Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Csatlakozási feltételként szabta meg a kisebbségi törvény elfogadását az Európai Unió, de botorság lenne azt feltételezni, hogy ezen bukhat Románia január elsejei európai betagozódása. Erre épít az ellenzék és az ellenzéki szerepben tetszelgô Demokrata, illetve Konzervatív Párt is, amikor ellehetetlenítik a tervezet szakbizottságbeli vitáját, a lehetô legváltozatosabb kifogásokra és jogi csûrcsavarokra alapozva. Alighanem ez lesz a leghosszabb ideig vitatott törvénytervezet, s noha elfogadása már a múlt év végéig "tervben volt" a közösen elfogadott kormányprogram alapján, már most borítékolható, hogy a törvény nem lesz meg a szeptemberi országjelentésig, utána pedig, január elsejéig, azaz a csatlakozás gyakorlatilag már eldöntött, de egyelôre ki nem mondott dátumáig, még kevésbé lehet bármivel is együttmûködésre sarkallni az ellenzôit. Különösen, hogy a koalíciót immár gyakorlatilag csak az országjelentés közelsége tartja egyben, hisz nagyon nagy bakikkal még
"sikerülhet" kiszállni az európai vonatból.

Nem kell nagy jóstehetséggel rendelkezni ahhoz, hogy elôre jelezhessük, a fülön csípett szekus pártvezér alakulatának nincs nagy jövôje a kabinetben, s azt sem, hogy a DA Szövetség legalább olyan szívesen megszabadulna a konzervatívoktól, mint ahogy utóbbiak a szekus megbélyegzettségtôl. Ennek pedig – hisz a háttérbôl Traian Basescu államelnök irányította Demokrata Párt erre játszik már szinte egy esztendeje – minden bizonnyal elôrehozott választások lesz a vége, különösen, hogy most már a többi alakulat is megunta Bocék kétkulacsosságát, s hajlanak arra, hogy elfogadják az ötletet.

Így tehát, ami a kisebbségi tervezetet illeti, a jelen parlamenti felállásban semmi esély a jóváhagyására, s noha a RMDSZ-nek nincs választása, mint minden rendelkezésére álló eszközzel ragaszkodni ahhoz, ami az eredeti kormányprogramban a tervezetre vonatkozóan szerepelt, már egy új felállásra kell elôkészíteniük az érdekképviseletet.

Bármennyire makacskodik ugyanis a romániai politikai elit többsége, bármennyire is mélyen kódolt a nacionalista gondolkodásmód, az Európai Unió keretében a kisebbségvédelem másképpen tevôdik majd fel a közeljövôben. Igaz, hogy Basescu – aki a parlamenthez intézett és kormányt bíráló dörgedelmében, mintegy alig létezô témát, a kisebbségi kérdéskör kapcsán mindössze a romák helyzetének szentelt futó észrevételt – és elvbarátai arra alapoznak, hogy az uniónak nincs kialakult kisebbségpolitikája, s nemzeti hatáskörben továbbra is fenntarthatják jogtipró dominanciájukat. Az új tagállamok felvétele után azonban egyre hangsúlyosabban merül fel az uniós kisebbségvédelmi normák kidolgozásának szükségessége, s erre éppen az EU-parlamentben immár jelen lévô kisebbségi magyar politikusok hozzájárulásával kerülhet sor. Ha nem megy belföldön szép szóval, majd érvényesíthetô kötelezô normával. A kitartó érdekképviselet azonban egyik esetben sem nélkülözhetô.

X. Marosvásárhelyi Napok

A X. Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében tegnap este a Kultúrpalota Tükörtermében vették át a díszpolgári címeket és Pro urbe- kitüntetéseket azok a személyiségek, akik áldozatos, a közösség és a város érdekében kifejtett tevékenységükkel méltónak bizonyultak e címekre. Az idén a díszpolgári címet Szalman Lórántnak, Kiss Elemérnek, Ion Fiscuteanunak, Nicolae N. Viciunak, illetve post mortem Szabó György Pálnak és Grigore Bazil Ciacoinak adományozták, Pro urbe-kitüntetést Sepp Rieder, Eric Hayes és dr. Gyimesi Endre vehetett át.

Szalman Lóránt

Kolozsváron született 1929. szeptember 11-én. A Római Katolikus Líceum elvégzése után 1948- ban iratkozik be a kolozsvári Gheorghe Dima zenekonzervatóriumba. Marosvásárhelyen kezdetben kórusvezetô, majd a Marosvásárhelyi Székely Ének- és Táncegyüttes igazgatója. Karvezetôként folytatja tevékenységét, majd a marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, számos hazai és külföldi turnén vett részt zenekarával. 1989. december 1-tôl nyugdíjas, ami nem gátolja meg abban, hogy a Musica Humana nôi kórust megalapítsa. (Betegsége miatt a kitûntetést a karmester lánya vette át.)

Nicolae Viciu

1939-ben született Marosvásárhelyen, az Al. Papiu Ilarian Líceum elvégzése után az Építészeti Technikumban majd a temesvári Politechnikai Egyetemen folytatja tanulmányait. Oklevelet 1964-ben szerez. 1968-2000 között a temesvári Elba, a nagyváradi Alumina, majd a marosvásárhelyi Electromures vállalatnál gépészmérnök. Nicolae Viciu sportpályafutása jelentôs, játékosként és edzôként tartják számon, számos klubnál játszott. 2005-2006-ban a marosvásárhelyi A divíziós kosárlabdacsapat mûszaki igazgatója, több díjjal tüntették ki. Több mint 50 alkalommal játszott a felnôttválogatott csapatában, részt vett a Belgrádban és Varsóban megszervezett Európa- bajnokságon, az Izmirben sorra került Balkán- bajnokságon. A bukaresti Dinamo csapattal háromszor vett részt az Európa-bajnokok Kupáján és egy alkalommal a Kupák Kupáján. A minikosárcsapattal országos bajnoki címet szerzett.

Ion Fiscuteanu

1937. november 19-én született Mezôszentmihályon, 1955-ben végzi el a kolozsvári Mûszaki Kereskedelmi Középiskolát. Karánsebesen köztisztviselôként dolgozik 1957-ig, majd a Bukaresti Színmûvészeti Egyetemre iratkozik be. Egy ideig a Piatra Neamt-i Ifjúsági Színháznál játszik, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz 1968-ban igazol át.Több mint 80 fontos szerepet játszott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál és más társulatoknál, elismert rendezôkkel dolgozott együtt eddigi pályafutása során. A Transilvania Kolozsvári Nemzetközi Filmfesztiválon a Lazarescu úr halála címû filmben játszott szerepéért a legjobb férfialakításért járó díjat vehette át 2005-ben, ugyanezért a filmért a Cannes-i filmfesztiválon az Un Certain Regard-díjat kapta, a koppenhágai filmfesztivál Aranyhattyú-díját is szintén ô vette át, csakúgy, mint a Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínész- díját és a Román Filmszövetség díját.

Kiss Elemér

1951-ben végez a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán, 1974-ben doktorál matematikából. 1951-1961 között a Bolyai Farkas Elméleti Líceum matematikatanára1961-1978 között katedrafônök a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézetnél, 1978-1990 között a marosvásárhelyi almérnöki intézet elôadótanára, 1990-1999 között pedig a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem professzora. 2001-tôl a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen elôadótanár, jelenleg is itt tanít. Ugyancsak 2001- tôl a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tudományos kutatómunkát is végzett, 120, román, magyar, angol és német nyelven, hazai és külföldi kiadványokban jelent meg tudományos írása. Több könyvet és egyetemi jegyzetet adott ki.

Grigore Bazil Ciacoi

1929. szeptember 17-én született a Kolozs megyei Girolton. A szamosújvári Petru Maior líceum elvégzése után a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán folytatta tanulmányait. 1954-1962 között a marosvásárhelyi 1-es számú fiúgimnáziumban tanított, 1957-ben szorgalmazza, hogy a tanintézmény vegye fel az Al. Papiu Ilarian Líceum nevet. Tanít a Bolyai Farkas Líceumban 1962-1988 között, majd 1992-ig az 1-es számú kisegítô iskolában. Grigore Bazil Ciacoi 1964, 1965 és 1967-ben elôadó a pedagógusok továbbképzési tanfolyamain, 1965- tôl a Romániai Történelemtudományi és Filológiai Társaság Maros megyei szervezetének titkára, közben kutatómunkát is végez. 1968- tól a Romániai Történelemtudományi és Filológiai Társaság Tudományos Tanácsának tagja, néhány munkatársával kiadta az Al. Papiu Ilarian Líceum monográfiáját. A helyi sajtóban közölt írásokat, 1990-tôl a CPUN tagjaként politikai tevékenységet is kifejtett.

Szabó György Pál

Marosvásárhelyen született 1930. október 18- án, érettségi után a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait és szerzett oklevelet. 1952-1955 között a bukaresti Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztôjeként dolgozott, majd a megyei építkezési trösztnél helyezkedett el. A késôbbiekben a 4-es és 5-ös általános iskolákban tanított. Nyugdíjazása után gazdag szociális és kulturális tevékenységet fejtett ki, 10 éven át töltötte be az EMKE-Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület elnöki tisztségét, 2001-tôl az EMKE tiszteletbeli elnöke. A Sireagul népzene- és néptáncmozgalom kezdeményezôje a megyében, 1995-ben Kun Kocsárd- kitüntetést adományoztak neki.

Dr. Gyimesi Endre

1952. október 20-án született Keszthelyen. Általános iskolai tanulmányait Zalaszentgroton végezte, 1967-tôl a Beri-Balogh Ádám gimnázium olasz szakán tanul. 1980-ban doktorál az ELTE irodalom szakán, 1981-tôl a József Attila Könyvtár igazgatója, 1988-tól pedig a megyei Levéltár igazgatója. 1994-ben választották a Marosvásárhellyel testvérváros Zalaegerszeg polgármesterévé, majd országgyûlési képviselôvé.

Eric Hayes

1949-tôl a brit királyi hadsereg tagja, 1967-tôl a királyi légierônél dolgozik. 1989-tôl feleségével a Romania Calling szervezetnek dolgozik, 1992- tôl a Mission Romania szervezethez csatlakozik, amelynek vezetését 1994-ben veszi át. A Mission Romania 2000- tôl szervez gyûjtést romániai nem-kormányzati szervezetek számára. Eric Hayes a közösség problémáiba is bekapcsolódott, a swindoni baptista egyházon keresztül többek közt a SMURD-ot, a városi kórházat, az Oázis Alapítványt és más civil szervezeteket támogatva orvosi berendezésekkel, ruhanemûvel, egészségügyi felszerelésekkel.

Sepp Rieder

1939. december 25-én született, jogi végzettséget szerzett, bíróként dolgozott. Sepp Rieder az osztrák igazságügyi minisztériumban dolgozott, majd 1983-tól az osztrák parlament alsóházának tagja valamint az Osztrák Szociáldemokrata párt bécsi szervezetének szóvivôje. Oktatói tevékenységet is folytatott, többek közt a salzburgi egyetemen tanított, számos szakkönyvet írt. 1994-1996 között Bécs alpolgármestere, több rangos kitüntetést adományoztak neki. (A kitüntetett helyett dr. Boris Schneider Románia tiszteletbeli osztrák konzulja vette át a díjat.)

Emil Constantinescu volt államfô szerdán, mielôtt kihallgatták a Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottságnál (CNSAS), elmondta, hogy a jelenlegi államfô, Traian Basescu együttmûködött a volt Szekuritáté katonai titkosszolgálatával.

Constantinescut a bizottság tagjai hívták meg, hogy magyarázatot adjon a 2005 decemberében a CNSAS-hez benyújtott dokumentumok kapcsán, amelyek arra vonatkoznak, hogy Basescu együttmûködött a volt titkosszolgálatokkal. "A dokumentumok, amelyekrôl az erre hivatott személyek elismerték, hogy valódiak, egyértelmûen kimutatják: Traian Basescu a Szekuritáté szerveivel együttmûködött, személyes dossziéja volt, és ezt továbbították – mondta Constantinescu. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a Basescura vonatkozó dokumentumok több szerkesztôségben is megtalálhatók, és ezeket "zsarolásra" használták fel.

Elfogadta a kormány tegnapi ülésén a Medve- tó iszapkitermelésérôl és a sós víz gyógykezelésre való használatáról a szerzôdést. A Központi Bányakapitányság benyújtott határozattervezete megerôsítette a Szovátai Fürdôvállalat Rt.-vel ilyen értelemben már 2000-ben kötött használati jogról szóló szerzôdését.

A Népújság kérdésére, hogy miért volt szükség erre a kormányhatározatra, ha létezik egy 20 évre szóló koncessziós szerzôdés, Fülöp Nagy János, a fürdôvállalat vezérigazgatója elmondta, hogy ez a határozat, úgymond, megerôsítette (licenciálta) a jelenlegi szerzôdést, amelyet 2001- ben a privatizációs szerzôdésbe is belefoglaltak.

Az elôzményekrôl tudni kell, hogy 2000 májusában a Balneoclimaterica fürdôvállalat szerzôdést írt alá a bukaresti Központi Bányakapitánysággal a Medve-tó használati jogáról. A koncessziós szerzôdés 20 évre szól, és a fürdôvállalatot feljogosítja a sós víz és az iszap gyógykezelésre való használatárra. A késôbb elfogadott környezetvédelmi törvény a Maros megyei Erdészeti Hivatalt nevezte meg a Medve-tót is magába foglaló 79 hektáros védett övezet fôvédnökének, a szovátai önkormányzatot alvédnöknek. Ebbe beletartoznak a sós tavak és a környék arborétuma is. A törvény értelmében a védnökségnek kötelessége szabályzatot és úgynevezett menedzsmenttervet kidolgozni arra vonatkozóan, hogy mit akar az övezetben tenni. Ehhez szükséges a pénzügyi keret, amit egyéb bevételekkel lehet bôvíteni.

Ennek érdekében a fürdôvállalat és a helyi tanács között megegyezés született arról, hogy a fürdôvállalat évi egymilliárd lejjel járul hozzá a környezetvédelmi zóna fenntartásához. 2003-ban és 2004-ben be is fizették, azonban, amint egy számvevôszéki pénzügyi ellenôrzés megállapította, az önkormányzat nem a meghatározott célra használta fel az összeget. A vezérigazgató szerint a számvevôszék felszólította a vállalatot és az önkormányzatot is, hogy ha nem tudják megfelelô számlákkal igazolni, hogy a pénzt valóban a meghatározott célra költötték, akkor vissza kell szolgáltatniuk a fürdôvállalatnak.

Péter Ferenc polgármester szerint a helyi tanács a Medve-tó tulajdonosa és gondnoka. A fürdôvállalat csak a tóban levô iszapot és a felületi vizet használhatja gyógykezelésre. A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat elkészítette a Medve-tó védett övezet menedzsmenttervét. A védnöki kötelezettségek közé a tó körüli sétány és padok karbantartása, a tisztaság, közvilágítás, hóeltakarítás stb. biztosítása tartozik, és erre megvan az anyagi fedezet is. Péter Ferenc hozzátette, mindaddig, amíg a tónak az önkormányzat a kezelôje, elvárják, hogy a bevételeken osztozzanak a fürdôvállalattal. A bevételt a tó környékének karbantartására használják. Két évben – 2003-ban és 2004-ben – a fürdôvállalat egy- egy milliárd lejjel járult hozzá a tó környékének a rendbetételéhez. Azt kérjük, hogy az elkövetezendôkben is járuljon hozzá ehhez.

– Törvény biztosította jogunk van összeget szabni a védett övezet látogatására – állítja a polgármester –, azt szeretnénk elérni, hogy ezt belefoglalják a Medve-tó belépôbe. A turista pedig háromnyelvû tájékoztatót kapna a védett zóna leírásáról.

– Nincs joguk a követelt összegre – jelentette ki Fülöp Nagy János, a fürdôvállalat vezérigazgatója. – Ugyanis, a Környezetvédelmi Minisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy a szabályzatot vagy a menedzsmenttervet benyújtotta volna az önkormányzat. Tulajdonképpen nem is ôk, hanem a fôvédnök, vagyis az Erdészeti Hivatal kellett volna benyújtsa az okmányokat. Amíg a Környezetvédelmi Minisztérium ezeket nem hagyja jóvá és nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben, addig az önkormányzatnak nincs joga a bevételre. De ha joga lenne, akkor sem lehetne a belépôjegy árába látogatási díjat számítani, mert a Medve- tóba a turista nem látogatni jön, hanem fürödni. A mi célunk és kötelességünk civilizált körülményeket biztosítani a strandolóknak – napozót, mosdót, tusolót, gyorsétkezdét. Olyan címen, hogy a környék védett övezet, nem emelhetjük és nem emeljük a belépôjegy árát. Egyébként a hónap végén nyitunk, és a strand felújításába többmilliárd lejt fektettünk be, a belépôjegy árát nem emeltük. Az idén is 100 ezer lej egy felnôttjegy, a gyerekek, nyugdíjasok, katonák belépôje is 60 ezer lej, mondta az igazgató.

Ezek után természetes, hogy minkét fél türelmetlenül várta a tegnapi kormányülés határozatát. Ezzel talán pont kerülhet egy többéves konfliktus végére. A kormányhatározat elfogadása után Fülöp Nagy János kijelentette: mi nem akarunk senkitôl semmit elvenni, csak a törvényességért harcoltunk.

Péter Ferenc polgármester szerint az önkormányzatnak nem származik különösebb kára ebbôl a döntésbôl, hiszen eddig is a fürdôvállalat termelte ki az iszapot.

– Kifogásom csak azzal kapcsolatban van – jelentette ki –, hogy a koncessziós szerzôdés 20 évre szól, ha közben jön egy külföldi beruházó, aki ugyancsak kezelési szolgáltatást is végezne, a Danubiustól kell megvásárolja ezt a jogot. Ez rossz fényt vethet a következô évek beruházására, mert a monopol helyzetben lévô Danubius kézben tudja tartani a konkurens céget. Mi örülünk a Danubiusnak, de azt szeretnénk, ha négy-öt, akár több szállodalánc is lenne Szovátán, ilyen szempontból van kifogásom az üggyel kapcsolatosan. Egyébként több üdülôhelység polgármesterével közösen a napokban benyújtunk egy kormányhatározat-tervezetet arra vonatkozóan, hogy a gyógyászatra használt altalajkincseket adják át a helyi tanácsoknak, mert ôk tudják a legjobban, hogy mit mire használjanak.

(MTI) – A kétoldalú kapcsolatok, a szövetségesi viszony, a gazdasági együttmûködés, az 1956-os magyar forradalom világtörténelmi jelentôsége szerepel, sok más mellett, az elôzetes információk szerint George W. Bush hivatalos magyarországi látogatásának témái között. Az amerikai elnök történelmi jelentôségûnek szánja Budapesten elhangzó beszédét.

George Bush, aki édesapja, idôsebb George Bush után a második amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tesz Magyarországon, szerda este érkezett a magyar fôvárosba Bécsbôl, ahol a szokásos Európai Unió–Egyesült Államok csúcs keretében elsôsorban a világpolitikai helyzetrôl, a globális kihívásokról, az energiabiztonság problémakörérôl, benne az EU és az Egyesült Államok stratégiai partnerségérôl, továbbá gazdasági és kereskedelmi kérdésekrôl, illetve az amerikai vízumrendszer könnyítésérôl tárgyal európai szövetségeseivel.

A hivatalos program ma kezdôdik Budapesten. Délelôtt katonai tiszteletadással fogadják az amerikai elnököt és feleségét a Sándor-palota elôtt. Sólyom László köztársasági elnök és felesége kíséretében az elnöki pár megtekinti a palota történetét bemutató kiállítást, majd megkezdôdnek a hivatalos tárgyalások. A Mária Terézia szalonban folytatandó mintegy félórás megbeszélésen a magyar államfô – mint azt elôzetesen közleményben tudatta – eszmecserét kezdeményez a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terjesztésének leghatékonyabb eszközeirôl. Ugyancsak délelôtt a Parlament fôbejáratánál fogadja az amerikai elnöki párt Gyurcsány Ferenc és felesége. A Kupolacsarnokban a magyar miniszterelnök ismerteti a koronázási ékszerek történetét. Gyurcsány Ferenc és George Bush mintegy háromnegyed órásra tervezett megbeszélésének a Nándorfehérvári-terem lesz a helyszíne.

A továbbiakban Szili Katalin házelnökkel folytat rövid beszélgetést az elnök, majd kötetlen találkozón vált pár szót a parlamenti pártok elnökeivel. Ezután a magyar köztársasági elnöki és a miniszterelnöki pár díszebédet ad a Parlament Vadász-termében az amerikai elnöki párnak. Pohárköszöntôt mond Sólyom László, George Bush és Gyurcsány Ferenc.

Az ebédet követôen George Bush és Laura Bush virágot helyez el a Kossuth téren, az 1956. október 25-i események áldozatainak emlékmûvénél.

Gyurcsány Ferenc az ebédet követôen sajtóértekezletet tart, az amerikai vendég pedig háromnegyed ötkor a Gellért-hegyen beszédet mond magyar közjogi méltóságok, valamint a politikai, társadalmi, mûvészeti és tudományos élet képviselôinek jelenlétében. Sajtóértesülések szerint a világpolitikai helyzet, a globális kihívások és a velük kapcsolatos közös amerikai-európai szerepvállalás kérdései, a demokrácia- és szabadságeszmény, ezzel kapcsolatban a fél évszázaddal ezelôtti magyar forradalom jelentôsége mind a beszéd témái között szerepel. Bush történelmi jelentôségûnek szánja a "budapesti beszédet" – szivárgott ki az amerikai kíséret köreibôl. Ezt szolgálják majd a külsôségek is. Az elnök hátterében az Országház épülete és Budapest látképe tûnik fel, néha egy-egy jellegzetes épületre közelít a beszédet egyenesben közvetítô CNN hírtelevízió kamerája.

Melody Steed június 23-án, péntek este hat órakor (a beharangozott idôpontnál korábban egy órával) szólaltatja meg a Vártemplom mindkét orgonáját a Zenés esték keretében. Hangversenyén négy évszázad zenei korszakainak válogatott alkotásai szólalnak meg Sweelinck, Bach (Sebastian és Bernhard), Mendelssohn és két amerikai zeneszerzô – William Grant Still és Virgil Thomson – mûvein keresztül. Tavaly a pécsi Székesegyházban, illetve Egerben és Pilisvörösváron mutatkozott be a mûvésznô, akirôl nagyon kedvezô hírek érkeztek hozzánk, nagyon jó orgonistának, szerény embernek és igazi mûvésznek ismerte meg a hozzáértô, éppúgy, mint az orgonazenét kedvelô hallgatóság. Ottani mûvészbarátaink közvetítô segítségével most Erdélyben is fogadjuk ôt – Szebenben, Marosvásárhelyen és Medgyesen fog orgonálni.

Melody Steed jelenleg a Bethany Lutheran College (Kansas) orgonistája és tanára, korábban a Westwood United Methodist Church orgonistája volt Los Angelesben. Northern Iowában és Cincinnatiben tanult, Los Angelesben doktorált. Rendszeresen koncertezik, nemcsak szólómûsorokkal, de állandó kamarazene-partnerével, Keith Benjamin trombitamûvésszel együtt is, akivel igen magas színvonalú, szóló orgonamûvekkel tûzdelt, bensôséges hangulatú hangversenyt tartottak a magyarországi városokban.

A mûvésznô, a Vártemplomban fellépô muzsikusokhoz hasonlóan, a hangverseny önkéntes felajánlásokból álló bevételét a mûemlék orgonák karbantartásának javára ajánlotta fel. Szeretettel és nagy várakozással tekintünk egy olyan mûvész megnyilatkozása elé, aki máshol már kiérdemelte híveinek ôszinte és komoly elismerését.

A szív- és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezetô halálokok közé tartoznak. Ez a megállapítás a hazai, ezen belül a megyei viszonyokra is érvényes – hangsúlyozta dr. Kikeli Pál annak a sajtótájékoztatónak keretében, melyen a Procardia Alapítvány Nyitott kapuk címû rendezvénysorozata került bemutatásra.

Az alapítvány három évtizede mûködtet terápiás csoportokat Marosvásárhelyen, melyek célja a szív- és érrendszeri betegségek megelôzése és rehabilitációja. A Nyitott kapuk megrendezésének célja éppen az, hogy felhívják a betegek, családtagjaik, családorvosaik figyelmét ezen programok létezésére, és a bennük rejlô lehetôségekre. A program üzenete, hogy ezek a betegségek megelôzhetôk, amennyiben létezik egy valódi partneri kapcsolat orvos és páciense között. Sok beteg az utolsó fázisban kerül orvoshoz. Éppen ezért lényeges, hogy tudatosítsuk, mit jelent az egészség, mit lehet érte tenni – fogalmazta meg dr. Kikeli Pál. Ez a gond individuálisan nem oldható meg, a közösség összefogására és életstílus-váltásra van szükség. Ma már ismert tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket mi okozza, többek közt a dohányzás, alkohol, stressz, mozgáshiány, ezért lényeges a betegség megelôzése.

– Különféle célokért rohanunk, és magunknak nem vagyunk fontosak. Ezek a programok éppen az önbecsülésünket segítik elô – fogalmazta meg Csegzi Sándor alpolgármester, aki maga is kikapcsolódhatott, lazíthatott egy kicsit nyakkendô nélkül, lehalkított telefonnal. A városvezetô azt is hangsúlyozta, hogy szeretné, ha Marosvásárhely kardiológiai központ lehetne, és ehhez a megyeszékhelyünk megfelelô szakemberekkel is rendelkezik.

A sajtótájékoztatót megelôzôen a résztvevôk megtekinthették az alapítvány különféle preventív és rehabilitációs programjait. Az érkezôknek a fiatal orvosok vérnyomást mértek, majd fiziokinetoterapeuták irányításával a terápiás csoportok mûködésébe is bepillantást nyerhettek az érdeklôdôk, egészséges és beteg személyek egyaránt, a rezidens orvosokra a programok biztonságos lefolyása hárult.

Az alapítványhoz olyan személyeket várnak, akik meg szeretnék ismerni a betegségek kockázati tényezôit, aktívan részt kívánnak venni a prevencióban, vagy a rehabilitációban. Hétfôtôl péntekig a következô programokra lehet jelentkezni: a szívbetegek tornája, preventív, gerinc-, dinamikus torna, hetven éven felüliek mozgásprogramja, testsúlykontroll, nôi torna (medenceizmok edzése), aerobik és aerodance felnôtteknek.

A népi kalendárium szerint júniusban Páduai Szent Antal ünnepét jegyzik, akit a háziállatok patronátusának tartanak, de a hírek szerint a háziállatok – fôleg a háziszárnyasok – védôszentje háttérben maradt, rejtôzködik, nem tudni, mit gondol a vírusról vagy inkább az emberekrôl. De maradjunk csak a szenteknél, Szent Antal ünnepét követi Szent Iván napja vagy virágos Szent János ünnepe.

A téli napforduló illetve a nyári napforduló volt az, ami századokon keresztül, a modern technikai idôszámoláson és idôutazáson túl, meghatározta nagyapáink mindennapjait, munkarendjét.

Nem tûnôdöm már azon, ha elfelejtjük e jeles napokat, hisz mindenre van magyarázat, rohanunk, különbségekkel veszôdünk 'a bôröm, hitem , génem', s a legfontosabbat, gyökereinket, múltunkat, létünket igazoló ünnepeinket feneketlen gödörbe ássuk.

Maros megyében több Szentivány nevezetû helységet ismerhetünk. Én csupán a Mezôség keleti részén elhelyezkedô Vajdaszentiványt említem most.

Nevét Szent Iván – vagy ahogyan az itteniek mondják, Szentivány – ünnepkörének vallásos eredetével magyarázhatjuk, mely szerint a falu nevét a templom védôszentjérôl kapta.

Ez alkalommal Szent János születésének örömteli kifejezéseként szerte szerént tüzeket gyújtottak.

A pogány értelmezésben a tûz tisztító, gonoszûzô erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tûzugrás szokásának. Ezen alkalommal gyújtott tûzrôl azt tartották, hogy megvéd a köd-, a jégesô- és a dögvésztôl, elôsegíti a jó termést. A szertartásos tûzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.

A 16. század óta örömtüzeket gyújtottak ezen az ünnepen, s bár 21. századot írunk, Vajdaszent-iványon a boszorkányégetésre, a nyári napforduló búcsúztatására, a Szentivánok találkozására újra sor kerül július elsején és másodikán.

2006. június 22 – 25. között szervezi meg Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala a Marosvásárhelyi Napok tizedik kiadását.

Meghívjuk a magas mûvészi értéket képviselô rendezvényeinkre a marosvásárhelyi várba:

Szeretettel várja Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala!

Tordai képzômûvészek kiállítása

Ma délután 6 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílik a tordai képzômûvészek kiállítása. A tárlaton szobrokat, festményeket, grafikákat, illetve textilmunkákat láthatnak az érdeklôdôk. Deleanu Márta grafikus, Labancz Lóránt textilmûvész, Nagy Annamária iparmûvész és Suba László szobrász alkotásakból válogattak a kiállításra.

Népmûvészeti kiállítás a várban

A marosvásárhelyi Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama népmûvészeti és népi iparmûvészeti kiállítást rendez a marosvásárhelyi várban, a fôépület elsô emeletén. Június 25-ig a hallgatók gyûjtéseit, saját kézimunkáit láthatja a közönség. Ugyanitt a csittszentiváni faragókör és iskola diákjainak alkotásai is megtekinthetôk. A megnyitóra ma délután 6 órakor kerül sor.

Fesztiválra indul a társulat

A hagyományokhoz híven, 2006-ban is megrendezik Kisvárdán a Határon Túli Színházak Fesztivlját, melyre idén június 22 – július 1. között a tizennyolcadik alkalommal kerül sor. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki színházak seregszemléjén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Csehov: Csresznyéskert és Visky András: A szökés címû produkciókkal szerepel június 23-án és 24-én. A különbözô játszóhelyeken naponta két-három elôadásra kerül sor, de a programot workshopok, szakmai klub és tanácskozások is gazdagítják.

Piramis-dalok élôben

A Transylvania Music, a Schola Particula 1557–Bolyai 2000 Egyesület, valamint Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának szervezésében a legendás Piramis együttes dalait hallhatják élôben a zenebarátok a hagyományos Bolyai-bulin. Ma este a Bolyai líceum udvarán 20 órai kezdettel Piramis-dalokat játszik a Traffik TBC, az After Midnight, a Spleen, valamint a Piramis együttes emlékzenekara, a budapesti Piramix. A koncertre a belépés díjtalan!

Évadzáró Lyukasóra

A Kemény Zsigmond Társaság június 27-én, kedden délután 6 órakor tartja az immár hagyományos évadzáró költészeti Lyukasórát. A kérdéseket Kovács András Ferenc "vezetô tanár", Farkas Ernô, Káli Király István, Láng Orsolya, Nagy Attila és Pletl Rita teszi fel a közönségnek.

Régiófejlesztés Székelyföldön

A Marosvásárhelyi Rádió Régió címû mûsorában elhangzott, a székelyföldi régiófejlesztéssel kapcsolatos válogatott riportokat tartalmazó, Régió: fejlesztési törekvések a Székelyföldön címû kötet bemutatójára kerül sor június 27-én, kedden déli 12 órakor a Marosvásárhelyi Rádió székhelyén. A mûsor szerkesztôje és a könyv szerzôje Agyagási Levente. A kiadványt méltatja Virág György, a Maros Megyei Tanács volt elnöke.

Székely Miklós csíki tárlata

Székely Miklós marosvásárhelyi festômûvész egyéni tárlata nyílik ma délután a csíkszeredai megyeházán. A székelyföldi érdeklôdôk 24 olajfestményt láthatnak a kiállításon.

Faluképek, városképek alakulása

Június 20-án,délelôtt vette kezdetét a Faluképek, városképek alakulása a Székelyföldön címû konferencia a szovátai Teleki Oktatási Központban. Meghívottakként Maros megye magyar polgármesterei és a települések építkezési engedélyeinek kibocsátásáért felelôs személyek érkeztek. Az elôadók (Köllô Miklós gyergyószentmiklósi, Macalik Arnold kolozsvári, Tövissi Zsolt csíkszeredai építészek, valamint Mihály Ferenc restaurátor) bemutatták, hogy miként lehet régi épületek megôrzésével, illetve új, tájba illeszkedô épületekkel egy települést vonzóvá tenni. Ugyanakkor ennek ellenkezôjét is megmutatták, a felelôsségteljes döntésre híva fel a jelenlevôk figyelmét. A konferencia beszélgetéssel, a megoldásként javasolt kaláka (ahogyan azt a Hargita megyei fürdôkalákán megvalósították), valamint a hasonló rendezvények iránti igény megfogalmazásával zárult.

Fogadóóra Szovátán

Kerekes Károly parlamenti képviselô holnap délelôtt 10 órától fogadóórát tart Szovátán, a polgármesteri hivatalban.

Új rendôrautók Szászrégenben

Négy új rendôrautóval bôvült a szászrégeni rendôrség gépjármûállománya, a hang- és fényjelzéssel, rádió adó-vevôkkel felszerelt kocsikat a közbiztonsági osztály használja majd. A négy új autó mellé azonban hamarosan még kettô érkezik, a szászrégeni rendôrség, a Maros Megyei Tanács, illetve a Közbiztonsági Területi Hatóság között megkötött együttmûködési megállapodás értelmében. Az autók árának felét a Maros Megyei Tanács, másik felét Szászrégen helyi tanácsa állja.

Bôvült a Félsziget fesztivál programja

Idén július 26-30. között szervezik meg Marosvásárhelyen a Félsziget fesztivált, melyen körülbelül kilencven zenei produkció szórakoztatja az érdeklôdôket – tájékoztatott Szepessy Szabolcs fôszervezô. A két nagyszínpad egy újabbal bôvül az idén. A fellépôk listáján olyan nevekre számíthatunk, mint a finn The Rasmus, a fesztivál ez évi fôzenekara, vagy a magyarországi rock nagyjai – a Pokolgép és a Moby Dick, de itt lesznek a Megasztár énekesei is. Részletek a www.felsziget.ro honlapon.

Az ipari országok évente 225 milliárd dollárt (179 milliárd eurót) fordítanak mezôgazdasági támogatásokra, nem a gazdálkodók jutnak azonban hozzá a teljes összeghez. A haszonélvezôk között találhatók az élelmiszerszállítók és a földtulajdonosok is, akik közül sokan nem tekinthetôk gazdálkodóknak – olvasható a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett jelentésében. Az OECD megállapítja, hogy a mezôgazdaság fejlôdése szempontjából sokkal hatékonyabbak lennénk az infrastruktúrába, a képzésbe és a társadalmi szolgáltatásokba való befektetések.

A mezôgazdasági támogatások 59 százaléka tavaly a mezôgazdasági árak fenntartását célozta. Ide értendôk az exporthitelek és a vámok is. A támogatások a gazdálkodók jövedelmének 29 százalékát tették ki. Ausztráliában ez az arány mindössze 5 százalékos, az Egyesült Államokban 16 százalékos volt. Az Európai Unióban az átlagot meghaladó, 32 százalékos a jövedelmekben a támogatások súlya. Sokkal magasabb volt ez az arány Japánban ( 56 százalék) és Svájcban (68 százalék).

A tiltakozókat a rendôrség azonnal ôrizetbe vette, s mint utóbb nyilvánosságra hozták: szélsôjobboldali aktivistákról van szó. Antwerpen a flamand szélsôjobboldali párt, a Vlaams Belang egyik erôsségének számít, s ez a párt az ország kettéválását, egy önálló Flandria létrejöttét akarja. Azt egyelôre nem tudni, miként tudták az illetôk bevinni transzparenseiket a város fôterére, ahol összesen mintegy ezren, belgák és hollandok vegyesen köszöntötték Beatrix királynôt: a rendôrök ugyanis mindenkit, akit beengedtek a kordonok mögé, megmotoztak.

Belgiumot és Hollandiát a földrajzi közelségen túl rengeteg szál köti egymáshoz. Flandria lakossága hollandul beszél, a hollandokat sok esetben közelebb érzi magához, mint a másik belga országrész, Vallónia lakosait. A II. világháború után a két ország között szoros gazdasági-politikai együttmûködés alakult ki, az egymás közti határokat is lebontva: nem véletlen a Benelux-országcsoport elnevezés, ahol az elsô két szótag Belgiumot és Hollandiát takarja, a harmadik pedig Luxemburgot.

A belga-holland kapcsolatrendszer azonban az elmúlt években meggyengült. Ennek egyik jeleként Hollandia az amerikaiak oldalán állt az iraki válságban, Belgium viszont a beavatkozást ellenzô francia táborhoz csatlakozott. Ráadásul újabban flamand politikusok gyakran tesznek kimondottan sértô megjegyzéseket holland kollégáikra. Mindazonáltal a két királyi család között megmaradt a kiváló viszony, amit a mostani látogatás is tükröz.

Két szempontból is kiemelkedô eseménynek számít az a NATO-manôversorozat, amelynek csúcspontját, egy partraszállási hadmûveletet ma tartják a Zöld-foki- szigeteken: egyrészt ez az észak-atlanti szövetség elsô nagyszabású hadgyakorlata Afrikában, másrészt ez az az akció, a "végsô teszt", amelynek alapján felmérik, hogy immár valóban teljesen harcképesnek nyilvánítható-e a katonai tömb elitereje, a NATO Reagáló Erô (NRF).

Az NRF létrehozását a NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén döntötték el a tagállamok, mintegy a szövetség átalakulásának jelképeként. Az alakulat ugyanis – teljes létrehozása után – egyfajta "válságkommandó" lesz: óriási haditechnikai fölényével, speciális kiképzésû alakulataival sebészeti pontosságú beavatkozásokat hajthat végre bárhol a világban, s terrorista kiképzôtáborok felszámolásától, hagyományos erôkkel folytatott helyi konfliktusok megfékezéséig, vagy természeti katasztrófák utáni segítségnyújtásig számtalan feladattal tud majd megbirkózni.

A gyors reagálású (azaz a világ bármely pontján 5-30 napon belül telepíthetô) egység magja, elsô 9000 fôs egysége már 2003 ôszén bevethetô állapotba került, s azóta fokozatosan nôtt létszáma. A NATO tagállamok annak idején Prágában úgy döntöttek, hogy a teljes alakulatnak – amely mintegy 20-25 ezer fô lesz, megfelelô légi támogatással és haditengerészeti erôkkel – 2006 ôszére kell harckésszé válnia. S a mostani, zöld-foki-szigeteki hadgyakorlat annak ellenôrzését szolgálja, hogy megtehetô-e ez a bejelentés, azaz valóban képes-e az alakulat a rá bízott feladatok ellátására.

Természetesen a helyszín kiválasztása sem volt véletlen: a NATO azt akarja kipróbálni, hogy az alakulatok tudnak-e mûködni saját támaszpontjaiktól több ezer kilométerre, úgy, ahogy azt majd valószínûleg "élesben" is tenniük kell. Mint egy NATO-illetékes kedden Brüsszelben elmondta, a katonai szövetség több országot is megkeresett ebben az ügyben, s a Zöld-foki Köztársaság vállalta, hogy otthont ad a hadgyakorlatnak. Ugyanakkor a helyszínnel a NATO azt is jelezni akarja, hogy immár nem csak hagyományos körzetében, az észak-atlanti térségben mûködik, mint a hidegháború éveiben, hanem Afganisztántól Irakon át Szudánig a világ számos pontján lát el feladatokat, azaz igazi globális szervezetté vált.

Az Afrika nyugati partjaitól mintegy 500 kilométerre lévô szigetcsoport egyébként földrajzi viszonyaival, tagolt partvidékével kiváló gyakorlóterep az akcióban részt vevô 7100 katonának (köztük a magyar víztisztító szakasznak). A NATO-erôk zömét június elsô napjaiban telepítették Európából a térségbe, s a hadgyakorlat csúcspontja június 15- tôl 28-ig tart. A forgatókönyv szerint az NRF-nek egy képzeletbeli országban a rivális etnikai csoportok közötti harcokat kell lecsendesítenie, miközben egy váratlan vulkánkitörés következményeivel is megbirkózik.

Ezek szerint a Rolex-bandák fôleg Milánóban, de Olaszországban másutt is megkeserítik az úton lévô turisták életét. Kettesével jelennek meg az autóutakon és drágább autókat – Mercedeseket, BMW-ket és Porschékat – vesznek célba. Az egyik tettes motorkerékpárral elhalad a kiszemelt áldozat mellett és egyetlen mozdulattal elhajlítja a baloldali külsô hátrapillantó tükröt. Miközben az áldozat kinyúl az ablakon és megpróbálja megigazítani a tükröt, a másik, ugyancsak motoron érkezô bûnözô letépi az autós csuklójáról a karórát, majd mindketten kereket oldanak a forgalomban. Elnevezésüket egyébként onnan kapták, hogy a Rolex egy igen drága óramárka.

Az Európai Fogyasztói Szövetség és az Atravelo magazin szerint Spanyolországban az autógumikat kilyukasztó betyároktól kell óvakodni. Ezek általában úgy mûködnek, hogy egyvalaki magáéra vonja az autós figyelmét egy közlekedési lámmpánál, s közben a másik kiszúrja az autó egyik gumiját. Ezután jelenik meg a harmadik, aki látszólag igyekszik segíteni a bajbajutott autósnak, közben azonban a másik két tettestárs kirámolja a kocsit.

Az elmúlt hetekben annak is a híre kelt, hogy álrendôrök állítanak meg autókat, s úgymond kábítószer után kutatnak bennük, de ezzel az ürüggyel kifosztják a kocsikat. Ezen kívül a német külügyminisztérium a "hamis segélynyújtástól" is óvja a turistákat. Ezek az elkövetôk egy pihenôben kárt tesznek az általuk kiszemelt autóban, majd elhitetik az autóssal, hogy segíteni fognak a kocsi kijavításában, ha leáll az autópályán. Máskor meggyújtott zsebkendôt hajítanak az autó alá, hogy eltereljék a vezetô figyelmét, miközben ôk táskákat és értéktárgyakat rabolnak el az autóból.

Franciaországban újabban éjszaka kirabolnak lakókocsikat, miután elôbb a bent alvókat kábító spray-jel harcképtelenné teszik, Csehországban, Szlovákiában még mindig elég jelentôs az autólopások száma, míg Lengyelországban úgy szerzik meg a kocsikat a bûnözôk, hogy rendôrnek öltözve "lefoglalják" azokat – derül ki az atravelo.de internetes magazinból.

Ezért a rendôrség azt ajánlja, hogy "az autós ismeretlenben ne bízzon meg, csak a lehetô legrövidebb ideig tartózkodjék pihenôhelyeken, útközben segélykérô telefonon hívjon segítséget, és lehetôleg egyáltalán ne álljon meg mások kedvéért a leálló sávon".

ANRE: idén nem drágul a villamos energia

Idén nem növelnek a villamos energia díjszabásán, mivel a Hidroelectrica termelése megfelelô volt és a földgáz ára nem drágult az év eleji értékelések szerint, nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak az Országos Energetikai Árszabályozási Hatóság elnöke, Nicolae Opris. Július 1-je volt megszabva a villamos energia árának módosítására, de amint Opris mondta "különleges év lévén a Hidroelectrica nyereségét korlátoztuk olyan értelemben, hogy a díjszabás növekedésének ellenôrzése céljából több energiát vettünk el tôle, mint a 20%-os csomag által meghatározott érték". A soron következô ármódosításra 2007 januárjában kerül sor. Opris aláhúzta, hogy közel 4,5 százalékos drágulásra lehet számítani akkor, ha a 2006-os infláció nem haladja meg az 5%-ot.

A bizottsági jelentés nélkül vitatja meg a képviselôház a kisebbségi törvényt

A Képviselôház Állandó Bürója szerdán eldöntötte, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet jövô héten a plénum elé terjesztik annak ellenére, hogy a szakbizottságokban a viták nem zárultak le. Ez az elsô eset, amikor egy törvénytervezet a bizottságok jelentései nélkül kerül plénum elé. Victor Ponta SZDP képviselô, a képviselôház titkára elmondta, hogy az Állandó Büró tagjai egyöntetûen szavazták meg Márton Árpád azon javaslatát, hogy a kisebbségi törvényt a három szakbizottság jelentése nélkül vitassák meg a plenáris ülésen. Márton Árpád azzal indokolta ezen javaslatot, hogy a bizottság ülésein nehezen gyûl össze a szükséges határozatképességi létszám, magyarázta Ponta. Lévén, hogy Márton javaslatát támogatták az SZDP és NRP állandó bürói képviselôi is, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet jövô hét keddjén a plénum elé terjesztik, tette hozzá Ponta. Ugyanakkor elmondta, hogy a bizottságok által nem vitatott közel 800 módosító javaslatot a plénumban fogják megvitatni, "ami azt jelenti, hogy az elkövetkezô 8 évben talán befejezzük, (...) vagyis egy újabb zárlati ügy". Hat hónapos vita után a bizottságokban a 18. cikkelyig értek el a kormány által továbbított 76-ból.

Egy volt iraki kémet fogtak el Bukarestben

Letartóztattak egy volt iraki hírszerzôt Bukarestben, aki 2003-ban terrortámadásra készült az izraeli nagykövetség ellen – jelentette be szerdán a hírszerzô hivatal (SRI). A férfit az idegenrendészeti hatóság vette ôrizetbe Bákóban, miután illegálisan Románia területére lépett. A volt diplomata, aki korábban a hírszerzô részleget vezette Irak bukaresti nagykövetségén, 2003-ban megbízást kapott, hogy az arab ország elleni támadás esetén szervezzen merényleteket a román fôvárosban nyugati és izraeli célpontok ellen – közölte az SRI. A bukaresti terrortámadások terveire a koalíciós erôk bukkantak rá a feloszlatott iraki titkosszolgálat levéltárában, a volt bukaresti iraki nagykövetség padlásán pedig akkoriban a román hatóságok lefoglaltak egy gránátvetôt. Az SRI közleménye szerint az iraki külképviselet szóban forgó volt tisztségviselôjét ezután 2003-ban tizenöt évre kitiltották Romániából. Az iraki férfi, aki hamis személyazonossági okmányokkal érkezett Romániába, az utóbbi néhány évben megpróbálta újraéleszteni kapcsolatait az országban élô honfitársaival azzal a céllal, hogy "román területen terrortámadásokat" kövessen el – pontosította a közleményben foglaltakat Marius Bercaru, az SRI szóvivôje. A volt iraki titkosügynökre még szerdán kiutasítás vár és újabb 15 évre nemkívánatos személynek nyilvánítják Romániában.

Lerövidített pápai általános kihallgatás a hôség miatt

Lerövidítette hagyományos szerdai általános audienciáját XVI. Benedek pápa a Rómát a hét eleje sújtó hôség miatt. A katolikus egyházfô az elôre megírt szövegbôl csupán két részletet olvasott fel a mintegy 25 ezer fônyi tömegnek, amely a fullasztó meleg ellenére összegyûlt a Szent Péter bazilika terén. Ugyanezen okból a pápa, aki fölé széles fehér napernyôt tartott egy testôre, rövidebbre fogta az audiencia végét jelzô üdvözléseket is, amikor rangos vendégek, magas rangú papok, más vallások küldöttségei, fogyatékosok és ifjú házasok járulnak színe elé. Rómában kedden a nappali hômérséklet meghaladt a 35 fokot, és szerdára virradóra éjjel sem ereszkedett 20 fok alá. A nyár valósággal berontott az olasz fôvárosba egy, a helyiek által meglehetôsen hûvösnek tartott tavasz után.

Ifjúsági világzenekar 19 ország muzsikusaiból

Tizenkilenc ország tehetséges muzsikusaiból, hangfelvételek alapján válogatták ki azt a nyolcvan zenészt, akik a kecskeméti Csiperó Gyermekfesztivál alkalmából megalakított Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar tagjai lesznek – mondta az MTI- nek az Európa Jövôje Egyesület vezetôje szerdán. A szimfonikus zenekar tagjait a Zeneakadémia szakemberei válogatták. A soknemzetiségû, fiatalokból álló csapatot Vásáry Tamás Kossuth- díjas karnagy készíti fel. A Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar július 13-án a kecskeméti Katona József Színházban, július 16-án este pedig Budapesten, a Szent István téren koncertezik. Mûsorán Bartók-, Kodály-, Mozart- és Liszt-mûvek szerepelnek – közölte Farkas Gábor.

Törökországban megtisztítják az iszlám hagyományok gyûjteményét a nôket megalázó részektôl

Török muzulmán teológusok megtisztítják az iszlám hagyományok legfôbb gyûjteményét, a Mohamed próféta mondásait tartalmazó Hadíszt azoktól a részektôl, amelyek megengedik a nôkkel szembeni erôszakot – jelentették be kedden hivatalosan. A vallási ügyek hivatala, amely a szigorúan világi Törökországban a vallási ügyek legfôbb kormányzati hatósága, 35 szakértôt bízott meg a Hadísz új, ötkötetes kiadásának elôkészítésével. Az új kiadvány 2007 végén jelenik meg. "Semmilyen olyan kijelentés nem tulajdonítható – még közvetve sem – az iszlám prófétájának, amely megalázza a nôket, javasolja vagy igazolja az erôszakot velük szemben. Semmi köze a Koránhoz vagy az iszlámhoz az olyan tételeknek, amelyek szerint a nôk születésüknél fogva fogyatékosok, értelmileg vagy vallásilag nem teljesek vagy egyenesen rosszak" – jelentette ki az NTV televízióban Mehmet Gormez, a hivatal egyik vezetôje, hozzátéve, hogy az ilyen diszkriminatív gondolatokat az elmúlt évszázadok során csempészték bele a Hadíszba, amely a Korán mellett az iszlám szent könyve.

Az Egyesült Államok Bécsben nyilatkozatban vállalta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben tiszteletben tartja az emberi jogokat.

A uniós-amerikai csúcsértekezleten szerdán elfogadott Bécsi Csúcstalálkozós Nyilatkozat címet viselô dokumentumban az Európai Unió és az Egyesült Államok leszögezte: erôsítik együttmûködésüket az olyan globális kihívásokkal szemben, mint az éghajlatváltozás, a terrorizmus elleni küzdelem, a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, a járványok, a természeti katasztrófák következményeinek a felszámolása. Leszögezték, értékközösségükkel összhangban garantálni fogják, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben tett minden lépésük teljességgel összhangban álljon nemzetközi kötelezettségeikkel, beleértve az emberi jogokat, a menekültek jogait, valamint a nemzetközi humanitárius jogokat.

A mintegy tízoldalas dokumentumban Iránnal kapcsolatban egyebek között megállapították, hogy a Teheránnak június elején átnyújtott nyugati javaslatok lehetôséget biztosítanak együttmûködésen alapuló tárgyalásos megállapodás elérésére, ha az iszlám ország ezt választja. Megerôsítették, hogy Washington is bekapcsolódik az Iránnal kezdett tárgyalásokba, ha Teherán teljességgel leállítja az urándúsítással kapcsolatos minden tevékenységét. Hangsúlyozták, hogy megállapodtak arról: további lépéseket tesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha Irán nem fogadja el a tárgyalási ajánlatot, és sürgették Teheránt, hogy adjon pozitív választ a nyugati javaslatokra.

Az Egyesült Államok és az EU támogatásáról biztosította az új iraki kormányt, és közremûködést ígért a független, stabil, biztonságos, demokratikus, fejlôdô és egységes Irak megteremtését célzó erôfeszítésekhez. Felszólították a nemzetközi közösséget, hogy erôsítse az új iraki kormány támogatását.

Felszólították a palesztin kormányt, hogy kötelezze el magát az erôszakról való lemondás, Izrael létezési jogának az elismerése és az eddigi szerzôdések betartása mellett. Ugyanakkor felszólították Izraelt, hogy enyhítsen a palesztinokkal szembeni korlátozásokon, és tegyen kiegészítô lépéseket a humanitárius helyzet javítása érdekében.

Hangsúlyozták, hogy nagy jelentôséget tulajdonítanak az Oroszországgal kialakított kapcsolatrendszerüknek, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az ebben az országban és a térségben tapasztalható bizonyos fejleményekkel kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy együtt fognak mûködni Oroszországgal az energiabiztonságnak, a jogrend érvényesülésének – a független bírósági rendszer, az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása – az elômozdítása érdekében. Elismerték annak szükségességét: érzékelhetô haladás kell ahhoz, hogy elôrelépjenek a minden EU- állampolgár számára érvényes és kölcsönös vízummentes amerikai beutazási rendszer megteremtése érdekében.

A ditrói Székely Nemzetgyûlés két helyi szervezôjét, Árus Zsoltot, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökét és Simon Sándort, a Ditrói Székely Tanács elnökét, egyenként tízmillió lejre (1 000 RON) büntette a Csíkszeredai Csendôrség. Csapó József, az SZNT elnöke egy szerdai közleményben kifejti, hogy a kiállított jegyzôkönyvekben a büntetés indoklása, hogy a nyilvános gyûlés 15.00 órakor ért véget a polgármesternek benyújtott bejelentésben feltüntetett 14.20 óra helyett.

"Tehát a csendôrség képviselôi szerint a Székely Nemzetgyûlés helyi szervezôi kihágást követtek el, mert szerintük a gyûlés 40 perccel hosszabb ideig tartott! Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a székelyföldi esôzések miatt a résztvevôk nagy része nem tudott idejében megérkezni Ditróba, így a Nemzetgyûlés is 15 perc késéssel kezdhette el munkálatait!" – hangsúlyozza Csapó.

A továbbiakban az SZNT elnöke rámutat, hogy "a Székely Nemzeti Tanácsot, megbízottain keresztül, összesen húszmillió lej (2 000 RON) büntetéssel sújtották, mert a település mellett körülkerített sportpályán, a székely nép képviseletében határozathozatalra összegyûlt több ezer küldött az elôzetesen bejelentett programhoz képest kb. 25 perccel többet maradt a helyszínen"

"Tiltakozunk a hatósági fellépés ellen, amelyet indokolatlannak tekintünk, hiszen a tervezett programidô 25 perccel való túllépése egy népközösség érdekében tanácskozó közképviselet fegyelmezett munkálatain, semmiképpen nem tekinthetô büntetendô kihágásnak! A büntetés ellen a helyi szervezôk fellebbezni fognak" – hangsúlyozza az SZNT vezetôsége.

Ugyanakkor határozottan tiltakoznak az ellen is, hogy a nemzetgyûlést megelôzô éjjel az egyik gyergyó-szentmiklósi szórakozóhelyen civil ruhás csendôrök magyar fiatalokra támadtak, négy fiún a törvényszéki orvos 5 napnál késôbb gyógyuló sérüléseket állapított meg. "A helyi csendôrség parancsnoka szerint "a szolgálaton kívül levô csendôrök nem a gyergyószentmiklósi alakulathoz tartoztak". Mivel a rend fenntartásért felelôs karhatalmiak a ditrói székely nemzetgyûlés elôtt követték el tettüket, brutális fellépésükkel könnyen egy etnikai konfliktus kirobbanását idézhették volna elô" – olvasható a közleményben.

Ez okból az SZNT vezetôsége követeli a jogállamban megengedhetetlen magyar verés körülményeinek azonnali kivizsgálását.

Történelmünkben hagyománya van a verses históriának. De mi van akkor, ha egy kortárs szerzô, mai pedagógus, nyilvánvaló didaktikai céllal, régimódi versezetekben próbálja elôadni egy falu és világhírû grófjai történetét? Paródia? Ó, nem, hiszen távol áll tôle minden ilyes szándék. Komoly minden rezdülése. "Egyszerû olvasónak" nevezi magát, ám szûkebb pátriájában mindenki tudja: történelemtanár. Híres falu szülötte. Sáromberke neve összeforrott a Telekiek, a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel (1739-1822) és dédunokája, az Afrika-utazó gróf Teleki Samu (1845-1916) nevével. A településrôl, urairól számos tudományos munka született, ezért a tanár úr a helytörténetnek egy kevésbé "divatos" változatát választotta: rigmusos sztorit írt Sáromberkérôl és a Telekiekrôl, úgy találva, hogy a nebulók könnyebben "veszik észbe" a tudományt, ha muzsikáló versezetekben adagoljuk; példa rá Arkhimédész törvénye (Minden vízbe mártott test, kisangyalom...).

A Maros menti településnek, a Telekieknek jelentôs a szakirodalma, érdemben alig van mit hozzátenni, így hát mûfajt változtatunk. Születik egy pompás hibrid: maga a szerzô minôsíti verses rövidmonográfiának.

Lássuk mindjárt az elsô sorokat: " Íme, itt állsz vándor az ôsi Sáromberkén, / Az Anjou-beli király, Károly Róbert telkén, / Aki 1319 májusának havában / Megfordulván a királyi kancelláriában, / Sarumberg falut adományként adta / Simonnak, kinek Mihály volt az apja, / És kiterjedt ága a Kacsics nemzetségnek, / Birtokában lévén a királyi kegynek."

Egy másik kiragadott idézet (Teleki iskolai szabályzatáról van szó): "Rroma szülôknek pedig, most jön egy érdekes adat: / 'A cigányok is tartoznak járatni gyermekeiket, büntetés alatt'!" No comment.

Avatott tollú költô pompás "anakrónikát" alkotna az ötlet nyomán. Tanult tanár barátom és druszám a régi erdélyi krónikások példáján felbuzdulva látott hozzá történelmileg feddhetetlen, ragrímektôl hemzsegô rigmustornya fölrakásához. Céljának egyik felét bizonyára el is érte: ismereteket nyújt át, könnyed csevelynek szánt mese formájában. A másik felét illetôen viszont Arany János jut eszembe: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.

Mit olvashatunk például a Teleki téka kapubejárata címû fotó alatt? "1802-ben nyílt meg a Wesselényi-házban / Marosvásárhelyen a Szent Miklós utcában. / De patrónált számos scholát a nagyhírû kancellár / Debrecenben, Sárospatakon, vagy a Váci Katonai Akadémiát. / Mint politikus – felismeri a cenzúra enyhítésének szükségességét, / A polgári szabadságjogok bevezetésének idôszerûségét. / Látja: az 1791- es cenzúrai intézkedés elhúzódott, / Valójában csak a vallásos irodalomra korlátozódott. / Akárcsak II. József 'sajtószabadsága', / Melynek csak az 'anyacsászárnô' korához képest volt 'újdonsága'."

És így tovább. Ragrímel, vagy nem rímel – de igaz. Tinódinak legalább ott volt a maga "elidegeníthetetlen" százötven 'valája'...

A "verses rövidmonográfia" versesnek ugyan nem verses, monográfiának sem monográfia, szerencsére tényleg nem túl hosszú (elsô rész: Sáromberke és Teleki Sámuel, második rész: Az Afrika-utazó Teleki Sámuel), szépirodalomhoz szokott olvasónak különösen mulattató, viszont névmutatókkal van ellátva, tartalmaz csaknem kilencven fényképet, színes a borítója – szóval odaadható a gyereknek, ama reménnyel, hogy költészettani ismereteit nem a tanár úr verselményeibôl meríti. Egy biztos: ritkaságként forgatják majd jövendô korok olvasói. (Berekméri D. István: Sáromberke és a Telekiek. Verses helytörténeti kismonográfia, Hoppá! Könyvkiadó, 2006)

A budapesti Magyar Mûvelôdési Intézet nemrég tanácskozást szervezett, amelyre elsôsorban az anyaországi és határon túli közmûvelôdési szakembereket, mûvészeti csoportvezetôket hívtak meg. A Budai Vigadóban megtartott kétnapos rendezvényen elsôsorban arra kerestek választ, hogy miként lehet a népi kultúra és a kortárs amatôr mûvészet elemeit a mai közmûvelôdés szolgálatába állítani, miként valósul meg a Kárpát- medencében együtt élô népek kultúrájának egymásra hatása. A határok átjárhatósága, a globalizáció begyûrûzése megváltoztatja a kulturális környezetet, felbomlanak a hagyományos értékrendek, az Európai Unióhoz való csatlakozás újabb kihívásokat jelent majd a kultúrateremtôknek, szervezôknek egyaránt. Hogyan lehet a valós, autentikus értékeket megôrizni, továbbadni a kommercia-lizálódás egyre vonzóbb csábításával szemben – ezek voltak a fontosabb témák, amelyeket a "Dunának, Oltnak egy a hangja" mottójú rendezvény résztvevôi megvitattak.

Sok mindenben hasonlít a Kárpát-medencében élô népek amatôr mûvészeti tevékenysége. Ezt a kultúrát kell élôvé tenni, úgy, hogy megôrizzük eredetiségét, ugyanakkor megtartjuk sokszínûségét, sajátosságait és továbbéltetjük az egyre inkább elüzletiesedett környezetben – mondta dr. Romhányi András vitavezetô, egyben megjelölve a tanácskozás célját is. Borbáth Erika, a Magyar Mûvelôdési Intézet fôigazgatója kifejtette, intézménye kapcsolatot teremt a határon innen és túl mûködô amatôr mûvelôdési szervezetek között, s minden olyan kezdeményezést, rendezvényt támogatnak, amely ezt a célt szolgálja.

Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, volt mûvelôdési miniszter vitaindító beszédében a népi kultúra közösségteremtô erejérôl szólt. Többek között elmondta, a népi kultúra olyan igényt elégít ki, amely biztosítja egy közösség fennmaradását. Ez így volt az ôskorban, és így kell hogy legyen most is, az Európai Unióban – vélte. A népi kultúra, az évszáza-dokon át kialakult stílusjegyeivel, tulajdonképpen azt mutatja meg, kik vagyunk, hol a helyünk a világban. Mindezekért a ma elgépiesített világban is úgy érezzük, hogy szükségünk van a hagyományok ápolására, az önigazoló rítusokra, a közösségteremtô cselekedetekre, környezetünket szebbé, jobbá tevô alkotásokra. Csak népi kultúránkat megôrizve, a tárgyi, szellemi termékeit értékesítve tudjuk igazán megmutatni a közös Európának, hogy kik vagyunk mi, itt, a Kárpát-medencében, olyan gazdag kultúrkörnyezetben, ahol a történelem során sehol máshol nem fordult meg ennyi népcsoport, s hatott egymásra kultúrájával – mondta a néprajzkutató, aki azt is kifejtette, tudja, hogy ma milyen nehéz kultúrát fenntartani, mûvelôdési csoportokat szervezeni és vezetni, de mert mindez egy olyan szükséglet, ami nélkül nem létezhet az ember, a közösség,
"tenni kell a dolgunk".

Hogy a valóságban miként történik mindez, arról Szatmári Ferenc, a romániai népmûvészeti iskolák egyesületének vezetôje elmondta, a Kárpát-medencében Erdélyben él leginkább a népi hagyomány érintetlen formában, ez pedig az olyan lelkes népmûvelôknek köszönhetô, akik életükön át bejárták a falvakat, újra felfedezték az értékeket, betanították a hagyományos mesterségeket, köröket szerveztek. S itt elhangzott, többek között, dr. Kós Károly, Varga Károly, Bandi Dezsô neve, akiknek a munkáját folytatják azok, akik most már politikai akadályok nélkül szervezhetik meg a népi mûvelôdési életet. Sajnos – hallhattuk –, kevés az anyagi támogatás mind a romániai, mind a magyarországi kulturális tárcák részérôl, nincsen kidolgozva egy átgondolt díjazási rendszer, amivel az autentikus, minôségi alkotások létrehozóit ösztönözni lehetne. Nincs magyar népmûvészeti akadémia, ahol a népmûvelôket tovább lehetne képezni.

Szomorúbb a helyzet a Vajdaságban, ahol többnyire, hozzá nem értôk vállalták fel azt, hogy a népi kultúrát ápolják. A fiatalokat már nem érdekli a népmûvészet, kevesen vannak, akik hozzáértéssel, eredetit és minôségit alkotnak. Vannak mûvelôdési házak (magyar házak), ahol helyet adnak magyar rendezvényeknek, de még sok helyreigazítanivaló van azon az úton, amelyen Jugoszlávia szétválása óta elindultak – mondta elôadásában Nagy István, a Vajdasági Magyar Folklórközpont elnöke.

S hogy mégis hogyan lehet "értékesíteni" az amatôr kultúr- termékeket, arra Molnár Attila, az Erdélyi Kézmûves Cég vezetôje válaszolt. A szovátai Teleki Oktatási Központtal közösen EKC internetes portált hozott létre, ahova bárki beküldheti az alkotásairól készített fotóit, bemutatkozóval együtt. Egy kuratórium ezeket a munkákat zsûrizi, majd a számítógép segítségével eladásra is kínálják. Molnár Attila véleménye: a piaci viszonyok között kell mûködtetni a "kultúrát", csak ez a járható út! Persze, ezenkívül kézmûves és, gyerektáborokat, játszóházakat szerveznek, ahol a gyerekekkel is megízleltetik a népi kultúrát.

Kassay L. Péter a Hargita Megyei Alkotóközpontot és a Gyergyó-szárhegyi Kulturális Központot mutatta be. Itt, mint ismeretes, alkotótáborokat szerveznek, állandó és idôszakos kiállításokat nyitnak. Kassay L. Péter, kiegészítve Molnár Attila véleményét, elmondta, a kulturális turizmus is lehetôség arra, hogy értékesítsük folklórkincsünket, s az ebbôl származó bevételeket újabb táborok szervezésére, a kultúra fennmaradására lehetne fordítani. Fekete Mária, a Magyar Mûvelôdési Intézet munkatársa, a Képzômûvészeti és Iparmûvészeti Szervezetek Egyesületének elnöke a civil szervezetek közötti összefogást szorgalmazta. Közösen – határon innen és túl – több lehetôség van pályázatokra, finanszírozásra, a közmûvelôdési csoportok, csoportvezetôk közötti tapasztalatcsere nemcsak a tájegységek közötti kulturális cserét erôsítheti, hanem rendezvények szervezésében, a gyakorlati munkában is egymás segítségére lehetnek azok, akik ezt a tevékenységet felvállalták. A Képzômûvészeti és Iparmûvészeti Szervezetek Egyesülete az alkotói közösségek érdekképviseletét is felvállalja, mert ez a szervezet teremtheti meg azt az intézményes formát, aminek a keretében az amatôr csoportok összefoghatnak – mondta Fekete Mária.

Ennek a gondolatnak az égisze alatt zajlott a tanácskozás további része, ahol a különbözô szakterületeken tevékenykedôk (képzômûvészek, bábosok, színjátszókör-vezetôk, fotómûvészek) találkozhattak egymással és megoszthatták szervezôi, alkotói tapasztalataikat.

A cikkírón kívül a marosvásárhelyi Fotóklubot Bálint Zsigmond, aki az erdélyi falufényképezésrôl értekezett, valamint Török Gáspár képviselték – ez utóbbi a Fotóklubot mutatta be szaktársainak.

2006. június 23., péntek de. 10 óra, a Kultúrpalota kisterme: MESÉRÔL ZENÉRE gyermekhangverseny óvodásoknak, kisiskolásoknak, szülôknek és nagyszülôknek; Lúdas Matyi – a magyar népmese története közben népdalfeldolgozások hangzanak fel a Magyar Népzene Tára c. gyûjteménybôl (Kodály Zoltán és Bartók Béla gyûjtötte népdalok) énekelt és zenekari formában a gyerekek közremûködésére építve. A hangversenyt követôen madársíp készítése agyagból. A programot 4 éves kortól ajánljuk!

2006. június 23, péntek de. 12 óra, a Kultúrpalota kisterme: Az érdeklôdôknek "szakmai konferencia" – beszélgetés az ének- és zeneoktatás jelenérôl, jövôjérôl, a Kodály-módszer mai alkalmazásáról, a kecskeméti tapasztalatokról.

2006. június 24., szombat de. 11 óra, a Kultúrpalota kisterme: MESÉRÔL ZENÉRE családi hangverseny. Mozart: A varázsfuvola. Az opera keresztmetszete W. A. Mozart születésének 250. évfordulója tiszteletére gyerekeknek, szüleiknek és minden érdeklôdônek. A hangversenyt követôen a gyerekeknek "bûvös csengettyû" készítése.

Közremûködnek: a CHORHIDEA Kamarazenekar (Kecskemét)

Mûvészeti vezetô: Kulcsár Erika, Hegyesi Judit – hegedû, Pusker Éva – hegedû, Dömötör Sarolta – brácsa, Kulcsár Erika – cselló, Csáki Edit – zongora, Falusi János – ütôhangszerek. Énekel: Válik Vivien – szoprán, Sipos Soma – bariton. Mesélô: Fehér Éva drámatanár. Kézmûvesmester: Gömöry Dorottya fazekas. Mesélô: Kulcsár Marianna drámapedagógus

Csütörtöki kimenô

Sokáig abban reménykedtem, reménykedtünk – már akik elôre láttuk, hogy el kell következnie egy napon ennek is – , hogy bennünket a dolog nem érint. Alig fog érinteni – mondtam opportunistán. (Nincs tán.) Csak egy icipicit, valamivel kevesebbet kell majd feláldozni belôlünk, vágyainkból. Dolgainkból.

Nem így történt.

Miért is hittem azt, hogy velünk másként cselekednek? Hogy mi különbek leszünk, nekünk továbbra is marad, a mi ügyünk szent és sérthetetlen? Holott azon kellett volna elmélkednem, hogy igaz ugyan, mi szentek vagyunk de sértôdékenyek.

Tulajdonképpen joggal. Ugyanis velünk tizenhat-hét éve egy egész apparátus, hivatal foglalkozott, ahol ismerték ügyeinket, ismertek minket, a hivatal velünk bajlódott, a mi igényeinket és méltatlankodásainkat, hebegésünket és vitáinkat, boldogulásunkat és bódogtalankodásainkat figyelte, követte. Velünk volt. Velünk volt tele a hivatalnokok legnemesebb szerve.

Most ennek vége. Vagy legalábbis pislákra csavartak minket. Pilács lettünk ezervattos égô helyett. Ragyoghatunk, ha mellettünk, hozzánk ezentúl tapogatózva fognak közeledni. Anyánk összehúzta a függönyt a szobában, csak egy résnyi világosság jô be hozzánk. Ímmel és ámmal. Csurranva, cseppenve. Imígy-amúgy. Bicebócán.

Nem lesz állandó értekezlet. Nem lesz pénz.

Lesznek röpgyûlések és zsebpénz. Üvegzsebpénz. Vagyis visszaválthatjuk az üvegeket, amibôl pezsgôt ürítettek reánk, mert még vagyunk; azokat a palackokat, amibôl mindenki töltött a Duna-parti kormányban egy-egy jó poharat arra, hogy szerencsésen megszabadultak egy költséges hivataltól. Hurrá, megint spóroltunk harminc ezüstöt!

Az üvegekért kapott pénzbôl is lehet gazdálkodni. Egy fagyira, egy kakast vagy tulipánt formázó nyalókára elég.

De ne hidd, hogy narancsosék nem ugyanezt tették volna. Legfennebb adnak hozzá egy pólót. Nem VW polót. Egy narancssárga trikót, hogy azzal fussunk bele a homokozóba.

Ha már nem lesz HTMH, akkor bizonyos, hogy lesz UBHBMH. Ti. az Unión Bévül leszünk nemsokára, ígérik az bévítési biztosok, az uniós Határokon Bévüli Magyarok Hivatala fog velünk foglalkozni, packázni, szeretni és szeretve paskolni, anyai szigorával juttatni-levágni azt és ezt.

De fôleg Azt, ami a legjobban fáj. A kultúra támogatását. A nem magyarországi magyar kultúra segélyezését fogják csonkolni. Ámbátor számunk és pénzünk Erdélyben nem lesz több a következô nyolcvannyolc évben sem. Holott a könyvkiadás, a mûvészetek, az anyai nyelv ápolása a hivatal nélkül még nehezebb lesz, még rosszabb, még távolabbi.

A miniszterelnöki hivatal mellett fog mûködni valószínûleg a csöppnyi új hivatal. Mint egy fakabát a posztoló rendôrrel, akár egy trafik.

Ámbátor oda sokkal többen fognak betérni.

17 órakor kezdôdik felvonulással, amely a polgármesteri hivataltól indul és a várban ér véget. A várban, többek között, a Népi Egyetem gondozásában népmûvészeti, illetve báb- és farsangi jelmezkiállítás nyílik. A Marosvásárhely-Baja Baráti Kör meghívottjaként egy cég hagyományos horgász- és halászfelszereléseket mutat be.

Ma a G Project – Sándor Gyula és társulata, a kecskeméti Jass 4 Ever és a Lima Jazz Company – Peru lép színpadra. A Bolyai líceum udvarán. a legendás Piramis együttes slágereit idézi fel a magyarországi Piramix együttes, elôzenekarokként a Traffik, az After Midnight és a Spleen lépnek fel. Az elôadások este nyolckor kezdôdnek.

A méntelepen a nagy koncerteket 17 és 24 óra között tartják. Csütörtökön a színpad a néptáncé-népenéé: román, magyar, német és roma tánccsoportok és elôadók mutatják be mûsoraikat, este pedig Komáromi Pisti, Keresztes Ildikó, a 3 Sud Est, a Bere Gratis és a Holograf koncerteznek.

A kulturális rendezvényekkel párhuzamosan zajlanak a sportrendezvények. A marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetem, illetve a Bolyai pályájára, de leginkább a víkendre és a Május 1 strandra várják a sportkedvelôket. A programban lesz kispályás labdarúgó- bajnokság, teniszturné, street ball, úszóverseny, vízilabda, szabadidô sportvetélkedô, strandröplabda, harcmûvészeti találkozó, lábtenisz, triatlon.

A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, az országos gazdaságbecslési intézettel, a gazdasági intézettel, valamint a Közép Fejlesztési Régióval együttmûködésben a fenntartható közösségi fejlôdés témakörében szervez nyári akadémiát naponta de. 9 órától.

A Maros Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkezô közintézmény, amely a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó bukaresti Országos Szaktanácsadó Ügynökség alárendeltje. Jogi feladatköre a mezôgazdasági szaktanácsadás területén megvalósítani az övezeti politikát. A megyei szaktanácsadó hivatalhoz területi struktúrában 21 helyi mezôgazdasági tanácsadó központ tartozik. A Maros Megyei Szaktanácsadó Hivatal fontosabb célkitûzései:

1. Kidolgozni egy vidékfejlesztési stratégiát a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal közösen, amely tartalmazza a vidék gondjait, az erre ajánlott megoldásokat.

2. Az Európai Unió és a Románia kormánya által elfogadott mezôgazdasági szabályok és az új agrárpolitika népszerûsítése.

3. Gyors és hatékony tájékoztatási rendszer biztosítása a mezôgazdasági termelôknek, jövendôbeli farmereknek szóló információk vidékre továbbítása érdekében.

4. A növénytermesztés és állattenyésztés terén végzett tudományos kutatások összehangolása a farmerek valós igényeivel. Ez értelemben Maros megye erôs potenciállal rendelkezik, amelyet ki kell használnunk.

5. A tudományos kutatások eredményeit népszerûsíteni kell a kísérleti parcellákkal, állatok és állati eredetû termékek kiállításával, vásárával.

6. Foglalkoznunk kell a vidéken élôk és dolgozók szakképzésével és továbbképzésével, a vidéki igények szerinti szaktanfolyamok szervezésével.

7. Támogatjuk a termékekre, termelôkre és farmerekre szakosodott társult szakmai szervezetek kialakulását és fejlesztését. Egy fontos lépés e téren a szövetkezetek és a termelôi csoportok kialakítása a termékellátás és leszállítás érdekében.

8. Menedzseri és gazdasági szaktanácsadást kell nyújtanunk termelôknek, családi farmok vezetôinek.

9. Támogatnunk kell a hagyományos mesterségek újraélesztését és ezen termékek értékesítését az agroturisztikai hálózaton keresztül. A mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal legfontosabb célja a mezôgazdasági termelôk, farmerek támogatása az európai uniós elôcsatlakozási alapok, SAPARD- programok, ugyanakkor a csatlakozás utáni strukturális alapok és a kormányprogramok megpályázása érdekében. Megkülönböztetett figyelmet tulajdonítunk a Farmer-programnak, amely az elmúlt 15 évben a legfontosabb beruházási tevékenysége a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a mezôgazdaság és a vidék felzárkóztatása érdekében, az Európai Unió standardjainak megfelelôen. Ezért azonosítanunk kell az említett programok és projektek potenciális haszonélvezôit, össze kell állítanunk a terveket és biztosítanunk kell a szükséges dokumentáció elôteremtését, majd követnünk kell a tervek kivitelezését. Jelenleg a megyei szaktanácsadó hivatal 15 SAPARD és 9 Farmer-program keretében megpályázott projekten dolgozik, az el