakozás élvez prioritást – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke azt követôen nyilatkozott, hogy délelôtt magyar és román oktatáspolitikai szakértôkkel, egyetemi tanárokkal, valamint az Oktatási Minisztérium magyar tisztségviselôivel tárgyalt a román nyelv és irodalom magyar tannyelvû oktatási intézményekben történô oktatásáról.

A találkozó konklúzióiról szólva az elnök leszögezte, az RMDSZ kitartóan küzd azért, hogy a magyar iskolákban minden tantárgyat anyanyelven oktathassák, ugyanakkor fontosnak tartja a román nyelv megfelelô szintû elsajátítását biztosító oktatást is. Ez utóbbi kapcsán úgy értékelte, a román nyelv hatékony oktatásához a magyar tanintézményeknek a román tantervektôl eltérô, sajátos programokra és tankönyvekre van szükségük, amelyek kidolgozásánál messzemenôen figyelembe kell venni azt, hogy a magyar diákok esetében nem anyanyelvû oktatásról van szó. A román nyelvû oktatás módszertanának megváltoztatásához azonban komoly lépéseket kell tenni, többek között az erre vonatkozó jogi háttér módosítása tekintetében, és ehhez közös erôfeszítésre van szükség a kormányzat és a szakértôk részérôl. Az elnök emlékeztetett, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács ez ügyben olyan határozatot hozott, mely szerint diszkriminációnak minôsül az, hogy a román nyelv és irodalom tantárgyból letett képességvizsgákon nem tesznek különbséget a román nemzetiségû, illetve a kisebbségi diákok között, azonos kritériumrendszert alkalmazva mindenki esetében, és ez természetszerûen hátrányos helyzetbe hozza kisebbségi, ezen belül a magyar nemzetiségû diákokat. Bejelentette, a tanácskozáson felkérte Lakatos András oktatási alelnököt egy olyan szakértôkbôl álló bizottság létrehozására, amely felleltározná a magyar tannyelvû iskolákban zajló román oktatás terén felmerülô gondokat, az RMDSZ kormányzati és parlamenti képviselôit pedig arra kérte, vizsgálják meg, hogy az oktatási törvény módosításáig milyen módon lehet javítani a román nyelv oktatásán.

Bár nem indítványozza, az RMDSZ hajlandó tárgyalni egy új kormányprogram kidolgozásáról és a kormány átszervezésérôl – hangsúlyozta Markó Béla a sajtótájékoztatón, rámutatva: aggodalommal veszi tudomásul, hogy a koalíción belül megszûnt a szolidaritás, a kohézió, egy és fél évvel a kormányalakítás után pedig a pártok nem követik a kormányprogramot. A helyzet megoldása érdekében akár a kormányprogram újratárgyalásáról is szó lehet, ugyanis az elnök szerint a pártok között alapvetô és súlyos véleménykülönbségek vannak olyan horderejû kérdések kapcsán, mint a pénzügypolitika, a szociális-, az oktatási-, vagy az egészségügyi rendszer reformja. Markó Béla mindezek ellenére nem helyesli a lényegi változtatást, az "erôltetett menetû" uniós csatlakozás ugyanis összehangolt, hatékony kormányzást igényel a következô idôszakban.

Az ITD Hungary – Magyar Befektetési Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság marosvásárhelyi képviseleti irodájának rendezésében a turisztikai ingatlanfejlesztés és a gyógyturizmus témakörében szerveztek nemzetközi tanácskozást az érintett szakterületek romániai lehetôségeirôl. Helyi és központi hatóságok képviselôi mellett érdekelt belföldi és magyar cégek képviselôi is megjelentek a tanácskozáson.

A Bárczi Gyôzô, Marosvásárhely alpolgármestere vezette konferencián felszólalt Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet vezérigazgatója, aki nagyon röviden összefoglalta a kormány turizmusfejlesztési stratégiáját, majd Gergely Ágnes a megyei önkormányzat Európai Integrációs Irodájának vezetôje a megye turisztikai fejlesztési elképzeléseirôl beszélt. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a megyeközpont turisztikai szerepérôl és a megyéhez és a környékhez való kapcsolódásáról szólt, míg Skapinyecz Péter, az ITD Hungary romániai hálózatának vezetôje cége turizmusfejlesztésbe történô bekapcsolódásának lehetôségeit ismertette.

Csegzi Sándor, Talpas János rövid expozéjára hivatkozva, elmondta, hogy nem csodálkozik, hogy Romániában ilyen gyengén fejlett a turizmus, ha ilyen röviden lehet a vonatkozó kormányzati elképzelésekrôl szólni. Amúgy a megye és város ismertetett elképzeléseinek egyike sem új keletû, gyakorlatban való megvalósításuk azonban évek óta késik.

A bevezetô elôadásokat követôen a turisztikai ingatlanfejlesztés és gyógyturizmus témaköre köré szervezett két szekcióban folytatódott a tanácskozás, amely kötetlen beszélgetéssel végzôdött.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora, dr. Constantin Copotoiu tegnap, az V. Nemzetközi Kardiológia Kongresszus keretében díszdoktori címet adományozott dr. Glogar Dietmar orvosprofesszornak, az Osztrák Kardiológiai Társaság elôzô elnökének, az Európai Tudományos Akadémia tagjának. A kongresszus ötödik napja elôadásokkal folytatódott, ma pedig az orvosasszisztensek tudományos ülésével zárul.

Az V. Nemzetközi Kardiológia Kongresszus fô ülésére tegnap került sor, ennek keretében adományozott dr. Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora Dr. Honoris Causa kitüntetést dr. Glogar Dietmar bécsi orvosprofesszornak, ezáltal elismerve a neves szakember tudományos és pedagógiai munkásságát, a romániai kardiológusképzés terén tett erôfeszítéseit. Dr. Glogar Dietmar laudációját, a szakmai munkásságát dr. Benedek Imre, a Marosvásárhelyi Kardiológiai Klinika vezetôje ismertette, hangsúlyozva a rangos személyiség szívinfarktus és a kardiovaszkuláris intenzív terápia terén végzett tudományos kutatómunkáját. Dr. Dietmar Glogar elmondta, hogy meglepetés számára a kitüntetés és gratulált dr. Benedek Imrének valamint orvoscsapatának a kongresszus megszervezéséért. A lapunknak nyilatkozva a MOGYE díszdoktora hangsúlyozta, hogy 5-6 évvel ezelôtt került kapcsolatba a marosvásárhelyi kardiológiai klinika orvosaival, azóta több továbbképzôt tartott itteni kardiológusok számára. "A marosvásárhelyi és bécsi kardiológiai klinikák között nagyon jó az együttmûködés, és ha a marosvásárhelyi klinika anyagi helyzete jobb lenne, még több területen mûködhetnénk együtt" – jelentette ki. Dr. Glogar Dietmar úgy vélte, Marosvásárhelyen kiváló orvosok dolgoznak, az egyedüli gondot az elégtelen finanszírozás, az anyagi alapok hiánya jelenti. Példaként megemlítette, hogy Romániában a koszorúér-betegségekben szenvedôk csupán 5-10 százalékánál végezhetnek sztentbeültetést, míg ez az arány Bécsben 80-90 százalék. A legfôbb törekvésnek azt nevezte, hogy Európában közelíteni kell az egyes országokban az egészségügyi ellátás szintjét, biztosítani kell a minôséget, ugyanazon kezelésmódot.

A kongresszus tegnapi fô ülésén elôadásokat tartottak elsôként dr. Glogar Dietmar, majd Édes István (Debrecen), Benedek István, Gyöngyösi Mariann (Bécs), Mircea Cinteza, Forster Tamás (Szeged), Theodora Hintea, Radu Ciudin, Szili-Török Tamás (Budapest), Ota Hlinomaz (Brno), Hartyánszky István (Budapest) valamint Benedek Imre.

Az V. Nemzetközi Kardiológia Kongresszus ma zárul, az orvosasszisztensek tudományos ülésével.

A Megyei Munkaerô-elosztó és Átképzési Ügynökség pénteken a megye több településén is állásbörzét szervezett roma nemzetiségû munkakeresôk számára. Az álláskeresôket Marosvásárhelyen a Nyári színpadhoz, Dicsôszentmártonban, Kerelôszentpálon, Szászrégenben, Marosvécsen, Bonyhán és Maroskecén várták, és mint bebizonyosodott, szerény érdeklôdéssel zárult a rendezvény.

Tavaly is történt hasonló próbálkozás, akkor az ügynökség több mint négyszáz kereskedelmi társasággal is felvette a kapcsolatot, de csupán huszonnyolcan jelezték részvételi szándékukat, és azok közel 150 munkahelyet ajánlottak. Az 534 munkakeresôbôl 57-et sikerült alkalmazni.

Az intézmény célja, hogy az álláskeresô roma nemzetiségûek esélyét a munkavállalásban növelje. E célból az ügynökség és a Megyei Roma Iroda 2005-ben aláírt egy együttmûködési szerzôdést, az érintetteket nem csak abban segítik, hogy alternatívákat nyújtanak a munkavállaláshoz, hanem szaktanácsadást is kapnak. Tavaly mintegy 158 személy vett részt különféle szakképzéseken.

– Hetven roma nemzetiségû személyt alkalmazott egy varroda – tájékoztatott Kalló Géza, az Ady negyedi romák képviselôje, aki szerint az említett lakótelepen mintegy négyszáz roma él. A roma vezetô nagyobb reményeket fûzött ehhez a börzéhez. Mint hangsúlyozta, a hét elején találkoztak az ügynökség vezetôivel, akik azt ígérték, hogy "lesz választék", lesznek lehetôségek. Ezzel szemben látogatásunkkor Marosvásárhelyen csupán két munkáltató keresett alkalmazottakat, egyikük csak szakképzett személyek jelentkezését várta. A romák sok szakmához értenek, csak nincs oklevél róla, és ez akadályozza alkalmazásukat – vallotta Kalló Géza. "Füstbe ment tervként" értékelte Moldovan Ferenc a börzét. A munkanélküli férfi szakképzettsége kovács, viszont ebben a szakmában nem kerestek munkásokat. A 45 éves Grecu Márton jelenleg munkanélküli- segélybôl él, korábban a téglagyárban dolgozott, négy hónapja viszont állás nélkül maradt. Mint vallotta, akár az építôiparban is elhelyezkedne, ha lenne lehetôsége.

Ballagnak a MOGYE végzôsei

Ma délelôtt ballagnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzôsei. Idén az Általános Orvosi Karon 222-en végeznek, ebbôl 103 a magyar tagozaton. Az Általános Orvosi Kollégiumot idén 83-an végezték el. A Fogorvosi Karon 69 végzôs búcsúzik, míg a Fogtechnikusi Kollégiumon 37-en. A Gyógyszerészeti Karon a 60 végzôsbôl 32-en végeztek magyar tagozaton. Az ünnepség az egyetemen lesz, valamennyi kar hallgatói ünnepi kurzuson vehetnek részt szüleikkel együtt. A ballagási menet 11 órakor indul az egyetemrôl, a záróünnepségre a nyári színpadon kerül sor 12 órától.

Szakmai képzés civil szervezeteknek Mezômadarason

A magyarországi Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány és Mezômadaras Fejlesztési Egyesülete június 26-án szervezi a Maros megyei civil szervezetek EU-tagságra való felkészülésének segítése, a szakmai együttmûködés építése magyarországi civil szervezetek között címû programjának elsô részét. A program általános célkitûzése a Maros megyei és magyarországi szervezetek együttmûködésnek fokozása, a tapasztalatok átadása. A képzést dr. Kulcsár László egyetemi tanár, az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke vezeti.

Leállnak a BRD-bankautomaták

A szolgáltatások javítása érdekében az informatikai rendszer felújítását kezdte meg a BRD Groupe Société Générale. Ezért a bankautomaták június 24-én 23 órától június 25-én 03.45 óráig, valamint 25-én 22 órától június 26-án 2.45 óráig nem mûködnek, a kártyák más kifizetésekre sem használhatók.

Maros megyét nem fenyegeti árvíz

A rendkívül szeszélyes idôjárás, a lehulló csapadék egyelôre nem okoz gondot Maros megyében – tájékoztatott Fokt Calin, a Vízügyi Igazgatóság szóvivôje. A folyóvizek vízhozama az átlagos értékek alatt van. A Maros vízhozama sem haladta meg tegnap az 51 köbmétert másodpercenként. A napokban lehulló csapadék mennyiségét 24 óra leforgása alatt 15 literre becsülik négyzetméterenként. A megye területén gondot csak az esetleges felhôszakadások okozhatnak.

Új rendôrautó Ákosfalvának

Tegnap Ákosfalvára érkezett az az új rendôrautó, amely a helyi rendôrôrs használatába kerül. Osváth Csaba, a közel 5000 lelket számláló, 9 faluból álló község polgármestere elmondta, a Logan típusú, jól felszerelt gépkocsinak azért örülnek, mert a jármû nagyobb operativitást biztosít a helyi rendôrségnek, s ez lényegesen hozzájárul a közbiztonság javításához.

Leeresztették a vizet a turbinából

Három hete nincs víz a turbinaárokban. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, arra hivatkozva, hogy az árok fölötti Kossuth Lajos utcai hidat javítani szándékszik, kérte a Vízügyi Igazgatóságot, hogy engedjék le a vizet. A vízügyiek a kérésnek eleget tettek, azonban arról nincs tudomásuk, hogy meddig húzódnak el a munkálatok, s mikor tölthetik fel vízzel ismét a turbinát.

Javítják az átereszeket

A Székelyvécke–Zsákod közötti úton a nagy esôzések alkalmával a dombokról lezúduló víz két helyen is elmosta az utat. Az út alatti átereszek cementgyûrûi megrongálódtak, ezeket kell kicserélni, amelyre jövô héten kerül sor. Az út javítására körülbelül 300 köbméter kôre lesz szükség – nyilatkozta lapunknak Szôcs Lajos polgármester.

Ma Ma-Za bál a szovátai Fenyôben

A Marosvásárhelyi Napok alkalmából a megyeszékhelyre látogató Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság tiszteletére a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság ma este 7 órától megszervezi a hagyományos Ma-Za bált, ezúttal Szovátán, a Fenyô Szálloda Margaréta termében. A talpalávalót Vajda Ferenc és zenekara szolgáltatja. Fellép a kibédi néptáncegyüttes, és lesz tombola, meg egyéb meglepetés. A rendezvény nyitott, 60 (600.000 régi) lej személyenkénti részvételi díj ellenében. A szervezôk minden érdeklôdôt szívesen látnak.

Évadzáró Lyukasóra

A Kemény Zsigmond Társaság június 27-én, kedden délután 6 órakor tartja az immár hagyományos évadzáró költészeti Lyukasórát a megyeszékhelyi Mûvelôdési Palota kistermében. A kérdéseket Kovács András Ferenc "vezetô tanár", Farkas Ernô, Káli Király István, Láng Orsolya, Nagy Attila és Pletl Rita teszi fel a közönségnek.

Halálos autóbaleset

Tegnap hajnalban az E-60-as országúton, Ákosfalva mellett, a 38 éves szatmárnémeti illetôségû B. Marius egy Mercedes típusú személygépkocsival elütötte a slatinai 38 éves E. Didinát, aki szabálytalanul, nem megengedett helyen, elôvigyázatlanul kelt át az úttesten.

Ittas állapotban vezetett és késsel fenyegetett

Csütörtökön éjjel Koronkából egy VW Golf gépkocsi tulajdonosa jelezte, hogy miközben szabályosan haladt az úton, egy szembôl jövô Opel Vectra beleakadt visszapillantó tükrébe, majd késôbb a gépkocsi sofôrje késsel fenyegette meg ôt. Az elkövetô személyében a rendôrök a balavásári illetôségû, 21 éves T. Dezsôt azonosították, akinek a leheletében 1,04 mg/l tiszta alkohol volt. A fiatalembert a SMURD-hoz kísérték, ahol vért vettek tôle, majd bûnügyi dossziét állítottak ki a nevére.

Az elsô elemzôi vélemények ezzel a kijelentéssel kapcsolatban azt emelték ki, hogy Irán most elôször tett utalást urándúsítási tevékenysége felfüggesztésének a lehetôségére, de az a megjegyzés, hogy ehhez elôbb az eredményes tárgyalásokra van szükség, arra mutat: Teherán továbra is elutasítja az atomdossziéjával foglalkozó nagyhatalmak javaslatait.

Vajedi szerint a válság békés módjának a legjobb módja az elôfeltételek nélküli tárgyalás lenne. Közölte azt is, hogy Irán semmilyen körülmények között nem mond le arról a törvényes jogáról, hogy az atomenergiát polgári célok szolgálatába állítsa.

Az Egyesült Államok július közepéig választ kíván kapni Irántól arra a Washington részvételével összeállított hathatalmi javaslatcsomagra, amely ösztönzôket kínál fel Teheránnak, ha felhagy az urándúsítással – mondta csütörtökön Budapesten Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági fôtanácsadója. "Nagyon jó, nagyon hasznos lenne, ha választ kaphatnánk, és tudhatnánk a G8 (a hét vezetô ipari hatalom és Oroszország) szentpétervári csúcstalálkozója elôtt, hányadán állunk az irániakkal. Hadley megismételte Bush elnök korábbi kijelentését, amely szerint Iránnak csak hetei vannak a válaszadásra, nem hónapjai, értésre adva ezzel, hogy túl távolinak tartja a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök által megjelölt augusztus 22-i határidôt.

Nemzetközi éghajlat-értékelô kutatócsoport alakult, a Zágoni Miklós fizikus vezette szervezet tagjai azt állítják: az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsôsorban nem globális felmelegedést, hanem szélsôséges idôjárási körülményeket okoz. "Megtaláltuk a légkör szélsôséges változásainak okát" – mondta az MTI-nek Zágoni Miklós, az Alternative Climate Projekt (ACAP) vezetôje.

Az öttagú: magyar, amerikai, ausztrál, angol és német kutatók részvételével létrejött csoport tudományos szakfolyóiratokban megjelent eredmények alapján 2007-re készíti el értékelô jelentését.

A kutatók szerint a legrosszabb kibocsátási forgatókönyvek esetén sem lesz a 2050-es évekig 1-1,5 Celsius-foknál, 2100-ig 2-3 Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés. Indokolják ezt azzal, hogy az elmúlt 150 év során a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával nôtt, a várakozásokkal ellentétben a hômérséklet 3-5 Celsius fok helyett csak 0,6-0,8 Celsius fokkal nôtt.

A Föld-atmoszféra rendszer képes olyan energia- átalakító visszacsatolások mûködtetésére, amelyek kordában tartják az üvegházhatás növekedését, ezáltal stabilizálják a felszín közeli átlaghômérsékletet. Az üvegház- hômérséklet emelkedéséért felelôs sugárzási energiák más, a rendszerbôl eltávozni képes energiaformákba alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerôsödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Következményként felerôsödnek a felszálló és örvénylô légmozgások, fokozódik a csapadék- képzés és a viharok intenzívebbekké válnak.

Az ACAP azt tervezi, kétévenként hozza nyilvánosságra vizsgálatait, amelyekben elsôsorban a globális felmelegedés mértékét, valamint a regionális és lokális idôjárási szélsôségek alakulását kívánják nyomon követni.

A tárgyalássorozatnak immár egy bírósági tárgyalás is része lesz, mert Vladimír Meciar, a Néppárt-HZDS elnöke hitelrontás és becsületsértés gyanúja miatt feljelenti Daniel Lipsic kereszténydemokrata (KDH) alelnököt, volt igazságügyi minisztert, amiért az egy televíziós vitában kijelentette: pártja csak abban az esetben tudja segíteni a gyôztes szociáldemokrata Smer ellenében felálló jobboldali kormány létrejöttét, ha az e koalícióhoz szükséges Meciar-párt vezetôje és alapítója, maga Meciar államférfihoz méltó módon lelépne pártja élérôl, és a pártja azonosulni tudna azzal, hogy igenis igazságot kell végre szolgáltatni, és meg kell büntetni az egykori államfô, Michal Kovác fiának elhurcolóit, akiket Meciar annakidején amnesztiában részesített.

Lipsic szerint a kereszténydemokraták abban is egyetértenek, hogy az egykor Meciarral együtt kormányzó nacionalisták (SNS) vezetôjével, Ján Slotával sem tartják elképzelhetônek az együttmûködést. Ugyanezt Pavol Hrusovsky kereszténydemokrata pártelnök is megerôsítette, miután pénteken a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével, Bugár Bélával tárgyalt. Mindkét politikus a jobboldali kormányzás folytatásának eszménye mellett tett hitet. Sajnálattal ismerték el, hogy Meciar személyének elfogadhatatlansága miatt e pillanatban fontolgatni sem érdemes a jobboldali kormány lehetôségét, jóllehet a jobboldal közös fellépésének még akkor is van értelme, ha most a kezdeményezés a Robert Fico vezette gyôztes baloldali párt, a Smer kezében van. Bugár a helyzet jelenlegi állása szerint a KDH-t és az MKP-t ellenzéki és kormányzati szerepben egyként el tudja képzelni.

Minekután Fico már kikosarazta a miniszterelnök, Mikulás Dzurinda pártját (SDKÚ-DS) és ezzel az "alternatív" kormányzás alapváltozata kútba esett, néhány órával késôbb – nem igazán átlátható logika szerint – az érintettek ismét a vegyes, jobb és baloldali kormányzás lehetôségére utaló nyilatkozatokat tettek. Elemzôk szerint a nyilatkozatok döntô többsége csak formális, amolyan tessék- lássék udvariaskodás a sajtó felé, az alkudozásról szóló érdemi információkat elhallgatják. Bizonyos azonban, hogy pénteken még mindig nem csökkent a valószínûsége az úgynevezett katasztrófakoalíciónak, amely Fico, Slota és Meciar pártjából állna. Ez valamilyen mértékben talán mégis azt jelzi, hogy Fico még ódzkodik az ilyen partnerektôl, de tudja: olyan helyzet is elôállhat, hogy kitérni sem tud egy ilyen eleve európai szalonképtelenségre ítélt szövetség elôl.

New York a világ legudvariasabb nagyvárosa, vagyis ott találkoznak a legjobban nevelt helybeliekkel a vendégek, s Budapest – Béccsel, Prágával és Madriddal együtt a 11 helyre került az összesített rangsorban – ez derült ki a Reader,s Digest címû tallózó folyóirat 35 országban végzett felmérésébôl.

A Reader's Digest emberei három különbözô élethelyzetben mérték fel, mennyire udvariasak az adott ország legnépesebb városában élô emberek: megnézték, tartják-e nekik az ajtót, amikor mások mögött lépnek be egy középületbe, vizsgálták a bolti eladók udvariasságát, és forgalmas helyen elejtettek egy dossziét, hogy megtudják, segít-e valaki összeszedni a szétszóródott papírokat – összesen 2000 alkalommal tették ezt meg.

A felmérés tanúsága szerint Budapesten a nôk és a fiatalok udvariasabbak: a fiatalok 80 százaléka illemtudó és szolgálatkész, így az ifjak rangsorában a magyar fôváros a 4. helyen áll. Viszont az embereknek csak 40 százaléka tartotta nyitva az ajtót a mögötte érkezônek, így ezen a téren a nem túl elôkelô 22. helyen végzett Budapest.

A gyôztes New York lett, mindhárom részteszt értékeit tekintve az elsô öt közé jutott. Utána sorrendben Zürich (Svájc), Toronto (Kanada), majd a negyedik helyen holtversenyben Berlin (Németország), Zágráb (Horvátország) és Sao Paulo (Brazília) végzett.

A legkevésbé udvariasnak az ázsiai régió városlakói bizonyultak. Kilenc ottani városból nyolc az utolsó tizenegy között végzett. Hongkongon kívül minden ázsiai város az utolsó tíz között volt az ajtótartásban, és egyik résztesztben sem ért el 40 százaléknál magasabb arányt.

A legkevésbé elôzékenynek és figyelmesnek Moszkva és Bukarest lakói mutatkoztak. Egy orosz hölgy, aki nem tartotta meg az ajtót, még hozzá is tette: "Nem az a dolgom, hogy az ajtót tartsam. Úgy kell annak, aki megüti magát, miért nem iparkodott jobban."

Általánosságban azonban az szûrhetô le a felmérésbôl, hogy a 40 év alattiak a leginkább és a 60 éven felüliek a legkevésbé segítôkész korcsoport, továbbá hogy többnyire a nôk jobb modorúak, mint a férfiak.

63-ra csökkenta a madárinfluenza-gócok száma

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság pénteken közölte, hogy a madárinfluenza-gócok száma péntekre 63-ra csökkent, miután csütörtökön bezártak 11-et Vrancea, Brassó, Vâlcea és Gorj megyékben. "A szárnyasok állategészségügyi felügyelete a továbbiakban is folytatódik és a Diagnosztikai Intézetben rendszeresen végzünk analíziseket az ország különbözô területeirôl érkezô próbákon", olvasható a hatóság közleményében. Romániában májustól 127 madárinfluenza-gócot jegyeztek, de az elmúlt hét során egyetlenegy új esetet sem jelentettek. Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter az elmúlt hétvégén fejtette ki, hogy Románia rövidesen túl lehetne a madárinfluenza-krízisen, ha a baromfitenyésztôk betartanák az állategészségügyi hatóságok által meghozott a madárinfluenza vírus elterjedésének megakadályozására vonatkozó intézkedéseket.

Szigorúbb feltételek mellett lehet szárnyasokat tartani városokon

A szárnyasok és más háziállatok tenyésztése városi magángazdaságokban csak a biobiztonsági elôírások betartásával történhet jövôben. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság elnöke, Marian Avram elmondta, hogy nem tilthatják be a baromfitenyésztést a városokban, de léteznek európai elôírások, amelyeket be kell tartani. A szakemberek több variánst is tanulmányoznak, de bármilyen döntés is születik figyelembe fogják venni a hobbyból szárnyasokat tartó polgárok érdekeit is. Másfelôl szükség van az állattartási feltételek javítására is, valamint a biobiztonsági elôírások betartására. A tulajdonosoknak engedélyt kell kiváltaniuk az állategészségügyi hatóságoktól. A Hatóság vezetôje szerint, ha elkészül az erre vonatkozó jogszabály.

Matei Dumitru az új oktatásügyi államtitkár

A marosvásárhelyi Traian Savulescu Kollégium igazgatóját, Matei Dumitrut nevezték ki oktatásügyi államtitkárnak Paloma Petrescu helyébe, akit a képességvizsga körül keletkezett botrány miatt menesztettek. Az új államtitkárt Tariceanu döntése alapján nevezték ki .Matei Dumitru 2001 óta a marosvásárhelyi Traian Savulescu Kollégium igazgatója. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök hétfôn írta alá Paloma Petrescu menesztésére vonatkozó rendeletet és felkérte Mihail Hardau minisztert, hogy vegye át az országos vizsgák szervezésének vezetését.

A romániai nôk nem használják a terhességteszteket

A fiatal lányok és a 25 év alatti nôk nem mutatnak nyitottságot a szexuális témák iránt, de ugyanakkor könnyedén beszélnek róla baráti körben, szerelmükkel, olvasható egy csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmányban. A tanulmány szerint, amelyet az IMR&CG vállalat mutatott be, a 18-20 éves fiatal lányok esetében nyomot hagyott az, hogy szüleik a kommunizmus ideje alatt éltek, ugyanis az utóbbiak felelôsek azért, hogy egy olyan mentalitás fejlôdött ki, amely gátolja a szexuális nevelést. A 30 év alatt, nôk és fiatal lányok még mindig egy megfélemlítési, tartózkodási és félelemkeltô nevelési rendszernek vannak alávetve. A 21 év alatti lányok tartózkodnak attól, hogy fogamzásgátlót szedjenek, magyarázva, hogy nincs rendszeres szexuális kapcsolatuk, ezek negatív hatásaiktól tartanak, vagy a szülôktôl.

Kétnyelvû helységnévtáblák a vasútállomásokon

Miután március elején több háromszéki polgármester György Ervin prefektushoz és Markó Béla RMDSZ-elnökhöz fordult kérve a kétnyelvû helységnévtáblák kihelyezését a vasútállomásokon, Háromszéken elkezdték kihelyezni ezeket. Az RMDSZ sajtóközleménye szerint a brassói RC-CF TRANS cég (a magántársaság a berecki szárnyvonalat béreli) a napokban tette fel a Sepsiszentgyörgy–Bereck közötti vasútvonal 12 állomásának homlokzatára a kétnyelvû településnévtáblákat. Az idézett forrás szerint a Temesvári Területi Vasúti- Igazgatóság is nemrég elhelyezte a kétnyelvû táblákat azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot. A feliratok kihelyezése egyébként Kolozs megyében is folyamatban van. A területi vasúti igazgatóság költségvetésébôl elkülönítette azt a pénzösszeget, amely a 11 kétnyelvû tábla elkészítésére, valamint további kilenc megrongált tábla újraírására és elhelyezésére szükséges. Június végéig ezeket a táblákat is elhelyezik.

Vaddisznó károk Háromszéken

Egyre több háromszéki polgármester panaszkodik arról, hogy nem tudnak eleget tenni a vaddisznók által okozott károkra vonatkozó lakossági panaszoknak. A leginkább érintett községek Torja, Zágon, Dobolló, Málnás, Bodok, Uzon, de más települések is vannak, ahová lejönnek az erdôkbôl a vaddisznók élelem után. Például Uzon polgármestere, Ráduly István kifejtette, hogy csak az elmúlt napok során tíz hasonló panaszt jelentettek az önkormányzatnál, de ez alig 20 százalékát teszi ki a vadkároknak. A községvezetô aláhúzta, hogy rövidesen a Helyi Tanács egy határozatot fogad el, amelyben megtiltják a megyei vadászegyesületnek, hogy települések 2 kilométeres körzetében etessék a vaddisznókat. A helybéliek szerint a gond az, hogy a vadállatok megszokták, hogy a falvak közelében etetik ôket, és ezért jönnek le az erdôkbôl. László Béla, a Kovászna megyei Halász-, Vadászegyesület elnöke szerint a mezôgazdasági területek tulajdonosainak a felelôssége az ôrzés. László Béla szerint november elseje és április idôszakban etetik a vaddisznókat és hangsúlyozta, ha az egyesület nem tenné ezt, akkor jóval nagyobb lenne a kár. Február 1-jén ért véget a vadászati szezon vaddisznóra és a háromszéki egyesület kilövési kvótájából, a 360 vaddisznóból 337-et lôttek ki. Egy tavalyi összesítés szerint a Kovászna megyei Halász-, Vadászegyesület által adminisztrált erdôkben 795 vaddisznó élt, 150-el több mint az azt megelôzô évben.

Négyszáz éve most van a legmelegebb a Földön

Az elmúlt négyszáz évben egyszer sem volt olyan magas a Föld átlaghômérséklete, mint tavaly – derült ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) csütörtökön közzétett tanulmányából. "A huszadik század utolsó évtizedei melegebbek voltak, mint bármelyik más idôszak az elmúlt négyszáz évben" – állt az NAS honlapján közzétett közleményben. Az ipari forradalom kezdetéig a naptevékenység változása és a vulkánkitörések okozták a légkör felmelegedését. Ezek azonban – a tanulmány szerzôi szerint – sokkal kisebb módosulások voltak, mint az emberi légszennyezés következtében kialakult klímaváltozás. Micheal Mann éghajlatkutató szerint az északi féltekén ezer éve nem mértek ennyire magas hômérsékleti értékeket, mint napjainkban. A tudós úgy véli, az éghajlatváltozás a huszadik század elején kezdôdött.

Oldódó sztereotípiák

(MTI) – Jelentôs esemény volt, hogy az amerikai elnök az Európai Unió és az Egyesült Államok bécsi csúcstalálkozója után látogatást tett Budapesten: ebbôl az alkalomból sokfajta üzenet elhangzott, s mindezek közül kiemelendô, miként látják az amerikaiak Magyarországot, 1956-ot, a rendszerváltozás utáni idôszakot – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter az MTV az Este címû mûsorában csütörtökön.

Mint elmondta, az amerikai fél mindegyik tárgyaláson hangsúlyozta: mintaértékû a Magyarország által nyújtott teljesítmény, ahogy átalakította a rendszert, a gazdaságot, ahogy kiépítette a demokratikus intézményrendszert.

Arra a kérdésre, hogy magyar részrôl várták vagy szerették volna-e azt, hogy elhangozzék valamifajta "bocsánatkérés, elnézéskérés" az 1956-os segítségnyújtás elmulasztása miatt, a külügyminiszter kifejtette: személyesen is úgy véli: igazi magyar tragédia volt a forradalom bukása. A bocsánatkérést azonban nagyon nehéz kérdésnek érzi. Felidézte, hogy Putyin orosz elnök bocsánatkérésként többször elmondta, hogy ami történt, azzal ô semmilyen formában nem azonosul. Ez egyértelmû helyzetre vonatkozott: a szovjet támadásra, a forradalom eltiprására. Az amerikaiak magatartásával kapcsolatban azt lehet gondolni – most, ötven év távlatából – , hogy nyilván másképp is lehetett volna lépni, dönteni abban a helyzetben. De ez más dolog, mint azt mondani, hogy bocsánatot kell kérni.

Arra a kérdésre, miképpen látja az amerikai külpolitikában jelenleg érvényes Európa- képet, mivel azt lehet tapasztalni, hogy Bush két elnöki megbízatása között mintha pozitív értelemben változna Európa szerepe, mintha kicsivel felértékelôdött volna, Göncz Kinga hangsúlyozta: egyetért ezzel a megállapítással, és szerinte kétoldalú dologról van szó. Volt egy nagyon nehéz idôszak, az iraki háború kezdetének ideje. Most azonban azt látja, hogy az utolsó másfél évben nagyon pozitív irányúak a változások. S ehhez valamilyen módon mindkét oldal hozzájárult.

"Azt hiszem, hogy ha a sztereotípiák oldaláról nézzük, akkor az Egyesült Államok úgy látja Európát, mint amely lassú, tehetetlen, filozofikus, nem nagyon hatékony, szeretne megoldani konfliktusokat, de nem sikerül, késôn lép stb. Európa meg úgy látja Amerikát, hogy ott hatalmas erô koncentrálódik, s Amerika él és bizonyos esetekben visszaél ezzel az erôvel, hatalommal. Azt hiszem, hogy ez a sztereotípia kicsit elkezdett oldódni, talán mindkét oldalról. Példaként említette, hogy a múlt heti európai uniós csúcstalálkozón Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai fôképviselôjének beszámolójából egyértelmûvé vált: az EU és az Egyesült Államok együtt tud fellépni Iránnal kapcsolatban.

Hol van Magyarország amerikai szemmel nézve? – kérdezte a riporter. A térségen belül nagyon stabil partner Magyarország – válaszolta a külügyminiszter, hozzáfûzve: egyrészt az utóbbi években nagyon jó politikai és személyi kapcsolatok alakultak ki az Egyesült Államok és Magyarország között. Ebben szerepet játszik, hogy Magyarország hajlandó volt közvetlen érdekeltségein túl is részt venni a globális kihívásokra adandó válaszokban, így Afganisztánban és Irakban. "Nagyon egyértelmûen képviseljük azt, hogy nem vagy Európa vagy Amerika, hanem a közös érdek a közös fellépés, a transzatlanti kapcsolatok erôsítése. Ez Amerikából látható" – mondta.

Ami a vízumügyet illeti, a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az EU most hangsúlyosan szóvá tette a kérdést, s ez Magyarországnak is segítséget jelenthet, hogy tovább lehessen lépni. "A vízumkérdés – mondta – nyilvánvalóan érzékeny pont, legfôképpen azért, mert mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a magyarok semmiféle biztonsági veszélyt nem jelentenek Amerikára nézve".

Mintegy két és fél milliárd euró – összegû vissza nem térítendô támogatásra ír ki európai uniós pályázatokat a környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. A Környezetvédelmi ágazati ütemterv értelmében az összegbôl a következô hét évre szóló, a vízszennyezés csökkentésére vonatkozó projekteket finanszírozzák.

Az EXPO APA 2006 (június 21-23.) keretében lezajlott, A vízügyi infrastruktúra fejlesztése címû konferencián Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár emlékeztetett, a vízgazdálkodás továbbra is az az ágazata a környezetvédelemnek, amely a legtöbb pénzt emészti fel Romániában: 2018-ig mintegy 19 milliárd euróra becsülik az integrációval járó költségeket ezen a téren.

A konferencián a helyi önkormányzatok társfinanszírozására vonatkozó megszorításokról is szó esett. – A befektetési szükségletek jóval meghaladják a rendelkezésre álló európai pénzalapokat, azonban az EU-alapok képezik a víz- és szennyvíz- hálózati befektetések gerincét, és ennek hatására várhatóan megjön majd a magánbefektetôk kedve is" – mondta Korodi Attila.

A Román Vízügyi Egyesület által szervezett konferencián részt vettek az érdekelt helyi önkormányzatok küldöttei, valamint a Belügyminisztérium, az Európai Bizottság és több nemzetközi pénzintézet képviselôje is.

Politikai hadat üzent a PSD a "narancssárga szövetségnek", amely éppúgy el fog tûnni, mint a Demokratikus Konvenció. Vége lesz a hazugságnak, az inkompetenciának. A narancssárga koalíciót nem csupán leváltani kell, teljesen el kell tûnjenek a politikai színtérrôl, jelentette ki Mircea Geoana tegnap a területi szervezetekkel tartott videokonferencián.

Miután felsorolta a "narancssárga kormányszövetség" hazugságait, a pártelnök bejelentette, hogy az ország összes nagyvárosában az utcára vonulnak. Ovidiu Natea, a Maros megyei szervezet elnöke szerint Vásárhelyen azért nem mentek az utcára, hogy ne szítsanak feszültséget. Itt a fiatal szocdemek szórólapokat osztogattak a járókelôknek.

Geoana szerint a PNL-PD narancssárga koalíció az EU- integrációt használja paravánnak, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a katasztrofális gazdasági és szociális helyzetrôl. Ezért hazudtak és politikai ellenfeleiket támadták, holott a sikertelenség oka, jelentette ki, az, hogy egyszerûen inkompetensek.

A PSD elnöke kijelentette: a PNL-PD a magas jövedelmûek számára drasztikusan lecsökkentette a jövedelmi adót 40%-ról 16%-ra, a kisjövedelmûekét pedig 14%-ról 16-ra emelte. Így a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. A gazdagok a hazai termékek helyett importárut vásárolnak, ezáltal az ország évente 1 milliárd eurót veszít. Ugyanakkor, mivel csak a nagyjövedelmûek fizetnek kevesebb adót, mint azelôtt, a központi költségvetés bevétele 1,2 milliárd euróval lett kevesebb. Ebbôl az összegbôl több száz kilométer autópályát lehetett volna építeni, amivel munkahelyeket teremtett volna, és az útjaink is biztonságosabbak lennének.

A saját kezével elôidézett költségvetési hiányt pótlandó, a kormány a csillagos égig emelte az illetékeket és az árakat. A villamos energia ára 17%-kal, a benzin ára 26%- kal, a földgázé 20%-kal, az alkohol és cigaretta ára 30%-kal nôtt.

Mircea Geoana a továbbiakban arról beszélt, hogy a PNL- PD ahelyett, hogy kézben tartaná a madárinfluenzát, hisztériát és pánikot kelt, amivel sokkal több kárt okoz, mint kellene. "Brutalizálta" a lakosságot azzal, hogy figyelmeztetés nélkül egész farmokat irtott ki, anélkül, hogy megvizsgálta volna, valóban szükséges-e ez a lépés. Ugyanakkor, az árvízkárosultakkal sem törôdik. Az emberek amolyan "sátorközösségekben" nyomorognak, miközben ôk a koncon marakodnak.

Számokkal alátámasztva sorolta, hogy a romániai energiaárak lassan a legmagasabbak lesznek Európában, hogy a kormány megalázza a parasztokat, és az inkompetenciája miatt több mint 400 millió eurós EU- alapot veszített el az ország, hogy az egészségügy és az oktatás egyre rosszabb. Eközben a narancssárga koalíció politikusai a tévében beszélnek, és egymás és a politikai ellenfeleik "kicsinálásával" vannak elfoglalva.

Geoana végül kijelentette: eljött a számonkérés ideje, és itt az idô, hogy végleg eltûnjenek a politikai porondról.

Felesleges párhuzamosságok

Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint célszerû lenne, ha a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó három közalapítványnak közös apparátusa és irodája lenne, mert ez hatékonyabban szolgálná a határon túliak ügyeit.

Lábody László az MTI-nek pénteken "szigorúan magánemberként" nyilatkozott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarok anyagi támogatása.

A szakember szerint, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) is elnöke volt, a jelenlegi struktúrát rengeteg felesleges párhuzamosság jellemzi. A közös hivatali apparátus hatékonyabb lehetne, és megfelelô színvonalú, naprakész nyilvántartással, monitoringgal a kitûzött célokat is jobban szolgálná – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a támogatási rendszer "csírájaként" 1989-ben hozták létre az Illyés Alapítványt a határon túli magyar kultúra, a civil társadalom és az egyházak támogatására. Az alapítványból vált ki 1993-ban a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995-ben a közalapítványi forma létrehozásakor alakították meg az ösztöndíjakkal, oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt.

Kitért arra is, hogy a határon túli magyarok támogatására fordított állami pénz ugyan évrôl évre folyamatosan nô, ám arányaiban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek. A rendszer egyre nehezebben áttekinthetô, jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarság anyagi támogatása. Lábody László szerint a több mint 10 évvel ezelôtt kialakított struktúra változtatásra szorul, mert azóta "hihetetlenül megváltozott a világ". Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy esetleges változtatás során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak "megfelelô óvatossággal" szabad a jelenlegi struktúrához nyúlni.

A szakember arra a felvetésre, hogyan értékeli, hogy az új kormányzati struktúrában a HTMH július 1- jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) kerülne és egy szakállamtitkár felügyelete alatt mûködne, azt mondta: ezt jó megoldásnak találná, hasonlít arra az állapotra, amikor az Antall-kormány idején – 1990 és 1992 között – a HTMH még nem volt önálló hivatal, hanem a MeH egyik titkárságaként mûködött politikai államtitkár vezetésével. A hivatal késôbbi kiszervezését a MeH profiltisztításával magyarázták – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a hivatalnak alapvetôen két feladata van: egyrészt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kormányzati koordinációért felel. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet mûvelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegô" önálló intézményben – mutatott rá a régi-új struktúra elônyére.

A csütörtök esti mérkôzésekre Graham Poll angol játékvezetô ténykedése nyomta rá a bélyegét. Az igencsak excentrikus elôzményekkel rendelkezô sípmesternek sikerült minden eddigi kollégáját alulmúlnia, noha a játékvezetések színvonala eddig sem volt a legmagasabb a világbajnokságon. Ugyanaznap délután Markus Merk német társa "kitalált" egy ghánai büntetôt, megkönnyítve ezzel az afrikaiak továbbjutását, s ezzel mintegy felvezette Poll közremûködését. Az angol pedig azzal kezdte, hogy nem adott meg Ausztráliának egy tiszta büntetôt, aztán igen sajátosan kezdte osztogatni a sárga lapokat. Késôbb egy másik egyértelmû tizenegyest tagadott meg az ausztráloktól, hogy ezt egy lesgól érvényesítésével kompenzálja. A hab a tortán azonban az volt, amikor Simunicnak felmutatta a második sárgát, ám a piros lapot elfelejtette elôvenni. Amit késôbb mégis felmutatott – egy harmadik sárgát követôen. Hogy ezek után akkor fújta le a mérkôzést, amikor az ausztrál csatárok éppen gólhelyzetbe kerültek (s aztán be is találtak a kapuba), csupán a sajátos brit játékvezetési stílus jellemzôjeként értékelhetô...

Szombaton megkezdôdik a világbajnokság kieséses fázisa, s mindjárt az elején két igen érdekesnek ígérkezô mérkôzéssel. 18 órától Németország számára kemény diónak ígérkezik a Larsson vezette svéd tizenegy, míg 22 órától Argentína Mexikó ellen lép pályára. Ezen az utóbbi találkozón a dél-amerikai csapat lényegesen nagyobb eséllyel bír, mint észak-amerikai vetélytársa.

Vasárnap újabb ígéretes találkozók következnek. 18 órától Ecuador Angliával mérkôzik, s most válik el, Ecuador csoportbeli kirobbanó formája, vagy Anglia takarékos szereplése lesz a nyerô. A 22 órától kezdôdô meccs pedig két eddig nagyon jól teljesítô csapat párharcát, a Portugália – Hollandia csatát hozza.

A világbajnokságok történetében elsô alkalommal jut túl óceániai csapat a csoportkörön, Ausztrália teljesítménye azonban teljesen megérdemelt, miután az eddigi – ha nem is a legmagasabb technikai színvonalú, de – legérdekesebb, leglátványosabb mérkôzésen pozitív, támadó szellemben lépett fel, s vitathatatlanul jogosan szerezte meg a továbbjutáshoz szükséges pontot. Pedig a horvátok, akiknek gyôzelemre volt szükségük, már a 2. percben vezetéshez jutottak, ám – Kranjcar edzô heves gesztikulálással kísért tanácsa ellenére – elkövették azt a hibát, hogy megpróbálták tartani az elônyt. A horvátok azután sem tanultak a leckébôl, hogy elôször az ausztrálok egyenlítettek, mert Kalac hálóôr hathatós közremûködésével Niko Kovac újabb elônyhöz juttatta ôket. Így Kewell másodszori egyenlítô gólja logikusan született, s a találkozó – Graham Poll játékvezetôvel a fôszerepben – teljes összevisszaságban, ausztrál örömmel és horvát bánattal záródott.

A csoport másik találkozóján Japán meglepetésre vezetéshez jutott Brazíliával szemben s ezt az elsô félidô végéig tartani is tudta. A második félidôben azonban a tartalékos Ronaldóék is könnyedén meg tudták fordítani a meccset.

Horvátország – Ausztrália 2-2 (1-1)

Stuttgart, 52000 nézô. Vezette: Graham Poll (angol)

Horvátország: Pletikosa – Simunic, Tudor, Simic, Tomas (82’ Klasnic) – Srna, Babic, Niko Kovac, Kranjcar (64’ Leko) – Prso, Olic (73’ Modric).

Ausztrália: Kalac – Neill, Moore, Chipperfield (74’ Kennedy) – Cahill, Culina, Emerton, Grella (62’ Aloisi), Sterjovski (70’ Bresciano) – Viduka, Kewell.

Gólok: Srna 2’, Niko Kovac 56’ illetve Moore 38’ büntetôbôl, Kewell 79’

Sárga lapok: Simic 32’, Tudor 38’, Simunic 61’ és 90’, Pletikosa 70’, illetve Emerton 81’

Piros lapok: Simic 85’, Simunic 90+3’, illetve Emerton 87’

Japán – Brazília 1-4 (1-1)

Dortmund, 65000 nézô. Vezette: Eric Poulat (francia)

Japán: Kavagucsi – Santos, Cuboj, Kadzsi, Nakazava – Hidetosi Nakata, Ogaszavara (55’ Kodzsi Nakata), Nakamura, Inamoto – Maki (59’ Takahara; 65’ Oguro), Tamada.

Brazília: Dida (81’ Rogerio Ceni) – Lucio, Juan, Cicinho, Gilberto – Kaká (70’ Zé Roberto), Ronaldinho (70’ Ricardinho), Gilberto Silva, Juninho Pernambucano – Ronaldo, Robinho.

Gólok: Tamada 34’ illetve Ronaldo 45+1’, Juninho Pernambucano 53’, Gilberto 59’, Ronaldo 81’

Sárga lapok: Kadzsi 40’, illetve Gilberto 44’

Premierként értékelhetô kiállításon vagyunk – mondta méltató- beszédében Nagy Miklós Kund a tárlatnyitón – hiszen csoportosan, Marosvásárhelyen mindeddig nem állítottak ki tordai képzômûvészek. Mint a fentiekbôl kiderül, Deleanu Márta, Labancz Lóránt, Nagy Annamária és Suba László, tordai, illetve aranyosgyéresi kiállítók (valamint munkáik) érkeztek a Bernády Házba. Egyikük grafikus, másikuk textilmûvész, harmadikuk iparmûvész, míg negyedikük szobrász – közös tárlatuk is, alkotóihoz méltóan színes, derûs, szemnek és léleknek egyaránt kellemes kiállítás – hangsúlyozta a méltató.

Tordán csak átutazik az ember, pedig Torda azon bizonyos országgyûlés óta ismert város és máig értékeket rejt. Deleanu Márta festményeinek kékségén nem csak Horvátország rendkívüli tájait, városait látjuk, hanem idôutazást is teszünk emlékeinkben, álmainkban élô városainkba.

Labancz Lóránt – aki a tárlatnyitón rokkantsága okán nem lehetett jelen – is elküldte faliszônyegeit, textíliáit. Munkái utaznak helyette, az egykori mérnök textilmûvész munkáinak pedig optimista üzenete van.

Nagy Annamária iparmûvész, most azonban ,,üvegmûvészként"' mutatkozik be szokatlan, formabontó üvegszobraival.

Suba László – aki már bemutatkozott Vásárhelyen, mint a makfalvi alkotótábor oszlopos és alapító tagja – keramikus, szobrász, fafaragó egy személyben, népi-, mediterrán és bibliai ihletésû munkái ugyancsak megtekinthetôk.

Nagy Miklós Kund után Suba László vette át a szót, aki Labancz Lórántról elmondta: fiatalkorában történt a baleset, amelyben hátgerincsérülését szerezte: még tíz évig mérnökösködött, utána nem tudott tovább dolgozni – ekkor kezdte a textilmûvészetét kiteljesíteni: sok kitartással, türelemmel dolgozott. Négyük egy csapat – mindegyikük mást csinál, és ez nagyon látványos. Tordán pedig aránylag sok mûvész él, de a magyarok aránya most már csak olyan jó tíz százalék – mondta Suba László Nagy Csongor gitárjátéka és a hagyományos koccintás elôtt.

Gyurcsány Ferenc úrnak, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A romániai magyar közvélemény aggodalommal értesült a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetésérôl, az MTV mûsorainak drasztikus csonkolásáról, a határon túli magyarok irányába történô támogatások csökkentésérôl.

Ezért, mint a romániai magyarság információs ellátásának, társadalmi közérzetének felelôsei, kérjük Önöket, hogy a végleges és Kárpát-medencei magyarságunk szempontjából végzetes döntések elôtt vegyék figyelembe a következô tényeket:

1. A Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának egész ideje alatt, de fôként az utóbbi hónapokban, jelentôsen hozzájárult a magyar-magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához. A HTMH megszüntetését semmilyen takarékossági szempont nem indokolja. Amennyiben a hivatal mégis megszûnik, reméljük, hogy a kancellária részeként mûködô igazgatóság súlya megmarad, az anyaország és a határon túli magyarok közti kommunikáció közege, katalizátora marad.

2. Fontosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az elmúlt hónapokban kezdeményezett, a civil és szakmai szervezetek bevonásával megtartott tanácskozások az anyaországi és határon túli magyarok közt folytatódjanak. A Külhoni Magyar Újságírók Konvenciója, amely az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületeket tömöríti, ezt a célt eredményesen szolgálja. Megbeszélései a Magyar Országgyûlés és a HTMH vezetôivel a magyar–magyar párbeszéd elôsegítését célozták.

3. A határon túli magyarok számára eddig biztosított támogatások az országos költségvetésnek a 0,02%-át jelentik. Egy ekkora összeg megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát.

Mi, határon túli magyarok – Széchenyi kifejezésével élve –, kimûvelt emberfôk tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülôkként és adófizetôkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülôföld Alap által visszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem mûködtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak.

Az anyaország támogatása nélkül a határon túli magyar kultúra károkat szenved, sôt a magyar közösségeknek a léte, megmaradása is kétségessé válhat.

4. Egyszerû számítással is kimutatható, hogy nem ablakon kidobott pénz az, amit a határon túliakra költ a magyar állam, hiszen még ma is jelentôs az anyaország irányába történô beáramlás.

Tisztelt Államelnök Úr!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Bízunk abban, hogy átgondolva döntésük fontosságát, olyan határozatot hoznak, amely a Kárpát-medence egész magyarságának jövôjét, a magyar–magyar partnerség lehetôségét megalapozza. Remélve, hogy érveink hozzájárulnak közös céljaink megvalósításához, maradunk tisztelettel, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében:

Ambrus Attila elnök; Karácsonyi Zsigmond ügyvezetô elnök; Csép Sándor alelnök; Szûcs László alelnök

Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, 2006. június 20.

Mint ki szendén lépeget,

vágj ártatlan képeket,

a füledbe jelentem

s CD-re is lementem:

"Volt egy buli, kanmuris,

részt vett a fô kandúr is.

Összevissza nyávogott,

majd spiccesen távozott,

nem volt rajta nagykabát,

cipelt két cicababát.

Egyik tiszta korom volt,

fejveszetten dorombolt,

másik sminket korrigált,

kacérkodva mórikált.

Néztem, ebbôl lesz a baj,

közbotrány és macskajaj,

de a cirkuszt mégse várd,

volt ott ötven bodygárd."

Add tovább, s hogy épp ki gagyog?

Egyszerûen Félix vagyok.

Járom az utat…

…a Mikszáth Kálmán (ma Artei) utcában, ahol a 4. szám alatt Izsák Márton, nemrég elhunyt szobrászmûvész mûterme látható. Itt készültek azok a köztéri szobrok, melyek ma Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós és Dés tereit díszítik.

Izsák Márton 1913. április 12-én Galócáson (Hargita megye) született. Elbeszélései alapján ismertem meg családjának galócási, késôbb marosvásárhelyi küzdelmes életét, a mûvész gyermek- és diákéveit, továbbtanulásának nehézségeit, pályakezdésének elsô lépéseit, s végül a II. világháború okozta traumát, amit családtagjai, rokonai elvesztése okozott.

Nagyon szerette városunkat, annak lakóit, magyarokat, románokat egyaránt és óva intette környezetét a gyûlölködéstôl, az egymás ellen irányuló rosszindulattól.

Budapesten végezte az iparmûvészeti fôiskolát. Diplomamunkája a budapesti Magyar Királyi Ludovika Akadémia parkját díszíti. Késôbb több kis szobra került a bukaresti román királyi palotába is.

1945-ben az ô javaslatára és közbenjárására nyílt meg a marosvásárhelyi magyar tannyelvû Mûvészeti Líceum, mely román tagozattal is bôvült. Az itt végzett tanulók megfelelô elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában sikeresen pályázhattak a kolozsvári vagy a bukaresti képzômûvészeti fôiskolára, s ma ôket neves festô- és szobrászmûvészként ismeri a szakma.

Izsák Márton 1945-tôl 1974-ig volt a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum igazgatója, oktató tanára, ugyanakkor mint szobrászmûvész megalkotta Szentgyörgyi István, Mihai Eminescu, Bartók Béla, a Deportáltak és az Ismeretlen katona marosvásárhelyi, Salamon Ernô gyergyószentmiklósi és a Deportáltak dési szobrát. A legsikerültebb mûvének a Csorvássy Istvánnal 1956-ban készített Bolyaiak szobrát tartotta.

A legnagyobb élményt Márton Áron szobrának a megmintázása jelentette számára. Erdély római katolikus püspökének 1944. május 18-i, a kolozsvári Szent Mihály-templomban mondott beszéde adta az indítékot, hogy szobrot készítsen a népéért küzdô, késôbb a hatóságok részérôl üldözött, nehéz börtönéveket viselt püspökrôl. Hónapokon át dolgozott a szobor elkészítésén. Nagy segítséget jelentett Csató Béla fôesperes-plébános – volt Márton Áron-tanítvány – hozzáállása, aki többször volt a mûterem vendége és visszaemlékezéseivel, tanácsaival hozzájárult a szobor megmintázásához. (Segítségéért Izsák Márton a szobor eredeti gipszmásolatával ajándékozta meg.) Az öntési munkálatokat Balogh József és munkatársai végezték. 2000. június 24-én került sor az 1996-ban megmintázott szobor felállítására a Keresztelô Szent János Plébánia udvarán. "Ez volt az utolsó szobrom, amit egy áldott emlékû, bátor, népét szeretô emberrôl megmintáztam" – nyilatkozta Izsák Márton.

2002-ben, a Marosvásárhelyi Napok alkalmával kitüntették a város díszpolgára címmel, 2003-ban halt meg, szeretett városának földjében pihen.

Megérdemelné, hogy a Mûvészeti Líceum, aminek megálmodója volt, az ô nevét viselje. Remélem, erre hamarosan sor kerül.

Fodor Sándor (S.)

George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke budapesti látogatása alkalmával csütörtökön a Parlamentben megtekintette a Szent Koronát.

A hagyomány, illetve Hartvik püspök legendája szerint Szent István királyunknak II. Szilveszter pápa – egy álom hatására – az 1000. évben azt a koronát küldte el Asztrik püspökkel, amelyet eredetileg Miesko lengyel fejedelemnek szánt. A római egyházzal kialakított kapcsolatrendszer, a pápa által szentesített királyság Magyarország nyugati orientációját eredményezte, ugyanakkor a függetlenséget is jelentette, némi védelmet nyújtva a bizánci és a német uralkodók hódító ambícióival szemben. István koronája az 1044-es ménfôi csata, Aba Sámuel veresége után Henrik császár birtokába került, aki visszaküldte azt a pápának, majd Rómában évszázadokkal késôbb elkallódott. (A mai korona vizsgálata nem igazolta annak Istvánhoz fûzôdô legendáit. Bizonyos, hogy a korona az 1070-es évek után, és valószínûleg 1300 elôtt keletkezett.)

Az ékszer már az Árpád-házi uralkodók alatt a királyi hatalom s az ország jelképe lett, s már akkoriban kezdett elválni a király személyétôl. Szerepe többnyire hatalmi válságok idején nôtt meg. 1440-ben oklevélben rögzítették: a koronának "hatása, jelképisége, misztériuma és ereje" van. Intézménnyé, jogi személlyé válását betetôzte Werbôczy Hármaskönyve, amely megfogalmazta az úgynevezett Szent Korona-tant. Ez a király és az uralkodó osztályok egységét fejezte ki, minden birtokost a Szent Korona tagjának minôsített.

A korona az évszázadok alatt számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, volt, hogy elzálogosították, többször évekig külföldön ôrizték. 1867-ben, a Szent Korona-tant tovább fejlesztve, minden magyar állampolgárt a Korona tagjának nyilvánítottak. A koronázási ékszereket Ferenc József és Erzsébet megkoronázásakor s néhány más ünnepi alkalommal lehetett csak látni. Az utolsó koronázás 1916-ban Budán volt. 1944 novemberében a nyilasok kivitték a koronát az országból, s más ereklyékkel együtt az ausztriai Mattsee-ben, az Attersee partján ásatták el. A koronaôrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet, így kerültek egy frankfurti bank trezorjába, majd az Egyesült Államokba a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak.

Jimmy Carter elnök döntése alapján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozta vissza Budapestre a koronát és a koronázási jelvényeket. A Szent Koronát ettôl kezdve a Nemzeti Múzeumban ôrizték. 2000. január 1-jén a koronát, az országalmát, a jogart és a kardot ünnepélyes keretek között a Nemzeti Múzeumból átszállították a Parlament épületébe, ahol jelenleg is ôrzik azokat. (A palást a múzeumban maradt.)

A Szent Korona nemzeti történelmünk szimbóluma, hányattatásai hazánk sorsát is példázzák viharos ezer évünk alatt. Egyúttal jelentôs ötvösmûvészeti érték is, az 1990-es években egy Amerikában rendezett, bizánci tárgyú kiállításra is kölcsönkérték. Az Országgyûlés azonban úgy határozott: az ereklye soha nem hagyhatja el az országot.

Franciaországban nô az érdeklôdés XVI. Lajos király felesége, Marie-Antoinette iránt, és a királyné alakja is átértékelôdik.

A történészek már 1993-ban, halálának 200. évfordulója alkalmából írt tanulmányaikban a forradalom felesleges áldozatának értékelték, de a jelenségben kétségkívül szerepe volt Sofia Coppola filmjének is, amelyet Cannes közönsége és a kritikusok ugyan negatívan fogadtak, viszont bemutatta Marie-Antoinette pozitív oldalait, mûveltségét, önállóságát, példamutató anyaságát. A királyné a franciák szemében már nem a fellegekben járó, ostobácska nôszemély, aki kalácsot ajánl kenyeret nélkülözô népének – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Gôzerôvel mûködik a Marie-Antoinette társaság, amely különbözô rendezvényeket, múzeumlátogatásokat szervez, például a királynô babagyûjteményének megtekintésére. A megváltozott imázsból azonban legfôképpen az üzleti élet húz hasznot. Versailles-i éttermek állították össze régi receptek alapján Marie-Antoinette menüjét, cukrász ajánlja a királyi hintóval díszített csokoládétortát. Illatszerészek kínálják parfümjeit, direkt erre a célra tervezett drága üvegcsékben. Neves divattervezôk másolták le egyes ruhakölteményeit és megszületett a Marie-Antoinette-t formázó Barbie baba is. A versailles-i múzeum pedig júliusban avatja fel a felújított berendezésû Kis Trianont, a királyné "aranykalitkáját".

Az elsô ezer éve folyamán

A XIX. században a tanács a nagypiacról a kispiacra felvezetô utca (ma Creanga u.) déli sarkán álló (2. sz. ház) manzárdtetôs, barokk stílusú épület emeleti termeit vette használatba hivatali épület részére. Ugyanakkor az utca északi sarkán állt kétemeletes és manzárdtetôs, barokk-rokokó stílusú épület emeleti helyiségeit is használatba vette s ott rendezte be irodáit.

A növekvô város tanácsa 1856 körül tervbe vette egy önálló székház építését a Kispiac utca betorkollási helyén. A már említett két barokk stílusú épület közé az utca szélességében egy egyemeletes, neogót stílusú homlokzatú irodaépület építését kezdték el, s az egy év alatt használható állapotba került. Az új épület emeleti helyiségeit összekapcsolták az utca sarkán lévô épület emeleti szintjeivel. Az új épület homlokzatának tengelyében, a földszinten tervezett boltozatos kapualjon át közlekedni lehetett a nagypiacról a kispiacra. A homlokzat neogót stílusban készült, csúcsíves ablakaival és fôpárkányával. Az építkezés ideje alatt a tanács hivatali helyiségeit a fôtér északi végét lezáró Görög-házba (ma katonák háza) helyezte el. Dr. Bernády György polgármester a tornyos városháza elkészülte után a neogót stílusú épületet 1907-ben lebontatta és a két piactér közvetlen kapcsolatba került ismételten. Sajnos, az az épület hiányzik a fôtér sok szép stílusos homlokzatú épületsorából.

A XIX. és XX. század fordulóján a nagyméretû építkezések sorozatát folytatva, dr. Bernády György tervbe vette középületek (Városháza, Közmûvelôdési Ház, iskolák) építését, valamint a város közmûvesítését, utcáinak-tereinek aszfaltozását, mindez az európai színvonalú városépítést jelentette.

A tornyos Városháza dr. Bernády György polgármestersége idejében, 1905–1907 között épült, az akkori város nagysága és elôrelátott növekedése, valamint a társadalmi igények, a kibôvült feladatok figyelembevételével. A tornyos Városháza a város polgársága szellemi életének, lelkületének és áldozatkészségének fokmérôje, mely a város polgárságának pótadójából épült, annak tudatában, hogy a Városháza a város legszebb épülete kell legyen. Elôkelô stílusával, térkialakító elhelyezésével a Városháza szép városképet ad. A székház építészeti megoldása, homlokzatainak díszítése és színezése harmonikus összhangban van, a szecessziós stílus egyik remekmûve.

A székház építésének versenytárgyalását száz évvel ezelôtt, 1906 júniusában tartották s kezdték el építését, és 1907 ôszén nyitotta meg kapuját s fogadta már ügyfeleit.

A szabadon álló, zárt udvaros és emeletes épület fôhomlokzata többsíkú. A jobb kéz felôli sarkán álló magas, karcsú tornya kiemelkedô sisakjával tipikus városháza képét mutatja, de a fôhomlokzata tengelyében ívesen kiemelkedô oromfalazatán volt felirat (Marosvásárhely Sz. Kir. Város Székháza) is tudatta rendeltetését. A Városháza a szerte Európában dívott szecessziós stílust képviseli, a város szimbolikus, elôkelô megjelenésû épülete. A díszes, tölcsérboltozatos elôcsarnokának oldalfalán díszes keretbe foglalva helyezték el a fekete márványtáblát, melynek felirata tudatta az építkezés idejét és az építtetô nevét. A fôlépcsô pihenôjének fordulószintjén egy-egy rózsaszín márványtábla felirata sorolta fel a tervezôk és a kivitelezôk nevét. A két összetört tábla felirata ismeretes. A tanácsház emeleti szintjén van a nagy gyûlésterem, melynek nagy ablakaiba Ferenc József, Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Deák Ferenc és Kossuth Lajos arcképe került. A portrék üvegre festve és ólomba rakva mûvészi alkotások, Róth Miksa, a legnagyobb elismert üvegfestô alkotásai. Sajnos, az államhatalom a portrékat az ablakokból eltüntette. A párthatalom a székházat pártházként használta, majd a megyei tanács vette használatba.

Keresztes Gyula

Póka, Templom utca 5. szám. Rendezett porta, a ház mögött gazdasági udvar, elôtte kis park. Amint a kapun belépünk, kis pincsi jelzi, hogy idegenek vannak a Dobai család udvarán. Hogy a gazdi üdvözöl, Kiki is gyorsan megbarátkozik velünk, s perceken belül már úgy közeledik, mintha mi is háziak lennénk. A háziasszony, Angela leguggol és jutalomfalatot kínál Kikinek, közben így szól hozzá: – Addig nem kapod oda, amíg nem mondod, hogy mámá. Rövid vonítássorozat volt a felelet, majd határozottan, érthetôen hallottuk, hogy moá, aomáámáá. Alig hittünk a fülünknek. Kolléganôm lánya, aki alig 20 éves, felkiáltott, hogy ilyet még életében nem látott, nem hallott. Én sem, pedig már jóval túl vagyok az ötvenen. Majd következett az újabb meglepetés. Angela kissé hangosabban mondta, hogy Kiki tróger, hogy Kiki koldus. Többször elismételte, mire az 1 éves kis pincsi válaszolt: neeem. Ezután a háziasszony magához hívta, Kiki mindegyre válaszolta, hogy neeem, mintha megsértôdött volna. Szinte hihetetlen... Ezért is kérdeztem, miként jöttek rá, hogy e szavak kiejtésére megtanítható Kiki. A kis pincsit a család kilencéves kislánya kapta Mikulás-ajándékként. Angela asszony, aki állattenyésztô technikus, nagyon sokat foglalkozott Kikivel. Hamarosan rájött, hogy nagyon kívánós és könnyen idomítható, ezt használta ki és tanítgatni kezdte, hogy mondjad mámá, csak ezután adott ételt. Kiki, mivel nagyon fogékony, gyakorlatilag a szájmozdulatokat tanulta meg utánozni. De ha betessékelik a helyére, és ô nem akar menni, akkor nemet int a fejével. Kikit Nagyszebenbôl hozták egy kutyatenyésztô farmról. Mikulás óta a Dobai család egyik legféltettebb tagja. Baba, a gazdija nem adná semmiért a világon, édesanyjával újabb szavak kiejtésére próbálják megtanítani.

Kilyén Attila

Néhány hónap óta különleges attrakció vonzza a turistákat Ratosnyára. Nem mindennapi vendéget gondoz a Jód-völgyi erdész. A felvételünkön látható medvebocs elárvult. Anyjával és testvérével együtt a Maros partján bóklásztak, majd vissza akartak térni az erdôbe, a vasúti síneken átkelve. A medvemamát elütötte a vonat, a bocsok sokáig anyjuk teteme körül maradtak. Amikor az erdészek a baleset helyszínére siettek, az egyikük elmenekült, a másikat sikerült megfogni. A kis bocs addig lesz az erdész vendége, ameddig önállósul. A szakemberek szerint ez elég nehéz lesz, mert az árván, fogságban felnôtt kölykök nem tudják elsajátítani azokat a készségeket, amelyeket a szabadban, anyjuk oldalán tanulhatnak meg. Romániában tilos a vadállatok fogva tartása, így az árva mackó féléves kora után bármikor visszakerülhet a természetbe.

Ratosnyán nem ez az elsô medvebocs, amely fogságban nevelkedett. Néhány évvel ezelôtt Mogila Gheorghe, a község polgármestere is gondozott egyet. A mackót alig egy hónapos korában a Marosból "halászták ki", anyja ijedten elmenekült a fôúton közlekedô zajos gépkocsik elôl. A polgármesternél tartott medvét is szabadon engedték. Sokáig visszatért még "árva- házához", majd lassan visszaszokott a vadonba. Remélhetôleg ez a sors vár majd a jódtelepi mackóra is.

Vajda György

Hogy mennyire öreg egy férfi, meglátszik azon, hogy két lépcsôfokot lépik, vagy két tablettát vesz be egyszerre. (Névtelen asszonyság)

A férfiak olyanok, mint az autók: ha nem vagy elôvigyázatos, alájuk kerülsz. (Egy tapasztalt asszonyság)

Különbség van egy jelentôs férfi, és egy olyan férfi között, amelyik jelent valamit. (Christian Friedrich Hebbel – 1813–1863 – n. költô)

Egy olyan nô, aki elfelejt viselkedni, rosszabb, mint tíz berúgott férfi. (Ausztráliai közmondás)

Egy férfi számára nyugtalanító kellene legyen, ha a nôkre megnyugtató benyomást kelt. (Jean Gabin, tkp. Jean Alexis Moncorgé – 1904-1976 – fr. filmszínész )

A hadseregben és a házasság kötelékeiben a férfinak nem szabad gondolkodnia. (Andrzej Majewski – *1966– – lengyel publicista, író, aforisztikus)

Egy férfi lakája él kb. egy évet; egy nô rabszolgája meg szokott halni hat hónap után. (Perzsa közmondás)

A nôknél elsôk akarunk lenni, a nôk pedig nálunk az utolsók. (Arthur Schnitzler – 1862–1931 – osztrák orvos, drámaíró és elbeszélô )

Sohasem tudtam megérteni, hogy a nôk egy tehetséges férfinél miért elôször a hibákat, s a bolondoknál az érdemeket látják meg. (Pablo Picasso, tdk. Ruiz y Pablo P. – 1881–1973 –sp. festô )

Egy fehér hajú férfi olyan, mint egy havas fedelû ház. Ami persze nem azt jelenti, hogy alatta nincs tûz. (Maurice Chevalier – 1899–1972 – fr. sanzonénekes és filmszínész)

Kezdetben a férfi mindegyik ujjára jut egy nô. Késôbb be kell érje mind a tíz ujjára eggyel. (Helen Vita – 1928–2001– n. sanzonénekesnô, színésznô)

Gyûjtötte és németbôl fordította: Szôcs Károly

Elhagyta egy ausztriai sajtókonferencia helyszínét Catherine Deneuve francia színésznô, amikor a teremben váratlanul megjelent Jörg Haider, a populistának tekintett karintiai tartományi elöljáró.

A filmcsillag a wörthersee-i ünnepi játékok megnyitása elé idôzített szerda esti sajtóértekezletrôl távozott sietve, amikor a Szövetség Ausztria Jövôjéért (BZÖ) – a kisebbik osztrák koalíciós párt – vezetôje felbukkant a teremben. Osztrák lapok szerint botrányt okozott Haider váratlan megjelenése. A francia csillag a távozása után kijelentette, hogy nem akar nyilvánosan együtt lenni Haiderrel, azt pedig fôképpen nem akarná, hogy egy fényképre kerüljön vele. Deneuve kijelentette: ha tudta volna, hogy Haider is ott lesz a sajtóértekezleten, lemondta volna a szereplését. Úgy magyarázta, hogy ez nem a karrierjével vagy az imázsával függ össze, hanem személyes meggyôzôdésével, amelynek alapján korábban megtiltotta már azt is, hogy bármikor is közösen lépjen fel Párizsban Jean-Marie L